A népesség gazdasági aktivitása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "13. 13. A népesség gazdasági aktivitása"

Átírás

1 A népesség gazdasági aktivitása

2 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 13. A népesség gazdasági aktivitása Budapest, 2014

3 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási és Debreceni főosztályán, az Informatikai főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezetők: Malakucziné Póka Mária Waffenschmidt Jánosné Összeállították: Kólyáné Sziráki Ágnes, Lakatos Miklós, Novák Géza, Sólyom Ildikó Közreműködött: Bartha Krisztián, Eszenyi Orsolya, Ináncsi Zita, Kovács Marcell, Malakucziné Póka Mária, Vargáné Loch Márta, Waffenschmidt Jánosné A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot gondozták: Benedek Szabolcs, Polónyi Katalin Tördelőszerkesztő: Trybek Krisztina További információ: Kovács Marcell Telefon: (+36-1) , Internet: (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

4 Tartalom Köszöntöm az Olvasót! A népesség korszerkezete és gazdasági aktivitása A gazdaságilag aktív és nem aktív népesség számának és összetételének változása A gazdasági aktivitás Történeti előzmények Gazdasági aktivitás nemek szerint Gazdasági aktivitás korcsoportok szerint i jellemzők Történeti előzmények Gazdasági aktivitás térségi metszetekben A foglalkoztatottak korcsoport és nemek szerint A foglalkoztatottak strukturális jellemzői Történeti előzmények A foglalkoztatottak iskolázottsága A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerint A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport szerint A foglalkoztatottak foglalkozási viszony szerint i jellemzők A foglalkoztatottak iskolázottsága A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerint A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport szerint A foglalkoztatottak foglalkozási viszony szerint A munkanélküliek helyzete Történeti előzmények A munkanélküliek nemek és korcsoport szerint A munkanélküliek legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint A munkanélküliek a korábbi foglalkozás szerint i jellemzők A munkanélküliek száma, korcsoport és nemek szerinti jellemzői A munkanélküliek iskolázottsága Munkanélküliek korábbi foglalkoztatásuk jellemzői szerint A gazdaságilag nem aktív népesség jellemzői A gazdaságilag nem aktív népesség összetétele i jellemzők A gazdaságilag nem aktívak száma, nemek, korcsoportok szerinti jellemzői A gazdaságilag nem aktív népesség iskolázottsága A gazdaságilag nem aktív népesség utolsó foglalkozásának jellemzői...55 Táblázatok A népessség gazdasági aktivitása 3

5

6 Köszöntöm az Olvasót! A hazánkban 1870 óta rendszeresen, általában tízévenként tartott cenzusok rendkívül értékes információs anyagot tartalmaznak, más forrásokból nem pótolható összefüggések feltárására nyújtanak lehetőséget. Tekintettel arra, hogy a tízévenkénti periódus elég hosszú időközöket ölel fel, az utóbbi évtizedekben gyakorlattá vált, hogy az adott évtized közepén népszámlálási jellegű, a népesség 2%-ára kiterjedő mikrocenzusok, kvázi kis népszámlálások végrehajtására kerül sor. Azoknál a témáknál, ahol a lezajlott változások iránya, üteme ezt igényli, a népszámlálások adatain kívül felhasználtuk a mikrocenzusok adatait is. A évi népszámlálás által rögzített helyzet, az ahhoz vezető országos folyamatok mellett többféle térségi metszetben vizsgáltuk a területi népszámlálási adatokat is. A járások, megyék, településtípusok, a különböző népességnagyságú településcsoportok, valamint a főváros-vidék közötti szembetűnő egyenlőtlenségekre igyekszünk felhívni az olvasó figyelmét. A népszámlálások egy-egy eszmei időpontra vonatkozóan tartalmaznak információkat. A évi népszámlálás eszmei időpontja október 1-je volt. Az adatok nagy többsége erre az időpontra vonatkozik. A megelőző évtizedben lezajlott változásokat minden témánál bemutatjuk, sok esetben a korábbi évtizedekre is visszatekintünk, ahol pedig az adatok összehasonlíthatósága lehetővé teszi, a történeti áttekintésekben a múlt század elejéig visszanyúló idősorokat is közlünk. Jelen kiadványban összefoglaljuk a népesség gazdasági aktivitásában, a foglalkoztatásban 2001 és 2011 között bekövetkezett főbb országos és területi változásokat. A Központi Statisztikai Hivatal a népesség gazdasági aktivitásáról rendszeresen, havi gyakorisággal gyűjt és közöl információkat reprezentatív adatfelvétel alapján. A népszámlálási adatok ugyanakkor teljes körűek, így tízévente sokrétű, részletes vizsgálatra adnak lehetőséget, a dimenziók mélysége különösen a területi és a történeti vonatkozásban egyedülálló. A népesedési helyzet alakulása alapvető befolyást gyakorol a foglalkoztatható népesség utánpótlására, végeredményben a lehetséges foglalkoztatás mértékére, mennyiségi és minőségi mutatóira. Ezért röviden összefoglaljuk az utóbbi évtizedekre vonatkozó népesedési tendenciákat is. A szöveges ismertetést követő részletes táblázatokban bemutatjuk a gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a gazdaságilag nem aktív népesség jellemzőit országosan és térségi csoportosításokban is. Az elemzés a korábbi népszámlálási kiadványokban megjelent adatokra is támaszkodik. A módszertani megjegyzések, fogalmak a következő linken érhetők el: nepszamlalas/docs/modszertan.pdf. A tanulmány összeállításához a szerzők felhasználták dr. Fóti János dr. Lakatos Miklós Foglalkoztatottság és munkanélküliség címmel 2004 és 2006 között megjelent kötetsorozatának anyagát. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 13. A népessség gazdasági aktivitása 5

7

8 1. A népesség korszerkezete és gazdasági aktivitása Magyarország népesedését az elmúlt harminc évben a népesség fogyása és öregedése jellemezte. A évi népszámlálás eszmei időpontjában, október 1-jén, 9 millió 938 ezer fő élt az országban, ami 1980 óta 771 ezret meghaladó csökkenést jelent. A mérséklődés a legtöbb országhoz képest szokatlan módon folyamatos volt, üteme évtizedenként változóan alakult. A vázolt folyamat mögött az a körülmény áll, hogy a halálesetek száma 1981 óta évről évre meghaladja a születésekét. Az ily módon bekövetkező természetes fogyást 1990 után csak részben kompenzálta a bevándorlási többlet, már csak azért is, mert az ezredforduló utáni évtizedben különösen 2008 után nőtt az országból történő elvándorlás és 2011 között a születések és halálozások egyenlegeként kialakuló természetes fogyás 387 ezer főt tett ki. A nemzetközi vándorlás 2001 és 2011 között a természetes fogyásnak mindössze egyharmadát tudta ellensúlyozni. A gazdasági aktivitási folyamatok keretét tehát az évtizedek óta tartó kedvezőtlen népesedési folyamatok képezik. A gyermekszám közel fél évszázad óta tartó csökkenése azzal járt, hogy meghatározott időtartamon belül a munkaképes kort elérők számának visszaesése is megindult, majd folyamatossá vált. Ennek következtében a munkaerőpiacon megjelenők, vagyis a gazdaságilag aktív népességbe tartozók köre mindinkább az idősebb korcsoportok felé tolódott el. (Ezt a folyamatot a nyugdíjkorhatár emelése mellett erősítette, hogy a nappali tagozatos oktatás általában meghosszabbodott, az általános iskolát elvégzők egyre nagyobb hányada folytatta tanulmányait középfokon, majd az érettségizettek közül is egyre többen tanultak tovább felsőoktatási intézményekben. Az érettségizettek általában a 18. életév betöltése után, a diplomások rendszerint éves korban léphettek be a gazdaságilag aktív népességbe.) Az előzőekből következik, hogy az utóbbi évtizedekben a népesség korösszetétele fokozatosan eltolódott az idősebb korosztályok felé. A gyermekkorúak (0 14 évesek) aránya szembetűnően csökkent. A fiatalabb munkaképes korcsoportokba tartozók részaránya összességében kevéssé változott, ezzel szemben az idősebb munkaképes korcsoportoké és a nyugdíjas korban lévő népességé nőtt. Nagyobb változás döntően azokban a korcsoportokban jelentkezik, amelyekbe a szigorú abortusztilalom (a korabeli egészségügyi miniszterről elnevezett ún. Ratkó-korszak ) idején született nagy létszámú évjáratok tartoznak. Ide lehetett sorolni a évi népszámlálás időpontjában a éveseket, a évi népszámlálás időpontjában az éveseket, a Ratkó unokák pedig főként a évesek korcsoportjában voltak jelen 2011-ben. Az elmúlt bő három évtizedben igazán jelentős gyarapodást a 60 éven felüli népességnél lehetett ki- 13. A népessség gazdasági aktivitása 7

9 mutatni. Az időskorúak aránya 1980 óta 17%-ról 24%-ra emelkedett. A több mint 6 százalékpontot jelentő növekedés gyorsuló volt: fele a legutóbbi évtizedre, a közötti időszakra esett. Számolni kell azzal, hogy az idős népesség hányadának növekedése a továbbiakban is folytatódik, és minden valószínűség szerint fel is gyorsulhat a következő évtized első felében, amikor a jelzett nagy létszámú évjáratokba tartozók is belépnek az idős korosztályba. Nyilvánvaló, hogy e tendencia a foglalkoztatás lehetőségét hoszszú távon fokozottan korlátozza. Az eltolódás jól érzékelhető, ha a száz felnőtt korúra jutó, 65 éves és idősebbek számát vizsgáljuk. A számú táblázat adatai azt a tényt illusztrálják, hogy a munkaképesség szempontjából számításba vehető felnőtt népességre egyre több időskorú eltartásának terhe hárul. Hosszabb távon még inkább figyelmet érdemel az ún. öregedési index, a száz gyermekkorúra jutó időskorúak (65 évesek és idősebbek) számának alakulása. A népességen belül 1980-ban száz gyermekkorúra 62, 2001-ben 91, 2011-ben 116 időskorú jutott. Ezek az értékek jelzik a bekövetkezett kedvezőtlen fordulatot: között még több gyermek volt, mint időskorú, napjainkban viszont már az időskorúak aránya került túlsúlyba. A fordulat lényegében a 2000-es években következett be, és egyre erőteljesebbé vált. Ez a jövőre vonatkozóan is előrevetíti a gazdaságilag aktív népesség utánpótlásának csökkenését, valamint az e népességből kilépők arányának emelkedését A gazdaságilag aktív és nem aktív népesség számának és összetételének változása 2011-ben a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes száma, vagyis a gazdaságilag aktív népesség 4 millió 511 ezer fő volt, a népesség 45%-a ben ez a szám 4,7 millió körüli volt, ami szintén 45%-ot jelentett, de ezen belül akkoriban a munkanélküliség még jelentéktelen szerepet játszott. A gazdaságilag aktív és nem aktív népesség létszámának és arányának drámai méretű változása az 1990 és 2001 közötti éveket jellemezte. A gazdaságilag aktív népesség létszáma 4,7 millióról 4,1 millióra esett vissza, a visszaesés mértéke 12% volt. (Az ország népességének száma ebben az időszakban 1,7%-kal csökkent.) Ezen belül átrendeződött a gazdaságilag aktív népesség belső struktúrája, 2001-re jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma, aránya, és jelentősen megváltozott a nyugdíj és a gyermekgondozási ellátás mellett dolgozók részesedése. A gazdaságilag aktívak között 1990-ben az akkori alacsony nyugdíjba vonulási korhatárnak is köszönhetően magas volt a nyugdíj mellett dolgozók aránya (a népesség 5,4%-a). Ez az arány egy évtized alatt jelentősen viszszaesett, 2001-ben a népességnek mindössze 0,9%-a dolgozott nyugdíj mellett. A következő évtizedben ilyen jelentős változások már nem történtek, 2001 és 2011 között a gazdaságilag aktív népesség létszáma 4,1 millióról 4,5 millióra nőtt. A gazdaságilag aktív népesség belső struktúrájának változása is jóval kisebb volt, mint az előző évti- Év tábla A népesség és a függőségi ráta alakulása Függőségi ráta Összes éves teljes időskorú népesség népességre, % Öregedési index ,8 20,9 61, ,1 20,1 64, ,3 20,9 79, ,6 22,2 91, ,5 22,8 100, ,9 24,6 115,9 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

10 zedben, 2001-hez képest mindegyik kategóriában kisebb-nagyobb mértékű aránynövekedés mutatkozott ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint korcsoportonként Korcsoport 80 éves éves éves 1, éves éves éves éves 14 éves Korcsoport 80 éves éves éves 1, éves éves éves éves 14 éves Korcsoport 80 éves éves éves éves éves éves éves 14 éves 44,6 43,4 70,4 69,9 92,7 91, ,3 7,3 92,7 100,0 0,9 42,4 6,6 7,7 37,7 11, % 4,3 Aktív kereső 37,9 44,6 43,4 58,6 70,4 69,9 75,9 73,2 8,7 Nyugdíj, járadék mellett dolgozó Gyermekgondozási ellátásban részesülő Egyéb inaktív kereső ,4 96,1 92,7 3,3 7,3 100, % ,2 96,4 100,0 84,5 7,9 3,4 7,1 8,2 2,1 3,6 4,8 5,2 Gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó Munkanélküli Nyugdíjas, járadékos Eltartott 22,7 10,0 46,8 9,8 4,7 3,6 3,9 1,0 3, % 0,9 42,4 6,6 7,7 37,7 11,6 3,4 3,6 4,8 5,2 2,3 2,7 2,1 Az ezredforduló után a gazdaságilag aktív népesség részesedése a évi 40%-ról 45%-ra bővült. A változás mindenképpen kedvező, hatását azonban rontja, hogy nemcsak a foglalkoztatottak, hanem a munkanélküliek arányának növekedését is magába foglalja. A főbb korcsoportokon belül a 30 éven aluliak gazdasági aktivitása 1990 és 2001 között nagyobb, majd 2011-re enyhébb mértékben esett vissza, amiben a felsőoktatásban részesülők számának folytonos emelkedése játszott elsődleges szerepet. A fiatal középkorúak, a évesek körében a gazdaságilag aktívak aránya 1990 és 2011 között, vagyis két évtizedet figyelembe véve a többi összevont korcsoporthoz képest kisebb változásokat mutatott, arányuk 89%-ról 85%-ra mérséklődött. Az 50 éven felüliek gazdasági aktivitását nagymértékben befolyásolták a nyugdíjrendszer változásai: csak a 2001 és 2011 közötti tendenciát tekintve az 50 éven felüliek különböző korcsoportjainak körében jelentősen nőtt a gazdaságilag aktívak aránya. Mindegyik vizsgált cenzus szerint a gazdaságilag nem aktív népesség meghatározó csoportját alkották a nyugdíjasok és a járadékosok. Az idesorolt inaktív keresők zömmel saját jogú öregségi nyugdíjasok, bár nem elhanyagolható a rokkantsági és korengedményes nyugdíjasok rétege sem. A gazdaságilag nem aktívak aránya 1990 és 2001 között 55%-ról 60%-ra nőtt, majd 2011-re 55%- ra esett vissza. Az elmúlt két évtized alatt az eltartottak számának és arányának csökkenése mögött a gyerekek számának jelentős visszaesése és a nyugdíjasok, járadékosok táborának kiszélesedése áll. Az 1990 előtti évtizedekkel szemben az időskorúaknak szinte teljes köre részesül valamilyen nyugdíjszerű ellátásban. A korcsoportos adatok a gazdaságilag nem aktív népességen belül is visszaigazolják az 50 éven felüliek elmúlt két évtizedben történt arányváltozása és a nyugdíjrendszer módosulása közötti kapcsolatot, ami nemcsak az öregségi nyugdíjba vonulás szabályainak változását jelenti, hanem a rokkantsági nyugdíj megállapításának szabályaira is vonatkozik. Például a gazdaságilag legaktívabb korosztály, a éves népességen belül a rokkantsági nyugdíjasok és a baleseti 13. A népessség gazdasági aktivitása 9

11 járadékosok aránya az 1990 évi 4,2%-ról, a évi 2,0%-ra esett vissza. A gyermekgondozási ellátásban részesülők aránya 1990 óta lényegesen nem változott, annak ellenére, hogy ezen időszak alatt is voltak különböző jogszabályváltozások, amelyek kisebb-nagyobb mértékben befolyásolhatták arányukat és létszámukat. Ha az összevont korcsoportos adatokat nézzük, látható, hogy a nők egyre magasabb életkorban szülnek, míg 1990-ben a éves népességen belül a gyermekgondozási ellátást igénylők aránya 2,4% volt, 2011-re 5,5%-ra nőtt.

12 2. A Gazdasági aktivitás 2.1. Történeti előzmények Az ország népességének gazdasági aktivitását, foglalkoztatását a rendelkezésre álló adatforrások alapján ma már évszázados távlatból vizsgálhatjuk. E mutatók alakulása az elmúlt évszázad folyamán változó tényezők bonyolult, különböző irányú és intenzitású hatását tükrözi. A 20. század első évtizedeiben a magyar népesség közel 60%-a nem rendelkezett semmiféle kimutatható rendszeres keresettel, vagyis eltartott volt. Az eltartottak még 1949-ben is a lakosság többségét (53%) alkották, 1960-ra azonban megfordult az arány, és a keresők hányada az 1980-as évek végén már megközelítette a 70%-ot. Ezt követően a nyílt munkanélküliség megjelenése, majd tömegessé válása a gazdasági aktivitás újabb átstrukturálódását jelentette. A keresők körén belül az inaktív keresők aránya a vizsgált időszak egészét tekintve, de különösen az 1960 óta eltelt évtizedekben dinamikusan növekedett. E kategória részesedése a népességen belül jelenleg mintegy 27-szer akkora, mint a 20. század elején, 1960 óta pedig közel hétszeresére emelkedett. Az inaktív keresők számának és arányának évtizedeken át nyomon követhető erőteljes növekedése lényegében két tényezőre vezethető vissza: egyrészt a nyugdíjjogosultság kiterjesztésére, másrészt a népesség demográfiai struktúrájának az időskorúak felé való eltolódására. A múlt század elején a dolgozóknak csak igen kis hányada tevékenykedett olyan munkakörben, ahol nyugdíjjogosultságot szerezhetett. Lényegében a század 20-as, 30-as éveiben indult meg a nyugdíjjogosultság kiterjesztése szélesebb rétegekre. A későbbiekben ez a folyamat folytatódott, és az 1970-es években a munkavállalók döntő többsége jogosulttá vált nyugdíjra. A nyugdíjjogosultság kiterjesztésével kapcsolatban a korösszetétel változásának a jelentősége is megnőtt ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint ,4 40,1 44,6 43,0 45,1 44,4 47,8 48,3 47,3 43,6 36,2 39,7 2,8 4,4 13,5 20,6 25,6 4,1 32,4 5,7 29,7 57,5 58,7 54,1 55,0 52,7 52,8 47,8 38,2 32,1 29,5 27,3 24, % Foglalkoztatott a) Munkanélküli Inaktív kereső b) Eltartott a) Foglalkoztatott: között nyugdíj mellett dolgozók nélkül; 1980, 1990 nyugdíj és gyermekgondozási ellátás mellett dolgozók nélkül. b) Inaktív kereső: aki nem dolgozik, de valamilyen nem munkanélküli ellátáshoz kapcsolódó jövedelemmel (pl. nyugdíj, szociális ellátás) rendelkezik. 13. A népessség gazdasági aktivitása 11

13 Az ezredforduló előtti és utáni évtizedek változásai némileg eltértek egymástól. Míg 1990 és 2001 között a népességen belül nőtt, 2001 és 2011 között némileg csökkent az inaktív keresők aránya. Ez utóbbi tendencia mögött már jelentkezik a nyugdíjrendszer átalakításának hatása. Az európai tendenciáknak megfelelően Magyarországon is emelték az öregségi nyugdíjkorhatárt, és szigorították a rokkantosítási feltételeket, ami csökkentette az 55 éven felüli korosztályok inaktivitását, és növelte munkaerő-piaci jelenlétüket. A növekedés a nők esetében volt jelentősebb, ugyanis az ő nyugdíjkorhatáruk 55 évről 62-re, a férfiaké 60-ról 62 évre változott. A korhatáremelés ugyan fokozatosan ment végbe, de már a évi népszámlálás időpontjára e folyamat a vége felé tartott. Sőt 2010-ben a nyugdíjkorhatárt 62 évről 65 évre emelték, ezt a korábbi korhatáremelésnél lényegesen rövidebb átmenettel vezették be. A évi népszámlálás gazdasági aktivitási adatait ez a korhatárnövelés lényegében még nem befolyásolta. A foglalkoztatottak 40% körüli aránya a 20. század első évtizedében nem nőtt, sőt némileg csökkent. A két világháború időszakában átmeneti növekedés történt, a két világháború között, majd 1949-ben ellenben visszaesés következett be. Az 1950-es években a foglalkoztatottak hányada több mint 3 százalékponttal emelkedett. A trend az 1960-as évtizedben és az 1970-es évtized első felében is folytatódott, de a növekedés üteme nagymértékben lelassult. Az arányváltozások mögött egészében jelentős milliós nagyságrendű számszerű növekedés húzódott meg. A folyamat az 1970-es évek közepe táján megállt, majd az évtized végétől fokozatos visszaesés következett, ami egyebek között három fő tényezőre vezethető vissza: a munkavállalási korú népesség csökkenésére, a nyugdíjkorhatárt betöltő dolgozók a korábbinál sokkal kisebb számú foglalkoztatására, és a gyermekgondozási ellátás bevezetésére. A foglalkoztatottak számának és arányának visszaesése tehát már a rendszerváltozást megelőző évtizedben kimutatható volt, a folyamat az 1990-es években erősen felgyorsult. A foglalkoztatottak aránya között nem egészen 4 százalékponttal, az 1990-es évek első felében pedig több mint 9 százalékponttal esett vissza, amiben a munkanélküliség mellett jelentős szerepet játszott az is, hogy sokan éltek a korhatár előtti nyugdíjazás különböző formáival (rokkantsági nyugdíj, korengedményes nyugdíj, előnyugdíj), továbbá egyes hátrányos helyzetű rétegek kiszorultak a munkaerőpiacról ban kereken 3,5 millió fő folytatott kereső tevékenységet, ami a másfél-két évtizeddel korábbi helyzethez képest 1,6 milliós, a hat évvel korábbihoz viszonyítva több mint 1 milliós fogyást jelent. A dolgozók állománya 1996-ban ily módon az évinél is mintegy 600 ezerrel alacsonyabb volt, és még az 1930-as évek szintjét sem érte el. E mélyponthoz képest az elmúlt másfél évtizedben enyhén pozitív elmozdulás történt, a dolgozók részaránya mintegy 5 százalékponttal növekedett: 2011-ben közel 3,94 millió főt foglalkoztattak ábra Száz foglalkoztatottra jutó inaktív keresők, eltartottak és munkanélküliek száma Fő Inaktív kereső Eltartott Munkanélküli A száz foglalkoztatottra jutó inaktív keresők és eltartottak számának áttekintése még határozottabban mutatja a gazdasági aktivitásra jellemző arányok alakulását. Az életszínvonal alakulása szempontjából lényeges mutató a száz foglalkoztatottra jutó nem aktív személyek száma, ami jelzi a foglalkoztatottakra háruló eltartási terhek alakulását. A közölt mutatók jól szemléltetik, hogy az eltartási terhek a társadalmi és gazdasági viszonyok függvényében az egész 20. század folyamán erősen ingadoztak. 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

14 A száz foglalkoztatottra jutó teljes nem aktív népesség (inaktív keresők és eltartottak együtt) az első világháború előtt között ingadozott. A mutató értéke a háború nyomán lényegesen csökkent, majd a gazdasági válság időszakában (1930) ismét emelkedett, de nem érte el az évi szintet. Az évi arány már jelzi a második világháború kezdetével összefüggő konjunktúrát, melyhez képest 1949-ben csak kisebb eltolódás mutatkozott. Ez a mutató is kifejezi az 1950-es években végbement változás mélyreható jellegét, mivel értéke 125-ről 109-re esett vissza. A nem aktív népesség aránya az 1970-es évek első felében érte el a minimumot, majd ismét növekvő tendenciát mutatott. E mutató értéke részben a demográfiai folyamatokkal, a munkanélküliséggel összefüggésben 1990-ben 129-re, 1996-ban 193-ra ugrott, ami már igen számottevő kedvezőtlen eltolódást fejez ki. A 1996 és 2011 között olyan átrendeződést lehet észlelni, amiből az előbbiekhez képest némi javuló tendenciát olvashattunk ki: 2011-ben az ismertetett mutató értéke 152 volt. Ez az évi állapothoz képest csökkenésre utal, de az évi értéknél még mindig lényegesen kedvezőtlenebb állapotot fejez ki Gazdasági aktivitás nemek szerint 2011-ben a foglalkoztatottak 53%-át adták a férfiak. Ez az arány a korábbi évtizedekben történt folyamatos csökkenés eredménye. A nők részaránya alapvetően növekedő tendencia eredményeként 2011-ben 47% volt. Száz évvel ezelőtt a gazdaságilag aktív népesség háromnegyed részét a férfiak alkották. Az arány egészen a 20. század közepéig csak kevéssé módosult. A két világháború idején kimutatható volt ugyan a nők részarányának átmeneti növekedése, ennek okát azonban akkor még alapvetően nem a gazdasági és társadalmi fejlődésből adódó tartós igények határozták meg, hanem az a körülmény, hogy a katonai szolgálatra behívott férfiak munkahelyét nőkkel kellett betölteni. Mindenesetre a háborús viszonyokból adódó rendkívüli helyzet is alkalmas volt annak a ténynek a bizonyítására, miszerint a női népesség jelentős munkaerő-tartalékként jöhet számba. Az első világháború után közel 4 százalékponttal csökkent a nők aránya. A visszaeséshez hozzájárult, hogy a két világháború közötti gazdasági válság idején a munkanélküliség a nőket még inkább sújtotta, mint a férfiakat: a leépítések alkalmával először többnyire a női munkaerőket bocsájtották el. A második világháborút követően ilyen csökkenésre nem került sor. A férfiak hányada azonban a foglalkoztatottak között még 1949-ben is 71%-ot tett ki. A következő 30 évben ez az arány 57%-ra esett vissza, és ez a csökkenés 2011-ig folytatódott ábra A foglalkoztatottak nemek szerinti megoszlása % Férfi ábra A foglalkoztatottak népességen belüli aránya nemenként % a) A mikrocenzusok adatai Férfi 1949 A népességen belül a foglalkoztatottak aránya 1990 és 2001 között jelentősen csökkent, majd 2011-re növekedésnek indult, a nőké jobban, mint a férfiaké Nő Nő a) a) A népessség gazdasági aktivitása 13

15 A népesség foglalkoztatási színvonala a két nem között ennek ellenére több mint 9 százalékponttal eltér, a nőké 35,3, a férfiaké 44,5% volt Gazdasági aktivitás korcsoportok szerint A rendszerváltozás másként hatott a fiatalokra, a középnemzedékhez tartozókra és az idősebb évjáratokra. Egyes korcsoportokban az átrendeződési folyamat már az 1980-as években megkezdődött. A legfiatalabb munkaképes évjáratokba tartozók (15 19 évesek) aránya a foglalkoztatottakon belül 1990 után rohamosan csökkent, és 2011-re alig kimutathatóvá vált (0,5%). Ennek a változásnak az egyik fő oka a tanulmányi idő meghosszabbodásában kereshető, összefüggésben azzal is, hogy időközben a tankötelezettség korhatára a 14. életévről a 18. évre emelkedett. A másik fő ok ami lényegében csak 1990 után manifesztálódott a pályakezdők fokozódó elhelyezkedési nehézségeiből, munkanélküliségéből következett. Az előbbiekkel ellentétben a évesek hányada az 1990-es évek első felében még nőtt, minthogy jelentős részben ez a korcsoport foglalta magába ekkor az 1970-es évek elején, közepén született nagy létszámú évjáratokat. A csökkenés a továbbiakban ennél a korcsoportnál is jelentkezett. Az 50 éven felülieknél egyértelműen kimutatható a nyugdíjrendszer változásának hatása. Az 50 éven felüliek foglalkoztatottakon belüli aránya 1996-ban érte el a mélypontját, majd 2011-re fokozatosan emelkedett. Ez az emelkedés a nők körében különösen kiugró volt. Az előbbi információkat kiegészítik, illetve azokhoz új szempontokat adnak a korspecifikus foglalkoztatási mutatók, amelyek azt fejezik ki, hogy az egy-egy korcsoporthoz tartozóknak mekkora aránya foglalkoztatott. A foglalkoztatottak aránya a évesek körében a már vázolt okok miatt drasztikusan visszaesett ben még az e korcsoportba tartozóknak egyharmada, 1996-ban nem sokkal több, mint egynyolcada, 2011-ben csupán 3%-a dolgozott. Ez érthető, hiszen az említett tankötelezettségi korhatár emelése következtében már csak a 19 évesek foglalkoztatásáról lehetett szó ábra A foglalkoztatottak megoszlása korcsoportok szerint % éves éves éves éves éves 60 éves A évesek foglalkoztatási színvonala csökkent. Az e korcsoportba tartozóknak 1980-ban még több mint háromnegyede, 1990-ben 72%-a foglalkoztatott volt között viszont több mint 17 százalékpontos csökkenés következett be: az évi arány nem egészen 55%-ot tett ki. Az elmúlt másfél évtizedben a folyamat tovább folytatódott: 2011-ben az említett évjáratokba tartozóknak lényegében kétötöde (41%-a) minősült foglalkoztatottnak. Az egyetemi és főiskolai oktatás főleg az 1990 utáni években olyan mértékben terjedt ki, hogy a 20 év körüli fiatalok nagy hányada a kereső tevékenység helyett inkább a valamely felsőoktatási intézmény nappali tagozatán megszerezhető magasabb képesítést részesítette előnyben. Gyakori jelenségként értékelhető az is, hogy azok az érettségizett fiatalok, akiket első alkalommal nem vettek fel a felsőoktatásba, vagy anyagi, családi stb. okokból nem folytathatták közvetlenül tanulmányaikat, a munka világában eltöltött egy két év után ismét visszakapcsolódnak a tanulás világába. Az ezredfordulót követő évtizedben egyre több a diplomát szerző fiatal, aki szembesülni kénytelen az elhelyezkedés gondjaival. A éves korcsoportba tartozók foglalkoztatottságának színvonala 1980 és 1996 között szintén visszaesett, majd ezt követően növekedésnek indult, 2011-ben e korcsoporton belül a foglalkoztatottak aránya közel 70% volt. A tanulmányi idő meghosszab- 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

16 bodása a minél magasabb képzettség megszerzésére irányult fokozott törekvések miatt, és részben az esetleges évkihagyások azt eredményezik, hogy a nappali tagozatos tanulmányok akár a 25. életév betöltésén túl is elhúzódhatnak. A évesek foglalkoztatásának 1990-hez képest alacsonyabb szinten történő stabilizálódása döntően a munkanélküliségre vezethető viszsza. Az e korcsoportba tartozó nők esetében szerepet játszhat emellett a mind későbbi életkorra tolódott első gyermek megszületése, aminek kapcsán a nők, igénybe véve az állami támogatás adott formáit (gyes, gyed, gyet), átmenetileg kivonulnak a munkaerőpiacról ábra A foglalkoztatottak megoszlása korcsoportok szerint nemenként Férfi % % Nő éves éves éves éves éves 60 éves A legaktívabbnak tekinthető korosztályok általában a 30 39, valamint a év közöttiek. Jellemző, hogy 1980-ban az előbbieknek több mint 90, utóbbiaknak 87%-a folytatott kereső tevékenységet. (A férfiaknál ez az arány 98, illetve 94% volt.) E két korcsoporton belül a foglalkoztatottak hányada még 1990-ben is 87 88% körüli értéket mutatott, 1996-ban 70 72%-ra süllyedt, de 2011-re 74 77%-ra visszaerősödött. % ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint korcsoportonként ,7 7,5 7,3 43, ,8 4,7 8,7 38,1 3,2 3,7 2,9 1,8 17,3 2,7 5,5 4,1 9,9 6,8 64,8 74,3 67,1 A éves férfiak és nők esetében a visszaesés és visszaerősödés mértéke valamennyire hasonló volt, azonban a éves férfiak körében között 91%-ról 79%-ra, a nőknél 85%-ról 76%-ra csökkent a foglalkoztatottak aránya. Ennek egyik oka, hogy a éves férfiak körében kimutatott, a megfelelő korú nőkét meghaladó csökkenés a munkanélküliségen túlmenően összefüggésbe hozható azzal a körülménnyel, hogy főként a férfiak dolgoztak olyan, nagyrészt felszámolt munkaterületeken (például bányászat, kohászat), ahol az inaktívvá válás indoka lehetett a munkaviszony rokkantság címén való megszüntetése. Az éves és az éves férfiaknál, valamint az éves nőknél az 1980-as években megkezdődött, és különösen az 1990-es években rendkívül szembetűnővé vált visszaesés egyértelműen a korengedményes nyugdíjazás széles körű alkalmazására vezethető vissza. A 2001 után e korcsoportokban bekövetkezett foglalkoztatottiarány-növekedés a már jelzett nyugdíjrendszerbeli változásoknak (pl. nyugdíjkorhatár-növelés) is köszönhető. 75,5 1,4 20, éves éves 50 éves 3,3 28, Foglalkoztatott Munkanélküli Gyermekgondozási ellátásban részesülő Nyugdíjas, járadékos Egyéb inaktív kereső Eltartott 13. A népessség gazdasági aktivitása 15

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN-10: 963-235-055-3 (nyomdai) ISBN-13: 978-963-235-055-4 (nyomdai) ISBN-10:

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN Miskolc, Eger, Salgótarján 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Nyugdíjasok, nyugdíjak 2008

Nyugdíjasok, nyugdíjak 2008 Nyugdíjasok, nyugdíjak 2008 Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK, 2008 Veszprém, 2008. július 15. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-175-9

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2012

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2012 A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2012 Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom Bevezetés...2 Összefoglaló...2 1. A népesség gazdasági aktivitása...4 2. Foglalkoztatási

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA 1980 ÉS 1996 KÖZÖTT

A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA 1980 ÉS 1996 KÖZÖTT STATISZTIKAI ELEMZÉSEK A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA 1980 ÉS 1996 KÖZÖTT Az 1980-as évtizedben, de különösen 1990 óta az országban olyan társadalmi és gazdasági folyamatok mentek végbe, amelyek több vonatkozásban

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői Magyarország népesedési viszonyait az elmúlt negyedszázadban fogyás és öregedés jellemezte. A mikrocenzus időpontjában, 2005. április 1-jén

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

14. 14. A népesség iskolázottsága

14. 14. A népesség iskolázottsága 14. 14. A népesség iskolázottsága Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14. A népesség iskolázottsága Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-471-2

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

7. Iskolázottsági adatok

7. Iskolázottsági adatok 7. 7. Iskolázottsági adatok Központi Statisztikai Hivatal. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. Iskolázottsági adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-353-1 Készült

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-411-8 Készült a Központi

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/2

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/2 2013/16 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 16. szám 2013. március 1. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/2 A nyugdíjrendszer szerkezete a Dél-Dunántúlon a 2012. évi

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

Nyugdíjasok, nyugdíjak, 2010

Nyugdíjasok, nyugdíjak, 2010 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. augusztus Nyugdíjasok, nyugdíjak, 2010 Tartalom A nyugdíjasok száma, ellátási típusok...2 Az ellátásban részesülők életkora, szolgálati

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben