TECHTEXTIL 2003: Az eddigi legnagyobb

Átírás

1 VÁSÁRRÓL -VÁSÁRRA TECHTEXTIL 2003: Az eddigi legnagyobb Lázár Károly A mûszaki textíliák jelentõsége napjainkban óriási és egyre növekszik. Szakértõi becslések szerint a textilanyagoknak ez a felhasználása mennyiségében 2005-ig évente átlagosan 3,3 %-kal, ezt követõleg 2010-ig évi 3,8 %-kal bõvül re az e célra felhasznált textilanyagok mennyiségét 23,6 millió tonnára teszik, a késztermékek összértéke ekkorra évi árakon számítva eléri a 127 milliárd dollárt. A Németországban gyártott összes textiltermék több mint egyharmada mûszaki célt szolgál, és ez a részarány növekvõ tendenciát mutat. Az európai és az amerikai kontinens részaránya a világ mûszakitextil-felhasználásában mindamellett várhatóan kissé csökken, az ázsiai országok itt is egyre nagyobb szerephez jutnak (1. ábra). 1. ábra. A mûszaki textíliák felhasználása (1000 tonna) A mûszaki textíliák nemzetközi kiállítását elõször ban rendezték meg Frankfurtban, és azóta rendkívül népszerû és egyre látogatottabb eseménye lett az e területen tevékenykedõ cégeknek és szakembereknek. Az idén május között megrendezett tizedik frankfurti Techtextil az eddigi legnagyobb volt. Negyvenkét országból 886 kiállító érkezett, hogy bemutassa újdonságait a nem divatruházati célra készült textilanyagok fejlesztése, gyártása terén. Legtöbbjük az Európai Unióban mûködik (2. ábra), ezek között is 328 német cég jelent meg (a kiállítók több mint 1/3-a). Jelentõs számú kiállító képviselte még Olaszországot (79), Franciaországot (78), Nagy-Britanniát (52), Belgiumot (43), Svájcot (41) Spanyolországot (38), az USA-t (35) hogy csak a 2. ábra. A kiállító cégek megoszlása földrészek szerint legnagyobbakat említsük. Tajvanról 15, Kínából 13, Japánból 10 kiállító érkezett. A középkeleteurópai országokból Csehország 18, Lengyelország 11 kiállítóval szerepelt, a többi kelet-európai ország 1 6 céggel jelent meg. Magyarországot csupán egy kiállító cég, a fonalterjedelmesítéssel, fonalszínezéssel és üvegszövetek gyártásával foglalkozó Tolnatext Kft. képviselte. A hatalmas kiállítást 68 országból mintegy szakember látogatta meg. A kiállítással párhuzamosan elõadások sorát tartották a mûszaki textilanyagok alkalmazásairól és a legújabb kutatási eredményekrõl. A frankfurti Techtextil kiállítások sikerén felbuzdulva Brazíliában, Kínában, Oroszországban és az USA-ban is tartanak hasonló rendezvényeket. A Frankfurtban négy óriási termet elfoglalt bemutató tematikájában több részre tagolódott: a bútoriparban, a csomagolástechnikában, a gépgyártásban, a jármûiparban, a környezetvédelemben, a magasépítõ-iparban, a mélyépítõiparban, a mezõgazdaságban, a sportfelszerelések gyártásában, az információtechnológiában használt textilanyagok, továbbá a ruhagyártásban használt textilanyagok a divatkelmék kivételével és az ipari védõruházatok és a katonai öltözékek textilanyagai. Ezeken belül felsorakoztatták a különbözõ szokványos és különlegesnek számító nyersanyagokat, fonal- és kelmetípusokat (a textiliparban ismert mindenféle technológiákkal készült egyszerû kelméktõl a legkülönfélébb módon összetett, rétegelt, kasírozott, bevont stb. változatokig), a mûanyag- és betonszerkezetek megerõsítésére használt textilanyagokat és ezek eredményeit, továbbá bemutattak olyan gépeket, berendezéseket, kiegészítõ szerkezeteket, szerelvényeket, amelyek ezeknek az anyagoknak a gyártására, megmunkálására szolgálnak. A rendkívül gazdag kiállítási anyag részletes bemutatására e cikk keretei között természetesen nincs lehetõség. A továbbiakban azokra az anyagokra, technikákra, alkalmazási területekre szorítkozunk, amelyek megítélésünk szerint a magyar textilipar számára elérhetõk lehetnek és amelyekrõl úgy gondoljuk, hogy a hagyományos ruházati felhasználások mellett vagy helyett textil- és ruházati iparunk újabb fejlesztési irányait jelölhetik ki. Nyersanyagok, fonalak A kiállításon mintegy 170 kiállító mutatta be nyersanyag- és fonalújdonságait. Magától értetõdik, hogy a nyersanyagok körében mindenek elõtt a szintetikus szálasanyagok szerepeltek döntõ súllyal a kiállításon, hiszen ezek azok az anyagok, amelyek tulajdonságai a legkönnyebben alakíthatók a végfelhasználás céljainak megfelelõen, ill. amelyek közül a MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3 65

2 VÁSÁRRÓL -VÁSÁRRA feldolgozók a legkönnyebben tudják kiválasztani a céljaiknak legmegfelelõbbeket. A szakértõi becslések szerint a szintetikus szálasanyagok 75,5 %-át, közel 24 millió tonnát mûszaki textíliák gyártására használják fel. A mûszaki textíliákkal foglalkozó szakembereknek, cégeknek meg kell ismerkedniük a hagyományosnak, szokványosnak tekinthetõ természetes és mesterséges szálasanyagok mellett egészen speciális újdonságokkal is. A mindenki számára jól ismert poliamid-, poliészter-, polipropilén-, elasztánstb. szálakon túlmenõen egyre több helyen találkozunk a nagy hõ- és vegyszerállóságú meta-aramid- (pl. Nomex, Kermel ), valamint a hasonló tulajdonságú és emellett a hidrolízisnek is nagyon ellenálló polifenilén-szulfid (PPS) szálakkal (pl. Fortron, Procon ), a rendkívül erõs para-aramid-szálakkal (pl. Kevlar, Twaron, Technora ) szállal, a párhuzamos molekulaláncokból felépülõ polietilén alapú szálakkal (pl. Dyneema, Spectra ), amelyek ugyancsak nagyon nagy szilárdságukkal tûnnek ki, a nagyon jó hõállóságú poliimidszállal (pl. P84), a fenolból származtatott, nagy szilárdságú és hõálló Zylon szállal, a szintén fenol származékú Kynol -lal és a poliakrilnitrilbõl származtatott szén- (pl. Pyron, Inidex ) szálakkal, amelyet rendkívül nagy vegyszerállóság és lángállóság jellemez. Ugyancsak rendkívül nagy hõállóságuk miatt használják a sziliciumdioxid- és az alumíniumoxid-szálakat, amelyekbõl hõszigetelõ bevonatokat készítenek (egyebek között ûrhajókon is) nemszõtt kelmékbõl (pl. SuperSil). Jól ismert poliuretán alapú elasztánfonala mellett a DuPont nemrég alapított leányvállalata, a ruházati- és lakástextíliák gyártásához használt szálasanyagokkal foglalkozó DTI cég, megjelent a Lycra -hoz hasonló rugalmasságú és nyúlású, de két eltérõ tulajdonságú komponensbõl álló, T-400 elnevezésû fonallal, amelynek nagy elõnye, hogy mindenféle más szálasanyaggal együtt színezhetõ. Ugyancsak a DTI cég újdonsága az a speciális poliamid-pamut keverékû fonal (Nyco ), amelyet elsõsorban katonai harctéri egyenruhák készítésére fejlesztettek ki, mert sokkal ellenállóbb és katonai szempontból jobb tulajdonságokkal rendelkezik, mint bármely más ismert egyenruha-anyag. A Lenzing nehezen égõ viszkózszála, a Lenzing FR elsõsorban arra szolgál, hogy más lángálló szintetikus szálakhoz keverve javítsa a termék (többnyire valamilyen védõruha) viselési kényelmét, hiszen ez a szál egyébként a viszkózhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Az egészségügyi textilanyagok körében lehet nagy jelentõsége a rendkívül nedvszívó és gél halmazállapotú kalciumalginátszálnak, amelyet a sebkezelésben használnak. Ugyancsak a gyógyászatban juthat érvényre a Micropake szál, amelynek különleges tulajdonsága az, hogy a röntgen kimutatja, azaz a belõle készült textilanyag felfedezhetõ, ha mûtét során bent marad a testben. A karboximetil-cellulóz (CMC) szál jellegzetessége a nagy vízfelszívó képesség és a nagy nedves szilárdság. Használatát ugyancsak a sebészetben ajánlják. E három utóbbi termék az 3. ábra. A Nega-Stat szál keresztmetszete Acordis gyártmánya. A Noble Fibres cég X-Static szála ezüst bevonatú textilszál, amely a szokásos textilipari eljárásokkal dolgozható fel. A belõle készült ruhadarabban megakadályozza a baktériumok megtelepedését, megköti az izzadságból felszabaduló ammóniát és denaturált fehérjéket, ennélfogva keletkezik izzadságszag, nem töltõdik fel sztatikus elektromossággal, szabályozza a test hõháztartását, és így az ilyen ruhadarab viselése nagyon elõnyös, kellemes. Más alapon, de ugyancsak a baktériumok elleni hatást érik el a Pozzi Electa cég Crabyon szálával. Ez a szálasanyag valamilyen természetes szál (pamut, kender, gyapjú), vagy viszkóz-, esetleg modálszál, valamint egy rákféle páncéljából kivont kitin kombinációjából épül fel. A 20 % körüli kitin tartalomnak tulajdoníthatóan a ruhadarab viselõjében olyan enzimeket aktivál, amelyek meggátolják a mikrobák megtelepedését. A kitinnek emellett vérzéscsillapító hatása is van, így ez a szál a sebkezelésben is jó szolgálatot tesz. A Polisilk cég Microsilk elnevezésû kétkomponensû szálának keresztmetszete a félbevágott narancséhoz hasonlít, ahol a vázat 30 %-nyi poliészter, a kitöltõ részt pedig 70 %-nyi polipropilén alkotja. Elõnye, hogy a szegmensek szétválasztása és ezzel a mikroszálak létrehozása nem kémiai, hanem mechanikai hatásra jön létre, így nem keletkezik súlyveszteség és nem keletkeznek a környezetre nézve káros anyagok. A polipropilén semmiféle allergiát nem okoz és kis fajlagos tömege miatt a szál nagyon könnyû. A W. Barnet & Son cég Nega-Stat kétkomponensû filamentfonalának különlegessége az, hogy a poliészterszál belsejében trilobál (háromágú csillag) keresztmetszetû, elektromosan vezetõ mag van (3. ábra). Ezáltal a belõle készült termék nem töltõdik fel sztatikus elektromossággal. Ez a szálasanyag minden olyan ruházati és ipari célra felhasználható, ahol ez a tulajdonsága fontos lehet. Nagyon sokféle mûszaki textilanyag készül továbbá üvegszálakból, a hagyományos természetes és mesterséges szálasanyagokból, valamint fémszálakból is. Az utóbbi csoportba tartoznak például olyan ezüsttel bevont vékony rézhuzalok is, amelyeket pamutfonallal vagy terjedelmesített poliészterfonallal együtt az elektroszmog ellen védõ szövetek, szövött adatátviteli kábelszalagok, elektromosan vezetõ kötött kelmék készítésére használnak fel, egyebek között például intelligens ruházatokban. Rozsdamentes acélból és más fémötvözetekbõl melegüzemi (1100 ºC-ig) felhasználásokra, valamint védõruházatokhoz használt szánt fémszöveteket, elektromosan vezetõ szöveteket, szûrõbetéteket készítenek. Kelmék A mûszaki textíliák készítésében a kelmegyártás minden formájával találkozhatunk. Mintegy 270 kiállító mutatott be szövött, kötött és fonatolt termékeket, és 100-at is meghaladta a nemszõtt kelméket gyártó cégek száma a Techtextilen. A nemszõtt kelmék e nagy súlya érthetõ: ennek a technológiának legnagyobb felvevõ piacát éppen a mûszaki és egészségügyi felhasználású termékek gyártása jelenti. A piackutatási eredmények azt mutatják, hogy a nemszõtt termékek részaránya a mûszaki textilanyagok között az évtized végéig évi 5 %-kal nõ és 2010-re 26 %-ra, mennyiségében 6,3 millió tonnára emelkedik. A széles mûszaki szövetek gyártása is növekszik: a évi 5,9 millió tonnáról 2010-re várhatóan 7,6 millió tonnára emelkedik, bár ezeknek a szöveteknek a részaránya a nemszõtt kelmék és a kötött kelmék növekvõ elterjedése következtében kissé csökken. 66 MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3

3 VÁSÁRRÓL -VÁSÁRRA A széles szövetek egyik legnagyobb felhasználási területét, mennyiségben a felhasználás mintegy egyharmadát a zsákok jelentik, de emellett igen fontos és növekvõ szerepet játszanak a légzsákok, zászlók, csomagolóanyagok, bõrdíszmûáruk, valamint a villamosiparban felhasznált szövetek. A keskeny szövetek (hevederek, szalagok) hagyományosan nagy szerepet játszanak a mûszaki textíliák körében. Nagy szerephez jutnak a kötött kelmék is, ezen belül elsõsorban a különféle hálók, és újabban a távtartó szerkezetû, kétrétegû kelmék, amiknek felhasználási területei most vannak kialakulóban. Emellett azonban a körkötött kelméket is sokféle célra használják, elsõsorban a bútoriparban és a jármûiparban, de hordozókelmeként is mûanyag bevonatú szerkezetek, pl. mûbõrök készítésére. Kihasználva a síkkötõgépek azon képességét, hogy ma már szinte tetszõleges alakú, síkban vagy térben idomozott formákat lehet elõállítani ilyen gépeken, ez a technika is egyre jobban terjed a mûszaki és egészségügyi textíliák gyártásában, amire néhány érdekes példát a Techtextil kiállításon is bemutattak. A kötelek, zsinegek, kábelszigetelések hagyományosnak tekinthetõ gyártási eljárása a fonatoláson alapul, ennek fontossága ma sem elhanyagolható. A különféle kelméket vagy önmagukban használják, vagy alapját képezik kent, rétegezett szerkezeteknek, mint hordozóanyag vagy erõsítõ váz. A megfelelõ kelmetípus kiválasztása, mind annak szerkezetét, mind nyersanyagát tekintve, a mindenkori felhasználási cél függvénye. Az alkalmazási területek sokfélesége és a különleges igények sokrétûsége magyarázza a kínálat rendkívüli gazdagságát ezen a területen. Ugyanennek tudhatjuk be azt is, hogy a textilipar ma már nem hagyatkozhat önmagára, szorosan együtt kell mûködnie a vegyiparral, a mûanyagiparral, a villamosiparral, a jármûiparral, az építõiparral, a mezõgazdasággal, mert az újszerû mûszaki textíliáknak ill. a textilanyagok mûszaki téren történõ felhasználásának olyan követelményei vannak, amelyeket csak velük közösen lehet megoldani. Hasonlóképpen, az egészségügyben használt textilanyagok, amelyek szintén rendkívül fontos területet jelentenek, megkövetelik az orvosokkal, gyógyászati eszközöket gyártó iparágakkal való együttmûködést. A mûszaki és egészségügyi textíliák fejlesztése, tervezése igazi mérnöki munka, amely csakis az érintett szakterületek a gyártók és a felhasználók kiválóan képzett szakembereinek közös munkájával lehet eredményes. Cikkünk elején felsoroltuk azokat a felhasználási szakterületeket, amelyek szerint a szervezõk igyekeztek tagolni a bemutatásra kerülõ anyagokat. A kiállítók azonban általában sokoldalúak, egy-egy kiállítóhelyen többféle célra, több területen is használható textiltermékeket mutattak be. Gondoljunk csak a hálókra: milyen sokféle hálóval találkozhatunk a magas- és a mélyépítõiparban, a mezõgazdaságban, a halászatban, a csomagolóiparban, a gépiparban, a jármûiparban, az egészségügyben, a sportpályákon és másutt is. Háló készülhet szövõgépen, kötõgépen, fonatológépen, sõt nem textilipari eljárással, mûanyag extrudálással is. De használhatnak hálót, rácsszövetet erõsítõ vázként egy többrétegû szerkezetben is (4. ábra). Számos példát láthattunk a Techtextil kiállításon mindegyik számba jöhetõ változatra. Hagyományosan rendkívül széleskörû alkalmazása van természetesen a szöveteknek is. Önmagukban vagy többrétegû, mûanyagokkal kombinált szerkezetekben, kompozitokban használják ezeket az ipar és az egészségügy minden Poliuretán Ragasztó Poliuretán Ragasztó Hálókelme 4. ábra. Hálóval megerôsített többrétegû kelmeszerkezet 5. ábra. Térbeli kialakítású szövet védôsisak vázszerkezete céljára (Shape3) területén. Csupán néhány érdekes felhasználásra kívánunk itt külön is utalni. Egy szénszálból, üvegszálból, aramidszálból vagy más megfelelõ nyersanyagból készült szövetet például háromdimenziós kialakítással arra tesznek alkalmassá, hogy védõsisakok, bukósisakok vázszerkezetét alkossák (5. ábra). Ugyanez a technika lehetõvé teszi bõröndök vázszövetének háromdimenziós kialakítását is, amit azután mûanyagba ágyaznak. Megfelelõ szövõgépen, kötõgépeken és fonatológépeken különbözõ méretû varrat nélküli tömlõkelmék is készíthetõk, amelyeket azután csõvezetékek, hengeres tartályok vázszerkezeteként, továbbá mesterséges erek, kötszerek, csomagolóanyagok, az ipar különbözõ területein használt tömlõk, tömítések stb. céljára használnak fel. Érdekes újdonság a szövött és kötött kelmék körében egyaránt azoknak a kétrétegû kelméknek a megjelenése és egyre szélesebb körû elterjedése, amelyek belseje üreges, csupán összekötõ vagy merevítõ fonalak találhatók bennük. Egy ilyen szövött szerkezetet a 6. ábra, kötött változatban a 7. ábra mutat. Ilyen szövetbõl készítenek például vízisíket, oly módon, hogy ez alkotja a mûanyag szerkezet vázát, a merevítést pedig az adja, hogy a belsõ üreget sûrített levegõvel töltik fel. A kötött üreges kelmék belsejében a két réteg összekötését viszonylag vastag monofil fonalak végzik, MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3 67

4 VÁSÁRRÓL -VÁSÁRRA 6. ábra. Kétrétegû, belül üreges szövetszerkezet (Tissavel) amelyek rugószerûen viselkednek és ellenállnak az összenyomásnak. Ilyen anyagból például üléseket, ágybetéteket készítenek. Az ilyen üreges kelmék felhasználási területei most vannak kialakulóban. Érdeklõdik iránta a hajó- és repülõgépépítõ ipar, az autóipar, az építõipar, a sportszergyártó ipar, sõt az egészségügy is, mert gipszformákat, ortopédiai segédeszközöket is készítenek belõle, de használhatók csõvezetékek, földkábelek védõburkolataként is. A felhasználási területtõl és a gyártási módtól függõen ez idõ szerint mm vastagságban készülnek, anyaguk többnyire poliészter-, polipropilén-, poliamid-, vagy aramidfonal. A forgófonalas szövetek újfajta gyártási eljárására a Sulzer Textil (Sultex) PowerLeno néven új eljárást és gépet fejlesztett ki, amely szõnyegek és a mezõgazdaságban, építõiparban használt mûszaki szövetek csúszásmentes hátoldalának készítésére, hálók elõállítására szolgál. A gép nyüstszálak nélkül dolgozik és a hagyományos eljárással szemben nagyobb teljesítményt és olcsóbb gyártást tesz lehetõvé. A kompozitok gyártásában, a földmunkáknál, a mélyépítésben használt ún. geotextíliák körében és több más területen nagy jelentõsége van azoknak a kelmeszerkezeteknek, amelyek minden irányban nagyjából azonos szilárdságúak, nemcsak hossz- és keresztirányban, hanem átlósan is. Egy ilyen, láncrendszerû hurkológépen elõállított, ún. többtengelyû kelme vázlatát a 8. ábra mutatja. A hosszában, keresztben és átlósan fektetett fonalrendszereket kötött szemek kapcsolják össze. A nemszõtt kelmék, mint említettük, igen fontosak a mûszaki és egészségügyi textíliák körében. Többféle gyártási eljárásuk ismert, de közös tulajdonságuk, hogy valamilyen kusza szálhalmazból állnak, amelyeket ragasztóanyag, összeolvasztott szálak vagy mechanikai erõ tart össze. Az utóbbit úgy érik el, hogy a szálhalmaz tûkkel saját szálaival áttûzik. (Rokonságban vannak a nemezekkel, de a nemezeket gyapjúból készítik és itt a gyapjúszálakat mechanikai úton, tömörítéssel rögzítik egymás-hoz, kihasználva a gyapjúszálak pikkelyes felületét, aminek révén csak egy irányban tudnak elcsúszni egymáson.) A nemszõtt kelmék gyártásához természetes és mesterséges szálasanyagokat egyaránt felhasználnak, attól függõen, hogy a felhasználási célnak mi 8. ábra. Többtengelyû kötöttkelmeszerkezet (K. Mayer) 7. ábra. Kétrétegû, belül üreges kötöttkelme-szerkezet (K. Mayer) felel meg legjobban. Ezeket az anyagokat többnyire töltõanyagként vagy mûanyag szerkezetek (kompozitok) vázanyagaként használják. Önállóan is megjelennek, például szûrõbetétek, szigetelõanyagok, dekorációs anyagok, csomagolóanyagok, padlóburkolatok, kozmetikai és háztartási cikkek (pl. törlõkendõk) stb. formájában. Bemutatták a Techtextil kiállításon a nemszõtt textília olyan változatát is (Locktex ), amelyben acélhuzalokat helyeznek el és ez védelmet nyújt a mechnaikai sérülése (pl. átvágása) ellen. Ha az acélhuzalokban áram van, és a kelmét fém tárggyal kísérlik meg átvágni, ez rövidzárlatot okoz és bekapcsol egy riasztó áramkört. Átmenetet képez a nemszõtt textíliák és a kötött kelmék között a varrvahurkolás. Ennek az a lényege, hogy a kártolt szálbundát tûkkel tûzik át, amelyek vagy fonalakból képzett öltésekkel erõsítik meg a bundát (Maliwatt, 9. ábra), vagy magából a bundából húzott szálakat öltenek egymáshoz a varrásnál használt láncöltéshez hasonló varratokat képezve (Kunit, 10. ábra). A varrvahurkolt kelméket általában töltõanyagként és kompozitok vázanyagaként használják. Nagy elõnyük, hogy a bennük használt kártolt szálbunda bármilyen anyagból készülhet, akár különbözõ nyersanyagok keverékébõl is, és erre feltépett textilhulladékok is felhasználhatók. 9. ábra. Mallvatt kelme vázlata (K. Mayer) 10. ábra. A Kunit kelme vázlata (K. Mayer) Néhány fontos alkalmazás A mûszaki textíliák fogalma rendkívül sokféle terméket és alkalmazási területet ölel fel, mint ahogy erre a bevezetõben már utaltunk. Az alábbiakban néhány érdekességet sorolunk fel a Techtextil 2003 gazdag anyagából. Védõruházatok A védõruházatok nem véletlenül tartoznak a mûszaki textíliák körébe. Annak érdekében, hogy bizonyos ártalmas környezeti hatások ellen megvédhessék az emberi testet, megalkotásukhoz nagyon tudatos mûszaki tervezõ munka szükséges. A céltudatosan megtervezett védõruházatok használata egyre jobban terjed is és e terület fontosságát az is jellemzi, hogy a Techtectil mintegy 270 kiállító cége az összes kiállító 30 %-a foglalkozott ezzel a területtel. A korszerû védõruházatok jellemzõje, hogy a szigorúan vett védõhatás mellett viselésük kényelmes és kezelésük könnyû, ami nagyon fontos a jó hatásfokú munkavégzés szempontjából, emellett még tetszetõsek is. Gyártásukhoz igyekeznek könnyû, puha és a test mozgását rugalmasan követõ, mégis erõs, tartós anyagokat használni, olyan kelméket, amelyek lélegeznek, azaz átengedik a test páráját, ugyanakkor azonban a külsõ hatások (szél, esõ, hideg ill. meleg stb.) ellen védenek. Sok helyen fontos, hogy a védõruhák ne töltõdjenek fel sztatikus elektromossággal, esetleg egyedi hûtéssel vagy fûtéssel legyenek ellátva, vagy hogy védjenek a káros elektromágneses sugárzások ellen. Az egészségügyben, a gyógyszer- és élelmiszeriparban követelmény a ruházatok 68 MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3

5 VÁSÁRRÓL -VÁSÁRRA mikroba ellenes tulajdonsága, de ez egyben a ruha viselõje szempontjából is fontos. A sokrétû követelményeknek megfelelõen ilyen célra a legkülönbözõbb nyersanyagokat felhasználják, és a természetes szálasanyagok mellett nagy szerephez jutnak a speciális tulajdonságú szintetikus szálasanyagok is. Jármûgyártás A kiállítók 45 %-a, kb. 400 kiállító olyan textilanyagokat gyárt, amelyeket a jármûgyártásban, ezen belül fõleg az autógyártásban használnak. Ezeknek az anyagoknak a jelentõsége egyre növekszik, mert a gépkocsigyártás terén igen szigorú elõírások érvényesülnek a súlycsökkentés és az környezetvédelem szempontjából, aminek csak textíliák használatával lehet eleget tenni. Az autókárpitok legfontosabb nyersanyaga a poliészter, de kisebb mennyiségben poliamidot és gyapjút is használnak erre a célra. Igen sok szövetet és kötött kelmét használnak erre a célra. Az autók padlóburkolatát fõleg poliamidból készítik. Ezeken a területeken nagy jelentõsége van azoknak az anyagoknak és megoldásoknak, amelyek megakadályozzák az elektrosztatikus feltöltõdést, nehogy az utasokat kellemetlen áramütés érje emiatt. Ugyanezt a követelményt támasztják tûzvédelmi okokból a szûrõkkel szemben is, amelyek nemszõtt kelmékbõl készülnek. Az autók fontos biztonsági felszerelése ma már a légzsák, amely speciális szövetbõl készül. Újabban szilikon bevonatú szövetet fejlesztettek ki erre a célra (Wacker Chemie); ez a bevonat megvédi a légzsák anyagát a felfúvódáskor felforrósodó gáztól és csökkenti a szövet fonalai között a súrlódást, ami hozzájárul a szövet szakítóerejének növekedéséhez. Mindezek eredményeként könnyebb, vékonyabb szövetet lehet készíteni erre a célra, következésképp a légzsák becsomagolva kisebb helyet igényel. A légzsákok varrására speciális fonalakat ill. varrócérnákat (pl. a poliamid 4.6 alapanyagú Stanylenka ill. a poliamid 6.6 alapanyagú Zwibond cérnát) is kifejlesztettek (Gütermann). Az autókarosszéria egyes elemeit nemszõtt kelmékbõl gyártják. Ezeknek az alkatrészeknek amellett, hogy megfelelõ kényelmet biztosítanak a vezetõnek és az utasoknak rezgéscsillapító, hangtompító hatásúaknak és minél könnyebbnek kell lenniük. A Sandler cég újfajta eljárást dolgozott ki ilyen karosszériaelemek gyártására, amelybõl akár önhordó tetõzet is kialakítható. A kiállításon egyébként nagyon sok cég mutatott be olyan karosszéria alkatrészt, amit nemszõtt kelmék felhasználásával készítettek. Nyitható tetejû, kabriolet típusú autók számára, amelyek teteje textilanyagból van, speciális szövetet fejlesztettek ki, amit azután PVC bevonattal látnak el. A szövet különleges kötésû (11. ábra) és bizonyos fonalrendszerei igen nagy szilárdságú aramid-fonalból állnak, ennek következtében ellenállnak a vandál rongálásnak, feltörésnek. Ugyanilyen típusú szövet használható különbözõ ponyvák készítésére is. 11. ábra. Vandálbiztos borító szövet nyitható tetejû autók számára (AIF-ITB) Geotextíliák Az utak, töltések, vízelvezetõ árkok, csatornák, alagutak stb. bonyolult szerkezetek, amelyek sokféle anyagot és mûveletet igényelnek és amelyek kivitelezéséhez nagy szaktudás kell. A felhasznált anyagok között ma már nem nélkülözhetõk a textíliák sem. Szerepük az épített szerkezet megerõsítésében, védelmében, egyes rétegek elválasztásában, szûrésben, a víz elvezetésében van. Az útépítésben felhasznált textilréteg megõrzi az alatta levõ talajréteg mechanikai tulajdonságait. A vízépítésben elválasztó rétegként használható a különbözõ talajrétegek között és meggátolja a falak gyors erózióját. Az alagútépítésben a burkoló réteg védelmét látja el. A korábban használt szövetek és nemszõtt kelmék mellett ma már nagyon sok láncrendszerû kötött kelmét is használnak geotextíliák céljára, amelyek különféle hálók, rácsszerkezetû kelmék, többtengelyû azaz minden irányban nagyjából azonos mechanikai tulajdonságokkal rendelkezõ kelmék, fõként szintetikus szálasanyagokból. A geotextíliák fontosságára utal, hogy a Techtextil kiállításon mintegy 170 cég, a kiállítók közel 20 %-a foglalkozott ezzel a témával. Építõipar Az építõipar rendkívül nagy választékban használ textilanyagokat. A textilanyagok építõipari alkalmazását a Techtextil kiállításon mintegy 340 cég mutatta be. Látványosak az építkezéseken a különbözõ hálók, de szerkezeti anyagként (mint különbözõ szigetelõanyagok, fal- és padlóburkolatok stb.), sõt beton erõsítõ anyagok formájában is széles körû felhasználással találkozunk. Beton erõsítésére használják például a Xirion cég fibrillált polipropilénszálát, a Fibril -t. Erre a célra elsõsorban a polipropilén jó lúgállósága, jó bekeverhetõsége, a betonhoz való jó kötõdése, korrózióállósága teszi alkalmassá. 900 g/m 3 Fibril-szál bekeverésével a beton nedvességfelvételét 50 %-kal lehet csökkenteni, ezáltal a betonacél erõsítés kevésbé rozsdásodik, a beton a fagynak jobban ellenáll és a szerkezet élettartama meghosszabbodik. Külön kategóriát alkotnak a különféle árnyékoló szerkezetek (redõnyök, ponyvák, napvédõ hálók stb.), amelyek gyártásánál a textíliák szintén nagy szerephez jutnak. * * * A textil- és a mûanyagipar közös munkája ma már lehetõvé teszi ilyen sokféle követelménynek megfelelõ anyagok elõállítását. Ezek általában több rétegû, textilkelmébõl és mûanyag fóliákból összetett termékek. Az eredményhez hozzájárul a konfekcionálási technikák fejlõdése is, amivel ma már teljesen lég- és vízzáró varrásokat tudnak elõállítani. A korszerû szabászati berendezéseket gyártó cégek ezeknek a bonyolult, összetett anyagoknak a szabászati problémáit is megoldották. Cikkünkben a Techtextil 2003 kiállítás rendkívül gazdag anyagából csak egy kis válogatást adhattunk. Meggyõzõdésünk azonban, hogy azok a szakemberek, akik saját cégük fejlesztési terveit, lehetõségeit szem elõtt tartva céltudatosan látogatták végig a kiállítókat, nagyon sok ötletet, felhasználható megoldást láthattak, amelyek megindíthatták fantáziájukat és ezzel hozzájárulhatnak saját gyártmány- és gyártásfejlesztési tevékenységükhöz. MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3 69

6 MÛSZAKI FEJLESZTÉS A telítés és mosás gépeinek fejlesztése II. rész Dr. Bonkáló Tamás 2. A mosás A folyamatos mosás lényegében a telítés fordítottja, mert vegyszert (szennyezést) kell eltávolítani a kelmébõl. A folyamat hasonlóan modellezhetõ az y kicserélõdési tényezõvel Jellemzõ géptípusok Az utóbbi idõkig az I. rész 6a ábráján bemutatott impregnáló gép egyben mosóegység is volt (cirkuláció nélkül). Továbbfejlesztett típusa a négy hengersoros, kettõs befûzésû mosóegység (pl. Benninger, 9a ábra). A szövet ebben hosszabb ideig tartózkodik, ezenkívül a kelmepályák közelségébõl keletkezõ örvények javítják az anyagátvitelt. Belül válaszfalak vannak, ezek lehetõvé teszik a kádban a kelmével szemben ellenáram kialakulását (l. a nyilakat). Az áthordás csökkentésére néhány típusban a felsõ hengersor fölött is alkalmaznak préshengereket. Helyettük egyszerûbb megoldások a fürdõbõl kiemelkedõ kelme felületére tapadt folyadékréteget visszatorlasztják, pl. lehúzó késsel vagy iránytörõ hengerrel. Gyûrõdésre hajlamos és könnyen deformálódó kelmék mosására is alkalmas a forgódobos egység (9b ábra). A kelmét perforált vagy hullámos felületû dobon vezetik és a fürdõt cirkuláltatva, elosztócsövekbõl fecskendezik. Egy egységen belül több dobot is alkalmaznak. Köteg alakú kelmék hosszantartó impregnálására és mosására nyújtott J-szerû kádakat használnak (10. ábra), vagy közös kádban válaszfallal és kipréselõ hengerpárokkal (pl. Delphin, Brückner). A mosás 10. ábra. Kötegmosó és -impregnáló céljától függõen a felsoroltakon kívül még nagyon sokféle változatot gyártanak, pl. tároló elemeket hosszabb áztatáshoz. A kis folyadéktérfogatra a mosóegységek fejlesztésében is törekednek, a mosóhatást ilyenkor rendszerint a fürdõ cirkuláltatásával és a kelmére fecskendezésével növelik [8-12]. A sokféle megoldás egy-egy változatát a 11. ábra mutatja, itt a) a BTM, b) a Küsters cég egyik megoldása. Az elõbbi forró mosáskor gõzt is porlaszthat a kelmére. a) b) 11. ábra Kis fürdôtérfogatú mosóegységek a) b) 9. ábra Mosóegységek a) Kettôs befûzésû, b) forgódobos A mosógépsorok több, rendszerint egymástól eltérõ egységbõl állnak, amelyekben a céltól függõen hosszabb a tartózkodási idõ vagy intenzívebb az anyagátvitel. Egy vagy több egységben a szennyezés eltávolítását megkönnyítõ vagy egyéb hatást kifejtõ vegyszeres fürdõ van, a többi öblítõegység. Az egységeket a kelmehaladás irányában emelkedõen helyezik el, hogy az öblítõ fürdõt ezzel ellentétes irányban, ellenáramban lehessen vezetni. Az egységek között préselõ hengerek vagy (újabban) vákuumos szívóegységek vannak. Víztelenítõ hatásuk két kád között rendszerint egyforma, az utolsó egység után intenzívebb, mert új mûvelet következik Az öblítõegység modellje 12. ábra. Egy mosóegység modellje 70 MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3

7 MÛSZAKI FEJLESZTÉS Egy öblítõegységbe érkezõ w kg vízben a szennyezés c be koncentrációja az öblítés hatására c ki -re csökken (12. ábra). A kelme többnyire ugyanannyi w nedvességgel érkezik, amennyivel távozik. Az öblítéshez használt víz térfogatáramát célszerû a nedvességhez viszonyítva megadni, nagysága: F w. Ennyi érkezik, majd ugyanennyi távozik a fürdõbe jutott szennyezés c f koncentrációjával. Az anyagmérleg tehát az y tényezõ alkalmazásával: wc be = wfc f +wc ki. w-vel egyszerûsítve: c be = Fc f + c ki (6) A kilépõ szennyezés koncentrációja: c ki = ycf + (1-y)c be (7) Ebbõl és az egyszerûsített (6) képletbõl y értéke: 13. ábra. A mosóhatás F és y függvényében A képlet felhasználásával meg lehet határozni y értékét; ez fõleg az ágenstõl és a hõmérséklettõl függõen változhat. Tiszta vízzel feltöltött kádban néhány méter kelme átfutása után c f még elhanyagolható, ezért y értéke megegyezik gyakorlatban gyakran használt η w mosási hatásfokkal: (8) Két mosóegységet ellenáramba kötve (a másodikból az elsõbe vezetik az F mennyiséget): (11) (9) Az anyagátvitel jellemzésére y helyett korábban gyakran a K = (1 y) mosási paramétert használták. Az elérhetõ EMBED Unknownmosóhatást a c ki /c be törttel lehet jellemezni, ennek értéke a (6) és (7) szevonásával (10) Az összefüggésbõl szerkesztett 13. diagramban y = 1 a határeset, ez feltételezi, hogy a kelmével behozott szennyezés teljesen kicserélõdik. A diagramból látható, hogy a vízfogyasztás növelése egy egységben F = 3 fölött egyre kisebb mosóhatást eredményez. 14. ábra. A mosóhatás F és y függvényében egy egységben, két egységben, ellenáramban A 14. diagramból kitûnik, hogy két ellenáramú egységgel jóval kedvezõbb a mosóhatás, ez fõleg csekély vízfogyasztáskor érvényesül. Az ellenáramú mosás η w hatásfokára hasonló összefüggéseket dolgoztak ki, több kádra is [15]. A szennyezések egy része csupán egy adott koncentrációig csökkenthetõ gazdaságosan. Ezután vegyszeres kezelés szükséges, pl. savazás, majd öblítés a nátronlúg eltávolításához. MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3 71

8 MÛSZAKI FEJLESZTÉS Mivel a mosás hatásossága a mosóegység tulajdonságain kívül több paramétertõl függ, az egységek és gépsorok összehasonlító vagy átvételi mérésére érdemes a több országban elfogadott etalon-paramétereket használni. Ilyen pl.: 20 ºC hõmérsékletû fürdõ, 50 g/l töménységû konyhasóoldattal telített, 100 g/m 2 pamutszövet. Új gép beszerzésekor ettõl eltérõ vagy további paraméterekre is lehet a gyártótól garanciát kérni, ezenkívül célszerû megállapodni az átvételkor alkalmazott mérési módszerekrõl. A garanciát általában a mosási hatásfokra adják meg, a mosási paraméter inkább házi használatra alkalmas, egy adott technológiához az optimális feltételek megállapítására. A vegyszeres állófürdõben kétféle koncentrációváltozás van: a kelme szennyezést hoz magával, a koncentráció (12) szerint nõ, a vegyszer cv koncentrácója exponenciálisan csökken (16. ábra): c v = c vbe.exp(-y. K i ) (13) 2.3. Mosás szakaszos fürdõcserével Vegyszer alkalmazásához álló fürdõ szükséges. A modell annyiban módosul, hogy F = 0. A kelme áthaladása során továbbra is ywc be szennyezés jut a fürdõbe, és ywc f távozik, közben a fürdõben a szennyezés nõ. A bekövetkezõ koncentrációváltozásra felírható: c f = c be c be.exp(-y.k i.l) (12) A kapott függvényt (7)-be helyettesítve adódik a kelmében kialakuló c ki koncentráció (l. a 15. ábrán). Amennyiben sokáig nem cserélnek fürdõt, mindkét koncentráció a c = c be aszimptotához tart. A fürdõt jóval elõbb kell leereszteni és friss vízre cserélni, amikor a c ki, a c f elérte a megengedhetõ maximális értéket, ami elõször l 1 hosszúság lefutásakor következik be. A folyamat l 2, l 3, periódussal megismétlõdik, ha hosszú a tétel. 16. ábra. A koncentrációk ingadozása, ha a fürdôcsere szakaszos Kézi vegyszeradagoláskor a vegyszer koncentrációja c vo és c vmin között ingadozik (16. ábra), ezenkívül a kelleténél több vegyszer fogy, mert a c vmin -nél nagyobb c v0 koncentrációt kell adagolni. Ez a különbség annál kisebb, minél gyakrabban adagolnak, automatikus adagolással stabilizálható a c vmin érték [13]. 15. ábra. A fürdô és a kelme szennyezésének változása, ha a fürdôcsere szakaszos A diagramból kitûnik, hogy amíg a kelmében a megengedett c fmax -nál kisebb a szennyezés, tehát túlságosan tisztára öblítenek, a szükségesnél több víz fogy. Folyamatos mosógépen emiatt a folyamatos fürdõcsere gazdaságosabb, mert F értékét úgy lehet beállítani, hogy az aszimptota a még megengedhetõ c fmax legyen. A korszerû öblítõ egységek kis térfogatúak, hogy minél kisebb l értéknél közelítsék meg az aszimptotát (az ábrán pont-vonallal és c f -vel jelölve). A fürdõt így csak egyszer, a tétel lefutásának végén kell a csatornába engedni. F értékét a (6) anyagmérlegbõl és a 13. ill. 14. diagramokból lehet meghatározni. Pazarlást okozhat, ha a vízhálózat nyomása ingadozik, mert jól kinyitják a csapokat. Ilyenkor öblítéshez is célszerû lehet a szakaszos fürdõcsere Öblítés a szakaszos berendezésekben A fonalak vagy kelmék kezelésére szolgáló szakaszos (tartályos) berendezésekben a vegyszeres fürdõket öblítés követi. Ha a fürdõt leengedik, és vizet töltenek a helyébe, az öblítés szakaszos. Amennyiben ez káros lehet, pl. a hirtelen változás miatt, abban az esetben túlfolyatással öblítenek, ilyenkor folyamatosan engedik be a vizet, az egyre tisztább fürdõt pedig a túlfolyató szelepen engedik a csatornába. Az öblítés célja mindkét esetben az, hogy az anyagban a vegyszer kezdeti c o koncentrációját egy elfogadható c mértékig csökkentsék. Szakaszos öblítéskor a fürdõ leengedése után a rendszerben egy csekély fürdõmennyiség visszamarad, túlnyomó része a nedves textíliában. A visszamaradó mennyiség 1 kg anyagra számítva 3 5 l/kg, általános jelöléssel: W l/kg. Ha a fürdõarány f, 1 kg textíliára f liter térfogat jut, ebbõl f W a friss öblítõvíz számára maradó hely. Az elsõ öblítés után a koncentráció c 1, a hígulás: c 1 /c o = W/f, n számú öblítés után: c 1 /c n = (W/f) n (14) 72 MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3

9 MÛSZAKI FEJLESZTÉS Egy feltöltéskor a vízfogyasztás f W, n öblítés után v = n(f W). Ebbõl n-et kifejezve összefüggés adódik a vízfogyasztás és a koncentrációarány között: (15) Túlfolyatásos öblítéskor a koncentrációk aránya a vízfogyasztás függvényében exponenciálisan csökken: (16) A szakaszos öblítést a 17. ábrán lépcsõzetes vonal (1), a túlfolyatásost pedig v függvényében tõle jobbra (nagyobb vízfogyasztás!) egy exponenciálisan csökkenõ görbe (2) ábrázolja. Az ismertetett képletek minden szakaszos kezelõ berendezésre érvényesek. 17. ábra. Szakaszos és túlfolyatásos öblítés A szakaszos öblítés elõnye a kisebb vízfogyasztáson kívül az, hogy több idõ áll rendelkezésre az anyag és a fürdõ koncentrációjának kiegyenlítõdésére. Túlfolyatáskor az anyagban nagyobb a koncentráció, mert késve követi a fürdõ hígulását (3. görbe), ez csökkenti az öblítõ hatást. Amennyiben a szakaszosságból származó hirtelen változást el kell kerülni, elõnyös lehet egy rövid ideig tartó túlfolyatást követõen szakaszos öblítésre áttérni. Ha ez nem lehetséges, a túlfolyatást célszerû néhányszor szüneteltetni, hogy a koncentrációk kiegyenlítõdhessenek. Példa. Egy 1:12 fürdõarányú készülékben a fürdõ leeresztése után W = 4 l/kg folyadék marad vissza. Szakaszos öblítéskor egy töltés vízfogyasztása ennek megfelelõen 12 4 = 8 l/kg. A koncentráció (13) alapján (3/12) = 1/3- ad részére csökken, a második öblítés után a csökkenés (4/12) 2 = 1/9, a vízfogyasztás 2.8 = 16 l/kg (l. a 16. ábrán). A túlfolyatásnak megfelelõ exp(-v/12) görbe (2) mutatja, hogy ugyanilyen mértékû higulást jóval nagyobb vízfogyasztással lehet elérni. Ez az elsõ öblítéshez 13.2, a másodikhoz 26.4 l/kg. A fürdõarány csökkentése csökkenti az öblítés vízigényét, de ha f 1:6-nál kisebb, a szakaszos cseréhez gyakrabban kell fürdõt cserélni azonos c/c 0 eléréséhez, ami megnöveli a holtidõket. Az utóbbi két fejezetben foglaltak alapján kimondható, hogy a folyamatos kelmeáthaladással mûködõ gépekben a folyamatos fürdõcsere, szakaszos berendezésekben a szakaszos fürdõcsere fogyaszt kevesebb vizet. 3. A vákuumos elszívás alkalmazása Az utóbbi évtizedben a gépgyárak többsége a kipréselõ hengerpárok alternatívájaként vákuumos elszívást is szállít. Korábban a préselésre érzékeny kelmék víztelenítésére a leszívás szükségmegoldásnak számított, de nyilvánvalóvá vált, hogy a nagyobb részben szintetikus szálat tartalmazó kelmékbõl így lényegesen több vizet lehet eltávolítani. Alkalmazása azonban több szempontból komoly mérlegelést tesz szükségessé. Kipréselés helyett a leszívás jöhet szóba sorrendben a következõ anyagösszetételeknél: viszkóz, gyapjú, pamut és legalább 60% poliészter, gyapjú és legalább 60% poliészter, poliamid, acetát, poliészter. A filamentekbõl több nedvesség távolítható el, mint az azonos anyagú vágott szálakból. A viszkóz- és a gyapjúszövetek kipréselése többnyire hatásosabb, de ezeknél a szívás a kíméletességének köszönhetõen jöhet szóba. A felírt sorrendet jelentõs mértékben módosíthatja a kelme szerkezete, sõt, az átszívást indokolatlanná is teheti. A nyitottabb kelmékben ugyanis a levegõ nagy része az üregeken halad keresztül, megkerülve a szálakat, a különösen nagy fonalsûrûség pedig akadályozhatja az átáramlást. Ezért egy elszívó berendezés beszerzése elõtt a szóba jövõ kelmékkel próbákat kell végezni. A száraz kelmén kapott légáteresztési adatok tájékoztatnak, de megtéveszthetõek is lehetnek, mert a leszívás elõtt a nedves, duzzadt fonalak módosítják az átáramlást A berendezések jellemzõi A kelmével érintkezõ szívófej egyszerûbb kivitelén rések vannak egy fényezett, korrózióálló acélcsövön (18a ábra), de egyre gyakrabban erõsítenek a csõre kis súrlódási együtthatójú mûanyagrátétet. Ebben a réseket úgy lehet kialakítani, hogy minél kisebb ellenállást jelentsenek mind a kelme, mind a résben áramló levegõ számára. A halszálka elrendezésû rések (18b ábra) a ferdeségük révén hosszabb ideig tartó szívást tesznek lehetõvé, ezenkívül szélesítõ hatásuk is van. Hátrányuk, hogy valamivel könnyebben szennyezõdnek, és emiatt csíkosságot okozhatnak. A szívófejek rése súrlódást okoz, ezért elhúzódásra hajlamos kelméket vékony hálóval, vagy a szívófejet magában foglaló, forgó, perforált hengerrel támasztják alá. Így viszont a kelmét megkerülve is áramlik be levegõ. Hasonló ok miatt mindenfajta szívófejnek a kelme szélén túlérõ réseit le kell takarni. Az újabb berendezéseken egy érzékelõpár jele alapján ez ömûködõen történik. A levegõt az elszívott folyadéktól többszöri irányváltoztatással, fõleg kis áramlási ellenállású, ciklon rendszerû szeparátorban (l. a 19. ábrán) választják el, mielõtt a vákuumszivattyúba jutna. Az alul összegyûlõ folyadékot többnyire MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3 73

10 MÛSZAKI FEJLESZTÉS 18. ábra. Réskiképzések szívófejen membránszivattyú juttatja vagy a szabadba, vagy ( amennyiben impregnáláskor ismételten felhasználják ( szûrõn keresztül cirkuláltatja vissza. szerkezetétõl, amely megszabja, hogy mennyire hatol a belsejébe a légáram. Jelentõsen függ az elszívóhatás idõtartamától, ami minimálisan 10 ms lehet, ezenkívül függ a folyadék viszkozitásától és a szálakhoz tapadásától. A visszamaradó nedvességtartalmat elszívó fej nyomásának függvényében jellegzetes alakú görbék mutatják (20. ábra). A legkisebb nyomás valamivel 0,5 hpa (bar) fölött van, mert a levegõ itt eléri a hangsebességet, további nyomáscsökkentés hatástalan. Az esetek többségében érdemes a nyomást 0,80 és 0,72 hpa közé szabályozni, mert ennél kisebb nyomás beállításakor a nedvesség csupán kis mértékben csökken, a vákuumszivattyú energiaigénye viszont jelentõsen emelkedik. Sûrûbb, 250 g/m 2 - nél nehezebb szövetek görbéjének lejtõs szakasza jobbra tolódik, ezért kisebb, akár 0,65 bar körüli nyomás is indokolt lehet. 19. ábra. Vákuum-berendezés. 1. szívófej, 2. szeparátor, 3. leeresztés, 4. membrán-szivattyú, 5 szûrô, 6. visszavezetés, 7. vákuumszivattyú A vákuumszivattyú többnyire vízgyûrûs rendszerû, mert a legtöbb célra megfelel és a leggazdaságosabb. A nyomást pontosabban lehet szabályozni forgódugattyús (Root) fúvóval; a legtöbb levegõt a turbofúvó szállítja, ezt légáteresztõ kötött kelmékhez javasolják. A korszerû berendezések vákuumszivattyúját hajtó motor fordulatszámát úgy változtatják, hogy a szívófejben a nyomás állandó maradjon. A vákuumszivattyú hangszigetelésérõl és a kifúvó csõ hangtompításáról is gondoskodni kell. A kelme kímélése és súrlódásának korlátozása érdekében a feszülését adagoló és húzó hengerpárokkal célszerû ingahenger segítségével szabályozni (erre a mosógépsorok egységei között is szükség van) A vákuumleszívás folyamata A kelmébõl a vizet a nyomáskülönbség szállítja ki. A kiáramlás intenzitása a keresztülszívott levegõ sebességétõl, a kelme nedvességtartalmának az elhelyezkedésétõl és kötési módjától függ. A levegõ a nagyobb üregekben levõ vizet kilöki, a keresztüláramlás sebessége pedig lesodorja a fonalak, és kedvezõ esetben a szálak felületén tapadó nedvességet. A visszamaradó nedvesség ezek miatt függ az elszívó fej nyomásától, a kelme anyagától és 20. ábra. Nedvesség a szövetben leszívás után 1. Pamut, 2. pamut/poliészter 50/50 %, % poliészter Az ábra csak közelítõ tájékoztatásul szolgál, mert a bevezetésben felsorolt sokféle körülmény nagy mértékben befolyásolja az eredményt. A bemutatott értékek irodalmakból vett adatoknak és kis részben saját mérések eredményeinek átlagát jelentik. A méréseket különbözõ berendezéseken, különbözõ sebességekkel és különféle szerkezetû kelmékkel végeztük, gondosan ellenõrzött körülmények között. Mindennapos üzemben ettõl eltérõ, és valószínûleg kedvezõtlen irányban eltérõ eredményeket kapnánk. A kelmeszerkezet jelentõs befolyását mutatja, hogy azonos nyersanyagú, de eltérõ szerkezetû próbákon is jelentõs eltérések mutatkoztak Vákuum vagy préselõ henger? A kivételként felsorolt anyagokon kívül a kiemelkedésekkel vagy sûrû és hosszú száltakaróval készült szövetekhez is vákuumot kell használni. Az elszívás a kelme teljes szélességében egyenletes, mert az elszívó fejet úgy méretezik, hogy benne a vákuum 74 MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3

11 MÛSZAKI FEJLESZTÉS végig egyenletes legyen. Ezzel szemben a préselõ hengerek kihajlása vagy a gumibevonat kopása miatt a préshatás is egyenlõtlen lehet. A minimális fürdõtérfogatot alkalmazó impregnáló módszerekhez egyre gyakrabban ajánlják a leszívást, mert a szívás ilyenkor jobban átitatja a kelmét. Ebben az esetben az elszívott folyadékot szeparátoron és szûrõn keresztül vissza kell vezetni. Íranyagok visszanyerését megkönnyíti a mosás elõtt alkalmazott leszívás. Mosógépsorokban a már legalább egyszer merített szövetbõl célszerû lehet a még erõsen szennyezett folyadékot elszívni mielõtt a következõ fürdõbe merülne. Ilyenkor elhagyhatók a visszavezetéshez szükséges kiegészítések. A szívás eltávolítja a pihéket és kisméretû szennyezéseket is, ezért eltávolíthat olyan szennyezéseket, amelyeket a préshengerek belenyomnának. A jiggerek gyenge oldala, hogy a kádban csak kismértékû a folyadékcsere. Néhány új típusban a folyadék felszíne alatt és/vagy fölötte szívnak, és ha a fürdõ értékes, tisztítva visszacirkuláltatják. A csak szintetikus, vagy túlnyomóan ilyen szálból készült textíliákhoz az elszívás szinte kivétel nélkül elõnyösebb, mert kevesebb vizet hagy vissza, ezért a szárítás gazdaságosabb, gyakran el is hagyható, ha utána nedvesre impregnálás következhet. Viszont mérlegelni kell a vákuummal járó hátrányokat is: a berendezés bonyolultabb, többe kerül és több gondozást igényel, mint a kipréselõ szerkezet; az eltérõ kelmetulajdonságok nagyobb mértékben befolyásolják a visszamaradó nedvességet mint préseléskor. Többféle minõség gyártásakor gyakrabban kell változtatni a sebességet és/vagy az elszívó fejben a nyomást. Ezenkívül egy vele kapcsolt berendezés emiatt nehezebben hangolható hozzá; a folyadék-eltávolítás mértéke nagyobb mértékben függ a sebességtõl; energiafogyasztása legalább ötszöröse a préselõ hengerekének, ezért mérlegelni kell az elérhetõ megtakarításokat és az áramköltséget. A vákuumszivattyú a típusától függõen különbözõ mennyiségû hûtõvizet is igényelhet; a leszívott folyadék szennyezése több, és hajlamosabb a tapadásra. A szívófejet üzem közben rendszeresen ellenõrizni kell( az egész berendezést gondosabban kell tisztítani, különösen, ha a kelme vágott szálból készült. (A tisztítás könnyítésére a fejlesztések a könnyebb szétszerelhetõségre törekszenek, és a belsõ részeket teflonnal vonják be). A vákuummal mûködõ berendezések hatásosságát csökkenti és energiafogyasztását jelentõsen megnöveli a kelmét megkerülõ levegõ beáramlása. Ezért indokolt a kelmeszélérzékelõvel mûködõ automatikus réslefedõ alkalmazása. A leszívó fej nyomását mutató manométert jól látható helyre kell elhelyezni, és ajánlatos a vákuumszivattyú motorjának teljesítmény-felvételét is mutatni, mert a kettõ együtt jelzi a káros levegõ beáramlását, ezenkívül összehasonlítást tesz lehetõvé a gép új állapotához viszonyítva. A berendezéseket folyamatosan fejlesztik (pl. már körkötött kelmékhez is készült gyûrû alakú leszívó), ezért várható, hogy a felsorolt hátrányok jelentõsége csökken. 4. Befejezõ megjegyzések A vizet fogyasztó berendezések fejlesztése fõleg kis vízfogyasztásra törekszik, amit általában villamosenergiafogyasztással kompenzál. Az eddigi megoldások sokfélék, ezért még nem tûnnek kiforrottnak, részben jobb szívóképességet is igényelnek. Alkalmazásukhoz az elõnyök mellett mérlegelni kell a bonyolultabb megoldással járó következményeket, ez fõleg a vákuum alkalmazásához fontos. A gazdaságosság javítására egyszerûbb megoldások is lehetségesek, erre néhány példát ismertet ez a cikksorozat. Irodalom 8. Hilden, J.Rope washing machines. Internationales Textil Bulletin (3) (2002). 9. Paulsen, T.C.: Power-Tex: Neue Waschtechnologie für Gewebe. Melliand Textilberichte (2001) 10. Ströhle, J., Scherlein, H.: Open width processing of knit goods Melliand Textilberichte International (2002) 11. Gebhardt, G.: Moderne Mercerisier- und Waschanlagen. Melliand Textilberichte 79 (1/2) (1998) 12. Hueber, C,:Praktische Aspekte bei der Veredlung von elastischen Textilien Melliand Textilberichte (1998) 13.Rieker, J., Guschbauer, T.:Messung vom chemischen Sauerstoffbedarf bei Wasch- und Spühlprozessen, automatische Steuerung. Textilveredlung 34 9/ , (1999) 14. Cleve, E, Bach, E., Schollmeyer, E.: Breitwaschprozesse. Ein mathematisches Modell zu ihrer Simulation. Textilveredlung 38 (7/8) (1998) 15. Broadbent, A.D.: Basic Principles of Vacuum Slot Extraction. Textile Chemist and Colorist (1990) 16. von der Eltz,H. U.: Chancen und Grenzen der Vakuum-Extraktionstechnik in der Textilveredlung Textil Praxis International (4) (1990) 17. Hellwich, H.:Verfahrenstechnik beim Einsatz der Vakuum-Extraktion für Entw(sserungsprozessen. Textilveredlung 32 (1/2) (1997) 18. Raether-Lordieck, I.:Vakuumextraktion in der Textilveredlung (1998) 19. Hilden, J., Elber, A.: Spezielle Effekte beim Einsatz der Vakuumtechnik in Ausrüstungsverfahren. Internationales Textil Bulletin. (6) (2001) 20. Fornelli, S.: Veni, vidi, vacuum. Melliand Textilberichte (2001) 21. Hellwich, H.: Entw(sserung von Rundgestricken durch den Einsatz von Rundsaugdüsen Melliand Textilberichte (2002) MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3 75

12 MÛSZAKI FEJLESZTÉS Vetülékbeviteli rendszerek Jelenleg hét vetülékbeviteli rendszer használatos: hat vetélõnélküli és egy vetélõs az utóbbit néhány fejlõdõ országban alkalmazzák, ahol az óránkénti munkabér mindössze 0,20 0,40 $/óra. A használatos vetélõnélküli szövõgépek a fogóvetélõs, a hajlékony- és merevkaros vetülékvivõs, a légsugaras, a vízsugaras, valamint a sorosszádas légsugaras berendezések. Egy vetülékbeviteli rendszer alkalmazásának kiválasztása sok tényezõtõl függ. A legfontosabb követelmények a következõk: nagy termelési sebesség, kis bérköltség, kis helyigény és szervizköltség, maximális rugalmasság (lehetõség szerint sokféle termék elõállítását tegye lehetõvé, és kapcsolódjon a gyors cikkváltási rendszerhez), alkalmasság a gyártani kívánt termékhez az elvárt minõségi szinten, csekély karbantartási költség. Itt megjegyezzük, hogy a költségtényezõk összehasonlíthatósága érdekében a költségeket általában 1 millió vetülékméterre vonatkoztatják. Meg kell állapítanunk, hogy nincs olyan vetülékbeviteli rendszer, amely a szövetkonstrukció, a szélesség, a sokoldalúság, a sorozatnagyság tekintetében egyaránt optimális lenne. A fogóvetélõs szövõgépek nagy lehetõséget nyitottak meg a konstrukció fejlesztése és a termelékenység emelése számára. Kb. 50 évvel ezelõtt készült el az elsõ ilyen gép, és a 35 évre szóló szabadalom miatt versenyképes fogóvetélõs szövõgépet más gyártó nem készített. Másrészrõl az elsõ vetülékvivõs szövõgépek úgy készültek, mint egy a vetélõs szövõgépeket átépítõ egységcsomag vetélõnélküli szövõgépekre, amelyek nagy keresztcsévékrõl dolgoznak, és az elsõ hajlékonyszalagos vetülékvivõs szövõgépek számos megoldása az automata cséveváltós szövõgépek mûködésén alapult. A vetülékbeviteli teljesítmény Az egyfázisú légsugaras szövõgépekkel elért vetülékbeviteli teljesítmény bemutatása nagy esemény volt az ITMA 99-en. A sorosszádas-légsugaras szövõgép elsõ nyilvános bemutatóján, 1995-ben 5000 m/min vetülékbeviteli teljesítményt ért el, amely 3-szor is magasabb, mint a legnagyobb egyfázisú szövõgéppel elért gyakorlati teljesítmény. Az ITMA 99-en a sorosszádas szövõgép vetülékbeviteli teljesítményét 6000 m/min-re növelték, amely a kiállításon bemutatott egyfázisú légsugaras szövõgépek vetülékbeviteli teljesítményének kétszerese volt (I. táblázat). A Tsudakoma szövõgép 1696/min fordulatszámon érte el a legnagyobb teljesítményt az egyfázisú szövõgépek közül. A Picanol (Omni) gépen a 2721 m/min vetülékbeviteli teljesítmény eléréséhez 716/min fordulatra volt szükség. A fogóvetélõs és a hajlékony szalagos, valamint a légsugaras szövõgépek gyakorlati vetülékbeviteli teljesítménye várhatóan nem lépi túl az 1500 ill m/min-t. Az M8300-as szövõgép egyidejûleg 4 vetüléket vet be a 4 szádnyílásba, állandó sebességgel, 1375 m/min vetülékbeviteli teljesítménnyel, ami 5500 m/min vetülékbeviteli teljesítménynek felel meg, míg a vetülékbeviteli sebesség 23 m/s, szemben az egyfázisú légsugaras szövõgép 75 m/s sebességével. Mindkét lengõmozgást a szádképzést és a bordabeverést, amelyek minden egyfázisú szövõrendszernél a szövési ciklussal össze vannak hangolva, az M8300-as többfázisú szövõgépen kiküszöbölték. A szádképzéshez és vetülékbeveréshez szükséges forgó mozgások sebessége kisebb és állandó, jóllehet 12 vetülékbevetõ csatorna áll rendelkezésre. 190 cm szélességû szövet 5500 m/min vetülékbeviteli teljesítménnyel történõ gyártásakor a vetülékbevetési frekvencia 2895 vetés/min, s a 12 osztású rotorral ez 241/min fordulatszámmal érhetõ el. A sorosszádas szövõgépen az egyetlen alternáló szerkezet az oldalirányú mozgást végzõ láncfektetõ sínek, de ezeknek a tömege csak néhány gramm, és az elmozdulásuk is csak néhány milliméter. Következésképpen míg az egyfázisú szövõgépek teljesítménye a mechanikai lehetõségek felsõ határához közelít, addig a sorosszádas szövésnél ezek a korlátok még nem jelentkeznek. A sorosszádas szövés valószínû fejlesztési iránya a nagyobb láncsûrûségû és a szélesebb szövetek gyártása. Bevezetésük óta a láncsûrûséget 32-rõl 40/cm-re növelték, ezáltal a felhasználási terület kiszélesíthetõ, és a láncsûrûség további növelésének lehetõsége sem kizárt. Ami a szövetszélesség növelését illeti, 225 cm minimális szövetszélesség elérése lenne kívánatos. Ezáltal lehetõvé válna két 102 cm kész-szélességû szövet egyidejû elõállítása. I. táblázat. Az ITMA 99-en a legnagyobb teljesítményû légsugaras szövôgépek adatai Gyártó Típus Gépszélesség Szövetszélesség Szövetfajta Vetülékbeviteli (cm) (cm) sebesség (m/min) Tsudakoma ZAX c Filamentszövet 3222 ZAX.390.2c Pamutszövet 2950 Dornier LWV8IJ Ágynemû 2520 LWV21E Munkaruha 2000 Somet Clipper Voile 2363, 2048 Picanol Omni.4.P Ágynemû 2721 Omni.2.E Bélésszövet MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3

13 MÛSZAKI FEJLESZTÉS Rugalmasság Az 1. ábra a különbözõ vetülékbeviteli rendszerekkel elérhetõ termék bonyolultságát és szélességét szemlélteti. Nyilvánvaló, hogy a termékpaletta (szövetszerkezet és szélesség) tartománya széles, és a fogóvetélõs, vetülékvivõs, légsugaras és sorosszádas szövõgépek közül kell a legmegfelelõbbet kiválasztani, a vetülékbeviteli teljesítményt is figyelembe véve. A jövõben elvárható, hogy a sorosszádas szövõgépek a könnyû és középnehéz vászonkötésû szövetek 4 vagy 6 bevetés konstrukcióban (bevetési viszony 12; 3/1, 2/2, 5/1) minták esetén meghatározóak lesznek, amely a jelenlegi az egyfázisú légsugaras szövõgépek területet lefedi. 1. ábra. Gyártási stratégia. MP sorosszádas szövôgép, R vetülékvivôs szövôgép, A légsugaras szövôgép, P fogóvetélôs szövôgép A sorosszádas szövõgépek legújabb fejlesztése a sokoldalúságot célozza, így a hajlékony-szalagos és fogóvetélõs szövõgép gyártási területének egy részét is lefedi. A II. táblázat az ITMA 99-en a légsugaras és a hajlékony szalagos vetülékvivõs szövõgépeken gyártott termék- és szövetkonstrukciókat foglalja össze. A légsugaras szövõgépekkel gyártható terméktartomány bõvülése figyelhetõ meg a hajlékony szalagos vetülékvivõs szövõgépekhez viszonyítva, a kiállított szövõgépek termékpalettája pedig a légsugaras szövõgépek felé tolódott el. A fogóvetélõs szövõgép a légsugaras szövõgép növekvõ rugalmassága miatt kevésbé veszélyeztetett, mint a vetülékvivõs szövõgépé, mert nagy bordaszélességben is rendelkezésre álló, nagy sûrûségû szövetek gyártását teszi lehetõvé. Feltételezhetõ, hogy a sorosszádas szövõgép továbbfejelesztése nagy kihívást jelent majd a vetülékvivõs szövõgépek számára. Alkatrész- és szervizköltségek A sorosszádas szövõgép energiaigénye kisebb, mint az egyfázisú légsugaras szövõgépé, mivel mûködtetésükhöz kisebb légnyomás szükséges és állandó sebességen alapul. A sorosszádas szövõgépen vetésenként 40%-kal kevesebb levegõ szükséges, mint az egyfázisú légsugaras szövõgépen. A megtakarítás 65%-a a vetülékbevitelbõl, 25% a hajtásigény-csökkenésbõl és 10% a levegõ klimatizálásából származik. Az épülettel kapcsolatos költségek a m 2 -enkénti építési költségektõl függenek, és a gépek helyigénye között nagy különbség van. Az építési költségek országonként nagy mértékben eltérõk. A megtakarítások számításához a telek-, az épület- és a klimatizálási költségeket a III. táblázatban kiegészítették a világítási energiával, ami kb. 20 W/m 2 x 168 óra/hét, és a keringetett levegõjû klímával; ezek a költségek az egyfázisú légsugaras szövõgéppel összehasonlítva csak 50%-ot tesznek ki. II. táblázat. Termék- és szövetkonstrukciók, amelyeket az ITMA 99 kiállításon a legnagyobb teljesítményû légsugaras és vetülékvivôs szövôgépeken szôttek Termék- ill. Légsugaras Vetülékvivõs szövet- szövõgép szövõgép konstrukció (egyfázisú) SVG max. SVG max. Frottír kéztörlõ X 2128 X 1152 Címkék X 1610 X 1350 Elasztán X 1908 Farmer X 1640 X 1120 Fésültgyapjú-szövet X 1615 X 954 Inganyag X 1275 X 1316 Voile X 2340 X 961 Bélésanyag X 2384 X 1245 Matracszövet X 2090 Ágynemû X 2950 Bútorszövet X 1812 X 1260 Rugalmas szövet X 1980 Sportos szövet X 1467 X 1307 Abroncskord X 1211 Nõiruha-szövet X 1575 X 1330 Markizett X 1200 Brokát X 036 Takaró X 845 Szállítószalag X 777 Nyújtottfonal-szövet X 1111 Nyakkendõszövet X 806 Törlõruha X 955 Férfiöltöny-szövet X 966 Mûszaki szövet X 1150 Összesen 19 Szövetszerkezet, amely mindkét rendszeren gyártható: 10 Szövetszerkezetek, amelyek csak a vetülékvivõs szövõgépen gyárthatók, légsugarason nem: 5 Átlagos vetülékbeviteli sebesség légsugaras vetülékbevetés esetén: 1866 Átlagos vetülékbeviteli sebesség vetülékvivõs szövõgépen: 1098 Átlagos vetülékbeviteli sebesség légsugaras szövõgépeken azon cikkekre, amelyek minkét gépcsoporton gyárthatók 1785 Átlagos vetülékbeviteli sebesség légsugaras szövõgépeken azon cikkekre, amelyek mindkét vetülékvivõs gépcsoporton gyárthatók: 1199 MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3 77

14 MÛSZAKI FEJLESZTÉS Az M8300-as szövõgép gazdaságos helykihasználása révén a szövõcsarnok mérete csökkenthetõ. Egy 1000 automata vetélõs szövõgéppel felszerelt szövöde 1950-ben heti 40 órás, 2 mûszakos üzemelése során 1080 millió vetülékmétert vetne be, ugyanezt a mennyiséget 24 db M8300-as szövõgép folyamatos mûszakban 1 hét alatt teljesítené. A nagymérvû csökkenés egyrészt a magas teljesítménynek, másrészt a nagyobb kihasználtságnak köszönhetõ. Fajlagos bérköltségek A szövetgyártás során a két legjelentõsebb összetevõ a tõke (értékcsökkenés + kamat) és a bérköltség. Egy 1997-ben készült nemzetközi összehasonlítás szerint a tõke és a bérköltség Indiában (41+3)=44%-a, az USA-ban (32+20)=52%-a az összes szövési költségnek. Az alapanyag-költséget is figyelembe véve, ami mindkét esetben kb. 30%, a szövetgyártás költségeinek 62,9%-át ill. 74,3%-át ezek a költségek teszik ki. Indiában, Indonéziában és Törökországban a bérköltségek 3,2% ill. 3% körüliek, következésképpen egy tõkebefektetés a technológiai költségei 1997-ben (pl. rotorfonógép és fogóvetélõs szövõgépek beszerzése) kevésbé vonzók. Egy olyan gazdasági rendszerben, mint pl. az USAban vagy Nagy-Britanniában, ahol a munkabér 12 USD/óra, a bérköltség-megtakarítás ennél a technológiai szintnél még mindig meghaladja a tõkeköltségeket, de az olyan országokban, mint pl. Svájc, Svédország, Németország és Japán, ahol a bérköltség USD/óra, 2000-ben a technológiai korszerûsítés kényszerítõleg hat III. táblázat. Azonos gyártási kapacitású, korszerû szövôgéppel felszerelt szövödék költségeinek összehasonlítása Ország Építési költség Építési költség Építési költség 5,7x10 8 Építési költség (USD/m 2 ) 5,7x10 8 vetés/hét vetés/hét mellett, különbség (USD/m 2 ) mellett, 66xL5200 légsugaras 24xL8300 sorosszádas szövõgépre szövõgépre Németország 723, India 100, Japán 2099, Dél-Afrika 350, ` USA 959, Nagy-Britannia 663, Fajlagos karbantartási költség A karbantartási költségek európai gyártás esetén általában csak a negyedik helyen állnak, néhány fejlõdõ országban azonban ez a költséghányad, a munkaköltségeket is figyelembe véve, az összköltségnek csupán 2 4 %-a, így felülmúlja a bérköltségeket. Ez arra ösztönzi a cégeket, hogy ezt a tevékenységüket jól szervezzék meg és erõsen ellenõrizzék. A vetésre vonatkoztatott költségek nagyban függnek a vetülékbeviteli rendszertõl, a gyártott szövet fajtájától és a gyártási program stabilitásától. Néhány szövõgép-típus éves karbantartási költsége több éven át meglehetõsen állandó, azután kb. a gép élettartamának felénél hirtelen jelentkeznek elõre nem várt kiadások, majd ez a költség visszaáll az elõzõ szintre. Más vetélõnélküli szövõgépek esetén a karbantartási költségek az elsõ üzembe helyezéstõl számítva a gép életkorával exponenciálisan növekednek, többé-kevésbé a vetélõs szövõgépekhez hasonlóan. A textilgyártás a tõkeigény vonatkozásában jelenleg a felsõ ½ kategóriába tartozik. A tõke/bérköltség arány gyorsan növekszik, függetlenül a földrajzi térségtõl, és a karbantartási költségek 8000 üzemórára vonatkoztatva viszonylagosan és abszolút érték tekintetében is számottevõk. További kilátások A vetülékbeviteli teljesítmény 1900 és 1955 között gyakorlatilag változatlan volt, 1955 és 1972 között azonban 250 m/min-ról 1500 m/min-ra növekedett, ami 73 m/min éves növekedésnek felel meg. A vetülékbeviteli teljesítmény forradalmi növekedésére az 1989 és 1996 évek között került sor, az évenkénti növekedés 206 m/min volt. Erre az idõszakra esik a Tsudakoma ZAX 190 harmadik generációs gépének bevezetése, amelynél a vetülékbeviteli sebesség 1500 m/min-ról 2600 m/min-ra növekedett. Ugyanebben az idõszakban a Sulzer Textil M8300 sorosszádas szövõgépének teljesítményét 2600 m/min-ról 5000 m/min-ra növelte. 2. ábra. A maximális vetülékbeviteli teljesítmény alakulása 1900 és 1996 között. WIR = vetülékbeviteli sebesség, 1 Sulzer fogóvetélôs szövôgép, 2 Rüti de Starke L5000-es légsugaras szövôgép, 3 Tsudakoma ZAX légsugaras szövôgép, 4 Sulzer Rüti M 8300-as sorosszádas szövôgép A 2. ábra a vetülékbeviteli teljesítmény-növekedés hiperbolikus növekedését mutatja az automata cséveváltó vetélõs szövõgépek általános bevezetésétõl, a fogóvetélõs Sulzer gépet, a Rüti de Strake L5100-as szövõgépét, a harmadik generációs Tsudakoma ZAX 190 légsugaras szövõgépet és a Sulzer M8300-as sorosszádas szövõgépet alapul véve. 78 MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3

15 MÛSZAKI FEJLESZTÉS IV. táblázat. Különbözô szövôüzemek termelésének összehasonlítása Szövõgép típus Szövõgépek Szövet típus Évi termelés száma (millió fm) Sulzer M8300, sorosszádas 12 Poliészter-pamut nyomó alapszövet szövõgép (190 cm) 39,4/cm lánc- és 28,3/cm vetüléksûrûség Sulzer M8300, sorosszádas 12 Sávolykötésû pamut munkaruha-szövet, szövõgép (190 cm) 31,5/cm lánc- és 31,5/cm vetüléksûrûség Tsudakoma ZAX, 190 2C45 12 Poliészter-pamut szövet, 49,0/cm lánc típusú egyfázisú légsugaras és 30,0/cm vetüléksûrûséggel szövõgép Összesen fm, azaz m 2 A II. táblázat jelentõségének megértése is fontos. A fogóvetélõs szövõgép bevezetésekor az automata vetélõs szövõgép széles gyártási spektrummal rendelkezett, és a fogóvetélõs szövõgép ideális volt a hagyományosan vetélõs szövõgépekkel gyártott termékek elõállítására. Hasonló szituáció ismétlõdött meg, amikor az egyfázisú légsugaras szövõgép az egyszerûbb szövetek gyártására behatolt a fogóvetélõs és vetülékvivõs szövõgépek területére. A II. táblázat mutatja, hogy 1999-ben a légsugaras szövõgépeken gyártott cikkek szövetkonstrukciója jelentõsen átfedi a hajlékony szalagos vetülékvivõs szövõgépek területét, és a fogóvetélõs szövõgépen gyártott szövetek egy keskeny tartományát is. Ez a nagyfokú rugalmasság, ami az egyfázisú szövõgépeket jellemzi, az M8300-as szövõgépeken nehezen képzelhetõ el. Amint az 1. ábra mutatja, ennek a gépnek a használata jelenleg csak a 190 cm szélességû szövetek gyártására korlátozódik. Jóllehet, a szövetszélesség növelési lehetõsége fennáll, de jelentõs és alapvetõ problémákat kell megoldani, és elõrelépés csak lassan várható. A már elérhetõ elõrelépés a rugalmasság irányában a megnövelt láncsûrûség (42/cm), de ez nem az utolsó lépés a fejlesztés irányában. Néhány alkalmazás nem igényel további fejlesztést. Az 1. ábra csak egy 450 cm-nél szélesebb gépet mutat. A fogóvetélõs szövõgépbõl a Sulzer 1200 cm széleset is gyárt és a cm tartományt uralja. Ennek a gépnek fõ erõssége a magas szõhetõségû szövetek gyártása, mint amilyen a vitorlavászon, a nehéz kanavász, a papírgépekhez használt szövet és a kord-szövetek. A merevkaros Dornier-féle vetülékvivõs szövõgép egyedi felszereltségû, különleges vetülékek bevetésére szolgál, és itt különbözõ anyagú és finomságú vetülékek váltakozó sorrendû bevetésére nyílik lehetõség. A Sulzer sorosszádas szövõgép fõ alkalmazási területe a 200 cm-nél nem szélesebb vásznak és a sávolyszövetek gyártása lesz. Az alkalmazási terület kiszélesítésének ütemét a magas teljesítményszint és a nagyobb szélesség, valamint a nagyobb sûrûség elérése motivlja. Egyetlen szövõgép sincs, amely minden szövetféleségnél alacsony gyártási költséget tesz lehetõvé, de két gép kombinálva egymással lehetõvé teszi ezt. Egy- és többfázisú légsugaras szövõgépeket egy üzembe telepítve lehetõvé válik, hogy alacsony gyártási költséggel széles gyártási profil legyen elérhetõ. A IV. táblázat az évi (48 hét) gyártási kapacitást mutatja 24 db 190 cm-es Sulzer M8300-as sorosszádas és 40 db 190 cm-es Tsudakoma ZAX egyfázisú szövõgép esetén. Egy korszerû többkádas, valódi nedves szétválasztással mûködõ írezõgép és két, OE fonalat feldolgozó elõhengeres felvetõgép látja el a fenti szövõgépeket, alacsony költségszinten és rugalmasan. Az International Textile Bulletin 2002/5. számában megjelent cikk alapján összeállította Szabó Rudolf IKME 2003 a kötôs ITMA Az IKME elnevezésû Nemzetközi Kötõgép Kiállítást az idei, Birminghamben tartandó ITMÁ-hoz közel esõ idõpontban, október között rendezik meg Milánóban. Már eddig 51 cég jelentette be részvételét, amelyek közül 20 német, spanyol, svájci, japán török, kínai, USA-beli és malajziai gépgyár. A kiállítók síkkötõgépekkel, konfekciógépekkel, vasalógépekkel és tartozékokkal jelennek meg. A rendezõk további cégek megjelenésére is számítanak. Bõvebb információ a ill. a internetes honlapon tekinthetõ meg. Maschenindustrie, 2003/1-2 LK A Sulzer Textilt átvette a Sultex AG A korábbi svájci Sulzer Textil AG-t 2003 elejétõl az olasz ITEMA csoporthoz tartozó Sultex AG vette át. A cég változatlanul szövõgépeket gyárt és azokat továbbra is Sulzer néven hozza forgalomba. Ma már az ITEMA csoporthoz tartozik a szövõgépgyártó cégek közül az olasz Promatech és a SMIT, valamint a svájci Sultex, a csévélõgépgyárak közül az olasz Savio, azonkívül több különféle tartozékokat és elektronikus berendezéseket gyártó olasz cég. Az ITEMA 75 %-ban a Radici, 25 %- ban az Arizzi és Torri családok tulajdonában van. Melliand Textilberichte 2003/3 LK MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3 79

16 MÛSZAKI FEJLESZTÉS A mûszeres színmérés alkalmazási területei és gyakorlata a textiliparban Jantai Tamásné, Anilin Rt. Mûszaki Szolgálat A mûszeres színmérés létjogosultságát alátámasztja az a tény, hogy a színek vizuális értékelése erõsen szubjektív és az alábbi tényezõk befolyásolják: a fényviszonyok (nappal, este, különbözõ fénycsövek), a környezet (világos, sötét, tarka, semleges), a megfigyelõ fiziológiai tulajdonságai (pl. kor), pszichológiai okok (idegesség, nyugodtság, ízlés), a vizsgálandó minták közötti színeltérés nagyságának pontatlan megitélése. A vizuális és a mûszeres értékelés összehasonlításakor azt tapasztalták, hogy a vizuális színértékelés a különbözõ megfigyelõk esetén az alábbi eredményhez vezetett: az egyedi megfigyelõ átlagosan 24%-ban rosszul értékel, a mérõmûszer 14%-ban ad rossz értékelést. A meghozott döntések reprodukálhatósága néhány hét elteltével: az egyedi megfigyelõ 30%-ban dönt másképpen, mint korábban, a mérõmûszer kb. 2%-ban ad eltérõ eredményt, mint korábban A különbözõ megállapítások összehasonlíthatósága: a megfigyelõk megállapításai közötti eltérés kb. 40%, a mérõmûszerek megállapításai közötti eltérés kb. 5% Megállapítást nyert, hogy a színekkel foglalkozó iparágakban a vizuális értékelés eredményeképpen végrehajtott végsõ színkorrekciók 60%-a szükségtelen. Mindezek a tények hozzájárultak ahhoz, hogy megpróbálják a színt valamilyen módon mérhetõvé tenni. A szín mérését a gyakorlatban olyan módon lehet megvalósítani, hogy az agyban jelentkezõ színérzetet objektívvé lehet tenni és számokkal ki lehet fejezni. Annak érdekében, hogy a szín objektíven mérhetõ legyen, a színlátás feltételeit magába foglaló 3 tényezõ, azaz a fényforrás, a tárgy és a megfigyelõ mérésére van szükség. a) A fényforrás Az átlagos és leggyakrabban elõforduló fényforrásokat a CIE (Nemzetközi Világitástechnikai Bizottság) szabványosította. Ezek olyan fényforrások vagy megvilágítások, amelyeknek ismert a spektrális energiaeloszlása, azaz meghatározható, hogy az adott fényforrás egyes hullámhosszakból mennyit sugároz ki. A kisugárzott energiamennyiséget ábrázolva a hullámhossz függvényében kapjuk meg a fényforrások spektrális energiaeloszlási görbéit. A leggyakrabban használt szabványosított fényforrások: D65: az átlagos nappali fényt reprezentálja, 6500 K színhõmérsékletû, A normál izzólámpának felel meg, 2856 K színhõmérsékletû, F11: fluoreszkáló lámpa (kb. TL84), 4000 K színhõmérsékletû, F2: fluoreszkáló lámpa (kb. CWF), 4230 K színhõmérsékletû. Az 1. ábrán a fehér fény spektruma látható nm között, valamint a fenti fényforrások spektrális energiaeloszlási görbéi láthatók. b) A tárgy A tárgy színét alapvetõen aszerint definiálták, hogy mennyi fényt ver vissza a tárgy az ideális fehér felülethez képest. A visszavert fény mennyiségét a hullámhossz függvényében ábrázolva, az adott színre jellemzõ reflexiós görbéhez jutunk. 1. ábra 2. ábra 80 MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3

17 MÛSZAKI FEJLESZTÉS A 2. ábrán az 1. diagram az ideális fehér reflexiós görbéje. Az összes beesõ fényt visszaveri. Az abszorpció a teljes spektrális tartományban nulla. A 2. diagram egy kék színû tárgy reflexiós görbéje. A tárgyat kék színûnek látjuk, mert a kék színezék abszorbeálja a sárga, a narancs és a vörös fényt. A 3. diagram egy vöröseskék színû tárgy reflexiós görbéje. Ez fõleg a zöld fényt abszorbeálja. A 4. diagram egy sárga színû tárgy reflexiós görbéje. Fõleg a lila-kék fényt abszorbeálja. c) A megfigyelõ A hétköznapi esetben maga az emberi szem, a spektrofotométerben ezt egy fotocella helyettesiti. A CIE színmérõ rendszerben egy átlagos színlátású észlelõn keresztül látjuk a színeket, melyet nagyszámú megfigyelõvel végzett kísérletekkel határoztak meg. A színmérõ mûszerekben a szabványosított fényforrás és megfigyelõ be van építve, a reflexiót pedig a mûszer méri. A spektrofotométer szerepe A spektrofotométer a tárgyról visszavert fény mennyiségét méri a hullámhossz függvényében, általában nm között. Minden egyes színnek egy adott reflexiós görbe felel meg. A reflexiós értékekbõl különbözõ fényforrásoknál különbözõ színmérõ számok határozhatók meg, s ezzel a színtérben minden színhez egy pont rendelhetõ. Ezeket a színmérõ számokat a színmérõ programok automatikusan kiszámítják. Nekünk csak az értelmezés a feladatunk. A CIELAB színteret a 3. ábra szemlélteti. Az objektív értékelés elõnyei: a szín helyét a színtérben mérõszámokkal tudjuk definiálni; a minták közötti színkülönbség számokkal kifejezhetõ; a számítások és a mérési körülmények szabványosítása biztosítja az eredmények reprodu- 3. ábra kálhatóságát; elkerülhetõk a szükségtelen viták (elõzetes tûréshatár egyeztetéssel). A színmérés fô alkalmazási területei 1) Színellenõrzés, színösszehasonlítás bejövõ termékek (alapanyag, színezékek, segédanyagok) színellenõrzése, színerõsség mérés), gyártásközi ellenõrzés, végtermék ellenõrzése, statisztikák, trendanalízis, reklamációs problémák egyszerûsítése (tûréshatárok meghatározása), gyártási tételek szín szerinti összeválogatása, színtartósági vizsgálatok értékelése, fehér minták fehérségi fokának meghatározása. A fenti vizsgálatok alapvetõen a színkülönbség-számítást használják fel. A színminta és a hozzá hasonlítandó minta színkoordinátáinak ismeretében a két színpont közötti térbeli távolság kiszámítható. Ez a távolság a teljes színkülönbség (DE*). A teljes színkülönbség három összetevõre bontható: a világosságkülönbségre (DL*), a tónuskülönbségre (DH*), és a króma különbségre (DC*). A színerõsség meghatározásával számszerûsíthetõ a beérkezõ tétel esetleges erõsségbeli eltérése a korábbi tételtõl (%-ban kifejezve). A gyártásközi ellenõrzés lehetõvé teszi, hogy még a gyártás befejezése elõtt kiszûrjük a nem megfelelõ színû tételeket és azokat idõben korrigálhassuk. A végtermék ellenõrzése során jegyzõkönyvet készíthetünk a gyártott tételrõl, mely dokumentáció a felesleges viták lkerülését eredményezheti. A statisztikai számítások, trendanalízisek segítségével kiszûrhetõ, hogy egy adott idõszakban milyen irányú eltéréseket tapasztaltunk a tételek gyártása során, mely paraméter tért el leginkább a szükségestõl.(szinezet, króma, vagy világosság). Ezen adatok támpontot nyújtanak ahhoz, hogy mire kell figyelni a gyártás során. A tûréshatárok felállítása is színkülönbség-mérésen alapul, de szükség van hozzá vizuális értékelésre is. A mai színmérõ programok már ehhez is komoly segítséget nyújtanak. A gyártási tételek szín szerinti összeválogatása lehetõvé teszi, hogy pl. konfekcionálásnál az azonos színû elemeket lehessen összevarrni. Ez elõre megadott, elfogadott színkülönbség érték (tûréshatár) alapján történik, s a számítógépes program az összes minta lemérése után összeválogatja csoportokba az együtt felhasználható tételeket. A színtartósági vizsgálatok színméréses értékelése is már része a legtöbb színmérõ programnak. A változások értékelése színkülönbség-számításon alapul, és ezekbõl határozzák meg a szürke skálára vonatkoztatott valódisági értékeket. A fehér minták fehérségi fokának meghatározására többféle fehérségi képlet létezik. Csupán a színkoordináták mérése nem adja vissza közvetlenül a fehér szín által keltett benyomást. Amennyiben ilyen típusú mérést kell végeznünk, célszerû mindig ugyanazt a fehérségi képletet használnunk. A különbözõ képletek abban térnek el egymástól, hogy eltérõen preferálják a fehér szín tónusát, illetve megpróbálnak a tónustól elvonatkoztatni. 2) Receptszámitás A színmérés fontos felhasználási területe a receptszámítás. Ezzel azt az információt kapjuk meg, hogy adott szín elõállításához, adott alapanyagon, technológiával milyen arányban kell a színezékeket kevernünk, hogy a kívánt színt megkapjuk. A receptszámítás elõnyei: gyors, másodpercek alatt irányreceptet kapunk; kifestés nélkül összehasonlíthatunk különbözõ összetételû recepteket az ár, a várható színkülönbség, a metaméria alapján; MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3 81

18 MÛSZAKI FEJLESZTÉS különbözõ típusú technológiák összehasonlítása gazdaságosság szempontjából egyetlen színezés nélkül; ár szempontjából optimális receptek kiszámítása a színezékköltség-megtakarítás 20 50% lehet; metaméria kiszûrése színezés elõtt; színezékcsere a receptekben (hiány esetén); finomított receptszámítással a kombinációkban egymással kölcsönhatásba lépõ színezékek várható hatásának figyelembe vétele új receptek számításánál (az induló receptek találati aránya kb. 90%); receptkorrekció géppel; színkönyvtár létrehozása receptekkel; színkeresés. 3) Kapcsolódó területek Automata festékkonyha bemérõ rendszerek raktárkészlet folyamatos nyilvántartása, aktualizálása. Festödei termelésirányítás komplett termelési programok kidolgozása gépekre bontva, kapacitástervezés, festési folyamatok nyomonkövetése. Színkommunikáció számítógépek segítségével: tervezés tetszõleges alapanyagon, strukturával, színnel, különbözõ fényforrások hatásának vizsgálata, nincs fizikai minta (mintakészítés pontatlanságainak kiszûrése), mintaküldés mellõzésébõl eredõ idõmegtakarítás, színösszehasonlítás kalibrált monitoron, mely e- mailen keresztül pillanatok alatt továbbítható színelfogadás kalibrált monitoron gyors, pontos. A színmérés helyzete a magyarországi textiliparban Mindannyiunk elõtt ismert, hogy a textilipar jelenleg sajnos nem tartozik Magyarországon a vezetõ iparágak közé. Nagyon sok és nagy múltú gyár bezárt, és a még jelenleg létezõk sem állnak biztos alapokon. Egy színmérõ rendszer beruházása viszont nem kis pénzbe kerül és a haszna sem mindig számszerûsíthetõ. Sokan vannak azon az állásponton, hogy szeme mindenkinek van, miért kellene ezért nagy pénzért beruházni? Ennek ellenére Magyarországon is fellelhetõ már jó néhány rendszer. A textiliparban ha beruháznak, elsõsorban a receptszámító rendszernek van keletje, mivel a színbeállítást ez jelentõsen megkönnyíti. Másrészt itt közvetlenül kimutatható a rendszer alkalmazásával elérhetõ megtakarítás, ami 20 50% színezékköltséget is jelenthet, nem beszélve a gyorsaságról. A receptszámító szoftver automatikusan tartalmazza a színellenõrzõ szoftvert is. A színmérõk elterjedését elõsegítheti az is, hogy a megrendelõk már gyakran megkövetelik a színméréses ellenõrzést, és eleve számszerûen adják meg a tûréshatárokat. Ez elsõsorban export esetén merül fel, mivel külföldön ezek a mûszerek szinte minden textilgyárban rendelkezésre állnak. Magyarországon a nagyobb gyárak kb %-a rendelkezik receptszámító rendszerrel, ezeket egyidejûleg színellenõrzésre is használják. Az adatok alapján egyértelmû, hogy van még javítani való ezen a téren. A kérdés azonban véleményem szerint elsõsorban az, hogy van-e hosszú távú létjogosultsága Magyarországon a textiliparnak. Ennek a kérdésnek a megválaszolása dönti el a színmérés alakulását, létjogosultságát és elterjedését Magyarországon. Tájékoztató árak: Hordozható spektrofotométer: 1,5 3 millió Ft Színellenõrzõ szoftverrel bõvitve: 2,6 4,1 millió Ft Asztali spektrofotométer: 3 5 millió Ft Receptszámító rendszer, komplett: 3 12 millió Ft Termelésirányítási szoftverrel bõvítve: +3 6 millió Ft Színkommunikációs szoftver: 1 8 millió Ft Cikkünk a szerzõnek az Amit a színekrõl tudni kell címmel a TMTE továbbképzõ tanfolyamán tartott elõadása alapján készült. Lenpur egy új cellulóz alapú mesterséges szál A titkos recept szerint facellulózból elõállított Lenpur -t az Egyesült Államokban fejlesztették ki és az olasz Texinpro Srl cég forgalmazza. A 3,8 4 cm hosszú szálak keresztmetszete nagyon hasonlít a viszkózéhoz. A szál felületét apró kerek pikkelyek borítják, amitõl különlegesen puha fogásúvá válik. A gyûrûsfonású Lenpur fonalak nagyon hajlékonyak, így kiválóan alkalmasak kötöttáruk készítésére. A szálak nagy mennyiségû nedvességet tudnak felvenni, de gyorsan le is adják. Elõnyös tulajdonságuk, hogy göbösödésre kevéssé hajlamosak és mérettartóbbak, mint más cellulóz alapú szálak. Mercerezhetõk és szépen színezhetõk. A Lenpur -t vágottszál és filamentfonal formájában is forgalomba hozták. A vágottszálakból Nm finomságtartományban fonhatók fonalak. Kiválóan alkalmas fehérnemûk, zoknik, varrat nélküli kötött ruházati cikkek készítésére, de szövésre is. Maschenindustrie, 2003/1-2 LK Fonalvég-egyesítés burkolt elasztánfonalakhoz A Schlafhorst cég olyan fonalvég-egyesítõ berendezést (splicer) fejlesztett ki, amely burkolt elasztánfonlakhoz használható. A hónapokon át több országban végzett próbák egyértelmûen igazolták a készülék használhatóságát a legkülönfélébb finomságú elsztánfonalakra ill. burkolóanyagokra. A berendezést elsõsorban az Autoconer 338 típusú csévélõgépen való alkalmazásra ajánlják. Melliand Textilberichte, 2003/3 LK 82 MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3

19 Innováció ajánlatok, partnerkeresés az IRC hálózaton MÛSZAKI FEJLESZTÉS Elõzõ számainkban már tájékoztatást adtunk arról, hogy Magyarország bekapcsolódott az Európai Unió innováció közvetítõ projektjébe és megalakult a Magyarországi Innováció Közvetítõ Központ (IRC Hungary). Ennek internetes honlapján számos olyan ajánlat olvasható, amelyek a magyar vállalkozók érdeklõdését is felkelthetik. Ezekbõl közlünk újabb válogatást az alábbiakban. A részletek a internet címen megtalálhatók. Általános felhasználású védõ overall kettõs cipzár rendszerrel (Lengyelország) Egy lengyel vállalkozó dupla cipzár rendszert talált fel, amely eredményesen használható az általános védõ overallok gyártásánál. Az új rendszer alkalmazása esetén a ruha könnyen és gyorsan fel- és levehetõ, akár másik ruhára cipõre. A feltaláló olyan gyártót keres, aki az alkalmazásban lenne érdekelt. Hordozható megfogó szerkezet hulladékcsökkentésre ragadó karos szövõgéphez (Belgium) Egy belgiumi középvállalat megfogó szerkezetet fejlesztett ki a ragadókaros szövõgépeihez. Ezek használata lehetõvé tette az alacsony költségekkel, szinte hulladék nélkül történõ szövést. A cég mûködése során több prototípust állított elõ és saját gépeihez használta hosszú ideig. A cég néhány éven belül abba hagyjatevékenységét és a házilag kidolgozott fejlesztést most szívesen átadná kis- és középvállalatoknak. A prototípus továbbfejlesztéséhez mûszaki és gyakorlati segítséget is adnak. Elektronikus orr alkalmazási technológiái (Lettország) Az intelligens szenzorok és alkalmazásuk nagyon gyorsan fejlõdõ terület. Egy lettországi egyetem szilárdtest fizikai intézetében nagy tapasztalat gyûlt össze az elektronikus orr különbözõ alkalmazásival kapcsolatban. Az intézet szakemberei most olyan partnereket keresnek, akik mobil szagérzékelõ mûszereket gyártanának a különbözõ alkalmazási területek köztük a textil-és textilruházati ipar igényeinek megfelelõen. Hajlékony, vízzáró kombinált szövet neoprén hideg kötéssel (Franciaország) Egy francia cég jelentette be, hogy know-how-t fejlesztett ki felfújható gumiszövet szerkezetek neoprén hideg kötéssel történõ készítésére. Ez a laminálási technológia nagy szakító szilárdságot eredményez és a szövetszerkezet teljesen víz- és légzáró klimatikus viszonyok között. A cég partnereket keres a know-how elterjesztésére az iparban, olyanokat, akik mûszaki kooperációban, vagy kereskedelmi egyezményben érdekeltek mûszaki segítségnyújtás mellett. Különbözõ méretû textil minták felakasztására használható gép (Franciaország) Egy francia cég kifejlesztett és legyártott egy gépet, amellyel összefogják a szövet-, film-, tapéta-, szõnyeg- stb. mintákat. Az új gépet a szövõiparban használhatják a vevõknek való bemutatáshoz. A cég textilgép gyártó partnert keres a gép gyártására. Bolgár ruhaipari cég új gyártástechnológiát keres gyapjúkabátok, sportzakók és klasszikus férfinadrágok készítésére A bolgár cég Bulgárián kívül is jól ismert márkanévvel rendelkezik. Új technológia és szervezési know-how átvételében érdekelt. Európai partnerrel szeretne együttmûködni, mûszaki kooperáció, közös vállalat vagy alvállalkozói gyártási kooperáció érdekli. Waypack egy modern útitáska, új design, innovatív funkciók Svédországból Egy svéd kisvállalat új útitáskát tervezett innovatív funkciókkal. A táska egy hátizsák és egy hordtáska kombinációja, amely automatikusan zár, amikor a táskát a vállra emelik. Erõs, könnyû, modern anyagból készítik. A termék iránt jelentõs érdeklõdést tapasztalnak. Kooperációs partnert keresnek az alapanyag és a gyártástechnológia fejlesztéséhez, valamint a kifejlesztendõ kompozit anyagok és az intelligens textíliák tesztelésére. (mk) REWATEX AG CH-9630 Wattwil, Svájc Varrócérnák Szegély cérnák Hímzô cérnák Szintetikus cérnák teljes választéka Svájci minôség magyar áron Képviselet: ARTEMIX Kft Budapest, Madách u Tel.:/fax: MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3 83

20 VÁLLALATI KÖRKÉP Látogatás a Szavatex Kft.-nél A kötõipari családi vállalkozások szép példáját mutatja a Szavatex Kft., egy testvérpár: Szabolcs Eszter és Varga István cége. Ezt az üzemet látogatta meg a Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesület kötõ szakosztálya rendezésében mintegy 25 érdeklõdõ szakember április 29-én. Szabolcs Eszter 1989-ben két körkötõgéppel kezdte meg a termelést és már akkor is korszerûnek tekintett kelméivel olyan szép sikereket ért el, hogy nemsokára lehetõsége nyílt újabb gépek beszerzésére, üzemének bõvítésére. Az volt a törekvése, hogy széles termékskála gyártására legyen lehetõsége, ennek megfelelõen a folyamatos beruházások során különbözõ kötésmódok és mintázatok készítésére alkalmas, különbözõ finomságú és átmérõjû gépeket szerzett be. A ma 13 fõt foglalkoztató üzem gépei Terrot, Albi, Monarch és Mayer & Cie. gyártmányú berendezések. A gépparkot 29 körkötõgép alkotja, ezek között korszerû, számítógéppel programozható berendezések is vannak. Az üzem termelése évente tonna, az éves forgalom értéke millió forint. A kelmék kikészítését bérmunkában végeztetik. Ahhoz, hogy mindig piacképes kelméket kínálhassanak vevõiknek, rendszeresen látogatták a kül- és belföldi vásárokat, kiállításokat, ahol megismerhették az aktuális divattrendeket és ötleteket kaptak további fejlesztéseikhez. A tetszetõs, divatos mintázatok, kelmetípusok kialakításához neves tervezõ cégekkel léptek kapcsolatba. Korábban rendszeresen megjelentek a Budapesti Divatnapokon, az utóbbi idõben azonban inkább házi bemutatókon ismertetik meg állandó vevõikkel új kollekcióikat. Külsõ tervezõt ma már nem foglalkoztatnak, a kelmetervezést Szabolcs Eszter maga végzi. A kelmefejlesztésben nagy szerepet kapnak az érdekes hatások elérésére alkalmas, különbözõ összetételû fonalak és a fonalkombinációk, amelyeket részben hazai, részben külföldi fonalgyáraktól szereznek be. Termékeik rendelkeznek ÖKO-TEX tanúsítvánnyal, mégpedig az I. termékosztályba tartozó csecsemõruházatnak megfelelõ besorolással, és az ISO szabvány szerinti minõségbiztosításra való berendezkedést is tervbe vették. Az üzem többször költözött. Jelenlegi helyén, Kõbánya központjához közel, korábban az Elektromos Készülékek Gyára (EKA) mûködött. Az 1888-ban épült, meglehetõsen zegzugos házban több más cég is helyet talált, de az épület nagy része a Szavatex Kft. tulajdona. A Szavatex Kft. üzemét nagyon szépen rendbe hozták, a nagy, korszerû ablakok, szépen rendben tartott falak és padlók, csempézett, tiszta mellékhelyiségek hozzájárulnak az itt dolgozók jó közérzetéhez és a látogatókban is kellemes benyomást keltenek. A látogatáson részt vett szakemberek nagyrészt maguk is vállalkozók élénk eszmecserét folytattak a hazai kötõipar nehéz helyzetérõl és a lehetséges kiútról. A Szavatex Kft. is arra kényszerül, hogy a megrendelések visszaesése miatt termelését évrõl-évre csökkentse, és egyre nehezebben tudja emelkedõ költségeire a fedezetet kitermelni. Az államilag meghirdetett pályázatok a textilipari fejlesztéseket egyáltalán nem támogatják, így a vállalatok csak a maguk erejére számíthatnak. Bár textil- és ruhaipari vállalkozók, összefogva az érdekvédelmi szervezetekkel megpróbáltak közösen fellépni, aminek eredményeként ígéretet kaptak, hogy a kormány foglalkozni fog a textilipar helyzetével, ez egyelõre még várat magára. A kötõipari vállalkozók úgy látják, hogy csak közös erõvel, összefogva lehetne valamit elérni, de ennek módja még kidolgozásra vár, és ebben a Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesületnek is lenne szerepe. A Szavatex Kft. és a hozzá hasonló, szintén prosperáló kötõipari vállalkozások példája azt mutatja, hogy csakis a folyamatos, tudatos fejlesztõ munka, a vevõkkel való szoros együttmûködés vezethet eredményre. Meg kell találni azokat a réseket, ahol még a jelen körülmények között is van keresnivalónk. A jól sikerült, érdekes látogatás lehetõséget adott egy olyan kötõipari kisvállalkozás megismerésére, amelynek példája reményt adhat iparunk fennmaradására és fejlõdésére. Köszönet érte a Szavatex Kft. tulajdonosainak. Lázár Károly 84 MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/3