Szabadka, T - MTT konferencia

Átírás

1 Szabadka, T - MTT konferencia Dr. Sefcsich György, Dr. Somogyi Sándor és Maráczi László: Szabadka város és vonzáskörzete fenntartható fejlődési koncepciója megvalósításának lehetőségei 1

2 A jogi szabályozás keretei 1. Környezetvédelmi törvény (Zakon o zaštiti životne sredine, Sl. gl. RS br. 135/04); Stratégiai környezeti hatástanulmányokról szóló törvény (Zakon o strateškoj proceni uticaja na životnu sredinu, Sl. gl. RS br. 18/79-7); 7); A Szerb Köztársaság területrendezési terve (Prostorni plan Republike Srbije, Sl. gl. RS br. 13/96); Az E-75 autóútkorridor infrastruktúra- környezetének területrendezési terve (Prostorni plan područja infrastrukturnog koridora autoputa E- 75 Subotica-Beograd Beograd/Batajnica, Sl. gl. RS br. 69/2003); A Pallicsi Gyógyfürdő térségét Szabadka község területén kijelölő Rendelet (Uredba o utvđivanju područja banje Palić na teritoriji opštine Subotica, Sl. gl. RS br. 31/99); 2

3 A jogi szabályozás keretei 2. A Palics-Ludas természetvédelmi térség regionális területrendezési terve (Regionalni prostorni plan Palić-Ludoš, Sl. list SO Subotica br. 12/73); Szabadka Község területrendezési terve (Prostorni plan opštine Subotica, Sl. list SO Subotica br. 13/96); Szabadka-Palics területrendezési vezérterve 2020-ig (Generalni urbanistički plan Subotica-Palić do 2020.;

4 Környezet- és/vagy természetvédelem? Környezetvédelem Zaštita životne sredine Umweltschutz Environmental protection (Természetvédelem Zaštita i očuvanje prirode) A Római klub zárójelentése: A (gazdasági) növekedés határai (The Limits of Growth,, 1972) 4

5 Fenntartható fejlődés 1. Fenntartható fejlődés Održivi razvoj Nachhaltige/Zukunftsfähige Entwicklung Sustainable development Az ENSZ Burtland-bizottság zárójelentése (1987.) szerint: Olyan, a jelen igényeit kielégítő fejlődési folyamat, amely ugyanakkor nem korlátozza a jövő generációk lehetőségeit arra, hogy saját szükségleteiket kielégítsék.

6 Fenntartható fejlődés 2. A legfrissebb meghatározás (World Summit Outcome Document, 2005.) szerint: A fenntartható fejlődés egymással kölcsönhatásban lévő és egymást kölcsönösen erősítő két pillére: a gazdasági és társadalmi fejlődés és a környezetvédelem. 6

7 Többféle fenntarthatóság? Szakmai körökben a fenntartható fejlődés három különböző erősségű modellje ismeretes: gyenge fenntarthatóság, amely abból az elvből indul ki, hogy a különböző (gazdasági, emberi, természeti, kulturális, kommunikációs, politikai, stb.) erőforrások egymást kölcsönösen kiválthatják, tehát egy rendszer akkor fenntartható, ha erőforrásainak összege változatlan marad; feltételes fenntarthatóság,, amely azt feltételezi, hogy a különböző típusú erőforrások kölcsönösen csupán részben és/vagy feltételesen válthatók ki, de néhányuk (pl. a nem megújuló természeti erőforrások) egymással nem váltható ki, ezért valójában olyan nyitott és gyengén korrelált dinamikus folyamatnak tekinthető, amely mögött mindenkori össztársadalmi konszenzus kell, hogy álljon; ill. erős fenntarthatóság, amely abból a feltételezésből indul ki, hogy a különböző típusú természeti és humán erőforrások egymással nem egyenértékűek és kölcsönösen nem is konvertálhatóak. 7

8 Van-e vajon kiút? Rövid távon a megoldást mindenképpen a fenntarthatóságra törekvő, erőforrás-takarékos és környezetbarát életformában és gazdasági fejlődésben kell keresnünk. Hosszú távon az emberiség csupán egyetlen, a többi (vészesen fogyatkozó, nem megújuló) erőforrást felváltani/kiváltani képes erőforrással rendelkezik, ez: (az élőmunka jóval szerényebb potenciáljai mellett) az emberi szellemi/innovációs alkotó teljesítmény!

9 Milyen fenntarthatóság? Általános/elfogadott gyakorlat, hogy idegenkedve a nem megújuló természeti erőforrások igénybevételének (az erős fenntarthatósággal járó) szigorú korlátozásából eredő, előre nem látható súlyos konfliktus-következményektől következményektől előnyben részesítjük a puhább (a mindenkori emberi igények kielégítésének szükségszerűségével argumentáló) antropocentrikus szemléletet a sokkal rigidebb (a természet rendszerlogikáját követő) erős fenntarthatóság természet- centrikus szemléletével szemben! 9

10 Települések fenntarthatósága A fenntartható fejlődés mindenekelőtt a lakott települések ügye. Hiszen az emberiség meghatározó része településeken él, és túlnyomó részben településeken történik az anyagi javak termelése és fogyasztása is. Ezért a települések mindenekelőtt a városok a hordozói annak a civilizációnak is, amely ráébredt (vagy rá kell, hogy ébredjen) a korlátozott erőforrások melletti fejlődési krízisparadigma feloldásának halaszthatatlan szükségességére!

11 A település és természeti környezete kölcsönhatása Ha igaz, hogy a természet legértékesebb evolúciós eredménye az emberi kreativitás, ebből következik, hogy az emberi közösségek és települések a természet legbonyolultabb rendszerei! Másrészt viszont vitathatatlan tény az is, hogy az emberi települések is a természet szerves részei, az élő természet fejlődésének következményei, sőt kimagasló értékű termékei. Ez a paradoxon végül az emberiség történelmi alapkérdése is, hogy vajon saját egyre komplexebb kulturális és társadalmi fejlődése során milyen mértékben fogja károsítani/megsemmisíteni saját természeti környezetét, és ezen keresztül alapjaiban megkérdőjelezni saját további fejlődését és fennmaradását is? 11

12 Globalizáció Globalizálódó világunkban az egy-egy nagyobb települést kiszolgáló természeti háttér határai kibővülnek és maguk is globalizálódnak, éppúgy mint a felvevő piacaik. A globalizálódó világban az erőforrások feletti rendelkezés területén egyre inkább beszűkül a nemzeti területi szuverenitások és a földrajzi határok jelentősége, helyettük a transznacionális társadalmi struktúrák kerülnek meghatározó gazdasági hatalmi pozícióba. 12

13 Településfejlesztés a globalizált világban A környezetvédelem mellett mindenekelőtt éppen a településfejlesztésre vonatkoztatható az a megkopott, de változatlanul érvényes alapelv, hogy: gondolkozz globálisan, de cselekedj lokálisan!

14 Az ökológiai lábnyom A rendelkezésre álló erőforrások felhasználási intenzitásának egységesen elfogadott mérőszáma az ökológiai lábnyom (Ecological footprint), amely annak a hektáregyenértékben kifejezett ökológiailag produktív természeti területnek az egységesített (M. Wackernagel i W. E. Rees, 1996.) módszertani eljárással meghatározott értéke, amely az adott területen/településen élő lakosság összes (energetikai, élelmezési, nyersanyag- és egyéb járulékos igényeinek kielégítésére szükséges. Ezzel a módszerrel a közfogyasztás és a járulékos lakossági igények adatai alapján igen pontosan kiszámítható bármely populáció (egyén/csoport, település/város, régió/ország, vagy akár a világ egészének) ökológiai lábnyoma, és összevethető a rendelkezésre álló ökológiailag produktív területek nagyságával. 14

15 Világméretű ökológiai deficit Jelenleg a Föld rendelkezésre álló ökológiailag produktív összterülete kb. 11,3 md ha, tehát az egy főre eső átlag (6,5 md összlakosszámra vetítve) kb. 1,7 ha/fő. Ezzel szemben a világ globális erőforrásfogyasztásának fajlagos értéke kb. 2,3 ha/fő tehát a világ ökológiai deficitje kb. 0,5 ha/fő nagyságrendű Ez a deficit két igen fontos tényre utal: egyrészt, hogy a világ lakossága már ma is a jövő generációk fennmaradásához szükséges erőforrásokat fogyasztja, másrészt pedig a gazdag/jóléti társadalmak és a tömegesen mélyszegénységben élők között feszülő óriási különbségekre mutat rá. A fejlett ipari országok ökológiai lábnyoma igen magas, átlagosan kb. 5 ha/fő, míg a szegény világ átlaga mindössze 1-2 ha/fő körüli. A legalacsonyabb érték Afganisztán (0,1 ha/fő), Szomália (0,4 ha/fő) és Bangladesh (0,5 ha/fő), a legmagasabb pedig az Arab Emirátusok (9,9 ha/fő) és Kuwait (9,5 ha/fő), USA (9,5 ha/fő), Franciaország (5,8 ha/fő), Németország (4,8 ha/fő) stb. Az elvégzett elemzések arra utalnak, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma csupán és között háromszorosára nőtt, és ha a fejlődés jelenlegi üteme töretlen marad 2050-ben kétszerese lesz a rendelkezésre álló területnek! 15

16 Földünk és Európa ökológiai lábnyoma 16

17 Magyarország és Szerbia ökológiai lábnyoma (az amerikai Global Footprint Network adatai) 17

18 A szabadkai régió ökológiai lábnyoma A középeurópai országok ökológiai lábnyoma szerényebb ugyan (Magyarország esetében 3,5 ha/fő, közel 1,1 ha/fő ökológiai deficittel, Szerbiában pedig 2,6 ill. 1,0 ha/fő) A fenti adatok alapján megalapozottan feltételezhető, hogy a Vajdaság (és azon belül a szabadkai régió) ökölógiai lábnyoma 3,0 ha/fő, ökológiai deficitje pedig 1,0 ha/fő körüli lehet. 18

19 Szabadka fenntartható fejlődési stratégiája 1. A lokális/regionális ökológiai deficit mielőbbi felszámolása Hatékony erőforrás-takarékossági intézkedések (energia- és nyersanyag-takarékos, élőmunka- technológia- és tudás-igényes termelés és életvitel) Nem elsősorban GDP-szemléletű extenzív, hanem visszafogott belterjes növekedés-fejlődés (hatékonyság, termelékenység, minőség, szolgáltatási szféra, infrastruktúra, életminőség) A térség komparatív előnyeinek és rejtett erőforrásainak feltárása és érvényesítése (mezőgazdasági termőerő, biodiverzitás, földrajzi/politikai/etnikai előnyök, megújuló energiaforrások, természeti és kulturális értékek, kiépült munkaszokások, 19 igényes/képzett/motivált munkaerő stb.)

20 Szabadka fenntartható fejlődési stratégiája 2. Hatékony és hosszú távú képzési és szakképesítési/utóképzési rendszer felállítása és működtetése Működőképes kutatási/fejlesztési hálózat kialakítása/működtetési a kiemelt húzóágazati kitörési területeken Makrogazdasági integráció de kistérségi önállóság, kis- és középvállalati, egyéni vállalkozói, részmunkaidős és távmunkáltatói gazdasági szerkezet kiépítése Társ/partnerkeresés, kistérségi/regionális/nemzetközi/nagyré giós együttműködés és integráció, alkalmazkodás a megkerülhetetlen decentralizációs és globalizációs folyamatokhoz 20