HELYI HAGYOMÁNYOK ŐRZÉSE ÉS KIAKNÁZÁSA DARUSZENTMIKLÓS, ELŐSZÁLLÁS ÉS NAGYKARÁCSONY TELEPÜLÉSEKEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HELYI HAGYOMÁNYOK ŐRZÉSE ÉS KIAKNÁZÁSA DARUSZENTMIKLÓS, ELŐSZÁLLÁS ÉS NAGYKARÁCSONY TELEPÜLÉSEKEN"

Átírás

1 HELYI HAGYOMÁNYOK ŐRZÉSE ÉS KIAKNÁZÁSA DARUSZENTMIKLÓS, ELŐSZÁLLÁS ÉS NAGYKARÁCSONY TELEPÜLÉSEKEN M8-DUNAHÍD Közhasznú Nonprofit Kft. 2012

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS FOGALOMTÁR DARUSZENTMIKLÓS, ELŐSZÁLLÁS ÉS NAGYKARÁCSONY HAGYOMÁNYAI A TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA, TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS: Előszállás Daruszentmiklós Nagykarácsony HELYZETÉRTÉKELÉSBŐL LEVONT EREDMÉNYEK, JÓ GYAKORLATOK BEMUTATÁSA Helyzetértékelés eredménye Jó gyakorlatok bemutatása PROJEKTÖTLETEK BEMUTATÁSA Hagyományok felkutatása és tudatosítása Társadalmi párbeszéd kialakítása a lakossággal a térségben lévő hagyományok felkutatására, felelevenítésére Információs pontok felállítása elektronikus információs pontok Információs pontok felállítása információs pontok, tájház kialakítása Hagyományok ismertetése, bemutatása, tanítása Hagyományokhoz való hozzáadott érték, szolgáltatások, termék-előállítás feltételeinek megteremtése A hagyományőrzés és az arra épülő idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése céljából kialakuló partnerség munkaszervezetének kialakítása Tájház kialakítása Élő múzeumok kialakítása Óvodai/iskolai bútorcserék és fejlesztés a hagyományőrzés szempontjait is figyelembe véve természetes anyagokból, néprajzi motívumokat tartalmazó bútorokból Hagyományos gazdálkodás kialakítása a településeken Hagyományok megismertetése a lakossággal Egységes idegenforgalmi arculat kialakítása Egységes arculati elemek alkalmazása az információs pontokon Turisztikai elemek koordinálása a három településen Nagykarácsony Mikulásfalva projekt kiterjesztése Nagykarácsony Mikulásfalva projekthez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Turisztikai szolgáltatások kialakítása és koordinálása

3 Helyben termő alapanyagok felhasználásával népi hangszerek, hagyományos tárgyak, kézművesipari termékek gyártása Kézműves zónák kialakítása a három településen Mezőgazdasági vállalkozások klaszterének kialakítása a három településen Belterületi utak felújítása ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK NYILATKOZAT A TANULMÁNY EREDETISÉGÉRŐL MELLÉKLETEK

4 1. Bevezetés Jelen tanulmány a LEADER HACS három déli települése, Daruszentmiklós, Előszállás, Nagykarácsony helyi hagyományainak őrzésére és kiaknázására tár fel lehetséges módokat, projektötleteket. A három hasonló történelmi múlttal rendelkező település a Dunaújvárosi kistérségben található. Fejlesztési elképzeléseiket már 2004-ben összehangolták a Praedium Future programban, a partnerség, az egyeztetés azóta is töretlen. A három település leginkább a belső erőforrásaira építhet a fejlesztésekben, és a hagyományok területén kiaknázatlan lehetőségeket lát. Ezek kihasználására fontos pontosan feltárni a helyi hagyományokat, és kialakítani több elképzelést azok, megőrzésére, erősítésére. Jelenleg is számos olyan kevéssé ismert, helyi hagyománnyal rendelkezik a három település, amelyekre civil, önkormányzati, vagy akár vállalkozási projekt építhető. A lakosság nagy része a térség hagyományait nem ismeri teljeskörűen, azoknak nincs tudatában. Ezeket a hagyományokat olykor a helyiek sem ismerik. Idegenforgalmi szempontból a három település közül Nagykarácsony emelkedik ki, a széphangzású falunév lehetőséget teremtett Mikulásfalva létrehozására, ami évről évre egyre nagyobb számú látogatót csalogat. Fontos lenne ennek a rendezvénynek az infrastrukturális feltételeit is magas színvonalon biztosítani, amelyre anyagi források hiányában csekélyebb, ugyanakkor a települések összefogásával kivitelezhető lehetőség van. A tanulmányban a helyzetelemzés keretében részletesen megvizsgáljuk az élő vagy már csak emlékezetben meglévő helyi hagyományokat, azokat pontosan leírjuk. Összefoglaljuk a témában a három település belső erősségeit és gyengeségeit, valamit a külső tényezőkből fakadó jelen idejű lehetőségeket és veszélyeket. Áttekintést adunk a hazai és EU-s jó gyakorlatokról ebben a témakörben, rámutatva, hogy melyek azok az elemek, amelyeket helyben is jól fel lehet használni. Végül konkrét javaslatokat, projektötleteket fogalmazunk meg a fenti célok elérése érdekében. Fontos elem a tanulmány megfelelő felhasználásának biztosítása, ezért a projektjavaslatoknak felelősei lesznek, akiknél az önkormányzatok érdeklődhetnek az előrehaladásról. 3

5 2. Fogalomtár Hagyomány Hagyomány alatt olyan rituális vallási, vagy társadalmi örökséget, cselekvéseket értünk, amely a mai napig létező, és a múltból ered. A hagyományt nemzedékről nemzedékre változatlan formában teszi, végzi, vagy őrzi a társadalom. A hagyományok sok esetben távol állnak a racionalitástól, nélkülözik a tudományos alapokat. Népi kulturális örökség értékei A népi kulturális örökség értékei elsősorban az alsó- és az alsóközép társadalmi rétegekből, foglalkozási csoportokból erednek. A szóbeliségből az írásbeliség szintjére a néprajztudomány révén kerülhetnek át. A néprajztudomány három területen gyűjti, rendszerezi, elemzi a hagyományos műveltséget: 1. az anyagi vagy tárgyi műveltség szakterületén (etnográfia) 2. a szellemi műveltség szakterületén (folklór) 3. a társadalm kultúra területén (társadalomnéprajz vagy szociális antropológia) /Lukács László: Néprajzi látásmód az ezredfordulón/ Partnerség A partnerség alapelve az Európai Unió regionális politikájának egyik lényeges, egyre inkább kiterjedő, szélesedő eleme. A partnerség a stratégiai és operatív kapcsolatok olyan komplex rendszere, amely érinti az érdekek összehangolását, a közös program(ok) kialakítását, a program(ok) előkészítését és menedzsmentjét, továbbá a megvalósításhoz szükséges erőforrások közös előteremtését, biztosítását, megosztását. A partnerség nem csupán egy hivatalos egyeztetési-konzultációs folyamat, hanem mára már a regionális és helyi fejlesztés, innováció egyik legfontosabb erőforrásává vált. Jó gyakorlat A jó gyakorlatok (angol nevén: best practice) olyan kipróbált, a gyakorlatban már megvalósított projektek, vagy programok, melyeket valamikor már megvalósítottak és a megvalósítók sikeresnek ítélték. A jó gyakorlatként nevezett projekt, program, vagy annak egy része, eleme újszerű, a meglévőtől eltérő ötleteket, módszereket tartalmaz, melyek átültethetőek egy másik projektre, vagy programra, hozzájárulva ezek sikerességéhez. 4

6 3. Daruszentmiklós, Előszállás és Nagykarácsony hagyományai Fejér megyében, különösen a Mezőföldön, ezen belül különösen Előszállás környékén a talajadottságok a földművelésnek kedveztek, ám ez a tevékenység csak a 19. század végétől kezdődően vált jelentőssé a térségben. Mezőföldön már a 18. században sem volt számbavehető erdőség, a rétek és legelők szinte szabályosan zárt foltokat alkottak a községek körül. Előszálláson és környékén jelentős volt a legeltető állattartás, leginkább a juhászat. Fényes Elek 1836-ban ezt írta: Legfontosabb 's legkiterjedtebb ága mindazáltal a' baromtartásnak a' juhtenyésztés, mellynek már régólta fő fészke volt Fejér vármegye." /Pesovár Ferenc: Béres vagyok, béres/ A juhászat fejlettségére utal az a tény is, hogy szervezettségükre céhet kívántak létrehozni, az országban máshol már működő juhászcégek példájára, bár a céh valódi megalakulásáról nincs adat. A 18. századtól az úgynevezett Előszállási uradalom területén már nagy területet béreltek a juhászok, akik között szép számmal voltak nyugatról érkezett, főleg német juhtartók. Az akkor hagyományos birkaállományt fokozatosan cserélték le a nemesített merinó-juhra, melynek gyapjából finomabb posztó készülhetett. A nyugati származásra a mai napig utalnak az alábbi családi nevek: Czetli, Reiter, Menyhárt, Gremsperger, stb. Az Előszállási uradalom területén lévő legelők az ország más területeiről is idecsábították a pásztordinasztiákat. A pásztorok akkori öltözéke a csuligombos mellény és a magas izsáki kalap. A juhászok legjelentősebb összejövetele Szent Mihály napján volt. Fejér megyében Székesfehérvár-Felsővároson a Szent Sebestyén templomban a juhászok három napos összejvetelt tartottak, mely során a lakmározás, mulatozás mellett megtörtént a juhászlegények elszegődése is. A juhászat eszközanyagában a használati botoknak és a szépen kifaragott ünnepi díszbotoknak és juhászkampóknak van nagy jelentősége. A kampósbotoknak egy jellegzetes és gyakori típusa a szilvafából faragott kampófejjel rendelkező bot. A kampósbotok díszítésére a vésett és a karcolt technikákat alkalmazták, melyet a 19. század végétől felváltott a domború fafaragás. Ezek a technikák a dunántúli pásztorművészet jellegzetességei közé sorolhatóak. A kanászok terelő eszköze a korbácsostor, amelynek nyelét faragással díszítették, és ólommintákkal öntöttek ki, rézmintákkal rakták be, vagy szegekkel díszítették. Fejér megye legfontosabb növénykultúrája a híres Fejér megyei búza és a kukorica. A 20. században egyre nagyobb vetésterületet szántak a kukoricának a kenyérgabona, a rétek és legelők rovására. Tájjellegű növénytermékek közé sorolhatóak még a következők: cecei paprika, a nagyvelegi és perkátai torma, a fehérvári zöldségek, a csurgói, móri, balinkai, seregélyesi káposzta, az alapi dohány, a mezőföldi dinnye és a pákozdi paradicsom. Fejér megye, ezen belül Előszállás és környéke a nagybirtok hazája volt. A cseléd-, napszámos-és zsellérréteg mellett jelentős számú idénymunkások (summások) éltek a 5

7 térségben, akik főleg Heves, Borsod, Nógrád, Békés, Vas, Zala vármegyéből, sőt, még Galíciából, a felvidéki és erdélyi vármegyékből toborzódtak. Ide telepedésük jelentős mértékben hozzájárult a térség népzenei életének, néptánc-hagyományainak színesítéséhez. A fejlettebb gazdálkodási ágak között Fejér megyében mindig jelentős volt a szőlőművelés, bár ebből a szempontból inkább Mór és Csókakő vidéke, illetve a Velenceitó környéke töltött be jelentősebb szerepet. A mezőföldi falvak, köztük a három érintett település nagyobbrészt ún. soros, szalagtelkes települések. Az épületek rendszerint sárból, vályogból vagy tömött falból készültek, szarufás nyeregtetővel. Az építkezésre a szomszédok összeálltak, és közös munkával tapasztották a falakat. A házak elrendezésére az alföldi házakhoz hasonló, háromosztatú típus volt jellemző. A fűtést a konyhából fűthető kemencékkel, kályhákkal oldották meg. A házak bútorzatát helyi asztalosok készítették, vagy az országos vásárokon vásárolták. A 19. század elején a környéken nagyon kedvelt volt a vésett-festett tulipános láda, később a sublót és a festett szekrény vált divatossá. A szekrények egyszerű, puhafából készültek, melyek friss festésébe egy hosszú, kihegyezett fadarabbal virágos díszítést rajzoltak. Ehhez a stílushoz valószínűleg a berakott szekrények adták az alapötletet. Fejér megyében működtek bútorkészítő központok is, és nagyobb hírnévvel rendelkeztek a sárbogárdi asztalosok. Fellelhetőek házi készítésű bútorok is, amelyeket kukoricacsuhéjból fontak. Kukoricacsuhéjból vagy vesszőből fonták saját kezűleg a baromfiak elkerítésére szolgáló kerítéseket is. A népviseletnek társadalmi jelentősége, kor- és állapotjelző szerepe volt. Ezt az 1950-es években még néhány helyen megfigyelhettük. Legtovább Székesfehérváron, Pázmándon és a német nemzetiségű vidékeken hordták a hagyományos viseletet. A népi díszítőművészet emlékei közül a takácsmunkák kiemelkedő jelentőségűek. A takácsmesterek még a 20. század elején is tevékenykedtek. A paraszti életet talán a számos, régi gyökerekre visszavezethető ünnepi szokások jellemzik a leginkább. Az ismertebb szokásokon kívül az alábbi szokások voltak még elterjedtek: Az aprószentekhez kapcsolódó jellegzetes szokás volt az egészség és termékenységvarázslás eredetére utaló korbácsolás. Ennek során egy hét, vagy kilenc ágból font mustármaggal megveregették az asszonyokat és leányokat, a gyermekeket pedig a végén lévő kilencedik szállal, a suhogóval érintgették, miközben ezt mondták: Bolhás ne légy, Tetves ne légy, Egészséges légy. (Alap) /Magyar Néprajzi Lexikon/ 6

8 A húshagyó keddi alakoskodó szokások, a maszkos, jelmezes farsangi bolondozás" a századforduló idején, de sok helyen még a második világháború után is általánosak voltak. A farsang legnagyobb eseménye a bál volt. A hagyomány úgy tartja, hogy a rövid farsang alatt csak a szép lányok keltek el, míg hosszú farsang alkalmával a csúnyábbak is vőlegényt szereztek. A farsang elmúltával, hamvazószerdán negyven napig tartó böjtidőszak következett, amely során nemcsak a hústól, hanem a zsírtól is tartózkodtak az étkezések során. A templomban elégették az előző évről megőrzött húsvéti szentelt barkát, melynek hamujából a pap keresztet rajzolt a hívők homlokára, ezzel emlékeztetve őket az elmúlásra. ( Porból lettél, porrá léssz ) Húsvét előtt két héttel virágvasárnapot tartottak barkaszenteléssel, körmenettel, a papok pedig zöld ágakkal, színes virágokkal, szent képekkel díszett sátrakat áldottak meg. Nagypénteken tartották a szótlan víz szokását. Hajnali két órakor néhányan kimentek a határba a patakhoz, hogy ott megmosakodjanak. A mosakodás alatt és a hazafelé úton tilos volt bárkinek bárkivel szót váltani. Ily módon kívül-belül megtisztulva mentek misére, majd délután három órakor, Krisztus kereszthalálának időpontjában a Szent Sírhoz mentek. A Szent Sírt a templomban alakították ki, és két fapuskás levente és két kislány őrizte. Az őrzőket pedig a szentasszonyok figyelték. Nagypénteken szigorú böjtöt tartottak, bablevessel. Ekkor főzték ki a húsvéti tojásokat is. Ezen a napon a templomtoronyban kerepeltek, mert úgy tartották, hogy a harangok Rómába mentek. A legtöbb házban Nagyszombaton már megkóstolták a főtt sonkát, kolbászt és a színes tojásokat, de lányos házaknál ezeket Húsvéthétfőre tartogatták a locsolóknak. Jellegzetes húsvéti étel volt még a kocsonya, a savanyú káposzta, a lekváros bukta, a diós és a mákos kalács. Húsvéthétfőn a legények csoportosan látogatták azokat a házakat, ahol lányok laktak. Réggebben csak vízzel locsolták meg a lányokat és asszonyokat, később a lányokat kicsalogatták a kúthoz és kannákkal locsolták meg, hogy el ne hervadjanak. Idővel ez a szokás rózsavízzel, kölnivel, parfümmel történő locsolássá szelídült. A lányok annál büszkébbek voltak, minél többen locsolták meg őket. A locsolásért cserébe piros, kék, vagy barna tojást, illetve a lányok szívéhez közel állók virágot kaptak. Hímes tojást ezen a vidéken nem volt szokás készíteni. Este kiöltöztek a legények és a lányok, és bálba mentek. A felügyeletet a lányos anyák biztosították. Április 25-én, Márk napján jeles egyházi szertartás volt a búzaszentelő mise, amely során a körmenet egyházi énekeket énekelve a legközelebbi búzatáblához ment és ott a pap megáldotta és megszentelte a búzavetést. A búza az életet szimbolizálta, s a szentelt búzából adtak az állatoknak is, hogy jól fejlődjenek és egészségesek maradjanak. A tavaszi hagyományok közül említendőek a májfatáncok. Egy sudár nyárfa törzsét elfűrészelték, legallyazták, meghagyva a felső koronarészét. A legények kocsival, vagy vállon cipelték el a lányos ház elé, ott gödröt ástak és beleállították. A májusfára színes szalagokat, kendőket aggattak, amit a májusi szél lengetett. Ha kocsma, vagy kultúrház előtt állítottak májfát, az azt jelentette, hogy ott bált rendeznek. Pünkösd napján a májusfát kitáncolták. 7

9 A Miklós-napi osztrák eredetű alakoskodás és a gyermekek megajándékozása hazánk nagy részében a karácsonyfával együtt terjedt el. Szokatlan írásos bizonyíték erre a szokásra egy 1785-ből származó csepreg tilalom, melynek szövege így szól: Minekutána ősi időktől fogva tapasztaltatott, hogy némelyek a lakosok közül a Szent Miklós püspök napja előtt való estvéli vagy éjszakai időben különféle öltözetekben és álarcokban járnak házról házra, s a gyenge gyermekeket is helyes elmével ellenkező, ijesztő, csúfos figurákkal rettegtetik, keményen meghagyatik, hogy senki a lakosok közül úgy gyermekeinek mint alattvalóinak ezentúl meg ne bátorkodjék engedni Szent Miklós előtti este az ily színes öltözetekben való járást. /Magyar Néprajzi Lexikon/ Nagykarácsonyban szokás volt, hogy a szülők a kisgyermekek előző este kitisztított cipőjébe édességet, mogyorót, diót tettek. A gyerekek időnként megtréfálták az öregeket, cipőjükbe köveket raktak, nekik ezt hozta a Mikulás. Karácsony előtti héten a betlehemesek esténként házról házra járva vitték a kis Jézus bölcsőjét, és karácsonyi énekeket adtak elő. Mindezért cserébe a háziaktól pénzt, süteményt kaptak. Előszálláson és környékén, a pusztai élet során bensőségesebben ünnepelték a karácsonyt, mint a városokban. Közel voltak az állatok, amelyek a betlehemi jászolt szimbolizálták. Karácsony szombatját böjttel várták, a gyerekek pedig várták az angyalt, aki a karácsonyfát hozta. Az ünnepi asztal alá kis kosarat tettek szénával, kukoricával, répával és kendőbe bugyolált fonott kaláccsal. Szokás volt még a kosárba borsot tenni, hogy a következő évben harcias legyen a kakas. A karácsonyfát aranyporos dió, gyertyák, piros alma, sütemények, sztaniolpapírból készült csillagok, házilag készített szaloncukrok díszítették. Szilveszter délutánján 5 órakor hálaadást tartottak, majd a rokonok egymást végiglátogatva kívántak egymásnak boldog új esztendőt. A szilveszteri vacsora lencseleves, sült hús, pogácsa és rétes volt. Előszálláson hagyományos volt a medvetáncoltatás, amely során egy medvének öltözött legényt láncon vezetve, ugrabugrálva táncoltattak. A többi legény karkosárral a kezében követte a medvét, házról-házra járva. A szokás szerint az, akihez nem mentek be, megsértődött a medvésekre, ahová pedig bementek, ott salagos, vagy csörögefánkot kínáltak nekik. A fánkot siskának is nevezték. A fukar gazda háza falát besározták, ajtaja elé tuskót állítottak. A legények olykor a kínálgatás alatt tréfából kiemelték a kaput, szétszedték a szekeret, és felállították a pajta tetejére. Jellegzetes Fejér megyei szokások közé tartozott az is, hogy lakodalom esetén menyasszonykikérő gyertyástáncot lejtettek: a lakodalmi vacsora után az első vőfény, ujjai között égő gyertyákkal kikérte előbb a nyoszolyóasszonyt, majd a koszorúslányokat, végül a menyasszonyt. Mindegyikkel táncolt egy rövid ideig, a táncot ezután a segédvőfények folytatták. Mivel korábban a nagybirtokok vidéke volt ez a terület, igen elterjedtek a béres, pásztor- és summásdalok. 8

10 Fejér megye néptánckincsekben is bővelkedik, az ugrós tánc tanulmányozható szinte valamennyi megjelenési formájában: szóló, páros négyes ún. csillagforma, csoportos köralak, stb. Változatosságra utal a sokféle népi elnevezés is: ugrós, ugráló, háromugrálós, magyar ugrálós, verbunk, bérestánc, mulató, kanizsatánc, stb.. Amennyiben az ugrós motívumait eszközök fölött, pl. keresztbe helyezett botok vagy földre helyezett üvegek között járták, akkor kanásztánc -nak, vagy kanászos -nak, üveg-tánc -nak, vegverbunk -nak nevezték. Az üveggel a fejen járt változatainak rendkívül virtuóz és dinamikus formái figyelhetők meg. Az ugrós tánc kikristályosodott, visszatérően ismétlődő összetett négy-öttagú motívumai mellett a régebbi típusú, ritmikájában és mozdulataiban változatos típusok is gyakoriak. Sajátos egyéni színt képvisel például a három érintett településhez közeli Alap község ugrósa. A hagyományos etnikus táncok gyakorlata a húszas évek elején szűnt meg. A hangszerek közül nagyon kedvelt volt a falvakban és a pusztákon is a citera, a nádsíp, a meggyfahéjból, vagy cseresznyefahéjból készített síp és kísérőritmust gyakran a köcsögduda szolgáltatta. A köcsögdudával bőgőztek, vagy zuhultak farsangok és karácsonyi köszöntők alkalmával. A későbbiekben a citerát fokozatosan kiszorította a harmonika, bár egy ideig a két hangszert összehangolva együtt is alkalmazták a vasárnapi délutáni táncokon. A harmonika már az 1900-as évek elején elterjedt volt, ha valahol táncra készültek például tollfosztók, kukoricafosztók alkalmával elhívták a hangszerhez értőket, egyszerre akár többet is, hogy szívességből, vagy egy ital bor fejében játsszák a talp alá valót. A megrendezett bálokra és lakodalmakra cigánybandát, illeve paraszt-muzsikusokból álló magyar bandát fogadtak. 9

11 4. A települések bemutatása, történeti visszatekintés: Daruszentmiklós, Előszállás és Nagykarácsony a Dunaújvárosi kistérség déli részén található három település. A Dunántúl egyik legnagyobb kiterjedésű, részben sík, részben északnyugat-délkelettájolású dombokból álló tájegysége a Mezőföld, amelynek határait a Sió-Balaton-Velencei-tó vonala és a Duna alkotja. Az 1950-es elejéig ezen a területen város nem alakult ki, viszont számos település létrejött, melyek közül Nagykarácsony és Előszállás a legrégibb időktől kezdve sokoldalú és közvetlen kapcsolatban áll egymással. A Mezőföldnek ezen a területén létrejött települések lakóinak gazdasági és társadalmi élete egymástól elszigetelt, de lényegében azonos jellegű életforma keretében alakult és fejlődött. A községek településszerkezete a feudális múlt örökségeit rögzítette, a lakosság sorsa és életszínvonala a nagybirtokok gazdasági érdekeitől függött. A térség a mai napig jelentős természeti értékekkel rendelkezik, a Mezőföld Magyarország legjobb termőtalajával bír. Előszállás, Daruszentmiklós, Nagyvenyim és Nagykarácsony az Előszállási Uradalom részeként egy település volt. 4.1 Előszállás Fejér megye délkeleti végében fekvő nagyközség, lakosságszáma jelenleg 2218 fő. A község határa a jégkorszak közepén süllyedő akkumulációs terület volt. Többszáz éve lakott település, a település nevében a szállás arra utal, hogy az Anjou-házi királyok uralkodása idején kun népek ezen a vidéken szálláshelyeket alakítottak ki. A lakók főleg legeltető állattenyésztéssel foglalkoztak. A török hódoltság alatt a település hosszú időre elnéptelenedett, majd 1526-ban a várpalotai Túróczi kapitány kapta meg királyi birtokként. Az elmenekült kunok jó része visszatért ugyan, de az 1526 előtti életet már nem sikerült újraszervezniük. Lassan kialakult a hűbéri társadalom osztályszerkezete a településen, megelentek a földesurak is, s a római katolikus egyház ciszter rendje egy 42 ezer hold nagyságú területű gazdasági központot alakított ki. Az ben épült Kisboldogasszony római katolikus templom barokk padjaival és sekrestyéjével, valamint a 19. századból származó gyóntatószékeivel jelenleg is a község értékes műemléke. A plébánia 1766 óta működik, 1951-ig ciszterciek vezetésével. A templomhoz tartozó cisztercita rendház, melyet a lakosok kastély -nak neveznek, egy L- alakú, sátortetős, késő barokk stílusú épület, funkcióját tekintve négy évtizeden át nevelőotthon volt. A rendszerváltást követően a nevelőotthon kiköltözött a kastélyból és az országban elsőként bevezette a családotthonokban történő nevelést. A kastély újra egyházi tulajdonba került, jelenleg felújításra szorul. Jelenleg a kastélyban az Előszállási Hagyományőrző Egyesület néprajzi kiállítása látogatható. (bővebben: lejjebb) Az előszállási uradalomban a rendi gazdálkodás 1715-ben kezdődött. Az állatok itatására tavakat létesítettek, istállót építettek, rétet alakítottak ki. A ló és szarvasmarha tenyésztése mellett tavaszi búzát és árpát vetettek. Az 1800-as években napraforgót, kukoricát, krumplit, káposztát, kendert, lent, virgíniai dohányt, kölest, árpát, mohart, zabot, búzát, bükkönyt, lóherét, lucernát termeltek. Jelentős volt a szőlőtermelés is után az uradalom fejlett kapitalista mezőgazdasági nagyüzemmé vált, fejlett takarmánygazdálkodással és jelentős kenyérgabona-termesztéssel. 10

12 A munkásviszonyok azonban nem voltak kedvezők, a lakosság az uradalom területén gyér volt, a munkásokat emiatt a környező településekről (Alapról, Rácalmásról, Dunaföldvárról, Sárbogárdról) toborozták. A 19. század végén Fejér megye déli uradalmaiban aratósztrájk tört ki melynek egyik központja Előszállás-Daruhegyen volt. A munkások megnyugtatására az uralkodó körök jutalmazási akcióba kezdtek. A 20. század elején ismét az állattenyésztés fejlesztése került előtérbe, lévén, hogy kiderült, a jövedelmek fokozása ezen a területen különösen a tejelő állatok nevelése eredményesebb. Mindemellett a korszerűbb gazdálkodás, az ésszerűbb szervezés észrevehető jövedelememelkedéshez vezetett, s ebből az uradalom a cselédségnek és a földmunkásoknak is tudott juttatni. Az új gazdálkodási forma kialakulásától, 1912-től kezdődően Wéber Márton jószágkormányzó irányításával az addigi, szinte csak gabonatermesztésre törekvő külterjes gazdálkodást felváltotta az intenzív belterjes gazdálkodási forma. A Wéber Mártont felváltó Hagyó Kovács Gyula irányításával kiváló mezőgazdasági munka folyt az előszállási uradalomban, amely során elsősorban az állattenyésztés fellendítése volt a cél. Tehenészetet hoztak létre, sertést, igásökröt és igáslovakat tenyésztettek. Az előszállási lovak több kiállításon is díjat nyertek, de híresek voltak a nagykarácsonyi birkák, tehenek és sertések is. A hagyományos növények mellett nagyobb területen kezdtek el takarmánynövényeket és kapásnövényeket (kukorica, cukorrépa) termeszteni. Hagyó fontosnak tartotta a gépesítést és az infrastruktúra fejlesztését, szorgalmazta egy gazdasági kisvasút létesítését. Bár a 19. és 20. század folyamán lehetőséget láttak a szőlőés dohánytermelésben is, a gazdálkodás továbbra is az állattartás terén volt eredményesebb. Az első és második világháború közötti időszakban különösen lótenyésztése révén tett szert ismertségre a község. A második világháborút követően mezőgazdasági termelőszövetkezetek alakultak, melyek 1961-ben egyesültek. Az egykori uradalmi épületek közül a Bagolyvár" és a mai pálinkafőzdéhez vezető kőhíd a 18. századból származik. Önálló településsé 1928-ban vált a község, Előszálláspuszta, Róbertvölgy, Nagykarácsony, Kiskarácsony, Daruhegy és a hozzájuk tartozó majorok, puszták Hercegvalvától történő leválásával. Jelenleg a község kedvező földrajzi helyzete, az M6-os gyorsforgalmi út közelsége lehetőséget teremt Előszállás fejlődésének, akár az ipari termelés felvirágzásának. Emellett lehetőséget biztosít települések közötti erősebb összefonódásban. Előszállás lakossága évről-évre csökken, amelyben szerepet játszhat a kevés helyi munkalehetőség, Dunaújváros távolsága, a rossz közlekedés, illetve a lakosság nagyobb természetes fogyása, mint a természetes szaporulata. Előszállásról Dunaújvárosba közel 400 ember járt be dolgozni még néhány éve, azonban a városban megszűnt munkahely kapcsán sok helybeli számára nem maradt további munkalehetőség. A helyi lakosok számára kiemelkedő fontosságú, hogy Előszálláson elérhetőek a különböző egészségügyi szolgáltatások, mint az orvosi és fogorvosi rendelők, nőgyógyászat. Emellett takarékszövetkezet, posta, illetve benzinkút is üzemel a településen. Szolgáltatásainak köszönhetően Előszállás fontos szereppel bír a három település életében, ebből adódóan meghatározó szerepet tölt be a kistérség déli részén, hiszen a helybelieken kívül sok esetben Daruszentmiklós lakossága is a településre jár át ügyintézés céljából. Előszállás 12 tantermes iskolaépülete 1956-ban épült. Az intézmény a milleneum tiszteletére Árpád fejedelem nevét viseli. Jelenleg tagintézményként működik, az ide járó diákok száma körülbelül 200 fő. Az iskola pincéjében múzeum található, amelyet az

13 es években alapítottak az iskolában. A néprajzi múzeumot az iskolában több mint négy évtizedig pedagógusként dolgozó Svetics Lászlóné alapozta meg az 1970-es években. Az iskola elkészültét követően néhány évvel épült meg a művelődési ház, amelynek egyik szárnyában található a községi könyvtár is. A falu nevezetessége ezenfelül a Teleház, ahol korszerű eszközökkel biztosítanak internet hozzáférést és szórakozási lehetőséget. Hagyományosan minden évben megrendezésre kerül a Mikulás-futás, amelynek útvonala Előszállásról Nagykarácsonyba vezet. Május utolsó hétvégéjén a Szállás-napok alkalmából ünnepel a község lakossága, ez egy hagyományteremtő, három napos falunap. Fontos megemlíteni továbbá az évente megrendezésre kerülő májusi horgászversenyt, illetve az októberi Kincskereső Napokat is. A település kulturális, szociális, sport, oktatási, vallási, illetve rekreációs életében aktív szerepet vállalnak a helyi civil szervezetek. Előszállás civil szervezetei: Horgászegyesület, Sportegyesület, Polgárőrség, Gyermek-és Ifjúsági Alapítvány, Faluszépítő Egylet, Nagycsaládosok Egyesülete, Téliállás Lovassport Egyesület, Gazdakör, Országos Lakásotthoni Szakmai Egyesület, Előszállási Vállalkozók Egyesülete, Óvodáskorú Gyermekekért Alapítvány, Égigérőfa Alapítvány, Előszállási Polgárok Érdekvédelmi Szervezete, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Rozmaring Nyugdíjas Klub, Parlandó Női Kar, Ifjúsági Klub, Diákönkormányzat, Kincskereső Klub, Hagyományőrző Klub, Mozgássérültek Egyesülete, Előszállási Aikido Klub. A 18 fős klubtagsággal rendelkező Előszállási Hagyományőrző Klub 2008 óta működik. Egyik évben kézműves kiállítást, a másikban Karácsony régen és ma kiállítást, majd régi játékok bemutatóját rendezte meg. Most a falumúzeum, helytörténeti gyűjtemény alapjait rakták le azzal a kiállítással, amely egy régi konyhát, egy tisztaszobát, használati tárgyakat, eszközöket sorakoztat fel a ciszterci kastély földszinti termeiben. Karácsony környékén a Klub minden évben Betlehemet állít a Teleház mellett Betlehemet. A civil szervezet jó kapcsolatot ápol a lakossággal és az önkormányzattal 2012-ben az egykor a ciszterci rend rendházának, a kastélynak a díszkertjeként szolgáló parkot az előszállásiak közel 3000 társadalmi munkaórával, az Előszállási Gyermek és Ifjúsági Alapítványnak az Öko-Társ Alapítvány pályázatán nyert támogatás felhasználásával megtisztították, felújították. A kertnek a Cifrakert elnevezést adták, új növényeket is telepítettek, és pihenőhelyül szolgáló padokat, játszótéri játékokat, illetve pingpongasztalt is elhelyeztek a parkban. Előszállás és Alsószentiván között található a Túzok Természetvédelmi Terület, amely természetes növényzete a térségre valamikor jellemző homoki, lösztölgyesekkel kevert sztyepprétek maradványait őrzi. A helyi média szerepkörét az Előszállási Televízió látja el, amely megközelítőleg 400 család otthonába jut el, és közvetít a környékbeli eseményekről. Előszállás emellett igényes, számos információt nyújtó települési honlappal is rendelkezik. 12

14 4.2 Daruszentmiklós Daruszentmiklós a Mezőföldön található, Fejér megye délkeleti részén fekvő község, lakosságszáma 1598 fő. A község területe ősidők óta lakott, az ókorból kelta- és római kori leletek szolgálnak bizonyítékul. A honfoglalás után fejedelmi székhely, majd királyi birtok lett. Daruszentmiklós a október 20-i önkormányzati választásokkal vált önálló településsé. A község három kisebb településrészt Kisszentmiklós, Dánieltelep és Daruhegy foglal magába. Jelenleg M6-os és M8-as autópálya közelsége révén frekventált helyet jelenthet ipari beruházások céljából. A település Előszállás településrészeként működött, alapítói kun népek voltak. Lakói főleg legeltető állattenyésztéssel foglalkoztak, de halásztak, vadásztak is. Ezt a nomádokra jellemző életmódot a 16. század elejéig űzték. Daruszentmiklós, korábbi nevén Daruhegy 1823-ig a zirci apátság fennhatósága alatt állt. Az előszállási uradalmi gazdálkodás 1823 táján kezdett különválni a zirci apátság többi birtokától, a szórt településeken élő lakosság száma 1920-ban megközelítette a főt. Az uradalom központja Előszállás volt, de Előszállás területén sokáig csak birkanyájakat legeltettek. A földbirtokra a föld megművelése céljából jobbágyokat telepítettek, főképp német nemzetiségűeket, majd megalakították Herczegfalva, mai nevén Mezőfalva községet (1811) tól Herczegfalva lett az előszállási uradalomhoz tartozó települések (Előszállás, Nagykarácsonyszállás, Ménesmajor, Nagyvenyim, Daruhegy) közigazgatási központja. Daruszentmiklós korabeli lakói jórészt szegény, föld nélküli zsellérek voltak, akik munkalehetőséget reméltek az uradalomtól. A 20. század első éveiben, a gyors népességnövekedés, a munkalehetőség csökkenése és a megélhetési nehézségek miatt egyre nagyobb mértékű lett a kivándorlás és az elégedetlenség 1922-ben a szegényparasztok számára kedvezőtlen földreform intézkedés kapcsán csúcsosodott ben Előszállás néven nagyközséggé egyesítették a helységeket. A nagyközség önkormányzati képviselőtestületébe Daruhegyből egy tagot választottak. A második világháborút követően Előszállás külső településeinek a lakosságnövekedése felgyorsult. Daruhegy népessége már 1946-ban meghaladta az 1200 főt. Az ott élők önálló község szervezését kezdeményezték. Céljuk több mint fél évszázad után valósult meg. A települések sajátosságaiból és az itt lakók évszázadok óta nehéz szociális helyzetéből adódóan az iskoláztatás hosszú ideig rendszertelen volt ban adták át végre Daruhegyen az első iskolát, amelynek egyetlen tanterme volt ban épült meg egyoszályos népiskola Dánieltelepen, Klebelsberg-kúria néven, mely mellett 1960-ban építették fel a nagyiskolát. Ezt az épületet az 1980-as évek elején bővítették és korszerűsítették. A nyolc osztályos községi iskola Benedek Elek nevét viseli, és a csekély tanulói létszámából kifolyólag fenntarthatóságát úgy tudta biztosítani, hogy 2008-ban a mezőfalvi általános iskola tagintézménye lett. Daruszentmiklós egyetlen Natura 2000-es területtel rendelkezik, azonban az M6-os autópálya átszeli ezt a területet. A település rendelkezik kijelölt, részben magán, részben önkormányzati tulajdonban lévő iparterületekkel. Jelenleg a településen többségben mezőgazdasággal, kereskedelemmel foglalkozó, valamint néhány szakipari tevékenységet folytató vállalkozás van. 13

15 A megalakult község önálló orvosi rendelővel, védőnői szolgálattal, napközi otthonos óvodával, 8 osztályos általános iskolával rendelkezik. A polgármesteri hivatal kialakításával az ügyek jelenleg helyben intézhetők. Az összefogásáról híres község szép természeti értékeket és épített emlékeket őrizget múltjából. A természet szerelmesei horgásztavakra, pihenőparkra lelnek. A helyi értékek közül a Klebelsberg-kúria mellett kiemelkedik a több mint száz esztendős kereszteket is őrző Virághegyi Temető és a Harangláb. A településen a rendkívül aktív civil életnek köszönhetően évente számos programsorozat, rendezvény valósul meg. Évente hagyományosan a község születésnapjához, augusztus 26- hoz legközelebb eső hétvégén, Falunapot tartanak. A honfoglalás kori időket eleveníti fel a Nomád napok" rendezvénysorozat a Magyar Hagyományőrző és Lovas Egyesület szervezésében augusztus végén, ahol az eleink mindennapjait bemutató jurta körül íjászok, csikósok, solymászok bemutatóit láthatják a résztvevők. A Magyar Hagyományőrző és Lovas Egyesület 2009-ben alakult olyan baráti társaság alapításában, akiknek az íjászat közös hobbijuk. Az egyesület a közös időtöltés, az íjászat, mint sport mellett a magyar hagyományok ápolásával is foglalkozik. Az egyesület célja a magyar hagyományok megőrzése, gyakorlása. A magyar hagyományokkal összefüggésben rendezvények, vetélkedők, bemutatók, versenyek szervezése. A céljainak megvalósítására alkalmas központ, terület létrehozása, kialakítása. Ehhez feladatként rendeli hozzá az egyesület a hagyományok felkutatását, megőrzését, népszerűsítését, bemutatását, oktatását. Vannak a településen további hagyományőrző körök is, mint például a Falulánc közösség, a Kertbarát kör, a Darumadár Népdalkör. Emellett még egyéb civil szervezetek is működnek a településen (Kisszentmiklós Daruhegy Gyermekeinek és Ifjúságának Jövőjéért Alapítvány, Kisszentmiklósi Baráti Társaság, Polgárőrség, Sportegyesület, Kertbarátok Köre). Hagyományőrző programok a településen: - Mezőföldi Mikulás teljesítménytúra - Falu karácsonya - Télbúcsúztató napok - Farsang - Tavaszköszöntő bál - Nomád napok - Tojásfestés - Borkóstoló - Terménybemutató - Szüreti bál - Márton-napi bál - Advent gyertyagyújtás - Télapó bál - Mikulás napi ünnepség - Karácsonyi ünnepség (Falukarácsony) - Évbúcsúztató 14

16 Rendezők: Falulánc Szövetség Szederinda Tagóvoda Benedek Elek Tagiskola Daruszentmiklós Község Önkormányzata A település rendelkezik friss információkkal szolgáló honlappal és 2-3 havonta megjelenő helyi újsággal, TV még nem működik. A településen működő, vagy letelepedni kívánó vállalkozások aktívan részt vesznek a település életében. 4.3 Nagykarácsony A jelenleg 1198 főt számláló település Fejér megye déli részén található, uradalmi központból kialakult szabályos alaprajzú falu. Községgé 1952-ben alakították Nagykarácsonyszállás, Kiskarácsonyszállás és Alap község bizonyos határrészével való egyesítésével. A Karachonszállas helységnév először 1537-ben lelhető fel a történelmi emlékek között. Ebben a névben a Karácsony előtag a Karácsony ünnepnév nevét viseli. Ebben a korban szokás volt, hogy a nagy ünnepeken született gyermekek Karácsony, Húsvét, Pünkösd nevet kaptak. A szállás utótag a IV. Béla király uralkodása idején behívott kunok letelepedésekor itt kialakított kun székre, kun szállásra utal. A kunok legelőváltó, legeltető életmódot folytattak, az állatállományt ridegen tartották és a tél beköszöntéig Előszállás környékén legeltették. A tél beköszöntekor az ünnepeket már Karácsonyszálláson töltötték, melynek köszönhetően a faluban a mai napig élő szokás a pásztorozás. A nyájak, csordák György napján indultak tovább Györgyszállásra. Nagykarácsony a 11. századig a kun szállásterületek egyik székhelye volt, melyet a 16. század eleji anarchia és az ellenkirályok küzdelme teljesen szétzúzott. A századfordulón a falu gyakorlatilag elpusztult, az évi összeírás pusztahelynek minősíti. Ehhez a folyamathoz nagyban hozzájárult a lakosság nagymértékű sarcolása a végvidéki török-magyar portyák során, továbbá a földesurak erőszakos magatartása, mely okok miatt a jobbágyok elmenekültek a faluból. A település ismételt benépesítését a rácok 1693 után történő idetelepülése oldotta meg ben az előszállási uradalom, a virágzó rác faluval együtt végül a cisztercita szerzetesrend kezébe került. Nagykarácsony földje jó termékenységű, szántóföldi művelésre kiválóan alkalmas talaj. A 17. században a karácsonyszállási jobbágyoknak szántóföldjük, rétük volt, ezenfelül szőlőt műveltek és állatokat tartottak a nagy kiterjedésű legelőkön. A század fordulóján a legelőbérlet-gazdálkodás volt a legelterjedtebb gazdálkodási forma. A rend ezekben az időkben szűkös anyagi forrásokkal rendelkezett, így a pusztákat nem telepítette be, pedig ebből az intézkedésből magasabb jövedelemre tehetett volna szert. Az előszállási uradalom kiépítése azonban nem volt elsődleges feladata a cisztercita rendnek, lévén, hogy a fő központ, Zirc romokban állt. A 19. század közepére kialakult az intenzív gazdálkodás, amely után rohamos fejlődés vette kezdetét. A 19. századig a nagykarácsonyszállási kerületen az állattenyésztésre nem fektettek különös hangsúlyt. Ez alól talán a juhtenyésztés képezett kivételt. Ekkortájt épültek ki az uradalmi szervezetek majorok, irodaépületek, az első tanyákat a marhapásztorok, 15

17 summások, cselédek építették. Az apátság létesítette 1936-ban a Magyarok Nagyasszonya római katolikus templomot, amely mellett található a Magyar Betlehem. A Szállások 1953-ban szűntek meg, puszta helyén az őslakosok és a Heves megyéből települt summások szép falut hoztak létre, melynek neve Nagykarácsony lett. Az elmúlt évtizedekben a község folyamatos fejlődésen ment keresztül. Ez a fejlődés a lakosok lelkes, szorgalmas és önkéntes munkavégzésén túlmenően a Nagykarácsony név sikeres kiaknázásának köszönhető. A Magyar Posta 1989-ben bevezette az ünnepi bélyegzést, óta pedig Szeretetposta működik a faluban: advent idején Nagykarácsonyon keresztül bélyegzővel látják el az ünnepi küldeményeket. Még a postai irányítószám is Nagykarácsony nevére utal: A helyiek legfontosabb törekvése a Mikulásfalva-Mesefalu" létrehozásának célja, hogy a Mikulás- és karácsonyvárás hagyományait ápolják. A magyar Mikulás Nagykarácsonyban, a Mikulás-házban lakik. Szeretettel vár mindenkit személyes találkozóra, és lehet vele levelezni is. A Nagykarácsonyért a karácsonyi ünnepekért Közalapítvány által működtetett házban játszószoba, kézműves foglalkoztató szoba és számítógépes sarok fogadja a gyermekeket. A Mikulásfalva Látványfalu Üzemeltető, Hagyományőrző és Természetvédő Nonprofit Kft ban alakult. A társaság feladata a Mikulásprogram folytonos fejlesztése és egy mesefalu, Mikulásfalva felépítése. A Kft. a Regionális Fejlesztési Tanács pénzügyi támogatásával készítette el Mikulásfalva megvalósíthatósági tanulmányát, ennek keretén belül a leendő létesítmények engedélyes terveit. A Mikulásfalva projekt megvalósítását Nagykarácsony Község Önkormányzata a település fennmaradásának, fejlődésének legfőbb reális lehetőségének tekinti. A Mikulásházhoz kapcsolódóan a falu emellett kiegészítő rendezvények egész sorozatával várja a látogatókat. Nagy Karácsonyi Találkozó"-t évente szerveznek, hogy újra egymásra találjanak a faluban élők és az onnan elszármazottak. Mikulásfalva elkészülése a helybeliek számára nagy jelentőséggel bír, hiszen hozzájárul a Nagykarácsony nevében rejlő eddig csak részben kiaknázott turisztikai potenciál mind teljesebb kihasználásához. A tervezett beruházások által a település és vonzáskörzete gazdasági élete megélénkül, a foglalkoztatási helyzet és a lakosság életminőségében jelentős javulás következhet be. Az elképzelés egyedi mivolta, a térségre és az országra gyakorolt idegenforgalmi hatása túlnyúlik Nagykarácsony érdekein. A Mikulásfalva projekt megvalósulásával a turisztikai utak kapcsán a csatornázottság mellett fontossá válik a belterületi utak felújítása, fejlesztése, amelynek tervei készen állnak, de a kivitelezésre forráshiány miatt nem, vagy csak részlegesen került sor. 16

18 A település által kapott normatív támogatások, az egyenes ágon befolyó önkormányzati bevételek olyan csekély mértékűek, hogy az önkormányzat számára az EU-s pályázatok bevonása is csak korlátozott mértékű lehet, hiszen az önrész finanszírozása is súlyos gondot okoz. Általános a déli településekre jellemző problémája a településnek a szűkös munka- és elhelyezkedési lehetőség. A legjelentősebb foglalkoztatók a Polgármesteri Hivatal, az általános iskola és az óvoda. Ezen túlmenően csupán fő tud helyben elhelyezkedni. Kiemelkedő esemény a falu szabadidős programjai között a Nagykarácsonyi Falunap, amely az előző években augusztus 20-án került megrendezésre, de várható, hogy új napra helyezik át a nagyobb látogatottság reményében. További kiemelkedő rendezvény a település életében az Iskolai és Nyugdíjas Klub farsangi műsora. Nem szabad elfeledkezni a kistérségben egyedülálló májusi Trabant-találkozóról sem. A településnek van egy 3 havonta 500 példányban megjelenő újságja, mely a Karácsonyi Hírharang címet viseli. Nagykarácsony civil szervezetei Vadvirág Nyugdíjas Klub, Nagykarácsonyi Baráti Kör, Polgárőrség, Ifjúsági Önkormányzat, Gazdakör, Nagycsaládos Csupaszív Egyesület, KARÁCSONY Vadásztársaság, Sportegyesület, Horgász Egyesület, Önkéntes Tűzoltó Egyesület a települési rendezvények aktív közreműködői. A Nyugdíjas Klub részt vesz a település falunapján és a farsangi rendezvényen. Az Ifjúsági Önkormányzat végzi a szüreti bál megszervezését. 17

19 5. Helyzetértékelésből levont eredmények, jó gyakorlatok bemutatása 5.1 Helyzetértékelés eredménye Az előző fejezetben leírtak alapján jól látható, hogy mindhárom település rendelkezik kulturális, szellemi és történelmi értékekkel, amelyeket a lakosság különböző mértékben és módon hasznosít. A felnőtt korú lakosságra jellemző, hogy főként Dunaújvárosba járnak be munkahelyükre, mivel a településeken nincsenek nagyobb számú munkaerőt foglalkoztató vállalkozások. A helyi vállalkozások főként a kereskedelem területén tevékenykednek. A lakosság nagy része Dunaújvárosból költözött a települések egyikébe, a kedvezőbb ingatlanárak és a vidéki életmód lehetősége miatt. A lakosság ingázó, újonnan ideköltöző részében nem minden esetben alakult ki erős kötődés a településhez, s a lakosságról általánosságban elmondható, hogy lakhelyük történelmi múltjáról és hagyományairól való ismeretük nagyobb mértékben kerülhetne tudatosításra, melyre nyitottak is. Mindhárom településen jelentős szerepet vállalnak a civil szervezetek. Jelen tanulmány szempontjából jelentős, hogy mindhárom településen működik hagyományőrző civil szervezet, amelyek felismerték, hogy a hagyományok felkutatásában és ápolásában, vagy akár teremtésében jelentős turisztikai potenciál van. A településeken működő vállalkozások nagy része nyitott az együttműködésre akár más vállalkozásokkal, akár az önkormányzattal, vagy civil szervezetekkel. A partnerségek kialakulásának fő akadályozója az anyagi források hiánya. A települések főbb vállalkozói aktívan részt vesznek a települések életében: anyagi vagy tárgyi hozzájárulásukkal, önkéntes feladatvállalásukkal, résztvételükkel támogatják a települések különböző rendezvényeit. Erősségek Mindegyik település rendelkezik történelmi, kulturális értékekkel A települések rendelkeznek könyvtárakkal Néhány településen jó gyakorlatok alakultak ki a település értékeinek hasznosítására Meglévő ipari kultúra Dunaújváros intézményei és programjai a térség településein élők számára különböző mértékben, de elérhetőek Lehetőségek Egyes helyi értékek országos tematikákhoz kapcsolhatóak (római kor, árpád kor, kiegyezés kora) Kulturális értékek megőrzésére és hasznosítására vannak pályázatok A vidékfejlesztés egyik húzóereje a települési és tájegységi értékek hasznosítása Gyengeségek A települések a kulturális hagyományaikat nem használják ki kellőképpen A települések jelentős részén nem kezelik kellő tudatossággal saját értékeiket Rendelkezésre álló pályázati forrásokat nem használják ki kellőképpen a települések Tájegységi (mezőföldi) értékeinket nem ismerjük fel A települések az értékeiket veszni hagyják Kulturális értékű épületeik állapota teljesen leromlik, használhatatlanok lesznek Veszélyek A modern értékek felülírják a tradicionális értékeket A globális értékekben feloldódnak a helyi értékek A meglévő értékek hasznosítása sokszor nem gazdaságos 18

20 A fontosabb kihívások a három település számára - meglévő, eredeti történeti, kulturális, szellemi értékek feltárása, bemutatása, tudatosítása, ápolása, kommunikációja - a nem szerves fejlődés következtében létrejött város által okozott társadalmi, kulturális sokk oldása, feldolgozása - új értékek felismerése, megfogalmazása, kialakítása - kulturális és szellemi élet helyi infrastrukturális feltételeinek javítása - új kulturális programok indítása a településeken és kistérségi szinten - települések kulturális programjainak összehangolása (idő, hely, tematikus kapcsolódás) - együttműködés: települések közötti közös aktivitások ösztönzése Idegenforgalom A turizmus azon kapcsolatoknak és jelenségeknek összessége, amelyek olyan személyek utazásából és tartózkodásából adódnak, akik számára a tartózkodási hely nem tartós lakhely és nem is munkahely. Az idegenforgalom alatt két dolgot értünk, egy emberi magatartást, amelyet kívülről a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely mint ilyen pszichikai és fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust. Turisztikai adottságok azon jellemzők, amelyek hosszabb távon befolyással vannak az adott terület turizmusára, illetve megváltoztatásuk hosszabb időt igényel. Vonzerőkön részben az adottságokra visszavezethető, hagyománynak vagy hagyományosnak tekinthető, már bevezetett események, részben a rövidtávon kifejlesztett, szervezett mesterséges létesítmények jelentette hatást értjük. /Kistérségi Területfejlesztési Koncepció és Program (továbbiakban: KTKP)/ A három településen nagy számban kerülnek lebonyolításra különböző rendezvények, amelyek szervezői az önkormányzat, a helyi iskola, óvoda, művelődési ház és a különböző civil szervezetek. Turisztikai szempontból, vagy akár a környező lakosság szórakozási lehetőségeinek bővítése céljából érdemes lehet ezeket a rendezvényeket összehangolni ahogy a későbbiek során a projektjavaslatok közt olvasható. Az 1. számú mellékletben látható táblázat összesíti a tanulmány készítésének évében megrendezésre kerülő rendezvényeket a településeken. Daruszentmiklóson a rendezvénylátogatottság vegyesnek mondható. A legutóbbi falunapon a település lakosainak számát meghaladó volt a látogatottság. Nagykarácsonyban a települési rendezvények látogatottságán javítani szeretnének, ezért például a Falunap kapcsán új időpont kitűzése van napirenden, amely remélhetőleg a településen élők kedvét is meghozza a részvételhez, ehhez azonban színvonalas műsorok, programok is kellenek. Másfelől a Mikulásfalva 2012-ben már 17. alkalommal kerül megrendezésre, nagy és minden évben nagyobb látogatói létszámmal ben a fesztivál idején látogatót regisztráltak Mikulásfalván, amely több mint 12 százalékkal haladta meg a tavalyi látogatottságot (az első rendezvény során közel látogatót regisztráltak). 19

Rendezvénynaptár 2015.

Rendezvénynaptár 2015. Rendezvénynaptár 2015. Hónap Nap Időpont Program Helyszín Szervező Január 18. 15 00 Magyar Kultúra Napja Művelődési Ház Művelődési Ház 30. közgyűlése Művelődési Ház Február 13. Tűzoltó közgyűlés Művelődési

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.

Részletesebben

SZAKMAI ANYAG. Barátságház felújítása. FALULÁNC Kulturális és Közérdekű Szövetség 2423. Daruszentmiklós, Fő utca 61/B.

SZAKMAI ANYAG. Barátságház felújítása. FALULÁNC Kulturális és Közérdekű Szövetség 2423. Daruszentmiklós, Fő utca 61/B. SZAKMAI ANYAG Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv keretében a 35/2013. (V.22.) VM rendelet alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatások

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Hantos Község Önkormányzata Hantos 2434, Nagylóki út 3. Tel: 0625-506000 phhantos@invitel.hu. Szakmai anyag

Hantos Község Önkormányzata Hantos 2434, Nagylóki út 3. Tel: 0625-506000 phhantos@invitel.hu. Szakmai anyag Hantos Község Önkormányzata Hantos 2434, Nagylóki út 3. Tel: 0625-506000 phhantos@invitel.hu Szakmai anyag A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák Leader fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatások

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

2011. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG

2011. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG 2011. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG JANUÁR Település Időpont Rendezvény Zalalövő Január 15. Informatikai és családi nap Nagylengyel Január 22. Asztalitenisz bajnokság Nagylengyel Január

Részletesebben

Polgárőrségek fejlesztése a déli térségben

Polgárőrségek fejlesztése a déli térségben Polgárőrségek fejlesztése a déli térségben M8-DUNAHÍD Közhasznú Nonprofit Kft. 2012 Tartalom Bevezetés... 4 Fogalomjegyzék... 5 Szakirodalom... 7 Jogszabályi háttér... 7 Polgárőr módszertani füzetek...

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

Rendezvények 2011-ben Mezőszilas községben. Rendezvény tervezett programja

Rendezvények 2011-ben Mezőszilas községben. Rendezvény tervezett programja ek 2011-ben Mezőszilas községben időpontja címe/elnevezése tervezett programja helyszíne szervezője/felelőse 2011. február 25. 9 órától 12 óráig Óvoda nyitogató A leendő ovisok fogadása az óvodában, ismerkedés

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete. a község közművelődéséről.

Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete. a község közművelődéséről. Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete a község közművelődéséről. Rimóc Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990 évi LXV tv. 16.

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

LEADER INTÉZKEDÉSI TERV

LEADER INTÉZKEDÉSI TERV LEADER INTÉZKEDÉSI TERV Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából 2013-ban pályázható intézkedések 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:(kötelező Térségi

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Az Önkéntesség Európai Éve keretében meghirdetett Önkéntesek Hete alkalmából pályázatot nyújtott be Alapítványunk az Önkéntes Központ Alapítványhoz.

Az Önkéntesség Európai Éve keretében meghirdetett Önkéntesek Hete alkalmából pályázatot nyújtott be Alapítványunk az Önkéntes Központ Alapítványhoz. A Csabacsűdi játszótér felújítása az Önkéntesek Hete keretében című projekt megvalósulása Csabacsűdön Pályázó: Tiszta Környezetünkért Alapítvány Csabacsűd Az Önkéntesség Európai Éve keretében meghirdetett

Részletesebben

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10.

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. 2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. Szakmai beszámoló I. A rendezvény bemutatása A Kalocsai Paprikafesztivál és a Paprikás Ételek Főzőversenye a térség legnagyobb

Részletesebben

Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület

Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület a 10 évig sikeresen működő Mesterségek Bölcsője Alkotó napok elnevezésű rendezvény kapcsán jött létre 2008-ban, azokkal a segítőkkel, akik az évente egyszer megrendezésre

Részletesebben

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk:

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk: ALSÓNYÉK 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 3204 ha 6302 m2 Ebből szántó 2486 ha 2422 m2 gazdasági erdő 131 ha 8569 m2 védett terület - ipari hasznosítású - terület egyéb 586

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

TANÚSÍTVÁNY. Támogatás célja

TANÚSÍTVÁNY. Támogatás célja TANÚSÍTVÁNY Gyula Város Önkormányzata (képviselő-testület, polgármester, bizottságok, részönkormányzat)/polgármesteri Hivatala által 2012. évben nyújtott működési és fejlesztési támogatásokról Az államháztartás

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka Helyi értékek - vonzerőleltár Kulturális hagyaték Természetvédelmi értékek Turisztikai

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február

Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február 09. Terápiás foglalkozás (kutyával) Alapítványi Ház 09. Katolikus bál 13. Hamvazószerda Katolikus templom 16. KISZE

Részletesebben

Szakmai munkaközösség munkaterve

Szakmai munkaközösség munkaterve Szakmai munkaközösség munkaterve 2011/2012 1. BEVEZETŐ A 2009.-2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében egy óvodai csoportban kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Postázási cím és név:

Postázási cím és név: 2009. november 17-én a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület ünnepélyes keretek között köszöntötte a kisapostagi Bárka Vendéglőben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely 4 intézkedésének

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja 2010. Az Oroszlányi Kistérség kulturális stratégia rövidtávú operatív programja 1 A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja Közkincs kerekasztal

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. Tartalom

Éves beszámoló 2013. Tartalom Éves beszámoló 2013 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2013. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

KÖZSÉGI ESEMÉNYNAPTÁR Bodrogkeresztúr 2011.

KÖZSÉGI ESEMÉNYNAPTÁR Bodrogkeresztúr 2011. KÖZSÉGI ESEMÉNYNAPTÁR Bodrogkeresztúr 2011. Január: 23. Vince napi borszentelés 24. Magyar Kultúra Napja Megemlékezés osztályonként 24-28. Ökomenikus imahét Helye: a községi templomok 29. Előadássorozat

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Alapítvány 20/283-2013 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2012 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2012. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi készülődés Dohóczki Mónika

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A KÁRPÁTIKUM ALAPÍTVÁNY FONTOSABB CÉLJAI: 1. A kárpát-medencei magyar kulturális és természeti örökségek népszerűsítése. 2. Globalizálódó

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

SZAKMAI ANYAG. LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése

SZAKMAI ANYAG. LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése SZAKMAI ANYAG LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése Támogatási határozat azonosító: 1624604603 Készítette: Nagykarácsony Gyermeksportjáért Alapítvány

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2012/2013.

Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2012. szeptember 1. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár TÉKA ALAPÍTVÁNY Szamosújvár KÜLDETÉS Alapítványunk küldetése az, hogy civil intézményes kereteket biztosítson és korszerűen megszervezze városunk és régiónk közművelődési és oktatási életét, hozzájáruljon

Részletesebben

Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete Hajdúböszörmény Bocskai István tér 1. PROJEKT ADATLAP

Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete Hajdúböszörmény Bocskai István tér 1. PROJEKT ADATLAP PROJEKT ADATLAP A LEADER Helyi Akciócsoporthoz (HACS) a LEADER jogcím keretében tervezett projektjavaslat benyújtásához 1. Ügyfél adatai: Ügyfél neve: Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft. Képviseletre jogosult

Részletesebben

JELEN DOKUMENTUM NEM KÉPEZI SEM RENDELET, SEM PÁLYÁZATI KIÍRÁS MELLÉKLETÉT, ÍGY CSUPÁN A HACS ÁLTAL ADOTT TÁJÉKOZTATÁS.

JELEN DOKUMENTUM NEM KÉPEZI SEM RENDELET, SEM PÁLYÁZATI KIÍRÁS MELLÉKLETÉT, ÍGY CSUPÁN A HACS ÁLTAL ADOTT TÁJÉKOZTATÁS. JELEN DOKUMENTUM NEM KÉPEZI SEM RENDELET, SEM PÁLYÁZATI KIÍRÁS MELLÉKLETÉT, ÍGY CSUPÁN A HACS ÁLTAL ADOTT TÁJÉKOZTATÁS. Októberben meghirdetésre kerülő Leader célterületek 1. célterület: Turisztikai tematikus

Részletesebben

Önszerveződő közösségek, civil szervezetek és a helyi egyházi közösségek részére 2014. évben megítélt támogatások

Önszerveződő közösségek, civil szervezetek és a helyi egyházi közösségek részére 2014. évben megítélt támogatások Határozat száma Szervezetek neve Támogatás célja Megvalósítás konkrét helye Támogatás összege (Ft) SPORT TÁMOGATÁSOK 83/2014.(IV.8.) FutaPét Tömegsport - 230.000,- Ft működési cél - 200.000,- Ft Pétfürdő-Öskü

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

Húsvét Magyarországon

Húsvét Magyarországon Húsvét Magyarországon 1. Történelem A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadik

Részletesebben

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata 2014-2019 Hegyesd község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2010/2011.

Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

Innovatív Dél Zala Vidékfejlesztési Egyesület beérkezett projektötletek rendszerezve 2011.03.16.

Innovatív Dél Zala Vidékfejlesztési Egyesület beérkezett projektötletek rendszerezve 2011.03.16. A projektötlet-gyűjtés eredményei A projektötlet-gyűjtést honlapon és e-mailben is népszerűsítettük. A 70 projektötlet-adatlapból 19 érkezett e-mailben, 11-et adtak fel postai úton vagy faxon, és 40 készült

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A szervezet célja A Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálása. Térségfejlesztési

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR - ÁCS

RENDEZVÉNYNAPTÁR - ÁCS RENDEZVÉNYNAPTÁR - ÁCS 2014. JANUÁR 01.01. Újévi koncert Városi Sportcsarnok, Ritmus művészeti 01.15. Ökumenikus istentisztelet - Szeretetvendégség 01.18. Magyar Kultúra Napja Légy jó mindhalálig c. musical,

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

EMLÉKEZTETŐ Együtt Kállóért Közösségi Nap

EMLÉKEZTETŐ Együtt Kállóért Közösségi Nap Pályázó neve: Kálló Község Önkormányzata Pályázó székhelye: 2175 Kálló, Kossuth utca 16. Pályázó MVH ügyfél - azonosító: 1003299571 Pályázat azonosító: 8569872872; Támogatási határozat iratazonosító: 1623167406

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Alsó-Ipoly menti fejlesztési partnerség. Ipolydamásd, 2015. november 16.

Alsó-Ipoly menti fejlesztési partnerség. Ipolydamásd, 2015. november 16. Alsó-Ipoly menti fejlesztési partnerség Ipolydamásd, 2015. november 16. Javasolt napirend (1) A projektötletek bemutatása (2) A további munka megtervezése (partnerség és munkaszervezés) (3) Javaslat az

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 7/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-ei ülésére Jegyzői törvényességi észrevétel: nincs. Tárgy: Beszámoló a civil szervezetek 2014.

Részletesebben

Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása

Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása Előzmények 2009. évben a NATURAMA SZÖVETSÉG tagjaként FICODER szakkiállításon vettünk részt Sevillában, ahol felkérést kaptunk egy nemzetközi

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben