2011. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE

Átírás

1 2011. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE

2 Tartalom 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, és a évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása A számviteli politika meghatározó elemei A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása A pénztári taglétszám alakulása Bevételek-kiadások (ráfordítások) alakulása, tartalékképzési elvek A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A működési tevékenység eredménye, a működési céltartalék és a tartaléktőke alakulása A működési tevékenység eredménye A működési céltartalék alakulása A tartaléktőke alakulása A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása A fedezeti céltartalék alakulása A likviditási céltartalékok alakulása A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A cash-flow kimutatás értékelése Kiegészítő vállalkozási tevékenység A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A tagokkal szembeni követelések értékelése Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselők A Pénztár szolgáltatói A határidős ügyletek bemutatása A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése A befektetési arányok alakulása A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása A Pénztár nettó eszközértéke december 31-én Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve A hozamráta alakulás A működést jellemző mutatók Gazdálkodást jellemző mutatók: A pénztár által szükségesnek ítélt további mutatószámok május 29. 2

3 Mellékletek: 1. számú melléklet: évi bevételek és ráfordítások terv- és tény számai 2. számú melléklet: évi működési költségek és ráfordítások terv- és tény számai 3. számú melléklet: Az azonosítatlan befizetések állományának bemutatása 4. számú melléklet: Befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása 5. számú melléklet: Befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása 6. számú melléklet: Taglétszám alakulása korévenként 7. számú melléklet: Szolgáltatást igénybevevők létszáma korévenként 8. számú melléklet: A nemi hovatartozás miatt eltérő mértékű, típusú vagy formájú pénztári szolgáltatások alapjául szolgáló statisztikák bemutatása 9. számú melléklet: Portfolió állomány május 29. 3

4 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, és a évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása 1.1. A számviteli politika meghatározó elemei A Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár működését és számviteli politikáját meghatározó jogszabályok: a számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló többször módosított évi XCVI. törvény, az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 223/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított 281/2001. (XII. 26.) Korm. Rendelet. Az éves beszámolóban alkalmazott meghatározó szabályok, információk: Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a 30 millió forintot. Nem jelentős összegű hiba: ha a feltárt hibák és hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összege legalább 3%-kal változik (nő vagy csökken). A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31-i fordulónappal készíti el. A pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig juttatja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. Az éves pénztári beszámoló részei: 1. mérleg, 2. eredmény kimutatás, 3. kiegészítő melléklet A pénztár az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készít, de az nem része az éves beszámolónak május 29. 4

5 Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredmény kimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. A mérlegkészítés időpontja az üzleti évet követő hónap utolsó napja. A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár valamennyi eszközét a következő fő csoportokba sorolja és analitikus nyilvántartásaiban is az alábbiak szerint bontja: a pénztár működését és vállalkozási tevékenységét szolgáló (működési célú) eszközök a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök a likviditási fedezetet szolgáló eszközök. A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár eredmény kimutatása a következő fő részekből áll: a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége a pénztári szolgáltatások fedezete a likviditási fedezet. A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kell kimutatni a pénztár működésével és kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalék-képzést is) különbségének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét. A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében. A likviditás (a pénztár fizetőképességének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéből kell céltartalékot képezni. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, a Felügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható valós összképet tükrözik. A pénztár az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, május 29. 5

6 hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak. Az üzleti jelentés tartalmazza még a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetkezett lényeges események, a különösen jelentős folyamatok bemutatását, valamint a pénztár taglétszámának és vagyonának előrejelzését a várható fejlődésre, a gazdasági környezet várható változásaira tekintettel A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A Pénztár nem tér el a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékelési elvektől és értékelési eljárásoktól. A Pénztár befektetett vagyonának piaci értékelését a Pénztár letétkezelője, az MKB Bank Zrt. végzi. A pénztár az értékpapírok értékelésénél nem alkalmazza a számviteli törvény 54. -a (8) és (9) bekezdésében foglalt előírásokat A évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása A évtől hatályba lépett jogszabályi változások a beszámoló tartalmát és formáját nem érintették lényegesen. 2. A pénztári taglétszám alakulása A taglétszám alakulása év végétől: Taglétszám Ebből járadékos én a Pénztár taglétszáma fő volt, amiből 27 fő járadékszolgáltatást vesz igénybe. A taglétszámból: munkáltatóhoz tartozó tag: ebből: Magyar Posta Zrt egyéb 567 egyéni tag: ebből: közeli hozzátartozó 116 tagdíjat nyilatkozat alapján nem fizető tagok: egyéb, tagdíjat nem fizető tagok: 985 járadékos tagok: 27 fő május 29. 6

7 A év taglétszámának alakulása jogcímek szerint: fő Megnevezés Összesen Időszak elején Időszak alatti változás Új belépő 695 Átlépő más pénztárból 32 Ebből Önsegélyező pénztárból átlépő 0 Átlépő más pénztárba 122 Szolgáltatásban részesült Elhalálozott 50 Kilépett Egyéb megszűnés 7 Időszak végén Bevételek-kiadások (ráfordítások) alakulása, tartalékképzési elvek 3.1. A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása A Pénztár bevételei - az éves pénztári beszámolóban szereplő eredmény-kimutatás alapján ben összesen e Ft-ot, kiadásai e Ft-ot tettek ki, a rendkívüli eredmény 0 e Ft volt, így a 2011-ben felhasználható eredmény összesen e Ft (2010-ben e Ft). A felhasználható eredményből e Ft a fedezeti céltartalék, e Ft a likviditási céltartalék állományát növelte, 27 e Ft pedig a Pénztár működési eredménye. A tagdíjbevételek 2011-re vonatkozó kalkulációja a taglétszám növekedésével, és ezen belül is a fizető taglétszám növekedésével számolt. A pénzügyi terv fő új belépővel számolt, ehelyett csak 695 fő új belépő volt a pénztárnál. A tagdíjbevétel - a meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés nélkül és az utólag befolyt tagdíjakkal - a tervérték alatt alakult, a tény adat a tervszám 90 %-a (tervezett: e Ft; tény: e Ft). A 2011 évi tagdíjbevétel a bázis évi tagdíjbevétel körül alakult, (2010 évi tény: e Ft). A évi tervet elfogadó Küldöttközgyűlés döntött a pénztári tagdíj-struktúra átalakításáról is ben az egységes tagdíj mértéke havi Ft volt, míg a évre jóváhagyott egységes tagdíj mértékét Ft/fő/hó értékben határoztuk meg, megtartva a Magyar Posta Zrt.- vel alakulástól meglévő tagdíj-kiegészítés módszerét, szellemiségét évben a MP Zrt. által szerződésben VBKJ keretből választható alaptagdíj-hozzájárulás mértéke Ft/hó/pénztártag volt évben a választható munkáltatói többlettagdíj hozzájárulás összeget javaslatunkra a legnagyobb munkáltató Ft/hó/pénztártag összegben határozta meg, és biztosította a postás pénztártagoknak. A tagdíjbefizetések e Ft-tal, a munkáltatói hozzájárulás e Ft-tal járult hozzá a Pénztár bevételeihez. Ugyanakkor a meg nem fizetett tagdíjak tartalékára képzett céltartalékok több mint e Ft-tal csökkentették a bevételeket. Az utólag befolyt tagdíjak (olyan tagdíjbevétel, amire a Pénztár a meg nem fizetés miatt már céltartalékot képzett) e Ft-ot tettek ki. A tagok egyéb befizetéseként a tervezettnél magasabb, e Ft nagyságú összeg folyt be, de alatta maradt a 2010-ben ezen a jogcímen beérkezett e Ft-tól. A tagok eseti május 29. 7

8 befizetése mellett e Ft adóhatóság által utalt adójóváírás érkezett be a fedezeti tartalékra. Adomány, támogatás 2011-ben nem érkezett a Pénztárhoz. Összességében a Pénztár nem hozamjellegű bevételei a 2010 évi szint 91,42 %-át érték el ( e Ft-ról e Ft-ra csökkent). Tehát folytatódik a 2009 évben (a válság első évében) elkezdődött folyamat, évről évre csökkennek a bevételek (a 2009 évi nem hozam jellegű bevétel még e Ft összegű volt). A működési kiadások (befektetési tevékenység ráfordításai és az egyéb ráfordítások nélkül) e Ft-ot (2010-ben e Ft) tettek ki, ami a terv alatt alakult (tervben szereplő kiadás e Ft). A fedezeti tartalék és a likviditási tartalék eredmény-kimutatásban szereplő ráfordításai között csak a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának leírásából származó hitelezési veszteség szerepel ( e Ft ill. 1 e Ft összegben). A Pénztár befektetési tevékenységének összegszerű eredménye a tervhez viszonyítva lényegesen alacsonyabb lett. A tervben szereplő kalkulált hozamösszegnél e Ft-tal alacsonyabb a valós eredmény (tény: e Ft, terv: e Ft). A 2010-ben elért, e Ft összegű hozamnál is kevesebb lett a befektetési eredmény. Összességében a Pénztár befektetési jellegű eredménye e Ft, a teljes eredmény e Ft nagyságú A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása az alapszabályban és a pénzügyi tervben feltüntetettnek megfelelően alakult, módosítására nem került sor. A tagdíjbefizetések tartalékok közti megosztása: től ig Fedezeti tartalék: 95,0% Működési tartalék: 5,0% Likviditási tartalék: 0% Az eseti befizetések 100 %-ban a fedezeti tartalékra kerültek. Az egységes tagdíj mértéke 2011-ben havi Ft volt. A befektetések tartalékok közötti megosztása a rendelkezésre álló szabad pénzeszközök tartalékok közötti megosztása alapján történt. A befektetési tevékenység hozamai és ráfordításai annak a tartaléknak a javára ill. terhére kerültek elszámolásra, amely tartalékból a befektetés történt. A vagyonkezelési díj és letétkezelési díj tartalékok közötti megosztása a következőképpen történik. Abban az esetben, ha a szolgáltató által benyújtott számla közvetlenül nem kapcsolható az egyes tartalékokhoz, akkor a pénztár az egyes tartalékokat terhelő összeget arányosítással határozza meg május 29. 8

9 Az arányosítás módszere a kiszámlázott időszak befektetett állományának kiszámítása tartalékonként (tehát külön a likviditási, működési, fedezeti és azon belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódóan). Ez az adott tartalékból befektetett vagyon időszak végi (záró) könyv szerinti értékével egyezik meg Az így kiszámított értékeket viszonyítja a pénztár a teljes befektetett vagyon időszak végi (záró) állományához. A számla összege a fent kiszámított arányok szerint terhelődik rá minden egyes tartalékra. A folyószámla után kapott kamat megosztására a pénzügyi tervben meghatározott tagdíjra vonatkozó arányok szerint került sor. A tagsági viszony megszűntetése és szolgáltatási kifizetéseknél a Pénztár - az általános ügyviteli ráfordítások megtérítésére Ft költséglevonást érvényesít, valamint - a kifizetendő összeg megállapításánál érvényesíti az összeg utalási költségét is. 4. A működési tevékenység eredménye, a működési céltartalék és a tartaléktőke alakulása 4.1. A működési tevékenység eredménye A működési tevékenység bevételei 2011-ben e Ft-ot, ráfordításai e Ft-ot tettek ki, a rendkívüli eredmény 0 e Ft volt, így a működési tevékenység eredménye 27 e Ft (2010-ben eft). A működési tartalék eredménye e Ft-tal alacsonyabb volt a tervezett eredménynél (terv: e Ft). A működési tevékenység szokásos bevételei (befektetési tevékenység bevételei nélkül) e Ft-ot (2010-ben e Ft), kiadásai e Ft-ot (2010-ben e Ft-ot) tettek ki, így a szokásos működési tevékenység eredménye e Ft (2010-ben e Ft). A működési célú befektetési tevékenység e Ft (2010-ben e Ft) eredménye az előző évhez hasonlóan javította a szokásos működési tevékenység eredményen elért veszteséget. A működési tevékenység tagdíjbevételei a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakultak. A működési jellegű egyéb bevételek e Ft többletbevételt jelentettek a Pénztár részére. Az egyéb bevételek közül legjelentősebb a pénztárból való kilépéskor a tagtól levont költségek összege (ez 2011-ben 3 eft/tag és a postai vagy banki utalás költségét jelentette), mely elérte a eft-ot. Az egyéb tagi elszámolások esetében a levont díjak és költségek összege eft volt, soron kívüli adóigazolás vagy egyéni számla nyomatása miatt 145 eft bevételt számolhatott el a pénztár. Meg kell említeni a e Ft nagyságú működésre jutó meg nem fizetett tagdíjak felhasználása miatti bevételt is, ám ennek ténylegesen nincs eredményre gyakorolt hatása, hiszen az egyéb ráfordítások között ugyanekkora összeg szerepel a meg nem fizetett tagdíjak hitelezési vesztesége jogcímén. A e Ft anyagjellegű ráfordítások 100 ezer Ft-ot meghaladó tételei: Irodaszer, nyomtatvány: Energia: Nyilvántartási díj: Bérleti díj: 712 eft 245 eft eft eft május 29. 9

10 Könyvvizsgálat: Aktuárius: Hirdetés, marketing: Posta, telefon, fax: Pénzügyi szolgáltatások díja: Oktatás, tovább képzés költsége Informatikai eszközök üzemeltetése: Takarítási ktg.: Internetes honlap készítése és üzemeltetése Pénztárszövetségi tagdíj Szaktanácsadás díja Egyéb igénybe vett ag.jell. szolg.: eft eft 266 eft eft eft 183 eft eft 512 eft eft 261 eft 390 eft eft A működési infrastruktúra - irodabérlet, távbeszélő használat, irodaszer és számítástechnika, igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások - biztosítására a évi pénzügyi tervben e Ft ráfordítást terveztünk. A e Ft bérköltség tételei Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja e Ft e Ft Bérjárulékokként elszámolt ráfordítás évben e Ft volt A személyi jellegű ráfordítások területén is megtakarítás tapasztalható e Ft értékben évben. A terv e Ft nagyságú volt, a tényadat e Ft. A működéssel kapcsolatos e Ft összegű ráfordítás 100 e Ft-ot meghaladó tételei: Felügyeleti díj: Hitelezési veszteség: e Ft e Ft A felügyeleti díj elszámolt összege terv közeli értékű volt (terv: e Ft, tény: e Ft). Számviteli szemléletben nem tervezett tétel az egyéb ráfordításokban szereplő hitelezési veszteség, melynek összege e Ft, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos bevétel sem szerepel a tervben ami ugyancsak e Ft, így összességében ez a tétel nem módosítja az eredményt. A Pénztár tulajdonában immateriális jószág és nettó értékkel rendelkező tárgyi eszköz nincs III. negyedévben a Pénztár használt irodabútorokat szerzett be Ft értékben, amelyet a számviteli politikában foglaltak alapján kis értékű tárgyi eszköznek minősített és a bekerülési értéket egy összegben értékcsökkenésként elszámolta. Összességében megállapítható, hogy a Pénztár tervezetthez képest alacsonyabb működési eredményét elsősorban a tervezettnél alacsonyabb tagdíjbevételek okozták. Ezt ellensúlyozta a tervezettnél magasabb befektetési eredmény és a tervezettnél kisebb működési kiadások május

11 4.2. A működési céltartalék alakulása 2011-ben jövőbeni kötelezettségekre céltartalék képzés nem történt. A működési portfolió értékelési különbözetére a pénztár a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően képzett céltartalékot. Az időarányosan járó kamatból képzett céltartalék nyitó állománya e Ft, év közben a működési célú befektetésre jutó időarányos kamat és az egyéb piaci értékítélet miatti értékelési különbözet összege e Ft-tal csökkent, így a céltartalék záró állománya 335 e Ft. Az így képzett céltartalék csak technikai jellegű, ténylegesen a befektetési tevékenység működési portfolióra jutó nem realizált eredmény változását jelenti A tartaléktőke alakulása A tartaléktőke és a mérleg szerinti eredmény (együttesen a működési tevékenység felhasználható eredménye) alakulása 2006-tól e Ft-ban: Megnevezés Előző évek halmozott eredménye : Adott év mérleg szerinti működési eredménye: Tagdíj-nemfizető tagoktól ktg.levonás egyenlege Átcsoportosítás a likviditási tartalékból Működési tevékenység felhasználható eredménye A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása 5.1. A fedezeti céltartalék alakulása A fedezeti céltartalék egyéni számlákra számolt része a e Ft nyitó állományhoz képest e Ft-ra csökkent 2011-ben. A szolgáltatási számlákon lévő összeg pedig e Ft-ról e Ft-ra csökkent május

12 Az egyéni számlákon kimutatott e Ft összegű csökkenés főbb tényezői a következők: E Ft-ban Nyitó állomány Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek (+) Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés egyéni számlákon (+) Egyéni számlákat megillető hozambevételek (+) Egyéni számlákat megillető értékelési különbözet (+/-) Likviditási tartalékokből átcsoportosítás (+) 0 0 Tartaléktőkéből átcsoportosítás (+) 0 0 Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba (-) Tagoknak, kedvezményezetteknek, munkáltatóknak visszatérítés (-) Más pénztárba átlépő tag követelésének átadása (-) Egyéni számlákat terhelő szolgáltatási célú egyéb ráfordítások (-) Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások (-) Egyéb változás (+/-) Egyéni számlák záró állománya ben az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözete 2010-hoz képest csökkent ( e Ft-ról e Ft-ra változott). Az egyéni- és szolgáltatási számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye e Ft összegű volt, évben e Ft nagyságú volt. A Pénztárba a más nyugdíjpénztárakból átlépő tagok száma a korábbi évekhez hasonlóan nem számottevő, 32 fő, az áthozott fedezet összege e Ft, melyből e Ft magánnyugdíjpénztárból áthozott tagdíj-kiegészítés, valamint reálhozam volt. A Pénztárból más nyugdíjpénztárakba átlépett tagok száma növekedett, 2011-ben 122 tag lépett át más pénztárba az előző évi 112 taghoz képest, az átvitt fedezet összege e Ft volt, ami tartalmazza a levont átlépési díjat is, melynek mértéke tagonként Ft ben 50 elhunyt tag után történt kifizetés e Ft értékben az örökösöknek illetve kedvezményezetteknek, míg 2010-ben 78 fő után e Ft került kifizetésre. Az utóbbi évek növekvő trendjét megtörve csökkent a 10 éves várakozási idő letelte utáni kifizetések száma 2011-ben. Míg 2010-ben esetben került sor ilyen jellegű kifizetésre, ebben az évben fő élt ezzel a lehetőséggel. A kifizetést igénylők részére összesen e Ft összegű elszámolás készült (2010-ben e Ft). Az elszámolt összegből e Ft hozam, e Ft értékelési különbözet, e Ft tőke került kifizetésre, valamint a Pénztár az elszámolást követően e Ft SZJA-t fizetett be a NAV részére, illetve e Ft elszámolási költséget vont le. A fentiek alapján a tényleges nettó kifizetés nagysága e Ft összegű volt fő kilépett és megszüntette a tagsági viszonyát (2010-ben fő lépett ki ilyen módon) fő esetében részösszeg felvétele történt, a jogosult pénztártagok az adómentesen felvehető hozamösszeget, vagy a hozamösszegen felül még az ún. tőkerészt is kérték kifizetni, de tagok maradtak. (2010-ben fő részére történt részkifizetés.) december 31-én a várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult, vagy egy éven belül jogosulttá váló pénztártagjaink száma fő, akiknek egyéni számlájuk összesített egyenlege e Ft május

13 2011-ben növekedett 2010-hez képest a Pénztártól szolgáltatást igénybe vett tagok száma, és a szolgáltatásként kifizetett összeg is jelentősen növekedett ben 741 fő e Ft, 2011-ben fő e Ft összegben részesült egyösszegű szolgáltatásban ben csökkent a járadékszolgáltatást igénybe vett tagok száma év végén összesen 27 fő járadékszolgáltatást igénybe vevő tagja volt a Pénztárnak, akiknek a 2011-ben kifizetett járadék összege, valamint a járadék számlák év végi egyenlege járadék típusonként a következő: Járadéktípus Év eleji egyenleg Év eleji létszám Év végi létszám Év végi egyenleg 3 éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves Összesen: Összességében a beszámolási időszakban a nyugdíjszolgáltatások fedezetére az egyéni számlákról átcsoportosított összeg e Ft volt, míg a nyugdíjszolgáltatásként kifizetett bruttó összeg e Ft. A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatosan felmerült kiadásokból a Pénztár eft-ot terhelt a tagok számláira. A felszámított költségek az adminisztrációval kapcsolatos 3 eft-okból és az utalási költségekből tevődtek össze ben a jogszabály továbbra is lehetővé tette, hogy a Pénztár tagdíj-nemfizető tagjaitól költséget vonjon le. (A Pénztár a tagdíj-nemfizetés kezdő időpontjától jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseiből származó pozitív hozamot az egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni.) 2011-ben a tagdíj-nemfizetés jogcímen az egyéni számlákat terhelő összeg e Ft volt A likviditási céltartalékok alakulása A likviditási céltartalékok állománya a beszámolási időszakban e Ft-ról, e Ftra csökkent. A csökkenés oka 50 millió Ft nagyságú összeg működési tartalékba történő átcsoportosítása. A likviditási céltartalékokon belül a Pénztár három céltartalékot különböztet meg, az értékelési különbözetre képzett likviditási céltartalékot, május

14 az egyéb likviditási célra képzett céltartalékot, és az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára létrehozott céltartalékot. A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék nyitó állománya e Ft, záró állománya 927 e Ft. A tárgyidőszaki változás e Ft. Az így képzett céltartalék csak technikai jellegű, ténylegesen a befektetési tevékenység likviditási portfolióra jutó nem realizált eredményének változását jelenti. Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék nyitó állománya e Ft, záró állománya e Ft. Év közben 50 millió Ft került átcsoportosításra működési célra. A céltartalékképzés összege 2011-ben e Ft összegű, 1 e Ft felhasználásra került az előző évek likviditásra jutó költséglevonásának stornójaként, 609 eft pedig az azonosítatlan befizetésekre képzett hozamokból került átvezetésre a befizetések visszautalása miatt. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék arra szolgál, hogy a hozamfelosztás időpontjában még azonosítatlan befizetések jogosultjai a hozamfelosztás után is befizetésük azonosítottá válásakor részesüljenek korábban azonosítatlan befizetésük befektetéseinek hozamaiból. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék nyitó állománya 631 e Ft, záró állománya 21 e Ft. A Pénztár az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára a hozamfelosztási szabályzatának megfelelően a tárgyidőszakban 14 e Ft-ot különített el. A céltartalék igénybe vételére 624 e Ft értékben került sor, melyből 15 eft az egyéni számlákra jutott, 609 eft pedig a befizetések visszautalása miatt az egyéb likviditási céltartalékba került átvezetésre Az alábbi táblázat az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék alakulását mutatja 2011-ben(e Ft-ban): Megnevezés Nyitó állomány Változás Záró állomány Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának állománya év végén e Ft volt ben a meg nem fizetett tagdíjakra képzett céltartalék összege e Ft, az utólag befolyt tagdíjak összege e Ft, a hitelezési veszteségként leírt összeg e Ft, így a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának záró állománya év végén e Ft május

15 5.4. A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A Pénztár, Alapszabályának 70. pontja alapján a szolgáltatási kifizetésekhez kivéve járadékszolgáltatás kapcsolódóan Ft adminisztrációs költség levonást, továbbá az utalási vagy postaköltség levonását érvényesíti ben a levont költségek összege összesen e Ft. 6. A cash-flow kimutatás értékelése A Pénztár nettó értékben kimutatott immateriális és tárgyi eszközökkel nem rendelkezik. A követelésállomány az előző évhez képest e Ft-tal csökkent, amit elsősorban a tagdíjkövetelések év végi alacsonyabb állománya eredményezett. A tagdíjkövetelések alacsonyabb állományát (2010-ben eft, 2011-ben eft) a meg nem fizetett tagdíjkövetelés állományának csökkenése eredményezte.. Az értékpapír állomány változásánál kiemelhető, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok állománya ( e Ft) és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állománya is csökkent 2010 év végéhez képest ( e Ft-tal). A Pénztár szállítói állománya e Ft-tal növekedett. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állományának jelentős csökkenését ( e Ft) leginkább a vagyonkezelővel szembeni kötelezettség csökkenése (6.955 e Ft-ra csökkent az év végi állomány) eredményezte. Az azonosítatlan függő befizetések állománya az előző évhez képest e Ft-tal csökkent. 7. Kiegészítő vállalkozási tevékenység A Pénztár a beszámolási időszakban kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytatott, arra engedélyt nem kért. 8. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A munkáltatói tagok összességében eleget tettek szerződésben rögzített kötelezettségvállalásaiknak, mind a befizetett összegek, mind az adatszolgáltatás tekintetében. A évben az alábbi társaságokkal, intézményekkel kötöttünk munkáltatói szerződéseket: 1. Graphisoft SE 2. Pannon Work Személyzeti és Szolgáltató Zrt. 3. Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár 4. Magyar Kereskedelmi és Iparkamra 5. MOL Nyrt május

16 6. McDonald s Magyarországi Étterem Hálózat Kft 7. Paks Polgármesteri Hivatal 8. JYSK Kereskedelmi Kft 9. DENSO Gyártó Magyarország Kft 10. Eurovan Miskolc Kft 11. Pappas Autó Magyarország Kft 12. MÁV Vasjármű Kft 13. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 14. Synergon Rendszerintegrátor Kft 15. Budapest Főváros Kormányhivatal 16. KPMG Tanácsadó Kft 17. Időskorúak Otthona, Nagylózs 18. CARACE Autótechnika Kft 19. Észak Dunántúli Vízművek Zrt. 20. Török Kft. 21. Czinege és Fiai Kft 22. Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. 23. Gallai Aranka Főállású Egyéni Vállalkozó 24. Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. 25. UPC Magyarország Kft 26. BKK-KÖZÚT Zrt. 27. Óvoda Lovasberény 9. A tagokkal szembeni követelések értékelése A Pénztár mérlegében kimutatott tagdíjkövetelés összesen e Ft, amiből e Ft egyéni tagdíjat az esedékességig nem fizettek meg, amire a Pénztár a céltartalékot megképezte. Ezen követelések a következő éves beszámoló elkészítéséig vagy befolynak, vagy pedig hitelezési veszteségként leírásra kerülnek a megképzett céltartalék összegében. 10. Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselők A Pénztár ügyvezető igazgatója Szabó Borbála. A Pénztár befektetéseivel foglalkozó pénzügyi munkatárs Tóthné Lovadi Ildikó mellett, Petrusánné Király Beatrix pénztári munkatárs és Rigler Istvánné ügyfél kapcsolati munkatárs áll alkalmazásban. Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére e Ft május

17 Az Igazgatótanács tagjai: Kövesdi Ferencné (elnök) Kállay Mariann Dr. Horváth Sándor Vajta Zoltánné Zsuppán Géza Az Ellenőrző Bizottság tagjai: Dr. Morvay Miklós (elnök) Ádám István Nagyné Geiger Judit Békésiné dr. Papp Ildikó Dr. Szabóné dr. Papp Éva Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tisztségviselői 2011-ben bruttó e Ft tiszteletdíjban részesültek. 11. A Pénztár szolgáltatói Vagyonkezelők: Letétkezelő: Nyilvántartás: Könyvvizsgálat: Aktuárius: Számlavezető: Erste Alapkezelő Zrt. Pioneer Alapkezelő Zrt. Concorde Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Zrt. MKB Bank Zrt. Első Hazai Pénztárszervező és Működtető Zrt. Karanta Audit Zrt., Dömötörfy Józsefné pénztári könyvvizsgáló Lénárd János Erste Bank Hungary Zrt. 12. A határidős ügyletek bemutatása A Pénztár a deviza kockázatok mérséklésére határidős deviza ügyleteket is kötött. A vagyonkezelők által végzett ügyletek eredményeként e Ft nyereség, illetve e Ft veszteség került elszámolásra 2011-ben én a következő határidős deviza ügyletek álltak fenn: Megnevezés Piaci érték EURHUFF20105V VÉTELI ÜGYLET EURHUFF EURHUFF20105E ELADÁSI ÜGYLET EURHUFF május

18 EURHUFF20105V300 4 ELADÁSI ÜGYLET 3 EURHUFF EURHUFF20105V VÉTELI ÜGYLET EURHUFF EURHUFF20227E ELADÁSI ÜGYLET EURHUFF FX ELADÁSI ÜGYLET ( ) FXFOR FX ELADÁSI ÜGYLET ( ) FXFOR A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése 13.1 A befektetési arányok alakulása A Pénztár eleget tett a rá vonatkozó befektetési keretszabályoknak és a befektetési politikában foglaltaknak. A Pénztár vagyona az év folyamán többségében állampapírban volt (év végén a vagyon 68,71 % -a). A befektetési arányok alakulásából kiemelhető a részvények arányának csökkenése. A befektetési arányok alakulása 2011-ben negyedévenként, befektetés típusok szerint, a tárgynegyedév végén meglévő (piaci értéken figyelembe vett, határidős ügyletek és pénzeszközök nélkül) pénztári eszközök százalékában és e Ft-ban: Befektetés típusok 2011 I. név II.n.év III.n.év IV.n.év Állampapírok 67,45% 72,41% 72,10% 68,71% Kötvények 8,43% 5,48% 7,66% 9,03% Jelzáloglevelek 3,23% 3,93% 3,00% 2,83% Befektetési jegyek 14,79% 13,52% 13,04% 14,57% Részvények 6,10% 4,67% 4,21% 4,86% Mindösszesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% Befektetés típusok 2011 I. név II.n.év III.n.év IV.n.év Állampapírok Kötvények Jelzáloglevelek Befektetési jegyek Részvények Mindösszesen A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása A Pénztár befektetett vagyona nyilvántartási és piaci értékének, ill. az értékelési különbözetének alakulását az alábbi táblázat mutatja be (e Ft-ban): Megnevezés I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Nyilv.érték összesen Értékelési különbözet Piaci érték összesen május

19 A pénztár befektetett vagyona a tárgyévben nyilvántartási értéken folyamatosan növekedett, összességében a beszámolási időszakban a Pénztár befektetett vagyonának piaci értéke e Ft nagyságú volt. Az értékelési különbözet állománya az év eleji e Ft-ról év végére e Ft-ra csökkent. A teljes értékelési különbözet állomány változásának bemutatása e Ft-ban: Befektetett eszközök Értékpapírok Készpénz Határidős ügylet Összesen Nyitó Változás Záró A Pénztár nettó eszközértéke december 31-én ezer forintban Sorsz. Értékelés alapja Nyilvántartási érték Piaci érték (a) (b) (c) (e) 01. Pénztár egésze befektetett pü-i eszközök értékpapírok pénzeszközök osztalék követelés vagyonkezelőkkel sz. követelés Elszámolt, ki nem fizetett vagyonkezelési, letétkezelési díjak Pénztár eszközeinek nettó értéke Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve Az egységnyi nettó eszközérték meghatározása: Egységnyi nettó eszközérték = / = 1, A hozamráta alakulás évi hozamráta: Értékelés alapja Hozamráta május

20 Nettó Bruttó A pénztár egésze 2,91% 3,32 % A Pénztár egészére vonatkozó éves nettó hozamráták, valamint a kétféle szempontból értékelt inflációs ráták alakulása évtől évenként: adott év dec.havi/ nettó hozam éves átl. előző év dec.havi infláció infláció 2000: 3,46% 9,8% 10,1% 2001: 9,07% 9,2% 6,8% 2002: 9,17% 5,3% 4,8% 2003: 3,30% 4,7% 5,7% 2004: 14,33% 6,8% 5,5% 2005: 9,93% 3,6% 3,3% 2006: 7,86% 3,9% 6,5% 2007: 7,38% 8,0% 7,4% 2008: -4,37% 6,1% 3,5% 2009: 13,87% 4,2% 5,6% ,01% 4,9% 4,7% ,91% 3,9% 4,1% A Pénztár 10 éves hozamalakulása és reálhozama: Átlaghozam Átlagos infláció Reálhozam 7,11% 5,08% 2,03% 13.6 A befektetési eredmények értékelése A pénztári befektetések évi hozamát meghatározó gazdasági és tőkepiaci körülmények első hónapjait még a 2008-as válság utáni es fellendülési időszak folytatásaként lehetett tekinteni, az év derekán azonban drasztikus fordulat következett. Az euróválság elmérgesedése a korábban elfojtott aggodalmak hirtelen felszínre törését eredményezte. Miután a befektetők egyre kevésbé bíztak az eurózóna perifériájáról kiinduló csődhullám megoldásában, a kilábalásba vetett bizalom ismét hirtelen megingott. Az adósságválság a világ minden sarkában éreztette a hatását: a növekedési kilátások különösen a fejlett országokban veszélybe kerültek, a kockázatos eszközök iránti étvágy pedig hirtelen elapadt. A fejlett országok gazdaságpolitikájában egy közös vonást találhattunk: a monetáris politikát mindenütt extrém lazaság jellemezte. A mennyiségi élénkítést már korábban is aktívan folyta május