MUNKAÜGYI ISMERETEK szemináriumfüzet - kézirat -

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MUNKAÜGYI ISMERETEK szemináriumfüzet - kézirat -"

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR ERDŐVAGYON-GAZDÁLKODÁSI INTÉZET MUNKAÜGYI ISMERETEK szemináriumfüzet - kézirat - Összeállította: Dr. Stark Magdolna Horváth Sándor Készült a munkavédelmi bírságok pályázati úton történő felhasználásával. OMMF 2007 Sopron, 2007/2008

2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ 5 1. TANTÁRGYI PROGRAM Előadások tananyaga Gyakorlatok tananyaga Évközi ellenőrzés, számonkérés módja Ajánlott irodalom 8 2. MUNKAÜGYI, MUNKAJOGI ISMERETEK A munkatudományok, a munkaügy, a munkavédelem és a munkajog fogalma, levezetése Munkajogi problémák a zöld ágazatokban, Magyarország és az EU munkaügyi szervezetének felépítése A munkáltató és a munkavállaló szerepe, feladatai a zöld ágazatokban A munkaügyi ellenőrzések sajátosságai Munkavállalási módok, jellegzetességek a zöld ágazatokban Őstermelők, egyéni vállalkozók és társas vállalkozások tagjainak munkaügyi paraméterei Feladat (1. rész) TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ISMERETEK A társadalombiztosítás története, felosztása, jellemzői, a magyar társadalombiztosítás szervezeti felépítése, azok feladatai A jövedelmek közterhei, társadalombiztosítási kötelezettségek és jogok, az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítás jellemzői Az erdőgazdálkodás, környezetvédelem, természetvédelem, vadgazdálkodás társadalombiztosítási vonatkozásai (a munkavállalási formákhoz konkrétan kapcsolódó társadalombiztosítási kötelezettségek és jogok) Járulékfizetési rendszer A társadalombiztosítás természetbeli és pénzbeli ellátásai (járóbeteg-ellátás, fekvőbeteg-ellátás, táppénz, baleseti és munkabaleseti ellátások, nyugdíjformák, járadékszolgáltatások, stb.) Feladat (2. rész) MUNKAVÉDELMI ISMERETEK A munkavédelem struktúrája, szervezeti felépítése (EU, Magyarország) A munkavédelmi szervezet szerepe, feladatai az erdészet, környezetvédelem, természetvédelem, vadgazdálkodás mindennapjaiban A munkavédelmi ellenőrzés céljai, felkészülés az ellenőrzésekre, kockázatértékelés, foglalkozás-egészségügy, munkabalesetek elemzése Feladat (3. rész) 48 3

4 5. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ISMERETEK Foglalkoztatáspolitikai célok és eszközök, intézményi háttér Erdőgazdálkodási, környezetvédelemi, természetvédelemi, vadgazdálkodási foglalkoztatáspolitikai irányelvek és lehetőségek, az erdész, környész, vadgazda, természetvédő helye a munka világában, elhelyezkedési lehetőségek itthon és Európában Brainstorming LINKGYŰJTEMÉNY 55 4

5 BEVEZETŐ A tantárgy oktatásának célja, hogy az erdész és környész hallgatók megismerjék a zöld szektor munkaügyi vonatkozásait, a munkajogi szervezet és a társadalombiztosítási ellátórendszerek felépítését, funkcióit; a munkavédelem alapvető törvényi és szervezeti hátterét, a foglalkoztatáspolitika céljait és eszközeit. Az erdőgazdálkodás és a környezetvédelem számára fontos a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a munkabalesetek számának és súlyosságának csökkentése, valamint a foglalkozási ártalmak megelőzése. Az előadások témája: Munkajogi ismeretek, társadalombiztosítási ismeretek, munkavédelmi ismeretek, foglalkoztatáspolitikai ismeretek. A gyakorlatok témája: A munkaügy, társadalombiztosítás és munkavédelem állami szervezetének bemutatása, a foglalkoztatáspolitika eszközei és céljai. Egy konkrét feladat került kiosztásra a félév folyamán, melyek megoldását munkacsoportos feldolgozással, tanári vezetéssel végzik el a diákok. A szemináriumfüzet használatát a Dől a Fa! - erdészeti munkaügyi közlemények, mint szakfolyóirattal együttesen ajánljuk. A munkaügyi ismeretek című tárgy fontosabb jellemzői: Tárgykód: E A tárgy angol neve: Labour Matters Gondozója: NYME EMK Matematikai és Ökonómiai Intézet Szakok neve, hol felvehető: B.Sc. erdőmérnök alapszak B.Sc. környezetmérnök alapszak A tárgy előadói: Dr. Stark Magdolna egyetemi docens Horváth Sándor doktorjelölt Vendégelőadók A tárgy jellege: C típusú (szabadon választható) Oktatásának módja: heti 1 óra előadás, 1 óra gyakorlat Számonkérés módja: évközi jegy Mintatantervben ajánlott szemeszterek száma: 2., 4., 6. Előtárgy: Jogi ismeretek Órakerete: 14 óra előadás, 14 óra gyakorlat Önálló munka: 28 óra összesen Kreditérték: 2 5

6 1. TANTÁRGYI PROGRAM 1.1. Előadások tananyaga Téma megnevezése Munkaügyi, munkajogi ismeretek A munkatudományok, a munkaügy, a munkavédelem és a munkajog fogalma, levezetése Munkajogi problémák az erdészetben, környezetvédelemben, Magyarország és az EU munkaügyi szervezetének felépítése A munkáltató és a munkavállaló szerepe, feladatai az erdészetben és a környezetvédelemben A munkaügyi ellenőrzések sajátosságai Munkavállalási módok, jellegzetességek a zöld ágazatokban (munkaviszony, megbízási jogviszony, alkalmi munkavállalás, hallgatói jogviszony melletti munkavállalási formák) Őstermelők, egyéni vállalkozók és társas vállalkozások tagjainak munkaügyi paraméterei Társadalombiztosítási ismeretek A társadalombiztosítás története, felosztása, jellemzői A magyar társadalombiztosítás szervezeti felépítése, azok feladatai A jövedelmek közterhei, társadalombiztosítási kötelezettségek és jogok, az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítás jellemzői Az erdőgazdálkodás, környezetvédelem, természetvédelem, vadgazdálkodás társadalombiztosítási vonatkozásai (a munkavállalási formákhoz konkrétan kapcsolódó társadalombiztosítási kötelezettségek és jogok) Járulékfizetési rendszer A társadalombiztosítás természetbeli és pénzbeli ellátásai (járóbeteg-ellátás, fekvőbeteg-ellátás, táppénz, baleseti és munkabaleseti ellátások, nyugdíjformák, járadékszolgáltatások, stb.) Munkavédelmi ismeretek A munkavédelem struktúrája, szervezeti felépítése (EU, Magyarország) A munkavédelmi szervezet szerepe, feladatai az erdészet, környezetvédelem, természetvédelem, vadgazdálkodás mindennapjaiban A munkavédelmi ellenőrzés céljai, felkészülés az ellenőrzésekre Kockázatértékelés, foglalkozás-egészségügy, munkabalesetek elemzése Foglalkoztatáspolitikai ismeretek Foglalkoztatáspolitikai célok és eszközök, intézményi háttér Erdőgazdálkodási, környezetvédelemi, természetvédelemi, vadgazdálkodási foglalkoztatáspolitikai irányelvek és lehetőségek Az erdész, környész helye a munka világában, elhelyezkedési lehetőségek itthon és Európában Óraszám

7 1.2. Gyakorlatok tananyaga Téma megnevezése Munkaügyi, munkajogi ismeretek Egy konkrét munkaügyi probléma kidolgozása kiscsoportos feladat által. Kisszervezet (erdészeti, környezet- v. természetvédelmi egyéni- vagy társas vállalkozás, vadásztársaság, zöld alapítvány/egyesület) munkaügyi szervezetének felállítása, munkajogi oldalról a feladatok-munkakörök meghatározása, munkáltatói feladatok, jogviszonyok kidolgozása, optimalizálása (alkalmi munkavállalás, megbízási jogviszony, munkaviszony, ösztöndíjas foglalkoztatás, részmunkaidő, stb.). Munkaszerződések, megbízási szerződések, vállalkozói szerződések áttekintése, hasznos tippek és tanácsok az erdőgazdálkodás és a környezetvédelem témakörében. Társadalombiztosítási ismeretek Erdész, környezet- v. természetvédelmi, vadgazdálkodási kis- és közepes méretű gazdálkodó szervezet személyi jellegű kiadásainak optimalizálása a feladatok felosztásával (különböző jogviszonyok társadalombiztosítási terheinek feltárása, optimalizálása); ezzel kapcsolatban konkrét egyedi feladatok kidolgozása a témában jártas szakértőkkel közösen (meghívott munkacsoport-vezetők az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás témakörében). Munkaügyi Központ, a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság és az Egészségbiztosítási Pénztár meglátogatása Sopronban, hasznos információk gyűjtése. Munkavédelmi ismeretek Felkészülés a munkavédelmi ellenőrzésre kisszervezet alsó-közép-felső vezetőjeként (munkaügyi előírások áttekintése, dokumentumok aktualizálása, munkavállalók jogviszonyainak rendezése, stb.) konkrét egyedi feladatok kidolgozása révén (ellenőrzés-szimuláció, esettanulmány) Foglalkoztatáspolitikai ismeretek Brainstorming és csoportmunkás feladatmegoldás módszerekkel az erdész, környész felsőoktatásba jelentkezés okainak (indítékainak) feltárása és az irányított szakmaválasztás alapjainak kidolgozása: ki és miért jelentkezik erdőmérnöknek, környezetmérnöknek, hogyan lehet ezt a munkaerőpiac igényeihez igazítani. A meglévő foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer struktúrájának elemzése, fejlesztésének lehetőségei. Óraszám

8 1.3. Évközi ellenőrzés, számonkérés módja A számonkérés módja évközi jegy. A félév során kettő kiscsoportos felmérő dolgozat megírására kerül sor, továbbá egy komplex munkaügyi feladatot kell közösen elkészíteni, és benyújtani, mely három részből áll (munkaügy, társadalombiztosítás, munkavédelem). A feladat egy erdészeti/környezetvédelmi gazdálkodó kisszervezet (5-10 fős vállalkozás) valós munkaügyi-társadalombiztosítási-munkavédelmi problémáinak megtervezését jelenti) Ajánlott irodalom Balogh I., Fialka G., Mezei J., Timár I., Valz G. (1995): Mezőgazdasági biztonsági kézikönyv. BÉTÉ Szervező és Szolgáltató Bt., Budapest Franz, W. (2006): Arbeitsmarktökonomik. Springer Verlag, Berlin-Heidelberg Lett B. - Stark M. (2005): Vezetés- és vállalkozástan, Oktatási jegyzet Dől a Fa! munkavédelem és munkaügy az erdőgazdálkodásban, Erdészeti Munkaügyi Közlemények, NYME EMK MÖI, Sopron Munkaügyi értesítő munkaügyi és társadalombiztosítási folyóirat, Gallicus Kiadó, Budapest Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés Ellenőrzés lapcsalád, CompLex Kiadó, Budapest Oesten, G. Roeder, A. (2002): Management von Forstbetrieben. Verlag Dr. Kessel, Remagen-Oberwinter Szász T. (1991): Biztonság a fakitermelésben és a közelítésben., FM Erdészeti és Faipari Főosztály, Budapest évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről évi XCIII. törvény - A munkavédelemről, és a végrehajtására kiadott 5/1993.(XII.26.) MüM rendelet 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról 83/2003.(VII.16.) FVM rendeletet a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól 8

9 2. MUNKAÜGYI, MUNKAJOGI ISMERETEK 2.1. A munkatudományok, a munkaügy, a munkavédelem és a munkajog fogalma, levezetése A munka az emberiség egyik legfőbb vívmánya, a társadalmi fejlődés fontos eleme. A társadalmi fejlődés több szintjén (szociális fejlődés, műszaki fejlődés, gazdasági fejlődés) a munka, mint tevékenység a legalapvetőbb mozgatórugó. A munkatudományok tárgya a munka, mint a közösségi és egyéni életcélok megvalósítását szolgáló tevékenység megismerése, fejlesztése, szabályozása. A munkaügy kifejezés alatt általában a munkavégzés állami szabályozását értjük. A munkavégzés, mint (alapesetben) össztársadalmi tevékenység demokratikus szabályozása elengedhetetlen. A munkavégzéssel kapcsolatos szabályozás (törvények, jogszabályok) védik a munkavállalók és a munkaadók érdekeit. A munkaügyi rendszer hiánya esetén olyan devianciák léphetnek fel egy társadalomban, mint az elvégzett munka és az azért járó bér arányának (értékének) felbomlása, a bérek kifizetésének elmaradása, az elvégzett munka minőségének szavatolhatatlansága, az egészséget károsító munkavégzésre kényszerítés, vagy szélsőséges esetekben a rabszolgatartás. A munkavédelem az emberi élet, a testi épség és az egészség védelmét szolgáló társadalmi intézmény. A munkavédelem köré kiépített szakmai hálózat biztosítja, hogy a munkavállalók és a munkaadók, valamint a kormányzati és civil szervezetek (munkavédelmi hatóság, társadalombiztosítás, adórendszer, szakszervezetek) közösen biztosítsák az egészséges munkavégzés feltételeit. A munkavédelem része az ergonómia, de nagyon fontos a munkaszervezés is, mely rész-tudományágakkal a hasonló című tárgyak foglalkoznak az erdész, környész, vadgazda és természetvédő képzéseken belül. A későbbiekben az erdészet, környezetvédelem, vadgazdálkodás és természetvédelem ágazatokat (B.Sc. és M.Sc. szakokat) együttesen zöld ágazat -nak fogjuk hívni. Munkajog alatt a munkaüggyel, munkavédelemmel kapcsolatos törvények, jogszabályok halmazát értjük. Ez egy nagyon kiterjedt rendszer, mivel a gazdasági élettel kapcsolatos számtalan esemény hátterében maga az elvégzett (vagy el nem végzett) munka áll Munkajogi problémák a zöld ágazatokban, Magyarország és az EU munkaügyi szervezetének felépítése A zöld ágazat munkaügyi/munkajogi szempontból számos specialitással terhelt. A foglalkoztatási piramis az erdőgazdálkodásban az utóbbi 20 évben eltorzult. Az egyfoko- 9

10 zatú mérnökképzés révén kb aktív egyetemi végzettségű erdőmérnök dolgozik a gazdaságban (ebből kb az erdészetben), az erdésztechnikusok (vagy érettségizett erdészek) száma körüli ( ténylegesen erdészkedik is), ami még arányait tekintve (1 : 3) rendben is van. Azonban nagyon kevés az erdész szakmunkásunk (kb fő), akiknek a helyét a betanított munkások (vagy teljesen szakképzetlen munkaerő) foglalja el. A piramis negyedik sorában kb fő szakképzetlen erdei munkás van jelen, de pontos számok csak hozzávetőlegesen ismertek Foglalkoztatási piramis az erdőgazdálkodásban Ideális esetben (fő) Jelenleg (fő) 1. felsőfokú szakképzettségű erdésztechnikus (v. érettségizett) erdész szakmunkás erdészeti végzettség nélküli Összesen ~ ~ A negyedik sorban (erdészeti végzettség nélküli) azok az emberek szerepelnek, akik valamilyen mezőgazdasági végzettséggel bírnak, vagy valamilyen erdészeti jellegű tanfolyamot végeztek el (pl. fakitermelő tanfolyamot, közelítőgép-kezelő tanfolyamot). Korábban ezeket az embereket betanított munkásnak is nevezték (a szlengben gyakran gyorstalpaló képzéseket végzettek). Ebben a kategóriában szerepelnek azok a magán-erdőgazdálkodók is, akik ugyan semmilyen erdészeti végzettséggel nem rendelkeznek, de ténylegesen erdészeti munkát (legalább a saját erdejükben) végeznek. Szomorú, hogy hazánkban az erdész szakmunkás képzés nagyon leépült, ma már csak Ásotthalom és Somogyzsitfa bocsát ki ilyen végzettségű munkásokat, pedig a gazdaság nagyon igényelné a jól képzett, gyakorlatban jártas szakmunkásokat. Hazánkban azonban a szakmunkások bérszínvonala nagyon alacsony, társadalmi elismertségük pedig kifejezetten rosszá vált az utóbbi évtizedekben, ami középtávon belátha- 10

11 tatlan romlást fog előidézni az erdészeti munkakultúrában. Az erdőgazdálkodásból rendszerszinten hiányzik kb fő erdész szakmunkás. Az erdésztechnikusok ill. az érettségizett erdész végzettségűek száma megfelelő az erdőgazdálkodás munkaerő-piramisán, itt érdemi változtatás nem szükséges. Az erdész technikusok társadalmi megítélése jónak mondható, bérük azonban az egész erdész ágazatban tapasztalható igen alacsony bérszínvonal miatt ma sem kielégítő. A felsőfokú végzettségű erdészek száma a gazdaságban gyakorlatilag egy hosszú időszak alatt beállt folyamat eredménye. Az fő jelenleg a gazdálkodói, az erdőtervezési és erdőfelügyeleti és az oktatási-kutatási oldalról is. Az új típusú B.Sc.- M.Sc. képzés eredményeként gyökeresen változni fog a kép, hiszen megjelenik a főiskolai képzettségű erdőmérnök a gazdaságban (kvázi üzemmérnök). Mivel a felsőoktatási átalakítás során elmaradt az egyes szakmák (szakmacsoportok) kimenetének egyeztetése a gazdasági szereplőkkel, és nem lett felmérve pontosan, hogy milyen szaktudású emberekre van szükség a gazdálkodóknál, így félő, hogy nehézségek lépnek majd fel az elhelyezkedésben. A rendszer problémáinak áthidalására egyetlen jótanácsot lehet megfogalmazni: tévedés azt hinni, hogy az egyetemi keretek között elegendő egy diplomát megszerezni, és csak azzal az egy papírral a kézben állást keresni. Az erdész, környész, vadgazda és természetvédő diplomák akkor válhatnak igazi értékké, ha a diákok az iskolarendszerű képzés mellett, azt kiegészítendő, az ÖNKÉP- ZÉS irányába is elmozdulnak, és egyetemi éveiket megpróbálják minél hasznosabban és szakmai szempontból is tartalmasabban kitölteni. Ilyen típusú önképzés lehet az ingatlanos ismeretek bővítése, a számviteli-adózási-munkaügyi tanfolyamok elvégzése, külföldi gyakorlatok megszervezése a nyári szünetekben, legalább egy világnyelv tárgyalási szintű ismerete, mezőgazdasági jellegű szakképesítés szerzése, magas fokú informatikai ismeretek gyűjtése, stb. Táblázat: Az erdőgazdálkodásban szakmunkát végzők számának és bérének alakulása (2005) FEORkód Munkakör megnevezése Adott munkakörben biztosítottak száma* (fő) Havi bruttó átlagbér értéke (Ft) 6211 Erdész, segéderdész Erdészeti mag- és csemetenevelő Kézi és gépi fakitermelő (favágó) Egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások Erdőgazdasági gépkezelő Egyéb mg.-i és erdőgazdasági erőgép-vezetők, -kezelők Egyszerű mg.-i, vadászati, halászati, erdészeti foglalkozások Súlyozott átlagkereset az alcsoportban * A 2005-ben legalább 1 napra biztosítási jogviszonyban lévő tartós munkavállalók és idénymunkások adatai. A minimálbér 2005-ben Ft/hó volt, től Ft/hó. 11

12 A fenti táblázat első oszlopa a FEOR-kód. A FEOR a foglalkozások egységes osztályozási rendszere elnevezés rövidítése, mely az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) iránymutatási alapján, országonként (így hazánkban is) egységes elvek alapján jogszabályilag meg lett határozva. Azért van szükség a foglalkozások rendszerezésére, mert így a statisztikai besorolás egyszerűbb, és az egyes szakmák neveit nem kell lefordítani más nyelvekre a nemzetközi viszonylatokban. A táblázatban az szerepel, hogy az erdészként, segéderdészként (erdésztechnikusként) foglalkoztatottak száma 378 fő, míg korábban arról beszéltünk, hogy ca végzett és erdésztechnikusként aktív erdésztechnikus van az országban. Ez a szám még az állami erdőgazdálkodók (22 erdőgazdaság) által alkalmazott kerületvezető erdészek számának is csak töredéke, holott ők szinte kivétel nélkül erdésztechnikusok. Ahány gazdálkodó, annyi szokás, számtalanszor előfordulhat, hogy hibás FEOR-kódra jelentik be az adott munkavállalót, vagy egyszerűen a munkaadó egyéb típusú feladatok elvégzése miatt, az erdészt nem erdészként jelenti be, és így máris torzulnak a statisztikai adatok. A munkavállalók körében további fontos adat, hogy 2005-ben 638 erdő- és természetvédelmi mérnök (FEOR 2126), és 1726 környezetvédelmi mérnök (FEOR 2127) volt bejelentett alkalmazott. Az, hogy az aktív erdőmérnökök számának fele az erdő- és természetvédelmi mérnök -ként alkalmazottak száma, arra enged következtetni, hogy a többi vagy nem erdőmérnökként, vagy nem ezen a FEOR-számon, de valójában mégiscsak erdőmérnökként dolgozik. A friss diplomával elhelyezkedő mérnökök esetében is ajánlatos, a diplomaszerzés utáni munkába állásuk alkalmával tisztán látni ebben a kérdésben. Az előző táblázat csak a munkavállalók számáról adott tájékoztatást, azonban mellettük 1566 egyéni vállalkozó is főállásban tevékenykedik az erdőgazdálkodásivadgazdálkodási szektorban (közülük 39 főállásban vadgazdálkodással foglalkozó egyéni vállalkozó). A nemzetgazdaság minden ágában ismert, és súlyos probléma a feketefoglalkoztatás. Az erdőgazdálkodás tekintetében az erdei körülmények közötti munkavégzés (fakitermelés, faanyag-mozgatás, csemeteültetés, erdőnevelés) a képzetlen munkaerő magas aránya, és az igen alacsony jövedelmezőségi szint miatt is ki van téve ennek a problémának. A munkajog a foglalkozatási formák (munkaviszony, megbízási jogviszony, alkalmi munkavállalás, részmunkaidő, stb.) jogi kereteinek megteremtésével, az egyes foglalkozási formákhoz kapcsolódó munkabiztonsági követelmény-rendszer kialakításával foglalkozik. Az erdőgazdálkodásban speciális munkajogi (munkabiztonsági) előírás-gyűjtemény az Erdészeti Biztonsági Szabályzat. A munkavédelem és a munkaügy országos legfelsőbb szerve az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), mely a regionális munkaügyi igazgatóságokon és a regionális munkavédelmi igazgatóságokon keresztül látja el területi feladatait. 12

13 Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (OSHA) az EU munkavédelmi szervezete. A Nemzeti Munkavédelmi Fókuszpont az OSHA hálózatának tagja, célja a kommunikáció, az ismeretterjesztés munkavédelmi és munkaügyi témákban. Hazánkban a Nemzeti Munkavédelmi Fókuszpontot is az OMMF működteti. Dublinban (Írország) működik az Európai Munkakörülmények Megfigyelő Központja (EWCO), mely elemzéseket, kutatásokat végez az EU munkabiztonsági és munkaügyi tevékenységéről. A ILO a Munkaügyi Világszervezete, mely a világ munkaügyi és munkavédelmi szervezeteinek, kormányzati szerveinek és a gazdasági szereplőknek a szövetsége, a UN szakosított szervezete (székhelye Svájcban van, hazánk 1922 óta tagja) A munkáltató és a munkavállaló szerepe, feladatai a zöld ágazatokban Az előzőekben láthattuk, hogy az erdészeti munkaügy (és ehhez hasonlóan a többi zöld ágazatbeli munkaügy is) alapvető problémákkal küzd. Fiatal demokráciánkban természetesen ez is a jogrend fejlődésének tipikus hibáit hordozza, valamint szociális elmaradottságunk hű tükrözője. A következő (nem teljes) felsorolásba azokat a momentumokat foglaltuk össze, hogy milyen apró, de hatékony intézkedésekkel lehet számottevő javulást elérni a munkaügyi és munkavédelmi helyzetben a zöld ágazatokban. A munkáltató és a munkavállaló oldaláról egyaránt érzékeny témakörök: bejelentett munkavállalók jogviszony-adatainak rendezése (FEOR-kód, munkaidő, munkavégzés helye, szabadságolás rendje, stb.), munkahelyi kockázatértékelés elkészítése (alapdokumentáció), a szürkén foglalkoztatottak számára optimális, és mindkét fél számára megoldást jelentő, bejelentett foglalkoztatási forma választása és aktív kezelése (részmunkaidő, alkalmi munkavállalás, minimálbér 30%-ánál alacsonyabb munkabér alkalmazása, őstermelői tevékenység adó- és járulékkedvezményének kihasználása, stb.), munkanélküliek (álláskeresők) foglalkoztatási kedvezményeinek optimális kihasználása, a munkaügyi szervekkel való aktív kapcsolat kiépítése (pl. a közmunkaprogramban való részvétel mérlegelése), munkaszerződések és mellékleteinek (pl. munkaköri leírás) aktualizálása, rendezése, adómentes juttatási rendszer (köznapi szóhasználattal cafetéria-rendszer) felépítése és a bérteher optimalizálási lehetőségei a munkáltatónál (kifizetőnél) és a munkavállalónál (pl. béremelés vagy jutalom helyett étkezési utalvány, üdülési 13

14 csekk, egészségpénztári tagdíj-átvállalás juttatása, stb.), ennek segítségével úgy tudunk plusz jövedelmet biztosítani a munkavállalónknak, hogy azt minimális személyi jövedelemadó és/vagy tb-járulék terheli, munkavédelmi képzés és alkalomszerű továbbképzés a munkások számára (ennek a rendszernek az ágazati kialakítása az erdészetben éppen most kezd körvonalazódni), egyéni munkavédelmi védőfelszerelések használatának ösztönzése (sisak, zubbony, kesztyű, vágásbetétes nadrág, vágásbetétes bakancs v. csizma, elsősegélycsomag), általános továbbképzés a munkavállalók számára, mely egyrészt egy aktív kikapcsolódás a megszokott munkamenetből, másrészt a munkavállaló tudásának folyamatos amortizációját hivatott újratölteni új ismeretekkel A munkaügyi ellenőrzések sajátosságai A munkaügyi ellenőrzések célja a foglalkoztatás jogi hátterének vizsgálata (legálisan vannak-e foglalkoztatva a munkavállalók), be vannak-e jelentve az adóhatóságnál, meg vannak-e fizetve utánuk a társadalombiztosítási közterhek. A legális foglalkoztatás kikényszerítésének célja a munkáltatói és a munkavállalói magatartás jogszerű gyakorlása. A fekete vagy szürke-foglalkoztatás révén sok esetben elmarad a bérek és béreket terhelő járulékok befizetésének gyakorlata, ami mind a munkavállalót, mind a költségvetést megrövidíti. A munkaügyi ellenőrzések az erdészeti ágazatban általában a következő elemekre tagolódnak: munkavégzésre irányuló jogviszonyok valós tartalmának ellenőrzése (be van-e jelentve a munkát végző személy jogviszonya), bejelentett munkavállaló esetén a bejelentés tartalmának és a tényleges munkavégzésnek a viszonya (részmunkaidőre bejelentett munkavállaló teljes munkaidőben dolgozik; vállalkozói szerződéssel rendelkező személy valójában rendes munkavállalóként dolgozik; a dolgozó rendre eltérő feladatot lát el, mint ami a munkaköri leírásában szerepel; stb.), a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos bejelentések; nyilvántartások ellenőrzése, egyenlő bánásmód, valamint a nők és fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos szabályok betartása (diákfoglalkoztatás, állapotos nők foglalkoztatása), munkaidő és pihenőidő betartása, szabadságolás rendjének betartása (kollektív szerződés nagyobb munkáltatók esetében), 14

15 EU-illetőségűek és külföldiek magyarországi munkavállalásának problémái (a román és ukrán vendégmunkások gyakran idénymunkások a mezőgazdaságban, de ma már az erdészetben is), munkanélküliek foglalkoztatása, és a munkaerő-kölcsönzés szabályainak betartása (a munkaerő-kölcsönzés egyre terjedőben van az útépítések és nagyobb építési beruházások esetében, mivel számos előnye van a beruházó felé), szakszervezeti kapcsolatokkal összefüggő szabályok betartása (sztrájkjog, munkabeszüntetések, stb.), teljesítménybérezés különös szabályai (ez a terület gyakran munkaügyi problémákhoz vezet, hiszen a korrekt teljesítménybérezés nem egyszerű feladat az erdészetben sem). A munkaügyi ellenőrzésről a regionális munkaügyi hatóság határozatot hoz. Ebben a következők szerepelhetnek: felszólíthatják a munkaadót a jogellenes gyakorlat megszüntetésére, kötelezhetik egyes bejelentések megtételére (pl. munkaviszony bejelentése), megtilthatja a további munkavégzést az adott szituációban, eltilthatja a munkaadót a foglalkoztatástól amíg bizonyos feltételeknek nem tesz eleget (pl. nem alkalmaz szakképzett fakitermelőt fakitermelési munkára). Végső esetben munkaügyi bírság kiszabása történik, ill. szabálysértés esetén (pl. munkabalesetet eltitkol a munkaadó), szabálysértési eljárást kezdeményez. A munkaügyi bírság mértéke, a szabálysértések súlyosságának függvényében Ft-tól Ft-ig terjedhetnek Munkavállalási módok, jellegzetességek a zöld ágazatokban Az erdőgazdálkodásban alapvetően a következő foglalkoztatási formák terjedtek el: munkaviszony (teljes vagy részmunkaidőben), közalkalmazotti jogviszony (pl. erdőfelügyelőknél), közszolgálati jogviszony (pl. erdőtervezőknél), ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, megbízási jogviszony (megbízási szerződés alapján), segítő családtag (őstermelőknél, egyéni vállalkozóknál), alkalmi munkavállalás (kék könyves foglalkoztatás). 15

16 Ezen túlmenően az alábbi tipikus gazdasági tevékenység folytatására irányuló erdész-vállalkozási formák fordulnak elő: társas vállalkozó (Kkt., Bt., Kft. vagy Ebt. tagja), szövetkezeti tag (munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban), egyéni vállalkozó, őstermelő (egyéni- vagy közös őstermelői igazolvánnyal), családi gazdálkodó (hasonló az őstermelőhöz), önálló tevékenységet folytató magánszemély. A fenti felsorolás csak a legáltalánosabb kategóriákról szól, melyek egymással szinte végtelen formában kombinálhatóak. Gyakran előfordul, hogy egy erdőmérnök főállású munkaviszonyban műszaki vezető egy állami erdőgazdaság erdészeténél, mellette van egy Kft-je a feleségével, ahol társas vállalkozó és egy erdei iskolát üzemeltetnek együtt, de csemetetermeléssel is foglalkozik, amit a saját egyéni vállalkozói státuszában végez. Mivel azonban a csemetetermelés esetében az őstermelői adókedvezményeket is igénybe kívánja venni (vagy pl. a kompenzációs felárat, és optimalizálni akarja az áfa-ügyeit), így őstermelőként is fenntart egy jogviszonyt. Ez az erdész rögtön négy párhuzamos jogviszonyban, négyféle munkaügyi és társadalombiztosítási státuszban dolgozik, ami a gyakorlatban egyáltalán nem ritka eset. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a négy státuszhoz négyféle adó- és járulékfizetési szabályozás tartozik, melyek alapos ismerete, vagy egy jó könyvelő/adótanácsadó alkalmazása elengedhetetlen a tevékenységek- és a költségvetési kapcsolatok optimalizálásához Őstermelők, egyéni vállalkozók és társas vállalkozások tagjainak munkaügyi paraméterei Az erdészetben és a mezőgazdaságban általánosan elterjedt vállalkozási formák az őstermelés és az egyéni vállalkozás. Őstermelői tevékenységet hazánkban kb fő végez (a munkavégzés szempontjából aktív lakosság 20%-a). Fontos azonban megjegyezni, hogy ezzel párhuzamosan a mezőgazdaság erdőgazdálkodás együtt hivatalosan a foglalkoztatottak kevesebb, mint 5%-át alkalmazza ma Magyarországon. A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás alacsony jövedelemtermelő képessége miatt azonban az őstermelői tevékenység adózási és járulékfizetési szempontból előnyös oldalai miatt nagyon sokan választják melléktevékenységként is. Az őstermelés esetében Ft-os bevételi összeghatárig kvázi adómentesen lehet termelni vagy szolgáltatni, ami kedvező optimalizációs lehetőségeket rejt magában még egy egyéni 16

17 vállalkozó vagy cégtulajdonos esetében is. Az őstermelői tevékenység, mint jogi forma, természetes személy vagy természetes személyek tevékenysége (a személyi jövedelemadózás szempontjából az önálló tevékenységek körébe sorolt tevékenység). Az őstermelői tevékenység alapvetően három formát ölthet, ahol azonban az adózási és járulékfizetési paraméterek néhány apró eltéréssel teljesen azonosak: egyéni őstermelői igazolvánnyal történő őstermelés (egy ember egy őstermelő), közös őstemelői igazolvánnyal történő őstermelés (legalább 2 magánszemély alapján közös őstermelői igazolvánnyal végzett őstermelés), családi gazdálkodás (hasonló az őstermeléshez, de nem a falugazdász állítja ki az igazolványt, hanem a megyei FVM Hivatal határozattal jegyzékbe veszi). Mivel az őstermelő gyakorlatilag saját maga alkalmazottja, így ebben a jogviszonyában munkaügyi szempontból nagyon egyszerű helyzete van. Azonban nem végezhet olyan tevékenységet az őstermelés keretében, amire nincs képesítése (pl. fakitermelési szolgáltatást csak fakitermelő vizsgával folytathat). Speciális munkaügyi, adóügyi és társadalombiztosítási viszonyt teremt a segítő családtag, mint jogviszony (munkaviszonyhoz hasonló, de csak az őstermelő vagy családi gazdálkodó közeli hozzátartozója lehet ilyen státuszban alkalmazott). Az egyéni vállalkozás, mint intézmény hazánkban, az őstermeléshez hasonlóan csak természetes személyként végezhető (számos EU-tagállamban az egyéni vállalkozó jogi személyiségű). Az egyéni vállalkozó kérelmére a cégbírósági nyilvántartásban is szerepelhet, mint egyéni cég, bár ez egyáltalán nem elterjedt gyakorlat Magyarországon, hiszen számottevő adózási vagy könyvvezetési előnnyel nem jár. Az egyéni vállalkozó az őstermelőtől eltérően, már nem csak mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységet folytathat, hanem gyakorlatilag bármilyen irányú gazdasági tevékenysége lehet. Munkaügyi feladati sokkal bonyolultabbak az őstermelőnél, könyvvezetési, adózási és társadalombiztosítási kötelezettségei egyszerűbbek azonban, mint egy gazdasági társaság vagy szövetkezet esetében. (Az egyéni vállalkozóra nem vonatkozik a számviteli törvény, a társasági adónak nem alanya, stb.) A társas vállalkozások (Kkt., Bt., Kft., Ebt., ZRt., szövetkezet) a gazdasági élet legfontosabb rugói a fejlett és feltörekvő gazdaságokban. A társas vállalkozások esetében a legszembeötlőbb a munkaügyi helyzet, hiszen ezek már gyakran nem családi méretű vállalkozások, ahol a munkaadó és a munkavállaló személyes ismerőse egymásnak, hanem jelentősen elkülönülnek az irányítási és a végrehajtási folyamatok. A munkaügyi és munkavédelmi szabályok betartása ezeknél a szervezeteknél már markáns érdekeltségi szinten jelenik meg, és magának a munkaügyi és munkavédelmi tevékenységnek is gyakran szervezett formában kell megjelennie. Meg kell határozni a felelősségi szinteket, ki kell jelölni a munkavédelmi biztosokat, nagyobb foglalkoztatók ese- 17

18 tében (pl. MgSzH, minisztériumok, állami erdőgazdaságok, nagyobb faipari vállalatok) a kollektív szerződés is megjelenik, szakszervezetek jöhetnek létre a szervezeten belül a munkavállalók érdekeinek képviseletére. Ezek a munkaügyi kihívások az erdőmérnök és környezetmérnök szakmai életét is közvetlenül érintik, így fontos, hogy el tudjon igazodni a jogviszonyok, az adózási és társadalombiztosítási szabályok, korlátok és lehetőségek tengerében Feladat (1. rész) Egy konkrét munkaügyi probléma kidolgozása kiscsoportos feladat által. Kisszervezet (erdészeti, környezet- v. természetvédelmi egyéni- vagy társas vállalkozás, vadásztársaság, zöld alapítvány/egyesület) munkaügyi szervezetének felállítása, munkajogi oldalról a feladatok-munkakörök meghatározása, munkáltatói feladatok, jogviszonyok kidolgozása, optimalizálása (alkalmi munkavállalás, megbízási jogviszony, munkaviszony, ösztöndíjas foglalkoztatás, részmunkaidő, stb.). Munkaszerződések, megbízási szerződések, vállalkozói szerződések áttekintése, hasznos tippek és tanácsok az erdőgazdálkodás és a környezetvédelem témakörében. 18

19 3. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ISMERETEK A társadalombiztosítás története, felosztása, jellemzői, a magyar társadalombiztosítás szervezeti felépítése, feladatai Forrás: és A társadalombiztosítás alapvetően két fő részből tevődik össze a világon, az egyik az egészségbiztosítás a másik a nyugdíjbiztosítás. Mivel ennek a modulfüzetnek, és magának a munkaügyi ismeretek tárgynak nem célja a társadalombiztosítás történelmi hátterének alapos ismerete, így az alábbi történeti áttekintést csak olvasmányszinten adjuk közre. Egészségbiztosítás A magyar társadalombiztosítás több évszázados hagyományokra nyúlik vissza. Már a XIII. században is voltak a bányászok gyógyítását segítő ispotályok, kórházak, ahol a betegségápolással foglalkozó szerzetesek gondozták a beteg bányászokat. Elsőként 1224-ben Selmec városa építtetett kórházat a bányászok gyógyítására. A kor legveszélyesebb foglalkozását űzők, a bányászok hoztak létre először önsegélyező szervezeteket, ún. bányatársládákat. Az első bányatársláda 1496-ban Thurzó János bányájában alakult. Ez a munkaadó és a bányászai önkéntes elhatározásából létesült, amelyet önkormányzati alapon a bányászlegénység kezelt. Bevétele a tagok által vállalt járulékokból és a bányatulajdonos hozzájárulásából tevődött össze. Minden bányász társládatag jogosult volt a segélyezésre. A kereskedelemben, illetőleg az iparban alkalmazott segédek és munkások védelmében először az 1840-ben kiadott két törvény mondta ki, hogy a kereskedő tanítványa a kereskedőtől orvosi ápolást követelhet. Egy évi császári nyílt parancsban kihirdetett osztrák bányatörvény szerint minden egyes bányavállalat köteles bányatársládát létesíteni. A kiegyezés megnyitotta az utat a modern magyar nagyipar fejlődése előtt és meggyorsította a kapitalizmus fejlődését, a nagyipari munkások számának a növekedését. A gazdasági fejlődés megkövetelte az közegészségügy szabályozását ban fogadta el az országgyűlés a közegészségügyet szabályozó törvényt, mely írott malaszt maradt. Az elveiben haladó törvény végrehajtásához ugyanis sem pénz, sem szakember nem volt. Magyarországon a legrégebbi önkéntes társuláson alapuló intézmény az 1846-ban alakult Budapesti Kereskedelmi Nyugdíj- és Betegápoló Egyesület ben hozták létre az Általános Munkásbetegsegélyező és Rokkant Pénztárat. Célkitűzése az volt, hogy a munkást betegségében illően segélyeztessék, rokkantság esetére fenntartassék és halála esetén 19

20 temetkezési járulékot, hátramaradottainak gyámolítást nyújtson. Az alapszabály szerint rendes és pártoló tagjai voltak. A tagokat természetbeni és pénzbeli ellátás illette meg. A munkások betegség esetére szóló biztosításáról Magyarországon elsőnek - törvényi szinten - az 1884 évi ipartörvény intézkedett. A törvény felkérte az ipartestületeket segélypénztárak létesítésére. A segélypénztárak létrehozása nem volt kötelező, a biztosítás csupán önkéntes elhatározáson alapult. A jogszabály kevéssé volt eredményes: 1884-től 1892-ig csupán 28 új ipartestületi segélypénztárt létesítettek. Statisztikai adatok szerint 1885-ben a munkások mindössze 40,6%-a volt biztosított. Az ipari fejlődés megindulása igényelte a magyar biztosítási rendszer megszervezését, mert átfogó biztosítás nélkül nincs szociális biztonság. Ez Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szóló évi XIV törvénycikk megalkotásával kezdődött, amely európai színvonalon szabályozta a baleset és betegbiztosítást, garantálta a pénzbeli és természetbeni ellátásokat. A pénzbeli ellátások körébe a táppénz, gyermekágyi segély, temetési segély, a természetbeni ellátások körébe az ingyenes orvosi ellátás, gyógyszer gyógyászati segédeszköz-ellátás tartozott. A törvény fő hibájának minden érdekelt azt tartotta, hogy a törvény következtében a magyar munkásbiztosítás túlságosan megosztott és széttagolt lett, melynek hátrányát legjobban a pénztártagok érezték ben a korábbi törvény hiányosságait figyelembe véve az országgyűlés a balesetbiztosítás mellett a társadalombiztosítás működésének legfontosabb alapelveit is törvényben rögzítette. E törvényre építve jött létre az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár (Országos Pénztár) és annak helyi szervei, a munkásbiztosító pénztárak. A törvény négy alapelvet fogalmazott meg, mely a társadalombiztosítás további fejlődése szempontjából meghatározó: - a biztosítás kötelező - a biztosítás szervezete országos, központosított - a biztosítást ellátó szervek önkormányzati alapon működnek - paritás a pénztárak vezetésében a munkaadók és a munkások egyenlő részvételével 1927-ben kerültek egységesítésre a balesetbiztosítás és betegbiztosítás szabályai, amely kiegészült a foglalkozási betegségben szenvedők ellátásáról való gondoskodással. A társadalombiztosítás köre a prevenció, az öregek és a hátramaradott családtagok ellátásával illetve a szolidaritás elvével bővült. A reform keretében számolták fel az Országos Munkásbiztosítási Pénztár összes helyi szerveit. Jogaik az Országos Munkásbiztosítási Intézetre mint jogutódra szálltak át ban került sor az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) megszervezésére. Az öregségi és rokkantsági biztosítás bevezetésével öregségi rokkantsági, özvegyi és árvasági járadék-ellátást nyújtottak. A szélesebb dolgozói réteg számára a gyermeknevelési pótlékot 1938-ban vezették be. Ezzel a szociális gondoskodás és egészségügyi ellátás területén olyan alapokat és modern szervezetet hoztak létre, ami Közép-Európában sehol sem érvényesült. 20

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE XIII. század ispotályok, kórházak: bányászok gyógyítása (1224: Selmec) 1496 az elsõ bányatársláda Thurzó János bányájában alakult 1840: két törvény is rendelkezik

Részletesebben

2. A magyar társadalombiztosítás története

2. A magyar társadalombiztosítás története 2. A magyar társadalombiztosítás története Hazánkban az állam által működtetett társadalombiztosítási rendszer kialakítása több évszázados hagyományra nyúlik vissza. Már a XIII. században is voltak a bányászok

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 64 kisdoboz 18 kötet 2 csomó Kötetek: 1,00 ifm Csomók: 0,40

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet KLINIKA MAGÁN KLINIKA KÓRHÁZ SZAKRENDELİ SZAKRENDELİ MAGÁN SZAKRENDELÉS

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2008/2009.

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2008/2009. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK, JÁRULÉK ÉS FOLYÓSZÁMLARENDSZER 1. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK FEDEZETE, A JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZZETSÉG ALANYAI, A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK ALAPJA (járulékalapot

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Biztosítás/Társadalombiztosítás

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Biztosítás/Társadalombiztosítás PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Biztosítás/Társadalombiztosítás Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzés Banki, pénzügyi, számviteli adóigazgatási

Részletesebben

MKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj

MKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj Társadalombiztosítási nyugdíj 1. A nem társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátások kapcsolata a társadalombiztosítási nyugdíjtörvénnyel 2. Határolja el a társadalombiztosítási nyugdíjakat

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Társadalombiztosítás és ellátások Dr.Országh Attila Gyse forgalmazó képzés

Társadalombiztosítás és ellátások Dr.Országh Attila Gyse forgalmazó képzés Társadalombiztosítás és ellátások 2014. Dr.Országh Attila Gyse forgalmazó képzés Szociális biztonsági rendszer SZINT 1. Társadalmi elosztó rendszerek szociális egészségügy nyugdíj 2. Egészségbiztosítási

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Leggyakoribb munkajogi esetek

Leggyakoribb munkajogi esetek Leggyakoribb munkajogi esetek Az elmúlt időszakban a tagtársainktól érkezett kérdések, és az azokra adott válaszok a szakdolgozók széles rétegeit érinthetik, ezért újonnan induló rovatunkban segítségképpen

Részletesebben

MKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj

MKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj Társadalombiztosítási nyugdíj 1. A nem társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátások kapcsolata a társadalombiztosítási nyugdíjtörvénnyel 2. Határolja el a társadalombiztosítási nyugdíjakat

Részletesebben

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Előadó: Tóth Róbert ügyvezető Bróker Royal Kft. JNSZMKIK regisztrált szakértője 2012. április 26. A biztosítás

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

TANMENET. Készült: a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény szerint.

TANMENET. Készült: a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény szerint. Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma OM-203042 6400 Kiskunhalas, Kazinczy u. 5. 6400 Kiskunhalas Kőrösi út 1. Tel./Fax: 06-77/422-218 www.variszabo.hu e-mail:

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Vezetői és humán számvitel

Vezetői és humán számvitel SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK Emberi erőforrások felsőoktatási szakképzés (I.) ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZAT Vezetői és humán számvitel c. tárgy tanulmányozásához 2016/2017. tanév II. félév

Részletesebben

A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai

A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai Előadó: Dr. Bakos József Főosztályvezető Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály Az állami munkafelügyeleti rendszer

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 1. Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

Farkasné Gondos Krisztina Barabás Miklós Társadalombiztosítási és bérügyi kalauz 2018

Farkasné Gondos Krisztina Barabás Miklós Társadalombiztosítási és bérügyi kalauz 2018 Farkasné Gondos Krisztina Barabás Miklós Társadalombiztosítási és bérügyi kalauz 2018 Köszönet Táborossy Dr. Morvai Zsuzsannának értékes szakmai tanácsaiért és a könyv tartamával kapcsolatos nélkülözhetetlen

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT. 1. A pályázó neve: Születési név: 2. A pályázó bejelentett lakóhelyének címe: 3. A pályázó tartózkodási helyének címe:

JÖVEDELEMNYILATKOZAT. 1. A pályázó neve: Születési név: 2. A pályázó bejelentett lakóhelyének címe: 3. A pályázó tartózkodási helyének címe: 1. számú melléklet a 15/2011.(IX.29.) önkormányzati rendelethez JÖVEDELEMNYILATKOZAT A) Személyi adatok 1. A pályázó neve: Születési név: 2. A pályázó bejelentett lakóhelyének címe: 3. A pályázó tartózkodási

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2014 2013. december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit Családi járulékkedvezmény Jogosultak: Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, és a családi

Részletesebben

Az elvárt béremelés kompenzációját

Az elvárt béremelés kompenzációját Az elvárt béremelés kompenzációját biztosító kormányzati lépések a) A bérfejlesztés 5 % fölötti részének normatív támogatása az adórendszeren keresztül a teljes körű végrehajtás esetén Elérthető: 2012.01.01-től

Részletesebben

Magyar joganyagok - 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet - a Nyugdíjbiztosítási Alap k 2. oldal h)1 a gyed, gyes, gyermeknevelési támogatás (gyet), ápo

Magyar joganyagok - 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet - a Nyugdíjbiztosítási Alap k 2. oldal h)1 a gyed, gyes, gyermeknevelési támogatás (gyet), ápo Magyar joganyagok - 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet - a Nyugdíjbiztosítási Alap k 1. oldal 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,

Részletesebben

HVG konferenciák Önkéntes pénztári változások

HVG konferenciák Önkéntes pénztári változások az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/ magánszemélyeknek/konferencia HVG konferenciák Önkéntes pénztári változások 2012. január 25. dr. Lukács Marianna A magyar szociális állam 60/1991. (X.29.) országgyűlési

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Az így folyósításra kerülő összeg nem lehet kevesebb a tárgyév november havi nyugellátás összegének az a)-d) pontja szerinti mértékénél. (5) A külön j

Az így folyósításra kerülő összeg nem lehet kevesebb a tárgyév november havi nyugellátás összegének az a)-d) pontja szerinti mértékénél. (5) A külön j ~Ilr~t~lt Irományszám : i l ~ 13~. Érkezett: 2006 M Z 2- ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Képviselőcsoportja Képviselői önálló indítvány 2006. évi... törvény A tizennegyedik havi nyugdíjról L A társadalombiztosítási

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Bér- és munkaügyi elszámolások

Bér- és munkaügyi elszámolások SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK Emberi erőforrások felsőoktatási szakképzés személyügyi szakirány (II.) ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZAT Bér- és munkaügyi elszámolások c. tárgy tanulmányozásához

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2017. január 1-től Személyi jövedelem adókulcs: 15 % Minimálbér, bruttó: 127 500 forint Garantált bérminimum,

Részletesebben

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december A járulékfizetési kötelezettséget érintő 2008. évi fontosabb változások Széll Zoltánné előadása Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy,

Részletesebben

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás A) Üzleti terv védése vizsgafeladatrész Szóbeli tételsor A) Az üzleti terv védése Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP Sorszám A vizsgázó neve ZD készítése min. 25 pont; max 50 pont Pontszám ZD védése

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége. Társadalombiztosítási szakfeladatok

Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége. Társadalombiztosítási szakfeladatok . (vizsgázó olvasható neve) NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. (Születési hely, idő) KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2017. október 4. 9.15 óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben - Nettó BÉRKALKULÁTO Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben, betegszabadság kalkulátor. A betegszabadság

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS MUNKAÜGYI SZAKREFERENS 340020 GAZDASÁGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPESÍTÉSEK 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz középfokú végzettség szükséges,

Részletesebben

A Munkaügy a közoktatásban című kézikönyv összes eddig megjelent köteteinek tartalomjegyzéke ( )

A Munkaügy a közoktatásban című kézikönyv összes eddig megjelent köteteinek tartalomjegyzéke ( ) A Munkaügy a közoktatásban című kézikönyv összes eddig megjelent köteteinek tartalomjegyzéke (2012 2017) Lezárva: 2017. szeptember A A foglalkoztatást meghatározó jogszabályok A 1 A nemzeti köznevelési

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI Budapest, 2008 Szerzők: A B fejezet dr. Jurányi Benedekné C fejezet Tóth Liboriuszné Lektorálta: Walchné Kremlicska Katalin Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév Háztartás - család A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy január 1-jétől valamennyi egészségügyi szolgáltató ellenőrzi a betegek jogviszonyát.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy január 1-jétől valamennyi egészségügyi szolgáltató ellenőrzi a betegek jogviszonyát. TÁJÉKOZTATÓ Tisztelt Páciensünk! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy 2008. január 1-jétől valamennyi egészségügyi szolgáltató ellenőrzi a betegek jogviszonyát. Tájékoztatásul alább felsoroljuk a teljesség

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus

Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatáspolitikai eszközök I. Aktív eszközök A foglalkoztatáspolitika

Részletesebben

A járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek: Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. k) pont 1-2. alpont]

A járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek: Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. k) pont 1-2. alpont] Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni - BÉRKALKULÁTOR 2018 - Nettó bér Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni. Ha Ön adószámos magánszemélyként végzi munkáját,

Részletesebben

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M 38M MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Az adózó adószáma adóazonosító jele neve (elnevezése)

Részletesebben

5. sz. HÍRLEVÉL. Érdekvédelem, érdekképviselet a munkavédelmi területen (Mvt )

5. sz. HÍRLEVÉL. Érdekvédelem, érdekképviselet a munkavédelmi területen (Mvt ) 5. sz. HÍRLEVÉL A Nemzetgazdasági Minisztérium a Széchényi 2020 program keretében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül közétette A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése tárgyú

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására A Hivatal tölti ki! Átvettem Dátum: Aláírás: KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására Az időskorúak járadékának megállapítás iránti kérelemhez csatolni kell: a) Jövedelmek valódiságának igazolására

Részletesebben

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE 3. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék Az ÓBUDAI EGYETEMEN OKTATÓK, TUDOMÁNYOS KUTATÓK és TANÁROK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN

Részletesebben

Jövedelmeket terhelő közterhek és pénzbeli ellátások évközi változásai

Jövedelmeket terhelő közterhek és pénzbeli ellátások évközi változásai Jövedelmeket terhelő közterhek és pénzbeli ellátások 2009. évközi változásai 1. Személyi jövedelemadó 2. Társadalombiztosítási járulék 3. Munkaadói és vállalkozói járulék 4. START kártyás foglalkoztatás

Részletesebben

2011. évi zárszámadás

2011. évi zárszámadás i csoport, kiemelt, megnevezés zárszámadás LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek ( 06408 Társadalombiztosítási, szociális és jóléti szolgáltatások

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadékára jogosult az a személy, aki: a reá irányadó

Részletesebben

Bérügyintéző részszakképesítés

Bérügyintéző részszakképesítés . (vizsgázó olvasható neve). (Születési hely, idő) NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 49/3-9/2018. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2018. január 10. 8:00 óra Minősítő neve: Mészáros László

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben Jelen alapító okirat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

2. oldal A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alaptevékenységét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet, val

2. oldal A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alaptevékenységét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet, val 1. oldal Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alapító okirata 1 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdése alapján a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alapító okiratát (a továbbiakban:

Részletesebben

Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31.

Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31. Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ 2012. évi támogatási lehetőségeiről Janovics László igazgató Pécs, 2012. január 31. Jogszabályi háttér: Elvárt béremelés jogszabályi háttér 2011.

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek)

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) TÁJÉKOZTATÓ a foglalkozatás bővítését szolgáló támogatásról (bértámogatás) hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK CAFETÉRIA Munkáltatói, kifizetői juttatások 2019-ben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK CAFETÉRIA Munkáltatói, kifizetői juttatások 2019-ben ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK CAFETÉRIA 2019 Munkáltatói, kifizetői juttatások 2019-ben Budapest, 2019 Cafeteria_2019_tana_tordelt.indd 1 2019.01.07. 17:25:38 Szerző: Surányi Imréné Sorozatszerkesztő: Kökényesiné

Részletesebben

A tűzifa igénylésére vonatkozó általános eljárási szabályok

A tűzifa igénylésére vonatkozó általános eljárási szabályok Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelete a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás jogosultsági feltételeiről Kőszárhegy Község Önkormányzatának

Részletesebben

I. 2014. január 1-től életbe lépett, a MunBér14 programot érintő jogszabály-változások, hatásuk a programra

I. 2014. január 1-től életbe lépett, a MunBér14 programot érintő jogszabály-változások, hatásuk a programra MUN v14.0130 Ez a verzió adatbázis módosításokat hajt végre, ezért először csak egyetlen munkahelyről szabad indítani (a windows tálcán se legyen letéve a program)! Ha ez a feltétel nem teljesül, a program

Részletesebben

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP . ú melléklet a 005. évi... törvényhez 006. évi előirányzat LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek Munkáltatói egészségbiztosítási járulék Biztosítotti

Részletesebben

Kérelem a közgyógyellátás megállapítására

Kérelem a közgyógyellátás megállapítására I. A kérelmező személyi adatai Kérelem a közgyógyellátás megállapítására Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:... Társadalombiztosítási

Részletesebben

Nyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet. Bemutatkozó brosúra

Nyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet. Bemutatkozó brosúra Nyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet Bemutatkozó brosúra Célunk, hogy minél több nyugdíjas munkavállaló, és munkáltatóik részére tegyük elérhetővé a nyugdíjas szövetkezet nyújtotta kedvező

Részletesebben

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához 3.sz. melléklet (5. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez) Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához Az ellátást igénybe vevőre vonatkozó személyes adatok*: Név: Anyja

Részletesebben

14. Alkalmazotti Munkavédelmi Szabályzat [2017]

14. Alkalmazotti Munkavédelmi Szabályzat [2017] [6. számú melléklet A Tan Kapuja Buddhista Főiskola IV. kötet: Egyéb Szabályzatok Követelményrendszeréhez (EKR)] 14. Alkalmazotti Munkavédelmi Szabályzat [2017] A Tan Kapuja Buddhista Főiskola MUNKAVÉDELMI

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli

Részletesebben

Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés Társadalombiztosítási ügyintéző részszakképesítés

Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés Társadalombiztosítási ügyintéző részszakképesítés NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 28/3-208/2017. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2017. június 7. 10:15 óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és

Részletesebben

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához I. Személyi adatok KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... Állampolgársága:.....

Részletesebben