Irodalom. 11. osztály

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Irodalom. 11. osztály"

Átírás

1 Irodalom 11. osztály Az olvasás életforma, nem az teszi az olvasó embert olvasó emberré, hogy sok könyvet olvas hanem az a tény, hogy mindennap olvas. /Hegedűs Géza/

2 Eötvös Loránd Műszaki Középiskola és Kollégium A vázlatokat összeállította: Szabó Anikó középiskolai tanár Szerkesztő: Benke Róbert Kaposvár, 2006 A vázlatok tartalmazhatnak helyesírási vagy tartalmi hibát! Kérjük, jelezze észrevételeit a szerkesztőknek!

3 11. évfolyam Tartalomjegyzék Jókai Mór... 1 Sárga rózsa... 2 Madách Imre... 3 Az ember tragédiája... 4 Vajda János... 9 A vaáli erdőben... 9 Nádas tavon év mulva év után Mikszáth Kálmán Mikszáth elbeszélései Mikszáth művei Beszterce ostroma A 19. századi világirodalom Stendhal Balzac Goriot apó Az orosz realizmus Gogol A köpönyeg Tolsztoj Dosztojevszkij Csehov Sirály Charles Baudelaire Az albatrosz Kapcsolatok A líra átalakulása a 19. században Paul Verlaine Őszi chanson Rimbaud A magánhangzók szonettje Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én A magyar Messiások A Hortobágy poétája Ady létharc versei Harc a Nagyúrral Az ős kaján Élet-halál versek A Halál rokona Párisban járt az Ősz Magyarság-versek Nekünk Mohács kell A föl-földobott kő Szerelmes versek Héja-nász az avaron Lédával a bálban Elbocsátó szép üzenet Őrizem a szemed Istenes versek A Sion-hegy alatt Álmom az Isten Világháborús költészete Emlékezés egy nyár-éjszakára Az eltévedt lovas Kuruc versek Sípja régi babonának Bujdosó kuruc rigmusa Móricz Zsigmond Tragédia Újszerű parasztábrázolás Barbárok Szegény emberek Rokonok Babits Mihály A lírikus epilógja Esti kérdés Húsvét előtt Ősz és tavasz között Jónás könyve A gazda bekeríti házát Cigány a siralomházban Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai Boldog, szomorú dal Hajnali részegség Esti Kornél novellák Szeptemberi áhítat Édes Anna Juhász Gyula Tiszai csend Tápai lagzi Anna-versek Anna örök Tóth Árpád Rímes, furcsa játék Körúti hajnal Elégia egy rekettyebokorhoz

4 Jókai Mór 1) ÉLETE Komárom, február 18. Móric nevet kapta Apja: Jókay József, nemesi ügyvéd Mór jelleme: szelídség, optimizmus, hazaszeretet fiatalon már versei jelentek meg Pozsonyba ment 10 évesen német nyelv : Pápa, református kollégium Petőfi Sándor : Kecskemét, jogot tanul 1846: ügyvédi oklevél 1843: Zsidó fiú: dráma, II. Lajos kincstárnokáról, melyet fiatalon egy pályázatra írt, s ezzel keltett először feltűnést 1846: Hétköznapok író lesz Laborfalvi Róza (1848-ban feleségül veszi) március 15. y i 2) EPIKUS MŰVÉSZETE az 1850-es években bontakozott ki igazi tehetsége álnéven írt: Sajó 1850: novellás kötet: Csataképek Történelmi regények: a 17. századi Erdély 1851: Erdély aranykora, regény : A Török világ Magyarországon 1854: Janicsárok végnapjai célja: a nemzeti öntudat ébrentartása A reformkorról szóló regények ( ) Egy magyar nábob (1853/1854) Kárpáthy Zoltán (1854/1855) cél: a nemzet nagyságának bemutatása egyre jobban bekapcsolódik a politikai életbe, megírja Az Új földesúr c. művét, mely a nemesi passzív ellenállás regénye (a magyar nemesek ellenállása, de nem fegyverrel, hanem egyéb módszerekkel. pl: magyar nyelv használata ) 3) STÍLUSÁNAK JELLEMZŐI romantikus realizmus határa dualisztikus világkép: jók és rosszak harca főszereplői: egyoldalúan ábrázolt hősök (jók) kivételes testi és lelki tulajdonságokkal mellékszereplői: a mindennapi életből kiragadott egyszerű ember Stílusa könnyed, természetes, az élő beszédhez közeli Hangneme nagyon sokféle (humoros, szatirikus, idilli, potetikus pátosz (fennkölt) Egyéb jellemzői mesélő kedv, fantázia sok bűnügy, sok fordulat és fantáziája szárnyal Jókai meseszövése igen bonyolult mindig több szálon fut (romantika) véletlenek fontos szerepe gyakoriak a meglepő fordulatok jellemei: nem fejlődő, hanem statikus hősök regényei több évet foglalnak magukba és regényeit lassan indítja és a lezárás a gyors 4) REGÉNYFAJTÁI a) anekdotikus regények fordulatos műnem, népi műfaj (Egy magyar nábob) egy történetet kerekít ki egy fejezetből ezeket összekapcsolja többféle embertípus megjelenése (szélhámos, tiszta nő, fedhetetlen jellemű) b) heroikus regények (hősies) Szerkesztő: Benke Róbert 1

5 Jókai Mór Sárga rózsa 1893 ez az utolsó regénye (a legkiforrottabb) a regény szereplői és a helyszín, ahol játszódik a regény teljesen mások a helyszín: népi (Hortobágy) szereplői: népi figura, árnyaltan jellemzett alakok (részletesen jellemzett) Hiányzik a kalandosság (balladaszerű a történet) balladaszerű: nem mond el mindent az író csak utal rá (balladai homály) Decsi Sándor } vetélkednek Lacza Ferkó ravasz, találékony, nem mindig a becsületes utat választja A két szereplő külsőleg és belsőleg is különbözik Klári: a csapláros lánya, szeret központban lenni, elkáprásztatni a férfiakat A mű címe Sárga rózsa arra utal, hogy egyetlen hely van ahol a rózsa nyílik a Hortobágy és mindig Klári szakít belőle, majd a szeretőjének adja. Sárga rózsa = Klári Ez a legrealisztikusabb regénye, de vannak benne romantikus vonások a szerelem megjelenése, a végletes érzelmek, az életét is feláldozza Három elemből épül a regény 1) Balladaszerű szerelmi történet 2) A Hortobágy leírása és az ott élő emberek bemutatása Két szemszög: külső szemlélő szemével ott élők német felől negatív dolgok csak a pozitív oldalát látja a tájnak néprajzi elemek: gyógymódok, ételek, beszédmodor, babonák. Ettől realisztikus Szerkesztő: Benke Róbert 2

6 Madách Imre 1) ÉLETPÁLYÁJA 1823: Alsósztergova 1834: meghal édesapja, anyja neveli 4 másik testvérével 1837: Pest, Egyetem filozófiát és jogot tanul Pest, kulturális élet színház, rengeteget olvas latinul, németül és franciául tanul Lantvirágok Balassagyarmat: jog gyakornok, később aljegyző politikai életben való részvétel: bátor szónok Pesti Hírlap Az ember tragédiája előtt már kész van 6 tragédiája és egy vígjátéka 1844: Fráter Erzsébet nagyon különbözőek mindenki ellenzi a kapcsolatukat 3 gyerek, de boldogsága nem tart sokáig a szabadságharc alatt és után Madách forradalmárokat bújtat. 1852: börtön házassága megromlik, elválik 1859: Civilizátor c. komédia (a Bach-rendszert gúnyolja ki) : Az ember tragédiája : Mózes c. dráma 1861: politikai beszéd, hírnév 1864: hirtelen és váratlanul meghal Szerkesztő: Benke Róbert 3

7 Madách Imre Az ember tragédiája 1) JELLEMZÉSE egyetlen remekmű halhatatlanságának titka: minden kor megtalálja benne saját problémáit nem tanít, kérdéseket tesz fel, felzaklató, sosem lesz idejemúlt a) szokatlan mű ez a mű az egyetlen abban a korban az embereket is érintő problémákkal foglalkozott az egész emberi civilizáció nevében szól filozófiai jellegű minden filozófiai irányzat végső kérdésére keresi a választ: Mi az értelme az emberi életnek? b) szokatlan műfaj drámai költemény az emberiség nagy problémáit öleli fel a filozófia végső kérdéseire keresi a választ az egész emberiséget érintő problémákkal foglalkozik (világ dráma, emberiség-költemény) hősük: maga az emberiség, melyet vagy egy konkrét figura, vagy mitikus alak alakít (Goethe: Faust, Madách: Ádám) A műfaj igazából költemény, a drámai az csak egy jelző. A drámai forma csak külső burok, mert a filozófiai eszmék mellett a háttérbe szorulnak a drámai vagy színi követelmények. Ezeket inkább olvasásra szánták, mint színpadra. (Goethe: Faust; Madách: Az ember tragédiája; Vörösmarty: Csongor és Tünde) c) A mű keletkezésének körülményei ( ) először egyik barátjának mutatta meg Arany János is megnézte félredobta, mert Faustutánzatnak tartotta. Hónapok múlva újra elolvasta és felismerte a zsenialitását, de azért változtatásokat javasolt. Madách kijavította d) A mű forrásai szabadságharc bukása miatt érzett lelki- és világnézeti válság csalódás a feleségében a 19. századi természettudományok új tanai hatottak rá Determinizmus: az ember alá van vetve a természetnek. A természeti erők véget vetnek az életnek. A nap ki fog hűlni, az emberi faj elpusztul. A leggyötrőbb kérdés: van-e emberi fejlődés? egyéb kérdések: az egyén és a tömeg viszonya női és férfi kapcsolat a tudomány szerepe az emberiség életében a szabad akarat kérdése Ádám: Az emberi faj őseként tele van kétkedéssel és lelkesedéssel. Mindig vannak új ötletei, céljai, de azokból sorra kiábrándul. Amikor végképp elkeseredne, a hite tudja csak megmenteni. Éva: Az első asszony, aki egyaránt jó és rossz is. Ahogy a prágai színben mondatja Keplerrel: " Minő csodás kevercse a rossznak s nemesnek. Mi vonz benne mégis? Mert a jó sajátja, Míg bűne a koré, mely szülte őt." Általában ő az, aki új utak keresésére ösztönzi Ádámot. Ezért is olyan kiábrándító az eszkimó szín, mert ott Évától is megundorodik. Lucifer: Ádámot ő viszi mindig előre, látszólag tehát a haladás motorja, szinte el is feledkezünk arról, hogy miért teszi ezt. Ám az Ádámot lelkesítő új eszméknek mindig a hanyatló részébe viszi el a főhőst, ezzel akarja kétségbeesésbe taszítani. A párizsi színben Ádám gyilkosává is válik, s a világűr színben is csak a Föld szellemének közbelépése menti meg Ádám életét. Az utolsó színben is ő mondja ki az "öngyilkolás" szót. Szerkesztő: Benke Róbert 4

8 Az ember tragédiája KERETSZÍNEK 15 szín Keretszínek: keretbe foglalják a művet: I, II, IV, XV Történelmi színek: III, V, VI, VII, VIII, IX, X, XI, XII, XIII, XIV Keretszínek biblikus színek (Istennel kapcsolatos) I: A mennyben II: A Paradicsomban III, IV: A Paradicsomon kívül I. SZÍN II. SZÍN III. SZÍN XV. SZÍN mennyben Isten megteremti a világot és hagyja, hogy az tovább forogjon Deizmus: Isten csak a teremtésben játszik fontos szerepet, utána csak passzív szemlélő, nem szól bele a világ alakulásába minden angyal dicséri Isten művét, kivéve Lucifert kétségbe vonja, hogy az Úr tökéleteset teremtett, ezért az Úr kiveti (ördög lesz) Paradicsomban minden tökéletes megjelenik Ádám és Éva a gonosz csábítására az emberpár eszik a tudás fájának gyümölcséből Isten kiűzi őket a Paradicsomból Lucifer álmot bocsát Ádámra és végig járják az emberiség történelmét Lucifer célja: bizonyítani, hogy Isten műve nem tökéletes szintén a Paradicsomon kívül Ádám felébred és teljesen kiábrándult és véget vet az életének. TÖRTÉNELMI SZÍNEK A különféle történelmi színekben Ádám mindig más alakot ölt és ezek mindig más korban játszódnak IV. SZÍN Egyiptom A különféle történelmi színekben Ádám mindig más alakot ölt és ezek mindig más korban játszódnak Ádám = fáraó Lucifer = miniszter Éva = rabszolganő A fáraónak mindene megvan, de mégsem boldog, egy egész nép dolgozik érte Ádám megkapta a dicsőséget és a hatalmat Egy rabszolgát hurcolnak elé milliók egy miatt Éva ébreszti rá Ádámot, hogy az énközpontúság nem lehet életcél és nem hozhat boldogságot. a hatalom és a halhatatlanság eszménye Szerkesztő: Benke Róbert 5

9 Az ember tragédiája V. SZÍN VI. SZÍN VII. SZÍN Athén Ádám = a szabadság eszméért lelkesedő személy Éva = Lucia (neje) Lucifer = hírnök Athén = Az ókori demokrácia szimbóluma Az egyenlőség torz megvalósulása, mert az ember jogilag szabad, csak lelkileg nem. demagóg = szónokok, tudatosan megtévesztik, manipulálják a népet, a nép ámítói demagógia = nép-ámítás, hazug ígérgetés Miltiádész távol harcol a hazáért. Közben a demagógok elkezdik Miltiádész ellen hangolni a népet. Nagyon könnyű befolyásolni őket, mennek a hazug ember után. egyéniség tömeg: félrevezetett, fellázított tömeg, nem tudja elviselni, hogy valaki különb legyen nála. Halálra ítéli hazája legnagyobb emberét (Miltiádészt) nagy ember, egyéniség gyáva, szolga, tudatlan Az egyén tehetetlen, általában elbukik. Róma Ádám csalódott egy nagy eszmében, a szabadságban. Hedonizmusba menekült (az érzéki örömök mértéketlen kergetése) Ebben a színben elvet minden eszmét, a közösség széthullott. Ádám = Sergiales Éva = Júlia, örömlány Lucifer = Meo Itt sem találja a boldogságot Ádám, a jobbra vágyást, az elveszett Édent találja meg Évában (Júlia) A lány felébreszti benne az elveszett harmónia utáni vágyakozást. Péter apostol megjelenése: új eszme Kereszténység hitvallása a szeretet és a testvériség Ádám ezért az eszméért lelkesedik, ezért akar újból élni és harcolni. Konstantinápoly középkor Ádám = Tankréd, kereszteslovag Éva = Izora Lucifer = fegyvernök Ádám a keresztes hadak élén tér vissza a keresztes háborúból és szállást kér, de a polgárok nem merik befogadni őket. A kereszténység szeretett eszméje a visszájára fordul. A kereszténység jelképéből vérengző kereszt lesz. Az egyházi tanok merev dogmákká válnak megváltoztathatatlan tan, vagy hitvallás. Fanatikusok és eretnekek jelennek meg itt. a lovagi ideál kiüresedett Megjelenik: homousion = egylényegű (Jézus = Isten) homoiusion = hasonló lényegű (Jézus Isten) Ádám másodszor szenved súlyos vereséget, ismét hatalmasat csalódik. patriacha = egyházi vezető Ádám a tudományba menekül, a sok csalódásba. Szerkesztő: Benke Róbert 6

10 Az ember tragédiája VIII. SZÍN Prága (1) Ádám = Kepler Lucifer = a tudás tanítványa Éva = Borbála (Kepler felesége) Nagy felfedező, de el kell titkolnia. Éva alakja itt a legösszetettebb, hiszen jó és rossz tulajdonságok is megtalálhatóak benne (csalja a férjét, kacér, gyengéd, lelkiismeret-furdalás) a jó sajátja míg bűne a koré, mely szülte őt Ádám ebben a színben nem cselekvő hős, hanem passzív szemlélő. Ádám a szín végén a bor mámorába menekül elalszik IX. SZÍN X. SZÍN XI. SZÍN Párizs 1789 = XVIII. század álom az álomban eszme: Szabadság, egyenlőség, testvériség Ádám = Danton (a forradalom egyik vezetője) Éva: 2 alak a) büszke márkinő; b) durva forradalmárnő Danton a márkinőbe szeret bele Dantont lefejezik Robespiere-ék Dantont a forradalom magával rántja Ádám sorsa ebben a részben is bukás De: ez az egyetlen szín, melyben nem csalódik és büszke. Prága (2) Ádám = Kepler Éva = Borbála, a felesége Lucifer = Kepler famulusa felébredve lelkesedik álmáért, nagyszerűnek tartja a Párizsban történteket. hittel és bizakodva tekintett a jövőbe ebben a színben bizonygatja, hogy van jövője az emberiségnek London Ádám = munkás 19. század = Madách kora = jelen a szabad veszélyes kapitalizmus kora ipari forradalom kora Éva = polgárlány ebben a színben Ádám csupán passzív szemlélő helyszín: londoni vásártér Éva imakönyvvel és virágcsokorral a kezében jelenik meg, de ez csak látszat. Éva alakjában ismét a kor negatívumai jelennek meg egy nagyszabású temetőjelent zárja a sort. egyhatalmas sír nyílik nem ugyanaz lesz a sorsa, mint a többieknek, mert ő képviseli nőként az érzelmet, a szerelmet, az ifjúságot. Szerkesztő: Benke Róbert 7

11 Az ember tragédiája XII. SZÍN Falanszter = közös termelésen és fogyasztáson alapuló közösség, az egyénoséget elnyomó merev, gépies társadalmi berendezkedés. Ez a szocialista társadalom alapja: Charles Faurier Ádám = falanszter lakos Éva = Anya Jövő elképzelés az utópista szocializmus elemei totális egyenlőségen alapuló társadalom létrehozása (Marx előtti szocializmus) mindenki egyenlő ebben a színben cél = a Föld és az emberiség megmentése a tudományok uralkodása megszüntetnek minden művészetet nincs egyéniség, csak közösség eltűnt a család, tiltják az érzelmeket az embereknek nincsen nevük, számokkal jelölik őket egy kiürült világot hoztak létre Ádám újból csalódott, a tudomány rideg rendjében. végső fordulat, mikor Évától el akarják venni a gyermekét Ádám el akar szabadulni a Földtől Az űrbe repül XIII. SZÍN Az űr A Föld szellemével találkozik ő ráébreszti Ádámot arra, hogy vissza kell térnie a Földre, hiszen ő földi lény az ember egyetlen célja a küzdelem S az ember célja e küzdés maga XIV. SZÍN XV. SZÍN Eszkimó-világ Ádám visszatér az űrből a Földre itt éri a legnagyobb csalódás az ember nem talált új energiaforrást. A természet megint erősebb volt (determinizmus eszméje újból). A tudomány nem tudta megmenteni a Föld értékeit. Az eszkimók Ádámot istennek nézik és azt kérik tőle, hogy legyen kevesebb ember és több fa az emberiség teljesen elállatiasodott a félelem és az éhség ölni is képes az embertelen körülmények megölik az ember etikai és erkölcsi érzéseit. Éva is állati lénnyé aljasodik le Ezzel a színnel zárul Ádám történelmi utazása itt már nem születnek új eszmék Lucifer egyre aktívabb, egyre bátrabb bebizonyította: az ember tehetetlen, nem bírja irányítani a sorsát (determinizmus) Paradicsomon kívül Lucifer és Ádám vitája folytatódik Ádám bizonyítani akarja szabad akaratait és végső megoldáskánt öngyilkos akar lenni Ekkor lép közbe Éva és bevallja, hogy terhes. Ezért három kérdésre keres választ. Azt hiszi, amit látott, nem igaz van-e értelme a küzdelemnek? csak azok a lehetőségek vannak-e, amit Lucifer megmutatott nem válaszol csak a lelkiismerete válassza? Éva mindig mellette lesz Sajnos a világ rendjébe Lucifer is beleavatkozik Mondottam ember: küzdj és bízva bizzál. Szerkesztő: Benke Róbert 8

12 Vajda János 1) ÉLETE május 7-én született Pesten Apja utána az Ürményi család Fejér megyei vaáli birtokának főerdésze lett (a kis ház ma is meg van) 1828-tól itt élt családjával, jó körülmények között 9 gyerek, ebből 5 élt: 4 lány és János Vaál-tól 1863-ban szülei halála után szakadt el : Székesfehérvár, gimnázium : Bátyjánál él Petőfi a példaképe Részt vett a márciusi forradalomban: közlegény hadnagy Virrasztók (1857) különválás Szerelme: Kratochwill Georgina (1850 közepe), Gina-versek Támadta a passzív ellenállást Két röpirat: Önbírálat, Polgárosodás bírálta, a konzervatív nemesség önáltatását, sürgette az Ausztriával való egyeztetést kiközösítik, kimenekül Bécsbe 1866: visszajön Pestre 53 éves, felesége 19, Bartos Rozália Rozamunda-versek házassága előtt 10 hónapal törvénytelen gyereket szült ki lett utasítva (1882. március 2.) Vajda sokat betegeskedett, amit rosszul tűrt. 2) ÚJSZERŰ TÁJLÍRA verseiben a magány, a kirekesztettség és a világgal és önmagával való elégedetlensége szólal meg a világgal folytatott harcban kifáradt a költő, ezért vonzódott a természet csendjébe a természet jelenségei megjelenik verseiben, de ezek túlmutatnak önmagukon, jelképpé válnak. pl.: Az üstökös Az üstökös nem csak a hullócsillagot jelenti, hanem Vajda János életét is A táj csak közvetítőelem, a költő látomásait, gondolatait és érzelmeit közvetíti A lélekben játszódó dolgok kivetítődnek a tájra A vaáli erdőben 1. VERSZAK 2. VERSZAK 3. VERSZAK 4. VERSZAK 5. VERSZAK 6. VERSZAK a halálvárásról szól, szeretne félre vonulni negatív értelmű: vadon, magány, félreeső, sűrű árnyak egy idilli kép megjelenése: kis ház, ahol békésen élhet az ember a költő már belefáradt a világgal folytatott harcba sejteti a halál közelségét ismét harmonikus illatos, tavaszi, napsugár, illanó vidámság megjelenik a halál képe lehullani az élet fájáról, mintha egy levél lenne a megváltó halálról beszél pihenés, megnyugvás, elalvás Szerkesztő: Benke Róbert 9

13 Vajda János 3) LÁTOMÁS LÍRA Nádas tavon 1. VERSZAK 2. VERSZAK 3. VERSZAK 4-7. VERSZAK 8. VERSZAK VERSZAK VERSZAK melankolikus egy természeti képpel indul vannak tájelemek lassan kezd eltűnni a csónak kép csend, mozdulatlanság megjelenik a költő vadász alakjában (fegyverrel) lassan a látvány látomássá válik, a valóság és valótlan keveredik, a Napnak a tükörképe jelenik meg ég és föld egybeolvad egyfajta bódult állapotbab csodálja a természetet csúcspont felteszi az eddig előkészített kérdést: Mi az emberi élet célja? Az idő határai elmosódtak Az örökkévalóság egyetlen pillanatban zsugorodik össze A költőt egy sejtelem keríti hatalmába Sejtelem: lehet egész élete egy álom, egy érzéki csalódás egy impresszionista (stílusirányzat) impresszo = benyomás A művész az őt ért benyomásokat próbálja megragadni. Az igék nyugalmat fejeznek ki. 20 év mulva ihletője: Gina (Kratochwill Georgina) új fajta nőtípus: démon, a szabad erkölcsű társasági nő, bukott nő. szóhoz jut az erotika és testi szellem sokszor ellenfél kínzó szenvedély szerelmi versciklusai: Szerelmi átka (11 vers), Gina emléke (32 vers) a vers egy hasonlattal kezdődik: Montblanc csúcsa = a költő szívéhez vezető út. A költő szíve jeges, szenvedély nélküli út A 2. versszakban a hasonlatból metafora lesz: költő = hegy A 3. versszakban fordulatváltás (a de szócska miatt) merengés, észlelni, ellágyulás indul meg a fiatalság emlékei elűzik a szomorúságot 4. versszakban a 20 évvel ezelőtti szenvedélyek jelennek meg a szíve ismét érzelmekkel telik meg. a kezdő kép visszatér lezárt a költemény. Szerkesztő: Benke Róbert 10

14 Vajda János 30 év után kitalált (fiktív) találkozást ír le az öreg Ginával feltűnik a fiatal Gina is, de később a kegyetlen valóság kap ismét hangsúlyt. Ezzel a versével Vajda közelít Adyhoz Egyéni fájdalom jelenik meg, de csak sejtető képekben Természeti képekkel fejezi ki az egyéni, emberi tragédiáját. kivetíti a természetnek az érzéseit a versben annak rideg szavak (adóz) A versben figyelemreméltóak a hanghatások Szerkesztő: Benke Róbert 11

15 Mikszáth Kálmán 1) ÉLETE 2) ÍRÓI VILÁGA január 16., Szklabonya szülőhelyének tájait, színeit, hangulatát egész életében őrizte. jómódú szülők, paraszti kisbirtokosok : Rimaszombat, református gimnázium Selmeczbánya: evangélikus líceumban érettségizik 1866-ban. pesti egyetem (4 év), de diplomát nem szerez 1871: esküdt Mauks Mátyás főszolgabíró mellett itt ismerkedik meg főnöke leányával, Ilonával (szerelem) 1872: házassági kísérlet, de a szülők nem akarják 1871 végén ügyvédsegéd lesz Balassagyarmaton 1873: megszöktette Ilonát és titokban összeházasodtak Magyar Néplap szerkesztője kevés pénz, gyermekük, Kálmán meghal Ilona hazaköltözik : Segesdi Napló életének legmozgalmasabb szakasza 1880: Pest, Pesti Hírlap (25 évig) 1881: Tót atyafiak, A jó palócok Tagja a Petőfi- és a Kisfaludy-társaságnak, majd az Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) Hangneme: kedélyes, közvetlen, nyugodt atmoszféra teremtő előadásmód sokszor ábrázol különc embereket (romantikus vonás) hősei sokszor furcsa, bogaras emberek Mikszáth a romantika és a realizmus határán alkotott, de inkább realista író. jellemző rá az éles megfigyelőképesség, az illúzió-mentes ábrázolási mód előszeretettel írt realisztikus rajzokat, karcolatokat irodalmi és művészeti ábrázolási módszer, még minden műfajban megtalálható. A különféle társadalmi problémákat vagy politikai harcokat gúnyolja ki! karcolat = néhány vonással rajzol meg egy portrét, egy élethelyzetet vagy egy epizódot. Nem törekszik összefüggő bemutatásra, csupán kiragadott jellemvonások által ábrázol. Pl.: A pénzügy miniszter reggelije es évek: realizmus, a kor társadalmi problémái, dzsentrik lecsúszott, elszegényedett, birtokát elvesztő, de előkelőségét megtartó nemes. Mikszáth műveiben a dzsentri két fajtája jelenik meg: Úri Don Quijote Úri Svihák nem válik paraszttá nem veszi észre az idő múlását, ragaszkodik régi szokásihoz, régi értékrendjéhez Beszterce ostroma erkölcsileg lezüllött léha másokon élősködő A Noszty fiú esete Tóth Marival 3) FONTOSABB MŰVEI Elbeszélések Tót atyafiak A jó palócok A Noszty fiú esete Tóth Marival Tündérvirág Szent Péter esernyője A beszélő köntös Beszterce ostroma Fekete város Különös házasság; Sipsiric (a társadalom erkölcsi züllöttségét mutatja be) Szerkesztő: Benke Róbert 12

16 Tót atyafiak (1881) A jó palócok (1882) IRODALOM Mikszáth Kálmán elbeszélései tótok = szlovák lakosok (Szklabonyán) palócok = magyar lakosok (Szklabonyán) ebben a két elbeszélésben jelenik meg először az igazi hangja, stílusa 4 hosszabb elbeszélés: Arany kisasszony, Az a fekete folt, Lopaj, a híres dudás szereplői: civilizációtól elzárt emberek, akik többször visszatérnek, és ismerik egymást található bennük romantikus vonás (pl: túlzás, váratlan fordulat, eszményítő törekvések) a parasztokat ábrázolja Mikszáth megmutatja, hogy ezekben a durva emberekben is lehet jóság, erkölcsi tisztaság Mikszáth népi mesemondóként jelenik meg előadásmódja az élőszóhoz közeli, nem kívülálló mesélő fontos a természetben való közelség az ember és a természet harmóniában él egymással idillinek tűnő helyzetek tragédiák húzódnak a háttérben, kettétört emberi sorsok Szerkesztő: Benke Róbert 13

17 Mikszáth Kálmán Művei Az a fekete folt a Tót atyafiak-ban jelent meg főhőse Olej Tamás, birkákra felügyel, bacsa (számadó juhász) népi mondák légköre lengi körül népmesei túlzások (mesebeli táj, 1000 birka) a civilizációtól távol él, lányával Anikával a falusiak szívtelen, érzéketlen embernek tartják, mert nem sírt a neje temetésén Mikszáth belűről ábrázolja gondolatait, érzéseit közvetíti az olvasóknak kiderül, hogy nem is kőszívű, 16 év után sem tudja elfelejteni a nejét cselekménye: Taláry Pál, herceg a birtok ura, kísérletet tesz Anika elcsábítására. Olej visszautasítja az erkölcstelen ajánlatot, a herceg az egész területet neki akarja ajándékozni ez volt minden álma, erkölcsileg meginog Mikor a herceg azt mondta, hogy Olej tudta nélkül is megszöktetné a lányt, akkor az apa azt válaszolja: Miért nem tetted így? = néma beleegyezés A herceg megszökteti a lányt és a lelkiismeret-furdalás gyötri a főhőst és beleegyezik abba, hogy saját gyerekét eladja. Felgyújtja az aklot és a helyén egy fekete folt marad. Így bünteti saját magát, mert nem bír becst. A jó palócok 15 novellát tartalmaz Mikszáth szülőföldje jelenik meg gyermekkori ismerősei, a palócok világa a palócokat nagy szeretettel ábrázolja megmutatja a palócok babonásságait, értékrendjüket, paraszti szemléletüket már nem mindent tudó elbeszélő, csak annyit mond el, amennyit a szereplő is tudna. ennek az eszköze: a szabad függőbeszéd: olyan közlési technika, amelyből hiányzik az azt mondta, hogy formula, így nem lehet tudni, hogy az író vagy a szereplő gondolatairól van-e szó? szűkszavúság, tömörség, sűrítés, balladaszerű kihagyások pl.: A péri lányok szép hajáról Bede Anna tartozása Annát orgazdaság miatt félév börtönre ítélik, de az ítélet letöltése előtt meghal. Ezért testvére, Bözsi megy el a bíróságra, mert így akarják megteremteni Anna nyugalmát és becsületét. Erzsi szépsége, ártatlansága megigézi a bírákat és elengedik a vádat Szerkesztő: Benke Róbert 14

18 Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma először a Pesti Hírlapban jelent meg folytatásban alcíme: Egy különc ember története 1895-ben jelent meg kötetben alapja: egy gróf, Pongrácz Istvánról szóló anekdota anekdota: népi Mikszáth is használta, innen származik sajátos elbeszélő hangja, az élőbeszédet idéző közvetlenség és ízesség. Az anekdota elősegítette valóságábrázoló művészetét, de akadálya is volt az elmélyült jellemségnek. főhős: Pongrácz István szerkezete: Mikszáth két, egymástól független szóban indítja el a művet. Két novella, mely térben és időben egymástól távol esnek. Az első két rész címe: Estella, Kedélyes atyafiak a két főhős története (Pongrácz István és Apolka) csak a harmadik részben fonódik össze. 1) Estella 2) Kedélyes atyafiak 3) Túsz 4) Az éj Estella A regény anekdotával kezdődik Helyszín: Nedec vára, a helyszín elnagyolt, jobban érdekli a környék mondavilága, babonás hiedelmek. Ez a vidék egy elmaradott, hiszékeny, sötéten babonás terület. A vár ura Pongrácz István, aki nem vette észre, hogy az idők megváltoztak Pongrácz: fura, különc ember. Egy régmúlt kor erkölcsei szerint él és fejébe vette, hogy az 1870-es években ő érvényesíti feudális jogait. Hadsereget parasztokból tart, hadgyakorlatok, egy várasszonyt vásárol. Pongrácz körül az életet a lovagi rendek szabályai alkotják. Mikszáth lélektanilag nem fejti meg Pongrácz rögeszmélyét (az érdekességekre hívja fel a figyelmet) rengeteg kitérés ( Úri Don Quiote, Magyar Don Quiote ) A regény megjelenése óta minden kritika, irodalmi tanulmány összehasonlította őket. mindketten hátat fordítottak a jellemnek megfeledkeztek az időről egy letisztult világ ideáljaihoz ragaszkodtak de különböztek is: Don Quiote Pongrácz István a lovagregények világát valóságosnak hitte tisztában van azzal, hogy a világ, amiben él nem a valóság Világeszmékért rajong (nők, szegények nincsenek világboldogító eszméi védelme, igazság) mindig szembetalálja magát a rideg nyugodtan éli a maga különc életét. Cinkosa az valósággal egész vármegye Élete kudarc, mert egyedül éli a világát Mikszáth és hősének kapcsolata Az író nem azonosul hősével, kívülről szemléli. bizonyos rokonszenvet érez Pongrácz iránt nem teszi nevetségessé őt, mert Pongrácz nemesi érzésekkel, erkölcsi tisztasággal rendelkezik. Különc, mint a dzsentrik túlnyomó része Szerkesztő: Benke Róbert 15

19 Mikszáth Kálmán (1 rész: Estella, folytatás) Megismerkedünk Pongrácczal Behenczy báróékkal (szomszédok): élősködők, dzsentrik, úri svihákokhoz tartoznak Behenczy Pál kitagadja a fiát, ezért Károly elmegy Pongrácz várába, ott élősködik és zaklatja Estellát, mire tömlöcbe vetik. Pongrácz nem veszi el Estellát, ezért ő kiszabadítja Károlyt és megszökik vele Beszterce bányára. Erre Pongrácz levelet ír, hogy adják ki. Beszterce ezt megtagadja és jön a támadás. Kedélyes atyafiak Hirtelen megszakad a cselekmény eddigi szála és egy teljesen új történet veszi kezdetét: Appolónia története romantikus nőideál a meggazdagodott polgárságot mutatja be Trnowszky fivérek története, amely kis anekdoták sorozatából áll György: orvos (szegény maradt) lánya: Appolónia Péter: kereskedő Gáspár : juhász (ők ketten jól meggazdagodnak) György halála után Appolónia 11 évesen magára maradt. Klivényi Józsefnek (anyai rokon) ítélik a lányt rosszul bántak vele (éhesztették, bántották) később a lány a fivérekhez került. A két fivér túl akarja egymást licitálni Appolóniának jól megy. Apolka beleszeretett Gáspár fiába, Miloszlávba kiderül, mindkét háztól mennie kell A lány ismét Klivényiékhez kerül meghal a felesége el szeretné venni Apolkát elmennek elájul vár partján találják meg A túsz A két novella szála itt fonódik összer Pongrácz Beszterce elé érkezik a csapattal és követeli Estellát A polgármester fél, hogy botrány lesz, ezért belemegy a játékba Küldöttség Pongráczhoz Felajánlanak egy túszt, Apolkát, Estelláért cserébe Pongrácz megkapja Saját lányaként neveli Ügyvédet hívat, Apolka szerelme megkéri a lány kezét, ezért börtönbe kerül Megtudják a hírt, hogy az ügyvéd börtönben van Éj országos botrány az ügyvéd kiszabadul Pongrácz beleőrül, hogy elmenekült a lány T. E. visszacseréli Estellát Pongrácznak vissza kell adni Apolkát, mert a lovagi becsület miatt ezt kell tennie Megöli magát, utolsó kérése, hogy a lovával temessék el, de nem így tesznek, hanem csak úgy, egymagában helyezik örök nyugalomba. nem az álmok és vágyak teljesülnek a világon Mikszáth ezzel a regényével arra hívja fel a figyelmet, hogy a XIX. századi Magyarországon a lovagi eszméket csak egy őrült veszi komolyan. Szerkesztő: Benke Róbert 16

20 Realizmus Jellemzői: IRODALOM A 19. századi világirodalom apró részletek kiemelése, a cselekmény csak akkor kezdődik, amikor mindent megtudtunk a tájról körültekintő lélekrajz, a szereplők lelkivilágának feltárása tipikus helyzetek, események, szereplők ábrázolása, amelyek magukban hordják az adott kor jellemzőit (tipikus átlagos) az író nem a képzeletére támaszkodik, hanem a valóságra a valóság hiteles bemutatása uralkodó műfaja a regény és a novella Szereplői: nem egyértelműen pozitív vagy negatív hősök, jellemük összetett Az író nem azonosul egyik hősével sem, inkább kívülről szemléli az eseményeket megpróbál reálisan ítélkezni Nincsenek tisztán realista vagy romantikus művek, az elemeik keverednek Gustave Courbet, francia festő: 1855-ben Párizsban kiállított képei, melynek A realizmus címet adta. A 19. századi francia regény Legjelentősebb képviselői Stendhal Balzac Flaubert Műveikben a Napóleon bukása utáni korszak kiábrándultságát mutatja be. Általában meggazdagodott nagypolgárság és az új arisztokrácia gátlástalanságát, pénzéhségét festi le. A legfőbb értékek ebben a világban a pénz, a siker és a karrier. Hőseik általában elvtelen, erkölcstelen törekvők vagy olyan emberek, akik megpróbálják megőrizni az emberi értékeiket. Szerkesztő: Benke Róbert 17

21 Stendhal álnév eredeti név: Henri Beyle Greno ble-ban született Napóleon katonatisztje volt olaszországi hadjárat, Itália elbűvölte vidám, könnyelmű életet folytatott Párizsban : Milánó 1830: legnagyobb szépirodalmi műve: Vörös és fekete 1838: Pármai kolostor (Itáliai élmények) 1842-ben meghal Párizsban Vörös és fekete alapja egy újságcikk, mely arról szól, hogy egy 25 éves fiatalember kétszer rálő egy nőre a templomban, majd öngyilkossági kísérletet követ el főhőse: Julien Sorel paraszti származású, párizsi tanító (az ő törekvéseiről szól) nem a romantikus regények feltörekvő ifja, kihasználja azokat, akik hisznek benne cím: vörös = katonaság fekete = papság vörös és fekete = rulett színei az élet kiszámíthatatlansága (nyerés vagy vesztés) Lehet, hogy a két szín kiegészíti egymást: vörös = vér, fekete = halál A lélekrajzi regény megteremtése, ez az első igazi lélekrajzi regény. Lényege az emberi lélek ábrázolása, a belső világ megmutatása. Szerkesztő: Benke Róbert 18

22 Honorè de Balzac 1) ÉLETE 2) MŰVEI Tours-ban született május 20-án ősei még parasztok voltak, de apja már meggazdagodott a de szócska a nevében, a nemesi származás jele, még apja tűzte oda szülei kívánságára jogot hallgatott irodalmi előadásokon vett részt 20 évesen abbahagyta a jogi pályát csak az irodalomnak élt beköltözött egy padlásszobába jegyzeteket készített éjszaka dolgozott, nappal a könyvtárakban volt 2 év után álnéven kalandregényeket írt 265 évesen nyomdát vett, könyveket nyomtatott eladósodott bújkált visszatért az irodalomhoz, évente 5-6 regény írt A huhogók (1829), A szamárbőr (1831), Az ismeretlen remekmű (1831) 1830-tól kezdte írni nagy műveit Az igazságot kutatta, ragaszkodott a külső és belső valószerűséghez szerette volna az irodalmi eszközökkel lefesteni az élet teljességét 1834: Goriot apó regény írása közben vetődött fel benne a gondolat, hogy regényeit egy összefüggő regényciklusba rendezi regényciklus = a regények egysége, melyet Balzac a szereplők visszatérésével, ismétlődésével kötött össze. Emberi színjáték Balzac regényciklusának címe 75 regény központi mondanivalója: a vagyon utáni hajszában az emberek elveszítik értékeiket, elembertelenednek csak a gátlástalan törtetők érvényesülnek, a becsületesek elbuknak (pl.: Goriot apó, Elveszett illúziók, Kurtizánok tündökléséről és nyomorúságáról) A cím utalás is lehet (Dante: Isteni színjáték). Talán Balzac az emberi világ kicsinységét állította szembe az isteni világ hatalmasságával. Balzac stílusa gyakran mutat naturalista jegyeket, nem a tipikust, hanem a valóság különösen elborzasztó részleteit tárja elénk. Szerkesztő: Benke Róbert 19

23 Honorè de Balzac Goriot apó 1) ÁLTALÁNOS TUDNIALÓK 2) A PENZIÓ VILÁGA 1834-ben íródott Az egyik legjobbra sikeredett mű 1819-ben játszódik, Párizsban főhős: Rastignak (14 regényben) egyik legfontosabb jellemzőse, az aprólékosan megrajzolt részletek tipikus realista helyszín: penzió Vanquer-ház, Párizs egyik leglepusztultabb negyedében nyomasztó légkör ez a környezet előrevetíti az itt élők sivár, reménytelen életét A helyszín bemutatása: (1) környék (2) penzió kívülről (3) penzió belülről lerobbant, kopott, szegényes, a falak sárgák, dohos, áporodott, penészes tulajdonos: Vauquer-né (50 év körüli özvegy) Az író szobáról szobára mutatja be a házat és a lakókat heten laknak ebben a penzióban (3 emeleten) a szobák felfelé haladva egyre szegényebbek 1. emelet Vanquer-né Couture-né (kütürné) és egy fiatal lány, Victorine Taillerfer 2. emelet Poiret úr (poáré) Vautrin (votren) 3. emelet Michonneau (vénlány) Goriot apó Engéne de Rastignac (özsen dö rasztinyag) van olyan szereplő, akit nagyon részletesen mutat be, de van olyan is, akit homály fed (Goriot apó, Vautrin) Vautrin életének mélyén nagy titok lappang sok mindenhez ért, különösen a zárakhoz tekintete félelmet kelt jól ismeri az embereket és a társadalmat sötét múltjára csak később derül fény Goriot apó hat éve költözött a penzióba kezdetben gazdag ember volt és az első emeleten lakott elszegényedett és ezzel párhuzamosan egyre feljebb költözött a penzióban. kilétét kezdetben homály fedi a szálló tulajdonosa csalónak tartja Vautrin a titkos rendőrség besúgója, a többi lakó pedig kéjencnek tartja Goriot, mert fiatal lányok járnak hozzá. tésztagyári munkás volt, majd a háborúban roppant gazdag lett. a felesége halála után minden szeretetét két lányára pazarolja: Delphine és Anastasie a két lányát mesés hozományával férjhez adja, az egyiket egy grófhoz, a másikat egy báróhoz Goriot apó elszegényedett a két lány, aki hazajár a lányai Szerkesztő: Benke Róbert 20

24 Honorè de Balzac Goriot apó Rastignak ő egy fiatalember nagyon szegény, de vannak befolyásos emberei párizsi egyetemista, aki a fővároshoz kerül és ismerkedik a nagyvárosi élettel. Irigy lesz és karriert szeretne csinálni elszegényedett családból származik hatalomra és pénzre vágyik, de látja, hogy becsületes munkával ezt nem éri el. észreveszi, hogy mekkora a nők befolyása egy távoli rokon lesz a pártfogó: Beauséant Vikant-né, aki segít neki, hogy bekerüljön az arisztokrata körökbe. megismerkedik Goriot apó lányával a kisebbik, Delphine szeretője lesz, kinek már van férje, Nucingen báró, bankár összekapcsolódik Goriot apó és Rastignac sorsa mozgásuk a társadalmi ranglétrán ellentétes Míg Rastignac egyre feljebb jut, addig Goriot apó egyre lejjebb. A FENT ÉS LENT ERKÖLCSE Rastignac-ot két ember tanítja az érvényesülésre Beauséant-né arisztokrata Vautrin alvilág Beauséant-né elmondja Rastignac-nak, hogy minden előkelő asszonynak van szeretője a férje mellett, akiről mindenki tud, és mindenki természetesnek tartja ezért azt tanácsolja Rastignac-nak, hogy keressen egy gazdag, befolyásos szeretőt sose mutassa ki neki az érzelmeit hidegvérrel használjon ki mindenkit Vautrin Becsületes munkával nem lehet semmit elérni. Szerinte a gazdagságnak más útja van. Udvaroljon Victorine-nek, vegye feleségül, mert az apja gazdag ember. Ám apja - fivére kedvéért - kitagadja a lányt az örökségéből. Viszont, ha a fivér meghal, a lányra száll a vagyon. Vautrin ( frank) Két szélsőséges nézettel találja magát szemben. Arra kell rájönnie, a kettő között nincs semmit különbség. A két értékrend ugyanaz. 3) ROMANTIKUS CSELEKMÉNY-BONYOLÍTÁS a regény realista képet ad a kor társadalmáról, de a cselekmény bonyolítása mégis romantikus. sok mindent homály fed szereti titkolni a dolgokat sok a váratlan, meglepő fordulat éles összeütközések a drámai fordulatok, a különböző szálak találkozása Szerkesztő: Benke Róbert 21

25 Honorè de Balzac Goriot apó Rastignac beleszeret Delphine-be, de rá kell jönnie, hogy nincs pénze, mert mindennel a férje rendelkezik. Udvarolni kezd Victorine-nek, bár a lelkiismerete bántja. Vautrin közben készül a párbajra, végül megöli Victorine bátyját. Rastignac viszont nem akarja elvenni a lányt, mert bántja a lelkiismerete és mert még szerelmes Delphin-be. Vautrin lelepleződik, a titkos rendőrség elfogja és kiderül, ő a hírhedt vasfejű, az alvilág bankárja. Ezután a drámai fordulat után, a figyelem Rastignac-ra és Goriot apóra irányult. Goriot apó lemond az életjáradékáról, hogy egy szép lakást vegyen a fiataloknak. A másik lány Anastasie, szintén pénzért könyörög, mert tartozásokat halmozott fel. Goriot apónak már nincs semmije, s belebetegszik abba a tudatba, hogy nem tud segíteni. Lányait hívja, de azok nem mennek el hozzá, szégyenlik apjukat. Goriot apó meghal, s csak Rastignac van mellette és a temetést is kifizeti. Lányai nem mennek el a temetésre. 4) ROMANTIKUS ÉS REALISTA JELLEMÁBRÁZOLÁS Goriot apó romantikusan jellemzett szereplő egyetlen nagy szenvedély irányítja: a lányait iránt érzett mértéktelen szeretet csak jó tulajdonságai vannak jelleme nem fejlődik Rastignac sokkal összetettebb jellem vannak jó és rossz tulajdonságai jó: van lelkiismeret-furdalása, jelleme változik rossz: törtető, pénzéhes, nagyravágyó, bármire képes a karrierért Szerkesztő: Benke Róbert 22

26 Orosz realizmus 1) OROSZ REALISTA MŰVEK Gogol: A köpönyeg Tolsztoj: Iván Iljics halála Csehov: A Csinovnyik halála, Sirály a 19. század az orosz irodalom fénykora volt főleg az epika területén volt dinamikus fejlődés feudális kötöttségek: hiányzott a művelt polgári réteg az átalakulást a fiatal nemesség sürgette 1825: dekabrista felkelés: reformokat próbáltak életre kelteni, de nem sikerült 1861: a jobbágyság felszámolása II. Sándor cár rendelésére 2) AZ OROSZ REALIZMUS TÉMÁI áttekinthetetlen bürokratizmus az ország elmaradottsága a vidéki élet sivársága a városi kisember sivár élete a szegények, a megalázottak élete negatív témák 3) OROSZ REGÉNY a 18. század végén kezd meghonosodni eleinte a nyugati regényeket másolták eredeti orosz művek Puskin: Anyegin című verses regénye, mely egy önálló mű, nem másolat, hanem tipikus orosz emberek, orosz környezet jelenik meg benne Puskin teremti meg Oroszországban a regény műfaját Puskint Gogol, Tolsztoj majd Dosztojevszkij követik 4) OROSZ REGÉNYHŐSÖK Puskin hétköznapi emberek (kisemberek) a nyugati regényekben (francia) feltörekvő, törtető hősöket találunk ellenben az orosz regényekben, tehetetlen hősök vannak, akiknek vannak nagy eszméi, de nem képesek megvalósítani őket FÖLÖSLEGES EMBER nemzeti származásúak jószívűek, műveltek, de túl gyengék a cselekedetekhez és így egész életükben boldogtalanok, üresen tengetik az életüket. Lermontov: Korunk hőse című regényében egy Pecsorin nevű főhős Goncsarov: Oblomov című regényében Oblomov nevű főhőse kivétel: Tolsztoj hősei Szerkesztő: Benke Róbert 23

27 Nyikolaj Vasziljevics Gogol hivatalnokként dolgozott, de kiábrándult, ezért fordult az irodalomhoz első jelentős műve a Tanyai esték (elbeszélés gyűjtemény), melyen E.T.A. Hoffmann hatása érződik. siker, elismerés ő volt az első, aki a kisemberekről írt (hivatalnokokról) Gogolig a nemesek az orosz irodalom főhősei Puskin: Anyegin igazán későbbi novelláival alkotott nagyot: Az orr, A köpönyeg groteszk fontos szerepet kap esztétikai minőség, melyben keveredik a félelmetes és a nevetséges (szép-rút) egyéb művei: A revizor (vígjáték), Holt lelkek (regény) Szerkesztő: Benke Róbert 24

28 Gogol A köpönyeg 1) JELLEMZŐK hivatalnok novellák közé tartozik groteszk elbeszélés stílusa: a humort, a komikus hatást az elbeszélés modorával váltja ki, nem a témájával főszereplő: Akakij Akakijevics a név komikus hatást kelt az elbeszélés anekdotikus Gogol mindentudó elbeszélő látszatát akarja kelteni, okoskodik minden apró részletet teljesen bemutat a fontos dolgokat elhallgatja, a jelentékteleneket leírja hangvétele: bizalmas, az író bőbeszédű, ezzel próbál közel kerülni az olvasóhoz a beszéd modora: hanyag, az élőszóhoz közeli Ezeket Gogol tudatosan így írta meg. A komikus mellett egy másik hangnem, a szentimentalizmus is megjelenik, patetikus (túlzottan fennkölt, ünnepélyes pátosz = érzelmesség) 2) TÉMA humánus (emberséges) rész a szánalom elemei jelennek meg csak másodlagos a cselekmény maga nagyon egyszerű az elbeszélési mód az elsődlegesebb az elbeszélés egy eltorzult világot mutat be 3) FORDULÓPONTOK a másolás = gyönyörűség a köpönyeg megvásárlása = nagyszabású, életszerű Akakij nem szenved a maga zárt világában, boldog túlzott takarékossági tervek tragikomikus cél ironikusan felnagyított vágyalom a köpönyeg készítésének elhatározása estély: a boldogság kezd a visszájára fordulni tekintélyes személy világa = groteszk világ (eltúlozza saját fontosságát) 4) A FŐSZEREPLŐ HALÁLÁNAK ÉRTELMEZÉSE Köpönyegével együtt emberi méltóságát is elrabolták belehal a bánatába Akakij a mű két részében, mikor beszél a tekintélyes személlyel, egy olyan helyzetbe jut, melyben egy igazi hivatalnok képtelen élni: kiváltotta egy nála magasabb állású ember rosszallását addigi élete összeomlott, megbocsáthatatlan fegyelemsértést követet el a befejezés groteszk, fantasztikus a végén is egy anekdotát mond el visszahozza a kezdeti komikus elbeszélésmodort A köpönyeget először Arany János fordította le. Szerkesztő: Benke Róbert 25

29 Lev Nyikolajevics Tolsztoj 1) ÉLETE Jasznaja Poljanac (kis falu) arisztokrata család léha életmód, egyetem katonai szolgálat a Kaukázusban pétervári művészeti élet nyugati körút, Nyugat-Európa megismerése csalódott a nyugati eszmékben, a polgári életben lassan eltávolodik saját társadalmi rétegeitől, mert látja a szegénységet maga körül át szeretné alakítani a világot fő cél: jót cselekedni kulcsfogalom: szeretet Ez a sajátos erkölcsi-filozófiai nézet a tolsztojanizmus. embertelenség elítélése erkölcsi tisztaság erőszak elítélése a legfontosabb cselekvés ezért nem fölösleges emberek Tolsztoj hősei Igazságosabb társadalmi rendszer jöhet létre. élete végén lemond minden vagyonáról, még műveinek kiadásának jogairól is 1908: az egész művészvilág megünnepli 80. születésnapját a kis falu zarándokhellyé vált 1910: elmenekül otthonról, útközben megbetegszik és meghal 2) MŰVEI Háború és béke (regény) a 19. század egyik legnagyobb regénye népeposz, regényfolyam több száz szereplő 15 év eseménye : Napóleoni háború középpontba állítja Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratát filozófiai fejtegetéseket tartalmaz Anna Karelina (regény) egy fiatalasszony tragédiája Ivan Ilijics halála (elbeszélés) Szevasztopoli elbeszélések háborús élmények Szerkesztő: Benke Róbert 26

30 Fjodor Mihajlavics Dosztojevszkij 1) ÉLETE ÉS MŰVEI 1821-ben született Moszkvában apja: orvos, despotikus, fukar, gonosz ember, megkeserítette az egész család életét 1839: apját kegyetlenségei miatt jobbágyai agyonverik ez súlyos idegi megrázkódtatást jelent Dosztojevszkij-nek epilepsziás tünetek 1849: letartóztatják ateista (istentagadó) megnyilvánulásai és egy illegális nyomda létrehozása miatt halálra ítélik és kegyetlen színjátékot játszatnak vele: a vesztőhelyre kísérik, a sortűz elé állítják és csak ott hirdetik ki a cári kegyelmet : szibériai kényszermunka 1859: visszatér Pétervárra folyóiratok kiadása csőd, szegénység 1862: Feljegyzések a holtak házából című műve a szibériai kényszermunka szenvedését írja le szenvedni kell, hogy az ember megtisztuljon 1864: Feljegyzések az egérlyukból című kisregény kettévált tudatú hős megjelenése 1867: A játékos (regény) rulettélményeinek és egy szerelemnek a megörökítése 1866: Bűn és bűnhődés 1868: A félkegyelmű 1872: Ördögök szereplőit egy közösen elkövetett gyilkosság forrasztja össze 1880: A Karamazov testvérek egy gyilkosság története Dosztojevszkij népszerűsége a 70-es években túlszárnyalta Tolsztojét. Ekkorra bontakozott ki messianizmusa (vallásos küldetéstudat). Azt hirdette, hogy Oroszország fogja megváltani a világot a keresztény testvériséggel február 9-én reggel közölte feleségével, hogy meg fog halni. Aznap elhunyt. A polifonikus regény (többszólamú regény) új regénytípus megteremtése, eszmeregény a cselekményről a hangsúly a hősök belső állapotára helyeződik át (belső vívódások, lelkiállapotok) az író és a szereplők viszonyai újszerűek: már nincs mindentudó elbeszélő, az író kívül marad az eseményeken, csak a legszükségesebb dolgokat közli, s nem nyilvánít véleményt nem az író jellemzi a hősöket, hanem a hősök mutatják be saját magukat a hősök saját gondolataik megszállottjaik eszmék vitatkoznak egymással minden eszmének megfelel egy-egy szereplő regényhősök: általában megalázott, megsértett emberek, kívül vannak a társadalmon, s ezeket a válság pillanatában ábrázolja Dosztojevszkij Szerkesztő: Benke Róbert 27

31 Anton Paulovics Csehov 1) ÉLETE ősei jobbágyok, apja már kereskedő 1880: orvosi egyetem, cikkeket ír, hogy eltartsa magát témái: az orosz élet sivársága, az egyhangúság, magány Moszkvában orvos csak az irodalomnak él hírnév vidéken élt élete végének fő alkotásai Sirály Ványa bácsi Cseresznyéskert Három nővér Csinovnyik halála drámák ezekel tört be a világirodalomba 2) CSEHOV NOVELLÁI megújította a novella műfaját egy jellemző mozzanat, élethelyzet megragadása a cselekménynél sokkal fontosabbak a szereplők beszélgetései, gondolatai, hangulatai nem jellemzi a szereplőt, arra törekszik hogy cselekedeteikből, gondolataikból ismerjük meg őket Csehov sem mindentudó elbeszélő elhallgatás fontos jellemző még a hétköznapiság hősök: átlagemberek, akik magányosak, tudatlanok, életük unalmas mindenki saját világába zárkózik 3) CSEHOV DRÁMÁI DRÁMAIATLAN DRÁMÁK a drámai cselekmény hiányzik ezekből a művekből hiányzik az érdekes történet hiányzik az igazi konfliktus drámáinak hősei egyenrangúak, nincsenek főhősök, mellékszereplők a hősöket a kilátástalan élet, a szomorúság köti össze tipikus fölösleges emberek mély, kifinomult lélekelemzés jellemzi ezt a drámát Csehov drámái: lazán egymás mellé fűzött hangulatképek (Szerb Antal) Szerkesztő: Benke Róbert 28

32 Csehov Sirály 1896 cselekménye: nincs tárgya: reménytelen élet és az emberi kapcsolat bonyolultsága I-II. FELVONÁS helyszín: vidéki birtok Szorin, a birtokos itt nyaral húga, Arkagyina, aki híres színésznő, kinek Trigorin, a sikeres regényíró szeretője Trepljov, Arkagyina fia Mása az intéző lánya és Medvegyenkó tanító beszélgetnek előrevetíti az egész darab boldogtalanságát és sajátos hangulatát Az első három felvonás időtartama egy hét. Feltárul a szereplők elhibázott élete. A drámában mindenki másba szerelmes és ez az emberi kapcsolatok kilátástalanságát szimbolizálja. Medvegyenkó Mása, az intéző lánya Trepljov Nyina (szomszéd földbirtokos lánya) Trigorin Arkagyina Polina Andrejevna (az intéző felesége) doktor Arkagyina Kiderül, hogy a szereplők nemcsak a beteljesületlen szerelem miatt boldogtalanok, hanem az elrontott életük miatt is. Szorin nem szeret falun élni, de nincs pénze a városi életre fiatalon író akart volna lenni 28 évig hivatalnok, családot szeretett volna Nyina börtönben érzi magát, mert apja és mostohaanyja mindent meg tesz, nehogy színésznővé válhasson vagyontalan, szegény, mert apja mindent pénzét a feleségre íratta Trigorin már nem élvezet számára az írás, úgy érzi, hogy robottá vált az írás nincsen magával és műveivel megelégedve Trepljov úgy érzi, nem vitte semmire az egyetemről kirúgják író szeretne lenni, de egyszer tehetségtelennek tartja, máskor túlbecsüli önmagát haragszik az anyjára Arkagyina hiú és féltékeny zsugori, sajnálja a pénzt III. FELVONÁS Mása eldönti, hogy hozzámegy a tanítóhoz Nyina felajánlkozik Trigorinnak Arkagyina rádöbben, hogy Trigorin már Nyinát szereti Arkagyina és Trigorin szakítnak Arkagyina és fia, Trepljov összevesznek összeroppan, öngyilkossági kísérlet Szerkesztő: Benke Róbert 29

33 Csehov Sirály IV. FELVONÁS 2 év telik el Medvegyenkó és Mása házassága boldogtalan A szereplők újból összegyűlnek Szorin birtokán még boldogtalanabbak, mint 2 évvel ezelőtt Szorin tolókocsiba került és szinte csak vegetál. Nyina megszökött otthonról és összeállt Trigorinnal, gyermekük született, de meghalt és az öntelt író elhidegült a lánytól és visszatért régi szerelmeihez. Nyina színésznő lett, de ripacsul játszott, sohasem lett híres, szülei kitagadták. Sohasem volt hajlandó találkozni Trepljov-val, leveleit Sirály néven írta alá. A dráma végén ő is visszatér a birtokra és találkozik Trepljov-val. Elmondja elrontott életét és, hogy még mindig Trigorin-t szereti. Trepljov fejbe lövi magát. ezzel sem válik a mű igazi tragédiává, inkább groteszkké Minden marad a régi kerékvágásban. A mű az emberi kapcsolatok ellehetetlenségét mutatja be. A CÍM SZIMBOLIKÁJA minden szereplőnek mást jelent a sirály SZÍNPAD, SZÍNJÁTSZÁS Nyina: szabadság, szárnyalás, boldogság Trepljov: a halott madár, saját halálát szimbolizálja Trigorin: egyszerű novella-téma, Nyina Az 1-3 felvonásban az álmokat szimbolizálja. A 4. felvonásban a színpad céltalanul áll, a kert végében SAJÁTOS DIALÓGUS a szereplők nem figyelnek egymásra beszélgetnek, de gyakran a választ sem várják meg, vagy nincs is válasz párhuzamos monológok a szereplők elbeszélnek egymás mellett Szerkesztő: Benke Róbert 30

34 Charles Baudelaire 1) ÉLETE a modern francia líra első nagy alakja rendetlen, szertelen, önpusztító életet élt szülei diplomatát akartak belőle faragni és elküldték Indiába a tenger, a tájak, a trópusok megjelennek a verseiben Az albatrosz Az ember és a tenger Exotikus illatok szerelme: Jeanne Duval (fekete Vénusz), aki kihasználta a költőt Baudelaire rászokott az italra és az ópiumra életvitelével ellentétben mindig a tiszta, eszményi szerelemre vágyott 1857: Romlás virágai Edgor Alain Poe költészete nagymértékben hatott rá 1860: Mestersége Paradicsomok, ópium és hasis című esszéje a kábítószerek veszélyes hatásait érzékeltette ebben a művében lassan alkotott, az írásait folyamatosan csiszolgatta, a tökéletes formát szerette volna elérni életvitelének költségeit már nem tudta fedezni 1864: Belgium 1867: nyomorúságos körülmények között agyvérzésben halt meg. Szerkesztő: Benke Róbert 31

35 Charles Baudelaire Az albatrosz a vers a hajóútjának történetét mondja el albatrosz = költő az első három versszak egy allegória a gyarlóság jelenik meg a kalózok kínozzák a madarat két világot állít egymással szembe a költő: magasság és mélység ég: kéklő tisztaság végtelenség szabadság pozitív föld: matrózok romlottság rabság kínzás negatív Az albatrosz idegenül mozog a lenti világban, más mint a többiek. A költő is ugyanolyan idegen a hétköznapi világban, mint az albatrosz a hajó fedélzetén. Mindketten védtelenek, magányosak, sebezhetőek. Már a vers elején észrevehetjük, hogy a képek túlmutatnak magukon. A 4. versszakban a költő megfejti a korábbi allegóriát. A költő ugyanúgy szenved a hozzá méltatlan, költészetét meg nem értő emberek között. Az albatrosz Olykor matrózi nép, kit ily csíny kedvre hangol, albatroszt ejt rabúl, vizek nagy madarát, mely, egykedvű utas, hajók nyomán csatangol, míg sós örvényeken lomhán suhannak át. Alig teszik le a fedélzet padlatára, a kéklő lég ura esetlen, bús, beteg, leejti kétfelé fehér szárnyát az árva, s mint két nagy evezőt vonszolja csüggeteg. Szárnyán kalandra szállt, most sántít suta félsszel, még tegnap szép csoda, ma rút röhejre készt, csőrébe egy legény pipát dugdosva élcel, másik majmolja a tört szárnyú bicegést. A költő is ilyen, e légi herceg párja, kinek tréfa a nyíl s a vihar dühe szép, de itt lenn bús rab ő, csak vad hahota várja, s megbotlik óriás két szárnyában, ha lép. (1859) Szerkesztő: Benke Róbert 32

36 Charles Baudelaire Kapcsolatok a vers formája: szonett (Shakespeare) a költő a világ jelenségei között keres összefüggéseket. a vers nehezen érthető és homályos. a megfogalmazhatatlant próbálja megragadni a természetet azonosítja a templom fogalmával az azonosítás alapja lehet a tisztaság, a misztikusság, a titokzatosság vallásos áhítat hatja át a verset elvetette a konkrétságát, jelképek eredőjévé válik a francia szimbolista költők előszeretettel használják a szinesztéziát Szonett: 14 sorból álló, meghatározott rímképletű vers, általában 2 négysoros és 2 háromsoros szakaszra tagolódik. Világirodalomban: Baudelaire, Shakespeare, Ronsard Magyar költészetben: Babits, Juhász Gyula, József Attila Kapcsolatok Templom a természet: élő oszlopai időnként szavakat mormolnak összesúgva; jelképek erdején át visz az ember útja, s a vendéget szemük barátként figyeli. Ahogy a távoli visszhangok egyberingnak valami titkos és mély egység tengerén, mely, mint az éjszaka, oly nagy, és mint a fény, egymásba csendül a szín és a hang s az illat. Vannak gyermeki húst utánzó friss szagok, oboa-édesek, zöldek, mint a szavannák, s mások, győzelmesek, romlottak, gazdagok, melyek a végtelen kapuit nyitogatják, mint az ámbra, mosusz, tömjénés benzoé: test és lélek mámora zeng bennük ég felé. (1857) Szerkesztő: Benke Róbert 33

37 A líra átalakulása a 19. században 1) MŰVÉSZET A MŰVÉSZETÉRT L ART POUR L ART 2) ÚJ LÍRAI TÉMÁK a költészet új felfogása jött létre a romantikusok lelkesedése, a világ megjavíthatósága vetett véget, a hite megrendült kiábrándultság, pesszimizmus tagadták a művészet társadalmi szerepét a művészek elfordultak a közélettől, a politikától magányossá, elszigetelté váltak l art pour l art = művészet a művészetért: egy művészetelméleti felfogás a művészet célja: önmaga egyetlen érték a korban: az időtlen, tiszta művészet elsősorban a formára figyeltek, hogy a formát előnyösen létesítik világmegvetésük, társadalmon kívüliségük, züllött, bohém, léha életvitelükben is megnyilvánult új téma: belső lelki táj figyelmük befelé fordult, lelki folyamatokról, hangulatokról, érzelmekről írnak a témával egyidejűleg megváltozott a lírai kifejezés eszköztára is a versek titokzatosak, sejtelmesek a lírai én elrejtőzik (Az albatrosz) a költemények néha bonyolultak, néha megfejthetetlenek lettek (Kapcsolatok) a szavak elvesztették elődleges jelentésüket, jelképpé váltak Az olvasók eltávolodtak az olvasástól. Szerkesztő: Benke Róbert 34

38 Paul Verlaine 1) ÉLETÚTJA züllött, bohém élet 1866: első verseskötete: Szatumuszi költemények 1870: megnősül megnyugvás 1871: megismerkedik Arthur Rimbaud-val, aki fiatalon írt verseket 1873: Rimbaud szakítani akart Verlaine-nel rálőtt 2 év börtön a börtönben megtér, vallásos verseket írt Jóság című kötet 1883: Párizs, züllött élet 1889: Párhuzamosan: erotikus versek 1896: Párizs, nyomor, halál Szerkesztő: Benke Róbert 35

39 Paul Verlaine Őszi chanson ez a költő leghíresebb verse Tóth Árpád nem fordította, hanem átköltötte célja az volt, hogy a zeneiséget és a hangulatot vissza tudja adni nincs történés a versben, hanem egy érzést, egy hangulatot fejez ki a hangulat az őszhöz kapcsolódik egy impressziót (benyomást) ragad meg a haláltól való félelem megjelenése és az elmúlás óhaja haldokló természetet a haldokló emberrel állítja párhuzamba melankólia jellemzi a verset zeneiség a szavak és hangok zenéje (például az 1. versszak mély magánhangzói: ó, a, u) a hangzásokon van a hangsúly (a vers tartalma) Őszi chanson Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón. S én csüggeteg, halvány beteg, mig éjfél kong, csak sirok, s elém a sok tűnt kéj kél. Óh, múlni már, ősz! húllni már, eresszél! Mint holt avart, mit felkavart a rossz szél... (1864) Szerkesztő: Benke Róbert 36

40 Arthur Rimbaud a világirodalom csodagyereke egész életművét 16 és 19 éves kora között írta kölyök zseni (kamasz Shakespeare és Victor Hugo) 15 évesen latinul írt verseket témái: szabadság, a zsarnokság gyűlölete, a társadalmi igazságtalanság miatti felháborodás lázadó volt: minden ellen lázadt 1870: megszökött otthonából 20 évig tartó csavargás következett 1871: megismerkedik Verlaine-nel napjait nagyrész kávéházakban töltötték : együtt barangolták be Brüsszelt a szakítás után Rimbaud visszatért apja birtokára befejezte Egy évad a Pokolban című könyvét ez irodalmi pályafutásának vége utazó kereskedő lett felfedező utak Afrikában beszámolók a Földrajzi Társaságnak sok nyelv (afrikai) 1887: fegyverüzlet egy afrikai királlyal daganat a lábában Szerkesztő: Benke Róbert 37

41 Arthur Rimbaud A magánhangzók szonettje az impresszionista szimbolista versek közé tartozik egy benyomást, egy pillanatot ragad meg szóképeket használ, valamely szóval helyettesít egy szót, ezért a lelki tartalmat a külvilág képeinek segítségével sejtet meg ebben a versben a költő színes hallásának lehetünk tanúi minden magánhangzóhoz egy színt kapcsol benyomások és látomások keverednek 1) 1-4 VERSSZAK a hangokat színekkel azonosítja metaforák sora sok felkiáltójelet használ az izgatottságot, a feldúltságot akarja kifejezni zaklatott képeket, látomásokat kapcsol a hangokhoz ezek a képek logikailag nem magyarázhatók az érzékek összezavarása itt is jelen van (szinesztézia) ellentétekre épül szenny tisztaság fekete fehér ijesztő hang csönd szépség csúnyaság szenny: setét légy, szörnyű bűz tisztaság: hó, tiszta sátor emelkedő tendenciát mutat a rúttól, mocskostól, a szennytől való indulás és a megtisztult csöndbe, a tiszta szerelemig történő érkezés Rimbaud ezzel az új költészettel a teljességet próbálja megragadni, versével az összes érzékszerbünkre hat kék látás bolyhos tapintás zengnek, csönd hallás bűz, virág szaglás A magánhangzók szonettje Szurok Á! hó É! rőt I! zöld Ü! kék O! - csak egyszer lehessek titkotok mind elbeszélni bátor! Á!: - bolyhos öv, mely a setét legyek faráról csillog, ha szörnyü bűzt belepnek lomha testtel! Á! árnyak öble! É! hűs párák, tiszta sátor, halk hóvirág, királyi hermelin, jégtűs gleccser! I! bíborok, kihányt vér, kacagógörcs a keccsel vonagló női ajkon, ha düh rándítja s mámor! Ü!: - az isteni tenger nyugodt, gyürűző tánca, nyájjal hintett fenyér csöndje, tudósok ránca a békés homlokon, mit alkimia tép föl. Ó!: - szörnyü harsonák, mik ítéletre zengnek, és Csönd, melyben világok és angyalok kerengnek, Oméga! - viola sugár az Ő szeméből. (1871) Szerkesztő: Benke Róbert 38

42 Ady Endre 1) ÉLETE Érdmindszenten született 1877-ben apja: Ady Lőrinc; anyja: Pásztor Mária paraszti életforma, de a nemesi származás tudata meg volt benne iskolái: Érdmindszent, Ziloch, Debrecen a debreceni jogi akadémia tanulója volt, de az előadásokat ritkán látogatta, a debreceni lapoknak írt nem tudott idegen nyelveket, a külföldi művekhez csak fordításokon keresztül jutott hozzá 1899: Versek című (első) kötete 1900: Nagyvárad, Szabadság című napilap munkatársa színházba, kávéházakba jár kulturális élet 1901: Átmegy a Nagyváradi Naplóhoz újságíró lesz szifilisz (ld.: Mihályi Rozália csókja) Diosy Ödönné Brüll Adél (Léda) intelligens, párizsi (magyar), férjezett nő Adyt a cikkein keresztül ismeri meg 1903: Mégegyszer 1904: Párizs felszabadította költői tehetségét fényűzés, a kultúra és a szépség városa 1905: hazatér, Budapesti Napló 1906: Új versek című kötete az első igazi Ady-kötet, melynek nagy volt a hatása hatalmas ellenállás és támadások nagyon különleges merész, szerelmi líra a gőgös összszemlélet a maradiság ostorozása kíméletlen harc a költő ellen érthetetlenség erkölcstelenség hazafiatlanság árulás a támadások elől Párizsba menekül 1907: visszatér Magyarországra, de megélhetési gondjai vannak Vér és arany című kötet még inkább fokozza az ellenszenvet 1908: megindul a Nyugat című folyóirat, mely magára vállalja Ady védelmét Holnap című antológia több költő verse egy kötetben 1908: Illés szekerén című kötet 1909: egészsége megromlott (anyagi gondok, bohém éjszakai élet) szanatórium 1909: Szeretném, ha szeretnének 1910: Minden Titkok versei című kötet 1912: A menekülő Élet 1913: A Magyarok szerelme 1914: Ki látott engem? között hétszer járt Párizsban Szerkesztő: Benke Róbert 39

43 A Léda-szerelem lassan kihűl, 1912-ben szakítnak Elbocsátó, szép üzenet kegyetlen, gőgös ostromolják a nők a levélírók között feltűnik egy 16 éves lány, aki kezdetben naiv és gyerekes leveleket ír, de a levelek egyre mélyebbek lesznek 1915: esküvő biztonság, megnyugvás Csinszka-versek a költőt lelkileg összetörte, az egészsége egyre jobban romlott nagyon aggódott Erdélyért, meg volt győződve arról, hogy a háború a magyarság vesztéhez, történelmi tragédiájához fog vezetni majd alig akadt lap, mely vállalta volna írásai kiadását 1918: újabb kötet: A halottak élén 1918: nagyon súlyosra fordult egészsége, beszélni nem tudott, de kierőszakoltak belőle még egy verset: Üdvözlet a győzőnek 1919: tüdőgyulladás halál 2) ADY ENDRE ARS-POETICÁJA messiásnak (megváltónak) tartotta magát, mert úgy gondolta, ő fogja rádöbbenteni a magyarokat a helyzetükre célja a verseivel: ítéletmondás jellemző: gőgösség, önérzet, dacos ingerültség önmagát különbnek látta mindenkinél, mert szerinte a magyar faj és a művész legjellemzőbb, legnemesebb vonásai egyesültek benne (felsőbbrendűség) büszkén hirdette: ő az igazi magyar tragikus küldetéstudat mártírok, megváltó szerep célja: felrázni a magyarságot a hétköznapi életből és kifejezni a magyarság minden bűneit, problémáit, korlátait. Szerkesztő: Benke Róbert 40

44 Ars-poetica jellegű versek Góg és Magóg fia vagyok én 1905: Új versek című kötetben jelent meg (1906) lírai ars-poetica programadás a hazához való ragaszkodás cím: Góg és Magóg a Bibliában Istentől elhagyott pogány népek fejedelmei az ősmagyarokkal azonosítja magát a pusztulásra ítélt, bezárt magyarsággal is egyenlő az ősi múlt vallása jelent meg, ő is része ennek a népnek ( én ) 1-2 VERSSZAK 3. VERSSZAK 4. VERSSZAK az első 2 versszak azonos szerkezeti felépítésű mindkét versszakban kijelentéssel kezd és kérdéssel zár bizonytalanság a néppel való sorsközösség jelenik meg: vagyok én és jöttem én a hazatalálás és a hazaérkezés motívuma hazatérés, de újat hozott, ki szeretné szabadítani a népét új élettel és új kultúrával ellentét: hiába mégis a küldetése hiábavaló, de nem akar beletörődni én (aktív) ti (passzív) Verecke híres útja = honfoglalásra utal Dévény = a történelmi Magyarország nyugati kapuja kibontakozik az eddig csak sejtette én ti ellentét szimbólumok a régi magyar történelemből (Vazul) a ti -vel akarja hallgatatni, pusztítani a kultúrát a haladás, az új dolgok ellenkezése jelenik meg a lírai én szembeszáll ezzel az ellenkezéssel ( de ) szimbólum: Pusztaszer Ady szemében az elmaradottság jelképe Pusztaszer megjelenik a dac ( mégis szó háromszor tűnik fel) nem engedi elpusztítani magát utolsó sor: a remény megszólalása A vers kulcsszava: új (hatszor jelenik meg) Adynál az új nem jelenti a nemzeti múlt tagadását. Ő a jövőt és a fejlődést csak a múlttal együtt tudta elképzelni. meg nem alkuvás, büszkeség, küzdés, keménység Góg és Magóg fia vagyok én Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdtem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival? Fülembe forró ólmot öntsetek, Legyek az új, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul. De addig sírva, kínban, mit se várva Mégis csak száll új szárnyakon a dal S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis győztes, mégis új és magyar. Szerkesztő: Benke Róbert 41

45 Ars-poetica jellegű versek A magyar Messiások 1907: Új versek című kötet cím: a Megváltóra, Jézusra Krisztusra utal hangulata: fájdalmas, a fájdalom szólal meg a magyar Megváltók kilátástalansága ezerszer túlzás, fokozás a tragédia nyomatékosítása a 2. versszak még tragikusabb, szomorúbb, reménytelenebb a magyar messiások sorsa: eredménynélküli áldozat oka: a magyar helyzet sivársága, a magyar élet kilátástalansága a konokság megjelenik a versben (akár ezerszer is meghalnak) Ide tartozik még: Vízíó a lápon A Hortobágy poétája Muszáj Herkules A magyar Messiások Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások. Ezerszer Messiások A magyar Messiások. Ezerszer is meghalnak S üdve nincs a keresztnek, Mert semmit se tehettek, Óh, semmit se tehettek. (1907) Szerkesztő: Benke Róbert 42

46 Ars-poetica jellegű versek A Hortobágy poétája 1. VERSSZAK Új versek, 1905 téma: a magyar művész tragédiája egy ellentétre épül a vers a művész durva környezet szimbolikus jelentés: Kúnfajta, nagy szemű legény = művész a művész Ady szerint egy különc embertípus, aki külsőben és lélekben is elüt a többiektől a művészfaj: érzékenység, a természeti jelenségek lenyűgözik, az élet varázsa izgatja a lelküket virág nőtt a szívében = az ihlet születése számneves túlzások: sok-sok, százszor, ezerszer (fokozás) 2. VERSSZAK 3. VERSSZAK 4. VERSSZAK az irónia, a bukás megjelenése csorda = állat, állati viselkedés, nép a tragikust nevetségessé teszi (lelegelték) a Hortobágy a meg nem értő közeg szimbóluma Magyarország (Boudaleire: Az albatrosz) kifejti a költő, hogy a magyar művészek semmivel sem tehetségtelenebbek, mint a nyugati társaik, csak a körülmények mások Szent dalnok: elismert művész, az elszalasztott lehetőség negatív jelzők: piszkos, gatyás az indulat erősödését is kifejti ezzel azonosul a csordával, mely nem engedte tehetségét kibontakozni A Hortobágy poétája Kúnfajta, nagyszemû legény volt, Kínzottja sok-sok méla vágynak, Csordát õrzött és nekivágott A híres magyar Hortobágynak. Alkonyatok és délibábok Megfogták százszor is a lelkét, De ha virág nõtt a szívében, A csorda-népek lelegelték. Ezerszer gondolt csodaszépet, Gondolt halálra, borra, nõre, Minden más táján a világnak Szent dalnok lett volna belõle. De ha a piszkos, gatyás, bamba Társakra s a csordára nézett, Eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett. (1905) Szerkesztő: Benke Róbert 43

47 A hiányérzet versei Ady létharc-versei ki merte mondani, hogy az élet mozgató rugója a szerelem mellett a pénz saját magát felsőbbrendűnek látta, nehezen élte meg a szegénységet Párizsban döbbent rá igazán szegénységére verseiben a pénz, az arany hatalmát emelte ki a költő ezekben a versekben egy nagy harc hőseként jelenik meg a költő mindig veszít, de felmagasztosul a küzdelem által Harc a Nagyúrral Az ős Kaján Szerkesztő: Benke Róbert 44

48 Létharc-versek Harc a Nagyúrral a pénz-motívum jelenik meg a sok ige mozgalmasabbá teszi a verset formája párbeszédszerű monológ szaggatottság, drámaiság, a tragikus vég sejtése a vers hasonlít Arany János balladáira (balladaszerű) sodró feszültség ismétlések: arany, megöl rémületet kelt szimbólum Disznófejű Nagyúr = az embert elpusztítani akaró hatalom a harc kilátástalan, de vállalja a költő ( ha hagyom ) az ember és a szörny harca állandóan tartó ( ezer este ), mégis egy esélyes helyszín: a zúgó élet partja = élet és halál határa ideje: alkonyat a lírai én először hízeleg neki, majd felajánlja neki a tehetségét 3. versszak a Nagyúrnak könyörög ( térdre hulltam ) a gyarló ember rimánkodása a pénzért megjelenik az élet élvezete a Nagyúrral nem értik meg egymást 7. versszak vége hasítsd ki hát aranyrügyed 9. versszak a könyörgésből küzdelem lesz mitikussá teszi, kilátástalan lesz (mindhiába) a Nagyúr legyőzhetetlen, de a költő a kilátástalanság ellenére harcol Az ember nem adja fel a harcot az embertelenséggel! Megöl a disznófejű Nagyúr, Éreztem megöl, ha hagyom, Vigyorgott rám és ült meredten: Az aranyon ült, az aranyon, Éreztem, megöl, ha hagyom. Sertés testét, az undokot, én Simogattam. Ő remegett. "Nézd meg, ki vagyok" (súgtam néki) S meglékeltem a fejemet, Agyamba nézett s nevetett. (Vad vágyak vad kalandorának Tart talán?) S térdre hulltam ott. A zúgó Élet partján voltunk, Ketten voltunk, alkonyodott: "Add az aranyod, aranyod." "Engem egy pillanat megölhet, Nekem már várni nem szabad, Engem szólítnak útra, kéjre Titokzatos hívó szavak, Nekem már várni nem szabad." Harc a Nagyúrral "A te szivedet serte védi, Az én belsőm fekély, galád. Az én szívem mégis az áldott: Az Élet marta fel, a Vágy. Arany kell. Mennem kell tovább." "Az én yachtomra vár a tenger, Ezer sátor vár énreám, Idegen nap, idegen balzsam, Idegen mámor, új leány, Mind énreám vár, énreám." "Az egész élet bennem zihál, Minden, mi új, felém üget, Szent zűrzavar az én sok álmom, Neked minden álmod süket, Hasítsd ki hát aranyszügyed." Már ránk szakadt a bús, vak este. Én nyöszörögtem. A habok Az üzenetet egyre hozták: Várunk. Van-e már aranyod? Zúgtak a habok, a habok. És összecsaptunk. Rengett a part, Husába vájtam kezemet, Téptem, cibáltam. Mindhiába. Aranya csörgött. Nevetett. Nem mehetek, nem mehetek. Ezer este múlt ezer estre, A vérem hull, hull, egyre hull, Messziről hívnak, szólongatnak És mi csak csatázunk vadul: Én s a disznófejű Nagyúr. Szerkesztő: Benke Róbert 45

49 Létharc-versek Az ős Kaján 1907, Vér és arany című kötetben jelent meg egy hatalmas kivetített belső harc a költő két énje harcol egymással jó (építő) rossz (romboló) a költő addigi életének összefoglalása Az ős Kaján: a költő által teremtett szimbólum, melyről több értelmezés született lehet a költő második énje, aki küzdésre biztatta lehet a romlás démona lehet a bor Istene lehet az alkotó erő lehet maga az Élet a kaján szó a kaján vigyor szóból ered kaján = rosszindulatú, csúfolódó hangzásában a bibliai Káin-ra emlékeztet kocsma: itt folyik a küzdelem jelen időben játszódik ős Kaján képéhez a zene, a költészet, a gazdagság, a pompa tartozik úgy tartotta, hogy Kelet a művészet hazája (a magyarok őshazája) a költő egy kiválasztott Kaján erős, diadalmas, lovon érkezik a létezés magasabb dimenzióba emeli őket a költő kezdetben egyenrangú partner (együtt isznak) 3. versszak elkezdődik a harc (birkóznak): S ős Kaján birkozik velem mintha itt kezdődne meg a szembesülés a saját múltjával 4. versszak megmutatkozik a különbség köztük a költő szegény, erőtlen a Kaján erős a költő látja ezt a különbséget, kénytelen szembenézni a sorsával 5. versszak kezdődik a költő legmélyebb önjellemzése ő mindent birtokolni akar féktelenül élt, 1907-re elkopott, kiégett, elfáradt kudarcának legfőbb oka, hogy magyar (10. versszak) Ady ebben a versben a magyarságából vezeti le a pénztelenséget, a hitetlenséget negatív jegyek felsorolása a 11. versszakban szegény, kósza szolga, elhasznált 12. versszak a pozitív dolgokat foglalja össze 13. versszak bemutatja, hogy a költő mennyire negatívan látja a jelent 14. versszak ős Bizony = halál 15. versszak megadja magát, vége a harcnak, befejezte, erőtlen már az elején még önmegsemmisítő jellemzés versszak eljut a végpontra, az ős Kaján megölte őt, aki az elején még kiválasztotta Szerkesztő: Benke Róbert 46

50 Ady Endre Élet-halál versek a 19. század végén jellegzetes téma a versekben a halál, az elmúlás Adynál is korán megjelenik a Léda- és a lét-harc versekben is feltűnik az élet-halál központi téma a betegség, a halál és annak elfogadása dekadencia = hanyatlás, bomlás, romlás általában a társadalom, a kultúra vagy az egyén erőtlenségére értik ( dekadens ) a művészetekben általában a szimbolizmus és az avantgárd jellemzője Baudelaire, Verlaine, Ady, Babits, Kosztolányi, Krúdy, Tóth Árpád Ady tudta, hogy életvitele egyenlő a lassú öngyilkossággal lehangolt, rosszkedvű tudta, hogy a halál közel van hozzá az ő verseiben a halál = jó barát, az élet folytatása Szerkesztő: Benke Róbert 47

51 Élet-halál versek A Halál rokona tipikus dekadens vers: lassú, fáradt, lemondó, kiábrándult, illúziótlan a szeretem szó 9-szer fordul elő mintha egy szerelmi vallomás lenne a vers a vers keretes szerkezetű a lírai én értékrendje fejeződik ki furcsa értékrend, mert a szeretem szó után olyan szó következik, amelyet általában nem szeretnek az emberek: beteg rózsák, aki rokkant az első és utolsó versszak a költő önmeghatározása: Én a Halál rokona vagyok, rokon = összetartozás, tehát ő és a Halál egy családba tartozik a felsorolt dolgok mind vonzzák a halált, ezért kedvesek a költőnek A halál rokona Én a halál rokona vagyok, Szeretem a tűnő szerelmet, Szeretem megcsókolni azt, Aki elmegy. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket. Szeretem a szomorú órák Kísértetes, intő hívását, A nagy Halál, a szent Halál Játszi mását. Szeretem az elutazókat, Sírókat és fölébredőket, S dér-esős, hideg hajnalon A mezőket. Szeretem a fáradt lemondást, Könnyetlen sírást és a békét, Bölcsek, poéták, betegek Menedékét. Szeretem azt, aki cslódott, Aki rokkant, aki megáldott, Aki nem hisz, aki borús: A világot. Én a halál rokona vagyok, Szeretem a tűnő szerelmet, Szeretem megcsókolni azt, Aki elmegy. (1907) Szerkesztő: Benke Róbert 48

52 Élet-halál versek Párizsban járt az Ősz Párizsban írta halálmotívumot tartalmaz múlt idővel kezdődik emléket idéz fel megjelenik a sejtelem: Ősz = halál az első versszakban nyár és kánikula van az ősz egy pillanatra jelenik meg az ősz titokban érkezik: suhant, nesztelen, halk, beszökött az első versszak csattanóval zárul: a halál a költőhöz jár a 2. versszak hangulata hasonlít az elsőre lassú, merengő S égtek lelkemben kis rőzsedalok: még tudna írni, az ihlet perceivel alliteráció, halmozás (id) az első két versszak az első hangulati egység: nem tragikus 3-4. versszak: tragikussá válik, mert elérkezett az ősz megszemélyesítés: az Ősz súgott valamit változás, izgalom, felfokozott hangulat mozgalmassá válik a vers igék sokasága, a belső izgalom kivetítődik a külvilágra a legnegatívabb dolog, hogy a költő nem tudja megosztani mással, amit az Ősz súgott neki A Himnuszban a költő arra kéri Istent, hogy áldja meg, segítse a magyarokat. Ez bizonyítja, hogy a költő hisz Istenben. Ady viszont megkérdőjelezi Isten létezését, ( Ha van Isten ) ráadásul ha van, akkor arra kéri, hogy ne könyörüljön rajta, üsse, ostromolja. Párisban járt az Ősz Párisba tegnap beszökött az Ősz Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az uton Tréfás falevelek. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Párisból az Ősz kacagva szaladt. Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt. (1906) Szerkesztő: Benke Róbert 49

53 Ady Endre Magyarság-versek 1) ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK keserű, átkozódó, ostorozó versek oka: a nemzet féltése a költő attól félt, hogy a nyelvileg és kulturálisan elszigetelt magyarság el fog bukni a németek közt a magyar táj = sivár, kopár, ugar, elátkozott, lelkek temetője a magyar nemzet sorsa a pusztulás, mert képtelenek következetes, kemény akaratkifejezésre, összefogásra A föl- földobott kő, Nekünk Mohács kell Szerkesztő: Benke Róbert 50

54 Magyarság-versek Nekünk Mohács kell legkegyetlenebb verse fordított Himnusz, mert nem Isten áldásait, hanem sujtását kéri erős indulatok: düh, harag, keserűség gondolatritmus: minden versszak elején ritmikusan visszatérő ismétlés (anafora) fő témája: a verés követelése 1. VERSSZAK 2. VERSSZAK 3. VERSSZAK indoklás, hogy miért kéri a verést ok: a nép szolgafajta, mindig el van nyomva akaratgyenge széthulló, szervetlen nép a nép a verés tárgya: rajta már ő a verés tárgya: engem érezni lehet, hogy a költő azonosulni akar népével (vállalja a csapásokat) most már a T/1 személyt használ: minket a költő azonosult a magyarsággal költő = magyar nemzet a váteszi magatartás jelenik meg próféta, aki látja a jövendőt (pl.: Petőfi) a jövendőben feltűnik a nemzethalál megjelenik: Zrínyi: Szigeti veszedelem Berzsenyi: A magyarokhoz I-II. Kölcsey: Himnusz Zrínyi 2. éneke Nekünk Mohács kell Ha van Isten, ne könyörüljön rajta: Veréshez szokott fajta, Cigány-népek langy sziv. sihederje, Verje csak, verje, verje. Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem: Én magyarnak születtem. Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon, Üssön csak, ostorozzon. Ha van Isten, földt.l a fényes égig Rángasson minket végig. Ne legyen egy félpercnyi békességünk, Mert akkor végünk, végünk. (1908) Szerkesztő: Benke Róbert 51

55 Magyarság-versek A föl-földobott kő a hazához való ragaszkodás vallomása 1909-ben írta fél éves párizsi tartózkodása után honvágy a cím egy szimbólum föl-földobott kő = Ady Endre a honvágy mindig visszahúzza, mint a követ a gravitáció a versszakok felépítése szabályos 3 sor, 2 hosszú és 1 rövid rímképlete: aab ccd eef az első két sor hosszabb a kő felfelé haladását szimbolizálja az utolsó két sor rövidebb a leesés szimbóluma ellentétek fent lent elmegy visszajön fölhorgadnak elülnek kifejezi a menekülés vágyát, de nem tud a hazája nélkül élni a szeretet, a haza iránti hűság: kicsi országom a százszor szó ismétlése = megváltozhatatlan Föl-földobott kő Föl-földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbusong s lehull a porba, Amelyből vétetett. Mindig elvágyik s nem menekülhet, Magyar vágyakkal, melyek elülnek S fölhorgadnak megint. Tied vagyok én nagy haragomban, Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban Szomoruan magyar. Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan, Kicsi országom, példás alakban Te orcádra ütök. És, jaj, hiába mindenha szándék, Százszor földobnál, én visszaszállnék, Százszor is, végül is. (1909) Szerkesztő: Benke Róbert 52

56 Ady Endre Szerelemes versei Léda-versek Csinszka-versek Diósyné Brüll Adél igazi, lángoló, mindent elsöprő szerelem ő vezette be Adyt a párizsi életbe ez a szerelem egy lázadás volt nyíltan vállalta, hogy szerető mindketten túl sokat vártak a kapcsolattól, ezért csalódtak hiányérzet, diszharmónia, halálhangulat Ady számára ez a szerelem kín és gyötrelem, de öröm és mámor is volt egyben. Boncza Berta felesége teljesen mások, mint a Léda versek nincs kínzó szenvedély csöndes, harmonikus, nyugodt kapcsolat az otthon békéje jelenik meg szépség és idill a költő már idős, beteg ez a szerelem egy menedék számára az I. világháború elől Csinszka személye háttérbe szorul nyelvezete: egyszerű, a köznapi beszédhez közeli (szándékos) állandó szomorúság Csinszka jóval fiatalabb betegsége I. világháború Héja-nász az avaron Lédával a bálban Elbocsátó szép üzenet Őrizem a szemed Nézz, Drágám, kincseimre Diósyné Brüll Adél (Léda) Boncza Berta (Csinszka) Szerkesztő: Benke Róbert 53

57 Szerelmes versek Héja-nász az avaron nem boldog, nem harmonikus szerelemről van szó vergődés, fájdalom és gyötrelem hája-nász = Ady és Léda sok az ige mozgalmasság negatív hanghatások: zárva, csattognak, vijjogva a 2. versszakban kitágítja a képet, többesszámot használ a szerelmespárokról beszél általában a szerelem útja: nyár ősz boldogság boldogtalanság ifjúság öregség a mozgás egyre gyorsabb útra kelünk megyünk szállunk űzve szállunk lehullunk fokozás lehullunk az őszi avaron = halál Héja-nász az avaron Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Vijjogva, sírva, kergetőzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak, Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az őszi avaron. (1905) Szerkesztő: Benke Róbert 54

58 Szerelmes versek Lédával a bálban hangulata: baljós, szomorú, komor, nyomasztó témája: a szerelem elmúlása, az ifjúság vége, a boldogtalanság ellentétre épül fiatalság öregség boldogság boldogtalanság csend zene forró hideg vidámság szomorúság az első versszak ellentétben áll a második és harmadik versszakkal a vers üzenete: nincs megváltó szerelem fő szimbólum a versnek: fekete pár boldogtalanság, elmúlás, halál Lédával a bálban Sikolt a zene, tornyosul, omlik Parfümös, boldog, forró, ifju pára S a rózsakoszorús ifjak, leányok Rettenve néznek egy fekete párra. Kik ezek? S mi bús csöndben belépünk. Halál-arcunk sötét fátyollal óvjuk S hervadt, régi rózsa-koszoruinkat A víg teremben némán szerte-szórjuk. Elhal a zene s a víg teremben Téli szél zúg s elalusznak a lángok. Mi táncba kezdünk és sírva, dideregve Rebbennek szét a boldog mátka-párok. (1907) Szerkesztő: Benke Róbert 55

59 Szerelmes versek Elbocsátó szép üzenet a Léda-szerelemnek ez a vers vetett véget kegyetlen, könyörtelen, bántó vers a költő gőgös üzenete Lédának kimondja, hogy hazudott, amikor a Léda-verseket írta és szerelme nem volt igaz, a költeményeket csak sajnálatból írta megtagadja Lédát és a hozzá fűződő szerelmét a költő is csak magát szerette a szerelemben Elbocsátó, szép üzenet Törjön százegyszer százszor-tört varázs: Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor, Ha hitted, hogy még mindig tartalak S hitted, hogy kell még elbocsáttatás. Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját. Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is, Vedd magadra, mert sajnálom magunkat, Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért, Alázásodért, nem tudom, miért, Szóval már téged, csak téged sajnállak. Milyen régen és titkosan így volt már: Sorsod szépítni hányszor adatott Ámító kegyből, szépek szépiért Forrott és küldött, ékes Léda-zsoltár. Sohase kaptam, el hát sohse vettem: Átadtam néked szépen ál-hitét Csókoknak, kik mással csattantanak S szerelmeket, kiket mással szerettem: És köszönök ma annyi ölelést, Ám köszönök mégis annyi volt-lédát, Amennyit férfi megköszönni tud, Mikor egy unott, régi csókon lép át. És milyen régen nem kutattalak Fövényes multban, zavaros jelenben S már jövőd kicsiny s asszonyos rab-útján Milyen régen elbúcsuztattalak. Milyen régen csupán azt keresem, Hogy szép énemből valamid maradjon, Én csodás, verses rádfogásaimból S biztasd magad árván, szerelmesen, Hogy te is voltál, nemcsak az, aki Nem bírt magának mindent vallani S ráaggatott díszeiből egy nőre. Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen, Akartam látni szép hullásodat S nem elhagyott némber kis bosszuját, Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben, Nem kevés, szegény magad csúfolását, Hisz rajtad van krőzusságom nyoma S hozzám tartozni lehetett hited, Kinek mulását nem szabad, hogy lássák, Kinek én úgy adtam az ölelést, Hogy neki is öröme teljék benne, Ki előttem kis kérdőjel vala S csak a jöttömmel lett beteljesedve. Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág Rég-pihenő imakönyvből kihullva, Vagy futkározva rongyig-cipeled Vett nimbuszod, e zsarnok, bús igát S, mely végre méltó nőjéért rebeg, Magamimádó önmagam imáját? Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg, Csillag-sorsomba ne véljen fonódni S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak: Általam vagy, mert meg én láttalak S régen nem vagy, mert már régen nem látlak. (1912) Szerkesztő: Benke Róbert 56

60 Szerelmes versek Csinszka-versek Őrizem a szemed szerelmi vallomás egyszerű, harmonikus, idillikus a társra találás vigasza békés, nyugodt, csendes, de szomorú 1. VERSSZAK 2. VERSSZAK 3. VERSSZAK 4. VERSSZAK gondolatritmus (anafora) rímképlete: abab gyöngédség és a nyugalom kifejeződése az egymást fogó kezek, az egymást néző szemek a biztonságot, a szerelmet, az összetartást fejezik ki. a felszín idillikus, de a mélyben ott a halál érzése kitágul a kép kozmikusságot idéz a Világok pusztulásán ősi vad = saját maga (egytagú metafora) a rímek eltűnnek a háború szörnyűsége, kaotikussága nyugtalanság, félelem ősi vad, kit rettenet / űz világméretű katasztrófa már az otthon sem ad menedéket az első versszak szó szerinti ismétlése az érzelmek és a hangulat megváltoztak a 2. versszak miatt a boldogság múlandósága szorongó kérdések, melyekre nincs válasz a kérdések arra utalnak, hogy az egyén és a világ sorsa is bizonytalan a kéz- és szem-motívum harmadszorra is visszatér próbálja erőltetni a harmóniát, az idillt, a nyugalmat, de azért még a diszharmónia a domináns. Őrizem a szemed Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Világok pusztulásán Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled. Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom, S őrizem a szemedet. (1916) Szerkesztő: Benke Róbert 57

61 Ady Endre Istenes versek a betegsége, a halál állandó közelsége és az otthontalanság érzése váltották ki Adyból az Istenhez való közeledést Ady a tételes vallásban dogmákban nem hitt Isten-kapcsolata egészen más, mint a többi hívő embernél: személyes, közvetlen számára a támaszkeresés a fontos Istenképe mindig már, nagyon sokféle sokszor vitatkozik Istennel A Sion-hegy alatt Álmom: az Isten Hiszek hitetlenül Istenben Istenhez hanyatló árnyék Szerkesztő: Benke Róbert 58

62 Istenes versek A Sion-hegy alatt a versben a gyermekkori emlékek jelennek meg Sion-hegy: Jeruzsálem legmagasabb dombja. Itt találkozott és kötött szövetséget Isten Mózessel. Ezt a hegyet azonosítja a költő a hellyel. vissza szeretne találni Istenhez, a hithez a gyermeki emlékekből kiindulva keres valakit, akibe kapaszkodhat 1-2. VERSSZAK 3. VERSSZAK 4. VERSSZAK 5-6. VERSSZAK 7. VERSSZAK Isten megjelenítése furcsa (lidérces) képekkel megjelenik a lírai én és a gyerekkori emlékek a keresés motívuma sötétség: elveszítés, eltévedés, keresés lámpás: megtalálás, a fény, a megvilágosodás megtörténik a találkozás egy jelképes helyen, ahol már történt egy hasonló találkozás hegy alján: még csak az elején vannak egy feladatnak ez a vers csúcspontja: S lángoltak, égtek a kövek. mintha Isten és Mózes találkozása játszódna le újra hiába minden, a költő eltávolodik a vallástól már nem emlékszik az Istenre elfeledte a gyermekkori imát nem tud közel kerülni Istenhez, nem tudja kiönteni a szívét az Úr is szomorú nem tud rajta segíteni elment az Isten, nem kapta meg azt a támaszt Ady, amivel közelebb kerülhetett volna az Úrhoz magára maradt: S én ülök sírván Isten sokat várt, de elment örökre Ady a vallásban nem talált megnyugvást és békét. Az ő vallása félelmekkel és kétségekkel teli. A Sion-hegy alatt Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betükkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit. Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg. Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem. Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát. Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott. Csak nagyszerű nevedet tudnám. Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt. (1908) Szerkesztő: Benke Róbert 59

63 Istenes versek Álmom: az Isten az egyik legkétségtelenebb verse rövid, három versszakból álló vers szabályos: 4 sor, az első hosszabb, az utolsó rövidebb a versben megjelenik a halál közelsége a halál közelségéből tekint az életre, ezért átértékelődnek az élet dolgai számára a lírai én egyetlen vágya az Istennek való találkozás, a megtisztulás, a megnyugvás, a hit megtalálása a vers komor hangulatát a következő szavak adják: nincsen, nihil, semmi, menni, halni készül a vers kulcsszava: Isten (ötször használja) az utolsó versszakban az első sor a harcra utal a semmi hit, Isten a vers végén búcsúzik Álmom: az Isten Batyum: a legsúlyosabb Nincsen, Utam: a nagy Nihil, a Semmi, A sorsom: menni, menni, menni, S az álmom: az Isten. Vele szeretnék találkozni, Az álmommal, nagy bolond hitben S csak ennyit szólni: Isten, Isten S újból imádkozni. Nem bírom már harcom vitézül, Megtelek Isten-szerelemmel: Szeret kibékülni az ember, Mikor halni készül. (1907) Szerkesztő: Benke Róbert 60

64 Ady Endre Ady világháborús költészete 1914: I. világháború Ady verseinek középpontjába a magyarság és az emberség féltése kerül apokaliptikus kép (Apokalipszis: a világ pusztulása a Bibliában) értelmetlen öldöklés, elembertelenedés új küldetéstudat: a múlt értékeinek átmentése Ady rögtön szembefordult a vérontással legjobban az bántotta, hogy a magyarokat félrevezetik, idegen érdekekért küldik őket harcba ezekben a versekben a jelen elhibázott, kilátástalan, kaotikus a háború metaforái: nagy Tivornya elszabadult pokol Téboly véres és ostoba feneségek véres, szörnyű lakodalom világok pusztulása véres ájulás Emlékezés egy nyár-éjszakára Az eltévedt lovas Ember az embertelenségben Szerkesztő: Benke Róbert 61

65 Ady világháborús költészete Emlékezés egy nyár-éjszakára a vers formája szabálytalan a világ kaotikussága, apokaliptikussága A halottak élén című kötet általánossá vált a világháború (1917) egy emlék jelenik meg a háború kitörésének éjszakája egy régi történetet mesél el epikus jelleg lidérces, félelmetes látásmódok egymásutánja a vers a félelem egyre fokozódik, a hangulat egyre zaklatottabb egy refrénszerű gondolat ismétlődik a vers rapszodikus jellegű: szabálytalan, a sorok egyenetlen hosszúságúak, versszakok nincsenek kulcsszó: különös rácsodálkozás, hitetlenség még most sem akarja elhinni, hogy az ember idáig süllyedhetett a versben a pánik és katasztrófa megszólalása történik 1) A VERS ELSŐ RÉSZE apokaliptikus kép dühödt angyal szomorú föld oximoron: kizáró ellentét jelző és jelzett szó között dühödt angyal jelző jelzett szó háromszor jelenik meg a legalább száz kifejezés túlzás, fokozás, nyomatékosítás 2) A VERS MÁSODIK RÉSZE értékpusztulás történik kigyúladt öreg ménesünk Burkos, elveszett vége a falusi idillnek paradoxonok: élő volt a holt, a néma énekelt 3) A VERS HARMADIK RÉSZE felborul az eredeti értékrend minden a visszájára fordul csörtettek bátran a senkik / És meglapult az igaz ember 4) A VERS NEGYEDIK RÉSZE szeretethiány, az ember esendősége jelenik meg az ember elembertelenedéséről, lealacsonyodásáról szól ez a rész Sohse volt még kisebb az ember, 5) A VERS ÖTÖDIK RÉSZE a vers csúcspontja: iszonyat, borzalom, félelem metafora (csonka): Véres, szörnyű lakodalomba = háború minden szó 2-szer ismétlődik kivétel nélkül minden emberhez elér a háború (nyomatékosítás) megjelenik a vad ösztönvilág, a barbárság jut szerephez 6) A VERS HATODIK RÉSZE a lírai én kerül a középpontba (költő) képtelen megszabadulni a szörnyű emlékektől, várja a megváltást lsd.: Radnóti Miklós: Töredék Szerkesztő: Benke Róbert 62

66 Ady világháborús költészete Az eltévedt lovas 1914-ben íródott, néhány hónappal a háború kitörése után ekkor már tudták, hogy a háború el fog húzódni rémület cím: szimbolikus eltévedt = rossz út a háború lovas = az emberiség a főhős: nem jelenik meg a versben, semmit nem tudunk meg róla kísértetiességet okoz idő: ködös november félelemmel, szorongással teli a táj az emberi létezés szimbóluma a jövőtlenség megjelenése: az eltévedt lovas nem tudja hova megy, nincs célja, kilátástalanság rémmesék légköre uralkodik megelevenedik a régi babonás mesék rémei, a szörnyek az ember (lovas) keresi az élet értelmét, a háború nem lehet az élet értelme az ember visszakerül a civilizáció előtti világhoz Az eltévedt lovas Vak ügetését hallani Eltévedt, hajdani lovasnak, Volt erdők és ó-nádasok Láncolt lelkei riadoznak. Hol foltokban imitt-amott Ős sűrűből bozót rekedt meg, Most hirtelen téli mesék Rémei kielevenednek. Itt van a sűrű, a bozót, Itt van a régi, tompa nóta, Mely a süket ködben lapult Vitéz, bús nagyapáink óta. Kisértetes nálunk az Ősz S fogyatkozott számú az ember: S a domb-keritéses síkon Köd-gubában jár a November. Csupa vérzés, csupa titok, Csupa nyomások, csupa ősök, Csupa erdők és nádasok, Csupa hajdani eszelősök. Hajdani, eltévedt utas Vág neki új hináru útnak, De nincsen fény, nincs lámpa-láng És hírük sincsen a faluknak. Alusznak némán a faluk, Multat álmodván dideregve S a köd-bozótból kirohan Ordas, bölény s nagymérgü medve. Vak ügetését hallani Hajdani, eltévedt lovasnak, Volt erdők és ó-nádasok Láncolt lelkei riadoznak. Erdővel, náddal pőre sík Benőtteti hirtelen, újra Novemberes, ködös magát Mult századok ködébe bújva. (1914) Szerkesztő: Benke Róbert 63

67 Ady Endre Kuruc versek a magyarság-versekhez állnak közel a történelmi múlt kerül a versek középpontjába, a Rákóczi szabadságharc és a kuruc háború lázadós, magányos, elárult ember szólal meg a tragikus múlt és tragikus jelen összemosódása alaphangjukra a csüggedtség, elszántság a jellemző alapmotívuma: bujdosás Ady beleéli magát a bujdosó szerepébe és saját sorsához alakítja a református prédikátorok gondolatvilága jelenik meg: a magyarság bűnei miatt szenved, mert elhagyta Istent (Szigeti veszedelem) versek: Sípja régi babonának, Bujdosó kuruc rigmusa Szerkesztő: Benke Róbert 64

68 Kuruc versek Sípja régi babonának 1. VERSSZAK helyzetdal (szerepdal) = olyan alkotás, melyben a költő egy bujdosó, hazáját elhagyó ember szerepével azonosul egy kuruc szegény legény mondja el a bánatát az indulás és a távozás pillanatát, hangulatát ragadja meg a költő 2. VERSSZAK 3. VERSSZAK 4. VERSSZAK vásári forgatag, borivás borba folytja bánatát remény alliterációk zeneiség hármas alliteráció: fokozódik a fájdalom, a reménytelenség megjelenik a címre való utalás babona = hiedelem, félelem, sötétség a lírai én kétségbeesése keserűségbe, átkozódásba csap át a magyar nép magyarság versek így könnyebb elmennie a végleges búcsú jelenik meg ( sohse ) mintha menekülne a veszett földtől Kernstok Károlynak, baráti szeretettel Sípja régi babonának Csak magamban sírom sorsod, Vérem népe, magyar népem, Sátor-sarkon bort nyakalva Koldus-vásár közepében, Már menőben bús világgá, Fáradt lábbal útrakészen. Körös-körül kavarognak Béna árnyak, rongyos árnyak, Nótát sipol a fülembe Sípja régi babonának, Édes népem, szól a sípszó, Sohse lesz jól, sohse látlak. Szól a sípszó: átkozott nép, Ne hagyja az Úr veretlen, Uralkodást magán nem tűr S szabadságra érdemetlen, Ha bosszút áll, gyáva, lankadt S ha kegyet ád, rossz, kegyetlen. Üzenhettek már utánam, Kézsmárk hegye, Majtény síkja, Határ-szélen botot vágok, Vérem többé sohse issza Veszett népem veszett földje: Sohse nézek többet vissza. (1913) Szerkesztő: Benke Róbert 65

69 Kuruc versek Bujdosó kuruc rigmusa Szeretném, ha szeretnének (1909) című kötetében jelent meg szerepdal, helyzetdal egy bujdosásba kényszerült katona szólal meg ríme: bokorrím, a a a a halálban csatában vágyban ágyban 1-4 VERSSZAK 5-8 VERSSZAK a megcsalt, kisemmizett kuruc feltörését, szemrehányását írja le a költő Magyarországhoz beszél és szemére veti száműzetését, szegénységét és magányát nosztalgikus sóvárságba megy át a vers oximoron: áldott inség arra utal, hogy a bujdosás mellett még van értelme az életnek felidézi az egykori küzdelmeket fájdalom Az utolsó versszak: érzi, hogy van cél és a harcos élet dacos öntudatát érzékelteti Bujdosó kuruc rigmusa Tíz jó évig a halálban, Egy rossz karddal száz csatában, Soha-soha hites vágyban, Soha-soha vetett ágyban. Kergettem a labanc-hordát, Sirattam a szivem sorsát, Mégsem fordult felém orcád, Rossz csillagú Magyarország. Sirattalak, nem sirattál, Pártoltalak, veszni hagytál, Mindent adtam, mit sem adtál, Ha eldőltem, nem biztattál. Hullasztottam meleg vérem, Rágódtam dobott kenyéren. Se barátom, se testvérem, Se bánatom, se reményem. Már életem nyugalommal Indul és kevéske gonddal, Vendégséggel, vigalommal, Lengyel borral és asszonnyal. Lengyel urak selymes ágya Mégis forró, mint a máglya. Hajh, még egyszer lennék árva, Be jó volna, hogyha fájna. Áldott inség: magyar élet, Világon sincs párod néked, Nincsen célod, nincsen véged, Kínhalál az üdvösséged. Elbocsát az anyánk csókja, Minden rózsánk véres rózsa, Bénán esünk koporsóba, De így éltünk vitézmódra. (1909) Szerkesztő: Benke Róbert 66

70 Móricz Zsigmond 1) ÉLETE július 2., Tiszacsécse apja: Móricz Bálint, anyja: Pallagi Erzsébet 8 testvére volt, volt ezért anyagi gondokkal küzdöttek, de szülei mindent megtettek rendes nevelésükért, iskoláztatásukért szülőhelye pozitív motívumként műveiben sokszor előfordul 6 éves koráig itt élt anyagi összeomlás (szerencsétlenségek) Szerencs mellé költöztek, Zsigmondot, később öccsét is nagybátyjához adták 1890: debreceni református kollégium 1-3 osztály 4. osztály: Sárospatak szülei elköltöztek hanyagolta a tanulást, három tárgyból megbukott a 6. osztályt Kisújszálláson fejezte be jelesen író lesz bizonytalanság az Újság gyermekrovata elveszi Holics Eugénát (Janka) nem volt harmonikus kapcsolat Móricz megismerte Simonyi Máriát, majd Magas Olgát Janka öngyilkos lesz (1925. április) első két kisfia meghal első novella: Hét krajcár (Nyugat, 1908) Sárarany (1909) Az Isten háta mögött (1911) A galamb papné (1912) Kerek Ferkó (1913) Jó anyagi helyzet Leányfalun telket vásároltak A fáklya (1917) Légy jó mindhalálig (1920) Tündérkert (1922) Az 1920-as években inkább az 19. század végét, a dzsentri tegnapját eleveníti fel. Kivilágos kivirradtig (1924) Úri muri (1927) Forr a bor (1931, a Légy jó mindhalálig folytatása) élete, az 1920-as években átalakult: felesége meghalt újra nősült (Simonyi Mária) bekalandoztál Párizst, Olaszországot rosszabb volt, min az előző 1937: elváltak Leányfalu Új pályaszakasz Barbárok (1932) Komor ló (1936) A boldog ember (1935) 1939-től haláláig: Kelet Népét szerkesztette 1936: Littkey Erzsébet (Csibe) 20 novella, Árvácska (1941) Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941) Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét (nem készült el, trilógia lett volna) 2) MŰVEI szeptember 4-én Budapesten 63 éves korában agyvérzésben halt meg 1908: Hét krajcár siker, hírnév 1909: Sárarany című regény 1911: Az Isten háta mögött című regény írói sikerek, anyagi jólét 1916: Szegény emberek című novella 1917: A fáklya 1920: Légy jó mindhalálig című regény 1922: Tündérkert: a 17. századi Erdély és a századi Magyarország párhuzama 1924: Kivilágos kivirradtig Szerkesztő: Benke Róbert 67

71 : Úri muri című regény: négy nap mulatás 1931: Forr a bor a Légy jó mindhalálig folytatása főhőse: Nyilas Mihály az érettségi előtt álló diákok felszínessége áll a középpontban 1930: Rokonok ideje: a nagy gazdasági világválság témája: hivatalnokok sikkasztásai, visszaéléseik 1932: Barbárok című novellakötete (9 novella) 1936: Komor ló című kötet (21) 1938: Életem regénye ig szerkeszti a Kelet Népét Szerkesztő: Benke Róbert 68

72 Móricz Zsigmond Tragédia 1909 téma: egy ember örökös éhezése és halála a komikum határát súrolja groteszk (esztétikai minőség: a nevetséges keveredik a félelmetessel) főhős: Kis János beszélő név jelentéktelen, láthatatlan ember soha nem figyeltek fel rá a többiek belső tulajdonságai sem pozitívak gyűlölködő, önző, eldurvult lelkű egyetlen dolog érdekli: az evés minden gondolata az evésen jár (ez az álma) egyszer nevetett életében, amikor apja meghalt Sarudy gazdának dolgozik, őt okolja szegénységéért a történet akkor kezdődik, amikor Sarudy meghívja az egész falut a lánya lakodalmára Kis János vágya teljesül: igazán jóllakhat a főhős negatív jelleme felülkerekedik és eldönti, hogy bosszút áll a gazdán és kieszi őt a vagyonából. groteszk jelenet veszi kezdetét hatalmas emberi erőfeszítést tesz a kisszerű cél elesése érdekében a főhős bosszúja nem sikerül, mert saját magát semmisíti meg a novella vége: belehal az evésbe a novella végére eltűnik minden komikus vonás és az igazi tragédia, hogy senki nem veszi észre halálát időtartama: másfél-két nap feltárul szinte a főhős egész múltja Móricz ezzel a művel szétrombolja az idillikus parasztábrázolást Szerkesztő: Benke Róbert 69

73 Móricz Zsigmond Móricz Zsigmond újszerű parasztábrázolása 1) PARASZTÁBRÁZOLÁS MÓRICZ ZSIGMOND ELŐTT Jókai Mór kedvesek, kedélyesek, epizódfigurák nem főhősök, csupán mellékesen jelennek meg Mikszáth Kálmán főhősök, központi figura lesz, de nem reálisak a falu a csend, a békesség és a harmónia világa amit ábrázol az nem a valóság, hanem egy illúzió az egyszerű falusi élet csábító, boldogságot ígérő A jó palócok, Tót atyafiak népszínművek erősítették a Mikszáth-féle műveket falusi ünnepek, jókedvű emberek, tiszta, fehér inget viseltek ÁLPARASZTOK 2) MÓRICZ ZSIGMOND PARASZTÁBRÁZOLÁSA évekig tartott, míg el tudott szakadni a régi típusú, idillikus faluábrázolástól végül egy teljesen újszerű és meghökkentő parasztábrázolást hozott létre HITELESEN ábrázolja a falusi életet személyes élményeire épít, belűről látja a parasztok életét Móricz jól látja ennek a világnak a felépítését is szegény paraszt gazdag paraszt vidéki értelmiség dzsentri első műve, melyben ezt a parasztábrázolást használja az A hét krajcár című novella ebben a műben még ott a korábbi idillikus kép, de már előtűnik a szörnyű, reális kép is ezután már csak reálisan, sőt naturalistán (sokkal nyersebben) ábrázolja a parasztokat pl.: Szegény emberek című novella erős hangsúlyt fektet az indulatokra, a szenvedélyekre és az emberek ösztöneire sokszor megjelenik a szexualitás a parasztokat saját tájnyelvükkel ábrázolja Szerkesztő: Benke Róbert 70

74 Móricz Zsigmond Barbárok 1932: Barbárok című kötetben jelent meg ezzel egy új pályaszakasz kezdődött az író művészetében felhagyott a dzsentri témával ismét a népi, paraszti világ felé fordult a műben a dialógusok uralkodnak az írói közlés csak a legszükségesebbekre vonatkozik az író a háttérbe szorul tömör, balladaszerű hiányzik a korfestés, pontosan nem lehet megállapítani, hogy mikor játszódik a novella, csak sejteni lehet, hogy a IX. század végén Móricz nem éli bele magát egyik szereplő világába sem se nem magyarázza, se nem értelmezi az eseményeket nincsen mindentudó elbeszélő inkább riportszerűen közli a tényeket a téma: egy kettős gyilkosság, de az író a pusztai életet akarja bemutatni egy különleges, egzotikus világ tárul fel, a barbár embereket mutatja be szereplők: ridegpásztorok, akik hónapokat töltenek a szabad ég alatt és szinte társadalmon kívüliek, magányosak. Kannibál erkölcsök szerint élnek vagyonszerzésért akár embert is ölnek a műre jellemző a drámai szerkesztésmód 3 részre tagolódik a novella, mintha a drámai események 3 felvonása lenne mert változik az időtartam: az első és az utolsó rész csak pár órát, a középső rész egy egész éve ölel fel az első rész tele van feszültséggel, amely egyre csak fokozódik a hosszú hallgatások fokozzák a feszültséget az est közelsége nyugtalanságot okoz tömör és hiányos mondatokat használnak a pusztai emberek szűkszavúsága hirtelen és pillanatok alatt következik meg a gyilkosság a 2. rész bizonyítja, hogy ebben a világban is vannak szépségek és értékek (hűséges asszony) a 3. rész a vizsgáló bíró vallatásáról szól ez a mű csupa párbeszéd inkább drámai, mint epikus a primitív, barbár ember ős babonássága jelenik meg a gyilkos azt hiszi, hogy az áldozat feltámadt és eljött, hogy tanúskodjon a bíró utolsó szava egyben az olvasó ítélete is: Barbárok a rézveretes szíjnak külön szerepe van mind a három részben megjelenik 1. az aljas gyilkosság ürügye 2. a bűntény bizonyítéka 3. az igazság diadalát segítik a cím Barbárok nem csak a két gyilkosra vonatkozik, hanem a többi szereplőre is. Szerkesztő: Benke Róbert 71

75 Móricz Zsigmond 1. egy juhász legelteti nyáját a pusztában érkezik két másik juhász, de nem tudni mit akarnak, csak kérdezgetik mikor volt ott utoljára a felesége közben megérkezik a gazdajuhász fia is hirtelen a két érkező a szíj felől kezd érdeklődni megkérdezik, mennyiért adná el a juhász nem akarja eladni ekkor agyonverik a juhász és a fiát gödröt ásnak, belerakják a hullákat, majd tüzet rajnak, jóízűen megvacsoráznak és elhajtják az egész nyájat 2. tíz nap múlva a felesége megy ki a pusztába, hogy élelmet vigyen nekik, de nem találja őket elindul, megkeresésükre, de nem találja őket viszont találkozik a gyilkosokkal (veres juhász) megkérdi, nem látták-e az urát a veres juhász azt hazudja, hogy arra járt egy hete a fickó és a Dunántúlra kellett mennie, mert meggyűlt a baja a törvénnyel az asszony elindul a Dunántúlra télre hazatért és tavasszal újra elindul a pusztába a kutya kiássa a holttesteket megtalálja férje nyakán a rézveretes szíjat az asszony elmegy ismét a veres juhászhoz a többiek elmondják, hogy Szegedre vitték a pandúrok, mert sok rosszat tett az asszony elmegy Szegedre és elmond mindent a pandúroknak 3. a vizsgálóbiztos vallatja a veres juhászt már sok rablást és gyilkosságot rábizonyítottak ám nem vallotta be, hogy ő ölte meg a Bodri juhászt már elengedték és amikor épp az ajtóhoz ért, meglátta a rézveretes szíjat az ajtókilincsen mindent bevallott Szerkesztő: Benke Róbert 72

76 Móricz Zsigmond Szegény emberek háborús novellák közé tartozik, a legmegdöbbentőbb sokoldalú lélekábrázolás az író azt mutatja be, hogyan teszi tönkre az embert a háború hogyan öli meg az emberben a lelket főszereplő: névtelen katona, aki 26 hónap frontszolgálat után haza mehet 28 nap szabadságra feleségét és 3 gyermekét nyomorban találja, eladósodva megpróbálja a lehetetlent: 28 nap alatt biztosítani a téli megélhetést ásni jár, napszámban látja, hogy ez lehetetlen terv: kirabolja Vargáékat CSELEKMÉNY lineáris térben és időben is jelen idő, néhány óra a jelen folyamatosan egybemosódik a katona háborús múltjával és emlékeivel valóság + hallucinációk a valós helyet és időt nem ismerjük pontosan a főhős múltját szabad, függő beszéddel közli az író a háborús emlékeket német szavakkal teszi hitelessé a katona a szegénység parancsára cselekszik a tett végrehajtása előtt ideges, de a vér láttán megnyugszik a gyilkosság annyira természetes neki, hogy utána már nem is érez idegességet, sajnálkozást, lelkiismeret-furdalást a háború a borzalmak forrása a társadalmi igazságtalanságot megszüntető világ később rájön a katona tettének igazságtalan és céltalan voltára a pénzt bedobja a vízbe megpróbálja félrevezetni a csendőröket, de mikor éppen kisfia leplezik le primitív kifogását, megadja magát és elismeri a bűntett jogosságát az olvasó nem mentheti fel a katonát, hiszen brutális gyilkosságot követett el, de azt is érzi, hogy a háború tette ilyenné Szerkesztő: Benke Róbert 73

77 Móricz Zsigmond Rokonok A REGÉNY A művet az 1930-as évek elején írta Móricz a dzsentritémát dolgozza fel Móricz előtt ezzel a témával még Mikszáth Kálmán foglalkozott (A Noszti fiú esete Tóth Marival) a móriczi novellák ettől eltérnek: különleges képességű emberek, kiknek vannak nagy terveik, csak rendre elbuknak a regény főhőse ilyen karakter: Kopjáss István a mű témája: Kopjáss István karrierjének története a helyszín egy képzeletbeli alföldi város, Zsarátnok, ahol egy véletlen folytán megválasztják főügyésznek Kopjásst A KISVÁROS a város igen nagy pazarlással épített egy sertéstenyésztőt a város vezetőinek a nagy része tagja volt ennek a részvénytársaságnak az igazgató, Borongai Ferenc a sertéstenyésztő pénzéből luxusvillát építtetett magának a sertéstenyésztő a gazdasági válság következtében tönkre ment hogy ne bukjon az egész úri társaság, el kell tusolni az ügyet erre kell egy tiszta múltú ember: Kopjáss a városban folyó korruptságot, összefonódásokat Móricz Kopjáss tapasztalatain keresztül tárja elénk A SZEREPLŐK A TÖRTÉNET Kopjáss István az új fűügyész, eddig egyszerű köztisztviselő volt tiszta erkölcsű, művelt, széles látókörű, jó szakember harmonikus családi életet él, van felesége és két gyermeke piciny házban laknak, szerény körülmények között dzsentri családból származik négy évig hadifogságban volt, s ez meghatározta a gondolkozását is (életének nagy terve a megtört és leigázott magyarságot ismét felemelni) Szentkálnay Lina Kopjáss felesége mindent megtesz a családjáért, jó háziasszony takarékos a szegény körülmények között is tud jó megélhetést biztosítani a főhős már pályájának első napján meginog: sokáig alszik és elkésik a munkából a város panamistái (szélhámosai) rögtön megpróbálják megnyerni maguknak (Kardics bácsi, a bank igazgatója, aki rögtön rokonságot vél felfedezni Kopjással) a polgármester is megkörnyékezi (Béla bácsi aki már 38 éve polgármester puhatolódzik, kíváncsi, hogy mennyire könnyen lehet irányítani Kopjásst) már az első találkozás alkalmával megnyeri az úri vezetői réteg tetszését, mert azt mondja, amit hallani szeretnének kettőség: dialógusok monológok a főhős monológjaiból kiderül, hogy a lelke mélyén azonban szégyent érez, mert úgy érzi, elárulja a polgárokat, akikért tenni szeretne (pl.: az amerikai kölcsönt csatornázásra kellene fordítani, de mégis ráveszik, hogy a sertéstenyésztő veszteségeire költsék) kinevezése után előtérnek a negatív jellemvonásai költi a pénzt, fejébe szállt a dicsőség, gőgős lesz, nemesi vonásokat kezd felvenni, a megvesztegetésre is hajlamossá válik, támogatja a rokonokat Szerkesztő: Benke Róbert 74

78 Móricz Zsigmond egy belső harc dúl a főhősben: pénz és jólét nemes célok közben azzal áltatja magát, hogy nem mond le korábbi céljáról, de előbb meg kell szedni magát a főhős lavírozni akar a tisztességes és a tisztességtelen élet között kedvelt mondása: hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon ez a képmutató magatartás kikezdi a főhős jellemét A ROKONOK jelképes értékű, hogy az első nap a kinevezése óta feltűnik az első rokon, és segítséget kér Adélka, a testvére pénzt kér tőle aztán érkeznek a többiek (Berci bácsi, Kati néni, a testvérek, nagybácsik ) felesége szerint: az egész poloska faj rokonok a főügyészt elárasztják a szegény rokonok, két oldalról húzzák lefelé (Kopjáss két tűz között van) alulról: rokonok felülről: a város vezetői BUKÁS pl.: Kardics bácsi folyószámlát nyit részére a bankban a magánélete is megváltozik idegesíteni kezdi felesége viselkedése eszébe jut Boronkay felesége, Magdaléna (feleségének az unokatestvére), aki a nagyvilági nő megtestesítője, az úri élet jelképe lesz a szemében a felesége a régi szegénységet jelenti a számára kezdi érezni, hogy felesége kolonc a nyakán, gátolja a felemelkedésben (ezt ki is mondja) Lina (a felesége) próbálja maga mellett, a becsületes úton tartani a férjét Lina Magdaléna a családot, otthon melegét képviseli, a belső értékeivel hívja fel a figyelmet hideg, üres életű, meddő, szinte nincs is lelke, teste gyönyörű a jó képességű főügyész egyből átlátja a korrupciót, de nem ezen háborodik fel a legjobban, hanem azon, amikor úgy érzi, hogy ki akarják hagyni valamiből sikeresen megakadályoz egy pályázati csalást, de ettől kezdve célja már nem az igazság keresése, hanem a zsarolás célja: megmutatni a hatalmát a polgármester meg akarja leckézetni a rokonokon keresztül (Berczi bácsi széncsalásával a sarokba szorítja) bár a főügyész nem csinált semmi rosszat, a rokonai miatt társadalmilag lehetetlen helyzetbe került megszégyenítve érzi magát öngyilkossági kísérlet nem derült ki, sikerült-e VÉGKÖVETKEZTETÉS Móricz azt akarta nekünk elmondani ezzel a regénnyel, hogy Magyarország menthetetlen, hiszen Magyarország a panamák és a rokonok világa. Szabó István valószínűleg egyetértett Móricz gondolkodásával. Szerkesztő: Benke Róbert 75

79 Babits Mihály 1) ÉLETE Szekszárdon született iskolái: Budapest és Pécs 1901: Budapesti Egyetem bölcsész kara (magyar-francia-latin szakos) sokat olvas és nyelveket tanul (latin, görög, francia, olasz, angol, német) eredetiben olvassa a műveket Kosztolányi Dezső és Juhász Gyulát megismeri tanár lesz (Baja, Szeged) 1908: Holnap c. antológiája (versgyűjtemény, több írótól, Babits 5 verse) 1908: tanári állás Fogarason (Erdély) = világ vége száműzetésnek tartotta, de: rengeteg szabad idő termékeny, megtanul tökéletesen görögül Itália: lenyűgözi (Dante: Isteni színjátékának lefordítása) 1909: Levelek Iris koszorújából (első verseskötete) 1911: Herceg, hátha megjön a tél is! hírnév a Nyugat állandó munkatársa lett irodalomtörténeti tanulmányok (Petőfi és Arany, Az ifjú Vörösmarty) örök kétely gyötörte, retteget, hogy nem is igazán tehetséges 1911: újra Pesten a kulturális élet középpontjában 1913: a Dante-fordítás első rész: Pokol (1920: Purgatórium, 1923: Por) 1913: fantasztikus regénye, A gólyakalifa az első világháború kitörése érzékenyen érintette, az első perctől ellenezte hazafiatlansággal vádolták és hazafias szempontból a tanári pályára alkalmatlannak tartották támadások középpontjává vált Húsvét előtt és Fortissimo című verseiért perbe fogták 1916: Recitativ (verseskönyv) 1921: felesége, Tanner Ilona (Török Sophie) örökbe fogadtak egy kislányt, magánélete kiegyensúlyozottá válik 1920: Nyugalmatlanság völgye c. kötet műfordítások Baudelaire: A romlás virágai 1922: Timár Virgil fia c. lélektani regény 1923: Kártyavár (szatirikus, krimiszerű regény) Halálfiai (család- és nemzetszegénység) Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom (hátborzongató utópia) 1927: meghal Baumgarten Ferenc magyar származású Németországban élő esztéta, aki alapítványt hozott létre a megalkuvást nem ismerő írók / költők javára döntnök Babits volt 1929-től a Nyugat szerkesztője irodalmi tekintély 1925: Sziget és tenger 1929: Az istenek halnak, az ember él 1933: Versenyt az esztendőkkel! 1934: gégerák Beszélő füzetek 1934: Az európai irodalom története olvasmánynapló egy rendkívül kultúrált ember olvasói élményei 1938: Jónás könyve (később Jónás imája) 1939: Keresztül-kasul az életemen (emlékek, tanulmányok) 1941: Írók két háború közt 1941: Szophoklész: Oidipus Kolónosban (fordítás) 1941: meghal Szerkesztő: Benke Róbert 76

80 Babits Mihály 2) KÖTETEIRŐL RÖVIDEN Levelek Irisz koszorújából Irisz: ezerszínű szivárvány istennője a görög mitológiában sokfélék a versek pl.: In Horatius című óda (Horatius ellen) a vers az óda műfajához tartozik óda = fenséges tárgyról szóló, emelkedett hangnemű költemény Babits Horatiustól idézi az első két sort az első sorokban szembeszáll a tömegízléssel témája a folytonos mozgás, az örökváltozás egy ókori görög filozófust, tanárt idézi (Hérakleitosz) nem lépsz be kétszer egy patakba a világ az örökmozgás állapotában Babits mindezt a költészetre vonatkoztatja szemben Horatius megelégedésével, ő a soha meg nem elégedést hirdette Szerkesztő: Benke Róbert 77

Szerkesztő: Benke Róbert

Szerkesztő: Benke Róbert 1) JELLEMZÉSE egyetlen remekmű halhatatlanságának titka: minden kor megtalálja benne saját problémáit nem tanít, kérdéseket tesz fel, felzaklató, sosem lesz idejemúlt a) szokatlan mű ez a mű az egyetlen

Részletesebben

Vajda János 1827-1897 Versek: Húsz év múlva. Műfaj: Harminc év múlva. Ellentétre épül: Műfaj: Realizmus Jelentése: Tipikus realista téma:

Vajda János 1827-1897 Versek: Húsz év múlva. Műfaj: Harminc év múlva. Ellentétre épül: Műfaj: Realizmus Jelentése: Tipikus realista téma: Vajda János 1827-1897 Pesten született, szülei hamar meghaltak. Nagybátya neveli. Petőfi a példaképe. Részt vesz a 48-as forradalomban. Beáll katonának, önkéntes honvéd, utána hadnagy lesz. Forradalom

Részletesebben

Az orosz epika a 19. század második felében

Az orosz epika a 19. század második felében Az orosz epika a 19. század második felében - az oroszok a romantika korában léptek be a világirodalomba - az orosz irodalom Puskinnal kezdődik - a berendezkedésében lényegében ázsiai típusú, despotikus

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

Mikszáth Kálmán (1847-1910)

Mikszáth Kálmán (1847-1910) Mikszáth Kálmán (1847-1910) - 1847-ben született a Nógrád megyei Szklabonyán (ma Szlovákia) az evangélikus vallás és a nemesi származás hagyományait őrző iparos-gazdálkodó családban - 1869-ben a győri

Részletesebben

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 9.évfolyam 1. Mi a Biblia? Két fő része? Ismertessen egy-egy történetet részletesen! 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 3. Homéroszi eposzok:

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Gogol,Tolsztoj,Csehov

Gogol,Tolsztoj,Csehov Gogol,Tolsztoj,Csehov Szerzõ dezs Gogol: A köpönyeg, Tolsztoj: Ivan Iljics halála, Csehov: A csinovnyik halála Gogol: A köpönyeg, Tolsztoj: Ivan Iljics halála, Csehov: A csinovnyik halála Az orosz realizmus

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

A REALIZMUS KORA ÖSSZEÁLLÍTOTTA BURGYÁN ATTILA

A REALIZMUS KORA ÖSSZEÁLLÍTOTTA BURGYÁN ATTILA A REALIZMUS KORA ÖSSZEÁLLÍTOTTA BURGYÁN ATTILA AKG Kiadó Budapest 1995 TARTALOM A KOR FILOZÓFIÁJA 5 LENDVAIL. FERENC: A polgári filozófia vége 5 A pozitivista tudományfilozófiák 6 A klasszikus pozitivizmus

Részletesebben

Tartalom I. AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL

Tartalom I. AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL Tartalom I. AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL A felvilágosodás 12 Klasszicizmus és szentimentalizmus 15 Klasszicizmus 15 Szentimentalizmus 19 AZ ANGOL PRÓZA 21 A modern regény születése 21 Daniel Defoe:

Részletesebben

MAGYAR IRODALOM 13. E (2016.)

MAGYAR IRODALOM 13. E (2016.) MAGYAR IRODALOM 13. E (2016.) 1. Az apostol Petőfi eszméinek szótára. (Illyés Gyula) Tétel: Petőfi Sándor: Az apostol 2. Nálam a kompozícióban van a poétika. (Arany János) Tétel: Arany János kései balladái

Részletesebben

Tankönyvlista a 2015-2016-os tanévre. Magyar 1. évfolyam

Tankönyvlista a 2015-2016-os tanévre. Magyar 1. évfolyam Magyar 1. évfolyam Magyar irodalom Turcsányi M.: Irodalom 978 963 16 2892 0 Műszaki Könyvkiadó 6. Tankönyv Magyar irodalom Turcsányi M.: Irodalom 978 963 16 2941 5 Műszaki Könyvkiadó 6. Munkafüzet Tankönyv

Részletesebben

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika A romantika: egyetemes művészettörténeti korszak és korstílus a XIX. sz. első felében Választóvonal a klasszikus és a modern

Részletesebben

KÖTELEZŐ és AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK LISTÁJA

KÖTELEZŐ és AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK LISTÁJA KÖTELEZŐ és AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK LISTÁJA a 2015-2016-es tanévben A 7. ÉVFOLYAMON 1 / 12 Kötelező olvasmányok a szöveggyűjteményben szereplő műveken kívül: Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg Mikszáth

Részletesebben

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat: 1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: Ez a kancsal fény már a lélekben készülődő robbanás felé utal, annak közelségét jelzi (Kiss Ferenc) Mutassa be az öntudatlan lázadás gesztusát Kosztolányi Dezső

Részletesebben

Óraszám Tananyag Fogalmak Tevékenységek Kapcsolódási pontok 1. Bevezetés: a tankönyv

Óraszám Tananyag Fogalmak Tevékenységek Kapcsolódási pontok 1. Bevezetés: a tankönyv NT-11713/1 IRODALOM 7. TANMENETJAVASLAT Fejezetcím: A romantika: 32 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Órakeret Egy korstílus a romantika

Részletesebben

Könyvek Tusája 4. forduló

Könyvek Tusája 4. forduló Könyvek Tusája 4. forduló Ifjúság kategória Válaszaidat elküldheted az alábbi linkre kattintva. Minden beküldött választ, CSAK EGYSZER fogadunk el! Mielőtt rákattintasz az "Elküld" gombra, kérünk, nézd

Részletesebben

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV V VIII. OSZTÁLY I. KÖVETELMÉNYEK Képességek szövegértés problémalátás szövegalkotás különböző szövegtípusokban

Részletesebben

Magyar irodalom tanterv 11. b - 12. b (108 óra /36 hét - 128 óra /32 hét) Irodalom tanterv 11-12. évfolyam

Magyar irodalom tanterv 11. b - 12. b (108 óra /36 hét - 128 óra /32 hét) Irodalom tanterv 11-12. évfolyam Magyar irodalom tanterv 11. b - 12. b (108 óra /36 hét - 128 óra /32 hét) Irodalom tanterv 11-12. évfolyam Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

A javító vizsga témakörei irodalomból a 10. évfolyam számára (szakközépiskola, 10. EVP osztály)

A javító vizsga témakörei irodalomból a 10. évfolyam számára (szakközépiskola, 10. EVP osztály) A javító vizsga témakörei irodalomból a 10. évfolyam számára (szakközépiskola, 10. EVP osztály) I. A barokk - A barokk mint művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat; kialakulása; jellemzői stb. - Zrínyi

Részletesebben

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma középszint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 25. DRÁMA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK

Részletesebben

Tartalom. I. A 19. század második felének és a századfordulónak magyar irodalmából

Tartalom. I. A 19. század második felének és a századfordulónak magyar irodalmából Tartalom I. A 19. század második felének és a századfordulónak magyar irodalmából Arany János Válasz Petôfinek 14 A rab gólya 15 Évek, ti még jövendô évek 16 Letészem a lantot 17 Fiamnak 17 Ôsszel 18 Kertben

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ EXAMEN DE BACALAUREAT - 2008 PROBA ORALĂ MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008 SZÓBELI VIZSGATÉTELEK

LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ EXAMEN DE BACALAUREAT - 2008 PROBA ORALĂ MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008 SZÓBELI VIZSGATÉTELEK Ministerul Educaţiei Cercetării şi Tineretului Centrul Naţional pentru Curriculum şi Evaluare Învăţământul Preuniversitar LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ EXAMEN DE BACALAUREAT - 2008 PROBA ORALĂ MAGYAR NYELV

Részletesebben

Mikszáth Kálmán (1847-1910)

Mikszáth Kálmán (1847-1910) Mikszáth Kálmán (1847-1910) I. Élete A Nógrád megyei Szklabonyán született, ma Szlovákiában található. Műveiben a szülőföld és lakói nagy szerepet játszottak. Középiskolai tanulmányait Rimaszombaton és

Részletesebben

2015/2016. tanév TARTÓS TANKÖNYVEK. 9. évfolyam (szakközépiskola):

2015/2016. tanév TARTÓS TANKÖNYVEK. 9. évfolyam (szakközépiskola): Az FM ASZK-Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium, Gyöngyös-Mátrafüred iskolai könyvtárából kölcsönözhető tartós tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzéke

Részletesebben

9. évfolyam IRODALOM. I. epocha: epika jegyzet tk. 12-24. o. szgy. 18-21. o. Egyéb feladat: A legyek ura és a három novella elolvasása

9. évfolyam IRODALOM. I. epocha: epika jegyzet tk. 12-24. o. szgy. 18-21. o. Egyéb feladat: A legyek ura és a három novella elolvasása 9. évfolyam IRODALOM I. epocha: epika jegyzet tk. 12-24. o. szgy. 18-21. o. Egyéb feladat: A legyek ura és a három novella elolvasása II. epocha: líra jegyzet Egyéb feladat: nincs III. epocha: dráma Szophoklész:

Részletesebben

IRODALOM. Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Az ókori Kelet: Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, India, Kína (i.e. IV. i.e. I. évezred)

IRODALOM. Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Az ókori Kelet: Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, India, Kína (i.e. IV. i.e. I. évezred) Művelődés- és irodalomtörténeti vázlat Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Mágikus világkép, totemizmus, fetisizmus, animizmus. Nem különülnek el a megismerésformák (tudományvallás-művészet-mindennapi megismerés)

Részletesebben

- tárgyilagos, részletező, oksági kapcsolatok - nem átfogó korstílus - csak a festészetben és a prózairodalomban. realista = ábrázolási mód

- tárgyilagos, részletező, oksági kapcsolatok - nem átfogó korstílus - csak a festészetben és a prózairodalomban. realista = ábrázolási mód A 19. századi realizmus 19.sz. első fele romantika 183o-as évektől realizmus realizmus = lat. res = dolog, valóságos, - az 183o-as évektől kibontakozó stílusirányzat, ábrázolásmód Balzac, Stendhal, Gogol

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Máglya (50x40 cm, vászon, olaj zsűrizett) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA SZERETET és SZEX Szex nélkül lehet élni, de szeretet nélkül nem. (Dobrosi

Részletesebben

Realizmus II. A városi műfaj

Realizmus II. A városi műfaj Realizmus II A városi műfaj A modern élet A főleg mezőgazdasági termelésen alapuló társadalom a XIX. századi Európában átalakul. Oka az ipari forradalom, ami a városi lakosság drámai növekedését eredményezte.

Részletesebben

Javító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból

Javító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból Javító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból A vizsga szóbeli és írásbeli vizsgarészből áll. A magyar nyelv és irodalom szakközépiskolában és szakiskolában egy tantárgynak

Részletesebben

KOROM VALLÁSA (1957 59)

KOROM VALLÁSA (1957 59) KOROM VALLÁSA (1957 59) Az ablakomból épp csak észrevettem, s bár csak két napja, hogy nem láttam őket, a két toprongyos, szürke ismeretlent, a hófehér napfényben tévelygőket, mégis elfog, mint egy kisfiút,

Részletesebben

No. Cím Író Kiadva Kiadó

No. Cím Író Kiadva Kiadó No. Cím Író Kiadva Kiadó 1 Nagy indiánkönyv J.f.cooper 1965 Móra könyvk. 2 Fiúk évkönyve 1970 1969 Móra könyvk. 3 Mózes Madách imre 1966 Magvető 4 Kis gyermekek nagy mesekönyve 1955 Ifjusági kk 5 Egeszség

Részletesebben

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle 3. szint Március-április Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle, jelentette be kedd este a francia író lánya. Kilencvenöt éves korában Párizs környéki

Részletesebben

Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol

Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol IRODALOM TANMENETJAVASLAT - 8. osztály Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol Óra 1-2. (1-2. 3-4.

Részletesebben

A NŐK FÖLSZABADÍTÁSA Irta: JE KÉMJE VA M.

A NŐK FÖLSZABADÍTÁSA Irta: JE KÉMJE VA M. fenyegeti és ugyanakkor, amikor a tőkés világban egyre nagyobb riadalommal, mind kapkodóbb elővigyázatossági és elodázó intézkedésekkel várják a iga&dasági válság kirobbanását, a szovjet kormány folytatja

Részletesebben

Molière: A fösvény. A téma. Expozíció

Molière: A fösvény. A téma. Expozíció Molière: A fösvény A téma Figyeljük meg, betartja-e az író a hármas egység követelményét! Hol történik a cselekmény? Változik-e a színhely az egyes jelenetek, illetve felvonások között? Mennyi idõ alatt

Részletesebben

Ady Endre szerelmi költészete

Ady Endre szerelmi költészete Ady Endre szerelmi költészete BOSSZÚ-HÍMMEL LESBEN Javasolt feldolgozási idő: 1 óra 45 perc 1. feladat Olvasd el Szerb Antal Ady Endréről szóló írását, majd válaszolj a kérdésekre! Szerb Antal: Ady Endre

Részletesebben

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának

Részletesebben

TANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

TANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Hónap S Z E P T E M B E R TANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Művelődési sztenderd 4. osztály Törzsanyag és követelményrendszer Hét A-szint / minimum B-szint / átlag C-szint / optimum 1. Ismerkedés az új

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Magyar nyelv és irodalom 7. ÉVFOLYAM. Éves óraszám: 74 Heti óraszám: 2

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Magyar nyelv és irodalom 7. ÉVFOLYAM. Éves óraszám: 74 Heti óraszám: 2 7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 74 Heti óraszám: 2 Témakörök Új tananyag feldolgozása Gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés Teljes óraszám Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés - 2 2 4 Irodalom és kulturális

Részletesebben

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János. Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa

Részletesebben

Hölderlin. Életpályája

Hölderlin. Életpályája Hölderlin Életpályája Friedrich Hölderlin (1770 1843) a német költészet és az egyetemes világirodalom egyik legnagyobb lírikusa, a legtisztább eszményekért rajongó költô. Míg élt, kevés elismerésben volt

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

Tandori Dezső. Réváldozat. Forrás-mű. Ha ismertetek volna, most nem ismernétek rám!

Tandori Dezső. Réváldozat. Forrás-mű. Ha ismertetek volna, most nem ismernétek rám! Tandori Dezső Réváldozat Forrás-mű Ha ismertetek volna, most nem ismernétek rám! Eldönthetetlen címváltozatok Utazás Karinthy koponyája körül (75 éve halt meg) 2 félteke Aspergernek Féltekék Hamletnek

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Örkény István jelenségek puszta cselekedtetés abszurd köznyelv. A groteszk mint a XX. század válasza (Az egyperces novellák)

Örkény István jelenségek puszta cselekedtetés abszurd köznyelv. A groteszk mint a XX. század válasza (Az egyperces novellák) Örkény István A kisepika és a magyar drámairodalom megújítója, groteszk jelenségek szatirikus ábrázolója. Ellentmondásokra, sokféleségekre, újszerű minőségekre, ésszerűtlenségekre és a modern lét fenyegetettségére

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Agatha Christie: A krétai bika

Agatha Christie: A krétai bika Agatha Christie: A krétai bika Agatha Christie Herkules munkái című novelláskötetéből fogom bemutatni A krétai bika című novellát Héraklész tizenkét munkájának felhasználásával. Agatha Christie angol írónő,

Részletesebben

KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA

KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA A Hídban az 1960-as években Déry Tibornak több novellája és esszéje jelent meg, s új regényéből, a G A. úrx-ben címűből is küldött részleteket folyóiratunknak. Ezek a szövegek azonban

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Feladatok: (32p.) Összesen elérhető pontszám: 32+58=90pont 0-45= = = = =5. Ellentétek

Feladatok: (32p.) Összesen elérhető pontszám: 32+58=90pont 0-45= = = = =5. Ellentétek Ellentétek Szomjan halok a forrás vize mellett; Tűzben égek és mégis vacogok; Parazsas kályhánál vad láz diderget; Hazám földjén is száműzött vagyok; Csupasz féreg, díszes talárt 1 kapok; Hitetlen várok,

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Thököly Imre Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló Magyar nyelv és irodalom tantárgy 7-8. évfolyam 2013. Magyar nyelv és irodalom 7 8. évfolyam A 7 8. évfolyamon a változó és egyre összetettebb

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

MARGONAUTÁK. Szerkesztők

MARGONAUTÁK. Szerkesztők MARGONAUTÁK Írások Margócsy István 60. születésnapjára Szerkesztők Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna Gábor (I. rész) Ambrus Judit, Bárány Tibor (II. rész) Munkatárs: Teslár Ákos (II. rész) rec.iti

Részletesebben

Csehov Cseresznyéskertje a Vígszínházban - Művész-világ

Csehov Cseresznyéskertje a Vígszínházban - Művész-világ 1. oldal, összesen: 6 oldal Írja be az e-mail címét! Feliratkozás név: jelszó: Bejelentkezés Csehov Cseresznyéskertje a Vígszínházban A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében Csehov Cseresznyéskert című

Részletesebben

Nemes Nagy Ágnes: Jeromos a remeterák Forrás: Kinőttelek. Sziget Könyvkiadó, 2005.

Nemes Nagy Ágnes: Jeromos a remeterák Forrás: Kinőttelek. Sziget Könyvkiadó, 2005. Nemes Nagy Ágnes: Jeromos a remeterák Forrás: Kinőttelek. Sziget Könyvkiadó, 2005. Szövegtípus: elbeszélő Szöveg olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás:

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

Olvasás, tanmenet 4. osztály 2015-2016 tanév

Olvasás, tanmenet 4. osztály 2015-2016 tanév Olvasás, tanmenet 4. osztály 2015-2016 tanév Tankönyvcsalád: OFI Nemzedékek Tudása Irodalmi olvasókönyv Boldizsár Ildikó Olvasási munkafüzet Borszéki Ágnes Tanítók: Varga Mariann és Fürné Kiss Zsuzsanna

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA TARTALOM A líra jellemzői A lírai művek osztályozása A görög líra Szapphó Anakreón Összefoglalás 1 A líra jellemzői A líra, magyarul költészet, a legszubjektívebb

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

A MODERN OROSZ IRODALOM

A MODERN OROSZ IRODALOM A MODERN OROSZ IRODALOM fllexej Tolstoj Olyan volt Oroszország 1921-ben, mint forgószél után egy népes község. Fel volt forgatva minden, a társadalmi élet arhitekturája és az emberi viszonylatok. Összekeveredett

Részletesebben

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának

Részletesebben

Zrínyi Miklós (1620 1664)

Zrínyi Miklós (1620 1664) Zrínyi Miklós (1620 1664) Zrínyi Miklós 1620. május 1-jén Csáktornyán született. 6 éves korára árva. Neveltetését a király megbízásából Pázmány Péter irányítja. 1630 36: Grazban és Bécsben tanul (jezsuita

Részletesebben

A tanmenetek elé. Tanmenetjavaslat

A tanmenetek elé. Tanmenetjavaslat A tanmenetek elé Az Értékorientált pedagógia sorozatban elkészült válogatás a katolikus értéket, tartalmat felmutató gazdag irodalmunkból csak egy kis szeletke. Ennek ellenére az összeállított irodalmi

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Élet - Halál (90x70 cm, vászon, olaj) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉLET és HALÁL Az élet a halál kistestvére. (Dobrosi Andrea) Az életre

Részletesebben

Az evangélium ereje Efézusban

Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése Lekció: Lk. 10.1-20 2009. okt. 18. Textus: ApCsel. 19.8-40 Gazdagrét Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése útján Pál apostol három olyan városban hirdette az evangéliumot, amelyek

Részletesebben

A 17. századi francia klasszicizmus

A 17. századi francia klasszicizmus A 17. századi francia klasszicizmus A 17. század közepén Franciaországban új stílus: a klasszicizmus (classis = osztály; classicus = első osztályba tartozó) Jellemzi: az antikvitás tisztelete és követése,

Részletesebben

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64 IRODALOM 1 A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve IRODALOM 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 37 hét 37 hét 37 hét 32 hét heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni

Részletesebben

Természettudományos és speciális matematika osztályok (hat évfolyamos)

Természettudományos és speciális matematika osztályok (hat évfolyamos) Természettudományos és speciális matematika osztályok (hat évfolyamos) 7.évfolyam 7.a Görög regék és mondák ( Érdemes nyáron beszerezni.) Homérosz: Odüsszeia ( Nem kell a hexameteres szöveget olvasni elég

Részletesebben

Feladatlap. lókedvelő könyvbarátoknak

Feladatlap. lókedvelő könyvbarátoknak Feladatlap lókedvelő könyvbarátoknak Összegyűjthető 56 / Név: Iskola, osztály:. Lakcím:. Elérhetőség: mail, telefon Beküldés határideje: 2012. április 13. Cím: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Gyermekkönyvtár

Részletesebben

Realizmus. I. A realizmusról általánosságban

Realizmus. I. A realizmusról általánosságban Realizmus I. A realizmusról általánosságban A XVIII. században már felfedezhetők a realista jegyek az irodalmi művekben, de ezek még alapvetően romantikus művek. Stílusirányzatként a XIX. század közepén

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola. Olvasás, tanmenet 4. osztály 2015-2016.

Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola. Olvasás, tanmenet 4. osztály 2015-2016. Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola Olvasás, tanmenet 4. osztály 2015-2016. Tankönyvcsalád: OFI Nemzedékek Tudása Irodalmi olvasókönyv Boldizsár Ildikó Olvasási munkafüzet Borszéki Ágnes Tanítók:

Részletesebben

MAGYAR IRODALOM Tömbösített tanmenet 8.D évfolyam

MAGYAR IRODALOM Tömbösített tanmenet 8.D évfolyam MAGYAR IRODALOM ömbösített tanmenet 8.D évfolyam Óra Az óra anyaga Fogalmak, ismeretek Készségfejlesztés Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés 1. Bevezető óra Az irodalmi művek Beszélgetés Kötelező olvasmány

Részletesebben

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK)

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA KULTÚRÁRA AKADVA 2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) 2013. november 4., hétfő 18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig I. Kétnyelvűség. Előny vagy hátrány?

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

ARANY JÁNOS (1817 1882)

ARANY JÁNOS (1817 1882) ARANY JÁNOS (1817 1882) S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék Ki törzsemnek élek, érette, általa, Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék, Otthon leli magát ajakimon dala. (Válasz Petőfinek) A Petőfi

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4.-08/2-2009-0128. Tanterv

TÁMOP 3.1.4.-08/2-2009-0128. Tanterv Tanterv Készült a TÁMOP 3.1.4/ TÁMOP 3.1.4.-08/2-209-0128 keretében a Szövegértés, szövegalkotás 7. évfolyamához. Készítette: Ábrahám Judit Témakörök Tervezett óraszám Modulszám 1. KISFIÚK ÉS NAGYFIÚK

Részletesebben

A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz A pszichoanalízis avagy a művészetkritikussá lett pszichológus Sigmund Freud (1856-1939) A freudi pszichoanalízis gyökerei - irracionalitás a misztikus tudomány; - racionalitás a racionalizált misztikum:

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI MAGYAR IRODALOM 5. osztályos tananyag

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI MAGYAR IRODALOM 5. osztályos tananyag 1. A mese jellemzői OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI MAGYAR IRODALOM 5. osztályos tananyag 2. A népdal; panaszdalok, párosító dalok, csúfdalok 3. Rímek 4. Az ütemhangsúlyos verselés 5. Petőfi Sándor életpályája

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja

ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja Gondolatok tanítás közben 1 Katona József alkotását nemcsak azért választottam, mert középiskolai tanár vagyok, hanem azért is, mert sokat foglalkoztam az alkotás

Részletesebben

Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014

Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Elemezze két oldal erejéig az alábbi szövegrészletet a teljes kisregény kontextusában. Kérjük, építse érvelését a következő szempontok köré: 1.

Részletesebben

4. Állapítsd meg, melyik helyesírási alapelv érvényesül a következő szavak helyesírásakor:

4. Állapítsd meg, melyik helyesírási alapelv érvényesül a következő szavak helyesírásakor: 1. Milyen szófajúak az alábbi szavak? olvasva szépség hihetetlen forr leírt (szöveg) ott győri rögtön nézelődő hivatkozván 2. Írjad le helyesen az alábbi szavak melléknévképzős származékait! Arany János

Részletesebben

Négy fal között (1907)

Négy fal között (1907) Négy fal között (1907) - K. D. legelőször verset írt (nagyon fiatalkori versek is lehetnek benne) kötetszerkesztése rendhagyó o K.D. jellemzése kor verseskötetiről: Többnyire tíz ív terjedelm. Benne helyzetdalok

Részletesebben