új ifjúsági szemle IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010 TAVASZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "új ifjúsági szemle IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010 TAVASZ WWW.UISZ.HU"

Átírás

1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010 TAVASZ UISZ-26.indb :26:53

2 Szerkesztõbizottság Bauer Béla Beke Pál Bíró Endre Bodor Tibor Földes György Gábor Kálmán Gazsó Ferenc Herczog Mária Hunyady György Kozma Tamás Nagy Ádám Spéder Zsolt Stumpf István Tibori Timea Vajda Zsuzsa Kiadja az Új Mandátum Kiadó Lapterv Petrovics Iván Tördelõszerkesztõ Krauter Tamás E számunkat Horváth Gergely fotói díszítik Felelõs kiadó Németh István Olvasószerkesztõ Székely Beáta Szerkesztõség: 1143 Budapest, Francia út 33. Tel./fax: (+36 1) szerkesztoseg@uisz.hu A lappal kapcsolatos észrevételeket a velemeny@uisz.hu címre várjuk. Szerkesztõség ISSN Társfõszerkesztõk Vendégszerkesztő Pillók Péter Székely Levente Domokos Tamás Támogatóink Rovatok Ifjúsági közélet Pillók Péter Ifjúság és társadalom Székely Levente Ifjúság és környezet Diósi Pál Életmód-élethelyzet Szabó András Kitekintés Bíró Edith Kölcseyné Balázs Mária Szerkesztõségi titkár Ladencsics Virág UISZ-26.indb :27:12

3 Tartalom Lectori salutem! / 5 NIS Beavatkozási területek Székely Levente Nagy Ádám Civil társadalom részvétel / 7 Nagy Ádám Székely Levente Erőforrások és feltételek / 18 Bíró Endre Nagy Ádám Ifjúságügy, szakma, munka / 32 Ifjúság és környezet Szabó Ildikó Nemzeti identitás és politikai szocializáció / 75 Kitekintés Trencsényi László A regöscserkészet tradíciói az úttörőmozgalomban / 99 Pályázati felhívás / 101 Ifjúság és társadalom Murányi István Tizenévesek előítéletessége és demokráciához való viszonya / 49 Összefoglalás, szerzőink / 103 Summary, Authors / 107 Sik Domonkos Középiskolások állampolgári értékei: a republikánus, a liberális és az antidemokratikus értékek szocializációs háttere / 59 UISZ-26.indb :27:12

4 UISZ-26.indb :27:12

5 Lectori salutem! Az Új Ifjúsági Szemle huszonhatodik számát tartja most kezében kedves Olvasó, amelyet Domokos Tamás szerkesztett. E számunkban olyan nagyszerű munkák kaptak helyet, mint Murányi István a tizenévesek előítéletességéről és demokrácia-felfogásáról szóló írása, amely empirikus adatokra és többváltozós statisztikai módszerekre támaszkodva elemzi a középiskolás generáció gondolatvilágát. Ehhez témájában és módszerében jól illeszkedik Sik Domonkos a középiskolások politikai értékeiről szóló dolgozata. A fiatalok és a politikai gondolkodás témáját Szabó Ildikó írása teszi teljessé, amely a fiatal korosztályok politikai szocializációjával és nemzeti identitásával foglalkozik. Az Új Ifjúsági Szemle kötelességének érzi, hogy kapcsolódjon a nemrég elfogadott - és a 24. számban közölt - Nemzeti Ifjúsági Stratégiához, saját eszközeivel szolgálja a Stratégia megvalósulását. Miután a Stratégiát megalapozó helyzetelemzés nem a NIS kilenc beavatkozási területe szerint készült, hovatovább több mint három éves adatokat tartalmaz, mindamellett más struktú- rában és értelmezési keretben ad információt, így nem tükrözheti az elfogadáskori kiinduló állapotot és értékeket. Ugyanakkor ezen értékek és állapotok ismerete azért is fontos, mert a Stratégia megvalósulását csak ezen értékekhez lehet majd viszonyítani. E számunkban a harmadik az szakma és az civil szervezetek munkájának elősegítése néven ismert ún. ifjúságszakmai pillér három beavatkozási területét vesszük górcső alá. Szigorúan a Stratégia adott részét elemezzük, megpróbáljuk a kapcsolódó részcélok kiindulási helyzetét bemutatni és a mutatók értékeit kiszámítani. Reményeink szerint a következő számokban a másik két Az korosztályok sikeres társadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztése és Az korosztályok és közösségeik érvényesülésének elősegítése pillér elemzésének is eleget tehetünk. Izgalmas szellemei kalandot kívánnak a lap társfőszerkesztői: Pillók Péter és Székely Levente 5 UISZ-26.indb :27:15

6 UISZ-26.indb :27:18

7 Székely Levente Nagy Ádám NIS Beavatkozási területek Civil társadalom AZ IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEK FELADATELLÁTÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTELÉ- HEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE, AZ IFJÚSÁGI SZERVEZETEK ÉS A KOR- OSZTÁLY TAGJAI TAPASZTALATAINAK BEVONÁSA, AZ IFJÚSÁG SAJÁTOS SZEMPONT- RENDSZERÉNEK MEGJELENÍTÉSE AZ ÁLLAMI DÖNTÉSHOZATALBAN Bevezetés Az elmúlt években végzett vizsgálatok, amelyek érintették az ifjúságot, vagy egyenesen fókuszúak voltak továbbra is a fiatal korosztályok elfordulását jelzik a formális szervezetektől, sőt egyes kutatások a fiatalok közösségi tevékenységeinek visszaszorulását az informális kezdeményezések terén is érzékelik. Az Európa Tanács számára készült Magyar Ifjúságpolitikai jelentés szerint ennek oka a gyakran a különböző oktatási szintek formális részvételre szocializáló, vagy éppen valódi aktivitást kiváltó intézményi világa, a tagságukat integrálni és mobilizálni képtelen szervezetek rezisztenciája, meguló közösségi önszerveződések, vagy éppen az szervezetek működési lehetőségeit befolyásoló kormányzati és pártpolitika paternalista viszonyrendszere. I. Részvétel számokban Szervezeti feltételrendszer A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb (2006-os adatok alapján készült, 2008-ban publikált) eredményei szerint a civil szektor szegmense 1 ( közösségek, értük tevékenykedők stb.) az nonprofit szervezet 4%-át tették ki, ami arányaiban megfelel a korábbi évek adatainak 2. A mintegy 2000 szervezetre tehető csoportban a különböző szervezeti formák közül a társas nonprofit szervezetek vannak túlsúlyban, melyekből több mint másfélszer annyit találunk 2006-ban, mint alapítványt. A tevékenységtípusok szerint vizsgálva a diáksport és az szabadidős társas nonprofit szervezetek (leginkább diáksport egyesületek) emelkednek ki, amelyek az karakterű társas NGO-k háromnegyedét (75%) alkotják. Emellett jelentős szerepük van a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó alapítványoknak, amelyek ebben a szervezettípusban 71 százalékos súlyt képviselnek. Az civil szervezetek száma 1995 óta növekedett, taglétszámuk azonban nagymértékben csökkent és a szervezetcsoport belső szerkezete is átalakult. A legnagyobb változás a szabadidős szervezeteknél történt, amelyek száma és taglétszáma is jelentősen visszaesett ben még a szervezetek 28 százaléka és a tagok 39 százaléka kapcsolódott hozzájuk, 2004-ben ugyanezek a mutatók már csak 23- és 12 százalék voltak. Az szervezetek speciális csoportját alkotó politikai szerveződések mutatói ellentmondásosan alakultak. A statisztikákban eltörpül a közélettel foglalkozó szervezetek aránya: a nem párt jellegű politikai szervezetek 3 csak az összes civil szerveződés három százalékát alkotják, az oktatási rendszerhez kötődő diák és hallgatói szervezetek súlya csupán az összes szervezet öt százalékára rúg, akár az hitélettel foglalkozó szerveződések aránya. 7 UISZ-26.indb :27:20

8 NIS Beavatkozási területek 1. táblázat. Az Ifjúsági civil szervezetek megoszlása (darab) Megnevezés Alapítvány Társas NGO Összesen Ifjúsági hitélet Diáksport Szabadidős szervezetek Diákok és hallgatók szervezetei Gyermek- és ifjúságvédelem Nem párt jellegű politikai szervezetek Összesen civil szervezet Mindösszesen civil szervezet Forrás: KSH, táblázat. Az Ifjúsági civil szervezetek megoszlása (%) Megnevezés Alapítvány Társas NGO Összesen Ifjúsági hitélet 10% 3% 5% Diáksport 49% 31% Szabadidős szervezetek 19% 26% 23% Diákok és hallgatók szervezetei 8% 5% Gyermek- és ifjúságvédelem 71% 10% 32% Nem párt jellegű politikai szervezetek 0% 5% 3% Összesen civil szervezet 100% 100% 100% Az civil szervezetek aránya az összes civil szervezethez viszonyítva 4% 5% 4% Forrás: KSH, 2008 A szervezetek elsősorban a fejlett régiókban és az urbánus településeken élő fiatalok számára elérhetőek. Az civil szervezetek területi megoszlásában a központi régiónak van a legnagyobb szerepe, a szervezetek közel kétötöde (37%) itt található (ráadásul ezek többsége budapesti illetőségű), míg a többi régió nagyjából egyenlő arányban osztozik a maradék háromötödön. A szervezetek többsége városokban működik, csupán az összes civil szervezet ötöde (22%) tevékenykedik községekben. A városokban működő szervezetek legkisebb része megyeszékhelyi illetőségű (az összes szervezet kevesebb, mint negyede). Ami a szegmens finanszírozási kérdéseit illeti, elmondható, hogy az szervezetek 91%- ának volt bevétele (1872-nek, 2005), amelynek összege 14 milliárd forint volt, a bevétellel rendelkezők közül egy szervezetre 7,5 millió forint jutott (állami támogatás 35%, magán 43%, alapszervezetek és gazdálkodás 21%, egyéb 1%, míg a teljes civil spektrumban állami támogatás 41%, magán 13%, gazdálkodási és alapszervezeti 45%, egyéb 1%). Az civil szolgáltató szervezetek költségvetése azok sokszínűségéből adódóan - jelentősen eltérő. A minimum és a maximum értékek között nagy a különbség, az átlag ban 16 millió Ft volt. A minimum értékek 1,5-2 millió Ft-ot jelentenek. 8 UISZ-26.indb :27:23

9 NIS Beavatkozási területek Az szervezetek kedvezőtlen anyagi helyzete megmutatkozik a fizetett munkatársak csökkenő számában és a civil szféra átlagánál alacsonyabb jövedelmekben. Habár a munkatársak átlagkeresete folyamatosan növekedett az évek folyamán, a leszakadás a többi civil szervezethez képest egyre nagyobb, míg ben az szervezetekben tevékenykedők átlagkeresete a civil szféra átlagának 93 százaléka volt, addig 2005-re ez csupán 73 százalék. A hazai adatok összességében azt jelzik, hogy az szervezetek száma ugyan növekedett a 90-es évek közepéhez képest, de ez nem járt a taglétszám gyarapodásával. A források folyamatos apadása, a működőképesség határára sodorja az civil szervezeteket, a fennmaradásért vívott szélmalomharcba kényszerítve alig képesek a fiatalok bevonásában komoly eredményeket elérni. Az szolgáltatások igénybevevői Az szolgáltatások igénybevevőiről az Ifjúság2008 kutatás tartalmazza a legfrissebb országos adatokat, amelyek nélkülözhetetlenek egy átfogó kép megrajzolásához 4. Az Ifjúság2000 és 2004 kutatás adatai szerint a éves korosztály mintegy hatoda tagja valamilyen szerveződésnek (civil, társadalmi, politikai, vallási, jótékonysági, sport- vagy kulturális szervezetnek, közösségnek, klubnak, körnek). A 2008-as eredmények arra engednek következtetni, hogy a fiatalok formális tagsága egyértelműen visszaszorult, mindössze a évesek hat százaléka számolt be arról, hogy a felsorolt 20 féle szervezettípusnak tagja lenne. Kilenc százalékuk vesz részt valamilyen szervezet munkájában, és hét százalék jár el a szervezetek rendezvényére. Öt százalékot képviselnek a mintában azok, akik vagy mindhárom módon kötődnek valamilyen szervezethez, vagy legalább kétféle kötődés rögzíthető esetükben. (Szabó-Bauer, 2009) (1. ábra) A korábbi (2000; 2004) hullámokhoz képest 2008-ban az informális közösségekhez, mozgalmakhoz való kötödést is vizsgálták a kutatók. A várakozások ellenére a kérdésre választ adó évesek mindössze két százaléka jelezte, hogy kötődik valamilyen nem bejegyzetten működő csoporthoz, mozgalomhoz. Mindez azt jelenti, hogy ra kell értékelnünk azokat az illúzióinkat, hogy a fiatalok csupán a formális szervezetektől idegenedtek el és a szervezett, de nem bejegyzett közösségeikben megtalálhatjuk őket, illetve megtalálják a helyüket. Az ifjúságkutatások eredményei alapján a fiatalok leginkább a sport és szabadidős, valamint 1. ábra. Szervezetekhez való formális és informális kötődés (Forrás: Ifjúság2008) Formális tagsága van Részt vesz szervezet munkájában Néha eljár rendezvényre A fenti háromból kettő igaz rá Mindhárom módon kapcsolódik szervezethez Informális szervezethez kötődik Formális és informális kötődése egyaránt van 6% 9% 7% 4% 1% 1% 2% Nem kapcsolódik szervezethez 71% 9 UISZ-26.indb :27:26

10 NIS Beavatkozási területek a diák- és hallgatói szervezetek tevékenységében vettek részt. Az Ifjúság2008 eredményei szerint sportklubokhoz vagy sportegyesületekhez kapcsolódnak a legtöbben (15%), ezt követik a diák és hallgatói szervezetek, valamint a szabadidős organizációk mintegy százalékkal. (Szabó-Bauer, 2009) A fiatalok közéleti aktivitását illetően figyelemre méltó, hogy a 2004-re vonatkozó ifjúságkutatás szerint a fiatalok a jövőben jóval magasabb arányban vettek volna részt tiltakozó- és érdekvédelmi megmozdulásokban, mint tették azt korábban ban 2004-hez hasonlóan a kérdezettek közel háromtizede jelezte részvételét valamilyen direkt politikai aktivitásban. A legtöbben (11%) valamilyen legális tiltakozásban vettek részt, míg ezt a kampányaktivitás, illetve e kettő kombinációja követi. A kérdésre választ adók mindössze három százaléka az igazán aktív, ők azok, akik a három típusba sorolt aktivitások közül legalább egyben részt vettek. (Szabó-Bauer, 2009) Az Ifjúság2008 előtt nagymintás felvételek nem terjedtek ki az szolgáltatásokra, a hozzájuk kapcsolódó igényekre, illetve az intézményrendszer hatékonyságának mérésére, csupán az aktivitásra kérdeztek rá. A 2008-as kutatás eredményei szerint a fiatalok négytizede (42%) állította, hogy van számára elérhető közelségében olyan civil, vagy egyházi szervezet, amely a fiatalok számára nyilvános programokat szervez. A fiatalok válaszaiból kitűnik, hogy a nagyobb településeken lakók közül rendre többen vannak azok, akik tudnak ilyen szervezetet említeni, kivétel ez alól a főváros, amelynél alacsonyabb arányt csak a 2000 főnél kisebb településeken találunk. Az adatok alapján megállapítható, hogy a fővárosban szervezett programok nehezebben érik el a fiatalokat, amelynek okát elsősorban az információhiányban lelhetjük fel, ugyanis a fővárosi fiatalok közel fele (46%) nem tudott választ adni a kérdésre. Mivel a fiatalok információs hálózatában a formális struktúrákkal szemben az informális kapcsolódások sokkal többet jelentenek, megfontolandó az információs szolgáltatások stratégiájának átalakítása. Az Ifjúság2008 kutatás gyorsjelentése szerint országosan a fiataloknak csupán hat százaléka állította azt, hogy rendszeresen, és további 42 százalékuk, hogy néha részt szokott venni a helyi szervezetek valamelyikének nyilvános programján. 46 százalék állította, hogy nem vesz rész ilyen programokon, 6 százalék pedig azt, hogy nincsenek is ilyen programok számára elérhető közelségben. (Szabó-Bauer, 2009) A kisebb településeken csekélyebb számban 2. ábra. Elérhető Ifjúsági szolgáltatások megoszlása településnagyság szerint (Forrás: Ifjúság2008) 2000-nél kevesebb lakos közötti lakos 5000-nél több lakos Megyei jogú város Budapest Országosan 30% 51% 19% 39% 38% 23% 47% 28% 25% 49% 20% 31% 37% 17% 46% 42% 30% 28% 10 Vannak Nincsenek Nem tudja UISZ-26.indb :27:29

11 NIS Beavatkozási területek fellelhető programokat nagyobb valószínűséggel látogatják a fiatalok. Ami az intézményeket illeti a formális szervezetek (művelődési és sportolási) intézményei a fiatalok bő kilenctizede számára, az amatőr kulturális és hagyományőrző egyesületek valamint az egészséggel kapcsolatos tanácsadás, illetve valamilyen egyházi szervezet több mint felük számára elérhető. Az Ifjúság2008 gyorsjelentése szerint a modern ifjúságpolitikához jobban köthető intézmények, szolgáltatások elterjedtsége és a fiatalok igényei között már nagyobb űr tátong. Teleház, klubhelyiség és pályaválasztási tanácsadás a fiatalok kevesebb mint fele számára, droggal kapcsolatos tanácsadás és iroda csupán bő harmaduk számára elérhető. Ifjúsági önkormányzat és diákönkormányzat a fiataloknak nagyjából ötöde számára elérhető, igaz ezek nem is hiányoznak annyira a fiatalok számára. (Szabó-Bauer, 2009) Fejlesztés A fentiekben láthattuk, hogy az szolgáltatások információs, tájékoztató tevékenysége elmarad az elvárhatótól. Az részvételt célzó programokra vonatkozó információk gyakran nem jutnak el a fiatalokhoz, vagy csak azok egy szűk rétegét érik el. A Mobilitás kutatása megállapítja, hogy a programokról hírt adó tájékoztató anyagok gyakran szárazak nehezen értelmezhetőek, ebből adódóan riasztóak a fiatalok számára. Az Ifjúság2008 adataiból következően elsősorban a nagyobb településeken van szükség arra, hogy az szolgáltatások megjelenjenek a fiatalok számára, azaz fejleszteni szükséges az információs szolgáltatásokat. Mivel a fiatalok információs hálózatában a formális struktúrákkal szemben az informális kapcsolódások sokkal többet jelentenek, a követendő fejlesztési irány két részre bontható, egyrészt ki kell aknázni az informális személyközi csatornák hatékonyságát, másrészt fejleszteni kell az infokommunikációs eszközökön keresztül történő információátadást. A felülről vezérelt kezdeményezések kudarca ismert és régóta fennálló problémája a fiatalokkal foglalkozóknak. A Mobilitás kutatásának tapasztalatai alapján elmondható, hogy a terepen dolgozó szakemberek felismerték a topdown kezdeményezések alacsony hatékonyságát, amelyek legfőbb hibája, hogy többnyire a fiatalok részvétele nélkül, a célcsoport véleményének megkérdezése nélkül jönnek létre. Ezeket a tapasztalatok alapján gyorsan elhaló kezdeményezéseket alulról (is) építkező szervezeti háttérre (diákönkormányzat és a hallgatói önkormányzatokkal és a helyi érdekképviseleti formák ösztönzésével) és emberi tőkére (demokráciatanulás) szükséges alapozni. Gyakran felmerül a valódi részvétel és az szolgáltatások (ki)használása közötti feszültség, amely szerint a fiatalok gyakorta megmaradnak a számukra szervezett programok közönségi szintjén, azaz nem kapcsolódnak be aktívan ezek megvalósításába. Ahhoz, hogy az önálló, tudatos, aktív állampolgári attitűd kialakulását elősegítő, a kommunikációs képességeket fejlesztő, a hátrányos helyzetűek integrációját, a kortárs közösségi kapcsolatok bővítését szolgáló keretek megteremtését lehetővé tegyük, szükséges a vonatkozó ismeretek elterjesztését biztosítani a képzők és szakemberek képzése és nem formális képzési programok támogatása útján. II. Részvétel a döntéshozatalban A fiatalok elfordulását, vagy inkább tartós távolmaradását a közösségi tevékenységtől, érdektelenségüket a politika iránt gyakran ostorozzák a területen tevékenykedő kutatók, szakemberek. Kutatásokból kiderül, hogy a fiatalok gyakran érzik úgy, hogy nem kérdezik meg őket, nem számít a véleményük. Hasonló érzéseik lehetnek az őket képviselő szervezeteknek is, amelyek gyenge érdekérvényesítő képességét jól jelzi az ifjúság ügyének kezelése az országos politiká- 11 UISZ-26.indb :27:32

12 NIS Beavatkozási területek ban és az államigazgatásban. Nem kérdés, hogy rendezni szükséges a kormányzati, regionális, önkormányzati részvétel mechanizmusait, a résztvevők körét, jogosítványaikat. Mai helyzet szerint kevés olyan civil szervezetet találunk, amelyek képesek komolyabb részvételre (egyeztetnek velük, véleményük megjelenik a médiában, stb.) az országos döntéshozatalban. Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet által készített az szolgáltató intézményekre irányuló felmérés szerint a területen tevékenykedő szervezetek kapcsolatrendszerében a legrosszabb minőségű kapcsolatokról a döntéshozók (minisztériumok) esetében beszélhetünk. A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek közül a civil szereplők általánosságban negatívan értékelték kapcsolatukat az önkormányzatokkal, a humánszolgáltató intézményekkel is, valamint a minisztériumokkal. A negatív értékeléseket a kutatók leginkább azzal magyarázták, hogy a nonprofit szervezetek kapcsolatrendszere elsősorban informális úton alakul, így azonban, mivel a törvényi szabályozás nem áll mögöttük, érdekérvényesítési csatornáik kevésbé hatékonyak. (Echo, 2006) Kormányzati kezdeményezések A magyar ifjúságügy forrásbővítő testülete a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (GYIA). A GYIA Tanácsban, illetve a Regionális Ifjúsági Tanácsokban (RIT) lévő civil posztokat eddig nem nyilvános pályázatok útján, hanem a nagyobb ernyőszervezetek delegáltjai tölthették be ben a mechanizmus megváltozott. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 24/2007-es rendeletében a Gyermek és Ifjúsági Konferenciát (GYIK) bízta meg azzal, hogy a kétféle egy országos és hét regionális forráselosztó testület civil képviseletét biztosítsa. A GYIK nyilvános pályázat keretében adott alkalmat arra, hogy ne csak tagjai, tagszervezetei kapjanak lehetőséget, hanem az egész szektor részt vehessen a döntéshozatalban. Azzal, hogy a Gyermek és Ifjúsági Konferencia ekképpen a kormányzat stratégiai partnerévé vált, természetesen nem okozott osztatlan sikert, az érdekképviseletek közötti politikai megosztottság továbbra is fennáll. Az európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a regionális szintek felé mozdulnak el a civil és kormányzati együttműködések. Szabályozott közös döntéshozatal jelenleg leginkább a Regionális Ifjúsági Tanácsokban (RIT) van jelen, ahol a civil posztok a GYIA leosztásának megfelelően, a GYIK nyílt pályázatának keretében kerültek feltöltésre. A GYIK delegáltjain kívül nem-kormányzati szereplőként jelen vannak az egyházak képviselői is. A RIT-ek a GYIA regionális döntéshozó szervei, amelyek az ország hét régiójában működnek. Legfontosabb tevékenységük a GYIA által a rendelkezésükre bocsátott pénzeszközök régióban történő felhasználásáról való döntés. Habár a RIT-ekben olyan civil szakemberek ülnek, akik az adott régió viszonyait leginkább ismerik, mégsem valósul meg a tökéletes regionalitás, hiszen országos szervezetek delegáltjaiként vesznek részt a munkában. Összefoglaló és friss adataink sajnos nincsenek az egyes régiók, illetve a települési szintű kormányzati-civil együttműködésekről. A Mobilitás adatai szerint a 3200 települési önkormányzat közül 80-nál működik valamilyen módon önkormányzat, ezekkel általában együttműködik a helyi vezetés. A kistérségi önkormányzatok szintjén önkormányzatról, így a velük való együttműködésükről nem beszélhetünk. A Mobilitás 2005-ös kutatásában csupán a Dél-Dunántúl, Dél-Alföld és Észak- Magyarország régióiból találhatunk adatmorzsákat, amely azonban nem teszik azt lehetővé, hogy átfogó képet rajzolhassunk. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia alapján világos célként látszik, hogy ösztönözni kell az közösségeket, szervezeteket arra, hogy kialakítsák országos képviseleti rendszerüket, amely jogszabályban foglalt együttműködési garanciákkal képes megjeleníteni a korosztályi érdekeket az állami döntéshozatalban, nemzetközi képviseleti fórumokon. 12 UISZ-26.indb :27:34

13 NIS Beavatkozási területek Civil kezdeményezések problémák Az állami és civil együttműködést nehezíti, hogy az ifjúságügyet kezelni hivatott kormányzati struktúrában minden egyes parlamenti ciklus más szervezeti megoldásokat hozott magával. A rendszerváltás után 1994-ig a Miniszterelnöki Hivatal és 5 miniszter felügyelete alá tartozott, a Horn-kormányban 1995-ig a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, majd ra a Miniszterelnöki Hivatal kezelte az ügyet. Az Orbán-kormány első évét követően (amíg a MeH ben volt) létrejött az Ifjúsági és Sportminisztérium. A Medgyessy-kormány a tárca feladatait szélesítve Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériummá alakította a tárcát, majd az addigi miniszter miniszterelnökké válásával Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium lett. A 2006 os választás óta a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban egy osztály irányítja az ifjúságügyet. További problémát jelent, hogy a mai napig nem jött létre olyan ernyőszervezet, amely képes lenne integrálni az civil szerveződések többségét. Az erőtlenséget jól mutatja, hogy az ernyőszervezetek működésére a változó politikai követelményeihez való alkalmazkodási kényszer volt a jellemző. Az 1990-es években a rendszerváltást követően több ernyőszervezet is létrejött, de tevékenységüket és működési lehetőségeiket folyamatosan beárnyékolták a pártpolitikai szempontok. A történet 1988-ban kezdődött, amikor megalakult az szervezetek együttműködését koordináló Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT). A tömörülés 1992 végén két részre a jobboldalhoz közelebb álló Nemzeti Ifjúsági Tanácsra (NIT) és a 1993-ban megszűnt MISZOT utódaként létrejött és a baloldalhoz közelebb álló Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács-ra (MAGYIT) osztódott. A NIT tagjai 1994-ben létrehozták az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlamentet (OGYIP) ben és ban nagy lendülettel, de kevesebb sikerrel ismét kísérletek történtek egy egységes ernyőszervezet létrehozására. A MAGYIT és OGYIP nevéből alkotott Magyar Gyermek- és Ifjúsági Parlament (MAGYIP) kezdeményezés az alakuló közgyűlésen a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Szövetség (NEGYISZ) nevet kapta. A NEGYISZt végül 2002 végén a szakmai szervezetek megalapították, de a szervezet alapszabályát nem minden szervezet írta alá. Bár történt azóta is kísérlet az együttműködésre (2003 tele, a Gyermek és Ifjúsági Konferencia (GyIK) alakulása) mindezidáig a kezdeményezést nem koronázta osztatlan siker, bár a három ernyősszervezet mára kiüresedett, elvesztette jelentőségét. Az ifjúságüggyel foglalkozók régóta dédelgetett álma egy az szervezeteket és közösségeket regisztráló országos kataszter létrehozása, azonban ennek esélyeit jelen pillanatban nem lehet előre látni. Szabályozás kérdései A Mobilitás 2005-ös kutatása szerint amelynek kapcsán a területen tevékenykedő szakembereket is megkérdeztek a kedvezőbb finanszírozási feltételek nagyban tudnak javítani a részvétel arányain. Éppen ezért érzik a szereplők aggasztónak, hogy a pénzügyi keretek esetenként meglehetősen bizonytalanok. (Mobilitás, 2005) Azt a törekvést, hogy az önkormányzatok hozzanak létre ügyekkel foglalkozó önálló szervezeti egységet és folytassanak társadalmi párbeszédet a korosztállyal eddig nem koronázta siker. Az önkormányzatok ifjúságpolitikai tevékenységét szabályozó törvény a települési önkormányzat feladatai között ugyan felsorolja a gyermek és feladatokról való gondoskodást, azonban a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően gyakorlatilag saját hatáskörbe utalja, hogy az önkormányzat milyen feladatokat és hogyan lát el. Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb településeken van leginkább esély az ilyen irányú kezdeményezéseket és feladatokat támogatni. A szabályozatlanság további következménye, hogy nincs egységes struk- 13 UISZ-26.indb :27:37

14 NIS Beavatkozási területek túra sem, ahogyan az önkormányzatok ezeket a feladatokat megkísérlik felvállalni. Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet által készített az szolgáltató intézményekre irányuló felmérés szerint funkciójuk alapján nézve négy nagyobb csoportba lehet sorolni ezeket: a települési/önkormányzati tervezést segítő, az önkormányzaton belül meglévő, az érdekérvényesítést szolgáló és az közösségi tereket jelentő intézmények. Az önkormányzatok nem minden esetben saját struktúrán belül valósítják meg ezeket a feladatokat, gyakori példa, hogy csak kezdeményezőként, az anyagi források (egy részének) biztosítójaként vesznek részt az adott feladatban, sokszor civil szervezetek bevonásával dolgoznak. A civilek bevonását indokolttá teszi, hogy az területtel foglalkozó önkormányzati alkalmazottak általában sok másik feladattal együtt látják el ezt a területet, gyakran elkötelezettség és hozzáértés nélkül. Mint olyan sok az ifjúsághoz kapcsolódó kérdésben, ebben az esetben is a törvényi szabályozás hozhatna megoldást, hiszen ameddig csak lehetőség és nem a finanszírozási háttérrel biztosított számon kérhető feladat az ifjúságra fordított figyelem, addig komolyan vehető eredmények nem születhetnek. A Mobilitás 2005-ös kutatása felhívja a figyelmet az önkormányzatok és az ifjúság kommunikációjának elégtelenségére, az önkormányzatok ugyanis gyakorta nem veszik figyelembe célközönség igényeit, nem kérik ki a fiatalok véleményét, látszatberuházásokkal próbálják bizonyítani, hogy tettek valamit az ifjúságért függetlenül attól, hogy e beruházásokat a későbbiek során hasznosítani, használni tudják-e vagy sem. (Mobilitás, 2005) III. Feladatátvállalás Az szolgáltatás összetett fogalmának közös metszete az Ifjúságügy című könyv szerint 5, általában a közszolgáltatási mivolt, a szakmai vonatkozás, illetve az relevancia. Mindez azt jelenti, hogy zömében akkor beszélhetünk szolgáltatásokról, ha azok egyfajta közösségi szolgáltatásként működnek és a szakmai szempontok mellett fejlesztő, szocializáló feladatot is ellátnak. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az szolgáltatások céljukat és tartalmukat tekintve sokfélék lehetnek, az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet munkáját felhasználva azt mondhatjuk, hogy 3. ábra. Ifjúsági (önkormányzati) infrastruktúrák (Forrás: Echo, 2006)) Ifjúsági tervezést segítő intézmények Önkormányzaton belüli intézmények Ifjúsági érdekérvényesítés intézményei Ifjúsági közösségi terek Ifjúságkutatás Ifjúsági bizottság Városi diákönkormányzat Ifjúsági közösségi terek (pl. klubok) Ifjúságpolitikai koncepció Ifjúsági tanácsok vagy ügyekért felelős képviselő Ifjúsági civil szervezetek Ifjúsági ház (ÁMK) Ifjúsági feladatterv / cselekvési terv Ifjúsági referens főállásban Ifjúsági érdekképviseleti fórum Teleház Ifjúsági alap, elkülönített célú keret Ifjúsági referens más feladatokkal együtt látja el az területet Ifjúsági fesztivál 14 UISZ-26.indb :27:39

15 NIS Beavatkozási területek a civil szektor szolgáltatásai, egyéni és sajátos helyzetükből kifolyólag szinte minden területen jelen vannak. A fiatalok számára leginkább elérhető szolgáltatás valamilyen képzés, tanfolyami oktatás, képességfejlesztés kategóriába sorolható, ezt követi a tábort, szervezett üdültetést biztosító szolgáltatások valamint a mentálhigiénén belül a drogprevenció. A szolgáltatások döntő többsége valóban szolgáltatásként, folyamatos jelleggel érhető el a fiataloknak, kb százalékuk működik kifejezetten projekt jelleggel. (Echo, 2006) Az Echo által megkérdezett szervezetek arról számoltak be, hogy összességében a szolgáltatások feltételei az elmúlt években egyértelműen javultak (46 százalékban javultak, 41 százalék esetében a szolgáltatás működési feltételei nem változtak) a jövőre vonatkozó várakozásaik azonban negatívak. Területekre bontva, leginkább a környezetvédelmi, pályaorientációs, szervezetfejlesztő, média, közösségi tér és IKT eszköz szolgáltatások működési feltételei javultak, míg legkevésbé a terápiás szolgáltatások és szabadidős programoké. (Echo, 2006) Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet kutatásának eredményei szerint az szolgáltatások finanszírozása általában többcsatornás módon valósul meg, a szolgáltatások többségében jelen vannak a pályázati források (62%), 33 százalékban szerepel saját forrás, normatíva mindössze minden ötödik szervezetnél kap (19%) hangsúlyt. Jelentős ugyanakkor az egyéb források becsatornázása, amely a szolgáltatások negyedében (26%) fordul elő. (Echo, 2006) Az szolgáltatásokban való civil feladatvállalás szerepét vizsgálva megállapítható, hogy a civil szektor, egyrészt széleskörű szolgáltatási portfólióval rendelkezik, másrészt problémaspecifikus és a nem túlszabályozott szervezeti keretből adódóan gyorsan képes a felmerülő társadalmi problémákra válaszolni. Ugyanakkor területenként eltérő mértékű a civil szervezetek bekapcsolódása a feladatellátásba és hatékonyságuk is különböző, elsősorban annak köszönhetően, hogy nincsenek tiszta és egyértelmű keretek, amelynek megteremtése az állam feladata. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincsenek elképzelések az szolgáltatások felépítéséről, azonban ameddig nincsenek olyan szabályok (valamint feladatok legalább a minimumkövetelmények és források), amelyekhez igazodni kell ( törvény) addig az egységes struktúra várat magára. Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet munkája területi dimenzióban, a regionális szintű szolgáltatásokat az állami intézmények hatáskörébe rendelné, a kistérségi 4. ábra. Az szolgáltatások finanszírozási csatornái (Forrás: Echo, 2006) Egyéb forrás 26% Saját forrás 33% Pályázat 62% Normatíva 19% 15 UISZ-26.indb :27:42

16 NIS Beavatkozási területek szintű szolgáltatásokat nonprofit szervezetekre bízná, a települési szintű szolgáltatásokat, a település méretétől függően az önkormányzatokon és a helyi civil szervezeteken keresztül működtetné. (Echo, 2006) A törvényi keretek megteremtése mellett elengedhetetlen az közfeladatot ellátó szolgáltató szervezetek kapacitásfejlesztése, a feladatok ellátására célzott képzési programok kidolgozása (tananyagfejlesztések, képzések, követelményrendszerek). Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet eredményei szerint az szolgáltatók több mint felénél (55%) nincs felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatárs. Önkéntesek minden második (56%) szervezetnél segítik a munkát. A fizetett munkatársak egyharmada a foglalkoztatási és szociális célú szervezetekben dolgozik, közel egynegyedük a mentálhigiénés feladatokkal foglalkozó szervezetekben, százalékuk információ-tanácsadó funkciókat ellátó szervezetekben és házakban, minden nyolcadik ilyen munkatárs valamilyen rekreációs feladatokat felvállaló, illetve 5 százalékuk egyházi szervezeteknél. Ezzel szemben az önkéntesek egyharmada a mentálhigiénés szervezetekben, 26 százalékuk rekreációs-szabadidős szervezeteknél, 13 százalék egyházi szervezeteknél, százalék pedig foglalkoztatási célú szervezetnél, illetve házakban dolgozik. (Echo, 2006) A szervezetek a saját helyzetüket a humán erőforrások esetében jónak értékelték, a szakmai anyagokhoz való hozzáférést és infrastrukturális helyzetüket szintén, a hiányosságok leginkább az anyagi forrásokban merülnek ki. (Echo, 2006) Az közfeladatok ellátásáról, illetve magukról az civil szervezetekről igen kevés megbízható információ áll rendelkezésünkre, a terület monitoringja, értékelése egyelőre nem megoldott. Szakmai berkekben régóta hangoztatják, hogy szükség van egy szervezeti felmérésre, amelyet hasonlóan a nagymintás ifjúságkutatásokhoz bizonyos időközönként meg kell ismételni. Irodalom Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet [2006]: Ifjúsági szolgáltatások műhelymunka, 2006 Füzesi Péter Juhász Lilla Kollányi Bence Rab Árpád Székely Levente [2005]: Ifjúság Fehér Könyv Nemzeti Jelentés (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium megbízásából, 2005) Nagy Ádám /szerk./ [2008]: Ifjúságügy (Palócvilág Új Mandátum, Budapest, 2008) Nagy Ádám Németh István Székely Levente [2008]: Civil ifjúság szervezetek Civil Ifjúsági Jelentés (in: Új Ifjúsági Szemle VI. évfolyam 2-3 szám, 2008) Nagy Ádám Székely Levente [2008]: Az civil világ, (in: Civil Szemle V. évfolyam 1-2. szám, 2008) Nagy, Ádám Székely, Levente [2009]: Hungarian Civil Youth Organizations: with Special Regard to the Roma Segment (Open Society Institute, 2009) Magyar Nemzeti Ifjúságpolitikai Jelentés az Európa Tanács (ET) részére [2007]: MTA Politikatudományok Intézete Budapest, 2007 (in: Új Ifjúsági Szemle VI. évf. 1. szám, 2008) Nemzeti jelentés a részvételről [2005]: Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda Budapest, táblázat. Mutatószámok Mutató Létszáma átadott forrás fő Ifjúsági közfeladatot ellátó szervezet n.a 7 x (szakértői becslés) Döntésekben részt vevő szervezet (szakértői becslés) 80 x n.a 16 UISZ-26.indb :27:45

17 NIS Beavatkozási területek Szabó Andrea Bauer Béla /szerk./ [2009]: Ifjúság 2008 gyorsjelentés (Budapest - Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, 2009) Tokaji Károlyné /szerk./ [2008]: Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 (Budapest - Központi Statisztikai Hivatal, 2008) 4 Jegyzetek 5 1 A civil szervezeti világ azért is unikális, mert a csoport, amivel foglalkozik időben behatárolt. Környezet- vagy jogvédő lehet az ember egész életében, szervezet tagja azonban nem feltétlen. 2 Lásd: Nagy Ádám Székely Levente [2008]: Az civil világ, (in: Civil Szemle V. évfolyam 1-2. szám, 2008) 3 Az szervezetek között számarányuk folyamatosan, 9%-ról 3%-ra csökkent, ugyanakkor 6 7 taglétszámuk nagyon hektikusan alakult. A választásokat követő években tagságuk mindig jóval magasabb volt, mint a köztes időszakban. Nem véletlen, hogy az szakma régóta szorgalmazza egy átfogó szervezeti kutatás elkészítését, amelyre a mai napig nem került sor. Ennek köszönhetően csak évekkel ezelőtti állapotokat tudunk megbízhatóan elemezni, jórészt a KSH adatai alapján. Nagy Ádám /szerk./ [2008]: Ifjúságügy (Palócvilág Új Mandátum, Budapest, 2008) Szakértői becslés a forgalommal rendelkező szervezetek (1872 db) és a kiemelkedő közhasznúsági arány (8%) alapján Bár tehetnénk szakértői becslés egy szervezet forgalma (7,5 millió forint) és száma alapján, de ezek nem biztos, hogy a közfeladat átadására kerül fordításra, sőt nem számíthatjuk átadott forrásnak a pályázati nyereményeket. UISZ-26.indb :27:47

18 NIS Beavatkozási területek Nagy Ádám Székely Levente Erőforrások és feltételek AZ IFJÚSÁG KEZDEMÉNYEZÉSEIT ÉS AZ IFJÚSÁGI SZAKMA TÖREKVÉSEIT TÁMOGATÓ ÁTLÁTHATÓ FORRÁSELOSZTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE A NIS tervezete e fejezetben 2 fő kijelentést tartalmaz: egyfelől a forráselosztást alakítaná át, illetve az intézmények akkreditációs szempontjait találná ki, másfelől a nem állami források bevonását helyezi fókuszba. Célkitűzések szerint az átlátható forráselosztás területén a pályázati hozzáférés egyszerűbbé, átláthatóbbá tétele és az korosztályok tagjainak kezdeményezéseit ösztönző rendszer kialakítása, illetve az együttműködő (co-management, co-decision) rendszer működtetése a kívánatos. Vizsgáljuk meg tehát, hogy menyire átlátható, mennyire projektbarát és mennyire közösen vezetett a pályázati rendszer, egyidejűleg bemutatva az ifjúság számára is rendelkezésre álló forrásokat. Az szervezetek többsége (87%) ma már bevétellel és kiadásokkal is rendelkezik, szemben az 1995-ös állapottal, amikor a szervezetek több mint felének nem volt kiadása. A legfrissebb 2005-ös adatok szerint kevesebb, mint minden tizedik szervezet (7%) működik teljesen pénz nélkül. (1. ábra) A KSH adatai alapján elmondható, hogy az szegmens civil szervezeteinek bevételszerkezetében túlnyomórészt a (magán, vagy állami) támogatások a hangsúlyosak. A támogatások mellett, amelyek a teljes bevétel 78 százalékát tették ki 2005-ben, említésre méltó még magától a szervezettől és a saját gazdálkodásból származó bevétel aránya, mindkét forrásból a bevételek egy-egy tizede (10-11%) származott. Az alábbi ábrára pillantva látszik, hogy arányukban folyamatosan csökkennek az alapszervezetek bevételei, illetve a gazdálkodásból származó bevételek. (2. ábra) A KSH adatai szerint az időintervallumban növekedett az szervezetek száma, a bevétellel rendelkező szervezetek aránya ugyanakkor lényegében nem változott, mindvégig a szervezetek kilenctizede rendelkezett bevételekkel. A bevételek összege, valamint az egy szervezetre jutó bevétel jelentősen növekedett a vizsgált évek során, 2005-ben ez több mint 14 milliárd Forintot jelentett, ami szervezetenként 7,5 millió Forintos bevételt 100% 1. ábra. Ifjúsági szervezetek működési jellemzőik szerint ( ) 88% 87% 80% 60% 56% 40% 20% 0% 33% 11% 4% 4% 7% 7% n. a. 1% 2% Bevételei, kiadásai vannak Pénzt gyűjt, nincs kiadása Csak kiadásai vannak Pénz nélkül működik UISZ-26.indb :27:55

19 NIS Beavatkozási területek 2. ábra. Ifjúsági szervezetek bevételszerkezete ( ) 45% 40% 35% 30% 34% 35% 42% 30% 43% 25% 20% 15% 10% 17% 20% 17% 10% 21% 17% 11% 5% 0% Állami támogatás Magántámogatás Alapszervezet bevétele Gazdálkodási bevétel Egyéb 0% 1% 2% tett ki. Összességében a KSH által vizsgált civil szervezetek közül az szegmens a legkevesebb bevétellel rendelkező (a legnagyobb bevételre szert tévő civil szervezetek ennek az összegnek szorosát érik el), továbbá az egy szervezetre eső bevételek tekintetében is a legalacsonyabbak között találjuk az szervezeteket. (1. táblázat) Az szervezetek pályázati bevételei 1995-ről 2000-re több mint duplájára emelkedtek, a 2005-ös adat ugyanakkor az ezredfordulónál tapasztalthoz képest jelentősen csekélyebb. A pályázatokon nyert szervezetek aránya az összes szervezeten belül alig változott, mindössze az szervezetek 3-5 százalékának vannak pályázati bevételei, ez szervezetenként átlagosan 1,7 millió Forint. Az szervezetek kedvezőtlen helyzetét jelzi, hogy míg az ezredfordulón a pályázati bevételek csupán tizedét (10%) tették ki az összes bevételnek, addig 2005-ben ez az arány kétötöd (41%), ez az egyéb források csökkenését, így a függés növekedését mutatja. (2. táblázat) 1. táblázat. Bevétellel rendelkező szervezetek ( ) Bevétellel rendelkező szervezetek Száma Aránya 89% 92% 91% Bevételének összege (millió Ft) 4 344, , ,9 Egy szervezetre jutó bevétel (ezer Ft) 3 433, , ,6 2. táblázat. Az szervezetek bevételei ( ) Az szervezetek bevételei A szegmens pályázati bevételei (millió Ft) 469, ,9 842 Pályázaton nyert szervezetek aránya 5% 3% 4% Pályázati bevétel a bevételek százalékában 11% 10% 41% Egy szervezetre jutó pályázati bevétel (ezer Ft) 330,1 549, ,6 19 UISZ-26.indb :27:58

20 NIS Beavatkozási területek Forrásszerkezet Az szektorban vizsgálati szempont az, hogy elsősorban az terület finanszírozására szolgál-e az adott forrás. Eszerint megkülönböztetünk elsősorban az ifjúságügy számára, illetve az ifjúságügy számára is nyitvaálló forrásokat. Másik struktúraképző a forrás milyensége, eszerint beszélhetünk állami, uniós vagy magánforrásról. (3. táblázat) I. Célzott Források Állami források A központi költség vetési támogatás összegét az közötti időszakban (millió forintban) a 4. táblázat mutatja. Az államháztartási szakfeladatrend Generációs feladatok Gyermek- és ügyek A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szolgáltatások fejlesztése, működtetése A gyermeki jogok érvényre juttatásával összefüggő feladatok Ifjúságszakmai fejlesztési feladatok A fiatalok társadalmi részvételét segítő programok, támogatások A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítő programok Önkormányzati kezdeményezések és programok, valamint támogatásuk A mindenkori éves költségvetési törvényben az illetékes tárca önálló fejezetén belül elkülönít hetők az célú költségvetési sorok. Az ún. fejezeti kezelésű előirány zatok jogcímei évről-évre hasonlóságot mutatnak: a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság, a Budapesti Európai Ifjúsági Központ stb. szinte minden évben változatlan elnevezéssel jelennek meg Alább azon forrásokat vesszük sorra, amelyeket 2010-ben a hazai szektor körébe tartozó feladatok, célokat szolgáló szervezetek, intézmények, valamint a nemzetközi programok finanszírozására lehet fordítani. A Magyar Köztársaság költségvetése nominálértéken is körülbelül ötödére csökkent a hat évvel ezelőttinek. A NIS szerint 2,7 millió ember tartozik az érintett korosztályokba, ami 300 forintot jelent évente személyenként (nem 3. táblázat. Az szektor forrásszerkezete Célzott források Ifjúságügy számára is nyitva álló források Állami Uniós Magán Minisztériumi források GYIA-RIT NCA, NKA YIA Tamop525 Tamop (Hefop) Videgrád Alap Egyes magánforrások 1% CSR 4. táblázat. A központi költségvetési támogatás összege ( ) ,9 2097,9 2397,5 3358, , ,5 824,9 20 UISZ-26.indb :28:01

21 NIS Beavatkozási területek számolva a szervezetekkel, intézményekkel.) Sőt ha a két intézményfinanszírozást (BEIK, Zánka) levesszük, a megmaradt összeg csak mintegy fele lesz, azaz 410 millió forint, 150 forint/fő alá csökken táblázat. Fejezeti kezelésű előirányzatok Fejezeti kezelésű előirányzatok megnevezés Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Budapesti Európai Ifjúsági Központ fejlesztése Gyermek és szakmafejlesztési célok Költségvetés 2010, millió Ft ,8 96,1 Ifjúságpolitikai feladatok Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása Összesen 824,9 A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (GYIA) a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szó ló évi LXIV. törvény alapján a központi költségvetés elkülönített előirányzataként támogatja a korosztályok programjait, szervezeteit, kez deményezéseit és az azokat segítő szolgáltatásokat. A GYIA gya korlatilag egyetlen bevételi forrása a központi költségvetésből nytott, az éves költségvetési törvényben meghatározott támogatás, pénzügyi fedezetével az ügyekért felelős miniszter rendelkezik. A GYIÁ-ból csak a törvényben meghatározott célokra nytható tá mogatás, nyilvános vagy meghívásos pályázat, illetve egyedi támogatási igény elbírálása alapján, a felhasználás célja szerint országos, regionális vagy helyi programra. Az Alapprogramból támogatásra fordítható bevételek legfeljebb 70%-ának felhasználására a regionális támogatási rendszerben, a Regionális Ifjúsági Tanácsok (RIT-ek) által kerül sor, míg a támogatási keretösszegek legfeljebb 5%- a fordítható az egyedi támogatási igényekre, a többi felett a GYIA Tanácsa rendelkezik. A pályázati célok kö zött rendszeresen megtalálható pl. az szervezetek rendezvényeinek, internetes hozzáférésének, tematikus képzéseinek támogatása, az általuk ki adott nyomtatott és elektronikus médiatermékek, egyéb kiadványok támoga tása, táborok, kis értékű tárgyi eszközök beszerzésének támogatása (stb.). Miképp a szakfeladatrend, a pályázati célok is évek óta gyakorlatilag változatlanok: játszótérfejlesztés; társadalmi részvétel; határon túli szervezetek programjainak, működésének támogatása; közösségi terek létesítése, fejlesztése; fesztiválok, rendezvények támogatása; csereprog ramok támogatása; célú szálláshely-felítás, szálláshely-fejlesztés; erdei turista útjelzés-hálózat fejlesztése (stb.) ig az ún. BM pályázat szolgálta a helyi önkormányzatok gyermek és feladatainak kiegészítő támogatását. Ez referensek, ifjúságsegítők foglalkoztatásához; illetve gyermek és if júsági önkormányzatok; helyi szintű korosztályi képviseleti testületek mű ködéséhez; információs és tanácsadó irodák fejlesztéséhez nytott támogatást, továbbá a kistérségi ifjúságsegítő szakemberek foglalkoztatá sához járult hozzá ban a felelős tárca (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) külön pályázatot jelentetett meg e témakörben, de 2009-re már csak a komplex pályázat keretében igényelhető e tevékenység fenntartásához, folytatásához támogatás között a Turisz tikai Célelőirányzat 5%-át is célokra használták fel: jellemzően az, nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek fejlesztését támogatták ebből a forrásból a tárcák ben az SZMM komplex gyermek- és célú szakmai tevékenységek, programok megvalósításának támogatására és megyei szakmai módszertani központok működésének támogatására írt ki pályázatot. A nem központi költségvetési forrásokról elégtelen az információ, de a tapasztalat azt mutatja, hogy jelentős forrásmennyiség nem áll rendelkezésre. 21 UISZ-26.indb :28:04

22 NIS Beavatkozási területek Uniós források Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió tagállamainak megállapodása értelmében létrejött Youth in Action célja a fiatalok tapasztalati tanulásának támogatása nemformális tanulási közegben, projekteken keresztül. Kedvezményezettjei az korosztályok és csoportjaik, ifjúságsegítők, szervezetek, illetve más partnerek, akik az szektorban dolgoznak (a korosztályok alatt a program a év közötti korcsoportot érti). A pályázati támogatás kétféle lehet: támogatás szervezetek részére egy adott projekthez vagy projektek kivitelezéséhez és működési költségekhez való hozzájárulás, amelyet az európai szinten aktív szervezetek kaphatnak. A programtámogatások többnyire nemzeti hatáskörben dőlnek el, a központosított programokat a brüsszeli Végrehajtó Ügynökség kezeli. A 7 éves költségvetési periódus programra fordítható teljes összege 885 millió Euró, de fontos, hogy a program csupán kiegészíti, nem helyettesíti a nemzeti és regionális akciókat (2009-ben nem egész 2.6 millió Euró a magyarországi összeg). A program általános céljai: elősegíteni az ifjúság aktív általános és európai állampolgárság-tudatát, fejleszteni az ifjúság tagjai közötti szolidaritást, ösztönözni az ifjúságon keresztül egymás jobb megértését, hozzájárulni az tevékenységek és a civil társadalmi szervezetek támogatási rendszereinek fejlesztéséhez és elősegíteni az ifjúságpolitikák közötti európai együttműködést. Ennek megfelelően az FLP az alábbi 5 alprogramból áll: 1. Ifjúság Európáért; 2. Európai Önkéntes Szolgálat; 3. Ifjúság a világban; 4. Ifjúsági támogató rendszerek; 5. Európai együttműködés támogatása az ifjúságpolitika terén. Alprg táblázat. A program kihasználtsága (csak a magyar kiírású/elbírálású alprogramok) BB döntés (euro) Visszamondva (euro) Összes (euro) Felhasználás (%) Összesen Alprg BB döntés (euro) Visszamondva (euro) Összes (euro) Felhasználás (%) Összesen UISZ-26.indb :28:06

23 NIS Beavatkozási területek 7. táblázat. Beérkezett és támogatott pályázatok száma (csak a magyar kiírású/elbírálású alprogramok) 2007 Alprogram Beérkezett (db) Támogatott (db) Támogatott (%) TCP Összesen Alprogram Beérkezett (db) Támogatott (db) Támogatott (%) TCP Összesen Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) 15 operatív programja részeként a. Társadalom Megulása Operatív Program (TÁMOP), ös, a gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok b.) komponense szolgál még feladatokat. A kiírás célja a fiatalok, különösen a hátrányos helyzetűek életminőségének javítása, egyéni és/vagy közösségi kompetenciáik fejlesztése, minőségi információkkal történő ellátása, továbbá a 12 és 29 év közötti gyerekek és fiatalok társadalmi integrációjának segítése, elsősorban iskolai előmenetelük, pályaválasztásuk, munkaerő-piacra való belépésük, továbbá társas (szociális) kapcsolataik bővítése, közösségi, közéleti részvételük fejlesztése, családi életre való felkészítése, életpálya-tervezésük tudatosságának erősítése terén. A teljes rendelkezésre álló tervezett keretösszeg két évre 1 mrd 150 millió Ft volt, az elnyerhető támogatás mértéke projektenként 10 millió Ft és 20 millió Ft közé eshetett. A preferált tevékenységek: információs pont szolgáltatás, illetve azok hálózatának kialakítására közösségi terekben, információs és tanácsadó szolgáltatás kialakítására elsősorban az fő lakosságszám feletti településeken/városrészeken/kerületekben; meglévő információs és tanácsadó szolgáltatás fejlesztésére elsősorban az fő lakosságszám feletti településeken/városrészeken/kerületekben. Ehhez kapcsolódóan megjelenhettek az egyéni és közösségi kompetenciákat fejlesztő programok, értékteremtő szabadidős komplex programok, ifjúságsegítői feladatokat ellátó szakemberek foglalkoztatása; felkereső jellegű ifjúságsegítői tevékenységen alapuló programok 23 UISZ-26.indb :28:09

új ifjúsági szemle IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2009 TAVASZ WWW.UISZ.HU

új ifjúsági szemle IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2009 TAVASZ WWW.UISZ.HU IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2009 TAVASZ WWW.UISZ.HU Szerkesztõbizottság Bauer Béla Beke Pál Bíró Endre Bodor Tibor Földes György Gábor Kálmán Gazsó Ferenc Herczog Mária Hunyady György

Részletesebben

új ifjúsági szemle IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2008 TÉL WWW.UISZ.HU

új ifjúsági szemle IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2008 TÉL WWW.UISZ.HU IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2008 TÉL WWW.UISZ.HU Szerkesztõbizottság Beke Pál Bíró Endre Bodor Tibor Földes György Gábor Kálmán Gazsó Ferenc Herczog Mária Hunyady György Kozma Tamás

Részletesebben

uisz17 eleje.qxd 2007. 12. 13. 12:13 Page 1 új ifjúsáki szemle IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT V. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2007 TÉL WWW.UISZ.HU

uisz17 eleje.qxd 2007. 12. 13. 12:13 Page 1 új ifjúsáki szemle IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT V. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2007 TÉL WWW.UISZ.HU uisz17 eleje.qxd 2007. 12. 13. 12:13 Page 1 szemle V. ÉVFOLYAM 4. SZÁM IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT 2007 TÉL WWW.UISZ.HU uisz17 eleje.qxd 2007. 12. 13. 13:01 Page 2 Szerkesztõbizottság Beke Pál Bíró Endre

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Dr. Kozma Judit Dögei Ilona Jelinekné dr. Vári Zsuzsa Kostyál L. Árpád Udvari Andrea Vajda Norbert

Dr. Kozma Judit Dögei Ilona Jelinekné dr. Vári Zsuzsa Kostyál L. Árpád Udvari Andrea Vajda Norbert Dr. Kozma Judit Dögei Ilona Jelinekné dr. Vári Zsuzsa Kostyál L. Árpád Udvari Andrea Vajda Norbert A gondozási szükségletvizsgálat bevezetésének előzményei és hatásai A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 2 Szerkesztõbizottság Beke Pál Bíró Endre Bodor

Részletesebben

Az előterjesztés szöveges része

Az előterjesztés szöveges része Az előterjesztés szöveges része A Magyar Tudományos Akadémia Gyermekprogram Irodája Ferge Zsuzsa akadémikus vezetésével kidolgozta és 2006 márciusában szakmai vitára bocsátotta a Gyermekszegénység elleni

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az ifjúsági szolgáltatások hálózati rendszerének és projekttervezési eszközeinek regionális sajátosságai valamint a forrás-allokáció stratégiai kérdései

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

új ifjúsági szemle IFJÚSÁGSZAKMAI FOLYÓIRAT IX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2011 TÉL WWW.UISZ.HU

új ifjúsági szemle IFJÚSÁGSZAKMAI FOLYÓIRAT IX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2011 TÉL WWW.UISZ.HU IFJÚSÁGSZAKMAI FOLYÓIRAT IX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2011 TÉL WWW.UISZ.HU Szerkesztõbizottság Bauer Béla Bíró Endre Bodor Tibor Földes György Gazsó Ferenc Herczog Mária Hunyady György Kozma Tamás Nagy Ádám Spéder

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

mtatk A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3

mtatk A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3 MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont mtatk MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3 A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése Nikitscher Péter Széll

Részletesebben

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben 1

Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben 1 . Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben 1 Egészségügyi alapellátás Bódi Ferenc Az egészségügyi alapellátáshoz tartozik a bölcsôde, a védônô, a háziorvos, a házi gyermekorvos, valamint

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Buday-Sántha Attila A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Doktori

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A nyugdíjreform elsõ négy éve

A nyugdíjreform elsõ négy éve Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június (518 527. o.) ÁMON ZSOLT BUDAVÁRI PÉTER HAMZA LÁSZLÓNÉ HARASZTI KATALIN MÁRKUS ANNAMÁRIA A nyugdíjreform elsõ négy éve Modellszámítások és tények Az 1998-ban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK

JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK A MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIACOT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK Frey Mária frey mária A magyarországi munkaerőpiacot érintő jogszabályi és intézményi változások Bevezetés 1. A munkanélküliek

Részletesebben

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében

Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Doktori (PhD) értekezés Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Jankó Krisztina Julianna Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola 2011 AZ ISKOLAKÖRZETESÍTÉS TÁRSADALMI HATÁSAI Értekezés a doktori

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja Benedek Elek Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium Pedagógiai Programja 2013 Oroszlány,2013.03.26. Jóváhagyta: Vecserdi Jenőné igazgató

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

Családsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka

Családsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka Családsegítő szolgáltatás Munkanélküliekkel végzett szociális munka I. BEVEZETÉS a TÁMOP 5.4.1. projekt keretében elkészült a családsegítés szakmai szabályozó anyagait tartalmazó tanulmányokhoz A TÁMOP

Részletesebben

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól 2002. június 0219 Az ellenőrzést felügyeli: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés

Részletesebben

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása A VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet 2009. évi költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó 1 A Legfőbb Ügyészség irányítása alá az 5 fellebbviteli főügyészség mellett 21 főügyészség

Részletesebben

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján Kísérlet egyes közép-kelet európai országokban a társadalmi párbeszéd és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok revitalizációjára - tanulságok és bevált gyakorlatok a válságból való kivezető úton VS/2014/0588

Részletesebben

Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein*

Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein* TARDOS KATALIN Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein* A szegénységi küszöb alatti bérekkel rendelkezõk részaránya folyamatosan növekedett a kilencvenes évek Magyarországán. A bérszínvonal és az

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

A CSORVÁSI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. ELŐTERJESZTÉSEI KÉPVISELŐ TESTÜLETI ÜLÉSRE 2013-AS ÜZLETI ÉVRŐL

A CSORVÁSI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. ELŐTERJESZTÉSEI KÉPVISELŐ TESTÜLETI ÜLÉSRE 2013-AS ÜZLETI ÉVRŐL Csorvási Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelösségü Társaság 5920 Csorvás, Rákóczi u. 37/a Tel./Fax: 66 258 042 Tel.: 66 258 077 E-mail:szolg.kht@freemail.hu A CSORVÁSI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. ELŐTERJESZTÉSEI

Részletesebben

Szakmai beszámoló az Echo Innovációs Műhely 2005. évi közhasznú tevékenységéről

Szakmai beszámoló az Echo Innovációs Műhely 2005. évi közhasznú tevékenységéről Szakmai beszámoló az 2005. évi közhasznú tevékenységéről.. Domokos Tamás elnök a szervezet képviselője Székesfehérvár, 2006. április 9. 2 I. EGYESÜLET ÁTLALKÍTÁSA A név és a célok pontosítása Az Echo Oktatáskutató

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata 2008/2 XVIII. évfolyam 2. szám A tartalomból: Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő. 2 Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Tanulói részvétel öt magyarországi iskolában

Tanulói részvétel öt magyarországi iskolában szemle Tanulói részvétel öt magyarországi iskolában A viharosnak nevezett huszadik század után a huszonegyedik század embere kelletlenül és némileg csalódottan kénytelen tudomásul venni, hogy a történelem

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon 2. sz. melléklet Kutatási infrastruktúrák Magyarországon Az európai, adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) Útitervében

Részletesebben

Egy kérdôíves felmérés tapasztalatai

Egy kérdôíves felmérés tapasztalatai LEHMANN HEDVIG POLONYI GÁBOR NÔK A HELYI KÖZÉLETBEN 9 Lehmann Hedvig Polonyi Gábor Egy kérdôíves felmérés tapasztalatai Bevezetés Magyarországon az elmúlt évek politikai változásai a rendszerváltozással

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július Budapest, 1999. augusztus Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 428 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

A helyi társadalom elégedettsége a lakással, a lakókörnyezettel és néhány szocio-kulturális tényezôvel

A helyi társadalom elégedettsége a lakással, a lakókörnyezettel és néhány szocio-kulturális tényezôvel A lakások 15,9%-ában van kiépítve a helyi körülmények között nagyobb energiatakarékosságot biztosító cirkófûtés. A lakások több mint felében gázkonvektorral történik a fûtés, illetve elég magas arányt

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Magyarország: 2013-2014 Záró Tanulmány

Magyarország: 2013-2014 Záró Tanulmány Magyarország: 2013-2014 Záró Tanulmány Az első magyar OGP akcióterv a korábban elfogadott Korrupció-megelőzési Program vállalásait egészítette ki. A Kormány, az Előrehaladási Jelentés elkészültéig, öt

Részletesebben

SZERVEZETEK FENNTARTHATÓSÁGI MUTATÓJA 2014-BEN MAGYARORSZÁG 2015. június

SZERVEZETEK FENNTARTHATÓSÁGI MUTATÓJA 2014-BEN MAGYARORSZÁG 2015. június SZERVEZETEK FENNTARTHATÓSÁGI MUTATÓJA 2014-BEN MAGYARORSZÁG 2015. június Magyarország pontszámai 2014-ben Civil szervezetek Jogi környezet Szervezeti likviditás Pénzügyi életképesség Érdekképviselet Szolgáltatásnyújtás

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

Javaslat az innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató szakmai és finanszírozási rendszer kialakítására és működtetésére 1

Javaslat az innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató szakmai és finanszírozási rendszer kialakítására és működtetésére 1 Javaslat az innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató szakmai és finanszírozási rendszer kialakítására és működtetésére 1 Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Készítették: Mészáros Andrea,

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. AZ ÖNKORMÁNYZATOK IFJÚSÁGPOLITIKAI FELADATAI... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika...4 1.1.2. Nemzeti

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) I. Helyzetelemzés II. Koncepció Kidolgozó: Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova Kft. 3300.

Részletesebben

GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály. Tartalomjegyzék

GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Gazdasági-politikai környezet... 2 Demográfia, egészségi állapot... 2 Az egészségügyi rendszer általános jellemzői... 3 Finanszírozás... 6 Egészségügyi szolgáltatások... 9 Egészségügyi

Részletesebben