SZAKDOLGOZAT. Trembulyák Péter Attila MISKOLC

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Trembulyák Péter Attila MISKOLC

2 MISKOLC EGYETEM ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KERESKEDELMI JOGI TANSZÉK A vadászok magánjogi felelősségének egyes kérdései SZERZŐ: TREMBULYÁK PÉTER ATTILA TAGOZAT: NAPP.; J-501 KONZULENS: DR. BARTA JUDIT EGYETEMI DOCENS MISKOLC

3 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW Questions of individual civil law responsibilities of the hunting law TREMBULYÁK PÉTER ATTILA LAWYER FULL-TIME COURSE CONSULTANT: DR. BARTA JUDIT MISKOLC

4 Tartalomjegyzék I. ELŐSZÓ... 6 II. Vadászat joga, fogalmi meghatározások... 8 III. Vadászattal kapcsolatban felmerülő magánjogi felelősség rendszere A. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. tv. (Vtv.) alapján fennálló felelősség Vadkárért való felelősség Vadászati kár B. A vadászok magánjogi felelősségének kérdései IV. A vadászok magánjogi felelősségének egyes kérdései, gyakorlati esetek bemutatásán keresztül A. Vadász által lelőtt, megsebzett kutya, macska. Vtv. felhatalmazása alapján, nem minősül jogellenes károkozásnak, kártalanítási jogkövetkezmény nincs B. Vadász által lelőtt egyéb háziállatok (esetek, Czinege tábornok esete), jogkövetkezmények C. Vadászat közben vadászkutya lelövése és a felelősség kérdése D. Vadászat közben másik vadász meglövéséért, vadászbalesetért fennálló felelősség, Vaddisznónak vélte vadásztársát Milliárdos vállalkozó a bátonyterenyei áldozat Meghalt a meglőtt képviselő E. Érvényesülhet-e tevékenységi körön kívül eső elháríthatatlan ok, mint kimentés? Vadászbaleset a Pilisben - a sebesült túl van az életveszélyen Vadászbalesetek F. Károsulti közrehatás kérdése G. Felmerülhet-e a vadásztársaság felelőssége is (pl.: vadászatszervezési hiba)

5 H. Vadászattal összefüggésben nem vadász meglövése. Vad, vagy áldozat? Halálos vadászbaleset Püspökladány közelében I. Nem szabályszerűen tartott fegyver, vagy fegyver szabálytalan átadása miatt bekövetkezett balesetek és magánjogi jogkövetkezményeik Csak annyi biztos, hogy két vadász halott Kettős vadászhalál: öngyilkosságra gyanakszanak J. Büntetőjogi kérdések, jogos önvédelem (orvvadászokkal történő fegyveres összetűzés) és ennek magánjogi kihatásai Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés Segítségnyújtás elmulasztása Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak V. Vadászok felelősségbiztosítása A. A felelősségbiztosításról általánosságban VI. Zárszó

6 I. ELŐSZÓ A vadászati tevékenység a jog által széleskörűen érintett tevékenység. Alapvető szabályait a vadászati törvényben és annak végrehajtási rendeletében találhatjuk, de számos más közjogi jogszabály is tartalmaz idevágó rendelkezéseket, mindezek mellett, pedig a magánjog is erőteljes hatást fejt ki rá (vadásztársaságokra, vadászati jog haszonbérletére, vadásztársaságok és vadászok felelősségére vonatkozó szabályok). A sok szálon kötődő magánjogból jelen dolgozat csak egyet kíván felcsippenteni, és részletesebben elemezni, méghozzá a vadászok kárfelelősségi szabályait. A vadászati joggal átfogóan egyedül professzor Dr. Zoltán Ödön foglalkozott, ő írta az egyetlen könyvet 1973-ban a vadászattal kapcsolatos egyes károkért való felelősségről. Az idő e művet már meghaladta, bár alaptételei és megállapításai állják annak erózióját, mégis számos olyan új elem, vonatkozás jelent meg e területen, amiért érdemes ismét azt a kutatás középpontjába állítani. A szokásos vadászati eszközök mellett, egyre inkább terjednek a különlegesebb vadászélménnyel kecsegtetők, mint vadászíj, solymászat, amelyek a vadászok által okozott károkért való felelősség szabályait más megvilágításba helyezhetik. A vadásztársadalom kezd felhígulni, ennek köszönhetően egyre több olyan külföldi és belföldi vadász fog fegyvert, akik nem kiváló művelői e veszélyes eszközöknek, és sajnos nem is éreznek belső késztetést annak minél magasabb szintű elsajátítására, sokan már az alapoknál, az alapvető vadászati szabályok, vadászetikai előírások betartásánál megrekednek, hamar elfeledve azokat. Mindezek eredményeként egyre többször fordul elő, hogy jogszerűtlenül lőnek le mások tulajdonában lévő állatokat (kutyák, macskák, egyéb háziállatok), de felszaporodtak a személyeket érintő balesetek is (vadászok, hajtók, turisták, stb. megsebzése). 6

7 Mert nagy különbség van ám a puskás, a lövő (Schiesser) és a fegyelmezett, képzett ún. igazi vadász (Waidmann) között... a jó vadász természetesen mindig jó lövő is, aki a lövészetet céltáblán vagy agyagkorongon gyakorolja A hazardírozó, könnyelmű vadász gyakran környezetére, vadásztársaira is veszélyes vadász, azaz a puskás vadász 1 Törvény teszi kötelezővé, hogy minden vadásznak, legyen az hazai, vagy külföldről importált, felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie, az általa okozott károk megtérítésére. Ezentúl, a vadásztársaságok is köthetnek felelősségbiztosítási szerződést, ez nem kötelező, az ő felelősségük körébe tartozó - mely eshet egybe a vadászokkal -, károk megtérítésére. A dolgozat röviden kitér arra, hogy mennyire hatékony fedezetet képesek e szerződések nyújtani. Jelen dolgozat, az aktualitását évszázadok óta megtartó vadászat köréből csak a vadászok magánjogi felelősségének egyes kérdéseivel kíván foglalkozni, bemutatva először annak intézményeit, ismertetve alapvető szabályait, majd megtörtént eseteken keresztül rávilágítva egyrészről arra, milyen színes esettárra kell az absztrahált jogi normát alkalmazni, másrészről arra, hogy ez mára milyen nehézségeket okoz, s emiatt hol és milyen mértékben szükséges a bírói gyakorlatnak beavatkoznia. Cél, megvizsgálni azt, hogy a jelen, újrakodifikálás előtt álló normák, képesek-e a változás próbáját kellő rugalmassággal kiállni, vagy indokolt e normákat módosítani, esetleg új szabályokat beiktatni. Cél: - megvizsgálni, hogy a folyamatban lévő Ptk. kodifikáció során szükséges e a meglévő szabályok módosítása, kiegészítése, - milyen jogértelmezési kérdések merülnek fel a gyakorlatból fakadóan, hogyan alakul a bírói gyakorlat, - milyen mértékű és hatékonyságú fedezetet biztosítanak a piacon lévő felelősségbiztosítási termékek. A dolgozat ezért elsősorban leíró, elemző, és összegző módszereket alkalmaz. 1 Dr. Bencze Lajos: A vadászatról nem csak vadászoknak TerraPrint Kiadó, Budapest, 10. p. 7

8 II. Vadászat joga, fogalmi meghatározások A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény (továbbiakban: Vtv.) új alapokra helyezte a vadászati jog gyakorlását és ezzel együtt a vadászati jog hasznosítását. A Vtv. a vadászati jogot a vadászterület földtulajdonjogának elválaszthatatlan részévé tette. A vadászati jogot az Európai Unió tagállamainak túlnyomó része szintén a földtulajdonjog alapján hasznosítja. Hazánkban az évi számú ME rendelet választotta el a vadászati jogot a földtulajdonjogtól és az államra bízta. A Vtv. értelmében, az állam vadászati joga megszűnt mindazokon a vadászterületeken, amelynek nem tulajdonosa, és ezzel egyidejűleg érvényüket vesztették az államot megillető vadászati jog átengedéséről szóló engedélyek, haszonbérleti szerződések, üzemi kezelés kijelöléséről szóló határozatok. A földtulajdonnal rendelkezők számára lehetővé vált, hogy a vadászati hatóság által vadászterületté nyilvánított területen önállóan - ha ennek feltételei fennállnak - vagy társult formában döntsenek a vadászati jogosultságukról. A vadászterület tulajdonosa vagy a vadászterület tulajdonosainak közössége határozhat arról, hogy a vadászati jogok gyakorlását átadja haszonbérleti díj ellenében, ez esetben a haszonbérlőt illetik meg a vadászati joggal együtt járó jogosultságok és kötelezettségek. A Vtv. a vad fogalmát úgy határozza meg, hogy csak azon vadon élő állat tekinthető vadnak, amelyet a törvény végrehajtási rendelete taxatíve felsorol, mint vadászható állatfaj. A vadászati joggal kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat a törvényben foglalt keretek között, és a kapcsolódó külön jogszabályokban előírtakkal összhangban kell gyakorolni, illetve teljesíteni. A vadászati jog: a) a vad, valamint élőhelyének védelmével, és b) a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá 8

9 c) a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására, d) a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége. 2 A vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység. A vadászati jog - mint vagyonértékű jog - a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. A Vtv. a vadászati jogosult az, aki a vadászati joggal rendelkezik, azt gyakorolja, ez lehet a földtulajdonos, mint önálló, illetve a földtulajdonok társult közössége, továbbá a vadászati jog haszonbérbeadása esetén, a haszonbérlő. A vadászati hatóság által nyilvántartásba vett jogosult - ide értve a haszonbérlőt is - felel a törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséért. A jogosult az őt megillető vadászati jogot az e törvényben foglaltak alapján köteles gyakorolni vagy hasznosítani. Önálló és társult vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül, ha a jogosult: a) vadászterületén saját maga vadászik; b) általa meghívott vadász számára biztosítja a vadászat lehetőségét (a továbbiakban: vendégvadászat); c) megállapodás alapján biztosítja más vadász számára meghatározott fajú és számú vad vadászatát (a továbbiakban: bérvadászat). A vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbe adása. A vadászati jog haszonbérlője lehet: a) vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság); b) a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve; 2 Vtv. 2. (1) 9

10 c) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá az erdő birtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület legalább 25%-át mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja. 3 3 Vtv. 16. (1) 10

11 III. Vadászattal kapcsolatban felmerülő magánjogi felelősség rendszere A. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. tv. (Vtv.) alapján fennálló felelősség A Vtv. V. számú Felelősség a vadkárért, a vadászati kárért, valamint a vad elpusztításával okozott kárért című fejezete foglalkozik a vadak által okozott károkkal, valamint a vadászok által és mások által vadban okozott károkkal. Ezek közül a vadászatra jogosultat terhelő magánjogi felelősség két károkozásért merülhet fel, a vadkárért, valamint a vadászati kárért, így a továbbiakban ezt kívánjuk csak röviden bemutatni. A törvény új eleme - a korábbi szabályozás ezt nem tartalmazta - a vadászati kár - mint a vadászat gyakorlása során a résztvevő személyek által okozott kár, valamint a vad elpusztításáért okozott kár meghatározása. A törvény a kártérítésben fő szabályként annak a kötelezettségét írja elő, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek a vadászterületén a kár bekövetkezett, illetve akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. 1. Vadkárért való felelősség A törvény a vadak által okozott károkért való felelősséget két területre osztja; egyrészről a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban okozott károkra, másrészről a mezőgazdaságon és erdőgazdálkodáson kívül okozott károkra. A kettő közül az első a Vtv. szabályai szerint alakuló direkt felelősség, míg az ún. mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül okozott károkra a Ptk. veszélyes üzemi felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni: 11

12 Vtv. 75. (3) A jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt. A (3) bekezdés alapján tehát a kárfelelősség bármely vadfaj által okozott kárra kiterjed, viszont a vadászatra jogosult csak azt a kárt köteles megtéríteni, amelyet olyan vad okozott, aminek vadászatára jogosult. Mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül okozott kárnak kell tekinteni pl.: az említett ragadozók által a háziállatok elpusztításával okozott károkat, személyekben okozott, illetve dolgokban okozott károkat. Ilyen károk esetén a vadászatra jogosult nem mentheti ki magát a kár megtérítésének kötelezettsége alól, arra való hivatkozással, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a kárt tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A vadak által mezőgazdaságon és erdőgazdálkodáson kívül okozott károknak igen széles körét adják az ún. vad és gépjármű ütközéséből eredő károk, melyekkel jelen dolgozatban nem kívánunk részletesen foglalkozni. 2. Vadászati kár Vtv. 76. A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár). A vadászati kár tekintetében a károkozónak nem a vadász, hanem a vadászatra jogosultat kell tekintetni a törvény szerint. A felelősségi alakzat abban speciális, hogy a vadászatra jogosult nem saját magatartásáért, hanem a vadászterületén, a jogszerűen vadászatot gyakorlók vadászattal összefüggésben okozott káraiért felel. A Ptk. nem ismeri a másért való felelősség ezen speciális vállfaját, ezért a Vtv. szabályozza azt. Az okozott kár megtérítése már Ptk. általános felelősségi szabályai szerint történik, azaz a Vtv. csak a kártérítésre köteles személyét állapítja meg, telepítve a 12

13 felelősséget a közvetlen károkozóról a vadászati jog gyakorlójára. A vadászatra jogosult kimentheti magatartását, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható. Ennek alapján, ha pl. a jogosult előre értesítette a vadászatról a földtulajdonost, de a földtulajdonos nem gondoskodott a termény időben történő betakarításáról, akkor közrehatása mértékében felelős az okozott kárért. Érvényesíthető-e a keletkezett kár, az azt ténylegesen okozó vadásszal szemben? Maga a 76. alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a földtulajdonosnak ne kelljen kiderítenie, melyik vadász okozta a kárt, hanem egységesen a vadászatra jogosulttal szemben tudjon fellépni. A vadászatra jogosult nem hivatkozhat arra, hogy a kárt nem ő okozta, viselnie kell a felelősséget. Azonban a vadászatra jogosult és a kárt okozó vadász belső jogviszonyában nincs kizárva a vadász magánjogi felelősségre vonása. B. A vadászok magánjogi felelősségének kérdései A Vtv. határozza meg azt, hogy ki lehet vadász, a Vtv. 59. szerint vadász az a személy lehet, aki rendelkezik: a) vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel; b) vadászlőfegyver-tartási engedéllyel; c) a ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel; A vadászat gyakorlásának személyi feltételeiben a törvény alapvetően a korábbi szabályozást egységesítve a vadászjegy vagy vadászati engedély meglétét írja elő. E két hatósági engedély fogalmi elkülönítése különösen fontos, mert ezek a vadászati jog hasznosításának eltérő módjaihoz kapcsolódnak. A vadászjegy a vadászatra jogosultat vagy tagját, alkalmazottját jogosítja a vadászat gyakorlására. Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki 13

14 a) eredményes vadászvizsgát tett 4 ; b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt; továbbá c) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással rendelkezik. 5 A vadászjegy Magyarország területén jogosít vadászatra. A vadászjegyet a kamara öt évre állítja ki azzal, hogy azt évente érvényesíteni kell. A vadászati engedély a vadászatra jogosulttal bérvadászati szerződést kötött hazai vagy külföldi természetes személyt jogosítja a vadászatra. A magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati engedélyt, ha nem áll vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá rendelkezik: a) bérvadászati szerződéssel vagy vendégvadászati meghívással; b) vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár behozatali engedéllyel, vagy c) állandó lakóhelyének joga szerint megkövetelt vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár tartási engedéllyel, továbbá d) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással. 6 A vadászati engedély az abban megjelölt jogosult vadászterületén jogosít vadászatra. A 4 Vadászvizsgát kizárólag a kamara által megbízott, legalább három főből álló bizottság (a továbbiakban: bizottság) előtt lehet tenni. A bizottság egyik tagja a miniszter által kijelölt személy. A bizottság munkájában való részvételre csak felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkező személy kérhető fel. A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a természetvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint - kivéve a kizárólag vadászíjjal, illetve ragadozó madárral vadászókat - sörétes és golyós lőfegyverrel történő gyakorlati vadászlövészetből áll. Az íjjal vadászók gyakorlati vadászíjász, a ragadozó madárral vadászók gyakorlati solymász vizsgát tesznek. A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a kamarával egyeztetve a miniszter a törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg. 5 Vtv. 60. (1) 6 Vtv. 62. (1) 14

15 vadászati engedélyt a vadászati hatóság legfeljebb egy évre állítja ki. A vadász a vadászat során mindig köteles magánál tartani azokat az engedélyeket, amelyek alapján a hatóság a jogosultságát ellenőrizni tudja. 7 A Vtv. a vadvédelmi, természetvédelmi és állatvédelmi szempontoknak megfelelően, a nemzetközi konvenciókkal is összhangban a vadászat során alkalmazható vadászati eszközökre, ezek használati módjaira részletező előírásokat fogalmaz meg. A vadászat során követendő legfontosabb biztonsági követelményeket korábban törvényi szintű szabályozás nem tartalmazta. A törvény a vadfajok sajátosságainak megfelelően rendszerezi az engedélyezett és tiltott vadászati eszközöket 8, formákat és módokat, a vadászlőfegyver kezelésének legfontosabb szabályait. A törvény a jogosultat (pl: vadásztársaság) teszi felelőssé a vadászat rendjének megtartásáért. 7 Vtv. 64. (1) A vadász a) a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt (a továbbiakban együtt: engedély), b) az egyéni lő jegyzéket, c) az e törvényben írt vadfaj vadászata esetén az azonosító jelet, továbbá d) a vadászlőfegyver-tartási engedélyt, vagy ragadozó madárral való vadászatra jogosító engedélyt a vadászat alkalmával köteles állandóan magánál tartani, és azt a jogosult, a hivatásos vadász, a vadászati hatóság, a rendőri szerv, valamint a természetvédelmi hatóság felhívására bemutatni (1) Vadat csak vadászati célra engedélyezett - legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú - vadászlőfegyverrel lehet elejteni. (2) Vadászíjjal történő vadászat esetében gímszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót és őzet kizárólag 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal és arra alkalmas vadászvesszővel lehet elejteni. (5) A vadászat alkalmával - az azt alkalmazó felelősségére - a vad keresésére, felkutatására csak olyan vadászkutya alkalmazható, amelyet igazoltan vadászatra képeztek. A vadászkutya fajtacsoport tenyésztésének, nyilvántartásának, teljesítményvizsgálatának és használatának részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg. (6) A vadászatra jogosult köteles a vadászat alkalmával a vadászterület jellegének megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról gondoskodni. 15

16 Vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét. 9 A vadászat fegyveres sport, mely sajnos alkalmat ad arra, hogy károk következzenek be annak folytatása során. Itt elsősorban a különböző személyi sérülésekre, vadászbalesetekre kell gondolni, de gyakorta esnek háziállatok is vadászok áldozatául. A hatályos bírói gyakorlat alapján a fegyverhasználattal végzett vadászat veszélyes üzemi tevékenységnek minősül, a vadász üzembentartónak tekinthető saját fegyvere tekintetében, így a vadászok által okozott károkra a Ptk. vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A Vtv. 67. (2) bekezdése megengedi a vadászíjjal történő vadászatot, míg a 64. (1) bekezdés d) pontja a Vtv. 56. (1) bekezdésével összhangban - Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral... vadász által, vadászterületen történő elejtésére irányuló tevékenység - a ragadozó madárral történő vadászatot. Ezen kiegészítő vadászati módok esetében a törvény ugyan a vadászlőfegyver tartási engedélyt előírja, de a vadászíj, a ragadozó madár tartása nem kötődik a lőfegyvertartási engedélyhez, nem minősülnek ilyennek. Így az előírás az olyan vadászok számára, akik lőfegyverrel nem kívánnak vadászni, felesleges. A vadászjegy lőfegyverrel történő vadászatra jogosít, és ugyan ezen vadászjegyen jelölik, ha a tulajdonosa kiegészítő vizsgát tett ragadozó madárral történő vadászatról, vagy vadászíjjal történő vadászatról. A vadászvizsga a Vtv. 66. (2) bekezdése értelmében a kizárólag vadászíjjal, illetve ragadozó madárral vadászók esetében nem írja elő, hogy sörétes és golyós lőfegyverrel is gyakorlati vadászlövészeten kell részt venniük. A leírtak alapján felvetődik annak kérdése, hogyan felel a vadász, ha íjjal, vagy ragadozó madárral folytat vadászatot. Mely szabályok vonatkozhatnak ekkor felelősségére, a veszélyes üzemi felelősség, a vadállattartó felelősségének szabályai, vagy más szabály? A fokozott veszéllyel járó tevékenység fogalma nem határozható meg, de arra sincs lehetőség, hogy az ebbe a körbe tartozó magatartásokat kimerítően felsoroljuk. E 9 Vtv 72. (1) 16

17 tevékenységek tartalma és köre a technika fejlődésével változik, bővül, meghatározásánál a bírói gyakorlatra kell támaszkodni. 10 Veszélyes üzemnek minősülnek például a gépi erővel hajtott járművek, a gépi erővel működő üzemek, bizonyos robbanó, mérgező és sugárzó anyagok, fegyverek, építkezés, tetőfedés, árokásás, kútásás, kavics- és homokkitermelés, fakivágás, stb. Fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül tehát minden olyan tevékenység, amely önmagában, vagy valamely eszköz használata folytán az átlagostól nagyobb veszéllyel jár az élet és vagyonbiztonság szempontjából. Álláspontunk szerint a vadászíjjal történő vadászat, bár ennek még nincs kifejezett bírói gyakorlata, szintén fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül, annak ellenére, hogy az nem minősül lőfegyvernek. A fokozott veszéllyel járó tevékenyégért fennálló felelősség fokozott, szűk kimentést engedő. A felelősség azt a személyt terheli, aki a veszélyes üzemi tevékenység folytatója. Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. A károkozó üzembentartó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Az, hogy mi minősül veszélyes üzemnek, nincs pontos meghatározás, egyes esetek alapján írható körül. A veszélyes üzem lényege, hogy a tevékenység különleges védekezést, elővigyázatosságot tesz szükségessé a káresemény elkerülése érdekében. A veszélyes tevékenység üzembentartója a tevékenység folytatója, vagy az, akinek az érdekében a tevékenység folyik. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan (külső) ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott. A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik. A kártérítési követelés három év alatt elévül. Ezt követően az általános szabályok szerint lehet követelni a kártérítést további két évig. Elháríthatatlan külső ok lehet: 10 Ujváriné dr. Antal Edit: Magyar Polgári Jog Felelősségtan Egyetemi jegyzet Kiadó: Novotni Alapítvány Miskolc, p. 17

18 erőhatalom (vis maior), károsult közrehatása, harmadik személy közrehatása, más erő, esemény (pl. állat) behatása. A ragadozó madarak idomítását és az idomított ragadozó madarakkal történő vadászatot úgy, hogy az idomított madár szabadon repül, és vad zsákmányt ejt a maga természetes állapotában egységesen solymászatnak nevezik. Ezenfelül, ide tartozik a ragadozó madarak tenyésztése is. A solymászat azonban nem csak sólymokkal történő vadászatot jelent, hisz eredményesen használhatók a különböző sas-, héja- és ölyvfélék. 11 Magyarországon solymászat céljára engedélyezett pedző madarak: o o o o o vándorsólyom (falco peregrinus) vadászsólyom (falco rusticolus) szirti sas (Aquila chrysaetos) héja (accipiter gentilis) karvaly (accipiter nisus) 11 A legkorábbi időkből is maradtak fenn bizonyítékok a solymászat létezésére. Legalább 4000 éves múltra tekint vissza. Valahol Belső-Ázsia pusztáin élhetett az a gyűjtögető-nomád vadász, aki először tartott vadászmadarat. A felnevelt szelíd madár ösztönének engedelmeskedve vadászni kezdett majd visszatért az emberhez. Így indult hódító útjára a solymászat. A magyar solymászat története valószínűleg a magyar nép kialakulásával egykorú, hiszen eredetmondánkban Emese ősanyánkat álmában egy sólyom (turul) termékenyíti meg. ( a turulmadár képét valószínűleg az akkoriban élt kerecsensólyom (Falco Cherrug) egy kivételes nagy változata ihlette). A honfoglaláskor már egy solymászatot magasan művelő nép jött a Kárpát-medencébe. Később már számos feljegyzés, írásos emlékmű, dombormű tanúskodik a Magyarországon virágzó solymászatról. Az újkori solymászat két legkiemelkedőbb alakja Magyarországon Galántai Lelovich György és Bástyai Lóránt. Forrás: 18

19 o Harris-ölyv (Parabuteo unicinctus)(használata nem engedélyhez kötött még Magyarországon sem mivel ez nem védett madár). Magyarországon egyelőre egyetlen vadász büszkélkedhet azzal, hogy szirti sassal vadászhat. A szokásos engedélyek mellett különleges szabályoknak is meg kell felelni, hiszen a szirti sas a veszélyes vadállatok kategóriájába tartozik, mint mondjuk az oroszlán, ami nem is csoda, hiszen egy ilyen ragadozó madár valóban képes lenne megölni akár egy embert is. Több száz méterről képes észrevenni az őzet, ilyenkor azonnal üldözőbe veszi, amikor rávág az őzre, annak általában már esélye sincs arra, hogy megmeneküljön a sas karmoktól. A markával 280 kilós szorítóerőt képes kifejteni, így egyszerűen kiszorítja a szuszt áldozatából. A leírtakból érzékelhető, hogy a ragadozó madárral történő vadászat is veszélyes tevékenység, azonban e madarak vadállatnak minősülnek. A vadállat kifejezést el kell határolni a vadon élő állat és a vad kifejezésektől. Vadállatnak azok az állatok tekintendők, amelyek természetüknél fogva kiismerhetetlenek, fokozott veszélyt jelentenek akár az emberekre is, a kiismerhetetlen reakcióik miatt. A vadon élő állatok Magyarországon, azon állatok melyek a természetes környezetben élnek, a hódtól, az aranysakálig, az őztől a hörcsögig, stb. A vadak azon vadon élő állatok, melyek vadászhatóak. A vadon élő állat és a vadállat is lehet azonos, a magyar bírói gyakorlat szerint ilyennek minősül a vaddisznó, barnamedve, a farkas. A ragadozó madarak kapcsán leírtak alátámasztják, hogy azok vadon élő állatok és azon belül vadállatok. A fokozott veszéllyel járó tevékenységek közül a vadállat tartását a Ptk. külön nevesítette, az elkülönült, konkrét szabályozást nyert. Álláspontunk szerint, a ragadozó madárral vadászó vadász, a vadállattartóra vonatkozó speciális felelősségi alakzat szerint felel, a madár által másnak okozott károkért, ugyanakkor a Ptk (2) bekezdése szerint, a vadállat tartója úgy felel, mint az, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat. Ezzel a kör bezárult. 19

20 IV. A vadászok magánjogi felelősségének egyes kérdései, gyakorlati esetek bemutatásán keresztül A. Vadász által lelőtt, megsebzett kutya, macska. Vtv. felhatalmazása alapján, nem minősül jogellenes károkozásnak, kártalanítási jogkövetkezmény nincs A Vtv. szabályai szerint, melyet a 36. rögzített eredetileg a kutyák és macskák kilövése külön nevesítve a voltak és a jogosultságot biztosított a vadász számára, amennyiben az állatok 200 méterre eltávolodtak gazdájuktól, vagy a lakott területtől, hogy azokat törvény által engedélyezett fegyverrel kilője.,,36. (1) A jogosult a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja: a) a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint b) a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés nem vonatkozik a rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára és állatőrző kutyára, a rendőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezetek, a határőrség és a vámőrség szervezetéhez tartozó őrzővédő feladatokat ellátó kutyára, valamint a felismerhető jellel ellátott vakvezető kutyára.'' Ha így lőttek ki akár értékes állatokat is, a vadászoknak nem keletkezett kártérítési kötelezettsége. E szabály az állam tulajdonában lévő vadállomány védelme érdekében született. Ezt a szabályt sérelmesnek találták az alkotmányban biztosított, tulajdonhoz való jog csorbul ez által, mivel "egyoldalú előnyt biztosít a vadászatra jogosult számára a háziállatok tulajdonosaival szemben", és tiltott megkülönböztetést jelent a tulajdon egyes nemei között. Ez ütközött az Alkotmány 70/A. -ába foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmával. Sérelmes volt továbbá, az objektív 200 méteres távolság, hiszen sok esetben a 20