SZERETETT NEMZET BETSES NYELVÉNEK PALLÉROZÁSA AVAGY: A MAGYAR ORVOS NYELVÚJÍTÓK MUNKÁSSÁGA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZERETETT NEMZET BETSES NYELVÉNEK PALLÉROZÁSA AVAGY: A MAGYAR ORVOS NYELVÚJÍTÓK MUNKÁSSÁGA"

Átírás

1 SZERETETT NEMZET BETSES NYELVÉNEK PALLÉROZÁSA AVAGY: A MAGYAR ORVOS NYELVÚJÍTÓK MUNKÁSSÁGA Vizi E. Szilveszter A középkorban a latin volt a tudomány nyelvezete. Európában latinul írtak és beszéltek a tudósok. Latin volt a kor lingua francája. Ez tette lehetõvé Erasmus gondolatának megvalósulását, a res publica litteraria létrehozását, amely a kor tudományának fejlõdése szempontjából is fontos volt: a tudósok latinul egymást megértve könnyen kicserélhették gondolataikat. Ez persze azt is jelentette, hogy a tudás csak néhány ember számára volt hozzáférhetõ, monopólium volt. Magyarországon azonban még a 19. század elejéig az államigazgatás nyelvezete is latin volt. A magyar orvostársadalom viszont még a mai napig is részben megõrizte azt a gyakorlatát, hogy a diagnózisokat, gyakran a kórfolyamatok leírását is latinul írja. Sõt nálunk ellentétben sok nyugati országgal a vényeken a gyógyszerek és a használati utasítások is latin nyelvezetûek. 1 A 16. században kezdõdik el az a folyamat, amely a magyar mint szakmai nyelv térhódítását eredményezte. Ezzel a társadalom lényegesen nagyobb része számára vált lehetõvé, hogy kora tudományos eredményeit megismerje. Egyébként ez azt is eredményezte, hogy megszokottá vált a magyar nyelv használata. Mivel a nyelv mindig kulcs szerepet játszott egy nemzet fennmaradásában így vált fontossá azoknak a tudósoknak, bele- 1 E témakörhöz kapcsolódóan lásd az alábbi publikációkat: Grétsy László: Globalizáció és anyanyelv. Magyar Orvosi Nyelv No. 1. pp Grétsy Zsombor: Egy izgalmas gyógyszerleírás. Magyar Orvosi Nyelv No. 1. p. 46. Györffy Sándor: Nem magyarkodunk, hanem magyarul beszélünk. Magyar Orvosi Nyelv No. 1. p. 24. Kapronczay Katalin: Orvosok és természettudósok szerepe a nyelvmûvelésben a 18. századi Magyarországon. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetébõl. Szerk.: dr. Vámos Éva, dr. Vámosné dr. Vigyázó Lilly. Bp., MTESZ, pp Michelberger Pál: Nemzeti nyelv a tudományban: múlt-jelen-jövõ? Magyar Orvosi Nyelv No. 1. pp Szabó István Mihály: A szaknyelv jelentõsége az ezredforduló Magyarországán. Magyar Tudomány No. 2. pp Vizi E. Szilveszter: A magyar nyelv szerepe a tudományban és az ismeretterjesztésben. Magyar Tudomány No. 2. pp

2 értve az orvosoknak a tevékenysége, akik kiemelkedõ szerepet játszottak a szakmai nyelv magyarításában, azaz a magyar nyelv térhódításában. A 16. században Nádasdy Tamás által alapított sárvári iskolában, ahol nyomda is volt dolgozott Sylvester János. Sylvester úttörõ munkát végzett az Új Testamentum fordításával, 2 és a vele párhuzamosan készülõ, de az elõbbi megjelenését két évvel megelõzõ Grammatica Hungaro- Latina címet viselõ tankönyvvel. Ezek voltak az elsõ magyar nyelvû botanikai, geográfiai, matematikai szövegeket is tartalmazó kiadványaink. Váradi Lencsés György ( ) tekinthetõ az elsõ olyan nyelvújítónak, aki az orvosi szakmai nyelvet megpróbálta magyarítani. A fiatal Váradi Lencsés György a Padovai egyetemen ahol Vesalius is tanított részesült orvosi képzésben. Innen került Erdélybe. Egész orvosságról való könyv azaz az Ars Medica kiadását Heltai Gáspár készítette elõ, de végül is kiadatlan maradt a kézirat, amely a 16. századi erdélyi nyelvben használatos szakszavakkal van tele. Varjas-féle 1943-as kiadás után Szabó T. Attila dolgozta fel, ezzel mindenki számára hozzáférhetõvé tette a 16. sz. magyar orvosi szaknyelv megismerését. A most megjelent CD lemez kiadásában Szabó T. Attila az eredeti szöveget ma használatos betûkkel helyettesítette, hogy könnyebben olvasható legyen! Csak érdekességképpen a következõ fejezetek foglalkoznak például a kor által ismert nõgyógyászati megbetegedésekkel: Az asszonyállatnak madrájáról [méhérõl 3 ], madrának tüzelésérõl madrának gennyetsége madrának sebseülésérõl Madrának fájásáról, madrának szorulásáról madrából való vérfolyásról madrának hidegségérõl madrának hévségérõl Folyásokról Havivérfolyásról, Madra leszállásáról, leesésérõl, Meddõségrõl, fogantatásról, gyermekvesztésrõl, Három dolgok az nehézkesüléshez, közösülésnek elõtte, az közösülés korán, ha azt akarod, hogy fiú vagy leány legyen Fogantatásnak jeleirõl, férfiú-e vagy leány fogantatott, 2 Új Testamentum Magyar Nyelven, A szerzõ megjegyzése

3 gyermekvesztésrõl, hogy gyermeket ne veszítsen az asszonyállat Terhességrõl, szülésrõl, ha gyomrában ételnek kévánsága megveszne, ha valamit kívánna enni Az szülésrõl, A 17. században élt Pápai Páriz Ferenc ( ) tudós, orvos, kollégiumi professzor és költõ. A latin címmel megjelent Pax corporis c. könyve, amely Az emberi testnek belsõ Nyavalyáinak Okairól, Fészkeirõl és azoknak Orvoslásának módjáról való Tracta teljes egészében magyarul íródott. Ezzel Pápai Páriz megalkotta az elsõ, teljes átfogó magyar nyelvû orvosi munkát, amely egyébként Kolozsváron jelent meg. Weszprémi István orvos 1776-ban Debrecenben adja ki az elsõ magyar nyelvû szülészeti tankönyvet ( Bába mesterségre tanító könyv ), amely valójában Crantz bécsi szülész professzor tankönyvének fordítása. 4 Benkõ Sámuel a leydeni bölcsész diploma után Pesten szerez orvos-doktori oklevelet 1781-ben és Kassán adta ki magyar nyelven A hójagos himlöröl való tanáts-adás, Miképpen kelljen a nyavalyába esnek, orvosolni, hogy mind testeknek szépségekben és épségekben meg-maradjanak, mind pedig igen kevés számmal haljanak meg c. könyvét, amely még a himlõoltás hazai bevezetése elõtt jelenik meg. Nyelvészeti szempontból nagyon jelentõs Rácz Sámuel ( ) orvosprofesszor munkássága, aki Orvosi tanítás címmel 1778-ban Budán kiadatja magyar fordításban az osztrák Stöck professzor könyvét hadi és mezei borbélyok számára. Érdekesség, hogy Rácz könyvében a Váradi Lencsés György által 16. században honos asszonyállat kifejezést az asszonyemberrel váltotta fel. Madra helyett nadráról ír, de az uterusra már a méh kifejezés is megtalálható nála Az Asszonyok nyavalyáiról c. fejezetben: Némellykor á fejér folyás egyedül csak á Nádrának vagy-is szülõ anya-méhnek különös meg-taknyosodásától függ; ebben az állapotban á No le-írt orvosság igen hasznos. 5 A menstruális ciklust asszonyi hószám -nak nevezte el. Rácz, aki egyébként a pesti egyetem dékánja, majd rektora lett 1789-ben kiadott A Physiologiának rövid sommája c. tankönyvében saját magáról a következõket írta, a Szabad mesterségeknek, philosophiának és orvosi tudományok doctora; és Pesten a királyi universitásban a physiologiának közönséges, és rendes tanítója. Ebben a tankönyvben kora legkorszerûbb orvosi gondolkodását közvetíti magyar nyelven, és ezt akkor teszi, amikor Európában még fõleg latin nyelvû tankönyveket használnak. Ezen kívül még két magyar nyelvû könyve is megjelenik Fizio- 4 Weszprémi István: Bába-mesterségre tanító Könyv. Debretzenben, Lásd p

4 logia, anatomia, materia medica [gyógyszertan a szerzõ megj.], sebészet és bába (1794) valamint az Orvosi Praxis (1801). Nem véletlen, hogy 1793-ban a magyarul verselõ fiatal Csokonai Vitéz Mihály lelkesen üdvözli az orvosprofesszort A híres Rácz Sámuel Úrhoz c. versében: Uram! Örvendez a magyar Haza, hogy a mostani Esculap fiait hallja Magyar hangon szólani; Hogy görög-módi ruháit Hyppokrates letette S magyar köntösre váltotta S már azt is megszerette. Galenus már Pestet lakja, Szólván magyar nyelven a, hangzik a Dunának mindkét partjain Avicenna 6 Nagyon jelentõs volt a Beszéd a nemes magyar nemzethez, hogy Magyarországban lehet, s kell is a magyar nyelvet és a magyar tanításokat felállítani és hogy az Universitásnak Pest a legjobb hely c ben közölt írása, amely komoly szerepet játszott abban, hogy latin helyett magyarul és nem németül kezdtek oktatni az egyetemeken. Földi János, Szalontán született, ott ahol Arany János ban avatják orvosdoktorrá. Ugyanekkor kezdi levelezését Kazinczy Ferenccel, verseket küld neki, munkatársi kapcsolatba került vele. 7 Weszprémi István fõorvos Juliska nevû leányával 1790-ben kötött házasságot. Hajdúhadházban fõorvosi kinevezést nyert, hogy közel Debrecenhez kapcsolatba kerül Fazekas Mihállyal, Diószegi Sámuel prédikátorral, és Csokonai Vitéz Mihállyal. Elsõ mûve Rövid Kritika és Rajzolat a Magyar Füvészet-tudományról, amelynek függeléke 289 magyar növénynevet sorol fel. Következõ mûve a Természet históriája Linné systémája szerint (Pozsony, 1801). Ez 1118 új magyar állatnevet tartalmaz. Például: bélféreg, czinke, futrinka, galandféreg, leveli béka, ponty, termesz, teknõsbéka, végbél kukac. Két orvos, Földi János és Gyarmathy Sámuel nevéhez fûzõdik az ún. Debreceni-Grammatika néven ismertté vált magyar nyelvtan, amelyet 1795-ben Bécsben adtak ki. 8 A könyvet erõsen kritizálták, 6 Csokonai Vitéz Mihály: A híres Rácz Sámuel Úrhoz 7 Benkõ Lóránt: Kazinczy Ferenc és kora a magyar nyelvtudomány történetében. Bp., Akadémiai Kiadó, (Nyelvtudományi Értekezések 113.) 8 Magyar Grammatika, mellyet készített Debreczeben egy Magyar Társaság. Béts, a Magyar Hírmondó Íróinak Költségével Alberti betõivel, 1795.; lásd még: Gyarmathy Sámuel: Vocabularium Szótár, mellyben sok magyar szókhoz hasonló hangú idegen nyelvbeli szókat rendbe szedett Béts, Zwack,

5 mert a szerzõk maguk is alkottak új szavakat és Toldi Ferenc szerint a szótár csak gyûjtõje lehet egy tudományos irodalom által teremtett mûnyelvnek. Egyébként Földi János is 1779-ben idõmértékes verssel köszöntötte Rácz Sámuel magyarul írt A borbélyi tanításoknak elsõ darabja c. könyvét: Olly ember pedig, á ki bóldogítja Ezzel Nemzetedet; ki Bontzolást is, Testünkben magyaros nevén nevezve Minden részt, Magyarúl íra. Egyébként szükséges megjegyezni, hogy a században az orvosokat és a sebészeket, bábákat külön oktatták és a magyar nyelvû tankönyvek fõleg a sebészek és szülésznõk számára íródtak. Gyarmathy Sámuel ( ) orvosdoktort kell még megemlítenünk, akit orvosi végzettsége ellenére elsõsorban nyelvészeti kutatásai révén méltat a 18. századi mûvelõdéstörténet. Õ maga írta le egyik munkája elõszavában, hogy a gyógyítás mellett megmaradt szabad idejében kezdett el a szeretett Nemzet betses Nyelvének pallérozásával foglalkozni, 1788-ban látott hozzá Okoskodva tanító magyar nyelvmester -ének megírásához, azonban csak 1794-ben valósult meg a mintegy 650 oldal terjedelmû mû kinyomtatása. Ugyanebben az évben jelent meg ennek a kiegészítéseként az Új próba a magyar írás módjában c. írása is, amelyben egy új, egységesített helyesírás bevezetését javasolta. Élete fõmûvét az Affinitas linguae Hungaricae cum linguis fennicae originis grammatica demonstrata c. 400 oldalas könyvet (Göttinga, 1799). A könyv sikerét jelzi, hogy elismeréseképpen a Göttingeni Tudós Társaság tagjai közé választotta. Ezzel a munkájával Gyarmathy egyébként megalapította a finnugor összehasonlító nyelvészetet. 9 Bene Ferenc tanítványa Gebhardt Ferenc ( ) 1823-ban lett a különös kór- és gyógytan rendes tanára. Egyébként gyógyszertant is õ adja elõ. Õ volt az elsõ aki 1823-ban magyarul tartotta meg a székfoglaló elõadását. Az Orvosi Hetilapban megjelent nekrológjában 10 kiemelték, hogy fiatal korában a magyar irodalommal buzgón foglalkozott ekként ma magyar orvosi irodalom terén az elsõ kezdeményezõk közé tartozott A különös orvosi nyavalya és gyógytudományos alapvonaljai c. kétkötetes munkája (1828/30) magyarul íródott. Kovács Pál, Gyõrött praktizáló orvos, 1833-ban kapott orvosi diplomát Pesten. Novelláival Kisfaludy szerkesztette Aurórá-ban jelentkezett 9 Lásd részletesebben: Buzinkay Géza: Gyarmathy Sámuel ( ). Orvosi Hetilap pp Orvosi Hetilap has

6 elõször. Hatalmas érdemei vannak, Gyõr (Raab) a német kultúrájú város elmagyarításában. Késõbb az MTA tagja lett. Barna Ignác, a 13. huszárezred fõorvosa elsõ verseskötetét 1846-ban jelentette meg. Akadémiai tagságát viszont Vergillius fordításokért kapta. Bene Ferenc ( ) orvosprofesszor, 1831-tõl akadémiánk tagja, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyûléseinek életre hívásában jelentõs szerepet játszott. Indítványát a Budapesti Tudományegyetem orvosi kara július 25-én fogadta el májusában tartották elsõ vándorgyûlésüket, amelynek programját Bugát Pállal együtt készítették elõ. Bugát Pál ( ) a pesti egyetem elméleti orvostan tanszékvezetõ professzora ben Schedel Ferenccel (azaz Toldyval) együtt megindította az elsõ magyar nyelvû orvosi folyóiratot, az Orvosi Tárt. Az Orvosi Tár, bár elsõ sorban a gyakorlati orvostudomány tárháza kívánt lenni, megtartotta a kapcsolatot a többi természettudományokkal: közölt természettudományi cikkeket is. Sõt megjelenése elsõ öt éve alatt a Természettudományi Társulatnak, amelyet május 28-án javaslatára akadémikus társaival alakítottak meg, is a folyóirata volt. Magyar és külföldi orvosok cikkeit közli. Könyvismertetés vegyes tudósítások, álláshirdetések, pályázati kiírások szerepelnek: Pl. A deákul írt pályaírásoknak. 11 Bugát 1848-ban Magyarország tisztifõorvosa lesz. Még ebben az évben javaslatot tesz Egy népszerüsítõ folyóirat megindítására. Javaslata, elképzelése január 1-vel valósult meg, akkor indult el a Természettudományi Közlöny, amely ma is megjelenik Természet Világa címmel és fontos szerepet játszik az ismeretek terjesztésében. Bugát az uralkodónak ajánlotta a Természettudományi Szóhalmaz címû könyvét, amely nél több, részint magától Bugát-tól és részben nyelvújító társaitól származó mûszót tartalmaz. Munkásságát értékes királyi gyémántgyûrûvel jutalmazták. A túlzásba vitt nyelvújítói tevékenységet kortársai közül sokan kritizálták. Toldy Ferenc rövid, meleghangú nekrológgal így búcsúzott Bugáttól, az akadémikustól az Akadémia július 11-i ülésén, magyarul helyesen szólni Révai; szépen Kazinczy; mûszabatosan Bugát tanította e nemzetet. 12 A magyar orvostudomány és a nyelvészet jelentõs alakja Schedel (Toldy) Ferenc orvosprofesszor, aki a diétetika területén dolgozott. Késõbb lesz az irodalomtörténet, valamint a magyar nyelv és irodalom mûvelõje. 13 A reformkor szellemi életét irányítja Bajzával és Vörösmartyval 11 Orvosi Tár p V. ö. Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története a legrégebbi idõktõl a jelen korig, rövid elõadásban. 2. köt. Pest, Emich, Irodalomtörténetének idevágó részei a következõk: Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története a legrégebbi idõktõl a jelen korig. Pest, Emich, p. 32., pp , , ,

7 együtt. Egyébként õ írta az elsõ monográfiát a mûfordítás elméletérõl is. A Kisfaludy Társaság megalakításának kezdeményezõje. Toldy a Magyar Mûnyelvi Bizottmány elnöke a következõ levelet írta Jedlik Ányosnak: A magas közoktatási ministerium rendeletébõl egy, a gymnasiumi tanítás körül az illetõknek zsinórmértékül szolgálandó magyar mûnyelv kidolgozására bizottmány lévén rendelve, a Tekintetes Úr egyik tagjául neveztetett ki. Megkülönböztetett tisztelettel vagyok a Tekintetes Úrnak alázatos szolgája Toldy Ferenc mint A magyar mûnyelvi bizottmány elnöke. Ennek a Bizottmány tagja volt még Pólya József, orvosprofesszor. A Bizottmány feladata az volt, hogy a magyar mûnyelv kialakításával egyre könnyebbé tegye a tudományok megértetését és megértését: a magyar nyelvet az idegen szók nem csak kellemetlenül zavarják, mint a melynek hangzásától lényegesen elütnek, de felette nehezen kezelhetõk is, miután származékokat csak bajjal és darabosan képeznek. Nem vegyülvén a magyar elõadással mindannyi foltok gyanánt ennek tiszta folyását elidomtalanítják. Meg kell említeni Almási Balogh Pál, orvost, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, aki egyébként Széchenyi háziorvosa is volt. Szintén nyelvújító volt és akadémiai aranyérmet kapott a filozófia nyelvének magyarításáért. Amíg a 16. századtól kezdve az orvosok a magyar nyelv megalapozásában jeleskedtek az elmúlt évszázadban már nem, mint nyelvújítók, hanem feltûnõen sokan vannak, akik orvosi tevékenységük mellett, verset, novellát, regényt írnak és ezzel szerepet játszottak a magyar nyelv pallérozásában. Az orvos Csáth Géza, Földi Mihály, és a hatalmas Németh László mellett Ágai Adolf, Peterdi István, Salgó Ernõ, Tömörkény István, Töltényi Szaniszló, Hugó Károly, Osvát Kálmán, Sztankovics Kornél, Forbáth Imre, Sebes Ernõ, Fábián Dániel, Pude Sándor, Mária Béla, Magyar Imre, Benedek István igényességgel használták a magyar nyelvet verseikben, regényeikben. 14 Álljon itt befejezésképpen Szent-Györgyi Albert verse a Psalmus Humanus ötödik zsoltára: Uram! E drága bolygót adtad nekünk lakóhelyül Rejtett titkos kincsekkel tele. Képessé tettél mûvedet megérteni. Könnyítsd meg hát munkánk, ûzd el a éhséget és a kórt, 14 Lásd e témakörrõl részletesebben: Szállási Árpád: Magyar írók orvosai és a magyar orvosírók. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 1998.; Lázár György: Népi írók Orvos írók Recipe. In: Magyar Orvosírók és Képzõmûvészek Köre XXV. jubileumi antológia. Szerk.: dr. Barta Kálmán. Békéscsaba, Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, pp

8 Kiássuk a kincset, hogy elherdáljuk, Hogy megalkossuk a pusztulás iszonyú gépezetét, Mely most azt pusztítja, amit mások építettek, Mely majd ellen fordul, elpusztít engem s gyermekeim. Uram! Legyünk társak az alkotásban. Dolgozzunk tovább mûved nyomán, hogy bolygónk a bõség, a boldogság És az összhang erõs otthona legyen. Szent-Györgyi Albert, aki egyébként irodalmi lapot is szerkesztett Szegedi Hét címmel, amelyben verseket is közölt, a következõt írta Selye János In vivo c. könyve elé: az életet csak az értheti meg, aki egy kicsit költõ is. Talán ez lehet az oka, hogy oly sok orvoskolléga volt nemcsak az irodalom élvezõje, de mûvelõje is. 408

9 ADATOK A SZEMÉSZETI PLASZTIKAI SEBÉSZET TÖRTÉNETÉHEZ Zajácz Magdolna Tudjuk azt, hogy amióta az ember gyógyító tevékenységet folytat, azóta a gyógyítást köztiszteletben álló orvosok végzik. A sebészkedés hosszú ideig alantasabb tevékenységnek számított és a sebészeknek sem volt igazán tekintélyük. Már a hippokratészi eskü megígérteti az orvosokkal, hogy mûtéteket (hólyagkõmetszés) nem végeznek, hanem ezek elvégzését olyanokra hagyják, akiknek ez a foglalkozása. Érdekes a szöveg, mert nem tiltja a sebészeti beavatkozást, csak kinyilvánítja, hogy méltóságon alulinak tartja. A hippokratészi eskü az orvosi magatartással kapcsolatos részekben feltûnõ hasonlatosságot mutat az indiai Susruta irataihoz. Utóbbiak azonban lényegesen több sebészeti kérdéssel (kõmetszés, császármetszés, hályogmûtét, plasztikai mûtétek, pl. arcplasztika, egyes testrészek mûvi pótlása, stb.) foglalkoztak. 1 Szemészeti témájú írásból lehetetlen kihagyni Aulus Cornelius Celsus 2 De medicina c. könyvét, amelyben már mûtéteket (hályog, entropium, ectropium stb.) írt le. Ez a nem orvos szerzõ még egyes mûtétek apróbb, technikai fogásait is leírta. Témánk szempontjából fontos, hogy már megjelentek a szemészeti plasztikai mûtétek. A Celsus által leírt és ajánlott mûtétekkel tulajdonképpen a sebészek és a szemészettel is foglalkozók elégedettek is voltak mintegy 1800 évig. Kevés kivételtõl eltekintve szinte nem is ajánlottak új módszereket. A szemészeti sebészet fejlõdése a 16. században kezdõdött. Ekkor már voltak olyan orvosok, akik összeszedték és leírták az addig összegyûlt tudásanyagot. Fontos segítséget nyújtott az anatómia és az optika fejlõdése. Nagyon fontos szerepet játszott továbbá az ügyes, képzett sebészek számának a növekedése is. A külsõleg jól látható szembetegségeket általában sebészek kezelték. Csak a látható külsõ jelek nélkül fellépõ látásromlások kezelése maradt az orvosokra. Aki ebben az idõben mint szemorvos híressé vált, az szinte kivétel nélkül chirurgus volt. 3 A sebészet 1 Münchow, W.: Geschichte der Augenheilkunde. Stuttgart, Enke, Celsus, A. C.: De medicina libri octo. Leiden, Bevelaqua, Münchow, W.: Geschichte der Augenheilkunde. Stuttgart, Enke,

10 megújulása Franciaországból indul ben az I. Ferenc király ( ) akadémia fokozatot, a Doctor chirurgiae -t is megalapította. Feltétlenül meg kell említenünk Ambroise Paré-t 4 ( ), aki már olyan mûtéteket csinált, amiket csak a 19. századtól kezdtek plasztikai sebészeti mûtéteknek nevezni. Õ volt az elsõ, aki a mûszemet megemlítette, de nem õ fejlesztette ki. Már Egyiptomban és az antik Rómában is készítettek mûszemeket drágakövekbõl és fémekbõl, mégpedig fõként a múmiák és szobrok számra. Viszont õ fedezte fel és írt le legelõször egy ectoprothesist. Taft anyaggal bevont egy hajleszorító drótot, a végére illesztett egy szem alakúra hajlított részt. Ezt finom bõrrel bevonta, a másik szemhez hasonlóra festette és a dróttal a fül fölött vezetve a szemgödör elé hajlította. Kétségtelen, hogy a reneszánsz idejébõl a legszebb és legbõségesebb szemészeti mûtéttani és plasztikai sebészeti anyagot felölelõ könyv Georg Bartisch 5 Augendienst vagy Ophthalmoduleia c. könyve. A könyvet elõször 1583-ban adták ki Drezdában. Számos szép fametszet található benne Bartisch ben Königsbrüch mellett egy igen kis településen, Gräfehainben, született. Innen származott és e kis faluról nevezték el Albrech von Graefe 7 családját (Gräfe majd von Graefe) is. Bartisch sebész volt, de szívesen foglalkozott szemészeti problémákkal is. Könyvében számos mûtétet leírt. Új mûtétnek számított a pillaszõrök lemetszése trichiasis esetében. Mûtéti megoldást ajánlott blepharochalasis és ptosis, azaz nehéz és hosszú szemhéjak ellen. Igen eredeti gondolat a satuszerû kis mûszer, amellyel az általa feleslegesnek tartott szemhéjbõrt pár nap alatt a leszorítás fokozása által elhalásra késztette. Õ volt az is, aki leírta és mûszereket is készített az orbita teljes kiürítéséhez. Ez volt tehát az elsõ exenteratio orbitae. Bartisch könyvébõl egy példányt August von Sachsen hercegnek dedikált és saját kezûleg kifestett. Ez a példány sajnos a II. világháborúban elveszett. A könyvet 1686-ban Nürnbergben újra kiadták. E könyvbõl készíttetett facsimile példányokat a Julius Hirschberg Társaság és ajándékozta tagjainak. E sorok írója is abban a szerencsében részesült, hogy kaphatott egy példányt. A sebészet a 18. század végéig minden operatív szakmát magában foglalt, így a szemészetet is. A 19. században kezdõdött az elkülönülés. Bécsben például 1812-ben alapították az elsõ szemklinikát és kezdõdött el a kizárólagosan szemészeti mûtéti tevékenység. A sebészet fejlõdése is 4 Paré, Ambroise: Opera Ambrosii Parei. Paris, Dv-Pvys, cit.: Münchow, W.: Geschichte der Augenheilkunde. Stuttgart, Enke, Bartisch, G.: Augen-Dienst, Scheuerer Nürnberg, Uo 7 Graefe, A. von.: cit.: Münchow, W.: Geschiche der Augenheilkunde. Stuttgart. Enke,

11 tovább folyt. Alágazatok alakultak ki, amelyek közül jelen témáink szempontjából csak a plasztikai sebészet érdekes. Már évezredekkel Kr. e., majd az azt követõ évszázadokban is a sérülések legfrekventáltabb területe a fej különösen pedig az arc volt. De a korabeli törvények is gyakran büntették csonkítással a különbözõ bûnöket. Így volt ez Európában is, de különösen gyakori volt ez a módszer a keleti országokban. Ezek mellett a szifilisz is károsodásokat okozott az arcon. Tehát a helyreállító sebészeti tevékenységre nagy igény volt. A 16. századtól már virágkorát élte ez a Chirurgia curtarum néven nevezett sebészeti tevékenység. Megjelent a prosthesis fogalma is. Gaspar Tagliacozzi 8 ( ) a felkarról vándoroltatott bõrlebenyt az arcra. Ezzel kezdetét vette a más testrészekrõl, távoli elfordított és hídlebenyek alkalmazása. Ugyanabban az évben (1818) közölt a sebész Carl Heinz Dzondi 9 az arcról vett bõrlebennyel képzett szemhéjat és Carl Ferdinand von Graefe 10 hasonló típusú orrmûtétet. Az orvostörténelemben Dzondi teljesítménye kissé háttérbe került, pedig nagyjelentõségû volt. Graefe elõnye viszont abból származik, hogy õ alkotta a rhinoplastica és a blepharoplastica szavakat ban ezek alapján vonult be a plasztikai sebészet kifejezés is az orvostudományba. A 19. században nõtt az érdeklõdés a plasztikai sebészet, de legfõképpen az arc helyreállító sebészete iránt. Új eljárások születtek. Az elsõ monográfiát Carl Georg Fricke, 11 hamburgi sebész írta ben a blepharoplasticaról. Friecke Graefe tanítványa volt. A halánték területérõl vett torziós lebenyét ma is használják a szemhéj bõrdefektusainak a fedésére. Johann Friedrich Dieffenbach 12 ( ) német sebész, berlini egyetemi tanár fektette le korának plasztikai sebészeti követelményeit ugyancsak szemhéjképzõ mûtéte kapcsán. Carl August Burow 13 ( ) königsbergi sebész, egyetemi tanár többek között ugyancsak a szemhéjak plasztikai sebészete terén jeleskedett. Szemhéjképzõ módszere lényegében az íves plasztika elveit rögzítet- 8 Tagliacozzi, G.: cit.: Münchow, W.: Geschichte der Augenheilkunde. Stuttgart, Enke, Dzondi, C. H.: Bildung eines neuen unteren Augenlides aus der Wange. J. pract. Arzneik. u. Wundarzneik. (Hufeland) 47, 99, Graefe, C., F.: Rhinoplastik, oder die Kunst den Verlust der Nase organisch zu ersetzen, in ihren früheren Verhältnissen erforscht und durch neue Verfahrenweisen zu höherer Volkommenheit gefördert. Berlin, Reimer, Fricke, J., C., G.: Die Bildung neuer Augenlider (Blepharoplastic) nach Zerstörung und dadurch hervorgebrachten Auswärtswendungen derselben. Hamburg, Perthes u. Besser, Dieffenbach, J., F.: Die operative Chirurgie, 2 Bde. Leipzig, Brockhaus, Burow, A.: Zur Blepharoplastic. Mschr. Med. Augenhk. u. Chir. (Ammon) 1, 57,

12 te. Az eltolást segítõ, késõbb Burow-féle háromszöget 1838-as közleményében nem emelte ki, csak végezte. Az 1855-ben megjelent monográfiájában írta le jelentõségét és azt, hogy már tizenhét éve végzi. Az íves eltolás a háromszöggel ideális eljárás. Módszereit késõbb Imre József jun. ( ) dolgozta ki. Ma is jól alkalmazható módszer. A szemhéjak területén végzett szabad bõrátültetést kezdeményezõjének J. R. Wolfe 14 ( ), skót sebészt tartják. Õ 1893-ig Glasgowban élt, majd Ausztráliába vándorolt ben közölte az alkarból vett szabad bõr átültetésével végzett mûtétét. Valójában azonban nem övé a prioritás. Alexander Auvert 15 (Moszkva) már 1848-ban leközölt egy esetet. Egy nagy szemhéjdaganatot exstirpált, majd a hiányt a felkarról vett bõrrel fedte. Jaques-Louis Reverdin 16 ( ), (Genf) módszerét 1869-ben közölte. Ez a módszer azonban nem honosodott meg a blepharoplastica területén. Spencer Watson 17 ( ) angol sebész és szemész pedig pillaszõrsor transzplantációt ajánlott. A félvastag bõr átültetésének történetérõl magyar vonatkozásai miatt a késõbbiekben emlékezünk meg. A 19. században, noha a sebészet és a szemészet is nagyot fejlõdött, tekintélyéért nemcsak a lakosság körében, de az egyetemeken is küzdeni kellett. Ausztriában például, bár mindkét szakmában katedrát alapítottak, valójában a görögöktõl fennmaradt Chirurgiá -t továbbra is kézmûves mesterségnek tartották és alsóbbrendûnek is az ún. akadémikusokénál. Elõször Poroszországban, majd Szászországban (1750) tették kötelezõvé a sebészet tanulmányozását. Aki vidéken akart praktizálni, részt kellett venni Drezdában egy kurzuson és eredményesen kellett vizsgáznia anatómiából és sebészetbõl tõl Franciaországban is ugyanazt a sebészeti képzést kapta minden hallgató, függetlenül attól, hogy késõbb sebész vagy mediciner lett. Ennek ellenére mindkét szakma tagjai szigorúan ragaszkodtak a merev munkamegosztáshoz, azaz ahhoz, hogy a sebész végezze az alacsonyabb rendû mûtéti tevékenységet, a tudós mediciner a magasabb rendû orvosi feladatokat. Jól jellemzi ezt a helyzetet az alábbi történet. William John Little 18 ( ) aki késõbb a Little betegség (cerebralis diplegia gyermek- 14 Wolfe, J., R.: Plasztische Operation zur Bildung des Augenlides. Med. Times a. Gaz Cit.: Münchow, W.: Gesichte der Augenheilkund. Stuttgart, Enke, Auvert, A.: Selecta praxis medicochirurgiae quam Mosquae exercet Alaxander Auvert. 2. Bde. Paris, Bailliere, u. Moskau, Urbain-Renaud, Cit.: Münchow 16 Reverdin, J., L.: Greffes cutanées on autoplastiques. Paris, Bull. Soc. Chir., Ann Watson, S.: Über Operation der Distichiasis. Ophth. Hosp. Rep Cit.: Münchow, W.: Geschichte der Augenheilkund. Stuttgart, Enke, Little, W., J.: cit.: Münchow, W.: Geschichte der Augenheilkunde. Stuttgart, Enke,

13 bénulás) névadója lett Németországba ment, hogy a dongalábat tanulmányozza. Mivel azonban maga is ebben az elváltozásban szenvedett, meg is akarta operáltatni magát. A mûtétet (subcutan Achilles ín átvágás) a híres hannoveri Stromeyer végzte el. Little késõbb saját esete kapcsán errõl a témáról írt disszertációt. Londonba hazatérve Little megalapította orthopediai klinikáját, ahol természetesen operált is. A sebészek azonban beperelték ez irányú tevékenysége miatt. Little-t nem ítélték el, mivel bizonyította, hogy az ínátvágást egy olyan finom késsel, ami alig vastagabb, mint egy kiélezett tû, subcutan végzi. Nincs bõrmetszés, nincs vérzés, tehát az egész nem is sebészeti beavatkozás. Nem állítom, hogy napjainkban is, de a 20. század közepén még mindig fennállt bizonyos ellenszenv sebészek és belgyógyászok között. Jól példázza ezt az alábbi történet. Werner Forssmann 19 német sebész, aki 1956-ban Nobel díjat kapott, egy kongresszus alkalmával egy híres brit sebésszel találkozott. Az meghívta õt Angliába és kapott tõle egy névjegykártyát is. A névjegyen a név elõtt csak az állt hogy Mr. Forssmann egy ismerõs kollégát megkérdezett errõl. Konkrétan azt szerette volna tudni, hogy a híres professzor miért nem tünteti fel névjegyén az õt megilletõ címeket. A válasz a következõ volt. Egyáltalán nem régen a belgyógyászok még olyan önteltek voltak, hogy ha konzíliumba hívták bármely híres sebészt, nem voltak hajlandóak, csak Mister -nek titulálni. Ezért a sebészek e provokációra a következõképpen válaszoltak: And they are very, very proud to be called Mister. ( Nagyon, nagyon büszkék arra, hogy Misternek nevezik õket ), másképp megfogalmazva: igen büszkék arra, hogy sebészek. Az általános sebészekre is persze jellemzõ volt az elfoglalt pozíciók féltése. Védekeztek az ellen is, hogy részterületeket elveszítsenek. Igen jellemzõ az Albrech von Graefe 20 ( ) élete és pályafutása. Mindössze 42 évet élt és 19 év terjedelmû a szakmai pályafutása. Miután szemészeti praxisát megkezdte, három év alatt ismert lett Európában és hat esztendõ alatt világhírû. Iskolájában évente kb. 300 fiatal orvos fordult meg és tanult, akik közül többen késõbb a nemzetközi szemészet vezetõ egyéniségei lettek. Mûtéti tevékenysége jellemzésére megemlíthetõ, hogy több mint hályogmûtétet végzett, igen jó eredményekkel. A plasztikai sebészet nem volt fõ erõssége, pedig a fia volt az elõbbiekben említett híres plasztikai sebésznek, Carl Ferdinand von Graefenek. Érdemei ellenére az egyetemi pályafutás el volt zárva elõle. Ennek oka az volt, hogy csak a szemészet ordinariusa volt, az általános sebészeté nem. A sebészek pedig ellenálltak, nem engedték ki kezükbõl a katedrákat. A ké- 19 Forssmann, US: Selbstversuch. Droste. Düsseldorf, Graefe, A. von.: cit.: Münchow, W.: Geschiche der Augenheilkunde. Stuttgart, Enke,

14 sõbbiekben kiderült, hogy a speciális tanszékek felállításához hozzájáruló törvények megalkotását a parlamentben fõként Rudolf Virchow 21 ( ) akadályozta, nyilván valamiféle meggyõzõdésbõl, hiszen mint patológusnak még érdeke sem fûzõdött hozzá. Ezek után nézzük a magyar plasztikai sebészet, ezen belül a szemészeti plasztikai sebészet, azaz az arc és periorbitális részek plasztikai sebészetének a történetét! Igen sok mindent megtudtunk Zoltán János 22 összefoglaló és a lényeges dolgokat kiemelõ cikkébõl. A 19. század nagy egyéniségei, akik plasztikai sebészeti mûtétekre is vállalkoztak, mind általános sebészek voltak. A legtöbb, késõbbi pesti professzor Bécsben végezte az orvosi egyetemet. Ez magyarázza a következõ évtizedek osztrák, majd ezen keresztül német szakmai kötõdéseit. Az elsõ plasztikai sebészettel foglalkozó könyv 1838-ban Récsey Imre tollából jelent meg. A könyv jól összefoglalta a korabeli és a saját tapasztalatokat. A következõ könyvet Lumniczer Sándor 23 ( ) írta Dermatochirurgica plastica címmel. Arra tanította a fiatalokat, hogy a módszereket természetesen ismerni kell, de képesnek kell lenni ha a helyzet úgy megkívánja a mûtét során bátran változtatni. Egy szemész számára érdekes, hogy sokat említik ezekbõl az idõkbõl a nyúlajak, szájpadhasadék, az orr mûtéteit, relatíve keveset viszont a szemhéjmûtéteket. A szemhéjplasztikák nehézségeit igen találóan Dieffenbach 24 jellemezte 1845-ben: Az újdonképzett orr sikeresnek nevezhetõ, ha egy orrhoz hasonlóan néz ki, legyen az kicsi vagy nagy. Az új száj megfelelõ, ha az ajkak a fogakat fedik és a nyál nem csordul ki. Egy károsodott vagy hiányzó szemhéjat azonban a mûtéttel teljesen az eredetihez hasonlóvá kell tenni. A szemhéjnak kell tudni mozogni, a szemrést zárni, a bulbust fedni, akkor eredményes a mûtét. Igen, Dieffenbach jól látta másfél évszázaddal ezelõtt a szemhéjak plasztikai mûtéteinél egyaránt kell funkcionális és esztétikai eredményekre törekedni. Nagyon érdekes a plasztikai mûtétek múlt századbeli klasszifikálisa. Az Orvosegylet 1872-ben kategóriákat állított fel és árakat szabott meg. 25 A kategóriákba azután beosztotta a különbözõ mûtéteket. Szájpadhasadékot nem is említett. A nyúlajak az I. csoportba került és 1 20 forintba került. A III. csoportba a trachea és a pharingx fistuláinak mûtéti ellátása 21 Virchow, R.: cit.: Münchow, W.: Geschichte der Augenheilkunde. Stuttgart, Enke, Zoltán, J.: The History of Plastic Surgery in Hungary, Plastic and Reconstructive Surgery. 610, Lumnitzer S.. Orvos-sebészi értekezés a képlõ sebészetrõl, általános szempontból. Pesten, Landerer és Heckenast, p. (Latin címlapja: De chirurgia plastica dissertatio inauguralis.) 24 Dieffenbach, J., F.: Die operative Chirurgie, 2 Bde. Leipzig, Brockhaus, Lásd Zoltán id. mûvét

15 került (21 50 forint). A III. csoportba tartozott a teljes szemhéjrekonstrukció, totális rhinoplastica és a vesicovaginális fistula zárása ( forint). Szilágyi Ede ban írt egy cikket az Orvosi Hetilapban, kiterjed tumor eltávolítás után együlésben a szemhéjat és az orrot is rekonstruálta, saját bevallása szerint is nem túl kielégítõ eredménnyel. A magyar plasztikai sebészetrõl nem lehet beszélni Balassa János 27 ( ) említése és méltatása nélkül. Általános sebész volt, de több jelentõs eredményt ért el a plasztikai sebészet területén is. Fõleg az orr és a száj plasztikai sebészete érdekelte, de általános elvei mindenki számára útmutatóak és megszívlelendõek. A defektusok formában és nagyságban annyira különbözõk, mondta, hogy nincs általános séma a megoldásukhoz. A sebésznek mindig új technikákat kell találnia. Másik híres elve az, hogy az arc egyetlen esztétikai egység, ezért a lehetõségeket ebbõl szempontból kell analizálni. Érdekes, hogy a 20. század elején képzõ mûtétek-nek nevezték a plasztikai sebészeti mûtéteket. Mutschenbacher Tivadar 28 ( ) 1912-ben a következõképpen jellemzi ezeket, a hazánkban szerinte Balassa által meghonosított mûtéteket: A képzõ mûtétek, mint olyan mûtétek, amelyek nem sablonszerû technikával bírnak, fõleg a gyakorlatban sajátíthatók el és itt a casuistica még több oktató értékkel bír, mint más mûtéteknél. 20 év alatt a Réczey Imre 29 professzor által vezetett 2. sz. egyetemi sebészeti klinikán 318 képzõ mûtétet végeztek. Ebbõl 35 blepharoplastica, 83 rhinoplastica, 106 cheiloplastica, 29 meloplastica [ma az arcbõr liftinge] és 65 különbözõ plasticus mûtét. Mutschenbacher idézi Eduard Sonnenburg 30 ( ) berlini sebészt is. Mann muss etwas von Künstler haben, um als Chirurg plastische Operationen, besonders im Gesicht mit Erfolg ausführen zu können. Nem véletlenség, hogy a sebészet subtilis mûvészi ágának, a plasztikus sebészetnek fejlõdése összeesik a mûvészet renaissence-ával, a formaérzék és az emberi test szépségébõl ûzött cultus újjáéledésével, tehát körülbelül Donatello korával a XV. század kezdetén. Mutschenbacher 31 cikkében szép rajzok is vannak. A II. III. és IX. ábra rajzai különösen érdekesek a szemész operatõrök számára, mert 26 Szilágyi, E.: Szemhéjképzések hámrákos újképletek kiirtása után (Recontruction of the eyelid after excission of planocellular carcinoma). Orvosi Hetilap 17, 28, Balassa, J.: A képzõ mûtétek. Operationes plasticae (Operations of plastic surgery). Pest, G. Emich, Mutschenbacher, T.: Újabb haladások a képzõ mûtétek során (New achievements in reconstructive surgery). Orvosi Hetilap 56, 980, Réczey, I.: Thiersch-féle bõrátültetés esetei (Some cases of skin transplantation with the method of Thiersch) Orvosi Hetilap 38, 94, Sonnenburg, E.: cit.: Mutschenbacher.: Orvosi Hetilap 56, 980, Mutschenbacher, T.: Újabb haladások a képzõ mûtétek során (New achievements in reconstructive surgery). Orvosi Hetilap 56, 980,

16 szemhéjképzést, illetve a periorbitális régió hiányainak fedését mutatják. A sokkal elõbb (Celsus) és késõbb (Imre) kitalált és továbbfejlesztett mûtétek a szükségletnek megfelelõ módosításai ezek. Az elsõ plasztikai sebészeti osztály Magyarországon 1953-ban alakult meg Érczy Miklós igazgatósága alatt, majd a második egy év múlva Zoltán János vezetésével. Utóbbi intézetben kezdték képezni a szakembereket egyénileg és szervezett tanfolyamok formájában. E sorok szerzõjét is Zoltán Jánoshoz küldte továbbképzésre a DOTE Szemklinikájának akkori igazgatója, Kettesy Aladár ( ). A sebészetre ráépített plasztikai sebészeti szakvizsga 1978 óta lehetséges. Akkor 23 plasztikai sebészi címmel rendelkezõ kolléga volt az országban. A Magyar Sebésztársaság plasztikai sebészeti szekciója 1985-ben alakult meg 32 taggal. A szemhéjak és a periorbitális régióban végzett plasztikai sebészeti mûtétek végzését a szemészek mindenütt, így Magyarországon is feladatuknak tartották. A szemhéjdefektus nemcsak súlyos esztétikai hibát jelent, hanem a szem funkcióit is károsíthatja. Ez pedig az emberi élet szempontjából nem közömbös. Nem túlzás, azt állítani, hogy a világról a legtöbb információt szemünkkel szerezzük. A látószerv épsége szinte minden munka elvégzéséhez nélkülözhetetlen. Ha ez a fontos szerv nincs kellõképpen védve, tönkremegy. Ha a szemrést szemhéjprobléma miatt nem tudjuk nyitni, nem látunk, szûkül a látóterünk, stb. Ha viszont nem tudjuk a szemet becsukni, a szaruhártya kiszárad, kifekélyesedik, perforáció, belsõ szemgyulladás, vakság következhet be. Már tönkrement szemet sem tudunk megfelelõen funkcionáló szemhéjak nélkül megmenteni. Súlyos vegyi sérülés után például technikailag csak akkor végezhetõ el a látást visszaadó keratoplastica, ha fel tudjuk tárni a szemrést, ami sokszor csak mûtéti úton lehetséges. Nagyon ajánlatos a szemhéj és periorbitális régió mûtét elõtti alapos szemészeti vizsgálatát végezni, az esetleg rejtett hibákat feltárni. Még jóindulatú beteg esetében is elõfordulhat, hogy mûtét után jobban figyelve magára, esetleg felfedez olyat, ami addig elkerülte a figyelmét. Egy sebésznek sem öröm, ha egy esetleges esztétikai mûtét után pl. szemszáradás, zöldhályog stb. derül ki. Több szempontból fontos tehát, hogy ezek a plasztikai sebészeti beavatkozások jól képzett szemész operatõrök kezében legyenek, és szemészeti vizsgálat elõzze meg õket. Mi magyar szemészek szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert több mint egy évszázad óta a plasztikai sebészet terén kiváló elõdeink tevékenykedtek, akik nemcsak ragyogó operatõrök voltak, hanem sok új mûtéti eljárást is kidolgoztak. Kiemelkedõ plasztikai sebészeti teljesítményük miatt négy nagy elõdünk munkásságát óhajtom kiemelni. E négy nagy egyéniség ezen a területen: Blaskovics László, ifj. Imre József, Csapody István és Kettesy Aladár

17 Tevékenységük és tanítványaik révén õk szabták meg a magyar szemészeti plasztikai sebészet fejlõdését. Blaskovics László ( ) mindenek fölött és elsõ sorban operatõr volt. Kortársai a szemoperálások nagymesteré -nek nevezték. Türelem és nyugalom jellemezték; szívesen foglalkozott máshol rosszul végzõdött mûtétek helyrehozatalával is. Szívesen tanított és szívesen operált. A kedvenc szakterülete azonban egész életében a szemhéjak mûtéttana volt, azaz a szemhéjak és a periorbitális régió plasztikai sebészete. E területen is kiemelkedõ teljesítmény a ptosis mûtéte. Ez tekinthetõ a világon az elsõ, jó izomrövidítõ, szemhéjemelõ mûtétnek. A szemhéjemelõ musculus levator palpebrae-t a szemhéj belsõ fele felõl kereste fel. A mûtét igen szellemes és logikus. Azt azonban el kell ismerni, hogy ha valaki nem látta a mûtét menetét, a leírás vagy az egyébként jó rajzok alapján nehezen tudja elvégezni. Ma sincs a világon olyan mûtéttani könyv, amely meg ne említené Blaskovics nevét és ezt a mûtétet. Ennek ellenére kevesen végzik. Inkább a bõr felõl végzett levator rövidítõ mûtétek terjedtek el, amelyekkel nagyobb izomkimetszés érhetõ el. Blaskovics a ptosis mûtéten kívül még számos jó mûtétet alkotott. Összesen 68 cikke jelent meg, ebbõl 14 német és 4 pedig angol nyelven. Fõ mûve az Eingriffe am Auge c. mûtéttankönyve, ami Kreikerrel (késõbb Kettesy) társszerzõségben jelent meg elõször 1938-ban. Blaskovics 32 élete folyamán 27 eredeti mûtéti eljárást dolgozott ki, ebbõl 18 plasztikai sebészetû jellegû. Mûtéteihez mûszereket is tervezett. Ha még valamit szívesen kiemelek mûtétei közül, az a teljes felsõ szemhéj pótlása. Igen jó funkcionális és kozmetikai eredmény érhetõ el vele. Blaskovics debreceni tanszékén Kettesy Aladár, budapesti tanszékén pedig Imre József jr. lett az utódja. Blaskovics mûtétei között nem szerepel az íves eltolás, mert az Imre névéhez fûzõdik. Az alapmûtét köztudottan Celsustól származik. Az évezredek folyamán mások is alkalmazták június 12-én azonban egy Budapesten tartott kongresszuson, az arcon és szemhéjakon való számos alkalmazási lehetõségérõl Blaskovics és Imre is beszámolt. Az elõadásokat a német Klin. Monatsblätter is referálta. A prioritás kérdése 1922-ben merült fel, amikor is egy kongresszuson mindketten elismerték az egyidejûséget, és megegyeztek abban, hogy Imre Blaskovics plasztikának fogják nevezni. Imre késõbb a kettõs elnevezés ellen mégis szót emelt. Blaskovics békés természetének megfelelõen hozzájárult a helyesbítéshez, amely Imre prioritását elismeri. Hazai szemorvos körökben gyorsan kialakult a Blaskovics iskola fogalma, ahol meg lehet tanulni operálni. Ez természetesen nemcsak a plasztikai sebészeti mûtétekre vonatkozott, hanem meghatározó elveire, 32 Blaskovics, L., Kreiker, A.: Eingriffe am Auge. Bearbeitet von A. Kettesy. Stuttgart, Enke,

18 az intézet légkörére. Egyik fõ elve az volt, hogy önbizalom nélkül nem lehet operálni. Ezért kerülni kell mindazt, ami a kezdõ önbizalmát csökkenthette volna. Kiment például a mûtõbõl, ha egy kezdõ operált. További generációk tõle tanulták meg azt az elvet, hogy ha egy kezdõ operatõrnek meglehetõsen rosszul ment egy mûtét, nem azzal kell büntetni, hogy hosszú ideig nem kap mûtétet. Ellenkezõleg, 1 2 nap múlva újra ugyanolyan mûtéteket kellett végeznie, nehogy rögzüljön benne az önbizalom hiánya. Blaskovicsnak az élete volt az operálás, különösen a szemészeti plasztikai sebészeti mûtétek. Sõt, halála is összefügg a mûtétekkel szeptember 20-án több mûtétet is végzett. Kimelegedett s a mûtétek közötti szünetekben szokása szerint nyitott ablaknál hûtötte magát. Harmadnapra lázas lett, ágynak esett. Szeptember 25-én szívmûködése fokozatosan gyengült és szeptember 26-án rövid agónia után, 69 éves korában meghalt. Imre József junior ( ) szemészcsaládba született. Apja idõsebb Imre József szintén a szemészet professzora volt. Az apának is igen széleskörû szakmai és általános érdeklõdése volt, sok területen végzett kiváló és úttörõ munkát. A szemészeti plasztikai sebészet azonban nem tartozott a kedvenc tevékenységek közé. A fia azonban egészen kiváló volt ezen a területen, ezért témánknak megfelelõen a továbbiakban az õ tevékenységével foglalkozunk. Imre József Kolozsvárott, Budapesten és Freiburgban tanult ban Pozsonyban lett a szemészet professzora, majd a város Csehszlovákiához való csatolása után az egyetemmel együtt Budapestre, 1924-ben Pécsre, majd 1929-ben vissza Budapestre költözött ben lett az akkor egyedüli szemklinika professzora. Nemzetközileg ismertté fõleg a szemhéjon végzett és alkotott plasztikai sebészeti mûtétei révén lett. Az íves plasztikáról és a prioritási problémákról már a Blaskovics Lászlóról szóló részben megemlékeztünk. A késõi utódok nem illetékesek arra, hogy e kérdésben döntsenek. Én, mint a Blaskovics iskola késõi tagja azonban készségesen elismerem, hogy e mûtét számos változatának kidolgozásában Imre 33 munkássága meghatározó. A mûtétet íves plasztikának, Imre-féle plasztikának és 1928 óta 34 magyar plasztikának is nevezik. Azt azonban mindig hangsúlyoznunk kell, hogy az íves eltolás ötlete legelõször Celsus könyveiben jelent meg. Imre volt az egyetlen nem német szemész, aki egy részt írt Thiel ben megjelent szemészeti mûtéttan könyvében. Ebben az íves lebeny számtalan felhasználási módját, variációját ismertette kifogástalanul 33 Imre, J.: New principles in plastic operations of the eyelids and face.. J. Am. Med. Ass. 76, 1293, 1921.; Imre, J.: Lidplastik und plastische Operationen anderer Weichteile des Gesichts. Budapest, Studium, Szokolik, E.: Ungarische Augenlidplastik. Klin. Mbl. Augenhk. 80, 652, Thiel, R.: Ophthalmologische Operationen. Leipzig, Thieme,

19 megrajzolt ábrákon és jó minõségû fényképeken. Kezdetben Imre az ív végén Burow-féle háromszög alakú kimetszést alkalmazott. Késõbb rájött arra, hogy a szögletes hegnél szebb az enyhén kanyarodó, ezért áttért saját találmányára, a sarló alakú kimetszésre. Természetesen Imre más mûtéteket is kifejlesztett. Jó használható még ma is a teljes vastagságú szemhéjhiányt (coloboma) megoldó mûtéte, a lépcsõs plasztika, amelyet késõbb Kettesy módosított. Az íves plasztika azonban valóban kiemelkedõ teljesítmény. Ezt a mûtétet ma is használjuk. Túlzás nélkül állíthatom, hogy az arc területén a legtöbb bõrhiány megoldható íves eltolással. A szemészek teljes vastagságú, szabad bõrtranszplantátumot szívesen nyernek a bõr jó minõsége miatt a fül mögül. A keletkezett, általában nagy, ovális alakú hiány is jól megoldható dupla ívvel. Imre beutazta szerte a világot, járt például Amerikában is. Személye és munkássága nemzetközileg is ismertté vált. Mégis napjainkban már inkább a német nyelvû irodalom emlegeti. Az amerikai szerzõk feledékenyebbek. Példaképpen megemlítem Hatt 36 svájci-német szerzõ szemészeti plasztikai sebészeti tárgyú könyvét. A szerzõ hosszasan mûködött Amerikában, ott vett részt plasztikai sebészeti képzésben. A könyve is amerikai. Szinte csak az utolsó 10 év amerikai szerzõinek munkáját ismerteti és citálja. Leír egy Tenczel és Stewart féle íves plasztikát, amit 1978-ban közöltek. Imre neve azonban az egész könyvben nincs megemlítve. A kölni Neubauer 37 professzor angol, majd németre lefordított mûtéttani könyvet szerkesztett. Engem kért meg arra, hogy Blaskovics és Imre munkásságáról és külföldi kapcsolataikról írjak neki. Azért kéri ezt, írta mert a szemhéjmûtétekrõl szóló fejezete bevezetésében udvarias megjegyzést óhajt tenni amerikai kollégái rossz történelmi emlékezetére. Hiszen a magyar iskola szolgáltatott a legfontosabb adatokat ebben az évszázadban, ehhez a témához írta végezetül. Csapody István ( ) egyenesági szemészdinasztia középsõ tagja. Apja, Csapodi István ( ) a legkülönfélébb témakörökkel foglalkozott. Könyveket írt, megszerkesztette a látásvizsgálatnál használatos elsõ magyar olvasópróbákat (1886). Nyelvészkedett, sokat tett az orvosi nyelv magyarosításáért ben nemességet kapott, akkor került nevükbe az y. Unokája, a legifjabb Csapody István ugyancsak szemész. Szemészeti traumatológiával foglalkozott, fõleg az orbitasérülések elsõdleges és helyreállító mûtéteivel. Témáink szempontjából a középsõ Csapody István 38 tevékenysége a 36 Hatt, M.: Augenärzliche plastische und Wiederherstellungschirurgie. Stuttgart New York, Thieme, Neubauer, H.: In: Mackensen, G., Neubauer, H.: Augenärzliche Operationen. Berlin Heidelberg New York London Tokyo, Springer, Csapody, I.: Augenhöhlenplastik. Bp., Akadémiai Kiadó,

20 legfontosabb. Egyedülálló szemészeti plasztikai sebészeti jellegû mûtétet dolgozott ki szívós munkával. Sõt a legideálisabb mûszereket is megtervezte és elkészítette mûtétéhez ban megjelent Szemüregi plasztikák c. könyve ezzel a mûtéttel foglalkozik. A német nyelvû kiadás Augenhöhlenplastik 1956-ban jelent meg. Csapody mûtéte abban különbözik a szemészeti plasztikai mûtétek elõbbiekben ismertetett céljától és feladatától, hogy nem a látás megóvása vagy helyreállítása szolgálatában áll, hanem kizárólag esztétikai jellegû mûtét. Vannak betegek, akiknek a szeme valami miatt eltávolításra kerül. Ha lehetséges, az operatõrök a kötõhártyát megtartják. A kötõhártyával kibélelt szemgödör alkalmas a mûszem befogadására és szerencsés esetben a szem hiánya fel sem tûnik. Elõfordulnak azonban olyan esetek, amikor kötõhártya sem marad meg, vagy teljesen összezsugorodik. Mûszem (prothesis) ilyenkor nem hordható, s az esztétikai hiba feltûnõ. Mit lehet ilyenkor tenni? A hibás oldalon lehet kötést hordani. Lehet féloldali fekete szemtakarót viselni. A történelembõl több hadvezér ismeretes, akik ezt tették (az orosz Kutuzov marsall, az angol Nelson admirális és az izraeli Dajan tábornok stb.). És létezik az ún. ectoprothesis. Mûanyagból elkészített, a másik oldaléhoz hasonló színûre festett szem és szemhéjak. Ezeket a szemüveg belsõ oldalában lehet rögzíteni. A keret tartja a prothesist az eltakarandó szemüreg elõtt. Az elõzõekben már megemlítettük az elsõ ectoprothesist megalkotó Paré nevét. Ezeken kívül meg lehet operálni a beteget: a hegeket kiirtani, az üreget felszabadítani és valamivel kibélelni. A 19. század végén sok mindennel próbálkoztak. Wolfe 39 nyúl kötõhártyát, Pannas 40 kutyakötõhártyát, Haltenhoff 41 békabõrt próbált ki, természetesen eredménytelenül, hiszen az immunológiai reakció kivédhetetlen volt. Lassan világossá vált, hogy az ember saját bõrét kell felhasználni. Elõször nyeles lebenyekkel próbálkoztak. Felhasználták a Filatov-féle hengerlebenyt is. Csapody mûtétének a lényege az, hogy az orbitát kibélelõ anyag saját, szabad bõrtranszplantatum. Elõször az alkar bõrétõl teljes, vastag, majd Kettesy tanácsára félvastag (irhafelezett) bõrt használt. Hosszas, kitartó munkával cadaverek és koponyák szemüregeinek a vizsgálatával megállapítva a bõrlebeny ideális formáját és nagyságát. A kimetszéshez pillangó alakú fémsablont készített. A bõrt pedig félgömb (2 egymástól eltolható negyedgömb) alakú eszközre varrta és ezzel együtt vitte be a hegektõl megtisztított szemgödörbe. Ideálisnak tekinthetõk azok az esetek, 39 Wolfe, J., R.: Plasztische Operation zur Bildung des Augenlides. Med. Times a. Gaz Cit.: Münchow, W.: Gesichte der Augenheilkund. Stuttgart, Enke, Pannas.: cit.: Csapody, I.: Augenhöhlenplastik. Bp., Akadémiai Kiadó, Haltenhoff.: cit.: Csapody, I.: Augenhohlenplastic. Bp., Akadémiai Kiadó,

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

A FOGORVOSTUDOMÁNY HELYE AZ ÉLETTUDOMÁNYOK VILÁGÁBAN. A FOGORVOSI TUDOMÁNYÁGAK SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBA, A FOGORVOSI TEAM

A FOGORVOSTUDOMÁNY HELYE AZ ÉLETTUDOMÁNYOK VILÁGÁBAN. A FOGORVOSI TUDOMÁNYÁGAK SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBA, A FOGORVOSI TEAM A FOGORVOSTUDOMÁNY HELYE AZ ÉLETTUDOMÁNYOK VILÁGÁBAN. A FOGORVOSI TUDOMÁNYÁGAK SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBA, A FOGORVOSI TEAM Készítette: Dr. Dézsi Anna Júlia ÉLETTUDOMÁNY Alkalmazott tudományok gyakorlati tevékenység

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

Kölcsey Berzsenyi fölött tartott emlékbeszéde a Magyar Tudományos Akadémián

Kölcsey Berzsenyi fölött tartott emlékbeszéde a Magyar Tudományos Akadémián Docēre et movēre Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. pp. 123 128. Kölcsey Berzsenyi fölött tartott emlékbeszéde a Magyar Tudományos

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Antall József A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Igen tisztelt vendégeink, hölgyeim és uraim! Megtisztelõ felkérésnek teszek eleget, amikor a nemzetközi pszichoanalitikus konferencia alkalmából

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Szarvas Gábor és a Magyar Nyelvor

Szarvas Gábor és a Magyar Nyelvor LÁNCZ IRÉN: Szarvas és a Magyar Gábor Nyelvor Száz évvel ezelott, 1895. október 12-én lezárult Szarvas Gábor életpályáj a, befejezetté vált életmuve, és véget ért egy mozgalmas korszak nyelvünk életében

Részletesebben

A plasztikai sebészet alapvonalai

A plasztikai sebészet alapvonalai A plasztikai sebészetről általában A plasztikai sebészet alapvonalai Dr. Németh Tibor Ph.D DipECVS tanszékvezető egyetemi docens SzIE, ÁOTK Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika Email: nemeth.tibor@aotk.szie.hu

Részletesebben

MARGONAUTÁK. Szerkesztők

MARGONAUTÁK. Szerkesztők MARGONAUTÁK Írások Margócsy István 60. születésnapjára Szerkesztők Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna Gábor (I. rész) Ambrus Judit, Bárány Tibor (II. rész) Munkatárs: Teslár Ákos (II. rész) rec.iti

Részletesebben

Könyvtárosképzés Németországban.*

Könyvtárosképzés Németországban.* KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Könyvtárosképzés Németországban.* A könyvtári alkalmazottaknak Németországban három csoportjuk van: felső, középső és alsófokú, a mi fogalmazásunk szerint tudományos tisztviselő, segédszemélyzet

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Hitetek mellé tudást

Hitetek mellé tudást Stíluslap Tanulmánykötet: Tanulmánykötet esetében az idézett művekre így kell hivatkozni: első előforduláskor minden azonosító adatot és az idézett oldalszámot fel kell tüntetni lábjegyzetben, az idézett

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

Goreczky Tamás. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet

Goreczky Tamás. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet Goreczky Tamás BURIÁN ISTVÁN, EGY MAGYAR DIPLOMATA AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA SZOLGÁLATÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben

I. A Szent István Egyetem

I. A Szent István Egyetem I. A Szent István Egyetem REKTORI KÖSZÖNTŐ 2000-ben - több, korábban önálló egyetem és főiskola integrációjával - létrehozott egyetemünk névadójára, államalapító Szent István királyunkra az egész ország

Részletesebben

Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből

Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből Kölnei Lívia Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből A 19. század első évtizedei a szellemi-kulturális fellendülés időszakát hozták el Magyarországra.

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS

Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS 1946-ban született Pécsett egy iparos család egyetlen gyermekeként. 1960-ban jelentkezett a Zipernowski Károly

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus 2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus Borgos Anna az MTA TTK KPI Társadalom és Kulturális Pszichológiai Csoportjának tudományos munkatársa. Kutatási témái a magyar női

Részletesebben

Prof. Dr. Kukán Ferenc élete és munkássága

Prof. Dr. Kukán Ferenc élete és munkássága Prof. Dr. Kukán Ferenc élete és munkássága Bugát Pál Kórház Szemészeti Osztályának 60 éves fennállására rendezett tudományos ülés Gyöngyös, 2005. október 7. A Magyar Szemorvostársaság és elnöksége nevében

Részletesebben

Alföldy Zoltán professzor 25 éven át (1950 1974) a Mikrobiológiai Intézet élén

Alföldy Zoltán professzor 25 éven át (1950 1974) a Mikrobiológiai Intézet élén HORUS Alföldy Zoltán professzor 25 éven át (1950 1974) a Mikrobiológiai Intézet élén Nász István dr. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Mikrobiológiai Intézet, Budapest Az első évek

Részletesebben

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle 3. szint Március-április Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle, jelentette be kedd este a francia író lánya. Kilencvenöt éves korában Párizs környéki

Részletesebben

A 2014. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként

A 2014. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként A 2014. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Kiadó Megítélt támogatás (forint) Acta Ethnographica

Részletesebben

9. Az orvostörténelem oktatása orosz egyetemeken

9. Az orvostörténelem oktatása orosz egyetemeken 9. Az orvostörténelem oktatása orosz egyetemeken Sajátos fejlődést mutatott az orosz egyetemeken az orvostörténelem oktatása, ahogyan az orosz orvosellátás a 18. század elejétől és a az orvosképzés megszervezése

Részletesebben

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók!

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Köszönöm, hogy részese lehetek ennek az ünnepnek, s köszönhetem

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLLAMIGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Államigazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött: Dr.

Részletesebben

Különböző fúvástechnikák összehasonlító vizsgálata

Különböző fúvástechnikák összehasonlító vizsgálata DLA doktori értekezés tézisei Gyivicsán György Különböző fúvástechnikák összehasonlító vizsgálata Témavezető: Dalos Anna (PhD) Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődéstörténeti

Részletesebben

Győrfi Adrienne: Professzionális fogfehérítés

Győrfi Adrienne: Professzionális fogfehérítés A CÉL A TERMÉSZETESSÉG, A HARMÓNIA ÉS AZ ÁPOLTSÁG Győrfi Adrienne: Professzionális fogfehérítés A közelmúltban jelent meg Győrfi Adrienne Professzionális fogfehérítés című könyve a Medicina Könyvkiadó

Részletesebben

A ZSOLTÁR A RÉGI MAGYAR IRODALOMBAN Tudományos konferencia Csurgó, 2007. május 24 26. A konferenciát rendezi a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Károli Gáspár

Részletesebben

Bolberitz Pál Freund Tamás: HIT ÉS TUDOMÁNY - A REMÉNYSÉG VÉGTELEN ÚTJAIN c. könyvének ismertetése

Bolberitz Pál Freund Tamás: HIT ÉS TUDOMÁNY - A REMÉNYSÉG VÉGTELEN ÚTJAIN c. könyvének ismertetése Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter könyvajánlója Bolberitz Pál Freund Tamás: HIT ÉS TUDOMÁNY - A REMÉNYSÉG VÉGTELEN ÚTJAIN c. könyvének ismertetése A könyv egy beszélgetés története, amelybe KLP (Kovács Lajos

Részletesebben

A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól

A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól KÖNYV A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól Ha egyszer valaki megírja a magyarországi antikváriumok történetét, minden bizonnyal a legjelentősebbek között fogja tárgyalni a Borda házaspár, Borda Lajos

Részletesebben

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége tanító 19 fő Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége Munkakör Iskolai végzettség Intézmény neve általános iskolai tanító angol nyelv társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Diploma szerzési

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

egy marslakó BécSBen

egy marslakó BécSBen Egy marslakó Bécsben A magyarok Amerikában sokkal előbb megteremtették Hollywoodot, mielőtt az ennél ártalmatlanabb atombombát megcsinálták volna. (Norman Macrea, az Economist főszerkesztője) Isaac Asimov,

Részletesebben

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés 1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Számlákkal a német sajtóba Problémafelvetés A számla az egyik legkorábban selejtezhető, értéktelen iratfajta. Nem így, ha a számlák 19. századiak. Pl. a reformkori

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: a Magyar Lupus Egyesület közgyűlésén, 2007. május 29. napján, Budapest, Frankel Leó út 25-29 sz. (ORFI, Lukács Klub) alatt.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: a Magyar Lupus Egyesület közgyűlésén, 2007. május 29. napján, Budapest, Frankel Leó út 25-29 sz. (ORFI, Lukács Klub) alatt. JEGYZŐKÖNYV Készült: a Magyar Lupus Egyesület közgyűlésén, 2007. május 29. napján, Budapest, Frankel Leó út 25-29 sz. (ORFI, Lukács Klub) alatt. Jelen vannak: az Egyesület tagjai a mellékelt jelenléti

Részletesebben

A WALDORF-PEDAGÓGIA ELMÉLYÍTÉSE műhely

A WALDORF-PEDAGÓGIA ELMÉLYÍTÉSE műhely WALDORF HÁZ PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZET 1075 Budapest, Asbóth u. 17. Tel.: 1-4610090; 30-3287448; Fax: 1-4136866; E-mail: waldorfhaz@waldorf.hu A WALDORF-PEDAGÓGIA ELMÉLYÍTÉSE műhely 2010. január 29-31.

Részletesebben

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet Jedlik Ányos élete és munkái Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Áttekintés A magyarországi tudomány előzményei Jedlik születésekor: Reneszánsz: átlagos tudományos aktivitás.

Részletesebben

Kis pénzből komoly magyar gyűjtemény

Kis pénzből komoly magyar gyűjtemény beszélgetés Szarvasy Mihállyal Kis pénzből komoly magyar gyűjtemény beszélgetés Szarvasy Mihály New York-i művészeti szakértővel Mattis Teutsch János, Munkácsy Mihály, Moholy- Nagy László három példa olyan

Részletesebben

A 2015. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként

A 2015. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként A 2015. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Kiadó Megítélt támogatás (forint) Acta Ethnographica

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

Állatorvos, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti

Állatorvos, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti 204-391 Biographia 2007.12.04 10:07 Page 379 DR. ZIMMERMANN ÁGOSTON 1875 1963 379 Állatorvos, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti tagja, Kossuth-díjas, az anatómia és fejlôdéstan

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.)

A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.) Szathmári István A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.) B o d n á r Ildikó 2001 tavaszán az ELTE BTK akkori, Pesti Barnabás utcai épületében

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010. TÁRSADALOMFILOZÓFIA TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja az

Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen - tartja az S Z E M E L V É N Y E K A M A G Y A R I G A Z S Á G Ü G Y I O R V O S T A N T Ö R T É N E T É B Ő L Irta: Dr. F Ö L D E S V I L M O S (Budapest) Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

VIZI Elek Szilveszter agykutató 1936-ban született Budapesten.

VIZI Elek Szilveszter agykutató 1936-ban született Budapesten. Interjú 61 MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB NEMZE TI KINCSE A SZÜRKEÁLLOMÁNY Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke pályájáról, a tudomány piaci értékérõl, valamint a tudóstársadalom felelõsségérõl

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla

2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla 2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla Vicsek Lilla a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének docense. Az utóbbi években elsősorban a

Részletesebben

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés RECENZIÓ Farkas Ádám Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán I. Bevezetés Egészen napjainkig számos, a 20. század történetétől elválaszthatatlan koncentráló-, internáló-, munka- és haláltáborok kérdésével

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest)

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) 200 éve született Szentkirályi Zsigmond, a XIX. századi erdélyi bányászat egyik legmeghatározóbb

Részletesebben

Magyarországi diákok az erdélyi felsőoktatásban

Magyarországi diákok az erdélyi felsőoktatásban w kutatás közben 139 Azonban veszélyként látjuk azt, hogy az új szervezeti struktúra esetleg egy újabb, tartalom nélküli, merev, formális keretté alakulhat, egy újabb ernyővé, amely az autonómia jelszava

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

BUZINKAY GÉZA HIDVÉGI JENŐ: REGÖLY-MÉREI GYULA (1908 1974) 1

BUZINKAY GÉZA HIDVÉGI JENŐ: REGÖLY-MÉREI GYULA (1908 1974) 1 A MÚLT MAGYAR ORVOSTÖRTÉNÉSZEI BUZINKAY GÉZA HIDVÉGI JENŐ: REGÖLY-MÉREI GYULA (1908 1974) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai, Gazda István vezetésével, közreműködött: Szállási

Részletesebben

A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK" CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK" CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI I. CIKKEK, TANULMÁNYOK KÖZLÉSÉNEK RENDJE A szerző a közölni kívánt cikket a főszerkesztő címére

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

Időtartam (-tól -ig) 2012-2013 Munkáltató neve és címe Miskolci Egyetem (Központi Igazgatás), 3515 Miskolc-Egyetemváros

Időtartam (-tól -ig) 2012-2013 Munkáltató neve és címe Miskolci Egyetem (Központi Igazgatás), 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Ö N É L E T R A J Z F O R M A N Y O M T A T V Á N Y SZEMÉLYES ADATOK Név DR. LUKÁCS JÁNOS Cím 3535 MISKOLC (MAGYARORSZÁG), ELŐHEGY U. 48/2. Telefon +36 46 565 111/14 11 Fax +36 46 561 504 E-mail janos.lukacs@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Irodalmunk Janus Pannoniustól Balassiig

Irodalmunk Janus Pannoniustól Balassiig Kronológia 1520 1566. Szulejmán szultán 1456. Nándorfehérvár eleste 1526. aug. 29. Mohács 1532. Kőszeg ostroma 1541. Buda a töröké 1552. Eger ostroma 1594. Esztergom ostroma Irodalmunk Janus Pannoniustól

Részletesebben

Az orvostörténelem helyzete Magyarországon 1

Az orvostörténelem helyzete Magyarországon 1 Antall József Az orvostörténelem helyzete Magyarországon 1 Íródott 1981-ben I. Az orvostörténelem hazai helyzetének vizsgálatakor egyaránt szólnunk kell az eredményekről és a kudarcokról, évtizedes, néha

Részletesebben

ItK Irodalomtörténeti Közlemények 2014. CXVIII. évfolyam 4. szám

ItK Irodalomtörténeti Közlemények 2014. CXVIII. évfolyam 4. szám (ItK) 118(2014) Paládi-Kovács Attila Erdélyi János és a Magyar Tudós Társaság / Tudományos Akadémia Az 1825. évi pozsonyi országgyűlést követően hosszú évekbe telt az Akadémia szervezetének, működési rendjének

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára Lengyel András A bibliográfus dicsérete Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára 1 Többféle bibliográfia s bibliográfus létezik. Van, aki könyvel, rendszerez, rendet teremt, aki könyvészeti

Részletesebben

Carcinoma basocellulare plasztikai sebészeti kezelése lokális lebenyekkel az arcon

Carcinoma basocellulare plasztikai sebészeti kezelése lokális lebenyekkel az arcon A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Bőrgyógyászati Osztály Bőrsebészeti Részleg, Kecskemét 1, a Semmelweis Egyetem ÁOK I.sz. Sebészeti Klinika, Budapest 2 és az Országos Onkológiai Intézet Fej Nyak,

Részletesebben

Huszár György SALAMON HENRIK (1865 1944) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai

Huszár György SALAMON HENRIK (1865 1944) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Huszár György SALAMON HENRIK (1865 1944) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Salamon Henrik a magyar fogászat kiemelkedő személyisége, a fogorvos-történelem kiváló művelője

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori tézisek Hegyi Ádám Alex A bázeli egyetem hatása a debreceni és a sárospataki református kollégiumok olvasmányműveltségére 1715 és 1785 között

Részletesebben

Beszámoló. (Ars Veterinaria, Barcelona, 2008)

Beszámoló. (Ars Veterinaria, Barcelona, 2008) Beszámoló (Ars Veterinaria, Barcelona, 2008) A LEONARDO által támogatott gyakorlatomat Barcelonában, az Ars veterinaria (Calle Cardedeu, 3 08023 Barcelona) magánkórházban töltöttem el Artur Font Dipl.

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Almási Balogh Pál 1794-ben született Nagybarcán, Borsod megyében. Ahhoz az értelmiségi

Almási Balogh Pál 1794-ben született Nagybarcán, Borsod megyében. Ahhoz az értelmiségi Kölnei Lívia 1 : Almási Balogh Pál, a reformkori polihisztor és családja Almási Balogh Pál 1794-ben született Nagybarcán, Borsod megyében. Ahhoz az értelmiségi nemzedékhez tartozott, amelynek tagjai kimagasló

Részletesebben

SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével

SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével ( ) Németh László írta a következő sorokat: az orvostörténetnek,

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban Magyar Regionális Tudományos Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27-27 Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. Hagyományos élelmiszerek. 1/2003/HKT számú termékleírás SZIKVÍZ

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. Hagyományos élelmiszerek. 1/2003/HKT számú termékleírás SZIKVÍZ MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus Hagyományos élelmiszerek 1/2003/HKT számú termékleírás SZIKVÍZ Jóváhagyta az Élelmiszer Tanúsítási Szakbizottság, 2003. A termékleírást az MSZT Szabványbolt

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

Érzelmes utazás" Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül

Érzelmes utazás Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül PERSZONALIA Érzelmes utazás" Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül Mit ér(het) az ember, ha magyar frankofon vagy magyar anglofon író? Két nemzetközileg elismert, külföldön élő magyar

Részletesebben