MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 69. WACHA IMRE
|
|
- Júlia Fazekas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 69. WACHA IMRE BUDAPEST
2 Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Markó Alexandra ISSN ISBN Bolla Kálmán A kiadvány megjelenését a székesfehérvári Kodolányi János Fõiskola támogatta Felelős kiadó: Dr. Bolla Kálmán. Hozott anyagról sokszorosítva. Amulett 98 Nyomdaipari Kft., Budapest. F. v.: Lajtai Ferenc. 2
3 WACHA IMRE 3
4 4
5 WACHA IMRE VALLOMÁSA PÁLYÁJÁRÓL 1931-ben születtem Győrött, tisztviselő családban. Győrött három nyelvjárás találkozik, a rábaközi, a bakony-aljai bakonyvidéki és a csallóközi. Én ez utóbbival találkoztam erőteljesebben, hosszú ideig; ennek az ejtésváltozatát őrzöm is. A tisztviselői család azért érdekes, mert ebben az eléggé nagy családban a szülői minta a kötelességteljesítésre, az idősebbek és a tekintélyek tiszteletére nevelt bennünket. Ezt vitte tovább az elemi iskola. A mostani győri Tulipános iskolának nevezett iskolában jártam az első négy osztályt, és ott tanultam meg nagyon gyorsan olvasni. Hamar előolvasó lettem, és a gyengébbeket foglalkoztattam. Azután átkerültem a győri bencés gimnáziumba, ott hat osztályt a bencések vezetése alatt, két osztályt már állami gimnáziumban végeztem. Erős, kemény tanáraink voltak, akik szintén a munka szeretetére, a becsületességre, a kötelességteljesítésre neveltek bennünket. Kiváló magyartanáraink voltak, ők adták a kezembe az első szakirodalmat, Németh Bódog Bálint Sándornak a műveit, azután tanáraim voltak még Makkos Jenő, Federmayer István, ők már világi tanárok voltak. Mindenképpen meg kell említenem Kelemen Atanázt, az osztályfőnökünket, akinek a legfontosabb pedagógiai tanítása az volt, hogy a kötelességet teljesíteni kell. Már nagyon idősen, az utolsó érettségi találkozónkon emlékezet-kihagyásokkal küzdve is erről beszélt: a kötelességet teljesíteni kell. És ez életprogram volt. Említettem, hogy olvasni hamar megtanultam. Már általános iskolás korom óta az olvasás volt a legnagyobb gyönyörűségem. Szerencsére édesapámnak elég nagy könyvtára volt, benne a Magyar Remekírók 1905-ben megjelent teljes sorozatával, tehát én, főleg nyaranta, az elhomályosodásig, amikor a betűket már alig lehetett látni, olvastam, olvastam, olvastam. Arany Jánost, Petőfit, Vörösmartyt és Jókait, Jókait, Jókait. Jókai volt a második az életemben, aki hazaszeretetre, a nyelv szeretetére és erkölcsre tanított. Érdekes volt, hogy hosszú évek múlva, amikor Cs. Szabó László egy önéletírásának egyik mondatát elemeztem, és próbáltam megfejteni, rájöttem, hogy a századforduló és a századelő értelmiségének a könyvtárában ugyanazok a könyvek voltak, mint apám könyvtárában, beleértve Benedek Eleket, May Károlyt, Kiplinget és természetesen már az én életemben Kodolányit és eléggé korán Dosztojevszkijt. Tehát hazulról és az iskolából az irodalom és a nyelv szeretetét hoztam magammal. 5
6 Tizenhárom éves korom óta tanárnak készültem. Az élet úgy hozta, hogy mégsem tanár lettem, noha az akkor még Pázmány Péter, aztán Eötvös Loránd Tudományegyetemre kerültem, magyar történelem szakra. A történelmet harmadéves koromban abba kellett hagynom, így magyarszakos tanár lettem. Az egyetemen vélhetőleg a gimnáziumi latin tanulmányoknak és az irodalomórán, a latin, a francia és német órán elsajátított nyelvtani ismereteknek köszönhetően szemináriumvezetőm, Kázmér Miklós elég hamar felfigyelt rám, és megkérdezte, hogy nem volnék-e hajlandó nyelvészettel részletesebben, alaposabban foglalkozni. Igent mondtam, és azonnal átkerültem részben Kázmér Miklós, részben Szabó Dénesnek a kollégiumaira. (Szabó Dénes később, 1956 után kollégám is lett.) Azután Pais professzor úrhoz, Bárczi professzor úrhoz, Benkő Loránd professzor úrhoz jártunk. A akkori években az egyetem nyelvtudományi tanszékein családi légkör volt, mi állandóan itt tartózkodtunk, professzoraink bejártak a könyvtárba, beszélgettek velünk. Szinte szűkebb családi közösségben éltünk az akkori tanszékeknek minden munkatársával, Berrár Jolánnal, Abaffy Erzsikével, Hidvégi Andreával és a már említettekkel. Itt is tanultunk, nyitogatták a szemünket, kutatni tanultunk, emberséget tanultunk, és elsősorban azt tanultuk meg megint, hogy a kötelességet teljesíteni kell: Pais professzor úrnál, Bárczi professzor úrnál nem illett rosszul vizsgázni. Az egyetem elvégzése után nem tanári állást kaptam, hanem Pais professzor úr segítségével átkerültem az akadémiai Nyelvtudományi Intézetbe, Gáldi Lászlónak az osztályára, a Nagyszótári Osztályra. Érdekes környezetbe kerültem mind az intézetben, mind az osztályon. Az osztályon akkor nagyrészt ma úgy mondanánk deklasszált elemek dolgoztak szinte éhbérért. Ez volt a megélhetésük. A mostanában 100 éve elindított Nagyszótárhoz végezték az anyag-, adatgyűjtést, adatrendezést, manuális munkával, nehéz körülmények között. Ilyen jeles személyiségek voltak közöttük, mint Szinnyei Merse Jenő, Zimándi István, Hartay Sándor, Martinkó Andrásné és mások. Az intézetben is családias volt a légkör. Mindenki mindenkit segített. A Nagyszótári Osztályhoz visszatérve: a vezetőm ott Gáldi László volt, rendkívül nagyműveltségű professzor, aki minden héten berendelt magához hosszabb beszélgetésre. Az egyik alkalommal azt mondta: Jegyezd meg, fiam, ha a szakmában meg akarsz maradni, akkor évente meg kell jelentetni legalább négy cikket, ha nem négy cikket, akkor két tanulmányt, ha ezt sem, akkor legalább egy könyvet. Ennek sokáig nem tudtam megfelelni. Később igen. Hála istennek volt olyan év, amikor több könyvem, több tanulmányom is megjelent, de az első idők bizony nehezek voltak. Hiszen az egyetem után, ahol elsősorban nyelvjárással, nyelvtörténettel foglalkoztunk, egy szótári osztályra kerültem, ahol meg kellett ismerkedni a kemény, nehéz munkával: nagyon aprólékos munkával 6
7 gyűjteni az adatokat. Egy új szempont, a szótárírás szempontja jött elő. Ennek eredménye rövid időn belül a Gáldi professzorral közösen írt két tervezet lett a Nagyszótár szerkesztési elveiről. Ezeken azóta már túllépett az idő, hiszen a Nagyszótár nem tudom, hogy lesz-e valami belőle hatalmas munka (most nagyon dolgoznak rajta), de elegendő pénz sohasem volt rá. Ma sincs ben Gáldi professzornak eszébe jutott, hogy külföldi mintákat figyelembe véve érdemes lenne egy Petőfi-szótárt készíteni. Hozzá is kezdtünk a tervezéshez, külföldi mintákat, a Shakespeare-szótárt, Miczkiewicz-szótárt, a Puskin-, Goethe-, Botev-szótárt néztük végig, elemeztük, és ezek alapján elkezdődött a szótár szerkesztési elveinek a kialakítása, a szótári anyag gyűjtése. Hosszú évek során cédulát készítettünk Petőfi teljes szókincséről. Bizony, a mai kutatók nem hinnék el, hogy milyen kisipari módszerekkel. Kézzel írtuk a cédulákat, kézzel rendeztük az anyagot. Gáldi László halála után hamarosan megjelent az első kötete a Petőfi-szótárnak, ezt és a többi kötetet is hárman szerkesztettük, Szabó Dénes professzor, J. Soltész Katalin, mind a ketten halottak már, azután én voltam a harmadik szerkesztő, elég nagy munkatársi gárdával: Büky Béla, P. Eőry Vilma, Tiner Tiborné Somogyi Magdi és még néhányan. Büky Béla azóta már szintén halott. Az írói szótárak új világra nyitották ki a szememet: a Petőfi-szótár mintájára elkezdtem az anyaggyűjtést egy József Attila-szótárhoz. Ahhoz is el kellett végezni ugyanazokat a munkákat, amelyeket a Petőfiszótárral kapcsolatban elvégeztünk, például a hiteles szövegnek a megállapítását, a cédulázást és így tovább. A hiteles szöveg megállapításakor bizony számos ismeretlen József Attila-szövegváltozatot is fölfödöztem. Ez a munka hozta eredményként azt, hogy az írói szótárakról megpróbáltam egy összeállítást készíteni, erről tartottam első társasági előadásomat, amelynek a végén Pais professzor úrtól a legnagyobb dicséretet kaptam, ezt a mondatot, hogy: Nem is rossz! és Maga egész jó előadó. Azt hiszem, hogy ez egész életemre biztatás volt. Hozzákezdtem a József Attila-szótár anyaggyűjtéséhez, először a szövegváltozatok helyrehozásához, korrigálásához; mondom azt, hogy egy új kritikai kiadást készítettem a magam számára, és hosszú évek alatt el is készült a szótár anyaggyűjtése. A szótár maga nem készülhetett el, mert egy későbbi időpontban, amikor a Petőfi-szótárt befejeztük, és a szótár kiváló gárdája fölajánlotta, hogy megszerkeszti rövid idő alatt a József Attila-szótárt is, némely felelős vezetőnek ez volt a válasza: Hogy lehet szótárban megmagyarázni azt, hogy»a semmi ágán ül szívem«? A gárdát szétdobták, más osztályokra kerültünk. A József Attila-szótárhoz visszatérve: a József Attila-szótár szerkesztéséhez, anyaggyűjtéséhez, -rendezéséhez pénzre volt szükség ben kaptam egy felkérést, hogy vállaljam el a rádióbemondók beszédtanítását. Lőrincze Lajos, Deme László biztatására nagy nehezen igent mond- 7
8 tam, már csak azért is, mert akkor ezáltal valami pénzhez jutottam (a tudományos segédmunkatársi fizetés elég kevés volt), és ebből a pénzből próbáltam finanszírozni a József Attila-szótár adatrendezését. A rádió és a rádiós beszéd ismét egy külön világra nyitotta rá a figyelmemet: a szöveg és hangzás összefüggéseire. Hosszú időn keresztül tanultam ezt a szakmát, mert egyetemen szerzett nyelvészeti ismereteim kevesek voltak hozzá. Beszédtechnikát, énektechnikát, szövegelemzéseket, színpadi világot próbáltam nézni, hogy megfelelhessek a feladatnak. Vélhetőleg az itt szerzett ismereteim és az ezzel kapcsolatos cikkeim, előadásaim következtében kaptam véletlenszerű meghívást 1966-ban az első középiskolai Kazinczy-versenyre. Előtte részt vettem az egri kiejtési konferencián. A Kazinczy-versenyek most már a 35. középiskolai Kazinczy-versenyt is beleszámítva megint egy új világra irányítoták a figyelmemet: a szöveg és hangzás világára meg az ifjúság nyelvi és nem nyelvi magatartására. Az egri kiejtési konferencia határozatainak megfelelően Deme Lászlót bízták meg egy kiejtési kézikönyv szerkesztésével. Ő Elekfi Lászlóval együtt engem is megbízott azzal, hogy a kiejtési kézikönyv mondatfonetika fejezetét készítsük el. Ehhez 1975-ben kezdtünk hozzá. Eddigre nekem már megjelent egy vagy két könyvem, így például A rádióbemondó beszéde és egy olyan tanulmány, amely a maga nemében első volt azt hiszem a magyar szakirodalomban is, de Szabó Zoltán véleménye szerint a világ szakirodalmában is: Az elhangzó beszéd szövegfonetikai eszközeinek rendszere és összefüggései. Tehát nemcsak a mondatfonetikával kezdtem foglalkozni, hanem a szövegfonetikával is, a szövegegésznek a hangzásvilágával. Ez azután, a Kazinczy-versenyek, az Édes anyanyelvünk versenyek, később az országos középiskolai tanulmányi versenyek bíráló bizottságaiban való részvétel vitt el a szöveg és magatartás, a beszéd és a magatartás vizsgálatához. Ehhez bizonyos mértékig hozzájárult az is, hogy megint nem tudom, milyen alapon meghívást kaptam a Politikai Főiskolára retorikaoktatónak. Igen kemény munka volt ez is, többféle szempontból is. Bele kellett dolgoznom magamat a retorikába is, és eljutottam egy olyan világba, hogy nemcsak a szöveget kellett néznem, hanem a szövegalkotást is, s vele együtt a gondolkodásmódra, a szövegszerkesztésre is ügyelnem kellett. Az ottani tapasztalatok, a Kazinczy-versenyek azután a későbbi országos Édes anyanyelvünk verseny, ahol a középiskolai tanulóknak szövegalkotással kellett versenyezniük, rávezetett arra, hogy nem elegendő az eddigi szemléletmód, a kizárólagos nyelvészeti szemléletmód, a nyelv leírása. A fiataloknak, a közéleti személyeknek szükségük van a gondolkodás fejlesztésére, hogy a nyilvánosság előtt való megszólalásuk gördülékenyebb lehessen. A Politikai Főiskolán Poór Ferenccel elkezdtünk egy kísérletsorozatot, a videomagnó felhasználását a pedagógusok kommunikációs készségének a fejlesztésére és általában a nyilvános szereplés gondjainak 8
9 könnyítése érdekében. Erről több cikkünk és tanulmányunk jelent meg. Mondanom sem kell, hogy a Kazinczy-versenyek, az Édes anyanyelvünk versenyek, azután a rádió és televízió, a Politikai Főiskola egy csomó dolgot kölcsönösen megtermékenyített. Ezeket az ismereteket próbáltam különböző szakcikkekben, idővel rádiós és tévés adásokban fölhasználni, valamilyen módon közkinccsé tenni. Ennek olyan eredményei voltak, mint az első megjelent könyvem, a Beszélgessünk a beszédről!, ez fiataloknak szánt munka, aztán A rádióbemondó beszéde, később a Közéleti beszédünk, még később a Nyelvészet és tömegkommunikáció két kötetében megjelent Beszéd: szituáció, szöveg és hangzás kapcsolata a rádióban és a televízióban című első kötet. Ezek vittek el a nyelvnek, a beszédnek, a spontán beszédnek és a spontán szövegalkotásnak a komplex vizsgálatához. Számos cikkem jelent meg ebben a témakörben, amihez azután megint segítséget nyújtottak a rádiós, tévés tapasztalatok, tévésorozatok, rádió-előadások. Segítséget nyújtottak az egyetemi előadások. Szegeden, Pécsett, később az Eötvös Loránd Tudományegyetemen vezettem speckollégiumokat. Ezekhez felhasználásul szakirodalmat kellett összeállítani. Először A retorika vázlata című kiadványt, aztán egy beszédtechnikai szöveggyűjteményt állítottam össze (mind a kettő elég sokszor megjelent, ma is használatban vannak), később pedig, bekapcsolódva a pedagógusjelöltek Kazinczy-versenyébe az Egyetemi Fonetikai Füzetek, a Sigma jóvoltából sorozatban jelentek meg az olyan cikkeim, amelyek már a beszéd hangzásával, a beszéd stílusával, a kommunikációs viszonyokkal foglalkoznak, és ezekről adnak azt hiszem, hogy a közéleti személyek számára használható tanácsokat. Mindezeket tulajdonképpen két nagyobb munkában foglaltam össze. Az egyik az 1994-ben megjelent könyvem, A korszerű retorika alapjai, a másik a 99-ben megjelent gyűjteményes kötetem az A szöveg és hangzása. Ezekhez járult más irányból összefogással egy olyan könyv, amelynek 1999-ben jelent meg a második kiadása, a Deme László Grétsy László Wacha Imre szerkesztette Nyelvi illemtan. Amit a magam életéből és munkásságából a legfontosabbnak tartok, az egyrészről a szótári munka, a Petőfi-szótárnak huszonöt év alatt megjelent négy kötete. Másrészről a szövegalkotás, a szöveg és hangzás viszonya: a nyelvi rétegződést megpróbáltam egy új rendszerbe állítani: a nemzeti nyelvet két nagy csoportra, a beszélt és az írott nyelvre osztottam szét, és ez[ek]en belül állapítottam meg igényszinti, területi, foglalkozás és stílus szerinti rétegeket. Ezt ma már a szakma kezdi elfogadni. Néhány évvel ezelőtt megjelent egy tudománytörténeti tanulmányom egy Győr számára készült kötetben (Anyanyelvünk vonzásában). Ennek önéletrajzi részében ezt írtam: Ha megkérdeznék, mi volt a legnagyobb élményem anyanyelvemmel kapcsolatban, ezt válaszolnám: az, hogy egy életen át anyanyelvemről tanulhattam, hogy anyanyelvem törvényszerűségeit vizsgálhattam, hogy taníthattam, hogy gondolkodni taníthattam, s 9
10 ráadásul az anyanyelven szerzett ismereteket az anyanyelvemen adhattam tovább tanítványaimnak. Ezt próbálom továbbadni a Kodolányi Főiskolán, a Pázmány Péter Tudományegyetemen és más oktatási intézményekben, előadásaimban. Ha még Isten erőt ad a további élethez, három vagy négy munkát szeretnék elvégezni. Szeretném befejezni Elekfi Lászlóval együtt a mondatfonetika részt a kiejtési kézikönyvhöz, amelynek szövegfonetikával foglalkozó fejezetét már korábban megírtam; szeretném befejezni a József Attila-szótárt, és szeretnék egy korszerű beszédtechnikát elkészíteni a tanulni vágyóknak. Remélhetőleg lesz hozzá erőm. A felvétel január 24-én készült. A fenti szöveg a felvétel szerkesztett változata. Az életpálya fontosabb adatai Főállású munkahelyei: : az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa : az ELTE BTK Fonetikai tanszékén egyetemi adjunktus december 30-tól nyugdíjas szeptemberétől előadó a Kodolányi János Főiskolán (Székesfehérvár) szeptemberétől a Kodolányi János főiskola docense. Mellékállások, megbízások: 1964-től beszédtanár a Magyar Rádióban : vendégelőadó a szegedi József Attila Tudományegyetemen : vendégelőadó a Politikai Főiskola Pedagógia Tanszékén (retorika) : vendégelőadó a Janus Pannonius Tudományegyetemen (retorika) ban vendégelőadó a Pázmány Péter Tudományegyetem BTK-án tól vendégelőadóként oktat a MUOSz Újságíró Iskolájában től vendégelőadó a Budapesti Műszaki Egyetemen : vendégelőadó a Közgazdaságtudományi Egyetemen től vendégelőadó a Pázmány Péter Tudományegyetem BTK-án. Társadalmi jellegű tevékenység: 1966-tól bírálóbizottsági tagja az országos középiskolai Kazinczy-versenyeknek, és 10 éven át, majd több alkalommal is a pedagógusjelöltek Kazinczy-versenyének től bírálóbizottsági tagja az országos Édes Anyanyelvünk nyelvhasználati versenynek : tagja az OKTV bíráló bizottságának. Megalakulásától megszüntéig tagja a Beszéd- és magatartáskultúrát vizsgáló munkacsoportnak; 1990-től elnökségi tagja az Anyanyelvápolók Szövetségének; Tagja volt a Magyar Rádió mikrofonbizottságának, az MTV nyelvi bizottságának, tagja a Duna-TV képernyőbizottságának, valamint a Kazinczy-díj alapítvány, a Magyar Versmondásért-alapítvány és a Krónikásének-alapítvány kuratóriumának. 10
11 WACHA IMRE ÍRÁSAINAK BIBLIOGRÁFIÁJA Rövidítések: ALinguH = Acta Linguistica Academiae Scientiarum, ÁltNyT = Általános Nyelvészeti Tanulmányok, I. OK = A Magyar Tudományos Akadémia I. Osztályának Közleményei, EFF = Egyetemi Fonetikai Füzetek, ÉA = Édes Anyanyelvünk, ItK =Irodalomtudományi Közlemények, MNy = Magyar Nyelv,. MNYRétegz = A Magyar Nyelv Rétegződése, MNyTK = A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, Mtan = Magyartanítás, NyK = Nyelvtudományi Közlemények, NyrF = Nyelvőr Füzetek, NytudÉrt = Nyelvtudományi Értekezések, Nyr = Magyar Nyelvőr, NyvIr = Nyelv és Irodalom, VilirLex = Világirodalmi Lexikon AkK = Akadémiai Kiadó, Ism. = ismertetés, JGYTF = Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, JPTE = Janus Pannonius Tudományegyetem, MRT TK = MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont, OOK = Országos Oktatástechnikai Központ, OPI = Országos Pedagógiai Intézet, Szerk.= szerkesztette, TankK = Tankönyvkiadó Csoma. In: Pais-emlékkönyv. AkK Budapest, Mutatvány az Akadémiai Nagyszótárból. A Nagyszótári Osztály részéről közzéteszi Gáldi László és Wacha Imre. I. OK Mutatvány az Akadémiai Nagyszótárból. A Nagyszótári Osztály részéről közzéteszi Gáldi László és Wacha Imre. I. OK Tarlózás és tallózás. MNy Benkő László: Juhász Gyula költői nyelvének szótári feldolgozása. Nyr (Ism.) Megjegyzések a huligán szó történetéhez. Nyr Mutatvány a készülő József Attila-szótárból. Nyr Néhány tárgyas igénk új, tárgyatlan jelentésének kialakulásához. Nyr
12 1961. A műszaki folyóiratok nyelvművelő rovatainak tanulságai. Nyr ; NyrF 8. József Attila szókincséről. In: Anyanyelvi műveltségünk. AkK Budapest, A magyar írói szótárak kérdései. Nyr Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé. Nyr Drága. Nyr Prikulics. Nyr Minden út Rómába vezet. MNy Hallható csend. MNy ; Pilátus macskája. Nyr Prügelknabe bűnbakgyerek. Nyr Az Ibsen-szótár tanulságai. Nyr József Attila: Kosztolányi. Nyr Panganét, szurony, gyíkleső. Nyr Költőink nyelvéről a Tűztánc és a Tiszta szigorúság című kötetek alapján. Irodalmi és Nyelvi Közlemények. 1964/ Adalékok József Attila költészetéhez. ItK Lehet szabad. In: Nyelvművelő levelek. AkK Budapest, Gőzös. Nyr Főzelék. Nyr Vita az írói szótárakról. A József Attila-szótár. I. OK , azaz, hogy nem is olyan egyszerű. Nyr Hogy messziről is egésznek lásson. Miről vall egy József Attila-dedikáció? Csongrád Megyei Hírlap, nov p. Gáti József: A versmondás. Nyr (Ism.) A Kazinczy kiejtési versenyek budapesti tapasztalatai. Budapesti Nevelő sz József Attila: Egy átlátszó oroszlán. Az közötti költemények nyelvi vizsgálata. Irodalmi és Nyelvi Közlemények 67/ A helyes kiejtés oktatásának néhány problémája. NytudÉrt A kiejtés, a hangsúlyozás és a hanglejtés hibái. In: Helyes kiejtés, szép magyar beszéd. MNyTK
13 Über die ungarischen Schriftstellerwörterbücher. ALinguH Az évi Kazinczy kiejtési verseny tapasztalatai. Budapest Főváros Tanácsa VB Oktatási Osztálya József Attila páncélvonatának forrásához. ItK Hányszor szerepelt József Attila a Magyar Rádióban? ItK Névtudományi konferencia. Nyr Kiejtési és olvasási gyakorlatok. In: A magyar nyelvért és kultúráért. Budapest, System und Zusammenhange der textphonetischen Ausdrucksmittel. In: Papers in interdisciplinary speech research. Red. Hirschberg Szépe Vass Kovács. AkK Budapest, Anyanyelvünk muzsikája. Nyelv és Irodalom. 1972/ J. Soltész Katalin Szabó Dénes Wacha Imre (szerk): Petőfi-szótár. Petőfi Sándor életművének szókészlete I. A F. AkK Budapest. A rádióbemondó beszéde. (Szerk.) MRT TK 21. A bemondói beszéd akusztikumának stílusgondjairól. In: A rádióbemondó beszéde. (Szerk.: Wacha Imre.) MRT TK Az elhangzó beszéd szövegfonetikai eszközeinek rendszere és összefüggései. NyK Petőfi jelképrendszeréről. ItK Az elhangzó beszéd főbb akusztikus stíluskategóriáiról. ÁltNyT Über die Kennzeichen des akustischen Stils und Charakter der Rede. Der Sprachheilpedagogie (Bécs, Österreichische Gesellschaft für Sprachheilpedagogik. 3. sz ) A szöveg hangos megjelenítése. In: Szónokok, előadók kézikönyve. Szerk.: Deme László. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, Kerekasztal-konferencia az r hangról. Társszerző: V. Kovács Emőke. Gyógypedagógiai Szemle 1974/ A beszéd hangzásának stílusa. (Szövegfonetika). Fejezet a Kiejtési Kézikönyvhöz. (Kézirat) 13
14 1975. System und Zusammenhänge der textphonetischen Ausdrucksmittel. ALinguH Gyakorlati stilisztika? Válasz Kolozsvári Grandpierre Emilnek. Kritika 7. sz Mondatfonetika. Fejezetek (= előtanulmányok) a készülő kiejtési kézikönyvhöz. Társszerző: Elekfi László. (Kézirat) A beszédszimpozium magyar előadásai. (Szerk. Molnár Józseffel) MNyTK 139. Az elhangzó beszéd szövegfonetikai eszközeinek rendszere és összefüggései. In: A beszédszimpozium magyar előadásai. MNyTK Textliche und intonatorische Faktoren der Sprechwirkung. Társszerzõ: Elekfi László. In: Sprechwirkung. Martin-Luther-Universität. Wissenschaftliche Beiträge 2.sz Elgondolás az iskolai beszédművelés programjáról. In: Az Anyanyelvi oktatás korszerűsítéséért. Szerk.: Szépe György. TankK Budapest, Hozzászólás a Beszédkultúránk időszerű kérdései megbeszélésen. Nyr Az ihlet útja. József Attila egy képéről. Magyartanítás Gyakorlóanyag és szöveggyűjtemény a A beszédtől a szónoklásig c. szabadegyetemi sorozat előadásaihoz. Montágh Imrével közösen. TIT!Négy oktatótábla (fali transzparens) a hangsúlyozás és hanglejtés oktatásához a gimnáziumok I. osztálya számára. Tanért Beszélgessünk a beszédről! Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Wacha Imre: J. Soltész Katalin Szabó Dénes Wacha Imre (szerk.) Petőfiszótár. Petőfi Sándor életművének szókészlete II. G M. AkK Budapest. A Kazinczy-versenyek története. Társszerk.: Z. Szabó László. A Kazinczy Ferenc Gimnázium kiadványa. Győr. A Kazinczy kiejtési versenyek és beszédkultúránk fejlődése. In: A Kazinczyversenyek története. Győr, , Az ismeretterjesztés hatékonysága és a beszéd. A TIT budapesti Módszertani Fóruma. TIT, Előadói készségek fejlesztése képmagnó felhasználásával. Társszerző: Poór Ferenc. In: A politikai munka pedagógiájának oktatása és kutatása. Információk, beszámolók. I,
15 A retorika szerepe, feladata a pártoktatásban. In: A politikai munka pedagógiájának oktatása és kutatása. II, A mondat hangeszközei a szövegben Az elmélettől a gyakorlatig gyakorlással. In: Szöveggyűjtemény a magyar nyelv kísérleti fakultatív oktatásához. OPI, Budapest, A beszédművelés kérdéseihez. (1. rész). Magyartanítás A pedagógiai készségek és képességek hatékonyabb fejlesztésének lehetőségei képmagnetofonos eljárással. Társszerző: Poór Ferenc. In: Képmagnetofon alkalmazása a pedagógusképzésben és -továbbképzésben. 1. OOK, Veszprém, A beszédművelés kérdéseihez (2. rész). Mtan A tételhangsúlyról. Nyr József Attila: Tiszazug. Nyr Képmagnetofon alkalmazása a felnőttek előadói készségének fejlesztésében. Társszerző: Poór Ferenc. Kultúra és Közösség 6. sz A magyar beszédhangok képzése. (Transzparenssorozat a beszédtechnika és a fonetika oktatásához). OOK, Veszprém. A retorika vázlata. (Főiskolai jegyzet.) A JPT kiadványa, Pécs. A szabadkai rádió magyar nyelvű adása. Oktatás és Nevelés. Pedagógiai folyóirat. Jugoszlávia A mondat hangeszközei A beszéd hangos megjelenítése Az írásbeli és szóbeli közlés eltérő sajátosságai. In: Anyanyelvi szöveggyűjtemény a gimn. III-IV. osztály fakultatív tananyagához. TankK, Budapest, 22 40, 41 3, Szépen, jól magyarul. 140 adásból álló sorozat a Magyar Televízióban (1981 3, Montágh Imrével és másokkal) Zur Rhytmus der ungebundenen Sprache. In: Sprechwirkungforschung Sprecherzieherung Phonetik und Phonetikunterricht. Martin-Luther-Universität Halle-Wittemberg. Wissenschaftliche Beitrage 1982/ Szólók Szólok. A szónoklás mestersége. 26 perces oktatófilm. Szakanyag. Rendező: Ferenczy Zsolt. Reflektor Kiadó A pedagógiai kommunikációs képességek és fejlesztésük videotechnika segítségével. Társszerző.: Poór Ferenc. OOK, Veszprém, A beszédművelés a tudományban és az iskolában. (A beszédművelés fogalmáról, témaköreiről, összefüggéseiről). Nyr Az ihlet útja. In Irodalmi olvasókönyv az ált. isk. 8. osztálya számára. TanK, 15
16 Budapest. Beszédművelés. Hangsúlyozás, hanglejtés, beszédritmus. (Oktatófilm.) Magyar Televízió Iskolatelevízió Az előadás kommunikációs és retorikai gondjai. Propagandista 2. sz A beszédművelés a tudományban és az iskolában. In: Az új tantervek alapja és tendenciái. OPI, Az idéző mondatok hanglejtéséről. ÉA 6. sz Audiovizuális eszközök alkalmazása... különös tekintettel a képmagnetofon előadói (agitációs, vita)készség fejlesztésében való felhasználására. Társszerző: Poór Ferenc. OOK, Veszprém Beszéd: szituáció, szöveg és hangzás együttese a rádióban és a televízióban. (Nyelvészet és tömegkommunikáció) I. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, A szó becsülete. Társszerk.: Z. Szabó László. Hazafias Népfront, Budapest. Retorika. Gyakorlószövegek gyűjteménye. MSzMP Politikai Főiskola, Budapest. Retorikai olvasókönyv. Főiskolai jegyzet. MSzMP Politikai Főiskola, Budapest. A közéleti beszéd meghatározó tényezői. Módszertani Füzetek 2 3. (20 21).sz A rádiószínház és a beszéd. In: A Magyar Rádió Nyelvi Bizottságának nyilvános ülése febr án Gárdonyban. Belső kiadvány. Az értelemszerű hangsúlyozásra szavazok. A nevek hangsúlyviszonyairól. Élet és Tudomány Prózamondás. In: Nyelvművelő Kézikönyv. 2. AkK, Budapest, Az idéző mondatok és a kettőspont hanglejtése. Nyr Beszédművelés és irodalomtanítás az általános iskola felső tagozatában. In: Az anyanyelvi oktatás korszerűsítésének áramában (1984). OPI, Budapest, A tanulók beszédkultúrájának fejlesztése. A tágabb értelemben vett beszédművelés. In: Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgypedagógiába. Szerk.: Fülöp Lajos. TankK, Budapest, Beszédművelés a tudományban és az iskolában. A beszédművelés fogalmáról, témaköreiről, összefüggéseiről. In: Program az anyanyelvi nevelés továbbfejlesztésére. Szerk.: Szende Aladár. TankK, Budapest, J. Soltész Katalin Szabó Dénes Wacha Imre (szerk): Petőfi-szótár. Petőfi 16
17 Sándor életművének szókészlete III. N S. AkK, Budapest. J. Soltész Katalin Szabó Dénes Wacha Imre (szerk): Petőfi-szótár. Petőfi Sándor életművének szókészlete IV. Sz Zs. AkK, Budapest. Közéleti beszédünk. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Retorika. Tanulmányok, témavázlatok, témaösszefoglalók a politikai retorika köréből. (Szerk. is.) Kossuth Könyvkiadó, Budapest, , , , , Retorika. Olvasókönyv. Szerk. és összeáll. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Nyelvi illemtan. Társszerk.: Deme László és Grétsy László. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest. (Szerzőként: , , , , , , ) A közéleti beszéd meghatározó tényezői. In: Szemléltetés és módszertan. Reflektor Kiadó, (Átdolgozott másodközlés.) Eine Transparent(folie)-Serie als Hilfsmittel des Phonetik- und Lautbildungs Unterrichte, Veszprém 1985 erschienen. In: Probleme und Sprechwissenschaftliche Methoden der Kommunikationsbefahigung. Kongress- und Tagungsberichte der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg Retorika. Tanulmányok, témavázlatok, témaösszefoglalók a politikai retorika köréből 2. Szerk. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Szerzőként: , , , , Retorika. Olvasókönyv 2. Szerk. és összeáll. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Élőnyelvi (spontán) szövegek megnyilatkozásainak (szintaktikai) vizsgálati szempontjaihoz. A gazdagréti kábeltelevizió felvételei alapján. In. Beszélt nyelvi tanulmányok. Szerk.: Kontra Miklós. Linguistica, Series A: Studia et dissertationes 1. MTA Nyelvtudományi Intézet, Nyelvi és beszédrétegek (?) és/vagy beszédszintek. A rádió és tévé beszédének tanulságai. In: MNyRétegz. AkK, Budapest, Pázmány Péter: A halálrúl. Szövegelemzés. EFF Beszédművelés az irodalomórán. Nyr A beszélt nyelv kategóriái. Problémafelvetés és -felújítás. In: Az élő nyelv művelése. Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. A retorika vázlata. (Egyetemi jegyzet a JPTE I. éves hallgatói számára. Kéziratként.) JPTE, Pécs. Der Komplex von Situation, Text und Absicht. Magyar Fonetikai Füzetek MTA, Nyelvtudományi Intézet, Speech Research Proceeding A hangképzés kommunikatív szerepe a beszédfolyamatban, különös tekintettel a nyelvi rétegződésre és az elhangzó beszéd stílusszintjeire. EFF A megnyilatkozáshatár megállapításának gondjai beszélt szöveg lejegyzésekor. Hungarológiai Közlemények 80. (21) 1989 (1991)
18 A rádióhírek kommunikativitása (A rádióhírek megfogalmazásáról és mondhatóságáról). Nyr A szituáció, a szöveg és a szándék együttese mint a beszéd hangzásának determi-nánsa. Nyr Prózaritmus. VilirLex Regiszter. VilirLex Ágnes, tiszta bárány. In: Ágnes (Névnapkötet). Helikon, A rádióhírek szövegformája és megszólaltatási gondjai (A rádióhírek megfogalmazásáról és mondhatóságáról). Nyr Szempontok a drámai nyelv akusztikumának, akusztikus stílusváltozásainak vizsgálatához. EFF A részben elkészült kiejtési kézikönyvről. In: Az anyanyelv értékrendje és az iskola Országos Anyanyelv-oktatási Napok. Eger, július 2 5. MNyTK Zur Frage der Schichtung der Sprache. In: Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarium 3/A Sessiones Sectuorum. Debrecen, A Kazinczy-versenyek hatása a kiejtés és beszédművelés tudományos megalapo-zására. In: Péchy Blanka emlékezete. Tanulmányok. Szerk.: Hercegi Károly. Művelődési Minisztérium Kazinczy Ferenc Gimnázium, Számítógépes program terve szövegszintaktikai kutatásokhoz. In: Élőnyelvi tanulmányok. Linguistica A, 3. sz A Kazinczy-versenyek huszonöt éve. A Kazinczy-versenyek 25 évének tapasztalatai Gondok és eredmények. Társsz.: Z. Szabó László. Kazinczy Ferenc Gimnázium, Győr. Nyelvhasználati rétegződés kiejtésben és hangzásban. EFF Tartalom, szöveg, szándék és hangzásforma harmóniája. (Felkészülés a szöveg értő-értető megszólaltatására.). EFF A nyelvi rétegződés kérdéseihez. In: Hagyomány és újítás a mai magyar nyelvi kutatásban és oktatásban. ELTE Nyelvtudományi Dolgozatok 38. Szerk.: Balázs Géza A megnyilatkozáshatár megállapításának gondjaihoz. In: Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Hajdú Mihály és Kiss Jenő. ELTE, Budapest, Az élőnyelvi (spontán) szövegek megnyilatkozásainak vizsgálati szempontjaihoz (A gazdagréti kábeltelevízió élőnyelvi felvételei alapján). In: II. Dialektológiai szimpozion Szombathely, augusztus Szerk.: Szabó Géza. VEAB, Veszprém, 1990 [= 1991] Elekfi László hetvenéves. MNy
19 1992. Gyakorlószövegek gyűjteménye. Összeáll. Magyar Rádió Nyelvi Bizottsága, Budapest. A retorika vázlata. Magyar Rádió Nyelvi Bizottsága, Budapest. 19
20 A nyelvi rétegződés kérdései ( Perújrafelvétel a magyar szakirodalom alapján) In: Normatudat nyelvi norma. (Szerk.: Kemény Gábor) Linguistica Series A, Studia et dissertationes, 8. Nyelvtud. Int Előzmény: A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete. Hungarológiai Közlemények. Újvidék, (=1988.) 73. sz. 19., Szöveg és interpretáció. EFF Szöveg és hangzás. In: A szöveg szerkesztése, megértése, kidolgozása és megszólaltatása. Szerk.: Fekete Péter és V. Raisz Rózsa. MNYTK Beszédkultúránk gondjairól. Nyr Szöveg és (adekvát) interpretáció (Szövegműfaj, szövegforma, szövegértelmezés, szövegmondás). In: Sigma: Szemiotikai szövegtan 5. Szövegtani kutatás: témák, eredmények, feladatok. Szerk.: Petőfi S. János, Békési Imre, Vass Lász-ló. JGYTF Kiadó, Szeged, A szövegfonetikai kutatások gondjairól. In: Tanulmányok az elméleti és az alkalmazott fonetika köréből. Szerk.: Gósy Mária és Siptár Péter. Beszédkutatás A hátrább képzett t, d, l hangról. Névtani Értesítő Szöveg és hangzás. In: A szöveg szerkesztése, megértése, kidolgozása és megszólaltatása. Országos Anyanyelv-oktatási Napok Eger, július 6 9. Szerk.: Fekete Péter és V. Raisz Rózsa. MNyTK Mikulás-napi szokások Győrben. Honismeret sz Az irodalmi mű szövegszerkezetének és a szöveg hangzásbeli jellemzőinek összefüggéseiről, a szöveg fonetikai szemléletéről A prózai (elbeszélő) irodalmi mű és megszólaltatása Áprily Lajos: A hiúz. Szemiotikai szövegtan 6. A verbális szövegek szemiotikai megközelítésének aspektusaihoz (II) JGYTF Kiadó, Szeged, Szövegszerkezet, szövegértelmezés, szöveghangosítás. In Harmadik magyar alkalmazott nyelvészeti konferencia, április 2 3. Szerk.: Klaudy Kinga. Miskolci Bölcsészettudományi Intézet, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Miskolc, [1994], A korszerű retorika alapjai I-II. Szemimpex Kiadó, Budapest. Utószó a Jókai-szótárhoz. In: Jókai-szótár. Unikornis Kiadó, Emlékezés Péchy Blankára emlékkiállításának megnyitóján. EFF Csau csao. Nyr Újabb elvonásos utótagok vagy képző(szerű alakulato)k nyelvünkben. -kini, -marán és a többiek. MNy Van-e egységes magyar köznyelvi kiejtés? Nyr Észrevételek a köznyelvi kiejtés állapotáról, normalizálásának szükségességéről és lehetőségeiről. EFF
21 A rádióhírek megfogalmazásáról. In: A hatékony rádiózásért 2. A Rádió nyelvi bizottságának elemzéseiből ( ). Szerk.: Bencédy József. Budapest, A sportrovat munkatársainak beszédéről. In: A hatékony rádiózásért 2. - A Rádió nyelvi bizottságának elemzéseiből ( ). Szerk.: Bencédy József. Budapest, A győri stúdió, azaz a Győri Rádió hangjáról. In: A körzeti stúdiókról A Magyar Rádió nyelvi bizottságának elemzései ( ). Összeáll.: Fábián Pál. Budapest. Norma és/vagy kommunikativitás. In: A nyelvi norma érvényesülése napjaink nyelvhasználatában. Szerk.: Kemény Gábor és Kardos Tamás. Linguistica Series A. Studia et dissertationes, 16. Az MTA Nyelvtudományi Intézete, Beszédművelés Gyakorlószövegek Beszédtechnika szövegértelmezés szövegmegközelítés beszédstílus. Összeáll. Főiskolai jegyzet. A Kodolányi János Főiskola kiadványa, Székesfehérvár. Kossuth Lajos: Kiáltvány a néphez. In: 22 híres beszéd. Szerk.: Székely Éva. Móra Könyvkiadó, Budapest, Móricz Zsigmond: Gyászbeszéd Ady Endre ravatalánál. In: 22 híres beszéd. Szerk.: Székely Éva. Móra Könyvkiadó, Budapest, Búcsú J. Soltész Katalintól. Elhangzott okt. 5-én a farkasréti temetőben. MNy A rejtve sugárzó. Z. Szabó Lászlóról. In: Anyanyelvünk szolgálatában. Péchy Blanka, Z. Szabó László, Lőrincze Lajos emlékének. Győr ápr. 23. Szerk.: Hérics Lajosné. A Kazinczy Ferenc Gimnázium kiadványa. Győr, Asszociációk egy Móricz Zsigmond-szöveghez Móricz Zsigmond: Gyászbeszéd Ady Endre ravatalánál. In: Emlékkönyv Szathmári István hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Laczkó Krisztina. Budapest, Beszélgessünk a beszédről! In: Farkas Zsuzsa: Nyelvőrökkel nyelvőrségen, interjúk. A Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság kiadványa. Újvidék, A fiatalok nyelvi magatartása (kommunikációs kultúrája) a nyilvánosság előtt és számára. EFF A(z évi) pécsi (országos) döntő kötelező szövegének értő-értető előadásáról. EFF Szövegelemzés és hangzásvilág. In: Anyanyelvi nevelés embernevelés. Országos anyanyelv-oktatási napok Eger, július 4 7. Szerk.: Szende Aladár. MNyTK Szöveg és hangzás. In: Ahogyan I. Előadások a magyarországi személyközi kommunikációról. Szerk.: Lipták Ildikó. Marczibányi Téri Művelődési Központ. É.n
22 A kettős kancsal eufémizmusról. MNy Beszédművelés Gyakorlószövegek (Beszédtechnika, szövegértelmezés, szöveg-megközelítés, beszédstílus). Összeáll. A fiatalok nyelvi magatartása (kommunikációs kultúrája) a nyilvánosság előtt és számára. MNy Korunk kommunikációs (nyelvhasználati, beszédmagatartási) gondjairól gátlá-sairól és gátlástalanságairól. Nyr és in: 25 éves a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. Ada október 12., 13., 14. Szerk.: Hódi Éva. Ada, Hozzászólás a Nyelvi tervezés, nyelvi politika c. megbeszélésen. Nyr A tömegtájékoztatás szövegalkotási kérdéseihez. In: Az anyanyelv a hangzó médiában. Szerk.: Ördög Gyárfás Lajos. Kiadja az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Sepsiszentgyörgy, Szövegmegközelítések. In: Absztrakció és valóság Békési Imre köszöntése. Szerk.: R. Molnár Emma. JGYTF Kiadó, Szeged, A szöveg megszólalásáról. In: Anyanyelv és iskola az ezredfordulón. Szerk.: V. Raisz Rózsa. MNyTK Gondolatok a rádióhírek nyelvéről és kommunikativitásáról. Kiadja a Magyar Rádió Részvénytársaság Oktatási Osztálya. Budapest. Beszédművelés Gyakorlószövegek (Beszédtechnika, szövegértelmezés, szöveg-megközelítés, beszédstílus). Összeáll. Nyelvtudósok, nyelvészek, nyelvművelők Győr Moson Sopron megyében. In: Anyanyelvünk vonzásában. Szerk.: Hérics Lajosné. A Kazinczy Ferenc Gimnázium kiadványa. Győr, 2 22, Szövegműfaj és beszédstílus. EFF Szituativitás a szövegben és az előadásban. EFF Retorika. In: Pannon enciklopédia, Magyar nyelv és irodalom. Szerk.: Sipos Lajos. Dunakanyar 2000 [Kiadó], Budapest, Gondolatok a tévéhíradó nyelvéről és kommunikativitásáról. Telehír július 11. (12. évf. 7. szám) A beszéd hangzásáról. In.: A nemzeti szeretet kapcsa. Az Édes anyanyelvünk verseny 25 éve. Szerk.: Kováts Dániel. Sátoraljaújhely, Beszédművelés Gyakorlószövegek (Beszédtechnika, szövegértelmezés, szövegmegközelítés, beszédstílus). Összeáll. Szöveg, szövegszerkezet, szöveggrammatika punktuáció, szövegtolmácsolás. In: Helyesírás és nyelvpolitika. Szerk.: Nagy L. János. Az Erkel Ferenc Gimnázium kiadványa. Gyula,
23 Információs sík, a szövegszerkezet és a szövegmondatok kapcsolata. In: Szöveg és stílus. Szabó Zoltán köszöntése. Szerk.: Péntek János. Kolozsvár, A magyar kiejtés (és rétegei). In: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. Ada, október 9., 10., 11., Szerk.: Hódi Éva. Ada, Nyelvi illemtan. Társszerk.: Deme László, Grétsy László. (átdolgozott kiadás) Szemimpex Kiadó, Budapest, 510 l. Szerző: , , , , , , A szöveg és hangzása (Cikkek, tanulmányok a beszédről). 340 l. Beszédművelés Gyakorlószövegek (Beszédtechnika, szövegértelmezés, szövegmegközelítés, beszédstílus). Összeáll. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Kolozsvár, 160 l. Szöveg és forma: szöveg és hangzás a művészi előadásban. In. Szemiotikai szövegtan 11. A szemiotikai szövegtani kutatás diszciplináris környezetéhez. (III) JGYTF Kiadó, Szeged, A szövegmondatok szó- és tagmondati rendjének sorrendi lehetőségei és korlátai. In: Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. XIII. Anyanyelvoktatási Napok, Eger, július Szerk.: V. Raisz Rózsa és H. Varga Gyula. MNyTK Az iskola, a tömegtájékoztatás és a köznyelvi norma. In: Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. XIII. Anyanyelv-oktatási Napok, Eger, július Szerk.: V. Raisz Rózsa és H. Varga Gyula. MNyTK Gondolatok a retorika, a szövegtan, valamint segéd- és határtudományainak kapcsolatairól, a retorika kompetenciájáról, In: Sigma: Szemiotikai szövegtan. Szövegtani kutatás: témák, eredmények, feladatok (II). Szerk. Petőfi S. János, Békési Imre, Vass László. JGYF Kiadó, Szeged A szöveg megszólalásáról s megszólaltatásáról. In: Mondd, és én hallom... A középiskolások győri Kazinczy-versenyei. Szerk. Hérics Lajosné, Kazinczy Ferenc Gimnázium, Győr, A retorika kompetenciái. In: A régi és az új retorika. A retorika a társadalomban társadalom a retorikában konferencia előadásai. Szerk. A. Jászó Anna és L. Aczél Petra. Trezor Kiadó, Budapest, Egy kiejtési álszabályról és feltételezett forrásvidékeiről. In: Vox Humana, Bolla Kálmán professzor hetvenedik születésnapjára. Szerk. Földi Éva és Gadányi Károly. ELTE Fonetikai Tanszék, Budapest,
24 2001. Wacha Imre nyelvész, május 25. (Önéletrajz). In: Napút Irodalom, művészet, környezet Hatvanegy jeles hetvenes. Művészévkönyv II/10. MASSZI Kiadó, Budapest, Egy Dsida vers és egy későgótikus táblakép szerkezeti hasonlósága. In: Színes eszmék nem alszanak. Szépe György 70. születésnapjára. Szerk. Andor József, Szűcs Tibor, Terts István. Lingua Franca Csoport, Pécs, II Az elektronikus tömegtájékoztató eszközök és a nyelvhasználat. In: A nyelv szerepe az információs társadalomban. A X. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus (Fehérvár, április ) előadásainak válogatott gyűjteménye. Szerk. Bartha Magdolna, Stephanides Éva. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, (Interneten: www. kodolanyi.hu/szabadpart.) Bőzsöny Frenc 70 éves. MNy Kiejtésünk változásai. In: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok Ada október 12., 13., 14. Szerk. Hódi Éva. Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, Ada, Wacha Imre: Áttekintés, minta, kutatói életrajz. Szathmári István: A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései, Árgus, Székesfehérvár, Beszédművelés Gyakorlószövegek. Javított és bővített kiadás. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 187 l. Néhány kiejtési álszabályról. In: Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Szerk.: Balázs Géza, A. Jászó Anna, Koltói Ádám. Tinta Kiadó, Budapest, Gondolatok az ortoépiáról. In: Gondolatok a magyar helyesbeszédről. Szerk. Bolla Kálmán. EFF Gondok, feladatok a beszédművelésben: a kiejtés, a beszéd és a retorika tanításában. In: Feladatok és módszerek az anyanyelvi nevelésben a XXI. század elején. XIV. Anyanyelv-oktatási napok, Eger, 2001, július Szerk. V. Raisz Rózsa és Zimányi Árpád. Budapest, Cs. Szabó László: Alkalom. A szöveg rejtett üzenete. Szövegmagyarázat. In: Szöveg az egész világ. Petőfi S. János 70. születésnapjára. Szerk. Andor József, Benkes Zsuzsa, Bókay Antal. Tinta Könyvkiadó, Budapest, Szabó Dénes, a nyelvész. In: Magyar Nyelvész Pályaképek és Önvallomások 42. Szabó Dénes ( ). Budapest, Retorika. In: A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája 2. Szerk. Sipos Lajos. Magyar Könyvklub, Budapest,
25 Ozoray Árpád szavalattana és ami körülötte van. In: Tanulmányok. Az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékének évkönyve. Penavin Olga egyetemi nyelvészeti napok. Újvidék, Szónoklatelemzések tapasztalatairól. In: A klasszikus retorikai bizonyítás. A retorika a társadalomban a társadalom a retorikában konferencia előadásai [az ELTE TFK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének retorikai konferenciáján és Kossuth-szónokversenyén, nov. 9-én.] Szerk. A. Jászó Anna, L. Aczél Petra. Trezor Kiadó, Budapest, Bolla Kálmán köszöntése 60. születésnapján (1990. június 1.) In: Magyar Nyelvész Pályaképek és Önvallomások 70. Bolla Kálmán. Budapest, Díjak, kitüntetések, jutalmak Pro urbe Békéscsaba emlékplakett TIT-emlékérem Akadémiai emlékérem Édes anyanyelvünk-verseny plakett, porcelán, bronz 1989: Munkaérdemrend bronz fokozat Az Olvasó népért-plakett Kazinczy-emlékérem 1990: Emlékplakett a 25. Kazinczy-verseny alkalmából, Győr 1991: Kodály-emlékérem 1993: Déry-jutalom 1995: Kazinczy-díj 1997: Emlékplakett a pedagógusjelöltek 25. győri Kazinczy-versenye alkalmából Kazinczy-emlékplakett a 30. győri Kazinczy-versenyen 2001: Lőrincze-díj 25
26 KORTÁRSI MÉLTATÁSOK WACHA IMRÉRŐL Wacha Imréről (ahogy én láttam és látom) Nem sokkal azután, hogy átköltözött az Akadémia Nyelvtudományi Intézete a Váci utcából a Szalay utcába, a Művelődésügyi Minisztérium épületébe 1954 áprilisában, annak V. emeletén (ahol később csere folytán a Kéziszótár szerkesztése folyt) 1955-ben helyet kapott az akadémiai Nagyszótár anyaga is, melynek gondozásával Gáldi László volt megbízva. Ezekben az években az öreg nyugdíjasokból álló anyagrendezőkhöz és a munkájukat beosztó és ellenőrző P. Balázs Jánoshoz, Hartay Sándorhoz és Zimándi P. Istvánhoz két fiatal erő került, akik épp akkor végezték el az egyetemet: előbb Wacha Imre, majd Grétsy László. Gáldi őket is hamarosan beosztotta az anyaggyűjtés szervezésébe. (Egy évvel később Szűts László is itt kezdte nyelvészpályáját.) Gáldi azonban látta, hogy még ez az együttes is kevés ahhoz, hogy ebből az anyagból belátható időn belül szótár legyen, ezért új ötletet vetett fel: emeljék ki a Petőfitől való adatokat, egészítsék ki újabb Petőfi-gyűjtéssel és készítsenek szótárt legismertebb költőnk életművéből. Az ötlet megvalósításához alkalmas társat látott Soltész Katalinban, aki ebben az időben fejezte be aspiránséveit, és lett a nyelvtudomány kandidátusa, különös érdeklődéssel nemcsak a szótárírás és az igekötős igék, hanem stilisztikai és verstani kérdések iránt is. Igazán mégis 1956 után alakult ki a Petőfi-szótár koncepciója. Szabó Dénest a tíznapos forradalmi eseményekben való részvétele miatt felfüggesztették egyetemi állásából, és beosztották Gáldi mellé a Nyelvtudományi Intézetbe. Más változások is történtek. Az évi nyelvművelő konferencia után külön osztályt szerveztek az intézetben a nyelvművelés részére Lőrincze Lajos vezetésével. Gré-tsy és Szűts László ott kaptak nekik való feladatokat. Wacha Imre végül is az újonnan alakult Szabó Soltész együtteshez társult, míg Zimándi, Hartay és P. Balázs János megmaradtak nagyszótári munkakörükben. Főleg Szabó Dénesnek köszönhető, hogy mazsolázás helyett Petőfi teljes írott szókincsének szótárba foglalása lett a koncepció alapja. Gáldinak nagy műveltségű, művészi finomságok iránt érzékeny, sokoldalú tudáson alapuló, de olykor túlságosan szeszélyes irányítását kellő módon ellensúlyozta a szerkesztői együttes. Szabó Dénest az alapos elméleti (jelentéstani és nyelvtani) meggondolások, Soltész Katalint a gyors felfogóképesség és éles emlékezőtehetség jellemezte. Wacha Imre kitűnően tudott hozzájuk alkalmazkodni és a munkát saját, nem lebecsülendő tudásával kiegészíteni. Gáldi, bár nemegyszer komiszul bánt vele, megbízta őt még nagyszótári beosztása idején 26
27 mintaszócikkek írásával, gyűjtésre kijelölendő új irodalmi anyag összeállításával, a Petőfi-szótárnál pedig a szerkesztési utasítások kidolgozásával, egységes megfogalmazásával. Mindebből sokat közelről is láttam, amikor 1962-ben két és fél évig én is részt vettem a Petőfi-szótár szerkesztésében. Imre vezetett be először az írói szótár szócikkírói gyakorlatába. Határozottan jó volt a munkatársi légkör, és ezt nem kis mértékben Wacha Imre anekdotázó kedvének, humorérzékének köszönhettük. Kissé neheztelt ugyan, amikor úgy láttam, hogy kell még javítani a szerkesztési utasításokon, de legalább volt mit javítani. Később Soltész Katalin igazításai után ezen az alapon folyt a végleges szerkesztés. Wacha Imrét nem elégítette ki a szótári munka. (Pedig azt is szerette, sőt még egy külön József Attila-szótárhoz is összegyűjtötte az anyagot.) Jobban szeretett tanítani. Magyar nyelvi órákat vállalt a műszaki egyetemen. Hozzám bizalma volt, azt is elmondta, milyen szívesen jönnek óráira a hallgatók. Jó előadókészsége volt. Nekem is tetszett a beszéde: mély bariton, meggondolt tempó, tiszta artikuláció, a hosszú és rövid hangokat jól megkülönböztető beszédritmus, Győrre jellemző dunántúlias ë-ző vokalizmus, amelyben a nyílt e mégsem olyan feltűnően nyelvjárásias, amilyen Lőrincze Lajosé volt kollégista korában. Ilyen előzmények után kaptam hírt Bottyánfy Évától, hogy a rádióban keresnek olyan nyelvészt, aki jó kiejtésre oktatná a bemondókat, főleg a kezdőket. Ekkor jutott eszembe Wacha Imre, akinek kiejtését mintaszerűnek találtam, s aki oktatni is szeret. Szívesen vállalta a feladatot, mindazoknak a megelégedésére (mint például Deme László, Bencédy József), akiket akkor Péchy Blanka mozgósítani próbált a hangsúlyozás hibáinak tudatossá tételére, illetőleg a helyes kiejtés szabályszerűségeinek vizsgálatára. Ez a lépés döntő volt Wacha Imre további pályáján. Igaz, hogy még több mint húsz évig a Nyelvtudományi Intézetben volt a főállása (egy ideig a Kéziszótár, majd újra a Petőfi-szótár szerkesztésében vett részt, végül a nyelvművelő osztálynak, illetve a mai magyar nyelv osztályának a munkatársa volt, még az élőnyelvi kutatások kezdetén is jelen volt, s igen fontos tanulmányt tett közzé a Kontra Miklós szerkesztette kötetben), de nem a tudományos rang vagy a szótári munka tette igazán ismertté a nevét, hanem az a hatalmassá nőtt külső tevékenység, amellyel 1964-től rádióbemondók tucatjait, egyetemi vagy főiskolai hallgatók százait, iskolások, tévénézők kisebb-nagyobb csoportjait vezette be az értelmes és szép kiejtésű beszéd kellékeibe. E nagyívű pályának szeretném felvillantani néhány közbülső epizódját. A nagyszótári közösségnek Zimándi mellett Hartay Sándor volt egyik meghatározó alakja. Tipikus agglegény volt, elvi nőgyűlölő, és az intézeti kabarékon, nőnapokon azzal szórakoztatta a közönséget, hogy a nagyszótári cédulákról felolvasott jó néhány olyat, amelyek a női nem gyarlóságáról szóltak. Hartayt Erzsébet nevű húga kisemmizte közös lakásukból, Sándor kénytelen volt egy kis albérletbe költözni. Ebben a nyomorúságban, amikor már egészsége is hanyatlóban volt, Wacha Imre rendszeresen meglátogatta, ennivalót vitt neki, segített 27
Wacha Imre, Igényesen magyarul A helyes kiejtés kézikönyve
Szemle 351 gek kissé nehezen választhatók el a szerző véleményétől, és a temérdek alternatív gondolkodó tárgyalása közben már kissé elmosódnak a tanulmány elején megrajzolt csoporthatárok, ebből az írásból
RészletesebbenA magyar nyelv tanítása. Államvizsgatételek a tanári képesítı vizsgához. 2007-tıl új tételek!
A magyar nyelv tanítása Államvizsgatételek a tanári képesítı vizsgához 2007-tıl új tételek! 1. A magyar nyelv tanításának céljai és feladatai. A funkcionális szemlélető anyanyelvi nevelés fogalma és alapelvei.
RészletesebbenMAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 68. BENCÉDY JÓZSEF
MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 68. BENCÉDY JÓZSEF BUDAPEST 2002 1 Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Markó Alexandra ISSN 1419 4481 ISBN 963 463 408
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. A vizsgára bocsátás feltételei: A TVSZ. előírása szerinti részvétel az előadásokon
KÖVETELMÉNYEK Tantárgy neve Nyelv, kultúra, társadalom MAM1001L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2 + 0 K Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.
Szociolingvisztika MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit
RészletesebbenIfjan éretten öregen 80 kérdés válasz közel nyolc évtizedről
Conference paper MAFIOK XXXVIII. 2014, Pollack Mihály Faculty of Engineering and Information Technology University of Pécs, Hungary Ifjan éretten öregen 80 kérdés válasz közel nyolc évtizedről Kispéter
RészletesebbenDrámapedagógia - annotált bibliográfia - (alapképzések számára)
Drámapedagógia - annotált bibliográfia - (alapképzések számára) Gabnai Katalin: DRÁMAJÁTÉKOK Bevezetés a drámapedagógiába (334 oldal) Ötödik, bővített kiadás, Koncz Zsuzsa fotóival. Helikon Kiadó, 2001.
RészletesebbenSzabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.
Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +
RészletesebbenS. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)
S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.
RészletesebbenA pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei
Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.
RészletesebbenA barlangrajztól az internetig címmel médiatörténeti áttekintést adott egy 12 részes tévé sorozatban vendégelőadók segítségével.
TÓTH TAMÁS ANTAL szerkesztő A képzés során trénerként működik közre. Végzettsége Szent István Egyetem Jászberényi Kar andragógia szak A sajtó különböző területein szerezett tapasztalatot, nyomtatott, írott
RészletesebbenKézi Erzsébet (Neveléstörténet)
(Neveléstörténet) 2016 Interdiszciplináris pedagógia és az oktatási rendszer újraformálása a IX. Kiss Árpád emlékkonferencia el adásai a Kiss Árpád archívum könyvsorozata. Link 2015 1. Elisabeth Kézi The
RészletesebbenGRÉTSY László. Nemzetközpontú nyelvművelés
GRÉTSY László Nemzetközpontú nyelvművelés Hogy miért ez a cím, azt olvasóim bizonyára hosszas fejtegetés nélkül is tudják: Lőrincze Lajos emberközpontú nyelvművelés kifejezésére, illetve ilyen című cikkére,
RészletesebbenBúcsú Deme professzor úrtól
Búcsú Deme professzor úrtól 1921 2011 Bálint Sándor Szegedi Szótárának szakmai lektora, a szegedi szövegkutató műhely létrehozója, a Szegeden szerkesztett Kincskereső című gyermekirodalmi folyóirat korábbi
RészletesebbenAz iskolai napközi otthonok 20. századi fejlõdése
Füle Sándor Az iskolai napközi otthonok 20. századi fejlõdése A magyar iskolai napközi otthonok kialakulása, fejlődése lényegében a 20. században zajlott. Az ezredfordulóhoz közeledve fontos lehet vizsgálni
RészletesebbenUnger István nyá. határőr ezredes
Unger István nyá. határőr ezredes A HATÁRŐRSÉG KINCSTÁRI GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE LEHETSÉGES IRÁNYAINAK VIZSGÁLATA AZ EURÓPAI UNIÓS KÖVETELMÉNYEK TÜKRÉBEN Doktori (PhD)
RészletesebbenAz Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete
Könyveink világa. Bölöni Domokos Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete A Székely Útkereső levelesládája. 1990 2000 A Székely Útkereső című folyóirat nevénél, tartalmánál, célkitűzéseinél
RészletesebbenKÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2013/2014. tanév
OM 035883 5008 Szolnok, Gorkij út 47. KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2013/2014. tanév 1 8 évfolyamos általános iskola 1.) A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához
Részletesebben- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?
MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban
RészletesebbenA munkavédelmi oktatás helyzete a felsőoktatásban
A munkavédelmi oktatás helyzete a felsőoktatásban (összegző megállapítások) 1. Bevezetés, a vizsgálat célkitűzései A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény végrehajtását az Országgyűlés és a Kormány
RészletesebbenA kutatási eredmények ismertetése
Nyilvántartási szám: T 049158 A kutatási eredmények ismertetése A II. világháború után a kolozsvári nyelvészek nagyszabású népnyelvkutató munkát végeztek a romániai magyarság körében. Számos monográfiát,
RészletesebbenSZAKMAI ADATLAP. I. Személyi adatok:
SZAKMAI ADATLAP I. Személyi adatok: Név: Prof. Dr. Szabó Imre Anyja neve: Kovács Ida Szül. helye, ideje: Mezőnagymihály, 1951. október 12. Állampolgársága: magyar Végzettség, tudományos fokozat: 1976:
RészletesebbenA nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága
A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság
RészletesebbenItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA
KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból
RészletesebbenJegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez
Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE
BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán
Részletesebbengram (doktorandusz III) szövegalkotás programcsomag az 5-8 évfolyamon. OM 298/34/2006 tréner
Szakmai önéletrajz Név Tancz Tünde Beosztás, elérhetőség főiskolai adjunktus tanczt@igyfk.pte.hu Végzettségek 2001- PhD - hallgató PTE Pszichológiai Doktori Iskola, Szociálpszichológiai gram (doktorandusz
RészletesebbenJÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA
JÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA A jó gyakorlatok megosztása kiscsoportos munka keretében történt, az alábbi előre megadott témák mentén: Munkaerő-piaci igények, vállalati együttműködés, gyakorlati képzés Tanulási
RészletesebbenTANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK
A tantárgy kódja, neve: PDM1005 Euroharmonizáció A tantárgy felelőse, beosztása: Dr. Hollósi Hajnalka Zsuzsanna főiskolai adjunktus Heti óraszám (nappali): 2+0 Kredit: 4 Féléves óraszám (levelező): 12
RészletesebbenTUDOMÁNYTÖRTÉNET. A 80 éve született Bodrogi Tibor önéletrajza
TUDOMÁNYTÖRTÉNET Voigt Vilmos A 80 éve született Bodrogi Tibor önéletrajza 80 éve (1924-ben) született a mai magyar etnológia megszervező és vezető egyénisége, Bodrogi Tibor (eredeti családi nevén Fradi),
RészletesebbenFELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LÉGKÖRE ÉS INFRASTRUKTÚRÁJA 2005 2006
FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LÉGKÖE ÉS INFASTUKTÚÁJA 2005 2006 Jelen összefoglaló a Felsőoktatási (ANKING) kutatás keretében az elmúlt két évben vizsgált eket hasonlítja össze öt változó alapján. Az eket
RészletesebbenSZAKMAI ÖNÉLETRAJZ MEDVE ANNA
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ MEDVE ANNA SZEMÉLYI ADATOK Név: Születési hely: Pécs Dr. Medve Anna Születési idő: 1953. március 7. Beosztás: egyetemi docens, szeminárium-vezető (Általános Nyelvészeti és Anyanyelvi
RészletesebbenAZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE
AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE 2. szám - 2014. december Kik az Új Családok? Sokan kérdezik tőlünk mostanában, hogy kik az Új Családok, mi jellemző rájuk, mit tesznek, hogyan élnek? Összegyűjtöttünk néhány
RészletesebbenGEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 58. ÉVFOLYAM 2006 12. SZÁM Interjú dr. Faragó Sándorral, a Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) rektorával Dr. Joó István prof.em., a GK főszerkesztője A Geodézia és Kartográfiában
RészletesebbenFébert Zsófia. Education Research Culture
Fébert Zsófia Oktatás kutatás kultúra Education Research Culture 2008. december 2-án Pécsett az ETHOSZ Egyesület rendezésében Oktatás kutatás kultúra címmel konferenciát rendeztek. Az eseménynek az UNESCO
RészletesebbenNag Krisztina. A szikvizes. Budapest Plusz + Köny ek
Nag Krisztina A szikvizes Budapest Plusz + Köny ek MesterségTár 1. Sorozatszerkesztő: Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium Hungarikum pályázata (HUNG-2013) támogatásával Támogatási szerződés száma:
RészletesebbenA szegedi jogi kar csak egy karnyújtásnyira
A szegedi jogi kar csak egy karnyújtásnyira Előadások középiskolásoknak 2010. december 2011. február Homoki-Nagy Mária: Jog az irodalomban A szépirodalmi művek témáját igen gyakran a jogtudomány egyes
RészletesebbenKarlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9
Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben
RészletesebbenJegyzőkönyv. . az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről
Jegyzőkönyv. az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről A közgyűlés helye: ELTE Fizikai épület 083.sz. előadóterem. 1117 Budapest, Pázmány Péter
RészletesebbenMAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 57. SUBOSITS ISTVÁN
MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 57. SUBOSITS ISTVÁN EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Fonetikai Tanszék 1999 1 Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Forgó Zoltán
RészletesebbenHELTAI NÁNDOR. 80 éves
HELTAI NÁNDOR újságíró, szerkesztő, közíró, népművelő, helytörténész 80 éves Bahget Iskander felvétele Győrben született, 1930. március 13-án. 1949-ben érettségizett szülővárosában, a bencés gimnáziumban.
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Gyermekirodalom I. (Népköltészet) Tantárgy kódja TAB 1306 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont: 1 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.
KÖVETELMÉNYEK Gyermekirodalom I. (Népköltészet) Tantárgy kódja TAB 1306 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont: 1 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 0+1 Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) -- Tantárgyfelelős
Részletesebben1 KLAUDY KINGA NYELV ÉS FORDÍTÁS 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 68. KLAUDY KINGA NYELV ÉS FORDÍTÁS Válogatott fordítástudományi tanulmányok TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2007 4 SEGÉDKÖNYVEK
RészletesebbenMunkahely: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki Pedagógia Tanszék
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Név: DR. STURCZ ZOLTÁN Beosztás: egyetemi docens Munkahely: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki Pedagógia Tanszék Budapest 1111
RészletesebbenBorbás Gabriella Dóra bibliográfiája
Borbás Gabriella Dóra bibliográfiája Tudományos munkássága a Magyar Tudományos Művek Tárában: https://vm.mtmt.hu//search/slist.php?lang=0&authorid=10023178 Könyv A Biblia mint kommunikációs tankönyv. Vince
RészletesebbenSzéplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.
Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró
RészletesebbenA dolgok arca részletek
1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye
RészletesebbenA Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége
A Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége Az MTA Néprajztudományi Bizottsága 2014-ben két alkalommal ülésezett (január 15- én és november 11-én). Az ülésre első alkalommal a Néprajzi Múzeum Tanácstermében
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 2 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2 (elmélet)
A nyelvtudomány alapjai MAO1001 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 2 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2 (elmélet) kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Minya Károly
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4
RészletesebbenKerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.
Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama
RészletesebbenA Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, mely egyben a papi hivatások világnapja is.
A Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, mely egyben a papi hivatások világnapja is. E nap idén április 13-ára esik. Ekkor a szentmiséken világszerte
RészletesebbenA közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében
A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében Szépe Judit Legkésőbb Jakobson (főleg 1941) hipotézise óta tudjuk, hogy a nyelv működésfolyamatai a leglátványosabban,,tévesztésekben
RészletesebbenREFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország
REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak
RészletesebbenA család a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz. 2003) meghatározása szerint a szülők, a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége.
Hidasi Judit, Osváth Gábor, Székely Gábor A család a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz. 2003) meghatározása szerint a szülők, a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége. A rokon olyan személy,
Részletesebben2016. február INTERJÚ
INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet Magyar és Általános Nyelvészeti Intézet 1.4 Szakterület
RészletesebbenHogyan beszél a mai ifjúság?
A Nyelvőr hírei Hogyan beszél a mai ifjúság? (Tájékoztató a Nyelvművelő Munkabizottság 1964. december 14-i üléséről) Ezen a napon ünnepi ülést tartott a Nyelvművelő Munkabizottság. Ekkor rendeztük meg
RészletesebbenOrbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén
Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén 2012. október 16. Debrecen Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Házigazdák! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Rektori Konferencia! Hölgyeim és Uraim!
RészletesebbenC.) Függelékek. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar. ... (a témát kiadó önálló szervezeti egység) cím
C.) Függelékek 1. sz. függelék Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar... (a témát kiadó önálló szervezeti egység) cím Belső konzulens neve, beosztása: (Ha van: Külső konzulens neve,
RészletesebbenBeszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl
Beszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl 1. Az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága évente általában kétszer tavasszal és ısszel ülésezik. Tagsága a felsıoktatási
RészletesebbenSZAKMAI ÖNÉLETRAJZ ALKOTÓI FILOZÓFIA
SOMOGYI PÁL építész, belsőépítész, bútortervező, designer Budapest, 1946. április 24. Lakás: 1112 Budapest, Botfalu u. 40/b. Tel/Fax: 319 5738 Mobil: 06/20 265 0233 E-mail: kesodesign.kft@upcmail.hu SZAKMAI
RészletesebbenSZEMIOTIKAI TÁJÉKOZTATÓ
SZEMIOTIKAI TÁJÉKOZTATÓ A szemiotika összeköti a természetet és a kultúrát (Guadalajara, 1997.) Új folyam 26 (1991-) 2016. február 10. 2016. 1. szám A Magyar Szemiotikai Társaság tájékoztatója (hagyományos
RészletesebbenA magyar börtönügy arcképcsarnoka
A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,
RészletesebbenProf. Dr. habil. Szabó Imre Ph.D. egyetemi tanár
Prof. Dr. habil. Szabó Imre Ph.D. egyetemi tanár Szoba: B. ép. 2. sz. Tudományos minősítés: Megszerzés éve: 1997. Tudományterület: állam- és jogtudomány Típusa: Ph.D. Minősítése: summa cum laude A disszertáció
Részletesebben1 MINYA KÁROLY RENDSZERVÁLTÁS NORMAVÁLTÁS 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XLV. MINYA KÁROLY RENDSZERVÁLTÁS NORMAVÁLTÁS A magyar nyelvmûvelés története, elvei és vitái 1989-tõl napjainkig
RészletesebbenMagyar Szemiotikai Társaság. 2015. évi kiegészítő melléklete és közhasznúsági jelentése
2015. évi kiegészítő melléklete és közhasznúsági jelentése KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 1. Általános adatok A Magyar Szemiotikai Társaság (továbbiakban Társaság) a F6városi Bíróság 9. Pk. 65-345/1991/19. számú
RészletesebbenBaranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke
Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke Szám: 318-2/2007. ELŐTERJESZTÉS A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági
RészletesebbenAZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN
AZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN ÓZER ÁGNES Szűkebb pátriánk több mint egy évszázaddal ezelőtt sem szűkölködött a múlt iránti tudományos érdeklődésben, annak magas szintű
RészletesebbenAZONOSSÁG ÉS MÁSSÁG. A MŰFORDÍTÁS-ELMÉLET NÉHÁNY TERMINOLÓGIAI KÉRDÉSE
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, II. évfolyam, I. szám, (2007) pp. 21-28. AZONOSSÁG ÉS MÁSSÁG. A MŰFORDÍTÁS-ELMÉLET NÉHÁNY TERMINOLÓGIAI KÉRDÉSE LŐRINCZ JULIANNA Eszterházy Károly Főiskola,
RészletesebbenÁLTALÁNOS ISKOLAI TANULMÁNYI VERSENYEK
HEVES MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANULMÁNYI VERSENYEK 2013/2014. TANÉV TARTALOMJEGYZÉK MEGYEI SZERVEZÉSŰ VERSENYEK Komplex anyanyelvi és matematikai verseny 4. évfolyamosoknak 5.o. Környezetismereti
RészletesebbenAnalógiák és eltérések szövevénye
Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése
RészletesebbenThe Big Read Again! - Regisztrált iskolák Iskola neve: Tanár neve: Település: Címe:
The Big Read Again! - Regisztrált iskolák Iskola neve: Tanár neve: Település: Címe: 21.sz.Általános Iskola, Móra Ferenc Tagiskola Tóth Péterné Miskolc Móra Ferenc út 1/a Arany János Általános Iskola és
RészletesebbenTanmenetjavaslat. dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla VILÁGJÁRÓ. címû 7. osztályos irodalomtankönyvéhez
Tanmenetjavaslat dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla VILÁGJÁRÓ címû 7. osztályos irodalomtankönyvéhez 1 Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program általános iskola 1 8. osztály 7. osztályos része
RészletesebbenBeszámoló a Magyar Szemiotikai Társaság 2012-es közgyűlésén
1 Beszámoló a Magyar Szemiotikai Társaság 2012-es közgyűlésén Valamivel több mint egy éve hangzott el legutóbbi közgyűlési beszámolónk. Azóta is körülbelül ugyanúgy működött társaságunk, úgyhogy semmi
RészletesebbenMAJOROS CSILLA A BERLINI HUMBOLDT EGYETEM MAGYAR TANSZÉKÉNEK FELADATAIRÓL
MAJOROS CSILLA A BERLINI HUMBOLDT EGYETEM MAGYAR TANSZÉKÉNEK FELADATAIRÓL 1.Ma a berlini Humboldt Egyetemen működő nagymúltú magyar tanszéknek (Fachgebiet Hungarotogie) elsődleges feladata a tolmács-fordító
RészletesebbenDoktori (PhD-) értekezés tézisei. Riskó Enikő. A regényelemzés lehetséges lélektani szempontjai
Doktori (PhD-) értekezés tézisei Riskó Enikő A regényelemzés lehetséges lélektani szempontjai Hermann Hesse regényei hívják a lélektani szempontú elemzést. Jelen dolgozatban olyan pszichológiai megközelítéssel
RészletesebbenA LEVÉLTÁRI SZEMLE REPERTÓRIUMA (1961 2004)
A LEVÉLTÁRI SZEMLE REPERTÓRIUMA (1961 2004) Magyar Országos Levéltár Budapest, 2006 A LEVÉLTÁRI SZEMLE REPERTÓRIUMA (1961 2004) A LEVÉLTÁRI SZEMLE REPERTÓRIUMA (1961 2004) Összeállította: Nagy Gábor Magyar
RészletesebbenPordány Sarolta. Konferencia a fejldés-orientált felnttképzésrl (Budapest, 2006. november)
Pordány Sarolta Konferencia a fejldés-orientált felnttképzésrl (Budapest, 2006. november) Második alkalommal rendezett felnttképzési konferenciát a Felnttképzés Fejlesztéséért Egyesület (FFE) és a Tudományos
RészletesebbenRENDSZERVALTOK A BALOLDALON
RENDSZERVALTOK A BALOLDALON REFORMEREK ÉS REFORMKÖRÖK 1988-1989 VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK KOSSUTH KIADÓ BUDAPEST 1999 NIEDERS, \ ATS- U. UNIV.-! Tartalom Előszó 19 Géczi József: Reformerek és reformkorok
RészletesebbenKompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/
Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Oktatáspolitikai alapdokumentumok kívánják meg a ma iskolájától, hogy mielőbb jusson túl azon a tartalmi és módszertani váltáson, amit már maga
RészletesebbenAdy Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger
A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén
RészletesebbenLAPIDARIUM HUNGARICUM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
LAPIDARIUM HUNGARICUM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Kutatási Osztályán a türjei premontrei prépostsági templom tudományos feldolgozásához kapcsolódó, a magyarországi premontrei
RészletesebbenPOLYÁK GÁBOR MÉDIASZABÁLYOZÁS, MÉDIAPOLITIKA
A SOROZAT LEGÚJABB KÖTETEI: Császi Lajos: A Mónika-jelenség kulturális szociológiája Frazon Zsófa: Múzeum és kiállítás. Az újrarajzolás terei Bódi Jenő Pusztai Bertalan (szerk.): Túl a turistatekinteten.
RészletesebbenA soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA
A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,
RészletesebbenTérjünk a lényegre! Programfüzet. a Magyarországi Rendezvényszervezők és szolgáltatók Szövetségének szakmai konferenciája
Programfüzet www.maresz.hu Térjünk a lényegre! a Magyarországi Rendezvényszervezők és szolgáltatók Szövetségének szakmai konferenciája 2014. március 18., Pesti Vigadó, Budapest Kedves Kollégák, kedves
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR 1 1986 és 2013 között 1411 középiskolás vett részt a magyar nyelv és magyar irodalom OKTV döntőin, ezek évenkénti megoszlása a következő volt: MAGYAR IRODALOM: 1986 1987
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7.
ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7. Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai 2012. évi tevékenységéről Készítette: Látta: Megtárgyalta: Bertók
RészletesebbenKONFERENCIA A TEHETSÉGES TANULÓKÉRT
Balogh László Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Telefon: (52) 512-900/2706 E-mail: l_balogh@tigris.klte.hu KONFERENCIA A TEHETSÉGES
RészletesebbenHa csak az ismert dolgok érdekelnének, lakatosnak mentem volna. (Albert Einstein)
VIII. Fejezet Ha csak az ismert dolgok érdekelnének, lakatosnak mentem volna. (Albert Einstein) A magyar felsőoktatás egyik sikertörténete a Tudományos Diákkör, közismert nevén a TDK. Aligha véletlen,
RészletesebbenDr. Schő ner Alfre d 1 : Személyes emlékezés az egyik legnagyobb zsidó tudósról 2
Dr. Schő ner Alfre d 1 : Személyes emlékezés az egyik legnagyobb zsidó tudósról 2 Zsidó gimnazista voltam, amikor egy alkalommal nem jött a vallástanárunk, a zseniális Geyer Arthur, akiért mi ugyanúgy
RészletesebbenTóth Imre, aki a Debreceni Egyetem szakszervezeti vezetője volt, a Magyar Köztársaság Lovagrend kitüntetésében részesült.
Emlékeztető az FDSZ 2015. 09. 03-i elnökségi üléséről Napirend: 1.) Elnökségi tagok bemutatkozása 2.) Rövid bejelentések 3.) Beszámoló a TÁMOP pályázatról 4.) Bérkérdések 5.) Egyéb aktuális működési ügyek
RészletesebbenA Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium MUNKATERVE. a 2015/2016-os tanévre
A Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium MUNKATERVE a 2015/2016-os tanévre 1 A Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium gimnáziumi részének MUNKATERVE a 2015/2016-os tanévre 2
RészletesebbenMűhely és alkotás. Ádám Zita. avagy egy gömöri regionális pedagógiai műhely megalakulásának és működésének története
Ádám Zita Műhely és alkotás avagy egy gömöri regionális pedagógiai műhely megalakulásának és működésének története Nem akkor érsz célhoz, ha mindent kimerítettél, hanem, ha megtaláltad a kimeríthetetlent.
RészletesebbenFELNŐTTKÉPZÉS 2006 Válogatott bibliográfia
FELNŐTTKÉPZÉS 2006 Válogatott bibliográfia Összeállította: Tánczos Sándorné KÖNYVEK Bancsók József Kiss Ibolya: A felnőttképzési támogatási rendszer elemzése, különös tekintettel a normatív támogatásokra,
Részletesebben3. Neveléstörténeti szöveggyűjtemény 2. átdolgozott kiadás Szerk.: Dr. Horváth László
Dr.Pornói Imre HAZAI KIADVÁNYOK Könyv 1. A nyolcosztályos népiskola gondolata és megvalósítása a két világháború közötti időszakban Kézirat, Doktori disszertáció KLTE, Debrecen, 1993. 2. Neveléstörténeti
RészletesebbenMódszertani sokféleség
Módszertani sokféleség Egyéni anyanyelvi fejlesztés a Hallássérültek Tanintézetében A gyermeki személyiség egyénre szabott fejlesztése a korszerű pedagógia egyik legfontosabb követelménye. Fel kell mérni,
RészletesebbenSzabó Ervin és Budapest közkönyvtára
BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta
RészletesebbenA 2015/2016. évi Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny döntőjébe jutottak (nevük szerinti abc sorrendben)
A 2015/2016. évi Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny döntőjébe jutottak (nevük szerinti abc sorrendben) KEZDŐK I. kategória a legalább 13 pontot elért versenyzők: Arany-Tóth Áron 14 Váci Szakképzési
RészletesebbenII. Szakmai önéletrajz
II. Szakmai önéletrajz. Születési adatok - 1944. július 15. Debrecen II. Tanulmányok - Általános és középiskolai tanulmányok Debrecenben. (Érettségi a Fazekas Mihály Gimnáziumban.) - Egyetemi tanulmányok:
Részletesebben