Workshop jegyzőkönyv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Workshop jegyzőkönyv"

Átírás

1 Munkaügyi Együttműködési Fórum Workshop jegyzőkönyv A megváltozott munkaképességűek foglalkozási rehabilitációját elősegítő támogatási rendszerek A szeminárium célja a foglalkozási rehabilitációs szakemberek információ és tapasztalatcseréje. Az előadások a témakör intézményeit és támogatási rendszerét ölelik fel, továbbá jó gyakorlatok modelljeit mutatják be mindkét országból. IDŐPONT október HELYSZÍN MODERÁL NYELV Hotel Karos Spa 8749 Zalakaros, Alma u. Borsos József, Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja; Zala Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve német, magyar; szinkrontolmácsolás

2 Munkaügyi Együttműködési Fórum 2 RÉSZTVEVŐK NAME / NÉV ORGANISATION / SZERVEZET Baloghné Borsos Anikó Biczó Józsefné Borsos József Cseppentő László Csóra-Popovics Réka Feketéné Kovács Judit Gálné Schulcz Erika Gelle Mária Guckgler Gernot Juhász Anett Rehabilitationsverwaltung des Regierungsamtes im Komitat Zala, beauftragte Abteilungsleiterin / Zala Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve, mb. osztályvezető Rehabilitationsverwaltung des Regierungsamtes im Komitat Zala, Expertin für Soziales / Zala Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve,szociális szakértő Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Zala, Direktor; Rehabilitationsverwaltung des Regierungsamtes im Komitat Zala, beauftragter Direktor / Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, igazgató; Zala Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve, mb igazgató Nationales Amt für Rehabilitation und Soziales, TÀMOP (Operationelles Programm für die Soziale Erneuerung), Projektleiter / Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Budapest, TÁMOP projektvezető Rehabilitationsverwaltung des Regierungsamtes im Komitat Komárom-Esztergom, Direktorin / Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve, igazgató Rehabilitationsverwaltung des Regierungsamtes im Komitat Zala, Referentin für Rehabilitation / Zala Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve, rehabilitációs ügyintéző Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Vas, Abteilungsleiterin / Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, osztályvezető Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Vas, Fachreferentin / Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, szakreferens L&R Sozialforschung / L&R Társadalomkutató Intézet Stiftung Aus-Blick, 4M Beraterin / Ki-Látás Alapítvány, 4M tanácsadó, borsos.aniko@rszsz.nrszh.hu biczo.jozsefne@rszsz.nrszh.hu borsosj@lab.hu cseppentol@nrszh.hu kem@rszsz.nrszh.hu fkovacs.judit@rszsz.nrszh.hu schultze@lab.hu gellem@lab.hu juhaszanett@kilatas.hu Kelemen Attila Dolmetscher / tolmács attila.kelemen@gmail.com Kocsis Krisztina Kogler Christian Major Andrea Nagy Anita Rehabilitationsverwaltung des Regierungsamtes im Komitat Vas, Expertin für Soziales / Vas Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve,szociális szakértő FAB (Verein zur Förderung von Arbeit und Beschäftigung), Projektmanager / Munka és Foglalkoztatás ösztözése Egyesület (FAB), projekt menedzser L&R Sozialforschung, EXPAK AT.HU Projektkoordinatorin / L&R Társadalomkutató Intézet, EXPAK AT.HU projektkoordinátor Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Győr-Moson- Sopron, EXPAK Projetmitarbeiterin / Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, EXPAK projektmunkatárs vas@rszsz.nrszh.hu christian.kogler@fab.at major@lrsocialresearch.at nagyanitagy@lab.hu

3 Munkaügyi Együttműködési Fórum 3 NAME / NÉV ORGANISATION / SZERVEZET Osterkorn Maria Institut für Berufs- und Erwachsenenbildungsforschung an der Johannes Kepler Universität Linz( IBE) Johannes Kepler Egyetem Szakképzési- és Felnőttképzési és Kutató Intézete (IBE), Linz osterkorn@ibe.co.at Pálfy József Projektmitarbeiter / projektmunkatárs panta@zalaszam.hu Pammer Ingrid Rigó Csaba Rodler Tamás Ruskó Krisztián Sengstbratl Helene Szépné Kiss Tünde Szombath Valéria Szőke Katalin Takács Veronika Tódor Gábor Willsberger Barbara Berufliche Bildungs- und Rehabilitationszentrum (BBRZ), Steiermark / Szakmai Képzési és Rehabilitációs Központ, BBRZ, Stájerország Regierungsamt des Komitates Zala, Regierungsbeauftragter / Zala Megyei Kormányhivatal, kormánymegbízott Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Vas, Direktor / Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, igazgató AMS Burgenland Landesgeschäftsstelle, Abteilung Systemmanagement und Arbeitsmarktinformation/ AMS Burgenland, Tartományi Ügyvezetőség, Rendszermenedzsment és Munkaerőpiaci Tájékoztatási Osztály AMS Burgenland, Landesgeschäftsführerin / AMS Burgenland, tartományi ügyvezető igazgató Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Vas, EXPAK Projektkoordinatorin / Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, EXPAK projektkoordinátor Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Zala, Referentin / Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, ügyintéző Stiftung Bethel, Geschäftsführende Direktorin / Béthel Alapítvány, ügyvezető igazgató Dolmetscherin/ tolmács Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Zala, Referent / Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, ügyintéző L&R Sozialforschung, Projektleiterin EXPAK AT.HU / L&R Társadalomkutató Intézet, EXPAK AT.HU projekt vezető ingrid.pammer@bbrz-stmk.at hivatal@zalakozig.hu RodlerT@LAB.HU krisztian.rusko@ams.at helene.sengstbratl@ams.at szepne@lab.hu szombathv@lab.hu szoke.katus@gmail.com vtakacs65@gmail.com todorg@lab.hu willsberger@lrsocialresearch.at

4 Munkaügyi Együttműködési Fórum 4 Köszöntés és bevezető Rigó Csaba, - a Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja - köszöntötte a szeminárium résztvevőit, majd méltatta az EXPAK projekt jelentőségét. A projekt jó példája a határon átnyúló együttműködésnek, amely fórumot nyújt a munkaügyi szakemberek számára, hogy megvitassák a szomszédos és más európai országok jó gyakorlatait. Az osztrák-magyar munkaügyi kapcsolatok immáron több mint 20 évre tekintenek vissza. A kormányhivatal a továbbiakban is kiemelten kívánja támogatni a határon átnyúló kapcsolatokat, az országok közti regionális együttműködést. A jelenlegi rendezvény témája a foglalkozási rehabilitáció. Olyan szervezetek kaptak meghívást, amelyek jó eredményeket értek el ezen a területen. Nagyon fontos a kormányzati célok megvalósítása a gyakorlatban, hogy kiépüljön a rehabilitáció rendszere, hogy az egészségkárosodott személyek munkaképességét visszaállítsák. Ez nem csak szakmai kihívást jelent, hanem megköveteli az empátiát, olyan emberi hozzáállást, amely elősegíti, hogy a csökkent munkaképességűek a rehabilitáció által teljes életet éljenek. A jogi szabályozás önmagában nem elegendő, ha ez nem párosul az elkötelezettséggel, hivatástudattal. Adott társadalom egyik fokmérője, hogyan gondoskodik az egészségkárosodott, fogyatékossággal élő polgárairól.. Végezetül a kormánymegbízott sikeres tanácskozást kívánt a résztvevőknek. Helene Sengstbratl, - az AMS Burgenland (Munkaerőpiaci Szolgálat) ügyvezető igazgatója - megköszönte a meghívást a szemináriumra. A köszöntő után ismertette Ausztria foglalkoztatásiés munkaerőpiaci helyzetének trendjeit. Ausztria-, az osztrák kormány- és a munkaügyi szervezet (AMS) számára fontos témává vált a foglalkozási rehabilitáció. Magyarország nagy erőfeszítéseket tesz a foglalkoztatási ráta növeléséért, miközben Ausztriában is rájöttek, hogy az 55 évesnél idősebbek körében nagyon-nagyon alacsony a foglalkoztatási ráta. Ez azt jelenti, hogy Ausztria évtizedeken keresztül alacsony munkanélküliséget teremtett magának, amennyiben hagyta, hogy sokan idő előtt menjenek nyugdíjba. A szociális ellátó rendszer fenntarthatósága érdekében Ausztria is célul tűzte ki, hogy felemelje a tényleges nyugdíjkorhatárt. Jogi lépések történtek, hogy csak 60, majd 65 évesen lehessen nyugdíjba menni, és ezzel kizárták az előrehozott nyugdíjazás lehetőségét. Ez pedig azt eredményezte, hogy hirtelen sokaknál, - azaz az esetek harmadánál, majd felénél egészségügyi okokból történt a nyugdíjazás. Azok az emberek, akik, akik olyan betegek voltak, a rokkantsági nyugdíj égisze alatt vonultak nyugdíjba. A kormány ezt követő lépése az volt, hogyan lehet megakadályozni, hogy 55 éves emberek egészségügyi okokból nyugdíjba menjenek. Megpróbálták ezt a lehetőséget is kizárni, és azt mondták, hogy azon 50 év alattiak, akik még rendelkeznek valamilyen megmaradt munkaképességgel, nem mehetnek tartós rokkantsági nyugdíjba. 50 év felettiek már igen, ha csak nagy nehézségek árán is. Ennek értelmében 2014-től megreformálják Ausztriában a rokkantsági nyugdíj és a rehabilitáció teljes rendszerét. Az AMS már régóta rendelkezik egy olyan célcsoporttal, amelynek tagjai szakképzetlenek, egészségkárosodottak, alacsony iskolai végzettségűek. Különböző munkaerő-piaci programok megpróbálták már ezt a célcsoportot integrálni. Most erősebben fókuszálunk a szakképzettséggel rendelkező személyekre, akik szakmai védelem alatt állnak, és korábban könnyebben mehettek rokkantsági nyugdíjba. A reformok elkezdődnek. Még egy megjegyzés a munkaerő-piaci helyzethez. A médiából is ismeretes, hogy Ausztria munkaerőpiaci helyzete kedvező, európai összehasonlításban alacsony munkanélküliség jellemzi. Burgenlandban erősen érezhető a határ közelsége. 0, 7 %-os gazdasági növekedés mellett egészen enyhén nő még a foglalkoztatottság is, de egész erőteljesen a munkanélküliség is, és ez nyomást gyakorol a politikára Burgenlandban is. Éppen ma volt egy tudósítás a rádióban, 100 borgazdaságban folytattak vizsgálatot, hogy a szüreti munkákban segédkező személyek legálisan be vannak-e jelentve. A foglalkoztatottak egy harmada nem volt bejelentve, talán a szomszéd volt az, aki segített, de talán külföldi segítők, akik nem egészen legálisan voltak foglalkoztatva, vagy nem voltak bejelentve. Ausztria a munkaerőpiacra egyre inkább nehezedő nyomásra erősebb ellenőrzésekkel reagál, és ez a stratégia. Ausztria beleegyezését adta az EU nyitási folyamatához. De ahogy Magyarországra és a magyar kormányra nyomást nehezedik, ha a szakmunkások az országból kiválnak, Ausztriára is nyomást gyakorol, ha nő a munkanélküliség, ha a rosszul képzett emberek nehezen kapnak állást, ha a szomszédos országból érkezett szakképzettekkel olyan erős a verseny, hogy Ausztriában emberek esnek ki a foglalkoztatási rendszerből. Ez a folyamat nagy kihívást jelent az osztrák munkaügyi igazgatás számára. A kormánymegbízott úr említette, a 20 éves nemzetközi együttműködés nagyon fontos. Igen, együtt alakítottunk ki struktúrákat, nagyon fontos a

5 Munkaügyi Együttműködési Fórum 5 tapasztalatcsere, hogy saját országunkban elő tudjuk mozdítani a rendszer fejlődését, hogy nyitottak legyünk arra, mi történik a határ túloldalán. Az is ismeretes, hogy az EURES új célkitűzést állított, amely szerint fokozni kell a határon átnyúló közvetítéseket. Ennek eleget tenni nagy kihívás úgy Magyarország, mint Ausztria számára. Stratégiailag még tisztázni kell, hogyan lehet ezzel lépést tartani úgy, hogy sem Ausztria, sem Magyarország ne kerüljön politikai nyomás alá, de a nemzetközi stratégiától se szakadjon el. A bevezető szavakat Sengsbratl asszony egy jó svéd modellt felemlítésével fejezte be. Több mint 10 éve működik ott egy paktum a szociális partnerek, a kormány és az intézmények között azon megfontolásból, hogyan lehet az idősebb, illetve egészségkárosodott személyeket a társadalomba visszahozni, ebben a magukat elkötelezett vállalatokkal együttműködni. Mert azok az emberek, akik betegek, kiesnek a foglalkoztatási rendszerből, és azok, akik kiesnek, nagyon gyakran megbetegszenek. Valóban nagy társadalmi kihívás a befogadással élni, esélyt adni ezeknek az embereknek. Svédország jó rendszert alakított ki. Ausztria megtette az első lépést ezen az úton. Végezetül olyan sikeres szemináriumot kívánt az ügyvezető asszony, ahol bővülnek az ismeretek, és ötletekre lehet szert tenni. Előadások Az új rehabilitációs szakigazgatási szerv feladatrendszere és működése Magyarországon Csóra-Popovics Réka - Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszere először az 1990-es évek elején került fókuszpontba, amikor is a rendszerváltást követően a munkanélküliség megelőzése érdekében jelentős mennyiségű személy áramlott be a rendszerbe. Az ekkor nyugdíjszerű ellátásként folyósított nyugdíjak és járadékok átmeneti biztonságot és megélhetést jelentettek számukra. Ebben az időszakban, egészen a 2007-es évig, nem fordítottak túl nagy hangsúlyt a foglalkozási rehabilitáció elősegítésére, és bár voltak nagyszerű kezdeményezések (pl. a Rehabilitációs Információs Centrumok rendszere), ezek nem jutottak el az érintettek széles köréhez. Az ellátórendszer átalakítására először ban tettek kísérletet, a évi LXXXIV. törvény által bevezetésre kerülő új ellátás által, mely a rehabilitációs járadék elnevezést viselte. Az új ellátás bevezetése a minősítési rendszer átalakítását is maga után vonta. A korábbi, két orvosszakértőből álló bizottságok kiegészültek a Munkaügyi Központok által delegált foglalkoztatási szakértőkkel, valamint az ORSZI, később NRSZH által foglalkoztatott szociális szakértőkkel. A korábban használt munkaképesség csökkenés fogalom helyett bevezetésre került az egészségkárosodás fogalma, és az orvosi minősítés irányelvei is átalakításra kerültek. A rehabilitációs járadék az 50-79% közötti egészségkérosodással rendelkező személyek esetén, a komplex bizottság döntése alapján vált megállapíthatóvá, a megállapíthatóság feltételei megegyeztek a rokkantsági nyugdíj megállapításának feltételeivel. Összege a III. csoportos rokkantsági nyugdíj 120%- nak felelt meg, melyből nyugdíjjárulékot vontak le, így a későbbiekben ez az időszak szolgálati időnek fog számítani. A rehabilitációs járadékban részesülő ügyfélnek együtt kellett működnie a területileg illetékes munkaügyi kirendeltséggel. Az ellátást maximum 36 hónapra lehetett megállapítani, és azt a komplex bizottság döntése alapján egy évvel meg lehetett hosszabbítani ben fogalmazódott meg az a kormányzati igény, hogy egy tiszta profilú nyugdíjrendszert hozzanak létre, melynek következtében a megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerét átemelték a társadalombiztosítási alapú ellátások közé. Az átalakítás egy többlépcsős folyamat volt: évi CXCI tv. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról, valamint a 327/2011. (XII.29.) Kormányrendelet az eljárási szabályokról az új ellátási rendszer és az új eljárási szabályok bevezetése. 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet a minősítés új szabályainak bevezetése február 17-től. 1502/2011. Országgyűlési határozat és a 95/2012. (V.15.) a rehabilitációs hatóság létrehozásáról, valamint feladat-, és hatásköréről. 327/2012. (XI.16.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról az új akkreditációs és támogatási rendszer bevezetéséről. A rendszer finomhangolása pedig a tapasztalatok tükrében még jelenleg is zajlik. Az ellátórendszer átalakítása során január 1- től kivezetésre kerültek az I., II. és III. csoportos rokkantsági nyugdíj, valamint a rendszeres szociális járadék elnevezésű ellátások. A korábbi rendszerből a január 1. előtt megállapított rehabilitációs járadék maradt csak meg, melyet a rehabilitációs időszak végéig folyósítanak az igénylőnek, de új ellátásként már ezt az ellátást sem lehet megállapítani. A korábbi ellátások január 1-vel átfordításra kerültek meghatározott szabályok szerint új típusú ellátásokká.

6 Munkaügyi Együttműködési Fórum január 1-től új ellátásként a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás került bevezetésre. Az ellátások megállapításának vannak közös szabályai (60%-os vagy ennél alacsonyabb mértékű egészségi állapot, 1095 nap Tbj. 5. szerinti biztosítási idő, az igénylő nem végezhet kereső tevékenységet, és nem részesülhet rendszeres pénzellátásban). Az ellátás minősége a komplex bizottság minősítésétől függ. Amennyiben a bizottság rehabilitálható minősítést ad, és az egyéb feltételek is fennállnak, rehabilitációs ellátást, amennyiben nem rehabilitálható minősítést ad, rokkantsági ellátást állapíthat meg a hatóság az igénylő részére. A rehabilitációs ellátás összege a évi minimálbér 30-50% között mozoghat, az átlagjövedelem és a minősítési kategória függvényében ( Ft), a rokkantsági ellátás összege pedig a minimálbér % között változhat ( Ft), a fentiek függvényében. Amennyiben rehabilitációs ellátás kerül megállapításra az igénylőnek - a korábbinál sokkal inkább körülhatárolt - együttműködési kötelezettsége van a rehabilitációs hatósággal, mely magában foglalja a rendszeres jelentkezési kötelezettséget, a felajánlott és megfelelő álláshely elfogadását, a munkaerő-piaci programban való részvétel és a közfoglalkoztatási programban vagy képzésben való részvétel lehetőségét, illetve bejelentési kötelezettséget ír elő az együttműködő részére. A minősítési rendszerben bevezetett változások igen nagy jelentőséggel bírtak a komplex bizottsági folyamatokra. Az egészségkárosodás fogalma mellet megjelent az egészségi állapot fogalma, mely méginkább hangsúlyozza azt a tényt, hogy a megmaradt képességekre fókuszálunk a minősítés során. Új minősítési kategóriák kerültek bevezetésre (B1, B2, C1, C2, D, E), és ehhez a rehabilitálhatóság szempontjából új megfogalmazások is tartoznak. A jogszabály mellékleteiben megjelennek az orvosszakmai minősítés alapjául szolgáló táblázatok, a foglalkozási és szociális szakértés kritériumrendszere és módszertana. Jelentős változás az is, hogy az igénylőnek aláírásával igazolnia kell, hogy részt vett a vizsgálaton, és nyilatkoznia kell arról, hogy a valóságnak megfelelnek az általa elmondottak. A szervezetrendszer átalakítására július 1-től került sor. Korábban három szervezet foglalkozott főként a megváltozott munkaképességű személyekkel, ebből a három szervezetből vált ki egy-egy kisebb rész, és alkotta meg az új szervet, mely a Kormányhivatalok 15. szakigazgatási szerveként kezdte meg a működését, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Irányítása által. A Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv feladatainak végrehajtásáért két osztály felel, melyeket Ellátási és Foglalkozási Rehabilitációs Osztálynak, valamint Szakértői Osztálynak neveznek. Az Ellátási és Foglalkozási Rehabilitációs Osztály feladatai a következők: Megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítása alapeljárás keretében. Hivatalból indult eljárás a megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultság felülvizsgálatára. Rehabilitációs kártya igénylés jogosítás és visszavonás. Hatósági bizonyítvány kiállítása a komplex minősítés eredményéről. Rehabilitációs járadékban és rehabilitációs ellátásban részesülő ügyfelekkel kapcsolatos kötelező együttműködés a sikeres munkaerőpiaci integráció érdekében. Rehabilitációs célú munkaközvetítés. Együttműködés a 327/2012. Kormányrendelt szerinti támogatásban részesülő munkáltatókkal. A Szakértői Osztály feladatai a következők: Komplex minősítés (Mms. ellátások, hatósági bizonyítvány). Szakhatósági eljárások (Hozzátartozói ellátások, baleseti járadék, rokkantsági járadék, fogyatékossági támogatás, magasabb összegű nevelési ellátás, aktív korúak ellátása, bányászok egészségkárosodási járadéka, bányászati dolgozók keresetkiegészítése, hadi rokkantsági ellátások). Szakértői eljárások (Keresőképesség/keresőképtelenség, táppénzes időszak alatt megállapítható EK, baleseti TP meghosszabbítása, közúti járművezetők egészségügyi alkalmassága, közlekedőképesség, stb.). A Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek feladatrendszere nagyon összetett, a feladatellátás folyamatainak kialakítása még jelenleg is zajlik. A foglalkozási rehabilitáció, ezen belül is a nyílt munkaerő-piaci re/integráció áll a feladatok fókuszpontjában. Ezen folyamatokon belül a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervnek egyfajta esetmenedzseri szerepet kell betöltenie, hiszen a kapacitásbeli lehetőségei erre adnak lehetőséget. Ezért különösen fontos a minél szélesebb kapcsolatrendszer kialakítása (munkáltatók, támogatott foglalkoztatók, alternatív munkaerőpiaciszolgáltatók, munkaerő-piaci programokat megvalósító szervezetek, civil- és érdekvédelmi szervezetek, kamarák). A támogatási rendszer átalakításának vívmányai (ami a konferencián kimaradt): rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége a 25 főnél több személyt foglalkoztató munkáltatónak a létszáma 5%-ban megváltozott munkaképességű személyt kell foglalkoztatnia, vagy rehabilitációs hozzájárulást köteles fizetni a hiányzó létszámra tekintettel ( Ft/fő/év).

7 Munkaügyi Együttműködési Fórum 7 a rehabilitációs kártya bevezetése munkáltatót terhelő adóból adókedvezmény érvényesíthető az igénybevétel során. a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs célú foglalkoztatásának költségvetési támogatása (bér- és költségtámogatása): o tranzit foglalkoztatás (rehabilitálható személyeknek maximum 3 évre adható, degresszív jellegű támogatás, célja a nyílt munkaerő-piacra történő kihelyezés támogatása), o tartós foglalkoztatás (nem rehabilitálható személyeknek). munkahely-teremtési támogatás - a támogatás keretében a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatása céljából új munkahelyek létrehozása, illetve meglévő munkahelyek átalakítása a cél. A foglalkozási rehabilitáció rendszere Ausztriában: trendek és kihívások Willsberger Barbara-L&R Társadalom Kutató, Bécs Nehéz a fogyatékos emberek vagy, ahogy Magyarországon hívják őket: megváltozott munkaképességűek - csoportját definiálni, vagy egyáltalán áttekinteni, hogy milyen is ezeknek az embereknek a munkapiaci helyzete Ausztriában. A Fogyatékosok esélyegyenlőségéről szóló osztrák szövetségi törvény szerint nem a funkcionális károsodás, hanem annak kihatása, azaz a társadalmi részvétel akadályozottsága jelenti a fogyatékosságot. Ezen meghatározás szerint az ausztriai háztartásokban becslések alapján körülbelül 1,7 millióra becsülhető azon személyek száma, akik tartósan fogyatékossággal élnek. Ha az összetételüket korcsoportok szerint vizsgáljuk, nagyok a különbségek. Az 60 év felettieknél majdnem 50% a tartósan csökkent munkaképességűek aránya, míg a 20 év alatti nőknél 4,5% és a férfiaknál 6,2%. A bennünket különösen érdeklő azaz a munkaképes korban levő 20 és 60 év közötti korosztály körében a férfiak 16,3 %-át és a nők 14,7%-át érinti a munkaképesség-csökkenés. Az e csoporthoz tartozók Ausztriában is különös relevanciával bírnak a súlypontot illetően. Hasonlón, mint Magyarországon, Ausztriában is különböző intézmények foglalkoznak a csökkent munkaképességűekkel, a nyugdíjbiztosító intézet, a társadalombiztosítók, a területi betegbiztosító pénztárak, és van Ausztriában egy intézmény, nevezetesen a Szövetségi Szociális Hivatal (korábban tartományi rokkantsági hivatalok), amely különösen nagy szerepet játszik a csökkent munkaképességűek életében. Itt azonban inkább a vállalatok támogatására helyeznek jelentős hangsúlyt, mint a fogyatékossággal élő emberek közvetlen képzésére, mobilitási támogatására, adókedvezményeire és hasonlókra, de idetartozik a rokkantsági besorolás is, ami különösen releváns a munkaerőpiac számára. Van Ausztriában egy speciális kifejezés, nevezetesen a kedvezményezett rokkantak köre: ők azok a személyek, akiknél a Szövetségi Szociális Hivatal határozatában legalább 50%-os rokkantságot állapított meg. Fontos megemlíteni, ha valaki rendelkezik ezzel a határozattal, különös felmondási védelem alatt áll. Ez azt jelenti, hogy a csökkent munkaképességűeknek csak nagyon nehezen lehet felmondani, bár két éve könnyítettek ezen valamit január 1-én a kedvezményezett fogyatékosok köre személyt foglalt magában ( férfi, nő). Ha az évek szerinti alakulását vizsgáljuk, viszonylag gyors emelkedést láthatunk ben személyt érintett, 2000-ben személyt és 2012-ben személyt. Ennek oka valószínűleg az, hogy a munkaképesség-csökkenés egyre több fajtája jelent meg, többek közt a mentális károsodások is, másrészt azon okból, hogy a munkaerő-piacon meg lehessen tartani a különös védettséget. Jóllehet ez is egy kétélű fegyver, némelyek ugyanis inkább nem vállalják a kedvezményezett rokkantság státuszát, mert mihelyt a cégek tudomást szereznek erről a határozatról, elállnak az illető személy felvételétől. Hányan illeszkednek be e személyek közül a munkaerőpiacon? A év átlagában személy volt ez a kedvezményezettből. Tulajdonképpen egy tekintélyes hányad. Ezek nagy része alkalmazottként volt foglalkoztatva. Mit mutat az érem másik oldala, azaz a csökkent munkaképességűek munkanélkülisége? Itt jön egy osztrák sajátosság, mert a kedvezményezett rokkantak közül a regisztrált munkanélküli. Azonban az osztrák munkaügyi szervezetben (AMS) van egy külön kategória, ami nagyon is érzékelhető, nevezetesen az egyéb egészségügyi foglalkoztatási korlátotokkal rendelkező személyek köre. Itt az AMS tanácsadója állapíthatja meg, hogy ki tekinthető egészségügyileg korlátozottnak, ezért a munkanélküliségi számok e személyek estében jelentősen magasabbak, mint a kedvezményezetteknél. Értékelések, munkaerő-piaci elemzések során ismételten megállapítható, hogy bár válság esetén a rokkant személyek munkanélkülisége csak később növekszik, de ha növekszik, akkor folyamatosan és erőteljesen, és egyre nehezebb lesz ezeket a személyeket a munkaerőpiacon (re) integrálni. Milyen célokat tűzött ki az osztrák szövetségi kormány? Általában, mint minden európai országban, arról van szó, hogy tovább tartsák az embereket a munka világában, és elkerüljék a betegségből adódó nyugdíjazásokat. Éppen ezért a jövőben foglalkozási és orvosi rehabilitációs intézkedéseket fognak tenni,

8 Munkaügyi Együttműködési Fórum 8 hogy lehetővé tegyék a hosszabb idejű keresőképességet az idő előtti rokkantsági nyugdíjaztatás helyett. Ezzel kapcsolatosan indította el a szövetségi kormány 2012-ben a munkaerő-piaci offenzívát, amelynek keretében 2016-ig 750 millió eurót fordítanak arra, hogy idősebb és/vagy egészségileg károsodott munkavállalót tartsanak hosszabb ideig keresői tevékenységben. Az offenzíva célkitűzései: Ösztönzések a vállalatok részére, hogy idősebb embereket foglalkoztassanak Lehetővé tenni, hogy további idősebb és egészségkárosodott személyt vonjanak be a Munkaerő-piaci Szolgálat (AMS) támogatási körébe erősebben egészségkárosodott, de munkaképes személy számára lehetővé tenni, hogy foglalkozási rehabilitációs programokban vegyenek részt idősebb munkanélkülit bértámogatással foglalkoztatáshoz juttatni Lehessen további személyt a fit2work projektben tanácsadásban és gondozásban részesíteni. Rokkantsági nyugdíj: Az utóbbi évek adatai azt mutatják, hogy a rokkantsági nyugdíjaztatás iránti új kérvények száma erősen csökkent január 1-től az 50 év alatti személyek már nem kapnak rokkantsági nyugdíjat, kivéve azokat, akiknél tartós munkaképtelenség áll fenn. Ehelyett több átképzést és rehabilitációs programot fognak lehetővé tenni és finanszírozni, együttműködve a területi betegbiztosító pénztárakkal, illetve a nyugdíjbiztosítással. Ha korábban valaki kérvényezte rokkantsági nyugdíjaztatását, azt engedélyezték is a munkapiac tehermentesítése céljából. Most saját kompetencia központ létesült, amit a nyugdíjbiztosítási intézetben alakítottak ki. Ott, mint egyetlen hatóság állapítja meg, hogy adott személy munkaképes-e vagy nem. Munkaképtelenség esetén továbbra is megállapítják a rokkantsági nyugdíjat, de az előrejelzések szerint ritkán fog erre sor kerülni. Ha a kompetencia központ úgy dönt, hogy az adott személy munkaképes, hogy rokkantság nem áll fenn, rögtön a munkaügyi szervezethez (AMS) irányítják, ahol a szokásos munkaerő-piaci támogatásokat (munkanélküli járadék, szociális segély, a szükséglet szerinti létminimum) megállapítják részére. Tanácsadó intézménnyel együttműködve itt egyéni fejlesztési tervet dolgoznak ki részére, ami tartalmazza, hogy milyen eszközökkel (orvosi rehabilitáció, perspektívaterv, munkaerő-piaci programok) lehet biztosítani a személy munkaerőpiaci integrációját. Eközben nagyon fontos, hogy minden programot (képzés, bértámogatás, stb.) tanácsadó- és gondozási intézmény kövessen. Az értékelések eredményei azt bizonyítják, hogy ezek a személyek hosszú éveken keresztül különböző, többnyire hosszú időtartamú programokban vesznek részt, de azok a legsikeresebbek, amelyeket tanácsadás, gondozás esetmenedzsment (case management) kísért. Amennyiben a kompetencia centrum meghatározott időtartamú munkaképtelenséget állapít meg, az illető rehabilitációs járadékot vagy átképzési járadékot kap. Ha valaki olyan súlyos beteg, hogy átmenetileg semmifajta tevékenységet nem tud végezni, akkor a betegellátást és rehabilitációs járadékot (meghosszabbított idejű táppénz) fog kapni a területi betegbiztosító pénztártól és/vagy orvosi rehabilitációt a nyugdíjbiztosító intézettől. A rehabilitáció szakmai programjai alatt a létfenntartás biztosítása érdekében jogosult a résztvevő az átképzés járadékra, az orvosi rehabilitáció idejére pedig rehabilitációs járadékot kell biztosítani. A határozott időtartamú rokkantsági nyugdíj helyére tehát a rehabilitáció és az átképzés lépnek, megfelelő szociális biztonsággal összekötve, az embereknek biztonságot és motivációt teremtve, hogy elkötelezetten törekedjenek az egészségi állapotuknak megfelelő átképzésre és a munkaerőpiaci reintegrációra. Aki hajlandó a rehabilitáció foglalkozási programjaiban aktívan részt venni, átképzési járadékot kap, először a munkanélküli járadék nagyságában. A program megkezdésekor a munkanélküli járadék alapösszegét 22 százalékkal megemelik, és a mindenkori létminimum (ennek értéke 2013-ban: 977,- ) képezi az alsó határt. A megváltozott munkaképességűek újrafoglalkoztatása elősegítésére az AMS munkaerőpiaci programokat indít. A reintegráció lépcsőzetesen történik. A kompetencia központ szakértése után a személyt esetmenedzsment (case management) gondozza, fejlesztési terv készül egyfajta cselekvési iránymutatóként az AMS számára, ezután kezdődhetnek a munkaerő-piaci programok, mint például képzés, foglalkoztatás a második munkapiacon (szociál-ökonómiai üzem vagy más projektek a munkapiacon). Eközben szintén fontos, hogy a résztvevő személyek a program során tanácsadó- és gondozó intézmények kísérjék, és általuk pszicho-szociális gondozásban részesüljenek. A munka- és foglalkoztatási képesség megőrzésére projekteket és programokat indítottak. Az egészségi út egy központi munkaegészségügyi szakértői hely, ahol az egészségkárosodott személyek munkaképességét véleményezik. A fit2work az osztrák szövetségi minisztérium kezdeményezése. A programot szövetségi törvény (Munka- és Egészségügyi

9 Munkaügyi Együttműködési Fórum 9 Törvény AGG) rögzíti, amellyel információs, tanácsadói és támogatási szolgáltatásokat működtetnek. A fit2work segít, ha egészségügyi problémák veszélyeztetik a munkahelyet. A projektet a következő intézmények finanszírozzák: Munkaerő-piaci Szolgálat (AMS), területi betegbiztosítási pénztárak (GKK), Nyugdíjbiztosítási Intézet (PV), Általános Balesetbiztosító Intézet (AUVA), Szövetségi Szociális Hivatal (BSB) A fit2work két fő területe: - Esetmenedzsment (Case Management) a személyek számára - Üzemi tanácsadás üzemek számára Az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások rendszere Magyarországon Borsos József Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, illetve Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve A Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja egy országos kiterjesztésű, Alternatív foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosítása fogyatékos munkavállalók részére című központi program működtetését, vagyis jelenleg összesen 34 megvalósító civil szervezet szakmai és pénzügyi koordinálását látja el az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából. A fent említett központi program négy, évek óta sikeresen működő szolgáltatást takar: 4M program Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak, TF program Támogatott Foglalkoztatás, KMP program Komplex munkaerő-piaci program, LFRP program Látássérült személyek foglalkozási rehabilitációja. Alternatív munkaerő-piaci programok (AMSZ-2013) április március 31. Az évek során kiépülő országos szakmai hálózat célja a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos személyek foglalkoztathatóságának elősegítése a nyílt munkaerő-piacon való elhelyezkedés érdekében, valamint elfogadó, befogadó jellegű társadalmi környezet és szemlélet kialakítása. A Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja a szolgáltatásba bekapcsolódó szervezetek (a 4M program 2002 novemberétől, a TF és Komplex programok 2008 decemberétől, a Látássérültek program 2010 augusztusától) szakmai gesztoraként szakmai koordinációt és tanácsadást végez, tanácsadókat képez, szakmai egyeztetéseket szervez és vezet, szakmai honlapot szerkeszt. A szolgáltatást megvalósító civil partnerek vonatkozásában gondoskodik a pályázat megszervezéséről, és teljes körű lebonyolításáról. (A programokról részletesebben a mellékletben olvasható.) A programok egységesítése céljából évben AMSZ-2012 program keretében megrendezésre kerültek többek között információs napok, szolgáltatásfejlesztési csoport, koordinátori értekezletek, 4M tanácsadóképzés, álláskeresési technikák trénerképző tréning, konfliktuskezelő tréning évben négy alkalommal kerül sor Szakmai Napok tartására, amelynek célja, hogy az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatásokat (4M, TF, KMP, LFR) nyújtó civil szervezetek ügyfelekkel közvetlenül foglalkozó Munkatársai megismerkedjenek mind a négy program módszertanával, valamint a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek megalakulásával előkészüljenek az RSZSZ és a civil szervezetek közötti sikeres együttműködésre. A programok létjogosultságát nemcsak a szakmai sikerességgel, eredményességgel lehet igazolni, hanem az elvégzett költséghatékonyság vizsgálatok eredményeivel is. A jelenlegi pályázati felhívás (AMSZ-2013) lehetőséget biztosított pályázni a fogyatékos személyek foglalkoztatását elősegítő fejlesztések megismertetésére a közvéleménnyel. Így a Salva Vita Alapítvány nyert támogatást a Fogyatékosság Barát Munkahely (FBM) és a Segítő Vásárlás (SV) programjaira. A programok bemutatása 4M (Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak) 2002/2003. évben a brit Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium, valamint a magyar Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közös támogatásával kísérleti program indult Zala megyében. A programot működtető civil szervezetek egy új módszert próbáltak ki, amellyel elősegíthető volt a rendszeres, illetve átmeneti szociális járadékban, valamint a rokkantsági nyugdíjban részesülő megváltozott munkaképességű emberek visszatérése a nyílt munkaerő-piacra A 4M szolgáltatás célja: A társadalmi szemléletváltás elérése érdekében a munkaerő-piaci szereplők

10 Munkaügyi Együttműködési Fórum 10 igényeinek, elvárásainak egyeztetésével a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási esélyeinek növelése, a munkára való felkészítés, a munkaerő-közvetítés, a tartós elhelyezés elősegítése, illetve az önálló álláskeresés, valamint a munkában maradás támogatása. A Zala Megyei Munkaügyi Központ 2007-ben a programot a Magyar Szabadalmi Hivatalnál levédette. A program közben az egész országban elterjedt, jelenleg országos lefedettségű hálózatként működik. Támogatott Foglalkoztatás A TF szolgáltatás (Supported Employment) rendszerét az Amerikai Egyesült Államokban dolgozták ki az 1970-es évek végén, ahol a diszkrimináció elleni küzdelemnek nagy hagyománya van. Az amerikai módszer hazai viszonyokra adaptálására 1996-ban került sor a Salva Vita Alapítvány (Budapest) által. A módszer terjesztésére 2003-ban kapott felkérést az OFA-tól a Salva Vita Alapítvány. Ennek eredményeként 2007-től már 8 civil szervezet nyújtja a szolgáltatást. A program célcsoportját az aktív korú (16-65), megváltozott munkaképességű, fogyatékos (beleértve a tanulásban- és értelmileg akadályozott) és/vagy tartósan egészségkárosodott álláskeresők alkotják. A program keretében olyan speciális munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek a hátrányos helyzetű emberek munkába állítását valósítja meg azáltal, hogy a megfelelő személyt megtalálja a megfelelő munkára és eközben az összeillés sikerének biztosítása érdekében mind a munkavállalót, mind a munkáltatót széleskörű, hosszú távú, személyre szabott támogatásban részesíti. Komplex munkaerő-piaci szolgáltatás program (KMP program) A komplex munkaerő-piaci szolgáltatás modellprogramot a Motiváció Alapítvány dolgozta ki a kilencvenes évek elején. A jelenlegi program több fejlődési szakaszon ment keresztül. A fejlődés fontos mérföldköve volt, amikor a években 10 új szervezet csatlakozott a Motiváció Alapítvány modellprogramjához. A Munkaügyi Központ 2008 decembere óta támogatja a jelenleg 5 civil szervezet által működtetett szolgáltatást. A szolgáltatás célja A megváltozott munkaképességű, fogyatékos és/vagy tartósan egészségkárosodott álláskereső emberek munkaerő-piaci (re)integrációjának elősegítése, személyre szabott alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások biztosításával. Látássérültek Foglalkozási Rehabilitációja A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából pályázati programot hirdetett meg, amely a látássérült emberek számára a rehabilitációs szolgáltatásokat már működtető vagy elindítani kívánó szervezeteket célozta meg. A pályázat feltétele volt, hogy a szervezetek egészségügyi rehabilitációra épülő elemi és foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást biztosítsanak. A program átfogó célja a látássérült személyek társadalmi integrációjának, ezen belül munkaerő-piaci befogadásának elősegítése regionális rehabilitációs központok létrehozásával és működtetésével. Ugyancsak cél, hogy más szervezetek munkatársait megismertesse a látássérült emberek számára biztosított komplex szolgáltatással, hozzájárulva ezzel az érintettek munkavállalási esélyeinek növeléséhez. A különböző rehabilitációs csoportok foglalkozási rehabilitációját szolgáló alternatív megoldások és projektek Ingrid Pammer - Szakképzési és Rehabilitációs Központ, BBRZ, Stájerország A Szakmai Képző- és Rehabilitációs Központ (BBRZ) már több mint 35 éve kíséri (vissza) útjukon azokat az embereket, akik megbetegedésük vagy balesetük miatt többé már nem gyakorolhatják eredeti szakmájukat. Ezekben az években a BBRZ csoport Ausztria legnagyobb szociális- és képzési szolgáltatójává fejlődött. A BBRZ egész Ausztriára kierjedően mindenhol képviselteti magát, 42 telephelyen 950 dolgozója és résztvevője van. A vállalatcsoport igénye és küldetése, hogy lehetőleg minél több keresőképes korú embert segítsen, támogasson és kísérjen foglalkozási és társadalmi esélyeinek alakításában és hasznosításában. A BBRZ csoport 3 stratégiai üzleti területet ölel fel, úgymint szakképzés, foglalkoztatási rehabilitáció és foglalkoztatási integráció, amelyek strukturálisan 10 jogi személyre tagolódnak. Foglalkoztatási rehabilitáció a BBRZ-ben A foglalkoztatási rehabilitáció keretében egyrészt pályaorientációs programokat, másrészt át- és kiegészítő képzéseket kínálunk fel, valamint elősegítjük a munkaerő-gram piaci beilleszkedést. A BBRZ elsősorban olyan fogyatékos és egészségkárosodott emberekkel dolgozik, akik többnyire a munkaügyi szervezet (AMS) kritériumai szerint kódoltak. Tehát olyan személyek, akik egészségügyi akadályozottságaik miatt nehezen helyezhetők el a munkaerőpiacon. Azon személyek száma egyre csökken, akik a Szövetségi Szociális Hivatal határozata alapján kerülnek a BBRZ-be. A célcsoportba általában testi vagy/és mentálisan sérült személyek tartoznak, tehát nem értelmi fogyatékosok. Az utóbbi években jelentősen emelkedett a

11 Munkaügyi Együttműködési Fórum 11 pszichésen sérültek száma, a résztvevők mintegy 50%-a pedig úgy testileg, mint mentálisan sérült. További tevékenységekként jelennek meg innovatív kezdeményezések a következő területeken: prevenció, pályadiagnosztika és tanácsadás. A fit2work program, amelynek kidolgozásában a BBRZ és részt vett, a prevencióra helyezi a hangsúlyt, hogy el lehessen kerülni a betegségből adódó korai kivonulást a munka világából A programokat, illetve a képzéseket egyénileg, egyénre szabottan kell alakítani, a gazdaság szükségleteinek figyelembe vételével. Az alkalmasságot, a megmaradt képességeket és a konkrét munkahely elvárásait tisztázni kell és egymásnak megfeleltetn (matching). Ehhez szükséges a résztvevőkkel való szoros együttműködés, hogy ne kerüljenek nem megfelelő szakképzésbe. A BBRZ intenzív rehabilitációt folytat a neurológiai betegségekben szenvedők részére (pl. koponya- és agysérülések, stroke, agyvérzés) és vakok, valamint látássérültek részére. Speciális programok vannak peremcsoportokból származó fiatalok és idősebb személyek beilleszkedésének és újra beilleszkedésének elősegítésére, A speciális csoportoknak nyújtandó speciális programok a BBRZ hálózat nem minden helyszínén állnak rendelkezésre, vannak arra szakosodott egységek, ahol megvalósulhatnak a megfelelő programok. A mentálisan sérült emberek részére nyújt speciális szolgáltatásokat a BBRZ MED: Lelki Egészségközpont LEOPOLDAU, mint első ambuláns rehabilitációs klinika, amely ambuláns módon nyújt magatartásterápiás programokat pszichés betegségekben szenvedők részére. Foglalkoztatási rehabilitáció A foglalkoztatási rehabilitáció költségeit elsősorban a munkaügyi szervezet (AMS) viseli, de jelentős mértékben részt vesz ebben a nyugdíjbiztosítás is, továbbá stájer specialitás, hogy a Stájer Tartomány is részt vesz a finanszírozásban. A finanszírozás differenciált, az esetek súlyossága szerint. A munka alapelvei: Fenntarthatóság: A BBRZ munkatársai munkájának sikertényezője, ha a résztvevők a munkapiacon és a társadalomban tartósan integrálódnak. A gazdaság-közeliség/munkaerő-piaci relevancia jelenti a résztvevők azokkal a vállalatokkal kialakított jó kapcsolatait, ahol a pályaorientációs programok résztvevői gyakorlatukat eltölthetik. Ezek a gyakorlatok nagyon fontosak, mert a résztvevők több szakmában is kipróbálhatják magukat, ami elősegíti a szakmai perspektíva kialakítását. Együttműködés Átlátható dokumentáció Minőségbiztosítás és ISO minősítés A saját dolgozók foglalkozási rehabilitációs folyamat-menedzserré történő képzése, külső intézmény által adott bizonyítvánnyal A megvalósítás alapelvei: A munkavégzés interdiszciplináris csoportokban történik, a csoportok magvát pszichológusok, pedagógusok, és bizonyos esetekben szociális munkások alkotják, kapcsolódva a munkaegészségügyhöz, illetve a mentálisan károsodottak esetében a pszichiáter szakorvosokhoz. Mentori/referenciaszemély bevonásával végzik a tevékenységeket, minden résztvevőnek van egy állandó mentora, és a folyamatfelelősök kísérik a részfolyamatokat. Szolgáltatások vásárlása (pszichológiai diagnosztika, munka-egészségügy) A lehető legnagyobb standardizálás a lehető legnagyobb individualizálás mellett Foglalkoztatási rehabilitációs programok a BBRZ-ben A szisztematikus foglalkozási rehabilitációba történő belépés alapja A rehabilitáció tervezése Tulajdonképpen pályaorientációs programról van szó, évente a résztvevők ezeken a programokon vesznek részt a legnagyobb számban (Stájerországban kb.500 fő, Bécsben több ezer). Folyamatorientáltan, minimum 8-, maximum 16 hetes keretben (az időtartam célcsoportok szerint változik) egyéni rehabilitációs terv készül. Ez magában foglalja az elsajátítandó szakmát, mint célt, és a cél eléréséhez szükséges lépéseket. Ez jelentheti a BBRZ-ben megvalósuló további programokat, vagy más intézmények programjaiban való részvételt.. Ezen folyamat során a finanszírozást is tisztázni és engedélyeztetni kell. Vagy az AMS vagy a nyugdíjbiztosító, aszerint, hogy ki irányította a BBRZbe az ügyfelet. Tartalmak: - Orvosi konzultáció - Intelligencia/kognitív vizsgálatok vagy személyiségdiagnosztika - Munkakörelemzés alap és specifikus - Perspektívafejlesztés - Gyakorlat - A támogatási szükséglet felmérése - Az akadályok leküzdésének segítése - A további lépések biztosítása Rehabilitációs tréningek Ez a program a résztvevők mentális/pszicho-szociális stabilizálását és/vagy kompetenciafejlesztését szolgálja iskolai területen és a magánéletben, hogy biztosítsa a rehabilitációs terv megvalósítását, úgy a képzések előkészítését, mint a munkapiacra való közvetlen belépést illetően.

12 Munkaügyi Együttműködési Fórum 12 Rehabilitációs kombináció A rehabilitációs tervezés és a rehabilitációs tréningek kombinációjáról van szó. Speciális célcsoportoknak nyújtanak programokat, pl. 45 év felettieknek vagy nem német anyanyelvűeknek. Rehabilitációs képzés: A BBRZ ezen a területen sokfajta képzési lehetőséget kínál fel. A legtöbb képzés esetében üzemi gyakorlatok szolgálják a megszerzett ismeretek elmélyítését. Kereskedelmi-ügyviteli/műszaki standardképzések Személyre szabott, munkakör betöltésére irányuló képzések minden ágazatban, egyéni támogatási struktúrákkal kísérve, a résztvevők előismereteihez és képességeihez igazítva. A megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című TÁMOP program bemutatása Cseppentő László - Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Az Európai Unió támogatásával valósul meg a Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című TÁMOP /1 kiemelt projekt. A projekt célja a megváltozott munkaképességű emberek sikeres rehabilitációjának és munkaerő-piaci integrációjának segítése. A projekt célcsoportját képezik azok a megváltozott munkaképességű személyek, akik rehabilitációs ellátásban részesülnek és a rehabilitációs hatóság komplex minősítése során olyan minősítést kaptak, hogy foglalkoztathatóságuk rehabilitációval helyreállítható vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. A teljes létszám maximum 25%-a erejéig bevonhatóak az olyan ügyfelek is, akinek a soros felülvizsgálata még nem történt meg és korábbi minősítésük alapján rehabilitációs járadékban részesülnek. A projekt megvalósítója az NRSZH, a projektben nincsenek konzorciumi partnerek. Ezért a projekt 32 hónapos időtartamán belül kellett az országos működtetés feltételeit kialakítani, biztosítani. A hivatalos projektidőszak től ig tart. A projekt keretében felhasználható forrás összege 11,7 Mrd Ft. A projekt szolgáltatásai, támogatásai az egész ország területén elérhetőek. A közép-magyarországi régióban (Budapest és Pest megye) a projekt rendelkezésére álló forrás 17%-a használható fel. A projekt működtetési feltételeinek kialakítását követően júniustól kezdődött meg a célcsoport előzetes felmérése, kiválasztása, programba vonása. A bevonási időszakban ig mintegy potenciálisan bevonható ügyfél megszólítását, interjúztatását követően kell legalább főt bevonni. A támogató elvárásai a projekt által elérendő eredmények tekintetében (indikátorok), hogy minimum a bevont személyek 60%-a, 6000 fő sikeresen fejezze be egyéni programját, legalább 50%-a, fő legalább 3 hónap időtartamra legyen foglalkoztatott a projekt időtartama alatt és legalább 20%-a, fő képzését sikeresen fejezze be. Az előkészítés során ügyfeleink fogadásához a tervezett 85 szolgáltatási hely helyett már 83 állandó és 4 kihelyezett ügyfélfogadást biztosító iroda (szolgáltatási hely) került kialakításra. Az ügyfelek fogadását igyekeztünk a Kormány Hivatalok Rehabilitációs Szakigazgatási Szerveinek (RSZSZ) közelében, lehetőség szerint annak épületében megoldani. Sajnos ezt csak kevés helyen lehetett megvalósítani, de általában az RSZSZ-ek m-es körzetében tudtuk irodáinkat kialakítani. A szolgáltatási helyek hálózata egyben arra is lehetőséget ad, hogy a szolgáltatásokat közelebb vigyük ügyfeleinkhez, így vannak olyan városokban is irodáink, ahol nincs RSZSZ ügyfélfogadás. A projekt előkészítése során a fejlesztők az előd projekt eredményeit, jó gyakorlatait figyelembe vették. A működés rendjébe, módszertanába olyan megoldásokat építettek be, amelyek jobbá, eredményesebbé tudják tenni a projektet. Ennek egyik eleme többek között az is, hogy a célcsoport számára szükséges humánszolgáltatások folyamatos biztosítása érdekében a szolgáltatásokat nem külső partnerek bevonásával, vásárolt szolgáltatás keretében biztosítjuk, hanem a projektben foglalkoztatott 280 fős humánszolgáltató munkatárs biztosítja a projekt időszaka alatt folyamatosan. A megvalósítói létszám meghatározó részét ezek a kollégák alkotják, az ügyviteli és pénzügyi feladatok ellátását 109 ügyintéző munkatárs biztosítja. A projekt megyei és országos összehangolását, irányítását 19 fő megyei szakmai koordinátor és 10 fős menedzsment végzi. A projekt keretében megvalósítandó szakmai munka alapja a folyamatosan rendelkezésre álló szolgáltatások alkalmazásával egyénre szabott fejlesztési terv (Együttműködési Megállapodás) kialakítása az ügyféllel közösen, majd annak megvalósítása a humánszolgáltató munkatárs folyamatos támogatásával. A programba bekerült ügyfél folyamatosan egy munkatársunkkal van kapcsolatban, azaz állandó ügyintézője, segítője van. Közös munkájuk az előkészítés során megszólított ügyfél egyéni tanácsadásával, a projekt rehabilitációjukhoz nyújtható segítségének vizsgálatával kezdődik, az első szűrést követően a programban való részvételre alkalmas és azt vállaló ügyfelekkel egyéni élethelyzetükhöz igazodó együttműködési terv készül, amely figyelembe veszi képességeiket, érdeklődésüket is a munkaerő-piaci lehetőségek mellett. Az együttműködés részleteinek közös kialakítása során az egyén céljainak, a munkaerőpiac lehetőségeinek és a hiányok

13 Munkaügyi Együttműködési Fórum 13 áthidalásához rendelhető támogatások, szolgáltatások egyénhez rendelését. Az egyéni tervek időszakonként - az időközben bekövetkezett változásokat is figyelembe véve - felülvizsgálatra, aktualizálásra kerülnek. Az együttműködés során az egyén fejlesztésére, felkészítésére irányuló humánszolgáltatások, a munkaerő-piaci igényekhez igazodó, de az egyén elképzeléseit, igényeit is figyelembe vevő képzés, az elhelyezkedést elősegítő bérköltség-támogatás, valamint a szolgáltatások, támogatások igénybe vételéhez kapcsolódó utazási költségek támogatása rendelhető hozzá. A szolgáltatások és támogatások sorát az egyén programba való belépésétől a programból való kilépésig terjedő mentori szolgáltatás fogja össze. A program forrásaiból, támogatási lehetőségeiből az egyes térségek, megyék a célcsoport területi megoszlásának megfelelő arányban részesülnek. A felhasználandó források és a minimum teljesítendő támogatott létszámok a megyék számára leosztásra kerültek, a létszámok és a forrás felhasználásának lehetősége és felelőssége a megyei szakmai koordinátoroknál jelenik meg. A projekt keretében alkalmazható támogatási eszközök közül kiemelt jelentősége van a képzésnek, mivel a szakképesítés megléte a tartós foglalkoztatás lehetőségének egyik alapja. A képzés során, a felnőttképzési piacon jelen lévő képző intézmények piaci kínálatából lehet a projekt számára felajánlani a képzéseket, projekt informatikai rendszerében történő regisztrációt követően a programok ajánlatainak rögzítésével. Fontos, hogy elsősorban az egyéni képzésekben, azaz nem teljes csoportlétszámokban gondolkodunk. Az ajánlatok alapján egy elektronikus (virtuális) képzési piactér jön létre, ahol egyéni igényeikhez igazodóan tudnak megfelelő programot keresni az ügyfelek. A képzés tanfolyami költségét, a képzésen való részvételhez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat költségét valamint a részvételhez kapcsolódóan felmerülő utazási költségeket is biztosítja a program. A képzések keretén belül az államilag elismert szakképesítések megszerzésére irányuló programokon túl a munkavállalásra valamint a képzésekben való részvételre felkészítő kompetencia fejlesztő képzéseket is támogatjuk. A támogatható képzési programoknak a projekt végéig be kell fejeződniük. A programakkreditáció nem elvárás. A program költségeinek a felhívásunkban közzétett költségnormákat ki kell elégíteniük. Ügyfeleink a humánszolgáltató munkatársakkal együttműködve a számukra legkedvezőbb programot választják ki, a képzés költségein túl az egyén számára fontos további szempontokat is mérlegelve pl.: távolság, megközelíthetőség, utazási idő és költség, valamint a képzés időbelisége. Természetesen az egyénre irányuló képzések mellett az egyes nagyobb létszámot érintő kompetencia fejlesztő, idegen nyelvi és ECDL képzéseket csoportos szervezésben kívánjuk megvalósítani. Azon munkáltatók részére, akik a projektbe bevont ügyfelek foglalkoztatását vállalják a foglalkoztatott munkavállaló munkabérét és az azt terhelő Szociális Hozzájárulási Adót, valamint indokolt esetben a támogatott foglalkoztatás időtartamára a munkába járás költségeit is támogatja a projekt akár 100%-ban. A projektbe bevont ügyfeleink jogosultak a Rehabilitációs kártya kiváltására. A Rehabilitációs kártya alapján - a munkavállaló foglalkoztatásának teljes időszaka alatt - a foglalkoztatók mentesülnek (a minimálbér kétszeres összegének erejéig, azaz Ft-os munkabérig) a Szociális Hozzájárulási Adó megfizetésétől. A munkáltatók a projektből nyújtott bérköltség-támogatást a Rehabilitációs kártya által nyújtott SZHA kedvezménnyel együtt is igénybe vehetik. A 25 főt vagy nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatóknak, amennyiben a foglalkoztatott létszám 5%-ának megfelelő létszámban nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalót, a nem teljesített megváltozott munkaképességű foglalkoztatott létszám után évi Ft Rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. A projekt támogatásával felvett megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával ez a fizetési kötelezettség kiváltható, a rehabilitációs kártya kedvezménnyel együtt a támogatott foglalkoztatás időtartamát követően is igénybe vehető ben a munkáltatók összességében mintegy 60 Mrd Ft-ot fizettek be rehabilitációs hozzájárulás címén a költségvetésbe, azaz mintegy fő foglalkoztatására lenne mód a gazdaságban, ha a cégek nem az egyszerűbb befizetési módot választanák. A bérköltség-támogatás igénybevételéhez csak az általános támogatási feltételeknek kell megfelelniük a munkáltatóknak, további előírásokat nem kell teljesíteniük. A támogatást a közszféra foglalkoztatói is igénybe vehetik. Az uniós szabályok alapján a bérköltség-támogatást de-minimis támogatásként lehet működtetni. A támogatás működtetéséhez rendelt forrás felhasználásához rugalmas támogatási szabályokat határoztunk meg. Támogatásban érintett személyenként támogatási keretet határoztunk meg, amely a napi munkaidő függvényében 700, 750 és 800 eft. A támogatási keret és a megállapított bér függvényében változik a támogatás időtartama, amely 3 hónaptól akár 14 hónapig is tarthat. A támogatás időtartama napi 4 órás Ft/hó bérrel foglalkoztatott munkavállaló esetében 700 eft/100 eft/hó=7 hó, ugyanez Ft/hó bér esetén 14 hónap. Az ügyfeleink képzésében együttműködni kívánó képző intézményeknek intézményi akkreditációval kell rendelkezniük. A képzési programok tekintetében elsődlegesen az államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzéseket helyezzük előtérbe. A szakképzési programokon túl támogatjuk a közlekedési jellegű képzéseket (jogosítvány kategóriák, szaktanfolyamok), az idegen nyelvi (államilag elismert nyelvvizsgákra felkészítő)

14 Munkaügyi Együttműködési Fórum 14 képzéseket és a számítógépek felhasználói szintű kezelésére felkészítő ECDL modulok elsajátítását biztosító képzéseket. Államilag el nem ismert szakképzést - munkafeladatok ellátására felkészítő - kizárólag munkáltatói igények megléte esetén támogatunk. A projekt megvalósítása során kiemelt hangsúlyt fektetünk a szolgáltatások kapacitásának megteremtésére. A humánszolgáltatások tekintetében a belső kapacitásokkal le nem fedett igények kielégítése érdekében külső szolgáltató szervezetekkel kívánunk együttműködni. A humánszolgáltatások költségei mellett a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatosan felmerülő utazási költségeket is megtéríti a projekt. A szolgáltatások során a megváltozott munkaképességű ügyfeleink megfelelő szintre történő felkészítése, fejlesztése a cél. Fontosnak tartjuk, hogy a támogatásunkkal munkaviszonyba került megváltozott munkaképességű személyek mögött egy olyan szolgáltatási háló legyen, amely képes megfelelő szintre hozni, és szinten tartani az ügyfeleket annak érdekében, hogy a nyílt munkaerő-piaci szereplők elvárásainak is képesek legyenek megfelelni, hiszen célunk, hogy hosszú távon száz százalékos teljesítményt tudjanak nyújtani. A fejlesztés, felkészítés nem ott ér véget ahol a támogatott vagy támogatás nélküli foglalkoztatás elkezdődik, hanem akkor indul el a feladatunk nehezebb része, a munkahelyen történő benntartás, a munkahely megtartásának segítése. A projekt keretében személyre szabott, komplex támogatást nyújtunk ügyfeleinknek oly módon, hogy az egyén szükségletei, igényei is figyelembe vételre kerülnek a sikeres rehabilitáció érdekében. Az egyén sikere a projekt sikere, a projekttel szemben megfogalmazott elvárások teljesítésének záloga. MONSUN egy osztrák jó gyakorlat (good practice) projekt Christian Kogler - Egyesület a Munka és Foglalkoztatás Támogatására (FAB), Bécs Projektgazda: FAB Munkát és Foglalkoztatást Segítő Egyesület MONSUN Tanácsadó- és Gondozó Intézet (BBE) MONSUN (a rövidítés értelmezése: Motiváció ÚjraKezdés és Fenntarthatóság - Motivation NeuStart und Nachhaltigkeit ) Megbízó: az AMS Wien Részvételi időtartam: Tanácsadás maximum 1 év Kínálat: egyéni coaching: az egyéni coachingok csökkent munkaképességű személyek folyamatos orientálását, munkakeresésük elősegítését és figyelemmel kísérését biztosítják Belépés: folyamatos bekapcsolódási lehetőség, projektbe irányítás az AMS tanácsadójának telefonos megbeszélése alapján A tanácsadásban részesülők átlagos száma: 600 fő A REHA-BBE-MONSUN célcsoport: Az AMS-nél regisztrált, munkaerőpiactól távol levő, rehabilitálandó személyek, függetlenül iskolai végzettségüktől, illetve szakképzettségüktől. (Munkaerőpiactól távoli: azok a személyek, akik az elmúlt 12 hónapban nem tudnak két hónapnál több munkaviszonyt felmutatni) A tanácsadói szolgáltatások rövid bemutatása: Az eset-menedzsment (case-management) lényeges összetevője a BBE MONSUN tevékenységének, mindenekelőtt a gondozás első szakaszában, amikor megszüntetik az elhelyezkedést akadályozó tényezőket (mint pl. szabályozatlan eladósodottsági helyzet, hiányzó vagy nem elegendő gyermekgondozási lehetőség, hajléktalansággal való fenyegetettség, a gyógyászati, illetve orvosi ellátás nem megfelelő tisztázása). A résztvevőket információkkal segítik és a legkülönbözőbb igényeknek megfelelő segítségnyújtásban részesítik (gyermekgondozás, adósságkezelési tanácsadás, jogi- és drogtanácsadás, terapeuták, hivatalok, hatóságok), valamint segítenek a kapcsolatok helyreállításában és az időbeosztásban, illetve igény esetén elkísérik őket a hivatalos megbeszélésekre. Továbbá közreműködnek a nyugdíjazási eljárás előzetes tisztázásában és a formális kérvényezésekben. Ugyancsak fontosnak tartjuk, motiválni a résztvevőket, hogy éljenek az egészségügyi szolgáltatások és felvilágosítások nyújtotta lehetőségekkel, hogy egészségügyi panaszaikat komplex módon diagnosztizáltassák, és kezeltessék magukat. A résztvevőkkel közösen, - szorosan együttműködve az AMS tanácsadóival - képzéseket dolgozunk ki munkaerő-paci helyzetük javítása érdekében. (például targoncavezető, ECDL, tűzvédelmi őr, óvodai dajka, recepciós stb..). Az első beszélgetés és a projektismertető során ügyfélközpontúan és szükségletorientáltan meghatározzuk a tanácsadói szolgáltatás formáját és intenzitását. (többek között hivatali ügyfélfogadásokra, intézményekbe, a potenciális munkaadóhoz történő kisérés, vagy settingek pl. otthoni látogatások a FAB tanácsadó intézeten kívül). Az időpontok meghatározása kéthetes időközökben történik. A MONSUN tanácsadóinak a szociális intézményekkel, hivatalokkal, a munkaügyi központ (AMS) tanácsadóival folytatott együttműködésével

15 Munkaügyi Együttműködési Fórum 15 kihasználják azokat a szinergiahatásokat, amelyek hozzájárulnak az ARBBE-MONSUN sikeréhez. A különböző projektek és speciális intézmények mint például az adósságkezelés, lakásügy, terápiás lehetőségek, alkohol- és drogtanácsadás, gyermekgondozó intézmények, támogatások/segélyek (pl. AMS, GIS, közgyógyellátás, szociális segély), munkajogi tanácsadás, tanácsadó intézmények nők részére - munkatársaival kiépített kiegészítő hálózatokkal sikerül a folyamatokat célorientáltam irányítani, és leggyorsabban eljutni a lehetséges megoldásig. A MONSUN tanácsadók állásfeltárásai, amelyeknek az a célja, hogy tájékoztassák a vállalatokat az ARBBE- MONSUN szolgáltatásairól, és megszerezzék azokat a szabad állásokat, amelyeket még nem hoztak nyilvánosságra, versenyelőnyöket hoznak azoknak az ügyfeleknek, akik igénylik az integrációt. Az egyéni coachingok és workshopok (Basic, felkészülés bemutatkozó beszélgetésre, intenzív álláskeresés) keretében a résztvevők megkapják annak a lehetőségét, hogy kompetenciákat szerezzenek, és azokat elmélyítsék. Figyelembe véve a meglevő erőforrásokat, munkalehetőségeket tárunk fel az elsődleges és a második munkapiacon, előkészítjük és továbbítjuk a vállalatok részére az álláspályázói anyagot, és a pályázási folyamatban elősegítjük az egyéni kezdeményezéseket. A bemutatkozó beszélgetéseket követően visszacsatolást kapunk úgy a projektrésztvevőktől, mint a vállalatoktól. Az AMS támogatási rendszerének kínálati palettájából a MONSUN tanácsadók igénybe veszik az olyan eszközöket, - mint a munkatréning, a munka kipróbálása, az újra beilleszkedési segély és a kombinált bér és ezzel hozzásegítik a projektrésztvevőket a versenyelőnyökhöz. Mindenekelőtt a Come Back Plus ( gyere vissza ) kiemelt támogatás mutatja már azt a hatást, hogy nőtt a vállalatok hajlandósága azon személyek felvételére, akiknek ezen eszköz nélkül nem lett volna esélyük a gyors munkába állásra. A csökkent motivációs- és együttműködési készség jelentős részüknél további különös problematikát jelent az őket segítő munkában, úgyhogy a gondozás egy részét arra kell fordítani, hogy elemezzék az okokat és beavatkozásokat kezdeményezzenek. Azok a nem realisztikusnak látszó álláskeresések, amelyek a rendelkezésre álló források és az adott lehetőségek figyelembe vételével megvalósíthatatlannak tűnnek, ugyanúgy motiváló tényezőknek bizonyulnak, hogy olyan állás is betölthető, amely nem felel meg az elvárásoknak. Nehéz fókuszálni bizonyos hézagpótló állásokra is, mint például parkőr, termelési és portaszolgálati tevékenységek, ezért minél előbb új álláskeresési technikákat kell kidolgozni. Csekély az érdeklődés munkaerő kölcsönző cégen keresztüli alkalmazás iránt, ami részben rossz tapasztalatokon, előítéleteken alapul, a mobilitás elégtelenségén, illetve teljes hiányán, és bizonyos esetekben azon, hogy csak nagyon csekély a különbség a szociális ellátás és a bérezés között, ami ugyancsak negatívan hat a (re)integrációra. (Új) pályaorientáció és ezzel egyidejűleg a perspektíva szélesítése, az egyéni felelősség és a társadalom felelősségének szembesítése, egészség és munka, ezek mind-mind lényeges és feldolgozandó tényezők, hogy növelni lehessen az esélyeket a tartós munkaerő-piaci integrációra. A Ki-Látás Közhasznú Alapítvány szolgáltatásainak bemutatása, mint jó gyakorlat Juhász Anett Ki-Látás Alapítvány A Ki-Látás Közhasznú Alapítvány decemberében került bejegyzésre, az Alapítvány elnöke Dányádiné Molnár Cecília. A szolgáltatások júliusától érhetőek el a Dél- Dunántúli Régió területén. Somogy, Tolna és Baranya megyében a megyeszékhelyeken vagyunk megtalálhatóak, mindhárom helyszínen a város központjában. Célkitűzésünk az egészségi állapotuk miatt nehéz helyzetbe került embertársak segítése rehabilitációs szolgáltatásokkal, ezáltal tartós pozitív változást előidézni életükben. Az Alapítványt elnökünk sorstársai megsegítése érdekében hozta létre, mint régiós rehabilitációs központot, így a tevékenységek célcsoportját kezdetben az aktív korú látássérült személyek alkották. Tevékenységek: - Az elemi rehabilitáció szintjén a látásukat vesztett emberek felkészítése az önálló életvitelre. - A foglalkozási rehabilitáció szintjén a látássérült emberek munkavállalásának elősegítése. A látássérült emberek alapvető igénye, hogy olyan életmódot folytassanak, mint látó embertársaik, vagy a felnőtt korban látásukat vesztett emberek esetében, mint látásvesztésük előtt. Gondoljuk itt például az étkezésre, öltözködésre, közlekedésre, háztartásvezetésre, hivatalos ügyintézésre, személyes kapcsolataik fenntartására, kikapcsolódásra; egyszerűbb példákat említve borotválkozás, sminkelés, egy pohár víz kitöltése ben csatlakoztunk az AMSZ (Alternatív Munkaerő-piaci Szolgáltatások) megvalósítók közé. Innentől a foglalkozási rehabilitáció tekintetében a Támogatónk a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja és a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatás nyújtása egységes sztenderd alapján történik.

16 Munkaügyi Együttműködési Fórum ben kibővítettük célcsoportunkat a megváltozott munkaképességű személyek teljes körére, és megpályáztuk a 4M szolgáltatás működtetését, amely sikeres pályázat eredményeként csatlakozhattunk a 4M hálózat tagjaihoz. Tevékenységeink ezáltal kiegészültek a 4M (Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak) munkaerő-piaci szolgáltatással, melynek keretében feladatunk a megváltozott munkaképességű, fogyatékos személyek foglalkoztathatóságának elősegítése elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket illetően. A szolgáltatások lehetőséget biztosítanak arra, hogy ügyfeleink visszakerüljenek a társadalom aktív rétegébe, magasabb számban jelenjenek meg a nyílt munkaerő-piacon, ezáltal mind a saját, mind a családjuk életminősége javuljon. Tágabb értelemben cél egy társadalmi szemléletváltás elindítása a célcsoportjaink esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében. Elemi rehabilitációs szolgáltatás / LSER Az elemi rehabilitáció az önálló életvitelre, a megváltozott élethelyzettel együtt járó külső-belső konfliktusok kezelésére segít felkészíteni a látássérültté vált személyeket. Kitölti az orvosi és a foglalkozási rehabilitáció közötti űrt, egymáshoz illeszti a két rehabilitációs eljárást. Szolgáltatásai elsősorban szociális, pszichológiai és gyógypedagógiai jellegűek. A látássérültek túlnyomó többsége felnőtt korban veszíti el látását (évente kb fő). Ennek okai elsősorban az öregedéssel együtt járó látásromlás, a cukorbetegség szövődménye, a zöldhályog, a különböző sérülések, balesetek. A szolgáltatások olyan területeket ölelnek fel, mint látásvizsgálat, látástréning, a mindennapos tevékenységek tanítása (étkezés, öltözködés, háztartásvezetés, hivatali ügyintézés, közlekedés,, Braille írás), és ezek különböző formákban történnek (szociális segítségnyújtás, pszichológiai tanácsadás, önsegítő csoportok stb.) Módszertanilag, illetve az eljárásokat illetően különbségek vannak, hogy veleszületett vagy később megszerzett látásvesztésről van szó. Az elemi és a foglalkozási rehabilitáció kapcsolata a speciális célcsoport esetében elengedhetetlen. Az elhelyezkedés alapfeltétele az önállóság: az önálló közlekedés, az önkiszolgálás. Egy munkahelyen nem várható el, még egy látássérült személy esetében sem, hogy valaki állandóan mellette legyen, és kiszolgálja. Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatás / LFR Cél: munkahely megszerzése és megtartása, ahol biztosítható a tartós munkavállalás állapotromlás nélkül A program célcsoportjai: látássérült személyek, munkáltatók és képző intézmények, partnerszervezetek Nagy nehézséget jelent a célcsoport elérése, bevonása. Sztenderdben van meghatározva, hogy milyen dokumentumokkal támasztható alá az, hogy egy látássérült személy a célcsoportba tartozik-e, vagy sem. Ez a meghatározás mindenki számára ismert és érthető, azonban sok célcsoportba tartozó személyt kizár a szolgáltatások köréből. Pl. ha valaki cukorbetegség miatt vált látássérültté és a szakvéleményében kizárólag a cukorbetegség ténye szerepel, jelen állás szerint nem vonható be a szolgáltatásba, mivel nem tudja igazolni dokumentummal, hogy látássérült. A látássérült emberek munkaerő-piaci felkészültsége nagyon eltérő. Lényeges különbség van abban a tekintetben, hogy veleszületett, vagy szerzett károsodásról beszélünk. Van-e valamilyen tapasztalata az ügyfélnek, amire hagyatkozni lehet. A felnőtt korban látásukat vesztett emberek esetében leglényegesebb, hogy eredeti szakmájukban nem tudnak dolgozni. Szintén nagyban befolyásolja a szolgáltatásba vonást az ügyfeleink családjának hozzáállása. Gyakori, hogy a túlóvás, túlféltés miatt teljesen elnyomják a látássérültté vált személyt, gátolják az önállósodásban. A szolgáltatási elemek nagyjából minden alternatív munkaerő-piaci szolgáltatás esetében megegyeznek, különbségeket csak a speciális célcsoport teremthet, például az LFR program esetében a komplex felmérés (foglalkozási rehabilitációs felmérés, szociális helyzetfelmérés, pszichológiai állapotfelmérés), és felkészítés során az elemi rehabilitáció igénybe vétele jelenti ezt. A szolgáltatásba bevont ügyfelek számára kötelező a komplex felmérésen való részvétel. A foglalkozási rehabilitációs felmérés az iskolai végzettségre, a munkatapasztalatra és a munkavállalással kapcsolatos tervekre, lehetőségekre vonatkozik legfőképpen. A szociális helyzetfelmérés lehetőséget ad a támogató és hátráltató tényezők feltárására, a környezet megismerésére, a szociális helyzet felmérésén túl. A pszichológiai állapotfelmérés szintén elengedhetetlen, hiszen ügyfeleinknek fel kell tudni dolgozni azt a hatalmas traumát, amit a látásuk elvesztése okoz. Ezáltal képet kapunk arról is, hogy az ügyfél mennyire van készen, mennyire alkalmas pszichésen, mentálisan a munkavállalásra, a közösségben való részvételre. A szolgáltatások itt is széles területet ölelnek fel: a munkaerő-piaci információk nyújtásától és egyéni felmérésektől kezdve, az álláskeresési technikák oktatásán és munkahelyfeltárásokon keresztül az elhelyezkedés segítéséig és az utógondozásig

17 Munkaügyi Együttműködési Fórum 17 Azon intézkedések, melyek a látássérült személy, vagy akár más egészségkárosodott személy alkalmazását, befogadását segítik, pozitívan hatnak a munkakörnyezetre, a munkahelyi légkörre. Kényelmesebbé és biztonságosabbá teszik a munkavégzést. 4M munkaerő-piaci szolgáltatás: A 4M rövidítése a Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak elnevezésű programnak A szolgáltatás célja a foglalkoztathatóság elősegítése szemléletformálással, a befogadó környezet kialakításával,az esélyegyenlőség előmozdításával A program célcsoportjai: munkavállalási korú, megváltozott munkaképességű, inaktív személyek; munkáltatók és képzők; partnerszervezetek A program keretében az ügyfeleket az állásfeltárás után, közösen kidolgozott egyéni fejlesztési terv alapján a lehető leggyorsabban munkahelyre közvetítjük, törekedve a tartós foglalkoztatásra. Nagyon fontos az előzetes alapos felmérés, az ügyfelek mély megismerése, bizalmi kapcsolat kialakítása; a munkáltatókkal minél rugalmasabb, közvetlenebb kapcsolat kialakítása, és az alapos kiválasztás, valamint a nyomon követés. A szolgáltatások a más programoknál is jellemző területekre terjednek ki: munkaerő-piaci és a rehabilitációval kapcsolatos információk nyújtása, helyzetfelmérések, állásfeltárás, toborzás, előzetes kiválasztás, munkaerő-közvetítés / képzésbe irányítás, utókövetés. 4M hálózati működés: A 4M legnagyobb előnye a több mint 10 éves tapasztalaton túl, a hálózati működés. Összesen 14 megyében, 21 helyszínen (városban), 14 civil, nonprofit megvalósító szervezetnél, 53 tanácsadóval működik a 4M szolgáltatás. Minden városban egyegy civil szervezet valósítja meg a programot, a szakmai munkát összesen 4 koordinátor (1 hálózati és 3 térségi koordinátor) fogja össze. A szervezetek, tanácsadók a 3 térségi koordinátor szerint 3 térséghez tartoznak. A hálózati működés biztosítja: az egységes módszertant és sztenderdeket, az egységes munkafolyamatokat és adminisztrációt, az egységes megjelenést, a gyors információáramlást és szakmai segítséget, a folyamatos ellenőrzést és visszacsatolást A hálózati működés lehetőséget teremt rendszeres szakmai találkozókra, tapasztalatcserékre, képzéseken való részvételre, közös problémamegoldásokra, egységes szakmai segédanyagok készítésére és elérésére, munkáltatókkal központi együttműködések kialakítására, közös lobbytevékenységre A hálózati működés előnyei, hogy költséghatékony; összeadódnak az egyéni ismeretek, tapasztalatok, kapcsolatok; a helyi szinten jelentkező problémák hálózati szinten is megoldhatók; lehetőség van munkáltatókkal központi együttműködési megállapodások megkötésére; könnyebb kapcsolattartás, az ügyfél költözése esetén A hálózati működés keretében a tanácsadók számára közös képzések és továbbképzések válnak lehetővé, meghatározott időpontokban értekezletek és találkozók kerülnek megrendezésre, közös adatbázis működik, különböző szakmai anyagok készülnek (ügyfeleknek és munkáltatóknak szóló tájékoztató füzetek; segédanyagok a tanácsadók számára, tréneri füzetek pl. álláskeresési technikák oktatásához, érzékenyítő tréninghez; szolgáltatást, hálózatot bemutató kiadványok; módszertani anyagok) A Béthel Alapítvány szolgáltatásainak bemutatása, mint jó gyakorlat Szőke Katalin - Béthel Alapítvány A Béthel Alapítvány közhasznú civil szervezetként, 1994-ben kezdte meg működését Békés városában. Az Alapítvány szakemberei azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy felvállalják a helyi közösségekben, adott társadalmi környezetben jelentkező legerőteljesebb problémák, szociális hátrányok kezelését, a megoldást segítő módszerek kifejlesztését, a problémák enyhítését szolgáló programok megvalósítását. Az Alapítvány filozófiája, hogy az alulról jövő, közösségi bázisú igényekhez alkalmazkodva, azok egyediségére reagálva történjen meg az innovatív, modellértékű szolgáltatástípusok kifejlesztése. Ennek szellemében született meg a szervezet két legjelentősebb projektje, a Kapu Program és a Gadara Projekt is. A szervezet lassan 20 éves munkája során azt tapasztalta, hogy annál sikeresebb a szolgáltatásnyújtás, minél kevesebb szereplő kapcsolódik be a folyamatba. A sok kudarc, visszautasítás során az ügyfelek hamar lemorzsolódnak, ha mindig egyik helyről a másikra küldik őket, az egyik szolgáltatásból kikerülve lépnek be egy másikba, ahol újabb és újabb emberekkel kell megismerkedjenek, együtt dolgozzanak. A szervezet ezért olyan szolgáltatási palettát dolgozott ki az évek alatt, mellyel lehetőség van arra, hogy a megváltozott munkaképességű ügyfelek az első találkozástól a munkába állásig a szervezet gondozásában marad a személy. A programok segítségével teljes mértékben egyéni fejlesztés, segítés valósul meg. Mindenki addig marad a

18 Munkaügyi Együttműködési Fórum 18 programokban, amíg nem képes továbblépni. A programokban való részvétel egymásra épül, de természetesen az oda-vissza átjárhatóság biztosított, valamint a szolgáltatások párhuzamosan is igénybe vehetőek. Az alapítvány az alábbi szolgáltatásokra dolgozott ki programokat: 1. pályaorinetáció, munkatapasztalat szerzés 2. mentálhigiénés problémák kezelése, önismeret fejlesztése, 3. egyéni kompetenciafejlesztés, 4. munkaerő-piaci közvetítés, elhelyezés 1. pályaorientáció, munkatapasztalat szerzés Kapu program, Önkéntes Centrum Védett körülmények között önkéntes tevékenység közben kipróbálhatják magukat, megismerhetik a különböző szektorokban történő munkalehetőségeket, munkaköröket, így megtalálhatják a számukra legmegfelelőbb munkaterületet. 2. mentálhigiénés problémák kezelése, önismeret fejlesztése Gadara Projekt A Gadara Ház két intézményében mentális, pszichés problémákkal küzdő személyek nappali és közösségi ellátása történik. Célunk, hogy megfelelő szakértelemmel támogassuk a hozzánk önkéntesen jelentkezőket és családtagjaikat problémáik, konfliktusaik, kríziseik kezelésében, megoldásában. Legfontosabb feladata: azon személyek segítése, akiknek a nyílt munkaerőpiacon történő sikeres elhelyezkedésükhöz mentális állapotuk javulására van szükség. 3. Egyéni kompetencia fejlesztés NYITOK program Célja, a hátrányos helyzetű közösségek, inaktív egyének számára lehetőséget teremteni a társadalmi-gazdasági életben való teljesebb részvételre, az öngondoskodás képességének kialakítására, körülményeik, környezeti feltételeik javítására. A központokban igény szerint egyéni és csoportos képzési terveken alapuló, szükségletekhez igazodó, költségtérítés-mentes oktatás zajlik különböző formákban a célcsoport számára. Kompetenciafejlesztés - A célcsoport foglalkoztathatóságának javítása, formális oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódásuk elősegítése a kulcskompetenciák, illetve a munkakeresést és munkavállalást, valamint a mindennapi életben való eligazodást segítő egyéb kompetenciák erősítésén keresztül. 4. munkaközvetítés, elhelyezés 4M program A program a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékossággal élő inaktív személyek nyílt munkaerő-piaci integrációját célozza, megmaradt képességeik figyelembevételével. További cél a befogadó társadalmi környezet kialakítása, valamint a társadalmi szemléletváltás előmozdítása a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos személyek esélyegyenlőségének segítése érdekében. Legfontosabb feladata: munkaközvetítés, képzésbe irányítás, megfelelő munkahely megtalálása. A foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos nemzetközi fejlemények, trendek és kihívások Maria Osterkorn - Johannes Kepler Egyetem Szakképzési- és Felnőttképzési Kutatóintézete (IBE), Linz A foglalkozási rehabilitáció rendszerét nem hagyják érintetlenül az olyan külső tényezők, mint a demográfiai és munkaerő-piaci viszonyok alakulása, a munka világának gyors változása, és a szociális biztonságot nyújtó rendszerek egyre inkább jellemző eróziója. Ezen túlmenően a műszaki fejlődés, illetve a társadalomban uralkodó értékrend is hatást gyakorolnak a foglalkozási rehabilitáció rendszerének alakítására. A foglalkozási rehabilitáció a különböző országokban különböző dolgokat foglal magában, ami megnehezíti a rendszerek szembeállítását és összehasonlítását. Még Ausztriában is a foglalkozási rehabilitáció meghatározása szorosabb értelemben a társadalombiztosítási-jogi értelmezésre vonatkozik. Ezzel szemben léteznek a második munkaerőpiac szolgáltatásai, illetve olyan pszicho-szociális ellátó rendszer keretében működő szolgáltatások, amelyek egyaránt nyújtanak foglalkozási és szociális rehabilitációs programokat. A foglalkozási rehabilitáció fejlődésének vizsgálatakor ezért szükséges, hogy az egyes országokban jelentkező azon trendekre fókuszáljunk, amelyeket külső tényezők határoznak meg. Összességében négy trend volt azonosítható, amelyek azonban tartalmilag összefonódnak, és ezért szigorúan nem határolhatók el egymástól. Inkább egymásra hatnak, és tartalmi komplexitásukban az összjátékuk a jellemző. A hazai és nemzetközi szakirodalom, a nemzetközi szakértőkkel folytatott interjúk -, valamint a nemzeti fókuszcsoportos felmérések beleértve a foglalkozási rehabilitáció finanszírozóit, a szociális partnereket, valamint a Szakképző- és Rehabilitációs Központ (BBRZ rehabilitációs kft.) munkatársait - elemzése során négy nagy trendet tudtunk megkülönböztetni. 1. trend: A társadalom radikális változásban van átalakult célcsoportok

19 Munkaügyi Együttműködési Fórum trend: A foglalkozási rehabilitáció, mint gazdasági tevékenység 3. trend: A rehabilitációs folyamat fragmentációja 4. trend: A vállalatok szerepe Olyan társadalmi változások, mint a demográfiai fejlemények (elöregedés, a mentális megbetegedések növekedése, a migráció), a gazdasági szerkezetváltás, amely a munkaerőpiac megváltozott szakképzettségi szükségletét, a munkanélküliség emelkedését és a megváltozott foglalkozási viszonyokat (az atipikus foglalkoztatás növekedése, a "dolgozó szegények") hozta magával, ami kihat a foglalkozási rehabilitáció alakítására, és új célcsoportokat eredményez. Különösen a testi fogyatékkal élő személyek jelentik világszerte a legnagyobb kihívást a foglalkozási rehabilitáció számára. Emellett egészségi problémákkal küzdő idősebb rehabilitálandók,, gyenge tanulási képességű fiatalok - gyakran migrációs háttérrel is - fokozott figyelmet követelnek meg a foglalkozási rehabilitációban. A szenvedélybeteg személyek is (illegális kábítószerek, alkohol, elhízás), és itt nem csak az anyagfüggő szenvedélyekről van szó, hanem ez lehet játék- vagy internetes szenvedély is, újabb kihívások elé állítják a foglalkozási rehabilitációt. Éppúgy a foglalkozási rehabilitáció további célcsoportját jelenthetik azok a személyek, akik életét vagy annak egy szakaszát olyan betegségek kísérik, mint a rák, cukorbetegség, allergiák stb. Az új célcsoportok mellett a modern (információs) technológiák a tanulás és a kommunikáció új módszereit hozzák a rehabilitációba, valamint a műszaki segédeszközökkel történő segítségnyújtást (például a munkahely megfelelő átalakítása). Ehhez még hozzájön a fogyatékosság szociális modellje (ICF nemzetközi klasszifikáció) által bevezetett paradigmaváltás, ami a betegség és a fogyatékosság megváltozott szemléletét hozza magával a foglalkozási rehabilitáció követelményrendszerébe. Fogyatékosságon már nem az egyén valamilyen károsodását értjük, hanem a társadalomban való részvételi lehetőségén mérjük. A személyt teljes élethelyzetében erőforrásaival együtt vesszük figyelembe, s ez áll minden beavatkozás középpontjában. Látókörbe kerül az életét körülvevő teljes környezete, amely támogatóan vagy gátlón hathat társadalmi részvételére, és így a rehabilitáció folyamán ezt át kellene gondolni és megfelelően feldolgozni. ( Viszony rehabilitáció Schönle 2009 idézet Schmidt-Ohlemann 2013, 26 után). Ez a paradigmaváltás a fogyatékossággal élők feletti gyámkodás helyett a képessé tételt helyezi előtérbe. A személyiség erősítésével a döntési képességhez és az autonómiához kell eljutni, és ezzel egy időben vállalni a felelősséget saját magáért. A rehabilitációs szolgáltatás megtervezésekor ez azt jelenti, hogy össze kell hangolni az életstílusok sokszínűségét és a támogatási szükségleteket, ami sokrétű kínálati körhöz vezethetne. Szükség van tehát a rehabilitációs rendszer differenciálására és rugalmassá tételére a helyi, időbeni, pénzügyi, tartalmi és módszertani tervezésekor. Így a rehabilitációs rendszer különböző egyedi ajánlatokra tagolódik, amelyekből az egyén azt választhatja, amire saját helyzetében szüksége van. Azáltal, hogy a rehabilitáció már nem egy helyen, egy előre megadott szisztéma szerint történik, egyre fontosabbak lesznek az olyan eszközök, mint az esetmenedzsment (case management), az egyablakos ügyintézés, de ugyanúgy a hálózatok és partneri kapcsolatok már azért is, hogy a rendszer áttekinthető legyen, hogy az egyén választási lehetőséget kapjon jól előkészített döntése alapján. Továbbá a gazdaság- és szociálpolitikában is olyan megváltozott keretfeltételek működnek, (a New Public Management bevezetése), hogy a foglalkozási rehabilitáció is egyre inkább gazdasági tevékenységgé válik. Mindenekelőtt a foglalkozási rehabilitáció gazdasági tevékenységi alapokra helyezése hatja át valamennyi említett trendet. Egyrészt az ökonomizáció kényszere alatt a foglalkozási rehabilitáció teljes folyamata külön részekre tagolódik, hogy fel lehessen gyorsítani a munkaerő-paci beilleszkedést. Másrészt megfigyelhető, hogy a több éve tartó paradigmaváltás, ami a fogyatékossággal élők javára koncepcionálisan több szerepvállalást, részvételt, egyéniesítést, esélyegyenlőséget, teljességet tükröz vissza, a foglalkozási rehabilitáció ökonomizációjával a költségcsökkentés eszközévé vált. A feszült pénzügyi helyzet okán a foglalkozási rehabilitáció arra kényszerül, hogy folyamatosan a hatékonyságát bizonyítsa. A foglalkozási rehabilitáció értékelései sokszorosan a gazdaságossági és standardizálási eszközök kereteiben mozognak, míg az innovációs és fejlesztési célú rehabilitációs kutatások háttérbe szorultak. Habár a vállalkozói szemlélet világszerte egyre inkább leváltani látszik a hagyományos foglalkozási rehabilitációt, úgy tűnik, hogy a vállalatok prevenciós szerepköre csak törvényi szabályozással és szankciókkal érhető el, a vállalatok szociális lelkiismeretére való hivatkozás döntő többségében hatástalan marad. Referenciák: Sepp, Renate/ Osterkorn, Maria/ Stadlmayr, Martina (2009). Trendek, nemzetközi fejlemények és jövőbeni kihívások a foglalkozási rehabilitációban. IBE tanulmány a BBRZ Rehabilitációs Kft. Linz megbízásából Osterkorn, Maria (2010). A foglalkozási rehabilitáció trendjei. A fogyatékossággal élő emberek című folyóirat (közös élet, tanulás és munka) 4/5. Schmidt-Ohlemann, Matthias (2013). A rehabilitáció jövőjére vonatkozó részvételi paradigma jelentése Konzekvenciák a fogyatékkal élők jogairól ENSZ szóló egyezményből. Német Nyugdíjbiztosítási

20 Munkaügyi Együttműködési Fórum 20 Szövetség kiadványai kötet. Rehabilitációtudományi kollokvium Új módon gondolkodni a rehabilitációról? Mainz, március 4-6. A szeminárium zárása Zárszavában Borsos József igazgató rámutatott, hogy a foglalkoztatási rehabilitáció úgy Ausztriában, mint Magyarországon egyre inkább a politika látókörébe kerül, s az utóbbi időben mindkét országban számos reformra került sor ezen a területen. Azonban jelentősek a különbözőségek is, amíg Ausztriában úgy definiálják a fogyatékosságot, hogy nem a funkcionális károsodás, hanem annak kihatása, azaz a társadalmi részvétel akadályozottsága jelentik a fogyatékosságot, addig Magyarországon a funkcionális korlátozottságból indulnak ki. Két területet kell még kiemelni, ahol nagyok a különbségek. Ausztriában a foglalkoztatási rehabilitáció tágabban értelmezett, a munkaügyi szervezet (AMS) megállapíthatja valakiről, hogy egészségügyi korlátozottság miatt nehezen elhelyezhető. Magyarországon ezt csak orvos mondhatja ki. A másik terület a prevenció, Ausztriában a vállalati tanácsadással elé mennek annak, hogy valaki kiessen a munkából, míg Magyarországon meg kell várni, hogy bekerüljön az állami ellátó rendszerbe. A két rendszerben azonos, hogy a komplexitásra törekednek. Ausztriában ehhez biztosított a törvényi háttér és az intézményrendszer, Magyarország a civil szervezetekre támaszkodva keresi a rugalmas megoldásokat. Összességében a tanácskozás eredményes és hasznos volt, s mindkét oldal kapott olyan ötleteket, amelyeket a rendszer továbbfejlesztésénél hasznosítani lehet. A rendezvényen elhangzott valamennyi előadás összefoglalója, valamint a jegyzőkönyv úgy német, mint magyar nyelven letölthető az EXPAK AT.HU honlapjáról.

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja

Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja Előadó: Kovács Ibolya igazgató Budapest

Részletesebben

ÁROP 2.2.21 A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK VISSZAVEZETÉSE A NYÍLTPIACI FOGLALKOZTATÁSBA DR. PÓSFAI GÁBOR FŐIGAZGATÓ 2013.

ÁROP 2.2.21 A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK VISSZAVEZETÉSE A NYÍLTPIACI FOGLALKOZTATÁSBA DR. PÓSFAI GÁBOR FŐIGAZGATÓ 2013. ÁROP 2.2.21 A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK VISSZAVEZETÉSE A NYÍLTPIACI FOGLALKOZTATÁSBA DR. PÓSFAI GÁBOR FŐIGAZGATÓ 2013. OKTÓBER 31 A rokkantellátás rendszerének átalakítása során szem előtt

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása.

Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. A lehető legteljesebb értékű társadalmi reintegráció érdekében

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. 2013. október 17. Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

TÁJÉKOZTATÓ. 2013. október 17. Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal TÁJÉKOZTATÓ TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése kiemelt projekt keretében nyújtható támogatásokról, szolgáltatásokról 2013. október 17.

Részletesebben

A Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv tevékenysége, kiemelten a foglalkoztatásra

A Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv tevékenysége, kiemelten a foglalkoztatásra A Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv tevékenysége, kiemelten a foglalkoztatásra Kovács Ibolya BFKH RSZSZ igazgató Kovacs.ibolya@rszsz.nrszh.hu Tel: 323-6472 1. Alapfeladatok BFKH RSZSZ illetékessége

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

TÁMOP /

TÁMOP / Projekt főbb adatai Főkedvezményezett: Nemzetgazdasági Minisztérium Kedvezményezettek: 18 megye Konzorciumi megvalósítás - partnerség - szerződés vezető Projekt összköltsége 111 390 000 000 Ft Hajdú Bihar

Részletesebben

A rehabilitációs hatósági feladatok változásai. Horváth Anikó Katalin

A rehabilitációs hatósági feladatok változásai. Horváth Anikó Katalin A rehabilitációs hatósági feladatok változásai Horváth Anikó Katalin A 2011. évi CXCI törvény (Mmtv.) A rendszer átalakításának indokai: széttagolt ellátórendszer új egységes rendszer kialakítása, az egészségbiztosítási

Részletesebben

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű álláskeresők elhelyezkedésének segítése, rehabilitációs feladatok

Megváltozott munkaképességű álláskeresők elhelyezkedésének segítése, rehabilitációs feladatok Megváltozott munkaképességű álláskeresők elhelyezkedésének segítése, rehabilitációs feladatok Kovács Ibolya főosztályvezető BFKH Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztály kovacs.ibolya@rszsz.nrszh.hu

Részletesebben

Tájékoztató a TÁMOP Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban programról - Budapest

Tájékoztató a TÁMOP Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban programról - Budapest Tájékoztató a TÁMOP 1.1.4 Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban programról - Budapest A projekt. Időtartam: 2011.05.01 2013.04.30 (2 év) Teljes

Részletesebben

HOGY IS LESZ EZ? - ORSZI

HOGY IS LESZ EZ? - ORSZI Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. de miért dudál? HOGY IS LESZ EZ? - ORSZI Szabóné Varga Valéria ORSZI Szociális Főigazgató-helyettes HOGY IS VAN EZ? - ORSZI VOLT VAN LESZ MUCSÖ OOSZI ORSZI?????NSZRH

Részletesebben

A biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

A biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak, TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól Az Országgyűlés a 2011. december 20-ai ülésnapján elfogadta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól

TÁJÉKOZTATÓ. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. Törvény értelmében 2012. január

Részletesebben

MEDDIG ÉR A 7 SZŰK ESZTENDŐ?

MEDDIG ÉR A 7 SZŰK ESZTENDŐ? HOGY IS VAN EZ? NRSZH MEDDIG ÉR A 7 SZŰK ESZTENDŐ? Szabóné Varga Valéria NRSZH főigazgató-helyettes MEDDIG ÉR A 7 SZŰK ESZTENDŐ? A FELADATOKAT VAGY A FINANSZÍROZÁST TEKINTVE? KESZTHELY, 2011. november

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

KORMÁNYHIVATAL KORMÁNYHIVATAL A projekt az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi, a Dél-alföldi

KORMÁNYHIVATAL KORMÁNYHIVATAL A projekt az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi, a Dél-alföldi BARANYA BARANYA MEGYEI MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KORMÁNYHIVATAL GINOP GINOP 5.2.1-14 5.2.1-14 Ifjúság Ifjúság Garancia Garancia Fábos Fábos Nóra Nóra 2015.09.17. 2015.09.17. Munkaerőpiaci Munkaerőpiaci Osztály

Részletesebben

SZAKMAI KÉPZÉSBEN ÉS MUNKAERŐPIACI ELHELYEZKEDÉSBEN SEGÍTŐ

SZAKMAI KÉPZÉSBEN ÉS MUNKAERŐPIACI ELHELYEZKEDÉSBEN SEGÍTŐ SZAKMAI KÉPZÉSBEN ÉS MUNKAERŐPIACI ELHELYEZKEDÉSBEN SEGÍTŐ TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA KERETÉBEN TOP-5.1.1-15-ZA1-2016-00001 Készítette: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek megújult foglalkoztatástámogatási

A megváltozott munkaképességű személyek megújult foglalkoztatástámogatási A megváltozott munkaképességű személyek megújult foglalkoztatástámogatási rendszere Előadó: Boros Attila Főosztályvezető Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 1. Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

Tájékoztató. I. Új igények

Tájékoztató. I. Új igények Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

A megváltozott munkaképességűek ellátásai és támogatásai rendszerének változásai

A megváltozott munkaképességűek ellátásai és támogatásai rendszerének változásai A megváltozott munkaképességűek ellátásai és támogatásai rendszerének változásai Előadó: Tatosné Takács Andrea főosztályvezető Foglalkozási Rehabilitációs és Akkreditációs Főosztály Új jogszabályok 2011.

Részletesebben

Áttekintés. A szocializmus időszaka. Társadalmi hatások 2014.12.01. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

Áttekintés. A szocializmus időszaka. Társadalmi hatások 2014.12.01. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai Áttekintés A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai dr. Halmos Szilvia 2014. november 28. I. A szabályozás története; paradigmaváltás a közelmúltban II. Főbb jogforrások III. A MMSZ-k ellátásainak

Részletesebben

Köszöntöm Önöket! a FONAVITA Nonprofit Kft. nevében!

Köszöntöm Önöket! a FONAVITA Nonprofit Kft. nevében! Köszöntöm Önöket! a FONAVITA Nonprofit Kft. nevében! A FONAVITA Nonprofit Kft. 2008-ban jött létre azzal a céllal, hogy a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló tevékenységek támogatásával

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának lehetőségei

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának lehetőségei A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának lehetőségei A rehabilitációs foglalkoztatás lehetősége az Újbuda Prizma Közhasznú Nonprofit Kft gyakorlatában Megváltozott munkaképességű személyek

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 17-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Civil Érték Egyesülettel együttműködési megállapodás

Részletesebben

2015.11.21. Rokkantnyugdíj-érdekeltség: Orvosi szempontú munkaképesség-felmérés leszázalékolás

2015.11.21. Rokkantnyugdíj-érdekeltség: Orvosi szempontú munkaképesség-felmérés leszázalékolás I. A szabályozás története; paradigmaváltás a közelmúltban II. Főbb jogforrások III. A MMSZ-k ellátásainak rendszere 1. Komplex minősítés 2. A MMSZ-k ellátásaira való jogosultság 3. A MMSZ-k ellátásainak

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSI ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN TOP BO

FOGLALKOZTATÁSI ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN TOP BO FOGLALKOZTATÁSI ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN TOP-5.1.1-15-BO1-2016-00001 TARTALMI ELEMEK Projektvezető Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Konzorciumi tagok Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása GINOP 5.2.5 Gyakornoki program támogató szolgáltatások projektindító Győr, 2016. november 22. Temesszentandrási Judit Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok. Dr. Nyári Tibor

Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok. Dr. Nyári Tibor Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok Dr. Nyári Tibor Programozási időszak 2007-2013 Új Magyarország Fejlesztési terv ( Új Széchenyi Terv) 15 db Operatív Program (főbb fejlesztési területek)

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM 8. PRIORITÁSÁNAK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 2016.06.17. Gerzsényi Ágnes Munkaerőpiaci Programok Főosztály VEKOP - VERSENYKÉPES

Részletesebben

Tájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról

Tájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Tájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók

Részletesebben

Mi az a Debrecen Foglalkoztatási Paktum?

Mi az a Debrecen Foglalkoztatási Paktum? Mi az a Debrecen Foglalkoztatási Paktum? Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatallal közösen helyi szintű foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési programot valósít meg,

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

9. SZER GYORSJELENTÉS

9. SZER GYORSJELENTÉS 9. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2016. november 30. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó

Részletesebben

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.

Részletesebben

LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓJA PROGRAMFÜZET

LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓJA PROGRAMFÜZET LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓJA PROGRAMFÜZET LÁTÁSSÉRÜLÉSEK TÍPUSAI 2 LÁTÁSSÉRÜLÉSEK TÍPUSAI Ha valaki vakként van nyilvántartva, a közvélekedés szerint egyáltalán nem lát semmit. A valóságban

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2013. április 8. TÁMOP

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, munkába helyezés

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, munkába helyezés Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, munkába helyezés Kovács Ibolya igazgató Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve budapest@rszsz.nrszh.hu Megváltozott munkaképességű

Részletesebben

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft.

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Pályára lépünk Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Innovatív, integrált non-profit munkaerő-piaci modell kísérleti bevezetése a pályakezdő (és részben megváltozott munkaképességű) fiatalok nyílt munkaerőpiaci

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, SZEPTEMBER 7.

A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, SZEPTEMBER 7. A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, 2016. SZEPTEMBER 7. A ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZEREPE A TOP-5.1.1-15-ZA1-2016-00001 PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁBAN DR.

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

Sátoraljaújhely, április 15.

Sátoraljaújhely, április 15. AZ ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY 2009. ÉVRE MEGHIRDETETT ÉS TERVEZETT PROGRAMJAI Előadó: Gyarmathi Mihály Sátoraljaújhely, 2009. április 15. 1 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Az OFA 1992-ben

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK ÁPRILIS 24-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK ÁPRILIS 24-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2014. ÁPRILIS 24-I ÜLÉSÉRE 7. IKTATÓSZÁM:1-3/2014. MELLÉKLET: TÁRGY: Tájékoztató a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv elsı másfél évi tevékenységérıl ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

GINOP Út a munkaerőpiacra. GINOP Ifjúsági Garancia program

GINOP Út a munkaerőpiacra. GINOP Ifjúsági Garancia program GINOP-5.1.1-15-2015-00001 Út a munkaerőpiacra GINOP-5.2.1-14-2015-00001 Ifjúsági Garancia program GINOP-5.3.10-17-2017-00001 Létszámleépítések megelőzése és kezelése program TOP-5.1.2-15-VE1-2016-00001

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI HELYZET, FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK, SZOLGÁLTATÁSOK

MUNKAERŐPIACI HELYZET, FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK, SZOLGÁLTATÁSOK MUNKAERŐPIACI HELYZET, FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK, SZOLGÁLTATÁSOK Kovács Gábor osztályvezető Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Foglalkoztatási, Családtámogatási és Társadalombiztosítási

Részletesebben

Foglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287

Foglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Foglalkoztatás és önálló közlekedés Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Szociális foglalkoztatás 112/2006 (V.12.) Kormányrendelet alapján A szociális foglalkoztatás

Részletesebben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben Molnár Máté programigazgató X. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia Debrecen, 2012. október 24. I. Előzmények Alapítási

Részletesebben

Tájékoztató a évi közfoglalkoztatásról

Tájékoztató a évi közfoglalkoztatásról Az előterjesztés száma: 32/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2013. február 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Tájékoztató a

Részletesebben

A TÁMOP 1.1.1-12/1 Budapest Pest megyében

A TÁMOP 1.1.1-12/1 Budapest Pest megyében A TÁMOP 1.1.1-12/1 Budapest Pest megyében A projekt célja: a megváltozott munkaképességű rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő személyek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése

Részletesebben

Program a fiatalokért és Kedvező támogatási lehetőségek a mikro- kis- és középvállalkozások számára

Program a fiatalokért és Kedvező támogatási lehetőségek a mikro- kis- és középvállalkozások számára Program a fiatalokért VEKOP-8.2.1-15kódszámú Ifjúsági Garancia a Közép-magyarországi régióban elnevezésű kiemelt projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt 4.2 milliárd forintos költségvetésből,

Részletesebben

Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31.

Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31. Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ 2012. évi támogatási lehetőségeiről Janovics László igazgató Pécs, 2012. január 31. Jogszabályi háttér: Elvárt béremelés jogszabályi háttér 2011.

Részletesebben

AZ IFJÚSÁGI GARANCIA RENDSZER ÉS A KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ GINOP PROGRAM EREDMÉNYEI, LEHETŐSÉGEI ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

AZ IFJÚSÁGI GARANCIA RENDSZER ÉS A KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ GINOP PROGRAM EREDMÉNYEI, LEHETŐSÉGEI ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL AZ IFJÚSÁGI GARANCIA RENDSZER ÉS A KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ GINOP-5.2.1. PROGRAM EREDMÉNYEI, LEHETŐSÉGEI ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL CÉLCSOPORT Kik tartoznak az Ifjúsági Garancia Program célcsoportjai közé?

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus

Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatáspolitikai eszközök I. Aktív eszközök A foglalkoztatáspolitika

Részletesebben

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA 2018. ÉVI PROGRAMOK ÉS TÁMOGATÁSRA FORDÍTHATÓ PÉNZÜGYI KERETÜK GINOP 5.2.1-14 Ifjúsági Garancia Program 3 740 243 285.- Ft (2 853 fő bevonása a cél) GINOP

Részletesebben

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA A FELHÍVÁS INDOKOLTSÁGA ÉS CÉLJA Az intézkedés kiemelt célja, hogy javuljon a fiatalok gyakornoki képzésben való részvétele, képzettsége, szakmai gyakorlati

Részletesebben

GINOP IFJÚSÁGI GARANCIA PROGRAM

GINOP IFJÚSÁGI GARANCIA PROGRAM GINOP-5.2.1-14 IFJÚSÁGI GARANCIA PROGRAM A projekt az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi, a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli régiókban az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében támogatásban

Részletesebben

A 4M program magyarországi. gi gyakorlata. Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ. 2006. január 31.

A 4M program magyarországi. gi gyakorlata. Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ. 2006. január 31. A 4M program magyarországi gi gyakorlata Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ 2006. január 31. Magyarországi gi helyzetkép Foglalkoztatási arány: ~57 % Munkanélküliségi ráta: kisebb EU átlagnál Inaktivitási

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja TÁMOP /1/KMR A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete

Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja TÁMOP /1/KMR A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete A Nagykátai járás népességre vonatkozó statisztikái Pest Megye lakosainak száma (2013): 1 237 141 fő. A Nagykátai

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin

SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS - informatikai képzés - kertészeti munkacsoport - háztartási tanfolyam HÁZTARTÁSI TANFOLYAM ELKÉSZÜLT A VACSORA SZOCIÁLIS

Részletesebben

Tájékoztató a közfoglalkoztatás végrehajtásának tapasztalatairól

Tájékoztató a közfoglalkoztatás végrehajtásának tapasztalatairól Az előterjesztés száma: 197/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2013. október 30-án, 18-órakor megtartandó ülésére Tájékoztató a

Részletesebben

MKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj

MKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj Társadalombiztosítási nyugdíj 1. A nem társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátások kapcsolata a társadalombiztosítási nyugdíjtörvénnyel 2. Határolja el a társadalombiztosítási nyugdíjakat

Részletesebben

VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve

VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM 2017. évi munkaterve A munkaterv azokat a legfontosabb feladatokat tartalmazza, mely a Vas megyei Foglalkoztatási Paktum részeként megvalósul 2017-ben. A paktum menedzsment

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ Gyula, 2013. október 17. Készítette: Szabó Imre Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi

Részletesebben