Búcsúzik a Vidám Park? Ha a szó kevés. 17 Az ÜNNEP ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT. huszonkettedik évfolyam, 215. szám. 4. szám

Átírás

1 szám huszonkettedik évfolyam, 215. szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Búcsúzik a Vidám Park? 22 Ha a szó kevés 17 Az ÜNNEP

2 Közigazgatási Kalendárium 2013 Társ a munkában, hasznos ajándék a partnerei számára! Figyelmébe ajánljuk a polgármestereknek, a jegyzőknek, az önkormányzati képviselőknek, a megyei és a járási kormányhivatalok, kormányablakok dolgozóinak, mindazoknak, akik közszolgálati feladatot látnak el, a közigazgatásban dolgoznak, illetve a közigazgatás iránt érdeklődnek, és munkájuk során igénylik a tájékozottságot. Megrendelő Megrendelem a Közigazgatási Kalendárium 2013 című kiadványt példányban. Ára: 3250 forint + áfa + posta- és csomagolási költség Cím: ÖNkorPRess Kiadói Kft., 1136 Budapest, Hegedűs Gy. u. 23. Logóval: igen nem Számlázási cím: Szállítási cím: Kelt: _ Aláírás Megrendelő neve: címe: telefonszáma: Társ a munkában! A Közigazgatási Kalendárium több mint egy határidőnapló. Kézikönyv jellegű, az állam- és a közigazgatás területén dolgozók, illetve az iránt érdeklődő szakemberek számára készített hasznos adatok és információk tára, amely segít a mindennapi munkában. A kalendáriumot az ÖN-KOR-KÉP munkatársai szerkesztik. A Kalendárium tartalma Közigazgatási címtár: államigazgatás szervek, Magyar Köztársaság Kormánya, minisztériumok, megyei és a járási hivatalok, önkormányzati és köztestületi szervek stb. adatai (megnevezés, székhely, telefonszám, faxszám), valamint az ország összes településének és polgármesterének jegyzéke (megyei és járási bontásban). Határidőnapló: heti bontásban Mellékletek: öröknaptár, 2013-as összesített naptár, havi előjegyzés, Európa és Magyarország színes térképe, legfontosabb útvonalak kilométer-táblázata, munkaszüneti napok Európában, éves tervezőnaptár, névnapok, magyar nagyvárosok körzeti hívószámai stb. Méret: B/5-ös, terjedelem: 160 oldal + 48 oldal adatbank, papír: 80 grammos fehér ofszet, nyomás: kék-szürke, kötészet: cérnafűzés, sarokperforálással, kombinált bőrborítással, két darab könyvjelzővel. A borítón 10 példány felett lehetőség van cégek, intézmények logójának elhelyezésére. Hasznos ajándék a partnerei számára! A kalendárium szerkesztői 100 példány feletti megrendelés esetén lehetőséget biztosítanak arra, hogy a megrendelő plusz 8 oldal terjedelemben közölje a saját cégére vonatkozó legfontosabb információkat is. Várható megjelenés: december 15. Kiadja az ÖNkorPRess Kiadói Kft. Bővebben: onkorkep@chello.hu (06-30) A Közigazgatási Kalendárium ára: 3250 forint + áfa + posta- és csomagolási költség

3 Kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról A Magyar Közlöny augusztus 13-i számában megjelent a január elsejétől működő járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét tartalmazó lista. A járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány, 2013 januárjától országszerte 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi kormányhivatal kezdi meg működését. A nagyobb településeken ügyintézésre a járási hivatalok részeként működő, hétfőtől péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban lesz lehetőség. Magyarország járási rendszerét jelölő térkép az ÖN-KOR-KÉP a oldalán található. 5. oldal Az ÜNNEP 2000 óta országgyűlési határozat szabályozza, hogy szeptember 30-a az önkormányzatok számára egy kiemelkedő, jeles ünnepnap, amit méltó módon illik megünnepelni. Ennek megfelelően az elmúlt 12 évben ez a törekvés kormányzati közreműködéssel hol jobban, hol rosszabbul sikerült; voltak olyan ünnepek, amelyek a körülmények miatt felejthetetlenek, voltak olyanok, amelyek gigantikusra sikerültek és volt olyan év, amelyről nincs mit mondani, mert az ünnep elmaradt 17. oldal Ha a szó kevés Egyhetes éhségsztrájkot tartott a Kossuth Lajos téren Gyurcsány Ferenc tiltakozásul a választói regisztráció s általában a kormányzó erők demokráciaszűkítő hatalomgyakorlása ellen. A demonstráció értelméről és hasznáról, valamint az országos és helyi ügyek diszharmóniájáról, s az új közigazgatási rendszerről kérdeztük a volt miniszterelnököt, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökét. 22. oldal megyei körkép Hírek a megyékből 2 Parlament Visszatérnek a népbiztosok? 5 A posta nemzeti ügy 6 Zárszámadás 7 Kritikus a közoktatás helyzete 9 A kisajátítási törvényről 9 Lapzárta után Módosították a költségvetést 24 időközi választások Időközben 10 Mi történt 2010 óta? 13 Kor-kép járásról járásra Magyarország járási rendszere 14 Kor-kép Búcsúzik a Vidám Park? 16 Az ÜNNEP 17 Hogy volt? 18 Kór-kép Tartalom Ha a szó kevés 22 főépítészek az önkormányzatokban Jön az ÉTDR 25 Egyszerűbben, pontosabban 26 Valamennyien felelősek vagyunk 27 Miniszteri kitüntetések 27 Gratulálunk! 28 Mélygarázs, elektromos busz, várlift 28 Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Nyúl Kinga, Sörös Erzsébet, Zábránszkyné Pap Klára, Zongor Gábor Képszerkesztő: Kolin Péter Tervezőszerkesztő: Gyapjas Zsuzsa Szerkesztőség címe: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) , (06-30) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam lapzárta: október 12. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megren de lé se és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadá sá ért fe lel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Kft.

4 MEGYEI KÖRKÉP BARANYA MEGYE Tiffán Zsolt, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke konzultációsorozatot tartott augusztus 6. és 16. között a megyében lévő járások helyszínein. A konzultáció célja az volt, hogy a megyei önkormányzat felmérje a helyi igényeket, javaslatokat, s ezek alapján fejlesztési tervet készítsen, amellyel pályázhat a as európai uniós forrásokra, hiszen a megyei önkormányzatok elsődleges feladata január 1-jétől a területfejlesztés lett. A helyszíneken várakozáson felüli számban vettek részt az érdeklődők, akik kérdéseikkel, felszólalásaikkal hozzájárultak az új megyei területfejlesztési koncepció tervezésének kialakításához. Tiffán Zsolt a területfejlesztési programozási időszakban, még idén, több fórum megtartását tervezi. BÁCS-KISKUN MEGYE Együttműködési megállapodást írt alá Kecskemét gazdasági térségének három legnagyobb klasztere: az AIPA Klaszter, a Hírös Beszállítói Klaszter és a 3P Műanyagipari Klaszter. Az együttműködés eredményeként új munkahelyek létrehozását és jelentős volumenű fejlesztéseket terveznek. Az együttesen közel 10 ezer alkalmazottat foglalkoztató, a 2011-es évben több mint 300 milliárd árbevételt elérő klaszterek három nagy, közös (járműipari versenyképességet növelő, beszállító képességeket fejlesztő-integrátori, mentor) programban, továbbá 10-15, a klasztertagok közös kooperációját igénylő projektben működnek együtt. Az együttműködéstől azt várják, hogy a fejlesztések révén nő a tagvállalatok versenyképessége az Európai Unióban. BÉKÉS MEGYE Gyomaendrőd, városháza január elsejével Gyomaendrőd járási székhely lesz. A járási központ épületének a jelenlegi, Szabadság téri városháza patinás épületét javasolja felajánlani az önkormányzat, a városháza pedig a jelenleg üresen álló Selyem úti iskolaépületbe költözne több más intézménnyel, például a könyvtárral együtt. A városháza központba helyezésével a Szabadság téri épület járási székhelyként közfunkciót kap, éppen úgy, mint az üresen maradt Selyem úti iskolaépület. Végre megvalósulhat az az immáron harmincéves ígéret, amely a két település összevonása idején hangzott el, nevezetesen, hogy az egykori Gyoma és Endrőd közötti területen épüljön fel egy városháza, s ezen a részen legyen az egyesült, új település, Gyomaendrőd központja. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE Bemutatták Miskolc új arculatát, logóját. A logóban teljes Miskolcot megtalálni: a hegyeket, a vizet, az erdőt, a diósgyőri várat, mindazt, ami a várost jellemzi. Itt az ideje, hogy a város kilépjen a ráaggatott szürke, iparváros képéből. Az elmúlt két évben bebizonyítottuk, hogy ez a város színes, zsongó, élettel teli. Ez a logó maga Miskolc! jelentette ki Kriza Ákos, Miskolc polgármestere, aki azt is mondja, rengeteg érték gyűlt össze Miskolcon, és úgy érezték nincs kellőképpen megjelenítve. A polgármester arról is szólt, hogy az arculatátalakítás folyamatában a szakemberek alkotta zsűrinek azokra a pálymunkákra esett a választása, amelyek a legjobban tükrözték a város lényegét. BUDAPEST Megkezdődött Nagytétény központjának megújítása. A XXII. kerületi városközpont alapkövét október 5-én helyezték el; a csaknem egymilliárd forint értékű beruházástól a közterek felújítása mellett a turizmus élénkülését és munkahelyteremtést várnak. Szabolcs Attila (Fidesz KDNP) polgármester elmondta: a Tétény mozi helyén új kulturális központ épül, a Szelmann házat, azaz a jelenlegi közösségi házat az eredeti állapothoz hasonlóan beépítik, és helyet adnak a vállalkozóknak is. Rendezik a közterületeket és a homlokzatokat is, valamint felújítják a kastély melletti régi piacteret. A projektet jövő május végéig befejezik. CSONGRÁD MEGYE A megyében Szeged járási hivatalában 187, Vásárhelyében 59, Makóéban 43, Szentesében 39, Mórahaloméban 27, Csongrádéban 22, Kistelekében 17 kormánytisztviselő intézi majd az államigazgatási ügyeket január elsejétől. A munkaerő átadás-átvételről jól haladnak a tárgyalások a kormányhivatal és az önkormányzatok között. A nagyobb településeken ügyintézésre a hétfőtől péntekig 8-tól 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban lesz lehetőség. Még nem dőlt el, Csongrád megye 60 helyhatóságából hány kerül ebbe a kategóriába. Polner Eörs, a megyei kormányhivatal főigazgatója elmondta: mindenhol lesz ügysegéd, még ha ingázik is, és órában dolgozik egy-egy településen. Sándorfalva, Mindszent, Üllés okmányirodája megmarad. 2 ÖN KOR KÉP szám

5 MEGYEI KÖRKÉP FEJÉR MEGYE Együttműködési szándékkal kínai delegáció tett látogatást október elején, a megyeházán. Ming Sheng, a nemzetközi kapcsolatokért felelős osztályvezető-helyettes által vezetett kínai küldöttséget Pleizer Lajos, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke, Tóth Erika megyei tanácsnok, Somogyi Balázs, megyei képviselő, Horváth Miklósné, Székesfehérvár MJV Önkormányzata gazdasági szakbizottságának elnöke fogadta a Címerteremben. A kínai Jilin, a Fejér Megyei Önkormányzat testvérmegyéjének küldöttsége abból a célból tett látogatást, hogy a megye vezetőivel és a meghívott vendégekkel további együttműködési lehetőségeket vitassanak meg. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE Több városrészt érintő probléma oldódik meg Győrben egy újabb sikeres pályázat révén: a Belterületi vízrendezés fejlesztések Győr Megyei Jogú Város négy városrészében című projekt munkálatai a napokban megkezdődnek. Borkai Zsolt a fejlesztéssel kapcsolatban elmondta: a beruházás 280 millió 314 ezer 089 forint európai uniós támogatás és 31 millió 146 ezer 109 forint önkormányzati önerőből valósul meg. Emellett a győri önkormányzat további önerőt ad, a kapcsolódó útépítésekre 2012-ben és 2013-ban összesen 213 millió 735 ezer 839 forintot fordít. A projektnek köszönhetően javul a környezet állapota, csökken a belvíz- és helyi vízkár-veszélyeztetettség, illetve a belterületre hullott csapadékvizet rendezetten, kártétel nélkül el tudják vezetni. HAJDÚ-BIHAR MEGYE Megújul Hajdúböszörmény belvárosa. Az 1,368 milliárd forintos beruházást 1,007 milliárddal támogatja az Európai Unió mondta Kiss Attila, a város fideszes polgármestere a projekt nyitórendezvényén. Az önrészt konzorciumi partnerek: a település önkormányzata, a helyi városgazdálkodási cég, a városi rendőrkapitányság, a görög katolikus egyház, egy gazdasági társaság és egy egyéni vállalkozó biztosítja. A beruházás eredményeként a jövő év őszéig korszerű, modern városközpont létesül új és felújított épületekkel, parkokkal, terekkel közölte a polgármester. HEVES MEGYE Főiskolások bevonásával készül a megyei fejlesztési koncepció. Oroján Sándor, a Heves Megyei Önkormányzat fejlesztési bizottságának elnöke elmondta, hogy a főiskola bevonásával készül, a következő európai uniós pénzügyi tervezési időszakot felölelő fejlesztési koncepció, melynek célja: összehangolni a megye különböző pontjain 2014 és 2020 között megvalósuló beruházásokat. A közgyűlés 7,7 millió forintot hagyott jóvá erre a célra. A megfontolt tervezésre szükség is van: mint ismert, Heves volt az első, és eddig az egyetlen megye, amely csődöt jelentett, még 2011 tavaszán. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE Kállai Mária lett a megye új kormánybiztosa. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 21-én nevezte ki október elsejei hatállyal a megyei kormányhivatal vezetőjévé. Erre azért volt szükség, mert Lengyel Györgyit, a korábbi kormánymegbízottat az államfő július 16-i hatállyal az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkárává nevezte ki. Kállai Mária legutóbbi beosztásában Szolnok oktatási és kulturális ügyekért felelős alpolgármestereként dolgozott, előtte 15 évig intézményvezetőként tevékenykedett. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE A járások kialakításáról szóló kormánydöntés szerint hat járási székhely lesz Komárom-Esztergom megyében: Esztergomban, Kisbéren, Komáromban, Oroszlányon, Tatán és Tatabányán működik majd járási hivatal. Az új koncepció szerint a Dorogi kistérséget Esztergomhoz csatolják, Süttő viszont Tatához kerül. Így az esztergomi lesz a legnépesebb közigazgatási egység a megyében, maga mögé utasítva a tatabányait (89 ezer fő) is. NÓGRÁD MEGYE Több mint 100 milliót költöttek Nógrád megye turisztikai marketingjére. Ennek során elkészítették az arculati kézikönyvet és a márkatervezési stratégiát, majd legyártották a kiadványokat és a logózott marketingeszközöket. Létrehozták a megye turisztikai weboldalát, amelyen a világörökségi Hollókőn és a Szentkúti Nemzeti Kegyhelyen elhelyezett webkamerák közvetítései is láthatók, valamint DVD-n is kiadták az új marketing filmet és az új szám ÖN KOR KÉP 3

6 MEGYEI KÖRKÉP reklámspotokat. A turisták által leginkább látogatott területeken öt érintőképernyős és egy térképes érintőképernyős információs terminált helyeztek el. Az Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) 97 millió forinttal támogatta a programot. PEST MEGYE Aláírták a Ceglédi járás kialakításáról szóló megállapodást. A Pest Megyei Kormányhivatal nevében Tarnai Richárd kormánymegbízott, Cegléd képviseletében pedig Földi László polgármester látta el kézjegyével az okiratot. Pest megyében a ceglédi mellett még 17 járási hivatal kezdi meg működését január 1-jétől, de a ceglédi kivételes lesz abban, hogy az itteni járásban a törzshivatalon kívül ami a városházán lesz öt kirendeltség és négy ügysegédi hely is lesz majd. Jelenleg Pest megyében három kormányablak működik, Cegléden, Vácon és Érden, de minden olyan településen, ahol most okmányiroda található, lesz egyablakos ügyintézés. SOMOGY MEGYE Szeptember végéig több mint ezer bejelentést tettek a gazdák aszálykár miatt, a szárazsággal sújtott terület 79 ezer 813 hektár közölte a Somogy Megyei Kormányhivatal. A közlemény szerint a kár térségenként eltérő mértékű, a kukoricánál esetenként eléri a 100 százalékot. A szántóföldi növények mellett a szőlőt, a gyümölcsöket és az egyéb kertészeti ágazatokat is érte kár. Az állattenyésztőknek elsősorban a takarmányhiány, illetve a takarmány árának emelkedése okoz jelentős gondot. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE A megyében a 13 járási központ mellett járási kirendeltségek és úgynevezett ügysegélyhelyek is létrejönnek az új közigazgatási rendszerben. Kilenc járási kirendeltség alakul, s azokat a mostani okmányirodákból hozzák létre és kormányablakként működtetik majd. A településeken járási hivatali ügysegélyhelyek is lesznek, ahová napi egy-két órában fordulhatnak az ügyfelek. Az ügysegélyhelyek kijelöléséről még tart a felmérés, s létrehozásukról egyeztetnek a települési önkormányzatokkal is. TOLNA MEGYE Jól állunk a járási hivatalok kialakításához tartozó feladatok végrehajtásával jelentette ki Tóth Ferenc Tolna megyei kormánymegbízott. A nyáron már elkezdték az infrastrukturális és személyi feltételek felmérését a járási székhellyé váló települések. A hat járási székhely Bonyhád, Dombóvár, Paks, Tamási, Tolna, Szekszárd mellett, Bátaszéken, Dunaföldváron és Simontornyán lesznek 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakok. A kisebb helységekben heti egy-két alkalommal tart majd ügyfélfogadást a települési ügysegéd. VAS MEGYE A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek oktatását segítette az oktatási minisztérium pályázata, melyen összesen 477 millió forint állami támogatást ítéltek meg. Vas megyében közel 11 millió forinthoz jutottak az általános és középiskolák. Az állami támogatásból az intézmények fejlesztő eszközöket vásárolhatnak, de akár a tanárok túlóráját is fizethetik belőle, ha az egyéni képességekhez igazított órákat tartanak a fejlesztésre szoruló diákoknak. Szombathelyen 14 intézmény kapott a támogatásból, a legtöbbet, 650, illetve 640 ezer forintot, az Oladi ÁMK, illetve a Váci Mihály Általános Iskola kapta. VESZPRÉM MEGYE Veszprém megyében tíz járási székhely lesz: január 1-jétől Ajkán, Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Devecserben, Pápán, Sümegen, Tapolcán, Várpalotán, Veszprémben és Zircen működik majd járási hivatal. A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könynyű hozzáférést. A járási hivatalok elsősorban az okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől. ZALA MEGYE Egészségkártyát kapnak a zalaegerszegi általános iskolások. A legfontosabb egészségi és személyes adatokat, valamint a hozzátartozók elérhetőségét tartalmazza az a kártya, amelyet valamennyi zalaegerszegi általános iskolás diák megkap. Gyutai Csaba (Fidesz KDNP) polgármester szerint a kártyának életmentő szerepe is lehet, mert azon minden adat megtalálható, ami sürgősségi vagy mentőellátás esetén szükséges. Az önkormányzat 1,8 millió forintos hozzájárulással csatlakozott ehhez az egészségügyi programhoz, amelyet a középiskolásokra és a felsőoktatási hallgatókra is kiterjesztenének. 4 ÖN KOR KÉP szám

7 Parlament Zárszámadásról, postai szolgáltatásokról, kisajátításokról Visszatérnek a népbiztosok? Viharos sebességgel kezdtek a honatyák ősszel a törvénykezéshez. Számos, önkormányzatokat is érintő törvénymódosítás van a parlament előtt. Október elsején megkezdődött a 2011-es évi költségvetés zárszámadásának általános vitája, ennek során miniszteri expozé és az Állami Számvevőszék elnökének felszólalása hangzott el, valamint a frakciók vezérszónokai szólaltak meg. A képviselők általános vitát tartottak a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatról, illetve folytatódott a kormánypárti képviselők választási eljárásról szóló előterjesztésének általános vitája is. Ez az indítvány tartalmazza a választójog előzetes regisztrációhoz kötését, továbbá az ajánlószelvények rendszerének megszüntetését és a kampánycsend eltörlését. Az ellenzéki képviselők interpellációi közül helyhiány miatt most csak egyet, a szegedi polgármester interpellációját közöljük. A Fidesz felszámolta az önkormányzatiságot Botka László (MSZP) a szeptember 30-i önkormányzatok napjával kapcsolatban interpellációjában azt mondta: jelenleg nincs ok az ünneplésre, a Fidesz ugyanis közjogilag és gazdaságilag is felszámolta az önkormányzatiságot. Feltette a kérdést a kormánypártoknak: miért felejtették el azt a konszenzust, amely az önkormányzatisággal kapcsolatban alakult ki a rendszerváltást követően? Hangsúlyozta: aki az önkormányzatiságot leépíti, az a demokrácia alapjait fenyegeti, pedig éppen ennek a helyreállítása szükséges. Célunk eljutott a választókhoz is, ezért nyerhettük meg hétvégén a választást Dunaföldváron jelentette ki. Tállai András államtitkár kifogásolta, hogy a felszólalásban nem hangzottak el konkrétumok, majd a szocialista kormányok azon intézkedéseire emlékeztetett, amelyek eredményeként elmondása szerint az önkormányzatok adósságállománya hatszorosára emelkedett. A jelenlegi kormány ezzel szemben konszolidálta a megyei önkormányzatokat, amelyeket szerinte a szocialisták a csőd szélére vittek, és felhívta a figyelmet arra is, hogy az új kormány első évében csökkent a helyhatóságok adósságállománya. Közölte, minden alapjog az önkormányzatok kezében maradt. Utasításadási jogot kaphatnak a kormánymegbízottak Ha a Tisztelt Ház megszavazza Szabó Erika és Navracsics Tibor kormánytagok önálló képviselői indítványként beadott módosító javaslatát, akkor utasítási jogot kaphatnak a kormánymegbízottak. Szabó Erika (Fidesz) rövid expozéjában nemzetgazdasági érdekekkel indokolta a törvény módosításának szándékát. Mint mondta, nem elég koordinálni, figyelni a szakhatóságok munkáját, azokat esetenként utasítani is kell, ezért adták be a javaslatot. Rétvári Bence államtitkár a kormány nevében elmondta, adatkérési, javaslattételi, törvényességi, hatósági és felügyeleti eljárást is kezdeményezhet a kormányhivatal. Az előterjesztést a kormány támogatja tette hozzá. Román István (Fidesz) megismételte az expozéban elhangzottakat, a szocialista Józsa István viszont úgy fogalmazott: skandalum az előterjesztés közigazgatási szempontból, mivel elismerik, hogy nem működnek az engedélyezési eljárások. Kifejtette: szerinte működésképtelen rendszert hoztak létre, a kívánt cél elérésére pedig a javaslat nem alkalmas, csak az uniós források kézi vezérlésű, nem normatív elosztását segíti. Staudt Gábor (Jobbik) szintén bírálta a javaslatot, mint mondta, a kormánymegbízottak utasítási jogkörrel való felruházása a népbiztosok korát idézi, és emiatt nem illeszthető bele a mostani közigazgatási rendszerbe. Hozzátette, hogy nem tudják támogatni az előterjesztést, de még módosító indítványt sem érdemes benyújtani hozzá. Schiffer András (LMP) azt kifogásolta, hogy az Igazságügyi Minisztérium vezetője és egyik államtitkára önálló képviselői indítványként nyújtják be a módosítási javaslatot. Úgy vélte, a kormány nem akarja a gazdaság kettéosztottságát megszüntetni, a kormánymegbízott szerepe pedig közigazgatási nonszensz, politikai komisszárt csinálnak belőlük. Szabó Erika a vitában elhangzottakra úgy reagált: sok roszszindulatú, hozzá nem értő megjegyzést kaptak szám ÖN KOR KÉP 5

8 Parlament A posta nemzeti ügy A postai piacnyitást teszi lehetővé, és az egyetemes szolgáltatások körét is szabályozza a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat mondta expozéjában Fónagy János államtitkár az előterjesztés általános vitájában. A Fidesz vezérszónoka szerint a posta nemzeti ügy. Az LMP-s Schiffer András szerint a javaslat megfelelő garanciákat tartalmaz, a Jobbik és az MSZP viszont bírálta azt. A postai piacnyitást, valamint az ország egész területén, mindenki számára elérhető szolgáltatások biztosítását is célul tűzi ki a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat, amely ezzel az Európai Unió 1997-ben készített irányelvében foglaltakat biztosítja mondta Fónagy János. Az államtitkár közölte: az előterjesztés bővíti a postai ágazat piacfelügyeletét jelenleg is ellátó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) feladatkörét. A jövőben az NMHH alkotja meg a mindenki számára nyújtandó, úgynevezett egyetemes szolgáltatások finanszírozásához kapcsolódó szabályokat, valamint felügyeli, ellenőrzi a tevékenységet. A javaslat az új piaci szereplőknek is lehetőséget teremt arra, hogy részesedést szerezzenek, például a levélkihordás piacából tette hozzá Fónagy János, aki azt is hangsúlyozta: a jogszabály meghatározná azon szolgáltatások körét is, amelyeket az ország egész területén, hetente legalább öt napban biztosítani kell. Mint mondta, ezeket 2020-ig még a Magyar Posta nyújtja. Közösen kell megtalálni a kitörési pontokat Nyitrai Zsolt, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a Magyar Posta ügye nemzeti ügy. Szerinte közösen kell megtalálni a kitörési pontokat, amelyek megmentik a postát, hiszen az állami szolgáltatónak mindenképpen csökkenni fognak a bevételei a piacnyitást követően. Ilyen kitörési pont lehet amelyet a most tárgyalt javaslat is tartalmaz és erősít az állampapír-forgalmazás a lakosság irányába, a nemzetközi terjeszkedés és az akvizíciók is. Emellett szerinte az államnak minden eszközzel védenie kell a Magyar Postát, amelynek részt kell vennie a közszolgáltatásokban a nyugdíjak, segélyek jogosultakhoz való eljuttatásában, illetve egyéb pénzforgalmazási szolgáltatásokban. Hosszú távú stratégia kellene Baja Ferenc (MSZP) szerint hosszú távú stratégiára lenne szükség a postáról és annak a közszolgáltatásokon belül elfoglalt helyéről. Ennek hiányában ugyanis szerinte nem biztosított a posta jövője és a modernizációja. Az MSZP szerint a piacnyitás az új szereplők erősödésével Budapesten és a nagyvárosokban akár a vidéki kisposták bezárásához is vezethet. Az ellenzéki vezérszónok úgy vélte: a kormány nem tudta eldönteni, hogy egy vállalatot akar-e, vagy inkább egy közszolgáltatásokban részt vevő intézményt. A javaslattal pedig szerinte sem megvédeni, sem pedig új feladatokkal nem kívánja ellátni a kormány a Magyar Postát. Hangsúlyozta: ezt a javaslatot az MSZP nem szavazza meg, hanem másfél éven belül elkészíti saját tervezetét, amely a posta szerepét a közszolgáltatások jövőjével kapcsolatos stratégiára alapozza. Megkésett a javaslat Egy megkésett javaslattal van dolga a parlamentnek, aminek az az oka, hogy hosszasan kellett alkudozni róla az Európai Unióval jelentette ki Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka. A képviselő elképesztőnek nevezte, hogy a kormánypárti képviselők a brüszszeli diktátumot meghaladó csomagot tesznek le a Ház elé. A politikus hangsúlyozta, egyelőre csak az ad haladékot, hogy még nem tűnt fel olyan, a Magyar Postán kívüli álló szereplő, amelyik országos hálózattal rendelkezik és riválissá fejlődhetne. Az átfutási időt és a teljesítménymérést átláthatóvá kell tenni ismertette tovább az előterjesztés pontjait. Egyúttal kevésnek nevezte az új belépők esetében megfogalmazott kritériumokat, mert azokat akár egy kisvállalkozás is teljesíteni tudná, mégsem alkalmas arra, hogy megfelelő szolgáltatást nyújtson. Olyan új piaci helyzet áll elő, amelyikben már a Magyar Postának is reklámoznia kell magát és egy nem feltétlenül indokolt versenyhelyzetben kell majd helytállnia. Az előterjesztés garanciákat tartalmaz Schiffer András, az LMP vezérszónoka úgy látta, hogy az eddigi magyarországi liberalizációs kísérletek közül ez a törvényjavaslat az egyik legjobb, mert garanciákat tartalmaz arra, hogy minden ember hozzáférhessen a postai közszolgáltatásokhoz. Hangsúlyozta: pártjuk álláspontja is az, hogy mindenki számára egyenlő módon kell biztosítani a közszolgáltatásokhoz való szabad hozzáférést. Az LMP ésszerűnek tartja azt a szabályozást, amelyik alapján öt kilométerenként szükség van egy postára, illetve minden településen elhelyeznek egy levélszekrényt. Emellett hangsúlyozta, hogy az államnak fent kell tartania a keresztfinanszírozás rendszerét.

9 parlament Zárszámadás A szocialisták a kormány munkáját bírálták a 2011-es zárszámadás tárgyalása során, a Fidesz és a KDNP viszont hitelesnek minősítette az adatokat. Sem a Jobbik, sem az LMP vezérszónoka nem tartja támogathatónak a zárszámadást derült ki a parlamenti vitában. Az ÁSZ elnöke a tavalyi zárszámadás vitájában kiemelte: a központi költségvetés bruttó adósságállománya milliárd forint volt 2011 végén, ami a GDP 74,6 százalékának felelt meg, az adósságráta tehát 0,3 százalékponttal csökkent az előző évihez képest. Az államadósság alakulását kedvezőtlenül befolyásolta a devizaadósság árfolyamvesztesége, ezt azonban kompenzálta a magán-nyugdíjpénztári rendszerből a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők állampapírjainak bevonása. Megjegyezte, hogy az adósság komoly finanszírozási kockázatot hordoz, ezért örömteli minden olyan év, amikor lazítani lehet a külső eladósodottságon. A még mindig magas államadósság a következő évek mozgásterét továbbra is szűkre szabja. Idén 4 ezer, 2013-ban és 2014-ben pedig évente 3 ezer milliárd forintot kell törleszteni, ezek az összegek mind hiányoznak a fejlesztések és beruházások területéről, az adósság tehát még mindig hátráltatja a gazdaság felívelő pályára állását, csökkentése ezért nemzetgazdasági érdek jelentette ki Domokos László. Az ÁSZ elnöke kitért arra, hogy a számvevőszék adókkal kapcsolatban tett megállapításai csaknem 99 százalékban igazolódtak, a tervezéskor kockázatosnak minősített adónemeknél szinte kivétel nélkül elmaradás volt. Kevesebb lett a bevétel társasági adóból, hitelintézeti járadékból, általános forgalmi adóból, jövedéki adóból és illetékbevételből is. Tájékoztatása szerint a számvevőszék különös figyelmet fordított az európai uniós forrásokra. Szólt arról, hogy az ország jelentős lemaradásban van az uniós pénzek felhasználásában, miközben az EU-s költségvetési időszak a végéhez közeledik. A kötelezettségvállalá- Örömtelinek nevezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, hogy 2011-ben csökkent az adósságráta. Domokos László arra is figyelmeztetett, hogy az államadósság szintje a következő évek költségvetési mozgásterét is szűkre szabja. Az ÁSZ elnöke a számvevőszék elemzésének ismertetésekor jelentős hangsúlyt fektetett az uniós források felhasználásának alakulására, az önkormányzatok gazdálkodásáról nem esett szó. sok a múlt év végéig 5 415,9 milliárd forintot tettek ki, ami a rendelkezésre álló összeg kétharmada. Még rosszabb a helyzet a kifizetéseknél, ezek 2 322,9 milliárd forintot értek el, a teljes keret 28,3 százalékát. Az időarányos lemaradás miatt több operatív program esetében nagy a forrásvesztés kockázata. Az elkövetkező bő egy évet arra kell felhasználni, hogy Magyarország jól kidolgozott és megalapozott projektekkel a lehető legtöbbet lekösse ezekből a forrásokból foglalta össze. A számvevőszék ellenőrizte a 2011 márciusában meghirdetett Széll Kálmán-terv intézkedéseit is. A táppénzkiadások a kitűzött 3 helyett 14 milliárd forinttal csökkentek, de a rokkantellátási rendszer átalakításától várt megtakarításoknak csak egy része valósult meg, 12 helyett alig több mint 2 milliárd volt a megtakarítás. Az ÁSZ azt is megállapította, hogy az új, fenntartható nyugdíjrendszer átalakítása érdekében a múlt év végéig számos intézkedés történt, a rokkantnyugdíjak rendszerének felülvizsgálata és a közösségi közlekedés átalakítása azonban csúszásban van. Domokos László évek óta visszatérő problémaként azonosította, hogy a kormány nem a jogszabályoknak megfelelően használja fel a rendkívüli tartalékot. Ez 2011-ben is így volt, 19,5 milliárd forint átcsoportosítása előre valószínűsíthető és tervezhető célokat szolgált. A számvevők megállapították, hogy a kormány tavaly élt azzal a széles körű felhatalmazással, amit az államháztartásról szóló törvény adott a gazdaságpolitikai célok megvalósításához. A költségvetést többször módosították, a deficit végül 1741,6 milliárd forint lett. A pénzforgalmi szemléletben és az egyszeri kiadási tételek kiszűrésével számított hiány a bruttó hazai termék 2,6 százaléka volt. Domokos László elmondta: a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap hiánya 83,6 milliárd forint volt, ám ez szinte teljesen az utóbbihoz kötődött, a nyugdíjkassza ugyanis a magán-nyugdíjpénztáraktól átvett vagyon értékesítésével egyensúlyba került. Ez jelentős és pozitív változás a korábbi évekhez képest, amikor a folyó költségvetésből kellett évi több száz milliárd forintot a nyugdíjak kifizetésére fordítani jelentette ki. Kitért arra is, hogy ez az első olyan zárszámadási jelentés, ami a tavaly elfogadott törvényi keretek között készült. Az új számvevőszéki jogszabály véget vetett a következmények nélküli ellenőrzések korszakának, a jelentés megállapításait konkrét intézkedéseknek kell követnie jelezte. Azt is hangsúlyozta, hogy több területet ellenőriztek, mint korábban, ellenőrzéseik pedig mélyebbre ástak. A számvevők a központi költségvetés bevételi főösszegének 96 százalékát, kiadási főösszegének 91 százalékát ellenőrizték. Emellett 81 intézménynél végeztek helyszíni ellenőrzést, ami több mint a duplája az egy évvel ezelőttinek. A számvevőszék ellenőrzésének egyik fő konklúziója, hogy javult a beszámolók megbízhatósága. Korlátozott minősítéssel a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, valamint a lakástámogatásokat látták el, ez utóbbival kapcsolatban megjegyezve, hogy a kormány novemberben megkötötte a hiányolt támogatási szerződéseket. Az ÁSZ emellett elutasító véleményt adott az uniós fejlesztések fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról készült beszámolóról. A számvevőszék jelentésében hat javaslatot fogalmazott meg: a gazdasági miniszternek a fejezetek évközi többletigényei szám ÖN KOR KÉP 7

10 parlament Seszták Oszkár, a KDNP vezérszónoka kijelentette: hitelesnek és a valósnak találta az ÁSZ a zárszámadás számait, ugyanakkor az ellenzék a tényeket is kétségbe vonja, és igyekszik aláásni a számvevőszék iránti közbizalmat. Ezért arra szólította fel az ellenzéki képvisenek és a költségvetési tartalékok felhasználásának összehangolását szorgalmazta, a vidékfejlesztési miniszternek szóló javaslatuk pedig a Nemzeti Földalap zárt szerződés-nyilvántartási rendszerének kialakítását célozza. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos javaslatot címeztek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének, három ÁSZ-javaslat pedig az adóbeszedéssel függ össze hangsúlyozta Domokos László. Valós és megbízható képet mutat a zárszámadás Dancsó József, a Fidesz vezérszónoka kijelentette: valós és megbízható képet mutat a 2011-es zárszámadás, aki ezt megkérdőjelezi, az vagy nem olvasta el az ÁSZ jelentését, vagy rosszindulatú szemüveget vett fel. Szerinte az ellenzéki vélemények köszönő viszonyban sincsenek a tényekkel és a 2011-ben zajló folyamatokkal. A Fidesz vezérszónoka úgy összegzett: 2011-ben a kormány sok erőfeszítéssel, sok korrekcióval, újnak tűnő intézkedésekkel jól kézben tartotta a folyamatokat. Kiemelte, hogy a GDP 2011-ben 1,6 százalékos növekedést mutatott, amivel a magyar gazdaság relatíve jól teljesített Európában, miközben a munkanélküliségi ráta csökkent és körülbelül 7000 fővel növekedett a munkából élők száma. A hiánnyal kapcsolatos ellenzéki kritikákra reagálva megjegyezte, az államháztartási hiány, a központi költségvetés hiánya, a pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiány mind különböző, de a maga értékelési rendszerében valamennyi hiányszám valós képet ad az államháztartásról és a költségvetés alakulásáról. A magányugdíjpénztári rendszer átalakításával kapcsolatban kijelentette: az állampolgárok sokkal jobban bíztak az állami nyugdíjrendszerben mint a magánban, hiszen 97 százalékuk az állami gondoskodást választotta. Szerinte ez a válasz azokra a véleményekre, amelyek a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása kapcsán einstandolásról beszélnek. A kormánypárti politikus stratégiai szempontból helyes lépésnek nevezte, hogy a kormány 20 százalékos részesedést vásárolt a Mol-ban, és felhívta a figyelmet az ellátás biztonságának felértékelődésére. MSZP: megalapozatlan a zárszámadás Boldvai László, az MSZP egyik vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2011-es az első év, amelynek költségvetési politikáját teljes mértékben a kormány határozta meg. A képviselő egyúttal hangsúlyozta, hogy a zárszámadás szerint a 2,8 százalékos céllal szemben a hiány elérte a 6,2 százalékot. A kabinet gazdaságpolitikája a vártnál kisebb növekedést eredményezett. A Mol-részvények megvásárlása és az állam által átvállalt hitelek is hozzájárultak a hiány növekedéséhez. A központi költségvetés bruttó adósságállománya közel 102 milliárd forinttal magasabb a tervezettnél, a bruttó adósság összege 2010 végéhez képest 914,5 milliárd forinttal nőtt mondta az ellenzéki politikus. A kormány által prioritásként kezelt államadósság-csökkentés megbukott jelentette ki. Szekeres Imre, az MSZP másik vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy a 2011-es történések és folyamatok alapvetően meghatározzák az idei költségvetést, ahogy a jövő évi büdzsé is a 2012-es teljesítményen múlik, a benyújtott adatokból pedig az tűnik ki, hogy a 2013-as költségvetés teljes mértékben megalapozatlan. Szerinte a tavalyi zárszámadás és a megalapozatlan jövő évi büdzsé elkészítése egyaránt kedvezőtlen képet mutat az Orbán-kormány munkájáról. Hangsúlyozta: Magyarország az egyetlen olyan uniós ország, ahol a beruházások két éve folyamatosan csökkennek. Magyarország két év alatt befektetésre nem ajánlottá és a világ nyolcadik legkockázatosabb országává vált, miközben a forint árfolyama még a térség valutáitól is leszakadt, az ország pedig 12 helyet csúszott lejjebb a versenyképességi listán mondta. KDNP: az ellenzék tartózkodjon hitelrontástól lőket, hogy tartózkodjanak a hitelrontástól. A KDNP vezérszónoka kiemelte, hogy a kormány tartotta a 3 százalékos GDP-arányos hiánycélt, és úgy sikerült megőriznie az ország gazdaságpolitikai mozgásterét, hogy közben negatív gazdasági környezettel és öröklött adósságszolgálati kötelezettségekkel kellett megküzdenie, hiszen megkezdődtek a 2008-as IMF-hitel törlesztései is. A kormánypárti politikus úgy összegzett: a kormány kézben tartotta a 2011-es évet, úgy, hogy az ország eladósodottsága, kiszolgáltatottsága csökkent. Jobbik: a zárszámadás nem ad hiteles képet Nyikos László (Jobbik) bírálta a kormányt, amiért a legfontosabb mutató, a bruttó hazai termék a remélt 3 helyett 1,6 százalékos lett tavaly. Kifogásolta, hogy lecsökkentek a beruházások, nincs elegendő potenciál a magyar gazdaságban arra, hogy gyorsítsa a termelést. A háztartások fogyasztási kiadásai nem emelkedtek tavaly fogalmazta meg. Bírálta továbbá azt is, hogy az állam önmagára költött a legtöbbet. Megkérdőjelezte az ezzel kapcsolatos adatok auditálásának helyességét. Bár a hiánymutató az uniós előírások szerint rendben van, problémának tartotta, hogy a számvevőszék a pénzforgalmi szemléletű adatokat auditálta, és nem az eredményszemléletűeket. Véleményét úgy összegezte: azért nem támogatja pártja a zárszámadás elfogadását, mert az nem ad áttekinthető és teljes képet a magyar államháztartás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, ezért szerinte új zárszámadást kellene készíteni. Hangsúlyozta: vissza kellene állítani a Pénzügyminisztériumot. LMP: a Fidesz a gazdagok pártja Vágó Gábor (LMP) a tavalyi költségvetés fő politikai üzenetének a gazdagoknak kedvező állami újraelosztást nevezte, és kijelentette: a Fidesz a magas jövedelműek, a gazdagok, a hazai tőkésosztály pártja. Emlékeztetett arra, hogy a költségvetési előirányzatokat összesen ötször szabták át, ilyen helyzetben szerinte egy tisztességes kormány pótköltségvetést készített volna. Nagy hordere- 8 ÖN KOR KÉP szám

11 parlament jűnek nevezte a magánnyugdíjvagyon einstandját, és kifogásolta a Mol-részvénycsomag megvásárlását is. Frakciótársa, Szél Bernadett a foglalkoztatás visszásságairól beszélt. Szerinte a kormány kizárólag az egykulcsos adóra építette a foglalkoztatást, ez azonban nem érte el a célját. A szociálpolitikát sem ítélte fényesebbnek, a megszorítások szerinte a megelőző évek politikájába illeszkedtek. Kifogásolta, hogy a pénzbeli támogatások összege évek óta nem emelkedett, viszont feltételeik egyre szigorúbbak. Bírálta azt is, hogy csökkent az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy miközben megszorítások érik a rendőrséget, a Terrorelhárítási Központ hatalmas forrásokhoz jut. A kisajátítási törvényről A kormány módosítaná a kisajátításról szóló törvényt, amelynek célja Répássy Róbert államtitkár elmondása szerint az, hogy az eljárások gyorsuljanak, egyszerűbbek és olcsóbbak legyenek. Kifejtette, az új szabályok pontosan leírják, mely esetekben lehet kisajátítani és milyen módon biztosítható az elszenvedő tulajdonosok kártalanításhoz való joga. A lényeg, hogy az eljárás okán keletkező bizonytalan helyzet minél rövidebb ideig álljon fenn mondta az államtitkár. Az új szabályok lehetővé teszik a környezetkárosítás felszámolása, illetve a hulladékkezelő rekultivációja miatti kisajátítást, külterület esetén pedig nem lesz kötelező a teljes ingatlan megvásárlása. Korlátozzák a hiánypótlást is, mivel ezek miatt húzódtak el leginkább az eljárások az államtitkár szerint. A törvény elfogadásával egyszeri pótlásra lesz lehetőség, és bírságra számíthat az érintett. A járulékos költség bevezetésével a kártalanításon felüli minden releváns költség kifizetése követelhető lesz. Kritikus a közoktatás helyzete Hiller István arra emlékeztette a képviselőket, hogy a közelmúltban pedagógus szakszervezetek azt javasolták, rendezzen vitanapot a Ház a közoktatás helyzetéről. Közölte, a szocialisták támogatják az érdekképviseletek kezdeményezését, a közoktatás ugyanis a működőképesség határára érkezett. Az egyetlen pozitív kormányzati javaslat az volt folytatta a volt oktatási miniszter, hogy bevezetik az életpályamodellt, amelyről azonban október elején a nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy mégsem kezdődik el 2013 szeptemberében. Hiller István szerint a közoktatás helyzete annyira kritikus, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár lemondása túl egyszerű lenne, ezért arra szólítják fel, ne tegye ezt, vigye végig ezt az egészet. Válaszában Hoffmann Rózsa államtitkár azt mondta, a valóságban nincs dráma, zűrzavar, nincs káosz. Megjegyezte, a szakszervezeti levelet már korábban tételesen megcáfolták. Az életpályamodellről szólva kifejtette: az abban kilátásba helyezett béremeléshez hasonló a klebelsbergi idők óta nem volt a magyar közoktatásban, a szükséges 73 milliárd forint pedig a költségvetési tervezetben is szerepelt. Emlékeztetett, a béremelés elhalasztása 2013 szeptemberéről 2014 januárjára még nem biztos, keresik a megoldást. Eszem ágában sincs lemondani zárta válaszát. Fájdalmas lépés Michl József, a KDNP képviselője fájdalmasnak nevezte a pedagógusbérek emelésének esetleges késlekedését, erre csak komoly indok esetén van lehetőség. A kormány által bejelentett esetleges elhalasztás mögött azonban nem ilyen indokok állnak. A pedagógusbér-emelés késlekedése talán minden eddigi lépésnél fájdalmasabb az egész kormányzat számára, és különösen az Hoffmann Rózsának mondta, hozzátéve: az életpályamodell bevezetése nemzetstratégiai, becsületbeli ügy. Az oktatási államtitkár azt válaszolta, egyetlen kormányzati szereplő sem kérdőjelezte meg a béremelés szükségességét, és nem annak törléséről, hanem esetleges elhalasztásáról van szó. Tervezés helyett csomagok Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője arról beszélt az egyenlegjavító programmal kapcsolatban, hogy a kabinet érdemi tervezés helyett csak csomagok összeállításával van elfoglalva, ráadásul a most bejelentett intézkedéscsomag rámutat a kormány alapjaiban elhibázott gazdaságpolitikájára is, és azt az "elhibázott matolcsyzmust" folytatja, amely recesszióba taszította a gazdaságot. Virtuális bevételekkel számol a kormány, miközben érintetlenül hagyja a bajok gyökerét, így például az egykulcsos adót, a felülárazott közbeszerzéseket, a hivalkodó stadionberuházásokat sorolta. A kormány hibáinak árát a tanárok, a szegények, a közszféra dolgozói fizetik meg. Válaszában Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta, az államháztartás stabilitásának biztosítása alapvető érdek. Kiállt továbbá az egykulcsos adó mellett és a félszuperbruttó kivezetése mellett. Matolcsy csak megszorítani tud Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint a Matolcsy-féle kiigazításokkal a kormány nemcsak az ellenzékkel, hanem saját magával is ellentmondásba került. Matolcsy György személyéről, munkájáról pozitívumként lassan csak annyit lehet elmondani, hogy képes mindent megszorítani, ami mozog. Cséfalvay Zoltán államtitkár reagálásában megerősítette: a kormány eltökélt az államháztartási hiány három százalék alatt tartása mellett, és támogatja azokat a lépéseket, amelyek csökkentik a kiszolgáltatottságot, mert mindenkinek az az érdeke, hogy soha többet ne adósodjon el az ország. Forrás: MTI, ogy.hu A rovatot szerkesztette: Csiky Ildikó szám ÖN KOR KÉP 9

12 IDŐközi választások Időközben Korábbi jelentkezésünk óta harminc településen tartottak időközi önkormányzati választást. Ebben az időszakban 26 esetben döntöttek a polgármester személyét illetően, melyből 12 alkalom volt önfeloszlatás. Kilenc településvezető döntött a lemondás mellett, míg öt településen haláleset indokolta a választás megismétlését. Önkormányzati képviselőválasztás 4 alkalommal történt 2 esetben lemondás miatt, 2 helyen pedig haláleset indokolta a referendumot. Azokon a településeken, ahol önfeloszlatás miatt volt időközi választás, a képviselő-testület tagjainak összlétszámát (58 fő) figyelembe véve 25 főt választottak újra. Így a korábban megfigyelt tendenciához hasonlóan a képviselő-testületek személyi összetétele a mostani időszakban is változott azokon a településeken, ahol nem volt meg az összhang a képviselő-testület és a település vezetője között. A településeket irányító tisztségviselők párthovatartozását illetően a megválasztott polgármesterek közül 25 fő független, míg 1 jelölt a Fidesz KDNP színeiben nyerte el a polgármesteri tisztséget. Kaposhomok: Nemes Attila független jelöltet választották a Somogy megyei Kaposhomok polgármesterévé a június 3-án tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért négy független jelölt indult. A választáson a település 384 választásra jogosult lakosa közül 213-an vettek részt, ami 55 százalékos részvételt jelent. Öt szavazat érvénytelen volt. Nemes Attila 139, Takács István 37, Kovács Sándor 21, Inhof Csaba pedig 11 szavazatot kapott. Az időközi választást lemondás miatt írták ki. Báránd: Kovács Miklós független jelöltet választották a Hajdú-Bihar megyei Báránd polgármesterévé a június 10-én tartott időközi önkormányzati választáson. A választáson a 2189 választásra jogosult szavazópolgár 53 százaléka járult az urnákhoz, 6 függetlenként indult polgármesterjelölt közül választhattak. Kovács Miklóst, az eddig jegyzőt 441-en támogatták (38,5 százalék). Kiss Sándor korábbi Fidesz KDNP-s polgármesternek ezúttal függetlenként a szavazatok 8,5 százalékát sikerült begyűjtenie. A képviselő-testületbe öt független és egy jobbikos jelölt jutott be. Az időközi önkormányzati választást a képviselő-testület önfeloszlatása miatt kellett kiírni. Enying: Pődör Gyula független jelöltet választották meg a Fejér megyei Enying polgármesterévé a június 17-én tartott időközi polgármester-választáson. A polgármesteri tisztségért négy jelölt indult. Pődör Gyula 850, Méreg János László (független) 748, Szigeti Zoltán Gábor (Szabad Nemzet Egyesület) 75, míg Halász Gábor (független) 70 szavazatot kapott. A névjegyzékben szereplő 5770 választópolgárból 1754-en szavaztak, a voksokból 1743 volt érvényes. Az időközi választást haláleset miatt kellett kiírni. Szigetszentmárton: Lerner Henrik független jelöltet, a település eddigi polgármesterét választották újra a június 17-én tartott időközi önkormányzati választáson. Lerner Henrik 650 vokssal nyerte el a polgármesteri tisztséget, míg a másik jelölt, a szintén független Lerner Györgyre 425-en szavaztak. Összesen 1088-an járultak az urnákhoz, ami 58,7 százalékos részvételnek felel meg. A településvezető személye mellett a szavazók döntöttek a hattagú képviselő-testület összetételéről is, a képviselői helyekre 12 független jelölt pályázott. A 2253 lakosú településen azért kellett időközi választást kiírni, mert a képviselő-testület március 19-i ülésén feloszlatta magát. Himod: Függetlenként induló jelöltek nyertek mandátumot a rábaközi Himod településen június 24-én rendezett időközi választáson. Az 561 választásra jogosult szavazópolgárból 143-an járultak az urnához. Öt érvénytelen szavazat mellett Kocsis Zoltánt, Kovács Bélát és Teráz Andrást választották be az ötfős képviselő-testületbe. Az időközi önkormányzati képviselő-választást lemondás miatt kellett kiírni. Szirák: Kómár Jánosné független jelöltet választották újra a Nógrád megyei Szirák polgármesterévé a június 24-én megtartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért három független jelölt indult. A 2010-ben is nyertes Kómár Jánosné 275 szavazattal nyerte el ismét a tisztséget, őt követte Nóvák Lajos 112, majd Márton István 95 szavazattal. A hattagú képviselő-testületbe négyen újra bekerültek a feloszlott önkormányzatból. A választási névjegyzékben 846-an szerepeltek, közülük 493-an adtak le érvényes szavazatot a 3 polgármester- és 23 képviselőjelöltre. Az időközi választást önfeloszlatás miatt írták ki. Tiszaderzs: Fótosné Czeglédi Zsuzsanna független jelöltet választották a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaderzs polgármesterévé a június 24-én tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult. A választás győztese, Fótosné Czeglédi Zsuzsanna 425, míg a másik jelölt, Herédy Dezső 150 szavazatot kapott. Két szavazat érvénytelen volt. A 6 képviselői helyre 25 jelölt pályázott, közülük választották ki az 5 független és 1, a Fidesz KDNP színeiben induló képviselő-testületi tagot. Az 1250 fős település 951 szavazásra jogosult polgára közül 577-en járultak az urnákhoz, a részvételi arány meghaladta a 60 százalékot. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni. 10 ÖN KOR KÉP szám

13 IDŐközi választások Dunaújváros: A Fidesz jelöltje, Nagy Zoltánné nyerte a július 1-jén tartott időközi önkormányzati képviselő-választást a Fejér megyei Dunaújvárosban. A település 7-es számú egyéni választókerületében a 4028 választásra jogosult szavazópolgár a 7 jelöltre 835 érvényes szavazatot adott le, ez 20,73 százalékos részvételt jelentett. A legtöbb szavazatot, 295-öt Nagy Zoltánné kapta. Magyar András (MSZP) 283, Kozma Erzsébet (független) 110, Csóka Bernát (Jobbik) 56, Czuczor Zsolt (Demokratikus Koalíció) 41, Szilágyi Miklós (független) 36, míg Gergely Ákos (LMP) 14 szavazatot kapott. Az időközi képviselő-választást haláleset miatt kellett megtartani. Somlójenő: Nemes Ferencné független jelöltet választották meg a Veszprém megyei Somlójenő polgármesterének a július 1-jén tartott időközi önkormányzati választáson. A posztért két független jelölt indult. Nemes Ferencné 108, míg Budai Benjamin 20 szavazatot kapott. A választást haláleset miatt kellett kiírni. Szava: Haszillóné Lovas Beatrix független jelölt nyerte a július 1-jén tartott időközi polgármester-választást a Baranya megyei Szaván. A választás győztese 89, míg szintén független vetélytársai közül Zsebe György 47, Walter György 26, Ózdi Kálmán 5 érvényes szavazatot kapott. A 360 lakosú település 280 választópolgára közül 167-en mentek el szavazni, mindannyian érvényesen voksoltak. Az időközi választást haláleset miatt kellett kiírni. Tompa: Véh László független jelöltet választották meg az július 1-jei időközi önkormányzati választáson a Bács-Kiskun megyei Tompa polgármesterének. A választáson 1865 érvényes szavazat volt, mely közel ötven százalékos részvételt jelent. Véh László 991 szavazatot kapott, míg a korábbi polgármesterre, Homoki-Szabó Róbert független jelöltre 874-en voksoltak. A 6 képviselői mandátumért 26 jelölt indult, közülük Farkas Tibor, Gubics Lajos, Kószó László, Kovács Gábor, Kucsó István és Pajtás Péter Jánosné került be a képviselő-testületbe. Mindannyian független jelöltként mérették meg magukat. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Garé: Ifjabb Vig Imre független jelöltet választották meg a Baranya megyei Garé polgármesterévé a július 8-án tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért három jelölt indult. Ifjabb Víg Imre 103, míg a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) színeiben induló Tóth Béla, korábbi településvezető 73, a független Lowescher László János pedig 21 érvényes szavazatot kapott. A helyi képviselő-testület négy tagját nyolc független és négy FKgP-s jelölt közül választották ki a garéiak. A 324 lakosú település 230 választópolgárából 199 fő járult az urnához, a polgármester-jelöltekre leadott voksok közül 2 érvénytelen volt. Az időközi önkormányzati választást önfeloszlatás indokolta. Kunfehértó: Harnóczi Sándor független jelöltet választották meg a július 8-án tartott időközi választáson a Bács-Kiskun megyei Kunfehértó polgármesterének. A polgármesteri tisztségért egyedül az eddig alpolgármesterként tevékenykedő Harnóczi Sándor indult, akit 306 érvényes szavazattal választották meg a település élére. A település korábbi polgármestere áprilisban összeférhetetlenség miatt mondott le tisztségéről. Szentpéterfa: Skrapitsné Jurasits Ágnes független jelöltet választották a Vas megyei Szentpéterfa polgármesterévé a július 22-én tartott időközi polgármester-választáson. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult. A település 839 szavazásra jogosult lakosa közül 533-an járultak az urnához, közülük 331-an adták szavazatukat Skrapitsné Jurasits Ágnesre, míg a másik jelölt, Hirschl József 201 voksot nyert el. Az időközi választást lemondás miatt kellett kiírni. Balmazújváros: Erdeiné Győri Csilla független jelölt szerzett mandátumot Balmazújvárosban a július 29-én tartott időközi önkormányzati képviselő-választáson. Az időközi referendumon öten indultak: a választók három független jelöltre, továbbá a Fidesz, valamint a Jobbik jelöltjére szavazhattak. A választásra jogosult 1877 állampolgár közül 413-an (22 százalék) adták le a voksukat. A győztesre 142-en szavaztak, Molnár János, a Fidesz jelöltje 97, Molnár Péter a Jobbik jelöltje 88, míg a másik két független jelölt, Tar István 69, Kiss Attila pedig 16 voksot nyertek el. Az időközi választást a korábbi képviselő halála miatt kellett kiírni. Szakáld: Barnóczki Károly független jelöltet választották újra a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szakáld polgármesterévé a július 29-én megtartott időközi választáson. A polgármesteri tisztségért három független jelölt indult. Barnóczki Károly 143, Bíró János 114 voksot kapott, míg Bíróné Györkei Pálmára akit a Fidesz is támogatott 17-en szavaztak. A négy önkormányzati képviselői helyért tizenhárom jelölt indult, a képviselő-testületbe a Jobbik mindkét jelöltje bejutott. A választási névjegyzékben szereplő 395 szakáldi közül 277-en szavaztak, 274 voks volt érvényes. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni. első önkormányzati közéleti hírportál Célunk, hogy olvasóink percről-percre gyors, hiteles és pontos tájékoztatást kapjanak a települési önkormányzatok munkájáról, a helyi közösségeket érintő problémákról, fejlesztésekről stb., amelyek befolyásolják mindennapjainkat. Fontosnak tartjuk, hogy a településpolitikusokat helyzetbe hozzuk az önkormányzatokról szóló információk közlésével. Szeretnénk, ha a közigazgatás mellett megjelenne az ÖNigazgatás is az önkormányzatoktól kapott hírekben és tudósításokban. A helyi önkormányzatokról szóló hírek segítik a lakosokat abban, hogy a szűkebb környezetükben történt eseményekről hitelesen, pontosan és gyorsan tájékozódjanak szám ÖN KOR KÉP 11

14 IDŐközi választások Kupa: Lipusz Csaba független jelöltet választották a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kupa község új polgármesterévé az augusztus 5-én megtartott időközi voksoláson. A 174 lakosú település 145 választópolgára két független polgármester-jelölt közül választhatott, Lipusz Csaba 88, míg Bakó László 33 szavazatot kapott. A településen négy önkormányzati képviselőt is választottak a hét jelölt közül. Az időközi választást azért írták ki, mert a képviselő-testület májusban feloszlatta magát. Bodrogkisfalud: Ádám László független jelöltet választották meg Bodrogkisfalud új polgármesterének az augusztus 12-én tartott időközi választáson. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult: Ádám Lászlóra 283-an szavaztak, míg Majoros Péter 188 voksot kapott. A 917 lakosú község 778 választópolgára közül 473-an szavaztak, két voks érvénytelen volt. Az időközi választást lemondás miatt írták ki. Túrony: Szarkándi Lajos független jelölt nyerte a polgármester-választást a Baranya megyei Túronyban, ahol a képviselő-testület négy tagját is megválasztották az augusztus 26-án tartott időközi voksoláson. A választás győztese 102, míg a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt színeiben induló Koncsecskó Jenő, addigi településvezető 28, a magukat ugyancsak függetlenként megméretők közül Gazsi János 11, Grácsik József Istvánné 9, Németh János Gábor 5 érvényes szavazatot kapott. A helyi képviselő-testület négy tagját tizenkét jelölt közül választották ki a túronyiak. Az időközi önkormányzati választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Bogyoszló: Varga Tamás független jelöltet választották újra a Győr-Moson-Sopron megyei Bogyoszlón tartott időközi választáson szeptember 2-án. A település 235 választásra jogosulttól 182 érvényes voksot kapott az ellenjelölt nélkül, függetlenként induló faluvezető. A négytagú képviselő-testületbe Budai Zoltánné Kiss Edina, Pákai Kornél Róbert, Szabóné Boros Zsuzsánna Mária és Varga Imre Róbert jutott be valamennyien függetlenként indultak. Egyikük sem volt tagja a 2010 októberében megválasztott testületnek. Az időközi önkormányzati választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Hódmezővásárhely: Almási Istvánt, a Fidesz KDNP jelöltjét választották a Csongrád megyei Hódmezővásárhely polgármesterévé a szeptember 2-án megtartott időközi választáson. Almási Istvánt a voksolók 52,31 százaléka támogatta, Kis Andrea, az MSZP jelölte 22,72 százalékot, a jobbikos Kovács Sándor 14,1 százalékot, a függetlenként induló Nagy László 10,95 százalékot kapott. A választáson 33,06 százalékos volt a részvétel, összesen érvényes szavazatot adtak le. Hódmezővásárhelyen azért tartottak időközi választást, mert a várost 2002 óta irányító Lázár János június 2-tól a Miniszterelnökséget vezeti államtitkárként, és e poszt a jogszabályok értelmében összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel. Bakonybánk: Kovács Kálmán Imre független jelöltet választották meg újra a Komárom-Esztergom megyei Bakonybánk polgármesterévé a szeptember 9-én tartott időközi választáson. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult. Kovács Kálmán 130 szavazatot nyert el, míg kihívója, Nagy Erika 123 szavazatot kapott. A választáson 392 választásra jogosult közül 255-en mentek el szavazni, ami 65 százalékos részvételi aránynak felel meg. A négy képviselői helyért kilenc jelölt indult, mindannyian függetlenek. Az időközi önkormányzati választást önfeloszlatás miatt írták ki. Nagyacsád: Szalóky Nándor független jelölt nyerte a Veszprém megyei Nagyacsádon szeptember 9-én tartott időközi önkormányzati választást. A választásra jogosult 551 főből 308-an keresték fel a szavazóhelyiséget. Szalóky Nándor 203, a másik független jelölt, Sándor Ibolya 101 voksot kapott, 4 szavazat érvénytelen volt. Az időközi választást lemondás miatt írták ki. Dunaföldvár: Horváth Zsolt független jelölt nyerte a szeptember 30-án tartott időközi polgármester-választást a Tolna megyei Dunaföldváron. Horváth Zsolt, aki az MSZP Tolna megyei elnökhelyettese, 1757 szavazatot kapott, Jákli Mihályra, a Fidesz KDNP jelöltjére 1300-an szavaztak, ami a voksok 43 százalékát jelenti. A választáson a névjegyzékben szereplő 7193 választó 42,7 százaléka, 3073 szavazó vett részt, közülük 3057-en szavaztak érvényesen, 16 voks érvénytelen volt. Az időközi választást haláleset miatt kellett kiírni. Gersekarát: Kovács László független jelöltet választották a Vas megyei Gersekarát polgármesterévé a szeptember 30-án tartott időközi voksoláson, ahol új képviselő-testületet is választottak. Az 576 szavazásra jogosult polgár közül 371-en adták le voksukat, ebből 366 volt érvényes. A legtöbb szavazatot, 143-at Kovács László kapta, a második helyen az addigi polgármester, Sály Gyula végzett 123 szavazattal, míg a harmadik jelöltre, Boros Istvánra 100-an voksoltak. A négy képviselői helyre 14 független jelölt pályázott, a megválasztottak közül ketten az előző képviselő-testületnek is tagjai voltak. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Vaskeresztes: Balázs János független jelöltet választották a Vas megyei Vaskeresztes polgármesterévé a szeptember 30-án tartott időközi referendumon. Az egyedüli jelölt, Balázs János 116 érvényes szavazatot kapott, 4 voks érvénytelen volt. A 297 szavazásra jogosult polgár közül 120 járult az urnához. Az időközi választást lemondás miatt kellett kiírni. Katádfa: Szabó Miklósné független jelöltet választották meg a Baranya megyei Katádfa polgármesterévé az október 7-én megtartott időközi polgármester-választáson. A 181 lelket számláló Katádfa 136 választópolgárából 60 fő járult az urna elé, 1 szavazat érvénytelen volt. Mivel Szabó Miklósné egyedül indult, a törvény értelmében egyetlen érvényes szavazat is elég lett volna a polgármesteri tisztség elnyeréséhez. Az időközi választást a korábbi településvezető lemondása miatt kellett kiírni. 12 ÖN KOR KÉP szám

15 IDŐközi választások Kisasszond: Csontos Szabolcs független jelöltet választották polgármesternek a Somogy megyei Kisasszondon az október 7-én tartott időközi helyhatósági választáson. A három függetlenként indult jelölt közül Csontos Szabolcs 54 szavazattal nyerte el tisztséget, a két másik jelölt közül Bodóné Völgyi Erzsébet Klotild 19, Váczi József 6 szavazatot kapott. A 183 lakosú településen 145 választásra jogosult állampolgár adhatta le szavazatát, közülük 81-en éltek a lehetőséggel, ez 55,8 százalékos részvételt jelent. Érvénytelen szavazat kettő volt. Az időközi polgármester-választást haláleset miatt kellett kiírni. Sopron: Varga Gyula, az MSZP jelöltje nyerte az október 7-én tartott időközi önkormányzati képviselő-választást a Győr-Moson-Sopron megyei Sopronban. A képviselői tisztségért 5 jelölt indult. Varga Gyula 631 szavazatot kapott, ami a voksok 45,99 százaléka. A második helyen Táp Lászlóné (Fidesz KDNP) végzett 460 szavazattal (33,53 százalék), a harmadik Gőbl György (Jobbik) lett 178 szavazattal (12,97 százalék). Uzoni Pál (Városvédők Összefogtunk Sopronért Egyesület) 70, Szakács Gyula (LMP) 33 szavazatot kapott. Az időközi önkormányzati képviselő-választást össze- férhetetlenség miatti lemondás tette szükségessé. Tárnokréti: Molnárné Boros Katalin független jelöltet választották a Győr-Moson-Sopron megyei Tárnokréti polgármesterévé az október 7-én megtartott időközi polgármester-választáson. Molnárné Boros Katalin egyedüli jelöltként indult a 210 lakosú településen, ahol a 175 választásra jogosult szavazópolgár 44 százaléka adta le voksát, a 78 szavazatból 1 volt érvénytelen. Az időközi választást lemondás miatt kellett megtartani. Összeállította: Kolin Péter Mi történt 2010 óta? A október 3-i önkormányzati választások óta eltelt kétéves időszakban, október 7-ig összesen 179 alkalommal tartottak időközi önkormányzati választásokat. A két esztendő során 147 esetben döntöttek a polgármester személyét illetően, ebből 54 alkalommal volt önfeloszlatás. A 2010-es önkormányzati választást követően első ízben 2011 áprilisában alakult ki feloldhatatlan ellentét egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen a polgármester és az önkormányzati képviselők között, ami önfeloszlatáshoz, majd a júniusra kitűzött időközi önkormányzati választáshoz vezetett. Az első esetet önfeloszlatások sora követte, így 2011-ben összesen 26 időközi referendum történt önfeloszlatás miatt, amit a 2012-es évben októberig 28 újabb követett. A választási iroda nyilvántartása szerint év végéig még 6 időközi választást írtak ki ebből az okból. Azokon a településeken, ahol nem önfeloszlatás indokolta a polgármester cseréjét, ott a legtöbb esetben, összesen 55 alkalommal lemondás miatt ismételték meg a polgármester-választást. Polgármester-választás a kiírás oka szerint Önfeloszlatás Lemondás Haláleset Szavazategyenlőség Egyéb Haláleset miatt 19, szavazategyenlőség miatt 14, a maradék esetekben pedig egyéb okok miatt mint a polgármester-választás eredményének megsemmisítése a Helyi Választási Bizottság által 2 esetben, az Országos Választási Bizottság által 1 alkalommal, szintén 1 esetben a tisztséggel összefüggő bűncselekmény és 1 alkalommal pedig összeférhetetlenség kimondása miatt történt az ismétlés. Egyéni választókerületi képviselő-választás 28 alkalommal történt, 19 esetben lemondás, 7 esetben haláleset, 2 alkalommal pedig szavazategyenlőség miatt. A megválasztott polgármesterek közül párthovatartozást illetően 128-an függetlenek, 12-en a Fidesz-KDNP, 2 jelölt az MSZP, egy-egy jelölt pedig a MIÉP, a Civil Mozgalom Egyesület, illetve a Jobbik színeiben nyerte el a településvezetői tisztséget. (Két esetben újra időközi választást kellett kitűzni szavazategyenlőség miatt, illetve jelölt hiányában.) Ami az egyéni választókerületi képviselő-választást illeti, 28-ból 19 helyen győzött a Fidesz (önállóan, vagy pártszövetségben). A további helyszíneken 4 alkalommal nyert független, 2 esetben az MSZP, egy-egy alkalommal pedig a Pro Urbe Egyesült, a Budakalászért Védegylet, illetve a Körösök Vidékéért Egyesület jelöltje. 9 A választások száma területi megosztásban szám ÖN KOR KÉP 13

16 Kor-kép járásról járásra Budapest Lakóinak száma: Járások száma: 23 Települések száma: 1 1. Baranya megye Lakóinak száma: Települések száma: 301 Járások száma: 10 Bólyi Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Hegyháti Siklósi Sellyei Szentlőrinci Szigetvári 2. Bács-Kiskun megye Lakóinak száma: Települések száma: 119 Járások száma: 11 Bajai Bácsalmási Jánoshalmi Kalocsai Kecskeméti Kiskőrösi Kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Kiskunmajsai Kunszentmiklósi Tiszakécskei 3. Békés megye Lakóinak száma: Települések száma: 75 Járások száma: 9 Békési Békéscsabai Gyomaendrődi Gyulai Mezőkovácsházi Orosházi Sarkadi Szarvasi Szeghalmi 4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Lakóinak száma: Települések száma: 358 Járások száma: 16 Cigándi Edelényi Encsi Gönci Kazincbarcikai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Ózdi Putnoki Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji Magyarország járá Szentgotthárd Kőszeg Szombathely Körmend Lenti 17 Letenye Sopron Sárvár Vasvár Zalaegerszeg 19 Kapuvár Celldömölk Zalaszentgrót Nagykanizsa Csurgó rendszere Mosonmagyaróvár Csorna Sümeg Keszthely Devecser Marcali Nagyatád Tét Pápa Tapolca Barcs Győr Ajka Pannonhalma Balatonfüred Fonyód 7 Kaposvár Veszprém 18 Szigetvár 14 Zirc Komárom Kisbér Siófok Tab Szentlőrinc Várpalota Balatonalmádi Sásd Mór Dombóvár Komló 1 Pécs Tata Oroszlány Tatabánya Polgárdi Enying 6 Székesfehérvár Tamási Bonyhád Pécsvárad Bóly Esztergom 10 Bicske Gárdony Sárbogárd Mohács Paks Szekszárd Pilisvörösvár Tolna Szob Budakeszi Martonvásár Érd Dunaújváros 16 Ráckeve Baja Szentendre Kalocsa Rétság Budapest Szigetszentmiklós Vác Dunakeszi Ve Gyál Kunszentmi János 5. Csongrád megye Lakóinak száma: Települések száma: 60 Járások száma: 7 Csongrádi Hódmezővásárhelyi Kisteleki Makói Mórahalmi Szegedi Szentesi 7. Győr-Moson-Sopron megye Lakóinak száma: Települések száma: 183 Járások száma: 7 Csornai Győri Kapuvári Mosonmagyaróvári Pannonhalmi Soproni Téti Sellye Siklós 6. Fejér megye Lakóinak száma: Települések száma: 108 Járások száma: 9 Bicskei Dunaújvárosi Enyingi Gárdonyi Martonvásári Móri Polgárdi Sárbogárdi Székesfehérvári 8. Hajdú-Bihar megye Lakóinak száma: Települések száma: 82 Járások száma: 10 Balmazújvárosi Berettyóújfalui Debreceni Derecskei Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúnánási Hajdúszoboszlói Nyíradonyi Püspökladányi 9. Heves megye Lakóinak száma: Települések száma: 121 Járások száma: 7 Bélapátfalvi Egeri Füzesabonyi Gyöngyösi Hatvani Hevesi Pétervásári 14 ÖN KOR KÉP szám

17 Kor-kép járásról járásra si Szécsény Balassagyarmat csés klós Gödöllő Dabas Kiskőrös halma Bácsalmás Aszód Monor Pásztó Kiskunhalas 2 Kiskunfélegyháza Kiskunmajsa Tiszakécske Ózd Kazincbarcika Edelény 12 4 Kecskemét Salgótarján Hatvan Jászberény Nagykáta 13 Bátorterenye Gyöngyös Cegléd Nagykőrös Mórahalom Pétervására Kistelek Jászapáti Szolnok Kunszentmárton Csongrád 5 11 Szeged Bélapátfalva Eger 9 Füzesabony Heves Kunhegyes Törökszentmiklós Szentes Mezőtúr Hódmezóvásárhely Forrás: VÁTI Nonprofit Kft. Grafika: ÖN-KOR-KÉP Putnok 10. Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüred Szarvas Makó Miskolc Mezőkövesd Karcag Orosháza Lakóinak száma: Települések száma: 78 Járások száma: 9 Jászapáti Jászberényi Karcagi Kunhegyesi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi 11. Komárom-Esztergom megye Lakóinak száma: Települések száma: 76 Járások száma: 6 Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Szikszó Gyomaendrőd Encs Tiszaújváros Mezőcsát Békéscsaba Gönc Szerencs Balmazújváros Békés Mezőkovácsháza Tiszavasvári Hajdúnánás Hajdúszoboszló Püspökladány Szeghalom 3 Gyula Tokaj Sátoraljaújhely Sárospatak Hajdúböszörmény Berettyóújfalu Sarkad Ibrány Kemecse Baktalórántháza Nyíregyháza 15 Hajdúhadház Debrecen Nógrád megye Cigánd Derecske Nagykálló Kisvárda Nyíradony Záhony Nyírbátor Lakóinak száma: Települések száma: 131 Járások száma: 6 Balassagyarmati Bátonyterenyei Pásztói Rétsági Salgótarjáni Szécsényi 13. Pest megye Lakóinak száma: Települések száma: 187 Járások száma: 18 Aszódi Budakeszi Ceglédi Dabasi Dunakeszi Érdi Gödöllői Gyáli Monori Nagykátai Nagykőrösi Pilisvörösvári Ráckevei Szentendrei Szigetszentmiklósi Szobi Váci Vecsési Vásárosnamény Mátészalka Fehérgyarmat Csenger 14. Somogy megye Lakóinak száma: Települések száma: 245 Járások száma: 8 Barcsi Csurgói Fonyódi Kaposvári Marcali Nagyatádi Siófoki Tabi 15. Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Lakóinak száma: Települések száma: 229 Járások száma: 13 Baktalórántházi Csengeri Fehérgyarmati Ibrányi Kemecsei Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházi Tiszavasvári Vásárosnaményi Záhonyi 16. Tolna megye Lakóinak száma: Települések száma: 109 Járások száma: 6 Bonyhádi Dombóvári Paksi Szekszárdi Tamási Tolnai 17. Vas megye Lakóinak száma: Települések száma: 216 Járások száma: 7 Celldömölki Körmendi Kőszegi Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári 18. Veszprém megye Lakóinak száma: Települések száma: 217 Járások száma: 10 Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Devecseri Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci 19. Zala megye Lakóinak száma: Települések száma: 258 Járások száma: 6 Keszthelyi Lenti Letenyei Nagykanizsai Zalaegerszegi Zalaszentgróti szám ÖN KOR KÉP 15

18 Kor-kép Búcsúzik a Vidám Park? Október elején jelentette be Tarlós István, Budapest főpolgármestere, hogy a Vidám Park jelenlegi formájában megszűnik, sorsáról később döntenek. Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes korábban azt javasolta a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy az intézményt november 4-vel véglegesen zárják be, és az intézmény az év végéig adja át az általa használt területet a Fővárosi Állat- és Növénykertnek. Az előterjesztést többek között azzal indokolta, hogy az új városvezetés 2010-ben a társaságot katasztrofális gazdasági helyzetben vette át. A Vidám Park látogatottsága az utóbbi 20 évben rohamosan csökkent, 2007 óta szinte megfeleződött az érdeklődők száma. Akkor a közgyűlés hoszszas mérlegelés után úgy döntött, hogy az 1,1 milliárd forintos készpénz-kiadást eredményező azonnali bezárás helyett a működést még egy-két évig fenntartja úgy, hogy közben a határozott idejű bérleti szerződésekből származó kötelezettségeket folyamatosan csökkenti. A vidámpark helyzetét tovább nehezítette, hogy nyitva tartása csak néhány hónapban gazdaságos. Az árak tovább nem növelhetőek. A társaság menedzsmentje minden létező tartalékot kiaknázott, további megtakarításra nem lát lehetőséget. A jelenlegi feltételek mellett a cégnek évente millió forint fővárosi működési támogatásra lenne szüksége a fennmaradáshoz. A pénzügyi érvek mellett az állatkertre hivatkozik a főváros, az állatés növénykert fejlődéséhez érvelnek további térre lenne szükség, ami csak a vidámpark rovására biztosítható. Tarlós István főpolgármester szerint a Vidám Park 2010-ben konkrétan csődben volt, míg a Fővárosi Állat- és Növénykert egy olyan értékes és patinás intézmény, amelyet fejleszteni kell. A bezárásról szóló döntés elhalasztásáról azt mondta: jelentkezett egy üzemeltető és október végéig kijelölik azt a helyszínt, ahol a Vidám Park tovább működhet. A főváros hajlandó biztosítani a működés kontinuitását, azonban az üzemeltetés nem önkormányzati feladat, főleg nem az állatkert fejlesztésére szánt területen. Hozzátette azt is, hogy a következő ülésre készülő anyagban szeretnék kiküszöbölni a végelszámolással kapcsolatos nehézségeket, valamint azt, hogy az eszközök más kézbe kerüljenek. A főpolgármester kiemelte: néhány műemléki eszköz így a hullámvasút és a körhinta a Városligetben marad. Nem pénzügyi okokból zár be a vidámpark állítja Tüttő Kata (MSZP), aki szerint a valódi ok a terület átadása az állatkertnek. Az állatkert fejlesztése önmagában még üdvözlendő cél lenne, ha lenne rá pénz, illetve kész koncepció, de a szocialista fővárosi képviselő szerint ezek közül egyik sincs meg. A számok még inkább sántítanak. A Budapesti Vidám Park Zrt. jövő évi üzleti tervében millió forintos hiány szerepel, ennyit kellene a fővárosi önkormányzatnak beletennie a cégbe ahhoz, hogy a vidámpark jövőre is kinyithasson. A főváros ehelyett bezáratja 490 millió forintos költséggel, miközben tudható, hogy az állatkertnek nincsenek saját forrásai az új terület kialakítására, így az akár évekig üresen állhat. Ha a beruházás uniós forrásból valósul meg, akkor is tetemes önrész kell hozzá. Az állatkertnek erre aligha lesz pénze, elvégre az új területtel jelentősen növekedik a működési költség, és a jegyárak aligha emelhetőek tovább magyarázza Tüttő Kata, aki szerint egy nagyvároshoz hozzátartozik a vidámpark. Az LMP úgy véli, egy vagy két évvel el kellene halasztani a Vidám Park bezárását, hogy addig felépülhessen egy hasonló funkciójú létesítmény. Bagdy Gábor a javaslatot az október 3-i közgyűlésen indoklás nélkül visszavonta, így a bezárásról szóló döntést október végére halasztották. 16 ÖN KOR KÉP szám

19 Kor-kép Helyi Önkormányzatok Napja: szeptember 30. Az ÜNNEP 2000 óta országgyűlési határozat szabályozza, hogy szeptember 30-a az önkormányzatok számára egy kiemelkedő, jeles ünnepnap, amit méltó módon illik megünnepelni. Ennek megfelelően az elmúlt 12 évben ez a törekvés kormányzati közreműködéssel hol jobban, hol rosszabbul sikerült; voltak olyan ünnepek, amelyek a körülmények miatt felejthetetlenek, voltak olyanok, amelyek gigantikusra sikerültek és volt olyan év, amelyről nincs mit mondani, mert az ünnep elmaradt. Pedig a Helyi Önkormányzatok Napja fontos esemény az önkormányzatok életében, ez a nap lehetőséget adhat az önkormányzatok tisztségviselőinek arra, hogy pártoktól függetlenül, közösen ünnepeljenek, közösen gondolkodjanak dolgaikról, párbeszédet folytassanak a mindenkori kormány képviselőivel és közösen gondolják végig azt: hogyan tovább? Azt gondolnánk, hogy ünnepelni könnyű, az ilyen jeles napokon az emberek ünneplőbe öltöztetik a szívüket, és barátsággal nyújtanak kezet társaiknak. Azoknak is, akikkel az év más napjain nézetkülönbségeik vannak Például erre lett volna alkalmas az idei Helyi Önkormányzatok Napja is szeptember 30-a egy lehetőség lett volna az önkormányzatok és a kormányzat képviselői közötti párbeszédre, aktuális kérdések egyeztetésére, önkormányzatok, polgármesterek kitüntetésére stb. Hogy ez nem így történt, az nem az önkormányzatokon múlott. Az ÖNkormányzat című folyóiratban az idei ünnepről ez olvasható: Előzetes jelzés alapján az országos önkormányzati szövetségek elnökei értesülhettek róla, hogy idén a Belügyminisztériumba várják a szövetségek elnökeit a megemlékezésre. Arról viszont nem volt tudomásunk, hogy mennyiben lesz ez az esemény ünnep és miképpen alakítható a párbeszéd fórumává. Mint várható volt és a rendezvény során nyilvánvalóvá vált, a BM most az ünnepi alkalmat nem kívánja széles körben vitára nyitottá tenni. A rövid helyi önkormányzati napi eseményen elsőként beszédet a miniszter távollétében a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára mondott. Tállai András beszédében alapvető nemzeti ügynek nevezte a helyi közhatalom gyakorlását. Az államtitkár az önkormányzati rendszer megújításával összefüggésben a települések életminőségének javítását, a lakosság biztonságának erősítését, az elérhető legmagasabb szintű közszolgáltatások biztosítását, a lakosság közösségi formálását, valamint a jövő nemzedékek védelmét emelte ki, hozzátéve, hogy ezek hozzájárulnak a nemzet felemelkedéséhez Tállai András elismerését és köszönetét fejezte ki az önkormányzatok vezetőinek a végzett munkájukért. Az államtitkári beszédet követő zenei program után, az önkormányzati szövetségek közül egyedüliként Schmidt Jenőt, a TÖOSZ elnökét kérték fel ünnepi beszéd megtartására. Schmidt Jenő zárógondolatként megjegyezte: van egy álma, mely szerint Magyarország miniszterelnöke egy hasonló ünnepélyes alkalommal köszönetet mondana munkájáért a 3177 település polgármesterének, akik a vállukon viszik és vitték az országot. Az ünnepség zárásaként a végzett munkájáért, Helyi Önkormányzatokért Miniszteri díjat kapott Módos Imre, Bihartorda község 2010-ben megválasztott polgármestere, valamint a Megyei Jogú Városok Szövetsége, amelynek az elismerését Kósa Lajos, a szövetség elnöke, Debrecen polgármestere vette át Tállai Andrástól Ahogy az ÖNkormányzat tudósítója írta, a belügyminisztériumi esemény rövid volt és szűk körű. Az ünnepségen a meghívott önkormányzati szövetségek képviselői közül sem mindenki vett részt. Ha megnézzük az eseményen készült fotót, jól látható, hogy a meghívott önkormányzati tisztségviselők aránya nem nagyobb, mint az eseményen részt vevő minisztériumi dolgozók köre. Hogy a kitüntetésre javasoltakat, hogy sikerült kiválasztani? Azt nem tudom, csak sejtem, hogy javaslatot nem kértek a szövetségek képviselőitől. Talán ezért fordulhatott elő, hogy a fideszes önkormányzatokon kívül senki sem került a látóhatárba. Hogy miért írom mindezt le? Talán azért, mert 12 évvel ezelőtt, az első Orbán-kormány idején született az az országgyűlési határozat, mely arról rendelkezett, hogy szeptember 30-a legyen a Helyi Önkormányzatok Napja, amelyet méltó módon javasoltak megünnepelni. Csy-kó szám ÖN KOR KÉP 17

20 Kor-kép Hogy volt? Magyarország országos önkormányzati szövetségei március 6-án közösen kezdeményezték, hogy az önkormányzati rendszer tízéves évfordulója tiszteletére szeptember 30-án ünnepi eseményre kerüljön sor. A magyar önkormányzatok között címet javasolták a rendezvénynek. A hét országos szövetség elnökének aláírásával megjelent felhívás azt is szorgalmazta, hogy a jövő évezredtől Magyarországon szeptember 30-a legyen a Helyi Önkormányzatok Napja. A hetek kívánsága valóra vált, az Orbán-kormány előterjesztésében június 13-án az Országgyűlés 57/2000. (VI. 16.) OGY határozatával a helyi önkormányzati rendszer létrejöttének tizedik évfordulója tiszteletére szeptember 30-át, az első helyhatósági választások napját a Helyi Önkormányzatok Napjává nyilvánította. Az Országgyűlés felhívta az önkormányzatokat, az érdek-képviseleti, szakmai szervezeteket, és egyúttal felkérte a polgárokat, hogy a 10. évfordulón, illetve ettől kezdődően ezen az emléknapon közösen, méltó keretek között emlékezzenek meg a demokratikus jogállam kiépülésének e meghatározó, jeles eseményéről. A határozati javaslatot minden parlamenti párt és szinte valamennyi bizottság támogatta, még a döntés előtt az önkormányzati bizottság ülésén elhangzott: a kormány támogatását is élvező, feltehetően nem egyszeri alkalomra mind az önkormányzati érdekszövetségek, mind az egyes önkormányzatok készülnek, a megemlékezésre szeptember 30-nál, megalakulásuk tízéves évfordulójánál nem is lehetne méltóbb időpontot találni. A javaslatot támogatók kiemelték az önkormányzatok szerepét a demokrácia intézményrendszerének megszilárdulásában. Az SZDSZ nevében Kóródi Mária alelnök rendkívüli értéknek minősítette az önkormányzatiságot, hozzátéve, hogy ennek a költségvetésben és az egyéb kormányzati támogatásokban is meg kellene nyilvánulnia. Tóth Imre (FKGP) reményét fejezte ki, hogy az ünnepből hagyomány lesz. Mint mondta, a megemlékezés ünnepélyességét fokozná, ha valamely, az önkormányzatoknak szánt elismerést e napon adnának át. Pozsgai Balázs (MSZP) a finanszírozás lehetőségeinek megteremtését hangsúlyozta, míg Bernáth Ildikó (Fidesz) a helyi demokrácia kiteljesedését méltatta. mint a karikacsapás Miután az Országgyűlés gyorsan és kedvezően döntött a Helyi Önkormányzatok Napja sorsáról, úgy tűnt, hogy minden úgy megy, mint a karikacsapás; a hét önkormányzati szövetség a Parlamentben közösen ünnepel majd szeptember 30-án. Ennek megfelelően, nem sokkal a határozati javaslat elfogadása után, Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára egy nyilatkozatában arról számolt be, hogy az előkészületek megkezdődtek; az ünnepség fővédnökének a köztársasági elnököt (Mádl Ferencet), a miniszterelnököt (Orbán Viktort) és a parlament elnökét (Áder Jánost) szeretnék megnyerni. A rendezvény fő szponzora az OTP lesz, s mivel a TÖOSZ maga is tesz az elismerésre javaslatot, az ünnepség alkalmával az önkormányzati szövetségeknek is lesz egy közös kitüntetésük. A főtitkár végül reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben az önkormányzatok házának ügye is a bizottsági ülés elé kerülhet majd Azonban a remény csak remény maradt, és a sikersztorinak itt vége szakadt. Az első Helyi Önkormányzatok Napját szeptember 30-án a Budapesti Kongresszusi Központban tartották. A tervezett parlamenti helyszínt, a köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, valamint a parlament elnökét a fővédnöknek nem sikerült megnyerni. Hiába ült a Parlamentben harmincnyolc polgármester/országgyűlési képviselő, közülük hárman önkormányzati szövetségek vezetői voltak (Endre Sándor MÖOSZ, Layer József MÖSZT, Gémesy György MÖSZ). A kudarcról az önkormányzatok napján vezérszónokként Hosszúhetény polgármestere, a KÖSZ elnöke Nádor Rudolfné keserű mondatokban emlékezett: Az emberi lét alapigénye a boldogságkeresés. Állíthatom, hogy mi, Magyarország lakói, állampolgárai boldogok akartunk, akarunk lenni. Akkor is, ha talán szegény rokonoknak tekintenek bennünket, akikért nem illik fővédnökséget vállalni, akiket nem lehet a tisztaszobába beengedni. Akkor is, ha jólneveltségünk és kulturáltságunk foka nem üti meg a mértéket. E hiányosságokkal naponta meg kell küzdenünk a legalacsonyabb szinttől a legmagasabbakig a 60 fős településtől a parlamentig. Mégis mondom: boldog születésnapot! (Forrás: ÖN-KOR-KÉP, szept. 1. old.) Igaz, hogy az önkormányzatok napját az ünnepeltek kormányzati közreműködés nélkül tartották, azért a Fideszes polgármestereknek volt hatásuk a kormányzati munkára. Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára szeptember 14-én megalakult az Önkormányzati Tanácsadó Testület azzal a céllal, hogy tagjai vessék fel mindazokat a javaslatokat költségvetéssel, törvénykezéssel stb. kapcsolatban, amelyek segítik az önkormányzatok munkáját. Az Önkormányzati Tanácsadó Testület tagjai voltak: Bóka István, Búza Attila, Favella Sándor, Kósa Lajos, Kovács Zoltán, Mitnyan György, Szita Károly és Ódor Ferenc. (Forrás: ÖN-KOR-KÉP okt. nov. 12. old. ) 18 ÖN KOR KÉP szám