PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK LEADER PROGRAM TAPASZTALATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

Átírás

1

2 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK GAZDÁLKODÁS - ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetője: Prof. Dr. Török Ádám akadémikus DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS LEADER PROGRAM TAPASZTALATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Témavezető: Dr. Kocsondi József CSc, egyetemi tanár Készítette: Szili-Fodor Dóra Keszthely

3 LEADER PROGRAM TAPASZTALATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: SZILI-FODOR DÓRA Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében Témavezető: Dr. Kocsondi József CSc, egyetemi tanár Elfogadásra javaslom (igen / nem). (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton...%-ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem Bíráló neve: igen /nem ***Bíráló neve: igen /nem. (aláírás). (aláírás). (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...%-ot ért el. Keszthely,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése... Az EDHT elnöke 3

4 TARTALOMJEGYZÉK Oldal KIVONAT 7 ABSTRACT 8 AUSZUG 9 1. BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége A témaválasztás indoklása 12 2.CÉLKITŰZÉSEK, HIPOTÉZISEK A kutatás célja A cél elérése érdekében elvégzendő feladatok, vizsgálati eszközök Hipotézisek SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS Vidékfejlesztés, mint a KAP II. pillére Új kihívások napjainkban A közötti közösségi vidékfejlesztési prioritások A közösségi kezdeményezések megjelenése A Leader megközelítés LEADER generációk az Európai Unióban Pénzügyi eszközök között A KAP jövője 2020-ig: a közötti tervezési időszakot érintő reformok ANYAG ÉS MÓDSZER Primer adatgyűjtés Személyes tapasztalatok, tevékenységek Külföldi tanulmányutak Személyes interjúk Kérdőíves lekérdezés Szekunder adatgyűjtés 54 4

5 5. KUTATÁSI EREDMÉNYEK Leader program tapasztalatai Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon Leader-típusú Kísérleti Program LEADER LEADER A Leader program időközi értékelése A Leader program átalakításának társadalmi vitája A Nyugat-dunántúli Régió Leader Helyi Akciócsoportjainak véleménye a vitaanyagról A vita összegzése A Göcsej térség Leader tevékenysége Göcsej bemutatása Élhető Göcsej Kísérleti Program Az Örökség, mint erőforrás az élhető Göcsej- Közép- Zaláért LEADER+ program Göcsej Védjegyrendszer kialakítása- kulcsprojekt Összefogással a Göcsej-Hegyhát megújulásáért Leader program A Vasi-Hegyhát térség Leader tevékenysége A Vasi-Hegyhát térség bemutatása A Vasi-Hegyhát LEADER+ program A Pannontáj Sokoró Natúrpark Leader tevékenysége A Pannontáj Sokoró térség bemutatása A Pannontáj Sokoró Natúrpark LEADER+ program Kérdőíves megkérdezés eredménye A vizsgált minta jellemzése és elemzése H1 hipotézis vizsgálata H2 hipotézis vizsgálata H3 hipotézis vizsgálata H4 hipotézis vizsgálata MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK ÚJ ÉS ÚJSZERŰ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 202 5

6 8. THE MAIN POINTS OF THE THESIS ÖSSZEFOGLALÁS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK 211 MELLÉKLETEK 227 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 247 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 248 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 250 ÁBRÁK JEGYZÉKE 252 TÉRKÉPEK JEGYZÉKE 253 6

7 KIVONAT A Leader program az Európai Unióban jelenleg negyedik generációját éli től a Leader megközelítés beépült az EU általános vidékfejlesztési politikájába, azaz az EU által támogatott nemzeti és regionális általános vidékfejlesztési programok részét képezi egy sor egyéb vidékfejlesztési tengely mellett. Az EU 2020-ig tartó tervezési időszaka dokumentumai szerint az új Közösségi Agrárpolitikába a jelenleginél is meghatározóbban beépül majd a LEADER-megközelítés, így a program még nagyobb hangsúlyt kap. Jelen kutatás célja a hazai, megvalósult Leader programok tapasztalatainak feltárása és a program operatív működésének, hatékonyságának javítását szolgáló javaslatok megfogalmazása. Magyarországon a csatlakozást megelőzően hazai forrásból megvalósult egy pilot project, azzal a céllal, hogy az uniós Leader program fogadására készítse fel a döntéshozókat és a helyi szereplőket. Az uniós tagságunkkal egyidőben indult el az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program intézkedéseként a Leader+, amely még szintén laboratóriumi körülmények között működött. A két program tapasztalatainak összegzése elősegítheti a jelenleg futó és jövőbeni Leader programok forrásainak felkészültebb fogadását. A Nyugatdunántúli Régió helyi közösségei aktívan vettek részt a programozásban, az elemzésre kiválasztott három térség Göcsej, Vasi-Hegyhát, Pannontáj-Sokoró - pedig a Leader időszakokban tudatosan fogalmazta meg helyi fejlesztési céljait. Az értekezés a tapasztalatok elemzése és a három térségben lefolytatott kvantitatív kutatás alapján következtetéseket von le és javaslatokat fogalmaz meg az elkövetkezendő időszakok Leader programjaiban részt vevő helyi szereplők és központi döntéshozó szervek számára: 1. A Leader program elindítása és lebonyolítása hazánkban nem hatékonyan történt. A helyi döntéshozatal, az alulról építkező tervezés elve nem érvényesült. 2. A Nyugat-dunántúli Régióban a térségi szereplők információ gyűjtése céljából elsősorban a helyi és térségi kapcsolataikat preferálják a tömegmédiák használata helyett. A vidéki vállalkozások aktivitása a Nyugat-dunántúli Régióban alacsony szinten maradt. 3. A Nyugat-dunántúli Régióban a helyi termékek, turisztikai szolgáltatások marketingjére fordított arány a Leader programból alacsony mértékű maradt. 4. A térségi védjegytől használói a következő előnyöket várják: egységes arculatot teremt, piaci elismertséget hoz, minőségi garanciát nyújt a helyi termékeknek és turisztikai szolgáltatásoknak. 7

8 ABSTRACT The LEADER Programme is operating its fourth programming period in the EU. The aim of the research is to explore the major experiences of the programmes implemented in Hungary and to suggest ways to improve programme efficiency. On the grounds of the analysis of experiences and the application of qualitative and quantitative questioning methods in the selected three micro-regions Göcsej, Vasi-Hegyhát, Pannontáj-Sokoró of the West-Pannon Region, the following facts have been revealed: The launching and implementation of the Leader Plus programme in Hungary was not effective. The local decision-making and the bottom-up approach have not been adopted. The territorial actors of the West-Pannon Region prefer using their local and micro-regional contacts to the mass media for obtaining information about applications. The activity of local enterprises in applications has stayed at a low level. The share of the amount appropriated for the marketing of local products and touristic services from the funds of Leader Plus programme has also remained low in the region. According to the users of the regional trademark system, it creates a unified image, market recognition and offers quality guarantee for the local products and touristic services. 8

9 AUSZUG Das LEADER Programm hat derzeit ihre vierte Generation in der Europäischen Union. Das Ziel meiner Forschungsarbeit ist die Erschließung der Erfahrungen von bereits umgesetzten, heimischen Leader Programmen und die Konzipierung von Vorschlägen für die Verbesserung der Projekteffizienz. Anhand Analyse der Erfahrungen bzw. quantitativer und qualitativer Befragung in den drei ausgewählten Gebieten der West-Transdanubischen Region wie Göcsej, Vasi-Hegyhát, Pannontáj-Sokoró zog ich die Folgerung, wie folgt: Die Einleitung und Abwicklung des Leader Plus Programms in Ungarn erfolgte ineffizient, die lokale Entscheidungen und der Bottom-Up Absatz konnten nicht durchgesetzt werden. Die Akteure in der West-Transdanubischen Region bevorzugen für Sammeln von Informationen der Ausschreibungen ihre lokalen und regionalen Beziehungen anstatt Massenmedien. Die Aktivität der ländlichen Unternehmen blieb auf äußerst niedrigem Niveau. Der Anteil der Marketingaktivitäten bezüglich örtlicher Produkte bzw. touristischer Dienstleistungen im Leader Plus Programm ist gering in der Region. Das Markenzeichen trägt laut Benutzern zu folgenden Vorteilen bei: es schafft ein einheitliches Image, wird am Markt anerkannt, bietet eine qualitative Garantie für örtliche Produkte und touristische Dienstleistungen. 9

10 1. BEVEZETÉS Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Mivel oly sok, az AGENDA XXI által megfogalmazott probléma és megoldás helyi tevékenységekben gyökerezik, a helyi partnerség és együttműködés meghatározó tényezője lesz a kijelölt célok teljesítésének. (az Agenda XXI, az Rio de Janeiroban megtartott Föld Konferencia záródokumentumának 25. fejezete: a Local Agenda XXI ) 1.1. A téma aktualitása, jelentősége A természeti erőforrások megőrzése, az azokkal való fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése a XXI. században egyre inkább felértékelődő, egymással szorosan összefüggő, stratégiai feladatok. A jó minőségű, biztonságos élelemmel történő élelmiszerellátás, a tájfenntartás, az ivóvízbázisok, a talajok, az élővilág, a jó környezeti állapot megőrzése valamint a vidéki élet, a helyi közszolgáltatások előfeltételeinek megteremtése egész Európában a legfontosabb célok között szerepel. Az EU költségvetésének 44%-át kitevő Közös Agrárpolitika támogatási rendszere a közpénzek hatékony felhasználása és annak vidéki természeti, társadalmi környezetre gyakorolt hatásai tekintetében vitathatóan működik. Folyamatosan erősödik ezért az a felfogás, hogy a mezőgazdaság csak akkor tarthat igényt (legalábbis ilyen mértékű) közösségi forrásokra, ha a termelési feladatok mellett környezeti és társadalmi, foglalkoztatási, összefoglalóan ún. ökoszociális feladatokat is magára vállal. Ezek olyan termeléssel egyenrangú, az egész társadalom és a helyi közösségek számára egyaránt fontos, nem importálható közjavak, amelyek helyben keletkeznek, és amelyek biztosításáért a mezőgazdaságot, a gazdálkodót közpénzekből nyújtott támogatás illeti meg. Világossá vált, hogy a harmonikus fejlődés érdekében a Közös Agrárpolitika (KAP) és a vidékfejlesztési politika viszonyát szorosabbra kell fűzni. A as programozási időszak egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy az új Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott támogatást a növekedés, a munkahelyek és a fenntarthatóság felé irányítsák át. 10

11 A Közösségi Kezdeményezések olyan új elképzelések és új módszerek kialakítását, megvalósítását támogatják az Európai Unió országaiban, amelyek hozzájárulnak a tagállamok közötti együttműködés erősítéséhez a közösségi politikákhoz kapcsolódó különböző területeken. A LEADER (Liasion Entre Actions pour le Development de Economie Rurale Közösségi Kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében) közösségi kezdeményezés célja az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának formálása és kiegészítése. A vidéki területek gazdasági, foglalkoztatási, ökológiai, táj-és környezetvédelmi, kulturális és turisztikai funkcióit komplex módon, egy fenntartható egészként szükséges kezelni. A program segítségével a vidéki térségek integrált módon fejleszthetők, bevonva a helyi közösségeket a fejlesztési folyamatba. Magyarország Uniós tagságával a Közös Agrárpolitika része lett, azaz részesülhet az abban foglalt támogatásokból és köteles annak szabályai betartására. A LEADER programra való felkészülés már a csatlakozás előtt elindult hazánkban, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által hazai forrásból finanszírozott Kísérleti-jellegű Leader programmal. A csatlakozást követően a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Programjának (AVOP) részeként valósult meg a Leader+ program. Jelenleg pedig az EMVA negyedik tengelyét képező Leader program nyújt a vidéki szereplők számára elérhető forrásokat. Mivel ez a programozási időszak a Leader alulról jövő fejlesztési módszerére a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektet, és több forrást juttat, ezért a témával való foglalkozás, jelen kutatás segítheti a források eredményesebb hasznosulását és a lebonyolítás egyszerűsítését. A Nyugat-dunántúli Régió mindhárom, hazánkban eddig megvalósuló program aktív szereplőjeként valósította meg terveit. A Göcsej Térség már a hazai pilot projectben is részt vett helyi vidékfejlesztési tervével, később egyre nagyobb területi összefogással valósította meg egyre célzottabb fejlesztési elképzeléseket tartalmazó Leader helyi vidékfejlesztési programjait. A jelen kutatásban vizsgált, három különböző megyében található térség - Göcsej, Vasi-Hegyhát, Pannontáj-Sokoró - innovatív és széleskörű partnerségben megvalósított tervei a Nyugat-dunántúli Régió sajátosságait tükrözik. 11

12 1.2. A témaválasztás indoklása A vidékfejlesztésben kifejtett szakmai tevékenységem, munkám során több alkalommal találkoztam a Leader programmal, a Göcsej térségben részt is vehettem benne. Göcseji lakosként lehetőségeimhez mérten megtettem, amit csak lehetett a tájegység turisztikai felvirágoztatása érdekében, hogy ez a máig kihasználatlan turisztikai és néprajzi adottságokkal rendelkező ősi terület ismert és elismert legyen. Tettem ezt vidékfejlesztési menedzserként pályázatokkal, tanácsadással, fejlesztések generálásával, tettem ezt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Regionális Vidékfejlesztési Irodájában pályázatok befogadásával és tanácsadással, a vidékfejlesztési menedzserek folyamatos képzésével, pályázati tájékoztatóival, agrárstruktúra- és vidékfejlesztési terv készítésével, koordinálásával, a Kísérleti jellegű Leader program koordinálásával és gyakorlati megvalósításában való részvétellel, az akciócsoportok segítésével. A zalaegerszegi kistérségben a munkám során szembesültem az aprófalvak mindennapi problémáival és megőrzött, rejtett értékeivel. Ez motivált abban, hogy kutassam azokat a lehetőségeket, amelyek a vidéki térségek felemelkedését segíthetik elő. A különböző pályázati mechanizmusok megismerése után a Leader-t, mint programozási módszert tartottam és tartom ma is az egyik leghatékonyabb eszköznek arra, hogy a vidéki térségek élhetőbbé és szerethetőbbé váljanak. Szükségesnek tartottam, hogy ezt a módszert a saját térségem és a Nyugat-dunántúli Régió térségei egyaránt megismerjék és hatékonyan alkalmazzák. Mégis úgy gondolom, hogy a program hazai megvalósítása nem teljesen az eredeti, uniós Leader alapelvek mentén történt, így a térségben élők - rajtuk kívül álló okok miatt nem teljesen részesülhettek azokban az előnyökben, amelyet egy Leader program helyben történő megvalósítása egy térségnek nyújthat. Kutatásom témaválasztását a Leader program hazai sikerei és nehézségei generálták, annak igénye, hogy a program hazai döntéshozói más szemmel nézzék a benne rejlő lehetőségeket. Az értekezésben a Göcsej térséget, a Vasi- Hegyhát térséget és a Pannontáj-Sokoró térséget emeltem ki, mint gyakorlati példát és Leader kutatásaim nyugat-dunántúli helyszínét. Jelenlegi munkám során társulásunk magában foglalja a teljes göcseji tájat. A Vasi-Hegyhát és a Pannontáj Sokoró térségekkel pedig a korábbi munkáim során kerültem kapcsolatba. Mindhárom térségben kiemelt fejlesztési célként fogalmazódik meg a helyi termékek fejlesztése, ezért választottam ezt a három, különböző megyéket képviselő mikrorégiót. 12

13 2. CÉLKITŰZÉSEK, HIPOTÉZISEK 2.1. A kutatás célja A kutatásom kezdetén a következő célt tűztem ki: A hazai, megvalósult Leader programok tapasztalatainak feltárása és a program operatív működésének, hatékonyságának javítását szolgáló javaslatok megfogalmazása A cél elérése érdekében elvégzendő feladatok, vizsgálati eszközök: 1. A vidékfejlesztés és a Leader-programmal kapcsolatos szakirodalom áttekintése abból a szempontból, hogy melyek a Leader program formálódásának főbb állomásai. 2. A Kísérleti jellegű Leader Program és a Leader+ program hazánkban hasznosítható tapasztalatainak a vizsgálata a következő Leader időszakokra nézve. 3. A közötti Leader időszak új kihívásainak és változásainak áttekintése, annak vizsgálata, hogy a korábbi tapasztalatok hasznosultak-e Magyarországon, és az eljárásrend egyszerűsödött-e az új periódusban. 4. A Nyugat-dunántúli Régió forrásszerzési képességének vizsgálata a Leader programidőszakok során. 5. Három kiválasztott Nyugat-dunántúli, kifejezetten aprófalvas térség, a Göcsej, a Vasi- Hegyhát és a Pannontáj-Sokoró térség Leader programjainak a megismerése, elemzése, a térségek kitörési pontjának, a helyi termékfejlesztés Leader támogatásának a vizsgálata. A védjegyrendszer bevezetési lehetőségének a vizsgálata. A három különböző megye térségeiben lefolytatott kérdőíves kutatás eredményeinek elemzése. 6. Az egyes programidőszakokban a programok szervezetrendszerének megismerésén keresztül az alulról építkezés, a szubszidiaritás és a decentralizáció elve megvalósulásainak elemzése. 13

14 2.3. Hipotézisek: A témához kapcsolódó szakirodalom elemzését és személyes tapasztalatok gyűjtését követően felállítottam az empirikus vizsgálat kiinduló hipotéziseit. H1: A Leader program elindítása és lebonyolítása hazánkban nem hatékonyan történt. A hazai hatóságok a Leader programban nem segítették a pályázatok megvalósulását, a pályázati kiírások, adatlapok és elszámolás bonyolult, az elbírálás hosszadalmas volt. Ezen tényezők miatt Magyarországon a Leader programban a helyi döntéshozatal, az alulról építkező tervezés elve nem érvényesült. H2: A részhipotézis: A Nyugat-dunántúli régióban a térségi szereplők és vállalkozások a Leader programmal kapcsolatos információ gyűjtése céljából elsősorban a helyi és térségi kapcsolataikat preferálják a tömegmédiák használata helyett. B részhipotézis: A vidéki vállalkozások aktivitása a Nyugat-dunántúli Régióban alacsony szinten maradt. Ennek okai: A Leader program lehetőségeiről szóló országos szintű tájékoztatás a program indításakor nem volt elegendő mennyiségű, a vállalkozásoknak más szektoroknál alacsonyabb mértékű a támogatási aránya és az önkormányzati szektor a pályázati jogcímekre jutó források jelentős részét felhasználta turisztikai, környezetvédelmi, életminőség javítását, örökségvédelmet és információáramlást szolgáló célokra. H3: A Nyugat-dunántúli Régióban a helyi termékek, turisztikai szolgáltatások marketingjére fordított arány a Leader programban alacsony szinten maradt. H4: A védjegytől használói az alábbi előnyöket várják: egységes arculatot teremt, piaci elismertséget hoz, minőségi garanciát nyújt a helyi termékeknek és turisztikai szolgáltatásoknak. 14

15 3. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS Az Európai Unió mezőgazdasági politikája, a Közös Agrárpolitika 1957 óta folyamatos átalakuláson megy keresztül. A munkahelyek és a megfelelő mennyiségű élelmiszer biztosításán túl egyre inkább előtérbe került a környezet védelme, az élelmiszeripari termékek iránti minőségi igény, a vidéki táj képének, és az adott vidéki térség kulturális identitásának, értékeinek és örökségének a megőrzése is. A vidéki térségek fejlesztése érdekében készült különböző programok a '80-as évek végéig elkülönült, ágazatonkénti (mezőgazdasági, oktatási, kulturális, egészségügyi, infrastrukturális, vállalkozás-fejlesztési stb.) támogatásra koncentráltak, s nem jelentek meg koncentráltan, egymást segítve a kistérségekben. E programok keretein belül a helyi támogatottak kiválasztása egy felülről lefelé irányuló rendszerben, az adott elképzelés integrált környezetéből kiszakítva történt. Nem ösztönözték a helyi fejlesztés közreműködőit arra sem, hogy megszerezzék a térségek fejlesztési elképzeléseinek kidolgozásához és azok megvalósításához szükséges készségeket. ( FVM VPF, 2004.) Az 1990-es évektől kezdve felismerték a növekedés helyett a fenntartható helyi fejlődés jelentőségét, figyelembe véve a vidéki térségek környezeti, gazdasági, szociális és kulturális dimenzióit is. Új, innovatív fejlesztési módszerek kidolgozására került sor, bevonva a helyi közösségeket is a megoldások keresésébe. A vidéki térségek problémáinak lehetséges kezelésére, a téma megvitatására számos tanácskozást és konferenciát rendeztek Európaszerte. A következőkben azt mutatom be, hogy hogyan vált a vidékfejlesztés a Közös Agrárpolitika második pillérévé Vidékfejlesztés, mint a KAP II. pillére 1991-ben született meg a Közös Agrárpolitika fejlődése és jövője című dokumentum, amely már tartalmazza az átfogó vidékfejlesztési intézkedések igényét, és hangsúlyozza, hogy a vidéki térségek felemelkedése nemcsak az agrárpolitika függvénye, hanem egyéb gazdasági tevékenységeknek is hozzá kell járulnia a lakosság megtartásához, a gazdaság megerősítéséhez a vidéki területeken. (Miskó, 2006) 15

16 1995-ben az Európa Tanács létrehozta a Vidéki Térségek Európai Kartája című dokumentumot, amely a vidéki térségek szerepét az alábbi három pontban jelöli meg: 1. Gazdasági funkció: elősegíti a gazdasági tevékenységek és álláslehetőségek sokoldalú fejlődését, biztosítja az életképes mezőgazdasági szektor fenntartását, támogatja a megújuló energiaforrások, energiahordozók előállítását, ipari felhasználását, teret ad a kisés középvállalatoknak, megteremti a falusi turizmus fejlesztési lehetőségeit, megőrzi a genetikai erőforrásokat, amelyek a mezőgazdaság és a biotechnológia alapját képezik. 2. Ökológiai funkció: megőrzi az élet alapjait képező természeti tényezőket, fenntartható módon használva azokat, megőrzi a biológiai sokféleséget, megőrzi és fenntartja a tájakat és azok sokszínűségét, a vadon élő állatok és növények ökológiai feltételeit biztosítja 3. Társadalmi és kulturális funkció: törekszik az évszázadok folyamán kialakult vidéki életforma, közösségi és kulturális értékek megőrzésére, támogatja helyi kulturális egyesületek létrehozását, kapcsolatépítés a falusi és városi lakosok között, vidéki pihenési és üdülési lehetőségek biztosítása A Karta reformértékű, hiszen szakít a hagyományos ágazati szemlélettel és piaci megközelítéssel. Kinyilatkoztatja, hogy a három funkció szorosan összefügg egymással ezért fenntartható egészként való kezelését javasolja, illetve a területi hatékonyság komplex javítását hirdeti a regionális politikában. (Kovács T., 2003) Kiemelt lépést jelentett a Közös Agrárpolitika fejlődésében az 1996 novemberében az Európai Bizottság által Corkban, Írországban megrendezett Európai Vidékfejlesztési Konferencia. Itt merült el először, hogy a fenntartható vidékfejlesztési politika a KAP részét képezze és kerüljön előtérbe a piacszabályozási rendelkezésekkel szemben. A konferencia végén a résztvevők az alábbi közös nyilatkozatot fogalmazták meg, amelyet Corki Nyilatkozat néven adtak ki 1996-ban: 1. A vidék előnyben részesítendő: A fenntartható vidékfejlesztésnek az Európai Unió programjában elsők közt kell szerepelnie, és olyan alapvető elvvé kell válnia, amely minden vidékpolitikát alátámaszt a közvetlen jövőben csakúgy, mint a bővítés után. A vidéki környezet minőségének megőrzése és javítása minden vidékfejlesztéshez kapcsolódó EUpolitikának szerves része kell, hogy legyen. 16

17 2. Integrált megközelítés: A vidékfejlesztési politika koncepciója legyen multi-diszciplináris, alkalmazása multi-szektorális, területi dimenziója világos. Az Unió minden vidéki területére ki kell terjednie. 3. Diverzifikáció: A gazdasági és szociális tevékenység diverzifikációja érdekében nyújtott támogatás fő célja a keretek biztosítása az önfenntartó magán- és közösségre alapozó kezdeményezések részére. 4. Fenntarthatóság: A vidékfejlesztésnek olyan formája támogatandó, amely fenntartja az európai vidéki tájak minőségét. Globális felelősségünk tudatában kell lokálisan cselekednünk. 5. Kiegészítő jelleg: Az Unió vidéki területeinek sokfélesége következtében a vidékfejlesztési politikának a kiegészítő jelleg elvét kell követnie. A részvételre és a "lentről felfelé" történő megközelítésre kell helyezni a hangsúlyt, amely kihasználja a vidéki közösségek kreativitását és szolidaritását. 6. Egyszerűsítés: A törvénykezés tekintetében a vidékfejlesztési politikának, nevezetesen mezőgazdasági elemének radikális egyszerűsítésen kell átesnie. Egymást kiegészítő döntésekre, a program megvalósításának decentralizációjára és általában nagyobb rugalmasságra van szükség. 7. Programok: A vidékfejlesztési programok alkalmazásának alapja a koherens és átlátható eljárásmód: azoknak minden régió esetében egyetlen vidékfejlesztési program részeként kell megvalósulniuk. 8. Pénzügyek: A helyi vidékfejlesztési projektek elősegítése érdekében ösztönözni kell a helyi pénzügyi erőforrások felhasználását. A vidéknek nyújtott hiteltechnikák területén jobban ösztönözni kell a pénzügyi manőverezést, csökkenteni kell a kis- és középvállalkozások pénzügyi kötöttségeit, elő kell segíteni a produktív befektetéseket. 9. Igazgatás: A regionális és helyi önkormányzatok, valamint a közösségre alapuló csoportok adminisztratív képességét és hatékonyságát fokozni kell. A hálózatok segítségével szükség van a régiók és rurális közösségek közötti tapasztalatcserére, a kutatások és az információk megosztására Európa-szerte. 17

18 10. Értékelés, kutatás: Az eljárások átláthatóságának, a közpénzek jó felhasználásának érdekében meg kell erősíteni a monitorozást, az értékelést, ideértve a haszonélvezők szempontjából történő értékelést. A résztvevők Európa politikájának alakítóihoz pedig a következő négy ajánlást intézték: 1. a vidékfejlesztés politikájában szükséges újrakezdés jelentőségét ültessék el a köztudatban; 2. tegyék vonzóbbá a vidéki területeket lakhatóság és munka szempontjából, hogy azok az értelmesebb élet központjaivá válhassanak a legkülönfélébb életkorú emberek számára; 3. támogassák a tízpontos programot és partnerként működjenek közre a jelen nyilatkozatban foglalt minden egyes cél megvalósítása érdekében; 4. nemzetközi kontextusban is játsszanak aktív szerepet a fenntartható rurális fejlődés elősegítése érdekében (Cork Declaration, 1997.) A Salzburgi Konferencia volt a Cork-i Konferencia folytatása a vidékfejlesztés témájában. A konferencia sorsdöntő időben zajlott: a 2006-ot követő, vidéki területekre vonatkozó EU politikákra való előkészületek és a 3. Kohéziós Jelentés publikálására való előkészületek idején, 2003 végén. A vidéki politikának fejlődnie kellett, hogy megfeleljen az új kihívásoknak a kibővült Európai Unióban. (VÁTI - RKK DLG IAC, 2005) A konferencia következtetései a következők voltak: Az élő vidék nemcsak a vidéki társadalom érdeke, hanem az egész társadalomé. A fenntartható fejlődésnek a különböző területek konkrét szükségletein és a helyi vidéki területek és közösségek teljes szükségletein kell alapulnia. A helyi vidéki területek és közösségek teljes skálájú potenciáljára kell épülnie. Európa vidéki tája sokszínűségének megőrzése, valamint a multifunkcionális mezőgazdaság által biztosított szolgáltatások ösztönzése egyre nagyobb fontossággal bír. A fő célnak a mezőgazdasági ágazat versenyképességének kell lennie, figyelembe véve a különböző vidéki területek mezőgazdasági potenciáljának sokszínűségét, valamint a diverzifikáció, az innováció és a fogyasztók által keresett értéknövelt termékek növekvő fontosságát. 18

19 A kibővült Európai Unióban (EU) a vidékfejlesztési politikának minden vidéki területre vonatkoznia kell, hogy a gazdák és egyéb vidéki szereplők meg tudjanak felelni a mezőgazdasági szektor folyamatban lévő újrastrukturálása kihívásainak, a KAP reform hatásainak és a mezőgazdasági kereskedelem változó mintáinak. A vidékfejlesztési politika szolgálja a szélesebb körű társadalom szükségleteit a vidéki területeken, és járuljon hozzá a kohézióhoz. A vidékfejlesztési politikát magán- és közszervezetek, valamint a polgári társadalom együttműködésén keresztül kell végrehajtani a szubszidiaritás elvének megfelelően. A vidéki területeknek szánt EU támogatás legyen elérhető lentről fölfelé irányuló helyi partnerségeken keresztül a LEADER megközelítésből nyert tanulságokra épülve. Nagyobb felelősséget kell biztosítani a programtársulások számára, hogy azok egyértelműen meghatározott célkitűzésekre és eredményekre alapuló átfogó stratégiákat határozhassanak meg és készíthessenek el. A helyi kapacitásnövelés, a helyi hálózatok fejlesztése és a legjobb példák megosztása létfontosságú. Az EU vidékfejlesztési politikájának jelentős egyszerűsítése mind szükséges, mind sürgős intézkedés. Az Agenda 2000 elnevezésű dokumentum hozta meg végül a KAP szükséges reformját, amelyet hosszú vita után március 25-én, a berlini csúcson fogadták el az Unió állam- és kormányfői. A dokumentum a XXI. századba átlépő Unió képét vázolja fel, amelynek választ kell adnia olyan új kihívásokra, mint a bővítés, a globalizáció, a versenyképesség javítása, a munkanélküliség magas szintjének mérséklése, a negatív demográfiai perspektíva kezelésének igénye, a külkapcsolati rendszer fokozottabb összehangolása és hatékonyságának növelése. Az Agenda 2000 az EU strukturális politikájában is változást hozott, hiszen egyszerűsödött a Strukturális Alapok rendszere, a célkitűzések száma a közötti időszakra mindösszesen háromra csökkent: 1. célkitűzés: a fejlődésben elmaradt régiók strukturális átalakulásának elősegítése 2. célkitűzés: a strukturális nehézségekkel sújtott régiók gazdasági-társadalmi átalakulásának támogatása 3. célkitűzés: oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek korszerűsítésének támogatása (European Commission, 1997 a) 19

20 Az Agenda kiemelten kezeli a vidékfejlesztési politika fontosságát. Az Európai Unió Bizottságának Mezőgazdasági Főosztálya egy szakértői csoportot bízott meg, hogy értékelje a KAP pozitív és negatív oldalait. A szakértői csoport azt javasolta, hogy a harmonikus fejlődés érdekében a KAP és a vidékfejlesztési politika viszonyát szorosabbra kell fűzni. Véleményük szerint olyan integrált, regionális programok kidolgozására van szükség, amelyek a legszegényebb vidéki térségeket támogatják, hiszen eddig a Strukturális Alapok nagy részét az unió viszonylag fejlettebb régiói használhatták fel. (Buckwell, 1998) Nagy előrelépést jelentett, hogy a berlini csúcstalálkozón megszületett a döntés az egységes vidékfejlesztési rendelet megalkotásáról. Az 1257/ 1999 EK Rendelet első alkalommal fekteti le a következetes vidékfejlesztési politika alapjait, amely így a KAP második pillérévé vált. (Velikovszky, 2001) Az új vidékfejlesztési politika legfőbb jellemzői a rendelet alapján: a közösség összes vidéki területét lefedi a vidékfejlesztési politika támogatási eszközeit összehangolja az alulról jövő (bottom-up) kezdeményezések fontosságát hangsúlyozza a források megszerzéséhez a legmegfelelőbb földrajzi szinten egy hétéves periódusra szóló tervet kell készíteni a tagállamoknak éves előrehaladási jelentést kell készíteniük (Miskó, 2006) Az Agenda 2000 dokumentum egyértelműen kijelölte az új vidékfejlesztési rendelet irányait és bevezette a KAP egyes és kettes pillérjeinek fogalmát. A Közös Agrárpolitika azóta azonban további módosításokon esett át, amelyek például a közvetlen kifizetések termeléstől történő részbeni függetlenítésére és egy részük második pillérre történő átcsoportosítására irányulnak. A közösségi agrár- és vidékpolitikának nagyobb szerepet kell tulajdonítani az EU gazdasági és szociális kohéziójában. Az 1257/1999 EK Rendelet gyakran hangoztatott hibája, hogy erősen a mezőgazdasági szektorra koncentrál, és a vidékfejlesztés kérdéseit marginális jelleggel kezeli. El kell ismerni azonban, hogy a vidéki térségek integrált és multifunkcionális fejlesztésére mégis jó kiindulási alapul szolgál. (Kölcsei, 2004.) 20