A célcsoportok tanulási és szociális jellemzői

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A célcsoportok tanulási és szociális jellemzői"

Átírás

1 A célcsoportok tanulási és szociális jellemzői 1. A munkanélküliek szociális és mentális helyzete 1.1 A munka szerepe 1.2 A munkanélküliség 1.3 A munkanélküliség érzelmi jellemzése: a Borgen Amudson-féle hullámvasút modell 1.4 Pályakezdő munkanélküliek 1.5 Néhány javaslat a felnőttképzési konzulensnek 2. A kisgyermekesek tanulását befolyásoló pszichés és szociális tényezők 2.1. Bevezetés: minden anya tanul 2.2 A kisgyermekes anyák tanulását befolyásoló tényezők Az anyasággal járó változások A szerepek változása Szerepek közötti konfliktusok A szerepen belüli konfliktusok 2.3. A munkából való kimaradás lehetséges következményei 2.4. A hatékony tanulás feltételei 2.5 Visszatérés a munkaerőpiacra: egy újabb tanulási folyamat 3. Fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek 3.1 Elnevezések, fogalommeghatározás 3.2. Az új minősítési és rehabilitációs rendszer 3.3 Fizikai és kommunikációs akadályok 3.4 A társadalmi szemlélet 3.5 Foglalkoztatási gondok és lehetőségek; a foglalkozási rehabilitáció 3.6 A konzulens lehetőségei 4. Az idősek tanulási és szociális jellemzői 4.1 Az idősek társadalmi helyzete Az idős munkaerő helyzete 1

2 4.1.2 A nyugdíjasok társadalmi helyzete 4.2 Az időkorúak testi, szellemi hanyatlása 4.3 Mi indíthatja az idős embereket arra, hogy tanuljanak, művelődjenek 4.4 A változások megértéséhez vezető út módszerei 4.5 Mit tanulhat az időskorú ember? Összefoglalás Irodalomjegyzék 2

3 A célcsoportok tanulási és szociális jellemzői A tananyag célja és felépítése A tanegység 2 óra önálló tanulásból áll. A tananyag megismertet azokkal a mentális és szociális sajátosságokkal, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a speciális célcsoportokkal való sikeres kommunikációhoz, a motiváláshoz, a megfelelő képzés és tanulási mód kiválasztásához. A támogatásokra, szabályozásra vonatkozó részletes információk a tananyag megfelelő részeinél találhatók meg. Az egyes fejezetek az idősekkel, a kisgyermekes anyákkal, a megváltozott munkaképességűekkel, a munkanélküliekkel és a pályakezdőkkel foglalkoznak. A tanegység célja, hogy a konzulens a tájékoztatás és a képzések tervezése során figyelembe tudja venni a hozzá fordulók speciális szükségleteit. Követelmény A tanegységben nincs számonkérés, de a tananyag ismeretére a képzés és a későbbi munka során szükség lesz. 3

4 1. A munkanélküliek szociális és mentális helyzete (Fehér Ildikó) 1.1 A munka szerepe A munka és a munkanélküliség jelentősége a történelem során nagymértékben megváltozott. Az, hogy a munkának az egyes ember számára milyen értéke van, szorosan összefügg a társadalmi formációval és az uralkodó értékrenddel. A görög és római korban a munkát terhesnek tartották amely elsősorban a rabszolgák osztályrésze, míg a szabadok az élvezeteknek élhettek. A középkorban a munka egyfelől parancsoló kényszer volt, más vonatkozásban a létfenntartás biztosítója az emberek életében; a munkát az élet tulajdonképpeni céljának tekintették. A kapitalizmus korában magasabbra verték fel a munka árfolyamát a társadalom tudatában főként a gazdasági válságok, a nagy munkanélküliségek idején. A legutóbbi néhány évben a nyugati világban, majd hazánkban és a keleti régióban is az egyre nagyobb mértékben elharapódzó munkanélküliség a munka eszközértékét mint a megélhetés eszközét jelentősen megerősítette anélkül, hogy a munkának mint az emberi életet kitöltő, a személyiséget kibontakoztató tevékenységnek az értéke növekedett volna. Egy felmérés eredményei szerint a 25 éven aluliak 70%-a és az idősebbek több mint 30%-a olyan munkát végez, amely nem érdekli, amelyhez a pénzkereset kényszerén kívül semmi egyéb nem köti. Ez még akkor is veszélyes és ijesztően hangzik, ha az ilyen felmérések eredményei nem teljes hitelességgel mutatják a fennálló helyzetet és kissé torz képet adnak. Ugyanis, ha az emberek nagyobb hányadának olyan munkája van, ami nem is érdekli, akkor azzal nemcsak közvetlenül a saját közérzetére van negatív hatással, hanem a gazdaságot is károsítja. Az érdeklődés nélkül végzett munkában csökken a teljesítmény és hatékonyság, romlik az odafigyelés mértéke, nehezebb jó eredményt, kielégítő munkaszintet nyújtani. Az érdeklődéssel végzett munkában kevésbé fáradunk el, ami kihatással van egész napunkra, hangulatunkra, sőt nagymértékben befolyásolhatja egészségi állapotunkat, így közvetve munkánk eredményességét is. Lényegesen súlyosabb helyzetet teremt mind egyéni, mind pedig nemzetgazdasági szempontból a munka elvesztése még akkor is, ha azt addig csak a pénzszerzés motiválta. A munkanélküliség az érintettek számára nemcsak anyagi, hanem pszichikai probléma is. A munka többféle módon is meghatározó az ember számára: az anyagi lét biztosítéka, a társadalmi helyzet és az egyén identitásának kifejezője, 4

5 a társas kapcsolatok forrása, társadalmi orientációs keret, a nap és az élet időbeli struktúrájának meghatározója. 1.2 A munkanélküliség Aki munkáját elveszti, elszigetelve érzi magát a társadalomtól, nem tekinti magát a gazdaság és társadalom hasznos tagjának. Ezt nevezhetjük kirekesztettségi tendenciának. A munkanélküliség formái: Surlódásos munkanélküliség: az embernek bizonyos időre van szüksége, hogy képességeinek, végzettségének megfelelő állást találjon. Ugyanígy a munkaadónak is bizonyos időre van szüksége, hogy a számára megfelelő munkavállalót megtalálja. Globális munkanélküliség: az általános gazdasági változásokkal együtt járó, a receszszió nagyságától függő munkanélküliség. Strukturális munkanélküliség: a munkaerő-kereslet és -kínálat hiányos területi, szakmai vagy képesítés szerinti egyeztetése révén jön létre. Szabadon maradnak bizonyos állások amellett, hogy egyes területeken nem lehet elhelyezkedni. Szezonális munkanélküliség: általában a mezőgazdaságban jellemző. A munkanélküliség társadalmi megítélése: Bagatellizálás: a tömeges munkanélküliség tényleges mértékét jelentéktelenként állítják be. Individualizálás: a munkanélküli az állapotáért csak maga hibáztatható. Természetes állapot: a munkanélküliséget természeti törvényként, tehát megváltoztathatatlanként fogják fel. Munkanélküliséggel fokozottan veszélyeztetett csoportok a népességen belül: fiatalok (pályakezdők), 50 éven felüliek, gyed-ről, gyes-ről visszatérők, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek, munkaerőpiactól tartósan távolmaradók, romák. 5

6 1.3 A munkanélküliség érzelmi jellemzése: a Borgen-Amudson-féle hullámvasút modell A tartós munkanélküliséget kísérő lelkiállapot változásai három fő szakaszra bonthatók: A munkahely elvesztéséből adódó kezdeti sokk állapota után a munkanélküli egy optimista fázisba kerül. Ekkor a munkanélküliség állapotát nem érzi kellemetlennek, reménykedik abban, hogy újra el tud helyezkedni. A második szakasz a pesszimista fázis, az elhelyezkedés esélye állandóan csökken. Az álláskeresőnek egyre kevesebb sikerélményben van része. Az elutasítások, reménytelen próbálkozások hatására csökken az önbizalma és a kezdeményező képessége. A harmadik szakasz a fatalizmus fázisa. A munkanélküli elveszti a reményét abban, hogy újra elhelyezkedhet. Társadalmi kapcsolatai egyre szűkebbek, és ez a magányosság érzéséhez, depresszióhoz és különböző pszichoszomatikus betegségekhez vezethet. 1.4 Pályakezdő munkanélküliek A munkanélküliek csoportján belül az egyik legveszélyeztetettebb réteg az iskolából kikerülő, de elhelyezkedni különféle okok miatt nem tudó fiatalok köre. A szakirodalom szerint a munkanélküliség a pályakezdőket fenyegeti a legsúlyosabb pszichés és szociális sérülésekkel (devianciák). A fiatalok szocializálódásának egyik feltétele lenne, hogy pályájuk kezdetén tudatában legyenek annak, hogy munkájukra igényt tartanak, elfogadja őket a társadalom a felnőttek világában. A pályakezdők körében tapasztalható inadaptációs tünetek fő oka az, hogy jövőképük rendkívül homályos és bizonytalan. A munkanélküli státusz mint startpozíció nem felel meg sem a fiatalok, sem a társadalom érdekeinek. A fiatalok munkába állását alapvetően két tényező korlátozza: a demográfiai robbanás idején született korcsoport munkaerőpiacon való megjelenése, valamint a gazdasági nehézségek. A munkaerő-kereslet beszűkülése ugyanis jóval nehezebb helyzetet teremt a munkaerőpiacra belépni szándékozóknak, mint a már foglalkoztatásban lévőknek. A fiatalkori munkanélküliség nem csak egzisztenciális szempontból hordoz magában speciális problémákat. A felnőtt identitás kialakulását is megnehezíti ez az állapot, hiszen a munkavállalás az ifjúkorból a felnőttkorba való átmenetet is jelenti. Az iskolai tanulmányokat követő munkanélküliség még ha szabad akaratból választja is a fiatal a felnőttség kialakulása szempontjából késleltetésnek minősül. Nagyobb kockázatot jelent, ha a fiatal szándékán kívül válik munkanélkülivé, hiszen ez könnyen deviáns viselkedés kialakulásához is vezethet. A legveszélyeztetettebbek a pályakezdők körében: Általános iskolából, középiskolából lemorzsolódó fiatalok, akik nem tudják/akarják folytatni tanulmányaikat, Középiskolából lemorzsolódottak, akik a gyorsított módon, felnőttképzésben akarnak szakmát szerezni, 6

7 Érettségizettek, akik nem nyertek felvételt a felsőoktatásba, Túlképzett pályakezdő diplomások, Munkatapasztalat, önismeret, kulcsképességek hiányában elhelyezkedni nem tudók, Életútjukat illetően teljesen bizonytalanok, Irreális munkaerő-piaci célokkal rendelkezők. 1.5 Néhány javaslat a felnőttképzési konzulensnek 1 Tudjuk meg, hogy az ügyfelünk regisztráltatta-e magát az illetékes kirendeltségen! Ha ez még nem történt meg, akkor bíztassuk erre az igénybe vehető szolgáltatásokra és támogatásokra való hivatkozással. Amennyiben ügyfelünk több éve van állás nélkül, akkor érdemes továbbirányítani munkatanácsadóhoz vagy más szakemberhez, mert esetében valószínűleg összetett elhelyezkedési nehézségről lehet szó. Gyakran előfordul, hogy egy tartósan állás nélkül lévő személy hosszasan meséli az őt ért sérelmeket és álláskeresésének nehézségeit. Ilyenkor érdemes a beszélgetést megszakítani, mert rossz irányba fordulhat a közös munka. A képzést sok munkanélküli egyfajta megoldásnak találja a társadalmi kirekesztődés ellen, ezért még akkor is képzésben gondolkodik, ha végzettsége, munkatapasztalata azt nem indokolja. Ebben az esetben érdemes erre felhívni ügyfelünk figyelmét és szükség esetén továbbirányítani. Attól, hogy valaki regisztrált munkanélküli, nem kell, hogy egyértelműen a munkaügyi központok által indított munkaerő-piaci képzésekre irányítsuk. Mindig az egyéni célokhoz hangolva kell a legideálisabb képzést megtalálni. Ha egy munkanélküli személy képzésben szeretne részt venni, kiemelten hangsúlyozzuk számára, hogy tájékozódjon az új végzettség keresletéről a munkaerőpiacon. Minél régebben tanult valaki, annál nehezebb lesz ismét iskolapadba ülni, ezért idősebb munkanélküliek esetén a tanuláshoz való viszonyt is meg kell beszélni, vagy szükség esetén továbbirányítani az ügyfelet. Adódhatnak olyan szituációk a konzulens munkája során, amikor az ügyfélen kívül mindenki más látja, hogy a sikertelen elhelyezkedési kísérletek mögött a végzettség hiánya vagy az elavult ismeretek húzódnak. Senkit nem lehet erőltetni képzésbe, ha azt ő maga nem akarja. Tartsuk tiszteletben az emberek döntését! 1 Az alábbi tanácsok értelmét, jelentőségét a képzés során elsajátított ismeretek birtokában jobban lehet majd értékelni. Javasoljuk, hogy később térjenek ide vissza, olvassák el őket még egyszer! 7

8 2. A kisgyermekesek tanulását befolyásoló pszichés és szociális tényezők 2.1. Bevezetés: minden anya tanul A múlt évezred közepétől került egyre inkább a figyelem központjába, hogy egy kisgyermekes anyának sok új dolgot kell megtanulnia. A tanulás és az anyaság összekapcsolása egy speciális, szűknek semmiképpen nem mondható területet ölelt fel: a gyermekek nevelését. Ha ebben a témakörben keresünk kiadványokat, ma már kötetek ezreivel találkozhatunk a világ szinte minden tájáról. Ha azonban a szakmai képzések vonatkozásában keresünk olvasnivalót arról, hogy mi jellemzi az anyák tanulását, alig találunk irodalmat. Mielőtt a teljesség igénye nélkül bemutatnánk, hogyan alakult az idők folyamán a kisgyerekes anyák tanulása, szeretnénk kiemelni azt a két jelenséget, amelyeknek erre a folyamatra talán a legjelentősebb hatása volt. Az első a biológiai fejlődésre, illetve az egészséges növekedést befolyásoló tényezőkre vonatkozó egészségügyi ismeretek rohamos bővülése, amely napjainkban is tart. A gyermekhalandóság csökkentésében nagy szerepe volt annak, hogy az anyák is megtanulták, ami rájuk tartozik: a higiénia követelményeit, a járványoktól való védelem egyes módozatait, azt, hogy hogyan lehet felismerni az esetleges vészjeleket a gyermek fejlődésében, a helyes táplálkozási szokások kialakítását, a genetikai hatásokat és a vizsgálatok kínálta lehetőségeket, és sok minden mást. A másik erős hatást a pszichoanalízis gyakorolta. Szinte érthetetlen, miért csak ilyen későn a múlt század első felében került reflektorfénybe az a mindig is ismert jelenség, hogy a személyiség fejlődésében az első éveknek kiemelt szerepük van. Az anya gyermek közötti, úgynevezett elsődleges kötődés fontosságát az 1940-es évek után kezdték felismerni, sok híres magyar származású analitikus pszichológus munkája nyomán. 2 Megállapításaik szerint a gyermek a születés pillanatától különleges kapcsolatot alakít ki az őt gondozó személlyel. Ez az archaikus szeretet különbözik az életben később megtapasztalt más szeretetformáktól. 3 Ezen intenzív kapcsolatnak fontos hatása van a fejlődésre, de ennek dinamikája, jellegzetességei ma sem váltak igazán közismertté. A tárgykapcsolat elméletek részletesen tárgyalják a kora gyermekkori fejlődés szakaszait és ezek következményeit a későbbi fejlődésben, de ezek a gondolatmenetek inkább csak szakmai körökben váltak ismertté. Az azonban, hogy ilyen összefüggések léteznek, beépült a köztudatba és ki másnak kellene inkább ismerni ezeket, mint egy kisgyerekes anyának? Van még egy tényező, ami ezt a fokozott érdeklődést kiváltja és fenntartja, mégpedig az egészséget károsító magatartásformák erőteljes terjedése a fiatalok körében, az ifjúság veszélyeztetettsége, amit szinte tehetetlenül szemlél a társadalom, s maga az orvostudomány is. Az anyaság területén tehát volt és van tanulnivaló, a nők szülés utáni életszakaszának természetes velejárója az ismeretek bővülése, a készségek fejlődése és más változások is. Jelen képzésünk szempontjából azonban nem a gyermekneveléshez kapcsolódó tanulás az elsődleges, hanem azok a képzési formák, amelyek a pályaépítéshez fűződnek, és többnyire valamilyen szakmai képzést jelentenek, vagy készségek kialakítása, fejlesztése a céljuk. 2 Lásd Vajda Zsuzsanna, 2001, 53 oldal. Pl: Ferenczi Sándor, Báint Alice, Bálint Mihály. 3 A korai kötődés jellegzetességeivel a tárgykapcsolat elméletek foglalkoznak. 8

9 A tradicionális családszemléletű emberek minden bizonnyal felteszik a kérdést: Mi szükség van rá, hogy ebben a változásokkal és tanulással amúgy is telített időszakban még szakmai képzést is felvállaljon egy nő? Az anya feladata a gyermekről való szeretetteljes gondoskodás, a fejlődés ösztönzése, a biztonságos családi környezet megteremtése. Valóban, ez nem kevés. Eljövendő generációk sorsa függ attól, hogyan sikerül ez a munka. Dr. James Dobson keresztény pszichológus szerint a fiatal anyák az egész világmindenség legfontosabb munkáját végzik! A nők egy része mégis úgy dönt, hogy vállalja az intézményes tanulást is a gyermeknevelés mellett, ezzel mintegy válaszolva a jelenkor komoly kihívásaira, a technológiai és gazdasági fejlődéshez kapcsolódó gyors változásokra. Az egyén által előreláthatatlan és befolyásolhatatlan társadalmi és szervezeti változások általában intenzív szorongást keltenek. A halmozódó feszültség többféle módon kezelhető. Meg lehet küzdeni vele az érzelmek szintjén, elhárítások fokozott működtetésével ez azonban különféle pszichés tüneteket okozhat, be lehet rendezkedni túlélésre de valamilyen cél megvalósításával, például tanulással is le lehet vezetni a nyugtalan energiát. Az anyák egy részénél bár nem tudunk ezt alátámasztó pontos kutatásokról a tanulás valószínűleg felkészülés arra az időre, amikor a gyermek már nem igényli egész napos jelenlétüket, és a saját ambícióik, pályaterveik újra előtérbe kerülhetnek. Tanulhatnak válaszként a várható piaci változásokra egy jövőbeli jobb pozíció elérése érdekében. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a gyermekkel eltöltött idő jelentős változásokat eredményezhet az anya személyiségében, értékrendszerében ez is fontos oka lehet, hogy új utakon szeretne elindulni. A anyák tanulásának kérdése tehát korántsem egyszerű ügy, nem vezethető vissza csupán egy-két célra vagy szükségletre Minden esetben több tényező fonódik össze, ennek eredményeképpen születik meg egy döntés, és indul el egy tanulási folyamat. Az, hogy ez hová vezet, a család és az egyén életére pozitív, előremutató hatású lesz-e, csak gondos mérlegelés alapján dönthető el. Erre még az életen át tartó tanulás korszakában sincs recept vagy univerzális válasz. 2.2 A kisgyermekes anyák tanulását befolyásoló tényezők Az anyasággal járó változások A kisgyermekes anyák esetében maga a tanulási folyamat nem tér el a szokásostól, annak jellemzői nem különböznek lényegesen attól, ami más felnőttek tanulását jellemzi. Az anyasággal járó pszichológiai és szociális változások befolyásolják azonban a tanulással kapcsolatos döntést. Az anyaság vállalása jelentősen átalakítja egy nő és az egész család életét. Az alapvető biológiai változásokon túl az adott életperiódustól, pályaszakasztól és szociális helyzettől függően számtalan általános és speciális változásra kerülhet sor. Ezekből következtethetünk a tanulást befolyásoló azon tényezőkre, amelyek eltérőek lehetnek a felnőttek más csoportjaihoz képest. Fontos szem előtt tartani, hogy az anya egy rendszer része, és ez mint egész fejti ki hatását a tanulás folyamatára is. 9

10 A változások sokrétűek. A legáltalánosabbak a következők: 1. Biológiai változások: A hormonműködés változása szülés után nyilvánvaló, ugyanúgy a testformában beálló megváltozások is. Ezek akár pozitívan értékelik őket, akár nem, mindenképpen eltérést jelentenek az addigi énképtől. Ritkábban ugyan, de előfordulnak testi-lelki megbetegedések. 2. A munkahely, a foglalkozás egyre távolodik, beszűkülnek a kapcsolatok, ritkulnak a találkozások a kollegákkal. Megváltozik a társadalmi státus, új szerepkövetelmények jelennek meg. 3. Nő a fizikai terhelés. A napi tevékenység gyökeresen átalakul. Az éjszakázás kimerültséget okozhat, és ez hosszú ideig eltarthat. Ha korban közel állnak egymáshoz a gyermekek, a nappali gondozásuk is fárasztó, folyamatos munka. Nehézzé válik a közlekedés, még aki autóval jár, annak is emelgetnie, cipelnie kell az egyre növekvő babát. 4. A családban a szerepek többnyire átalakulnak, a korábbitól eltérő elvárások jelennek meg az anyaszerepben levő nővel szemben. Ez konfliktusokhoz is vezethet. 5. Megnő a felelősség egy új lény életéért többnyire gondozója, az anya viseli a felelősséget. 6. Állandósul az ellenőrzés és az értékelés a környezet minősíti, hogy milyen anya vagy. 7. A gyermek gondozása főleg az első gyereknél van ez így szorongást okozhat: jól csinálom-e? 8. A szokásos életvitel megváltozik. Bizonyos örömszerző tevékenységről egy ideig le kell mondani. Kisgyermekes anyák az első időben nemigen járnak szórakozni stb. A fenti felsorolás nem teljes. Az egyén élethelyzetének függvénye, hogy milyen anyagi terhet jelent a baba megszületése, mennyire jelentenek gondot a lakásviszonyok, hogyan érinti a baba megjelenése a tágabb családot stb. A felsorolásból úgy tűnik, hogy a változások nem kedvezőek. A valóságban azonban a gyermek érkezése az élet egyik legnagyobb örömforrása. Felszabadítja az anya energiáit, így biztosítva a megsokszorozódott feladatok ellátásához szükséges tetterőt. Ebből az energiából a gyerek ellátásán kívül sok esetben még másra is futja tanulásra, építkezésre, egyéb tevékenységre. Bár a közhiedelem azt tartja, hogy a gyereknevelésben az anyák beszűkülnek, a kutatások ezt nem támasztják alá. Az új kihívások különösen jót tesznek a szellemi fejlődés szempontjából. Az anya folyamatosan tanulja, hogyan lehetne "elég jó anya" és az egészséges gyermek fejlődése megerősíti abban, hogy értékes kompetenciákra tett szert. Azt is megtanulja, hogy különböző szerepei hogyan egyeztethetők össze optimálisan: ez a képesség közel áll a logisztikához. Ha körülnézünk ismerőseink körében, azt láthatjuk, hogy sok anya tanul: két kisgyermek mellett egyetemre járnak, majd később PhD-képzésre iratkoznak be a munka mellett, OKJ képzésekre járnak terhesen, posztgraduális szakosító képzésre szoptatós babával, nyelvet tanulnak esténként stb. 10

11 Ez utóbbi tanulás és az anyaság tanulása között nagy a különbség: Az anyaság tanulása azonnali érzelmi visszacsatolást hoz, örülnek a baba minden új teljesítményének, a megoldott "feladatoknak". Nincsenek viszont jól látható, egyértelmű szabályok és követelmények, sokszor ellentmondásos a megítélése annak, hogy a nevelésben mi a hasznos és mi nem az. A hosszú távú eredmény pedig csak akkor derül ki, ha már felnőtt a gyermek. Az intézményesített tanulásban viszont átlátható követelmények teljesítésével hamar néhány év alatt szinte biztosan elérhető a kívánt eredmény. Amikor a nevelési feladatokat már rutinosan teljesíti az anya, könnyebben vállalkozik rá, hogy tanuljon, hiszen nincs annyira lekötve az ideje, és érdeklődési köre is tágul. Nem csoda, hogy néhány vizsga letétele nem is tűnik olyan nehéznek a bizonytalan kimenetelű gyermekneveléshez képest. A gyermekvállalást követő változások közül van még néhány, ami a tanulást jelentősen befolyásolja. Véleményünk szerint a legfontosabbak a szerepekben bekövetkező változások. A különböző szerepek ütközései konfliktusforrást jelenthet. Ezt a kérdést részletesebben is megvizsgáljuk A szerepek változása Mindenki rendelkezik valamilyen társadalmi hellyel azáltal, hogy fiatal vagy öreg, nő vagy férfi, diplomás vagy sem. Ennek megfelelően bizonyos követelményeknek vagy enyhébben megfogalmazva elvárásoknak kell megfelelnünk. A helyet, amit a társadalomban elfoglalunk, státusnak nevezzük. Ha például kismama státuszban vagyok, elvárják tőlem, hogy ne cigarettázzak, ne fogyasszak alkoholt, rendesen táplálkozzam, és kismamaruhákat viseljek kényelmes cipőkkel. Ezek az elvárások a viselkedésre vonatkoznak, a legtágabb értelemben. Benne van az öltözködés, a nyelvhasználat, a szakmai tudás stb. Az elvárások összessége alkotja a szerepet. Természetesen minden szereppel bizonyos jogok is járnak. Bárki is tölti be a szerepet, az elvárások vele szemben igen hasonlóak. A fiatal nő szerepe nagymértékben különbözik az anya- és a feleségszereptől. Az ideális feleség régebben a következő elvárásokat teljesítette: gondoskodott a háztartásról, a gyermekekről és a férjről természetesen. Magasabb társadalmi szinteken műveltnek és jó társalgónak is kellett lennie, szinte vele született diplomáciai és szervezési készséggel, jó ízléssel, és az sem ártott, ha csinos volt. Általában mindenütt a béketűrés, a férj igényeinek kiszolgálása, az otthon melegének biztosítása és az alkalmazkodás különös értéket jelentett. Ma már a feleség szereppel szembeni követelmények jelentős átalakuláson mentek át. Maga a társadalmi élet hozta a változásokat, hiszen a nők egy része is teljes munkaidőben dolgozik, ráadásul ugyanolyan karriertervei vannak, mint a férfiaknak. De nem mindenütt változtak meg a szereppel szembeni elvárások. Sok családban ezek a követelmények ma is szinte változatlanul élnek. Így a feleség, a napi munka után és karriertervei ellenére igyekszik ellátni ugyanazokat a feladatokat, amelyeket nagyanyáink elláttak, anélkül hogy munkába jártak volna. Ebből nem az következik, hogy az elvárások csökkentek, hanem éppen fordítva. A kisgyermeket nevelő anya ma különösen nehéz helyzetben van, amikor a szerepkövetelményekre vonatkozó kérdéseket megválaszolja. Először is azért, mert nem átláthatók a követelmények. A régebbi elvárások keverednek az újakkal, és mindezt színezi a környezet, a média által sugárzott sokszor félrevezető információözön. Ebből következően az anyaszerepet igen különböző módokon játsszák. Hol túl bátran, a gyermek állandóság- és biztonságigényét 11

12 figyelmen kívül hagyva (például több száz fős rendezvényekre, tömegbe is elmennek pár hónapos csecsemővel), hol túl konvencionálisan (nem dolgozom addig, amíg gyerek kisiskolás), nem alkalmazkodva a jelenkor követelményeihez. A szerepviselkedés lehet bizonyos mértékig kreatív, de a hasonló szerepekben hasonló módon viselkedünk. A szerepek tulajdonképpen komplex viselkedésminták, amelyek támpontot jelentenek arra, hogyan viselkedjék a személy az adott helyzetben. Azt, hogy valaki miképpen viselkedik az anya szerepben, meghatározzák saját tulajdonságai, saját múltja, az emlékei arról, hogy hogyan viselkedtek vele, amikor gyermek volt, a családban folyó kommunikációs minták és érzelmi kapcsolatok, az értékei és normái, amelyek már kialakultak, a végzettség, amit megszerzett, a környezetében levő más anyák viselkedése stb. De a család mint kiscsoport is befolyásolja a szerepviselkedést. Nem mindegy az anyaszerep betöltésénél, hogy egyedülálló anyaként nevel-e valaki két gyermeket, hogy vannak-e rokonok vagy sem, nyugdíjasok-e a nagyszülők vagy még dolgoznak. Így érthető, hogy azonos szerepeket miért lehet a helyzethez igazodva nagyon változatosan, kreatívan alakítani. Bár bizonyos helyzetekben tudatosan is vállaljuk és alakítjuk szerepeinket, legtöbbször tudattalanul teszzük azt. Néha tudatosítjuk, hogy most éppen melyikben vagyunk, máskor csak csináljuk, ösztönszerűen Szerepek közötti konfliktusok Az emberek többsége nemcsak egyetlen helyet foglal el a társadalomban, hanem egy időben többet is. Például egy anya lehet egy személyben és egy időben igazgató, egy helyi klub elnöke és sportoló, másfelől szüleinek lánya és unoka is ugyanakkor. Minél több a szerep, amit egy személy egyidejűleg betölt, rendszerint annál nehezebb összeegyeztetni őket. Szerepkonfliktusról beszélünk, amikor az egy személy által betöltött szerepek követelményei ellentétben állnak egymással. Ilyenkor a személynek el kell döntenie, melyik fontosabb a számára. A szerepek közötti konfliktusok egyik legjellegzetesebbike az, ami a dolgozó anyákat érinti. Ők gyakran munkájukat és karrierjüket veszélyeztetik, mert mivel több időt szeretnének gyermekükkel tölteni nem vállalják a túlórázást, vagy gyakran vesznek ki gyermekgondozási szabadságot, ha a kicsi beteg. Szerepkonfliktus esetén fontos tisztázni, hogy melyik a "főszerep", vagyis mi a fontosabb az egyén számára. Az idő elosztása jól mutatja, mit tekint egy adott személy fontosnak. Ami fontos, arra ugyanis mindig szakítunk időt. Az idő mint a prioritások mutatója gyakran vált ki vitát. Nem feltétlenül fogadják el az érintett személyek, hogy ellentmondás lehet tudatosan vallott prioritásaik és az idő mutatta elköteleződés között. Ha például megkérdezik Katát, egy negyvenes éveiben járó családanyát, hogy mi a legfontosabb számára, gondolkodás nélkül azt feleli: a gyerekeim. De ha életét, időbeosztását elemezzük, a következők derülnek ki: Napi 10 órát, sőt van úgy, hogy többet tölt a munkahelyén. Gyakran dolgozik szombaton, sőt vasárnap is. Amikor kisgyermekei voltak, akkor is ingázott. Később elvált, gyermekeit a szülei nevelték, ő jó, ha kéthárom hetenként látta őket. Bár gyakran hangoztatja, hogy számára gyermekei a legfontosabbak, nem az érzéseivel, hanem azzal bizonyítja ezt, hogy mennyi pénzt költött rájuk. Pedig a pénz nem pótolja a szeretet és azt a támaszt az élet többé-kevésbé nehéz helyzeteiben, amely a gyermekek biztonságérzését és anyjához kötődését megszilárdíthatná. 12

13 Sokszor próbáljuk saját magunkat is becsapni főszerepünket illetően. De előbb-utóbb mindig kiderül, hogy melyik a legfontosabb a sok szerep közül, és ezt többnyire az mutatja meg, hogy melyikre mennyi időt fordítottunk. A kisgyermekes anyák szerepek közötti konfliktusai tulajdonképpen jól ismert jelenségek. Nem csak gyerek és hivatás, de sokszor a szülők támogatása vagy éppen a tanuló szerep színezik a képet. Mindezek összeegyeztetése nehéz feladat, amelyet az érzelmek zűrzavarában tradicionális szabályok híján nehéz megoldani. A kérdés úgy vetődik fel, lehetséges-e gondoskodó gyermeke lenni öreg szüleimnek, jó anyja gyermekeimnek, szerető társa a páromnak, jó munkaerő a munkahelyemen, és mindeközben tanulni, méghozzá eredményesen? Képtelenségnek tűnik külső segítség nélkül mindezeket a szerepelvárásokat "elég jó" szinten teljesíteni. Az élet azt mutatja, hogy sok nő van ebben a helyzetben. Hogy ennek a szélsőséges erőfeszítésnek milyen következményei lehetnek, arról egyelőre nincsenek tudományos felmérések. A felnövekvő generáció szempontjából fontos volna az anya szerep hangsúlyozása. A tanulást ebben a kontextusban pedig úgy kéne megoldani, hogy maximálisan felhasználóbarát legyen, vagyis olyan oktatási formákat kellene biztosítani, amelyek alkalmazkodnak a kisgyermekes anyák élethelyzetéhez. A szerepek fontossági sorrendje csak egyik a konfliktusok forrásai közül. A másik forrás a szerepen belüli konfliktusokra vonatkozik A szerepen belüli konfliktusok Különböző szerepeink szinte versengenek az energiánkért. De egy szerepen belül is felléphetnek konfliktusok: ekkor a személyiségjellemzők és a szerep által támasztott elvárások eltérése okozza a gondot. Ilyenkor a helyzet olyan, mint amikor valaki ellentétes érdekek között mozog. Egy kisgyermekes anya például úgy érzi, hogy a gyermek miatt nem képes felelősségteljes munkahelyi szerep ellátására, mégsem tud nemet mondani egy jól fizetett ajánlatra. Ilyenkor feszültséget él meg anya szerepében: egyrészt úgy érzi, teljesíti kötelességét, ha jó anyagi körülményeket biztosít, ugyanakkor fél, hogy a gyermekre fordított energia nem elég. A tartós ellentmondás állandósulhat más vonatkozásokban is. Egy anya rosszul érezheti magát a tanuló szerepében, mert bár szereti és fontosnak tartja, amit tanul, belső meggyőződése az, hogy a gyerek mellett a helye. Akkor érezzük jól magunkat egy szerepben, ha annak elvárásait elfogadtuk, és azok nem ütköznek más szerepeinkkel és saját belső szabályainkkal sem. Az anya szerepben mindaddig jól érezhetjük magunkat, amíg a gyermek jól fejlődik és a szűkebb családi környezet visszajelzései is pozitívak. Ha azonban engedünk olyan belső késztetéseknek, amelyek a gyereknevelés és a család mellett más számunkra fontos tevékenységek végzéséhez vezetnek, a külső megítélés, illetve a két szerep közötti ellentmondás feszültség és konfliktusok forrása lehet. Nehéz dolga van a tanácsadónak, ha a kérdés az, melyik szerepet lehetne feladni. Úgy kell életvezetési tanácsot adnia, hogy közben tudatában van annak: az életesemények nem feltétlenül megjósolhatók és befolyásolhatók. 13

14 A kisgyermekes anyák tanulása abban az esetben lesz kellemes, örömet hozó folyamat, ha sikerül a különböző szerepeket harmonikusan összeegyeztetniük, és ha képesek tisztán látni és elfogadni a személyes prioritásokat A munkából való kimaradás lehetséges következményei A kisgyermekes anyák nagy része, élve a hazai szabályozás által adott lehetőségekkel, rövidebb-hosszabb ideig kimarad a munkából. A gyermekneveléssel töltött időszakot a pálya szempontjából általában hátrányként említik. Azok a megfigyelések, amelyek hátrányokról számolnak be, az alábbi jellemzők köré csoportosíthatók: Az elmúlt 15 évben a munkaerőpiacon jelentős változások következtek be. Azok a kisgyermekes anyák, akik egymást követő években több gyermeket is vállaltak, hosszabb ideig kimaradtak a munkából, és nem tartottak lépést a változásokkal. Nem sajátították el a számítógépek felhasználását, nem tanultak nyelvet stb. A munka- és szervezeti kultúra is megváltozott, ebből a folyamatból is kimaradtak. Előfordul, hogy munkaerő-piaci tájékozottságuk alacsony szintű, nem ismerik sem a keresletet, sem a követelményeket, sem az újabb foglalkozásokat, sem a képzési lehetőségeket. A hosszabb gyermeknevelés miatt munkából kimaradt anyák önértékelése sok esetben tükrözi a fentieket, bizonytalanok, azzal érvelnek, hogy gyermekes anyaként nem alkalmazzák őket, fölösleges próbálkozniuk. Valóban létezik egy ilyen társadalmi megítélés, amely az esetek egy részében tényekből indul ki, ezt azonban kár volna általánosítani. A hátrányok ugyanis azokat érintik erősebben, akiknek egyáltalán nem volt munkatapasztalatuk, vagy akik olyan munkakörbe kívánnak visszatérni, amelyben a piaci kereslet vagy maga a szakma tartalma átalakult. A saját területükön munkatapasztalattal rendelkező anyákat sok esetben különösebb gond nélkül alkalmazzák, sőt arra is van példa, hogy a cég különböző kedvezményeket biztosít számukra. A BKV például rendelkezik anyajáratokkal, ahol a munkaidő beosztás alkalmazkodik a kisgyermekesek napirendjéhez. Ennél jobb megoldás a részmunkaidő, de ez nálunk még gyermekcipőben jár. Nagyon sok tényező határozza azt meg, hogy mennyire lesz munkaerőpiaci szempontból hátrányban egy kisgyermekes anya. Az előbbiekben ismertetett összes körülményt figyelembe kell venni, vagyis azt, hogy maga az anya az élet és a pálya mely szakaszában van, a növekedő gyermekek milyen fejlődési stádiumban vannak, de tekintettel kell lenni a család sajátosságaira, támogatási lehetőségeire, és nem utolsó sorban a személyiségjellemzőkre is. Az anyák alkalmazásának vannak előnyei is, ezekről ritkán esik szó. A dinamikus, elkötelezett, saját és családjuk fejlődésért felelősséget érző nők munkabírása sokszor hihetetlen. Amit a kimaradás miatt elmulasztottak, azt tanulással hamar pótolják. Már hangsúlyoztuk, az anyaság maga nehéz tanulási folyamat, amelyben olyan jellemzők és készségek fejlődnek, mint például a másikra való odafigyelés, ráhangolódás, empátia, felelősségérzet, szervezési készségek, problémamegoldás, tolerancia, rugalmasság, alkalmazkodási képesség. Az anyaság sok esetben fejleszti a személyiséget, a babával való intimitás, szoros kötődés és öröm megta- 14

15 pasztalása, a család egységének átélése nemcsak a gyermeket fejleszti, de az anya is érettebbé válhat ebben a kapcsolatban. A gyermeknevelés ideje alatt bekövetkezett személyiségváltozások tapasztalatunk szerint több estben eredményezik azt, hogy az egyén értékrendszere megváltozik. Az anyák átértékelik addig pályájukat, váltani szeretnének. Keveset tudunk a kisgyerekes anyák pályaváltási törekvéseiről, a szakirodalom ezen a területen sem kényezteti el az érdeklődőket, pályaváltó nőkről nem találtunk szakirodalmi áttekintést. Szórványos tapasztalataink alapján, főleg a monoton irodai/pénzügyi munkát végző nők körében fordult elő, hogy gyermeknevelés után inkább emberekkel szerettek volna foglalkozni. Mások saját vállalkozás indítását tervezték, abból a megfontolásból kiindulva, hogy így szabadabbak lesznek, és többet foglalkozhatnak gyermekeikkel. Nem számoltak azzal, hogy a vállalkozók kevesebb időt töltenek a családdal, bár nem mások szabják meg időbeosztásukat. Az anyák pályamódosítási döntéseinél fontos volna a szakmai segítés, tanácsadás A hatékony tanulás feltételei A gyermeknevelésből következő hátrányok kiküszöbölésében és az előnyök kihasználásban egyaránt fontos szerep jut a tanulásnak. Hatékonyan tanulni viszont csak akkor lehet, ha teljesülnek a felnőttek esetében különösen fontos feltételek: Pontos tanulási cél meghatározása, amely kapcsolatban van az anya pályaelképzelésével. Például sokan kezdnek el nyelvet tanulni, mert tudják, hogy az "fontos". A sokadik nekifutásra sincs eredmény. Egészen más a helyzet, ha a diploma megszerzéséhez kell a nyelvvizsga, vagy azért, mert a munkahelyen időközben naponta kell idegen nyelven beszélni. Az anyák esetében a cél különösen fontos, hiszen alapos indok nélkül nem hagyják másokra gyermeküket. Tisztázni kell, hogy milyen pontról kell folytatni a tanulást, mire lehet építkezni. Sokkal könnyebb úgy tanulni, hogy van mihez kapcsolódniuk az új ismereteknek, és maga a folyamat is rövidebb, ha az alapokkal már rendelkezünk. (Hacsak nem egy gyökeresen új pályára lép valaki.) A tanulást meg kell tervezni. Ebbe az is beletartozik, hogy ki kell választani azt a formát és intézményt, amely az életmódnak a legjobban megfelel. Alaposan körül kell nézni, a lehetőségek mára már nagymértékben kibővültek. A megvalósítás során számolni kell a lehetséges támogatókkal. Például azzal, hogy hogyan szerzünk be anyagokat, milyen technikai hátteret tudunk biztosítani magunknak, ki fog segíteni ebben, hogyan lépünk túl a mélypontokon? Végül érdemes visszatekinteni, összevetni az erőfeszítést az eredménnyel, levonni a tanulságokat a jövőre nézve. Mert úgy tűnik, a jelenkorban a tanulás egy életen át tart. 15

16 2.5 Visszatérés a munkaerőpiacra: egy újabb tanulási folyamat A felnőttek tanulása egy cél érdekében történik, és ez általában a pályához kapcsolható. A kisgyermekes anyák többsége van aki hamarabb, és van aki később vissza szeretne térni a pályára, amit elhagyott. Ebben nagy szerepe van annak, hogy nálunk még ritkábbak azok a helyzetek, amikor a család egyetlen kereső fél jövedelméből is meg tud élni. Ugyanakkor, a mai nőideál az elegáns, ápolt, jól kereső, kortalan nő. A munkaerőpiacra való visszatérés sok esetben újabb tanulási folyamatot feltételez, meg kell tanulni az elhelyezkedést. Ennek összetevői, " tantárgyai" a következők: önismeret: foglalkozáshoz kapcsolódó kompetenciák, készségek, személyiségtényezők, amelyek a foglalkozási helyzetet befolyásolják, tanulási képesség, életvitel és foglalkozás összeegyeztetése, az egyéni kommunikáció sajátosságai, vezetői ambíciók és képességek; munkaerőpiaci ismeretek: aktuális munkaerőpiaci kereslet és kínálat, helyzetkép, szervezettípusok, szerződéstípusok; a foglalkozások ismerete: a piac áttekintése az aktuális foglalkozások szemszögéből, az állás követelményrendszerének beazonosítása, cég és foglalkozás, személyiség és foglalkozás összefüggései, a foglalkozásokhoz kapcsolódó képzési szintek és lehetőségek. tanulási lehetőségek ismerete: hol lehet elsajátítani azokat a készségeket, amelyekre a szakmán belül szüksége lesz, milyen időbeosztással, mennyiért; az elhelyezkedés készségeinek elsajátítása: álláskeresési eljárások, az álláskeresésben implikált készségek (tárgyalás, megjelenés, önéletrajzírás, fellépés); az előretekintés és konstruktív megküzdés készségeinek kialakítása: sohasem engedhetjük el a kormányt, mondván, hogy hajónk magától megy a jó irányba. Folyamatosan figyelni kell a világra, amelyben élünk. Ezek a tantárgyak ritkán találhatók meg egy helyen. A gyermekes anyáknak nem könnyű megtalálni azokat a fórumokat, ahol a fenti ismereteket megszerezhetik. 16

17 3. Fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek 3.1 Elnevezések, fogalommeghatározás A munkaerőpiac szempontjából meghatározhatunk olyan csoportokat, amelyek elhelyezkedési esélyei többé-kevésbé rosszabbak, mint a csoporthoz nem tartozó személyeké. A hátrányos helyzetűek között egyik legnehezebb helyzetben a fogyatékosok és a megváltozott munkaképességű személyek vannak. Hogy miért is használjuk ezt a két elnevezést? Magyarországon nem egységes az a fogalomrendszer, amelyet a célcsoport meghatározására használnak. Egészségügyben használt fogalom Szociális szférában használt fogalom Foglalkoztatáspolitikában használt fogalom BETEG FOGYATÉKOS, FOGYATÉKKAL ÉLŐ MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény szerint fogyatékos személy az, aki érzékszervi így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény szerint megváltozott munkaképességű személy az, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. A törvény az alábbi fogyatékossági csoportokat különbözteti meg: látási fogyatékos, hallási fogyatékos, mozgásszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos (autista). A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény szerint megváltozott munkaképességű személy az, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. A megváltozott munkaképességűek körébe a fogyatékosságokon túl az egyes betegségcsoportokba sorolható egyéneket értjük, mint például: pszichiátriai problémával élők, epilepsziával élők, 17

18 tanulási zavarral élők (írási, olvasási, számolási nehézség), transzplantáción átesettek, HIV és egyéb fertőzöttek, szenvedélybetegek (leggyakrabban alkoholbetegek), daganatos betegek, illetve egyéb betegséggel élők (cukorbetegség, magas vérnyomás ) Az új minősítési és rehabilitációs rendszer 2008-tól jelentős átalakulás zajlott a rehabilitáció területén. A változások legfontosabb elemei: a rokkantsági nyugdíj mellett/helyett új ellátásként bevezették a rehabilitációs járadékot, átalakították a minősítési (köznyelvben: leszázalékolási) rendszert, bevezették a komplex rehabilitáció rendszerét. A rehabilitációs járadékról teljes körű információ olvasható az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság weblapján. A minősítési rendszer változásairól az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet oldalán találunk tájékoztatást. Az új minősítésben alkalmazott legfontosabb változás az, hogy 2008-tól a komplex bizottság nem a munkaképesség-csökkenés mértékét állapítja meg (vagyis azt, amit nem tud az egyén), hanem az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékét határozza meg. Ebben az esetben az egyes funkciók állapotát és a társadalmi-környezeti tényezők együttes hatását vizsgálják. Az egészségkárosodás és a munkaképesség-csökkenés (MKCS) egymáshoz viszonyuló mértékeit megismerheti, ha a Részletek ikonra kattint. Az egészségkárosodás (össz-szervezeti) (ÖEK) és a munkaképesség-csökkenés (MKCS) egymáshoz viszonyuló mértékei ÖEK MKCS % 100 % Általános % 67 % 40 % 50 % 18

19 32 % 40 % Rokkantság I. és II. rokkantsági csoport % 100 % III. rokkantsági csoport % 67 % Járadékra való jogosultság Baleseti járadék I. baleseti fokozat % % II. baleseti fokozat % % III. baleseti fokozat % % IV. baleseti fokozat % % Rokkantsági járadék % 100 % Átmeneti járadék 40 % 50 % Rendszere szociális járadék 40 % 50 % Bányász dolgozók eg.kár. járadék 29 % -tól 36 % -tól A komplex rehabilitáció az egészségügyi, szociális és foglalkoztatási rehabilitációs elemek egyidejű és összehangolt alkalmazását jelenti. Ennek eredményeként várható az, hogy az egészségkárosodással élő személy (re)integrálható a munkaerőpiacra. 3.3 Fizikai és kommunikációs akadályok A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek életét több területen is akadályok nehezítik. Ezek az akadályok fizikai vagy kommunikációs nehézségek lehetnek. Gondoljuk csak végig! A saját környezetünkben kerekesszékkel önállóan meg lehet közelíteni a közhivatalt, iskolát, munkahelyet, szórakozóhelyet, kulturális intézményt, egészségügyi ellátó helyet? Szerencsére egyre több helyütt van erre lehetőség, de sokszor csak bejutni lehet, mert a szolgáltatás igénybevételét szűk ajtók, keskeny folyosók, lépcsők és túl magas bútorok, pultok teszik lehetetlenné. A fizikai akadálymentesítés nemcsak a kerekesszékkel közlekedőket érinti, hanem a többi mozgássérüléssel élőt és a látássérült embereket is. A fizikai akadálymentesítés eszközei lehetnek például: rámpa, lift, szélesített ajtók, folyosók, vezetősávok, csengő, fény- és hangjelzések, alacsonyabb bútorok, piktogrammok. A kommunikációs akadályok a hallás-, látás- és értelmi sérültek életét nehezítik leginkább. Technikai eszközök használatával már jelentősen lehet javítani a helyzeten: például a látássérültek a képernyőolvasó program segítségével bármilyen nyomtatott és elektronikus szöveget olvasni tudnak, ezzel könnyítve a tanulásukat, szórakozásukat. A hallássérültekkel való kommunikációban jól használható például a hangot felerősítő indukciós párna vagy az sms fogadására is képes asztali telefon. 19

20 Az értelmi sérültek és a tanulási zavarral élők esetén sokat segíthet olyan tájékoztató kiadványok, könyvek elkészítése, amelyek úgynevezett könnyen érthető formában készültek. Ez azt jelenti, hogy a szokásos kiadványokhoz képest a mondatok rövidek és egyszerűen megfogalmazottak, idegen kifejezéseket nem tartalmaznak, nagyobb a betűméret, nagyobb a sortávolság. Ezen feltételek megléte sok ember életét könnyítheti meg, illetve lehetőséget teremt a társadalmi életben való részvételre. 3.4 A társadalmi szemlélet 1998 óta működik a munkaügyi központokban az a foglalkozási rehabilitációs eljárás, amelynek célja a megváltozott munkaképességű álláskeresők állásba helyezésének elősegítése. Miért itt lakik? Lakjon intézetben! Miért akar dolgozni, ha kap ellátást? Dolgozzon a szociális foglalkoztatóban! Ne tanuljon együtt a gyerekemmel/velem! Járjon külön iskolába! Túl drága az akadálymentesítés! Miért akar színházba/vásárolni/bíróságra/hivatalba menni, nem jó neki otthon? Miért akar barátokat? 3.5 Foglalkoztatási gondok és lehetőségek; a foglalkozási rehabilitáció A foglalkoztatáspolitika szemszögéből nézve a helyzetet az állam ezen a területen is igyekszik minél szélesebb lehetőségeket biztosítani a fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek számára. Különösen szükség van itt a pozitív megkülönböztetésre, mert igen rossz a foglalkoztatottsági arány. Míg az Európai Unióban 40% körüli a fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottsági aránya, addig Magyarországon ez mindössze 6-8%. Sokan menekülnek inaktivitásba az aktív korúak közül, mert a különféle ellátások még ha nagyon alacsony is olykor az összeg biztos jövedelemnek számítanak, ellentétben a bizonytalan állásokkal. Ebből adódik az is, hogy nem túl magas az aktívan állást keresők aránya a megváltozott munkaképességűek között. Sokan nem tudják, hogy a rokkantsági nyugdíj és egyéb ellátások mellett is lehet munkát vállalni úgy, hogy nem kell lemondani a biztos jövedelemről. Az alacsony foglalkoztatottság mögött meghúzódik a már említett társadalmi szemlélet, hiszen még csak törekvések vannak az integráció felé, a gyakorlatban viszonylag kevés helyen valósul meg. 20

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok Neve: Születési neve: Anyja neve: Szül. hely, év, hó, nap: Lakcíme: Tartózkodási címe: TAJ száma:

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA 2007.

A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA 2007. KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY 4087 HAJDÚDOROG NÁNÁSI U. 4. A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK 2007. I. Fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.1.

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél 1. A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház. Szervezeti és Működési Szabályzat. Esélyegyenlőségi.

Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház. Szervezeti és Működési Szabályzat. Esélyegyenlőségi. Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház Szervezeti és Működési Szabályzat Esélyegyenlőségi melléklete Hatályos: 2016. október 1. napjától BRTKK SZMSZ Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület bemutatása A Figyelj

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ Gyula, 2013. október 17. Készítette: Szabó Imre Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához-

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- I. A gondozást végző személyre vonatkozó adatok Neve: Születési neve:. Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:. TAJ szám:..

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

KÉRELEM települési ápolási támogatás

KÉRELEM települési ápolási támogatás KÉRELEM települési ápolási támogatás 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 7/2015. (II. 27.) sz. rendelet 6. sz. melléklete 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3.

Részletesebben

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben

Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben Sulyok Tamás fıiskolai adjunktus projektkoordinátor Tanulás és fogyatékosság Egri Kulturális és Mővészeti Központ Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház

Részletesebben

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:...

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:... 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával Részben akadálymentes?! Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával A Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézetről röviden Kik vagyunk? Az Intézetet két fogyatékos

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Mikrocenzus 2016 Egészségproblémából fakadó akadályozottság kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek

Mikrocenzus 2016 Egészségproblémából fakadó akadályozottság kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek Mikrocenzus 2016 Egészségproblémából fakadó akadályozottság kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek A kérdőívre a válaszadás önkéntes, az egyes kérdésekre

Részletesebben

II/1. számú táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők száma

II/1. számú táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők száma Helyi Esélyegyenlőségi Program áttekintése 1. Helyzetelemzés helytállósága: A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. EMMI rendeletének 1. és 2. számú melléklete

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:. 1.1.2. Születési neve:..

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Rehabilitációs nevelő, segítő Szociális segítő

Rehabilitációs nevelő, segítő Szociális segítő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására sz. r. 11. -ához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:...

Részletesebben

N Y I L A T K O Z A T a komplex minősítéshez

N Y I L A T K O Z A T a komplex minősítéshez Melléklet az ADATLAP-hoz N Y I L A T K O Z A T a komplex minősítéshez Figyelemfelhívás! Figyelem! A NYILATKOZAT-ban adott válaszait a szakértői vizsgálat és a véleményezés folyamán felhasználjuk, mivel

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

7 Ha a pályázónak van gyereke, gyerekenként: - 0-6 éves korig 5-7-25 éves korig 6 és egyedül neveli 10

7 Ha a pályázónak van gyereke, gyerekenként: - 0-6 éves korig 5-7-25 éves korig 6 és egyedül neveli 10 Szociális helyzet pontrendszere 1. sz. melléklet 1 Ha a pályázó javaslat nem a Semmelweis Egyetem kollégiumában lakik 2 albérletben lakik 3 budapesti és eltartóival lakik 0 saját lakásban lakik 0 ismerőse

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin

SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS - informatikai képzés - kertészeti munkacsoport - háztartási tanfolyam HÁZTARTÁSI TANFOLYAM ELKÉSZÜLT A VACSORA SZOCIÁLIS

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, idő (év, hó, nap):..

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, idő (év, hó, nap):.. 4. számú melléklet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1 Neve:. 1.1.2 Születési neve:..

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ - a rehabilitációs orvos gondolatai - Dr. Pettyán Ilona, Dr. Weinhoffer Judit HM ÁEK Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet A foglalkoztatási rehabilitáció Egy folyamat,

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Előadók: dr. Badics Judit és dr. Bodnár Zsolt Budapest, 2015. január 23. TÁMOP

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához 5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Preambulum 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján az ötven főnél több munkavállalót

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Pomizs István Diplomás elvárások és realitás

Pomizs István Diplomás elvárások és realitás Pomizs István Diplomás elvárások és realitás A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Diplomás elvárások és realitás Pomizs István PhD hallgató Széchenyi

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet. a komplex rehabilitációról. A komplex minősítés során alkalmazandó rehabilitációval összefüggő szabályok

321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet. a komplex rehabilitációról. A komplex minősítés során alkalmazandó rehabilitációval összefüggő szabályok A jogszabály mai napon hatályos állapota 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról A Kormány az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a rehabilitációs

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

SPECIÁLIS HELYZETŰ CSOPORTOK A MUNKAERŐPIACON

SPECIÁLIS HELYZETŰ CSOPORTOK A MUNKAERŐPIACON SPECIÁLIS HELYZETŰ CSOPORTOK A MUNKAERŐPIACON BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkaerő-piaci szempontból speciális csoportok 1. Alacsony iskolai végzettségűek

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

Könyvtári szolgáltatás fogyatékkal élőknek

Könyvtári szolgáltatás fogyatékkal élőknek Könyvtári szolgáltatás fogyatékkal élőknek Vona-Gődér Krisztina tájékoztató könyvtáros goderkriszti@vfmk.hu "A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Aktív Passzív Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Bejelentkeztem a munkanélküli központban szóltam anyámnak Megfelelő állásajánlat Jogi értelmezés

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus FOGYATÉKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN A fogyatékosságot meghatározhatjuk: - orvosi, - társadalmi,

Részletesebben