A tanulmány készítésében közreműködtek:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tanulmány készítésében közreműködtek:"

Átírás

1

2 A tanulmány készítésében közreműködtek: ProLabora Munka és Család Audit Kft. (1., 2., 3., 5., 7., 8. fejezet) Elek Csaba (2., 4., 5. fejezet) Simon Ferenc MBA (6. fejezet) Szerkesztette: dr. Jelen Tamás MBA, Ph.D. 2

3 Tartalomjegyzék Executive summary Vezetői összefoglaló Helyzetértékelés A KKV szektor Foglalkoztatás és munkanélküliség Iskolázottság Az iskolázottság és a foglalkoztatás közötti összefüggés A kérdőíves megkérdezés eredményei Az oktatási rendszer sajátosságai, a képzésben rejlő lehetőségek A szakképzés szerepe és színtere Az iskolai rendszerben történő szakképzés Felnőttképzés Szakmai záróvizsgák Mesterképzés Szakmák kamarai gondozása A szakképzés legnagyobb problémái Javaslatok a képzési rendszert illetően Romák a munkaerőpiacon Demográfiai adatok Iskolázottság és foglalkoztatottság Az integrációt megnehezítő egyéb tényezők Roma tanodák működésének hatásai - kutatás A roma munkanélküliség fő okai A romák sikeresebb munkaerő-piaci integrálásának lehetséges megoldásai Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon Létszámadatok Költségvetési ráfordítások Iskolai végzettség és foglalkoztatás A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rehabilitációja A megváltozott munkaképességűekre vonatkozó szabályozás Megoldási javaslatok a problémakör kezelésére Rugalmas munkavégzési formák, mint a munkahelyteremtés lehetséges eszközei Fejlesztési javaslatok Összegzés Irodalomjegyzék Mellékletek

4 Ábrajegyzék 1. ábra: Foglalkoztatottak és munkanélküliek megoszlása az iskolai végzettség tükrében ábra: A munkábaállás időigénye az egyes iskolázottsági szintek esetében ábra: A cég alkalmazottainak száma ábra: A vállalatok nettó árbevétel szerinti megoszlása ábra: Munkaerő-gazdálkodási tervek ábra: Tanulószerződés ábra: Tanulószerződés ábra: Hátrányos helyzetű csoportok alkalmazása ábra: Létszámbővítési tervek az egyes munkavállalói csoportokat illetően ábra: Alkalmazna-e az alábbi feltételek mellet hátrányos helyzetű munkavállalót? ábra: Roma munkavállalók alkalmazásnak akadályai ábra: Szakképzett romák alkalmazási esélyei ábra: Megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásának akadályai ábra: Integrációs programok alkalmazása ábra: Rugalmas munkavégzési formák alkalmazása ábra: A rugalmas munkavégzési formák egyes típusainak elterjedtsége ábra: A vállalat értékrendjét vizsgáló kérdések ábra: Egyes támogatások ismertsége ábra: Legnépszerűbb szakmák ábra: A cigányság területi megoszlása ábra: Roma foglalkoztatás, ábra: Elégedettség a tanoda munkájával ábra: A tanoda hatása a gyerekekre ábra: Mmk dolgozók iskolai végzettség szerinti megoszlása ábra: Foglalkoztatottak aránya a munkaképesség-csökkenést előidéző vezető okok szerint (%) ábra: Mmk dolgozók aránya munkaköri kategóriák szerint ábra: Rehabilitációs technikák gyakorlati alkalmazása ábra: Főbb rugalmas munkavégzési formák a foglalkoztatási ráta tükrében, Magyarország,(%). 109 Táblázatjegyzék 1. tábla: A kkv szektor szerepe a gazdaságban tábla: A éves lakosság gazdasági aktivitása az elmúlt években tábla: Foglalkoztatottak száma gazdasági ágazatok szerint (ezer fő) tábla: Foglalkoztatottak száma és a munkanélküliség tábla: A éves népesség száma legmagasabb iskolai végzettség szerint tábla: A foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint (ezer fő, %) tábla: A mintába került vállalatok tevékenység szerinti megoszlása tábla: Támogatási formák alkalmazása/alkalmazási hajlandóság (db, %) tábla: Hátrányos helyzetű munkavállaló alkalmazását elősegítő tényezők tábla: Gyakorlati órák száma a német vs. magyar képzésben tábla: A kamara által gondozott szakmák tábla: A cigány háztartásban élő és az országos népesség életkor szerinti megoszlása (2003, %) tábla: A teljes népesség és a romák település típusok közötti eloszlása tábla: A magát roma nemzetiségűnek valló népesség és az össznépesség iskolai végzettsége a évesek korcsoportjában, 1990 és 2001 (%) tábla: A roma népesség megoszlása iskolai végzettség és terület szerint, 2001 (%) tábla: A lakóhelyi szegregáció mértéke (%) tábla: Szülők megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint tábla: Válaszolók megoszlása státuszuk szerint

5 19. tábla: Háztartások megoszlása egy főre eső jövedelem szerint tábla: Szülők elégedettségének okai tábla: A tanoda legfontosabb céljai tábla: Lehetséges célok a tanodában (%) tábla: Lehetséges tevékenységek szülők részére (%) tábla: Ha a tanoda oktatást, képzést indítana szülők részére, milyen témák esetében venne részt benne? (%) tábla: Rokkantsági nyugdíjasok százalékos aránya a munkaképes lakosság körében tábla: Magyarországon fogyatékkal élők száma és megoszlása a 2001-es népszámlálás adatai alapján tábla: A fogyatékossággal élők abszolút és tízezer lakosra vetített száma Magyarország megyéiben és Budapesten, a 2001-es népszámlálás adatai alapján tábla: A rokkantsággal kapcsolatos kiadások a GDP és a szociális kiadások százalékában néhány európai országban és az OECD országokban

6 EXECUTIVE SUMMARY The objective of the research was to investigate the possibilities of the integration of loweducated persons to the labour market with the help of small and medium enterprises (SME). In order to make a thorough analysis we made an extensive research by completing a questionnaire with more than hundred small and medium sized enterprises. The questionnaire was designed to obtain a clear picture about the views and intentions of the SME sector concerning the employment of low-educated persons. Based on the results and the analysis of the economic and social background we concluded the followings. Not surprisingly, we found a strong relationship between the level of education and employment chances. The increasing role of services within the economy resulted in a decreasing demand for physical workers on the labour market. Low-educated persons are the first to be crowded out. Consequently, nowadays education is essential for prosperity. At the same time, it clearly revealed that improvement in education itself only provides solution for those who do not suffer from any other detrimental factor. The group of low-educated, however shows a significant overlap with the group of romas and disabled. The results of the questionnaire clearly show that there is a strong opposition towards these multiply disadvantaged groups. Education itself does not solve their problem. Only about one-third of the observed companies would hire them. More than half of the companies reject the employment of romas even if they have the required skills for a given position. It turns the attention to the question of approach, the way of thinking. Both the approach of the employers and the romas should be changed for long-term results. Presently, financial incentives are the only ones with considerable effects on the willingness to employ these groups. Thus, there is an inevitable need for the introduction and effective communication of support and incentive programmes. Regulations on disabled must be changed in order to create a favourable climate for their employment. Atypical employment would create jobs for the economy and would provide solutions for the low-educated too. The Hungarian SME sector is unaware of the advantages of the flexible work opportunities. Incentives must be given to the SME in order to enhance the introduction and widespread use of these employment possibilities. 6

7 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás relevanciája A munkanélküliség visszaszorítása a fejlett piacgazdaságok egyik állandó feladata. Napjainkban általánosnak tekinthető, hogy a munkaerő-piacról az alacsony képesítésű, vagy képesítéssel egyáltalán nem rendelkező rétegek szorulnak ki elsőként és legnagyobb arányban. A foglalkoztatáspolitika egyik kulcs feladata a jelentős tömeget képviselő alacsony képzettségű rétegek munkaerő-piaci integrálásának kezelése, átfogó és hatékony megoldások kidolgozása. A KKV szektor hazai foglakoztatásban betöltött meghatározó szerepének megfelelően fontos szerepet kell hogy játsszon ebben a folyamatban. A kutatás célja Kutatásunk célja, hogy megvizsgálja a szakképzetlen vagy alacsony képzettségű munkavállalói réteg munkaerő-piaci integrálásának lehetőségeit, és hogy a KKV szektor milyen szerepet tud és kell, hogy játsszon ebben a folyamatban. E cél elérésének érdekében a tanulmány feladatául tűzi ki, hogy: megismertesse az alacsony képzettségűek egyes jellemző csoportjainak nehézségeit, mellyel a munkaerőpiacon szembesülnek, és ajánlásokat fogalmazzon meg kiküszöbölésükre, feltárja a KKV szektor igényeit és hozzáállását e hátrányos helyzetű munkaerő-piaci réteg alkalmazását illetően. A kutatás módszere Kutatásunkban a társadalmi, gazdasági adatok, információk elemzése és az empirikus kutatás egyaránt szerepet kapnak. Egy 129 darabos kis és középvállalatok köréből kikerült minta kérdőíves megkérdezésének eredményein keresztül vizsgáljuk meg a KKV szektorban rejlő foglalkoztatási lehetőségeket és hajlandóságot. A roma témakörben egy a roma tanodák hatásait mérő kérdőíves megkérdezés eredményeit ismertetjük 400 fős minta alapján. A tanulmány szerkezete A tanulmány öt fő részre tagolódik. Az elsőben általános helyzetképet adunk a gazdasági környezetről, a magyarországi foglalkoztatási viszonyokról és a KKV szektor jellegzetességeiről. A másodikban a kérdőíves vizsgálatok eredményeit ismertetjük, 7

8 megvizsgáljuk, hogy a mintában részt vett kis és középvállalatok konkrétan hogyan vélekednek e munkaerő-piaci szempontból hátrányos réteg alkalmazását illetően, milyen lehetőségeik, szándékaik és ismereteik vannak a témát illetően. A harmadik részben a képzési rendszert, annak hiányosságait és a benne rejlő lehetőségeket tárgyaljuk, lévén az alacsony iskolázottság a vizsgált munkaerő-piaci réteg megkülönböztető hiányossága, melynek orvoslására szükség lehet. A negyedik rész az alacsony képzettségűek/képzetlenek két sajátos csoportjának a romáknak és a megváltozott munkaképességű munkavállalóknaklehetőségeit és korlátait vizsgálja. Elkerülhetetlen, hogy sajátosságaikat részleteiben tárgyaljuk, hiszen mint csoport jelentős átfedést mutatnak az alacsony képzettségűekkel. A romáknak mintegy kilencven százaléka ide tartozik. Az ötödik rész a munkahelyteremtés szempontjából közelít a probléma megoldásához, a rugalmas munkavégzési formák lehetőségeinek vizsgálatán keresztül. A kutatás hipotézisei A kutatás megkezdése előtt az alábbi hipotéziseket fogalmaztunk meg: A képzés elengedhetetlen feltétele a képzetlenek/az alacsony képzettségűek hatékony munkaerő-piaci integrálásának. Szemléletmódbeli változásokra van szükség mind a romák részéről, mind pedig a munkaadók részéről a romákhoz való hozzáállást illetően. Hatékony támogatási és ösztönző-rendszer kidolgozására van szükség. A KKV szektor foglalkoztatási gyakorlata merev, mely gátja lehet a munkahelyteremtésnek. Az iparági változásoknak nincs jelentős hatása a képesítés nélküli munkavállalók esélyeire. Eredmények A kutatás eredményei alapján világossá vált, hogy az alacsony képzettségűek munkaerő-piaci integrálásának megoldási lehetőségeit négy fő területen szükséges vizsgálni, melyek a munkahelyteremtés, a képzés, a szemléletmód, és a támogatások, ösztönzők. Nyilvánvalóvá vált, hogy a KKV szektor munkahelyteremtő lehetőségei jelenleg korlátozottak. A kétkezi munkát leginkább igénylő szektorok mezőgazdaság, ipar- visszaszorulásával pedig a szakképesítést nem igénylő munkahelyek száma esett vissza a legjelentősebben. Ennek értelmében a képzés alapvető feltétele a sikeres munkaerő-piaci integrációnak, hiszen a 8

9 szakképesítéssel rendelkező munkavállalók jelentősen jobb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon. Nem elég azonban képezni, tényleges esélyeket csak a megfelelő módon, és a megfelelő területen nyújtott szakképzés biztosíthat. Az eredményes szakképzés alapvető feltétele a gyakorlati órák számának növelése és a munkaerő-piaci igényeken alapuló beiskolázás. Ez utóbbi segítségével elkerülhetővé válik, hogy leendő munkanélkülieket képezzünk. Határozottan más a helyzet az alacsony képzettségűek két speciális csoportja a romák és a megváltozott munkaképességűek esetében. A vizsgálatok egyértelműen alátámasztják, hogy e két csoport számára a képzés önmagában nem biztosít megfelelő munkaerő-piaci esélyeket, a munkaadók oldaláról nagyfokú ellenállás tapasztalható irányukban. Létszámbővítés esetén a vizsgált vállalkozások alig egynegyede lenne hajlandó romát, egyharmada megváltozott munkaképességű személyt alkalmazni. A vállalatok fele akkor sem venne fel roma munkavállalót, ha meglenne az állás betöltéséhez szükséges szakképesítése. A romák esetében ez egyértelműen a faji diszkriminációnak, a megváltozott munkaképességűeknél pedig az ismeretlentől, kényelmetlenségtől való félelemnek tulajdonítható. Ennek a nagyfokú ellenállásnak a leküzdése a romák esetében csak hosszútávon, fokozatos és kölcsönös- szemléletmódbeli változásokkal oldható meg. A megoldás eszközei lehetnek a hatékony támogatási és egyéb ösztönző rendszerek, melyek a vizsgált esetek több mint egyharmadában elméletben erősebbnek bizonyultak a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok elutasításánál. Ehhez azonban nélkülözhetetlen és az eredmények alapján egyáltalán nem biztosított- a támogatási lehetőségek hatékony kommunikációja. A vizsgálatok megállapították, hogy a KKV szektor tájékozatlan az igénybe vehető támogatásokat, kedvezményeket illetően, a gyakorlatban pedig egyáltalán nem vettek igénybe ilyen lehetőséget. A megváltozott munkaképességűek lehetőségeit nagyban korlátozza a jelenleg érvényben lévő szabályrendszer. Gyökeres átalakításra lenne szükség. A rugalmas munkavégzési formák elterjedése elősegítené a vizsgált csoportok munkaerőpiaci beillesztését. A különböző atipikus formák más-más mértékben alkalmasak az alacsony képzettségűek munkaerő-piaci integrációjának elősegítésére. Nyújthatnak átmeneti megoldást (pl. a szezonális munkák) szolgálhatnak ugródeszkaként, de jelenthetnek tartós megoldást is. A társadalmi jellegzetességeket is figyelembe véve, a megváltozott munkaképességűek esetében a bedolgozás, míg a romák esetében az önfoglalkoztatás a jelenleg leginkább alkalmas munkavégzési forma. A KKV szektor nagymértékben tájékozatlan a rugalmas 9

10 lehetőségekben rejlő előnyöket illetően, alkalmazási arányuk jóval az európai átlag alatt van. Ily módon a hatékony ösztönzés és kommunikáció a rugalmas munkavégzési formák bevezetésének is alapkövetelménye. 10

11 2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. A KKV szektor A törvény meghatározása szerint a foglalkoztatottak létszáma alapján mikro-vállalkozásnak minősül a 10 főnél kevesebb, kisvállalkozásnak az 50 főnél kevesebb, középvállalkozásnak a 250 főnél kevesebb főt foglalkoztató profitorientált gazdálkodó szervezet. A létszámadatokkal együtt teljesülnie kell továbbá a mérleg főösszeg és nettó árbevétel alapján meghatározott feltételeknek. 1 A mikro-, kis és középvállalatok a működő vállalkozások több mint 99%-át teszik ki. A versenyszférában a foglalkoztatottak több mint kétharmadát a KKV szektor alkalmazza, a hozzáadott érték létrehozásának fele ezen vállalkozásoknak tulajdonítható. A lakosság nagy részének jövedelmét, megélhetését ezek a vállalkozások biztosítják, és jelentős mértékben járulnak hozzá az adó- és járulékfizetésükkel a költségvetési bevételekhez. A KKV szektor a jelenleginél nagyobb figyelmet érdemel a gazdaságpolitikában. 1. TÁBLA: A KKV SZEKTOR SZEREPE A GAZDASÁGBAN Vállalat Vállalatok mérete számának aránya Foglalkoztatottak aránya Hozzáadott érték aránya Mikrovállalat 94,7 35,8 15,8 Kisvállalat 4,4 18,9 16,3 Középvállalat 0,7 16,2 18,1 KKV szektor 99,8 71,0 50,2 Forrás: SBA Factsheet Hungary, Mikro-vállalkozás esetében az éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg (~540 millió Ft) lehet. Kisvállalkozás esetében az éves nettó árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozóan legfeljebb 10 millió (2,7 milliárd Ft) eurónak, míg középvállalkozás esetében az éves nettó árbevételre vonatkozóan 50 millió eurónak (13,5 milliárd Ft), a mérlegfőösszegre vonatkozóan pedig 43 millió eurónak (11,6 milliárd Ft) megfelelő forintösszeget jelent. Induló vállalkozás esetében a mutatószámokat éves szintre kell vetítetni. 11

12 A gazdasági, politikai rendszerváltás idején a hazai kisvállalkozások kedvező feltételekkel rendelkeztek. Tapasztalatokat szereztek a szakcsoportok, GMK-k, VGMK-k, kisszövetkezetek, háztáji gazdaságok működtetése során. A szerzett előnyüket a külföldi működő tőke erős ösztönzését is figyelembe véve rövid idő alatt elvesztették, és az Európai Unióba történő belépéskor az Uniós versenytársakkal szemben jelentős hátrányba kerültek. Az Uniós tagság hatására a magyarországi kkv-k több fontos tevékenységi területen vezetés, szervezés, kommunikációs technikák, önszerveződés viszonylag érzékelhető ütemű felzárkózási folyamat mutatható ki, a lemaradás azonban változatlanul jelentős. A hazai kisés középvállalkozások működési környezete javításának, fejlesztésük elősegítésének állami kötelezettségét és feladatát nem lehet vitatni. A hazai kis- és középvállalkozások alultőkésítettek és forrásszegények. Jövedelemtermelő képességük gyenge, nominálisan tized annyi jövedelmet termelnek, mint az EU-15 átlaga, és az árbevételi összehasonlítás is hasonló arányokat mutat. Az adórendszer terhei éltetik e szektor versenyhátrányát, támogatás helyett jelentős mértékben gyengítik, a fekete, láthatatlan foglalkoztatást erősítik. Az adminisztrációs terhek a KKV szektort sújtják a legerőteljesebben. Mindezek igazolják, hogy a kis- és középvállalkozások helyzete hazánkban nagyon kedvezőtlen. A változó kormányok szándékként rögzítették a KKV szektor versenyképességének és működési környezetének javítását, az eredmények azonban szerények. A gazdasági válság első hulláma a KKV szektorban kiemelten jelentkezett. A felszámolási, végelszámolási és csődeljárások rekordot döntöttek. A gazdasági fejlesztési koncepció kidolgozása és végrehajtása kiemelt fontosságúvá vált. A kormány évtől a KKV-k részére jelentős és kedvező forráshoz jutási lehetőségeket biztosít a finanszírozás, a hitelgarancia-nyújtás és a kockázati tőke biztosítás területein. A Nemzeti Fejlesztési Tervekből számos előnyös vonást példaértékűnek lehet tekinteni. Ilyen például, hogy a forrásoknak nagyobbik hányada az úgynevezett trade szektorokba (feldolgozóipar, turizmus) kerül várhatóan, és hogy a kkv-k részére juttatott források zömét a korábbi időszakban bevált pályáztatási eszközökkel (támogatás a technológiát fejlesztő beruházásokhoz) osztották el. Kedvezőtlen, hogy nehézkes és gyakran szakszerűtlen volt az elbírálás, késedelmes és hosszadalmas a folyósítás, és igen drága az adminisztráció. 12

13 A KKV-k jelenlegi működtetését hátrányosan befolyásolják a következők: - Nem versenyképes, bonyolult, nehezen követhető és magas az adó és járulékterhelés, a költségvetési egyensúly helyreállítása döntően bevételnöveléssel valósul meg. - A vállalkozások működtetésnek feltételei nem stabilak, sőt az utóbbi időben és jelenleg is a kkv-k számára elviselhetetlenül instabilak, a gazdálkodás feltételei többéves perspektívában előre nem láthatóak. Még a nyereséges vállalkozások sem mernek lényeges fejlesztésekbe kezdeni a bizonytalanságok miatt. - Nem megfelelő az ösztönzés és a szankcionálás kombinációja, az informális gazdasági tevékenységek felszámolása és fokozatos beintegrálása mellett, eltörpül a valódi feketegazdaság elleni hatékony hatósági fellépés súlya. Olyan intézkedések és egyéb szabályozások születnek, amelyek ösztönzik a legalitás határán lévő mikrovállalkozások fekete gazdaság felé fordulását. - A vállalkozások működési költségei, adói növekednek (adók, hozzájárulások, különadók, szolidaritási adók, illetékek, igazolások, állami kötelező szolgáltatások díja, stb.). A puha költségvetési, önkormányzati szférából inflációt meghaladó áremelések gyűrűznek át a vállalkozási szférába, valamint a körbetartozások jelentős része is költségvetésnek, önkormányzatoknak végzett beruházásokból, munkavégzésből ered. - A vállalkozások működtetésének adminisztrációs terhei, tranzakciós költségei és a banki kamatmarzs indokolatlanul magasak, jelentős a versenyhátrányt okozó előírások száma. - Az elektronikus adatszolgáltatás rendkívül nehézkes a programok APEH által történő folyamatos módosításai következtében. - Az engedélyezési eljárások bonyolultak, átláthatatlanok és ebből adódóan a korrupciónak is teret adnak. - A bérmunkával dolgozó vállalkozások ki vannak rekesztve a pályázati lehetőségekből. A TÁMOP és egyéb pályázatok nem ösztönöznek megfelelően a munkahelyek megtartására. - Az üzleti és pénzügyi szolgáltatások árait kevésbé a piac alakítja, hisz az állami kormányzati előírások korlátozzák a vállalkozói finanszírozást, amikor ezt csak a bankok számára engedélyezik (lásd: magas kamatmarzs). - A közbeszerzési eljárásokban a kkv-k hátrányban vannak és ezzel jelentős piactól esnek el. 13

14 Javaslatok a KKV szektor foglalkoztatást bővítő pozícióinak erősítésére: A piaci konjunktúra erősödésével egyidejűleg az adórendszer átalakítása, a bérterhek érzékelhető mérséklése. Középvállalkozások felkarolása, megerősítése, piacuk erősítése. Esélyegyenlőség biztosítása a hazai vállalkozások számára. Ágazati prioritások megfogalmazása, egyes ágazatokat felkaroló pályázatok meghirdetése. Ipari, szakmakultúrák megőrzése, fejlesztése. A gazdasági kohéziónak fontos értékelési szempontként való érvényesítése. Bérmunkát végző cégek saját export tevékenységének felkarolása. (Megfelelő támogatás, hitel, forgótőke emelés, eszközpark megújítása, dolgozók képzésbeli megerősítése, stb.) Rozsdaövezetbeli telephelyek kialakítása, és a kkv-k részére kedvezményes bérbeadása (elsősorban ipari tevékenységet folytatóknak). Külpiaci fellépést felkaroló intézmények, eszközök bátrabb alkalmazása, e tevékenységet végzők támogatása. A közbeszerzési törvény módosítása, a hazai vállalkozások részére protekcionizmus biztosítása. A szociális szövetkezetek elterjedésének mint a foglalkoztatást elősegítő társulási forma elősegítése. A rugalmas munkavégzési formák alkalmazásának egyszerűbbé tétele és ösztönzése. A KKV szektor a munkahelyteremtés és munkahelymegtartás legfőbb színtere, de egyben nagyon érzékeny is a gazdasági változásokra illetve válságokra. Egy családi vállalkozás sokkal inkább küzd a talpon maradásáért, mint sok multinacionális cég, amely szigorúan csak gazdasági érdekeket tartanak szem előtt és könnyen áttelepül más országba, földrészre, ha ott olcsóbban tud termelni. A kisebb családi vállalkozásoknál ez elképzelhetetlen és sokat számít az is, hogy ha már több generáción keresztül művelik az adott tevékenységet, illetve a család több tagjának a megélhetése is ettől függ. Ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség a multikra, ugyanis jellemző, hogy ahol megtelepedik egy multi, ott a helyi kkv-k zöme is fejlődésnek indul. Abban az esetben, amikor egy a kkv-k által lefedett területre belép egy multi, akkor általában a kis cégek egy része kiszorul a piacról, vagy váltásra kényszerül. Ilyenkor a fennmaradás eszköze és egyetlen esélye az, ha a kisvállalkozás kimagasló minőségben 14

15 szolgáltat egy adott részterületen. A minőségi szolgáltatás elképzelhetetlen minőségi szakemberek és minőségi szakképzés nélkül Foglalkoztatás és munkanélküliség Foglalkoztatási helyzetkép Hazánkban a foglalkoztatási ráta évek óta szinte változatlanul 57% körül mozgott. A évi gazdasági recesszió eredményeképpen a tavalyi évben a foglalkoztatási arány 1,6 százalékponttal csökkent. Így év végén a foglalkoztatási ráta 55,6%, mellyel messze elmaradunk az Európai Unió átlagától. A kormányzat 2010-ig 63%-os foglalkoztatási ráta elérését tűztet célul, mely célkitűzés jelenleg irreális. 2. TÁBLA: A ÉVES LAKOSSÁG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Foglalkoztatási ráta (%) ,2 57, ,7 56, ,6 56, ,0 57, ,0 57, ,1 56, szeptember-november 3757,4 55,6 Forrás: KSH Magyarország foglalkoztatási szerkezete igen nagy változásokon ment keresztül. Követte a világban és a környező országokban végbement változásokat és jelenlegi helyzetében jellemző az ipar és a szolgáltatási szektor túlsúlya a mezőgazdasággal szemben óta a mezőgazdaságban dolgozók száma szinte a felére csökkent, viszont jelentősen emelkedett a szolgáltatóiparban, főleg az ingatlanügyletekkel foglalkozó és pénzügyi szolgáltatási ágazatokban dolgozók száma. A mezőgazdasági ágazat visszaszorulásával, az alacsonyan képzett vagy képzetlen réteg egyik legnagyobb felvevő piaca szenvedett csorbát. Ez a trend folytatódott az elmúlt évek folyamán, ahogyan a következő táblázat adatai is tanúsítják. 15

16 3. TÁBLA: FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA GAZDASÁGI ÁGAZATOK SZERINT (EZER FŐ) Változás Ágazatok hoz képest (%) Ipari szektor 1267,3 1266,2 1291,7 1269,9 1243,4-2 Szolgáltató szektor 2153,6 2546,9 2470,2 2462,7 2465,1 +14,4 Ezen belül: pénzügyi közvetítés 82 77, ,1 102,2 +24,6 ingatlanügyletek 164,4 279,8 287,1 285,7 312,8 +90,2 Mezőgazdaság 274, ,8 182,9 174,1-37 Forrás: KSH A legtöbb foglalkoztatott a versenyszférában dolgozik, számuk folyamatosan emelkedik. A hazai munkaerő, főleg a fizikai munka tekintetében, nem tud versenyezni a román, ukrán, távol-keleti munkaerő árával, ami szintén nehezíti a magyar munkavállalók helyzetét. A területi mobilitási hajlandóság alacsony. Munkanélküliség Kardinális kérdés, hogy valaki adófizető, vagy, segélyből tengődő munkanélküli. Az embereknek szüksége van kiszámítható jövőképre, biztos megélhetésre. Rendszeres jövedelem nélkül egyének, családok, települések, illetve kistérségek mehetnek tönkre. Ez kihat az egészségügytől a közbiztonságig számtalan területre. Ahol van munkalehetőség, ott van fejlődés, ott boldogulnak az emberek, fejlődnek a települések. Ahol nincs, ott elnéptelenedik a vidék, vagy megjelenik a megélhetési bűnözés és rohamosan hanyatlik minden. A gazdaságpolitika gyakran csak a munkahelyteremtésre koncentrál, ami ugyan elengedhetetlen a foglalkoztatási arány javítása érdekében, de legalább ugyanolyan fontos a meglévő munkahelyek megtartása. Aki már dolgozik, szocializálódott a munkához, és kevesebb energiával és nagyobb sikerrel marad továbbra is munkavállaló, mint aki most készül belépni a munkaerő-piacra. Egyre gyakoribb probléma, hogy azért nem sikerül a munkahelyteremtés, mert nincs megfelelő munkaerő. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű emberek esetében gyakran hiányzik a motiváció és a követendő jó példa a kitörésre. Ennek hiányában még nehezebb, szinte lehetetlen az aktív keresővé válás A munkanélküliségi ráta tavaly augusztus-októberben 10,4%-kal 13 éves csúcsot ért el. Az állástalanok aránya tavaly először a július-szeptemberi időszakban lépte át a tíz százalékot és 16

17 arányuk azóta is folyamatosan emelkedett szeptember november időszakának KSH adatai szerint a éves foglalkoztatottak száma 3 millió 788 ezer, a munkanélkülieké 445 ezer fő volt, ami 10,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett az év utolsó időszakában (15-64 éves korosztályra számítva 10,6%). Ez az érték 2,7 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A nők esetében a munkanélküliség 2,3, a férfiaknál pedig 3,1 százalékponttal nőtt. Szakértői becslések szerint a munkanélküliségi ráta az idei év folyamán 11% körül tetőzik, majd év végére ismét 10,5% körül várható ben a munkanélküliek 43,3%-a talált állást 12 vagy annál több hónap után, a munkahelykeresés átlagos időtartama 16,4 hónap volt, mely 1,7 hónappal volt rövidebb, mint 2008-ban. 4. TÁBLA: FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG Időszak Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Munkanélküliségi ráta (%) I. 3905,5 7,5% II. 3942,5 7,0% III. 3947,4 7,2% IV. 3909,4 7,7% I. 3844,2 8,0% II. 3868,5 7,6% III. 3924,3 7,7% IV. 3880,7 8,0% I. 3764,1 9,7% II. 3797,1 9,6% III. 3783,5 10,3% Forrás: KSH 2.3. Iskolázottság A képzési rendszer a középiskolánál mozdult el egyensúlyi helyzetéből, eltolódott a gimnázium irányába, és csak a legrosszabb tanulók mennek szakiskolába. A gimnáziumokban tanulók száma jelentősen nőtt az elmúlt 15 év során. Ennél jobban csak az intézmények számának növekedése szembetűnőbb 321 db (1990/91. tanév) 822 db (2007/08. tanév). Az elmúlt években jelentősen megnőtt az érettségit követően a felsőoktatásban továbbtanulók aránya, a jelentkezők száma magas, számuk évről-évre folyamatosan emelkedik (1990 óta megháromszorozódott). A kiválasztás is egyre engedékenyebb, ugyanannyi jelentkezőből jóval többet vesznek fel, mint éve. Míg 1990-ben a jelentkezők alig 36%-a nyert 17

18 felvételt, addig az évtized közepére ez a mutató 58%-ra nőtt, 2008-ban pedig már elérte a 77%-ot. A szakiskolai képzés van a legnehezebb helyzetben, mert egyrészt drasztikusan csökkent az oda jelentkezők száma (közel rel kevesebb, mint 1990-ben), másrészt jellemzően csak a leggyengébb tanulók választják ezt a jövőt maguknak. Ma Magyarországon nincs is a köztudatban olyan fizikai szakma, amihez karriert lehetne társítani. A fiatal népesség létszámcsökkenésének következtében évről évre kevesebben fejezik be a 8. osztályt. Ez a demográfiai visszaesés megfigyelhető a középiskolát végzettek számában is, 2008-ban 1200 fővel kevesebben iratkoztak be középfokú nappali képzésre, mint ez előző évben. Az alábbi táblázat adatainak tanúsága szerint ma, a év közötti magyar népességnek megközelítőleg 30%-a 8 általános iskolát végzett, 23%-a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik míg másik 30%-a érettségizett. A népesség kisebb hányada a végzettségi skála két végén helyezkedik el. Közel 16%-uk diplomával rendelkezik, 3%-uk pedig még az általános iskolát sem fejezte be. A éves népesség helyzetét vizsgálva a helyzet némileg kedvezőbb képet mutat. A 30%-kal szemben ezen korosztálynak 20%-a rendelkezik befejezett, vagy befejezetlen általános iskolai végzettséggel. 30%-nak a legmagasabb iskolai végzettsége az érettségi, további 30% szakiskolai vagy szakmunkás képesítéssel bír. 19%-uk rendelkezett főiskolai vagy egyetemi diplomával. 5. TÁBLA: A ÉVES NÉPESSÉG SZÁMA LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT Év 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakiskola szakmunkásképző Érettségi Főiskola Egyetem Össz ,1 8,3 5, ,7 8,7 5, ,1 9,2 5, ,6 30,2 9,7 6,1 100 Forrás: KSH 18

19 2.4. Az iskolázottság és a foglalkoztatás közötti összefüggés Az következő táblázat jól szemlélteti, hogy milyen szoros összefüggés van az iskolai végzettség és a foglalkoztatás, avagy a munkanélküliség között. 6. TÁBLA: A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉGÜK SZERINT (EZER FŐ, %) Iskolatípus nő férfi általános iskolánál kevesebb 10,6 0,3% 0,2% 0,2% 9,6 0,2% 12,1 0,3% Általános iskola 8. osztálya 438,5 12% 12% 11% 491,5 12% 497,9 13% Szakiskola és szakmunkásképző 1134,6 30% 20% 39% 1198,1 30,8% 1258,6 32% Gimnázium 352,5 9% 13% 6% 347,6 9% 353,7 9% Egyéb érettségi 932,9 25% 26% 24% 970,6 25% 979,7 25% Főiskola 552,2 14% 19% 10% 547,7 14% 515,8 13% Egyetem 362,2 9,7% 9,8% 10% 359,2 9% 329,6 8% Összesen 3 783,5 100% 100% 100% 3924,3 100% 3947,4 100% Forrás: KSH Elenyésző arányban vannak jelen a munkaerőpiacon a 8 általánosnál alacsonyabb képzettségűek Nagyobb részük segélyekből él, kisebb részük a feketepiacon alkalmi munkákból. A rendszerváltás előtt számuk jóval magasabb (30-50% közötti, es években még magasabb) volt, főként a mezőgazdaság és a nehézipar tudta foglalkoztatni őket. Ezen iparágak jelentős visszaszorulásával helyzetük kilátástalan lett, képzettségi szintjük emelése mára a munkához jutás előfeltételévé vált. A 8 általánost befejezettek helyzete ennél kedvezőbb, de az ő munkaerő-piaci integrálásuk sem megoldott, nagyobb részük szintén nem dolgozik. Nemek tekintetében a foglalkoztatottak aránya némileg különböző képet mutat. A férfiak esetében a eltolódik a szakiskolai végzettséget igénylő kétkezi munka irányába, míg a női munkavállalók magasabb arányban helyezkednek el diplomával a kezükben. Egyértelműen látszik, hogy a legnagyobb problémával az alacsony képzettségűek küzdenek, a legkevesebb munkanélküli pedig a diplomások közül kerül ki. Ez a helyzet még akkor is, amikor megugrott az egyetemi/főiskolai jelentkezések száma és egyre több diplomás jelent meg a munkaerőpiacon. Mégis fel tudta venni a munkaerőpiac a pályakezdő diplomások nagy részét. Ez azzal is magyarázható, hogy nemcsak diplomás álláshelyek betöltését vállalták el a friss diplomások, hanem azokat az álláshelyeket is, amelyekhez eredetileg csak érettségi kellett volna. Az érettségizettek pedig egy lépcsővel lejjebb próbálkoztak, ami végül a 19

20 legalacsonyabb iskolázottságú réteg kiszorult a munkaerőpiacról. Vagyis a munkáltatók jellemzően felfelé módosították a foglalkozások képzettség igényét, amely az egész foglalkoztatási hierarchiára hatással volt. 1. ÁBRA: FOGLALKOZTATOTTAK ÉS MUNKANÉLKÜLIEK MEGOSZLÁSA AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG TÜKRÉBEN A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 9% 14% 34% 31% 12% 2% 6% 26% 32% 34% Egyetem Főiskola Középiskola Szakiskola Általános iskola vagy annál kevesebb Foglalkoztatottak Munkanélküliek Forrás: KSH A magas iskolai végzettség növeli a foglalkoztatási esélyeket. Az alapfokú végzettségűeket kizárólag ott- de ott is egyre kevésbé- alkalmazzák, ahol nincs szükség speciális, csak helyben elsajátítható ismeretekre. Jellemzően nem alkalmazzák őket tartós munkára. Az esélyeket egyértelműen növeli, ha legalább szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik a munkavállaló. 20

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

9. SZER GYORSJELENTÉS

9. SZER GYORSJELENTÉS 9. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2016. november 30. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

7. SZER GYORSJELENTÉS

7. SZER GYORSJELENTÉS 7. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2016. május 31. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. ÁPRILIS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon

Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon Békéscsaba, 2017. október 19. Bruckner László Nemzetgazdasági Minisztérium, Szakképzésért

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

máj júni. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási főosztály

máj júni. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási főosztály A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚLIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

máj dec jan. szept.

máj dec jan. szept. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚNIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁJUS 215. május 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 9.454 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. augusztus TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

A TÁMOP 5.5.1/A-10/

A TÁMOP 5.5.1/A-10/ Munkaerőpiaci profil az Észak-magyarországi régióban A TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért c. projekt

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján év I. félév

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján év I. félév HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2016. év I. félév Debrecen, 2016. július Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48.

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár

INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA 2019 Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár IPAR 4.0 az informatikai képzés átalakulása Az Ipar 4.0 megjelenésével minden foglalkozás átalakul Forrás: McKinsey (2018)

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. aug. szept. júni. júli. máj. febr. márc.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. aug. szept. júni. júli. máj. febr. márc. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. FEBRUÁR Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. február 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év december hónap Jóváhagyta: Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48. Telefon: (36 52)

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkanélküliség Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaerő kínálat meghaladja

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület!

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület! Beszámoló Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21. december 9-ei ülésére a foglalkoztatás helyzetéről, munkahely-teremtési és megtartási pályázatokról Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.augusztus augusztus. júni. júli. dec. febr. nov.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.augusztus augusztus. júni. júli. dec. febr. nov. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Oktatási, továbbképzési útmutatás

Oktatási, továbbképzési útmutatás Oktatási, továbbképzési útmutatás Vállságtól napjainkig (2010. április) a foglalkoztat számának alakulása A válság a legnagyobb mértékben a fizikai munkaerőt igénylő ágazatokat sújtotta, így a feldolgozóipart

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben