netegyüttes ttes 2010-ben indul a program Miskolcon, Miért Miskolc? Igen magas depresszió arányok

Átírás

1 Többszintű akcióprogram a depresszió és s az öngyilkosság megelőzésére Kopp MáriaM Optimised suicide prevention programs and their implementation in Europe Miskolc, 1.január r 3. Résztvevők: Németország, főf szervező Prof Ulrich Hegerl,, Lipcsei Egyetem Pszichiátria Közösségi alapú programok: Németország, Portugália, Írország, Magyarország. g. Elméleti leti hátth ttér r kidolgozása: Hollandia, Anglia, Svédorsz dország, Litvánia, Szlovénia. 1-ben indul a program Miskolcon, 18 hónapig h tart Miért Miskolc? Igen magas depresszió arányok Magas öngyilkossági gi arányok Az ország g gazdaságilag gilag különösen k érintett régir giója Kitűnő,, motivált szakemberek Kiemelkedő készség g a bajba jutottak segítésére A középkork pkorú férfi haláloz lozás és s a depressziós s tünetegyt netegyüttes ttes megyei átlagértékei 1. főre Férfi öngyilkosságok aránya 7-ben 53,9 53,9 5,4 4,1 39,3 35,8 34,1 8,9 3,8 18,9 17,9 17,9 17,4 1 11, 1,1 5,9 Litvánia Oroszország () Magyarország Szeged Miskolc Japán Lettország Finnország Ausztria Románia Németország () Portugália (4) Írország Hollandia UK Görögország () 1

2 14 13,7 Női öngyilkosságok aránya 7-ben Az öngyilkosság multifaktoriális eredetű 1 1,8 11,85 Pszichiátriai betegség 1 8,9 9,8 9,5 9 személyiségzavarok Neurobiológia 1. főre 8 4 7,7 7,4 5, ,8,8 Alkohol és drogfüggés Organikus betegség öngyilkosság Impulzivitás Reménytelenség Betegség a családban Japán Magyarország Szeged Miskolc Litvánia Oroszország () Finnország Lettország Ausztria Németország () Portugália (4) Hollandia Románia Írország UK Görögország () 1, Módszerek elérhetősége Pszichológiai tényezők Súlyos életesemények Korábbi öngyilkossági magatartás Melyek a főf célok? Az öngyilkossági gi kísérletek k és s a végzetes v öngyilkosságok gok arány nyának nak jelentős legalább 5 %-os - csökkent kkentése A depressziós s tünetektt netektől l szenvedők k minél korábbi felismerése se és s segítése A krízishelyzetben lévők l k hatékony segítése Miért van erre szüks kség? A WHO vizsgálatai alapján n a 15-től l 44 éves korosztályban a depressziós s megbetegedések járulnak j hozzá legnagyobb mértékben a betegségek gek és s haláloz lozás s okozta évveszteséghez. -ra a depresszió lesz a világon a második m leggyakoribb tartós munkaképess pesség-csökkenést okozó megbetegedés s (a szív- és érrendszeri betegségek gek után). Folytonosság g a biológiai eredetű depresszió és s a környezeti k hatásokra kialakuló depressziós s tünetegyt netegyüttes ttes között, k mindkettőnek nek ugyanolyan súlyos s következmk vetkezményei vannak A gazdasági gi válsv lság g következtk vetkeztében igen sokan kerülnek súlyos s krízishelyzetbe Ma Magyarországon gon a lelki egészs szségvédő és s megelőző hálózat gyakorlatilag nem működik, m a még m g működőm központok bezárása csak annak jut kezelés, aki megfizeti. Mental Health: New understanding, new hope, The World Health Report 1, 1, WHO, Geneva, Kopp MS (Advisory Group member, Central- Eastern-European European representative) Európai perspektíva: London: Royal Society of Medicine,, a WHO és s az Egészs szségpénztárak nemzetközi zi szervezete (International Federation of Health Funds) Depression, Social and Economic Timebomb 1, Brüsszel, EU elnöks kség: Coping with Stress and Depression in European Perspectives, Budapest: WHO Task Force on Depression and Stress Related Disorders 9, Stockholm, Budapest Az EU svéd d elnöks kség g szervezésében EU/WHO konferenciák a gazdasági gi válsv lság g lelki következmk vetkezményeiről l ill. a depresszió és öngyilkosság g megelőzéséről : A népessn pesség g 7,%-a a szenved súlyos depressziós s tünetektt netektől, 13,4 % tekinthető depressziós betegnek. A -os utankövetes szerint 17 %, közel minden harmadik embernek vannak az életminőséget rontó depressziós s tüneteit

3 Kezelésre szoruló depressziós tünetegyüttes előfordulásának gyakorisága Magyarországon 1988-,8% 8,1% 7,5% 1,% 14,5% 13,4% 11,8% 14,% 13,4% 13,7% 18,9% ,8% Férfi Nő Mind A depressziós s tünetegyt netegyüttes ttes változása a Hungarostudy követéses mintában: -ben 13.5 % volt a kezelésre szoruló depresszió (BDI 18 felett) aránya, mind a teljes népességet képviselő mintában ban,, mind azok között, akik beleegyeztek az utánk nkövetésbe, -ra ez az arány 17 %-ra, 3.5 %-kal% emelkedett. Az életkor legfeljebb 1 %-ot% magyaráz A férfiak között -ben 11 % volt a közepesen súlyos és súlyos depressziósok sok aránya nya, ez az arány -ban, ugyanazok között a férfiak között, 14 %-ra emelkedett, a nők esetében ez az arány -ben 15 % volt, - ban n 19 %. Melyek az ezen célok c elérését t segítő fő eszközök? k? Helyi védőháló kialakítása valamennyi segítő szakember bevonásával, val, információ adással, attitűd felméréssel és változtatással, valamennyi helyi segítő szakember - háziorvosok, pszichológusok, szociális munkások, pedagógusok, gusok, lelkészek, védőnők, tanárok, média szakemberek, lelki elsősegély szakemberek, tanácsadók, geriátriai gondozó személyzet, rendőrök, gyógyszerészek, szek, más segítők képzése és együttműködésük k erősítése, se, A depresszió és az öngyilkossági gi veszélyeztetettség felismerésének segítése, se, a depresszióval kapcsolatos lakossági tájékoztatás és destigmatizáció, attitűd változtatás, a rászorulók megfelelő ellátásának felmérése és segítése, se, nagy kockázatú csoportok felismerése se és segítése (munkanélküliek, liek, gyászolók, más krízisben lévő csoportok), Oktató anyagok lefordítása, adaptálása: Videó anyagok ( páciensek p és s hozzátartoz tartozók k számára), oktatási csomagok pszichiáterek, háziorvosok, h pszichológusok, pedagógusok, gusok, lelkészek, védőnők, v média m munkatársak, geriátriai szakemberek és s más m s segítő foglalkozásúak ak számára, szűrőeszk eszközök k battéria összeállítása a depressziós tünetegyüttes, ttes, öngyilkossági gi magatartás, attitűdök vizsgálat latára, anyagok a nyilvános nos kampányhoz, irányelvek a tömegkommunikt megkommunikációs s eszközök k számára, az öngyilkosságokról l szóló tájékoztatásról, Média bevonása, mozireklám. veszélyes helyek védelme. Közösségi facilitárorok rorok,, képzk pzők képzése Közösségi facilitátorok torok képzése Depresszió veszély lyének, kockázat zatának felismerése, se, lehetséges teendők 3 órás s képzk pzések Alapvető ismeretek, megadott tematika, segédanyag alapján. Képzők k képzk pzése 8 órás s képzk pzés, tematika ismertetése. se. Azokat várjuk, v akik vállaljv llalják k a rövid r képzk pzések megtartását. t. Szakmai segíts tséget nyújtunk szervezésben, sben, képzésben. Jelentősége: fenntarthatóság! A veszélyes helyek védelme Családorvosok képzése OSPI-Europe: 5-szintű intervenció Az emberek tájékoztatása A veszélyeztetett A közösségi csoportok segítése facilitátorok képzése 3

4 A depressziót gyakran nem ismerik fel Mert Nem tekintik súlyos betegségnek. Maguk az érintettek sem ismerik fel saját depressziójukat. A testi tünetek gyakran elfedik a depressziót. A családorvosoknak sokszor nincs elég idejük és ismeretük a depresszió felismerésére. Nem ismerik a szűrési módszereket. A közösségi segítők gyakran nem ismerik fel a depressziót (pedagógusok, lelkészek, más segítők). A depressziós tünetektől szenvedők ritkán keresik fel az elátó rendszert (szégyenkezés, stigmától való félelem, információhiány tartja vissza őket). Beck Depresszió kérdőív v (BDI) rövidr vidített változata (Kopp és s mtsai,1995) A Beck Depresszió Skála legalkalmasabb a depressziós tünetegyüttes ttes lakossági szűrésére, re, és s ez a mérőeszkm eszköz legalkalmasabb a depresszió,, mint szomatikus kockázati tényezt nyező mérésére re is. (Lasa( et al,,, Musselman et al,, 1998, Glassman, Shapiro,1998) A depressziós s tünetegyt netegyüttes ttes összetevői: szociális visszahúzódás, s, döntésképtelenség, alvászavar, különösen k hajnali felébred bredés, negatív v gondolatok fáradékonyság, túlzott aggódás s testi tünetek t miatt, munkaképtelens ptelenség, pesszimizmus, örömképesség g hiánya, önvádlás. A mérce m nagyon magas: legalább olyan eredményeket kellene elérn rnünk, nk, mint Szolnokon az előző hasonló program eredmények nyeként nt 5-ben és s -ban! 5, 45, 4, 35, 3, 5,, 15, 1, 5,, Öngyilkossági gi arányok Magyarországon gon és s Szolnokon 1. főre,1998 f és s 8 között, k teljes népessn pesség Hungary Szolnok Öngyilkossági gi arányok Magyarországon gon és s Szolnokon 1. főre,1998 f és s 8 között, k férfiak Öngyilkossági gi arányok Magyarországon gon és s Szolnokon 1. főre,1998 f és s 8 között, k nők 9, Hungary Szolnok 3, Hungary Szolnok 8, 7,, 5,, 5, 4, 15, 3,, 1, 1, 5,, ,

5 Beteglá Beteglátogatá togatások szá száma a kó kórhá rházi pszichiá pszichiátriai gondozó gondozóban, Szolnok Fő tapasztalatok A legfontosabb a kü különbö nbö ző segí segít ő szakemberek közötti együ együttmű ttmű kö dés erő erősít ése. A kompetencia hatá határok nem vilá világosak. A lelki egé egészsé szségvé gvédelemnek gyakorlatilag nincs finanszí finanszírozá rozási há háttere. A krí krízis telefonszolgá telefonszolgálatok finanszí finanszírozá rozási krí krízise! Az embereknek tö több informá információ cióra van szü szüksé kségük. A tá társadalom és a mé média mind szemé személyes, mind szervezeti szinten nyitott ezeknek a problé problém áknak a megé megérté rtésére. 5 Korrigált adat negyedév nélkül Az utolsó honap nélkül Telefonos lelkisegé lelkisegély hívások szá száma öngyilkossá ngyilkossággal kapcsolatos problé problémákkal a szolnoki kisté kistérsé rségben Telefonos lelkisegé lelkisegély hívások szá á ma a szolnoki kisté sz kistérsé rségben 33-7 Hívások szá száma havonta és hó hónapos átlag 33-7 Hívások szá száma havonta és hó hónapos átlag / 1 / 1 7 / / / / / / / / / / Szolnoki eredmé eredmények: Az öngyilkossá ngyilkosságok szá számának jelentő jelentős csö csö kkené kkenése: az elő előző 9 év átlagá tlagához hasonlí hasonlítva Szolnokon 55- ben a program első első év ében az öngyilkossá ngyilkossági ará arány 57 %%- kal, -ban 47 %%-kal csö csökkent. Ez azt jelenti, hogy az öngyilkossá ngyilkossági ará arány 3.1. volt 44-ben, ben, ben és ban, ban, és ennyi maradt 77-ben is. A csö csökkené kkenés nagyobb fokú fokú volt a fé férfiak, mint a nő nők között. Lehetsé Lehetséges magyará magyarázatok: A depresszió depresszió é s ö ngyilkossá ngyilkossági gondolatok destigmatizá destigmatizáció ciója, ja, ennek kö következté vetkezté ben tö tö bben kerestek segí segítsé tsé get, fő főleg a fé férfiak közül, ezt mutatja a lelki első elsősegé segély hí hív ásoknak emelkedé emelkedé se, aminek 5 %%-a fé férfi hí hív ás volt, a pszichiá pszichiátriai gondozó gondozót depresszió depresszió miatt felkereső felkereső k ará arányá nyának emelkedé emelkedése a kü küldő ldő csalá családorvosok alapvető alapvető szerepe. A gazdasá gazdasági vá válsá lság hatá hatása Fel kell ké készü szülnü lnünk arra, hogy a gazdasá gazdasági válsá lság fokozza a lelki segí segítés irá iránti igé igényt fokozó fokozódó munkané munkanélkü lkülisé liség, adó adóssá sság problé problémák, lakhatá lakhatási problé problémák 88-ban orszá országosan emelkedett az öngyilkossá ngyilkosságok ará aránya a megelő megelőző csö csökkené kkenés utá után re, re, különösen a fé férfiak kö között re. re. 5

6 Irodalom: Kopp MS, Réthelyi J (4) Where psychology meets physiology:chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern Eastern-European European health paradox, Brain Research Bulletin,, Skrabski,Á.Kopp MS, Rózsa S, Réthelyi J, Rahe RH (5)Life meaning: an important correlate of health int he Hungarian population, International Journal of Behavioral Medicine, 1,, Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (5) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59, Kopp MS,Stauder A,Purebl Gy,Janszky I (7) Work stress and mental health in a changing society, European J. Public Health Kopp MS, Skrabski Á, Székely A, Stauder A, Redford W. (7) Chronic stress and social changes, socioeconomic determination of chronic stress, Annals of New York Academy of Sciences 1113: Kopp M, Berghammer R (5) Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest Kopp M, Kovács M ()(szerkesztők) k) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest Kopp M (7) Összefog sszefogás s a depresszió ellen, Semmelweis Kiadó, Budapest Kopp M (szerkesztő) 8: Magyar lelkiállapot llapot 8: Esélyrősítés és életminőség a mai magyar társadalomban, Semmelweis Kiadó, Budapest Kopp M (1997) A reménytelens nytelenség szerepe a betegségek gek létrejöttében, ennek jelentôsége a mai magyar egészségügyben, gyben, Kórház, 4,3,4-9 Kopp, M., Szedmák,S.(1997) Az öngyilkossági gi magatartás pszichoszociális háttértényezôi a magyar lakosság körében, Végeken, 8,4, 4-1. Együtt sikerülni fog!