I. FEJEZET. A rendelet célja. A rendelet hatálya. E rendelet hatálya az Sztv.-ben meghatározott nagykorú személyekre terjed ki.

Átírás

1 Jászkisér Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015.(III.01.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jászkisér Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében kapott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.),1. (2) bekezdésében, a 25. (3) bekezdés b) pontjában, 26. -ában, 32. (3) bekezdésében, 45. -ában, 48. (4) bekezdésében, 92. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. (2) bekezdésében, a 29. (2) bekezdésében, 131. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Jászkisér Város Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 13/2013. (XI. 4.) rendeletének 1. Melléklet pontjában meghatározott jogkörében eljáró Szociális és Egészségügyi Bizottság (a továbbiakban: Szociális Bizottság) előzetes véleményének kikérésével a következőket rendeli el: I. FEJEZET A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a törvény által meghatározott pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére vonatkozó helyi szabályokat megállapítsa, rendelkezzék az egyes ellátások feltételeiről, az ellátások mértékéről, igénybevételük módjáról, folyósításáról, valamint ellenőrzésének szabályairól. A rendelet hatálya E rendelet hatálya az Sztv.-ben meghatározott nagykorú személyekre terjed ki. 2. Hatáskör 3. (1) A Képviselő-testület a települési támogatás, megállapítására, felülvizsgálatára, megszüntetésére, valamint a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetére szóló megtérítésének kötelezésére vonatkozó hatáskörét, a személyi térítési díj mérséklését, elengedését a Szociális Bizottságra ruházza át. (2) A Képviselő-testület a köztemetéssel kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át. Eljárási rendelkezések 4. (1) E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az Sztv.-ben és az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályaira vonatkozó kormányrendeletben foglalt szabályokat.

2 (2) Az e rendeletben szabályozott támogatási formák, az e rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén, kérelemre vagy hivatalból adhatók. A kérelmet Jászkisér Város Polgármesteri Hivatalánál lehet benyújtani. (3) Az Önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál a vagyoni, jövedelmi viszonyok esetében a) a jövedelem számításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelemnél 1 hónap, egyéb rendszeresen nem mérhető jövedelmeknél 12 hónap. b) a havi rendszeres jövedelmet az (5), (6) bekezdésben meghatározott módon kell igazolni. c) az egyéb, nem havi rendszeres jövedelmet jövedelemforrásként és személyenként köteles jogosult írásbeli nyilatkozatba foglalni. (4) A megállapított pénzbeli és természetbeli támogatás kifizetésének, folyósításának idejéről és formájáról a támogatási határozatban kell rendelkezni. (5) A jogosultsági feltételek fennállását az alábbiak szerint kell igazolni: a) Közös háztartásban élést a lakcím igazolványok bemutatásával, illetve a népesség nyilvántartás adatainak felhasználásával. b) A saját háztartáson belüli eltartást: a nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermek esetében tanulói jogviszony igazolásával, melynek tartalmaznia kell a folyósított ösztöndíjat is. c) A fogyatékosságot, munkaképesség-csökkenés mértékét, tartós betegséget a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleményével vagy a folyósító szerv megállapító igazolásával, hatósági bizonyítványával. d) Munkanélküli esetében a Munkaügyi Központ által kiállított igazolással, hatósági bizonyítvánnyal, határozattal. e) Elvált szülőknél a saját háztartásban tartást a kiskorú gyermek elhelyezéséről szóló jogerős ítélet bemutatásával, külön élő élettársak esetében nyilatkozattal, továbbá a népesség nyilvántartás adatainak felhasználásával. f) Az önkormányzattól vagy a szociális intézményeknél igénybe vett ellátásról, a támogatásról a jogerős határozattal, esetleg az adott intézmény által kiadott igazolással, vagy a szociális nyilvántartás adataival. g) A közüzemi díjak igazolását a közüzemi szolgáltatást végző szervek által kiállított számlákkal, vagy igazolással. (6) A jövedelem számításánál irányadó időszakok és az igazolás módja: a) Munkabér esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolás. b) Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, egyéb járadékok, társadalombiztosítási juttatások, családi pótlék esetén az előző havi szelvény, illetve folyószámlára utalás esetén a pénzintézeti számlakivonat és a folyósító által kibocsátott éves összesítő, vagy megállapító határozat. c) Vállalkozók, őstermelők esetén NAV igazolás, illetve a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap igazolása, adóbevallással lezárt év esetén adóbevallás másolata, adóbevallással le nem zárt hónapok esetén egyéb hitelt érdemlő igazolások. d) Alkalmi munkavállalás esetén a személy nyilatkozata a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap alatt végzett alkalmi munkából származó bevétel egyhavi nettó átlagáról. e) Tartásdíj esetén a szülők közötti egyezség jóváhagyásáról, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet, gyámhivatali határozat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat bemutatása mellett a rendszeresen folyósított tartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban ténylegesen folyósított gyermektartásdíj, nem rendszeresen folyósított gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban folyósított gyermektartásdíjról szóló feladóvevény, átvételi elismervény, folyószámlára utalás esetén folyószámla kivonat, illetve ezek hiányában a kötelezett büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata. 2

3 (7) E rendeletben szabályozott támogatásokat igénylő személyek szociális, vagyoni körülményeinek megismerése érdekében szükség szerint helyszíni szemlét kell tartani, továbbá háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető. II. FEJEZET Szociális ellátások 5. Foglalkoztatás helyettesítő támogatásra való jogosultság egyéb feltételei (1) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásra válik jogosulttá, az Sztv ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint: a) az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, c) az ingatlan előtti ároknak, járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, d) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint: da) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása, db) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése, e) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése. (2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. (3) Az Sztv. 34. (2) valamint 36. (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatás helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki ezen rendelet 5. (1)-(2) bekezdésében foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról. (4) A jogosultság feltételeként e rendelet 5. (1)-(2)-ában foglalt szabályok betartását a foglalkoztatás helyettesítő támogatás megállapítására jogosult szerv a kérelem benyújtását követően, illetve a jogosultság fennállása alatt legalább kettő alkalommal ellenőrzi. A települési támogatás 6. (1) A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot, a jövedelmet és a vagyont egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit. (2) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. (3) A természetbeni szociális ellátás formái különösen: étkezési, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányaival és a lakhatással összefüggő kiadások támogatása, tüzelőtámogatás, tartós élelmiszer juttatás. 3

4 (4) Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként nincs regisztrálva, és munkahely keresés céljából nem működik együtt a Kormányhivatal Munkaügyi Központjával. III. FEJEZET A települési támogatások formái 7. (1) A Szociális Bizottság rendkívüli települési támogatásban részesíti azt a személyt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, s emiatt létfenntartási gondokkal küzd. (2) Rendkívüli települési támogatás különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg: a) természeti csapás, elemi kár esetén, b) veszélyhelyzetben lévő, egyedül élő, ellátatlan személy részére, tartásra köteles hozzátartozó hiányában c) tartós 3 hónapot meghaladó, rendszeres orvosi ellenőrzést, kezelést igénylő súlyos betegség esetén, d) váratlan, tragikus haláleset miatt, ha az elhalt családfenntartó volt, e) a születendő gyermek egészségét veszélyeztető élethelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, f) gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz, g) ha a gyermek egészsége, testi épsége veszélyben van, a veszély elhárítására. (3) Rendkívüli települési támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek 130%-át, egyedül élő estén 200% -át. (4) A rendkívüli települési támogatás összege minimum Ft, a legmagasabb összege pedig nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresénél. (1) Eseti vagy időszakos jelleggel települési támogatás állapítható meg: 8. a) a lakhatás támogatására; b) az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulásra; (gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz beszerzésének támogatása) c) veszélyeztetett gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásra; (a régi rendkívüli gyermekvédelmi támogatás analógiája) (2) Települési támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő estén 150% -át. 9. (1) Lakhatási támogatást lehet megállapítani annak a települési támogatásra jövedelmi viszonyai alapján jogosult kérelmezőnek, aki a kérelemben megjelölt lakcímén lakó-, illetve tartózkodási hellyel rendelkezik, és (közüzemi) számlával igazolható módon a lakással kapcsolatos fenntartási kiadásai a család összjövedelmének 30%-át meghaladja. (2) A lakhatási támogatás egy hónapra megállapított összege nem lehet kevesebb, mint Ft, és 4

5 nem haladhatja meg az Ft-ot. Az időszakos jelleggel megállapított támogatás nem nyúlhat tovább a költségvetési éven, és annak indokoltságát, ha meghaladja az 5 hónapot, 5 hónap után ellenőrizni kell. (3) Nem jogosult lakhatási települési támogatásra a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását; b) olyan jogcím nélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult; c) akinek a lakásbérleti-, vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn; d) aki a bérleti szerződésben vállalt rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat, vagy az emberi együttélés szabályait nem tartja be; 10. (1) Az egészségi állapot megőrzésének költségeihez való hozzájárulás formája a gyógyszer-, a gyógyászati segédeszköz beszerzés költségeinek részbeni átvállalása. A támogatás annak a jövedelmi viszonyai alapján jogosult kérelmezőnek állapítható meg, aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és az orvos által igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer ára, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja saját jövedelme 25%-át. (2) A támogatás egy hónapra megállapított összege nem lehet kevesebb, mint Ft, és nem haladhatja meg az Ft-ot. Az időszakos jelleggel megállapított támogatás nem nyúlhat tovább a költségvetési éven, és annak indokoltságát, ha meghaladja az 5 hónapot, 5 hónap után ellenőrizni kell. (1) Veszélyeztetett gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás különösen: a) napközbeni intézményi elhelyezés biztosítása; b) térítési díj részbeni vagy teljes átvállalása, c) természetbeni települési támogatás, d) beiskolázási támogatás. 11. (2) A támogatás egy hónapra megállapított összege nem lehet kevesebb, mint gyermekenként Ft, és nem haladhatja meg gyermekenként az Ft-ot. Az időszakos jelleggel megállapított támogatás nem nyúlhat tovább a költségvetési éven, és annak indokoltságát, ha meghaladja az 5 hónapot, 5 hónap után ellenőrizni kell. 12. Köztemetés Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól a) egészben mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b) 50%-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné. IV. FEJEZET Felnőtt korúakra vonatkozó személyes gondoskodást nyújtó ellátások 13. 5

6 (1) Az Önkormányzat által biztosított, személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái: a) Étkeztetés b) Házi segítségnyújtás c) Nappali ellátás (2) A Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás - intézményfenntartóként - gondoskodik Jászkisér város közigazgatási területére is kiterjedő illetékességgel a családsegítés ellátásáról. (3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra való jogosultság megállapítása és az ellátás biztosítása során, az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben, az Sztv.-ben foglaltak szerint kell eljárni. Étkeztetés 14. (1) Az étkeztetés igénybevételére jogosult az aki, az Sztv. alapján szociálisan rászorult. (2) Életkora szerint szociálisan rászorult a 65 éven felüli személy. (3) Egészségi állapota nem teszi lehetővé a napi egyszeri étkezés biztosítását annak, aki krónikus betegségben szenved, vagy három hónapot meghaladóan gondozásra szorul, melyet a háziorvos igazol. (4) Hajléktalan személy térítésmentesen jogosult az étkeztetésre. (5) Akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át. Házi segítségnyújtás 15. A szociális törvényben megjelölt személy által megállapított gondozási szükséglettel rendelkezők részére a házi segítségnyújtás keretében biztosított az igénylő egészségi állapotának megfelelő gondozás. Nappali ellátás 16. A nappali ellátás igénybevételére az Sztv.-ben meghatározott jogosultsági feltételekkel rendelkező személyek részére az Alapszolgáltatási Központban van lehetőség. Az ellátások igénybevétele 17. (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó alapfeladatokat az Önkormányzat által fenntartott Alapszolgáltatási Központ (5137 Jászkisér, Kossuth Lajos út 46.) látja el. (2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez (továbbiakban: intézményvezető) kell benyújtani. (3) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről az intézményvezető a benyújtását követő 15 napon belül dönt, és erről értesíti a kérelmezőt. 18. (1) Az egyes személyi gondoskodásért fizetendő térítési díjakat e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (2) A személyi térítési díj összege csökkenthető vagy elengedhető, ha annak megfizetése a kérelmező létfenntartását veszélyezteti. (3) A térítési díj mérséklése, elengedése iránti kérelmek, ill. az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj felülvizsgálata ügyében a Szociális Bizottság dönt. (4) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről az intézményvezető és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni: 6

7 a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára; b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára; c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára; d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira; e) az ellátás megkezdésének időpontjára; f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre. 19. (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha: a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt; b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 30 napig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki; c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza; d) a nappali ellátásban történő ellátás esetén az ellátott magatartásával a közösséget zavarja, a házirendet súlyosan megsérti, vagy olyan betegségben szenved, amely a közösség látogatására alkalmatlanná teszi, illetőleg a közösséget veszélyezteti; e) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne. f) az ellátott meghal. (2) Az ellátás megszüntetéséről az intézmény vezetője dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 8 napon belül a Szociális Bizottsághoz lehet fordulni. V. fejezet Gyermekkorúakra vonatkozó személyes gondoskodást nyújtó ellátások Általános szabályok 20. (1) A személyes gondoskodás igénybevétele a (2) bekezdésben foglalt kivétellel önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. (2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a Gyvt. 68. (3) bekezdése alapján foganatosított védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el. (3) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a) gyermekjóléti szolgáltatás, b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsődei ellátás, az óvodai és iskolai tanórán kívüli foglalkozás. Gyermekjóléti szolgáltatás 21. (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat az általa fenntartott Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás keretén belül biztosítja. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a Gyvt a alapján jegyző, a Gyvt a alapján a gyámhivatal vagy bármely állampolgár gyermek veszélyeztetettségére utaló jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 3.telephelyén lehet. 7

8 (3) Az ellátás biztosítását az Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás vezetőjének intézkedése alapozza meg. (4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt ai határozzák meg. Bölcsődei ellátás 22. (1) A bölcsőde, mint személyes gondoskodást nyújtó intézmény, biztosítja a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését azok számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközben ellátásukról nem tudnak gondoskodni. (2) Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető, gondozható az önkormányzat fenntartásában működő bölcsődében. (3) A bölcsődei ellátás igénybevételére irányuló írásbeli kérelmet az intézmény vezetőjénél lehet előterjeszteni. (4) Bölcsődei ellátásban részesülhet elsősorban az a gyermek: a) akinek a testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége vagy, b) akiről szülője, nevelője, gondozója munkavégzése, tartós betegsége, szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni, c) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül. (5) Megszűnik a bölcsődei ellátás: a) a bölcsődei nevelési év végén, ha a gyermek 3. évét betöltötte, b) a (2) bekezdésben foglalt esetben, ott megjelölt időponttal, c) ha a szülő vagy más törvényes képviselő az ellátás megszüntetését kéri. (6) Meg kell szüntetni a bölcsődei ellátást az orvos szakvéleménye szerint, ha a gyermek egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartás-zavara veszélyezteti a többi gyermek egészségét, (7) Meg lehet szüntetni a bölcsődei ellátás: a) ha a térítési díj fizetésére kötelezett, a díjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenében sem tesz eleget, s ez által legalább 3 (három) hónapos díjfizetési hátraléka keletkezett, b) ha a gyermek az ellátást folyamatosan legalább 4 (négy) hétig alapos indok nélkül nem veszi igénybe. (8) Nem szűnik meg, illetve nem lehet megszüntetni a bölcsődei ellátást, ha az igénybevételre védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt vagy más törvényes képviselőt, kivéve a (7) bekezdésben foglalt esetet. (9) A bölcsődei ellátás igénybevételét (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az intézmény vezetőjének intézkedése alapozza meg. Amennyiben az intézmény vezetője a bölcsődei ellátás igénybevételéről nem intézkedik, a kérelmet haladéktalanul megküldi az önkormányzat Szociális Bizottságának, amely átruházott hatáskörben dönt az ellátás igénybevételéről. 8

9 Térítési díj 23. (1) A bölcsődei ellátás, illetve az óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. (2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés intézményi térítési díjának mértékét külön rendelet tartalmazza. (3) A szülő (gondozó) által fizetendő személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet. (4) Egyéni rászorultság alapján az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj legfeljebb 50%-kal csökkentheti, ha a térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a teljes összegű személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné. (5) A személyi térítési díj megfizetése alól mentesíthető a kötelezett, amennyiben a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembevételi eljárás során kötelezték a szülőt vagy más törvényes képviselőt, és a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak. (6) A személyi térítési díj csökkentésére, elengedésére vonatkozó kérelmek felől a Szociális Bizottság dönt. Szociálpolitikai kerekasztal 24. (1) Jászkisér Város Önkormányzata, a szociálpolitikai koncepciók véleményezése, a meglévő szolgáltatási típusok, formák, rendszerek értékelése, elemzése, a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok figyelemmel kísérése céljából szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, mely szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal megbeszélést tart. (2) A szociálpolitikai kerekasztal összehívása a Szociális Bizottság elnökének feladata. (3) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: a) Polgármester b) Jegyző c) Aljegyző d) Szociális Bizottság elnöke e) Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke f) A Jászkisér Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata elnöke g) Alapszolgáltatási Központ vezetője h) A Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai i) A helyi háziorvosi szolgálat képviselője j) A településen karitatív és egészségügyi munkát végző civil szervezetek vezetői Átmeneti és záró rendelkezések 25. (1) E rendelet március 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Jászkisér Város Önkormányzata 9

10 Képviselő-testületének A szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló egységes szerkezetbe foglalt 6/2010.(III.29.) önkormányzati rendelete, és a gyermekek védelmének helyi szabályairól szóló 4/2009.(II.23.) rendelet. Kelt: Jászkisér Város Önkormányzata Képviselő-testülete február 25-én megtartott ülésén. /:Pintér Ferenc:/ /:Mudris Andrásné dr.:/ polgármester aljegyző Kihirdetési záradék: A rendelet a mai napon kihirdetésre került. Jászkisér, március 1. Mudris Andrásné dr. aljegyző 10

11 1 1.Melléklet a 3/2015.(III.01.) önkormányzati rendelethez I. Nappali ellátást nyújtó intézmény térítési díja: A Alapszolgáltatási Központ B évi tervezett önköltség Ft/ év C évi tervezett önköltség D évi normatív állami hozzájárulás Ft/fő/ellátási nap E évi számított intézményi térítési díj F évi intézményi térítési díj 1. Nappali ellátás étkeztetés nélkül II. Szociális étkeztetés térítési díja a nappali ellátási intézményben és kiosztó helyen történő fogyasztás, illetve átvétel esetén: A Alapszolgáltatási Központ B évi tervezett önköltség Ft/ év C évi tervezett önköltség D évi normatív állami hozzájárulás Ft/fő/ellátási nap E évi számított intézményi térítési díj F évi intézményi térítési díj 1. Szociális étkeztetés %áfa= áfa Az ellátott lakásán történő étkeztetés térítési díja: a jövedelem alapján megállapított díj, növelve a kiszállítási költséggel, mely 63 Ft+ Áfa ( bruttó: 80 forint) III. Házi segítségnyújtás intézményi térítési díja: A Alapszolgáltatási Központ 1. Házi segítségnyújtás (lakáson belül) intézményi térítési díja étkeztetés nélkül B évi tervezett önköltség Ft/ év C évi tervezett önköltség D évi normatív állami hozzájárulás Ft/fő/ellátási nap E évi számított intézményi térítési díj Ft/fő/4 óra F évi intézményi térítési díj Ft/fő/óra Módosította a 4/2015.(III.25.) önkormányzati rendelet 1. -a, hatályos április 1-jétől. 11