A krónikus hát- és derékfájás gyakorisága és az ezeket befolyásoló munkahelyi tényezők

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A krónikus hát- és derékfájás gyakorisága és az ezeket befolyásoló munkahelyi tényezők"

Átírás

1 FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A krónikus hát- és derékfájás gyakorisága és az ezeket befolyásoló munkahelyi tényezők Tárgyszavak: hátfájás; derékfájás; munkaterhelés; fizikai terhelés; osteochondrosis, spondylosis. A mozgásszervi betegségeknek jelentős szerepe van a munkaképesség csökkenésének kialakulásában. Egy finnországi felmérés adatai szerint a 30 év feletti személyek 25%-ában ezek a betegségek okozzák a munkaképesség csökkenését. Kanadában, ben körvizsgálatban mérték fel a lakosság egészségi állapota és a munkaképesség-csökkenés kapcsolatát. A vizsgálat során azt találták, hogy a fizikai képesség csökkenése minden huszadik esetben a mozgásszervi betegségekre vezethető vissza. Az USA-ban végzett kérdőíves felmérés adatai szerint a 45 év alatti vizsgált személyek között gyakori volt a hátfájás okozta munkaképesség-csökkenés. Több, széles körben végzett vizsgálat eredményei igazolták a mozgásszervi betegségek kialakulása és az egyes munkahelyi tényezők közötti öszszefüggéseket. Ezek a munkahelyi tényezők egyaránt lehetnek fizikai és pszichológiai jellegűek. A fizikai tényezők lehetnek az ülőmunka, az autóvezetés, nehéz tárgyak emelése, a kényelmetlen testtartás és a vibráció. A lélektani tényezők között nagy szerepe van a foglalkoztatottság bizonytalanságának. Részletesebb felmérések a különböző fizikai és pszichoszociális tényezők összefüggéseit is kimutatták. Egy svédországi felmérés során például bizonyították a nehéz, monoton munka, valamint a hát- és derékfájás kialakulása közötti kapcsolatot. A mozgásszervi betegségek és a munkahelyi tényezők különböző fajtáinak összefüggésére vonatkozóan sajnálatos módon kevesebb vizsgálatot végeztek. A szakemberek hosszú ideje igyekeztek tisztázni, hogy a munka után fellépő hát- és derékfájással járó megbetegedések milyen szervi elváltozásokon alapulnak, az elváltozások milyen módon jönnek létre és kialakulásukban milyen szerepe van az egyes munkahelyi hatásoknak. Az régóta ismert, hogy a gerincoszlop mellett húzódó izmok görcsös állapota gyakori oka az ilyen panaszoknak. Általában ezt a jelenséget tartják az ilyen panaszok leggyakoribb okának. Másik fontos tényező a gerincoszlopot alkotó csigolyák között lévő porckorong elváltozásai. Ez egy külső, rostos, ellenálló gyűrűből és egy belső,

2 lényegesen lazább, zselészerű állománnyal töltött belső részből áll. Erős, főleg hirtelen történő mechanikus behatásra a belső, puha állomány átlépi a külső gyűrűt és mechanikus nyomást gyakorol a külső gyűrűre, a csigolyák lemezeire és a csigolyák között kilépő idegekre (ezt a jelenséget nevezik porckorong- vagy gerincsérvnek). A nyomás alá került idegek által ellátott területen fájdalom lép fel, ezt a fájdalmat esetenként a bőrérzés zavara vagy megszűnése is kísérheti. Ezek a folyamatok egyes esetekben nemcsak a derék- és háttájra, hanem az ülőideg sérülése esetén a fájdalom és az érzészavarok a comb és az egész láb területére kiterjedhetnek. Ilyen esetekben bénulások is kialakulhatnak. (A köznyelv és az orvosi szakirodalom a deréktáji panaszok esetében lumbágóról, a comb és a láb területére is kiterjedő esetekben isiászról, régiesen ülőidegzsábáról beszél. A tömörítő megjegyzése.) A hát- és derékfájásban szenvedő személyek röntgenvizsgálata során a gerincoszlopot alkotó csigolyákon elváltozásokat észleltek. Ezek közül a legfontosabbak az osteochondrosis (a csont felületes elhalása) és a spondylosis (a csigolyák közötti izületek megmerevedése). Számos vizsgálat azt mutatta, hogy ezeknek az elváltozásoknak a jelenléte együtt jár a hát- és derékfájásos panaszok felléptével és azok okaiként is szerepelnek. Ezek a vizsgálatok azt igazolták, hogy az osteochondrosis és a spondylosis jelenléte és a munkahelyi terhelés nagysága között pozitív öszszefüggés van, de ennek részleteit az eddigi vizsgálatok során a vizsgálatokkal kapcsolatos módszertani problémák miatt nem sikerült tisztázni. A gerincoszlop elváltozásai által okozott panaszok Németországban hivatalosan foglalkozási betegségnek számítanak, amelynek fellépése esetén a dolgozót kártalanítani kell. Ez a tény és a korábbi vizsgálatok nem egyértelmű eredményei miatt szükségessé vált, hogy megvizsgálják a már említett munkahelyi hatások lefolyásának mechanizmusát. A különböző vizsgálatok kimutatták, hogy a fizikai és pszichoszociális munkahelyi tényezők szerepet játszanak a mozgásszervi betegségek kialakulásában. Kevesebb olyan adat áll rendelkezésre, amelyek alapján összehasonlítható lehetne az említett munkahelyi tényezőknek a hát- és derékfájásban szenvedő és az attól mentes dolgozókra gyakorolt hatása. Kanadai elemzés A hát- és derékfájással járó megbetegedések gyakoriságának és a velük összefüggésben lévő tényezők vizsgálatára egy kanadai felmérés keretében került sor. Kanadában ben kérdőíves felmérést végeztek a lakosság egészségi állapotára vonatkozóan. (Kanadai Országos Lakossági Egészségügyi Körvizsgálat, angol rövidítése: NPHS). Ennek keretében más, az egészségi állapotra vonatkozó adatok mellett elemezték a vizsgáltak által említett, egészségügyi szakemberek által megállapított hát- és derékfájásos megbetegedé

3 sekről és az általuk okozott munkaképesség-csökkenésről szóló adatokat. A vizsgálat során felmérték a megbetegedésekben szereplő különböző fizikai és pszichés tényezőket és azoknak egymással való összefüggését. A vizsgálandó háztartásokat Kanada teljes lakossága közül válogatták ki. A vizsgált háztartások minden tagjánál elvégezték a kérdőíves vizsgálatot. Minden háztartásból kiválasztottak egy személyt, akit részletesebben vizsgáltak. A mintát a teljes vizsgált populációra vonatkozóan reprezentatívnak tekintették. Az egészségi állapotra vonatkozóan azt vizsgálták, hogy van-e a vizsgált személynek a) egészségügyi szakember által megállapított mozgásszervi megbetegedése, b) mozgásszervi megbetegedésből eredő munkaképesség-csökkenése. A munkahelyi tényezők közül vizsgálták a végzett munka jellegét (fizikai vagy szellemi munka, valamint részidős munka), a munkahelyi stresszt és pszichikai terhelést, a szükséges döntések meghozásához rendelkezésre álló időt és a közösség által a dolgozónak nyújtott (közösségi vagy szociális) támogatást. A terhelések felmérésére speciális értékelőskálákat használtak. Ezenkívül felmérték, hogy a vizsgált személy mennyire biztos abban, hogy a jövőben is foglalkoztatni fogják (a továbbiakban: a foglalkoztatottság bizonytalansága) valamint azt, hogy a dolgozó milyen fizikai igénybevételnek van kitéve. Az egyes vizsgált tényezők közötti összefüggéseket statisztikailag elemezték. A vizsgált háztartások 88,7%-a, a részletesebb vizsgálatra kiválasztott egyének 96,1%-a válaszolt a kérdésekre. A mozgásszervi betegségeket és a velük összefüggő tényezőket 8273 (4230 férfi és 4043 nő) olyan 18 és 64 év közötti személy esetében vizsgálták, akik a vizsgálat idején még aktív dolgozók voltak. A vizsgált személyek száma lehetővé tette a férfiakra és a nőkre vonatkozó adatok külön elemzését. A vizsgálat során felmérték a hát- és derékfájás különböző formáinak gyakoriságát (a vizsgálatból az izületek gyulladásos betegségeiben szenvedő személyeket kizárták) és az ilyen panaszok okozta munkaképesség-csökkenést. A talált eseteket két csoportba osztották: a) munkaképesség-csökkenést okozó mozgásszervi megbetegedésekre és b) más mozgásszervi megbetegedésekre. A vizsgált férfiak 14,1%-a, a vizsgált nők 8,4%-a nem felelt a kérdőíven szereplő kérdésekre. A válaszoló és nem válaszoló személyek kor és szociális helyzet szerinti megoszlása gyakorlatilag azonos volt. A válaszoló férfiak 14,4%-a és a válaszoló nők 12,5%-a számolt be egészségügyi szakember által diagnosztizált hát- és derékpanaszokról. A csökkent munkaképesség aránya a férfiak között 6,6%, a nők között 5,3%. Gyakran előfordult a különböző elváltozások együttes előfordulása. Például a csökkent munkaképességű férfiak 55,7%-a hát- és deréktáji panaszokról is beszámolt. A munkaképességcsökkenés okai főként a mozgásszervi megbetegedések voltak (a férfiaknál ez

4 az arány 51%, a nőknél 40% volt). A hát- és deréktáji panaszok gyakorisága a korral mindkét nemben folyamatosan növekedett. A nőknél a mozgásszervek megbetegedései által okozott munkaképesség-csökkenés aránya is ugyanígy alakult. Frankfurti felmérés Az egyes mozgásszervi megbetegedések és a velük összefüggésben lévő munkahelyi tényezők szerepének tisztázása mellett az is szükségessé vált, hogy a panaszok és az egyidejűleg észlelt szervi elváltozások összefüggéseit is feltárják. Seidler és munkatársai Frankfurtban és környékén végezték vizsgálataikat. Olyan év közötti férfibetegeket vizsgáltak, akik hát- vagy derékfájás miatt fordultak orvoshoz, és a gerincoszlopukról készült röntgenfelvételen spondylosis, osteochondrosis vagy porckorongsérv volt látható. A gerincoszlop más megbetegedéseiben szenvedő betegek a vizsgálatban nem vettek részt. A megkérdezett betegek 80%-a vállalta a vizsgálatban való részvételt, így a vizsgálat 438 betegre terjedt ki. Egészséges kontrollcsoportként a Frankfurt és környéke lakosai közül, a népesség-nyilvántartásból választottak ki 219 személyt. A kontrollcsoportban a megkérdezettek 66%-a vállalta a vizsgálatban való részvételt. A kontrollcsoport kormegoszlása hasonló volt a betegek csoportjának kormegoszlásához. Kialakítottak egy másik kontrollcsoportot is, amely 236 olyan betegből állt, akiknél vesekőzúzást végeztek, de mozgásszervi panaszuk nem volt. Azért választották kontrollnak ezt a csoportot, mivel a vesekő gyakorisága független az érintettek foglalkozásától, ugyanakkor előzetes kivizsgálásuk során deréktájukról röntgenfelvételt készítenek. A vizsgált személyeket érő munkahelyi terhelést a kérdőíves kikérdezés módszerével mérték fel. A kérdőíves módszerek alkalmazása során gyakori probléma az, hogy a vizsgáltak a feltett kérdéseket tévesen értelmezik. Ennek a kiküszöbölésére a vizsgáltakkal elmondatták, hogy munkájuk során milyen tárgyakat emelnek vagy visznek és utána tettek fel kérdéseket a tárgyak súlyára, a munkavégzés egyes fázisaira, azok gyakoriságára és időtartamára és a testtartásra vonatkozóan. Az észlelt mozgásszervi panaszokat a Kuorinka és munkatársai által kidolgozott kérdőívvel (Nordic-kérdőív) rögzítették. A kérdőíveket kitöltő orvostanhallgatók nem ismerték a vizsgálat célját. A gerincoszlopról készült röntgenfelvételeken talált elváltozásokat két szakorvos, egymástól függetlenül értékelte. Ezután meghatározták a vizsgált személyeket érő, a tárgyak emeléséből és hordozásából, valamint a törzs hajlításából adódó, az ágyéki gerincoszlopra gyakorolt erőhatást (expozíció). A beteget a betegség diagnózisának idejéig érő összes expozíció értékét összesítették (kumulatív expozíció) és 10 6 Nh-ban fejezték ki. Ez a kumulatív expozíció a munkában eltöltött idő és az időegység alatt ható expozíció szorzata. A kumulatív expozíciót az egyes foglalkozásokra vonatkozóan külön-külön meghatározták.

5 Az expozíció mértékét a Newtonban mért napi expozíció formájában adták meg (Nh.) A kumulatív expozíciót kétféle módon számították ki. Az első számítási módban a hordozott vagy megemelt súlyok kilogrammban mért értékeinek négyzetgyökeit megszorozták az egyes expozíciók időtartamával. A számítást az egyes munkahelyi helyzetekre (emelés, anyag hordozása, előrehajtott testhelyzet) vonatkozóan külön-külön végezték el. A második számítási módban a különböző expozíciók okozta terhelések kombinált hatását mutatták ki. Erre a célra a Main-Dortmund dózis modellt (MDD) használták. Ebben a számítási módszerben az években mért expozíciós időt szorozták meg az éves dózissal. A kalkuláció során minden expozíciót figyelembe vettek, függetlenül annak nagyságától. A vizsgálat során felmérték a vibráció által az ágyéki gerincoszlopra gyakorolt erőhatást is. Az erre vonatkozó számításban először kiszámították a kumulatív expozíciót, függetlenül attól, hogy az milyen talajon jött létre. Mivel köztudott, hogy a talaj minősége erősen befolyásolja a vibrációs hatás nagyságát, ezért a második számítás során a kumulatív expozíciót egy a talaj minőségétől függő 0 3 közötti faktorral megszorozták. Az egyes foglalkozásokban észlelhető expozíciók jellemzése Mivel a munkahelyi terhelésekre való visszaemlékezés utólagos tévedések veszélyét rejti magában, szükség volt az egyes foglalkozásokban fellépő terhelések objektív mérésére. A kontrollszemélyek adatai alapján meghatározták a különböző foglalkozásokban az egyes munkahelyi tevékenységek (emelés, tárgyak vitele, előrehajtott testtartás) által okozott éves terhelés átlagos és leggyakoribb értékeit. Ezt az értéket foglalkozási expozíciós mátrixnak (JEM) nevezték el. A kérdőíves interjúk ellenőrzésére 47 interjút a vizsgálatban addig részt nem vevő kérdezővel megismételtek. Az egyes foglalkozások leírása, az ágyéki gerincoszlopra ható erőkre vonatkozó adatokról szóló beszámolók pontosan reprodukálhatók voltak. A vibrációs expozícióra vonatkozó adatok azonban csak csekély, elégtelen mértékben voltak reprodukálhatók. A vizsgálatot zavaró tényezők Mivel a kor erősen befolyásolja a mozgásszervi betegségek gyakoriságát, a statisztikai elemzés során figyelembe kellett venni a népesség kormegoszlását. A városok egyes részein lakók foglalkozási megoszlása is eltérő lehet, ezért az elemzés során figyelembe vették a lakóhelyet is. Számításba vették továbbá az ágyéki gerincoszlopra gyakorolt nyomást befolyásoló más állapotokat (például sántítás) is. Az életmódi és pszichikai tényezők, a testsúly és a dohányzás együttesen sem befolyásolták 10%-nál nagyobb mértékben az expozíció értékét, így azokat a végső értékelés során nem vették figyelembe.

6 A vizsgálatok során nyert eredmények arra utalnak, hogy a nagyobb fizikai terheléssel járó munkakörökben dolgozók között gyakrabban fordul elő az osteochondrosis és a spondylosis. A nehéz fizikai munkakörökben 10 évnél rövidebb időn át dolgozó munkások között ezek az elváltozások 3,2-szer gyakoribbak voltak mint a kontrollszemélyek között (esélyarány: 3,2.) Azok között, akik több mint 10 évig végeztek nehéz fizikai munkát, ugyanez az arány 6,2 volt. Ezek az értékek statisztikailag szignifikáns különbséget jelentenek. A kevésbé megerőltető fizikai munkát végzők esetén a kontrollokhoz viszonyított esélyarány 1,8 volt, ami a szignifikáns különbség határértékén van. A tárgyak emelése vagy hordozása által az ágyéki gerincoszlopra gyakorolt erőhatás által okozott kumulált expozíció szignifikáns dózis/válasz összefüggést adott (a hatással párhuzamosan alakuló) 8,1 esélyaránnyal. Ha a porckorongsérvben szenvedő egyéneket a feldolgozásból kizárták, akkor ez az arány a legnagyobb expozíciós kategóriában 8,5-re nőtt. A munka során előrehajtott testhelyzetben 1500 óráig terjedő időt eltöltött személyeknél szintén gyakoribb volt a panaszokat okozó osteochondrosis és spondylosis. (Ennek a csoportnak a kontrollokhoz viszonyított esélyaránya 2,0 volt.) Az ilyen testhelyzetben 1500 óránál többet eltöltött személyek esetében az esélyarány 4,3-ra növekedett. Ha a porckorongsérvben szenvedő személyeket a vizsgálatból kizárták, akkor az esélyarány 3,5 volt. A tárgyak emelésével és hordozásával és a nagymértékben előrehajtott testhelyzettel járó munkák nagyobb fokú expozíciót jelentettek. Ebbe a kategóriába azokat sorolták be, ahol az emelés és az anyagok hordozása kg 2 h és az előrehajlott testhelyzetben végzett munkának az ideje 1500 óránál több volt. Ezekben az esetekben az esélyarány 16,1 volt. Ha csak azokat a személyeket vizsgálták, akiknek soha nem volt porckorongsérvük, akkor az esélyarány 18,2-re nőtt. Azoknál a személyeknél, ahol az MDD modell által számított expozíciós érték meghaladta a 9, Nh értéket, az esélyarány 8,5 volt, összehasonlítva azoknak a személyeknek a kockázatával, akiknél az expozíció Nh értéke 0 volt. Ha a porckorongsérvben szenvedő személyeket a vizsgálatból kizárták, akkor az esélyarány értéke 7,1-re csökkent. Az egész testre ható vibráció (amelynek értékelésekor a munkahely talajának minőségét is figyelembe vették) hatása miatt az esélyarány 1,6 volt, ami nem szignifikáns. Ugyanez az esélyarány a porckorongsérvben nem szenvedő személyek között 2,0 volt. Az egyes vizsgált csoportok esélyarányai közötti különbséget lényegesen nem befolyásolta, ha a vibrációs tényező hatását nem vették figyelembe. A spondylosis és az osteochondrosis vonatkozásában az ágyéki gerincoszlopra ható erőt figyelembe véve nem volt összefüggés a munkában eltöltött idővel.

7 A fizikai terhelésnek a foglalkozási mátrix által meghatározott nagysága A kontrollok egyéni expozícióját számszerű mutatókkal való összehasonlítással határozták meg. Szignifikáns összefüggést mutatott az ágyéki gerincoszlop terhek emelése vagy hordozása és az előrehajlott testhelyzet miatti expozíciójának mértéke és az osteochondrosis vagy spondylosis gyakorisága. Az esélyarány 6,0 volt a 10, Nh expozíciónak kitett személyeken, míg 2,6 volt a 3, Nh expozíciónak kitett személyek esetében. 10, Nhnál nagyobb terhelés esetén az esélyarány szintén 6,0 volt. Ha az egyéni expozíciók középértékét vették összehasonlítási alapul, akkor a legnagyobb mértékű expozíció esetében az esélyarány 3,7 volt a kontrollokhoz viszonyítva. Ha a porkorongsérvben szenvedő személyeket a vizsgálatból kizárták, akkor a legnagyobb expozíciós kategória esélyaránya 2,8 volt a kontrollokhoz viszonyítva, ennek a csoportnak az expozíció középértékének vizsgálata során mért esélyaránya 2,9 volt. A felmérés kiértékelése Az egyes munkahelyi tényezők és a mozgásszervi betegségek gyakoriságának összefüggéseit vizsgálva a felmérés kiértékelésekor számos összefüggést találtak. A munkával járó fokozott pszichés terhelés a nők között együtt járt mind a mozgásszervi betegségek, mind a mozgásszervi megbetegedések okozta munkaképesség-csökkenés nagyobb gyakoriságával. A kisebb mértékű közösségi támogatás és a foglalkoztatottság bizonytalansága mindkét nemben együtt járt a mozgásszervi betegségek okozta munkaképesség-csökkenés gyakoriságának növekedésével. A nagyobb mértékű fizikai igénybevétel mindkét nemben megnövelte a hát- és deréktáji panaszok gyakoriságát. Érdekes módon a munkahelyi döntésekhez rendelkezésre álló idő hossza nem mutatott egyértelmű összefüggést a mozgásszervi betegségek gyakoriságával. Az egyes munkahelyi tényezők között mindkét nem esetében csak gyenge összefüggéseket találtak. Érdekes módon pszichés terhelés és a munkahelyi közösségi támogatás, valamint a munkahelyi döntésekhez rendelkezésre álló idő és fizikai terhelés mértéke egymással ellentétesen viselkedtek. Az egyes munkahelyi tényezők és a mozgásszervi betegségek gyakoriságának vizsgálata azt mutatja, hogy a nagyobb elvárásokkal járó foglalkozásokban nagyobb ezeknek a betegségeknek a gyakorisága. A kisfokú közösségi támogatás, a foglalkoztatás bizonytalansága és fizikai megterhelés szintén pozitív kapcsolatban vannak a mozgásszervi betegségek és az általuk okozott munkaképesség-csökkenés gyakoriságával, de ezek az összefüggések statisztikailag ritkán szignifikánsak. A különböző deréktáji panaszok nagy számuk és következményeik alapján egyaránt népbetegségnek tekinthetők. Az ismertetett kanadai vizsgálat

8 eredményei szerint minden nyolcadik aktív kanadai dolgozónak van egészségügyi szakember által megállapított hát/deréktáji megbetegedése és a dolgozó kanadaiak között észlelt munkaképesség-csökkenés eseteinek fele a mozgásszervi betegségek rovására írható. Ezek a tények egyértelműen igazolják a dolgozók között észlelt mozgásszervi megbetegedések jelentőségét. Az itt leírt eredményeket nehéz más vizsgálatok eredményeivel összehasonlítani. Ezek oka a vizsgált populációk és az alkalmazott kérdőíves módszerek közötti különbség. Egy finnországi felmérés során munkaképes korú férfiak között a folyamatos derékfájás gyakorisága 4,9 15,4% között változott attól függően, hogy a kérdezők a megbetegedésre vonatkozóan milyen meghatározást használtak. A kanadai Ontario államban végzett felmérés során a derékfájás okozta komoly problémák gyakoriságát a éves korosztályban 3,2%-nak, a évesek között 12,5%-nak találták. Az említett Ontario államban végzett egészségügyi felmérés során talált gyakori krónikus hát- és derékfájás és a mozgásszervi betegségek miatt keletkező munkaképességcsökkenésnek együttes előfordulása rávilágít a problémáknak a lakosság munkaképesség-csökkenésében elfoglalt jelentős szerepére. Az ilyen megbetegedések kialakulásának módját is tisztázni kívánó szintén fentebb ismertetett frankfurti vizsgálat adatai arra utalnak, hogy a panaszokkal járó osteochondrosisok és spondylosisok kialakulása összefüggésben van azzal, ha az érintettek munkájuk során súlyokat emelnek, egyik helyről a másikra visznek vagy erősen előrehajlott testhelyzetben dolgoznak. (A vizsgált személyek kis száma nem tette lehetővé a gerincoszlopon kialakuló különböző elváltozások és a munka jellegének részletes vizsgálatát.) Azt azonban a vizsgálat egyértelműen bebizonyította, hogy a halmozódó munkahelyi fizikai terhelés komoly kockázati tényezője a gerincoszlopon a csigolyák közötti tér kiszélesedésének és a különböző csontkinövések létrejöttének és ebből adódó megbetegedéseknek. Mint minden más munkahelyi ártalomban a gerincoszlop megbetegedéseiben is szerepük van a munkahelyi ergonómiai és pszichoszociális tényezőknek is. A nagymértékű munkahelyi elvárásoknak és a mozgásszervi betegségek gyakoriságának a nők között észlelt összefüggése összhangban van a súlyos pszichológiai terhelésnek és a mozgásszervi betegségek okozta munkaképesség-csökkenésben játszott szerepével, akár úgy, hogy ezek járulékos tényezőként szerepelnek a mozgásszervi megbetegedések okozta munkaképesség-csökkenés kialakulásában vagy úgy, hogy a nehéz követelményeknek való megfelelés miatti nehézségek mértékének tekinthetők. A kisfokú szociális (közösségi) támogatottságnak és a mozgásszervi betegségek okozta munkaképesség-csökkenésnek mindkét nemben észlelt összefüggése megegyezik más felmérések eredményeivel. A kismértékű szociális támogatottság egyrészt oka lehet a mozgásszervi betegségek kialakulásának (etiológiai/kóroktani szempont) másrészt a közösségi támogatás hiánya miatt

9 fokozza a krónikus mozgásszervi betegségek okozta károsodást. Ez utóbbi egyezik a már említett, a munkaképesség csökkenésére utaló szemponttal. A foglalkoztatás bizonytalansága és a mozgásszervi betegségek összefüggése megérthető egyrészt személyes nehézségek alapján, amelyek a munkahelyi feladatoknak a változó munkaképesség melletti teljesítésével kapcsolatosak, másrészt a mozgásszervi betegségekben szenvedő munkatársakkal kapcsolatos diszkrimináció reális felismerése alapján. A szakirodalom gyakran foglalkozik a hát- és deréktáji panaszokban szenvedő dolgozók munkahelyi elfogadottságának kérdéseivel. Ezeknél a betegeknél a munkaképesség csökkenése gyakori jelenség, ez viszont alapul szolgálhat a foglalkoztatás bizonytalanságával kapcsolatos félelmeknek. A munkahelynek vagy a munkakörnek ilyen okok miatt létrejött megváltozásait az USA-ban vizsgálták szintén kérdőíves felmérés során. A hát- és deréktáji fájdalmakról panaszkodó munkások 12,1%-a (az összes munkás 2,1%-a) számolt be olyan esetekről, amikor munkáját ilyen panaszok miatt félbe kellett szakítania. Emellett ezeknek a munkásoknak 9,6%-a (az összes munkás 1,7%-a) számolt be arról, hogy hátés derékfájás miatt a munkaköre megváltozott. Mivel a munkahely elhagyása nemcsak más munkakörbe való áthelyezéssel, hanem a munka abbahagyásával is bekövetkezhet, az utóbbi esetek figyelmen kívül hagyása csökkentheti ennek az összefüggésnek az erősségét. Ezeket a jelenségeket mind a munkaerőpiac, mind az egészségügyi problémák szempontjából tovább kell vizsgálni. A vizsgálat során a dolgozókat érő nagyfokú fizikai megterhelés és a mozgásszervi panaszok között talált kapcsolat összhangban volt a korábban leírt irodalmi adatokkal. A vizsgált vagy mozgásszervi betegségekben szenvedő dolgozók azonban a fizikai tényezőket eltérő módon értékelhetik. Számos, a testtartás és a súlyok emelésének hatására vonatkozó kérdőíves vizsgálatban nem találtak statisztikailag értékelhető összefüggést ezen hatások és a pszichológiai tényezők között. Ezért egyes szakemberek helyesebbnek tartják objektív mérési módszerek alkalmazását Az ilyen módszerek alkalmazásának azonban számos időbeli és technikai korlátja van. Más szerzők összehasonlították a munkaterhelést és a dolgozók által évek múlva kitöltött kérdőívek eredményeit és a kétféle adatcsoport között összefüggést találtak. Egyes módszereknél, például amikor a frankfurti felmérésben az ágyéki gerincoszlopot ért terhelést számszerűen határozták meg, a dolgozók által szolgáltatott adatokat egyszerűen nem lehetett nélkülözni. Természetesen mint minden emberi beszámolóból, a szubjektivitás ezekből az esetekből sem zárható ki. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gerinc megbetegedéseiben szenvedő dolgozók súlyosabbnak értékelik munkahelyi fizikai terhelésüket, mint azok, akik panaszmentesek. Az ún. keresztmetszeti (egy adott időpontra vonatkozó) vizsgálatok eredményeit zavarhatják a kérdésekre válaszolók aránya, a munkaerővándorlás, a mérési lehetőségek korlátozott volta és a más vizsgálatoktól való

10 időbeli eltérések. Ennek ellenére a nagy létszámot érintő felméréseknek (pl. az itt ismertetett kanadai egészségügyi felmérés) számos előnyük is van. Ezek a felmérések az adott terület lakosságának reprezentatív mintájára vonatkoznak, gyakran nagy válaszadási aránnyal, és ezért kimutatják a vizsgálat korlátait és az egészségpolitikai szempontból lényeges kockázati tényezőket. Eredményeik nem korlátozódnak bizonyos iparágakra vagy munkahelyekre, hanem felölelik a foglalkozások széles skáláját. A mintaszámok általában elegendőek az adott népességben előforduló alcsoportok vizsgálatára is, amint ezt a jelen felmérésben is vizsgálni tudták (a vizsgált jelenségek nemek közötti megoszlását). Az expozíció mértékének meghatározására alkalmazott különböző módszerek, amint az a frankfurti felmérésben is történt, lehetővé teszik az expozíció és a megbetegedések összefüggéseinek pontosabb feltárását, ezenkívül elősegíthetik a szükséges ergonómiai és műszaki beavatkozások megtervezését is. A populációkra vonatkozó felmérések gondos elemzése elősegítheti munka-hipotézisek kialakítását, mint ahogy az egyes összefüggésekre vonatkozóan a jelen felmérés esetében is megtörtént. A munkaképes populációban előforduló mozgásszervi betegségek gyakoriságának meghatározása, és az ilyen jellegű vizsgálatok feltételeinek megismertetése egyaránt hasznos lehet a gyakorló foglalkozás-egészségügyi orvosok, munkaerőpiaci politika irányítói, valamint a témával foglalkozó kutatók számára. (Dr. Megyeri Miklós) Cole, D. C.; Ibrahim, S. A. stb.: Work correlates back problems and activity restriction due to musculosceletal disorders in the Canadian national population health survey (NPHS) data. = Occupational and Environmental Medicine, 58. k. 11. sz Seidler, A.; Bolm-Audorff, U. stb.: The role of cumulative physical work load in lumbar spine disease: risk factors for lumbar osteochondrosis and spondylosis associated with chronic complaints. = Occupational and Environmental Medicine, 58. k. 11. sz

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Összefüggés a több műszakban végzett munka és a metabolikus szindróma között

Összefüggés a több műszakban végzett munka és a metabolikus szindróma között MUNKAVÉDELEM 1.4 Összefüggés a több műszakban végzett munka és a metabolikus szindróma között Tárgyszavak: váltott műszakos munka; nappali műszak; metabolikus szindróma; szérumlipid; vércukor; elhízás;

Részletesebben

A közeljövő legfontosabb fizikai kockázatai a munkahelyeken

A közeljövő legfontosabb fizikai kockázatai a munkahelyeken FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3 A közeljövő legfontosabb fizikai kockázatai a munkahelyeken Tárgyszavak: káros hatás; veszélyfelmérés; előrejelzés; kutatás; megelőzés; tájékoztatás. Emelkedő kockázatok kutatása

Részletesebben

Az ágyéki gerinctáj foglalkozási ártalmai terhelhetősége nehéz súlyok

Az ágyéki gerinctáj foglalkozási ártalmai terhelhetősége nehéz súlyok MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 Az ágyéki gerinctáj foglalkozási ártalmai terhelhetősége nehéz súlyok mozgatásával Tárgyszavak: ágyéki gerinc; diszkopátia; foglalkozási betegség; gerincterhelés;

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,

Részletesebben

Adalékok az önálló térdartrózis foglalkozási betegséggé való nyilvánításához

Adalékok az önálló térdartrózis foglalkozási betegséggé való nyilvánításához MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 3.2 Adalékok az önálló térdartrózis foglalkozási betegséggé való nyilvánításához Tárgyszavak: térdartrózis; térdelés; emelés; cipelés; foglalkozási betegség.

Részletesebben

MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS A HAZAI KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA

MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS A HAZAI KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS A HAZAI KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA Előadó: dr. Kudász Ferenc

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata 1 A foglalkozás-egészségügy A foglalkozás-egészségügyi szolgálat A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata Foglalkozási ártalmak

Részletesebben

A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei

A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei Keszi Roland A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei www.krolify.hu Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kisterem 2005.április 22. A célszervezetek számának időbeli változása (N)

Részletesebben

A vibráció mint kockázati tényező

A vibráció mint kockázati tényező A vibráció mint kockázati tényező Dr. Martin János OMFI Zaj-, Rezgés-, Megvilágítás Technikai Laboratórium 2010.05.12.. REZGÉSEXPOZÍCIÓ FORMÁI EGÉSZTEST LOKÁLIS 2 3 Egésztest rezgés hatása az emberi szervezetre

Részletesebben

A munkakörnyezet és a biztonsági tevékenység hatása a munkahelyi balesetek alakulására nyolc fafeldolgozó társaságnál

A munkakörnyezet és a biztonsági tevékenység hatása a munkahelyi balesetek alakulására nyolc fafeldolgozó társaságnál MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.1 1.2 A munkakörnyezet és a biztonsági tevékenység hatása a munkahelyi balesetek alakulására nyolc fafeldolgozó társaságnál Tárgyszavak: foglalkozási baleset;

Részletesebben

A túlórázás, a kevés alvás és a nem végzetes akut szívinfarktus összefüggése

A túlórázás, a kevés alvás és a nem végzetes akut szívinfarktus összefüggése ERGONÓMIA 5.6 1.4 A túlórázás, a kevés alvás és a nem végzetes akut szívinfarktus összefüggése Tárgyszavak: túlórázás; alváshiány; munkaterhelés; szabadnap; szívinfarktus. Már 1977-ben az amerikai halálozási

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A munkakörnyezet veszélyes környezetnek minősíthető, mivel a munkahelyeken olyan egészségkárosodások jöhetnek létre, amelyek másutt nem fordulnak elő.

Részletesebben

És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály

És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály Gábor Edina, Budapest, 2016.04.13 SZÉP ÚJ VILÁG A munkaadók hajkurásszák

Részletesebben

Jelentés a munkavállalói létszámról. részállású:

Jelentés a munkavállalói létszámról. részállású: Jelentés a munkavállalói létszámról Foglalkozás-egészségügyi szolgálat neve: címe: orvosok száma: ápolók száma: alkalmazott egyéb személyek száma: Osztály A B C D főállású: részállású: Jelenleg ellátott

Részletesebben

Tüdőrák kockázata PVC előállításával foglalkozó munkások körében

Tüdőrák kockázata PVC előállításával foglalkozó munkások körében MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK.2 Tüdőrák kockázata PVC előállításával foglalkozó munkások körében Tárgyszavak: PVC; por; porexpozíció; tüdőrák; foglalkozási betegség. A vinil-klorid monomer

Részletesebben

Munkavédelmi oktatás

Munkavédelmi oktatás Munkavédelmi oktatás Dunaújvárosi Egyetem hallgatóinak oktatása 1 Munkavédelem szabályozása Munkavédelmi Törvény Végrehajtó rendeletek Munkabiztonsági Munkaegészségügyi Biztonsági Szabályzatok Munkáltató

Részletesebben

Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide!

Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide! Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Nap mint nap, emberek millió szenvednek valamilyen tüdőbetegség következtében, ráadásul a halálokok között is vezető szerepet betöltő COPD előfordulása

Részletesebben

A LAKOSAZON L B Munkakörzet sorszáma C Megye D Terület E A számlálókörzet száma F A lakás sorszáma. G A háztartás sorszáma

A LAKOSAZON L B Munkakörzet sorszáma C Megye D Terület E A számlálókörzet száma F A lakás sorszáma. G A háztartás sorszáma KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer Munkaerő-felmérés és kiegészítő felvételei MUNKABALESETEK ÉS MUNKÁVAL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGKÁROSODÁSOK 2013. II. negyedév A LAKOSAZON

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

A halláskárosodás összefüggése a dohányzással és a foglalkozási zajártalmakkal

A halláskárosodás összefüggése a dohányzással és a foglalkozási zajártalmakkal MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 A halláskárosodás összefüggése a dohányzással és a foglalkozási zajártalmakkal Tárgyszavak: halláskárosodás; zajártalom; dohányzás; egészségvédelem; káros

Részletesebben

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség. Üdvözöljük!

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség. Üdvözöljük! <Cég neve> Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Üdvözöljük! Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 1994. Európa Tanácsi rendelet 1996 óta mőködik székhelye Bilbao

Részletesebben

EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak

EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá

Részletesebben

HÁTSÉRÜLÉSEK. A kézi tehermozgatásból származó. csökkentésének lehetõségei MUNKABIZTONSÁG KATONÁKNAK 1

HÁTSÉRÜLÉSEK. A kézi tehermozgatásból származó. csökkentésének lehetõségei MUNKABIZTONSÁG KATONÁKNAK 1 MUNKABIZTONSÁG KATONÁKNAK 1 A kézi tehermozgatásból származó HÁTSÉRÜLÉSEK csökkentésének lehetõségei A Honvédelmi Minisztérium Munkabiztonsági és Építésügyi Hatósági Hivatal kiadványa Összeállította: Fodor

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL 2008. év Adatszolgáltatók: Foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatók Küldendő:

Részletesebben

Az alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre történik.

Az alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre történik. Milyen esetekben kötelező munkaviszony létesítése előtt az alkalmassági vizsgálat, az időszakos és a soron kívüli vizsgálat? Mit tehetnek a felek, ha nem értenek egyet a vizsgálat eredményével? Összefoglaltuk.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye Dr. Kudász Ferenc Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Fórum, 2011. március 9. Miért éppen karbantartás? A karbantartás előnyei

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2012. június 13.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2012. június 13. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

Munkahelyi stressz a munkavállalók szemszögéből

Munkahelyi stressz a munkavállalók szemszögéből Munkahelyi stressz a munkavállalók szemszögéből ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET Munkahelyi stressz a munkavállalók szemszögéből BUDAPEST 2010. MÁRCIUS 23. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén

SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén A cukorbetegség exponenciálisan növekvő előfordulású, az érintettek számát tekintve népbetegség, gyakoriságából, fennállásának

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi orvos szerepe a munkahelyi ergonómiai intézkedések tervezésében és megvalósításában

A foglalkozás-egészségügyi orvos szerepe a munkahelyi ergonómiai intézkedések tervezésében és megvalósításában ERGONÓMIA 5.1 A foglalkozás-egészségügyi orvos szerepe a munkahelyi ergonómiai intézkedések tervezésében és megvalósításában Tárgyszavak: acélhengermű; derékfájás; ergonómia; foglalkozás-egészségügyi orvos;

Részletesebben

A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban

A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban Legfontosabb tények az antibiotikum rezisztenciáról A mikroorganizmusok antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciája

Részletesebben

Tájékoztatott vagy tájékozott beteg kérdése

Tájékoztatott vagy tájékozott beteg kérdése Tájékoztatott vagy tájékozott beteg kérdése Az elektív csípő- és térd-protézis műtéten résztvevő betegek tájékoztatásának vizsgálata Készítette: Fehér Mónika MSc ápoló hallgató Az elektív csípő- és térd-protézis

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,

Részletesebben

Készítette: Galla Gyula

Készítette: Galla Gyula I. A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása. II. A munkáltatók kötelezettségei és feladatai az új munkabaleseti jegyzőkönyv. III. A munkavédelmi képviselők jogai és kötelezettségei a munkabalesetek kivizsgálásának

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Az erős fizikai munkaterhelés, és a munkahellyel való elégedetlenség növeli a derékfájás miatti hiányzásokat

Az erős fizikai munkaterhelés, és a munkahellyel való elégedetlenség növeli a derékfájás miatti hiányzásokat ERGONÓMIA 5.6 Az erős fizikai munkaterhelés, és a munkahellyel való elégedetlenség növeli a derékfájás miatti hiányzásokat Tárgyszavak: derékfájás; hiányzás; munkaalkalmatlanság; fizikai terhelés; pszichoszociális

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

Dr. Dózsa Katalin, Bóta Ákos, Bálity Csaba, Merész Gergő, Dr. Sinkó Eszter

Dr. Dózsa Katalin, Bóta Ákos, Bálity Csaba, Merész Gergő, Dr. Sinkó Eszter Praxisközösségi szolgáltatások igénybevétele, lakossági attitűdváltás a Svájci- Magyar Alapellátás-fejlesztési Modellprogram kapcsán 2017.február 22. Szakmapolitikai Fórum Dr. Dózsa Katalin, Bóta Ákos,

Részletesebben

Blumné Bán Erika Kresalek Péter. Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek elemzésének módszertani alapjaihoz

Blumné Bán Erika Kresalek Péter. Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek elemzésének módszertani alapjaihoz Blumné Bán Erika Kresalek Péter Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek elemzésének módszertani alapjaihoz Blumné Bán Erika Kresalek Péter Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

Nyugdíjkorhatáron túl dolgozók alkalmassági vizsgálatának szempontjai

Nyugdíjkorhatáron túl dolgozók alkalmassági vizsgálatának szempontjai Nyugdíjkorhatáron túl dolgozók alkalmassági vizsgálatának szempontjai Dr. Budavölgyi Attila Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet www.omfi.hu budavolgyi@omfi.hu Magyarország korfája

Részletesebben

A psoriasis kezelése kórházunkban: eredményeink, céljaink. Dr. Hortobágyi Judit

A psoriasis kezelése kórházunkban: eredményeink, céljaink. Dr. Hortobágyi Judit A psoriasis kezelése kórházunkban: eredményeink, céljaink Dr. Hortobágyi Judit Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon alapuló, krónikus, gyulladásos bőrbetegség Gyakorisága Európában 2-3% Magyarországon

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A Munkaképességi Index története, felhasználása, a Ház-modell. Tervezett országos Hálózat bemutatása

A Munkaképességi Index története, felhasználása, a Ház-modell. Tervezett országos Hálózat bemutatása A Munkaképességi Index története, felhasználása, a Ház-modell. Tervezett országos Hálózat bemutatása Előadó: Dr. Kudász Ferenc szakorvos Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi

Részletesebben

Születési hibák kockázata elekromágneses erőtérnek kitett szülők körében

Születési hibák kockázata elekromágneses erőtérnek kitett szülők körében FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3 4.2 Születési hibák kockázata elekromágneses erőtérnek kitett szülők körében Tárgyszavak: születési ; szülők expozíciója; elektromágneses tér. Különböző felmérések foglalkoztak

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP A KRÚDYBAN

EGÉSZSÉGNAP A KRÚDYBAN EGÉSZSÉGNAP A KRÚDYBAN Gerinctorna - Tartásjavító gyakorlatok A gerincoszlopon öt szakaszt különböztetünk meg. A nyaki gerincszakaszt hét nyakcsigolya, a háti gerincszakaszt tizenkét hátcsigolya, az ágyéki

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai

A foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai A foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai Foglakozás-egészségügyi Fórum 2010. május 12. Dr. Kardos Kálmán Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet A foglalkozási megbetegedések

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

Az gyógyszeripar által fejlesztett inzulin készülékek az éves egészségügyi költségek csökkenését és a terápiahűség javulását eredményezték* -53% +11%

Az gyógyszeripar által fejlesztett inzulin készülékek az éves egészségügyi költségek csökkenését és a terápiahűség javulását eredményezték* -53% +11% Terápiahűség javulása Teljes éves egészségügyi költség A gyógyszeripar folyamatosan dolgozik olyan új gyógyászati segédeszközök kifejlesztésén, melyek megfelelnek a betegek elvárásainak, javítják a terápiahűséget

Részletesebben

Zajcsökkentés az építőiparban

Zajcsökkentés az építőiparban ERGONÓMIA 5.2 Zajcsökkentés az építőiparban Tárgyszavak: zajvédelem; zajterhelés; építőipar; szabályozás. A túlzott munkahelyi zajterhelés visszafordíthatatlan halláskárosodást vagy munkabaleseteket okozhat,

Részletesebben

A 2002/2003-AS TANÉVBEN SZERVEZETT

A 2002/2003-AS TANÉVBEN SZERVEZETT A 22/23-AS TANÉVBEN SZERVEZETT PRÓBAÉRETTSÉGI SZAKMAI TANULSÁGAI OKI Követelmény- és Vizsgafejlesztő Központ Budapest, 24. március A 22/23-AS TANÉVBEN SZERVEZETT PRÓBAÉRETTSÉGI SZAKMAI TANULSÁGAI Köszönetnyilvánítás

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Gyógymasszőr szakképesítés. 2390-06 Masszázs alapozás modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Gyógymasszőr szakképesítés. 2390-06 Masszázs alapozás modul. 1. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig minősítő neve: Vízvári László minősítő beosztása: főigazgató JVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Minőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása

Minőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása Minőségirányítási csoport Szülői kérdőív feldolgozása 2010-11 Egyesített rövid távú cél: 4. Szülőkkel való kapcsolattartás feltérképezése A megvalósítás módja: Kérdőíves megkérdezés a szülői elégedettség

Részletesebben

A szabadban dolgozók és ennek egészségügyi kockázata

A szabadban dolgozók és ennek egészségügyi kockázata 2010/81 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 81. szám 2010. július 16. A szabadban dolgozók és ennek egészségügyi kockázata A szabadban dolgozók számára nagy és növekvő

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGT U D O M Á N Y I KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 44.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGT U D O M Á N Y I KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 44. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGT U D O M Á N Y I KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 44. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X

Részletesebben

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések

Részletesebben

Deréktáji gerincbetegségek - foglalkozás-egészségügyi feladatok

Deréktáji gerincbetegségek - foglalkozás-egészségügyi feladatok Deréktáji gerincbetegségek - foglalkozás-egészségügyi feladatok Dr. Nagy-László Nóra Budai Egészségközpont 2014.07.02. Útmutató készítése Pályázat: Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁMOP 2.4.8-12 Cím: Útmutató

Részletesebben

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Testtartás, kényelem és a munkaeszközök beállítása varrógépen végzett munkánál

Testtartás, kényelem és a munkaeszközök beállítása varrógépen végzett munkánál ERGONÓMIA 5.1 Testtartás, kényelem és a munkaeszközök beállítása varrógépen végzett munkánál Tárgyszavak: varrógép; beállítás; vázizomzat; terhelés; testtartás; ergonómia. A szakirodalomban mintegy két

Részletesebben

A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai

A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály

Részletesebben

X PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS

X PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS X PMS ADATGYŰJTÉS 2007 1 Tartalom Összefoglalás...3 A kutatásba beválasztott betegek életkora... 4 A kutatásba bevont betegek nem szerinti megoszlása... 5 Az adatgyűjtés során feltárt diagnózisok megoszlása...

Részletesebben

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában Összeállította: Szentmiklósi Miklós mérés-értékelés munkaközösség vezető Vályiné Pápai Viola igazgató A mérésre 2014.

Részletesebben

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás

Részletesebben

Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes

Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes A 2016. évi mikrocenzus, kis népszámlálás Célja, hogy két népszámlálás között

Részletesebben

Miért betegebbek a szegény gyerekek?

Miért betegebbek a szegény gyerekek? KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURAKÖZY BALÁZS Miért betegebbek a szegény gyerekek? Anne Case, Darren Lubotsky és Christina Paxson: Economic status and health in childhood: the origins of the gradient. American

Részletesebben

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Neurorehabilitációs Osztály Dr.Hajnalka Imre Sztupa Márta Dr.Mód Gabriella Osztályos

Részletesebben

ISO/DIS MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK?

ISO/DIS MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK? ISO/DIS 45001 MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK? MIÉRT KELL SZABVÁNYOS IRÁNYÍTÁSI RENDSZER? Minden 15 másodpercben meghal egy dolgozó Minden 15 másodpercben 135 dolgozó szenved balesetet 2,3 m halálos baleset

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Munkaképességi index alkalmazás lehetőségei

Munkaképességi index alkalmazás lehetőségei Munkaképességi index alkalmazás lehetőségei Dr. Kudász Ferenc Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály E-mail cím: kudasz@omfi.hu Telefonszám: +36-1-459-3086 Ergonómiai

Részletesebben

Irodaergonómia. Az emberközpontú környezetért. Urbánné Biró Brigitta BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

Irodaergonómia. Az emberközpontú környezetért. Urbánné Biró Brigitta BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék Irodaergonómia Az emberközpontú környezetért Urbánné Biró Brigitta BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék Az irodaergonómia területei Mitől lesz hatékony és egészséges a munkahely? Megfelelő környezet Megfelelő

Részletesebben

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak

Részletesebben

Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék)

Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék) Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék) A stressz hatása a szívre A túlzott mértékű stressz a szívbetegségek egyik rizikófaktora. Nyugalmi állapotban, átlagosan a felnőtt szív percenként

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

Az idősek egészsége és egészségmagatartása

Az idősek egészsége és egészségmagatartása MEGÖREGEDNI MA Az idősek egészsége és egészségmagatartása Boros Julianna Központi Statisztikai Hivatal PTE Demográfia és Szociológia Doktori Iskola 2016. június 8. Önkéntes részvétel CAPI alapú felmérés,

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Lehetséges dentális gócok előfordulásának vizsgálata orthopantomogram felvételeken

Lehetséges dentális gócok előfordulásának vizsgálata orthopantomogram felvételeken Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet igazgató: Dr. Kivovics Péter egyetemi docens http://semmelweis-egyetem.hu/fszoi/ https://www.facebook.com/fszoi Lehetséges

Részletesebben

Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre.

Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre. II. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató módosítása az Európai Gyógyszerügynökség előterjesztésére Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye

Részletesebben