HELYI HAGYOMÁNYOK ŐRZÉSE ÉS KIAKNÁZÁSA DARUSZENTMIKLÓS, ELŐSZÁLLÁS ÉS NAGYKARÁCSONY TELEPÜLÉSEKEN

Átírás

1 HELYI HAGYOMÁNYOK ŐRZÉSE ÉS KIAKNÁZÁSA DARUSZENTMIKLÓS, ELŐSZÁLLÁS ÉS NAGYKARÁCSONY TELEPÜLÉSEKEN M8-DUNAHÍD Közhasznú Nonprofit Kft. 2012

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS FOGALOMTÁR DARUSZENTMIKLÓS, ELŐSZÁLLÁS ÉS NAGYKARÁCSONY HAGYOMÁNYAI A TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA, TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS: Előszállás Daruszentmiklós Nagykarácsony HELYZETÉRTÉKELÉSBŐL LEVONT EREDMÉNYEK, JÓ GYAKORLATOK BEMUTATÁSA Helyzetértékelés eredménye Jó gyakorlatok bemutatása PROJEKTÖTLETEK BEMUTATÁSA Hagyományok felkutatása és tudatosítása Társadalmi párbeszéd kialakítása a lakossággal a térségben lévő hagyományok felkutatására, felelevenítésére Információs pontok felállítása elektronikus információs pontok Információs pontok felállítása információs pontok, tájház kialakítása Hagyományok ismertetése, bemutatása, tanítása Hagyományokhoz való hozzáadott érték, szolgáltatások, termék-előállítás feltételeinek megteremtése A hagyományőrzés és az arra épülő idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése céljából kialakuló partnerség munkaszervezetének kialakítása Tájház kialakítása Élő múzeumok kialakítása Óvodai/iskolai bútorcserék és fejlesztés a hagyományőrzés szempontjait is figyelembe véve természetes anyagokból, néprajzi motívumokat tartalmazó bútorokból Hagyományos gazdálkodás kialakítása a településeken Hagyományok megismertetése a lakossággal Egységes idegenforgalmi arculat kialakítása Egységes arculati elemek alkalmazása az információs pontokon Turisztikai elemek koordinálása a három településen Nagykarácsony Mikulásfalva projekt kiterjesztése Nagykarácsony Mikulásfalva projekthez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Turisztikai szolgáltatások kialakítása és koordinálása

3 Helyben termő alapanyagok felhasználásával népi hangszerek, hagyományos tárgyak, kézművesipari termékek gyártása Kézműves zónák kialakítása a három településen Mezőgazdasági vállalkozások klaszterének kialakítása a három településen Belterületi utak felújítása ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK NYILATKOZAT A TANULMÁNY EREDETISÉGÉRŐL MELLÉKLETEK

4 1. Bevezetés Jelen tanulmány a LEADER HACS három déli települése, Daruszentmiklós, Előszállás, Nagykarácsony helyi hagyományainak őrzésére és kiaknázására tár fel lehetséges módokat, projektötleteket. A három hasonló történelmi múlttal rendelkező település a Dunaújvárosi kistérségben található. Fejlesztési elképzeléseiket már 2004-ben összehangolták a Praedium Future programban, a partnerség, az egyeztetés azóta is töretlen. A három település leginkább a belső erőforrásaira építhet a fejlesztésekben, és a hagyományok területén kiaknázatlan lehetőségeket lát. Ezek kihasználására fontos pontosan feltárni a helyi hagyományokat, és kialakítani több elképzelést azok, megőrzésére, erősítésére. Jelenleg is számos olyan kevéssé ismert, helyi hagyománnyal rendelkezik a három település, amelyekre civil, önkormányzati, vagy akár vállalkozási projekt építhető. A lakosság nagy része a térség hagyományait nem ismeri teljeskörűen, azoknak nincs tudatában. Ezeket a hagyományokat olykor a helyiek sem ismerik. Idegenforgalmi szempontból a három település közül Nagykarácsony emelkedik ki, a széphangzású falunév lehetőséget teremtett Mikulásfalva létrehozására, ami évről évre egyre nagyobb számú látogatót csalogat. Fontos lenne ennek a rendezvénynek az infrastrukturális feltételeit is magas színvonalon biztosítani, amelyre anyagi források hiányában csekélyebb, ugyanakkor a települések összefogásával kivitelezhető lehetőség van. A tanulmányban a helyzetelemzés keretében részletesen megvizsgáljuk az élő vagy már csak emlékezetben meglévő helyi hagyományokat, azokat pontosan leírjuk. Összefoglaljuk a témában a három település belső erősségeit és gyengeségeit, valamit a külső tényezőkből fakadó jelen idejű lehetőségeket és veszélyeket. Áttekintést adunk a hazai és EU-s jó gyakorlatokról ebben a témakörben, rámutatva, hogy melyek azok az elemek, amelyeket helyben is jól fel lehet használni. Végül konkrét javaslatokat, projektötleteket fogalmazunk meg a fenti célok elérése érdekében. Fontos elem a tanulmány megfelelő felhasználásának biztosítása, ezért a projektjavaslatoknak felelősei lesznek, akiknél az önkormányzatok érdeklődhetnek az előrehaladásról. 3

5 2. Fogalomtár Hagyomány Hagyomány alatt olyan rituális vallási, vagy társadalmi örökséget, cselekvéseket értünk, amely a mai napig létező, és a múltból ered. A hagyományt nemzedékről nemzedékre változatlan formában teszi, végzi, vagy őrzi a társadalom. A hagyományok sok esetben távol állnak a racionalitástól, nélkülözik a tudományos alapokat. Népi kulturális örökség értékei A népi kulturális örökség értékei elsősorban az alsó- és az alsóközép társadalmi rétegekből, foglalkozási csoportokból erednek. A szóbeliségből az írásbeliség szintjére a néprajztudomány révén kerülhetnek át. A néprajztudomány három területen gyűjti, rendszerezi, elemzi a hagyományos műveltséget: 1. az anyagi vagy tárgyi műveltség szakterületén (etnográfia) 2. a szellemi műveltség szakterületén (folklór) 3. a társadalm kultúra területén (társadalomnéprajz vagy szociális antropológia) /Lukács László: Néprajzi látásmód az ezredfordulón/ Partnerség A partnerség alapelve az Európai Unió regionális politikájának egyik lényeges, egyre inkább kiterjedő, szélesedő eleme. A partnerség a stratégiai és operatív kapcsolatok olyan komplex rendszere, amely érinti az érdekek összehangolását, a közös program(ok) kialakítását, a program(ok) előkészítését és menedzsmentjét, továbbá a megvalósításhoz szükséges erőforrások közös előteremtését, biztosítását, megosztását. A partnerség nem csupán egy hivatalos egyeztetési-konzultációs folyamat, hanem mára már a regionális és helyi fejlesztés, innováció egyik legfontosabb erőforrásává vált. Jó gyakorlat A jó gyakorlatok (angol nevén: best practice) olyan kipróbált, a gyakorlatban már megvalósított projektek, vagy programok, melyeket valamikor már megvalósítottak és a megvalósítók sikeresnek ítélték. A jó gyakorlatként nevezett projekt, program, vagy annak egy része, eleme újszerű, a meglévőtől eltérő ötleteket, módszereket tartalmaz, melyek átültethetőek egy másik projektre, vagy programra, hozzájárulva ezek sikerességéhez. 4

6 3. Daruszentmiklós, Előszállás és Nagykarácsony hagyományai Fejér megyében, különösen a Mezőföldön, ezen belül különösen Előszállás környékén a talajadottságok a földművelésnek kedveztek, ám ez a tevékenység csak a 19. század végétől kezdődően vált jelentőssé a térségben. Mezőföldön már a 18. században sem volt számbavehető erdőség, a rétek és legelők szinte szabályosan zárt foltokat alkottak a községek körül. Előszálláson és környékén jelentős volt a legeltető állattartás, leginkább a juhászat. Fényes Elek 1836-ban ezt írta: Legfontosabb 's legkiterjedtebb ága mindazáltal a' baromtartásnak a' juhtenyésztés, mellynek már régólta fő fészke volt Fejér vármegye." /Pesovár Ferenc: Béres vagyok, béres/ A juhászat fejlettségére utal az a tény is, hogy szervezettségükre céhet kívántak létrehozni, az országban máshol már működő juhászcégek példájára, bár a céh valódi megalakulásáról nincs adat. A 18. századtól az úgynevezett Előszállási uradalom területén már nagy területet béreltek a juhászok, akik között szép számmal voltak nyugatról érkezett, főleg német juhtartók. Az akkor hagyományos birkaállományt fokozatosan cserélték le a nemesített merinó-juhra, melynek gyapjából finomabb posztó készülhetett. A nyugati származásra a mai napig utalnak az alábbi családi nevek: Czetli, Reiter, Menyhárt, Gremsperger, stb. Az Előszállási uradalom területén lévő legelők az ország más területeiről is idecsábították a pásztordinasztiákat. A pásztorok akkori öltözéke a csuligombos mellény és a magas izsáki kalap. A juhászok legjelentősebb összejövetele Szent Mihály napján volt. Fejér megyében Székesfehérvár-Felsővároson a Szent Sebestyén templomban a juhászok három napos összejvetelt tartottak, mely során a lakmározás, mulatozás mellett megtörtént a juhászlegények elszegődése is. A juhászat eszközanyagában a használati botoknak és a szépen kifaragott ünnepi díszbotoknak és juhászkampóknak van nagy jelentősége. A kampósbotoknak egy jellegzetes és gyakori típusa a szilvafából faragott kampófejjel rendelkező bot. A kampósbotok díszítésére a vésett és a karcolt technikákat alkalmazták, melyet a 19. század végétől felváltott a domború fafaragás. Ezek a technikák a dunántúli pásztorművészet jellegzetességei közé sorolhatóak. A kanászok terelő eszköze a korbácsostor, amelynek nyelét faragással díszítették, és ólommintákkal öntöttek ki, rézmintákkal rakták be, vagy szegekkel díszítették. Fejér megye legfontosabb növénykultúrája a híres Fejér megyei búza és a kukorica. A 20. században egyre nagyobb vetésterületet szántak a kukoricának a kenyérgabona, a rétek és legelők rovására. Tájjellegű növénytermékek közé sorolhatóak még a következők: cecei paprika, a nagyvelegi és perkátai torma, a fehérvári zöldségek, a csurgói, móri, balinkai, seregélyesi káposzta, az alapi dohány, a mezőföldi dinnye és a pákozdi paradicsom. Fejér megye, ezen belül Előszállás és környéke a nagybirtok hazája volt. A cseléd-, napszámos-és zsellérréteg mellett jelentős számú idénymunkások (summások) éltek a 5

7 térségben, akik főleg Heves, Borsod, Nógrád, Békés, Vas, Zala vármegyéből, sőt, még Galíciából, a felvidéki és erdélyi vármegyékből toborzódtak. Ide telepedésük jelentős mértékben hozzájárult a térség népzenei életének, néptánc-hagyományainak színesítéséhez. A fejlettebb gazdálkodási ágak között Fejér megyében mindig jelentős volt a szőlőművelés, bár ebből a szempontból inkább Mór és Csókakő vidéke, illetve a Velenceitó környéke töltött be jelentősebb szerepet. A mezőföldi falvak, köztük a három érintett település nagyobbrészt ún. soros, szalagtelkes települések. Az épületek rendszerint sárból, vályogból vagy tömött falból készültek, szarufás nyeregtetővel. Az építkezésre a szomszédok összeálltak, és közös munkával tapasztották a falakat. A házak elrendezésére az alföldi házakhoz hasonló, háromosztatú típus volt jellemző. A fűtést a konyhából fűthető kemencékkel, kályhákkal oldották meg. A házak bútorzatát helyi asztalosok készítették, vagy az országos vásárokon vásárolták. A 19. század elején a környéken nagyon kedvelt volt a vésett-festett tulipános láda, később a sublót és a festett szekrény vált divatossá. A szekrények egyszerű, puhafából készültek, melyek friss festésébe egy hosszú, kihegyezett fadarabbal virágos díszítést rajzoltak. Ehhez a stílushoz valószínűleg a berakott szekrények adták az alapötletet. Fejér megyében működtek bútorkészítő központok is, és nagyobb hírnévvel rendelkeztek a sárbogárdi asztalosok. Fellelhetőek házi készítésű bútorok is, amelyeket kukoricacsuhéjból fontak. Kukoricacsuhéjból vagy vesszőből fonták saját kezűleg a baromfiak elkerítésére szolgáló kerítéseket is. A népviseletnek társadalmi jelentősége, kor- és állapotjelző szerepe volt. Ezt az 1950-es években még néhány helyen megfigyelhettük. Legtovább Székesfehérváron, Pázmándon és a német nemzetiségű vidékeken hordták a hagyományos viseletet. A népi díszítőművészet emlékei közül a takácsmunkák kiemelkedő jelentőségűek. A takácsmesterek még a 20. század elején is tevékenykedtek. A paraszti életet talán a számos, régi gyökerekre visszavezethető ünnepi szokások jellemzik a leginkább. Az ismertebb szokásokon kívül az alábbi szokások voltak még elterjedtek: Az aprószentekhez kapcsolódó jellegzetes szokás volt az egészség és termékenységvarázslás eredetére utaló korbácsolás. Ennek során egy hét, vagy kilenc ágból font mustármaggal megveregették az asszonyokat és leányokat, a gyermekeket pedig a végén lévő kilencedik szállal, a suhogóval érintgették, miközben ezt mondták: Bolhás ne légy, Tetves ne légy, Egészséges légy. (Alap) /Magyar Néprajzi Lexikon/ 6

8 A húshagyó keddi alakoskodó szokások, a maszkos, jelmezes farsangi bolondozás" a századforduló idején, de sok helyen még a második világháború után is általánosak voltak. A farsang legnagyobb eseménye a bál volt. A hagyomány úgy tartja, hogy a rövid farsang alatt csak a szép lányok keltek el, míg hosszú farsang alkalmával a csúnyábbak is vőlegényt szereztek. A farsang elmúltával, hamvazószerdán negyven napig tartó böjtidőszak következett, amely során nemcsak a hústól, hanem a zsírtól is tartózkodtak az étkezések során. A templomban elégették az előző évről megőrzött húsvéti szentelt barkát, melynek hamujából a pap keresztet rajzolt a hívők homlokára, ezzel emlékeztetve őket az elmúlásra. ( Porból lettél, porrá léssz ) Húsvét előtt két héttel virágvasárnapot tartottak barkaszenteléssel, körmenettel, a papok pedig zöld ágakkal, színes virágokkal, szent képekkel díszett sátrakat áldottak meg. Nagypénteken tartották a szótlan víz szokását. Hajnali két órakor néhányan kimentek a határba a patakhoz, hogy ott megmosakodjanak. A mosakodás alatt és a hazafelé úton tilos volt bárkinek bárkivel szót váltani. Ily módon kívül-belül megtisztulva mentek misére, majd délután három órakor, Krisztus kereszthalálának időpontjában a Szent Sírhoz mentek. A Szent Sírt a templomban alakították ki, és két fapuskás levente és két kislány őrizte. Az őrzőket pedig a szentasszonyok figyelték. Nagypénteken szigorú böjtöt tartottak, bablevessel. Ekkor főzték ki a húsvéti tojásokat is. Ezen a napon a templomtoronyban kerepeltek, mert úgy tartották, hogy a harangok Rómába mentek. A legtöbb házban Nagyszombaton már megkóstolták a főtt sonkát, kolbászt és a színes tojásokat, de lányos házaknál ezeket Húsvéthétfőre tartogatták a locsolóknak. Jellegzetes húsvéti étel volt még a kocsonya, a savanyú káposzta, a lekváros bukta, a diós és a mákos kalács. Húsvéthétfőn a legények csoportosan látogatták azokat a házakat, ahol lányok laktak. Réggebben csak vízzel locsolták meg a lányokat és asszonyokat, később a lányokat kicsalogatták a kúthoz és kannákkal locsolták meg, hogy el ne hervadjanak. Idővel ez a szokás rózsavízzel, kölnivel, parfümmel történő locsolássá szelídült. A lányok annál büszkébbek voltak, minél többen locsolták meg őket. A locsolásért cserébe piros, kék, vagy barna tojást, illetve a lányok szívéhez közel állók virágot kaptak. Hímes tojást ezen a vidéken nem volt szokás készíteni. Este kiöltöztek a legények és a lányok, és bálba mentek. A felügyeletet a lányos anyák biztosították. Április 25-én, Márk napján jeles egyházi szertartás volt a búzaszentelő mise, amely során a körmenet egyházi énekeket énekelve a legközelebbi búzatáblához ment és ott a pap megáldotta és megszentelte a búzavetést. A búza az életet szimbolizálta, s a szentelt búzából adtak az állatoknak is, hogy jól fejlődjenek és egészségesek maradjanak. A tavaszi hagyományok közül említendőek a májfatáncok. Egy sudár nyárfa törzsét elfűrészelték, legallyazták, meghagyva a felső koronarészét. A legények kocsival, vagy vállon cipelték el a lányos ház elé, ott gödröt ástak és beleállították. A májusfára színes szalagokat, kendőket aggattak, amit a májusi szél lengetett. Ha kocsma, vagy kultúrház előtt állítottak májfát, az azt jelentette, hogy ott bált rendeznek. Pünkösd napján a májusfát kitáncolták. 7

9 A Miklós-napi osztrák eredetű alakoskodás és a gyermekek megajándékozása hazánk nagy részében a karácsonyfával együtt terjedt el. Szokatlan írásos bizonyíték erre a szokásra egy 1785-ből származó csepreg tilalom, melynek szövege így szól: Minekutána ősi időktől fogva tapasztaltatott, hogy némelyek a lakosok közül a Szent Miklós püspök napja előtt való estvéli vagy éjszakai időben különféle öltözetekben és álarcokban járnak házról házra, s a gyenge gyermekeket is helyes elmével ellenkező, ijesztő, csúfos figurákkal rettegtetik, keményen meghagyatik, hogy senki a lakosok közül úgy gyermekeinek mint alattvalóinak ezentúl meg ne bátorkodjék engedni Szent Miklós előtti este az ily színes öltözetekben való járást. /Magyar Néprajzi Lexikon/ Nagykarácsonyban szokás volt, hogy a szülők a kisgyermekek előző este kitisztított cipőjébe édességet, mogyorót, diót tettek. A gyerekek időnként megtréfálták az öregeket, cipőjükbe köveket raktak, nekik ezt hozta a Mikulás. Karácsony előtti héten a betlehemesek esténként házról házra járva vitték a kis Jézus bölcsőjét, és karácsonyi énekeket adtak elő. Mindezért cserébe a háziaktól pénzt, süteményt kaptak. Előszálláson és környékén, a pusztai élet során bensőségesebben ünnepelték a karácsonyt, mint a városokban. Közel voltak az állatok, amelyek a betlehemi jászolt szimbolizálták. Karácsony szombatját böjttel várták, a gyerekek pedig várták az angyalt, aki a karácsonyfát hozta. Az ünnepi asztal alá kis kosarat tettek szénával, kukoricával, répával és kendőbe bugyolált fonott kaláccsal. Szokás volt még a kosárba borsot tenni, hogy a következő évben harcias legyen a kakas. A karácsonyfát aranyporos dió, gyertyák, piros alma, sütemények, sztaniolpapírból készült csillagok, házilag készített szaloncukrok díszítették. Szilveszter délutánján 5 órakor hálaadást tartottak, majd a rokonok egymást végiglátogatva kívántak egymásnak boldog új esztendőt. A szilveszteri vacsora lencseleves, sült hús, pogácsa és rétes volt. Előszálláson hagyományos volt a medvetáncoltatás, amely során egy medvének öltözött legényt láncon vezetve, ugrabugrálva táncoltattak. A többi legény karkosárral a kezében követte a medvét, házról-házra járva. A szokás szerint az, akihez nem mentek be, megsértődött a medvésekre, ahová pedig bementek, ott salagos, vagy csörögefánkot kínáltak nekik. A fánkot siskának is nevezték. A fukar gazda háza falát besározták, ajtaja elé tuskót állítottak. A legények olykor a kínálgatás alatt tréfából kiemelték a kaput, szétszedték a szekeret, és felállították a pajta tetejére. Jellegzetes Fejér megyei szokások közé tartozott az is, hogy lakodalom esetén menyasszonykikérő gyertyástáncot lejtettek: a lakodalmi vacsora után az első vőfény, ujjai között égő gyertyákkal kikérte előbb a nyoszolyóasszonyt, majd a koszorúslányokat, végül a menyasszonyt. Mindegyikkel táncolt egy rövid ideig, a táncot ezután a segédvőfények folytatták. Mivel korábban a nagybirtokok vidéke volt ez a terület, igen elterjedtek a béres, pásztor- és summásdalok. 8

10 Fejér megye néptánckincsekben is bővelkedik, az ugrós tánc tanulmányozható szinte valamennyi megjelenési formájában: szóló, páros négyes ún. csillagforma, csoportos köralak, stb. Változatosságra utal a sokféle népi elnevezés is: ugrós, ugráló, háromugrálós, magyar ugrálós, verbunk, bérestánc, mulató, kanizsatánc, stb.. Amennyiben az ugrós motívumait eszközök fölött, pl. keresztbe helyezett botok vagy földre helyezett üvegek között járták, akkor kanásztánc -nak, vagy kanászos -nak, üveg-tánc -nak, vegverbunk -nak nevezték. Az üveggel a fejen járt változatainak rendkívül virtuóz és dinamikus formái figyelhetők meg. Az ugrós tánc kikristályosodott, visszatérően ismétlődő összetett négy-öttagú motívumai mellett a régebbi típusú, ritmikájában és mozdulataiban változatos típusok is gyakoriak. Sajátos egyéni színt képvisel például a három érintett településhez közeli Alap község ugrósa. A hagyományos etnikus táncok gyakorlata a húszas évek elején szűnt meg. A hangszerek közül nagyon kedvelt volt a falvakban és a pusztákon is a citera, a nádsíp, a meggyfahéjból, vagy cseresznyefahéjból készített síp és kísérőritmust gyakran a köcsögduda szolgáltatta. A köcsögdudával bőgőztek, vagy zuhultak farsangok és karácsonyi köszöntők alkalmával. A későbbiekben a citerát fokozatosan kiszorította a harmonika, bár egy ideig a két hangszert összehangolva együtt is alkalmazták a vasárnapi délutáni táncokon. A harmonika már az 1900-as évek elején elterjedt volt, ha valahol táncra készültek például tollfosztók, kukoricafosztók alkalmával elhívták a hangszerhez értőket, egyszerre akár többet is, hogy szívességből, vagy egy ital bor fejében játsszák a talp alá valót. A megrendezett bálokra és lakodalmakra cigánybandát, illeve paraszt-muzsikusokból álló magyar bandát fogadtak. 9

11 4. A települések bemutatása, történeti visszatekintés: Daruszentmiklós, Előszállás és Nagykarácsony a Dunaújvárosi kistérség déli részén található három település. A Dunántúl egyik legnagyobb kiterjedésű, részben sík, részben északnyugat-délkelettájolású dombokból álló tájegysége a Mezőföld, amelynek határait a Sió-Balaton-Velencei-tó vonala és a Duna alkotja. Az 1950-es elejéig ezen a területen város nem alakult ki, viszont számos település létrejött, melyek közül Nagykarácsony és Előszállás a legrégibb időktől kezdve sokoldalú és közvetlen kapcsolatban áll egymással. A Mezőföldnek ezen a területén létrejött települések lakóinak gazdasági és társadalmi élete egymástól elszigetelt, de lényegében azonos jellegű életforma keretében alakult és fejlődött. A községek településszerkezete a feudális múlt örökségeit rögzítette, a lakosság sorsa és életszínvonala a nagybirtokok gazdasági érdekeitől függött. A térség a mai napig jelentős természeti értékekkel rendelkezik, a Mezőföld Magyarország legjobb termőtalajával bír. Előszállás, Daruszentmiklós, Nagyvenyim és Nagykarácsony az Előszállási Uradalom részeként egy település volt. 4.1 Előszállás Fejér megye délkeleti végében fekvő nagyközség, lakosságszáma jelenleg 2218 fő. A község határa a jégkorszak közepén süllyedő akkumulációs terület volt. Többszáz éve lakott település, a település nevében a szállás arra utal, hogy az Anjou-házi királyok uralkodása idején kun népek ezen a vidéken szálláshelyeket alakítottak ki. A lakók főleg legeltető állattenyésztéssel foglalkoztak. A török hódoltság alatt a település hosszú időre elnéptelenedett, majd 1526-ban a várpalotai Túróczi kapitány kapta meg királyi birtokként. Az elmenekült kunok jó része visszatért ugyan, de az 1526 előtti életet már nem sikerült újraszervezniük. Lassan kialakult a hűbéri társadalom osztályszerkezete a településen, megelentek a földesurak is, s a római katolikus egyház ciszter rendje egy 42 ezer hold nagyságú területű gazdasági központot alakított ki. Az ben épült Kisboldogasszony római katolikus templom barokk padjaival és sekrestyéjével, valamint a 19. századból származó gyóntatószékeivel jelenleg is a község értékes műemléke. A plébánia 1766 óta működik, 1951-ig ciszterciek vezetésével. A templomhoz tartozó cisztercita rendház, melyet a lakosok kastély -nak neveznek, egy L- alakú, sátortetős, késő barokk stílusú épület, funkcióját tekintve négy évtizeden át nevelőotthon volt. A rendszerváltást követően a nevelőotthon kiköltözött a kastélyból és az országban elsőként bevezette a családotthonokban történő nevelést. A kastély újra egyházi tulajdonba került, jelenleg felújításra szorul. Jelenleg a kastélyban az Előszállási Hagyományőrző Egyesület néprajzi kiállítása látogatható. (bővebben: lejjebb) Az előszállási uradalomban a rendi gazdálkodás 1715-ben kezdődött. Az állatok itatására tavakat létesítettek, istállót építettek, rétet alakítottak ki. A ló és szarvasmarha tenyésztése mellett tavaszi búzát és árpát vetettek. Az 1800-as években napraforgót, kukoricát, krumplit, káposztát, kendert, lent, virgíniai dohányt, kölest, árpát, mohart, zabot, búzát, bükkönyt, lóherét, lucernát termeltek. Jelentős volt a szőlőtermelés is után az uradalom fejlett kapitalista mezőgazdasági nagyüzemmé vált, fejlett takarmánygazdálkodással és jelentős kenyérgabona-termesztéssel. 10

12 A munkásviszonyok azonban nem voltak kedvezők, a lakosság az uradalom területén gyér volt, a munkásokat emiatt a környező településekről (Alapról, Rácalmásról, Dunaföldvárról, Sárbogárdról) toborozták. A 19. század végén Fejér megye déli uradalmaiban aratósztrájk tört ki melynek egyik központja Előszállás-Daruhegyen volt. A munkások megnyugtatására az uralkodó körök jutalmazási akcióba kezdtek. A 20. század elején ismét az állattenyésztés fejlesztése került előtérbe, lévén, hogy kiderült, a jövedelmek fokozása ezen a területen különösen a tejelő állatok nevelése eredményesebb. Mindemellett a korszerűbb gazdálkodás, az ésszerűbb szervezés észrevehető jövedelememelkedéshez vezetett, s ebből az uradalom a cselédségnek és a földmunkásoknak is tudott juttatni. Az új gazdálkodási forma kialakulásától, 1912-től kezdődően Wéber Márton jószágkormányzó irányításával az addigi, szinte csak gabonatermesztésre törekvő külterjes gazdálkodást felváltotta az intenzív belterjes gazdálkodási forma. A Wéber Mártont felváltó Hagyó Kovács Gyula irányításával kiváló mezőgazdasági munka folyt az előszállási uradalomban, amely során elsősorban az állattenyésztés fellendítése volt a cél. Tehenészetet hoztak létre, sertést, igásökröt és igáslovakat tenyésztettek. Az előszállási lovak több kiállításon is díjat nyertek, de híresek voltak a nagykarácsonyi birkák, tehenek és sertések is. A hagyományos növények mellett nagyobb területen kezdtek el takarmánynövényeket és kapásnövényeket (kukorica, cukorrépa) termeszteni. Hagyó fontosnak tartotta a gépesítést és az infrastruktúra fejlesztését, szorgalmazta egy gazdasági kisvasút létesítését. Bár a 19. és 20. század folyamán lehetőséget láttak a szőlőés dohánytermelésben is, a gazdálkodás továbbra is az állattartás terén volt eredményesebb. Az első és második világháború közötti időszakban különösen lótenyésztése révén tett szert ismertségre a község. A második világháborút követően mezőgazdasági termelőszövetkezetek alakultak, melyek 1961-ben egyesültek. Az egykori uradalmi épületek közül a Bagolyvár" és a mai pálinkafőzdéhez vezető kőhíd a 18. századból származik. Önálló településsé 1928-ban vált a község, Előszálláspuszta, Róbertvölgy, Nagykarácsony, Kiskarácsony, Daruhegy és a hozzájuk tartozó majorok, puszták Hercegvalvától történő leválásával. Jelenleg a község kedvező földrajzi helyzete, az M6-os gyorsforgalmi út közelsége lehetőséget teremt Előszállás fejlődésének, akár az ipari termelés felvirágzásának. Emellett lehetőséget biztosít települések közötti erősebb összefonódásban. Előszállás lakossága évről-évre csökken, amelyben szerepet játszhat a kevés helyi munkalehetőség, Dunaújváros távolsága, a rossz közlekedés, illetve a lakosság nagyobb természetes fogyása, mint a természetes szaporulata. Előszállásról Dunaújvárosba közel 400 ember járt be dolgozni még néhány éve, azonban a városban megszűnt munkahely kapcsán sok helybeli számára nem maradt további munkalehetőség. A helyi lakosok számára kiemelkedő fontosságú, hogy Előszálláson elérhetőek a különböző egészségügyi szolgáltatások, mint az orvosi és fogorvosi rendelők, nőgyógyászat. Emellett takarékszövetkezet, posta, illetve benzinkút is üzemel a településen. Szolgáltatásainak köszönhetően Előszállás fontos szereppel bír a három település életében, ebből adódóan meghatározó szerepet tölt be a kistérség déli részén, hiszen a helybelieken kívül sok esetben Daruszentmiklós lakossága is a településre jár át ügyintézés céljából. Előszállás 12 tantermes iskolaépülete 1956-ban épült. Az intézmény a milleneum tiszteletére Árpád fejedelem nevét viseli. Jelenleg tagintézményként működik, az ide járó diákok száma körülbelül 200 fő. Az iskola pincéjében múzeum található, amelyet az

13 es években alapítottak az iskolában. A néprajzi múzeumot az iskolában több mint négy évtizedig pedagógusként dolgozó Svetics Lászlóné alapozta meg az 1970-es években. Az iskola elkészültét követően néhány évvel épült meg a művelődési ház, amelynek egyik szárnyában található a községi könyvtár is. A falu nevezetessége ezenfelül a Teleház, ahol korszerű eszközökkel biztosítanak internet hozzáférést és szórakozási lehetőséget. Hagyományosan minden évben megrendezésre kerül a Mikulás-futás, amelynek útvonala Előszállásról Nagykarácsonyba vezet. Május utolsó hétvégéjén a Szállás-napok alkalmából ünnepel a község lakossága, ez egy hagyományteremtő, három napos falunap. Fontos megemlíteni továbbá az évente megrendezésre kerülő májusi horgászversenyt, illetve az októberi Kincskereső Napokat is. A település kulturális, szociális, sport, oktatási, vallási, illetve rekreációs életében aktív szerepet vállalnak a helyi civil szervezetek. Előszállás civil szervezetei: Horgászegyesület, Sportegyesület, Polgárőrség, Gyermek-és Ifjúsági Alapítvány, Faluszépítő Egylet, Nagycsaládosok Egyesülete, Téliállás Lovassport Egyesület, Gazdakör, Országos Lakásotthoni Szakmai Egyesület, Előszállási Vállalkozók Egyesülete, Óvodáskorú Gyermekekért Alapítvány, Égigérőfa Alapítvány, Előszállási Polgárok Érdekvédelmi Szervezete, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Rozmaring Nyugdíjas Klub, Parlandó Női Kar, Ifjúsági Klub, Diákönkormányzat, Kincskereső Klub, Hagyományőrző Klub, Mozgássérültek Egyesülete, Előszállási Aikido Klub. A 18 fős klubtagsággal rendelkező Előszállási Hagyományőrző Klub 2008 óta működik. Egyik évben kézműves kiállítást, a másikban Karácsony régen és ma kiállítást, majd régi játékok bemutatóját rendezte meg. Most a falumúzeum, helytörténeti gyűjtemény alapjait rakták le azzal a kiállítással, amely egy régi konyhát, egy tisztaszobát, használati tárgyakat, eszközöket sorakoztat fel a ciszterci kastély földszinti termeiben. Karácsony környékén a Klub minden évben Betlehemet állít a Teleház mellett Betlehemet. A civil szervezet jó kapcsolatot ápol a lakossággal és az önkormányzattal 2012-ben az egykor a ciszterci rend rendházának, a kastélynak a díszkertjeként szolgáló parkot az előszállásiak közel 3000 társadalmi munkaórával, az Előszállási Gyermek és Ifjúsági Alapítványnak az Öko-Társ Alapítvány pályázatán nyert támogatás felhasználásával megtisztították, felújították. A kertnek a Cifrakert elnevezést adták, új növényeket is telepítettek, és pihenőhelyül szolgáló padokat, játszótéri játékokat, illetve pingpongasztalt is elhelyeztek a parkban. Előszállás és Alsószentiván között található a Túzok Természetvédelmi Terület, amely természetes növényzete a térségre valamikor jellemző homoki, lösztölgyesekkel kevert sztyepprétek maradványait őrzi. A helyi média szerepkörét az Előszállási Televízió látja el, amely megközelítőleg 400 család otthonába jut el, és közvetít a környékbeli eseményekről. Előszállás emellett igényes, számos információt nyújtó települési honlappal is rendelkezik. 12

14 4.2 Daruszentmiklós Daruszentmiklós a Mezőföldön található, Fejér megye délkeleti részén fekvő község, lakosságszáma 1598 fő. A község területe ősidők óta lakott, az ókorból kelta- és római kori leletek szolgálnak bizonyítékul. A honfoglalás után fejedelmi székhely, majd királyi birtok lett. Daruszentmiklós a október 20-i önkormányzati választásokkal vált önálló településsé. A község három kisebb településrészt Kisszentmiklós, Dánieltelep és Daruhegy foglal magába. Jelenleg M6-os és M8-as autópálya közelsége révén frekventált helyet jelenthet ipari beruházások céljából. A település Előszállás településrészeként működött, alapítói kun népek voltak. Lakói főleg legeltető állattenyésztéssel foglalkoztak, de halásztak, vadásztak is. Ezt a nomádokra jellemző életmódot a 16. század elejéig űzték. Daruszentmiklós, korábbi nevén Daruhegy 1823-ig a zirci apátság fennhatósága alatt állt. Az előszállási uradalmi gazdálkodás 1823 táján kezdett különválni a zirci apátság többi birtokától, a szórt településeken élő lakosság száma 1920-ban megközelítette a főt. Az uradalom központja Előszállás volt, de Előszállás területén sokáig csak birkanyájakat legeltettek. A földbirtokra a föld megművelése céljából jobbágyokat telepítettek, főképp német nemzetiségűeket, majd megalakították Herczegfalva, mai nevén Mezőfalva községet (1811) tól Herczegfalva lett az előszállási uradalomhoz tartozó települések (Előszállás, Nagykarácsonyszállás, Ménesmajor, Nagyvenyim, Daruhegy) közigazgatási központja. Daruszentmiklós korabeli lakói jórészt szegény, föld nélküli zsellérek voltak, akik munkalehetőséget reméltek az uradalomtól. A 20. század első éveiben, a gyors népességnövekedés, a munkalehetőség csökkenése és a megélhetési nehézségek miatt egyre nagyobb mértékű lett a kivándorlás és az elégedetlenség 1922-ben a szegényparasztok számára kedvezőtlen földreform intézkedés kapcsán csúcsosodott ben Előszállás néven nagyközséggé egyesítették a helységeket. A nagyközség önkormányzati képviselőtestületébe Daruhegyből egy tagot választottak. A második világháborút követően Előszállás külső településeinek a lakosságnövekedése felgyorsult. Daruhegy népessége már 1946-ban meghaladta az 1200 főt. Az ott élők önálló község szervezését kezdeményezték. Céljuk több mint fél évszázad után valósult meg. A települések sajátosságaiból és az itt lakók évszázadok óta nehéz szociális helyzetéből adódóan az iskoláztatás hosszú ideig rendszertelen volt ban adták át végre Daruhegyen az első iskolát, amelynek egyetlen tanterme volt ban épült meg egyoszályos népiskola Dánieltelepen, Klebelsberg-kúria néven, mely mellett 1960-ban építették fel a nagyiskolát. Ezt az épületet az 1980-as évek elején bővítették és korszerűsítették. A nyolc osztályos községi iskola Benedek Elek nevét viseli, és a csekély tanulói létszámából kifolyólag fenntarthatóságát úgy tudta biztosítani, hogy 2008-ban a mezőfalvi általános iskola tagintézménye lett. Daruszentmiklós egyetlen Natura 2000-es területtel rendelkezik, azonban az M6-os autópálya átszeli ezt a területet. A település rendelkezik kijelölt, részben magán, részben önkormányzati tulajdonban lévő iparterületekkel. Jelenleg a településen többségben mezőgazdasággal, kereskedelemmel foglalkozó, valamint néhány szakipari tevékenységet folytató vállalkozás van. 13

15 A megalakult község önálló orvosi rendelővel, védőnői szolgálattal, napközi otthonos óvodával, 8 osztályos általános iskolával rendelkezik. A polgármesteri hivatal kialakításával az ügyek jelenleg helyben intézhetők. Az összefogásáról híres község szép természeti értékeket és épített emlékeket őrizget múltjából. A természet szerelmesei horgásztavakra, pihenőparkra lelnek. A helyi értékek közül a Klebelsberg-kúria mellett kiemelkedik a több mint száz esztendős kereszteket is őrző Virághegyi Temető és a Harangláb. A településen a rendkívül aktív civil életnek köszönhetően évente számos programsorozat, rendezvény valósul meg. Évente hagyományosan a község születésnapjához, augusztus 26- hoz legközelebb eső hétvégén, Falunapot tartanak. A honfoglalás kori időket eleveníti fel a Nomád napok" rendezvénysorozat a Magyar Hagyományőrző és Lovas Egyesület szervezésében augusztus végén, ahol az eleink mindennapjait bemutató jurta körül íjászok, csikósok, solymászok bemutatóit láthatják a résztvevők. A Magyar Hagyományőrző és Lovas Egyesület 2009-ben alakult olyan baráti társaság alapításában, akiknek az íjászat közös hobbijuk. Az egyesület a közös időtöltés, az íjászat, mint sport mellett a magyar hagyományok ápolásával is foglalkozik. Az egyesület célja a magyar hagyományok megőrzése, gyakorlása. A magyar hagyományokkal összefüggésben rendezvények, vetélkedők, bemutatók, versenyek szervezése. A céljainak megvalósítására alkalmas központ, terület létrehozása, kialakítása. Ehhez feladatként rendeli hozzá az egyesület a hagyományok felkutatását, megőrzését, népszerűsítését, bemutatását, oktatását. Vannak a településen további hagyományőrző körök is, mint például a Falulánc közösség, a Kertbarát kör, a Darumadár Népdalkör. Emellett még egyéb civil szervezetek is működnek a településen (Kisszentmiklós Daruhegy Gyermekeinek és Ifjúságának Jövőjéért Alapítvány, Kisszentmiklósi Baráti Társaság, Polgárőrség, Sportegyesület, Kertbarátok Köre). Hagyományőrző programok a településen: - Mezőföldi Mikulás teljesítménytúra - Falu karácsonya - Télbúcsúztató napok - Farsang - Tavaszköszöntő bál - Nomád napok - Tojásfestés - Borkóstoló - Terménybemutató - Szüreti bál - Márton-napi bál - Advent gyertyagyújtás - Télapó bál - Mikulás napi ünnepség - Karácsonyi ünnepség (Falukarácsony) - Évbúcsúztató 14

16 Rendezők: Falulánc Szövetség Szederinda Tagóvoda Benedek Elek Tagiskola Daruszentmiklós Község Önkormányzata A település rendelkezik friss információkkal szolgáló honlappal és 2-3 havonta megjelenő helyi újsággal, TV még nem működik. A településen működő, vagy letelepedni kívánó vállalkozások aktívan részt vesznek a település életében. 4.3 Nagykarácsony A jelenleg 1198 főt számláló település Fejér megye déli részén található, uradalmi központból kialakult szabályos alaprajzú falu. Községgé 1952-ben alakították Nagykarácsonyszállás, Kiskarácsonyszállás és Alap község bizonyos határrészével való egyesítésével. A Karachonszállas helységnév először 1537-ben lelhető fel a történelmi emlékek között. Ebben a névben a Karácsony előtag a Karácsony ünnepnév nevét viseli. Ebben a korban szokás volt, hogy a nagy ünnepeken született gyermekek Karácsony, Húsvét, Pünkösd nevet kaptak. A szállás utótag a IV. Béla király uralkodása idején behívott kunok letelepedésekor itt kialakított kun székre, kun szállásra utal. A kunok legelőváltó, legeltető életmódot folytattak, az állatállományt ridegen tartották és a tél beköszöntéig Előszállás környékén legeltették. A tél beköszöntekor az ünnepeket már Karácsonyszálláson töltötték, melynek köszönhetően a faluban a mai napig élő szokás a pásztorozás. A nyájak, csordák György napján indultak tovább Györgyszállásra. Nagykarácsony a 11. századig a kun szállásterületek egyik székhelye volt, melyet a 16. század eleji anarchia és az ellenkirályok küzdelme teljesen szétzúzott. A századfordulón a falu gyakorlatilag elpusztult, az évi összeírás pusztahelynek minősíti. Ehhez a folyamathoz nagyban hozzájárult a lakosság nagymértékű sarcolása a végvidéki török-magyar portyák során, továbbá a földesurak erőszakos magatartása, mely okok miatt a jobbágyok elmenekültek a faluból. A település ismételt benépesítését a rácok 1693 után történő idetelepülése oldotta meg ben az előszállási uradalom, a virágzó rác faluval együtt végül a cisztercita szerzetesrend kezébe került. Nagykarácsony földje jó termékenységű, szántóföldi művelésre kiválóan alkalmas talaj. A 17. században a karácsonyszállási jobbágyoknak szántóföldjük, rétük volt, ezenfelül szőlőt műveltek és állatokat tartottak a nagy kiterjedésű legelőkön. A század fordulóján a legelőbérlet-gazdálkodás volt a legelterjedtebb gazdálkodási forma. A rend ezekben az időkben szűkös anyagi forrásokkal rendelkezett, így a pusztákat nem telepítette be, pedig ebből az intézkedésből magasabb jövedelemre tehetett volna szert. Az előszállási uradalom kiépítése azonban nem volt elsődleges feladata a cisztercita rendnek, lévén, hogy a fő központ, Zirc romokban állt. A 19. század közepére kialakult az intenzív gazdálkodás, amely után rohamos fejlődés vette kezdetét. A 19. századig a nagykarácsonyszállási kerületen az állattenyésztésre nem fektettek különös hangsúlyt. Ez alól talán a juhtenyésztés képezett kivételt. Ekkortájt épültek ki az uradalmi szervezetek majorok, irodaépületek, az első tanyákat a marhapásztorok, 15

17 summások, cselédek építették. Az apátság létesítette 1936-ban a Magyarok Nagyasszonya római katolikus templomot, amely mellett található a Magyar Betlehem. A Szállások 1953-ban szűntek meg, puszta helyén az őslakosok és a Heves megyéből települt summások szép falut hoztak létre, melynek neve Nagykarácsony lett. Az elmúlt évtizedekben a község folyamatos fejlődésen ment keresztül. Ez a fejlődés a lakosok lelkes, szorgalmas és önkéntes munkavégzésén túlmenően a Nagykarácsony név sikeres kiaknázásának köszönhető. A Magyar Posta 1989-ben bevezette az ünnepi bélyegzést, óta pedig Szeretetposta működik a faluban: advent idején Nagykarácsonyon keresztül bélyegzővel látják el az ünnepi küldeményeket. Még a postai irányítószám is Nagykarácsony nevére utal: A helyiek legfontosabb törekvése a Mikulásfalva-Mesefalu" létrehozásának célja, hogy a Mikulás- és karácsonyvárás hagyományait ápolják. A magyar Mikulás Nagykarácsonyban, a Mikulás-házban lakik. Szeretettel vár mindenkit személyes találkozóra, és lehet vele levelezni is. A Nagykarácsonyért a karácsonyi ünnepekért Közalapítvány által működtetett házban játszószoba, kézműves foglalkoztató szoba és számítógépes sarok fogadja a gyermekeket. A Mikulásfalva Látványfalu Üzemeltető, Hagyományőrző és Természetvédő Nonprofit Kft ban alakult. A társaság feladata a Mikulásprogram folytonos fejlesztése és egy mesefalu, Mikulásfalva felépítése. A Kft. a Regionális Fejlesztési Tanács pénzügyi támogatásával készítette el Mikulásfalva megvalósíthatósági tanulmányát, ennek keretén belül a leendő létesítmények engedélyes terveit. A Mikulásfalva projekt megvalósítását Nagykarácsony Község Önkormányzata a település fennmaradásának, fejlődésének legfőbb reális lehetőségének tekinti. A Mikulásházhoz kapcsolódóan a falu emellett kiegészítő rendezvények egész sorozatával várja a látogatókat. Nagy Karácsonyi Találkozó"-t évente szerveznek, hogy újra egymásra találjanak a faluban élők és az onnan elszármazottak. Mikulásfalva elkészülése a helybeliek számára nagy jelentőséggel bír, hiszen hozzájárul a Nagykarácsony nevében rejlő eddig csak részben kiaknázott turisztikai potenciál mind teljesebb kihasználásához. A tervezett beruházások által a település és vonzáskörzete gazdasági élete megélénkül, a foglalkoztatási helyzet és a lakosság életminőségében jelentős javulás következhet be. Az elképzelés egyedi mivolta, a térségre és az országra gyakorolt idegenforgalmi hatása túlnyúlik Nagykarácsony érdekein. A Mikulásfalva projekt megvalósulásával a turisztikai utak kapcsán a csatornázottság mellett fontossá válik a belterületi utak felújítása, fejlesztése, amelynek tervei készen állnak, de a kivitelezésre forráshiány miatt nem, vagy csak részlegesen került sor. 16

18 A település által kapott normatív támogatások, az egyenes ágon befolyó önkormányzati bevételek olyan csekély mértékűek, hogy az önkormányzat számára az EU-s pályázatok bevonása is csak korlátozott mértékű lehet, hiszen az önrész finanszírozása is súlyos gondot okoz. Általános a déli településekre jellemző problémája a településnek a szűkös munka- és elhelyezkedési lehetőség. A legjelentősebb foglalkoztatók a Polgármesteri Hivatal, az általános iskola és az óvoda. Ezen túlmenően csupán fő tud helyben elhelyezkedni. Kiemelkedő esemény a falu szabadidős programjai között a Nagykarácsonyi Falunap, amely az előző években augusztus 20-án került megrendezésre, de várható, hogy új napra helyezik át a nagyobb látogatottság reményében. További kiemelkedő rendezvény a település életében az Iskolai és Nyugdíjas Klub farsangi műsora. Nem szabad elfeledkezni a kistérségben egyedülálló májusi Trabant-találkozóról sem. A településnek van egy 3 havonta 500 példányban megjelenő újságja, mely a Karácsonyi Hírharang címet viseli. Nagykarácsony civil szervezetei Vadvirág Nyugdíjas Klub, Nagykarácsonyi Baráti Kör, Polgárőrség, Ifjúsági Önkormányzat, Gazdakör, Nagycsaládos Csupaszív Egyesület, KARÁCSONY Vadásztársaság, Sportegyesület, Horgász Egyesület, Önkéntes Tűzoltó Egyesület a települési rendezvények aktív közreműködői. A Nyugdíjas Klub részt vesz a település falunapján és a farsangi rendezvényen. Az Ifjúsági Önkormányzat végzi a szüreti bál megszervezését. 17

19 5. Helyzetértékelésből levont eredmények, jó gyakorlatok bemutatása 5.1 Helyzetértékelés eredménye Az előző fejezetben leírtak alapján jól látható, hogy mindhárom település rendelkezik kulturális, szellemi és történelmi értékekkel, amelyeket a lakosság különböző mértékben és módon hasznosít. A felnőtt korú lakosságra jellemző, hogy főként Dunaújvárosba járnak be munkahelyükre, mivel a településeken nincsenek nagyobb számú munkaerőt foglalkoztató vállalkozások. A helyi vállalkozások főként a kereskedelem területén tevékenykednek. A lakosság nagy része Dunaújvárosból költözött a települések egyikébe, a kedvezőbb ingatlanárak és a vidéki életmód lehetősége miatt. A lakosság ingázó, újonnan ideköltöző részében nem minden esetben alakult ki erős kötődés a településhez, s a lakosságról általánosságban elmondható, hogy lakhelyük történelmi múltjáról és hagyományairól való ismeretük nagyobb mértékben kerülhetne tudatosításra, melyre nyitottak is. Mindhárom településen jelentős szerepet vállalnak a civil szervezetek. Jelen tanulmány szempontjából jelentős, hogy mindhárom településen működik hagyományőrző civil szervezet, amelyek felismerték, hogy a hagyományok felkutatásában és ápolásában, vagy akár teremtésében jelentős turisztikai potenciál van. A településeken működő vállalkozások nagy része nyitott az együttműködésre akár más vállalkozásokkal, akár az önkormányzattal, vagy civil szervezetekkel. A partnerségek kialakulásának fő akadályozója az anyagi források hiánya. A települések főbb vállalkozói aktívan részt vesznek a települések életében: anyagi vagy tárgyi hozzájárulásukkal, önkéntes feladatvállalásukkal, résztvételükkel támogatják a települések különböző rendezvényeit. Erősségek Mindegyik település rendelkezik történelmi, kulturális értékekkel A települések rendelkeznek könyvtárakkal Néhány településen jó gyakorlatok alakultak ki a település értékeinek hasznosítására Meglévő ipari kultúra Dunaújváros intézményei és programjai a térség településein élők számára különböző mértékben, de elérhetőek Lehetőségek Egyes helyi értékek országos tematikákhoz kapcsolhatóak (római kor, árpád kor, kiegyezés kora) Kulturális értékek megőrzésére és hasznosítására vannak pályázatok A vidékfejlesztés egyik húzóereje a települési és tájegységi értékek hasznosítása Gyengeségek A települések a kulturális hagyományaikat nem használják ki kellőképpen A települések jelentős részén nem kezelik kellő tudatossággal saját értékeiket Rendelkezésre álló pályázati forrásokat nem használják ki kellőképpen a települések Tájegységi (mezőföldi) értékeinket nem ismerjük fel A települések az értékeiket veszni hagyják Kulturális értékű épületeik állapota teljesen leromlik, használhatatlanok lesznek Veszélyek A modern értékek felülírják a tradicionális értékeket A globális értékekben feloldódnak a helyi értékek A meglévő értékek hasznosítása sokszor nem gazdaságos 18

20 A fontosabb kihívások a három település számára - meglévő, eredeti történeti, kulturális, szellemi értékek feltárása, bemutatása, tudatosítása, ápolása, kommunikációja - a nem szerves fejlődés következtében létrejött város által okozott társadalmi, kulturális sokk oldása, feldolgozása - új értékek felismerése, megfogalmazása, kialakítása - kulturális és szellemi élet helyi infrastrukturális feltételeinek javítása - új kulturális programok indítása a településeken és kistérségi szinten - települések kulturális programjainak összehangolása (idő, hely, tematikus kapcsolódás) - együttműködés: települések közötti közös aktivitások ösztönzése Idegenforgalom A turizmus azon kapcsolatoknak és jelenségeknek összessége, amelyek olyan személyek utazásából és tartózkodásából adódnak, akik számára a tartózkodási hely nem tartós lakhely és nem is munkahely. Az idegenforgalom alatt két dolgot értünk, egy emberi magatartást, amelyet kívülről a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely mint ilyen pszichikai és fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust. Turisztikai adottságok azon jellemzők, amelyek hosszabb távon befolyással vannak az adott terület turizmusára, illetve megváltoztatásuk hosszabb időt igényel. Vonzerőkön részben az adottságokra visszavezethető, hagyománynak vagy hagyományosnak tekinthető, már bevezetett események, részben a rövidtávon kifejlesztett, szervezett mesterséges létesítmények jelentette hatást értjük. /Kistérségi Területfejlesztési Koncepció és Program (továbbiakban: KTKP)/ A három településen nagy számban kerülnek lebonyolításra különböző rendezvények, amelyek szervezői az önkormányzat, a helyi iskola, óvoda, művelődési ház és a különböző civil szervezetek. Turisztikai szempontból, vagy akár a környező lakosság szórakozási lehetőségeinek bővítése céljából érdemes lehet ezeket a rendezvényeket összehangolni ahogy a későbbiek során a projektjavaslatok közt olvasható. Az 1. számú mellékletben látható táblázat összesíti a tanulmány készítésének évében megrendezésre kerülő rendezvényeket a településeken. Daruszentmiklóson a rendezvénylátogatottság vegyesnek mondható. A legutóbbi falunapon a település lakosainak számát meghaladó volt a látogatottság. Nagykarácsonyban a települési rendezvények látogatottságán javítani szeretnének, ezért például a Falunap kapcsán új időpont kitűzése van napirenden, amely remélhetőleg a településen élők kedvét is meghozza a részvételhez, ehhez azonban színvonalas műsorok, programok is kellenek. Másfelől a Mikulásfalva 2012-ben már 17. alkalommal kerül megrendezésre, nagy és minden évben nagyobb látogatói létszámmal ben a fesztivál idején látogatót regisztráltak Mikulásfalván, amely több mint 12 százalékkal haladta meg a tavalyi látogatottságot (az első rendezvény során közel látogatót regisztráltak). 19