KÖZTELEK KÖZ-ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik minden szerdán és szombaton.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZTELEK KÖZ-ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik minden szerdán és szombaton."

Átírás

1 XI. Évfolyam. Budapest, márczius hó í 28. (982.) szám. KÖZTELEK KÖZ-ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik minden szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ingyen kapják. Nem tagoknak"előfizetési dij: Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Budapest (Köztelek), Üllől-út 35. szám, Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre Főszerkesztő és kiadásért felelős : Forster Géza az OMGE. igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az OMGE. sz Kéziratokat a szerkesztőség nem küld viss: AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken márczius 22. d. u. 4 órakor Építési bizottság ülése. márczius hó 26. d. u. 4 órakor. OMGE. kivándorlási bizottságának ülése. márczius hó 27. d. u. 4 órakor. Közgazdasági szakosztály ülése. márczius hó 28. d. u. 4 órakor. Gazdatisztek Orsz. Egyesületének választmányi ülése. márczius hó 31. d. e. 10 órakor. Tejtermelők Orsz. Egyesületének közgyűlése. Meghívó Az OMGE" közgazdasági szakosztályának f. évi márczius hó 27-én, azaz szerdán d. u. 1 órakor tartandó ülésére. Tárgyak: 1. Az uzsoráról a magyar polgári törvénykönyv tervezetében. Előadó: dr. Csillag Gyula. 2. Sáros-vármegyei gazdasági egyesület átirata a munkás- és cseléd segélypénztárról alkotott évi XVI.-dik törvényczikk módosítás tárgyában. 3. Magyar malátagyárosok egyesületének emlékirata a vám és kereskedelmi szerződések - megújítása alkalmából érvényre juttatandó kívánalmaik tárgyában 4. Temes-vármegyei gazdasági egyesület átirata. Budapesten, évi márczius Jió 15-én. Gróf Zselénski Róbert a szakosztály elnöke. Felhívás. A magyar kir. államvasutak gépgyára uj rendszerű gazdasági gépeket fog legközelebb forgalomba hozni, melyek gyártása most van folyamatban. A gépgyár igazgatósága a dolog iránt érdeklődő gazdáknak lehetővé kivánja tenni különösen az arató-gépek gyártásának megszemlélését s bemutatni kivánja egyúttal gépgyári telepét is. Ebből folyólag az OMGE. műszaki bizottsága és ipari szakosztálya csoportos kirándulást rendez a MÁV. gépgyári telepének megszemlélésére, márczius hó 23-án. Találkozás 23-án d. e. s /410 órakor a népszinház-utczai villamos induló-állo- vevők által vásárolva. Ha tekintetbe veszszük, hogy ezek közül egy főúr 8-at falusi használatra, 6-ot lókeréskedők vettek, elszomoritóan hat fővárosunk fogyasztási képessége. Az Andrássy- és Stefánia-ut látogatói észrevehetik, mennyire fogy évről-évre a fogatok száma, egy négyes megjelenése eseményszámba megy s egy másánál (Népszinház, Rókus-kórház előtt), indulás d. e. 10 órakor. Ugyanaznap délután tervbe van véve a Ganz-gyár villamos osztályának megtekintése, melynek megtekintését a gyár igazgatósága szives volt engedélyezni. Találkozás 3 /44 órakor a nyugati pályaudvar előtti villamos végállomásnál. Indulás d. u. 4 órakor. Felkérem t. gazdatársaimat, hogy a jelzett helyen és időben minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Igazgató. Lótenyésztési bizottság ülése. (1901. márczius 8.) Jelen voltak: gróf Andrássy Sándor elnöklete alatt gróf Dessewffy Aurél, Forster Géza, dr. Hutyra Ferencz, Jeszenszky Pál, Kovács Sebestyén. Endre, Lestyánszky Sándor, IÁpthay István, Lossonczy Mihály és gróf Széchenyi Imre bizottsági tagok. Gróf Andrássy Sándor a bizottság elnöke az ülést megnyitja s javaslatot terjeszt elő a lóértékesitésnek a fővárosban való szervezésére nézve. Hosszabb indokolással előterjesztett javaslata oda konkludál, hogy ezügyben az egyesület felterjesztést intézzen a fővároshoz valamint a földmivelésügyi ós kereskedelemügyi miniszterekhez, hogy az egyesületnek ezirányu kérését pártolja az illetékes faktoroknál. A bizottság ily értelemben határoz. Gróf Andrássy Sándornak erre vonatkozó javaslatát az alábbiakban szó szerint közöljük: A ménestulajdonosoktól szerzett informáczióim szerint a luxuslövak értékesítésénél fővárosunk nem képez fogyasztási piaczot. Az 1894-ik év óta tartott luxuslóvásárok eladási jegyzéke szerint összesen 23 drb, 1600 korona vagy azonfelüli értékű ló lett budapesti szép fogat láttára bámulva fordulnak meg az emberek. Lovas mindég kevés volt, de most csak paripákat járató tiszti szolgát lehet látni. A luxusló iránti kereslet hanyatlása abban rejlik, hogy nincs hely azokat használni, mutogatni. A nyugati államok fővárosairól nem is szólva, minden nagyobb városban is gondoskodva van a czélnak megfelelő kocsikázó és lovagló utakról. Szégyenletes és érthetetlen, hogy éppen az állítólag lovasnak született nemzet, fővárosa feledkezik meg teljesen a nemzeti passzióknak tért nyitni. A főváros szabja a divatokat és ez ugy van az egész világon, Ha a nagyobb vidéki városokban hallják, hogy Pesten elegáns dolog lovagolni, kocsizni, a vidéki városokban is rajta lesznek, hogy kocsikázásra és lovaglásra berendezkedjenek. Igaz ugyan, hogy nekünk csak a lótenyésztés szempontjából kell ezen ügygyei foglalkoz- Mai számunk 'íl oldal.

2 470 KÖZTELEK, MÁRCZIUS HÓ SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. nunk, azért még sem mulaszthatjuk el a főváros figyelmét fölhívni azon körülményre, hogy a lovagló és a. kocsizó sport igen sok iparágnak ad keresetet. Elsősorban a nyerges és kocsigyártó-ipeírnak és indirekt a bőriparnak is. A honi csekély fogyasztás miatt a finom nyerges bőrök mind külföldről importáltatnak, a mi alól pedig megfelelő intézkedések esetén könnyen emmanczipálhatnánk magunkat. Továbbá a szabó, kalapos, czipész iparoknak is jól esnék a sok finom libéria készítése. A női szabóipar is nagyobblendületet venne a lovagló és a diszes magánfogatok bemutatásánál szükséges sokkal gazdagabb ruházati czikkek iránt nyilvánuló kereslet folytán. Nem akarjuk fölsorolni mindazon előnyöket, melyek vagyonos emberek hasznos költekezésre való ingerlése által a fővárosra háramolnának. De konstatálnunk kell, hogy a nagy városok fényét, iparuk és' müvészetük föllendülését, csak az ott költő vagyonos osztálynak köszönhetik, szükségesnek véljük tehát, hogy a, mi szép fővárosunkban is meghonosítsunk oly intézményeket, amelyek a vagyonos embereket idevonzák. Mikor legnagyobb a vagyonos idegenforgalom Budapesten? A lóversenyek alkalmával, ahova mindég sok vagyonos ember tódul. Ha a székes-főváros hajlandó a lóértékesités és a vele járó számtalan iparág segélyére jönni, szükséges: 1. A Stefánia-utat a kocsikázásra alkalmassá tenni olymódon, hogy a) a kikövezett gyalogjárók fölszedessenek,, b) hogy macadamja legalább olyan karban tartassák fenn, mint egy középszerű országút. Amennyire kellemes lehet a városi embernek a jó kövezet, épp annyira undorodik tőle a lókedvelő sebes lóval, stepperrel nem lehet a ló lába veszélyeztetése nélkül, a kövezett átjárókon keresztül hajtani s ezenkívül mivel minden ilyen átjárón való áthajtás két erős zöttyenéssel jár, igen kellemetlen rajta keresztül hajtani. A kora délutáni por, az öntözés utáni sár, mely a Stefánia-utat az Alföld régmúlt közlekedési vitaihoz teszi hasonlóvá, botrányos állapot. Ezek miatt a kocsi, szerszám, ruha tönkremegy. A lovagló-sport, mely az egész müveit világ egy kedves foglalkozását képezi, teljesen pang, nagy részben erre alkalmas utak miatt. Ép ezért szükséges volná 1. az Andrássy-uti lovagló utat jókarban tartani, 2. az ezredéves emlékoszloptól jobbra legalább 20 m. széles, kizárólag lovasoknak föntartott ufat hasítani ki a víztoronyig s egy a tavat megkerülő széles második utat készíteni. Nem mulaszthatom el a főváros figyelmét arra a körülményre is fölhívni, hogy igen nagy haszonnal jár a budapesti tartózkodást vagyonos embereknek kedveltté tenni. Bosszul esik a pénzüket, szórni akaró embereket mindig csak a külföldön találni és mivel a gazdag embernek első dolga lovat tartani, ne méltóztassék fenti észrevételemet kicsinyelni, és mellőzni. Javasolom tehát, méltóztasson a fővárosnak minél előbb egy tanácskozmányt összehívni, hógy a. bajokat élőszóval előadva, azokon mielőbb segíteni lehessen. Említésre méltónak tartom még, hogy a főváros utczái burkolásánál folytatott politika "nem helyes s a drága luxus-lovak használatát ^teljesen lehetetlenné teszi. London, Páris, :,vagy Berlin, fa-, mac adam-, vagy aszfaltburkolatain papucsra vasalt lovakkal járnak s a i lovak elesését a burkolat folytonos jókarban Karfásával akadályozzák. Budapesten azonban ;'a nagy gránitkoczkákon csak élesre vasalt ijlóval lehet járni s az aszfalt végzetes az igy.vasalt lóra, amelyen csakis igen jámbor állatokkal s óvatosan lehet hajtani. Az országos lótenyésztés iránya a telivér lés arabs tenyésztése, ilyenekkel pedig élesre..vasalva, aszfaltra lépni nem lehet. Szakítani Jkell tehát az eddigi rendszerrel s vagy az egyik, vagy a másik burkolási módot-kell elfogadni, inert a jelenlegi állapot- föntartása f a magyar lótenyésztés igen nagy kárára van s azon. tanunk lehet arra, hogy a baj vagy teljesen megszűnik, vagy a minimumra' csökkén s ha ez a vagyonos emberek, kik unják azaszfalt folytonos kórülését, de amellett szenvedélyes lótartók, még nagyobb számban fogják a fővárosban helyzet beáll, akkor a kormányzat teljesen indokoltan azt mondatj a,, hogy megszűnt, a baj, tehát a való tartózkodást kerülni. vizsgálatot beszünteti, mert intencziója nem lehet. Végül a nyugati államok nagyvárosainak az hogy a forgalmat indokolatlanul korlátozza. vidéke állandóan kirándulás czéljául szolgál, ' Kéri a bizottságot, hogy legalább az első év a pesti oldalon azonban olyan kis hely, ahová eredményét várja be és akkor foglaljon állást érdemes volna kirándulni, nincs. A budai szép helyek elérhetetlenek, az utak minden kritikán alól rosszak; kívánatos a tekintetben, hogy a lóforgalmat korlátozó ezen intézkedése beszüntettessék. Gróf Széchenyi Imre attól fél, hogy a volna tehát, ha a főváros kirándulási helyekről földmivelésügyi kormány ezen intézkedésével s azok hozzáférhetőségéről is gondoskodna. túllő e czélon, mert azért, hogy néhány köz- Ha figyelembe méltóztatnak venni, hogy Francziaországban körülbelül 1, igen jól. fizetett munkás kizárólag luxusiparral foglalkozik, könnyű belátni, hogy kívánságaink teljesítése nem a vagyontalanok bosszantására, hanem Lovak vasúti szállítása. Az ülés második tárgyát képezte az állategészségügyi törvény következtében az állatok, ixiuil felmeiull nehézségek szanálása. Az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló törvény egyik szakasza ugyanis akként intézkedik, hogy minden a vasúton feladandó lovat a bevaggonozás előtt állatorvossal kell felülvizsgáltatni. A törvény ezen intézkedése a lótenyésztő gazdaközönségnek nagy hátrányára van, ennélfogva kívánatos volna, hogy a kormány könnyítene a jelenlegi helyzeten. Miután e tekintetben a bi/ol',i<! /t lesen alapos tájékozódást tartott szükségesnek, az ülést előzőleg elhatározta, hogy felkéri Lestyánszlcy Sándor dr. miniszteri tanácsost, és dr. Hutyra Ferenczet az ülésen való megjelenésre és a bizottság tájékoztatására. LestyánszTcy Sándor: a következőkben adja elő az ügyre nézve felvilágosításait. A földmivelésügyi kormányt a szigorúbb intézkedésekre az az indok vezette, hogy lóállományunkból a takonykórt kiirtani igyekszik, ami okvetlen szükséges, már csak azért is, mert Ausztria hangsúlyozta, hogyha Magyarországon valamely radikális intézkedést léptettetnek életbe a baj meggátlására, kénytelen lesz azon jogával élni, hogy a fertőzött területekről a kivitelt lehetetlenné. fogja tenni. A kormányzat kénytelen volt tehát az óvintézkedésekről gondoskodni s az első intézkedés 1899 évi január hóban történt, midőn kimondatott, hogy a lovaknak a vasúton való szállításánál, ugy a ki-, mint a berakásánál a vizsgálat állatorvos által foganatosítandó. Ennek az intézkedésnek meg is. volt a hatása, azonban ekkor a határon lábon vitték át- a beteg állatokat, minek folytán nem maradt más hátra, minthogy a kormányzat a belföldi forgalomra is kiterjesztette, a vizsgálatot, hogy igy lehetetlenné tegye' a gyanús és beteg lovaknak a forgalomba való kerülését. Ennek az intézkedésnek a hatása már szembeszökően mutatkozik, amennyiben még a mult év márczius havában Magyarországon ' 69 község lóállománya volt takonykórral fertőzve, az idén már csak. 45 ily község van. A bizottság'tájékoztatásául megjegyzi, hogy 1899-ben 111 község volt fertőzve, 1900-ban már csak 86 és az idén 45, ugy hogy az egészségügyi viszonyok* ma már sokkal jobbak nálunk, mint Németországban, hol az idén 58 község van fertőzve. A helyzet javulása nagyrészt az uj törvény életbeléptetése alkalmával elrendelt szigorú óvintézkedéseknek köszönhető. Ily viszonyok között szóló nézete szerint á forgalom bárminemű könnyítését akkor volna csak indokolt szorgalmazni, hogyha megszűnne az ok, ami miatt ezen rendelkezés megtétetett. Szólónak reménye van arra,.hogy az állategészségügy államosítása következtében ezen ok mielőbb meg fog szűnni, az állatvizsgálatok rendkívüli pontossággal teljesíttetnek, az állatvásárok szigorúan ellenőriztetnek s hogyha a hatósági közegek pontosan fogják teljesíteni kötelességeiket, akkor számi- ségben a takony-kór fellépett, ily korlátozó intézkedések az egész országra nem terjeszthetők ki. Szerinte 'elégtétetnék Ausztria kívánalmának azzal, ha az exportálandó lovak a határállomásokon vizsgáltatnának meg. Kovács Sebestyén Endre elismeri a kormányzat jóindulatát ez intézkedések életbelép- az előbbiek anyagi jólétének javára fognak szolgálni. tetéséről, melyekre - égető szükség. volt, de valamely tekintetben könnyítést mégis tehetne a kormány. Lossonczy Mihály azon nézetben van, hogy nem volna czélszerü ezen intézkedést most, mikor már az életbeléptetés kezdetén iu LestyánszTcy Sándor: Azon kívánalmat, hogy a határállomásokon vizsgáltassanak meg az exportálandó lovak, lehetetlen keresztülvinni, mert a vasúton szállított lovakat nem lehet egy negyedóra alatt megvizsgálni, ép azért kell a felrakás alkalmával a vizsgálatot eszközölni. Dr. Hutyra Ferencz s Forster Géza szólottak még a kérdéshez s utóbbi azt tartja, hogy a külföldi forgalomban tényleg fentartandó a vizsgálat, de a belföldi forgalom akadályozása ily szigora intézkedéssel fölösleges. Gróf Dessewffy Aurél a maga részéről minden oly intézkedést, amely ugy a szarvasmarhánál, mint a lovaknál az állategészségügy javítását kontemplálja, melegen.üdvözöl s kivált az olyan intézkedéseket, amelyek külföldi forgalmunkra vonatkoznak. Szóló is azon véleményben van, hogy a földmivelésügyi kormányzat a legszigorúbban hajtsa végre a törvénynek ezen ellenőrzését oly állatoknál és lovaknál, amelyek külföldre szállíttatnak. Nézete szerint továbbá annak kimondása volna kívánatos, hogy vasútra ne lehessen feladni oly járásokból lovakat, ahol fertőzött udvarok vannak, s intézkedésnek kellene történnie arra nézve, hogy a fővárosba behozott lovak állatorvosilag megvizsgáltassanak még az esetre is, hogyha lábon hajtatnak be. Ezen három esettől eltekintve azonban az elrendelt szigorú intézkedések könyitését kéri. Gróf Andrássy Sándor elnök' előtte szóló nézetét osztja,s a szigorító intézkedéseket- a külföldre való szállításnál okvetlenül felkéri tartani. Javasolja, hogy gróf Dessewffy Aurél propoziczióját fogadja el a bizottság. Többek hozzászólása után a bizottság gróf Dessewffy Aurél javaslatát fogadja el és oly'értelemben intéz felterjesztést a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a fertőzés megakadályozása végett az állatorvosi vizsgálat konczentráltassék és szorittassék a külföldi forgalomra, továbbá a fertőzött községek járásaira oly módon, hogy" azokból" állatorvosi vizsgálat nélkül még a belforgalomba se lehessen vasútra adni lovakat. Egyébként pedig az általánosan elrendelt szigorú intézkedések könnyítését fogja a bizottság a kormánytól várni. A vidék érdeke. A kassai agrárgyülés határozatai alapján a. M a g y a r Gazdaszövetség feliratot intézett H e g e d ű s S á n d o r kereskedelmi miniszterhez a vidéki városok és a m a g y a r ipar fejlesztése érdekében. Erre a feliratra Hegedűs miniszter válasza megérkezett. N e m h o l m i sablonos. válasz ez, h a n e m

3 22. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK,' MÁRCZIUS HÓ p r o g r a m m s z e r ü kifejtése a z o k n a k a kormányzati törekvéseknek, amelyek a m a g y a r vidékek iparfejlesztés utján való megerősítésére irányulnak. A m i a kassai agrárgyülést felszólalásra késztette, az a s z o m o r ú jelenség volt, hogy erős vidéki k ö z p o n t o k kifejlődni n e m tudtak ebben az országban, mert közgazdasági életünk vérkeringése olyan szabályok szerint v a n berendezvé', h o g y a vidéktől elvont erők a természetes czirkuláczió utján n e m pótoltatnak, h a n e m m i n d e n ütér a fővárosba vezet, ideczentralizálja művészetet, tudományt, kereskedelmet és ipart. Magyarországban csak egy nagy város van, amely igazi góczpontja az ipari és kereskedelmi életnek s ez Budapest. Fejlődésének káprázatos gyorsasága mellett nagy vidékeink góczpontjai csigaléptekkel haladnak a fejlődés utján, mert az országnak, k o r m á n y n a k, társadalomnak egész figyelmét, alkotási vágyát és pénzerejét ez a magyarországi Páris köti le. E n n e k következtében közgazdasági életünk terén nincs m e g a kellő tagoltság, a kellő szervezettség, nincsenek hatalmas, gazdasági és kulturális központjaink, amelyek a vidéki kultura produkt u m a i n a k gvüjtő és levezető csatornáivá válnának. N e m lehet u g y á n m o n d a n i, hogy vidéki városaink lakossága n e szaporodott volna valamit, sőt ezt az uj népszámlálás eredményeinek alapján itt-ott konstatálhatjuk is. A z o n b a n az emberszaporodás n e m jelent m é g egyúttal gazdasági megerősödést is. K ü l ö n ö s e n n e m akkor, amikor egy oldalról a városi lakosság szaporodásának, másik oldalról a falusi hajlékok kiürülése felél meg. Aki mezőgazdasági téren nem. boldogul, vagy m o d e r n igényeit ott kielégíteni n e m tudja, az a városba özönlik szerencsét keresni. A statisztikus megállapítja a város szaporodását és örömtelt következtetéseket v o n le a városok fejlődésére n é z v e ; m i azonb a n látjuk a beözönlőket, m i n t proletárokat, munkanélkülieket és n y o m o r g ó k a t s érezzük, h o g y itt n e m a városok m a g á b a szivó ereje érvényesült, h a n e m a városok egyszerűen utolsó menhelyeivé váltak a keresetnélkülieknek és m i n d a z o k n a k, akikn e k m á r csak m o r z s á k jutnak a m e z ő - gazdaság teritett asztaláról. Vissza kell adni a vidéknek a tőle elvont erőket : ez volt tulajdonképen alaphangja a gazdaszövetség feliratának és a kereskedelmi miniszter is ezen az alapon tárgyalja a kérdést. H e g e d ű s miniszter a vidék gazdasági erejének rekonstruálására az iparpolitika eszközeivel siet és tagadhatlan, h o g y e tekintetb e n nagy és elhanyagolt erőforrások kihasználására nyilik alkalom. A terv, a módozat, m e l y szerint a kereskedelmi miniszter a vidék erőforrásait kiaknázni és gyümölcsözővé tenni igyekszik, kapcsolatba h o z v a a mezőgazdasági termelést az ipari foglalkozással: e n n e k tanulságos és szép reményekre jogosító fejtegetése foglaltatik a miniszter leiratában. Sőt n e m - csak a jövő feladatainak körvonalozásában m e r ü l ki az a leirat, de helyt foglalnak ebben olyan hivatkozások is, amelyek meggyőzhetik és megnyugtathatják a közvéleményt a b b a n az irányban is, h o g y Hegedűs kereskedelmi miniszter a vidék gazdasági megerősítésében látta eddig is egyik legfontosabb feladatát az iparpolitikának. M i d ő n a leiratot alább ismertetjük, őszinte köszönetet m o n d u n k a kereskedelmi miniszternek, aki ezen meleg, m é l y e n átgondolt s a legjobb intenczióktól áthatott leiratával egyfelől a m ű k ö d é s e iránti bizalmat erősítette meg, másfelől hathatós bizonyítékát adta fejtegetéseivel annak, hogy a mezőgazdaság és az ipar érdekei között a sokat hangoztatott összhang m e g v a n az élet valóságában is és a gazdatársadalom előharczosai sem értelmezik m á s k é p p e n ezt az összhangot, mint a kereskedelmi miniszter. B. B.!/< l/eh iir/, /,, i I,,,1 s ín leirata a. Gazda szövetséghez. A Magyar Gazdaszövetség szives volt nekem megküldeni a középosztály bajainak földerítésére és az orvoslás módjainak kikutatása végett Kassán tartott kongresszus határozatait, különösen felhivafigyelmemetazokra az értekezésekre ós határozatokra, melyek az iparra és a városi középosztály helyzetére vonatkoznak. Mielőtt a vezetésem alatt álló tárczát közelebbről érdeklő és különös figyelmembe ajánlott két tárgyra térnék, amelyeket fontosságuk szerint kivánok méltatni, őszinte örömemnek adok kifejezést azon örvendetes tény íölött, hogy a Magyar Gazdaszövetség, mint a gazdák érdekeinek képviseletére ós védelmére alakult társadalmi szervezet, tanácskozásai körébe az ipari érdekeket is bevonta, amiben azon örvendetes jelenség megnyilatkozását látóm, hogy a gazdaközönség is át van hatva attól a tudattól és méltányolja maga részéről is annak fontosságát, hogy a földmivelés, ipar és kereskede- ' lem egymásra utalvák es helyes irányú közgazdasági fejlődés hazánkban csak ugy biztositható, ha e három egymásra utalt termesztési tényező közötti összhang mind bensőbbé tétetik, amire magam részéről működésemben kezdettől fogva törekedtem. Ha ezen. érdekközösséget a maga tisztaságában, menten minden egyoldalú túlzástól ápolni fogjuk a jövőben is, akkor mindhárom tényező és ezek révén az ország valódi érdekeit fogjuk előmozdítani, mely törekvésében a szövetséget minden rendelkezésemre álló eszközzel támogatni kész vagyok. Áttérve már most a kongresszus emiitett határozataira, ezek közül a vezetésem alatt, álló tárczát első sorban az ipar helyzetére vonatkozók érintik, melyekben a kongresszus kimondotta, hogy a mezőgazdaság intenzivebbé tétele czéljából az állam által támogatandók azok az iparágak, melyek a hazai mező- pesti szövetkezetek ezen idő alatt 62,383' korona állami támogatást nyertek, addig a vidéken gazdaság termékeit dolgozzák föl, hogy a mezőgazdasági termékeket földolgozó háziipar a hitellyeztem. levőknek 276,218 korona támogatást engedészövetkezetekkel kapcsolatosan ugy, szervezendő, hogy a termesztők családjuk tagjainak általános iparpolitikai és különlegesen háziipari Ami már most az említett kongresszus bevonásával terményeiket akár külön, akár vonatkozású határozatait illeti, azokra is közös műhelyekben dolgozzák fel és az értékesítést a szövetkezeti központok teljesítsék ; hogy az iparfejlesztési politika terjessze ki figyelmét hazánk mérhetetlen vizi erejének ipari hajtó erő gyanánt való. felhasználásra ; hogy iparunk kormányzati rendszabályokkal hathatósan támogattassék; hogy iparoktatásunk a megkezdeti irányban fejlesztessék; hogy az ipartörvény megfelelően módosittassék, nevezetesen az ipartestületi intézmény kötelező tételével; hogy a betegsegélyezés kiterjesztessék a kisiparosokra is; végül, hogy az- ipartestületekkel kapcsolatosan honosittassék meg a szövetkezetek minden faja, még pedig széleskörű állami támogatással. Másodsorban érintik tárczám ügykörét a városi középosztály ügyében hozott határozatok, illetőleg azok közül az, hogy közgazdasági politikánk o'iy irányt vegyen, mely a helyi központok fejlődésének kedvez és azokat elömozditja. Én egész működésemben kiváló gondot forditok ós fordítottam kezdettől fogva a vidéki városok érdekeire. A vidéki városok legfőbb tényezője az ipar és kereskedelem, ennek képviselői alkották mindenkor az igazi városi elemet, ennélfogva elsősorban i.zen elem erősítése, érdekeinek istápolása, i /vő fejlődésének biztos és. reális alapokon \ aló előmozdítása szükséges, amit minden rendelkezésemre álló eszközzel igyekeztem eddig megtenni. Ezek érdekében alkottam meg az évi XXV. törvényczikket az ipartörvénynek a megrendelések gyűjtésére vonatkozó rendelkezései módosításáról; első sorban ezek érdekeit kivá : nom védeni a tisztességtelen versenyről alkotandó törvénynyel és ugyanez a czél nyilatkozott meg a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló évi XLIX. törvényczikkben is, melynek indokolásában rámutattam annak feltétlen szükséges voltára, hogy a vidéki középpontok erősítése és teremtése szempontjából a gyáripar arra terelendő, nem hanyagolva el természetesen a székesfőváros gazdasági érdekeit sem. Ugyanily irányú intézkedéseim közé tartozik a vidéki malmok kivitelképességének emelése, az e czélból életbeléptetett uj tarifák által, melyeknek eredménye az, hogy mig eddig a vidéki malmok az ország lisztkivitelében csak mintegy 8%-ig vettek részt, ma már mintegy háromszorosára, kereken mintegy 24 százalékra emelkedett. De ettől még el is tekintve, ugy ezeknek fokozottabb üzeme, mint az uj gyárak létesítése, mind az összes helyi tényezők nagy előnyére válnak, mire nézve talán, elég arra a nagy befolyásra utalnom, melyet ily nagy telet pek, nagy munkáslétszámukkal a helyi piaczra és ezáltal az egész városra gyakorolnak,.. '. Különös gondoskodásom tárgyát képezi a vidéki kisipar, ami kitűnik abból is, hogy az ujabb időben két év óta létesített, uj iparoktatási intézetek közül csak egy esett Budapestre, három pedig vidéki városokra, amint általában a 24 állami iparoktatási intézet közül mindössze 5 van Budapesten^ 19 pedig vidéki városokban; hogy abból a ' koronát tevő összegből, melyet 1900-ban 73 kisv iparos, illetve társulatnak gépekkel való ellátására engedélyeztem, csak 70,211 korona jutott 13 budapesti iparosnak, 172,052 koronát pedig 60 vidéki városbeli kisiparos nyert; és hogy az 1899-ben és 1900-ban állami támogatással létesült ötven kisipari szövetkezet közül csak nyolcz van Budapesten, negyvenkettő pedig vidéki városokban, előbbi helyen 7.89, utóbbiakban 4343 kisiparost tömörítve a/jövő fejlődés remélhetőleg biztos eszköze, köré s mig a buda- megjelölni kívánom álláspontomat. A kongreszszus erre vonatkozó határozatai, három irányban csúcsosodnak ki: Az első irány a., gyáripart érinti, még pedig a földmivelés szempontjából; a második a házi- és kisipart szövetkezeti czélzattal; a harmadik az ipar szervezetére vonatkozik általában és erre nézve kiván részben irányelveket kijelölni. A gyáripart illetőleg mindig az volt elvem, hogy annak hazai viszonyok között első

4 472 KÖZTELEK, MÁRCZIUS HÓ SZÁM 11-Iív ÉVFOLYAM'. sorban és lehetőleg az őstermesztésen kell felépülnie, akár abban az értelemben, hogy annak a nyomon vélek módot találhatni anyagait dolgozza fel és mint ilyen az őstermelés anyagainak értékesítésére, illetőleg az őstermelők bányászat, kohászat, földmivelés érdekeinek közvetetlen előmozdítója; akár abban az értelemben, hogy az őstermelés szolgálatában álló czikkeket szolgáltassa és mint megvalósítása, ilyen annak segítségére legyen; akár pedig abban, hogy az őstermeléssel foglalkozók, tehát az ország lakosságának túlnyomó része által fogyasztott czikkeket állítsa elő, hogy igy az ország fogyasztásának nagyobb részét lehetőleg a hazai termelés revén biztosítsa, de ezzel egyidejűleg a földmivelésnek első sorban, de jeléntene, mely gazdasági az őstermelésnek általában itthon biztositva a fogyasztást és ezáltal lehetőleg emanczipálja azt a külföldtől. Ezen elvemnek a gyakori életbe való átültetése közepette, mely mezőgazdasági termékek feldolgozására alakult iparvállalatok támogatásában nyilvánul sajnosan kellett azonban tapasztalnom, hogy az állam ezirányu készséges támogatását legkevésbbé maguk az érdeket hazai tényezők veszik igénybe és még ilyen iparágaknál is a külföldi lökére vagyunk utalva, mire nézve talán elegendő arra az egy tényre utalnom, hogy a támogatásommal létesült és most is tervben levő konzervgyárakat egy kisebb vállalat kivételével külföldiek létesitik és tervezik, kiket hazai vállalkozás hiányában természetszerűleg készséggel támogattam ebben, csak azért, mert vele a mezőgazdaság érdekeit vélem támogatni. Mennyire másképpen alakulna azonban a helyzet, ha maguk birtokosaink akár önmaguk, álcár szövetkezve vagy társulva vállalkoznának az őstermeléssel, tehát saját birtokaikkal kapcsolatos mezőgazdasági iparágak üzésére; mily nagy nemzeti és államgazdasági jelentőséggel bírna, ha a magyar iparnak ez a nagy része ez alapon épülne föl: a magyar gazdaszövetséggel szemben bizonyára felesleges részletesebben kifejtenem. Arra sem kell vele szemben utalnom, hogy mily üdvös viszony fejlődik ki e réven ipar és gazdaság között, ami pedig mindkét termelési ág érdekében felette kívánatos. Éppen azért, amikor utalok arra, hogy iparpolitikám egyik sarkalatos tétele, miszerint hazai viszonyaink között a gyáriparnak első sorban az őstermelésre kell támaszkodnia: arra kérem a magyar gazdaszövetséget, kövessen engem a cselekvés terén, igyekezzék elvi határozatát tagjai, a magyar birtokosság körében gyakorlatba átültetni, azt a támogatást, melyet az állam más érdekek sérelme nélkül nyújthat, teljes mértékben fogja megtalálni. Egy része az iparpolitikának melyet az emiitett kongresszusi határozat érint a hazai vizierök értékesítése. Óhajként van a határozatban feltüntetve, mintha a jelenlegi iparpolitika mellőzné azt és éppen ezért reá kell itt mutatnom, hogy ez a vizierök felhasználásának ügye már régen tul van az első kezdeményezésen, amennyiben áthatva a vizierök okszerű felhasználásának nagy horderejétől, évről-évre a földmivelésügyi miniszter 'úrral együtt 24,000 koronát forditunk a vizierök szakszerű fölvételére, az ország egy része már fel is vétetett, másik részének felvétele munkában van. A kongresszus ugy a házi-, mint a kisipart különösen szövetkezeti uton véli fejlesztendőnek. Ami a kisipart illeti, ennek körében a szövetkezeti eszme bár nem a kivánt mértékben kezd mindinkább tért foglalni. Bár a hazái kisipar számbeli nagysága mellett ötven szövetkezet alakítása, illetve e czélra 5132 kisiparos tömörítése látszólag csekély, a viszonyok ismerője előtt bizony igen szép eredménynek fog tűnni, hogy sikerült ezeket két év alatt megalakítani, magukkal a kisiparosokkal közel nyolczszázezer korona üzletrészt jegyeztetni. Ezen a nyomon kívánok haladni tovább is, ezen kisiparunk tömegtermelésre utalt részének fokozatos regenerálására. Ámde a háziiparnak; szövetkezeti uton való fejlesztése teljesen uj kezdeményezés lenne. Maga az eszme nem uj, de uj lenne annak habár abban a részében, hogy kizárólag kis mezőgazdák hitelszövetkezetei keretében a gazda saját termésű anyagaira szorítkozva, talán meg is valósitható. Ebben az alakjában azonban nem tartozik tárczám ügykörébe, hanem a földmivelésügyi miniszter urhoz. Bármily szívesen lássam azonban a háziiparnak ezen alakulását is, mely kétségtelen haladást szempontból kettős fontosságú volna, amennyiben egyrészt elősegítené a kisgazda mellékterményeinek értékesítését, másrészt lekötné a gazdasági munkaerőt kül az értékesítés kérdése nézetem szerint állandóan nem lesz megoldható. De akkor, midőn háziipar fejlesztéséről van szó, nem mulaszthatom el, felhívni az érdekeltség figyelmét arra a körülményre, hogy a háziipar okszerű fejlesztése nemcsak abban á részében gazdasági érdek, ha az illetők saját termékeiket dolgozzák fel, hanem legalább ép oly nagy érdek más hazai anyagok megmunkálása, illetve feldolgozása tekintetében, mert mig egyrészt sokkal kisebb azoknak a rendes keresetre utaltaknak száma, kiknek saját termésük van, sem mint azoké, kiknek ez nincs, másrészt igen fontos közgazdasági, szocziális és nemzeti érdek, hogy a munkára képes elem munkát nyerjen és a nemzeti munka itthon az országban nyerjen megfelelő értékesítést. Közgazdaságilag fontos, mert e réven tetemesen volna növelhető a hazai termelés olyan czikkekben, melyek eddig túlnyomó mértékben vagy teljesen külföldről jönnek be és itt talán elég utalnom arra, hogy például 1899-ben csupán kosárárukban 589,800, szalmafonatokban 279,400, kőcsiszolatokban 316,600, fából készült gyermekjátékokban és paszomántárukban 4.787,600 korona értékű áru jött be külföldről, holott ezen czikkeknek nagyobbrésze hazai anyagokból itthon is elkészíthető lett volna éppen ugy háziiparilag, mint ahogyan külföldön is készítik. Csupán például kívántam ezeket felhozni pedig egész sorozata van az ilyen czikkeknek, amelyek kellő értékesítési szervezet mellett itthon családok ezrét foglalkoztathatnák. És itt kezdődik a kérdés szocziális oldala. A munkák nagyrésze nők által is végezhető, a. nők tehát, kik az ország számos vidékén magában a gazdasági munkában nem, vagy csak nagyon csekély mértékben vesznek részt, rendes keresethez jutnának, részt vehetnének a család terheinek viselésében és pedig olyan munkával, mely nem veszélyezteti sem a nőt, sem az anyát, amiben egyúttal fontos nemzeti érdek, a jövő generácziók egészséges fejlődésének biztosítása van. Az igy szervezendő háziipart készséggel karolom föl a rendelkezésemre álló eszközök keretében a legmesszebb menő módon, a mint hogy e czélra 1900-ban is 118,000 koronát fordítottam, némely helyeken és czikkekben igen figyelemre méltó eredménnyel, mely kétségkívül biztató a jövőre nézve is. Ebben a kérdésben is jelezve ezekben álláspontomat, áttérek most már végezetül a többször emiitett kongresszusnak azon határozataira, melyek az ipar szervezetére, nevezetesen az ipartörvény módosítására, az ipartestületi ' intézményre és arra vonatkoznak, hogy iparunk kormányzati rendszabályokkal hathatósan tárnogattassék és a közterhektől lehetőleg mentesittessék. Az ipartörvény módosításának kérdésével foglalkozom magam is, az erre vonatkozó munkálat folyamatban van és ennek rendjén megoldhatni remélem az ipartestületek kérdését is. Hogy mely irányban, arról természetesen nem nyilatkozhatom ez alkalommal, nem is volna itt helyén, de annyit mégis jelezhetek már itt is, hogy önkormányzati jogok kiterjesztésének vagyok hive. Ebből a szempontból kiváló súlyt kell helyeznem az ipartestületi intézménynek a jelen- oly időben is, midőn maga a szorosabb értelemben vett gazdaság szünetel, mindazonáltal utalnom kell itt és a szövetség figyelmét arra leginél helyesebb alapokon felépítendő szervezetére, hogy erőteljes iparpolitikai tényezőjévé válhassék, melyben az ipar bizonyos körének különösen felhívnom, az értékesítés kérdésére, összes érdekei ne csak egyesüljenek, hanem mint amely a háziipar fejlesztésének legnehezebben istápolást is találjanak, ahol az ipari közigaz- megoldható része. gatás némely önkormányzati funkeziói mellett Szükségesnek tartom a Gazdaszövetség mód nyujtassék az Iparfejlesztés. érdekeinek figyelmét már most utalni azokra a nehézségekre, melyek a háziipar fejlesztésénél fölmerülnek, különösen pedig arra, hogy ha szövetkezeti szolgálatára is, különösen annak az iparosképzést illető részében, mely téren ma még a központban is, de különösen a vidéken is igen sok a alapon kívántatnék a mezőgazdasággal teendő, de amely magának az iparosságnak kapcsolatos háziipart fejleszteni, cikkor sem közvetlen részvétele nélkül meg nem valósitható. nélkülözheti a hazafias kereskedelmet, mely nél- Nem általános rendszabályokkal kell nézetem szerint az iparosságon segiteni, hanem, az életből merített és az életnek szóló szervezettel egyrészt, amelyben sorsának intézésében maga is részt vehessen, komoly, jóakaró támogatásban másrészt, ír ely támogatás azonban ne lépje tul azt a határt, ahol az önállóság és egyéni cselekvés érintetik. Nem a lcöztehertől való mentesség az ideái, ez lehet átmeneti jellegű, mint a fejlődés előmozdítója, amint tényleg az nálunk akár az ipartestületekben, akár a szövetkezeti központ kebelében alakult kisipari szövetkezetek, akár a. háziipari vállalatok, akár pedig bizonyos gyári üzemnek ezidőszeririti tényleges adómentességét veszszük tekintetbe, egyaránt mentesek ezek a közterhek alól ideálisnak az ellenkező volna mondható, t. i. a közterhek könnyű elviselhetésére képessé kell tenni az ipart, izmossá, erőssé kell azt tenni, hogy erős tényezővé válva az állam teherviselő képességének előmozdításában a gazdasági élet változó természeti esélyei mellett szilárd, megingathatatlan alapot képezzen, melyre az állam a közszükségletek kielégítésében feltétlenül számíthasson. Az ilyen ipar legerősebb támasza a gazdaságnak. Ilyen ipart óhajtanék én teremteni Magyarországnak, ehhez a munkához kérem a magyar gazdaszövetség utján az ország nagy gazdaközönségének, mint legnagyobb fogyasztónak hathatós támogatását, nem hazafias álddzatokkal, amelyekre bármily nemesek legyenek is állandóan építeni nem lehet, hanem minden anyagi áldozat nélkül, a mindennapi élet szükségleteinek kielégítésénél. Ha a magyar ipar erre a támogatásra számíthat, akkor előbb-utóbb teljesen meg fog állani a maga lábán is, akkor megszűnik a közterhektől való mentesség szüksége, egészséges állapot fog teremtetni, melyben a mezőgazdaságnak legerősebb támasza a nagy belfogyasztó, a hazai ipar leend-. Maiiiarakodó állomások. Egy szürke, igénytelen kinézésű füzet lát évenkint a földmivelésügyi minisztériumban napvilágot, tartalmazván az összes magyarországi vasúti és marharakodó állomások jegyzékét. A jegyzék elsősorban is hivatalos használatára van rendelve a marharakodókhoz kirendelt állatorvos szakértőknek, azonkívül az élőállatok szállítása körül eljáró vasúti közegeknek. A marharakodó jegyzék azonban sokkal fontosabb szerepet játszik, mint azt az avatatlanok hinnék.

5 23. SZÁM ÍL-ÍK ÉVFOLYAM. KŐZTELEK, MÁRCZ1ÚS HÓ A sokféle kérdésből azonkívül'az ország egyes részein, de igen sok gazdánál, hizlalónál, állattenyésztőnél tapasztalható bizonytalanságból Ítélve, ezen kérdést még elég stirü sötétség veszi körül. Nem lesz tehát fölösleges, ha ezen 'kérdésről egyetmást ismételve elmondunk s egy kis gyenge mécsvilággal járulunk az ittott tapasztalható sötétség eloszlatásához. ha,nem a többi háziállatoké is, azért olyan Midőn évben a korszakot alkotó vásuti (hajó) állomások, melyek élőállatok bes kirakására szolgáló berendezéssel el vannak állategészségügyi (1888. évi VII. törvényczikk és annak végrehajtására kiadott 40,000/1888. látva s mint ilyenek a földmivelésügyi miniszter évi miniszteri rendelet) törvényt léptette életbe által engedélyezve is vannak, nem marharakodó az akkori földmivelés-, ipar- s kereskedelemügyi hanem átrakodó állomásoknak volnának helyesen nevezendők, annál is inkább, mert ma már minisztérium (akkor még e három resszort is elfért egy tető alatt, pedig talán nemsokára vannak vasúti állomások, melyek csupán lovak,- háromfelé oszlik) akkor szabályozás alá került vagy csupán sertések rak-odására vannak berendezve s mint csupán lórakodók, vagy csupán az állatszállítások ügye is. Az idézett törvény 20. -a és a végrehajtási rendelet 70. -a sorolták elő sertésrakodók vannak a minisztérium által is' azon szabályokat, melyek alapján a marhaszállitás ezentúl eszközlendő lesz. A legfőbb s legfélelmesebb betegség a keleti marhavész és ragadós száj- és körömfájás volt, a törvény legfőbb intézkedései tehát oda irányultak, hogy a szarvasmarhákat megóvják ezen bajoktól s az egymástól való befertőzéstől. (A többi, sokfélé uj, modern betegséget, melyek állatainkat ma megtizedelik, részben nem ismerték, ha ismerték is, nem tulajdonítottak nekik akkora fontosságot, mint ma már kell. Igaz az is, hogy az akkori ridegen tartott, edzett szervezetű állatokban nem is oly könnyen talált melegágyat" egy-egy nyavalya", mint mai időkben.) Az idézett törvény tehát alább következő -aiban csak aziránt gondoskodott, hogy a szarvarmarhák szállítása történjék az előirt szabályok szerint.. Kimondta ugyanis a 20. a) pontjában, hogy ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés vasúti szállításra csak szabályszerű marhalevéllel vehető föl", kimondta a 20.. b) pontjában: hogy a szállítandó állatok csak. azon helyre, illetőleg azon helyhez legközelebb eső marharakodásra berendezett vasúti vagy hajóállomásig vehetők föl, hová a marhalevél szól". Továbbá a 20.. c) pontjában: szarvasmarhák fölrakodásánál a kirendelt szakértők által állategészségügyi tekintetből megvizsgálandók". A 20.. f) pontjában: más országhói érkező szarvasmarha a lerakásnál a kirendelt szakértő által állategészségügyi tekintetből megvizsgálandó". Eddig a törvény idevágó intézkedései. A törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet ezenkívül még következőleg intézkedik. A végrehajtási rendelet 70.. a) pontja, a tör- törvény életbelépte után a kormányzat miniszteri rendelettel az idézett törvény s végrehajtási rendelet fölsorolt intézkedéseit a szarvasmarhákon kivül kiterjesztette, sertésre, juhra, kecskére, hat hónapon aluli borjura s legújabban lóra. is. A régi név: marharakodó, igy maradt meg ma is s miután ma már nemcsak szarvasmarhák vasúti s hajószállitása van szabályozva, engedélyezve. Ennyit tehát az elnevezésről. Az állatrakodó állomások tehát olyan vasúti, vagy hajóállomások, melyek 1. szarvas-' marhák, lovak, sertések, juhok be- és kirakására szolgáló berendezéssel vannak fölszerelve, 2. melyek a föidmivelesügyi miniszter által élőállatok fölvételére s kirakására vannak engedélyezve, 3. hová az állatokj be- s kirakásánál eszközlendő állategészségügyi (az állatok egészségi állapotának vizsgálata stb.) s állategészségügyrendőri (származási hely vészmentessége, marhalevél-vizsgálat, stb. előirt szabályok betartásáról valp meggyőződés stb.) vizsgálatok teljesítése végett állatorvos szakértő van kirendelve. Az állatrakodó berendezése, berakandó állatok elhelyezésére szolgáló korlátos különítmények (juhok, sertések számára a korláton fölül még deszkázott, különítmény, hogy a vasúti kocsiba való berakásig együtt maradjanak) kivül kétféle lehet. Lehet ugyanis: közönséges rakodó, szabványos rakodó. A szabványos rakodónál, kitéglázott, s (karbolineummal itatott) fával, deszkával fölépített külön rámpa van, megfelelő berendezéssel az egyszerű vasúti kocsikba való, s az emeletes vasúti kocsikba való be- s kirakodhatásra. (Kisebb állatokat ugyanis (juhot, sertést) a vasúti kocsik felsőbb emeleteibe, egy magasabb s menetelesebb rámpán lehet csak berakni. A közönséges rakodónál lovat, marhát, s kisebb állatokat a vasúti kocsikba, a rendszerint ottlévő árurakodóról raknak be egy deszkahidacska segélyével, sertést, juhot azonban a vasúti kocsik felső emeletébe egy kerekes mozgatható rakodó ponkkál. Hol ily kerekes rakodóponk "nincsen, ott az állatokat az emeletes vasúti kocsikba be, Magyarország bármely vasúti állomásán kirakhatok, föltéve természetesen, ha az állomás áz állatok kirakhatására rámpát vagy mozgó ponkot rendelkezésre adhat, vagy ad, avagy a szállító fél maga állit olyan berendezést, melynek segélyével az állatok (pl. a felső emeletből sertést, juhot) kirakhassa. Ily állatok tehát szakértői vizsgálat nélkül, marharakodóul nem engedélyezett állomáson is kirakhatok. Rendkívül érdekesen beszélnek" az idevágó statisztikai adatok és talán legjellegzetesebben ezen számok mutatják állattenyésztésünk haladását és állatkereskedelmünk növekedését ban összes marharakodó állomásunk nem volt több 400-nál ben a marharakodók száma körülbelül 600-ra rúgott, tiz év múlva pedig majd 50"li-al szaporodott meg, világosan tanúskodva arról, hogy az országbeli állapotforgalom lebonyolítására minél több s több pont szükséges s az állattenyésztés, hizlalás az ország mind több s több pontján követel magának forgalmának lebonyolítására alkalmat. Vasutak szerint a marharakodók következőleg oszlanak meg: 1899-ben 1900-ban marharakodó állomás MÁV. és az általa kezelt h. érd. vasutak Kassa oderbergi vasút Arad csanádi Eperjes bártfai Budapesti helyi érdekű vasút 5 6 Keszthely b.-szt.-györgyi 1 1 Mohács pécsi vasút Győr Sopron Ebenfurthi vasút Szamosvölgyi vasút Nagykároly somkuti vas.ut Ungvölgyi vasút Torontáli helyi érd.*) vasút 28 w Segesvár szt-ágothai vasút Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaság Duna gőzhajózási Társulat Összesen ben vott 1129 rakodó, 1900-ban van 1158 rakodó. Ebből vasúti hajó összesen A rakodók közül: 1899-ben 1900-ban csupán lórakodó marharakodó 3 4 vagy kocsikból kirakni nem lehet. A vasutak sertésrakodó azonban ezen ponkokat ide-oda küldözgetik, hol közhasználatra engedélyezve vény 20.. a) pontját még a következő kikötéssel toldja meg: vasúti szállításra. állatok Miután ezen ponkok ma itt, holnap más arra szükség vaií, vagy a szállítás bejelentetik. van " ' csak szabályszerű marhalevéllel és csak rakodásra berendezettállomáson vehetők föl." állomáson szolgálnak rendszerint sertések berakására, azért a gazdaközönség helyesen jár kizárólagos használatra (uradalmak, hizlalók, gyárak stb.) A,rendelet b) pontja: az állatok továbbítása el, ha óvatosságból, használat előtt alaposan Az évben történt változások. csak azon. helyig történhetik, amely helyre fertőtleníti maga is a juhot, tekintet nélkül arra, Rakodóbeszimtetés; a marhalevél (utolsó rovatában) irányittatott, hogy a vasútállomások azt jól, vagy rosszul fertőtlenítették-e (szabályszerint minden szállítás Szeged város (MÁV. vonalán) Széged-szeszgyár. ha pedig ezen helyen marharakodásra berendezett állomás nincsen, a továbbítás az ezen előtt s után fertőtleníteni a vasút kötelessége). Uj marha/rakodók engedélyezése: 1. MÁV. és a kezelése alatt álló h. érd. vasutakon: helyhez legközelebb eső ily állomásig eszközlendő.kép Ha esetleg a föntebb előadottakban kellő- 1. Arad város (MÁV. Neumann-szeszgyár (kizáró- megértetve nem volna, ugy a szállító gazdalagos használatra). A rendelet f) pontja: szarvasmarha, közönség tájékoztatása végett ismételve ideiktatom, 2. Pancsova város (Panosova-Petrovoszellói h. é. v.) hogy: csak a minisztérium által engedélyezett rakodó Pancsova-Temespart (közhasználatra).. állomásról és az arra kirendelt szakértő vizsgálata után szállítható". 1. Élőállatok vasúti vagy hajon való szállításánál az állatok csakis szakértői vizsgálat 3. Arad vármegye (MÁV.) Konop (közhasználatra). 4. Békés vármegye (MÁV.) Orosháza, Ludtcig Gott- A rendelet g) pontja: más országból érkező mellett és csakis olyan állomásokon vehetők fried sertésrakodó (előbb kizárólagos, majd később köz- szarvarmarha csak a minisztérium által engedélyezett rakodó állomáson és az arra kirendelt föl, akár belföldre, akár külföldre való szállításra, mely mint marharakodó állomás" a használatra). 5. Bihar vármegye (Bihari h. é. v.) Bályok (köz- szakértő, vizsgálata mellett rakható ki." földmivelésügyi miniszter által engedélyezve van. használatra). Miután az állategészségügyi törvény csak a 2. Más országból érkező állatok csakis 6. Bihar vármegye (Bihari h. é. v.) Széplak (közhasználatra). szarvasmarhák szállítását szabályozta s csak a szakértői vizsgálat mellett és csakis olyan szarvasmarhák föl- s lerakását kötötte eleinte állomáson rakhatók ki, mély mint marharakodó 7. Bihar vármegye (Mátra-körösvidéki h. é. v.) vasúti rakodó állomásokhoz, innét ered a neve állomás a földmivelésügyi miniszter által engedélyezve Erdőgyarak (közhasználatra). olyan állomásoknak, melyek rakodó berendezéssel van. birtak: marharakodó állomások. R ö v i d időre azonban az állategészségügyi 3. Magyarország területén szabályszerűen vasútra (hajóra) berakott állatok azonban

6 474 KÖZTELEK, MÁRCZIUS HÓ SZAM 11 -IK ÉVFOLYAM'. XYI-ik őszi luxuslóvásár » szeptember Pest vármegye (Félegyháza majssaí h. é. v.) Jász-Szt-László (közhasználatra). 13. Pest vármegye (Budapest lajosmízsei h. é. v.) Kispest Szt-Lormcz (közhasználatra). 14. Pozsony vármegye (Komárom dunaszei'dahelyi h. é. v.) Albár (közhasználatra). 15. Somogy vármegye (Kaposvár szigetvári h. é. v.) Szent-László (közhasználatra). 16. Sopron vármegye (Sopron pozsonyi h. é. v.) Fertőmajor (közhasználatra). 17. JSopron vármegye (Sopron-pozsonyi h.. é. v.) Szent-Margit-Buszt (közhasználatra). 18. Szilágy vármegye (Bihari h. é. V.) Szilágy- Nagyfalu (közhasználatra). 19. Torontál vármegye (Szeged-karlovai h. é. v.) Esztermajor (kozhasznalatra). 20. Ugocsa vármegye (MÁV.) Fekete-Ardó (közhasználatra). 2. Kassa oderbergi vasúton : 21. Árva vármegye (Árvavölgyi. h. é. v.) Tresztena (közhasználatra). 22. Trencsén vármegye (Zsolna rajeczi h. é. v.) Lietava Lucska (közhasználatra). 23. Trencsén vármegye. (Zsolna rajeczi h. é. v!): Rajecz (közhasználatra). 24. Trencsén vármegye (Zsolna^rajeczi h. é. v.) Rajecz-fürdő (közhasználatra). 4. Budapesti h. érd. vasúton:.25. Pest vármegye (Ráczkeve-haraszti h. é. v.) Sziget-Szt-Miklós (közhasználatra) Mohács pécsi vasúton : 26. Baranya ' vármegye (Mohács pécsi h. é. v.) Üszög (közhasználatra). 5. Szamosvölgyi vasúton: 27. Szatmár vármegye (Zsibó nagybányai h. é. v. I. Kővár Hosszufalu (közhasználatra). 6. Magyar folyam- s tengerhajózási r.-t. vonalán: 28. Krassó-Szörény vármegye (hajórakodó) Báziás 29. Temes vármegye.(hajórakodó) Kubin. Dorner Béla. 41. ábra. Gróf Andrássy Sándor I. dijat nyert hátas lova. 42. ábra. Gióf Károlyi Sándor I. dijat nyert hintós-fogata. NÖVÉNYTERMESZTÉS. Rovatvezető : Cserháti Sándor. A magyar komló. 8, Bihar vármegye (Mátra-körösvidéki b. é. v.) 10.. Komárom vármegye (MÁV.) Felső-Grállá (ki- Magyarországon a komló fejlődésére Blye (közhasználatra)., zárólagos). ban nem volt kedvező időjárás, mert a tavaszt 9. Hajdú, vármegye (Püspökladány -füzesgyarmati 11, Mosón vármegye (Sopron pozsonyi h. é. v.) fagyok és nyári szárazság hátráltatták a növekedést, a tobozok helyes kötését és később h, é. v.) Ürmöshát (kizárólagos)., &áta (közhasználatra). ezek kellő érését, ugy hogy csak középtermésről lehet szó. Hasonló időjárási viszonyok voltak azon országokban is, a hol a komlót nagy mértékben termesztik; s ennek következtében az évad kezdetén az uj komló után való kereslet lanyha volt és az árak nyomottak. A kereslet csak később lett élénkebb s az árak csak kis ideig és csak akkor emelkedtek, mikor látták, hogy a külföldön sem volt olyan termés, mint várni lehetett volna. Ugy látszik, tehát, hogy azok, akik komlójukat kevéssel később bocsájtották piaczra, talán jobb árakat érték el" és a komlónak azonnal a szedés után postacsomagokban való gyors elszállítása mindenesetre 1900-ban látszólag nem volt jobb, mint a múlt évben. A korai eladással 1900-ban 50 kilogrammonkint az I. oszt. komlónál 133 kor., a II. osztálynál 102 korona átlagárt értem el; mindazonáltal a postacsomagokban való szállítást előnyösnek tartom, mert a komló teljes kiszárításánál, amelynek a nagy zsákokban való' szállításnál okvetlenül meg kell történnie, a sulyveszteség nagyobb, mint az ember gondolná: s épen ezt akarom néhány szóval megvilágítani. A komlószedés, a tulaj donképeni aratás, a tobozoknak a megfelelő hosszú szárakkal való szedése nálunk évek óta általányban tör-, ténik és pedig egy mérő toboz szedésért szárítatlan állapotában 40 fillért fizetünk ugy I. mint II. osztályúért, melyek szorgosan elkülönítve, két kosárba lesznek téve. Egy mérő ilyen szárítatlan komlótoboz száraz állapotban 1'40

7 23. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM, KÖZTELEK, MÁRCZIUS HÓ kilogrammot nyom; ez a szám régi tapasztalat szerint, ha a komló tökéletesen száraz, azaz, ha nagy zsákokban csomagolható, évenkint átlagban megegyezik. Miután azonban nem tökéletesen száraz komlómat, mint már emlitém, postacsomagokban szállítom, oly eredményre jutottam, mely a postán való szállításra kedvező, mert például 1900-ban 35'09 métermázsa, vagy mondjuk kerek 35 métermázsa komlót adtunk el, amely zöld állapotban 1890 mérő volt, a mérő szám- :szerint tehát tulajdonképen 1890 X 1'40 = csak 26*46 métermázsa száraz komlónak kellett volna lennie. Mivel azonban tényleg 35 mm.-át adtunk el, a 854 kg. többlet vagy a tavalyi komló jobb minőségében keresendő, mert tavaly tán több lupulintartalma volt, vagy a felügyelő személyzet a zöld komlóval a mérőket jobban megrakta, azaz több mérő zöld komlónak kellett volna lenni, az aratás kevesebbe került. E két eset mindenesetre hozzájárulhatott a fentemiitett eredményhez,, de a főok abban keresendő, hogy a komlónak 5 kilogrammos csomagokba nem kell közel sem olyan száraznak lennie, mintha nagy zsákokba présélve szállíttatik. Szóval e három faktor együtthatásaival az előbbi évekhez viszonyítva 850 kilogrammal több komlóm került eladásra és ha tekintetbe veszszük, hogy tavaly a komló a /e-része I., 1 /srésze II. oszt volt, tehát 568 kgr. I. á 2"66 kor kor. 286 II. á 2' , Összesen: 2094*32 kor. ezért tehát a mult esztendőkhöz hasonlítva koronával több bevétel volt. Ha az ember veszi, hogy az idén az összes bruttóbevétel 8832 korona volt, a 2094*32 korona tehát csak leginkább a korai, postacsomagokban való elküldés eredménye ; ez oly nagy differenczia, hogy ajánlatos, miszerint mások is megpróbálják. Világosan látható tehát,-, hogy a komló szakszerű kezelése által hazánkban is elérhetjük a megfelelő és megkívánt eredményt, de a foltétel mindig és mindig ugyanaz marad, t. i. a szakszerű kezelés, a komlónak megfelelő talaj kiválasztása, annak az általam leirt előnyös kezelése és csomagolása következtében hazai komlónk is megfogja állani a versenyt a külföldivel, sőt még bizonyos előnyre is számithatunk komlónk korai piaczra hozatala által. OderszTcy Lajos. emeli előttük lófenyésztésünk presztiszét. A kiváló a n y a g n a k és a jó fogat párján a k megválasztása szintén igen fontos kör ü l m é n y t képez, amelyet a kiállításon ö r ö m m e l konstatálhattunk. A X V I. luxuslóvásár szintén dijjazással volt egybekötve és az ott m ű k ö d ő bíráló bizottság alapján a hátas lovak I. dijjat, gróf Andrássy S á n d o r nyerte el, a jukker fogatokét gróf Keglevidi Gyula, a hintós fogatok dijj át gróf Károlyi S á n d o r LÓTENYÉSZTÉS, A legelőkérdés és a csikónevelés. Mindenki tudja, hogy a csikót istállóban fölnevelni nem helyes dolog s mégis sokan vannak, akik legelő hiányában ezt a hibát elkövetik, ' A földbirtok intenzivebb kezelése mellett tényábra. Gróf Kegleviéh Gyula I, dijat nyert jukker-fogata, leg nem is lehet ma már oly tágas legelőket fentartani a csikók részére, amint ez régebben. szokásban volt s igy a nagyobb tenyésztő kénytelen más módon gondoskodui a csikók czélszerü fölneveléséről. ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Kovácsy Béla. XVI. őszi luxus-lóvásár dijjazott lovai. A z év szeptember á n a Tattersalban megtartott X V I. őszi luxuslóvásár ujből örvendetes eredményt m u t a - tott fel ezen intézményről a m e n n y i b e n ez«n luxus-lóvásár ismételten ujabb haladást jelzett a b b a n a határozott irányban, a m e l y b e n a luxus-lóvásároknak fejlődniük kell, hogy m i n d é g magasabb szinvonalat érhessenek el. Ö r ö m m e l konstatáltuk, h o g y a tenyésztők m i n d i n k á b b igyekeznek legkiválóbb anyagukat mintegy kiállítási tárgyat bemutatni és határozottan n a g y o b b - de sokan felette nagy gondot helyeznek m á r arra a k ö r ü l m é n y r e is, h o g y a vásárra csakis a teljesen betanított használati anyag kerüljön, mert hisz ezáltal a külföldi v e v ő k igényesebb szükséglete lesz kielégítve és egyúttal nyerte el, m i g a négyes fogatok szép dijj a gróf Szapáry Pált illette még. A dijjazott lovak képeit, a vásáron felvett fényképek után mellékletbén közöljük. 44. ábra. Gróf Szapáry Pál I. dijat nyert-négyes fogat.a, Gróf d'orsay ezredes, ménes parancsnoka a nevezett ménesben egy rendkiviil czélszerü kifutó-rendszert honosított meg,, mely minden. nagyobb tenyésztőnek a legjobban ajánlható. Egy 6 katasztrális holdnyi derékszögű, négyszöget képező területet az istálló közelében bekerítünk olymódon, hogy a négyszög négy sarka megfelelően bekerittessék (41. sz.

8 476 KÖZTELEK, MÁRCZIUS HÓ SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. ábra). Ez a külső kerítés 2 méter magas, háromsoros korlát alakjában készül legczélszerübben. A kerítés mentén, a belső oldalon 20 méter széles epileptikus pályát tüzünk ki azáltal, hogy a pálya belső szélén ismét korlátot vonunk, egysorosat és csak 1 méter magasságban. A pályán belül maradó mintegy 4 holdnyi terütet ilymódon megkímélhető és luczerna vagy más zöldtakarmány termesztésére használható. Az igy létesített pálya a csikók jártatására szolgál és alkalmas arra, hogy a csikók az év minden szakában a kellő mozgásban részesülhessenek. A csikók a kifutóba bocsájtva, ott rendesen körülhajtatnak egy lovas által napjában kétszer, reggel és délután 2 3 órán át. Külüe kor Ifit Z ni.? A jártatásnál Va órai lépésmunka, órai nyugodt ügetéssel felváltva követik egymást. Kedvező időben és alkalmas talaj mellett hetenként 1 2-szer csöndes vágtagyakorlat sem árt, de természetesen csak lassanként fokozódó igényekkel. Ilymódon a csikók rendes egyenlő mozgásban részesülnek, mig ha csupán legelőre vannak utalva, minden csikó csak saját tetszése szerint mozog s az izmok és a tüdőkapaczitás fejlesztése nem halad a kívánt mértékben. Mezőhegyesen egy darabból álló ménes részére ilyen beosztás mellett elégséges egy holdnyi legelőterület a jártatópálya köés kiállításokra igen alkalmas. A kokintenyésztés egyik legkedveltebb félesége különösen gazdag, tiszta színe folytán, melyet semmilyen más fajta nem képes felmutatni. A gazdag tollú lábakra különösen büszke a tenyésztő, bár ennek elérése sok gondot okoz. E fajnak teste tömör és húsos, minek folytán a fogyasztók is kedvelik. Igen jó téli tojók. Az u. n. amerikai típus zömökebb, kevesebb lábtollal és bár kevésbbé húsos, többet tojik. Sötét brámák. Ezen fajta nem oly kedvelt, mint a világos, de azért mégis eléggé megbecsülik hasznos tulajdonságai folytán. Néhol a toll tiszta színének elérésére fektetvén a fő súlyt a jó tojástermelést nem tekintik főfeltételnek. A suly kissé kevesebb, mint a világosé és pedig 11 angol font a kakasé, 8V2 angol font a tyúké. A farka tiszta fekete zöldes csillogással. A kakas szárnyai feketék, melle fekete, különben sávos, a lábak sötétsárgák. A tyúk sötétszürke fehér mintázással. Világos l/rámák. Ezen remek faj amerikai tenyésztők keze alatt érte el tökélyét. Miután az amerikai tisztább és tömöttebb, mint az angol, kitűnően tojnak, minden jelentékenyebb sulyveszteség S nélkül. Igen nyugodtak és csendesek, mentek Tielóö fcorlcit 1+n.uta.yaS. icc%erncts ao w Joc rtct to /lyoc ábra. Csikólegelő kifutóval. zepén termesztett luczernatakarmánynyal együtt Természetes, hogy a legeltetés mellett sem szabad az abraknak elmaradni, amely nélkül a csikó jó testi fejlődése nem képzelhető. Az említett méretek szerint készült jártatópálya egy főnyi létszámra lévén tervezve, kisebb csikólétszámhoz megfelelően kisebb pályát készítünk darab csikónak elég egy tágas kifutót (bekerített aklot) rezerválni, ahol azonban szintén gondoskodni kell a csikóknak napontai jártatásáról. Sok helyt az ilyen kisebb kifutó vastag trágyaréteggel van bekerítve, vagy pedig olyan kedvezőtlen fekvésű, hogy az esőviz nem találván lefolyást, örökös mocsarat képez. Az ilyen állapot a csikók fejlődésére mindig káros hatással van és a legtöbb esetben a csüdek elpuhulásával jár. A csikójártató vagy a kifutó czéljaira tehát gondosan meg kell választani a helyet. K. M. BAROMFITENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Hreblay Emil. Néhány angol baromfiról. Bivaly-ko Jcinfaj. A nehéz tömött tollú angol fajták közt kitűnik a bivaly-kokin, mely pompás kinézésű azon idegességtől, mely a közönségesebb fajoknál tapasztalható. Fogo'y-kokinok. A kokin egyik legelterjedtebb válfajtája ez. Szépsége és fajtisztasága, valamint hasznos tulajdonságai szaporítják folyton kedvelőit. A tyúkok aranysárga, fekete sávos nyaktollakkal és barna tollazattal birnak. A kakasoké világos, sötétebb vörös és fekete tollakból áll, a szárnyasoknál bizonyos fémzöld árnyalattal. Nagyok, szelídek. Kitartó és szapora tojók, ha nem hiznak meg túlságosan. Az angol és amerikai tenyésztők külömböző két irányban fejlesztették e fajt. Az amerikai inkább hasznos tulajdonságait fejlesztette, az angol pedig a külsőre fektette a fősúlyt. De mindenesetre szépek és hasznosak. Jó szülők, bár ha a tyúk megöregszik, nehézkes lesz, összezúzza a tojásokat és agyonnyomja csibéit. Bhode Island kakasok. Utóbbi időben már több díjjal lettek kiállításokon kitüntetve és bizonyos kedveltségre tettek szert külföldön, ismertető jelei: rövid lábak, hosszú test, szinte sötétbarnás vörös, bíborszínű alapon. Hímnél sötétebb, mint a tojónál. Fehér szépségek. Ezek a fehér plimut kakasok; az általa- nos tenyésztőnek kedvenczei, melyek a barrid roks fajtához hasonlítanak, de tiszta fehérek. A fehéret jobban is szeretik, mert a pelyhek kevésbbé feltűnőek. Fővetélytársuk a fehér wiandot, mely általában hasonlít hozzájuk, derózsaszerü taraja és erősebb testalkata van. A fehér plimut súlyos, gömbölyded alakú, ságabőrü. A husa fehér, lágy és finom. Tojásai nagyok és jó minőségűek. A csibék erősek, de néhol tultenyésztés folytán elcsenevészednek. A kakas súlya áltag 9V2 ang. font, a tyúké 7V2 ang. font. Angolból fordította B. Ödönné. Gazdasági egyesületek mozgalma. Rovatvezető : de Pottere Brúnó. Az Aradvármegyei gazdasági egyesület f. év márcz. hó 17-én tartotta rendes évi közgyűlését. a vármegyeház nagytermében. A közgyűlésen az egyesületi tagok közül mintegy háromszázan jelentek meg, kiknek fele megyebeli kisgazda volt. Vásárhelyi László a közgyűlés elnöke megnyitó beszédében vázolva a társadalmi rend fejlődését, azon következtetésre jut, hogy a társadalmi osztályok együttmunkál- kodása rég az ideális jóléthez jutatta volna el az emberiséget a mai helyzetnek oka tehát a társadalmi harcz, az elkülönített érdekek előtérbe nyomulása. Az összes társadalmi osztályok közt pedig a földmives helyzete a legrosszabb, az ő fillérei vetették meg alapját minden közintézménynek, a czentralizáló törekvések miatt azok áldásaiban éppen ő részesül legkevésbbé. A gazdaérdek elhanyagolásának következményeiből azt a következtetést vonja le, hogy az országos ügyek vezetésénél a gazdáknak is érvényesíteniük kell befolyásukat. Nagy hatást előidézve jelenti ki, hogy az agrármozgalom nem reakczionárius, végül utalva a kisés nagybirtok közti harmóniára, reményének ad kifejezést, hogy minden tényező együtt fog munkálkodni a magyar földmivelés előbbre vitelén. A megnyitó beszéd után Laehne Hugó igazgató terjesztette elő az egyesület mult évi működéséről szóló jelentést, mely diszes kötetben kinyomatva a megjelentek közt szétosztatott és melynek valóban gazdag tartalmából ez alkalommal az alábbi főbb részleteket hozzuk: A jelentés első helyen számol be az egyesület azon működéséről, melyet a népnevelés terén gazdasági tanfolyamok, népies gazdasági előadások és mezőgazdasági házi-ipari tanfolyamok rendezése utján kifejtett. Az egyesület a mult évben 4 községben rendezett több előadási cziklusra kiterjedő gazdasági tanfolyamot, Nagy-Kamaráson, Erdőhegyen, Nagyzelinden és Szent-Leányfalván. A 4 tanfolyam alkalmával 52 gazdasági előadás tartatott, melyeket összesen 450 kisgazda látogatott, kik között 2140 gazdasági szakmunka lett kiosztva. Népies gazdasági előadások összesen 23 községben tartattak; az előadások- száma 129, résztvevők száma 8600 kisgazda, kik között 6538 füzet osztatott ki. A mult év téli hónapjaiban az egyesület a földmivelésügyi minisztérium anyagi támogatása mellett 5 gyakorlati háziipari tanfolyamot rendezett: Mária-Radnán, Simándon, Kis-Teregen, Nagy-Almás-Kamaráson. Az 5 tanfolyamon 165 kisgazda sajátította el a kosárfonás mesterségét, kik 944 kosarat fontak. Hogy az igy elsajátított mesterséget a kisgazdák tovább folytathassák, továbbá hogy mindenkor olcsó nyersanyag álljon rendelkezésre az egyesület mindaz 5 községben füzvessző telepeket létesített, mely czélból 10,000 füzdugvány lett a községeknek kiosztva. A gazdasági szakismeretek terjesztése szempontjából figyelemreméltó a pécskai téli gazdasági iskola működése, melyet a földmivelésügyi miniszter létesített s a melynek vezetését tavaly óta teljesen az Arad-vármegyei gazdasági egyesületre bizta. Kiemelendő, hogy a tanfolyamnak számos román hallgatója is van, kik különösen a vizsga alkalmával tűntek ki tiszta

9 23. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁRCZIUS HŐ magyaros beszédükkel. Az egyesület a mult év folyamán február hó 17., 18. és 19. a középés nagybirtokosok számára is rendezett gazdasági előadási cziklust a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségével karöltve, melynek sikeres lefolyásáról annak idején már megemlékeztünk. A* helyes talajmivelés fejlesztése czéljából az egyesület mul évi márczius hó, 11-én a téli gazdasági iskola zárvizsgája alkalmából Magyar- Pécska község határában szántásversenyt rendezett. A földmivelésügyi miniszter ur anyagi támogatásával létesített pécskai mintagazdaságot az egyesület a mult évben is kellő gondozásban és felügyeletben részesítette s a vármegye keleti részében Gurahoncz község határában egy második mintagazdaságot létesített. Arad vármegyében az évben a gazdasági egyesület kezdeményezésére ujabb 5 hitelszövetkezet alakult, kapcsolatban az Országos Központi Hitelszövetkezettel, ugy, hogy Arad vármegyében jelenleg 15- hitelszövetkezet 5563 taggal, 736,682 korona értékű 12,780 üzletrészszel működik. Az előző évben létesített és szépen virágzó 4 fogyasztási szövetkezet mellett az egyesület ujabb 6 fogyasztási szövetkezetet alakított a Hangya" szövekezet közreműködése mellett. A, legkisebb szövetkezetnél is az évi forgalom meghaladja a 25,000 koronát, mig a nyereség korona közt váltakozik; a fogyasztási szövetkezetek hitelt nem nyújtanak és viszont nem is vesznek igénybe. A baromfitenyésztés fellendülésével az Aradvármegyei gazdasági egyesület felbuzdulva a szomszédos déli megyében elért sikereken, eddig 12 tojásértékesitő szövetkezetet létesített s a tojásértékesitést egy külföldi vállalkozóval maga közvetíti olykép, hogy az illető községben tojásgyüjtő állomást létesít. Az Aradvármegyei gazdasági egyesület a mult évben elvállalta a Gazdák Biztosító Szövetkezete képviseletét Arad, Békés és Csanád vármegyék területére. Figyelemreméltó kezdeményezés volt az Aradvármegyei gazdasági egyesület azon lépése, midőn a mult év folyamán megalakította a Pécskai előlegező és gabonaértékesitő szövetkezetet. A szövetkezet megalakulásakor 159 taggal birt, melyek összesen 1156 üzletrész 11,560 korona értékben jegyeztek. A szövetkezet az Arad-Csanádi gazdasági takarékpénztár pécskai fiókintézetével működik szoros kapcsolatban. Ugyanezen pénzintézettel áll szoros kapcsolatban az Aradvármegyei gazdasági egyesület fogyasztási és értékesítő szövetkezete, melynek az év végéig 79 tagja volt 293 üzletrészszel. Félévi működés alatt a szövetkezet 61,000 korona értékii árut adott el. Annak összforgalma 266,000 koronát tett ki, tiszta nyeresége 567 korona mutatkozott. Az egyesület és a szövetkezet közti állandó kapocs olykép van biztosítva, hogy mindkét szervezet közös vezetés alatt áll. A szarvasmarha és lótenyésztés előmozdítására az egyesület a mult évben két igen sikerült állatkiállitást rendezett Kis-Jenőn és Német-Peregen. A mult évben sikerült a seprősiféle fillér lótenyésztő szövetkezetet megalakítani; a szövetkezetnél már az első esztendőben több mint 80 kancza jelentetett be. Tervbe van véve a választott csikók egyöntetű felnevelése végett, azokat egy helyen, egy legelőn rendszeresen felnevelni s mint három és fél éveseket nyilvános árverésen eladni. Junius hó 29-én rendezte a sperősi lótenyésztési egyesület Kis-Jenőn első nagyobb szabású lóversenyét, melyet állandósítva ezen meeting lesz az első tisztán félvérlovak számára nyitott versenypálya. A baromfitenyésztés további fokozatos emelése czéljából az egyesület a földmivelésügyi miniszter utján 537 különböző fajtájúakat, 84 pekingi gácsér, 93 emdeni gunár s 50 bronzpulyka-kakas kiosztását közvetítette 30 község részére. Az egyesület szőlőszeti és borászati szakosztálya a vendéglősök országos kongresszusa alkalmából Gyorokon gr. Nádassdy Ferencz kastélyának termeiben szeptember hó 13-án borkóstolót és szőlészeti kiállítást rendezett, mely ugy kiállított boraival, valamint nagy látogatottságával tünt ki. Az egyesület a mult év folyamán alakította vármegyéje területén a második gazdakört Nagy-Zerinden 60 taggal. A jelentés többi részében az egyesület igazgatósága az egyesület azon működését és kezdeményezéseit tárgyalja, melyet az a gazdákat általánosan érintő mozgalmak támogatásában és kezdeményezésében kifejtett, azon országos jellegű mozgalmak, melyek megindításában és hovafejlesztésében az Aradvármegyei gazdasági egyesület tevékeny részt vett, a következő : az őrlési engedély; 50 kgrammos sulyegység; tőzsdereform; gazdakörök alakítása ; a jövő vámpolitikája; szeszkontingens kiosztása; dohánytermesztők és kertészek közötti jogviszony szabályozása; gazdatisztek törvénye ; bécsi mészárosok bojkottja; a pinczeszövetkezetek megvédése; seprűbor forgalomba hozatala stb. Az Aradon tartott dohánytermesztők értekezletét szintén az egyesület hivta össze. Az egyesületnek 73 alapító, 186 rendes és 384 pártoló tagja van. Tiszta vagyona 53,000 korona. Az évi költségelőirányzatban 7088 korona van felvéve ugy a bevételek, valamint a kiadások számára. A közgyűlés további folyamán viharos óvácziókra adott alkalmat azon indítvány, hogy a közgyűlés válassza meg az egyesület diszelnökévé Darányi Ignácz földmivelési minisztert, tiszteleti tagokká pedig gr. Károlyi Sándort, a Magyar Gazdaszövetség elnökét és gr. Dessewffy Aurélt, az OMGE. elnökét. Az egybegyűltek az indítványokat egyhangúlag magukévá tették s a megválasztottakat a közgyűlés határozatáról táviratban értesítették. A közgyűlés végén kisorsoltak a megjelent tagok közt 50 drb különféle gazdasági gépeket és eszközöket. A közgyűlés után d. u. 1 órakor a Millenium" külön termében mintegy 300 terítékű bankettre jöttek össze az egyesület tagjai, képviselve volt azonban a megye és a város előkelő társadalma is rang- és osztálykülönbség nélkül.' A banketten gr. Zselénski Bóbert az egyesület elnöke nagy hatású felköszöntőt mondott Kérdés kérdés. Egy Jász-Kun-Szolnok megyében fekvő homokos talajú gazdaság vetésforgójának és takarmányozási rendjének megállapithatása végett óhajtanám tudni, hogy az egyes zöldtakarmányok körülbelől mely időtájban használhatók már takarmányozásra és egy vetésből mennyi ideig adnak zölden etethető takarmányt? kérdés. Gazdatársaim közül az, aki valaha termesztett gomborkát, vagy jól ismeri ezen növényt, nagyon lekötelezne, ha volna olyan szives és írna egyet-mást e lapokban fentemiitett növényről. Kérdésttevő ugarba előveteményként akarja használni részint fekete homok, részint kötöttebb talajban. Mélyebb vagy sekélyebb szántás felel-e meg nekik? Mennyi vetőmag szükségeltetik kis holdankint? Honnan lehet ilyen vetőmagot megbízható helyről beszerezni? S. Gy kérdés. Ajánlatos volna-e kenderpogácsa helyett kendermagot megdarálva etetni; és kérem 1 kg. kenderpogácsa helyett mennyi kendermagot kell adni, hogy azon arányt elérhessem, W. M kérdés. Zsombolyai kazalom, amelyben 600 q takarmány lett összehordva juniusban, igen szépen sikerült, a határnak olyan részén van, ahova csak jó uton lehet bejutni; a vermelt takarmányt áprilisban szeretném feletetni és félek, hogy akkor már rossz uton lehetetlen lesz behordani. Ha most behordanám, miképen kezelendő, hogy meg ne romoljon. B. T kérdés. A fehér mustár (Sinapis 1 alba) termesztését 2 kat. holdon szándékom a tavaszszal megkísérlem. Miután pedig a fehér mustárnál alkalmazandó okszerű ápolás "-t, valamint pedig a természetének és czéljának megfelelő eséplését nem volt egyelőre alkalmam ismerni, kérném az ide tartozó más növényektől eltérő mivelési főbb szempontokat röviden tudatni. D. K. Felelet. A Köztelei" 22. számábanközölt 203. számú felelet a 201. kérdésre vonatkozott. Zöldtakarmányozási sorrend megállapítása. {Felelet a 203. sz. kérdésre) A legkorábban kaszálható zöldtakarmány és igy a legelső, a mi a jelen esetben épen megfelelő a homoktalajra, a rozs, amely szeptember hóban jó sűrűen vetve, már ápril végén vagy május elején használható, és etetése az állatokkal, szalmával felszecskázva csak 8 12 napra terjedhet. Kat, holdanként termése q. lehet. Ezt követheti a luczerna, a melyet azon-- ban legajánlatosabb forgón kivül termeszteni azon esetre, ha az ottani talaj jósága folytán a növény sűrűségének megtartásával sokáig kitart; a luczernáhól ajánlatos mennél többet vetni, mert az állatok szívesen eszik, de különben is ez egyike a legtápértékesebb takarmányoknak; a luczerna első kaszálása elfogyván, a zabbos-bükkönyre kerül a sor, a mely időtáj junius elejére esik; a zabos-bükkönyt etethetjük mindaddig, amig a luczerna második kaszálást nem ad, sőt néha tovább is, azonban sohasem egyedül, hanem szalmával keverve. Mire a termés elfogyott, újra kaszálhatjuk a luczernát, a melynek lekerülésével a csalamádé következik, a mely időtől, nevezetesen julius végétől kezdve ezt etetjük az állatokkal, felhasználván eközben a harmadik luczernatermést is. Ezen módszer szerint az egész nyáron van zöldtakarmányuk és a zölden fel nem etetett takarmányt pedig télire felszárithatjuk. Itt jegyzem meg, hogy az esetre, ha a zöld rozs elég korán, teszem május közepéig - lekerült a Darányi földmivelési miniszterre, az egyesület megválasztott diszelnökére. talajról, ugy feltörhető a tarló és legjobb oda csalamádét vetni, ami szeptemberben már termést ad. Már most azon körülmény, hogy az egyes vetések meddig adnak zölden etethető LEVÉLSZEKRÉNY. takarmányt, attól függ, hogy mennyi a számos marhák száma? Ha ezt tudjuk, igen könnyen megállapítható a kérdés az egyes növényféleségek kat. holdnyi terméséből. M. S. Gomborkatermesztés. (Felelet a 204. sz. kérdésre.) A gomborkának a könnyebb minőségű talajok felelnek meg, még a homokon is jól díszlik. Nedves kötött talajra nem való. Legjobban megterem trágyás kapás után, azonban elővetemény dolgában egyáltalában nem válogatós. A búzának nem jó előveteménye, mert a talajrontó növények közé tartozik. A talajt ugy kell előkészíteni, mint a tavaszi gabona alá. Vetik áprilistól juniusig. Az áprilisi vetés a legbiztosabb. Vetik szórva és sorba, ez utóbbi esetben cm. A vetőmag mennyisége a szórvavetésnél 5 8 kg., a sorosnál 4 5 kg. k. h.-kint. Ápolásban a gomborka rendszerint nem részesül. A gomborkát augusztusban aratják, midőn a magot rejtő táskák már sárgák. Vetőmag beszerzése ügyében legczélszerübb hirdetést tenni közzé. Cs. S. Kendermagpogácsa helyettesítése kendermaggal. {Felelet a 205. sz. kérdésre) E két takarmány em. összetétele átlag következő ( /o) i : kendermagpog. kendermag szárazanyag 88'0 87'8 fehérje 21'4 13'7 zsír 8' szénhydrát 17'2 25'8

10 478 KÖZTELEK, MÁRCZIUS HÓ SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. Ezen alkatrészek közül csak a- zsir az, melynek mennyisége a pogácsában igen nagy - ingadozásokat (8 19%) mutat, mig a többi alkatrészek ugy- a kendermagban, valamint a pogácsájában is meglehetős állandó mennyiségiben foglaltatnak. Ugyanis a kendermagpogácsa zsirtartalma azért változik annyira, mert az olajat részint kezdetleges, részint pedig hydrau- Jikus sajtókkal nyerik a kendermagból; előbbi esetben vastag és laza a pogácsa, utóbbi eset-, ben pedig vékony és kemény. A zsírosabb pogácsa jobb hizlalótakarmány, a kevésbbé zsiros pedig inkább a többi állatoknak felel meg; utóbbi tartósabb is mint előbbi. A kendermagpogácsát lóval, marhával és juhval szoktuk etetni. Lóval (de csak kifejlődöttel) többnyire zabpótlék gyanánt etetjük, és pedig naponta legföljebb 1 1 "5 kg.-ot ugyanannyi zab helyett. Fejőstehenekkel naponta már csak 0"5 kg. kendermagpogácsát tanácsos etetni azon esetben, ha a vaj s tej jó minőségét és izét meg akarjuk őrizni; ellenben hizómarhával Mai számunk tartalma: bátran etethetünk fejenkint s naponta. 2 "5 kg. kendermagpogácsát is. Juhokkal is bátran etethetjük azt, sőt nem vemhes állatoknak test- A vidék érdeke Az OMGE. közleményei., Marharakodó állomások. - nagyságukhoz viszonyítva többet is adhatunk belőle, mint a Jónak és marhának, mert fiatal kosokkal kg. anyajuhokkal pedig 0*2 kg. kendermagpogácsát is etettek már naponta hátrány nélkül; vemhes anyák azonban. néha elvetélnek ettől a mennyiségtől. Kendermagot ritkábban etetünk emlős háziállatainkkal, mert leginkább csak lovaknak szoktuk adni akkor, ha pl. a leromlott lovat hamarosan föl akarjuk javítani s ha sima fényes szőrűvé akarjuk tenni; továbbá kivételesen csődörök, bikák, kanczák és tehenekkel is etet-. jük, a nemi ösztön fokozása végett, vagy végre hizóállatokkal akkor, ha nagyon zsiros de aránylag olcsó takarmányt akarunk nekik adni. Arra a kérdésre, hogy mily arányban helyettesítsük a kengermagpogácsát kendermaggal, nehéz határozott feleletet adni, midőn sem az állatokkal etetendő többi takarmányt, sem azt nem tudjuk, hogy milyen állatoknál eszközlendő a helyettesítés. Hogy azonban mégis némi ada- tokkal szolgáljunk, azt ajánljuk, hogy a helyettesítés csak kifejlődött hizóállatoknál kisértessék meg, és pedig oly arányban, hogy minden kg. kendermagpogácsára 0'6 kg. kendermagot számítunk; ellenben a többi állatoknál maradjunk meg inkább a kendermagpogácsánál, kivévén ha nemi ösztönüket akarjuk fokozni. Ezt azért ajánljuk, mert csak a csekély fehérjeszükséglettel biró kifejlődött hizóállatok hálásak a nagyon zsiros takarmány iránt, mig a nagy fehérjeszükséglettel téní, ahol nem szükséges idő előtt megbolygatni. Igy tehát a jelenesétben csak azt ajánh hatjuk, hogy a kazal vagy maradjon ott, ahol van, vagy hogy már most kezdje meg az etetését. Cselkó. Fehér mustár termesztése. (Felelet a 207. sz. kérdésre.) A mustár csak kivételesen részesül külön ápolásban, amikor szélesebb sorokba vetik és lókapákkal megkapálják. Rendszerint azonban szórva vetik, vagy pedig cm. sortávolra, amikor a kapálás elmarad. A mustárt akkor kell aratni, midőn a beczők barnás-sárgák, a magvak pedig sárga szinüek. Az időelőtt aratott mustár között sok a zöldszemü, az ilyen pedig az áru értékét csökkenti. Elcséplése cséplőgéppel végezhető. Cs. S. VEGYESEK. Oldal 470 Gazdasági egyesületek mozgalma 476 Növénytermesztés. A magyar komló Állattenyésztés. XVI. őszi luxus-lóvásár dijjazott lovai Lótenyésztés. A legelőkérdés és a esikónevelés 475 Baromfitenyésztés. Néhány angol baromfiról levélszekrény Vegyesek.... _ 478 Kereskedelem, tőzsde Szerkesztői üzenetek 481 Halálozás. Bezerédi Bezerédj István nagybirtokos, Győr vármegye lótenyésztési bizottságának elnöke, megyebizottsági tag, életének 61-ik évéheti győrmegyei Ménfőn elhunyt. Holttestét a homoródi családi sírboltba tették örök nyugalomra. A megboldogult a gazdasági ügyekben tevékeny részt vett és Győrmegyének gazdatársadalmát elhunytával nagy veszteség érte. továbbá, hogy a versenyképesség szempontjából a Részvénytársaság malma 250,000 korona kiadással átalakittatik. Mindezek arra engednek következtetni, hogy a Pesti Hengermalom r. t. mint más malmok panasza az őrlési forgalom megszűnte ellen nem lehet jogosult, mert mint itt is látható, a malom részvényeseinek 5 /o-os osztaléka, az ujabb telekvásárlások, a malom üzemének emelése épen az ellenkezőt mutatják. Gáncs tehát épen ezek részéről nem érheti, azokat, akik az őrlési forgalom megszüntetését kívánták. A nyereség- és veszteség-számla 124,262 korona 80 fillér tiszta nyereséget mutat, melyből levonva 25,470 korona 65 fillért és 80,000 koronát mint 5 /o-os osztalékot, a megmaradt 18,792 korona 15 fillér a folyó év számlájára vitetett át. Az év folyamán a Részvénytársaság a meglévő lágymányosi telekhez ujabb 11,486 négyszögöl telket vásárolt négyszögölenkint 5 korona 70 fillérért és tervbe vette, illetve az e hó 12-én tartott közgyűlésén elhatározta a malom berendezésének 250,000 korona kiadással járó részbeni átalakítását. Tojáskereskedelmünk 1900-ban. Az évi tojásimportot Ausztriába és Magyarországba a következő táblázat mutatja: Behozatott: 1899-ben 1900-ban m,é t e r : m á z s a Oroszországból 379, ,189 Rumániából 32,742 17,704 Olaszországból 3,927 5,163 Törökországból 3,138 5,306 Szerbiából 1,722 4,151 Bulgáriából 917 7,100 Németországból Montenegróból Angolországból Görögországból Hollandiából 195 Egyiptomból Egyesült-Államokból 25 Svájczból Francziaországból 1 2 Kinából 9 ezzel szemben tojásexportunk volt: 1899-ben A kereskedelmi kamarák és az OMGE. Az OMGE. a kebelében levő kereskedelmi és 1900-ban ipari szakosztály megalakulását bejelentette az ország összes kereskedelmi. és ' iparkamaráinak. Németországba 879, ,-907 Legutóbb a budapesti és szegedi kamara Angoloszágba 82,014 98,264 üdvözölte meleghangú átiratban a szakosztály Svájczba 34,531 36,430 megalakulását. A budapesti kamara Ígéretet Belgiumba 23,995 7,662 tesz egyúttal, hogy gondoskodni fog, miszerint Hollandiába 16,348 18,922 a kerületébe tartozó gyárosok, kereskedők és Francziaországba 2,545 1,536 bíró többi állatok inkább a kendermagpogácsát iparosok figyelme a szakosztályra fordittassék. A Olaszországba jutalmazzák. CselJcó. szegedi kamara pedig kinyomatta a szakosztály 178 Zsombolyázott takarmány áthelyezése. programmját s megküldötte azt valamennyi tagj Szerbiába 77 ának. (Felelet a 206. Jcérdésre.) Tavaszszal nem lehet a Indiába zsombolyázott takarmányt hetekkel etetés előtt behordani, mert akkor múlhatatlanul megpenészesedik; A Pesti Hengermalom Részvénytársaság Rumániába évi jelentése az elmúlt évről; a magyar Triesztbe ellenben télen, midőn állandóan fagyos. malomiparnak nehézségeiről panaszkodik s összesen 1.040, ,885 az idő, esetleg megcselekedhetjük azt, mert a különösen arról, hogy a budapesti malmok a meddig a takarmány fagyos, nem képes megpenészesedni, vidéki malmokkal szemben mily hátrányban Összehasonlítva tojáskivitelünket a bedig csakhogy utóbbi esetben is min- vannak. Az őrlési forgalom megszüntetésének hozatallal, 617,385 mm. kiviteli többlet mutat- tarthattunk attól, hogy az idő langyosra fog tulajdonítja azt, hogy bár csekély" nyereséggel kozik évben, mig 1900-ban 694,301 fordulni, mely esetben a takarmány elromlik. Ezért a kazalt csak oly helyen kellene elkészi- dolgozott, 80,000 koronát, mint 5 /o-os osztalékot fizet részvényeseinek. Elhatároztatott mm.-val vittek ki többet Ausztria és Magyar- Jobb és megbízhatóbb nem is ajánlhatunk, mint a minőket jgp 27 év óta ^Si magvahat Ifi.AHtkllHei* Önön Budapesten, t f i ^ , szállít. r m m m m «h < csász. és kir. udvari magkereskedése 393,494

11 23. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1901: MÁRCZIUS HÓ Tejfölözögép-verseny. A tej szövetkezetek örvendetes szaporodása s ezeknek a jólétre gyakorolt befolyása, különösen olyan helyeken, ahol amúgy is általános a nyomor; a földmivelésügyi kormányt is mind nagyobb mértékben ösztönzi e szövetkozetek fokozottabb propagálására.. A tejszövetkezetek a tagok által, beszállított tejet és tejszint lefölözve továbbitják az egyes vajtermelő központokba s ezért ezek berendezésének legfontosabb kelléke a tejfölöző gép. Kiválasztás és ajánlás végett a földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy a különböző tejfölözőgépek egy versenyen próbáltassanak ki, amely verseny a napokban tartatott meg a m. kir. József-Műegyetem mezőgazdasági gépkisérleti állomásán. Pályáztak az Alfa-, a Krone-, a Juwell- és a Melotte-tejfölőző gépek. A biráló-bizottság Lárár Pál műegyetemi tanár elnöklete alatt a következő tagokból állott: Jeszenszky Pál az OMGE. titkára, Nick Ede állami uradalmi főigazgató, Pirckner János állattenyésztési és havasi felügyelő, Rajfay Sándor gépészmérnök, műegyetemi asszisztens, Beüss Henrik földbirtokos, Sierbán János tejgazdasági főfelügyelő, Székely Salamon kir. vegyész és Szily Tamás felügyelő. A birálat a következőkre terjedt ki. a) a fölözés élességére, vagyis a lefötöiiött tej zsírtartalmának meghatározására, b) hajtóerő-szükségletre, amely egy liter tejre számíttatik át, tekintettel az egy óra alatt feldolgozott literszámra, c) arra, hogy a gép a lefölözés befejezte után mily gyorsan tisztitható, d) a szerkezetre; vagyis a gépek szétszedhetése vagy összeállításának könnyüségére. e) a habképződés iránti hajlandóságra, a gép beszerzési árára s az egy óra alatt lefölözött téjmennyiség arányára; továbbá a dob sebességére s az ezáltal a csapágyakon, vagy egyéb alkatrészei okozott kopásra s végül f) annak megállapítására, hogy az üzem befejezte után a dob falára ráragad-e tejszín, a mi kevesebb tejmennyiségnél vesztességet okozó. Az emiitett négy gép közül a' Juwelneyií, minthogy 0"3 /o zsírnál többet is hagyott meg a lefölözött tejben, a versenyből kizáratott s igy csak az Alfa, a Krone és Melotte került összehasonlító birálat alá. A bírálati eljárás szerint a gépek jó munkája, vagyis a legélesebb fölözés 50 egységgel biráltatott, az erőfogyasztás 15 egységgel, a szerkezet minősége 20 egységgel, az aránylagos olcsóság 10 egységgel, a kezelés és tisztítás könnyűsége 10 egységgel, a legkisebb habképződés 5 egységgel. A maximális egységek száma tehát, amelyet a gép elérhetett, 100-ra volt felvéve. Miután mindhárom szorosabb versenyre bocsátott gép kitűnően fölözött, igy az Alfa csak 0'15, a Krone csak 0'13 és a Melotte csak 0*19 százalék zsírt hagyott a sovány tejben, szerkezetre nézve pedig hasonlóan mindegyik szerkezet megállja a sarat s csak az erőfogyasztás mutat lényegesebb eltérést, a mennyiben 100 liter lefölözésére Alfa fogyasztott 0'32 hektowattórát, a Krone 0'48-at és a Melotte 0"36-ot, az egységek összege nem mutat lényeges eltérés a 3 szerkezet között. Az eredményeket feltüntető táblázat szerint : g S m M A fölöző ne- Éles fölözésért Erőfogyasztásért, Az árért tisztithatósá és kezelés habképződé <l Alfa 48, Krone Melotte Az Alfa szeparátor volna tehát az, mely ugy a lefölözés, mint az erőfogyasztás szerkezetre, legkevesebb követelni 'valót hagy maga után; szép munkát végez s emellett ára sem magas, ezzel majdnem egyenlő értékű a Kroneszeparátór, amely szintén svéd gyártmány. h- A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság igazgatósága közhírre teszi, hogy a rendes hajójáratokat Baja és Apatin között f. é. márczius 18-án a követvező menetrend szerint inditja meg: Felfelé indulás Apatinból 3 óra 50 perez reggel, indulás Mohácsról 8 óra 05 perez d. e. Érkezés Baja 10 óra 15 perez d. e. Lefelé indulás Baja 1 óra d. u., indulás Mohács 3 óra 20 perez d. u. Érkezés Apatin 6 óra 20 perez este. A gőzös csütörtök kivételével naponkint közlekedik. VuJcovár és Újvidék között f. é. márczius hó 17-én a következő menetrénd szerint inditja meg a hajózást: Felfelé első menet márczius 17-én. Indulás Újvidékről 12 óra 30 p. d. u. Érkezés Vukovár 7 óra 10 p. este. Lefelé első menet márczius 18-án. Indulás Vukovárról 4 óra reggel. Érkezés Újvidék 9 óra 10 p. d. e. A gőzös péntek kivételével naponkint közlekedik. A rendes személyhajójáratokat Zimony Orsova és Galacz között pedig az egyidejűleg kiadott menetrend szerint a következő napokon inditja meg: I. Zimony és Orsova között. Első menet Orsováról Zimonyba márczius hó 18-án, Zimonyból Orsovára márczius 19-én. II. Orsova és Galacz között. Első menet Orsováról Galaczra márczius. 19-én, Galaczról Orsovára márczius 22-én. A társaság hajói a zimony galaczi vonalon ugy le- mint felfelé hetenkint háromszor közlekednek és pedig Zimonyból és Orsováról lefelé minden vasárnap, kedden és pénteken, Orsováról felfelé minden hétfő, csütörtök és szombaton és Galaczról felfelé minden hétfő, szerda és pénteken. Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére" czimü kézikönyvet 50 fillér beküldése ellenében portómentesen szállítja az OMGE. Utánvételezések, minthogy többe kerülnek és megnehezítik a kezelést, nem fogadtatnak el. Kérjen mezőgazdasági, kertészeti és szőlőszeti eszközökről képes árjegyzéket Keleti J, Budapest, IV., Koronaherezeg-utcza 17. sz. alatti müszergyárostól. Szőlőmentesitésre szolgáló gummiszalagok a legolcsóbb nagybani árak mellett kaphatók. Minták kivánatra ingyen és bérmentve. Bessemer-festék (védj. üllő). Ajánlatosnak tartjuk egy a mezőgazdasági üzemekben kitűnően bevált gyártmányról, a Bessemerfestékről említést tenni, mely tartós, rozsdaképződést megakadályozó mázat nyújt, vas- és hullámbádog-tetők, oszlopok, vastartányok, gépek, lokomobilok, vastartók, rácsok, vaskapuk, vaslépcsők, valamint mindennemű más vasszerkezetek számára s az érdekelt körökben általános elismerésre talált. A Bessemer-festék rendkívüli ellentállóképessége teszi lehetővé, hogy vasalkatrészeknek valamint farészeknek egy valóban tartós konzerváló mázat nyújt. Említésre méltó ezenkívül hogy a Bessemer-festék egyszerű kezelése összekötve nagy szaporasággal s fedőképességgel alkalmazását anyagi szempontból is előnyössé teszik. Azt hiszszük. nem tévedünk ama feltevésünkben, hogy e festék, melyet Lutz Ede és Társa festékgyára Pozsonyban állit elő, gazdaságok, uradalmak, szeszgyárak, földbirtokosok körében teljes érdeklődésre fog találni. A husértékesftés szervezése Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. miniszter megbízásából: Ausztria, Németország és Dániában tett tanulmányútja alapján IRTA Jeszenszky Pál az O. M. G. E. titkára. Á r a : 2 b o r o n n. Megrendelhető az O. ÜK. G. E. titkári hivatalában. NYILTTÉR*). Tavaszi trágyázásnál bámulatos eredmény érhető el az összes kalászosok takarmányvetések, kapások, réteken stb. a szárított kőbányai sertéstrágyával. Prospektusok Ingyen és bérmentve. Budapest-Kőbányai Trágyaszáritó-Gyár Bosányi, Schietrumpf és Társa. Budapest, A- 7., Bálvány-utcza 2. Most jelent meg Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán ax 0. M. G/E. titkárjai szerkesztésében Kőztelek Zsebnaptár 1901-ze. A.Köztelek Zsebnaptár" ezen hetedik évfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. 0. E. tagok és a.köztelek* előfizetői részére bérmenteb küldéssel együtt = 3 korona 50 fillér. = Megrendelhető a Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek). Megjelent az Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a, Köztelek' szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Kéttábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes *) Az e rovat alatt közlőitekért nem válal felelősséget a szerkesztőség.

12 480 KÖZTELEK, MÁRCZIUS HÓ IK SZÁM ÉVFOLYAM. uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 Tcrajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők. KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Outtmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, márczius 16. Az időjárás e héten kezdetben gyakori csapadékkal egybekötve tartósan, enyhe maradt, később azonban emelkedett hőmérséklet mellett kiderült és teljesen tavaszias jelleget öltött. A jég már a mellékfolyókról is elindult és a vízállás tetemesen emelkedett. A külföldi piaezokon általában továbbra is kedvetlenség uralkodik; a fogyasztás csak a legszükségesebb beszerzésekre szorítkozik és igy a forgalom is csak mérsékelt volt, mi mellett az árviszonyok azonban mégis inkább tartottak maradtak. Amerikában csak csekély variácziók voltak, csupán a hét végén érvényesült szilárd hangulat, melynél az árak egyenlegként a multhéthez viszonyítva 1 c. magasabbak. Az argentiniai terméseredmény nem haladta ugyan meg a tavalyit, a kinálat azonban a folyton gyarapodó készletek tekintetbe vételével ugy Argentinia mint az Unió révén oly jelentékeny, hogy Európának beviteli szükséglete az uj termésig teljesen fedezve látszik. Angliában árak tartottak maradtak, daczára annak, hogy vevők csak csekély vételkedvet tanúsítottak. Á franczia piaezokon továbbra is naponkinti visszaesést jelentettek. A tulajdonosok, kik a kiviteli kedvezmények reményében tartózkodóak voltak, most miután a javaslat véglegesen elvetettnek tekinthető, sürgősen kínálnak és ezáltal természetszerűleg nyomást gyakorolnak az árakra. A német piaezokon szintén nyugodtabb az irányzat, 1 árak mégis változatlanok maradtak. A ' Nálunk annál élénkebb volt az üzlet, kenyérmagvak élénk érdeklődésre találtak és emelkedőek voltak. Takarmányczikkek változatlanok. Az üzleti forgalomról e héten a következőket jelenthetjük: Buza szilárd irányzatban indult; a kereslet a malmok részéről, melyek jó lisztkelendőségi viszonyoknak örvendenek, élénk volt és az árak is emelkedő irányt követtek. Az üzletkésőbbi folyamán azonban némileg csendesebb felfogás érvényesült. A malmok eddigi tetemes beszerzéseik folytán tartózkodóbbakká lettek, a mit azonban rövidesen ismét élénkebb érdeklődés váltott fel, mert a várt bővebb hozatalok csak nem érkeztek. Az egyébként tartósan terjedelmes forgalom főleg raktáráruból állott, vagy tavaszi hajószállitásra szólt és csupán a hét vége felé lett ismét gyengébb. Mindenesetre befolyással volt a birtokosok engedékenysége is; az utolsó üzleti napon a hangulat ismét szilárd és igy az árak a mult héthez viszonyítva 20 fillérrel magasabbak. Az összforgalom 200,000 mm., á hetihozatal a statisztikai hivatal kimutatása szerint 43,000 mm. melyből 26,000 mm. ment tovább, Rozs e héten is csak nagyon gyengén van kínálva és kezdetben 15 fillérrel magasabb árakon budapesti paritásra 14'95 K. jegyzett. Az üzlet későbbi folyamán az irányzat a vevők tartózkodása mellett e czikkben is gyengült, a hét végén azonban ismét szilárdabb és osztrák számlára kezdetben fennállott teljes árakat fizették. Minőség szerint , prima. áruért K.-ig jegyzünk helyben és helybeli paritásra. Nyiri származékokban korlátolt volt a forgalom és állomásokon átvéve K.-ig jegyeztek. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) elég jó figyelemben részesült és mérsékelt kinálat mellett teljes multheti árakat ért el. Minőség szerint K.-ig fizetnek helyben és Budapest távolságában (átvéve, sörés( malátaárpákban a, forgalom ugyancsak korlátolt és az árak a mult héthez viszonyítva nem változtak. Zab ugyancsak teljesen változatlan maradt, mert a mérsékelt hozatalokkal szemben a fogyasztási kereslet fem volt jobb. A forgalom nem haladta tul a rendes keretet és az elkelt körülbelül 3500 mm.-ért szín és tisztaság szerint , prima áruért K.-ig és finom urasági zabért néhány fillérrel ezen felül is fizettek. Tengeri jobb kinálat mellett csendesebb volt, az árak azonban alig változtak. Budapesti paritásra K.-ig fizettek. Kőbányán az elérhető árak a kereslet és a hozatalok terjedelmétől függtek; kezdetben a kőbányai piaczon erős volt a kinálat és nemfizettek10.70 K.-nál többet, később ismét K.-ig volt elérhető. Román tengeri is volt forgalomban és délmagyarországi számlára éppúgy mint Kőbányán is néhány tétel 10 fillérrel a hazai tengeri áránál drágábban kelt el. Tiszavidéki állomásokon K. fizettek. Olajmagvak: Készáru káposztarepeze nincs kínálva. Káposztarepczében augusztusra alig volt üzlet és inkább névleg 25 25'20 K. jegyez; vadrepeze 14 15, gomborka K. jegyez ; lenmag 30 32, kendermag budapesti paritásra K. jegyez helyben Hüvelyesek: Babban kereslet nincs és az árak üzlet nélkül csökkenőek. Fehér törpebabot Gyöngyösön, Félegyházán 18"50 19, fehér" gömbölyübab Mohács. Baja, Zomboron , Barnababot Kalocsán 13, N.-Károly K. jegyzünk. Erdélyi bab minőség és re[áczió szerint K. között jegyez. Köles e héten is alig volt forgalomban, hazai árut K. készpénzen, oláh kölest 9'80 10'20 K. körül jegyzünk névleg tranzitó 3 hóra helyben. Bükköny kevés van kínálva. Budapesti paritásra kb K. jegyez. Muhar budapesti paritásra 15 K. Napijelentés a gabonaüzletről márczius 19. A tőzsdetanács tegnap tartott összülésében a hajózás megnyitásául hivatalosan a mai napot határozta meg. Minden erfioczió nélkül fogadták e hirt a csarnokban, mi már csak a határidőüzlethez, a spekulánsok meg Amerikához ragaszkodnak. A készáruüzlet ma 5 fillérnyi visszaesése a tegnapi fél centtel olcsóbb newyorki kurzusok következménye befolyásolta; még a mai áralakulásokat a malmok gyengébb vételkedve. A világpiáczokon szintén ingadozó az- irányzat, határozott formákat még nem konstatálhatunk. Amerikában a búzakészleteket f. é. márczius hó 1-én 128 millió bushelre taksálták. (1900-ban 158 millió, 1899-ben 198 millió, 1898-ban 135 millió, 1897-ben 115 millió.) Az elmúlt utolsó két esztendőtől eltekintve (mert e két tulprodukeziós termést még most is sinylik mindenfelő) a mostani készleteket az elmúlt évek készleteihez viszonyítva, nem mondhatjuk csekélyegnek, tekintetbe véve azonban az Egyesült-Államok folyton növekvő szükségleteit, nagyoknak sem minősíthetők. Argentinia folyton nagyobbodó mennyiségeket oíferál Európába és eddig exportfeleslegének felét sem rakta hajóba; ez országban azonban szem előtt tartandó, hogy Brazília az idén nagyobb buzakvantumra reflektál. Oroszországban csökkent az eladási kedv búzában, nagyobb mennyiségeket csak Olaszországba dirigálnak. A Dunatartományokban csend honol; a kikötővárosokbao fogytán vannak a készletek, Romániában azonban az ország belsejéből most nagyobb hozatalokat várnak. Jelentéseink Anglia-, Belgium- és Hollandiából csendes üzletekről számnlnak be. Francziaországban pedig a bons d'importotínr, törvényjavaslat elvetése, valamint a jó Gazdáinktól a mai napig az őszi vetések állásáról a legjobb híreket kaptuk. Készbuza jobb kinálat, de a malmok gyengébb vételkedve mellett ma határozottan lanyhább irányzatot követ; Elkelt körülbelül 23,000 métermázsa, öt fillérig olcsóbc árakon. jrozsban élénkebb az érdeklődés, az irányzat szilárd, árak 5fillérrelmagasabbak. Helyben és helybeli paritásra azonnali szállítás mellett 14'40 14'80, prima minőségű áruért pedig 15 koronás készpénzárakat jegyzünk. jóformán teljesen leszorult a piaczról. Az árak ; Takarmányárpában gyengébb a kinálat már kereslet és kinálat közti helyes viszonyból kifolyólag inkbb egy kis áruhiányt észlelhetünk árak szilárdan tartottak. Helyben koronát, jobb áruért 13 koronát jegyzünk. Zabban szilárd az irányzat, a forgalom korlátolt. Minőség szerint helyben koronát, prima áruért pedig 13'30 koronát fizetnek. Tengeri mérsékelt kinálat mellett ma változatlan volt. Két-három nap óta tiszavidéki árut nagyban keresnek. Ab Turkeve állomás ma 10 koronát, ab Gyoma állomás pedig korona, Kőbányán pedig korona érhető el. A hét elején a szeszüzletben az üzletmenet kielégítő volt és a szeszárak a multheti zárlatjegyzés szerint záródnak. Elkeltfinomítottszesz nagvban adózva koronáig, adózatlanul koronáig. Kicsinyben az ár 3 K. drágább.. Vidékifinomitógyárakáltalfinomítottszesz nagyban 116 K. volt ajánlva adózva és néhány kisebb tétel zárulva, is lett. Élesztőszesz felsőmagyarországi vevők által gyéren volt vásárolva és csak kisebb tételek találtak vevőre K. azonnali szállitásra. A denaturált szesz ára Budapesten azonnali szállitásra K. nagyban. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz gyéren volt ajánlva és miután a vételkedv is korlátolt volt ugy csak néhány zárlat lett eszközölve kor..4 kontingens nyersszesz ára Budapesten K. Bécsi jegyzés korona kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés korona adózott és korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés korona kiviteli szeszért, 90% hektoliterje. Kivitelünk e hétnek elején szünetelt. Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben korona korona Finomított szesz ' Élesztőszesz Nyersszesz adózva ' Denaturáltszesz , Az árak 10,000 literfokonként hordó ' nélkül bérmeotve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. Vetőmagvak ólomzárolása. *) Budapest, márczius 17. A budapesti m. kir. állami vetőmagvizsgáló állomás az idényben, azaz évi julius hó 1-ötől a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő vetőmagmennyiségeket Mauthner Ödön, Budapest... M. Mezőgazdák Szöv., Budapest Haldek Ignácz, Budapest Frommer A. H. ut., Budapest... Deutsch Gyula, Budapest Klein Vilmos, Szatmár Ifj. Freund Sámuel, Szatmár Boross ős Szalay, Budapest... Kohn Mór fiai, üzon Arnstein éshandley, Szombathely Beimel és fia, Budapest Lamberger Károly, Budapest... Felsenburg Tivadar, B.-Gyarmat Funkelstein József, Arad Kramer Lipót, Budapest Radwaner és Rónai, Budapest.. Gróf Teleki Árvéd, Drassó Klein Vilmos örökösei, Temesvár Szávoszt Emil, Budapest Singer Zsigmond, Budapest Schmeichler testvérek, Bécs... Nőthling Vilmos, Budapest Hummer Mihály, B.-Gyarmat... Összesen s amerikai herei ólomzárolja. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezete üzleti jelentése márcz. 16. Mérsékelt beküldések és ennek megfelelő közepes kereslet folytán nem változott az üzlet képe e hét második felében. A hozatalok nagyobbrészt füstölthus áruk, bárányok és baromfiból állottak, elvétve egy-egy idei zöldségküldemény is érkezett, mig ellenben a vad alig szenvedtek változást. Elkelt: bárány 4 9 koronáig darabonként minőség szerint, füstölt sonka, hazai , prágai K. kgja. Borjú a nagy készletek és a melegebb idő beállta folytán teljesen elvolt hanyagolva és ennélfogva ára is állandóan nyomott volt. A vajüzlet ellenben a nagy beküldés daczára tartósan kedvező volt. Tojásnál a tömeges hozatalok folytán csekély árhanyatlás állott be; alföldi tojás jegyez ma , erdélyi :50 koronát eredeti ládánként. Hizott lud , pulyka fillérkgként, tyúk , csirke , csirke, idei í-ánlaiu viiló, niel\- jelenta? élénken les/, keresve, fillér darabonként, Az idei zöldség közül, mely a fokozódó hozatalok folytán természetszerűen olcsóbbodik, elkelt: spárga kg.-ja , saláta 100 db , retek 100 csomó fillér. Hidegliusvásár az Orczi-uti élelmi piaczon márczius hó 19-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a Köztélek" részére.) Felhozott Budapestről 37 árus 184 drb sertést, 3 árus 17 drb süldőt, 2400 kg. friss hust, 600 kg. füstölt hust, 800 kg. szalonnát, 400 kg. hájat, "400 kg. kocsonyahúst. Forgalom közepes. Árak a következők : Friss sertéshús 1 kg fillér, 1 q K., süldőhus 1 kg fillér, 1 q K füstölt sertéshús 1 kg fillér, 1 q K., szalonna zsírnak 1 kg fillér, 1 q K füstölt szalonna 1 kg fillér, 1 q K., háj 1 kg fillér, 1 q K, disznózsír 1 kg fillér, 1 q K., kocsonyahús 1 kg fillér, füstölt sonka 1 kg fillér, 1 q K. Hidegliusvásár a Garay-téri élelmi piaczon márczius 19-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről 49 árus 10 darab sertést, 0 árus darab süldőt, 2500 kgramm friss hust, 1000 kg. füstölt hust, 500 kg. szalonnát, 200 kg. hájat, kg. zsírt, kg. kolbászt, kg. hurkát, kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst, kg. disznósajtot, kg. ( drb) sonkát, kg. töpörtőt.

13 23. SZÁM 11 IK ÉVFOLYAM. Vidékről és pedig a szokott helyekről 15 árus 180 drb sertést és árus 9 drb süldőt. Összesen darab sertést és drb süldőt. Forgalom élénk. Árak a kővetkezők: Friss serteshus 1 kg fillér, 1 q korona, süldőhusil kg fillér, 1 q korona, füstölt serteshus 1 kg fillér, 1 q korona, szalonna zsírnak 1 kg fillér, 1 q korona, füstölt szalonna 1 kg fillér, 1 q korona, háj 1 kg fillér, 1 q korona, disznózsír 1 kg. 120 fillér, 1 q korona kocsonyahús 1 kg fillér, 1 q korona, füstólt sonka 1 kg fillér, 1 q korona kolbász 1 kg., disznósajt 1 kg., hurka I drb, töpörtő 1 kg. fillér. Budapesti takarinányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza márczius 19-én. A székesfővárosi vásárigazgatoság jelentése a Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekből 175 szekér réti széna, 21 szekér muhar, 23 szekér zsupszalma, 6 szekér alomszalma, takarmányszalma, szekér tengeriszár, II szeker egyeb takarmány (zabosbükköny, luczerna, sarjú stb), 400 zsák szecska. A forgalom élénk. Árakfillérekbenq-ként a következők: réti széna , muhar 5( 0 640, zsupszalma , alomszalma , takarmányszalma, tengeri- 7. ' ^éb takarmány, zabosbükköny , lóhere, luczerna , köles, sarjú , szalmaszecska Összes kocsiszám 240. Összes suly kg. illatvásárok. Budapesti szurómarhavásár márcz. hó 15-én. A szekesfovárosi közvágóhíd és marhavásár iqazqatóságanak jelentése. Felhajtatott : belföldi 952 db, eladatott 952 db galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, eladatott drb, növendék élöborju 11 db, eladatott 11 drb, élő bárány 64 db, eladatott 64 drb ; ölött belföldi 21 drb, eladatott 21 drb, galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, eladatott drb, bécsi ölött drb eladatott drb, növendék borjú drb. eladatott drb, ölött bárány 429 drb, eladatott 429 drb, élő kecske 2 drb, eladatott 2 drb. A vásár hangulata élénkebb volt, az árak általában emelkedtek. Árak a következők: Élő borjuk : belföldi koronáig, kivételesen koronáig dbonkint, koronáig, kivételesen 80 koronáig súlyra, galicziai, kir. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú koronáig, kiv. koronáig drbkint, korong, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú : belföldi 80 koronáig kiv. koronáig súlyra, galicziai _ koronáig kiv. koronáig súlyra,, tiroli koronáig, kiv. ; koronáig drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig súlyra, kecske 12 koronáig, kiv. Z koronáig páronkint, élő bárány 10' 14' koronáig páronkint, ölött bárány 6" 11'- koronáig fiárja ^Budapesti juhvásár. (1901. márczius hó 18-án. A szekesiővarosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése a Köztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü darab eladatott drb, feljavított juhok drb, eladatott drb, kisorolt kosok drb, eladatott darab, kiverő juh 199 drb, eladatott 199 drb, bárány drb eladatott, kecske db, eladatott db, boszniai, eladatott db, szerbiai, eladatott db angol keresztezés, eladatott db, romániai durvaszőrü db, eladatott db. A vásár hangulata élénkebb volt. Arak a következők : Belf. hizl. ürü ( ) K páronkint, ( ) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavított juhok K. páronkint, ( ) K-ig 100 kiló élő suly szerint,. kisorolt kosok K-ig páronkint,. K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juhok 26- K.-ig páronkint, 36 K.-ig 100 kl. elős. sz., bárány K., kecske K. páronkint, -' K. páronkint, K.-ig 100 t, szerbiai F '' - K.-ig élősúly szerii KÖZTELEK, MÁRCZIUS HÓ 20. (hintós) 200 drb, eladatott 50 drb K.-ért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 300 drb, eladatott 130 darab K.-ért, ponny 6 drb, eladatott - drb koronáért. Középminőségü lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 1000 db, eladatott 350 db K.-ért, könnyebb félék (parasztló stb.) 1200 drb, eladatott 430 darab K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 229 drb, eladatott 65 drb K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 46 drb, az állatkert részére "vásároltatott 3 drb, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott darab, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott darab, takonykor miatt a gyepmesterhez küldetett drb. Felhajtás: 5336 lengyel, 6295 magyar össze- sen drb. A vásár lanyha volt. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül prima fillér kivételesen fillér, közepes fillér könnyű fillér, süldő fillér. Bécsi juhvásár márcz. hó 14-én. Felhajtás 1657 db. juh. Az üzlet irányzata élénk. Az árak valamivel javultak.^ _ ^ 46_48; kiy_. raczka fillér pr. kiló élősúlyban. Szerkesztői üzenetek. T. F. urnák Bebsa^puszta. A szeszgyártás tanulmányozására ajánlhatjuk dr. Kossutány Lázár A gazdasági szeszgyártás kézikönyve" czimü munkáját, amely az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felügyelete alatt álló könyvkiadó-vállalat kiadásában jelent meg és bármely könyvkereskedés utján beszerezhető. B. T. urnák Pozsony. Becses czikkét megkaptuk, de amennyiben ily irányú czikkekkel el vagyunk árasztva, kérjük türelemmel lenni, a mig a sor rákerül. H. I. urnák Tapolcza. A hir oly alakban nem felel meg a valóságnak, amennyiben halászati tanfolyam" nincsen. A tényállás az, hogy a hallgazdaságok szaporodásával érezhetővé válik a szakképzett tókezelők hiánya, amely bajon a földm. miniszter segíteni, óhajtván, módot nyújt néhány egyénnek arra, hogy magokat kiképezzék. A jelentkezőktől csak elemi képzettség kívántatik és ezek az országos halászati felügyelőség javaslatára helyeztetnek egy nagyobb halgazdasághoz, ahol tavasztól őszig gyakorlati tókezelői teendőket sajátítanak el és ezen időre 300 korona ösztöndijai kapnak. K. I. urnák T.-Büd. A kívánt adatok a Magyarország területén az évben állami ménékkel létesített fedeztetési állomások, továbbá az egyes tenyésztők által kibérelt állami mének, valamint a m. kir. áll. ménesekben felállított törzsmének kimutatása" czimü földmivelésügyi minisztériumi kiadványban foglaltatnak, melyet a legközelebbi ménteleposztálv parancsnoksága kívánatra szívesen megküld. Cs. J. urnák. Az összes említett közlemények itt vannak, egy kis türelmet kérünk. romániai K. páronkint, raczkajuhok páronkint,.. K.-ig 100 kiló élősúly szerint. Budapesti lóvásár. Bpest, márcz án. C. M. urnák Beodra. Az elhasznált távirdasodronyok szölőmivelési, kertészeti vagy más gazdasági (A dudapesti vásárigazgatóság jelentése a Köztelek" reszére.) czélra igénylő beszerzéséért tessék az egy koronás Á vásárnak mindkét napon derült napos idő kedvezett. A felhajtás szokatlanul nagy volt s a felhajtott bélyeggel ellátott folyamodványt a kereskedelemügyi minisztériumhoz intézni, megjelölve a czélt, amelyre a allatok minőségileg nagyrészt megfelelőknek mondhatók. sodrony kéretik és a távirdai raktárt, a hol a sodronyt A. vásár forgalma a felhajtáshoz képest nem volt kielégítő, mert a kereslet általában lanyha volt. Az árak a átvenni kivánja. A folyamodványhoz melléklendő az OMGE. vagy a megyei gazd. egyesületnek egy koronás jobb minőségű lovaknál kissé emelkedtek, a közép és bélyeggel ellátott igazolványa arról, hogy a sodrony mi alárendelt minőségüeknél lanyhultak. Czélra szükséges. A kérvények azonban mindig az illető év január havában nyújtandók be. Felhajtatott összesen 3135 db. Eladatott 1076 drb E. Gyakorlati gazdának mindenesetre az izolált Jobb minőségű lovakból (hátas) 150 db, eladatott 35 db gazdasági intézetek felelnek meg jobban, mert ez K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 50 drb intézeteknél nagyobb súlyt fektetnek a gyakorlati kiképzésre. eladatott 16 drb, K.-ért, nehezebb kocsüó 481 Ferendial birtokigazgatóság. A pyroleumot használó gazdaságokhoz mi részünkről azért nem tehetjük közzé az olcsó világító anyagra vonatkozó becses kérdésüket, mert ezáltal hűhót = reklámot csinálnánk a czégnek, ami lapunk elveivel nem fér össze. A Köztelek" 22, számában hosszabb felelet van e tárgyról, azt tessék elolvasni, a világító anyagot pedig kísérlet alá B. I. Bács-Topolya. A közlött adatok után nem igen tudunk véleményt mondani a tehén betegsége felől. Csak mint egyik lehetőségre gondolunk arra, hogy talán a tehén agyvelejében gümőkóros daganat van és Bécsi vágómarhavásár "márcz. hó 18-án. Vass Jenő tudósítása Köztelek" részére.) Összes felhajtás 4864 db. Ebből magyar 3286 db, galicziai 776 darab, bukovinai, német 802 db, ez okozza az, ugy látszik, epilepsziához hasonló kórjelenségeket. Ez esetben természetesen nem lehet gyógyításról szó. Határozottabb véleményt azonban csakis az állat megvizsgálása alapján lehetne mondani. B., V. P. Radvány. Határfák árnyéka által okozott hizott 4109 db, legelő 755 db, fiatal kár czimén nem hiszszük, hogy valamit jogosan db, ökör 3665 db, bika 530 db, tehén 626 db, bivaly 43 db. Az üzlet lanyhán indult meg, miután a multhetinél követelhetne, jogában áll azonban a fáknak az ön telkére átnyúló ágait lenyesetni s gyökereit kiszedetni. A mintegy í-00 darabbal volt több felhajtva. Az árak fák kiirtására a biróság a vasutat nem kötelezheti, mert nem igen változtak. A legközelebbi vásár az ünnep miatt, kedden, márczius 26-án tartatik meg. saját telkén mindenki szabadon ültethet fát, amennyit neki tetszik. Árak: prima magyar 64 68' ( ), szekunda e y. 1. Kenderfonál mindenféle minőségben 54 63, tertia 46 53, galicziai prima 64' -72 nagyban kapható a szegedi kender-fonógyárnál Szegeden ; ( ), szekunda 56 60, tertia Német prima kicsinyben kapható Bácsmegyének Apatin, Kula, Torzsa 72 78' (80 ~), szekunda 64 71, tertia községeiben a parasztasszonyoknál. Legelőmarha: szerb és magyar, rosszabb 2. Lenfonál nagyban kapható 1 20-as minőségben a Késmárki lenfonógyárban (Késmárk); kicsinyben.minőségű 44 50;, Bika és tehén (64 ) és bivaly 36' 48-. Az összes eladások, élősúlyban, kapható : Zodjár, Toriszka, Oszturnya, Zavadka, Majerka 100 kilogrammonként, koronákban értendők. Korotnok községekben (Szepesmegye), Szielnicz, Szlécs, Jakabfalu, Szt.-Péter, Vágfalva, Csorba és Teplicska Bécsi szurómarliavár márczius 14-én. Felhozatott: 4025 borjú, 1750 élő sertés, 1823 kizsigerelt Hámri, Podvilk községekben (Árvamegye), végre Helpa,. (Liptómegye) községekben, Chizsne Jáblonka, Lipnicza, sertés, 294 kizsigerelt juh, 2633 bárány. Sumjácz és Vereskő (Gömörmegye) községekben a A nagy felhajtás miatt az üzlet minden ágában lanyha volt. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú parasztasszonyoknál. Az ár nagyon külömböző. Sz. 0. Ferendia. A gazdasági cselédsegélypénztár, prima , primissima ( ), élő borjú az évi XVI. t.-czikk, mely a gazdasági munkás- és, prima ( ), primissima ( ), cselédsegélypénztárról szól, a m. kir. földmivelésügyi fiatal sertés CO 80, kizsigerelt sertés, nehéz 84 92, hizó miniszter évi számú rendelete értelmében sertés, süldő ( ), kizsigerelt juh pr évi január hó 1-én lépett életbe és már a Magyar kilófillérekben,.báránypáronkint ( ) korona. Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárak Bécsi sertésvásár. 1901: márcz. 19-én. (Schleiffelder központi igazgatósága (Budapest V. ker. Nádor-utcza) is és társai bizományi czég távirati jelentése a Köztelek" megkezdette működését. A törvényczikk bármely könyvkereskedés utján megszerezhető. Az életbeléptetési rendelet, valamint a törvényczikk 32. illetőleg 44..-aiban nyert felhatalmazás alapján a miniszter által kibocsájtott s a tagok fölvételére, kizárására, a tagsági dijak befizetésére, a segélyek kiszolgáltatására, beszüntetésére, központi igazgatóság s a helyi bizottság megalakítására, ügyrendjére, a tisztviselők és alkalmazottak javadalmazására s végül a munkaadók által fizetendő hozzájárulási dijak kezelésére vonatkozó és 12102/1900. számú rendeletek azonban még könyvárusnál nem kaphatók. A központi igazgatóság azonban az érdeklődőknek igen szívesen szolgál a törvény és rendeletek kiadványaival és a törvény ismeretét terjesztő népszerű füzetekkel. - BeilfUiák 11 gyeimébe! - Elismert kitűnő hazai gyártmány! 1600 gőzcséplökészlet Özemben! ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, KÜLSŐ VÁCZI-UT 7. SZÁM. iifc 3»h, 4V», 6, 8, 10, lí lóerejqek. Magánjárók (uti mozdonyok.) KérJOk minden trakbavágó kérdéeeel bizalommal hozzánk fordulni, kéazeéggel adunk klmerltd é«felvllágoeltó válaazt.

14 KÖZTELEK, 1901, MÁRCZIUS HÓ SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. r i a l Á e i n v ó l f l l r n a a z országos cliemiai intézet a központi vegykisérleti L i e i c a l b C C I U R I Cl állomás vegyelmezése alapján, = legjobban ajánlható saját gyártmányú: rizstakarmánylisztfink vegyi összetétele: Xsir _ 13.74% Protein 15.40% IV. mentes anyag % Mintákkal és felvilágosítással szívesen szolgálunk. Királymalmi ===derczénk vegyi Zsír 6.14% Protein 13.75/o JS mentes anyag 57.78% Mintákkal és felvilágosítással szívesen szolgálunk. Legjobb 5 cukorrépamagvak, i H H A párisi világkiállításon aranyéremmel kitüntetve. Wohanka és Társa É Budapest, V., Yáczi-körnt í<5. sz. (Alapíttatott 1866.) = Saját termesztésű ltiilönleg-esség-ei: - lelmi szerek értékesítését eszközlik az előirt o/o mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nyújt tagok és nem tagoknak. terménydus czukordus 1T Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ Helyesbített hajójáratjegyzék,,hdria" magy. kir. tengerhajózási rés, társaság Vezériigynöksége: HOFFMANN S. és V. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRGSARNOKABAN. ^ Sürgönyczim: Aurora Budapest, (j^ január havában következő gőzösök indulnak : FtMétÓl Hull, Neweastle o/t. Volturno 1 10 Hamburg Pergamon 1 10 Rouen* Széchenyi 1 10 Barcelona, Valencia* Széchenyi 10 Liverpool Veria (C.'L.) ' Liverpool Athenian 5 15 London Narva Hamburg Byzanz ' Bordeaux* Mátyás király Rotterdam Bathori 15 25, Hull, Neweastle o/j. Vasco 15 25, Gibraltari London Andrássy Antwerpen Szent István 21 31, Liverpool Cvpria (C. L.) 21 31» Rouen Tibor Algier 1 Glasgow* Matlekovits Liverpool Flaminian Hamburgi Róma 21 31!) Ha a gőzös indulása előtt 8 nappal elegendő rakomány be nem jelentetett, az igazgatóság feutartja magának a jogot, e kikötőt nem érinteni. A *-al megjelölt viszonylatokban a gőzös Triesztet is Gazdák s gazdálkodók ügyeimébe. Számos uradalomba már bevezetett p l n i 50 /o-al olcsóbb mint bármely más vllá(,itó anyag. Próbaküldeir.ények 2 korona utánvét mellett. Kivánatra prospektus ingyen é* bér- Burián Yilmos veje, Budapest, IX., Soroksárl-u. 10. Számos elismerő levél nálun 1818 betekinthető. Értckcsitósre elfogad: Husncmüket, füstölt hust, vadakat, szárnyasokat élő és leölt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb. Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető: A sertés javítása és hizlalása maa gazdák és hizlalók használatára, rgg Irta K. Ruffy Pál. Ara portómentesi küldéssel I írarí«i 10 krajezár Magy. kir. államvasutak. ad 13296/CII Hirdetmény. Osztrák magyar svájezi vasúti kötelék. Osztrákmagyar svájez délbadoni áruforgalom. (Díjszabások érvényen kivül helyezése.) F. évi április hó 30-val a fenti forgalmakban érvényben álló következő' díjszabások hatályon k vül helyeztetnek és pedig: 1. Az osztrák-magyar-svajezdélbadeni forgalomban évi. szeptember 1-töl érvényes II. rész, 2 füzet. 2. Az osztrák-magyar svajez vasúti kötelékban: a) kivételes díjszabás tojás szállítására, érvényes február hó 1-től, b) kivételes díjszabás gyorsáruként szállítandó élelmiszerekre érvényes 1893 decz." 1-től, kivételes díjszabás bizonyos czikkek" (ásványvíz, dohány és zsiradék) szállítására érvényes február 1-től, és d) kivételes díjszabás aszalt gyümölcs szállítására érvényes február hó 1-től. Budapest, márczius havában. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében is. Magy. kir. államvasutak. 5372/901. sz Pályázati hirdetmény. Az alulírott igazgatóság a magy. kir. államvasutak czéljaira az 1901, és évekre évenként szükséges mintegy 8,700 métermázsa nentralis olaj szállítását biztosítani kívánván, ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A szállításra vonalkozó részletes módozatokat magában foglaló ajánlati felhívás" valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál, az országos iparegyesülotoél a m. kir. kcriwk<><lt>h)ii muzeum igazgatóságánál, valamint a magy. kir. áll >mvasutak üzletvezetőségénél megtekinthető és a magy. kir. államvasutak anyag ős leltár beszerzési (AI1I) szakosztályánál (Budapest, Andrássy-ut 73. sz. II. emelet 44.) az ajánlattét 'lre szolgáló űrlappal együtt kapható. A. pályázati feltételek kiegészítő részét képező általános szállítási feltételek a magy. kir. államvasutak budapesti nyomtatványtáránál szerezhetők meg. A szabályszerűen kiállított ivenkint egy koronás magyar kir okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve és a borítékon ezen felírással: Ajánlat 5372/901. számhoz" ellátva legkésőbben folyó évi április hó 17-én déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak anyag és leltár beszerzési szakosztályában átadandók, illetve posta utján ugyanoda beküldendők. Ugyanezen-időpontig átadandók, ugyanott a kötelező minőségi minták is. Bánatpénz gyanánt az ajánlott mennyiség értékének 5 o-a készpénzben, vagy állami betétekre alkalmas értékpapírokban az ajánlatok benyújtására kitűzött határidőt megelőző nap déli 12 óráig az alulírott igazgatóság budapesti főpénztáránál leteedő. Később benyújtott ajánlatok, valamint az olyanok is, a melyekre nézve az előirt bánatpénz le nem téteteit, nem vétetnek figyelembe. Budapest, márczius hóbán. Az igazgatóság f területén óriási gyümölcsű t őszibaraczk ojtvány i é (mandulára) 20 krajczárjával, továbbá ^ á l«>r és csemege- 35"5 ^ szőlővessző kapható. { f -v Árjegyzéket küld. 'v ^ ^gyümölcs- és erdei faiskola W. KLENERT, GRAZ (Tulajdonos: Klenert Vilmos, ezelőtt Klenert és Geiger) ajánl gyümölcsfákat minden nem és formában, nemes gyümölcscserjéket, gyümölcsvadonczokat is bogyógyümölcsöket; fasorfákat, erdei fákat, tűlevelűeket és rózsákat; sövénynövényeket, spárgaféléket stb. W Árjegyzékek kivánatra ingyen. Szétküldés Ausztriába Magyarországba és külföldre. f

15

16 484 KÖZTELEK MÁRCZIUS HO SZÁM. 11-ÍK ÉVFOLYAM. Legelő haszonbérlet. Öcsöd község határában a f. évre 360 hold jó marhalegelő bérbeadandó. Közelebbi értesítés kapható 3592 Báró Harkányi gazdasági irodájában Budapest, VI., Andrássy-út 4. szám. Az Országos Magyar Gazdasági EgyesCíet tulajdonát képező Istvántelki szőlőtelepen kisajátítás folytán a következő felszerelések és ojtvány szőlővesszők az alább j-;lzett árban ELADÓK: 3000 Ripária Sauvage alanyra ójtót 1 éves mézes fehér ojtv. db'.int, ,,, 2, éves Chasselas blanc ojtvány Eelair permetező gép használt Mabil rendszeri! borprés IVa heetoliteres űrtartalommal kevéssé használt 110. Az árak a Palota-újpesti állomásra állitva értendők, az ojtványok csomagolásáért ezrenkint 2 koronát számitunk. Megrendelések az OrszágosMagyarGazdaságiEgyesület igazgatójához intézendök. E l a d ó s í z ö l ő v o s s i z ö. Nyírbátori immúnis homoki szőlőtelepünkről, évi tavaszán a következő fajtiszta tökéletesen beérett és minden betegségtől ment sima és gyökeres szőlővessző kerül eladásra : drb olasz rizling, sima 6 kor éves gyök sylváni zöld, sima _ merlőt piros bakar chasselas blanc oportó muscat Alexander sima i di \.. száza muscat joszling. Ugyanitt nagymennyiségű ^ argenteuilli spárgagyökér ^ 2 éves, ezre 30 korona. Megrendelésnél az összeg 1 /3-a előlegül küldendő, maradvány utánvéttel szedetik be. B O N I gyártelep és mezőgazdasági részvény társaság. XT VXRB ZLTOR Eladó csemeték. 10,000 drb 2 éves gleditsia 12, OOO 1 50,000 2 átültetett ákácz 30,000 1 juhar csemete, jutá- \ nyos árban eladó. Megrendelések Egyesületi titkári hivatal \ Szolnok (megyeház) intézendök j PROPPEII SAMU mezőgazdasági gépraktára Budapest, V. ker., Váczi-körut 52. szám. Ajánlja mérsékelt árokon a jelen idényre S ^ C K R U D O L F elismert kitűnő gyártmányait Aczélekéit, Vasboronált; e ásr rübbereit,!dsorvetőg peit, répakapólóit,! ' ' '..;...:. ' '.;;- :.'., szőismiveio s s eit. Kz alkalommal különösen feihivja a t. gazdaközönség b. figyelmét az általa képviselt DEERING-íéle a Viliís amerikai aratógép gyárának fükaszálógépeire, marokrakó és kévekötő aratógépeire, IcSi s : SZÉNAGYÜJTÖ Bizonyítványok fenti gépekről, kimerítő árjegyzékek és készséges felvilágosítások HIRDETMÉNY. Draskovich Iván Gríf őméltósága baranya-sellyei uradalma Erzsébet pusztai tiszta magyar fajta törzsgulya tenyészetélből 4 db 3 éves és 14 db 2 éves tenyészbika eladó. Ezen bikák a mult évi pécsi tenyészállatvásáron diszokmányt, az e hó 10 ll-én Budapesten tartott tei.y észállatvásáron az 1-ső és Il-ik bika dijat nyerték. Az eladást MÁTTYUS SAMU uradalmi gazdatiszt eszközli Erzsébet-pusztán u. p. Baranya-Sellye. Sürgöny: Sztára-Zahita pályaudvarra, a mi egyszersmind vasútállomás is. Magyar kir. államvasutak /1901. szám. Legolcsóbb utazás Olaszországba és Dél-Francisországba Budapesten-Dombováron-Fiúmén át a Magyar-Horvát Tengeri-gőzbajózási-Társaság Fiume és Velence, il etőleg Ancona közt közlekedő gőzhajói igénybevételével. Ilajójáratok menetrendje: Március hó 16-tól október hó 31-ig. 1. Indulás Fiuméból-Velencébe: minden kedden és csülörlökön reggel 7 órakor, minden szombaton este 8 órakor. 2. Indulás Fiuméból-Anconába: minden hétfőn és szerdán reggel 7 órakor, miuden péuteken este 8 órakor. 3. Indulás Velencéből-Fiumébe: minden szerdán és pénteken reggel 7 órakor, minden hétfőn este 7 óra 30 perckor. 4 Indulás Anconábó.-Fjuméba : minden kedden és csütörtökön reggel 7 órakor, minden szombaton este 8 óra 30 perckor. Menet tartam 10 óra. menetdijak a hajó-átkelési illetékkel együtt: p< Gyorsvonat Sz. v. Hounan Hová I. II. ^ ^ III. Budapest Velence vagy Ancona kor Cfinnes fres Firenze Genova Lvon» I2d Mar.-eille, Milano, Napoli Nizza, Róma, 73.7b Torino, Bécs Velence vagy Ancona kor Berlin, márka Breslau,, Hamburg., A gőzhajóknak a Budapest-Fiume közt forga'oinban levő gyorsvonatokkal, valamint Velencében és Anconában a Róma, Nápoly, Bari, Brindisi,-Bologna, Milano stb. felé induló, illetve az onnan érkező olasz vonatokkal közvetlen csatlakozásunk van. Fiúméban a vonatok, a gőzhajók kikötő helyéig közlekednek s onnan indulnak. Fiuméból-Dalmáciába naponkint indulnak gőzhajók, ezek közül hetenkint 4 gyorsjárat és pedig Zár ba, Matkovicba, Ragusába és Oattaróba, melyek menetrendje az Utrrmtató"-ban foglaltatik. Menetjegyeket a fentnevezett állomások, úgyszintén a magy. kir. államvasutak városi menetjegyirodái Budapesten és Bécsben, továbbá Cook Tamás és fia cég utazási irodái Budapesten és Bécsben adnak ki, hol a kivánt felvilágosítások is megadatnak. Budapest, löül. február havában. Utánnyomás nem dijazt. A magy. kir. államvasutak igazgatósága.

17 Tf" 23. SZÁM TI-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, JJM.^MÁRCZIUS HÓ A s z ő l ő é s b u r g o n y a p e r o n o s p o r á j á n a k a legbiztosabb, kényelmesebb (a rézgálicznál) és olcsóbb ellenszere a dr. Aschenbrandt-féle bordói-por. a szőlő OIDIITim (lisztharmat) betegségének, legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb bajoktól is védő ellenszere a dr. Aschenbrandt-féle réz-kénpor. Ara Budapesten a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában : tárában : Ára Budapesten a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" rak gos zsákokban _ á kg. 76 fillér. 50 kg. zsákokban á kg. 52 fillér. 10 kgos zsákokban a kg. 80, 10 kg. zsákokban... íi kg kgos zsákokban á kg kg. zsákokban á kg. 56, BS3T A szőlő első permetezéséhez l n /o ivs /o, második permetezéséhez í'/2. 2%; harmadik permetezéséhez l /o-os oldatott használjunk. Egy HT A hol az 1900-ik évben volt oidium először április hóban, a kat. holdra kell 3 permetezéshez kg. hordói por, /o-al mikor a szőlő hajtása cm., porozzunk ; másodszor junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. Egy kat. holdra kell 3 porozáshoz kg. rézkénpor. Sokkal kevesebb fogy belőle mint a kö- kevesebb, mint a tiszta rézgáliczből. IMET" A port konyhaszitán a vizbe szitáljuk és kosz az oldat. zönséges kénporból. Megrendelések a pénz beküldése, vagy utánvétel ellenében a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez" intézendők, Budapest, Alkotmány-u. 31. A gyártás korlátolt, tessék idejekorán rendelni, -bh I C 450 intelligens magyar gazda elismerő bizonyítványát a használati utasítással együtt bárkinek megküldi a szövetkezet. "Sfil ÍOOO. 1. A tlr. Aschenbrandt-féle bordói-poi* elismerő levelei. 2. A dr. Aschenbrandt-féle r é z k é n p ^ r elismerő levelei. Moór (Fehér vm.). Szőlőmben az idén használtam először általánosan bordói port permetezés czéljából. Daczára a rendkívül erős járványnak, a bordói porral permetezett 38 holdas szőlőmet, mely hat különböző szőlőhegyen fekszik, mindvégig jó állapotban sikerűit megtartanom. Ifjú Wiesner István, szőlőbirtokos. Moór (Fehér vm.). A permetezést először május végén D/2%, julius hó végén 2% bordó por" oldattal végeztettem és a por hatásával teljesen meg voltam elégedve A bordói por" előnye, hogy gyorsan készen van a permetező oldat, nem kelj mészkeveréssel időt tölteni, a mellett az eső nem mossa le a permét és az oldat perzselést nem okoz. Zaeher János, szőlőbirtokos. Alcsut (Fehér vm.). Az idén a peronoszpóra mindenütt erősen lépett fel, ugy hogy négyszeri permetezés mutatkozott szükségesnek, melyet a bordói pornak" 2, illetőleg 3%-os oldatával végeztem. A védekezés sikeres volt és a mellett az oldat még a legzsengébb hajtásokat sem perzselte meg. Komáromi Ferencz, itt-ott mutatkozó lisztharmat továbbterjedését megakasztani. Márky István, szőlőbirtokos. Izsák (Pest vm.). f Az idei' tapasztalataim szerint a rézkénporra" vonatkozólag a következőket írhatom : A rézkénporra még az irigység sem mondhat semmi rosszat és a Borászati Lapok" nagy szolgálatot tett a szőlőbirtokosoknak az által, midőn ezen kitűnő szert hazánkba forgalomba hozta, mert mig a rózkénporból holdanként 5 klg. elegendő, addig a közönséges kénporból 9 10 klg. szőlőbirtokos. is szükséges, a mellett még a közönséges kénpor rendkívüli ovatosságot igenyel, Moór (Fehér vm.). hogy ne pörköljön és rosszul tapad, addig a rézkénpor jól tapad és gyorsabb Az idei erős peronoszpóra-járvány daczára az én szőlőmet bord.i vele a munka, káros utóhatást pedig ezen -utóbbi soha nem okoz. Laky porral" teljesen megóvtam ezen bajtól. Első izben 1 kg., másodszor Vs k/, László, szőlőbirtokos. harmadszor 2 kg.-os oldatot használtam. Ezen szemek előnye, hogy nagyobb Izsák Reviczky-telep (Pest vm.). távolságba a kiszállítás könnyebb mint a rézgálicz és mészkeveréké és perzselést A lisztharmat az idén vidékünkön nagy mértékben lépett fel a nem, soha nein okoz. Janny Antal, szőlőbirtokos. vagy helytelenül porozott szőlőkben, mig a rézkénporral" idejében befujtatott Győr. szőlőkben semmi kár sem volt konstatálható. Határozottan megfigyelhettem Az idei abnormis, felette nedves esztendőben a peronoszpóra átalában azt is, hogy megtámadott fürtök az utólagos permetezés folytán meggyógyul- e vidéken igen sok kárt tett, de én bordói p»r 11 kétszeri alkalmazásával (D/2 0 0 nak. Ezek alapján a rézkénpor alkalmazását mindenkinek legmelegebben illetőleg 2%) szőlőmet teljesen megvédtem ezen betegségtől. Vámosy Endre, ajánlhatom. Luksa János, szőlőtelep-kezelő. szőlőbirtokos. Győr-Szemere (Győr vm.). Kalocsa (Pest vm.). Lisztharmat vidékünkön az idén oly gyengén lépett fel, hogy egyszeri előzetes porozással annak felléptét teljesen meg lehetett akadályozni. Szőlőmet az idén mind a két izben P/tf/o-os bordói por"-oldattal permeteztem. A por igen könnyen oldódott és csekély.üledéke maradt. Nagy előnye Tekintettel arra, hogy a rézkénpor" amellett, hogy a fürtök és vesszők érését ezen szernek, hogy kezelése sokkal könnyebb, mint más anyagé és 1 Sf/o-os is gyorsítja, káros utóhatása pedig sem a fürtök izére," sem a kierjedt oldata is teljesen megóvja a szőlőt a peronoszpóra ellen. Hogy ezen uj szer borra nincsen, az eddig használt közönséges kénporral szemben a rézkénpor" ellen is folyt agitáczió hivatott és nem hivatott részről, azt talán felesleges használatát ajánlatosabbnak tartom. Horváth János szőlőbirtokos. felemlíteni. Giczy Dezső, szőlőbirtokos. Ifajdu-Hadliáz. Pozsony. A vegetáczió első hónapjában az idén peronoszpórának nyoma sem Az idén először védekeztem és pedig kétszer rézkénporral"; a volt, ugy hogy azt hittük, hogy a 3-dik permetezést el lehet halasztani. védekezés csak elő vigyázatból történt, mert oidium nem jelentkezett, de Csakhogy augusztusban oly mértékben lépett fel, hogy mindenfelé a későn, azért a ráfordított költség kárba nem veszett, mert a rézkénpor" a fürtök vagy helytelenül kezelt szőlőkben nagy károkat okozott. Én dr. Aschenbrandtféle bordói porral" háromszor permeteztem, május, junius és julius utolsó és vesszők tökéletes beérését vonta maga után. Minthogy az előzetesen rendelt rézkénpor" nálam kifogyott, összehasonlítás czéljából próbát tettem felében és pedig l /o illetve' lw/.o-os oldattal. A por nálam igen könnyen közönséges kénporral, mely utóbbival már azért sem voltam megelégedve, és tökéletesen oldódott, jól tapadt a levélzethez, ugy hogy magam részéről ezen mert, daczára annak, hogy száraz helyen tartottam, mégis gömböcskékké tömörült. Ezen tapasztalatok alapján féltétlenül ajánlhatom a rézkénpor szerrel a legjobban meg vagyok elégedve. Előnye ezen szernek, hogy a legtöbb kisbirtokos és szőlőmunkás nem bírja a bordói keveréket eltalálni, hogy mennyi használatát junius, julius és augusztusban még az esetben is, ha az oidium nem mutatkoznék. Leinwather György a Pozsonyi Szőlőszeti-Egyesület' rézgáliczot és mennyi mészt vegyen és igy az oldat nem mindig sikerült, ugy 1 első jegyzője. a hogy kellene. Perzselést szőlőmben az oldat soha nem okozott. Szálkai István, szőlőbirtokos. (Folyt, köv.) Békásmegyer (Pest vm.). Midőn augusztus vége felé nálunk a lisztharmat fellépett, azonnal rézkénporral" védekeztünk ellene, nagyon jó eredménynyel. Előzőleg az olcsó sublimált kénporral próbáltunk védekezni, de ez a betegség továbbterjedését ez nem gátolta és teljesen hatás nélkül volt. Ney Ede és Társa, szőlőbirtokosok. Solt (Pest vm.). Az idei szezonban az oidium csak csekély mértékben mutatkozott, én háromszor poroztam be kerti lugasomat rézkénporral és sikerült az (Folyt, köv.) Megbízottak kerestetnek a községekben szőlős vidékeken, akik a porok terjesztésével és megrendelések gyűjtésével foglalkoznak. A megbízottak kellő kedrezményben részesülnek.

18 486 KÖZTELEK, MÁRCZIUS HÓ SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. Kizárólag- elsörendíi 1 m a g y a r e r d é l y i f a j 1 i g á s ö k ö r é s n ö v e n d é k m a r h a gazdag választékban kapható L Á S Z L Ó T E S T V É R E K gazdaságában i ^ f f l ^ M i Nagy-lklódon posta- távírda- és vasútállomás a Szamosvölgyén Kolozsvár közelében. I Hirdetmény. G r ó f K á r o l y i M i h á l y u r ő m é l t ó s á g a d e r b ő i m e r i n o j u h á - sz a t á b a n f o l y ó é v b e n is drb 2 éves számfeletti electoral-negfetti tenyészkos kerül eladásra. V é t e l iránti m e g k e r e s é s e k e t e l f o g a d a z Uradalmi jószágfelügyelőség Kompolton, posta: Kápolna, vasútállomás : Kaál-Kápolna. Vetőmag-burgonya. M a g n u m - b o n u m, M a g y a r k i n c s és k o p s z f u s z R o s e n n a g y o b b m e n n y i - s é g b e n a F o n n á d - K e c s e g e á l l o m á s r a szállítva k a p h a t ó : 3eit Strasser Jónásnál, Kecsege-puszta, posta Tolna- Tamási. Hreblay Emil állattenyésztési m. k. felügyeö G ö d ö l l ő. Munkái i Baromfi hizlalás 1 kor. 60 fillér. 2 marhamérleg egyenként 1000 kgr. hordképl'séggel, rácsozattal ; 2 hldhordképességgej (seálával és vasgsendákk'al m?nd ké a T6 iég^ még uj- és használatlan, kilü- 600 drb "istj-syiis-j-auér, Páris: Grand Prix. Vetőmagvak kaphatók alábbi árak postautalványon való előzetes beküldésével szemben (zsákok ára készpénz előlegkép szedetik be) Gróf Lud- és kacsatenyésztés Pulykatenyésztés' 2 kor. az előnyösen ismert Bugányl Baromfi és tojás értékesítő szövetkezetekről nagyobb gazdaságban, gyár- és társa czégtől való, m nden drassói u r a d a l - 1 korona 60 fiiéi. ban, gőzmalomban szesz- és m á b a n, u. p., t. sörfőzdében, községben kötelezően különbeni200 koronáig Megrendelhetők és v. áll.: Koncza, a szerzőnél, legegyszerűbben a terjedhető birsig mellett, törvényileg előirva cs. éa a b ott m i g k é s z - klr^batőaáguag hitelesítve, elg^uenőraés e pénz előleges beküldése mellett. l e t e n 5 0 kilós 500 db d ép' mmuoljméter magassággal birő z s á k o n k é n t : Lóheremag 80,74,68 K. l'.laiió sí tízeke. Oberndorfi és óvári répa 48 K. Egy 20 ló erejii angol gyártmányú kitűnő karban levő tel- Székely tengeri, lóbab 10 K. erdei fenyő, jes gőzeke garnitúra, 6 év óta Használatban, igen kedvező feltételek mellett eladó. Levelek Prairie királyné tengeri 8 K. (pinus sylvestris) Gőzeke" jel alatt a ki»dóhivatalba kérelnek Székely kincs korai Nyirbátorban T.egelsó'lbbrendü ^ burgonya 3K. Boni gyártelep és mezőgazdasági részvénytársaságnál ség^io^hold 'belsőség, b 6 "hold Kaphatók még: rét, 30 bőid legelő, buza, sörárpa, repcze és czukorrépának s o r f á k Elsőrendű. alkalmas talaj, tejgazdaság is cultiválható közel városhoz és és baltaczlmmagr nagyobb vasutboz.^14^ forint^és^ az adó csemeték. Tamásl^kaphatő! 11 ' P ' T 3516 nái^nagy-kanizs^6106!^ Sladó Mannaárpa. \ 120 métermázsa, eredeti Hannapedigrée /a I J utántermésii, kitűnő minőségű vető árpa Puszta-Poó állomá- J son^loo kilónként 16 koronáért eladó. Öt mázsán felüli megrendeléseket is elfogad, kivánatra posta fordultával mintát küld 3542 I Egyesületi titkári hivatal I Szolnok, megyeház. A keszthelyi uradalom georgiconi merino törzsjuhászafából 15 <Ii*t> 2-4 éves számfeletti tenyészkos eladó. Bővebb felvilágosítással szolgál az uradalmi számtartói hivatal Keszthelyen. KAINIT nagyban és kicsinyben. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). nagyban waggón-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint frt között váltakozik. Kicsinyben mra.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénítárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvitelénél fizetendők. Batthyány éves szép törzsű őri 10 fillérért. 35 Sopronmegyében M holdas birtokom bérbe- Jé kariban i használt költő^gép^ Tavaszi vetésre ajánlok: elsőrendű, számos, legutóbb a párisi világkiállításon kitüntetett, valódi Hanna-árpát. Minta ingyen és bérmentve Kubicek Ferencz Czellochovitz, (Hannavidék) Vetőmaglbiirgonya Az utolsó években oly kedveltté vált Vanríac- Kiadó gorfának ^kalm.s ^J.senye. akáczcsemete. Bashalmán Liptay Jenőnél.' KlrA1:yte^ Baltaczlm mag szállítom eresteük60 mm. a csirakl eredeti importált jő minőségben ~ 32'2 koronával 50 kilónként. mapagykereskedése József főherczeg ő cs. és kir. fensége udvari szállítója B U D A P E S T, Károly-körut 9. Zsebnaptár II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja Jeszenszky Pá;i ^ azjj.^m.jj.e. titkárja. GazdattsJtekOim. Egyesülete* valamint a Tejtermelők Egyesülete tagjainak ajánlott kül- 3 kor. 30 fill. Bolti ára 4 korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllöiut 25. szám. kel ^Somogyban

19 23 SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁRCZIUS HO 23 BETÖLTENDŐ ÁLLÁE. Segédtiszti állásra.néhány'évi^rako^aftel-fíhegazdaaágban biró komoly fa szorgalmasfiatalember, ki iegfried gróf n 8541 írnoki tendő* VagyméUóságu "cíél Károlyi Sándor úr kírálydaróóz fa mu r ríbaíd5rr y t^s?ns gazdasági akadémiát^vagy Bőbb gazdasági tanintéz végzett, katonai köteleze g üknek eleget tett, ii munkákban jártassággal nőtlen, keresztény vallású bizonyítvány másolatok és lehetőleg fényképpel ellátott kér "B3 festerházy Gyula, in felül minden KIS zást keres.^ Szives megkereséu* oroszlámosi urad Családtalán Évi azetés400 ko ona < Kezelőtiszti " uezeíő'l ámás gyakorlat megkívántat n t és k^e Z s da Cws állást keres azonnali belép'-sre etsőre, ki ézla minőséiben lyamodványok bizonj. a gazdaság minden áfában másolatokkal, melyek jártas,18 évi gyako lattal, föld- magát, r miisr^biz^nyftványok- míves és ejgaídasági szakvégzet <T36 Ivf-V X a g V a"zda- Budapest, VII, Elemér-u. 34. sz. ^ tiszt. Czim Németh István Gazdaasszonynak ajánlkozik egy középkorú nő Állást keres róm.^kath nís^éve^jtfgt^ ra a r? á mfitenyészt Z ést h4 é Z s Te Tő t z é S s t kituaten érti. Szives megkeresések P. T jelige izonyitványmá! Mny tel1>?.\ Tázfeság'Xdm ágit gyakorlatilag folytatta, kulcsári vagy's's és lovász- és h Uásbsn"tíváló^ "mert 'l temelért^ágát ez Zd képezté holdas erdélyi belterjes, s leg- 8za m«áí k képiii^emsi ^egy zeté 8 sé 1 n Z k a»üi rt az a Stletfélt inkább czukorrépa termeléssel Ms, "IJ^y^^ff/^^' foglalkozó gazdaságban,^ mely ^ánlaioí^i!^. jel datt a kj^ kivántatik a czukorrépa termelés > örüli teljes jártasság fs gyakorlat nagyobb répa- Házvezetőnői ^A.^N^jegy^ala;' 1 tot termelő pazdaságból több év- kóravl er (hiva"a1nók e 0zvegy é ej. Több évi Szives megkeresések Ház- gyakorla'tal biró, strapához hivatalba kéretnek. " 3396 szokott szerény igényű, keresztényfiatalember, ki jelenleg is egy nagyobb gazdaságban, 2»/Í y a 6 a ; ti írnoki min^gazdas^ágijrnok^négy év HIRDETÉSEK 0k mezőgazdák és a uaklrodalom terményei továbbá állást keresők és adók hirdetménye vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban TAlMzolniik, melyekkel yuaíaa izükségea lerélbélyeffet TBgy lereleióuipot kfildenek. ^őzekéhez Okleveles ^ Oki. gazdatiszt, Tisztavérii bergsliiri szakképzett gépész kerestetik, akadémiái és vinczellérképezdőt végzett, mintagazdaságok- Sándor ádimosi /ni sertéstenyésztéséből Kovácsy J> bizonyitványnyal ellátott folyamodványok Urad. Intéző- van alkaímazva előz Béghez Kárász-pusztára, posta őleg egy Z l ^ n f f i ^ é X 20 magángyakornok volt, teljesen állást keres. Ajánlatokat totovábbit: Peske, u. p. Abauj- téflvész^még soha; jártas ugy a gazdaság vezetésében, mint a számvitelben; Somodi magyar $ $ igényű, oly állást keres,''mely- Po^aTdámoaon.^ ÁLLÁST KSRESÖL ben^megnősülhetne. Czime^a ÁLUTOI tenyészbika Állást keres Muraközi mén ögyenként is len sötétpej emohonle Ilbertnél, Józsefmajor, posta Métes.^nSriyermektelen^M 60 év óta dunántúli bérgazdaság- kosok. ban^ önállóan müm45 gazda- Magyar tenyészbika eladás. Gróf Chotek Rezső magyar 5 éves futtaki uradalmában (Bács- zom. Megkeresések a Eladó w gazdaság^minden ágában, 'ne- Segédi állást igásökör keres, 22 éves, r. k. kassai gazdasági iskolát végzett, gya- Snyész korlattal biró gazdász, ki a bikat rm a Z<S Buda'pet^ Zimonyi vasút Kisalpári megbirmikor egy tételben eladó megtekinthető és a te'jes férfi, ki eddig is gazdsi Sofif,r r a é!ó? é^lvn et eiv n^i e e r g 30 Bzabb ideig birja. Szives megkereséseket a Gróf szolgált, mirő jó blzonyitványzik. Az állást vel : Agrárius 22." alatt a ki- fizetési igények megjelölésé- gönyre a Kisráosi vagy Ókérl glalhatja. Czime lebbi a jószágigaz trat'óságnál Ispání Futtakon rü, 200 drb har- Számtartó hétévl h gyaköri 0 db tok nőstény, lu?be g n, ép magyar k és n'émí iísi«jeuge 2 Intézőnek, : ta 'Magy^Ó ártt a^éí Czime a kiadóhivatalban Felsőbb gazdasági tanintézetet éa a sárvári tejgazdasági szakiskolának üzletvezetői ágát végévi gyakorlattal és kitűnő ajándaság minden ágában gyakorlott gazdatiszt szerény feltétélek mellett bármilyen alkalma- eket tökélete a kiadóhivatal 39 éves, a kertészet minden ágában teljesen jártas, azonnali belépésre állást keres. Jó bizonyítván.! okkal rendelkezik. Czim a kiadóhivatalban. 35fc5 Uradalmi kertész, fártas, prima bizonyítványokkal állást keres bármikori belépésre. Oiim Zecker ^gost, Eredeti Rambouillet kosok mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók Gróf Herberstein Albert 313t uradalmi Igazgatáságánál Strilek, Morvaország. Hanna vetőárpa mig a készlet tart100 kgként 19 koronáért kapható vasúti állomásainktól. Yöröstarka tinó vagy segédtiszti állást keres BJiooyltvinymáBolatok' melyei földmivebifkolát jeles sikerrel végzett, 2 évi praxissal biró, S>r?Us r élsejére hasonló 7 áuást jrmet Angolországban ; 6 első szeiény igényűfiatalember. keres. Czime a kiadó hivatal- Állását &. 1"1"1 elfoglalhatja, növendék ökör Kitünő mükertész. íőstény t ^koronáért' kiváló je^ge^alatí"a kiadóhivatalban. és üsző borjakat éves, nős, egy gyermek izépségü behozott orosza?arat plébánosnál, Osáiivia: Sasvái atyja, a ki Franczia - és Németk"rtésze áuást^ keres íöldmlves-iskolát a tnek k m^den a áfában jármos ökröket Tyúkok úgyszintén le«prfmább Í40 koronáért kaphatni, minden lekötni való és i legjobb származású. írnoki teljesen jártas, kitűnő bizonyítványokkal éa jó ajánlattal itasaim ; 6 fehér gyöngykaka- évelő növények palánta), külc legjufcányosabb^rak >n aján- kaphatók a V gyógy- 4 és műszál szerelve a Bájt gazdaságnak Bájra u. p. Tokaj küldendők. nau belépésre, szőlőszetet is Klein és Spitzer Évifizetés400 korona és teljes ember. Sdves^megkeraséfeket ellátás. Bizonyitványmásolatok érti. Szives megkeresés a kiadókéi etik. " ' 3603 bármikorra is Kis-Czelli kereskedik. Megrendelések egyezség szerint ^er darabtokkor.) ab itt. Vlsegrfdl-u. 8. a sz!'li B em? P 3M2 elfogadtatnak. és m u S Z o legprímább, 1 2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való ökrök eladására és későbbi szerződésre legolcsóbb árért vállalkoznak imi\ WE114 Kis-Czelli kereskedők. drassói uradalm á b a n u, p. t. és v. áll.: Koncza, hová az aradi gyorsvonaton direct kocsi megy. Kaphatók m é g : Pekingi kacsák és tojásaik. Vöröstarka tinó és üszó teljesen prima, 1 2 esetleg 3 éves, nálam minden mennyiségben kapható olcsó áron. előleges jelentés titán, nálam mindonkormegtekinthetők, köszóse^z^rfnt lálaszthat Henrik Ignácx fla Szalónak (Vasm.). abad alku tárgya, electoral negrelti iránju lő már ez évre is elvégezte, ibb felvilágosítással szolgál VEGYESEK. Here répa fiímagvak s az erfurti Mi maovak leg j utányosaüöan TásfeoUiatöfc Radwaner Rónainál BUDAPEST, V., Nádor-u. 8. J. C. Schmidt erfurti ma^termeiö magyarországi főraktárában. Vlulirott gazdasigban rétek és legelők vérfejtt r csabairmab" (pornál? köz '6r s^ 1 n t^itm^ag k j* rónáért. ^^jjjj" mázsánűntl4 koronáért^ Árak

20 488 KÖZTELEK MÁRCZIUS Hj20 23 BZAM. 11-IK ÉVFOLYAM. GÚZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gözekével hajlandó vágyik lválallai; éjúgy mélyrigolozást szoléi-telepítésekhez. Érdeklídík kéretlek, hogy slaatí eaimekkez forduljanak. UJ fi I P P P D IS íí gfaszántási villalkozí vi Ü L r r t K P U, BUDAPEST-KELENFÖLD Erdei csemeték. TOO ezer drb erdei fenyő (Plnus sylvestris), 300 ezer drb fekete fenyő (Pinus austriaca) 3 éves erős csemeték 3 korona ezrenként; 50 ezer drb kőrisfa (Fraxinus excelsa) átiskolázolt 3 éves csemeték 4 korona ezrenként, csomagolva, Zám vagy Soborsin vasúti állomásra szállítva. Kaphatók: Liechtenstein herczeg iltyói uradalma intézőségénél iltyón, (Aradm.) 3573 l lsoiii gyártelep és mezőgazdasági részvénytársaság ezelőtt Manfld Eduárd és Társai aíyirbátorbm ajánlja' előnyösen ismert, szabadalmazott 2 tengelyű Bóni" eketaligáit. Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, szeszgyárak stb. részére Bessemer-Festék (vedjegy üiiö) kitűnő szolgálatokat tesz. Feltétlenül hathatós máz rozsda ellen, mindennemű vasszerkezetek, vas- és hullámbádogtetők, tartok, istállóvasgerendák, kerítések, vaskapuk, vasablakok, gépek, lokomobilok stb. részére. Mint famázolat is kitűnő konzerváló szer. Tartósabb, szaporább és a légköri s vegyi behatásoknak sokkal j o b b a n ellenáll m i n t m i n i u m és olajfesték. Ajánlattal és prospectussal szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok b) Festékgyárak: LlltzEdeéS Társa, Járobuza vetőmag Tölgymakk e 1 a a ó. OzvegA gróf PejacSOTicli^ Aithurné uíy rl sufyra r, Ínt m?őt 6S L 1 oza'^r» jóval felfilmu'ja, megdülésnet, rozsdának sokkal ellenlllóbb az Ö3ziné't tol, mult»vbcn^ 456^ klómmal m MeiŐ ör, u. p. Ko'ozs, A baranya- 6prof. Z M&rker-'féle mt-lsrinoire. S5SG nemkülönben mindenféle erdészeti fa cserje és gyümölcsmagot 3290 ajánl a Magy. magpergető-gyár Faragó Béla Zala-Egerszegen; minden kiállitáson kitüntetve, legutóbb Párisban ezüst Árjegyzék bérmentve. éremmel. T ö r ö k J a k a b czirokkiviteli czég Aradon ## czirokszakált kivan venni 'és mintázott ajánlatot kér. Azon cziroktermelő urak, akik az idei czirokvetésüket előre eladni óhajtják, kéretnek hozzám fordulni, hogy bővebben tudósitsam H<<OHYII< K IIAIKVIXTIV. MACHIME (OHI'VW (Chicagói aratógépgyár.) /-Vr^ Kévekötő aratógép Daisy" marokrakó aratógép ^ Fiikaszálógép 2 Köszöriikészülék Szénagyiijtö gereblye és Kévekötőfonal gyártmányai. e epeinket nem látta vásároljon, migárainkat nem kérdezte I Olcsó tartalékrészek óriási raktára. Tessék mintakönyvet William J. Stillman.Pátria* irodalmi é* nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köptelek) kérni! Budapest, V., Yáczi-ut 30. igazgató

ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű

Részletesebben

Í É Á Á É É Á Ó É ú ü ö ű ű ö ű ö Í É É É Á Ő É ú ö ü ú Í Á ü ö ö ö ű ö ú ú ü ö ö ö ü ú ú Ü ö ű ú ö ö ű ü ú ö ö ű ü ö ű ü ö ű ü ö ö ű ö ö ű ö ű ö ö ű ö ű ö ű ö ű ö Á Ú ü ü ú ű ö ö ö ö ö Á ú ú Ü Á É ö ü

Részletesebben

ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú

Részletesebben

ú ű ű ü ú Ó ú ü É ú ű ú ú ü ú ű Á ü ú ü ü ű ú ü ü ü ú ü ü ú Ú ü ű ú ü ű ü É ú ú ú ü ú ú Ö ú ü ü ü ü ü ü Á ú ú ú ú ü ü ű ü ú ú ü ü ü ü Ö ü ú ü Ö ü ü ű ű ü ü ü ű ü ÍÓ ú ü ü ü ü ú ü ú ú Á É ú ü ü ű ü ú Á

Részletesebben

ő Á Ó ő ú ő ő ő ő ü ü ő ü ö ö ű ű ö ő ú ü ő ű ö ő ü ö ö ő ö ő Ú ú ü ö ő ö ü ő ő ü ő ü ü ö ő ű ű ö ö ö ö ö ű ö ő ű ű ö ö ő ü ő ü ő ö ú ú ő ő ú ö ö ü ü ö ő ő ü ő ő Í ü ő ü ő ö ö ő ú ű ö ú ő ő ő ő ű ö ü ö

Részletesebben

Á ü ü Á ú ő Á ő ő ő ö ö ö ő ü ü ő ü ő ő ő ű ű ö ő ő ő ü ő ő ő ő Á ő ő Í ú ú ú ú Ö Á É Á Í ú ű Ö ú ú ú ő ü ő ő ü ő ü ü ő ü ő ü É É ű ü ő ő ő ő ü ő ü Í É É Á Ó É ú Ö Ó ú Ö ü ú Í ő ő ő ö ő ü ú ő ö ő ő ü ű

Részletesebben

ú ö Á ö Á Á ő ö ö ő ö ő ű ő ü ú ö ő ő ú ö ö ő ű ő ü Ó ö ö ü ö ú ö ü ü ü ő ö ö ú ü É ő ö ő ő ö ű ú Ü ő ő Á É ő ű Ü ő ő Ű ö ő ű ő ü ű ö ü ö ő ő ő ő ő ö ü ü ő ü ö ö ő ü ö ö ő ö ő ö ö ü ö ü ő ö ő ü ö ö ő ü

Részletesebben

É ü Ó É É ö É Á Ó Á É É ö É ü ü ű ö ű ö Á Á ö ő Á ő Á Á Ó ü ö ö ő ű ú ú ő ő ú ú ö ö ű ő ú ü ü ö Ó Á ö ü ö ö ü ő őü ö ö ö ő ű ő ö ö ő ő ö ú ö ö ö ú ö ú ű ö ő ö ö ö Ó ö ö ü ö ö ü ö Í ö ö ö ő ű ú ú ő ő ú

Részletesebben

Á Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó

Részletesebben

ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö

ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö ö ü ú ö Á ü ö ö ö ö ö É ű ű ö ö ö ö ü ö Ó É Á Á Í Á Á ü ö ű ü ü ű ü ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö ö Á ű ű Á ö ö Á ö ü ü ü ü ü ö ü ö ö ö ö ö ü Í É Ü É Á

Részletesebben

ö ü ő ö ű É ö ö ü ü ö ö ő ő ö ö ü ő ő ö ö ö ö ü ö úő ö ö ő ű ú ő ü ő ő É öü ú Í ú ü ő ő ú ű ő ú ü ú ú ú ő ö ö ő ö ü ü Ú ö ő ü ö ő ö ü ű ü ö ü ö ő ű ö ő ü ő ű ú ü ő ő ő ú ú ü ö ö ő ő ű ő Ü ö ö ö ö ű ú ö

Részletesebben

Í É É É ú ú ö ü Á ö Ó ú ö Ö ú ú ö ö É ü ű Í ű ú Á ö ö ö ö ü ö É ö ö ö Á ö ö ö ü Á Á É ö ö Í Í ű ú ú Í ü ö ű ü ö Í Í ö ü ö ö ö Ú ú Ö ö ü ö ú ú ű ö ü É ü Í ö ú ö ö ü ö ö ö ö ö ü ű ü ö É Á ü ú ú ö ö ö ü ü

Részletesebben

ö ö ő ü Á ő ü ö Í ü ö ö Á Á ü Í ü ü őí ö ü ö ö ö ü Í ü ö ö ö ü ü ö Á Á ö ő Í ü ő ü ö ü ü ő Í ö ö ő ü ü ő Í Í ő ö ő ő ö ő ü ü ü ő ö ü ü ü ü ü ő ő ö ő ü ü ü ü Í ő ö ö Í Í ü Í Í Í ü ö ö ö ü ő ő ö ő ő Í ő

Részletesebben

í ú ő ü Í ö í í ú ú ü í í ő ú ö í Ú Í ö ú Á É Í Á É É í Á Á ö É ú É Ü Á Á ö É Á Á Á É É Á Í í ő ö Á Á Á Í ö É Í í Í í ő í ő í í Á Á É Á ő ő ő ő í í Í Í ő ö Ö É Á É ő Ú ö ö ö ő ő É Á É É Á Í Á ő É Á ő ő

Részletesebben

ő ő ű ú ü ő ü ü ü ü ő ü Ú Í Á Ó É ü ü ü ő ő ő ő ü ú ő ű ő ő ú ú Á ú É ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ő ú ú Á É ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É Í ü ű ő ü Ö ő ú ű ű ő ő É ü ű ő ű ő ú ú

Részletesebben

ő ú ú ú ú ő É Á Ő ú ő ű ő ő ü ú Ö É É Á Á Á Á ú ő ü ú ő Ö ú ú Á Á Á ő ü É Á Á ú Ö Ö É É ü Á É Á Ü É Ö Á Á Á Á Ó É Ó Á Á É É É Ü Ö Ú É ú Á É É ü ú Ö Ú É É Ő Ó Ó Ö Ó ú Ő ű ú Ő ű ő ő ú Ö ű ő ő ű É Ő É ű Ü

Részletesebben

Á Ú ő ú Ö ó ó ó ő ő ó Ö ő ú ó Ö ú ú ó Ü ú ó ó ó ó ű ó ó Í ú ő É É ő ő ű Ü ő ú ó ő ó ú ú ó ó ó Ö ú ő ú ő ú ő Ö ő Ü ő ó ó ó Ö ú ő ó ó Í Á É É É Á Á É É ó ú ó ő ó ó ó ó Ó ó ű ő ű ó É ú ó Ö ő ú ó Á É Á Í ó

Részletesebben

í á í ö ö ö é ú é ö é ö ü é ö é é é á é á ü á ó á é Íí ő ő é ü é á á á ó ó ú ö é áíű ő ő é ö ó é í é é é á á é í á á ó é á ó é ü á é é Í í é ü ő ő é á é ü ú ó á é ű ő é ő ő ö ű ő ő á á á á í é é é á á

Részletesebben

ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ű ü ü ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ű ü ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ú ü Ö ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ű ő ő ő

Részletesebben

Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í

Részletesebben

Á Ő É ú ó ő ó ó ó ü ő ö ű ő É ü ö ö ő ű ü ő Á Ő É ö ó ú ó ő ó ö ú ó ú ó ő ó ö ő ó Ü ő ö ó ő Ü ő ü ö ö Ü ö ö Ő É É ó ö ő ö ó ü ö ö ű ő ú ó ő ó ó ó ő ő ó ó ö ó ó ó Ö ü ő ó ó ó ö ö ö ő ú ó ő ó ó ó ü ó ö ű

Részletesebben

ű Ó ü ü Ó ű ü Ö ű ű ü ü É ü ü ű Ö Í Ő Í ü Ö ű Í ű Ú Ú É É É Ú ü ü É É Á ü ü ű ű É ü Ú ü Í ü ű ü ü ü ü ü ü É Í ü Ó Ő Á ű ü ü Í ü ü ü ü Í É ü Á Í É Í ű Í Í ü ü Ö ü ü ü ü Á ü Í ü ü ü ü ü ü ü ü Í ü ü ü ü

Részletesebben

ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó

Részletesebben

á á Á Á É É ÉÉ ú í Á Á É ö É Á Á á á é á é á Ű é á á é ő á á á é ú ő ő é á ó é é á í á ó á é ő é á á á é ó í á á ü é é á é á á é á á ó é é ö é Ü Ö Ö á á é é í é ú á ö é ö é é á á é á á é é ő á ő ő á é

Részletesebben

Á Í Á ü É ó ü ÍÉ ó ü ü ó Á ü ó ö ö ó ú ü ü É ú ü ó ó ó ü ü ü É ó ö ö ö ú ü ü ü ö ö ö É É ú ó ö ó ó ő É ö ö ó ó ú ü ó ó Á É ó ó ü ó É ó ó ü ó ó ó ó óű Á ü óű ú ü ú ü ü ú ü ú ü ú ü ö ü ü ó ó ü ó ó ű ü ü

Részletesebben

ő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú

Részletesebben

í í Í ö ű í í ő í Í Á Í É í É í Ő ö É Ú í É Í Á É É ö ö Á Ö É Ú Ö ö ö í í í í í Ö É É É Í ű Í í í Í í í í í Á Á É Ö Ö É Á É É É É Á É É Á É É í Í ö í í í Á Ö É Ú Á Ú Ö É Ö Á Ú É Á Á ö í í Á í Á Ö Ó É Ű

Részletesebben

Í ö ö É Í ö ú ú Í ö Ö ú ö ú ú Ú ö ú Ö ú ú ú ú ú Ó ö ö ú ú ú Á ú Á ú ö Ú ö Ó ú Ú ö ö ö ú ö ö Á Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö É ö ű ö Í ö ö ű ö É Á ö ö ö ö ú Í ö ö ú ö ö ú É Á Í ú ö ö ö ö Í Í ú Í Í Í É Í ű Í Í Í Í

Részletesebben

ű ö ö ö ű ö ö ö ű ö Á Á Á Á É ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Á ö Á Á ű Í ű Ü ö ú ü ü ö ú ú ü Ú ö ö ú ö ü ü Ü ú ö ö ö ű ö ö ű ö ü ü ű ö Í ű ö Ő Á Í ö ö ú ú ü ö ü ö Ó ö ú Í ü ö ű ö ü ö ű ú Í ö ü ú ö ö ú Á Ü

Részletesebben

Á Á É ó ú ó ő ö ü ő ó ó ö ö ö ő ó ó ó ő ö ü ő ó É Á ő ó ö É ó ú ö ű ú ó ú ö ő ó ú ó ó ó ó ú Ú ő ú ó ü ó ü É ő ő ő Ö ő ö Á ó ö ó ö ó ö ó Á ő ö Í ó ő ó ó ó ő ő ó ü ó ó ó ö ö ó ö Á ü ú ó ő ő ó ó ü ó É Ö Á

Részletesebben

é é É É Á Ó é ű ú ü ü é ü é ő é é é ü ő é ő É é é é í í Í é é ö é ú ö é Ö ő í é í é ú ú ü é é é ö ö é ő éí é é é ő é é ő é é í é é ő í ő é Á ö é í ö é ő é é ő é é é ő ö é ő ö é í í Í É é í é é é é é ö

Részletesebben

Í ű é ó ú Á ö ő ö é é é á é é ó ú ő ö é ó é á é é é é é é é ó á É É ü ő é é ó á á í á ó á é á ó á é é ü ó é ü ö ó ú ö é ö á ű á í é é é ü é é é ö á á á é ó é é ü á ü á á ú á á á á é é é é ü é é é ó é á

Részletesebben

É É É ú ú í ü ú Ó ú í Á Ö É Ő É í í í ú Á Í í ü ö ú ö ö í ö ü Áö í ö ö í ö í í ü í É Ü Ú É ú Í É É É Í í Á É í í í ü ü Í Ó í í í ú ÍÁ Í í í í í É í ö í ö Ü í Í í íí Í Í Á ú É É Á í É É í í í í Í É ö Í

Részletesebben

Á ö É ö Á É ú ö í ü é é ö é ö é é é é é í é ú ö ö é é é í ü é é é ö é í é é é ú ö ö ö ö é é íú ö Ó é é ö é é í é ö é ú ö é í é é í í í í í é é ö í í ö é í ú é ö é é é é í é é Ö ö é ú é é é é í é ö í é

Részletesebben

ü ö í ő ü ü ü ő ő ő ű ő ö ü ő ü ü ö ű ő ö ő ő ő ő ü í ö ü ő ő ő ö í ú ő ü ő ü ő ö í ő ö ő ű ő ü ú ő ü ü ő ő ö ő ü ő ú ü ü ő ő ö í ö ü ő ő ö í ö ö ö ő ö ő ő ü ö ő í ő ő ő ő ö ö ő ő ő ö ö ő í ő ű ü ö ö ő

Részletesebben

Á Á Á Ú ű í í ÁÁ É í Í í Ö Ö É Ü Ó Ó í ű Á É í í É É É É É É É É Ő É É É É Ó í É Á ú ú ú ú ü ű í ü ű É ü í í ú í ú Á Í Á Á Á Í ű í Á Á Á í Á Á Ö Á í ü ű í í ü í í Ö ü í Á Á Á ü ű í í í í Í űí í Á Á Á ű

Részletesebben

í í í ö í ő ö ö ő ö ö í ű ő ö í í Ö í í í ő í í ö í í í ú Ö Á í í í í í Ö í í ö í í ő í í ö ű ö í ö í í ö í í í í ö ü í Ö É É ö í Ö ő Ö í í ő ü ő Ö ő Ö ő ö Á Á Á Á É É É Á Ö ő Ö ú ö í ú ű ú í Ö ü ú Ö ő

Részletesebben

Ú Á É í ő í ó ó ó í ö í ö ö ö í ö ö ö ö ö Ú ö ó ö ö ö í ö í ő ö í í ő ö ú ö ó ö í Á í ó ő ú í ő ő ú í í ó ő í ó ó í í ő ó ó ó ő ó ó ő ü í ü ó ü ő ó ő ó ü í ó í ő É ö ö ö ő ü ő óí ö ű ö ü ó ö ö ő í ó í

Részletesebben

ö Ü Á Á Á Á Á Á É ö ü Á Á Á ö Á Í É Á Á ö ü ő ú ő ü ö ü ő ö ü ö ü í Á í ö ö ü í Ö ú ö ö ü ő Ö Ü Ö í í ö ö ö í í ú ö ő ü ü É ő É ő Á Á Á É É ü ű ö ő ű ú ú Á Á Á É É ü í ü ö í í í í ü ö ö ő Ö Ö í ü ö í í

Részletesebben

Í Í ú ú ü Í ű Á ú ü ü Á Ú Ó Á ü ü ü Í ü ú ú ú ú ú ü Í ú ü ü Á ú ű ü ü ú Í ü Á ű ü ü É Á ü ü ü Á ü Á Á ü ü Á Ö ü Ö ű Ú Í ú ú Ö Ö Ú ú ü Í Ö ű Ö Ü ú Ö ü Í ü Ü Ö ü É Ö ű Ü ú Á ü ű ű Í Í ű Í ú ú Ó Í É Í Á ü

Részletesebben

í íű ú ü Á Ö É Ú É É Ö í í í í ü ű ű Ó ü ü ö ö Á ö ö ű í í í ű ö ö ö ö í ö ű ü ö í ö í ö ü ö Á ö ú Á ú ú í í í í í ü í ű ü ö ö ú ü ö í ö ö ü í ü í í ö ü ü Ú íí í ü í í í í ü íí í í ú ö í í ü í ú ú í í

Részletesebben

Á Í Á É ö É í É í í ú Í ö Í Á ü ú í ő ú ú í É É Á Á ú ő ö ü Í ő ü ü ö í ő Í ő ű í ő ő ü ö ö ő í Í ö ő öíö ő ő í í ú ú ü í ü Í í ö ő Í ő ő ő ő ű ö ű ö Í ö ö ő ú ü ö ű Í ő ő Í ü ő ő ö ö ő Á ő ő ü ö ö ő ő

Részletesebben

Á Ö É Ö Á É Ü É é ü é é ö é ö é ö é é é ö Í ó ó ó ö ü é ó ó ó é ó ó ó é ö é é é ó é é é ö Í ó ú Íü é ö é é é ö ö ö é é ü é é ö é é ó ü é ó ú é ü é ü é ó ó ó é é é ö é é ó ó é ü ó é é ö é é é é Í ó ó Í

Részletesebben

ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü

ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü ö Ü ü ö Á ö ö ö ö ö ö ű ö ú ö Ö ú ö ű ű ö Á ö ú ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü ö ö ü ö Ö ö ö ö Ö ü ö ö ű ö ö ö ö Ö ö ö ö Ü Ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ö Ü ű ö ú ö ú ö ö Ü ü

Részletesebben

Ö é Í Í ü ü é é ö é ö é ÖÍ é éé ű ú é Í ö ű ö é é é é é Í é é é Í Í ö é ö é é é ü ö é Ó Ö é ü é ü ü é é Ü é Í é é é ü ö é é ü é é ü é ö éé é é Í ú é é é Í é Í Í é é ü Í ö é ö é é é ü é ü Í é ü Á é é éé

Részletesebben

Ú É Ú í ö ö ö ü ű ú ű ű í ű ü ö ö ő ű ú í ö ö Ü ö ű Ü ú í ő ö ö ű ü ö ő ú ö ü ö ö Ü ö ö ű ű ő ű ü í ú ű í ő í ő ő í í ő ö ö ő ő ő ö ö í ű ő ö ő í ő Ü í ű ő ő ő ő ő ő ü ű ű ő ü ö ö ő í ű ü í ű í ű í ő í

Részletesebben

í Í Ő í Ü ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó Á Ó Ü í í ó í Ó Ü í Ó Ó í ó ó ő ő í Ó í Í í Ő í ó í Ó ö ó ó Ö ó ó Á Á ó Á ó É ő í í ő í Í í í í í ó ó ó í Ó Á ö Ö í í É Ő Á ó Á Á É Í É ó í ő í ő Ó ó ó í ó ő ó ó í ó ő Ó ő í

Részletesebben

Á Ö Ö Ö Á Í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö ü ö Ö ü ö üé ö Ö ü Ö ü ö ö ö ö í ö ö ö Ö Ü í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü Ó ö Ö ü í Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ű í ö ö ö Ó ö ö ö ö ű ö ö ü ö í ö ű ö ö ü ű ö ö ö ö Ó ü ö ö ü ö ö ö ű

Részletesebben

Á É Á Á É ű ű Í É ű Í É Í ű Ü Í Ü Ü Í Í Í Í Í ű ű ű Í ű Í ű ű É ű Í Í É Í ű ű ű É ű ű Í ű ű ű Í ű ű Í Í É ű Á ű ű ű ű ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í Í Í É Í Í Í Í ű ű Í ű Á ű ű É Í É Í Í Í É É ű Í Í ű ű ű ű Í ű

Részletesebben

ő Ö ő í í ó ó ó ú ő ó ó ü ő ö ő ő ó ó ü ó í ő ö ö ö ó ő ó ö ö ő ó ó ó ó ö É ó ó ű ö ü ő ó ó ú ó í ó ő ó ó ő ú ó í í í ó í í ő ó ó ő ü É É Á Á É É ó ő ö ő ő ő ő ö ő ő ö ő ő ő ü ó í ö ó ó ő ú ő ó í ő ö ő

Részletesebben

Á Ö É Ó Á É Ó Ü É ü ö Í ö ö Í ü ö ö ú ü ú Í ö ö ú Í ű ö ú ü ö ö Ö ü ö ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö Í ö Í ö ú Í Í ö ö ú ö ú ü ö ö Í ü Í Í ü ö ü É ú Ú Í É Í ö Ö ü ö ü Í ü ú É Í ö ü ö ö ö ö ü ú Í ö Í Ö

Részletesebben

Ó Ú Ö É Ö Á Ú Ó É Ö É É Ö Á Á É ö ü ö í ö ö ő ó ö ö ő ő ö ó ö ű ő ő ö ö ű ö í ő í ű ö ü ű ö ó ö í ó í ű ó ű ö ő Á Á í ú ő ö ö í ó ú ó ú ó ú ó ú ó í ó í í ó ö ö Ö í ó ő ú ő ó ú Ö ű ő ö ö Á Á Ó ó í ó ó ö

Részletesebben

ő ő ű í ú ő ü ü ü ú ü ü ő ü ü ü ü Ó Ő Ö Ú Í Á Ű Ó É É Á É ü ü ő ü í ő ő í í í ő ő ű í ú ú í ü ú í Á Ö í ő ő ű í ú ű í ő ő ű í ú Ő Ó Ö Ú Í Á ÍŰ Ó É É Á É ű í í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő í í ü í Ö í í ú

Részletesebben

Í Í Ö Ó ü Ö É ü Ü Í Ú Ü Ü Ö Ü Ü ú Ü ú ú Ü Ü Ú Ú ű ű ú Í ú ü É ü ü ü ü ü ü ú Ü ü Ü Ü Ü Ü ú ü Ü Ü Ü Í ü Ü Ü Ü ú Ü Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ü ü Í ü ű ü ü ú Ü Ü ű Ü Ü ú ü Í ű ű ü Ü ű ü É Ü Ü ü ú Ü ú ű ü ú ú Ü ú Ü Ú

Részletesebben

Ö Ú Á É É Í Á Ü Á É Ö Ö ő Ö Ö Ö É Ó Ö Ö Ó Ö Ö Ö Á Ű É É Ó Ó Ó Ö Ó ő Í ő Ó Ö Ö Ö Í Ö Ú Ó Ó Ó Ö Ö Ó Ó Í Í ö ú ö ű ö Á ö Í ő Á ö ü ö ö ü ö ü ö Ú ö Ö Ö Ö ő ő ő Ó ő ö Ö ÍÍ Ö Í Ö Ö Í Ö Ö Í Í ő Ö ö ő ő ú ö ü

Részletesebben

Á Á Ó É ö á ű ö á á á á Í Í á ú á ú ö ö á ú á á á öí á á á á á ö á á á á á á á á á á ö á á á á ö á á Í á á á á Í áí á á á á ö á á á á á áí á á á á á ü á á ü á Í ú á á á á á á ú á ü ö É á á ü á á á ö á

Részletesebben

Ó Á É Á É Ő Ü É í í ü ü ö ö ö ö í ü ü ü ö ö ö ö ü í Í í ö ű É ö í ö ö Í í ö ú Í ö í öíö ö í Í ö Í Í ú ü í í ö Ö ú ö É Í Íí ö ü É í ö Í í í Í ö É Í Íí Á ü ö Öú í Í í ü ü ü í Ú ú í Íí É í ö ö ö ü ö öí ö

Részletesebben

ó Ö ü Ö ü í ó ó ü í ó í í í ó í ú ú í í ó í Ú ü í ü Á ü í ú ó ó ó ó ü ü ü Ö í Ü í ü É ó ü ó í í ó í í ú ó ü ó í ó í ü É í í ü ü Ö í Ö ü ó í ó ó ó Á ó ü í Á ó ú ú ú ó ó í ü ü Ö Ö ü Ó í í í ó ó ó ü í ó ú

Részletesebben

ő Á Ö ÉÓ Á É Ü É Í í ü ü ő ő ö Í ö ö ő í ő ö í ő í ü ö í ő ű í ö Ö ú ú Í ö í öíö ö Ö Í í ő í ü ü ö ö ö í Í ú Í í ö í í ü ö í ő É Í Í í ö í í Í í Í ÍÍ í ő Í í ő ú í ő ö ö ő É í ő Í ú ő Íő Í Í Í ÍÍ í Ö í

Részletesebben

ö Ö ü ő í Ü ö Á Ü Ü ő ő ő ő ü ű í ő ű Ó í ú ü í í ő í í ű ő ú í ö ő Ü ö ö í ú ö ő í ő í í ő Ü ú ő í ő í ü ő ü ő ö ö ö ő ő ú ü ü ő ü ü í ú í ő ő ü ő í ü ö ö ű ü ű ü ő í ü ú ő ö ü ü ő ő ő ö ő í í ő ő ú ő

Részletesebben

Á ö í Ö ó í ö ú ó ü ö ö í í ö ö Í ö ö ö ö í ö í ó ö í í É Á Ó í ú íí Ó É Ű ó ó ű ó ú É É ó í ü í ó ó í ű ó ö ó í ó ű í ó ö ó ú í í ü Á ú í ö í ó ú ö ó ó í í ó í í ü ö ú ű ú ü ó ó í í ü ö ú Í ó ó ó í ü

Részletesebben

ő ű ő ö é ö é é ő ü é é ö ü ó Ó Ö é ü é ö é Ö é ő ü é ű ő é é ö ó é Á é ő é é ő í ő ö ö ö ű ö é ő ő ő é ü é é í ő é ő ú é ő ó ó é í é ő ü é ü ó ü é ő ü é ő ü ö ő ü ü í é ü ő ő ö é Á é ő é é ő ü ő ő é é

Részletesebben

ő ű í ő ú ő ü ő ő ő ü ü ü ü ü í Ü í í Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő ő íí í ú í ü ű í ő ő í Ö í Í Ü É í í ő Í Á ő ő ő Ő ő ú ú Ö Ö ú í ő ő ő ő ű í ő ú í ü í ű í É í í Ü ű í ő Ú ű í É í í Ü ű í ő ő ű í ő ú ü ÍÍ í ő

Részletesebben

ö é ü é ü ö ü é é é ü ü é í ü é é é é é ö ö ö é ü ö ö é ü í é ü ü é ü é ö é é ü ö ü ú ö é é ö ö é ű ö é é ü é ö é Ö é ü é é ü ö ö é Ö é ü ú ü é é ű ö é é ü ü é é ü ü é é é ü é ű ö é é ö ö ü é é ü ö é Ö

Részletesebben

Ű Ő É É Á É Ö Á É É Í É É ö ő Ö ő ö ü ó ő ű ő ű ű ő ú ó ü ő Ü ő ö ö ő ö ő ő ő ö ó ő ö ú ó ó ó ö ö ő ő ű ü ü ő ü ü ü ü ü ó ü ő ő ő ö ő ú ü ő ö ö ő ő ó ú ö ö ö ó ö ó Ü ő ő ö ő ó ó Ü ő ó ő ú ó ő ő ö ő

Részletesebben

ű ú ü ü ü ü ü ü ű ü ü É É É É ü ü Ú ű ú Í Á ú Ö Ö Ö Á Í Á ú ú ú ú Á Ö ű ú ú ú ü ű ú ű ű ü ú ű ú ú ü ú ú ű ú ú ü ü ü ú Ü Í Ö ü Ö Ú ü ú Ö ú ü ü Ö Á ú ű ú ü ú ű Ü ú ú ú ú ú ú ü ú Ü ű Ű ú ú ú ű ú ú ü ü ü ú

Részletesebben

í ú í í Í ű í í ű ö Í í ő ú ű ö ö í ű ö ö ű ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ő ö ő ő ű ö ő ö ő ő ő Á ű ö ű ö ö í í ő ö ű ö ő ü ő ű ö ű ö őí ő ő ü ö ő ű ö ő ö ö ü ő ü í ú ű í ú ű í ő í Á ú ű ű ö í í í ő ú ű ö ü Ó í

Részletesebben

í ő ü í ú É ó ő ő ö í ó Í ú í ő ü í ú ü ő ó ó ő ő ő ő ó ö ö ü ö ö ó ö ó í ö ö í ő Ö Ö Ö ő ó ő ő ő ö ő Í ó ő ó Ó ő ó ö ö ú ú ö ö ú ö í ő Á Ö ő ő ó í ő ü í ú ü ő ő ő ő ő ó ö ú Ö ú ú í ö í ó ó Ö ö ő ö ó ú

Részletesebben

ő ü í ő ü ő ú ő í ő ő ú í í ő ö í ú í ü í ü ö ö ü ö ü ü ü ö ö í ő ő í ö ő ü ü ő ü ö í ü ú ö ő ö ő ő ü ü í ö ö ö ö ú ú í ö ü ö Í ü ő ö ü ü ü ő ő ú ő ő ú ü í ő ü ő ü ü ü ö É ú ö ö ö ö ű ú ő ő ö É Á Í ü ő

Részletesebben

ó Ö Ö ü Í Í ó ü í ó í í ü Í ü ü í ó í ú ó í ó í ó ó ü í Á Á í Ó É í Ó ó Ó í Í í í ó í ó Í ó ü ü Ö ü ó í Ó ű Ó ó ó ü í ó í í Ó ú ó ó ó ó ü í ü Í Í ú í Í Ó ó í ü üó ó ü ó í ó ú í ü í Ó Í í Í í ó ó Á ó ó

Részletesebben

ő ü ö í é é é é ő ő ő í ő ő ő ó é é é é ü ö é é ő é í ő ó ó é ü ö ő é é é í é ö é ű ö é éé ő ü é éé ő é ó í í é é í ú é é ö í é é é é é é ú é é é ú é í ó ű ö ő ö ó ü ő ó ö é é é é é éü ö ű é é ü ő ó é

Részletesebben

ű ö ú É Í Á ü É ó ű ö ú ú ő ó ó ö Í ő ó ó ó ó ó ö ó ő őí ö í ö ő ö ő Á Á É őí ő ü őí ü Á ó Á í í ó Á ó ó í ó ó ő Á É ö Ú ő ü Ö ó ö ó ö ö í Á ö ő ő ó ó ó ó ö í í í ú ó í ö ö ő ő ő Ö ő í ö ó ó ö í ö ö ő

Részletesebben

Á Á ü ö Ő é ü ö é é é ü ö ö ö ó ü ü ü é ü ö ö é Á ö ö ö é é é é é í é í ó é ó é ó ó ö ü ö í é ü ü é ö ü í ö é é ü é ó é ö é é ü é é ü é ü ü ü é ö ü é é ü ö ö ó ö ó í üí ö é é Á ú ö é é ü ú ó ö ó ö í í

Részletesebben

Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú

Részletesebben

Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í

Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í Ü ü Ö ü ú ö ö Ö ú Í ü Á í ö ö ö Ö ü ü í ü ö ű ö í ú í í í ö í í ű Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í í í ö ú í ö ö í í ü ü

Részletesebben

Ö É É É É Á ü é ü ö ó é é ú é ő ú ö ö é ú é ő é í é é ó ü ü ó é ő í ó ó ű é é é é ő é é é ó ő ö ő ö ó ú ó é é ű í é ó ó é é é é é é é ő ó é é ő é ó é é öü ő é é é é ó é ő é ö é é í é ó ő ó é é é ü ó ú

Részletesebben

É Ó É É É Ó É Ú Á Á É É ó É Á Á ó É Á Á É ú É Á Á ó ő ü ő ü ő ó ó óú ö ó ó ó í ő ő ő í í ő ú ő ű ö ü ö ú ü ő ö ő ü ó ő ő í ö ő í ú ü ő ö í ő ő ü ő ó ú ó ő ö ú ű ö ő ó ú ü ó ó ü ó ő ó ő ő ő óó í ő ú ó ő

Részletesebben

Á ü É ö ö ö ü ú Ö ö ö ö ö ö ű ű ö ü ú ú ö ö ü ü ö ö Í ö ö ú ö ö ö ö ö ü ö ú ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö ű ö ö ú ú ú ö Í ű ö ú ú ö ü ü ö ö ö ú ú ö ö ú ö ü ö ö ö ú ű ü ö ö ú ü Í ö ú ö ö ö Ü Á Ó Í ü ü ö ú ö ú ú Ó

Részletesebben

Á ú ó ú ó őí ö ó ő ő ö ű ú ő ó ű ú ö ö ő ő ö ó ü ö ü ü ó ö ő ö ő ő ü ö ö ü ő ó ö ö ó ő ö ó ó ö ö ö ő ő ö ó ő ő ö ó ő ó ő ő ú ő ó ú ó ő ő ó ö ű ö ó ő ő ö ö ó ő ü ö ő ő ó ó ü ó ö ü ö ö ú ő ő Á ő ő ő ő ő

Részletesebben

Á ö ö Á É ü É ö í ü í ü é é é é é é í é é é ö é í í ü ö ü é é é é é ü í ü é ü ü é é é é é í é é ö é ú é é ú é é é í ö é ű ü é ö é é ü é é í ü í ü é é é é é ö é é é ö ö ö é ü ü é í é ü é í é é ú ú ö é Ö

Részletesebben

Ü ú ő ó ö Ö ó ó ő Ö ú ő ö ó ő ó ö ö ú ó ő ö ö ő ő ö ó ú ő ö ö ő ó ö ó ö ö ö ó ó ö ó ó ú ú ö ő ú ö ó ó ó ö ö ö ö ú ö Ü Á ú ő É ó ő ö ú ő ő ő ú Ö ú ó ó ó ó ú ő ó ö ő ó Ü ú ő ő ö Ü ó ő ó Á Á Ü ő ö ö Ü ö ö

Részletesebben

Á Ö É Á É Ő Ü É í ü ö í í í ö Í ö í ü ö í í ú í ö í ö ö ú ü í Í ü í ü í ü í í í í ö ú Í í ö ö ö ü ö í ü Í ú ü í í ú ö ö Í É ü ú í í ö í Í í ú í ÁÍ Í í Í Í í ö Í É í í Í Í Í í Ó ü í ö ö É ö ü ö ö ö í ü

Részletesebben

Á Á Ő É Íő á á ö Í á Í ó ó ó á á á á á ó ö ő á ő ő á á ú á ó á á ő á ó á á ó ö ö á Á ő ó á ő á ö ó á ú Í É á Í á á ó á É á á Í ö á á á ó Í ő á ó á á ú á ó á ó ó ó ú á ú á ű á ű á ó ű á á ő á á Í á ó á

Részletesebben

ó Á Á É ó ó ó ó ű ó ó ú ó ó ú ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü Í ű ó ű ú ü ű ó É ó ű ó ó ű ó ü ű ó ó ü ü ó ó ó ó Í ü ó ó ü ó ű ú ó ó ó ü ó ü ú ű ó ú Í Ú ű Í Ö ó Á Á Á Á É Á Á Á É ó ó ó ó ú ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó ó

Részletesebben

ő ő ő ő ő ő ő ő ő ú ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ü Ó ő ő Í ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ú ő ű ü ú Á ő ü Ö ü ő ő ő ü ő ü ú ü ú ő ü ű ő Á ő Ó ú ü ő ő ő Ö ő ü ő ő ü ő ü ő ü ő ő ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő

Részletesebben

ő ö Ö ő í í ő ó ő í ó ő ő Ö Ö ő ö í í ö ö í ő ő í í í í ő Ü í ö ö í ű ó ö Í í ö ó í Ü Ü É í ő ö í ő Ö Ö ő í í í Á ő ő í ő ő ö ö ö ö ó ö Ö í í ó ő Ü í ó ó ő ó ő ó ó í ó ö ó Ó í í í Ö í ő ö ö ö ó í ő ő í

Részletesebben

É Á Á Á Á ü É Á É É ö ü ő ü ö ö ö ú ő í ü ü í í Á í ö ő ő ö í ő ű ö ő ö ö í ű ú ő ú ü ö ö ü ö ö ü ő í ő ő ő ö í ő í ü ű Ö Ö ú Ó í í ü ö ö ú Ó ö Ő ú ö ú ö ő ő ö ö ú ü ö ö ú ö ő ő Ó ú ú ú ő ú Ö ő ö ö ü ű

Részletesebben

ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű

Részletesebben

Ó Ú ü ü ó í ó í ó ó Ó É Ü Ö ü ü Ö ü ó í ó ü Ö ü ü Á ó ó Á ó ó Ö Ö ó í ü í ü Ö ű ű ü Ö ó ó í Ó ó ó Ö Ó Ö Ó ó ú í ü Ö í ó í í ó ü Ö Ö í Ó Ó Ó ó í Ö í ó í ü ó ó ó Ö ó í ű ó í ó ű ú ü ó Ó í í ó ó í ú ü ű ű

Részletesebben

ű í ö ű ö ű í ö í í ö ó ó ü ó ó ö ó ö ó ó ó ó ó Á ó ó ö ö ö ö ú ö ö ü ú í ö ü í ó í ű í íö ö ö ö ü ó ű ö ó ú ó ö ó ű ű ó ó ö ö ö ü ü ó ó ö ú É ö ö ö ö í ö ó ó ö ú í ö í ó ö ö ó í ó ü ü ü í ó í ö ö ó ü

Részletesebben

ú Í Ú É Á É É ú ú ü ü Í ÍÍ Á Í Í ú É Í ú ú Í Í ű ú ú ú ú ú ú ü ú Í ú Ö ü ú Í Í ü Í Í É ű ú Í Í Á ú Á Í ú ü Í ú Í ü Í Í ü Í ú Í Í Í Í ú Í Ú Í ü Í ü Í ú Ó Í ü Í É ú É ú Í ü Í ú ú ú ú Í ü ú Í ü ü É Í Í ú

Részletesebben

ö ü ö ö Ö ú ü ü Ö ö ö ö ö ü í ü í ö í ü ü ö í í í ü ö í í ö ö ö ö ö í ü í í í ö í ö ű ö Ó í í Í ü ü ü ü ü ö ü ü ü ö í ö í ö ö í ü ú ü ü í ü É ö ö ö ö ö í ö í ü ű ö ö ü í í í í ö ü ü ü ü ö Á ü ü ö ö ö ü

Részletesebben

ö ó ü ö ó ü í ó ó É ó ö ö ó ó ó ö ö ü É ü í ü ó í ö í ó ü ú ü ú Á Ó í ó í ö ö ó ó ó í ö ö í ó ó ó í ü ó É ó ó ó í É ú ü ö ű ó ó í ó ú Ó ú ó ó ö ö ú í ú ű ö í ó ű ü ü í ü ü í ó ü í ó í Á ó ó ú ó í ó ö ö

Részletesebben

Á Á É ö ó ö ü ó ú ű ö ú ó ü ö ü ú ú ö ö ű Ü ö ö ű í ó ű í í Ö í ű ű í ű ű í Í í ó ű Ű ű í Ö Ö Á Á Ű ú ö Ő ű ü í Ö í Ő ű ű Ú ó Ö ű í ö ű í ü ö ü ö É ö ö ű ü í Ú í í ö Ő ó ó Ö ó í Í ö ö ó Ö ű ó Í í í ö ö

Részletesebben

ő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő

Részletesebben

ö ó ö ó ő ö ú ő í ó É Ü ü ó ó í ö ö ó Á ő ö ó ő í ü ú ö ö í ó ó í ö ó ó Ő Ű í ö ó ü ü ó ő ó ő ő ó í ó ó ó ó ú ó ö ó ö ö ö ó ü ó ü íő ó ó ó í ó ö ö ó ö í ő ű ú ö ö ó ü ú ó ő ó ó í ö ő ő í í ö ö í ó ő ó

Részletesebben

Ó Á Ö É Ö Á É Ü É üü ő ő ö Í ó ü ő ő ő ó ü ö ő É ó ó ő ő É ÍÍ ó ó ő ó ó Í ő ó ő ő ö ó É ó ó ő Íő Ő Ö ö ö óí ő Í ó ó É ó ö ö Í ő Íó ó Á ő ö ö ö Í ő Íű ü ő ő ő ö ő ö ö É ü ú Í Í ó ü ö ő ö ő Í ü ü ó ó ó ü

Részletesebben