Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011"

Átírás

1 Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011 Központi Statisztikai Hivatal május Tartalom Bevezetés... 2 Az egészségi problémával, illetve egyéb korlátozottsággal élők... 3 A megváltozott munkaképességűek jellemzői... 5 A megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci helyzete... 7 A megváltozott munkaképességűek megélhetési forrásai...11 A tartósan fennálló egészségi probléma, illetve a korlátozottság típusa...11 A munkaerő-piaci részvételt akadályozó tényezők A megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak helyzete a munkahelyen, a munkaerő-piaci rehabilitáció iránti igény Táblázatok Módszertan Kérdőív Elérhetőségek

2 Bevezetés A tartósan fennálló egészségi problémával, fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének megteremtésére vonatkozó szándék uniós szinten az 1961-ben 1 elfogadott, s azóta többször módosított Európai Szociális Kartával az Európai Unión belüli szociális jogokat egyedülálló összefogottságban tartalmazó nemzetközi egyezménnyel indult útjára. Az 97-ben született amszterdami szerződés 2 a Szociális Kartát beemelte az Európai Unió alkotmányos jellegű dokumentumai közé és az unió társadalmi kirekesztés elleni stratégiájában is mérföldkövet jelentett. A munkaerő-piaci esélyegyenlőség biztosítását is magában foglaló stratégia ugyanis szükségessé tette a munka világából különböző okból, mértékben és módon kirekesztettek a munkanélküliek, a fogyatékos személyek, az etnikai kisebbségek tagjai, illetve az egyéb alacsony jövedelmű és hátrányos helyzetű csoportok azonosítását annak érdekében, hogy a célirányos intézkedések meghozatalával munkaerő-piaci (re-)integrációjuk a lehető legszélesebb körben lehetőleg a nyílt munkaerőpiacon megvalósulhasson. Az EU a es időszakra egy olyan cselekvési tervet dolgozott ki, amelynek fő célja az volt, hogy 2010-ig a fogyatékossággal, egészségkárosodással kapcsolatos kérdéseket beépítse az érintett közösségi politikákba, és a kulcsfontosságú területeken intézkedéseket javasoljon a különböző tartósan fennálló egészségi problémával élők gazdasági és társadalmi integrációjának javítása érdekében. A konkrét intézkedések kidolgozását, illetve végrehajtását a szociálpolitika más részterületeihez hasonlóan tagállami hatáskörbe utalta. Mivel a fogyatékosság, egészségkárosodás meghatározásakor alkalmazandó fogalmakat és kritériumokat a nemzeti jogszabályok állapítják meg, és azok tagállamonként eltérőek, az érintettek létszámának meghatározása, helyzetük feltérképezése, a cselevési tervben előirányzott folyamat megvalósításának nyomon követése uniós szinten rendkívül nehéz feladat, és csak egységes értelmezés és vizsgálati módszer esetén lehetséges. Az Európai Unió illetékes főigazgatósága már az ezredfordulón kezdeményezte az Eurostatnál a megváltozott munkaképességűek 3 munkaerő-piaci integrációját felmérő uniós szintű adatgyűjtést, amelynek végrehajtására az EU-LFS 4 ad hoc modul program részeként első alkalommal 2002-ben került sor. Az aktuális és ugyancsak összehasonlítható adatok iránti igény volt a legfőbb motiválója annak, hogy 2011 II. negyedévében újabb hasonló tárgyú kiegészítő felvétel kapcsolódott a Munkaerő-felmérés adatgyűjtéséhez. A felvétel a éves népesség körében egyrészt a tartósan fennálló egészségi problémákat, betegségeket, testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságokat vette számba, illetve ezek munkavállalásra, munkavégzésre gyakorolt hatását, másrészt a korlátozott munkaképességgel bíró emberek munkaerő-piaci (re)integrációja érdekében tett, illetve ahhoz szükséges intézkedéseket. Az Eurostat által koordinált ad hoc modul tehát végső soron a fogyatékos, illetve tartós egészségkárosodással élő személyek jogainak és esélyegyenlőségük biztosításának gyakorlati érvényesülését, valamint a cselekvési tervben meghatározott célok megvalósulásának mértékét kísérelte meg mérni. 1 Torino, október Az júniusi amszterdami Európa Tanács Csúcstalálkozóján kötött megállapodás. 3 Az ad hoc modulra vonatkozó nemzetközi ajánlásokkal összhangban jelen elemzés azokat a személyeket tekinti megváltozott munkaképességűeknek, akik tartósan fennálló egészségi problémájuk, betegségük, illetve egyéb (testi, érzékszervi, értelmi stb.) korlátozottságuk miatt vannak hátrányos helyzetben a munkaerőpiacon, ugyanis veleszületetten, balesetből, vagy betegségből kifolyólag nem képesek olyan módon, vagy mértékben elvégezni a rájuk bízott feladatokat, mint a hozzájuk korban, nemben, képzettségben hasonló személyek általában. 4 European Union Labour Force Survey Közösségi Munkaerő-felmérés. 2

3 Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011 Az egészségi problémával 5, illetve egyéb korlátozottsággal 6 élők 2011-ben a évesek 21,5%-a, összességében 1 millió 439 ezer fő számolt be tartósan, legalább hat hónapig fennálló egészségi problémáról, betegségről. Ez mintegy 669 ezer férfi t és 770 ezer nőt jelentett. A testi, érzékszervi, értelmi, illetve egyéb korlátozottságról szóló kérdésre adott válaszban 13,6%, mintegy 910 ezer fő 419 ezer férfi és 491 ezer nő számolt be érintettségről. Az említett adatokból azonban nem következik, hogy az ilyen korú népesség több mint egyharmadát valamiféle egészségi állapottal kapcsolatos rendellenesség jellemzi. A megkérdezettek jelentős része ugyanis egészségkárosodást és korlátozottságot egyaránt jelölt a kérdőíven. Egy részük egészségi szempontból valóban halmozottan hátrányos, többségük azonban olyan tartós egészségi problémával élő, akinek az alapbetegségből következően van nehézsége, korlátozottsága. A nők mind egészségi problémát, betegséget, mind pedig korlátozottságot magasabb arányban jeleztek, mint a férfi ak. (Az előbbit mintegy 2,4 százalékponttal, utóbbit pedig 1,8 százalékponttal magasabb arányban.) Ezen túlmenően bizonyos egészségi problémákat erős nemenkénti szegregáció jellemez. A krónikus szorongást, depressziót jelölők 73,8%-a, a migrénes fejfájást jelölők 72,8%-a nő és a rákos, daganatos megbetegedések, illetve egyéb progresszív betegségek előfordulása is a nők körében gyakoribb (60,3%). Az egészségi problémák, rendellenességek jelentkezési valószínűsége az életkor előrehaladtával egyenes arányban növekszik. Az egészségi problémát jelölők több mint háromnegyede, a testi, érzékszervi, értelmi, illetve egyéb korlátozottságot jelölőknek pedig több mint négyötöde a 45 éves vagy idősebb korosztályhoz tartozott. A évesek közel egynegyede, az évesek több mint egyharmada, az éveseknek köze fele, a éveseknek pedig 60,0%-a számolt be valamiféle egészségkárosodásról vagy korlátozottságról. A közép-magyarországi régió népessége lényegesen egészségesebbnek, kevésbé korlátozottnak vallotta magát az országos átlagnál, miközben kiemelkedően nagy arányban nyilatkoztak probléma fennállásáról az ország munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlennek minősülő régióiban (a Dél-Dunántúlon, illetve az ország keleti felében). Közép-Magyarországon a éves népesség 17,3%-a minősítette magát egészségi problémával vagy korlátozottsággal (is) élőnek, miközben a Dél-Dunántúlon 29,9%-uk. A tartósan fennálló egészségi problémával, betegséggel élő 1 millió 439 ezer fő több mint felének, 753 ezer főnek az egészségi állapotát (legalább) kétféle betegség befolyásolja. Attól függetlenül azonban, hogy a leggyakoribb rendellenességek szerint vizsgálódunk, illetve a súlyosabbnak ítélt betegségfajták szerint vizsgáljuk a éveseket, a lista élén ugyanazokat az egészségi problémákat találjuk. A legfőbb problémát a keringési rendszer valamilyen betegsége jelenti, a évesek 9,6%-ának (642 ezer fő) van kisebb-nagyobb mértékű szív-, vérnyomás-, vagy vérkeringési problémája. Ugyanakkor az egészségi problémát, betegséget jelölők közül is a leggyakrabban minden harmadik személy (479 ezer fő) a keringési rendszer valamilyen betegségét jelölte súlyos(abb) egészségi problémájaként. A második fő betegségtípust a hát, a nyak reumatikus, illetve ízületi problémái jelentik, a évesek 4,8%-a (321 ezer fő) érintett általa, miközben az egészségi problémával élők 15,2%-a tartotta ezt a betegséget súlyosabb problémájának. A lábbal kapcsolatos problémák, illetve a végtaghiány jelenti a harmadik fő betegségcsoportot. A megfi gyelt népesség 3,8%-a (253 ezer fő) nyilatkozta, hogy van ilyen jellegű problémája, ugyanakkor az egészségi problémával élők 10,3%-a jelezte ezt az egészségkárosodást legfőbb problémaként. 5 Tartósan, legalább 6 hónapig fennálló egészségi problémával, betegséggel, funkcionális zavarral élők. 6 Testi, érzékszervi, értelmi, illetve egyéb korlátozottsággal, súlyosabb esetben fogyatékossággal élők. 3

4 A tartósan fennálló egészségi problémák, betegségek előfordulása 1. ábra A keringési rendszer betegsége Hát- v agy ny akprobléma Lábbal kapcsolatos probléma Cukorbetegség Mellkasi és légzőszerv i betegség Emésztőrendszer betegsége Kézzel, karral kapcsolatos probléma Egy éb idegrendszeri, lelki, illetv e mentális megbetegedés Egy éb tartós betegség Rák-, daganatos megbetegedés, egy éb progresszív betegség Krónikus szorongás, depresszió Migrén Bőrbetegség, bőrallergia Tanulási problémák Epilepszia Nem kív ánja betegségét megnev ezni ezer jelölt betegség Első hely en jelölt (súly osabb) tartósan fennálló egészségi ezer probléma, jelölt betegség betegség Második hely en jelölt tartósan fennálló egészségi probléma, betegség A korlátozottságra vonatkozó kérdés a testi, az érzékszervi, illetve az értelmi fogyatékossággal kapcsolatos nehézségek, tevékenységbeli problémák számbavételére irányult. Az ilyen jellegű problémát jelölő 910 ezer fő négyötöde (mintegy 731 ezer fő, a éves népesség 10,9%-a) számára a mozgással kapcsolatos tevékenység jelentette a legfőbb korlátozó tényezőt. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen a lakosság körében magas arányban diagnosztizált valamilyen mozgásszervi betegség, s ezek száma a mozgásszegény, stresszes életmód, a sok ülés, valamint a helytelen testhasználat miatt fokozatosan növekszik. Míg régebben elsősorban az idősebb korosztályt érintette ez a probléma, addig napjainkban főként az irodai, számítógépes munkakörnyezet, továbbá a mozgásszegény életmód következtében egyre több fi atal is szenved a különféle mozgásszervi bántalmaktól. A korlátozottságot jelölők közel egyharmada az emelést, cipelést tartotta a leginkább problémát okozó tevékenységnek, majdnem egynegyedük a járást, lépcsőnjárást, míg további megközelítőleg egynegyedük egyéb mozgással kapcsolatos tevékenységet. Az értelmi fogyatékosság, kommunikációs, illetve koncentrálási probléma magasabb arányban jelent korlátozó tényezőt a mindennapokban, mint az érzékszervek betegségei. Az értelmi képesség valamiféle zavarát ugyanis a korlátozottságot jelölők 10,9%-a ítélte fő problémájának, miközben a komolyabb, szemüveggel sem teljesen korrigálható látásproblémát 6,4%-uk, a hallókészülékkel sem teljesen javítható hallásproblémát pedig 2,3%-uk. 4

5 Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011 A tartósan fennálló korlátozottságok, nehézséget okozó tevékenységek előfordulása 2. ábra Emelés, cipelés Járás, lépcsőnjárás Hajlás, felegy enesedés Felülés, felállás, ülés, állás Tárgyak tartása, megmarkolása, szorítása Ny újtózkodás, tárgy ak elérése, megfogása, lev étele Fordulás Koncentrálás, v isszaemlékezés Látás Kommunikáció Hallás Nem kív ánja betegségét megnev ezni ezer jelölt korlátozottság Első hely en jelölt (súly osabb) tartósan fennálló korlátozottság, nehézséget okozó tev ékeny ség Második hely en jelölt tartósan fennálló korlátozottság, nehézséget okozó tev ékeny ség A testi, érzékszervi, illetve értelmi korlátozottságot jelölő 910 ezer fő több mint kétharmadának, 612 ezer főnek (legalább) kétféle képesség, illetve tevékenység okoz tartósan problémát. Hasonlóan a betegségeknél tapasztaltakhoz, a korlátozottságok esetében is a leggyakrabban jelölt, illetve a legsúlyosabbnak ítélt nehézségek egybeesése fi gyelhető meg. Vagyis a legfőbb nehézséget az emelés, cipelés jelenti, a évesek 7,1%-ának (474 ezer fő) van valamilyen mértékű, folyamatosan fennálló, vagy időszakosan visszatérő problémája ezzel a tevékenységgel. Ugyanakkor a képesség-, illetve tevékenységbeli problémát jelölők közül is a leggyakrabban minden harmadik személy (302 ezer fő) az emelést, cipelést jelölte leginkább nehézséget okozó problémájaként. A második fő nehézséget okozó tevékenység a járás, lépcsőnjárás, a évesek 4,1%-a (272 ezer fő) érintett általa, miközben a nehézséget jelölők ugyancsak másodikként 23,6%-a tartotta ezt a tevékenységet a leginkább problémájának A megváltozott munkaképességűek jellemzői 2011-ben az 1 millió 472 ezer magánháztartásban élő tartósan fennálló egészségi problémát, betegséget, illetve korlátozottságot jelző éves személy (685 ezer férfi, illetve 787 ezer nő) 52,1%-a nyilatkozott úgy, hogy a munkavállalásban, illetve munkavégzésben egészségi állapota 5

6 miatt akadályozva érzi magát. Ez az összességében 767 ezer fő 354 ezer férfi és 413 ezer nő tekinthető tulajdonképpen megváltozott munkaképességűnek, hiszen ők azok, akiknek a munkaerő-piaci jelenlétét egészségi állapotuk valamilyen mértékben hátrányosan befolyásolja. Az egészségi problémák, korlátozottságok jelentkezési valószínűségével együtt attól természetesen nem függetlenül az életkor előrehaladásával a megváltozott munkaképesség valószínűsége is fokozatosan növekszik. A megváltozott munkaképességűek több mint négyötöde (621 ezer fő) a éves korcsoportba tartozik, ezen belül mintegy kétharmaduk éves. 3. ábra A megváltozott munkaképességűek arányának alakulása a évesek korcsoportjaiban % év es Megv áltozott munkaképességű férfi Megv áltozott munkaképességű nő év es megv áltozott munkaképességű férfi év es megv áltozott munkaképességű nő Az alacsony iskolai végzettség önmagában is jelentős hátrányt jelent a munkaerőpiacon. A megváltozott munkaképességűek között a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya 38,2% (ez több mint a másfélszerese az egészségeseket jellemző aránynak), további egyharmaduk pedig szakiskolai, szakmunkásképző iskolai végzettséggel rendelkezik (miközben a változatlan munkaképességűek 24,8%-ának van ilyen végzettsége). Ez tehát azt jelenti, hogy közel háromnegyed részük (71,1%) fokozottan nehéz helyzetben van, amikor munkát kíván vállalni. Érettségije, illetve annál magasabb végzettsége a megváltozott munkaképességűek alig több mint egynegyedének van (szemben a változatlan munkaképességűek 52,9%-ával), és ezen belül is csak minden ötödik potenciális munkaerő-piaci pozícióját erősíti a felsőfokú végzettség (miközben a többiek körében minden harmadikét). A megváltozott munkaképességűek arányának alakulása iskolai végzettség szerint 4. ábra % általánosnál 8 általános Szakiskola v agy Érettségi Felsőfok alacsony abb szakmunkásképző Megv áltozott munkaképességű férfi Megv áltozott munkaképességű nő év es megv áltozott munkaképességű férfi év es megv áltozott munkaképességű nő 6

7 Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011 A Közép-Magyarországon élők jóval egészségesebbnek vallották magukat, kisebb arányban jelöltek egészségi problémát, korlátozottságot, ezért a megváltozott munkaképességűek éves népességen belüli aránya is itt a legalacsonyabb (7,3%). Az ország keleti felében, illetve a dél-dunántúli régióban az országos 11,5%-os átlagértéket mintegy 3 5 százalékponttal meghaladó arányban vannak a megváltozott munkaképességűek. Különösen Tolna, Békés és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében magas az arányuk, ahol minden ötödik személy arról számolt be, hogy egészségi állapotából következően akadályozott a munkaerő-piaci részvételben. A lakóhely településtípusa szerinti adatok azt mutatják, hogy a betegségek előfordulása, illetve annak következtében az akadályozottság, vagyis a megváltozott munkaképesség valószínűsége a községekben magasabb, Budapesten alacsonyabb, miközben a városokban jelenlétük népességen belüli arányuknak megfelelően alakul. A éves népesség 34,8%-a ugyanis községekben, 17,3%-a Budapesten él, a megváltozott munkaképességűek körében azonban komoly arányeltolódás fi gyelhető meg. Körükben négyszer annyian (40,4%) vannak a községekben élők, mint a budapestiek (11,1%). A megváltozott munkaképességűek arányának alakulása régiók szerint 5. ábra % Közép- Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Ny ugat- Észak- Észak-Alföld Dél-Alföld Magy arország Dunántúl Magy arország Megv áltozott munkaképességű férfi Megv áltozott munkaképességű nő év es megv áltozott munkaképességű férfi év es megv áltozott munkaképességű nő A megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci helyzete A megváltozott munkaképességűek gazdasági aktivitási mutatói nagyon kedvezőtlenek, a munkaerőpiacon erősen alulreprezentáltak. A 767 ezer éves megváltozott munkaképességűből 185 ezren tartoztak 2011 II. negyedévében a gazdaságilag aktívak közé, ebből 139 ezren foglalkoztatottak, 46 ezren pedig munkanélküliek voltak. Aktivitási arányuk 24,1%-ot ért el, amíg a változatlan munkaképességűeké 67,8%-ot, foglalkoztatási arányuk 18,1%, munkanélküliségi rátájuk pedig 24,9% volt, szemben a változatlan munkaképességűeket jellemző 60,8%-os, illetve és 10,2%-os értékkel. Ugyanakkor, mivel a megváltozott munkaképesség főként a 45 éves és idősebb korcsoportokra jellemző, a csoportba tartozók igen nagy számossága miatt nem meglepő, hogy kor szerinti megoszlásuk jelentősen eltér a nem megváltozott munkaképességűekétől, bármelyik aktivitási csoportot vesszük is fi gyelembe. A foglalkoztatás általánosan alacsony szintje mellett azt tapasztaljuk, hogy a megváltozott munkaképesség fi atalabb életkorban aktív munkakereséssel, a munkaerőpiacra be-, illetve visszakerülés erősebb szándékával jár együtt, vagyis munkanélküliségre hajlamosít. Idősebb korban viszont a lehetőségek reális feltérképezése, a korábbi munkakeresési kudarcok miatt a munkaerőpiactól való távolmaradásba való beletörődést vonja maga után, gyakran végleges és visszafordíthatatlan munkaerő-piaci kirekesztettséget okozva. 7

8 A éves megváltozott munkaképességűek rendkívül alacsony, 18,1%-os foglalkoztatási rátája az iskolai végzettség növekedése mentén sem javul látványosan. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája az iskolai végzettség minden szintjén jóval alacsonyabb egészséges társaikénál, és még a munkavállalás szempontjából legkedvezőbbnek tekinthető felsőfokú végzettségűeket jellemző 31,0%-os érték is csak igen kis mértékben haladja meg a legfeljebb alapfokú végzettségű, de egészséges népesség foglalkoztatási rátáját (29,2%). A foglalkoztatási ráta alakulása a megváltozott és a változatlan munkaképességűek körében 6. ábra Nemek szerint Férfi Nő Korcsoportok szerint Legmagasabb iskolai végzettség szerint 8 általános v agy alacsony abb Szakiskola v agy szakmunkásképző Gimnázium Szakközépiskola Felsőfok A lakóhely település típusa szerint Községben élők Városban élők Budapesten élők Megváltozott munkaképességűek: 18,1% Változatlan munkaképességűek: 60,8% % Megv áltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája Változatlan munkaképességűek foglalkoztatási rátája Munkanélküliségi rátájuk ugyanakkor az iskolai végzettség minden szintjén rendre magasabb egészséges társaikénál, jóllehet az egészségesekéhez hasonlóan a ráta értéke az iskolai végzettségi hierarchia mentén érdemben csökken. Így a legalacsonyabb (16,2%) a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében. (A változatlan munkaképességű felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája 3,9%). Az aktivitás-inaktivitás aránya is jelentősen befolyásolja a munkanélküliségi ráta nagyságát, hiszen nemcsak a számlálóban szereplő munkanélküliek száma magas, hanem az alacsony aktivitás miatt a nevező is kicsi. A legfeljebb alapfokú végzettségű megváltozott munkaképességűek több mint négyötöde (83,3%) inaktív, de az ennél magasabb iskolai végzettséggel 8

9 Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011 rendelkezők körében is 60%-ot meghaladó az arányuk. Az alapfokú iskolai végzettség az egészségi problémával, megváltozott munkaképességgel élők körében fokozottan növeli a munkanélküliség és az inaktivitás esélyét, de a magasabb (közép-, illetve felsőfokú) iskolai végzettség is csak igen kis mértékben képes javítani foglalkoztatási helyzetükön. A munkanélküliségi ráta alakulása a megváltozott és a változatlan munkaképességűek körében 7. ábra Nemek szerint Férfi Nő Korcsoportok szerint Változatlan munkaképességűek: 10,2% Megv áltozott munkaképességűek: 24,9% Legmagasabb iskolai végzettség szerint 8 általános v agy alacsony abb Szakiskola v agy szakmunkásképző Gimnázium Szakközépiskola Felsőfok A lakóhely település típusa szerint Községben élők Városban élők Budapesten élők % Megv áltozott munkaképességűek munkanélküliségi rátája Változatlan munkaképességűek munkanélküliségi rátája Azok az egészségi problémával, korlátozottsággal élők, akik elhelyezkedési esélyeiket a lokális munkaerőpiac kedvezőtlen volta miatt bizonytalannak, esetleg kilátástalannak tartják, nagyobb valószínűséggel igyekeznek igénybe venni megromlott egészségi állapotukra hivatkozással az általában igen szerény összegű társadalmi juttatások számukra elérhető formáit. Nem meglepő tehát, hogy a munkaerő-piaci szempontból hátrányos térségekben az inaktivitás mértéke a megváltozott munkaképességűeket egyébként is jellemző igen magas (75,9%-os) átlagértékét jelentősen (Nógrád megyében például 5,5, Hajdú-Bihar megyében 4,6 százalékponttal) meghaladja. A legmagasabb inaktivitás azonban mégsem ezeket a területeket jellemi. Veszprém megye megváltozott munkaképességűinek 83,1%-a, Fejér megyének pedig 82,1%-a marad távol a munkaerőpiactól (vagyis nem dolgozik, és munkát sem keres). 9

10 Azokon a területeken, ahol nagyobb az álláskínálat, több az álláslehetőség, a megváltozott munkaképességűek is nagyobb eséllyel (re-)integrálódnak a munkaerőpiacra. Foglalkoztatottságuk azonban még a kedvező helyzetű nyugat-dunántúli, illetve közép-magyarországi régióban is rendkívül alacsony; ezekben a régiókban is legfeljebb egyötödüknek van lehetősége jövedelemszerző tevékenységet végezni (miközben az egészségesek háromszor ekkora arányban dolgoznak). A legnagyobb hátrányt az Észak-Magyarországon élőknek kell elszenvedniük, ahol foglalkoztatási rátájuk 13%. Különösen Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye megváltozott munkaképességűinek nehéz a helyzete; az előbbiben minden tízedik, az utóbbiban pedig minden hetedik-nyolcadik dolgozik. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási és munkanélküliségi rátájának alakulása régiók szerint 8. ábra Közép-Magy arország 40,0 Dél-Alföld 30,0 20,0 Közép-Dunántúl 10,0 0,0 Észak-Alföld Ny ugat-dunántúl Észak-Magy arorság Dél-Dunántúl Megv áltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája Megv áltozott munkaképességűek munkanélküliségi rátája Az, hogy valaki községben, városban vagy a fővárosban él, nagyban meghatározza munkaerőpiaci esélyeit. A Budapesten élő egészségesek 64,8%-os foglalkoztatási rátája 7,1 százalékponttal magasabb a kistelepüléseken élőkénél, és bár közel ugyanennyivel van nagyobb foglalkoztatási esélye a Budapesten élő megváltozott munkaképességűeknek, de ennél jóval alacsonyabb szinten. (A foglalkoztatási ráta Budapesten is csak 21,2%.) Munkakeresési aktivitásuk a fővárosban a legélénkebb, annak ellenére, hogy a munkakeresés során sokszor szereznek negatív tapasztalatokat. Amíg ugyanis az egészségesek körében a fővárosiak munkanélküliségi rátája 8,8%-os értékével a legalacsonyabb, addig a megváltozott munkaképességűek körében 34,5%-os értékével a legmagasabb, szemben a községekben élők 12,1%-os, illetve 22,8%-os értékeivel. Összességében a községekben élő megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci helyzete a legkedvezőtlenebb, amit leginkább nagyon magas inaktivitásuk jelez. Több mint négyötödük ugyanis sem foglalkoztatottként, sem pedig aktív munkakeresőként nincs jelen a munkaerőpiacon, vagyis ellátásukról a társadalom, illetve családjuk gondoskodik. Az egyéb városokban élő megváltozott munkaképességűek közel háromnegyede, a Budapesten élőknek pedig több mint a kétharmada tartozik az említett kategóriába. 10

11 Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011 A megváltozott munkaképességűek megélhetési forrásai A éves megváltozott munkaképességűek kevesebb mint egyötöde (139 ezer fő) dolgozott a felvétel idején, ebből közel kétharmaduk (88 ezer fő) megélhetését kizárólag e munkából származó jövedelem biztosította. Mintegy 51 ezren keresetükön kívül társadalmi juttatásban is részesültek, többségük, 42 ezer fő megromlott egészségi állapota miatt rokkantsági nyugdíjra, illetve járadékra volt jogosult. A megváltozott munkaképességűek megélhetési forrásai 9. ábra 14,8% 15,2% 1,0% Öregségi ny ugdíj Öregségi ny ugdíj + munkából származó jöv edelem 11,5% Rokkantsági ny ugdíj 2,2% Rokkantsági ny ugdíj + munkából származó jöv edelem Egy éb rendszeres juttatás 5,5% Munkából származó jöv edelem 49,9% Önálló megélhetési forrása nincs v agy nem ismert A nem dolgozó megváltozott munkaképességűek (628 ezer fő) döntő többségének megélhetési forrása főként a társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerekből származott. 60,9%-uk (mintegy 382 ezer fő) rokkantsági nyugdíjat, illetve járadékot, 19%-uk saját jogú öregségi, illetve hozzátartozói nyugdíjat, további 2 3%-uk pedig egyéb rendszeres juttatást kapott. Ezek a pénzbeli juttatások jóllehet gyakran igen alacsony összegűek biztos jövedelmet jelentenek. Ez az érintettek számára pozitív, hiszen legalább valamilyen rendszeres megélhetési forrást biztosít. Ugyanakkor össztársadalmi szempontból hátrányt jelent, hiszen kínálati oldalról egyáltalán nem, vagy nem eléggé ösztönöz a munkaerő-piaci (re)integrációra. A nem dolgozó megváltozott munkaképességűeknek egy jelentős, 113 ezer fős sokaságának megélhetési forrása nem ismeretes. Tartósan fennálló betegségük, korlátozottságuk súlyossága feltételezhetően nem olyan mértékű, hogy rendszeres juttatásra jogosulttá tenné őket, illetve a jogosultság egyéb feltételeinek nem tesznek eleget. Ők többnyire családjukkal élnek, ellátásukról nem a társadalom, hanem feltételezhetően családjuk gondoskodik. A tartósan fennálló egészségi probléma, illetve a korlátozottság típusa Tartósan fennálló egészségi problémáról, betegségről, funkcionális zavarról a 767 ezer megváltozott munkaképességű 98,8%-a, összesen 758 ezer fő (350 ezer férfi és 408 ezer nő) számolt be. Többségük (87,6%) olyan, akinek az alapbetegsége mellett, vagy abból következően, testi, érzékszervi, értelmi képességei ugyancsak tartósan problémát okoznak. 11

12 Az egészségi problémával élők száma a probléma típusa és nemek szerint 10. ábra A keringési rendszer betegsége Hát- v agy ny akprobléma Lábbal kapcsolatos probléma Rák-, daganatos megbetegedés, egy éb progresszív betegség Egy éb tartós betegség Kézzel, karral kapcsolatos probléma Egy éb idegrendszeri, lelki, illetv e mentális megbetegedés Mellkasi és légzőszerv i betegség Emésztőrendszer betegsége Cukorbetegség Krónikus szorongás, depresszió Epilepszia Tanulási problémák Bőrbetegség, bőrallergia Migrén Nem kív ánja betegségét megnev ezni ezer fő Megv áltozott munkaképességű férfi Változatlan munkaképességű férfi Megv áltozott munkaképességű nő Változatlan munkaképességű nő A betegséget jelölők közül 260 ezren kizárólag, vagy legfőbb problémaként mozgásszervi problémát jelöltek (ezen belül 15,8% kézzel, karral, 35,8% lábbal, 48,4% pedig háttal, nyakkal kapcsolatosat). 214 ezren a keringési rendszer valamely betegségében szenvedtek, 64 ezren pedig idegrendszeri eredetű problémát (ezen belül 40% krónikus szorongást, depressziót, 60% pedig egyéb idegrendszeri, lelki, illetve mentális megbetegedést) jelöltek. Rákos, daganatos betegségről 42 ezren számoltak be. További 178 ezer fő olyan betegséget, funkcionális zavart jelölt meg tartós egészségi problémája forrásaként, amely önmagában legalább 5%-os részarányt nem ért el. A tartósan fennálló egészségi problémát, betegséget, funkcionális zavart jelölő megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak 135 ezer fős sokasága (az összes megváltozott munkaképességű foglalkoztatott 97,6%-a) a betegség típusa szerint a népesség egészétől némileg eltérő struktúrát tükröz. Egyes betegségtípusok ugyanis a betegség súlyosságától nem függetlenül kevésbé jelentenek akadályozó tényezőt a munkavégzésben, míg mások inkább. A foglalkoztatottak körében a mozgásszervi problémával küzdők (41,9%), a mellkasi és légzőszervi betegséggel élők (5,1%), a cukorbetegek (4,7%) jóval nagyobb arányt képviselnek, mint a megváltozott munkaképességű népesség egészében (34,4%, 3,7%, 3,4%), ugyanakkor a keringési rendszer betegségeiben szenvedők, illetve az idegrendszeri eredetű problémákkal élők viszont jóval alacsonyabbat (22,0%, illetve 5,8%-ot, szemben a megváltozott munkaképességű népesség egészét jellemző 28,3%, illetve 8,5%-os értékkel). A megváltozott munkaképesség oka a tartósan fennálló betegségen, funkcionális zavaron kívül egyéb korlátozottság, fogyatékosság is lehet. Ennek ellenére nagyon kis arányban (1,1% 8 ezer fő) 12

13 Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011 vannak az említett sokaságon belül azok, akiknek megváltozott munkaképessége kizárólag ezzel magyarázható. Túlnyomó többségükre összességében mintegy 662 ezer főre az a jellemző, hogy tartósan fennálló betegségük szimptómájaként, annak következtében, illetve amellett egyéb korlátozottságuk, fogyatékosságuk is van. A korlátozottsággal (is) küzdő 670 ezer megváltozott munkaképességű (311 ezer férfi és 359 ezer a nő) 79,8%-a valamiféle mozgással kapcsolatos problémát (járás, ülés, állás, hajolgatás, emelés, cipelés stb.) nevezett meg munkavállalását, munkavégzését leginkább akadályozó tényezőként. Koncentrálási problémája 8,0%-uknak volt, kommunikációs nehézségekkel 4,9%-uk küzdött, látásproblémát 5,3%-uk, hallással kapcsolatos problémát pedig mindössze 2,0%-uk jelölt fő okként. A tartósan fennálló egészségi problémákhoz hasonlóan a korlátozottság, illetve nehézség típusa szerint is más a struktúrája az egyes aktivitási csoportokban a megváltozott munkaképességűeknek. A foglalkoztatottak körében a koncentrálási nehézségekkel, kommunikációs problémákkal küzdők arányaikban kevesebben voltak (3,8%, illetve 2,1%, szemben a teljes sokaság 8,0%, illetve 4,9%-os arányával). 11. ábra Testi, érzékszervi, értelmi korlátozottsággal élők száma a probléma típusa és nemek szerint Emelés, cipelés Járás, lépcsőnjárás Felülés, felállás, ülés, állás Hajlás, felegy enesedés Ny újtózkodás, tárgy ak elérése, megfogása, lev étele Tárgyak tartása, megmarkolása, szorítása Koncentrálás, v isszaemlékezés Látás Kommunikáció Hallás Nem kív ánja betegségét megnev ezni ezer fő Megv áltozott munkaképességű férfi Változatlan munkaképességű férfi Megv áltozott munkaképességű nő Változatlan munkaképességű nő A munkaerő-piaci részvételt akadályozó tényezők A megváltozott munkaképességűek legfőbb jellemzője, hogy tartósan fennálló egészségi problémájuk, betegségük, funkcionális zavaruk, illetve egyéb egészségbeli korlátozottságuk miatt nem tudnak olyan életvitelt folytatni, mint a hozzájuk hasonló demográfi ai ismérvekkel rendelkező egészséges társaik. Attól függően válnak a munkaerőpiac szereplőivé vagy kirekesztettjeivé, hogy milyen módon és mértékben akadályozottak a munkavégzésben, illetve szükség esetén megkapják-e azt a fajta segítséget, ami foglalkoztatásukat, munkaerő-piaci (re)integrációjukat lehetővé teszi. 13

14 A tartósan fennálló egészségi problémával, betegséggel, illetve funkcionális zavarral élő megváltozott munkaképességűek 12,3%-ának munkavállalását, munkavégzését a három fő korlátozó tényező az elvégezhető munka mennyiségével, jellegével, illetve a munkába járással, munkahelyre eljutással kapcsolatosak közül csak az egyik akadályozta. Ezen belül 35,1%-uk jelölte akadályozó tényezőként az elvégzendő munka mennyiségét (vagyis, hogy csak rövidebb munkaidőben, alacsonyabb intenzitással tud dolgozni), 62,4%-uk pedig az elvégzendő munka jellegét (vagyis, hogy bizonyos típusú fi zikai vagy szellemi stb. munkákat nem tud elvégezni). Csak nagyon kis hányaduknak (2,5%) volt olyan természetű problémája, ami kizárólag a munkahelyre történő eljutásban volt gátló tényező. Az érintettek 40,6%-a kétféle, 47,1% pedig háromféle korlátozó tényezőt jelölt. A megváltozott munkaképességűek döntő többsége (87,7%) számára tehát nem elegendő egy-egy probléma kezelése, akadály felszámolása, hanem többnyire csak komplex intézkedésekkel való sítható meg a munkaerőpiacra történő be-, illetve visszavezetésük. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának esélye kevésbé csökken, ha kevesebb az elhárítandó akadály. E logika mentén haladva azt várnánk, hogy a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak többsége azok közül kerül ki, akiknek munkavállalását, munkavégzését csak egyféle tényező korlátozza. Ennek ellenére csak 30,2%-uk (42 ezer fő) tartozik ebbe a csoportba. (Ezen belül 25,5%-os arányt képviselnek a munka jellegéből, 72,1%-ot a munka mennyiségéből adódóan akadályozottak, és igen kis 2,4%-os arányt azok, akiknek a munkába járással kapcsolatban vannak nehézségeik.) A megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak legnagyobb arányban (49,3%) kétféle akadállyal szembesülnek, s ezek szinte teljes egészében a munka menynyiségéhez és jellegéhez kapcsolódnak. Mindhárom akadályozó tényező együttes fennállása a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak egyötödét jellemzi. A megváltozott munkaképességűek munkavállalását befolyásoló tényezők 12. ábra 100% 80% 20,4 22,7 55,4 60% 49,3 54,2 40% 20% 0% 30,3 Megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak 23,1 Megváltozott munkaképességű munkanélküliek 37,5 7,1 Megváltozott munkaképességű inaktívak 1 akadalyozó tényező 2 akadalyozó tényező 3 akadalyozó tényező A magukat megváltozott munkaképességűnek valló munkanélkülieket a foglalkoztatottakhoz viszonyítva, akadályozó tényezők szerinti összetételét vizsgálva nagyon hasonló kép tárul elénk. Valamivel több mint egyötödük úgy kíván dolgozni, és tesz is ennek érdekében lépéseket, hogy a munka jellege és a mennyisége mellett a munkahelyre történő eljutás is problémát okoz számukra. Fele arányban vannak azok, akiknek elhelyezkedését kétféle akadályozó tényező (elsősorban ugyancsak az elvégzendő munka jellege, illetve mennyisége) nehezíti meg. Egyféle akadályozó tényezővel a megváltozott munkaképességű munkanélküliek 23,1%-a nem talál megfelelő állást. Egy akadályozó tényező fennállása esetén a dolgozni szándékozó megváltozott munkaképességűek nagyobb arányban tudnak munkát vállalni (30,2% vs. 23,1%), míg két vagy három problémával már nehezebb az elhelyezkedés. 14

15 Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011 Több (két, három) akadályozó tényező együttes fennállása a munkaerőpiactól való távolmaradás, vagyis az inaktivitás esélyét jelentősen növeli. Hátterében gyakran súlyos, összetett betegségek, egészségi szempontból halmozottan hátrányos élethelyzetek vannak, az akadályok megszüntetése pedig eleve nem is lehetséges, vagy olyan komplex intézkedést igényel mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló részéről, melynek vállalása már nem kifi zetődő. Az inaktívak 55,4%- át a három akadályozó tényező együttes fennállása jellemzi, további 37,5%-uk munkavállalását két akadály korlátozza, miközben egyfélével mindössze 7,1%-uk szembesül. Ez utóbbi csoport helyzetéből következik, hogy az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével (pl. a részmunkaidőben történő foglalkoztatás megszervezésével, az otthoni munkavégzés, illetve a távmunka támogatásával), valamint speciális közlekedési lehetőségek biztosításával ezer megváltozott munkaképességű, jelenleg inaktív férfi t és nőt lehetne be- (illetve vissza-) integrálni a munkaerőpiacra. A megváltozott munkaképességű munkanélküliekkel együtt tehát közel 90 ezer embernek nem kellene teljes mértékben a társadalombiztosítási, illetve a szociális ellátórendszerre támaszkodnia, attól függnie. A megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak helyzete a munkahelyen, a munkaerő-piaci rehabilitáció iránti igény Nyilvánvaló, hogy a tartós egészségi probléma, betegség, funkcionális zavar, illetve egyéb korlátozottság, fogyatékosság fennállása esetén a támogató, elfogadó munkahelyi környezet, az egyén igényeihez és állapotához illeszkedő munkafeltételek nem csak megkönnyítik a munka elvégzését, de sok esetben e nélkül szinte lehetetlen, hogy a problémával élő személy dolgozni tudjon. A munkavállaláshoz, munkavégzéshez szükséges igényelt, illetve kapott segítségfajták feltérképezése a megváltozott munkaképességűek helyzetének értékelésénél kiemelkedő fontosságú. Ez mutatja ugyanis, hogy hol állunk jelenleg az egészségi szempontból hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci (re-)integrálásában, ennek ismeretében jelölhetők ki azok a fejlesztési irányok, melyek mentén az ilyen sajátosságokkal bíró emberek minél szélesebb körben vezethetők be, vagy vissza a munka világába. A nemzetközi szakirodalom a következő segítségfajtákat jelöli meg: emberi segítség; a megfelelő fi zikai környezet kialakítása, speciális eszközök, illetve technikai segítség biztosítása; egyedi, személyre szabott munkarend, munkaidő, illetve teljesítmény-követelmény kialakítása; Elvileg minden egészségi problémával, fogyatékossággal élő ember joga, hogy megkapja azt a fajta segítséget, ami a számára teljes értékű élethez szükséges (Ezt egyébként a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatását és szociális ellátását szabályozó rendelet, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény is rögzíti). A felvétel eredményei azonban azt tükrözik, hogy a jogszabályokban rögzített állapot eléréséhez még hosszú út vezet. Valamennyi megváltozott munkaképességű éves személynek feltettük a különböző segítségfajtákra vonatkozó kérdéseket, vagyis azt, hogy szükségesnek tartják-e azokat annak érdekében, hogy (jobban, többet vagy egyáltalán) dolgozni tudjanak. A foglalkoztatottak esetében további elkülönítési szempont, hogy a munkahelyükön részesülnek-e az adott segítségfajtában. Ha igen, akkor az igényeiket teljes mértékben kielégíti-e az, vagy további segítségre lenne szükségük ahhoz, hogy több, jobb, más jellegű munkát tudjanak vállalni, ha pedig nem kapnak segítséget, akkor az azért van így, mert nincs is rá szükségük, vagy ugyan szükségük lenne rá, a munkáltató azonban nem tudja/kívánja biztosítani. 15

16 Megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak az igénybe vett segítségfajták száma szerint 13. ábra 26,5% Egyfajta segítséget vesz igénybe Kétfajta segítséget vesz igénybe 4,8% Háromfajta segítséget vesz igénybe 66,1% 2,6% Nem vesz igénybe segítséget A 139 ezer megváltozott munkaképességű foglalkoztatott egyharmada nyilatkozott úgy, hogy munkavégzéséhez szüksége van segítségre, és ezt többé-kevésbé meg is kapja. A felsorolt segítségfajták komplementer jellegűek voltak, az érintettek 78,1%-a mégis csak egy fajtát jelölt. További 14,3% kétfajta segítséget kapott, s csak a fennmaradó 7,6%-nak volt szüksége munkavállalásában háromféle segítségre ahhoz, hogy (képzettségének, végzettségének, anyagi és egyéb elvárásainak) megfelelő munkát tudjon végezni. A férfi foglalkoztatottak összességében valamivel nagyobb arányban jelezték, hogy munkavégzésükhöz segítséget kapnak, mint a nők (35,5% vs. 32,3%), annak ellenére, hogy körükben az egyféle segítségben részesülők aránya alacsonyabb, mint a nőket jellemző érték. Kétféle segítséget a férfi foglalkoztatottak 5,6%-a, a nőknek pedig 4,2%-a kapott, miközben háromfélét 4,3, illetve 1,2%. Fentiekből következik, hogy a megváltozott munkaképességű férfi ak ahhoz, hogy munkát tudjanak végezni, nagyobb arányban igényelnek és kapnak komplex, több területet érintő segítséget, mint a nők. A három segítségtípusból az egyes típusokat külön értékelve a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak (nők és férfi ak egyaránt) a legnagyobb arányban a munkafeltételek (munkarend, munkaidő, teljesítmény-követelmény) tekintetében kaptak engedményeket. A mintegy 43 ezer fő 90,1%-a esetében a munkafeltételek kialakításakor a munkáltató fi gyelembe vette betegségükből adódó igényeiket, és ezzel teljes mértékben elégedettek, és csak 9,9%-uk igényelne további segítséget. Tizenkilenc ezren vannak azok a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak, akik jóllehet szükségük lett volna rá a munkáltatótól a munkafeltételek meghatározásakor semmiféle kedvezményt nem kaptak. A munkavégzéshez emberi segítséget összesen 21 ezer fő igényelt, melyet közel fele arányban meg is kaptak. Több mint 10 ezer fő azonban úgy volt kénytelen dolgozni, hogy ezt a fajta segítséget nem kapta meg. Technikai segítségre, speciális eszközökre a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak nem igazán tartanak igényt. A mindöszsze 15 ezer ilyen jellegű segítséget igénylő fele (teljes mértékben vagy részben) megkapta munkáltatójától azt, amire szüksége volt, a másik fele azonban nem kapta meg a speciális eszközöket vagy a technikai segítséget annak ellenére, hogy szüksége lett volna rá. 16

17 Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011 Megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak az igénybe vett segítségfajták jellege szerint 14. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Emberi segítség Speciális eszközök, technikai segítség Kedvezmény a munkafeltételekben Igénybe veszi és teljes mértékben elégedett vele Nem veszi igénybe, jóllehet szüksége lenne rá Igénybe veszi, de továbbira lenne szüksége Nem veszi igénybe, de nincs is szüksége rá Sajátos kép bontakozik ki a településhierarchia mentén. Az országos 33,9%-os átlaggal szemben a fővárosban élő megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak 41,1%-a részesült valamilyen segítségben a munkahelyén, míg a városokban 32,7%, a községekben 32,9% volt ez az arány. Megváltozott munkaképességű munkanélküliek és inaktívak a szükségesnek vélt segítségfajták száma szerint 15. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Munkanélküli Inaktív Egyfajta Kétfajta Háromfajta segítségre lenne szüksége ahhoz, hogy munkát tudjon vállalni Nincs szüksége segítségre 17

18 A 46 ezer megváltozott munkaképességű munkanélküli közel egyharmada véli úgy, hogy szüksége lenne valamiféle segítségre ahhoz, hogy munkát tudjon vállalni. 19,6%-uk egyféle, 4,3%-uk kétféle, 7,3%-uk pedig háromféle segítséget igényelne. A munkanélküliek számára szintén a munkafeltételek egyedi kialakítása lenne a legnagyobb segítség. 20,2%-uk csak így tudna munkát vállalni, további 10,7% számára ugyan fontos volna az ilyen jellegű támogatás, de anélkül is dolgozna, ha lenne rá módja. Több mint kétharmaduk nem ilyen jellegű segítség hiánya miatt nem dolgozik, hanem egyéb okból. Speciális eszközök, illetve technikai segítség legfeljebb minden tízedik munkanélküli munkavállalási helyzetén javítana. Ezen belül mintegy 60% csak ilyen segítséggel tudna munkát vállalni, 40% azonban jóllehet fontos volna számára anélkül is képes volna dolgozni. Megváltozott munkaképességű munkanélküliek a szükségesnek vélt segítségfajták jellege szerint 16. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Emberi segítség Speciális eszközök, technikai segítség A munkafeltételekben kedvezmény Szüksége van rá, bár anélkül is tudna munkát vállalni Szüksége van rá, mert csak így tudna munkát vállalni Nincs szüksége rá, mert egészségi állapota miatt egyáltalán nem tud munkát vállalni Nincs szüksége rá, mert nem a segítség hiánya miatt nem dolgozik Az 582 ezer megváltozott munkaképességű inaktív személy túlnyomó többsége úgy ítélte meg, hogy nincs semmiféle segítségre szüksége, vélhetően azért, mert nem tud, nem kíván munkát vállalni. Mindössze 11,7%-uk ítélte olyannak egészségi állapotát, hogy bizonyos segítségfajtákkal képes (re-)integrálódni a munkaerőpiacon. Ennek a 68 ezer főnek valamivel több mint a fele azonban csak komplex (2 3 fajta) segítséggel tudna (újból) munkába állni. A munkafeltételek egyedi kialakítását igénylők (összesen 63 ezer fő) 84,1%-a másként nem tudna munkát vállalni, csak úgy, ha a munkarend, munkaidő vagy teljesítmény-követelmény stb. tekintetében kedvezményeket kapna. Speciális eszközök, illetve technikai segítség biztosításával 34 ezer megváltozott munkaképességű inaktív személy tudna dolgozni, 71,7%-uk azonban kizárólag akkor, ha ezt megkapná. Emberi segítséggel mintegy 34 ezer inaktív személyt lehetne visszavezetni a munka világába, 70,5%- uk esetében ennek megoldatlansága biztos távolmaradást eredményezne, ugyanis ezer fő nyilatkozta azt, hogy emberi segítségre van szüksége ahhoz, hogy munkát tudjon vállalni. 18

19 Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011 Megváltozott munkaképességű inaktívak a szükségesnek vélt segítségfajták jellege szerint 17. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Emberi segítség Speciális eszközök, technikai segítség A munkafeltételekben kedvezmény Szüksége van rá, bár anélkül is tudna munkát vállalni Szüksége van rá, mert csak így tudna munkát vállalni Nincs szüksége rá, mert egészségi állapota miatt egyáltalán nem tud munkát vállalni Nincs szüksége rá, mert nem a segítség hiánya miatt nem dolgozik * * * A megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci lehetőségei összességében erősen behatároltak, tíz érintettből mindössze kettő dolgozik, a foglalkoztatottság lehetősége inkább csak azok számára adott, akiknek olyan típusú tartósan fennálló betegségük, egészségi problémájuk, funkcionális zavaruk, illetve egyéb korlátozottságuk van, amely a munkavégzésben csak kevésbé akadályozó. Célirányos intézkedésekkel (az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével, a közlekedés megszervezésével) legalább 100 ezer olyan ember kaphatna lehetőséget egy értelmesebb, teljesebb életre, akik számára a társadalom ma legfeljebb csak a szűkös anyagi támogatásokat biztosítja. 19

20 ISBN Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Váradi Rita Telefon: (+36-1) , Információszolgálat, telefon: (+36-1) , fax: (+36-1)

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez Az alapfelvétel jellemzői Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2011. II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Ötven év felettiek a munkaerőpiacon

Ötven év felettiek a munkaerőpiacon Központi Statisztikai Hivatal Ötven év felettiek a munkaerőpiacon 2013. május 08. Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az idősebb generációk munkaerő-piaci jelenléte... 3 Átmenet a munka világából

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Rokkantság és rehabilitáció az Európai Unióban

Rokkantság és rehabilitáció az Európai Unióban Rokkantság és rehabilitáció az Európai Unióban Európai Fogyatékosságügyi Stratégia 2010-2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt Fő célok: A 20 64 évesek legalább 75

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

A munkaerőpiactól távol maradó* éves népesség jellemzői

A munkaerőpiactól távol maradó* éves népesség jellemzői 2011/74 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 74. szám 2011. november 28. A munkaerőpiactól távol maradó* 15 61 éves népesség jellemzői A tartalomból 1 Bevezető 1 Helyzetkép

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A kérdőív a 15 64 éves népességre vonatkozik.

A kérdőív a 15 64 éves népességre vonatkozik. A/ LAKOS-azonosító: L KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL B/ Munkakörzet sorszáma C/ Megye MUNKAERŐ FELMÉRÉS ÉS KIEGÉSZÍTŐ FELVÉTELEI D/ Terület E/ A számlálókörzet száma F/ A lakás sorszáma Megváltozott munkaképességűek

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Foglalkoztatottság és munkanélküliség, április június

Foglalkoztatottság és munkanélküliség, április június Közzététel: 2009. július 29. Sorszám: 118. Következik: 2009. július 29. Ipari termelői árak Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2009. április június 2009 II. negyedévében a 15 74 éves foglalkoztatottak

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

9. SZER GYORSJELENTÉS

9. SZER GYORSJELENTÉS 9. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2016. november 30. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

7. SZER GYORSJELENTÉS

7. SZER GYORSJELENTÉS 7. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2016. május 31. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

2. SZER GYORSJELENTÉS

2. SZER GYORSJELENTÉS 2. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2014. december 31. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Állásajánlatokra vonatkozó

Részletesebben

Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében

Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében I. Bevezető Jelen vizsgálat a TIOP-3.3.2-12-/1. kiemelt projekt keretében készült, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája 2.1. A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája Az aktív népesség arányában, % Az aktív korú népesség arányában, % férfi nő összesen férfi nő összesen 1990 1,4 1,1 1,4 1,1 0,7 0,9 1991 6,0 5,1 5,6 4,4

Részletesebben

Foglalkoztatottság és munkanélküliség október december

Foglalkoztatottság és munkanélküliség október december Közzététel: 2008. január 30. Következik: 2008. január 30. Ipari termelői árak, 2007. december Sorszám:17. Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2007. október december 2007 IV. negyedévében a foglalkoztatottak

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Szociális és Egészségügyi Osztály. Ózd, július 19.

Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Szociális és Egészségügyi Osztály. Ózd, július 19. Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /.... (........) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 4/2011. (II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben