SZERETETT NEMZET BETSES NYELVÉNEK PALLÉROZÁSA AVAGY: A MAGYAR ORVOS NYELVÚJÍTÓK MUNKÁSSÁGA
|
|
- Klára Gáspárné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZERETETT NEMZET BETSES NYELVÉNEK PALLÉROZÁSA AVAGY: A MAGYAR ORVOS NYELVÚJÍTÓK MUNKÁSSÁGA Vizi E. Szilveszter A középkorban a latin volt a tudomány nyelvezete. Európában latinul írtak és beszéltek a tudósok. Latin volt a kor lingua francája. Ez tette lehetõvé Erasmus gondolatának megvalósulását, a res publica litteraria létrehozását, amely a kor tudományának fejlõdése szempontjából is fontos volt: a tudósok latinul egymást megértve könnyen kicserélhették gondolataikat. Ez persze azt is jelentette, hogy a tudás csak néhány ember számára volt hozzáférhetõ, monopólium volt. Magyarországon azonban még a 19. század elejéig az államigazgatás nyelvezete is latin volt. A magyar orvostársadalom viszont még a mai napig is részben megõrizte azt a gyakorlatát, hogy a diagnózisokat, gyakran a kórfolyamatok leírását is latinul írja. Sõt nálunk ellentétben sok nyugati országgal a vényeken a gyógyszerek és a használati utasítások is latin nyelvezetûek. 1 A 16. században kezdõdik el az a folyamat, amely a magyar mint szakmai nyelv térhódítását eredményezte. Ezzel a társadalom lényegesen nagyobb része számára vált lehetõvé, hogy kora tudományos eredményeit megismerje. Egyébként ez azt is eredményezte, hogy megszokottá vált a magyar nyelv használata. Mivel a nyelv mindig kulcs szerepet játszott egy nemzet fennmaradásában így vált fontossá azoknak a tudósoknak, bele- 1 E témakörhöz kapcsolódóan lásd az alábbi publikációkat: Grétsy László: Globalizáció és anyanyelv. Magyar Orvosi Nyelv No. 1. pp Grétsy Zsombor: Egy izgalmas gyógyszerleírás. Magyar Orvosi Nyelv No. 1. p. 46. Györffy Sándor: Nem magyarkodunk, hanem magyarul beszélünk. Magyar Orvosi Nyelv No. 1. p. 24. Kapronczay Katalin: Orvosok és természettudósok szerepe a nyelvmûvelésben a 18. századi Magyarországon. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetébõl. Szerk.: dr. Vámos Éva, dr. Vámosné dr. Vigyázó Lilly. Bp., MTESZ, pp Michelberger Pál: Nemzeti nyelv a tudományban: múlt-jelen-jövõ? Magyar Orvosi Nyelv No. 1. pp Szabó István Mihály: A szaknyelv jelentõsége az ezredforduló Magyarországán. Magyar Tudomány No. 2. pp Vizi E. Szilveszter: A magyar nyelv szerepe a tudományban és az ismeretterjesztésben. Magyar Tudomány No. 2. pp
2 értve az orvosoknak a tevékenysége, akik kiemelkedõ szerepet játszottak a szakmai nyelv magyarításában, azaz a magyar nyelv térhódításában. A 16. században Nádasdy Tamás által alapított sárvári iskolában, ahol nyomda is volt dolgozott Sylvester János. Sylvester úttörõ munkát végzett az Új Testamentum fordításával, 2 és a vele párhuzamosan készülõ, de az elõbbi megjelenését két évvel megelõzõ Grammatica Hungaro- Latina címet viselõ tankönyvvel. Ezek voltak az elsõ magyar nyelvû botanikai, geográfiai, matematikai szövegeket is tartalmazó kiadványaink. Váradi Lencsés György ( ) tekinthetõ az elsõ olyan nyelvújítónak, aki az orvosi szakmai nyelvet megpróbálta magyarítani. A fiatal Váradi Lencsés György a Padovai egyetemen ahol Vesalius is tanított részesült orvosi képzésben. Innen került Erdélybe. Egész orvosságról való könyv azaz az Ars Medica kiadását Heltai Gáspár készítette elõ, de végül is kiadatlan maradt a kézirat, amely a 16. századi erdélyi nyelvben használatos szakszavakkal van tele. Varjas-féle 1943-as kiadás után Szabó T. Attila dolgozta fel, ezzel mindenki számára hozzáférhetõvé tette a 16. sz. magyar orvosi szaknyelv megismerését. A most megjelent CD lemez kiadásában Szabó T. Attila az eredeti szöveget ma használatos betûkkel helyettesítette, hogy könnyebben olvasható legyen! Csak érdekességképpen a következõ fejezetek foglalkoznak például a kor által ismert nõgyógyászati megbetegedésekkel: Az asszonyállatnak madrájáról [méhérõl 3 ], madrának tüzelésérõl madrának gennyetsége madrának sebseülésérõl Madrának fájásáról, madrának szorulásáról madrából való vérfolyásról madrának hidegségérõl madrának hévségérõl Folyásokról Havivérfolyásról, Madra leszállásáról, leesésérõl, Meddõségrõl, fogantatásról, gyermekvesztésrõl, Három dolgok az nehézkesüléshez, közösülésnek elõtte, az közösülés korán, ha azt akarod, hogy fiú vagy leány legyen Fogantatásnak jeleirõl, férfiú-e vagy leány fogantatott, 2 Új Testamentum Magyar Nyelven, A szerzõ megjegyzése
3 gyermekvesztésrõl, hogy gyermeket ne veszítsen az asszonyállat Terhességrõl, szülésrõl, ha gyomrában ételnek kévánsága megveszne, ha valamit kívánna enni Az szülésrõl, A 17. században élt Pápai Páriz Ferenc ( ) tudós, orvos, kollégiumi professzor és költõ. A latin címmel megjelent Pax corporis c. könyve, amely Az emberi testnek belsõ Nyavalyáinak Okairól, Fészkeirõl és azoknak Orvoslásának módjáról való Tracta teljes egészében magyarul íródott. Ezzel Pápai Páriz megalkotta az elsõ, teljes átfogó magyar nyelvû orvosi munkát, amely egyébként Kolozsváron jelent meg. Weszprémi István orvos 1776-ban Debrecenben adja ki az elsõ magyar nyelvû szülészeti tankönyvet ( Bába mesterségre tanító könyv ), amely valójában Crantz bécsi szülész professzor tankönyvének fordítása. 4 Benkõ Sámuel a leydeni bölcsész diploma után Pesten szerez orvos-doktori oklevelet 1781-ben és Kassán adta ki magyar nyelven A hójagos himlöröl való tanáts-adás, Miképpen kelljen a nyavalyába esnek, orvosolni, hogy mind testeknek szépségekben és épségekben meg-maradjanak, mind pedig igen kevés számmal haljanak meg c. könyvét, amely még a himlõoltás hazai bevezetése elõtt jelenik meg. Nyelvészeti szempontból nagyon jelentõs Rácz Sámuel ( ) orvosprofesszor munkássága, aki Orvosi tanítás címmel 1778-ban Budán kiadatja magyar fordításban az osztrák Stöck professzor könyvét hadi és mezei borbélyok számára. Érdekesség, hogy Rácz könyvében a Váradi Lencsés György által 16. században honos asszonyállat kifejezést az asszonyemberrel váltotta fel. Madra helyett nadráról ír, de az uterusra már a méh kifejezés is megtalálható nála Az Asszonyok nyavalyáiról c. fejezetben: Némellykor á fejér folyás egyedül csak á Nádrának vagy-is szülõ anya-méhnek különös meg-taknyosodásától függ; ebben az állapotban á No le-írt orvosság igen hasznos. 5 A menstruális ciklust asszonyi hószám -nak nevezte el. Rácz, aki egyébként a pesti egyetem dékánja, majd rektora lett 1789-ben kiadott A Physiologiának rövid sommája c. tankönyvében saját magáról a következõket írta, a Szabad mesterségeknek, philosophiának és orvosi tudományok doctora; és Pesten a királyi universitásban a physiologiának közönséges, és rendes tanítója. Ebben a tankönyvben kora legkorszerûbb orvosi gondolkodását közvetíti magyar nyelven, és ezt akkor teszi, amikor Európában még fõleg latin nyelvû tankönyveket használnak. Ezen kívül még két magyar nyelvû könyve is megjelenik Fizio- 4 Weszprémi István: Bába-mesterségre tanító Könyv. Debretzenben, Lásd p
4 logia, anatomia, materia medica [gyógyszertan a szerzõ megj.], sebészet és bába (1794) valamint az Orvosi Praxis (1801). Nem véletlen, hogy 1793-ban a magyarul verselõ fiatal Csokonai Vitéz Mihály lelkesen üdvözli az orvosprofesszort A híres Rácz Sámuel Úrhoz c. versében: Uram! Örvendez a magyar Haza, hogy a mostani Esculap fiait hallja Magyar hangon szólani; Hogy görög-módi ruháit Hyppokrates letette S magyar köntösre váltotta S már azt is megszerette. Galenus már Pestet lakja, Szólván magyar nyelven a, hangzik a Dunának mindkét partjain Avicenna 6 Nagyon jelentõs volt a Beszéd a nemes magyar nemzethez, hogy Magyarországban lehet, s kell is a magyar nyelvet és a magyar tanításokat felállítani és hogy az Universitásnak Pest a legjobb hely c ben közölt írása, amely komoly szerepet játszott abban, hogy latin helyett magyarul és nem németül kezdtek oktatni az egyetemeken. Földi János, Szalontán született, ott ahol Arany János ban avatják orvosdoktorrá. Ugyanekkor kezdi levelezését Kazinczy Ferenccel, verseket küld neki, munkatársi kapcsolatba került vele. 7 Weszprémi István fõorvos Juliska nevû leányával 1790-ben kötött házasságot. Hajdúhadházban fõorvosi kinevezést nyert, hogy közel Debrecenhez kapcsolatba kerül Fazekas Mihállyal, Diószegi Sámuel prédikátorral, és Csokonai Vitéz Mihállyal. Elsõ mûve Rövid Kritika és Rajzolat a Magyar Füvészet-tudományról, amelynek függeléke 289 magyar növénynevet sorol fel. Következõ mûve a Természet históriája Linné systémája szerint (Pozsony, 1801). Ez 1118 új magyar állatnevet tartalmaz. Például: bélféreg, czinke, futrinka, galandféreg, leveli béka, ponty, termesz, teknõsbéka, végbél kukac. Két orvos, Földi János és Gyarmathy Sámuel nevéhez fûzõdik az ún. Debreceni-Grammatika néven ismertté vált magyar nyelvtan, amelyet 1795-ben Bécsben adtak ki. 8 A könyvet erõsen kritizálták, 6 Csokonai Vitéz Mihály: A híres Rácz Sámuel Úrhoz 7 Benkõ Lóránt: Kazinczy Ferenc és kora a magyar nyelvtudomány történetében. Bp., Akadémiai Kiadó, (Nyelvtudományi Értekezések 113.) 8 Magyar Grammatika, mellyet készített Debreczeben egy Magyar Társaság. Béts, a Magyar Hírmondó Íróinak Költségével Alberti betõivel, 1795.; lásd még: Gyarmathy Sámuel: Vocabularium Szótár, mellyben sok magyar szókhoz hasonló hangú idegen nyelvbeli szókat rendbe szedett Béts, Zwack,
5 mert a szerzõk maguk is alkottak új szavakat és Toldi Ferenc szerint a szótár csak gyûjtõje lehet egy tudományos irodalom által teremtett mûnyelvnek. Egyébként Földi János is 1779-ben idõmértékes verssel köszöntötte Rácz Sámuel magyarul írt A borbélyi tanításoknak elsõ darabja c. könyvét: Olly ember pedig, á ki bóldogítja Ezzel Nemzetedet; ki Bontzolást is, Testünkben magyaros nevén nevezve Minden részt, Magyarúl íra. Egyébként szükséges megjegyezni, hogy a században az orvosokat és a sebészeket, bábákat külön oktatták és a magyar nyelvû tankönyvek fõleg a sebészek és szülésznõk számára íródtak. Gyarmathy Sámuel ( ) orvosdoktort kell még megemlítenünk, akit orvosi végzettsége ellenére elsõsorban nyelvészeti kutatásai révén méltat a 18. századi mûvelõdéstörténet. Õ maga írta le egyik munkája elõszavában, hogy a gyógyítás mellett megmaradt szabad idejében kezdett el a szeretett Nemzet betses Nyelvének pallérozásával foglalkozni, 1788-ban látott hozzá Okoskodva tanító magyar nyelvmester -ének megírásához, azonban csak 1794-ben valósult meg a mintegy 650 oldal terjedelmû mû kinyomtatása. Ugyanebben az évben jelent meg ennek a kiegészítéseként az Új próba a magyar írás módjában c. írása is, amelyben egy új, egységesített helyesírás bevezetését javasolta. Élete fõmûvét az Affinitas linguae Hungaricae cum linguis fennicae originis grammatica demonstrata c. 400 oldalas könyvet (Göttinga, 1799). A könyv sikerét jelzi, hogy elismeréseképpen a Göttingeni Tudós Társaság tagjai közé választotta. Ezzel a munkájával Gyarmathy egyébként megalapította a finnugor összehasonlító nyelvészetet. 9 Bene Ferenc tanítványa Gebhardt Ferenc ( ) 1823-ban lett a különös kór- és gyógytan rendes tanára. Egyébként gyógyszertant is õ adja elõ. Õ volt az elsõ aki 1823-ban magyarul tartotta meg a székfoglaló elõadását. Az Orvosi Hetilapban megjelent nekrológjában 10 kiemelték, hogy fiatal korában a magyar irodalommal buzgón foglalkozott ekként ma magyar orvosi irodalom terén az elsõ kezdeményezõk közé tartozott A különös orvosi nyavalya és gyógytudományos alapvonaljai c. kétkötetes munkája (1828/30) magyarul íródott. Kovács Pál, Gyõrött praktizáló orvos, 1833-ban kapott orvosi diplomát Pesten. Novelláival Kisfaludy szerkesztette Aurórá-ban jelentkezett 9 Lásd részletesebben: Buzinkay Géza: Gyarmathy Sámuel ( ). Orvosi Hetilap pp Orvosi Hetilap has
6 elõször. Hatalmas érdemei vannak, Gyõr (Raab) a német kultúrájú város elmagyarításában. Késõbb az MTA tagja lett. Barna Ignác, a 13. huszárezred fõorvosa elsõ verseskötetét 1846-ban jelentette meg. Akadémiai tagságát viszont Vergillius fordításokért kapta. Bene Ferenc ( ) orvosprofesszor, 1831-tõl akadémiánk tagja, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyûléseinek életre hívásában jelentõs szerepet játszott. Indítványát a Budapesti Tudományegyetem orvosi kara július 25-én fogadta el májusában tartották elsõ vándorgyûlésüket, amelynek programját Bugát Pállal együtt készítették elõ. Bugát Pál ( ) a pesti egyetem elméleti orvostan tanszékvezetõ professzora ben Schedel Ferenccel (azaz Toldyval) együtt megindította az elsõ magyar nyelvû orvosi folyóiratot, az Orvosi Tárt. Az Orvosi Tár, bár elsõ sorban a gyakorlati orvostudomány tárháza kívánt lenni, megtartotta a kapcsolatot a többi természettudományokkal: közölt természettudományi cikkeket is. Sõt megjelenése elsõ öt éve alatt a Természettudományi Társulatnak, amelyet május 28-án javaslatára akadémikus társaival alakítottak meg, is a folyóirata volt. Magyar és külföldi orvosok cikkeit közli. Könyvismertetés vegyes tudósítások, álláshirdetések, pályázati kiírások szerepelnek: Pl. A deákul írt pályaírásoknak. 11 Bugát 1848-ban Magyarország tisztifõorvosa lesz. Még ebben az évben javaslatot tesz Egy népszerüsítõ folyóirat megindítására. Javaslata, elképzelése január 1-vel valósult meg, akkor indult el a Természettudományi Közlöny, amely ma is megjelenik Természet Világa címmel és fontos szerepet játszik az ismeretek terjesztésében. Bugát az uralkodónak ajánlotta a Természettudományi Szóhalmaz címû könyvét, amely nél több, részint magától Bugát-tól és részben nyelvújító társaitól származó mûszót tartalmaz. Munkásságát értékes királyi gyémántgyûrûvel jutalmazták. A túlzásba vitt nyelvújítói tevékenységet kortársai közül sokan kritizálták. Toldy Ferenc rövid, meleghangú nekrológgal így búcsúzott Bugáttól, az akadémikustól az Akadémia július 11-i ülésén, magyarul helyesen szólni Révai; szépen Kazinczy; mûszabatosan Bugát tanította e nemzetet. 12 A magyar orvostudomány és a nyelvészet jelentõs alakja Schedel (Toldy) Ferenc orvosprofesszor, aki a diétetika területén dolgozott. Késõbb lesz az irodalomtörténet, valamint a magyar nyelv és irodalom mûvelõje. 13 A reformkor szellemi életét irányítja Bajzával és Vörösmartyval 11 Orvosi Tár p V. ö. Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története a legrégebbi idõktõl a jelen korig, rövid elõadásban. 2. köt. Pest, Emich, Irodalomtörténetének idevágó részei a következõk: Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története a legrégebbi idõktõl a jelen korig. Pest, Emich, p. 32., pp , , ,
7 együtt. Egyébként õ írta az elsõ monográfiát a mûfordítás elméletérõl is. A Kisfaludy Társaság megalakításának kezdeményezõje. Toldy a Magyar Mûnyelvi Bizottmány elnöke a következõ levelet írta Jedlik Ányosnak: A magas közoktatási ministerium rendeletébõl egy, a gymnasiumi tanítás körül az illetõknek zsinórmértékül szolgálandó magyar mûnyelv kidolgozására bizottmány lévén rendelve, a Tekintetes Úr egyik tagjául neveztetett ki. Megkülönböztetett tisztelettel vagyok a Tekintetes Úrnak alázatos szolgája Toldy Ferenc mint A magyar mûnyelvi bizottmány elnöke. Ennek a Bizottmány tagja volt még Pólya József, orvosprofesszor. A Bizottmány feladata az volt, hogy a magyar mûnyelv kialakításával egyre könnyebbé tegye a tudományok megértetését és megértését: a magyar nyelvet az idegen szók nem csak kellemetlenül zavarják, mint a melynek hangzásától lényegesen elütnek, de felette nehezen kezelhetõk is, miután származékokat csak bajjal és darabosan képeznek. Nem vegyülvén a magyar elõadással mindannyi foltok gyanánt ennek tiszta folyását elidomtalanítják. Meg kell említeni Almási Balogh Pál, orvost, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, aki egyébként Széchenyi háziorvosa is volt. Szintén nyelvújító volt és akadémiai aranyérmet kapott a filozófia nyelvének magyarításáért. Amíg a 16. századtól kezdve az orvosok a magyar nyelv megalapozásában jeleskedtek az elmúlt évszázadban már nem, mint nyelvújítók, hanem feltûnõen sokan vannak, akik orvosi tevékenységük mellett, verset, novellát, regényt írnak és ezzel szerepet játszottak a magyar nyelv pallérozásában. Az orvos Csáth Géza, Földi Mihály, és a hatalmas Németh László mellett Ágai Adolf, Peterdi István, Salgó Ernõ, Tömörkény István, Töltényi Szaniszló, Hugó Károly, Osvát Kálmán, Sztankovics Kornél, Forbáth Imre, Sebes Ernõ, Fábián Dániel, Pude Sándor, Mária Béla, Magyar Imre, Benedek István igényességgel használták a magyar nyelvet verseikben, regényeikben. 14 Álljon itt befejezésképpen Szent-Györgyi Albert verse a Psalmus Humanus ötödik zsoltára: Uram! E drága bolygót adtad nekünk lakóhelyül Rejtett titkos kincsekkel tele. Képessé tettél mûvedet megérteni. Könnyítsd meg hát munkánk, ûzd el a éhséget és a kórt, 14 Lásd e témakörrõl részletesebben: Szállási Árpád: Magyar írók orvosai és a magyar orvosírók. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 1998.; Lázár György: Népi írók Orvos írók Recipe. In: Magyar Orvosírók és Képzõmûvészek Köre XXV. jubileumi antológia. Szerk.: dr. Barta Kálmán. Békéscsaba, Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, pp
8 Kiássuk a kincset, hogy elherdáljuk, Hogy megalkossuk a pusztulás iszonyú gépezetét, Mely most azt pusztítja, amit mások építettek, Mely majd ellen fordul, elpusztít engem s gyermekeim. Uram! Legyünk társak az alkotásban. Dolgozzunk tovább mûved nyomán, hogy bolygónk a bõség, a boldogság És az összhang erõs otthona legyen. Szent-Györgyi Albert, aki egyébként irodalmi lapot is szerkesztett Szegedi Hét címmel, amelyben verseket is közölt, a következõt írta Selye János In vivo c. könyve elé: az életet csak az értheti meg, aki egy kicsit költõ is. Talán ez lehet az oka, hogy oly sok orvoskolléga volt nemcsak az irodalom élvezõje, de mûvelõje is. 408
9 ADATOK A SZEMÉSZETI PLASZTIKAI SEBÉSZET TÖRTÉNETÉHEZ Zajácz Magdolna Tudjuk azt, hogy amióta az ember gyógyító tevékenységet folytat, azóta a gyógyítást köztiszteletben álló orvosok végzik. A sebészkedés hosszú ideig alantasabb tevékenységnek számított és a sebészeknek sem volt igazán tekintélyük. Már a hippokratészi eskü megígérteti az orvosokkal, hogy mûtéteket (hólyagkõmetszés) nem végeznek, hanem ezek elvégzését olyanokra hagyják, akiknek ez a foglalkozása. Érdekes a szöveg, mert nem tiltja a sebészeti beavatkozást, csak kinyilvánítja, hogy méltóságon alulinak tartja. A hippokratészi eskü az orvosi magatartással kapcsolatos részekben feltûnõ hasonlatosságot mutat az indiai Susruta irataihoz. Utóbbiak azonban lényegesen több sebészeti kérdéssel (kõmetszés, császármetszés, hályogmûtét, plasztikai mûtétek, pl. arcplasztika, egyes testrészek mûvi pótlása, stb.) foglalkoztak. 1 Szemészeti témájú írásból lehetetlen kihagyni Aulus Cornelius Celsus 2 De medicina c. könyvét, amelyben már mûtéteket (hályog, entropium, ectropium stb.) írt le. Ez a nem orvos szerzõ még egyes mûtétek apróbb, technikai fogásait is leírta. Témánk szempontjából fontos, hogy már megjelentek a szemészeti plasztikai mûtétek. A Celsus által leírt és ajánlott mûtétekkel tulajdonképpen a sebészek és a szemészettel is foglalkozók elégedettek is voltak mintegy 1800 évig. Kevés kivételtõl eltekintve szinte nem is ajánlottak új módszereket. A szemészeti sebészet fejlõdése a 16. században kezdõdött. Ekkor már voltak olyan orvosok, akik összeszedték és leírták az addig összegyûlt tudásanyagot. Fontos segítséget nyújtott az anatómia és az optika fejlõdése. Nagyon fontos szerepet játszott továbbá az ügyes, képzett sebészek számának a növekedése is. A külsõleg jól látható szembetegségeket általában sebészek kezelték. Csak a látható külsõ jelek nélkül fellépõ látásromlások kezelése maradt az orvosokra. Aki ebben az idõben mint szemorvos híressé vált, az szinte kivétel nélkül chirurgus volt. 3 A sebészet 1 Münchow, W.: Geschichte der Augenheilkunde. Stuttgart, Enke, Celsus, A. C.: De medicina libri octo. Leiden, Bevelaqua, Münchow, W.: Geschichte der Augenheilkunde. Stuttgart, Enke,
10 megújulása Franciaországból indul ben az I. Ferenc király ( ) akadémia fokozatot, a Doctor chirurgiae -t is megalapította. Feltétlenül meg kell említenünk Ambroise Paré-t 4 ( ), aki már olyan mûtéteket csinált, amiket csak a 19. századtól kezdtek plasztikai sebészeti mûtéteknek nevezni. Õ volt az elsõ, aki a mûszemet megemlítette, de nem õ fejlesztette ki. Már Egyiptomban és az antik Rómában is készítettek mûszemeket drágakövekbõl és fémekbõl, mégpedig fõként a múmiák és szobrok számra. Viszont õ fedezte fel és írt le legelõször egy ectoprothesist. Taft anyaggal bevont egy hajleszorító drótot, a végére illesztett egy szem alakúra hajlított részt. Ezt finom bõrrel bevonta, a másik szemhez hasonlóra festette és a dróttal a fül fölött vezetve a szemgödör elé hajlította. Kétségtelen, hogy a reneszánsz idejébõl a legszebb és legbõségesebb szemészeti mûtéttani és plasztikai sebészeti anyagot felölelõ könyv Georg Bartisch 5 Augendienst vagy Ophthalmoduleia c. könyve. A könyvet elõször 1583-ban adták ki Drezdában. Számos szép fametszet található benne Bartisch ben Königsbrüch mellett egy igen kis településen, Gräfehainben, született. Innen származott és e kis faluról nevezték el Albrech von Graefe 7 családját (Gräfe majd von Graefe) is. Bartisch sebész volt, de szívesen foglalkozott szemészeti problémákkal is. Könyvében számos mûtétet leírt. Új mûtétnek számított a pillaszõrök lemetszése trichiasis esetében. Mûtéti megoldást ajánlott blepharochalasis és ptosis, azaz nehéz és hosszú szemhéjak ellen. Igen eredeti gondolat a satuszerû kis mûszer, amellyel az általa feleslegesnek tartott szemhéjbõrt pár nap alatt a leszorítás fokozása által elhalásra késztette. Õ volt az is, aki leírta és mûszereket is készített az orbita teljes kiürítéséhez. Ez volt tehát az elsõ exenteratio orbitae. Bartisch könyvébõl egy példányt August von Sachsen hercegnek dedikált és saját kezûleg kifestett. Ez a példány sajnos a II. világháborúban elveszett. A könyvet 1686-ban Nürnbergben újra kiadták. E könyvbõl készíttetett facsimile példányokat a Julius Hirschberg Társaság és ajándékozta tagjainak. E sorok írója is abban a szerencsében részesült, hogy kaphatott egy példányt. A sebészet a 18. század végéig minden operatív szakmát magában foglalt, így a szemészetet is. A 19. században kezdõdött az elkülönülés. Bécsben például 1812-ben alapították az elsõ szemklinikát és kezdõdött el a kizárólagosan szemészeti mûtéti tevékenység. A sebészet fejlõdése is 4 Paré, Ambroise: Opera Ambrosii Parei. Paris, Dv-Pvys, cit.: Münchow, W.: Geschichte der Augenheilkunde. Stuttgart, Enke, Bartisch, G.: Augen-Dienst, Scheuerer Nürnberg, Uo 7 Graefe, A. von.: cit.: Münchow, W.: Geschiche der Augenheilkunde. Stuttgart. Enke,
11 tovább folyt. Alágazatok alakultak ki, amelyek közül jelen témáink szempontjából csak a plasztikai sebészet érdekes. Már évezredekkel Kr. e., majd az azt követõ évszázadokban is a sérülések legfrekventáltabb területe a fej különösen pedig az arc volt. De a korabeli törvények is gyakran büntették csonkítással a különbözõ bûnöket. Így volt ez Európában is, de különösen gyakori volt ez a módszer a keleti országokban. Ezek mellett a szifilisz is károsodásokat okozott az arcon. Tehát a helyreállító sebészeti tevékenységre nagy igény volt. A 16. századtól már virágkorát élte ez a Chirurgia curtarum néven nevezett sebészeti tevékenység. Megjelent a prosthesis fogalma is. Gaspar Tagliacozzi 8 ( ) a felkarról vándoroltatott bõrlebenyt az arcra. Ezzel kezdetét vette a más testrészekrõl, távoli elfordított és hídlebenyek alkalmazása. Ugyanabban az évben (1818) közölt a sebész Carl Heinz Dzondi 9 az arcról vett bõrlebennyel képzett szemhéjat és Carl Ferdinand von Graefe 10 hasonló típusú orrmûtétet. Az orvostörténelemben Dzondi teljesítménye kissé háttérbe került, pedig nagyjelentõségû volt. Graefe elõnye viszont abból származik, hogy õ alkotta a rhinoplastica és a blepharoplastica szavakat ban ezek alapján vonult be a plasztikai sebészet kifejezés is az orvostudományba. A 19. században nõtt az érdeklõdés a plasztikai sebészet, de legfõképpen az arc helyreállító sebészete iránt. Új eljárások születtek. Az elsõ monográfiát Carl Georg Fricke, 11 hamburgi sebész írta ben a blepharoplasticaról. Friecke Graefe tanítványa volt. A halánték területérõl vett torziós lebenyét ma is használják a szemhéj bõrdefektusainak a fedésére. Johann Friedrich Dieffenbach 12 ( ) német sebész, berlini egyetemi tanár fektette le korának plasztikai sebészeti követelményeit ugyancsak szemhéjképzõ mûtéte kapcsán. Carl August Burow 13 ( ) königsbergi sebész, egyetemi tanár többek között ugyancsak a szemhéjak plasztikai sebészete terén jeleskedett. Szemhéjképzõ módszere lényegében az íves plasztika elveit rögzítet- 8 Tagliacozzi, G.: cit.: Münchow, W.: Geschichte der Augenheilkunde. Stuttgart, Enke, Dzondi, C. H.: Bildung eines neuen unteren Augenlides aus der Wange. J. pract. Arzneik. u. Wundarzneik. (Hufeland) 47, 99, Graefe, C., F.: Rhinoplastik, oder die Kunst den Verlust der Nase organisch zu ersetzen, in ihren früheren Verhältnissen erforscht und durch neue Verfahrenweisen zu höherer Volkommenheit gefördert. Berlin, Reimer, Fricke, J., C., G.: Die Bildung neuer Augenlider (Blepharoplastic) nach Zerstörung und dadurch hervorgebrachten Auswärtswendungen derselben. Hamburg, Perthes u. Besser, Dieffenbach, J., F.: Die operative Chirurgie, 2 Bde. Leipzig, Brockhaus, Burow, A.: Zur Blepharoplastic. Mschr. Med. Augenhk. u. Chir. (Ammon) 1, 57,
12 te. Az eltolást segítõ, késõbb Burow-féle háromszöget 1838-as közleményében nem emelte ki, csak végezte. Az 1855-ben megjelent monográfiájában írta le jelentõségét és azt, hogy már tizenhét éve végzi. Az íves eltolás a háromszöggel ideális eljárás. Módszereit késõbb Imre József jun. ( ) dolgozta ki. Ma is jól alkalmazható módszer. A szemhéjak területén végzett szabad bõrátültetést kezdeményezõjének J. R. Wolfe 14 ( ), skót sebészt tartják. Õ 1893-ig Glasgowban élt, majd Ausztráliába vándorolt ben közölte az alkarból vett szabad bõr átültetésével végzett mûtétét. Valójában azonban nem övé a prioritás. Alexander Auvert 15 (Moszkva) már 1848-ban leközölt egy esetet. Egy nagy szemhéjdaganatot exstirpált, majd a hiányt a felkarról vett bõrrel fedte. Jaques-Louis Reverdin 16 ( ), (Genf) módszerét 1869-ben közölte. Ez a módszer azonban nem honosodott meg a blepharoplastica területén. Spencer Watson 17 ( ) angol sebész és szemész pedig pillaszõrsor transzplantációt ajánlott. A félvastag bõr átültetésének történetérõl magyar vonatkozásai miatt a késõbbiekben emlékezünk meg. A 19. században, noha a sebészet és a szemészet is nagyot fejlõdött, tekintélyéért nemcsak a lakosság körében, de az egyetemeken is küzdeni kellett. Ausztriában például, bár mindkét szakmában katedrát alapítottak, valójában a görögöktõl fennmaradt Chirurgiá -t továbbra is kézmûves mesterségnek tartották és alsóbbrendûnek is az ún. akadémikusokénál. Elõször Poroszországban, majd Szászországban (1750) tették kötelezõvé a sebészet tanulmányozását. Aki vidéken akart praktizálni, részt kellett venni Drezdában egy kurzuson és eredményesen kellett vizsgáznia anatómiából és sebészetbõl tõl Franciaországban is ugyanazt a sebészeti képzést kapta minden hallgató, függetlenül attól, hogy késõbb sebész vagy mediciner lett. Ennek ellenére mindkét szakma tagjai szigorúan ragaszkodtak a merev munkamegosztáshoz, azaz ahhoz, hogy a sebész végezze az alacsonyabb rendû mûtéti tevékenységet, a tudós mediciner a magasabb rendû orvosi feladatokat. Jól jellemzi ezt a helyzetet az alábbi történet. William John Little 18 ( ) aki késõbb a Little betegség (cerebralis diplegia gyermek- 14 Wolfe, J., R.: Plasztische Operation zur Bildung des Augenlides. Med. Times a. Gaz Cit.: Münchow, W.: Gesichte der Augenheilkund. Stuttgart, Enke, Auvert, A.: Selecta praxis medicochirurgiae quam Mosquae exercet Alaxander Auvert. 2. Bde. Paris, Bailliere, u. Moskau, Urbain-Renaud, Cit.: Münchow 16 Reverdin, J., L.: Greffes cutanées on autoplastiques. Paris, Bull. Soc. Chir., Ann Watson, S.: Über Operation der Distichiasis. Ophth. Hosp. Rep Cit.: Münchow, W.: Geschichte der Augenheilkund. Stuttgart, Enke, Little, W., J.: cit.: Münchow, W.: Geschichte der Augenheilkunde. Stuttgart, Enke,
13 bénulás) névadója lett Németországba ment, hogy a dongalábat tanulmányozza. Mivel azonban maga is ebben az elváltozásban szenvedett, meg is akarta operáltatni magát. A mûtétet (subcutan Achilles ín átvágás) a híres hannoveri Stromeyer végzte el. Little késõbb saját esete kapcsán errõl a témáról írt disszertációt. Londonba hazatérve Little megalapította orthopediai klinikáját, ahol természetesen operált is. A sebészek azonban beperelték ez irányú tevékenysége miatt. Little-t nem ítélték el, mivel bizonyította, hogy az ínátvágást egy olyan finom késsel, ami alig vastagabb, mint egy kiélezett tû, subcutan végzi. Nincs bõrmetszés, nincs vérzés, tehát az egész nem is sebészeti beavatkozás. Nem állítom, hogy napjainkban is, de a 20. század közepén még mindig fennállt bizonyos ellenszenv sebészek és belgyógyászok között. Jól példázza ezt az alábbi történet. Werner Forssmann 19 német sebész, aki 1956-ban Nobel díjat kapott, egy kongresszus alkalmával egy híres brit sebésszel találkozott. Az meghívta õt Angliába és kapott tõle egy névjegykártyát is. A névjegyen a név elõtt csak az állt hogy Mr. Forssmann egy ismerõs kollégát megkérdezett errõl. Konkrétan azt szerette volna tudni, hogy a híres professzor miért nem tünteti fel névjegyén az õt megilletõ címeket. A válasz a következõ volt. Egyáltalán nem régen a belgyógyászok még olyan önteltek voltak, hogy ha konzíliumba hívták bármely híres sebészt, nem voltak hajlandóak, csak Mister -nek titulálni. Ezért a sebészek e provokációra a következõképpen válaszoltak: And they are very, very proud to be called Mister. ( Nagyon, nagyon büszkék arra, hogy Misternek nevezik õket ), másképp megfogalmazva: igen büszkék arra, hogy sebészek. Az általános sebészekre is persze jellemzõ volt az elfoglalt pozíciók féltése. Védekeztek az ellen is, hogy részterületeket elveszítsenek. Igen jellemzõ az Albrech von Graefe 20 ( ) élete és pályafutása. Mindössze 42 évet élt és 19 év terjedelmû a szakmai pályafutása. Miután szemészeti praxisát megkezdte, három év alatt ismert lett Európában és hat esztendõ alatt világhírû. Iskolájában évente kb. 300 fiatal orvos fordult meg és tanult, akik közül többen késõbb a nemzetközi szemészet vezetõ egyéniségei lettek. Mûtéti tevékenysége jellemzésére megemlíthetõ, hogy több mint hályogmûtétet végzett, igen jó eredményekkel. A plasztikai sebészet nem volt fõ erõssége, pedig a fia volt az elõbbiekben említett híres plasztikai sebésznek, Carl Ferdinand von Graefenek. Érdemei ellenére az egyetemi pályafutás el volt zárva elõle. Ennek oka az volt, hogy csak a szemészet ordinariusa volt, az általános sebészeté nem. A sebészek pedig ellenálltak, nem engedték ki kezükbõl a katedrákat. A ké- 19 Forssmann, US: Selbstversuch. Droste. Düsseldorf, Graefe, A. von.: cit.: Münchow, W.: Geschiche der Augenheilkunde. Stuttgart, Enke,
14 sõbbiekben kiderült, hogy a speciális tanszékek felállításához hozzájáruló törvények megalkotását a parlamentben fõként Rudolf Virchow 21 ( ) akadályozta, nyilván valamiféle meggyõzõdésbõl, hiszen mint patológusnak még érdeke sem fûzõdött hozzá. Ezek után nézzük a magyar plasztikai sebészet, ezen belül a szemészeti plasztikai sebészet, azaz az arc és periorbitális részek plasztikai sebészetének a történetét! Igen sok mindent megtudtunk Zoltán János 22 összefoglaló és a lényeges dolgokat kiemelõ cikkébõl. A 19. század nagy egyéniségei, akik plasztikai sebészeti mûtétekre is vállalkoztak, mind általános sebészek voltak. A legtöbb, késõbbi pesti professzor Bécsben végezte az orvosi egyetemet. Ez magyarázza a következõ évtizedek osztrák, majd ezen keresztül német szakmai kötõdéseit. Az elsõ plasztikai sebészettel foglalkozó könyv 1838-ban Récsey Imre tollából jelent meg. A könyv jól összefoglalta a korabeli és a saját tapasztalatokat. A következõ könyvet Lumniczer Sándor 23 ( ) írta Dermatochirurgica plastica címmel. Arra tanította a fiatalokat, hogy a módszereket természetesen ismerni kell, de képesnek kell lenni ha a helyzet úgy megkívánja a mûtét során bátran változtatni. Egy szemész számára érdekes, hogy sokat említik ezekbõl az idõkbõl a nyúlajak, szájpadhasadék, az orr mûtéteit, relatíve keveset viszont a szemhéjmûtéteket. A szemhéjplasztikák nehézségeit igen találóan Dieffenbach 24 jellemezte 1845-ben: Az újdonképzett orr sikeresnek nevezhetõ, ha egy orrhoz hasonlóan néz ki, legyen az kicsi vagy nagy. Az új száj megfelelõ, ha az ajkak a fogakat fedik és a nyál nem csordul ki. Egy károsodott vagy hiányzó szemhéjat azonban a mûtéttel teljesen az eredetihez hasonlóvá kell tenni. A szemhéjnak kell tudni mozogni, a szemrést zárni, a bulbust fedni, akkor eredményes a mûtét. Igen, Dieffenbach jól látta másfél évszázaddal ezelõtt a szemhéjak plasztikai mûtéteinél egyaránt kell funkcionális és esztétikai eredményekre törekedni. Nagyon érdekes a plasztikai mûtétek múlt századbeli klasszifikálisa. Az Orvosegylet 1872-ben kategóriákat állított fel és árakat szabott meg. 25 A kategóriákba azután beosztotta a különbözõ mûtéteket. Szájpadhasadékot nem is említett. A nyúlajak az I. csoportba került és 1 20 forintba került. A III. csoportba a trachea és a pharingx fistuláinak mûtéti ellátása 21 Virchow, R.: cit.: Münchow, W.: Geschichte der Augenheilkunde. Stuttgart, Enke, Zoltán, J.: The History of Plastic Surgery in Hungary, Plastic and Reconstructive Surgery. 610, Lumnitzer S.. Orvos-sebészi értekezés a képlõ sebészetrõl, általános szempontból. Pesten, Landerer és Heckenast, p. (Latin címlapja: De chirurgia plastica dissertatio inauguralis.) 24 Dieffenbach, J., F.: Die operative Chirurgie, 2 Bde. Leipzig, Brockhaus, Lásd Zoltán id. mûvét
15 került (21 50 forint). A III. csoportba tartozott a teljes szemhéjrekonstrukció, totális rhinoplastica és a vesicovaginális fistula zárása ( forint). Szilágyi Ede ban írt egy cikket az Orvosi Hetilapban, kiterjed tumor eltávolítás után együlésben a szemhéjat és az orrot is rekonstruálta, saját bevallása szerint is nem túl kielégítõ eredménnyel. A magyar plasztikai sebészetrõl nem lehet beszélni Balassa János 27 ( ) említése és méltatása nélkül. Általános sebész volt, de több jelentõs eredményt ért el a plasztikai sebészet területén is. Fõleg az orr és a száj plasztikai sebészete érdekelte, de általános elvei mindenki számára útmutatóak és megszívlelendõek. A defektusok formában és nagyságban annyira különbözõk, mondta, hogy nincs általános séma a megoldásukhoz. A sebésznek mindig új technikákat kell találnia. Másik híres elve az, hogy az arc egyetlen esztétikai egység, ezért a lehetõségeket ebbõl szempontból kell analizálni. Érdekes, hogy a 20. század elején képzõ mûtétek-nek nevezték a plasztikai sebészeti mûtéteket. Mutschenbacher Tivadar 28 ( ) 1912-ben a következõképpen jellemzi ezeket, a hazánkban szerinte Balassa által meghonosított mûtéteket: A képzõ mûtétek, mint olyan mûtétek, amelyek nem sablonszerû technikával bírnak, fõleg a gyakorlatban sajátíthatók el és itt a casuistica még több oktató értékkel bír, mint más mûtéteknél. 20 év alatt a Réczey Imre 29 professzor által vezetett 2. sz. egyetemi sebészeti klinikán 318 képzõ mûtétet végeztek. Ebbõl 35 blepharoplastica, 83 rhinoplastica, 106 cheiloplastica, 29 meloplastica [ma az arcbõr liftinge] és 65 különbözõ plasticus mûtét. Mutschenbacher idézi Eduard Sonnenburg 30 ( ) berlini sebészt is. Mann muss etwas von Künstler haben, um als Chirurg plastische Operationen, besonders im Gesicht mit Erfolg ausführen zu können. Nem véletlenség, hogy a sebészet subtilis mûvészi ágának, a plasztikus sebészetnek fejlõdése összeesik a mûvészet renaissence-ával, a formaérzék és az emberi test szépségébõl ûzött cultus újjáéledésével, tehát körülbelül Donatello korával a XV. század kezdetén. Mutschenbacher 31 cikkében szép rajzok is vannak. A II. III. és IX. ábra rajzai különösen érdekesek a szemész operatõrök számára, mert 26 Szilágyi, E.: Szemhéjképzések hámrákos újképletek kiirtása után (Recontruction of the eyelid after excission of planocellular carcinoma). Orvosi Hetilap 17, 28, Balassa, J.: A képzõ mûtétek. Operationes plasticae (Operations of plastic surgery). Pest, G. Emich, Mutschenbacher, T.: Újabb haladások a képzõ mûtétek során (New achievements in reconstructive surgery). Orvosi Hetilap 56, 980, Réczey, I.: Thiersch-féle bõrátültetés esetei (Some cases of skin transplantation with the method of Thiersch) Orvosi Hetilap 38, 94, Sonnenburg, E.: cit.: Mutschenbacher.: Orvosi Hetilap 56, 980, Mutschenbacher, T.: Újabb haladások a képzõ mûtétek során (New achievements in reconstructive surgery). Orvosi Hetilap 56, 980,
16 szemhéjképzést, illetve a periorbitális régió hiányainak fedését mutatják. A sokkal elõbb (Celsus) és késõbb (Imre) kitalált és továbbfejlesztett mûtétek a szükségletnek megfelelõ módosításai ezek. Az elsõ plasztikai sebészeti osztály Magyarországon 1953-ban alakult meg Érczy Miklós igazgatósága alatt, majd a második egy év múlva Zoltán János vezetésével. Utóbbi intézetben kezdték képezni a szakembereket egyénileg és szervezett tanfolyamok formájában. E sorok szerzõjét is Zoltán Jánoshoz küldte továbbképzésre a DOTE Szemklinikájának akkori igazgatója, Kettesy Aladár ( ). A sebészetre ráépített plasztikai sebészeti szakvizsga 1978 óta lehetséges. Akkor 23 plasztikai sebészi címmel rendelkezõ kolléga volt az országban. A Magyar Sebésztársaság plasztikai sebészeti szekciója 1985-ben alakult meg 32 taggal. A szemhéjak és a periorbitális régióban végzett plasztikai sebészeti mûtétek végzését a szemészek mindenütt, így Magyarországon is feladatuknak tartották. A szemhéjdefektus nemcsak súlyos esztétikai hibát jelent, hanem a szem funkcióit is károsíthatja. Ez pedig az emberi élet szempontjából nem közömbös. Nem túlzás, azt állítani, hogy a világról a legtöbb információt szemünkkel szerezzük. A látószerv épsége szinte minden munka elvégzéséhez nélkülözhetetlen. Ha ez a fontos szerv nincs kellõképpen védve, tönkremegy. Ha a szemrést szemhéjprobléma miatt nem tudjuk nyitni, nem látunk, szûkül a látóterünk, stb. Ha viszont nem tudjuk a szemet becsukni, a szaruhártya kiszárad, kifekélyesedik, perforáció, belsõ szemgyulladás, vakság következhet be. Már tönkrement szemet sem tudunk megfelelõen funkcionáló szemhéjak nélkül megmenteni. Súlyos vegyi sérülés után például technikailag csak akkor végezhetõ el a látást visszaadó keratoplastica, ha fel tudjuk tárni a szemrést, ami sokszor csak mûtéti úton lehetséges. Nagyon ajánlatos a szemhéj és periorbitális régió mûtét elõtti alapos szemészeti vizsgálatát végezni, az esetleg rejtett hibákat feltárni. Még jóindulatú beteg esetében is elõfordulhat, hogy mûtét után jobban figyelve magára, esetleg felfedez olyat, ami addig elkerülte a figyelmét. Egy sebésznek sem öröm, ha egy esetleges esztétikai mûtét után pl. szemszáradás, zöldhályog stb. derül ki. Több szempontból fontos tehát, hogy ezek a plasztikai sebészeti beavatkozások jól képzett szemész operatõrök kezében legyenek, és szemészeti vizsgálat elõzze meg õket. Mi magyar szemészek szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert több mint egy évszázad óta a plasztikai sebészet terén kiváló elõdeink tevékenykedtek, akik nemcsak ragyogó operatõrök voltak, hanem sok új mûtéti eljárást is kidolgoztak. Kiemelkedõ plasztikai sebészeti teljesítményük miatt négy nagy elõdünk munkásságát óhajtom kiemelni. E négy nagy egyéniség ezen a területen: Blaskovics László, ifj. Imre József, Csapody István és Kettesy Aladár
17 Tevékenységük és tanítványaik révén õk szabták meg a magyar szemészeti plasztikai sebészet fejlõdését. Blaskovics László ( ) mindenek fölött és elsõ sorban operatõr volt. Kortársai a szemoperálások nagymesteré -nek nevezték. Türelem és nyugalom jellemezték; szívesen foglalkozott máshol rosszul végzõdött mûtétek helyrehozatalával is. Szívesen tanított és szívesen operált. A kedvenc szakterülete azonban egész életében a szemhéjak mûtéttana volt, azaz a szemhéjak és a periorbitális régió plasztikai sebészete. E területen is kiemelkedõ teljesítmény a ptosis mûtéte. Ez tekinthetõ a világon az elsõ, jó izomrövidítõ, szemhéjemelõ mûtétnek. A szemhéjemelõ musculus levator palpebrae-t a szemhéj belsõ fele felõl kereste fel. A mûtét igen szellemes és logikus. Azt azonban el kell ismerni, hogy ha valaki nem látta a mûtét menetét, a leírás vagy az egyébként jó rajzok alapján nehezen tudja elvégezni. Ma sincs a világon olyan mûtéttani könyv, amely meg ne említené Blaskovics nevét és ezt a mûtétet. Ennek ellenére kevesen végzik. Inkább a bõr felõl végzett levator rövidítõ mûtétek terjedtek el, amelyekkel nagyobb izomkimetszés érhetõ el. Blaskovics a ptosis mûtéten kívül még számos jó mûtétet alkotott. Összesen 68 cikke jelent meg, ebbõl 14 német és 4 pedig angol nyelven. Fõ mûve az Eingriffe am Auge c. mûtéttankönyve, ami Kreikerrel (késõbb Kettesy) társszerzõségben jelent meg elõször 1938-ban. Blaskovics 32 élete folyamán 27 eredeti mûtéti eljárást dolgozott ki, ebbõl 18 plasztikai sebészetû jellegû. Mûtéteihez mûszereket is tervezett. Ha még valamit szívesen kiemelek mûtétei közül, az a teljes felsõ szemhéj pótlása. Igen jó funkcionális és kozmetikai eredmény érhetõ el vele. Blaskovics debreceni tanszékén Kettesy Aladár, budapesti tanszékén pedig Imre József jr. lett az utódja. Blaskovics mûtétei között nem szerepel az íves eltolás, mert az Imre névéhez fûzõdik. Az alapmûtét köztudottan Celsustól származik. Az évezredek folyamán mások is alkalmazták június 12-én azonban egy Budapesten tartott kongresszuson, az arcon és szemhéjakon való számos alkalmazási lehetõségérõl Blaskovics és Imre is beszámolt. Az elõadásokat a német Klin. Monatsblätter is referálta. A prioritás kérdése 1922-ben merült fel, amikor is egy kongresszuson mindketten elismerték az egyidejûséget, és megegyeztek abban, hogy Imre Blaskovics plasztikának fogják nevezni. Imre késõbb a kettõs elnevezés ellen mégis szót emelt. Blaskovics békés természetének megfelelõen hozzájárult a helyesbítéshez, amely Imre prioritását elismeri. Hazai szemorvos körökben gyorsan kialakult a Blaskovics iskola fogalma, ahol meg lehet tanulni operálni. Ez természetesen nemcsak a plasztikai sebészeti mûtétekre vonatkozott, hanem meghatározó elveire, 32 Blaskovics, L., Kreiker, A.: Eingriffe am Auge. Bearbeitet von A. Kettesy. Stuttgart, Enke,
18 az intézet légkörére. Egyik fõ elve az volt, hogy önbizalom nélkül nem lehet operálni. Ezért kerülni kell mindazt, ami a kezdõ önbizalmát csökkenthette volna. Kiment például a mûtõbõl, ha egy kezdõ operált. További generációk tõle tanulták meg azt az elvet, hogy ha egy kezdõ operatõrnek meglehetõsen rosszul ment egy mûtét, nem azzal kell büntetni, hogy hosszú ideig nem kap mûtétet. Ellenkezõleg, 1 2 nap múlva újra ugyanolyan mûtéteket kellett végeznie, nehogy rögzüljön benne az önbizalom hiánya. Blaskovicsnak az élete volt az operálás, különösen a szemészeti plasztikai sebészeti mûtétek. Sõt, halála is összefügg a mûtétekkel szeptember 20-án több mûtétet is végzett. Kimelegedett s a mûtétek közötti szünetekben szokása szerint nyitott ablaknál hûtötte magát. Harmadnapra lázas lett, ágynak esett. Szeptember 25-én szívmûködése fokozatosan gyengült és szeptember 26-án rövid agónia után, 69 éves korában meghalt. Imre József junior ( ) szemészcsaládba született. Apja idõsebb Imre József szintén a szemészet professzora volt. Az apának is igen széleskörû szakmai és általános érdeklõdése volt, sok területen végzett kiváló és úttörõ munkát. A szemészeti plasztikai sebészet azonban nem tartozott a kedvenc tevékenységek közé. A fia azonban egészen kiváló volt ezen a területen, ezért témánknak megfelelõen a továbbiakban az õ tevékenységével foglalkozunk. Imre József Kolozsvárott, Budapesten és Freiburgban tanult ban Pozsonyban lett a szemészet professzora, majd a város Csehszlovákiához való csatolása után az egyetemmel együtt Budapestre, 1924-ben Pécsre, majd 1929-ben vissza Budapestre költözött ben lett az akkor egyedüli szemklinika professzora. Nemzetközileg ismertté fõleg a szemhéjon végzett és alkotott plasztikai sebészeti mûtétei révén lett. Az íves plasztikáról és a prioritási problémákról már a Blaskovics Lászlóról szóló részben megemlékeztünk. A késõi utódok nem illetékesek arra, hogy e kérdésben döntsenek. Én, mint a Blaskovics iskola késõi tagja azonban készségesen elismerem, hogy e mûtét számos változatának kidolgozásában Imre 33 munkássága meghatározó. A mûtétet íves plasztikának, Imre-féle plasztikának és 1928 óta 34 magyar plasztikának is nevezik. Azt azonban mindig hangsúlyoznunk kell, hogy az íves eltolás ötlete legelõször Celsus könyveiben jelent meg. Imre volt az egyetlen nem német szemész, aki egy részt írt Thiel ben megjelent szemészeti mûtéttan könyvében. Ebben az íves lebeny számtalan felhasználási módját, variációját ismertette kifogástalanul 33 Imre, J.: New principles in plastic operations of the eyelids and face.. J. Am. Med. Ass. 76, 1293, 1921.; Imre, J.: Lidplastik und plastische Operationen anderer Weichteile des Gesichts. Budapest, Studium, Szokolik, E.: Ungarische Augenlidplastik. Klin. Mbl. Augenhk. 80, 652, Thiel, R.: Ophthalmologische Operationen. Leipzig, Thieme,
19 megrajzolt ábrákon és jó minõségû fényképeken. Kezdetben Imre az ív végén Burow-féle háromszög alakú kimetszést alkalmazott. Késõbb rájött arra, hogy a szögletes hegnél szebb az enyhén kanyarodó, ezért áttért saját találmányára, a sarló alakú kimetszésre. Természetesen Imre más mûtéteket is kifejlesztett. Jó használható még ma is a teljes vastagságú szemhéjhiányt (coloboma) megoldó mûtéte, a lépcsõs plasztika, amelyet késõbb Kettesy módosított. Az íves plasztika azonban valóban kiemelkedõ teljesítmény. Ezt a mûtétet ma is használjuk. Túlzás nélkül állíthatom, hogy az arc területén a legtöbb bõrhiány megoldható íves eltolással. A szemészek teljes vastagságú, szabad bõrtranszplantátumot szívesen nyernek a bõr jó minõsége miatt a fül mögül. A keletkezett, általában nagy, ovális alakú hiány is jól megoldható dupla ívvel. Imre beutazta szerte a világot, járt például Amerikában is. Személye és munkássága nemzetközileg is ismertté vált. Mégis napjainkban már inkább a német nyelvû irodalom emlegeti. Az amerikai szerzõk feledékenyebbek. Példaképpen megemlítem Hatt 36 svájci-német szerzõ szemészeti plasztikai sebészeti tárgyú könyvét. A szerzõ hosszasan mûködött Amerikában, ott vett részt plasztikai sebészeti képzésben. A könyve is amerikai. Szinte csak az utolsó 10 év amerikai szerzõinek munkáját ismerteti és citálja. Leír egy Tenczel és Stewart féle íves plasztikát, amit 1978-ban közöltek. Imre neve azonban az egész könyvben nincs megemlítve. A kölni Neubauer 37 professzor angol, majd németre lefordított mûtéttani könyvet szerkesztett. Engem kért meg arra, hogy Blaskovics és Imre munkásságáról és külföldi kapcsolataikról írjak neki. Azért kéri ezt, írta mert a szemhéjmûtétekrõl szóló fejezete bevezetésében udvarias megjegyzést óhajt tenni amerikai kollégái rossz történelmi emlékezetére. Hiszen a magyar iskola szolgáltatott a legfontosabb adatokat ebben az évszázadban, ehhez a témához írta végezetül. Csapody István ( ) egyenesági szemészdinasztia középsõ tagja. Apja, Csapodi István ( ) a legkülönfélébb témakörökkel foglalkozott. Könyveket írt, megszerkesztette a látásvizsgálatnál használatos elsõ magyar olvasópróbákat (1886). Nyelvészkedett, sokat tett az orvosi nyelv magyarosításáért ben nemességet kapott, akkor került nevükbe az y. Unokája, a legifjabb Csapody István ugyancsak szemész. Szemészeti traumatológiával foglalkozott, fõleg az orbitasérülések elsõdleges és helyreállító mûtéteivel. Témáink szempontjából a középsõ Csapody István 38 tevékenysége a 36 Hatt, M.: Augenärzliche plastische und Wiederherstellungschirurgie. Stuttgart New York, Thieme, Neubauer, H.: In: Mackensen, G., Neubauer, H.: Augenärzliche Operationen. Berlin Heidelberg New York London Tokyo, Springer, Csapody, I.: Augenhöhlenplastik. Bp., Akadémiai Kiadó,
20 legfontosabb. Egyedülálló szemészeti plasztikai sebészeti jellegû mûtétet dolgozott ki szívós munkával. Sõt a legideálisabb mûszereket is megtervezte és elkészítette mûtétéhez ban megjelent Szemüregi plasztikák c. könyve ezzel a mûtéttel foglalkozik. A német nyelvû kiadás Augenhöhlenplastik 1956-ban jelent meg. Csapody mûtéte abban különbözik a szemészeti plasztikai mûtétek elõbbiekben ismertetett céljától és feladatától, hogy nem a látás megóvása vagy helyreállítása szolgálatában áll, hanem kizárólag esztétikai jellegû mûtét. Vannak betegek, akiknek a szeme valami miatt eltávolításra kerül. Ha lehetséges, az operatõrök a kötõhártyát megtartják. A kötõhártyával kibélelt szemgödör alkalmas a mûszem befogadására és szerencsés esetben a szem hiánya fel sem tûnik. Elõfordulnak azonban olyan esetek, amikor kötõhártya sem marad meg, vagy teljesen összezsugorodik. Mûszem (prothesis) ilyenkor nem hordható, s az esztétikai hiba feltûnõ. Mit lehet ilyenkor tenni? A hibás oldalon lehet kötést hordani. Lehet féloldali fekete szemtakarót viselni. A történelembõl több hadvezér ismeretes, akik ezt tették (az orosz Kutuzov marsall, az angol Nelson admirális és az izraeli Dajan tábornok stb.). És létezik az ún. ectoprothesis. Mûanyagból elkészített, a másik oldaléhoz hasonló színûre festett szem és szemhéjak. Ezeket a szemüveg belsõ oldalában lehet rögzíteni. A keret tartja a prothesist az eltakarandó szemüreg elõtt. Az elõzõekben már megemlítettük az elsõ ectoprothesist megalkotó Paré nevét. Ezeken kívül meg lehet operálni a beteget: a hegeket kiirtani, az üreget felszabadítani és valamivel kibélelni. A 19. század végén sok mindennel próbálkoztak. Wolfe 39 nyúl kötõhártyát, Pannas 40 kutyakötõhártyát, Haltenhoff 41 békabõrt próbált ki, természetesen eredménytelenül, hiszen az immunológiai reakció kivédhetetlen volt. Lassan világossá vált, hogy az ember saját bõrét kell felhasználni. Elõször nyeles lebenyekkel próbálkoztak. Felhasználták a Filatov-féle hengerlebenyt is. Csapody mûtétének a lényege az, hogy az orbitát kibélelõ anyag saját, szabad bõrtranszplantatum. Elõször az alkar bõrétõl teljes, vastag, majd Kettesy tanácsára félvastag (irhafelezett) bõrt használt. Hosszas, kitartó munkával cadaverek és koponyák szemüregeinek a vizsgálatával megállapítva a bõrlebeny ideális formáját és nagyságát. A kimetszéshez pillangó alakú fémsablont készített. A bõrt pedig félgömb (2 egymástól eltolható negyedgömb) alakú eszközre varrta és ezzel együtt vitte be a hegektõl megtisztított szemgödörbe. Ideálisnak tekinthetõk azok az esetek, 39 Wolfe, J., R.: Plasztische Operation zur Bildung des Augenlides. Med. Times a. Gaz Cit.: Münchow, W.: Gesichte der Augenheilkund. Stuttgart, Enke, Pannas.: cit.: Csapody, I.: Augenhöhlenplastik. Bp., Akadémiai Kiadó, Haltenhoff.: cit.: Csapody, I.: Augenhohlenplastic. Bp., Akadémiai Kiadó,
Vizi E. Szilveszter SZERETETT NEMZET BETSES NYELVÉNEK PALLÉROZÁSA AVAGY: A MAGYAR ORVOS NYELVÚJÍTÓK MUNKÁSSÁGA
Vizi E. Szilveszter SZERETETT NEMZET BETSES NYELVÉNEK PALLÉROZÁSA AVAGY: A MAGYAR ORVOS NYELVÚJÍTÓK MUNKÁSSÁGA A középkorban a latin volt a tudomány nyelvezete. Európában latinul írtak és beszéltek a tudósok.
RészletesebbenForrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html
Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott
Részletesebben2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN
RészletesebbenA FOGORVOSTUDOMÁNY HELYE AZ ÉLETTUDOMÁNYOK VILÁGÁBAN. A FOGORVOSI TUDOMÁNYÁGAK SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBA, A FOGORVOSI TEAM
A FOGORVOSTUDOMÁNY HELYE AZ ÉLETTUDOMÁNYOK VILÁGÁBAN. A FOGORVOSI TUDOMÁNYÁGAK SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBA, A FOGORVOSI TEAM Készítette: Dr. Dézsi Anna Júlia ÉLETTUDOMÁNY Alkalmazott tudományok gyakorlati tevékenység
RészletesebbenA kolozsvári egyetem tanárai és a sport
Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később
RészletesebbenHagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék
Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd
RészletesebbenA magyar börtönügy arcképcsarnoka
A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,
RészletesebbenA pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei
Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.
RészletesebbenHogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek
SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb
RészletesebbenDomborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai
Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek
RészletesebbenKölcsey Berzsenyi fölött tartott emlékbeszéde a Magyar Tudományos Akadémián
Docēre et movēre Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. pp. 123 128. Kölcsey Berzsenyi fölött tartott emlékbeszéde a Magyar Tudományos
RészletesebbenProf. Dr. Maróti Mihály ( )
Prof. Dr. Maróti Mihály (1917-2009) DR. MARÓTI MIHÁLY EMLÉKÜLÉS 2017. április 21. BUDAPEST Szervezők: Magyar Növény-Mikroszaporítók Egyesülete Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenIgaz Béla dr. 186 Illés József dr.
Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai
RészletesebbenMUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenKorányi Sándor születésének 150. évfordulóján
A magyar belgyógyászat iskolateremtő tudósai Korányi Sándor születésének 150. évfordulóján XXIII. Magyarországi Egészségügyi Napok Debrecen, 2016. október 5. Előadó: Dr. Gazda István a Magyar Tudománytörténeti
RészletesebbenA pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220
Antall József A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Igen tisztelt vendégeink, hölgyeim és uraim! Megtisztelõ felkérésnek teszek eleget, amikor a nemzetközi pszichoanalitikus konferencia alkalmából
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327
Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század
RészletesebbenDr. Kassai Miklós ( ) emlékére
Dr. Kassai Miklós (1934-2018) emlékére Mély fájdalommal vettük tudomásul a szomorú hírt, hogy Dr. Kassai Miklós főorvos életének 84. évében elhunyt. Búcsúztatásán 2018. január 13-án vettünk részt a hódmezővásárhelyi
RészletesebbenID. SZINNYEI JÓZSEF ( ): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK
ID. SZINNYEI JÓZSEF (1830 1913): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK A HAZAI FOLYÓIRATOKBAN (1778 1873) A szöveget sajtó alá rendezték a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai, Gazda István
Részletesebben2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus
2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus Borgos Anna az MTA TTK KPI Társadalom és Kulturális Pszichológiai Csoportjának tudományos munkatársa. Kutatási témái a magyar női
RészletesebbenTÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
Részletesebben2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla
2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla Vicsek Lilla a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének docense. Az utóbbi években elsősorban a
RészletesebbenEmlékezzünk az elődökre!
Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés
RészletesebbenBeszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal
Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan
RészletesebbenVIZI Elek Szilveszter agykutató 1936-ban született Budapesten.
Interjú 61 MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB NEMZE TI KINCSE A SZÜRKEÁLLOMÁNY Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke pályájáról, a tudomány piaci értékérõl, valamint a tudóstársadalom felelõsségérõl
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
RészletesebbenHAZA ÉS HALADÁs a reformkor
HAZA ÉS HALADÁs a reformkor MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1.Európa politikai helyzete Napóleon bukása
RészletesebbenMagyarországi diákok az erdélyi felsőoktatásban
w kutatás közben 139 Azonban veszélyként látjuk azt, hogy az új szervezeti struktúra esetleg egy újabb, tartalom nélküli, merev, formális keretté alakulhat, egy újabb ernyővé, amely az autonómia jelszava
RészletesebbenA kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem Orvosi Karának tanszékvezetői
A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 92. Gazda István A kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem Orvosi Karának tanszékvezetői 1872 1919, 1940 1944 Könyvfejezet Százhuszonöt éve nyílt
RészletesebbenKi múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja az
S Z E M E L V É N Y E K A M A G Y A R I G A Z S Á G Ü G Y I O R V O S T A N T Ö R T É N E T É B Ő L Irta: Dr. F Ö L D E S V I L M O S (Budapest) Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja
RészletesebbenGyőrfi Adrienne: Professzionális fogfehérítés
A CÉL A TERMÉSZETESSÉG, A HARMÓNIA ÉS AZ ÁPOLTSÁG Győrfi Adrienne: Professzionális fogfehérítés A közelmúltban jelent meg Győrfi Adrienne Professzionális fogfehérítés című könyve a Medicina Könyvkiadó
RészletesebbenSZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK
SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos
RészletesebbenSzerintem ez igaz. Teljesen egyetértek. Ezt én is így gondolom. Ez így van. Fogalmam sincs. Nincs véleményem. Talán így van. Lehet.
1. Mi a véleményed? kártyák Szerintem ez igaz. Teljesen egyetértek. Ezt én is így gondolom. Ez így van. Fogalmam sincs. Nincs véleményem. Talán így van. Lehet. Szerintem ez nem igaz. Nem értek egyet. Én
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
Részletesebben90 éve született Dr. Polinszky Károly, a Veszprémi Vegyipari Egyetem alapítója
90 éve született Dr. Polinszky Károly, a Veszprémi Vegyipari Egyetem alapítója Veszprém, 2012. március 19. Kiadó: Veszprémi Vegyészekért Alapítvány www.vvalapitvany.hu Szerkesztö: Tomanicz Éva Tördelö:
Részletesebben5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS
5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint
RészletesebbenDOKUMENTUM. EDUCATlO 1995/3 DOKUMENTUM pp. 555-560.
DOKUMENTUM Az EDUCATIO dokumentumrovata ezúttal az ún. "Nemzetközi Érettségi" magyar leírását közli. A szöveget a nemzetközi érettségire való felkészítést és megméretést kísérleti jelleggel ellátó Karinthy
RészletesebbenKönyvtárosképzés Németországban.*
KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Könyvtárosképzés Németországban.* A könyvtári alkalmazottaknak Németországban három csoportjuk van: felső, középső és alsófokú, a mi fogalmazásunk szerint tudományos tisztviselő, segédszemélyzet
RészletesebbenBúcsúzunk Dr. Szenohradszky Páltól
Búcsúzunk Dr. Szenohradszky Páltól Szenohradszky Pált búcsúztatjuk, sokaknak Szeno, Doki, legtöbbünknek Pali, Pali Bácsi! Nehéz szívvel, de büszkeséggel vállaltam el, hogy végső útjára kísérve, a Szegedi
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010.
TÁRSADALOMFILOZÓFIA TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAz életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből
Kölnei Lívia Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből A 19. század első évtizedei a szellemi-kulturális fellendülés időszakát hozták el Magyarországra.
RészletesebbenItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA
KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból
RészletesebbenMédiafigyelés FIGYELŐ (66,67. OLDAL)
FIGYELŐ - 2017. 11. 09. (66,67. OLDAL) Dubéczi Zoltán Kamasz Melinda Évente több mint ezer közgazdasági tanuló folytat tanulmányokat vagy kap ösztöndíjat az MNB oktatási programjainak a segítségével. Újabban
RészletesebbenA Borda Antikvárium szakmai kiadványairól
KÖNYV A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól Ha egyszer valaki megírja a magyarországi antikváriumok történetét, minden bizonnyal a legjelentősebbek között fogja tárgyalni a Borda házaspár, Borda Lajos
RészletesebbenKilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle
3. szint Március-április Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle, jelentette be kedd este a francia író lánya. Kilencvenöt éves korában Párizs környéki
RészletesebbenA plasztikai sebészet alapvonalai
A plasztikai sebészetről általában A plasztikai sebészet alapvonalai Dr. Németh Tibor Ph.D DipECVS tanszékvezető egyetemi docens SzIE, ÁOTK Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika Email: nemeth.tibor@aotk.szie.hu
RészletesebbenSzarvas Gábor és a Magyar Nyelvor
LÁNCZ IRÉN: Szarvas és a Magyar Gábor Nyelvor Száz évvel ezelott, 1895. október 12-én lezárult Szarvas Gábor életpályáj a, befejezetté vált életmuve, és véget ért egy mozgalmas korszak nyelvünk életében
RészletesebbenKörkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról
Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori tézisek Hegyi Ádám Alex A bázeli egyetem hatása a debreceni és a sárospataki református kollégiumok olvasmányműveltségére 1715 és 1785 között
RészletesebbenLevélben értesítsen engem!
2013/01/31 1. oldal (összes: 5) [1]Ez a díszes kötet az Országos Széchényi Könyvtár alapításának [2] 210. évfordulójára jelent meg, s a könyvtár nyomtatott katalógusainak szétküldése alkalmából Széchényi
RészletesebbenGULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN
GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN GULYÁS MIHÁLY A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán A Békés Megyei Múzeumok Közleményei
RészletesebbenMARGONAUTÁK. Szerkesztők
MARGONAUTÁK Írások Margócsy István 60. születésnapjára Szerkesztők Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna Gábor (I. rész) Ambrus Judit, Bárány Tibor (II. rész) Munkatárs: Teslár Ákos (II. rész) rec.iti
RészletesebbenKÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK INTERJÚ KÉSZÍTÉSE
KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT Csapatnév Vörösmarty-Fröccs Település Pincehely Interjúalany Spacérné Szili Zsuzsanna INTERJÚALANY: SPACÉRNÉ SZILI ZSUZSANNA CSAPAT NEVE: VÖRÖSMARTY-FRÖCCS 1/1
Részletesebbenegy marslakó BécSBen
Egy marslakó Bécsben A magyarok Amerikában sokkal előbb megteremtették Hollywoodot, mielőtt az ennél ártalmatlanabb atombombát megcsinálták volna. (Norman Macrea, az Economist főszerkesztője) Isaac Asimov,
RészletesebbenSZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével
SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével ( ) Németh László írta a következő sorokat: az orvostörténetnek,
RészletesebbenKi ölte meg Semmelweist?
Ki ölte meg Semmelweist? Silló-Seidl Györggyel beszélget Zöldi László 281 Pillanatnyilag azzal a kérdéssel foglalkozom, miként vezethet a híres emberek (császár, filmsztár) iránt érzett szerelem õrültséghez.
RészletesebbenA szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014)
HERCZEGHNÉ Orbán Éva Melinda A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) Több mint harminc éve tanítok, és mint pedagógust mindig is érdekelt milyen lehet egy
RészletesebbenPihenjen és szépüljön egyszerre az Avalon Resort & SPA-ban!
Pihenjen és szépüljön egyszerre az Avalon Resort & SPA-ban! H-3519 miskolctapolca, iglói út 15. sales@avalonresort.hu www.avalonresort.hu Pihenjen és szépüljön egyszerre az Avalon Resort & SPA-ban! PIHENÉSSEL
RészletesebbenKonferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról
BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október
RészletesebbenÉrintsd meg a Holdat!
Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a
RészletesebbenBolberitz Pál Freund Tamás: HIT ÉS TUDOMÁNY - A REMÉNYSÉG VÉGTELEN ÚTJAIN c. könyvének ismertetése
Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter könyvajánlója Bolberitz Pál Freund Tamás: HIT ÉS TUDOMÁNY - A REMÉNYSÉG VÉGTELEN ÚTJAIN c. könyvének ismertetése A könyv egy beszélgetés története, amelybe KLP (Kovács Lajos
RészletesebbenPropaganda vagy útleírás?
Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS
RészletesebbenLakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára
Lengyel András A bibliográfus dicsérete Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára 1 Többféle bibliográfia s bibliográfus létezik. Van, aki könyvel, rendszerez, rendet teremt, aki könyvészeti
RészletesebbenA BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL
KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát
RészletesebbenNekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével
Nekem ez az életem Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével A patika igényesen felújított, orvosi rendelôknek is helyet adó épületben található a kisváros egyik terének sarkán. A
RészletesebbenA rondell tőrök kialakulása és használata
A rondell tőrök kialakulása és használata Onozó Ervin Tartalom Tartalom...2 Bevezető...1 A fegyver...2 Kialakulása, változatai, megnevezésük...3 Használata...5 Összefoglalás...8 Felhasznált irodalom...9
RészletesebbenGoreczky Tamás. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet
Goreczky Tamás BURIÁN ISTVÁN, EGY MAGYAR DIPLOMATA AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA SZOLGÁLATÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet
RészletesebbenTörök Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban
Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű
RészletesebbenVerseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL
7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi
RészletesebbenTanulási kisokos szülőknek
Tanulási kisokos szülőknek Hogyan oldd meg gyermeked tanulási nehézségeit? Nagy Erika, 2015 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján
RészletesebbenElhunyt Rózsa Pál. A temetésen Dr. Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora búcsúztatta:
Elhunyt Rózsa Pál Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tanszékünk jogelődjének, a Villamosmérnökkari Matematika Tanszéknek korábbi vezetője, Dr. Rózsa Pál nyugalmazott egyetemi tanár, a BME professor emeritusa
RészletesebbenVissza fog jönni. És hozzátette: Ha visszajön, intézkedünk. És így is lett. Ahogy a bicikliteszt alapján jó okom volt remélni, szinte azonnal
The Big One Hazatérésem másnapján megcsinálták az MRI-t. Amikor felfogtam, hogy micsoda méretet öltött az a valami, ami négy hónap alatt az agyamban nőtt, megfontoltan, bár szokásomtól eltérően úgy döntöttem,
RészletesebbenJegyzőkönyv. . az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről
Jegyzőkönyv. az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről A közgyűlés helye: ELTE Fizikai épület 083.sz. előadóterem. 1117 Budapest, Pázmány Péter
RészletesebbenAlmási Balogh Pál 1794-ben született Nagybarcán, Borsod megyében. Ahhoz az értelmiségi
Kölnei Lívia 1 : Almási Balogh Pál, a reformkori polihisztor és családja Almási Balogh Pál 1794-ben született Nagybarcán, Borsod megyében. Ahhoz az értelmiségi nemzedékhez tartozott, amelynek tagjai kimagasló
RészletesebbenJUDIT MÄKINEN NEMZETKÖZI KODÁLY HÉT FINNORSZÁGBAN 261. levél
JUDIT MÄKINEN NEMZETKÖZI KODÁLY HÉT FINNORSZÁGBAN 261. levél Mai levelem egy világhírű magyar zeneszerző finnországi ünneplésével foglalkozik, nevezetesen az immár 30. alkalommal megrendezendő Kodály Zoltán
RészletesebbenBeszámoló. (Ars Veterinaria, Barcelona, 2008)
Beszámoló (Ars Veterinaria, Barcelona, 2008) A LEONARDO által támogatott gyakorlatomat Barcelonában, az Ars veterinaria (Calle Cardedeu, 3 08023 Barcelona) magánkórházban töltöttem el Artur Font Dipl.
RészletesebbenArany János emlékhelyek régiónkban
Arany János emlékhelyek régiónkban Arany János már életében a nemzet költője lett. Életműve máig élő és ható, meghatározó része a magyar irodalomnak, ezzel együtt a magyar köztudatnak is. Így hát természetes,
Részletesebben1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 56. SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2006 4 KÖNYVEM
RészletesebbenZenepedagógiai munkásságának állomásai: és között a Győri Zeneművészeti Szakiskola és Főiskola tanára, 1972-től 2006-ig volt a
A JANOTA-MŰHELY 80 ÉVES RÖVID KRÓNIKÁJA ( Torda, 1936. január 27.) Iskolai tanulmányait Győrben végezte, kitűnő rendű érettségi és az ottani zenekonzervatóriumi tanulmányai (zongora és fagott főtanszak)
RészletesebbenMűvészettörténeti fejtegetések
Művészettörténeti fejtegetések A tanulmány-trilógiám harmadik fejezete nem ténykérdéseket tárgyal, hanem művészettörténeti dolgokra akarja felhívni a figyelmet. Azonban az, hogy a harmadik részt megérthessék,
Részletesebben- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?
MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban
RészletesebbenIrodalmunk Janus Pannoniustól Balassiig
Kronológia 1520 1566. Szulejmán szultán 1456. Nándorfehérvár eleste 1526. aug. 29. Mohács 1532. Kőszeg ostroma 1541. Buda a töröké 1552. Eger ostroma 1594. Esztergom ostroma Irodalmunk Janus Pannoniustól
RészletesebbenSemmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók!
Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Köszönöm, hogy részese lehetek ennek az ünnepnek, s köszönhetem
RészletesebbenKari körkérdés. A PTE BTK hallgatóinak véleménye a Kart érintő kérdésekről. Péntek Eszter, Horzsa Gergely, Németh Zsuzsanna, Dudás Dominika
Kari körkérdés A PTE BTK hallgatóinak véleménye a Kart érintő kérdésekről Péntek Eszter, Horzsa Gergely, Németh Zsuzsanna, Dudás Dominika A válaszadók megoszlása a képzés jellege alapján (%) A képzés jellege
RészletesebbenA WALDORF-PEDAGÓGIA ELMÉLYÍTÉSE műhely
WALDORF HÁZ PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZET 1075 Budapest, Asbóth u. 17. Tel.: 1-4610090; 30-3287448; Fax: 1-4136866; E-mail: waldorfhaz@waldorf.hu A WALDORF-PEDAGÓGIA ELMÉLYÍTÉSE műhely 2010. január 29-31.
Részletesebben9. Az orvostörténelem oktatása orosz egyetemeken
9. Az orvostörténelem oktatása orosz egyetemeken Sajátos fejlődést mutatott az orosz egyetemeken az orvostörténelem oktatása, ahogyan az orosz orvosellátás a 18. század elejétől és a az orvosképzés megszervezése
RészletesebbenA földrajztanárképzés rövid története az ELTE-n
A földrajztanárképzés rövid története az ELTE-n A budapesti földrajztanárképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jelenleg a Földrajzés Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központjához kapcsolódik.
RészletesebbenTörténelem 3 földrészen - 1956
1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,
RészletesebbenDr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez
Dr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez Mindenki számára világos, hogy új világrend van kialakulóban. Az óra ketyeg, az átállás közeledik attól függetlenül, hogy mennyi skandallumot, komplikációt
RészletesebbenSZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0
Fizikatörténet Jedlik Ányos élete és munkái Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Áttekintés A magyarországi tudomány előzményei Jedlik születésekor: Reneszánsz: átlagos tudományos aktivitás.
RészletesebbenI. A Szent István Egyetem
I. A Szent István Egyetem REKTORI KÖSZÖNTŐ 2000-ben - több, korábban önálló egyetem és főiskola integrációjával - létrehozott egyetemünk névadójára, államalapító Szent István királyunkra az egész ország
RészletesebbenA 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM
ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.
RészletesebbenEgy iskolaorvosi szaklap a harmincas években
KÜHRNER ÉVA Egy iskolaorvosi szaklap a harmincas években Az Eötvös-féle népoktatási törvény 1 következtében az iskolába járó gyermekek száma ugrásszerûen megnõtt. A meglévõ iskolaépületek sem mennyiségükben,
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
RészletesebbenA gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában
B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája
RészletesebbenSemmelweis Egyetem Baráti Köre március 25. Prof. Dr. Rosivall László Semmelweis Ignác a klinikai kórélettani kutatás úttörője
Semmelweis Egyetem Baráti Köre 2015. március 25. Prof. Dr. Rosivall László Semmelweis Ignác a klinikai kórélettani kutatás úttörője Semmelweis Egyetem Kórélettani Intézet Nemzetközi Nephrologiai Kutató
RészletesebbenA rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!
A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont
RészletesebbenA településrendezési tervek fejlesztési összefüggései A tervezési program és a területek adottságai Annak idején, a 80-as években, s különösen az önkormányzati rendszer létrejötte után rendszeres és erőteljes
Részletesebben