A krónikus hát- és derékfájás gyakorisága és az ezeket befolyásoló munkahelyi tényezők

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A krónikus hát- és derékfájás gyakorisága és az ezeket befolyásoló munkahelyi tényezők"

Átírás

1 FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A krónikus hát- és derékfájás gyakorisága és az ezeket befolyásoló munkahelyi tényezők Tárgyszavak: hátfájás; derékfájás; munkaterhelés; fizikai terhelés; osteochondrosis, spondylosis. A mozgásszervi betegségeknek jelentős szerepe van a munkaképesség csökkenésének kialakulásában. Egy finnországi felmérés adatai szerint a 30 év feletti személyek 25%-ában ezek a betegségek okozzák a munkaképesség csökkenését. Kanadában, ben körvizsgálatban mérték fel a lakosság egészségi állapota és a munkaképesség-csökkenés kapcsolatát. A vizsgálat során azt találták, hogy a fizikai képesség csökkenése minden huszadik esetben a mozgásszervi betegségekre vezethető vissza. Az USA-ban végzett kérdőíves felmérés adatai szerint a 45 év alatti vizsgált személyek között gyakori volt a hátfájás okozta munkaképesség-csökkenés. Több, széles körben végzett vizsgálat eredményei igazolták a mozgásszervi betegségek kialakulása és az egyes munkahelyi tényezők közötti öszszefüggéseket. Ezek a munkahelyi tényezők egyaránt lehetnek fizikai és pszichológiai jellegűek. A fizikai tényezők lehetnek az ülőmunka, az autóvezetés, nehéz tárgyak emelése, a kényelmetlen testtartás és a vibráció. A lélektani tényezők között nagy szerepe van a foglalkoztatottság bizonytalanságának. Részletesebb felmérések a különböző fizikai és pszichoszociális tényezők összefüggéseit is kimutatták. Egy svédországi felmérés során például bizonyították a nehéz, monoton munka, valamint a hát- és derékfájás kialakulása közötti kapcsolatot. A mozgásszervi betegségek és a munkahelyi tényezők különböző fajtáinak összefüggésére vonatkozóan sajnálatos módon kevesebb vizsgálatot végeztek. A szakemberek hosszú ideje igyekeztek tisztázni, hogy a munka után fellépő hát- és derékfájással járó megbetegedések milyen szervi elváltozásokon alapulnak, az elváltozások milyen módon jönnek létre és kialakulásukban milyen szerepe van az egyes munkahelyi hatásoknak. Az régóta ismert, hogy a gerincoszlop mellett húzódó izmok görcsös állapota gyakori oka az ilyen panaszoknak. Általában ezt a jelenséget tartják az ilyen panaszok leggyakoribb okának. Másik fontos tényező a gerincoszlopot alkotó csigolyák között lévő porckorong elváltozásai. Ez egy külső, rostos, ellenálló gyűrűből és egy belső,

2 lényegesen lazább, zselészerű állománnyal töltött belső részből áll. Erős, főleg hirtelen történő mechanikus behatásra a belső, puha állomány átlépi a külső gyűrűt és mechanikus nyomást gyakorol a külső gyűrűre, a csigolyák lemezeire és a csigolyák között kilépő idegekre (ezt a jelenséget nevezik porckorong- vagy gerincsérvnek). A nyomás alá került idegek által ellátott területen fájdalom lép fel, ezt a fájdalmat esetenként a bőrérzés zavara vagy megszűnése is kísérheti. Ezek a folyamatok egyes esetekben nemcsak a derék- és háttájra, hanem az ülőideg sérülése esetén a fájdalom és az érzészavarok a comb és az egész láb területére kiterjedhetnek. Ilyen esetekben bénulások is kialakulhatnak. (A köznyelv és az orvosi szakirodalom a deréktáji panaszok esetében lumbágóról, a comb és a láb területére is kiterjedő esetekben isiászról, régiesen ülőidegzsábáról beszél. A tömörítő megjegyzése.) A hát- és derékfájásban szenvedő személyek röntgenvizsgálata során a gerincoszlopot alkotó csigolyákon elváltozásokat észleltek. Ezek közül a legfontosabbak az osteochondrosis (a csont felületes elhalása) és a spondylosis (a csigolyák közötti izületek megmerevedése). Számos vizsgálat azt mutatta, hogy ezeknek az elváltozásoknak a jelenléte együtt jár a hát- és derékfájásos panaszok felléptével és azok okaiként is szerepelnek. Ezek a vizsgálatok azt igazolták, hogy az osteochondrosis és a spondylosis jelenléte és a munkahelyi terhelés nagysága között pozitív öszszefüggés van, de ennek részleteit az eddigi vizsgálatok során a vizsgálatokkal kapcsolatos módszertani problémák miatt nem sikerült tisztázni. A gerincoszlop elváltozásai által okozott panaszok Németországban hivatalosan foglalkozási betegségnek számítanak, amelynek fellépése esetén a dolgozót kártalanítani kell. Ez a tény és a korábbi vizsgálatok nem egyértelmű eredményei miatt szükségessé vált, hogy megvizsgálják a már említett munkahelyi hatások lefolyásának mechanizmusát. A különböző vizsgálatok kimutatták, hogy a fizikai és pszichoszociális munkahelyi tényezők szerepet játszanak a mozgásszervi betegségek kialakulásában. Kevesebb olyan adat áll rendelkezésre, amelyek alapján összehasonlítható lehetne az említett munkahelyi tényezőknek a hát- és derékfájásban szenvedő és az attól mentes dolgozókra gyakorolt hatása. Kanadai elemzés A hát- és derékfájással járó megbetegedések gyakoriságának és a velük összefüggésben lévő tényezők vizsgálatára egy kanadai felmérés keretében került sor. Kanadában ben kérdőíves felmérést végeztek a lakosság egészségi állapotára vonatkozóan. (Kanadai Országos Lakossági Egészségügyi Körvizsgálat, angol rövidítése: NPHS). Ennek keretében más, az egészségi állapotra vonatkozó adatok mellett elemezték a vizsgáltak által említett, egészségügyi szakemberek által megállapított hát- és derékfájásos megbetegedé

3 sekről és az általuk okozott munkaképesség-csökkenésről szóló adatokat. A vizsgálat során felmérték a megbetegedésekben szereplő különböző fizikai és pszichés tényezőket és azoknak egymással való összefüggését. A vizsgálandó háztartásokat Kanada teljes lakossága közül válogatták ki. A vizsgált háztartások minden tagjánál elvégezték a kérdőíves vizsgálatot. Minden háztartásból kiválasztottak egy személyt, akit részletesebben vizsgáltak. A mintát a teljes vizsgált populációra vonatkozóan reprezentatívnak tekintették. Az egészségi állapotra vonatkozóan azt vizsgálták, hogy van-e a vizsgált személynek a) egészségügyi szakember által megállapított mozgásszervi megbetegedése, b) mozgásszervi megbetegedésből eredő munkaképesség-csökkenése. A munkahelyi tényezők közül vizsgálták a végzett munka jellegét (fizikai vagy szellemi munka, valamint részidős munka), a munkahelyi stresszt és pszichikai terhelést, a szükséges döntések meghozásához rendelkezésre álló időt és a közösség által a dolgozónak nyújtott (közösségi vagy szociális) támogatást. A terhelések felmérésére speciális értékelőskálákat használtak. Ezenkívül felmérték, hogy a vizsgált személy mennyire biztos abban, hogy a jövőben is foglalkoztatni fogják (a továbbiakban: a foglalkoztatottság bizonytalansága) valamint azt, hogy a dolgozó milyen fizikai igénybevételnek van kitéve. Az egyes vizsgált tényezők közötti összefüggéseket statisztikailag elemezték. A vizsgált háztartások 88,7%-a, a részletesebb vizsgálatra kiválasztott egyének 96,1%-a válaszolt a kérdésekre. A mozgásszervi betegségeket és a velük összefüggő tényezőket 8273 (4230 férfi és 4043 nő) olyan 18 és 64 év közötti személy esetében vizsgálták, akik a vizsgálat idején még aktív dolgozók voltak. A vizsgált személyek száma lehetővé tette a férfiakra és a nőkre vonatkozó adatok külön elemzését. A vizsgálat során felmérték a hát- és derékfájás különböző formáinak gyakoriságát (a vizsgálatból az izületek gyulladásos betegségeiben szenvedő személyeket kizárták) és az ilyen panaszok okozta munkaképesség-csökkenést. A talált eseteket két csoportba osztották: a) munkaképesség-csökkenést okozó mozgásszervi megbetegedésekre és b) más mozgásszervi megbetegedésekre. A vizsgált férfiak 14,1%-a, a vizsgált nők 8,4%-a nem felelt a kérdőíven szereplő kérdésekre. A válaszoló és nem válaszoló személyek kor és szociális helyzet szerinti megoszlása gyakorlatilag azonos volt. A válaszoló férfiak 14,4%-a és a válaszoló nők 12,5%-a számolt be egészségügyi szakember által diagnosztizált hát- és derékpanaszokról. A csökkent munkaképesség aránya a férfiak között 6,6%, a nők között 5,3%. Gyakran előfordult a különböző elváltozások együttes előfordulása. Például a csökkent munkaképességű férfiak 55,7%-a hát- és deréktáji panaszokról is beszámolt. A munkaképességcsökkenés okai főként a mozgásszervi megbetegedések voltak (a férfiaknál ez

4 az arány 51%, a nőknél 40% volt). A hát- és deréktáji panaszok gyakorisága a korral mindkét nemben folyamatosan növekedett. A nőknél a mozgásszervek megbetegedései által okozott munkaképesség-csökkenés aránya is ugyanígy alakult. Frankfurti felmérés Az egyes mozgásszervi megbetegedések és a velük összefüggésben lévő munkahelyi tényezők szerepének tisztázása mellett az is szükségessé vált, hogy a panaszok és az egyidejűleg észlelt szervi elváltozások összefüggéseit is feltárják. Seidler és munkatársai Frankfurtban és környékén végezték vizsgálataikat. Olyan év közötti férfibetegeket vizsgáltak, akik hát- vagy derékfájás miatt fordultak orvoshoz, és a gerincoszlopukról készült röntgenfelvételen spondylosis, osteochondrosis vagy porckorongsérv volt látható. A gerincoszlop más megbetegedéseiben szenvedő betegek a vizsgálatban nem vettek részt. A megkérdezett betegek 80%-a vállalta a vizsgálatban való részvételt, így a vizsgálat 438 betegre terjedt ki. Egészséges kontrollcsoportként a Frankfurt és környéke lakosai közül, a népesség-nyilvántartásból választottak ki 219 személyt. A kontrollcsoportban a megkérdezettek 66%-a vállalta a vizsgálatban való részvételt. A kontrollcsoport kormegoszlása hasonló volt a betegek csoportjának kormegoszlásához. Kialakítottak egy másik kontrollcsoportot is, amely 236 olyan betegből állt, akiknél vesekőzúzást végeztek, de mozgásszervi panaszuk nem volt. Azért választották kontrollnak ezt a csoportot, mivel a vesekő gyakorisága független az érintettek foglalkozásától, ugyanakkor előzetes kivizsgálásuk során deréktájukról röntgenfelvételt készítenek. A vizsgált személyeket érő munkahelyi terhelést a kérdőíves kikérdezés módszerével mérték fel. A kérdőíves módszerek alkalmazása során gyakori probléma az, hogy a vizsgáltak a feltett kérdéseket tévesen értelmezik. Ennek a kiküszöbölésére a vizsgáltakkal elmondatták, hogy munkájuk során milyen tárgyakat emelnek vagy visznek és utána tettek fel kérdéseket a tárgyak súlyára, a munkavégzés egyes fázisaira, azok gyakoriságára és időtartamára és a testtartásra vonatkozóan. Az észlelt mozgásszervi panaszokat a Kuorinka és munkatársai által kidolgozott kérdőívvel (Nordic-kérdőív) rögzítették. A kérdőíveket kitöltő orvostanhallgatók nem ismerték a vizsgálat célját. A gerincoszlopról készült röntgenfelvételeken talált elváltozásokat két szakorvos, egymástól függetlenül értékelte. Ezután meghatározták a vizsgált személyeket érő, a tárgyak emeléséből és hordozásából, valamint a törzs hajlításából adódó, az ágyéki gerincoszlopra gyakorolt erőhatást (expozíció). A beteget a betegség diagnózisának idejéig érő összes expozíció értékét összesítették (kumulatív expozíció) és 10 6 Nh-ban fejezték ki. Ez a kumulatív expozíció a munkában eltöltött idő és az időegység alatt ható expozíció szorzata. A kumulatív expozíciót az egyes foglalkozásokra vonatkozóan külön-külön meghatározták.

5 Az expozíció mértékét a Newtonban mért napi expozíció formájában adták meg (Nh.) A kumulatív expozíciót kétféle módon számították ki. Az első számítási módban a hordozott vagy megemelt súlyok kilogrammban mért értékeinek négyzetgyökeit megszorozták az egyes expozíciók időtartamával. A számítást az egyes munkahelyi helyzetekre (emelés, anyag hordozása, előrehajtott testhelyzet) vonatkozóan külön-külön végezték el. A második számítási módban a különböző expozíciók okozta terhelések kombinált hatását mutatták ki. Erre a célra a Main-Dortmund dózis modellt (MDD) használták. Ebben a számítási módszerben az években mért expozíciós időt szorozták meg az éves dózissal. A kalkuláció során minden expozíciót figyelembe vettek, függetlenül annak nagyságától. A vizsgálat során felmérték a vibráció által az ágyéki gerincoszlopra gyakorolt erőhatást is. Az erre vonatkozó számításban először kiszámították a kumulatív expozíciót, függetlenül attól, hogy az milyen talajon jött létre. Mivel köztudott, hogy a talaj minősége erősen befolyásolja a vibrációs hatás nagyságát, ezért a második számítás során a kumulatív expozíciót egy a talaj minőségétől függő 0 3 közötti faktorral megszorozták. Az egyes foglalkozásokban észlelhető expozíciók jellemzése Mivel a munkahelyi terhelésekre való visszaemlékezés utólagos tévedések veszélyét rejti magában, szükség volt az egyes foglalkozásokban fellépő terhelések objektív mérésére. A kontrollszemélyek adatai alapján meghatározták a különböző foglalkozásokban az egyes munkahelyi tevékenységek (emelés, tárgyak vitele, előrehajtott testtartás) által okozott éves terhelés átlagos és leggyakoribb értékeit. Ezt az értéket foglalkozási expozíciós mátrixnak (JEM) nevezték el. A kérdőíves interjúk ellenőrzésére 47 interjút a vizsgálatban addig részt nem vevő kérdezővel megismételtek. Az egyes foglalkozások leírása, az ágyéki gerincoszlopra ható erőkre vonatkozó adatokról szóló beszámolók pontosan reprodukálhatók voltak. A vibrációs expozícióra vonatkozó adatok azonban csak csekély, elégtelen mértékben voltak reprodukálhatók. A vizsgálatot zavaró tényezők Mivel a kor erősen befolyásolja a mozgásszervi betegségek gyakoriságát, a statisztikai elemzés során figyelembe kellett venni a népesség kormegoszlását. A városok egyes részein lakók foglalkozási megoszlása is eltérő lehet, ezért az elemzés során figyelembe vették a lakóhelyet is. Számításba vették továbbá az ágyéki gerincoszlopra gyakorolt nyomást befolyásoló más állapotokat (például sántítás) is. Az életmódi és pszichikai tényezők, a testsúly és a dohányzás együttesen sem befolyásolták 10%-nál nagyobb mértékben az expozíció értékét, így azokat a végső értékelés során nem vették figyelembe.

6 A vizsgálatok során nyert eredmények arra utalnak, hogy a nagyobb fizikai terheléssel járó munkakörökben dolgozók között gyakrabban fordul elő az osteochondrosis és a spondylosis. A nehéz fizikai munkakörökben 10 évnél rövidebb időn át dolgozó munkások között ezek az elváltozások 3,2-szer gyakoribbak voltak mint a kontrollszemélyek között (esélyarány: 3,2.) Azok között, akik több mint 10 évig végeztek nehéz fizikai munkát, ugyanez az arány 6,2 volt. Ezek az értékek statisztikailag szignifikáns különbséget jelentenek. A kevésbé megerőltető fizikai munkát végzők esetén a kontrollokhoz viszonyított esélyarány 1,8 volt, ami a szignifikáns különbség határértékén van. A tárgyak emelése vagy hordozása által az ágyéki gerincoszlopra gyakorolt erőhatás által okozott kumulált expozíció szignifikáns dózis/válasz összefüggést adott (a hatással párhuzamosan alakuló) 8,1 esélyaránnyal. Ha a porckorongsérvben szenvedő egyéneket a feldolgozásból kizárták, akkor ez az arány a legnagyobb expozíciós kategóriában 8,5-re nőtt. A munka során előrehajtott testhelyzetben 1500 óráig terjedő időt eltöltött személyeknél szintén gyakoribb volt a panaszokat okozó osteochondrosis és spondylosis. (Ennek a csoportnak a kontrollokhoz viszonyított esélyaránya 2,0 volt.) Az ilyen testhelyzetben 1500 óránál többet eltöltött személyek esetében az esélyarány 4,3-ra növekedett. Ha a porckorongsérvben szenvedő személyeket a vizsgálatból kizárták, akkor az esélyarány 3,5 volt. A tárgyak emelésével és hordozásával és a nagymértékben előrehajtott testhelyzettel járó munkák nagyobb fokú expozíciót jelentettek. Ebbe a kategóriába azokat sorolták be, ahol az emelés és az anyagok hordozása kg 2 h és az előrehajlott testhelyzetben végzett munkának az ideje 1500 óránál több volt. Ezekben az esetekben az esélyarány 16,1 volt. Ha csak azokat a személyeket vizsgálták, akiknek soha nem volt porckorongsérvük, akkor az esélyarány 18,2-re nőtt. Azoknál a személyeknél, ahol az MDD modell által számított expozíciós érték meghaladta a 9, Nh értéket, az esélyarány 8,5 volt, összehasonlítva azoknak a személyeknek a kockázatával, akiknél az expozíció Nh értéke 0 volt. Ha a porckorongsérvben szenvedő személyeket a vizsgálatból kizárták, akkor az esélyarány értéke 7,1-re csökkent. Az egész testre ható vibráció (amelynek értékelésekor a munkahely talajának minőségét is figyelembe vették) hatása miatt az esélyarány 1,6 volt, ami nem szignifikáns. Ugyanez az esélyarány a porckorongsérvben nem szenvedő személyek között 2,0 volt. Az egyes vizsgált csoportok esélyarányai közötti különbséget lényegesen nem befolyásolta, ha a vibrációs tényező hatását nem vették figyelembe. A spondylosis és az osteochondrosis vonatkozásában az ágyéki gerincoszlopra ható erőt figyelembe véve nem volt összefüggés a munkában eltöltött idővel.

7 A fizikai terhelésnek a foglalkozási mátrix által meghatározott nagysága A kontrollok egyéni expozícióját számszerű mutatókkal való összehasonlítással határozták meg. Szignifikáns összefüggést mutatott az ágyéki gerincoszlop terhek emelése vagy hordozása és az előrehajlott testhelyzet miatti expozíciójának mértéke és az osteochondrosis vagy spondylosis gyakorisága. Az esélyarány 6,0 volt a 10, Nh expozíciónak kitett személyeken, míg 2,6 volt a 3, Nh expozíciónak kitett személyek esetében. 10, Nhnál nagyobb terhelés esetén az esélyarány szintén 6,0 volt. Ha az egyéni expozíciók középértékét vették összehasonlítási alapul, akkor a legnagyobb mértékű expozíció esetében az esélyarány 3,7 volt a kontrollokhoz viszonyítva. Ha a porkorongsérvben szenvedő személyeket a vizsgálatból kizárták, akkor a legnagyobb expozíciós kategória esélyaránya 2,8 volt a kontrollokhoz viszonyítva, ennek a csoportnak az expozíció középértékének vizsgálata során mért esélyaránya 2,9 volt. A felmérés kiértékelése Az egyes munkahelyi tényezők és a mozgásszervi betegségek gyakoriságának összefüggéseit vizsgálva a felmérés kiértékelésekor számos összefüggést találtak. A munkával járó fokozott pszichés terhelés a nők között együtt járt mind a mozgásszervi betegségek, mind a mozgásszervi megbetegedések okozta munkaképesség-csökkenés nagyobb gyakoriságával. A kisebb mértékű közösségi támogatás és a foglalkoztatottság bizonytalansága mindkét nemben együtt járt a mozgásszervi betegségek okozta munkaképesség-csökkenés gyakoriságának növekedésével. A nagyobb mértékű fizikai igénybevétel mindkét nemben megnövelte a hát- és deréktáji panaszok gyakoriságát. Érdekes módon a munkahelyi döntésekhez rendelkezésre álló idő hossza nem mutatott egyértelmű összefüggést a mozgásszervi betegségek gyakoriságával. Az egyes munkahelyi tényezők között mindkét nem esetében csak gyenge összefüggéseket találtak. Érdekes módon pszichés terhelés és a munkahelyi közösségi támogatás, valamint a munkahelyi döntésekhez rendelkezésre álló idő és fizikai terhelés mértéke egymással ellentétesen viselkedtek. Az egyes munkahelyi tényezők és a mozgásszervi betegségek gyakoriságának vizsgálata azt mutatja, hogy a nagyobb elvárásokkal járó foglalkozásokban nagyobb ezeknek a betegségeknek a gyakorisága. A kisfokú közösségi támogatás, a foglalkoztatás bizonytalansága és fizikai megterhelés szintén pozitív kapcsolatban vannak a mozgásszervi betegségek és az általuk okozott munkaképesség-csökkenés gyakoriságával, de ezek az összefüggések statisztikailag ritkán szignifikánsak. A különböző deréktáji panaszok nagy számuk és következményeik alapján egyaránt népbetegségnek tekinthetők. Az ismertetett kanadai vizsgálat

8 eredményei szerint minden nyolcadik aktív kanadai dolgozónak van egészségügyi szakember által megállapított hát/deréktáji megbetegedése és a dolgozó kanadaiak között észlelt munkaképesség-csökkenés eseteinek fele a mozgásszervi betegségek rovására írható. Ezek a tények egyértelműen igazolják a dolgozók között észlelt mozgásszervi megbetegedések jelentőségét. Az itt leírt eredményeket nehéz más vizsgálatok eredményeivel összehasonlítani. Ezek oka a vizsgált populációk és az alkalmazott kérdőíves módszerek közötti különbség. Egy finnországi felmérés során munkaképes korú férfiak között a folyamatos derékfájás gyakorisága 4,9 15,4% között változott attól függően, hogy a kérdezők a megbetegedésre vonatkozóan milyen meghatározást használtak. A kanadai Ontario államban végzett felmérés során a derékfájás okozta komoly problémák gyakoriságát a éves korosztályban 3,2%-nak, a évesek között 12,5%-nak találták. Az említett Ontario államban végzett egészségügyi felmérés során talált gyakori krónikus hát- és derékfájás és a mozgásszervi betegségek miatt keletkező munkaképességcsökkenésnek együttes előfordulása rávilágít a problémáknak a lakosság munkaképesség-csökkenésében elfoglalt jelentős szerepére. Az ilyen megbetegedések kialakulásának módját is tisztázni kívánó szintén fentebb ismertetett frankfurti vizsgálat adatai arra utalnak, hogy a panaszokkal járó osteochondrosisok és spondylosisok kialakulása összefüggésben van azzal, ha az érintettek munkájuk során súlyokat emelnek, egyik helyről a másikra visznek vagy erősen előrehajlott testhelyzetben dolgoznak. (A vizsgált személyek kis száma nem tette lehetővé a gerincoszlopon kialakuló különböző elváltozások és a munka jellegének részletes vizsgálatát.) Azt azonban a vizsgálat egyértelműen bebizonyította, hogy a halmozódó munkahelyi fizikai terhelés komoly kockázati tényezője a gerincoszlopon a csigolyák közötti tér kiszélesedésének és a különböző csontkinövések létrejöttének és ebből adódó megbetegedéseknek. Mint minden más munkahelyi ártalomban a gerincoszlop megbetegedéseiben is szerepük van a munkahelyi ergonómiai és pszichoszociális tényezőknek is. A nagymértékű munkahelyi elvárásoknak és a mozgásszervi betegségek gyakoriságának a nők között észlelt összefüggése összhangban van a súlyos pszichológiai terhelésnek és a mozgásszervi betegségek okozta munkaképesség-csökkenésben játszott szerepével, akár úgy, hogy ezek járulékos tényezőként szerepelnek a mozgásszervi megbetegedések okozta munkaképesség-csökkenés kialakulásában vagy úgy, hogy a nehéz követelményeknek való megfelelés miatti nehézségek mértékének tekinthetők. A kisfokú szociális (közösségi) támogatottságnak és a mozgásszervi betegségek okozta munkaképesség-csökkenésnek mindkét nemben észlelt összefüggése megegyezik más felmérések eredményeivel. A kismértékű szociális támogatottság egyrészt oka lehet a mozgásszervi betegségek kialakulásának (etiológiai/kóroktani szempont) másrészt a közösségi támogatás hiánya miatt

9 fokozza a krónikus mozgásszervi betegségek okozta károsodást. Ez utóbbi egyezik a már említett, a munkaképesség csökkenésére utaló szemponttal. A foglalkoztatás bizonytalansága és a mozgásszervi betegségek összefüggése megérthető egyrészt személyes nehézségek alapján, amelyek a munkahelyi feladatoknak a változó munkaképesség melletti teljesítésével kapcsolatosak, másrészt a mozgásszervi betegségekben szenvedő munkatársakkal kapcsolatos diszkrimináció reális felismerése alapján. A szakirodalom gyakran foglalkozik a hát- és deréktáji panaszokban szenvedő dolgozók munkahelyi elfogadottságának kérdéseivel. Ezeknél a betegeknél a munkaképesség csökkenése gyakori jelenség, ez viszont alapul szolgálhat a foglalkoztatás bizonytalanságával kapcsolatos félelmeknek. A munkahelynek vagy a munkakörnek ilyen okok miatt létrejött megváltozásait az USA-ban vizsgálták szintén kérdőíves felmérés során. A hát- és deréktáji fájdalmakról panaszkodó munkások 12,1%-a (az összes munkás 2,1%-a) számolt be olyan esetekről, amikor munkáját ilyen panaszok miatt félbe kellett szakítania. Emellett ezeknek a munkásoknak 9,6%-a (az összes munkás 1,7%-a) számolt be arról, hogy hátés derékfájás miatt a munkaköre megváltozott. Mivel a munkahely elhagyása nemcsak más munkakörbe való áthelyezéssel, hanem a munka abbahagyásával is bekövetkezhet, az utóbbi esetek figyelmen kívül hagyása csökkentheti ennek az összefüggésnek az erősségét. Ezeket a jelenségeket mind a munkaerőpiac, mind az egészségügyi problémák szempontjából tovább kell vizsgálni. A vizsgálat során a dolgozókat érő nagyfokú fizikai megterhelés és a mozgásszervi panaszok között talált kapcsolat összhangban volt a korábban leírt irodalmi adatokkal. A vizsgált vagy mozgásszervi betegségekben szenvedő dolgozók azonban a fizikai tényezőket eltérő módon értékelhetik. Számos, a testtartás és a súlyok emelésének hatására vonatkozó kérdőíves vizsgálatban nem találtak statisztikailag értékelhető összefüggést ezen hatások és a pszichológiai tényezők között. Ezért egyes szakemberek helyesebbnek tartják objektív mérési módszerek alkalmazását Az ilyen módszerek alkalmazásának azonban számos időbeli és technikai korlátja van. Más szerzők összehasonlították a munkaterhelést és a dolgozók által évek múlva kitöltött kérdőívek eredményeit és a kétféle adatcsoport között összefüggést találtak. Egyes módszereknél, például amikor a frankfurti felmérésben az ágyéki gerincoszlopot ért terhelést számszerűen határozták meg, a dolgozók által szolgáltatott adatokat egyszerűen nem lehetett nélkülözni. Természetesen mint minden emberi beszámolóból, a szubjektivitás ezekből az esetekből sem zárható ki. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gerinc megbetegedéseiben szenvedő dolgozók súlyosabbnak értékelik munkahelyi fizikai terhelésüket, mint azok, akik panaszmentesek. Az ún. keresztmetszeti (egy adott időpontra vonatkozó) vizsgálatok eredményeit zavarhatják a kérdésekre válaszolók aránya, a munkaerővándorlás, a mérési lehetőségek korlátozott volta és a más vizsgálatoktól való

10 időbeli eltérések. Ennek ellenére a nagy létszámot érintő felméréseknek (pl. az itt ismertetett kanadai egészségügyi felmérés) számos előnyük is van. Ezek a felmérések az adott terület lakosságának reprezentatív mintájára vonatkoznak, gyakran nagy válaszadási aránnyal, és ezért kimutatják a vizsgálat korlátait és az egészségpolitikai szempontból lényeges kockázati tényezőket. Eredményeik nem korlátozódnak bizonyos iparágakra vagy munkahelyekre, hanem felölelik a foglalkozások széles skáláját. A mintaszámok általában elegendőek az adott népességben előforduló alcsoportok vizsgálatára is, amint ezt a jelen felmérésben is vizsgálni tudták (a vizsgált jelenségek nemek közötti megoszlását). Az expozíció mértékének meghatározására alkalmazott különböző módszerek, amint az a frankfurti felmérésben is történt, lehetővé teszik az expozíció és a megbetegedések összefüggéseinek pontosabb feltárását, ezenkívül elősegíthetik a szükséges ergonómiai és műszaki beavatkozások megtervezését is. A populációkra vonatkozó felmérések gondos elemzése elősegítheti munka-hipotézisek kialakítását, mint ahogy az egyes összefüggésekre vonatkozóan a jelen felmérés esetében is megtörtént. A munkaképes populációban előforduló mozgásszervi betegségek gyakoriságának meghatározása, és az ilyen jellegű vizsgálatok feltételeinek megismertetése egyaránt hasznos lehet a gyakorló foglalkozás-egészségügyi orvosok, munkaerőpiaci politika irányítói, valamint a témával foglalkozó kutatók számára. (Dr. Megyeri Miklós) Cole, D. C.; Ibrahim, S. A. stb.: Work correlates back problems and activity restriction due to musculosceletal disorders in the Canadian national population health survey (NPHS) data. = Occupational and Environmental Medicine, 58. k. 11. sz Seidler, A.; Bolm-Audorff, U. stb.: The role of cumulative physical work load in lumbar spine disease: risk factors for lumbar osteochondrosis and spondylosis associated with chronic complaints. = Occupational and Environmental Medicine, 58. k. 11. sz

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Összefüggés a több műszakban végzett munka és a metabolikus szindróma között

Összefüggés a több műszakban végzett munka és a metabolikus szindróma között MUNKAVÉDELEM 1.4 Összefüggés a több műszakban végzett munka és a metabolikus szindróma között Tárgyszavak: váltott műszakos munka; nappali műszak; metabolikus szindróma; szérumlipid; vércukor; elhízás;

Részletesebben

Az ágyéki gerinctáj foglalkozási ártalmai terhelhetősége nehéz súlyok

Az ágyéki gerinctáj foglalkozási ártalmai terhelhetősége nehéz súlyok MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 Az ágyéki gerinctáj foglalkozási ártalmai terhelhetősége nehéz súlyok mozgatásával Tárgyszavak: ágyéki gerinc; diszkopátia; foglalkozási betegség; gerincterhelés;

Részletesebben

Adalékok az önálló térdartrózis foglalkozási betegséggé való nyilvánításához

Adalékok az önálló térdartrózis foglalkozási betegséggé való nyilvánításához MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 3.2 Adalékok az önálló térdartrózis foglalkozási betegséggé való nyilvánításához Tárgyszavak: térdartrózis; térdelés; emelés; cipelés; foglalkozási betegség.

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata 1 A foglalkozás-egészségügy A foglalkozás-egészségügyi szolgálat A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata Foglalkozási ártalmak

Részletesebben

A túlórázás, a kevés alvás és a nem végzetes akut szívinfarktus összefüggése

A túlórázás, a kevés alvás és a nem végzetes akut szívinfarktus összefüggése ERGONÓMIA 5.6 1.4 A túlórázás, a kevés alvás és a nem végzetes akut szívinfarktus összefüggése Tárgyszavak: túlórázás; alváshiány; munkaterhelés; szabadnap; szívinfarktus. Már 1977-ben az amerikai halálozási

Részletesebben

Tüdőrák kockázata PVC előállításával foglalkozó munkások körében

Tüdőrák kockázata PVC előállításával foglalkozó munkások körében MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK.2 Tüdőrák kockázata PVC előállításával foglalkozó munkások körében Tárgyszavak: PVC; por; porexpozíció; tüdőrák; foglalkozási betegség. A vinil-klorid monomer

Részletesebben

A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei

A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei Keszi Roland A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei www.krolify.hu Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kisterem 2005.április 22. A célszervezetek számának időbeli változása (N)

Részletesebben

A vibráció mint kockázati tényező

A vibráció mint kockázati tényező A vibráció mint kockázati tényező Dr. Martin János OMFI Zaj-, Rezgés-, Megvilágítás Technikai Laboratórium 2010.05.12.. REZGÉSEXPOZÍCIÓ FORMÁI EGÉSZTEST LOKÁLIS 2 3 Egésztest rezgés hatása az emberi szervezetre

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Jelentés a munkavállalói létszámról. részállású:

Jelentés a munkavállalói létszámról. részállású: Jelentés a munkavállalói létszámról Foglalkozás-egészségügyi szolgálat neve: címe: orvosok száma: ápolók száma: alkalmazott egyéb személyek száma: Osztály A B C D főállású: részállású: Jelenleg ellátott

Részletesebben

A LAKOSAZON L B Munkakörzet sorszáma C Megye D Terület E A számlálókörzet száma F A lakás sorszáma. G A háztartás sorszáma

A LAKOSAZON L B Munkakörzet sorszáma C Megye D Terület E A számlálókörzet száma F A lakás sorszáma. G A háztartás sorszáma KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer Munkaerő-felmérés és kiegészítő felvételei MUNKABALESETEK ÉS MUNKÁVAL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGKÁROSODÁSOK 2013. II. negyedév A LAKOSAZON

Részletesebben

Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide!

Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide! Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Nap mint nap, emberek millió szenvednek valamilyen tüdőbetegség következtében, ráadásul a halálokok között is vezető szerepet betöltő COPD előfordulása

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A munkakörnyezet veszélyes környezetnek minősíthető, mivel a munkahelyeken olyan egészségkárosodások jöhetnek létre, amelyek másutt nem fordulnak elő.

Részletesebben

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye Dr. Kudász Ferenc Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Fórum, 2011. március 9. Miért éppen karbantartás? A karbantartás előnyei

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén

SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén A cukorbetegség exponenciálisan növekvő előfordulású, az érintettek számát tekintve népbetegség, gyakoriságából, fennállásának

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi orvos szerepe a munkahelyi ergonómiai intézkedések tervezésében és megvalósításában

A foglalkozás-egészségügyi orvos szerepe a munkahelyi ergonómiai intézkedések tervezésében és megvalósításában ERGONÓMIA 5.1 A foglalkozás-egészségügyi orvos szerepe a munkahelyi ergonómiai intézkedések tervezésében és megvalósításában Tárgyszavak: acélhengermű; derékfájás; ergonómia; foglalkozás-egészségügyi orvos;

Részletesebben

HÁTSÉRÜLÉSEK. A kézi tehermozgatásból származó. csökkentésének lehetõségei MUNKABIZTONSÁG KATONÁKNAK 1

HÁTSÉRÜLÉSEK. A kézi tehermozgatásból származó. csökkentésének lehetõségei MUNKABIZTONSÁG KATONÁKNAK 1 MUNKABIZTONSÁG KATONÁKNAK 1 A kézi tehermozgatásból származó HÁTSÉRÜLÉSEK csökkentésének lehetõségei A Honvédelmi Minisztérium Munkabiztonsági és Építésügyi Hatósági Hivatal kiadványa Összeállította: Fodor

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

Születési hibák kockázata elekromágneses erőtérnek kitett szülők körében

Születési hibák kockázata elekromágneses erőtérnek kitett szülők körében FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3 4.2 Születési hibák kockázata elekromágneses erőtérnek kitett szülők körében Tárgyszavak: születési ; szülők expozíciója; elektromágneses tér. Különböző felmérések foglalkoztak

Részletesebben

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

Az erős fizikai munkaterhelés, és a munkahellyel való elégedetlenség növeli a derékfájás miatti hiányzásokat

Az erős fizikai munkaterhelés, és a munkahellyel való elégedetlenség növeli a derékfájás miatti hiányzásokat ERGONÓMIA 5.6 Az erős fizikai munkaterhelés, és a munkahellyel való elégedetlenség növeli a derékfájás miatti hiányzásokat Tárgyszavak: derékfájás; hiányzás; munkaalkalmatlanság; fizikai terhelés; pszichoszociális

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2012. június 13.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2012. június 13. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A Munkaképességi Index története, felhasználása, a Ház-modell. Tervezett országos Hálózat bemutatása

A Munkaképességi Index története, felhasználása, a Ház-modell. Tervezett országos Hálózat bemutatása A Munkaképességi Index története, felhasználása, a Ház-modell. Tervezett országos Hálózat bemutatása Előadó: Dr. Kudász Ferenc szakorvos Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Készítette: Galla Gyula

Készítette: Galla Gyula I. A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása. II. A munkáltatók kötelezettségei és feladatai az új munkabaleseti jegyzőkönyv. III. A munkavédelmi képviselők jogai és kötelezettségei a munkabalesetek kivizsgálásának

Részletesebben

Nyugdíjkorhatáron túl dolgozók alkalmassági vizsgálatának szempontjai

Nyugdíjkorhatáron túl dolgozók alkalmassági vizsgálatának szempontjai Nyugdíjkorhatáron túl dolgozók alkalmassági vizsgálatának szempontjai Dr. Budavölgyi Attila Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet www.omfi.hu budavolgyi@omfi.hu Magyarország korfája

Részletesebben

A szabadban dolgozók és ennek egészségügyi kockázata

A szabadban dolgozók és ennek egészségügyi kockázata 2010/81 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 81. szám 2010. július 16. A szabadban dolgozók és ennek egészségügyi kockázata A szabadban dolgozók számára nagy és növekvő

Részletesebben

A psoriasis kezelése kórházunkban: eredményeink, céljaink. Dr. Hortobágyi Judit

A psoriasis kezelése kórházunkban: eredményeink, céljaink. Dr. Hortobágyi Judit A psoriasis kezelése kórházunkban: eredményeink, céljaink Dr. Hortobágyi Judit Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon alapuló, krónikus, gyulladásos bőrbetegség Gyakorisága Európában 2-3% Magyarországon

Részletesebben

Deréktáji gerincbetegségek - foglalkozás-egészségügyi feladatok

Deréktáji gerincbetegségek - foglalkozás-egészségügyi feladatok Deréktáji gerincbetegségek - foglalkozás-egészségügyi feladatok Dr. Nagy-László Nóra Budai Egészségközpont 2014.07.02. Útmutató készítése Pályázat: Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁMOP 2.4.8-12 Cím: Útmutató

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Tanulmányok bemutatása Előadó: Vörös Szabolcs szakmai koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

A foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai

A foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai A foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai Foglakozás-egészségügyi Fórum 2010. május 12. Dr. Kardos Kálmán Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet A foglalkozási megbetegedések

Részletesebben

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

X PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS

X PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS X PMS ADATGYŰJTÉS 2007 1 Tartalom Összefoglalás...3 A kutatásba beválasztott betegek életkora... 4 A kutatásba bevont betegek nem szerinti megoszlása... 5 Az adatgyűjtés során feltárt diagnózisok megoszlása...

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Munkaképességi index alkalmazás lehetőségei

Munkaképességi index alkalmazás lehetőségei Munkaképességi index alkalmazás lehetőségei Dr. Kudász Ferenc Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály E-mail cím: kudasz@omfi.hu Telefonszám: +36-1-459-3086 Ergonómiai

Részletesebben

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában Összeállította: Szentmiklósi Miklós mérés-értékelés munkaközösség vezető Vályiné Pápai Viola igazgató A mérésre 2014.

Részletesebben

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Gyógymasszőr szakképesítés. 2390-06 Masszázs alapozás modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Gyógymasszőr szakképesítés. 2390-06 Masszázs alapozás modul. 1. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig minősítő neve: Vízvári László minősítő beosztása: főigazgató JVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék)

Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék) Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék) A stressz hatása a szívre A túlzott mértékű stressz a szívbetegségek egyik rizikófaktora. Nyugalmi állapotban, átlagosan a felnőtt szív percenként

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu

Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG KÜLSZOLGÁLATRA JELENTKEZŐ ÁLOMÁNYANAK VIZSGÁLATA A VÁLASZTOTT MOZGÁSFORMÁK,

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre.

Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre. II. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató módosítása az Európai Gyógyszerügynökség előterjesztésére Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye

Részletesebben

Átalakul a társadalom, t. módosulnak nyezők. Bakai Judit. Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet

Átalakul a társadalom, t. módosulnak nyezők. Bakai Judit. Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Átalakul a társadalom, t módosulnak m a kockázati tényezt nyezők Bakai Judit Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet dr. Bucsányi Gyula Az elkényeztetett nyeztetett, agyonevett, önfegyelem nélkülili nép rövidéletű.

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai

A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály

Részletesebben

Statisztikai alapfogalmak

Statisztikai alapfogalmak i alapfogalmak statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége 2 csoportja van: álló sokaság: mindig vmiféle állapotot, állományt fejez ki, adatai egy adott időpontban értelmezhetők

Részletesebben

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás

Részletesebben

Miért betegebbek a szegény gyerekek?

Miért betegebbek a szegény gyerekek? KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURAKÖZY BALÁZS Miért betegebbek a szegény gyerekek? Anne Case, Darren Lubotsky és Christina Paxson: Economic status and health in childhood: the origins of the gradient. American

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről

Részletesebben

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Neurorehabilitációs Osztály Dr.Hajnalka Imre Sztupa Márta Dr.Mód Gabriella Osztályos

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK A MUNKAVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Előadó: Nesztinger Péter

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

Irodaergonómia. Az emberközpontú környezetért. Urbánné Biró Brigitta BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

Irodaergonómia. Az emberközpontú környezetért. Urbánné Biró Brigitta BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék Irodaergonómia Az emberközpontú környezetért Urbánné Biró Brigitta BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék Az irodaergonómia területei Mitől lesz hatékony és egészséges a munkahely? Megfelelő környezet Megfelelő

Részletesebben

Sarkantyú kezelése gyógytornával

Sarkantyú kezelése gyógytornával Sarkantyú kezelése gyógytornával A sarkantyú tulajdonképpen egy meszes kinövés a sarokcsont talpi felszínén, vagy az Achilles ín sarkon tapadó részén. Gyógytornászként sokszor találkozom ezzel a problémával,

Részletesebben

Állítható irodaszék prototípusának értékelése

Állítható irodaszék prototípusának értékelése ERGONÓMIA 5.1 Állítható irodaszék prototípusának értékelése Tárgyszavak: ülés; szék; iroda; ergonómia; diszkomfort; állítható szék. Napjainkban az ergonómiai szakemberek és az irodai dolgozók egyre szélesebb

Részletesebben

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

Újonnan kialakuló nyakfájdalom előrejelzése a fizikai megterhelés és pszichoszociális tényezők alapján

Újonnan kialakuló nyakfájdalom előrejelzése a fizikai megterhelés és pszichoszociális tényezők alapján MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 Újonnan kialakuló nyakfájdalom előrejelzése a fizikai megterhelés és pszichoszociális tényezők alapján Tárgyszavak: foglalkozási ártalom; nyakfájdalom;

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A biztonság, az ergonómia és a kényelem szempontjai a védőcipőknél

A biztonság, az ergonómia és a kényelem szempontjai a védőcipőknél MUNKABIZTONSÁG 2.7 5.1 A biztonság, az ergonómia és a kényelem szempontjai a védőcipőknél Tárgyszavak: munkabiztonság; lábvédelem; védőcipő; személyi védőfelszerelés; kényelem; ergonómia. Követelmények

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Csont, csontritkulás, megelőzés

Csont, csontritkulás, megelőzés Csont, csontritkulás, megelőzés Szabó Tünde Budapest., II. EÜSZ Kapás utcai Rendelő Röntgen Osztály A csont összetétele 40 %-a víz, 60 % szárazanyag tartalom 35% szerves anyag (fehérjék) 65 % szervetlen

Részletesebben

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat Dr. Szőrös Gabriella NRSZH Előadás kivonat Alkalmassági vizsgálatok Rehabilitációs alkalmasság Motivációs vizsgálatok Gépjárművezetői alkalmasság Munkaszimulátoros vizsgálatok Jogszabályi változás Mkcs

Részletesebben

A MUNKAÉLETTAN AL A AP A J P AI A

A MUNKAÉLETTAN AL A AP A J P AI A A MUNKAÉLETTAN ALAPJAI A munka felosztása Fizikai munka Könnyő Közepes Nehéz Szellemi munka: Idegi szellemi tevékenység útján jön létre Megismerés folyamatai Érzelmi folyamtok Akarati folyamatok Fizikai

Részletesebben