- Kézirat. Budapest, 1977.

Átírás

1 K O M Á R O M A R U T É N N É P K Ö L T É S Z E T B E N. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977.

2 K O M Á R O M A R U T É N N É P K Ö L T É S Z E T B E N. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,

3 - 1 - Az oroszok alkotják az északi szlávság legnépesebb törzsét, mely Európai- és Ázsiai-Oroszország - a mai Szovjetunió - lakosságának zömét alkotja, azonkívül Galicia keleti felében és a hajdani Magyarország északkeleti hegyvidékén lakik nagyobb számban. Valójában három fő törzsre oszlanak : 1./ a nagyoroszokra /Oroszország északi és középső részein/ 2./ a fehéroroszokra /Oroszország nyugati szélén/ és 3./ a kis-oroszokra /Oroszország délnyugati részében./ Az utóbbiakhoz tartoznak a hazánkban élt rutének /rusznyákok/. Ezek nagy része Nagy Lajos királyunk uralkodása alatt telepedett be hazánkba a 17. század vége felé. A görög keleti vallásról a római egyházhoz tartozó görög katolikus vallásra tértek át, régi szokásaiknak és egyházi nyelvüknek megtartása mellett. A hazai ruténség Bocskai óta állandóan részt vett a magyarság nemzeti mozgalmaiban. /1./ Ennek fő oka az volt, hogy a ruténlakta vármegyék jobb sorsa az önálló magyar Erdélytől függött. A másik jelentős ok ezeknek a megyéknek, melyeket többségben ruténjaink laktak, földrajzi helyzetéből adódott. A hatalmas hegyek és rengeteg erdőségek gazdasági és művelődési tekintetben elszakították őket a Galiciában és Bukovina északi részében lakó fajtestvéreiktől, életük teljesen magyar irányt vett. "Amerre a vizek aláfolynak, arrafelé vezetődik a népek gazdasági, művelődési érdeke." A ruténlakta megyék lakossága a Magyar Medencére volt utalva. Ide úsztatta le erdőségeinek kitermelt fáit, ide jártak aratni. Vállalkozóbb szellemű, módosabb, fejlődésre törekvőbb részük igyekezett lehúzódni a Magyar Alföld felé és ott gyökeret verni /Hajdu-, Szabolcs- Szatmár megyék/. Ezek öntudatlanul, minden célzatos ráhatás nélkül is elmagyarosodtak. /2./ A hegyvidéken maradt ruténség, ez a szelid, alázatos, becsületes és erkölcsös nép a maga nyomorult szegénységébe sülyedten képtelen volt önálló nemzetiségi életet élni és magát a magyar befolyás alól emancipálni. /3./

4 - 2 - A magyarsággal érző, a magyar nemzeti mozgalmakban - mint azt mór említettük - mindég résztvevő ruszin nép szociális megsegítése érdekében hajdani, szocialistának nem nevezhető kormányaink sok tekintetben többet tettek, mint egyes nyomorgó magyar vidékek érdekében /Ruszin akció, stb./. "A rutén nép felsegélyezése nemzetünknek egyik legköltségesebb és leghálátlanabb vállalkozása volt" - irta Kalmár Gusztáv. /4./ Az osztrákok és oroszok magyar-ellenes propagandája a magyar állam területén élt ruténokra nem is volt különösebben hatásos. Annál jobban hatott a Kárpátokon túl élő, galiciai és bukovinai ruténekre. A köztük folyt propaganda szülte 1848-ban az alábbi, Galiciából ismert rutén népdalt : "Levelet küld a császár a rusznákok közé, Hogy mindenki a faluját vigyázná, őrizné. Az erdőben őrködjenek torlaszaik mellett, Mert a császár a magyarra küld fenyítő sereget." /5./ De nem csak a magyarok, hanem a lengyelek elleni gyűlölet szitására is törekedtek a Habsburgok bérencei. A lengyel szabadcsapatoknak az 1848-as szabadságharcban való részvétele és az a nagy rokonszenv, melyet az egész lengyel nép tanúsított az élet-halál harcát vívó magyarság iránt, fokozott cselekvésre késztette az orosz propagandát is és arra bírta I.Miklós orosz cárt / /, hogy mint Ausztria régi szövetségese, /6./ belépjen a háborúba, megsegítse a már-már térdrekényszerült szövetségesét. Ez a lépése - a felszabadításukat az orosztól váró galiciai rutének között - nagy lelkesedést váltott ki. Akkor születtek a hasonló szövegű népdalaik : "Im, megrémült Lengyelország s Varsó város vele; de talán csak megment minket a muszka ereje. Nem félt magyar a muszkától, nem is gondolt rája, Holló lován hogy jő rája számos katonája. Nem is olyan nagy ez a had, csak három milliónyi; Ahogy bement magyar földre, kezdett rikoltozni; De alig hogy megpillantá a nagy muszka hadat, Megforrázta jól a magyar őt a kertek alatt.

5 - 3 - De a muszka erőhöz kap, ágyúival menten Úgy megverte a magyar hont, hogy az Isten mentsen! Úgy megverte ott a magyart, csak úgy zúgott belé : Kicsi haddal szalad Kossuth Törökország felé. Mi újságot nem olvasunk, nem tudjuk hát máma : Kiadta-e őt a török, vagy ott ül még nála." /7./ No de a jelen kis dolgozatnak nem az a célja, hogy a rutén nép költészetének az es szabadságharcunkkal kapcsolatos dalait ismertesse. A kizárólagos cél, hogy - Sztripszky Hiador "Kossuth Lajos a rutén népköltészetben" című rutén nyelvű dalgyűjteményéből /Ethnographia. XVIII. évf. /1907/ 157, 235, 299. old./ kiemeljük az osztrák illetve orosz befolyás alatt született galiciai ruténség körében énekelt azokat a dalokat, melyek Komárom városának a szabadságharc alatti fontos szerepét és hősies magatartását bizonyítják. Tekintettel arra, hogy cirill-betüs írógép nem áll rendelkezésre, e daloknak csak szószerinti magyar fordítását adjuk. A rutén nyelvű szövegek a fent jelzett helyen megtalálhatók. Meg kell jegyeznünk, hogy az i szabadságharcunk idején az osztrák hadvezetőség bevetette a galiciai ruténekből álló, rutén nyelvű ezredeit is, nevezetesen a Nassau, a Parma, a Hartmann ezredeket és a svalizséreket. Az alábbi dal szövege, melyet 1849-ben cirill betűs szöveggel és latin betűs lengyel helyesírással röplapokon is terjesztettek, arra enged következtetni, hogy "megrendelésre" készült. Jellemzően az osztrákokra, elhallgatja az oroszok érdemeit, a magyar honvédeken aratott győzelmet kizárólag az osztrák hadseregnek és hadvezetésnek vindikálja: "Lótnak-futnak a faluban, összesereglenek : - Veres hajtókás katona, hová való kelmed? - Nassau vagyok, mond a baka, ha még kíváncsi vagy, Eredj Bécsbe, tudakold meg, ott többet is mondanak. A magyar is ösmert minket, jól megösmerhetett, Mi ott voltunk, hol az ágyuk dörögve beszélgettek. Jön a császár, harcban-vészben Nassau előtt megáll, Ott ösmert meg ő bennünket Komárom váránál.

6 - 4 - Komáromi erőd alól volt mit nézni ugyan, Sötét felhő : a magyar had a bástyákra rohan. Nem hiába küldtek minket Braummal a bástyákra, Háromszor ront ránk a magyar, háromszor fut hátra. Schlick is megjött védelmünkre nagy sokad magával, A szemeit dörzsölgeti, int a kalapjával. Mindenki, haj, ki épkézláb nyomakodik hozzá; Csákót lenget, éljent kiélt, mert volt biz ott miért." E dalnak különben egy másik változatát is felkutatta Sztripszky. E második változat minden jel szerint az előbb közöltnél később keletkezett, s a kossovi kerületben forgott közszájon. Ott jegyezte fel Knyhynycskyj A. és közölte a "Halicanyn" c. lap évi I. kt. 3. füzetében : Császár ellen Itália gonoszságot tervelt. Gyutacsokkal felszerelni akart minden fegyvert. Ahogy megjött Radeczki úr, nem sokat habozott, Rövidesen taljánoknál mindent rendbe hozott. Ment mendegélt a császár úr Kromerizs városból, A szivében szegénykének rágódás, bánat dúl. Nem is azon bánkódik, hogy nem vón' mit enni, Hanem azért háporkodik : nincs hol megpihenni. Bőségben él minden felől, mégis csak bajba' van, Levelet ír a muszkának : segíts meg bajomban! A muszka meg azt üzeni : menni én elmegyek, Úgy elverem én a magyart, híre sem marad meg. Mit csinált vón' szegény császár híres hadserege, Ha a muszkák ágyúikkal nem jön segítségére? Csak akkor lett könnyebbségük a mi pajtásainknak, Hogy a muszkák ágyúikkal hozzánk masíroztak. Micsoda szép város volt az, mily erős a vára! Szétrontani ki se bírta, csak a muszkák cára. Hogy is hívták csak a várost? Tán Komárom volt a' ; A sok bástya minden felől szinte átkarolta. Hogy megkezdték Komáromnál az ágyú-szóváltást, Öreg, ifjú csak hullatta kínos könnyét folyvást.

7 5 Bömböl, sivít, zúg az ágyú Komárom falánál, A sok kemény erős bástya, szerte hull, szerte száll. Öreg templom s a nagy kapu bedőlt nemsokára, Fehér zászlót tűztek rögtön ím a vár fokára. Öreg magyar állott elő város kapujába : - Haj kegyelem! Vért ne ontsunk jó lelkek hiába! Öreg magyar kijött hozzánk, térdreborult ottan : - Haj kegyelem! Jó emberek, bort adok legottan! - Nem jöttünk mi Kossuth Lajos, borod ivására, Hanem jöttünk életedért, készülj a halálra! Megvertük mi Kossuthékat, bár Bemet is látnók; Akkor volna csak jó dolgunk kedves kamerádok! Megvertük mi Kossuthékat, bár a törököt is! Futott Kossuth hanyat-homlok, mint megriadt haris. Ennek a népdalnak egy változatát jegyezte fel 1863 júliusában Revakovic Titusz a drohobici kerületben. E dalba a rutén nép képzelete beleszőtte Ausztria Lengyelország elleni háborúját is. Hogy miért, azt Sztripszky Hiador így magyarázza : "Éppen 1863-ban tört ki az utolsó lengyel szabadságharc. A drohobici kerületben igen sok bocskoros nemes él ma is, akik akkor igen élénken vettek részt az utolsó lengyel felkelésben és itt-ott még ingerelték is a rutén parasztságot, úgy hogy ezek attól tartottak, hogy "visszatér a régi Lengyelország". Ez adhatott alkalmat arra, hogy a lengyeleknek az osztrák császárral való baját a rutén népdal beleszőtte a magyar forradalom történetébe." /8./ "Hadat üzent Itália a mi királyunknak, Régi kicsi puskáikkal haj, nem boldogultak. Ahogy megjött Radeczki úr, nem sokat habozott : Taljánoknál rövidesen mindent rendbe hozott. Várjatok csak jó emberek, mondok egy újságot! Császárunkra erős haddal törtek a polyákok. Nézi, nézi jó császárunk, eszi, haj, a méreg : Gyilkos tűzben hogy pusztulnak szegény svalizsérek!

8 Svalizsérek, glédátokba hátra vonuljatok, Helyetekbe jöjjenek a négyes ulánusok. Megjöttek az ulánusok, s míg amazok várnak, Meghódítják Lengyelföldet maguk császárának. S hogy elkezdtek jobbra-balra golyók süvíteni, Följajdultak Komáromban Kossuth gyermekei. Kovakővel, haj, kirakva Komáromnak vára, Szétrontani ki sem bírta csak a muszkák cárja. Ím fölbukkan Kossuth Lajos a vár kapujában, Hosszú fehér békezászlót lenget a markában. Térdre borult Kossuth Lajos könyörögve nyomba' : Szépen kérlek, jó vitézek egy pohárka borra! Nem jöttünk mi öreg Kossuth borod ivására, Hanem jöttünk életedért, készülj a halálra! Egy másik változatot Rozdilskyj Osip jegyzett fel Stanislau mellett 1893-ben Navrockyj Mykolától. Ez így hangzik : "Felhő módján hogy elterült a nagy muszka sereg, Elöntötte Lengyelföldet, s mind nem is nyert helyet. Hogy megkezdték az ágyúszót, s a golyók röpködtek, Császárunknak minden zászlók bólogatni kezdtek." Ezek a dalok a Kárpátokon túlról - főleg a galíciai és a bukovinai huculok /9./ révén - némi módosítással átszivárogtak a hazai rutének körébe is. Figyelemre méltó, hogy míg a határainkon túli rutének a lengyeleket keverik bele a mi es szabadságharcunk eseményeibe, a hazai rutének a törököt. Sztripszky 1903-ban Kőrösmezőn /Mármaros megyében/, egy Kapcsuk Vaszily nevű rutén paraszttól hallotta e dalt : "Havas tájról, magas hátról szellőcske lengedez, Asztalánál ül a császár, tétova révedez. Nem is arról gondolkodik, honnan vesz eledelt, Hanem arról, a törököt hogyan-mint verje meg. Ül, üldögél, levelet ír sötét éjszakába' : Jer, segíts meg, te muszkáknak hatalmas királya! A muszka meg visszaizen : szívesen megyek el; Reggeltől én délebédig végzek a törökkel.

9 -7 - El is küldé seregeit szíves segítségnek; Magas hegyen állottak fel a muszka tüzérek, S hogy rákezdett a sok ágyú bömbölni, döngeni, Följajdultak Komáromban Kossuth gyermekei. S hogy még jobban dörg az ágyú, mit cselekedének? Török ifjak neki futnak a Duna vizének. Egyik ugrott, általugrott, másik vízbe merült; A harmadik nem jól ugrott, szuronyhegyre került." o Sztripszky közreadott gyűjteményéből ennyi - Komáromot, a komáromi várat említő - rutén népdalt tudtam kijegyezni. Azok a kutatók, akik e dalok rutén nyelvű szövege és kottái iránt is érdeklődést tanúsítanak, az Ethnographia évfolyamának 157-, 235- és 299. oldalain megtalálhatják. J e g y z e t e k 1./ Duliskovics János : Istoriceskija certy ugro-russkich. Ungvár I.-III. kt. 2./ Számos ilyen izzig-vérig magyarrá vált családra utalhatunk, ígypl.a Gulovics, Rojkovics, Petrasevics családokra, melyeknek számos tagja a magyar közéletnek kiváló, művelődésünk érdemdús alakjává vált. Nemzeti függetlenségünkért folytatott harcainkból is mindenkor kivették részüket. 3./ Hogy a magyar nyelvnek is milyen alakító hatása volt a hazai rutének /ruszinok/ nyelvére, hogy a magyaros ritmus is mennyire közel férkőzött a lelkükhöz, bizonyítják Deskó Péter beregvármegyei gör. kat. lelkésznek az Orosz Földrajzi Társaság által 1867-ben kiadott könyve : "Narodnyja pjesni, poslovicy i pogovorki Ugorskoj Rusi. - Zapiski russk. geogr. po. old. etnogr ", melyet De Vollan, volt budapesti orosz konzul igyekezett félremagyarázni. - - Továbbá : Vrabeli M. "Uhro-ruski narodni spivanky. Budapest,1900. c. munkája. - Szabó Eumén "Chresmatija"-ja /Ungvár,1893/ - - Duliskovics János fent említett munkája, valamint a XVII.-XVIII. századi

10 - 8 - egyházi és világi oklevelek. Az utóbbiakban lépten nyomon cirill betűkbe bujtatott magyar szavakkal találkozunk. 4./ A Föld és lakói. Budapest, 1939.évi kiad old. 5./ Golovackij J.T. : Narodnyja pjesni Galickoj i Ugorskoj Rusi. Moszkva, II p. 6./ 1815 után Oroszország egyik vezérállama volt a Szent Szövetségnek. 7./ Golovackij J.T. i.m. II. kt p. 8./ Sztripszky Hiador i.m old. 9./ A huculok az osztrák ruténségnek legkeletibb ága. A ruténekhez való kapcsolatuk a magyar és palóc kapcsolathoz hasonlítható. Legnagyobb részük a hajdani magyar határ mentén, Galicia keleti részében él, de Bukovinában is vannak szórványaik. Főleg havasi jellegű hegységekben laknak, majdnem kivétel nélkül barnák, erősek, tehetségesek. Nagyon értenek a kupeckedéshez, kifejezetten állattenyésztők és pásztorok.