Az egyetemes kereszténység ünnepe

Átírás

1 CIII. évfolyam, 44. szám VÁROS AZ ALFÖLD SZÍVÉBEN POLGÁRI HETILAP Ára: 158 Ft Elõfizetõknek 130 Ft Karácsonyi Múzsa Lapunkban tízoldalas, ünnepi Magyar Múzsa mellékletet olvashatnak. A tartalomból: Templomõrzõ rézangyalok, Márai sikere Olaszországban, Édes Erdély, itt vagyunk! Új Kodály-emlékmû ALAPÍTVA 1868-BAN KECSKEMÉTEN IS ÜNNEPLÕBE ÖLTÖZTEK AZ UTCÁK ÉS A LELKEK Az egyetemes kereszténység ünnepe Méltó módon ünnepelte Kecskemét Kodály Zoltán születésének 125. évfordulóját. Az emlékév záróeseményeként új emlékmûvet is avattak a zeneszerzõ tiszteletére. 20. oldal Sportolóink ünnepe Tekintettel a közelgõ karácsonyra, szilveszterre, újévre, a környékbeli sportélet népszerû személyiségei most arról mesélnek, idén hogyan töltik az ünnepeket. 24. oldal Kedves Olvasóink! Lapunk következõ száma január 10-én jelenik meg. A Kecskeméti Lapok 2007-es karácsonyi, szilveszteri és újévi összeállítása, 2-5. oldal, oldal, oldal Társadalmi cselekvés kell a nemzet boldogulásáért Mádl Ferenc, a harmadik Magyar Köztársaság második elnöke ( ) ünnepi gondolatai mellett a Kecskeméti Lapoknak beszél a lezáratlan múltról, az elnöki évekrõl, régi karácsonyokról. De azt sem mulasztja el megjegyezni, hogy meglátása szerint az állami társadalombiztosítás magánosítása ellentétes a magyar érdekekkel. Fotó: Bahget Iszkander Portréinterjú a volt köztársasági elnökkel 6-7. oldal Mádl Ferenc Áldott Karácsonyt és Békés Új Esztendõt Kívánunk!

2 2 HÍR-HÁTTÉR Hírmix Ajándék játszóház A KORMÁNY EGYETLEN BALOLDALI ÉRTÉKET SEM KÉPVISEL Aki a temetõben fütyül, az fél Régi hagyomány a Kecskeméti Ifjúsági Otthonban, hogy a szeretet ünnepe elõtt Csillagszóró címmel egész napos karácsonyi játszóházat rendeznek azoknak az iskolás és óvodás csoportoknak, amelyek az év folyamán rendszeresen látogatták az intézmény foglalkozásait, elõadásait. A kedden megtartott programsorozaton több mint ötven közösség mintegy 1200 gyermeke többek között mézeskalács díszítésben, gyertyaöntésben, csuhéangyalka-, karácsonyi ajtó- és asztaldíszkészítésben vehetett részt, de láthatott bûvész mûsort, valamint felülhetett az udvaron várakozó rénszarvasra is. A kis vendégek használt, de jó állapotú játékokból, könyvekbõl, iskolaszerekbõl álló ajándékcsomagokkal érkeztek, amelyek a Magyar Vöröskereszt segítségével jutnak majd el a rászorulókhoz. Adventzárásra készülnek Napok, sõt hetek óta készül a Nõk a Nemzet Jövõjéért Egyesület lelkes közössége az idei utolsó adventi gyertyagyújtásra. Kecskemét fõterén december 22-én, szombaton 17 órakor lobban fel a negyedik láng, majd a Móricz Zsigmond ÁMK és az SOS Gyermekfalu növendékei, munkatársai, a Hetényegyházi Idõsek Klubja, valamint a Keresztény Ifjúságért Egyesület tagjai adják elõ a Jézus születése címû evangéliumi játékot. Az elõadás jelmezeit ezúttal is a Nõk a Nemzet Jövõjéért Egyesület aktivistái Bruncsák Andrásné vezetésével varrták, próbálták a szereplõkre. Õk készítették el az ünnepség utáni szeretetvendégség meglepetés finomságát, a több száz narancsos-sárgarépás csemegegolyót is. Jó érzésû baloldaliak is ellátták névjegyükkel a népszavazással kapcsolatos aláírásgyûjtõ íveket tudtuk meg Tarlós Istvántól, a Fidesz népszavazási kampányának vezetõjétõl, aki országjárása egyik állomásaként a napokban Kecskemétre is ellátogatott. A politikus a piaccsarnokban tett látogatása során árusokkal, vásárlókkal beszélgetett. A vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló népszavazási kérdések közvetlen tartalmáról és a népszavazás közvetett üzeneteirõl szeretnénk felvilágosítást adni az embereknek fogalmazott Tarlós István a Kecskeméti Lapoknak. Céljaink közé tartozik az is, hogy minél több támogató aláírást gyûjtsünk a kezdeményezésekhez. Meggyõzõdésünk szerint a polgárok is azt szeretnék, hogy a minõségi oktatásban és egészségügyben való részvétel ne csak a jómódúak privilégiuma legyen, a társadalmi szolidaritás pedig nem állampárti csökevény, hanem minden demokrácia egyik alapvetõ követelménye. Egy mindenképpen eredményesnek mondható aláírásgyûjtési idõszak után miért döntöttek úgy, hogy egy országjáró kampányt is útjára indítanak? A személyes megjelenésnek nagyon nagy súlya van. Fontos a helyi sajtókban és médiában való megjelenés, az ottani felvilágosító tevékenység is. Nem utolsó szempont, hogy indul a kormánypárti oldal ellenkampánya is. A szocialisták nyilván megint elõhozakodnak Werber úrral, a szabaddemokraták pedig a tõlük megszokott, gunyoros, nyegle pimaszsággal magyarázzák el napjában harmincszor, hogy miért ütõdött mindenki, aki nem ért velük egyet. Ezt tehát kompenzálni kell, nem lehet engedni, hogy zavar keletkezzen a fejekben, úgyis olyan információ-túlkínálat van. Itt említem meg, hogy Gyurcsány Ferenc egy felszólalásában a népszavazás sikertelenségét jósolta. Erre én azt mondom: aki a temetõben fütyül, az valószínûleg fél. A vidéki városokban, falvakban sok emberrel beszél. Milyen felvetésekkel találkozik? Egyre több megjegyzést hallok arról, hogy egy erõs mentális válság van az országban. Gyõzelmet Tarlós István a kecskeméti piaccsarnokban árusokkal, vásárlókkal is beszélgetett arathatott egy olyan politikus, egy olyan kormány, amelynek tevékenysége egyetlenegy normális demokráciában sem maradhat következmények nélkül. Hõskölteményt faragtak egy olyan beszédbõl, ami arról szólt, hogy milyen gyalázatosan csapták be az ország népét. Ezzel nagyon sok baloldali érzelmû embert is kellemetlen helyzetbe hoztak. Nekik azt üzenem: ne járjanak a fejüket lehajtva az utcán, mert semmi okuk szégyenkezni, õk nem erre a baloldaliságra szavaztak. Vegyék észre, hogy ebben az országban ma nincs baloldal. Retorikájában van, a valóságban nincs, hiszen a kormányzat a gyakorlatban már egyetlen baloldali értéket sem képvisel. Térjünk vissza a népszavazásra: milyenek a kilátások? A magyar demokrácia szégyene, hogy ilyen hosszú idõn át el lehetett húzni, hogy a három egyszerû kérdésre választ adhasson az ország népe. A következõ hetekben valószínûleg azzal próbálkozik majd a kormánypárti oldal, hogy egymásnak ellentmondó kérdéseket tegyenek fel népszavazásra. Ezzel az a céljuk, hogy az emberek egy része a végén már ne tudja, hogy mit jelent, ha igent mond, és mit, ha nemet. A népszavazás idõpontjával kapcsolatban nem szeretek tippelni, de úgy gondolom, márciusnál, legfeljebb áprilisnál tovább nem halogatható. Feltételezhetõen Sólyom László köztársasági elnök sem akarja húzni az idõt. Sipiczki Sándor Sztrájkolt az ország, döntött a parlament Hiába sztrájkolt, tiltakozott az ország, az Országgyûlés kormánypárti többsége hétfõn délután elfogadta a legújabb kori magyar demokrácia legesztelenebb költségvetését, melynek vérlázítóan aljas eleme a több-biztosítós egészségügyi rendszer bevezetése. A Liga Szakszervezetek sztrájkfelhívásához amely elsõsorban a tervezett egészségügy deformok és a nyugdíjrendszer szigorítása ellen irányult teljes mellszélességgel csatlakozott a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete is. Hétfõn reggel hat órától gyakorlatilag megbénult a vasúti közlekedés az országban. A kecskeméti MÁV pályaudvar egész nap csendes és kihalt volt. A reggeli órákban egyetlen vonat hagyta el az állomást, a Félegyházára tartó szerelvényen azonban csak néhány utas foglalt helyet. Az emberek többsége busszal vagy személyautóval közlekedett ezen a napon. A sztrájkban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének kecskeméti csoportja is részt vett. Leviczky Cirilltõl, az önkormányzat oktatási és egyházügyi bizottságának elnökétõl megtudtuk: a szakszervezeti képviselõk és Sárközy István alpolgármester megállapodásban rögzítették a munkabeszüntetés feltételeit. A dokumentumban leírták, hogy a sztrájk nem az intézményrendszer fenntartója, hanem a kormány gyalázatos tervei ellen irányul. Az iskolai szakszervezeti csoportok saját hatáskörükben döntöttek arról, hogy milyen módon csatlakoznak a Liga felhívásához. Volt, ahol két órás volt a tanítási szünet, volt, ahol egész napos, míg egyes oktatási intézményekben kék szalag kitûzésével jelezték szolidaritásukat a pedagógusok. Mivel lapunkhoz olyan információ jutott el, hogy a postások is sztrájkra készülnek, megkerestük a kecskeméti fõposta osztályvezetõjét. Tokaji Józsától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Magyar Postán belül több szakszervezet is mûködik, közülük az egyik legkisebb létszámú kezdte el terjeszteni a munkabeszüntetésrõl szóló híreket. A kezdeményezéshez azonban egyetlen másik postásszakszervezet sem csatlakozott, így a következõ napokban minden kecskeméti polgár megkapja majd az érkezõ leveleit, csomagjait és utalványait. sipi

3 HÍR-HÁTTÉR 3 VÉLEMÉNY Várjuk a Jézuskát Advent csendélet 2007 ben, Kecskeméten Fotó: Bahget Iszkander Boldog idõk édes gyermekálma, szomorkodó magyarok minden reménye talán még soha úgy egybe nem forrott, mint a mostani karácsonykor. Azok a kicsiny gyermekszívek talán még soha úgy nem várták a Jézuskát, mint az idén és azok a vérzõ, sajgó magyar szívek talán még soha úgy nem epedtek a Megváltó után, mint mostan. Kicsiny magyar szívek szomorú sejtéssel telnek meg, és úgy gondolják, hogy Jézuska az idén nagyon-nagyon szegény, oly szegény, hogy a magyar gyermekek számára alig van ajándéka. És azok az õsz hajú magyarok is, akik alig mernek hazánk mostani sorsára gondolni, talán szent karácsonyeste is úgy gondolják, hogy a Jézuska már nem szereti annyira a magyarokat, mint eddig. Ó, ti kicsiny magyarok, akik tõlünk elszakítva csak titokban énekelhettek magyarul szent karácsonyeste ( ) és gondolkoztok azon, hogy miért nem hozott a kis Jézus fényes karácsonyfát, ti mindnyájan, akik karácsony napján fenyõillat, melegség és jólét helyett a nélkülözés és gond keserû könnyeivel áztatjátok a szûken kiszabott fekete kenyérkarajt, ne higgyétek, ez nem a magyarok karácsonya! Ez a karácsony a kiüldözöttek, a becsapottak, a kifosztottak karácsonya, de nem a mi karácsonyunk! ( ) Ti, magyar szülõk és mindnyájan, akik még tudtok remélni, ne nyugodjatok bele ebbe a karácsonyba! Nekünk most nem kell a csupasz karácsonyfa, nekünk egész Magyarország kell, és hogy ezt megkaphassuk, azért dolgozni, tanulni és fõleg összetartani fogunk. Kicsiny és nagy magyar szívek, legyünk egyek a kívánságban, a munkában, legyünk egyek az imában, hogy az üldözöttek, a szegények, a nyomorgók karácsonya után a magyarok karácsonyát ülhessük meg. Várjuk a Jézuskát, és készüljünk eljövetelére! Hadfy Gyõzõ a Kecskeméti Lapok vezércikkében 1920 karácsonyán Hírmix Orosz István a Bolyaiban December 21-én még megtekinthetik az érdeklõdõk a Bolyai János Gimnáziumban az Orosz István grafikusmûvész képeibõl rendezett kiállítást. Mészáros Marianna, az iskola mûvésztanára elmondta, hogy a Bolyai Napokon minden évben szerveznek tárlatot egy-egy neves mûvész munkáiból. Igyekeznek mindig olyan alkotót választani, akinek köze van az intézményhez, vagy a hírös városhoz. Tánccal ünnepeltek A Szent-Györgyi Albert Középiskola végzõsei az elmúlt évek emlékezetes pillanatait örökítették meg azokon a filmkockákon, amelyeket a múlt pénteki szalagavató ünnepség keretében vetítettek le az intézmény aulájában. A múltidézés után négy osztály száztizenhét diákjának ruhájára tûzték fel az iskolától való, közelgõ búcsút jelképezõ szalagot, majd következtek a nyitótáncok. Mivel a Szent-Györgyiben a lányok vannak többségben, a keringõkre az alsóbb évfolyamok fiútagjait is felkérték, sõt néhány ifjú hölgy a barátjával közösen tanulta-, illetve mutatta be az ünnepi táncot. A gázáremelés már biztos A rászorulókat sújtja majd legjobban a január 1-jétõl érvényes, átlagosan öt százalékos gázáremelés, amelyet a közelmúltban jelentettek be, sõt egyes hírek szerint elképzelhetõ, hogy 2008-ban több lépcsõben közel húsz százalékos lesz a drágulás. A kormány ennek ellenére nem tervezi, hogy változtat a gázárkompenzációs rendszeren. A rossz hír után következzen a jó: Kecskeméten a közüzemi költségek többsége nem változik az újév elsõ napjától. Nem minden drágul elsejétõl Nem drágul a távhõ-szolgáltatás a január elsejei gázáremeléssel errõl a napokban döntött a Termostar Kft. felügyelõbizottsága. Ennek egyik oka, hogy a rendelet szerint ekkora költségnövekedés még nem terhelhetõ a lakossági fogyasztókra, másrészt a szolgáltató kedvezõbb feltételek mellett jut hozzá az energiaforráshoz a szabadpiacon. Az egyetemes áramszolgáltatás várható drágulásáról még nincs új információ, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium még nem adta ki az erre vonatkozó árrendeletet. Január elején dönt a közgyûlés a kommunális hulladék elszállítási díjáról, így ha emelésrõl döntenek is a városatyák, az leghamarabb az elsõ negyedév végén kézhez kapott számlákon érvényesül majd. A Bácsvíz Zrt. nem kezdeményezett áremelést 2008 elejére tudtuk meg a városháza illetékesétõl. A kéménysepréssel foglalkozó Filantrop Kft. ugyanakkor hét százalékos drágulásról nyújtott be javaslatot, errõl döntés az idei utolsó közgyûlésen születik. Többváltozatos indítványt adott be az önkormányzathoz a Volán Zrt. helyi vezetõsége is, amely szerint a közlekedési társaság részben tarifaemeléssel, részben menetrend módosítással kompenzálná kiadásainak növekedését ám még nem kaptak hivatalos választ arra, mikor tûzi napirendre a közgyûlés a kérdést. Még nem tudni az emelés mértékét Az már biztos, hogy a baromfihús ára marad az idei szinten a túltermelés miatt a gazdák épp azért küzdenek, hogy ne csökkenjen az eladási ár. Ugyanakkor több alapvetõ élelmiszerért például a pékáruért is mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk a jövõ év elsõ felében. Azt még nem lehet tudni, pontosan mikor, és milyen mértékben hárítják át költségeik növekedését a termelõk a vásárlókra, de a minimálbér tíz százalékos emelkedése, az energiaárak növekedése is indokolttá tehetik a drágulást tudtuk meg a Magyar Pékszövetség illetékesétõl. A pékek a lisztárak további emelkedésétõl is tartanak, hiszen csak a 2007-es évben hatvan százalékos volt a drágulás a malomiparban. A tervezett áremelések idõpontja a kereskedelmi partnerekkel kötött szerzõdéstõl is függ. Bera Linda

4 4 TÁJOLÓ Áldott karácsonyt és sikerekben gazdag, boldog új esztendõt kíván a Kecskeméti Lapok szerkesztõsége és kiadója!

5 TÁJOLÓ 5 A CSALÁD MELLETT A BARÁTOKKAL ÉS A VÁROSSAL IS ÜNNEPEL A polgármester karácsonya A közelgõ karácsony kiváló lehetõséget kínál arra, hogy Zombor Gábort, Kecskemét polgármesterét ne csak közéleti tennivalóiról vagy a város gazdasági helyzetérõl kérdezzük, hanem arról is, hogyan tölti az ünnepeket. Tavaly óta párhuzamosan készülök a család, illetve a város karácsonyára, hiszen az adventi idõszakban polgármesterként is jelentõs feladataim vannak, számos programon kell résztvennem fogalmazott Zombor Gábor. Ez természetesen kedves kötelesség, mert nagyon örülök annak, hogy az adventi idõszak még szebb, még látványosabb és gazdagabb lett Kecskeméten. A családban valamikor december 20-a után jutunk egy kicsit több levegõhöz, hiszen addig a gyerekek iskolába járnak, és a helyi tennivalók mellett sok elfoglaltságom van a parlamentben is. A karácsony nálam hagyományosan úgy kezdõdik, hogy a kórházi, volt kollegáimat vendégül látom egy általam fõzött halászlére. Ezt az összejövetelt otthon, nálunk szoktuk megrendezni. Ilyenkor számomra kedves és értékes emberekkel találkozhatok, akikkel a mai napig nem szakadt meg a kapcsolatom. Szentestén mindig együtt van a család: délben az apósom fõz egy Együtt az adventi gyertyagyújtásnál: Zomborné Boglárka, Zsófia, Boglárka, Zombor Gábor, Lilla és az ifjabb Gábor bajai halászlét, mint hagyományos karácsonyi ételt, este pedig amikor megjön a Jézuska, a feleségem pulykát süt. Másnap édesanyámhoz megyünk, aki szintén válogatott finomságokkal vár minket. A két ünnep között két-három napra elmegyünk pihenni Magyarország valamelyik szép, hegyes vidékére, általában a Mátrába vagy a Zemplénbe. Ezután jön az évbúcsúztatás. Ez ugyancsak hagyományosan zajlik: a régi, még az egyetemrõl kialakult baráti társasággal szoktunk együtt szilveszterezni. Terveink szerint az idén sem lesz ez másként. Remélem, hogy bejutunk a fõtérre is, ahol nagy, élõ szilveszteri buli lesz. Utána ismét egy kis pihenés következik, majd az újévi köszöntés és a hagyományos újévi koncert a Katona József Színházban. sipi Krónika 2007 a város évkönyve A Kecskeméti Lapok folytatja a sokéves hagyományt és az újév kezdetén ismét érdekes, olvasmányos ajándékkal kedveskedik minden olvasójának. Az évkönyvben az olvasnivaló mellett keresztrejtvény is várja a megfejtõket, akik között értékes ajándékutalványt sorsolunk ki. A Krónika színes, képes beszámolóiban összefoglaljuk az elmúlt év legfontosabb történéseit. Alkalmat adunk a közéleti szereplõknek, hogy visszatekintsenek a sikerekre és a kudarcokra. Megszólaltatjuk mindazokat, akik kiemelkedõ teljesítményt nyújtottak. Bemutatjuk, mi épült egy év alatt, hogyan változott lakóhelyünk. A városi körképbõl nem maradnak ki a 2008-as év tervezett eseményei sem, hírt adunk a tervekrõl, elõkészületekrõl. Emellett folytatjuk a bevált A készülőben lévő új évkönyv tervezett borítója gyakorlatot, és teret kínálunk a városban mûködõ intézmények, vállalkozások számára is. Õk is elmondhatják, bemutathatják, hogyan fejlõdtek, milyen sikereket értek el és mit terveznek 2008-ra.

6 6 PORTRÉ MÁLD FERENC A LEZÁRATLAN MÚLTRÓL, AZ ELNÖKI ÉVEKRÕL ÉS RÉGI KARÁCSONYOKRÓL Társadalmi cselekvés kell a nemzet boldogulásáért Egy interjúban olvastam, hogy az édesapját nevezte példaképének. Hogyan emlékszik vissza a gyermekkorára, és mit kapott útravalóul a családi háztól? Szüleim rendkívül elkötelezettek voltak a keresztény családi értékek, a nemzeti hagyományok, a teremtõ munka iránt. Édesapám és édesanyám ilyen szellemben nõttek fel, s ilyen szellemben nevelték hat gyermeküket. Igazi nagycsalád volt a miénk, a nagyszülõk is velünk éltek. Mindenkinek megvolt a feladata: mi, gyerekek is dolgoztunk a mezõgazdaságban, részt vettünk a ház körüli munkában. Egyszóval, mint a falusi közösség magunkkal hoztuk a munka és a becsület szeretetét. Az emberek komolyan részt vettek a falu életében, és nemcsak egyházi ünnepeken, de kulturális rendezvényeken, farsangi bálokon is. A közösségnek volt zene- és énekkara is. Apám mindkettõben szerepelt, a zenekarban több hangszeren játszott. Minden évben volt színdarab is, amit otthon és a szomszéd falvakban is bemutattak. Apám rendkívül olvasott ember volt, gyakran járt például Veszprémbe, részben politikai és más elõadásokra. Ilyen körben, ilyen szellemi-erkölcsi-kulturális közegben nõttünk fel. Nagy részben tehát szüleim felfogásának, ösztönzésének és áldozatvállalásának köszönhetõ, hogy mind a hat testvér továbbtanult, többnyire a veszprémi piarista gimnáziumban, amit késõbb persze államosítottak és más nevet kapott. A szociális helyzetünk meg a jó tanulmányi eredményeink miatt többnyire tandíjmenetesen tudtunk tanulni. S az a mag, amit a szülõk elvetettek bennünk, gyermekekben tehát dolgozni, tanulni, helytállni a családért és valamit alkotni nem hullott terméketlen talajba. Névjegy Érettségi után a jogi egyetemre jelentkezett, pedig ez a pálya ne feledjük: az ötvenes években vagyunk nem igazán volt népszerû és elismert ekkoriban. Miért ezt választotta mégis? Igazából azért mentem a jogi pályára, mert a közösségért való cselekvés, az emberekkel, a társadalmi kérdésekkel való foglalkozás megérintett. A diktatórikus körülmények között persze ez sajátos lelki indíttatás volt, amelynek semmi köze nem volt az akkori jogi-politikai viszonyokhoz. Tehát a realitások valóban teljesen ellentmondtak annak, hogy én ilyen pályára menjek, ahol akkoriban az emberi jogok, a tisztesség a becsület, az igazságosság elveinek uralma nem érvényesült. Ezért tanulmányaim során elsõsorban a jog általánosabb érvényû forrásait tanulmányoztam: az Ó- és Újszövetséget, a nagy görög gondolkodókat, a római jogászokat, és persze a magyar történelem jelentõs személyiségeinek jogi munkáit, beleértve Szent István Intelmeit és a reformkor nagy jogászait: Széchenyit, Kossuthot, Eötvös Józsefet. És amikor végeztem, nem is mentem olyan jogi Mádl Ferenc, a harmadik Magyar Köztársaság második elnöke A régi rendszer bûnöseinek felelõsségre vonása elmaradt. pályára, amelynek köze lett volna a politikához, az akkori diktatórikus viszonyokhoz. Visszavonultam a tudományhoz, és a nemzetközi magánjog, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és az európai jog irányába fordultam. És egy nagy szerencse révén ki is jutottam Strasbourgba, az ottani Európa-jogi egyetemre, és bepillantást nyerhettem az európai integráció folyamataiba. Hallottam beszélni az Európai Parlamentben az Európai Közösség alapító atyáit, így például Robert Schumant is. Teljesen elragadott az a Mádl Ferenc 1931-ben született a Veszprém megyei Bándon, hatgyermekes családban. Egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte, ahol 1955-ben szerzett diplomát és 1963 között a Strasbourgi Egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán folytatott tanulmányokat óta az állam- és jogtudományok kandidátusa, 1974-ben szerezte meg akadémiai doktori címét. Tíz éven át a Magyar Tudományos Akadémia Államés Jogtudományi Intézetében dolgozott óta tanít az ELTE jogi karán, 1973-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését tõl az MTA levelezõ, majd 1993-tól rendes tagja. Húsz szakkönyvet és több mint kétszáz tanulmányt publikált magyarul és különbözõ nyelveken tõl 1993-ig az Antall-kormány tudománypolitikáért felelõs tárca nélküli minisztere, majd 1994-ig mûvelõdési és közoktatási miniszter. Meghatározó szerepet játszott a hazai felsõoktatás és tudományos kutatás új kereteinek, törvényi szabályozásának kialakításában ben az akkori polgári ellenzék (Fidesz, MDF, KDNP) õt jelölte köztársasági elnöknek és 2000 között a Magyar Polgári Együttmûködés Egyesület elnöke, 1999 és 2000 között a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja ben a Fidesz, az MDF és a FKGP támogatásával az Országgyûlés a harmadik Magyar Köztársaság második elnökévé választotta ben bejelentette: nem vállal még egy elnöki ciklust, majd ebben az évben átadta hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak. Mádl Ferenc nõs, egy fia és három unokája van. A volt köztársasági elnök a Kecskeméti Lapoknak elárulta: korábban rendszeresen sportolt, fõleg futballozott, úszott és síelt. Mostanában szabadidejében szívesen olvas, szeret színházba járni, szívesen vesz részt különbözõ társadalmi fórumokon; elõadásokat tart itthon és külföldön, részt vesz az európai jog oktatásában. világ, miközben az itthoninak a teljes ellentéte volt. Nem fontolgatta, hogy esetleg kint marad? Ez soha nem fordult meg a fejemben. Úgy gondoltam, vissza kell jönni, és elõbb-utóbb majd csak kibontakozik itt is egy olyan világ, ami hasonlít arra, amit Európában láttam és tanultam. Nagyon korán elkezdtem írni az európai jogról, az elsõ ilyen tárgyú hazai írás talán éppen tõlem származott a magyar sajtóban. A hatvanashetvenes évek fordulóján írtam az elsõ nagyobb könyvemet az európai gazdasági közösség jogáról, amely magyarul és angolul is megjelent. Térjünk még vissza egy kicsit az ötvenes évekhez. Nem sokkal a diplomaszerzése után kitört a forradalom. Mit jelentett önnek 56? Az ötvenhatos forradalom természetesen nagyon sokat jelentett nekem is, és megrázott, ami november negyedike után következett. Mint mindenki, én is részt vettem mindenféle demonstrációkon, amin csak lehetett: a Kossuth téren, a Rádió elõtti tüntetésen, az egyetemi fórumokon. Vezetõ szerepet nem játszottam, mindenesetre a biztonság kedvéért a forradalom leverését követõen az új hatalom lefokozott úgynevezett tiszti rangomról: az egyetemistákat ugyanis a harmadév végén alhadnaggyá avatták, ám a kádári restaurációt követõen a hadsereg szempontjából egyszerû honvéd lettem. Ezt persze egyáltalán nem bántam. Ötvenhat után nehéz évek következtek. Én egyfajta belsõ emigrációba vonultam, mint utaltam is rá, az európai jog tanulmányozásába temetkeztem részben itthon, részben pedig külföldön. Ám ahogy lehetett, az oktatásban is komolyan részt vettem, s amennyire a hazai viszonyok engedték, igyekeztem a meggyõzõdésem szerinti eszméket, jogi nézeteket tanítani. A múlt rendszer vége felé engem kértek föl, hogy szervezzem meg az egyetemen az európai jogi oktatást, mely Magyarországon úttörõ kezdeményezésnek számított. Az elsõ európai jogi tanszéket én hoztam létre idehaza. Gondolt-e arra, hogy ez a rendszer rövid idõn belül meg fog bukni? Reméltük, hogy ez elõbb-utóbb bekövetkezik. Azt láttam, hogy egy ilyen, az emberi méltóságot, szabadságot, etikát semmibe vevõ rendszer a történeti fejlõdés ellen van, és ezért sokáig nem maradhat fenn. Annál is inkább, mert borzalmas elnyo-

7 PORTRÉ 7 mógépezetével különösen az 56 utáni retorziókkal bizonyította embertelenségét. A forradalom világtörténeti értelemben kérdõjelezte meg ennek a diktatórikus rendszernek a létjogosultságát, s nem volt vitás számomra: csak idõ kérdése, és fölemészti önmagát. Az is egyértelmû volt, hogy a rendszer bukása még az önök életében bekövetkezik? Igen. A rendszer reformokkal próbálta magát fenntartani, ugyanakkor ezek a reformok tulajdonképpen a rendszer lényegét kérdõjelezték meg, és hosszabb távon fenntarthatatlanná tették. Sokan mondják az elmúlt tizenhét év tapasztalatai alapján, hogy õk nem ilyen rendszerváltást akartak. Ön részt vett az elsõ szabadon választott kormány munkájában. Éreze bármiféle felelõsséget a tekintetben, hogy felemás rendszerváltozás valósult meg? Nem gondolom, hogy megalapozottak azok, az utóbbi években felerõsödött nézetek, melyek szerint ez egy félresikerült rendszerváltozás volt, és ennek a félresikerültségnek az okozói az akkori polgári kormány tagjai lettek volna. Úgy vélem, itt valóban volt egy rendszerváltozás, egy békés forradalom, hiszen demokrácia lépett a diktatúra helyébe. Helyreállt a tulajdon, a gazdasági cselekvés és az iskolaválasztás szabadsága, Magyarország visszanyerte szuverenitását, megszabadult a Varsói Szerzõdéstõl, az orosz hadsereg általi megszállottság iszonyatától. Létrejött a sajtószabadság, kiépültek a jogállamiság intézményei, és ha formailag nem is, tartalmilag mindenképpen a régi helyébe egy új alkotmány lépett. Sokan úgy gondolják, hogy nem valósult meg a rendszerváltozás. Ennek az az oka, hogy a régi nómenklatúra és sajtója, részben intézményrendszere, gondolkodásának elemei, illetve személyiségei a helyükön maradtak. A rendszerváltozással ezt nem lehetett teljesen meghaladni. Nem volt igazságtétel. A régi rendszer áldozatainak újratemetése, megkövetése megtörtént, de a bûnösök felelõsségre vonása elmaradt. Sajnos nem volt olyan meghatározó társadalmi erõ, nyomás, forradalmi tömegmozgalom, amely lehetõvé tette volna, hogy mondjuk az igazságszolgáltatás területén elérjük a teljes megtisztulást és a teljes számonkérést. Meg aztán akkor még egészen 1991-ig itt volt a szovjet hadsereg. Ahogyan Antall József miniszterelnök fogalmazott elhíresült mondásában: tetszettek volna forradalmat csinálni. Ilyen azonban nem volt. Egyébként hasonló volt a helyzet a szocialista országok többségében. A forradalmi nyomás hiánya mellett másrészrõl volt egy olyan hit az akkori kormányban, hogy azokat, akik közvetlenül nem bûnösök, csak azért, mert a korábbi nómenklatúra kiszolgálói és tisztviselõi voltak, nem kell anathéma alá helyezni. Azt lehetett hinni, hogy az érintettek valószínûleg újrafogalmazzák politikai értékrendjüket, részben félrevonulnak, és nagy többségük az új politikai értékrendben, az új viszonyok között együtt fog mûködni a demokratikus intézményrendszerrel. Mûvelõdési és közoktatási miniszterként, majd köztársasági elnökként mi az, amire szívesen emlékezik, és van-e olyan, ami több év távlatából is negatív élményként maradt meg az emlékezetében? 1990 után az új világ, a szabadság rendje jegyében új jogszabályokat kellett megfogalmazni az európai értékrendnek megfelelõen. Újjá kellett alkotni a Közoktatási törvényt, a Szakoktatási törvényt, a Felsõoktatási törvényt, a Nemzeti Kulturális Alapra és a Magyar Tudományos Akadémiára vonatkozó törvényt. Miniszterként az volt a dolgom, hogy ezeket a jogszabályokat az elõkészítés, majd a parlamenti vita szintjén végigvigyem. Ezek rendkívül fontos elemei voltak a rendszerváltásnak. Nagyon komoly küzdelem volt az iskolaválasztás szabadságának megteremtése. Létrejöhettek a magániskolák, egyházi iskolák. Ez ma már teljesen természetesnek tûnik, de negyven év diktatúra után merõben újnak hatott. Az egyházi iskolák tulajdoni feltételeit is biztosítani kellett. Megtörtént az egyetemi autonómia újrafogalmazása, ahol az intézmények Mádl Ferenc Mészáros László (középen), a Kecskeméti Lapok Kft. vezetője és Haág Zalán, lapunk főszerkesztője társaságában Az állami társadalombiztosítás magánosítása ellentétes a magyar érdekekkel. fotó: Lipóczi Sándor maguk választják saját vezetõ testületüket. Azt kell mondjam, hogy a rendszerváltás világában a szellemi, kulturális, oktatási szegmensnek nagyon fontos szerep jutott abban, hogy tényleg az európai kultúra, európai szabadság és az európai értékrend szerinti rendszer jöjjön létre Magyarországon. A köztársasági elnök nem közvetlen politikai programok mentén tevékenykedik. Feladata például, hogy a törvényeket alkotmányosság szempontjából vizsgálja, és ha problematikusnak látja, visszaadja a parlamentnek, vagy elküldje az Alkotmánybírósághoz (AB). Tíz alkalommal fordultam az Alkotmánybírósághoz, mert úgy ítéltem meg, az adott törvény sérti az alkotmányt. Többen támadtak ezért az úgynevezett másik oldalról, mondván Fidesz-orientáltsággal cselekszem. Végül az AB mind a tíz esetben helyeselte véleményemet, és hatályon kívül helyezte ezeket a törvényeket. Elnökként mindent megtettem annak megakadályozásáért, hogy az akkori szocialista kormány véghezvigye a teljes kórház-privatizációt, és ugyancsak sikerült megõrizni az állami társadalombiztosítást. Meggyõzõdésem szerint ezek magánosítása ellentétes a magyar érdekekkel. Kérem, 2007 karácsonyához közeledve idézzen föl életébõl egy ön számára emlékezetes ünnepet! A karácsony a jó hírnek az üzenete és megvalósításának lehetõvé tétele a Megváltó kegyelme útján. Az ünnep konkrét apró élményeinek sorát õrzöm emlékeiben. Az elsõ jelentõs karácsonyi élményem idején úgy öt-hatéves lehettem. Karácsony éjszakáján a szomszéd faluba mentünk át éjféli misére apámmal meg a bátyámmal. Havas volt az út, háromnégy kilométert gyalogoltunk. A szomszéd falu templomában volt egy nagy oltárkép, amely egy apostolszerû szentet ábrázolt, akinek a lábánál egy haragos oroszlán állt. Olyan mérges volt, hogy egyenesen féltem tõle, és nem tudtam mire vélni fenyegetõ nézését pont a kis Jézus békés jászolánál. Hazafelé menet megkérdeztem apámat, miért volt ott ez az oroszlán, és miért volt ilyen mérges annak dacára, hogy eljött a kis Jézus, aki békésen fekszik a jászolban, a betlehemesek körében. Édesapám nem tudta megmondani, mindenesetre megnyugtatott, hogy az oroszlán nem fog kiszabadulni. Miután hazaértünk, elénekeltük a Mennybõl az angyalt. A karácsonyfa alatt szétosztottuk a kisebb-nagyobb ajándékokat, lassan én is megnyugodtam, és békében aludtam el. Csak késõbb tudtam meg, hogy ennek a falunak a védõszentje Márk evangélista egyébként a falu neve Márkó volt, s az oroszlán Szent Márk szimbóluma, ezért õrizte ez a vadállat a katolikus templom oltárát. Mit kíván családjának és Magyarországnak az új esztendõre? A családomnak azt kívánom, hogy folyatassa mindennapi, békés életét. Viszonylag jó tanulók a gyerekek, és a család többi tagja is nagy küzdelmet folytat, ki-ki a maga területén. A fiam és a menyem komoly szellemi tevékenységet fejt ki, könyvek és tanulmányok sorát írják. A napi kenyerük megvan, talán még a kalács is. Kívánom, hogy ez így maradjon, s megtalálják a maguk lelki békéjét a családban, az iskolában, a munkahelyen, a közösségekben. Magyarországnak azt kívánom, hogy mindenki járuljon hozzá, hogy az elõttünk álló nehézségeket hazánk túlélje és feloldja. Át tudjuk vészelni az oktatásügy tervezett elnyomorítását, az egészségügyben az úgynevezett reformot ami persze nem reform, és az emberek egészségének rovására megy. Fõ problémának látom, hogy a politikai elit nem tudta kialakítani azokat a konszenzusos alapon nyugvó megoldási formákat, melyek ezeket a nehézségeket feloldják. Ezért minden embernek aktívan kellene részt vennie a döntések befolyásolásában, hogy végre egy irányba ható és eredményre vezetõ társadalmi cselekvés jöjjön létre az egész nemzet boldogulásáért. Kívánom, hogy erkölcsi felemelkedés következzen, javuljon az emberek életszínvonala, hogy felszámoljuk a szegénységet, hogy minden szûkölködõnek jusson nagyobb darab kenyér. Maradjon meg és nõjön reményünk. Kívánom, hogy mindez valóban így legyen. Haág Zalán

8 8 HIT-ÉLET A TÖRTÉNELMI EGYHÁZAK ÜNNEPI GONDOLATAI LAPUNK OLVASÓINAK Karácsony üzenete ma is aktuális Római Katolikus Egyház Farkas László, érseki helynök, plébános: Karácsonykor az élet felpörgetett rohanása lelassul, megállunk egy percre, és a betlehemi istálló egyszerû jászlát nézzük. A fáraó bosszúja elõl menekülõ Mózes figyelmét is felkeltette az Farkas László égõ csipkebokor, amit elõször a felforrósodott sivatag délibábjának vagy a dûnék égõ bozótjának nézhetett, de amikor közelebb merészkedett, hallotta a hangot: Ne közelíts! Vedd le sarudat a lábadról, mert a hely, ahol állasz, szent föld. Én vagyok az Isten, atyáid Istene. Így vagyunk mi a betlehemi jászolban fekvõ Gyermekkel: benne ugyanis megjelent megváltó Istenünk kegyelme minden ember számára. Ez karácsony varázsának a titka, melyet olykor elnyom az ünnep egyszeriségét kihasználni akaró, mesterségesen szított vásárlási láz, de valójában érdektelenné válna az ünnep, ha nem Isten hozzánk való közeledésének titkát rejtené magában. Mindnyájan vágyunk a szeretetre, amely nélkül senki sem élhet. Vannak, akik minden kívánságukat kielégíthetik, mert sok pénzük van, de ha nem adnak, és nem kapnak szeretetet, magányosnak és boldogtalannak fogják érezni magukat. Amikor szeretetre vágyunk, a végtelenre, Istenre vágyunk. Az Úr ezt a szeretetigényt elégíti ki az Ige emberként való megszületésével. Karácsonykor az Ég megcsókolta a Földet a Gyermek azért született meg Betlehemben, hogy csendben megcsókolja az egész emberiséget. Az erre való emlékezés, ennek átélése ment meg bennünket az elembertelenedéstõl, a világot a pusztulástól. Karácsonya annak van igazán, aki Szabó Gábor Az Óvónők Színjátszó Csoportja betlehemes játékot adott elő a városháza előtt elfogadja Isten felkínált szeretetét, és legfõbb feladatának tekinti, hogy ezt átadja másoknak. Ezzel szemben állnak az észrevétlenül terjedõ, de lassan mindent beborító liberális eszmék, melyek elõször jól hangzanak mint a valósítsd meg önmagadat hazug szlogenje, de elmagányosítanak a családban és társadalomban egyaránt. Ezenközben az emberi értékek, a családi élet értékei, az élet humán tartalma eltûnik, kiürül, mert azok táplálására senki nem gondol. Karácsony ünnepe alkalmas és képes arra, hogy a hiányzó emberi tartalmakra felhívja figyelmünket, és rámutasson ezek forrására is. Csak akkor lesz igazi az ünneplésünk, ha a semmitmondó Kis karácsony, nagy karácsony, kisült-e már a kalácsom színvonaláról el tudunk jutni annak megrendítõ felismeréséig, hogy a betlehemi istálló jászlában az Isten Fia fekszik Isten beleszületett az emberiség családjába. Vannak olyan emberi értékek, melyek magányosan nem szerezhetõek meg, pénzért nem vásárolhatók meg, melyekre Szent Karácsony ünnepe hívja fel a figyelmünket és ez a szeretet. Református Egyház Szabó Gábor esperes: A bûn miatt lehetetlen helyzetbe került emberen Isten aláhajló, irgalmas szeretete úgy könyörült, hogy egyszülött fiát adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Az Ige testté lett, és lakozott miközöttünk, és láttuk az õ dicsõségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsõségét. Isten Jézus Krisztusban testet öltött, aki csecsemõként, kiszolgáltatva érkezett hozzánk. Egész élete hozzánk hasonló volt, kivéve a bûnt. Magára vállalta a világ bûneit és a keresztfára vitte azokat. Isten elfogadta az õ közbenjáró áldozatát és megdicsõítette õt. A Szentlélek ezt az isteni csodát hit által hitelesíti elõttünk és bennünk, hogy higygyünk. Tudjuk, hogy aki hisz a Fiúban, annak örök élete van. Isten minden emberi értelmet felülmúló ajándéka ez, ezért igyekszik az ember is ajándékozni karácsonykor. Csöndesen felteszem a kérdést, a bûnös, tisztátalan, lelkileg rendezetlen szívû és életû ember vajon tud-e az övéinek jó ajándékot adni? Isten szeretete kedves olvasómat is kész újjászülni, új élettel megajándékozni hit által Jézus Krisztusban, hogy így a világ legnagyobb ajándékával megajándékozott élete másokat ajándékozó élet lehessen. Evangélikus Egyház Kis János evangélikus lelkész: Isten emberré lett így fogalmaz János evangéliuma Jézus születésérõl, a karácsonyról. A legõsibb történet, és egyben a mai karácsonyi evangélium alapja azonban Lukács evangéliumának második fejezete, amely az Kis János Augustus császár által elrendelt népösszeírásról szól. A felmérés kiterjedt a földekre, a termésre és a népességre is, hatalmas népvándorlást idézve elõ. De egymás ellen is fordította az embereket: elárulták egymást, kinek van több termése, nagyobb földje. Isten azzal, hogy elküldte közénk a fiát a szembefordítás helyett megmenteni akarta az embereket. Ez az ünnep üzenete: karácsonykor találkozik a Menny a Földdel. Amit az Úr véghezvisz, ezúttal láthatóvá válik a szemünk elõtt is hiszen Jézus korát megelõzõen az ember nem ismerte Istent, legalább is nem ebben a látható formában. Ahogyan az Ószövetségben is olvashatjuk, a nép királyt, messiást várt, aki majd megszabadítja a szenvedésektõl. Ezzel szemben karácsony egy pici, védtelen gyermek érkezése ebbe a világba. Isten egy családba helyezte a fiát, így tette láthatóvá azt az akaratot, hogy terve van az emberrel, és így lesz személyessé karácsony ünnepe, amit már nem kívülrõl, nem a távolból figyelünk. Az Úr belép az ember életébe, ez az õ ajándéka karácsonyán is az emberhez fordul oda Isten, és lehetõvé teszi, hogy ezen a nagyon ismert történeten keresztül megajándékozottak legyünk. Dicsõség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek hangzik el az Igében. A karácsony ma sem jelenthet mást, bármennyire is szeretnénk csupán a hangulatával megragadni, az ünnep akkor lesz személyessé, ha nemcsak beszélünk a szeretet hatalmáról, hanem meg is éljük azt. Az ünnepléshez hozzátartoznak a külsõségek is, és fontos hangsúlyozni, hogy az egyház soha nem arról beszélt, hogy ne legyen karácsonyfa, ne legyenek ajándékok, ünnepi családi ebédek és rokonlátogatások. Arra hívjuk fel a hívek figyelmét, hogy ezeknek mindig a szeretetbõl kell következnie, amelynek a birtokában vagyunk és amelybõl adunk. A szeretetet pedig csak közösségben lehet megélni. A karácsony éppen arról szól, hogy Isten belép ebbe a világba, mert nem akarja, hogy egyedül maradjunk. A hírt pedig hogy Isten emberré lett, és hogy jelen van köztünk ma is hangsúlyozni kell, mert nagy szükség van rá. Ha az ember ezt a fényt nem érzi, nem látja meg karácsony ünnepében, akkor valami olyat veszít el, ami hiányozni fog. Bera Linda

9 HIT-ÉLET 9 Szentcsalád Plébánia: a Széchenyiváros szíve Van egy hely, ahol oltalmat talál a keresõ. Van egy hely, ahol segítséget kap a rászorult. Van egy hely, ahol ha kinyújtod a kezed, elkapja valaki és magával visz. Van egy hely, ahol még az önzetlenség az ildomos. Van egy hely, ahol megtalálhatjuk saját lelki békénket. Van egy hely, ami értünk van. Kecskemét panelházas külvárosában található a város legfiatalabb egyházközössége, a Szentcsalád Plébánia, melynek tagjai kezdettõl különösen nagy felelõsséget éreznek a családokért, az ifjúságért, a hit útját keresõ emberekért. Célja, hogy a betontömbök által egymástól elidegenült embereket egyetlen nagy családdá formálja. Rövid történelem A Szentcsalád Plébániát még szeptember 1-jén Dankó László érsek alapította ben elkészültek a tervek, megtörtént az alapkõletétele és hatalmas erõkkel megindult a pénzgyûjtés. Ennek eredményeként, 1996-ban az elsõ kapavágással elkezdõdhetett az építkezés. A Szentcsalád Plébánia kápolnáját 1998-ban Rauber nuncius szentelte föl, valamint még ugyanebben az évben elkészült az urnatemetõ is ben Izidor püspök atya áldotta meg a plébánia harangját és megkötötték az elsõ házasságot is a nagyterem csupasz, ámde békés, falai között ben készült el a plébániarész és a hittantermek. A plébánia épületét február 26-án Bábel Balázs érsek szentelte meg. A közösségi ház végleges átadását és a házszentelõt augusztus 26- án tartották meg. A plébániai feladatok A Szentcsalád Plébánia szívügyének tekinti a családok életét az összefogás és az egymást segítés jegyében. Évrõl évre szép számmal vannak megtérések, felnõtt keresztelések, elsõáldozások és házasságkötések. Jóval nagyobb viszont azoknak a száma, akik itt találtak közösséget, lelki otthont, barátokat, ezért nagyon fontosak a közösségépítõ programok. A fiatalokat nem a modern szórakoztató ipar vívmányaival, hanem igényes foglalkozásokkal próbálják megszólítani. Ez magában foglalja a karitatív szolgálatokat, a nagycsaládoknál végzett segítést és a komoly beszélgetéseket az életrõl. Ünneplõbe öltöznek a lelkek Jávorka Lajos: A szeretetet a maga teljességében kellene érteni. Sokat beszélgetünk a gyerekekkel, a fiatalokkal, a szülõkkel és családokkal így karácsony közeledtével, hogy hogyan is készüljünk szépen az ünnepre kezdte karácsonyi gondolatait Jávorka Lajos, a Szentcsalád Plébánia egyházi vezetõje. Nem szabadna, hogy advent és a vasárnapok a vásárlásról, a rohanásról szóljanak. Kár minden percért, melyet emiatt veszünk el családunktól, szeretteinktõl. Meggyõzõdésem, hogy sokkal visszafogottabban, sokkal családiasabban is lehetne ünnepelni. A régi magyar nyelvben az adventet a húsvét elõtti nagyböjttel összehasonlítva szokás volt kisböjtnek nevezni. Tényleg egy kicsit a böjtösebb idõ ez, az önmegtagadások ideje. Tudjuk azt, hogy az európai ember túlfogyaszt, túlköltekezik. Ilyenkor megpróbáljuk tudatosan egy kicsit visszafogni a fogyasztásunkat. Egy kicsit kevesebbet eszünk, picit kevesebbet iszunk és a többi fogyasztási cikkbõl is például a televízióból, kevesebbet fogyasztunk és észreveszszük, hogy nem ettõl lesz boldog az életünk, hanem valami egészen mástól. Ha azt mondjuk és ez igaz, hogy a karácsony a szeretet ünnepe, akkor a szeretetet a maga teljességében kellene érteni. A szeretet, amire Jézus megtanított bennünket, ez mindenkire irányul. Nem egy üzlet, hogy szeretem azt, aki engem is szeret, hanem szeretek mindenkit. És kikért vagyunk különösen felelõsek? A rászorulókért, a szegényekért, önmagunkért és szeretteinkért egyaránt. Botta Judit Karácsony, az egyetemes kereszténység ünnepe Melyik napon született Jézus? A karácsony Jézus Krisztus születésének ünnepe az egész keresztény világban, amikor a hívõk Isten megtestesülését és az emberiség megváltásának kezdetét ünneplik: azt, hogy a történelem folyamatában az istenség és az ember találkozott és együtt élt. Az egyház december 25-re tette Jézus születésének megünneplését, a pontos napról, sõt évrõl ugyanis nem tudósítnak a források. Azért épp december 25-ét választották, mert háttérbe akarták szorítani az archaikus római isten a Gyõzhetetlen Nap születésének aznapi megünneplését. A keresztény tanítás szerint ugyanis Jézus Krisztus a világ világossága. Keresztény teológusok a III. században azért jelölték meg a születésnapnak december 25-ét, mert fogantatásának föltételezett napja március 25. Szent Ferenc jászla A karácsony megünneplésével összefügg a Jézus szülõvárosáról elnevezett betlehemi jászol és a karácsonyfa. Egyes föltételezések szerint a jászolállítás szokása Rómából terjedt el, az egyházi hagyomány szerint az elsõ jászlat a XIII. században Assisi Szent Ferenc állította egy grecciói templomban. A zöld karácsonyfa a hideg téli idõben az életet, a termékenységet és a növekedést jelképezi. Egy 1509-bõl származó rézkarcon látható az elsõ, gyertyákkal és csillagokkal ékesített karácsonyfa, ami a XIX. század második felében költözött be az otthonokba és keresztény templomokba. A Megváltót elrejtõ fa A fenyõfa és a karácsony közti kapcsolatot egy Bálint Sándor gyûjtötte népi történet a következõképp magyarázta: Amikor Krisztus Urunk a földön járt, üldözõi, a gonosz emberek elõl bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyõfához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr most megáldotta a fenyõfát: Soha ne hullasd el a leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát. Az elsõ karácsonyfákat dél-német területeken állították a XV. század végén, hozzánk Brunszvik Teréz révén jutott el az 1820-as években. Kántáltak és vesszõztek Hazánkban elterjedt karácsonyi szokás volt a mendikálás. Az elnevezés (mendieare: koldulni) a szokás adománygyûjtõ jellegére utalt. A nyolc-tizenkét éves gyerekek kisebb-nagyobb csoportokba verõdve házakhoz kéredzkedtek be és némi ajándék fejében karácsonyi énekeket adtak elõ. Kántálni felnõttek jártak: ez karácsonyi énekes, verses köszöntõt jelentett. A betlehemezés Jézus születésének történetét bemutató népi játék. Szereplõi pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal vagy betlehemi barlanggal járnak házról házra. Szent énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit. Karácsony elõestéjén a pásztorok vesszõkkel jártak, amelyekbõl a gazdasszony a kötényével húzott ki néhány szálat azért, hogy állatai a következõ évben egészségesek legyenek. A vesszõért a pásztornak bort, cipót vagy pénzt adtak. A gazdasszony aztán a vesszõvel megveregette a jószágokat, hogy egészségesek legyenek. Családi összetartás Karácsony böjtjének kezdetén a kántortanító az iskolás gyermekekkel annyi megszenteletlen ostyát küldött, ahány tagú volt a családjuk. Az ostya a karácsonyi vacsora része volt. A vacsorára december 24-én került sor, miután az esthajnalcsillag följött. Ezt sok ház udvarában a gazda puskalövése elõzte meg a gonosz lélek elriasztására. A gazdasszony minden evõeszközt és ételt elõkészített az asztalra, mert a vacsorát egy ültõ helyükben, fölállás és megszakítás nélkül kellett elfogyasztani. Imádkoztak, majd elsõ fogásként mézbe mártott fokhagymát és dióbelet ettek. Ennek gonoszûzõ célzata volt. A karácsonyi asztal elképzelhetetlen volt hal, bejgli, alma, dió nélkül. A kerek alma a családi összetartás, a dió a gazdagság szimbóluma. Vacsora után a ház asszonya egy almát annyi szeletre vágott, ahányan az asztalnál ültek, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család a következõ évben. Miklós Péter

10 10 CSALÁDI KÖR Szakítás a konzumkarácsonyok ürességével Vacsoránál mindig együtt ül asztalhoz a család A karácsonyt nemcsak az ajándékok, a gazdagon feldíszített fenyõfa, a finom ételek sokasága teheti széppé, hanem az igazi szeretet, az együvé tartozás semmivel sem pótolható érzése is. Sokan vallják, hogy az utóbbiak adják az ünnep igazi varázsát. Közéjük tartozik a katonatelepi Csány család is, ahol egy-egy közös étkezésnél heten ülik körül az asztalt: a szülõk és öt gyermekük. Magam is nagycsaládban nõttem fel, nyolcan vagyunk testvérek, és csodálatos emlékeket õrzök a gyerekkoromból mondta az édesapa, Csány Endre, aki a kecskeméti Piarista Gimnázium magyar-német szakos tanára. Pesten éltünk, de a legszebbek a Gyömrõn töltött nyarak voltak. A falubelieknek külön csapatot kellett szervezniük, amikor a Csány gyerekeket focimeccsre hívták ki. Mikor határozták el, hogy önök is nagycsaládot alapítanak? Abban biztosak voltunk, hogy sok gyereket szeretnénk, de számokról soha nem beszéltünk vette át a szót az édesanya, Csány Katalin. A ma már tizenöt éves Zsófi születése elõtt azért költöztünk Pestrõl Kecskemétre, hogy a fõvárosinál jobb, emberléptékû környezetet biztosíthassunk neki, és késõbb a testvéreinek. Eltelt egy-két év, amikor úgy döntöttünk, maradunk. Zsófi után érkezett Bálint, majd újabb két-két év múlva Juli és Ambrus. A karácsonyt sok éve már a közös ráhangolódás, készülõdés elõzi meg, amelynek éppúgy része a reggeli miséken való részvétel, mint diótörés, vagy a mézeskalácssütés. Két évvel ezelõtt azonban minden addiginál különlegesebbé vált a család számára a szeretet ünnepe. Feleségemmel úgy döntöttünk, hogy szakítunk az ajándékvásárlási láz rossz szokásával, a konzumkarácsonyok ürességével mesélte a családfõ. Elhatároztuk, hogy semmit nem teszünk a fa alá. Így is történt, és mégis tartalmas, gazdag ünnepünk lett. Késõbb mégis kiderült, hogy kaptunk ajándékot, méghozzá a lehetõ legcsodálatosabbat, egy ötödik gyermeket. Már az ünnepek idején volt bennünk valamilyen várakozás, amit nem tudtunk pontosan megfogalmazni. Január elején érkezett az elektronikus üzenet, hogy a kaposvári kórházban sorsára hagytak egy Down-kóros csecsemõt. Arra gondoltunk a feleségemmel, hogy talán valóban minket kerestek az üzenettel. Ugyanakkor kissé meg is ijedtünk a kihívástól. Amikor a gyerekeknek felvetettük a lehetõséget, lelkesedésüket látva egyértelmûvé vált, hogy miként döntsünk. A végsõ döntés napján (Lóránt napja volt) a vasárnapi misén Sámuel történetét olvastam fel, amelyben Isten szólongatja Sámuelt, aki csak lassan fogja fel, ki is szól hozzá. Így lett a kis jövevény neve végül Sámuel Lóránt. Csak késõbb tudtuk meg, hogy épp advent elsõ napján született: õ volt az, akire az elcsendesedés heteiben vártunk. Zsófi, Bálint, Juli és Ambrus azonnal befogadták, és ma már sokszor mondjuk, hogy kettõnknek van négy gyereke, és hatunknak még egy. ss Tizenegyen a karácsonyi asztal körül Kilencen otthon, ketten igazoltan távol Hogy Magyarországon napjainkban sokan, és egyre többen kényszerülnek messze a létminimum alatti öszszegbõl megélni, azt mindenki tudja. Arról viszont, hogy hány nagycsalád tengõdik szinte kilátástalan körülmények között, nem alkothatunk pontos képet. Elsõsorban azért nem, mert az emberek jelentõs része nem kürtöli világgá problémáit. Közéjük tartozik a hetényegyházi Putnoki Mihály is, aki feleségével kilenc gyermeket nevel. A tizenegy tagú család egy nyolcvan éve épült aprócska házban él a városrész fõutcáján. Mennyi pénzbõl kell gazdálkodniuk egy-egy hónapban? kérdeztük a családfõtõl. A GYES nem éri el az ötvenezer forintot, a családi pótlék százhetven ezer körül alakul, és ehhez jön az én fizetésem, ami többnyire alatta marad a százezernek mondta Putnoki Mihály. Ez azt jelenti, hogy alig több mint háromszázezer forintot kell beosztanunk. A kormány megszorító intézkedései tovább nehezítik a helyzetünket, pedig már semmit sem tudunk lefaragni a költségvetésünkbõl. Az öreg ház tetõszerkezete bármikor megroggyanhat, de nem tudjuk lecserélni, mert az legalább egymillió forintba kerülne. Ennek ellenére igyekszünk mindent elkövetni, hogy a gyerekek minél kevésbé érezzék meg anyagi nehézségeinket vette át a szót Putnoki Mihályné. A legnagyobb fiúnk már dolgozik, de azt kértük tõle, hogy a fizetését tegye félre, próbálja megalapozni a jövõjét. Így gyakorlatilag õt is mi tartjuk el. Szabolcs érettségi elõtt áll, utána õ is kenyérkereset után próbál nézni. Dávid, Máté, Ádám, Márk és Alexandra általános iskolás, Patrik és Fanni pedig óvodás. Egy-egy téli, vagy tavaszi felruházkodás több hónapig tart nálunk, mert egyszerre csak két-három gyereknek tudjuk megvenni a szükséges holmikat. Ilyen körülmények között hogyan készülnek a szeretet ünnepére? Valahogy mindig megoldottuk, hogy kerüljenek ajándékok a karácsonyfa alá. Minden kérést, kívánságot természetesen nem tudunk teljesíteni, de néha még nagyobb, kellemesebb is a meglepetés, ha nem azt kapják, amire számítottak. A gyerekek is mindig kitesznek magukért, saját készítésû ajándékokkal kedveskednek nekünk és a testvéreiknek is. Luxusra nem futja, de az ünnepi asztalon ott lesznek majd a hagyományos karácsonyi ételek, a halászlé, a töltött káposzta, és akad majd sütemény is. Az anyagiaknál fontosabb számunkra az egészség. A férjemmel húsz éve egy moziban sem voltunk, a gyerekek az iskolával jutnak el kirándulni, esetleg nyaralni. Sokan kérdezik, hogy miért kell ekkora család ilyen nehéz körülmények között. A férjemmel mi azt mondjuk, hogy ez egy csodálatos dolog. Ha csak egy nincs itthon közülük, már nem is olyan a hangulat. A nehéz anyagi körülmények között élõ család karácsonyi készülõdését, a Kecskeméti Lapok kiadójának közvetítésével a Fornetti Kft. tizenötezer forintos vásárlási utalvánnyal támogatta, amelyet a napokban adtak át. sipi

11 CSALÁDI KÖR 11 ASSZONY A TANYÁN, ASSZONY A TALPÁN! Mire eljön a gyertyagyújtás A Kecskeméti Lapok 1999-ben már foglalkozott egy ballószögi család mindennapjaival. Most nyolcév után visszatértünk, hogy megtudjuk mi történt. A negyvenhárom éves, ötgyermekes anya, az ezredfordulón még a Kisfaludy utcai szakszervezeti ház takarítónõje Kecskeméten. Férje, Tormási Imre Helvécia negyedszázadon át megbecsült sírásója ekkor már súlyosan beteg. Hamarosan magához is szólítja a Teremtõ. Az özvegy kétségbeesésében egy este ráborul a sertésól szélére és így fohászkodik: Istenem, segíts, hogy holnap kenyeret tudjak adni a gyerekeknek! Mintha csoda történne, másnap a postás megállítja a faluban: Erika, árvaellátásijáradéka érkezett, átveheti. Kimondhatatlanul megkönnyebbül. Ám ne gondoljuk, hogy az élet derekán járó anyának csupán a csoda lenne az egyetlen mentsvára. Tormási Imréné Barmos Erikának a ballószögi V. kerület 60-as számú tanyáján a hétköznapok küzdelmein keresztül vezet az útja az idei esztendõ gyertyagyújtásáig. Egymaga zsákol Keveset alszom és sokat vagyok talpon járja végig velem kis gazdaságát az özvegyasszony. A nap huszonnégy órájából négy-öt órára, ha lehunyom a szemem, így sokszor jutok a kimerülés szélére, de nem lazíthatok. Pisti fiam, aki idõnként még hazalátogat, na és a két kisebb, Mónika és Enikõ ad erõt a Jóisten mellett, hogy elviseljem a terheket. Ez az esztendõ keserves volt nekünk, gazdáknak. Annyira lement a sertés ára, hogy ennél tovább már nem is mehetett volna, ugyanakkor 8.6% 6.4% 85% Összes szavazat: 3038 a takarmány egyre többe kerül. Hetente tizenkét-tizennégyezer forintért vásárolok korpát, darát és kukoricát. A negyven kilogrammos zsákokat mivel a fiam napközben egy ácsnál dolgozik, egymagam húzom ki az autóból és cipelem a tárolóba. A pajzsmirigyemmel már be kellett volna feküdnöm a kórházba, de hogy tehetném? A tanyát és a még itthon élõ gyerekeket nem hagyhatom magukra. Fõállásban, az istállóban A tanya tetejét vörös lebenyû, rikácsoló pulykák szállják meg idõnként, mivel széles szárnyukkal ilyen magasra is képesek felröpülni. A baromfiudvarban még további ötven szárnyas: tyúkok, kakasok és libák. A disznóólból röfögõ sertések jönnek elõ, közülük kettõ már a karácsonyi és a szilveszteri jó falatokat adja. A tehénistállóban, ahol Erika HONLAPUNK ELÕZÕ HETI KÉRDÉSE: Igen, mert akkor valóban dübörgött a gazdaság, most meg már nem dübörög. Igen, Kóka számomra Gyurcsánnyal együtt a két leghitelesebb politikus. Nem, azt sem hiszem már el, amit kérdez. Nem marad el a sütés főzés Szenteste sem (az anya Enikővel) szinte fõállásban tevékenykedik, Kormosról, az egyik tejelõ tehénrõl újságoldalnyi történetet mesél el. Rövidre fogva, Kormos ellési bénulást kapott. Beszorult a feje a jászol alá és megmeredt mind a négy lába. Turai József állatorvos infúziós oldattal és bendõmozgató folyadékkal igyekezett segíteni rajta. Sikerült. A tehén talpraállt. A gazdaasszony telefonon jelezte az orvosnak: Doktor úr, a Kormi már eszik! Ön számára hiteles Kóka beismerése, hogy hiba volt dübörgõ gazdaságról beszélnie? E heti kérdésünk: Vár-e változást 2008-ban családja anyagi helyzetében? Szavazzon Ön is a hírportálon! Kit hová vezérelt a sors? A Kecskeméti Lapok 1999-ben már bemutatta a Tormási családhot. Akkor még élt a családfõ, a munkában sosem válogató, megbecsült sírásó. Szeretettel beszélt gyermekeirõl, akik mára már nem is egy, de legalább két fejjel magasabbak lettek. Erika cukrász Csepelen. Ott is él családjával, kormányõr férjével és négy éves Levente fiával. Az öccse, István voltozatlanul az ácsszakmában dolgozik. Piroska nyolc éve még rendõr szeretett volna lenni. Jelenleg biztonságiõr tanfolyamot végez és gyermeket nevel. Mónika anyjához hasonlóan szereti az állatokat és különösen a lovak vonzzák. A legkisebb, Enikõ óvodás. Helyes, szép kislány. Anyjától a gáztûzhely mellett sem tágít. Õ is kíváncsi rá, mi fõ a fazékban. Istvánnak mézes pálinka Abban pedig mármint a fazékban és a többi edényben lesz sok finom falat, mielõtt az éjféli misére szólít a harang. A gyerekek kedvence, a töltött káposzta sem hiányozhat majd az ünnepi asztalról. Bejgli és más cukrászsütemény, amennyi jólesik. István, az ács mézes barackpálinkát kap. A többi meglepetésrõl most inkább ne essen szó, majd a fa alatt kiderül Ami biztos: Tormásiné ezen a karácsonyon is sûrûn kinéz az istállóba, jószágait ilyenkor sem hagyja magukra. Kolh Antal

12 12 KÖZ-SZOLGÁLAT Alapítvány a katonatelepi fiatalokért Katonatelep folyamatosan gyarapodó lélekszámú városrész, ugyanakkor a fiataloknak nincs lehetõségük kulturált körülmények között, fedett helyen találkozniuk. Jó idõben, többnyire az óvoda melletti játszókertet veszik birtokukba, ezt viszont a környékben lakók sokszor nem nézik jó szemmel. Egy ifjúsági ház létrehozására és üzemeltetésére azonban jelenleg nincs elég pénze A Kecskemét-Katonatelepi Ifjúságért Alapítványnak, melyet 1999-ben hoztak létre és melynek kuratóriumi elnökéül Lázár Jánost választották. Igyekszünk segíteni az itt élõ fiatalok szabadidejének tartalmas eltöltésében. Felvállaltuk a már említett játszókert üzemeltetését, és társszervezõként veszünk részt a városrész hagyományos szüreti napjának megrendezésében. Tartjuk a kapcsolatot a Mathiász János Általános Iskolával is, ahol félévkor és tanév végén könyveket ajándékozunk a legjobban tanulóknak, sportolóknak. Az óvoda és iskola gyerekeinek rajzpályázatot hirdetünk meg, a legügyesebbeket itt is jutalmazzuk. Egyelõre egyszázalékos adófelajánlásokból és pályázati forrásokból próbálunk segíteni, olyan pályázati lehetõségre azonban eddig még nem akadtunk, amelybõl egy ifjúsági ház megépítésébe kezdhetnénk. Tudnak-e segíteni a szociálisan rászorulóknak? Tevékenységünk legújabb területe éppen erre irányul. A felsõoktatásban résztvevõk számára kiírt Bursa Hungarica pályázat mintájára mi is létrehoztunk egy támogatásirendszert, amelyet a helyi iskola elsõ igazgatójának emlékére Zsigmond Ferenc Ösztöndíj Pályázatnak neveztünk el. Idén írtuk ki elõször, és két akkor még nyolcadikos diák, Reszeli Soós Eszter és Sipos Pálma nyerte el a havi öt-ötezer forintos támogatást. Lázár Jánossal ellátogattunk az egyik kedvezményezett családhoz. Reszeli Soós András és felesége négy gyermeket nevelnek egy fizetésbõl, mivel a családanya jelenleg munkanélküli. Az alapítvány elnöke (középen) gyakran látogatja meg a civil szervezet által támogatottakat Ez az összeg is sokat jelent számunkra mondta Reszeli Soós András. Bár a pénzt teljes egészében Eszter kapja meg, a család gazdálkodását is segíti vele, mert értelmes célokra fordítja. A nehéz anyagi körülmények között élõ família karácsonyi készülõdését, a Kecskeméti Lapok kiadójának közvetítésével a Fornetti Kft. tizenötezer forintos vásárlási utalvánnyal támogatta, amelyet a napokban adtak át Reszeli Soóséknak. sipi Tegyünk a karácsonyi depresszió ellen! A karácsonyi idõszakban jelentkezõ depressziós jellegû tünetegyüttest a szakma két kategóriakörben jelöli meg. Az egyik az úgynevezett téli depresszió. A nappalok rövidülésébõl, illetve az alacsony napállásból és magasabb páratartalom miatti szórt sugárzásból következõen fokozatosan csökken a szemünkbe jutó fény menynyisége egészen a decemberi ig a téli napforduló idejéig. Ennek következtében az erre érzékeny embereknél kialakulhat egy hangulattalan állapot, aminek a depresszióra emlékeztetõ tünetei vannak: alvászavar, koncentrációgyengeség, szellemi és fizikai fáradékonyság, aktivitáscsökkenés. A másik depressziókategória inkább lelki eredetû. Jelentkezését sok az ünnepkörrel kapcsolatba hozható tényezõ befolyásolja. Az okokról és a megelõzés lehetõségeirõl Szûcs Attila professzort, a Magyar Pszichiátriai Társaság korábbi elnökét kérdeztük. A téli napforduló környéke a legtöbb vallásban és kultúrában fontos idõpont volt mondja Szûcs Attila. A kapcsolódó ideológiák nyilván azon alapulnak, hogy a téli napforduló idejétõl napról napra egyre több és több fénysugár Áldás jut le a földre az emberekhez. Az erre való adventi felkészülés is arról szól, hogy ennek ígéretével viseljük el a még hátralévõ napokat, s megtisztítsuk a lelkünket a ránktörõ fény befogadására. S itt következhet be egy kóros pszichés elváltozás azoknak az embereknek a számára, akiknek ez nem sikerül. A karácsonyinak mondott depreszszió azt jelzi, hogy sajnálatosan egy olyan társadalmat építettünk fel, amely farkastörvények szerint mûködik, kizsigerel bennünket, s nem engedi, hogy év végén, a lelki kiengedés és lassú feltöltõdés idõszakában ennek a belsõ szükségletünknek megfelelõen alakítsuk a mindennapjainkat. Mi az, ami fokozott fizikai és pszichés terhet ró az emberekre? Sokan azt gondolják, az az ünnep, hogy jót eszünk és iszunk, s olyan rokonokkal töltjük az idõt, akikkel az évközbeni kapcsolatunk minõsége olyan sekélyes, hogy annál már egy jól karbantartott munkahelyi kapcsolat is nagyságrendekkel magasabb szinten áll. A lelkiismeretfurdalással terhelt kapcsolatok velejárója egyébként az is, hogy tárgyiasult formában dologi ajándékokkal próbálják meg sokan kapcsolatuk hiányosságait kompenzálni. Frusztrációt okoz még, hogy miközben ez az ünnep a szeretetrõl szól, az emberek igen nagy részének disszonáns az élete, s ebben a felfokozott, szeretetváró hangulatban ez még inkább érzõdik. Mivel elõzhetõ meg mindez? Karácsonytól, újévtõl függetlenül az embernek meg kell próbálni normális léptékben élni az életét és mentesülni a sajtóból, hirdetésekbõl felé áramló, tömegpszichózisnak mondható nyomás alól. Az önálló identitással bíró embereknek ez könnyebben sikerül. Az önazonosság pedig fejleszthetõ azáltal, ha az embernek énképébe beépíthetõ visszajelzései vannak, vagyis egész évben sok arra érdemes kapcsolatot ápol. kada

13 KÖZ-SZOLGÁLAT 13 KOPASZ ZSOLT SIKERESNEK ÍTÉLI A KECSKEMÉTI VÁDHATÓSÁG MUNKÁJÁT Nyolcezer ügy az ügyészi mérleg Évrõl évre több befejezett nyomozás irata érkezik a Kecskeméti Városi Ügyészségre. Többek között errõl is szólt a városi vádhatóság elsõ embere, Kopasz Zsolt vezetõügyész, amikor az elmúlt tizenkét hónap értékelésére kérte a Kecskeméti Lapok. Az idén öt-hat százalékkal több befejezett nyomozás ügyében intézkedtünk. Az elõzõ évhez képest, ez 2007-ben összesen körülbelül hétezer-hétezerezerötszáz bûnügyet jelentett. Továbbra is a korábbi esztendõk gyakorlatát követjük: a törvényi feltételek megléte esetén igyekszünk minél gyorsabban bíróság elé állítani az elkövetõket, illetve minél gyorsabban befejezni a büntetõeljárásokat. Ebben jelentõs segítség számunkra az úgynevezett gyorsító csomag, amibe beletartozik a bíróság elé állítás és a tárgyalás mellõzése, a vádemelés elhalasztása, legújabban pedig január 1-jétõl alkalmazva a közvetítõ eljárás. Összességében körülbelül ugyanazokat az eredményeket tudjuk hozni, mint az igen jól sikerült tavalyi évben. Nõ a bûncselekmények száma Minek tudható be a bûnügyek számának imént említett, folyamatos gyarapodása? Nem vagyunk hivatottak arra, hogy kriminológiai vagy szociológiai tárgyú vizsgálatokat folytassunk. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy a gyarapodás azért is érdekes, mert az év közepén hatályba lépõ módosítás szerint a vagyon elleni bûncselekményeknél a bûncselekményi értékhatár tízezerrõl húszezer forintra nõtt. Ebbõl elvileg az következhetne, hogy az úgynevezett kisebb tárgyi súlyú cselekmények csökkennek. Ennek ellenére tapasztaljuk ezt a növekedést. Hogy ennek mi a magyarázata, az egy hosszabb elemzést igényelne. Milyen típusú bûncselekmények száma növekedett erõteljesebben? A hozzánk kerülõ ügyek mintegy nyolcvan százalékát a vagyon elleni bûncselekmények teszik ki. Ehhez társulnak még testi épség elleni, a gazdasági és a közlekedési bûncselekmények. Minden területen tapasztalható növekedés, ez azonban a közlekedési bûncselekmények esetében a legdinamikusabb, illetve az átlagosnál erõteljesebben emelkedett a vagyon elleni erõszakos bûncselekmények száma is. Mit tudhatunk az év egyik kiemelkedõ jelentõségû, a közvéleményt erõteljesen foglalkoztató a Németországból a megyébe szállított, és illegális lerakott hulladékok ügyérõl? Errõl pillanatnyilag annyit áll módomban mondani, hogy a nyomozó hatóság vádemelési javaslattal megküldte az iratokat az ügyészségre. A nyomozás iratainak feldolgozása folyamatban van, és várhatóan még ebben az évben megtörténik a vádemelés. Csak a vádirat benyújtása után adhatunk részletesebb tájékoztatást. Nagy horderejû ügyek Egy másik nagy horderejû ügy volt a maffiaper, aminek vizsgálatában szintén részt vett a városi ügyészség. A maffiaper ami kissé szerencsétlen elnevezése ennek a büntetõügynek októberben a Legfelsõbb Bíróságon, a felülvizsgálati kérelmek elutasításával véglegesen befejezõdött. Jogtörténeti szempontból mindenféleképpen unikumnak számító ügyrõl van szó, hiszen ilyen fajsúlyú vádlotti körrel szemben magyar bíróság még nem állapított meg bûnszervezetben történõ elkövetést. Úgy gondolom, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítéletében foglaltak iránymutatónak tekinthetõk a magyar bírói gyakorlatban. Lényegében az eljárás folyamán az történt, hogy a megyei bíróság ítéletében rögzített jogi álláspontokat osztották a felsõ bírói fórumok a Szegedi Ítélõtábla és a Legfelsõbb Bíróság is. Ez kriminalisztikai szempontból egyedülálló jogi esemény. Zuschlag János szocialista politikust és több társát bûnszervezetben elkövetett csalással vádolják. Részt vesznek-e a vizsgálatban? Érintettek vagyunk az ügyben, de mivel folyamatban lévõ nyomozásról van szó, errõl nem áll módomban tájékoztatást adni. Amikor a nyomozás befejezõdik, és az érdemi ügyészi intézkedés elkészül, az idevonatkozó rendelkezések alapján kap részletes tájékoztatást a sajtó. A nyomozati határidõt március 19-ig hosszabbította meg a Legfõbb Ügyészség, azt pedig hogy lehetséges és szükséges-e további hosszabbítás, jelenleg még nem lehet megmondani. Kopasz Zsolt a Kecskeméti Városi Ügyészség vezetőügyésze Feltétlen kooperáció Milyen feltételekkel rendelkeznek a folyamatosan gyarapodó munkához? A tárgyi feltételeink kiválóak. Bõ két évvel ezelõtt költöztünk be az új épületbe, ahol a Kecskeméti Városi Ügyészség és a Kecskeméti Nyomozóügyészség kap helyet. A kollégák kiváló munkakörülmények között, megfelelõ számítógépes háttérrel tudnak dolgozni. A vezetõk persze általában azt szokták mondani, hogy nincs elegendõ ügyész és ügyészségi alkalmazott. Én is úgy gondolom, hogy jó lenne, ha többen teljesítenénk szolgálatot, de így sem vagyunk elégedetlenek. Hogy értékeli együttmûködésüket a rendõrséggel? A július 1-én hatályba lépett büntetõeljárási törvény szerint az ügyész a nyomozás ura. Ez viszont nem mûködhet másképpen, csak ha szoros kapcsolat van a nyomozóhatóság és az ügyészség között. Az ügyészség munkája nem létezhetne magas színvonalú rendõrségi munka nélkül. A rendõrséggel, mint általános hatáskörû nyomozó hatósággal a kapcsolattartás napi szintû, vezetõi és elõadói szinten egyaránt. A rendõrség, a nyomozó hatóság és az ügyészség közötti korrekt, egymásra támaszkodó munkakapcsolat nélkülözhetetlen. Úgy értékelem, hogy Kecskeméten ez adott. A siker záloga Milyen tervekkel, elképzelésekkel kezdik majd a következõ évet? Azt az irányt, hogy a nyomozásokat a rendõrséggel szorosan együttmûködve már a kezdetektõl fogva megpróbáljuk az irányításunk alatt tartani, jövõre is követnünk kell. Ez ugyanis alapvetõ záloga a büntetõeljárások gyors befejezésnek. Senkinek sem érdeke, hogy az eljárások évekig elhúzódjanak. Nem érdekük a sértetteknek, akik a leginkább érintett, szenvedõ alanyai a büntetõügyeknek, de nem érdekük a terhelteknek sem, mert büntetõeljárás hatása alatt állni súlyos következményekkel is járhat számukra. Nem érdekük továbbá az állampolgároknak sem, hogy idõben elhúzódó eljárások terheljék a város igazságszolgáltatását. Értékelésében pozitív képet festett az ügyészség munkájáról, de van-e olyan terület, ahol javítani, változtatni szeretnének? Azt gondolom, hogy amin mindenképpen változtatni kellene, azon nem tudunk. Jó lenne, ha kevesebb bûnügy érkezne hozzánk, az ugyanis elmélyültebb szakmai munkát tenne lehetõvé. Az esetszám csökkenésére azonban a már említett tendenciák miatt egyelõre nem látok esélyt. Minket rendkívül szigorú határidõk kötnek, és a városi ügyészségre jellemzõ, hogy a Büntetõeljárási törvényben meghatározott határidõket az ügyek kilencvennyolc százalékában tartani tudjuk. Ez kizárólag annak köszönhetõ, hogy egy jól felkészült, fiatal, szakmailag és emberileg elhivatott csapat dolgozik nálunk, melynek tagjai nem riadnak vissza a napi nyolc órán túli, illetve hétvégi munkavégzéstõl sem. Haág Zalán Sipiczki Sándor

14 14 ÜNNEPLÕ IDÉN TRENDI A PINK, AZ EZÜST ÉS A FEKETE MÛFENYÕ - DE VAN AMI SOKKAL MEGHITTEBB Karácsony örökzöld ruhája A karácsonyfa állítás talán az egyik legszebb és leglátványosabb szokás, enélkül ma már el sem tudnánk képzelni az ünnepet. A fenyõ friss gyantaillata, a csillogó gömbök, füzérek, a táncoló gyertyaláng látványa örömmel tölti el a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A legenda szerint Luther Márton díszített fel elõször egy fenyõt gyermekeinek karácsony napján, Jézus tiszteletére a hivatalos írásos emlékek szerint a 17. században terjedt el ez a német eredetû szokás. Jézus Krisztus családfája 1605-bõl származik az a jegyzet, amelyben egy strasbourgi polgár a városban elterjedt fenyõdíszítési szokásról számol be, akkoriban gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal, édességekkel ékítették a fát. Annak, hogy éppen ezt az örökzöld növényt választották, egyrészt a népi hagyományban, másrészt a Bibliában kereshetjük az okát. A karácsonyfa a Szentírás egyes magyarázói szerint Jézus családfáját is jelképezi, mások a bibliai tudás fájával azonosítják, hiszen Szenteste az elsõ emberpár, Megnyitásának egyéves évfordulóját ünnepli a napokban a Raiffeisen Bank második, Kossuth téri fiókja, amely szintén teljes körû szolgáltatásokkal várja a lakossági és a vállalati ügyfeleket, ezen kívül itt is napi huszonnégy órában önkiszolgáló terminál és ATM automata segítségével intézhetik pénzügyeiket. Az ünnepi alkalomból Fellegi András fiókvezetõ tájékoztatta lapunkat az elmúlt év tapasztalatairól. Az elsõ évünk teljes mértékben terveinknek és várakozásainknak megfelelõen alakult, mondta az igazgató így nagy várakozással tekintek a 2008-as esztendõ elé. A fiók egyéves mûködésének eredményeként csaknem hétszáz lakossági és ötven vállalati ügyféllel büszkélkedünk. Fõ profilként a lakossági és mikrovállalati ügyfélkör kiszolgálását jelöltük meg, de társasházi számlavezetéssel és lízingigények megoldásával is állunk tisztelt ügyfeleink rendelkezésére. A Raiffeisen Bank részére történõ hitelközvetítõi tevékenység pedig egyre jelentõsebb méreteket ölt. A Raiffeisen Bank 1992-ben kezdte fiókhálózatának kiépítését, amely az idei év végére eléri a százharmincöt fiókot, és ban további huszonöt fiók megnyitása várható. A fiókhálózat bõvülésének valamint természetesen az innovatív és széleskörû fogyasztói igényeket kielégítõ termékkörnek köszönhetõen a Raiffeisen Bank a napokban köszönthette ötszázezredik lakossági ügyfelét. A Bank Kecskeméti régiója dinamikus fejlõdést mutat: a teljes hitelállomány 2007 novemberére harmincegy százalékkal nõtt az elmúlt év végi állományhoz képest. A lakossági hitelek jelentõs, kilencvennégy százalékos növekedést mutattak, mellyel a régió lakossági hitelállománya ben meghaladta a 24 milliárd forintot. Nem maradt el a betéti állomány növekedése sem: harminchat százalékos emelkedés Ádám és Éva napjára esik. Magyarországon csak a múlt század második felében, a bécsi udvar ösztönzésére vált ismertté a fenyõfa feldíszítésének szokása, az elsõt Brunsvick Teréz martonvásári grófnõ állította 1824 karácsonyán. A nemesi családok hamarosan követték a példáját, míg a polgári, illetve paraszti otthonokban késõbb egyes falvakban csak 1945 után honosodott meg a zöld karácsony. Brunsvik grófnõ még almát, diót, házilag készített mézeskalácsot tett a fenyõfára, az üvegdíszek és a szaloncukor a 19. század második felében lettek igazán népszerûek. Harmóniában az otthonnal Rég elmúltak azok az idõk, amikor bármilyen csiricsáré díszt és égõsort fel lehetett akasztani az ágakra, hogy minél tarkább, szemet kápráztatóbb legyen a fenyõ. A design szakemberei minden évben felhívják a figyelmünket az aktuális karácsonyfa divatra, idén állítólag a fehér, a fekete, az ezüst és a pink színû mûfenyõ a trendi. Ám biztos vagyok abban, hogy velem együtt többségben vannak, akik a valódi luc- vagy normann fenyõhöz ragaszkodnak, így ezek felöltöztetéséhez kínálunk néhány praktikus, ízléses ötletet. Karácsonyfánk akkor mutat a legszebben, ha mérete és díszei har- Két Raiffeisen-fiók várja az ügyfeleket Kecskeméten mutatkozott 2007 elsõ tizenegy hónapjában. Ennek oka valószínûleg, hogy a Raiffeisen Bank az igények széles skáláját kielégítõ, folyamatosan bõvülõ, fejlõdõ termékpalettával várja lakossági ügyfeleit, és kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a kis- és középvállalkozások számára is gyors, egyszerû, a napi bankhasználati szokásaikhoz igazodó szolgáltatásokat nyújtson, legyen szó számlavezetésrõl, hitelkonstrukciókról vagy bármely egyéb banki termékrõl. A Raiffeisen Bank országos támogatási és adományozási tevékenysége mellett a Kecskeméti Régió és fiókjai szerepet vállalnak a települések egészségügyi, kulturális- és sportéletének támogatásában is. Az idei évben többek között a kecskeméti Városházi Esték, az UNIV- ER kosárlabdacsapata, a Hírös Vizilabda Sport Egyesület és a Kecskeméti TE labdarúgó egyesület részesültek a Bank támogatásában. A Raiffeisen Bank kecskeméti régiója támogatásával hozzájárult a Kecskeméti Nyári Fesztivál keretén belül megrendezett Al di Meola koncert sikeréhez is.

15 ÜNNEPLÕ 15 móniában vannak otthonunk stílusával. Amennyiben lakásunk berendezési tárgyai és bútorai klasszikusak, a mézeskalácsból, szárított gyümölcsökbõl, illetve szalmából készült díszek, illetve az arany-piros színkombináció telitalálat lehet. Divat a bézs, a rózsaszín és a sötétbarna Ha modern stílusú, markáns falszínekkel gazdagított szobába állítjuk a karácsonyfát, akkor hasonló árnyalatú, lehetõleg egyszínû díszeket válasszunk ilyenkor játékos megoldás lehet, ha az azonos színû díszekbõl matt és csillogó változatot is felteszünk a fára. Akik a hidegebb színeket kedvelik inkább, kék, ezüst és fehér gömbökkel, valamint füzérekkel ékesíthetik a fenyõt. Emellett idén a bézs, a rózsaszín és a sötétbarna díszek is divatosnak számítanak. Nagyon látványos, finom és egyben olcsó megoldás, ha a díszekkel megegyezõ színû szalagot vásárolunk, és kis masnikká formázva kötjük fel õket a fára. Még egy érdekesség: az utóbbi években már nem szokás felkötni a szaloncukrot, így nem rondítják el néhány nap múltán az üres, összegyûrt csomagolópapírok az ágakat. Ehelyett szép tálban a fenyõ alá tehetjük az édességet. Last minute ajándékötletek Pár nap múlva itt az ünnep, és még nem vett ajándékot? Vagy egyszerûen csak valami újdonsággal állna elõ? Sokszor nehéz kitalálni, minek örülnének legjobban szeretteink, ám ha olyasmivel ajándékozzuk meg õket, amit magunk készítettünk, biztosan sikert aratunk. A fûszeres, karácsonyi teakeveréket könnyen elkészíthetjük, és egy mutatós üvegcsébe töltjük. Nem kell más hozzá, csak száz gramm szálas, jó minõségû fekete vagy vörös tea, egy vaníliarúd, két fahéjrúd, hat-nyolc szem szegfûszeg és pár szem koriandermag. A vaníliát és a fahéjat kisebb részekre tördeljük, majd összekeverjük a többi összetevõvel, és az üvegcsébe töltjük. Merített papírból kis címkét is készíthetünk hozzá, az üveget alkoholos filccel, üvegfestékkel is dekorálhatjuk. Akinek jó a kézügyessége, vidám karácsonyi hûtõmágneseket is készíthet a hobbiboltokban a levegõn száradó gyurma, és minden más kellék beszerezhetõ. Kincsekre is lelhetünk De azokat sem hagyjuk cserben, akik inkább megvásárolnák, mint elkészítenék az ajándékot. Sokféle esztétikus karácsonyi mécsestartó közül válogathatunk a vásárokban. A hölgyeknek több kozmetikai cég kínál elõre csomagolt szetteket, az urak pedig mindig szívesen fogadják a minõségi bort és a röviditalokat. Jó hír az is, hogy több nagy ruházati üzletben már megkezdõdtek a leárazások, ha a méretet és az ízlést ismerjük, ezekben is kincsekre lelhetünk az ünnep elõtti utolsó napokban. Bera Linda Programajánló december január 1. Az utolsó közös adventi gyertyagyújtásra kerül sor december 22-én, szombaton 17 órakor a Fõtéren felállított koszorúnál. A negyedik gyertyát Sárközy István alpolgármester gyújtja meg, karácsonyi köszöntõt mond Zombor Gábor polgármester. A Jézus születése címû evangélikus játékot az SOS Gyermekfalu lakói, a Móricz Zsigmond ÁMK növendékei és a Keresztény Ifjúsági Egyesület tagjai mutatják be. Az adventi gondolatokat Kiss János evangélikus lelkész mondja el. Betlehemes játékot mutat be december 20-án, 17 órakor a Belvárosi Általános Iskola Vörösmarty Mihály Tagiskolájának színjátszó csoportja, az elõadás helyszíne a fõtéri színpad. Karácsonyi táncházra hívnak december 21-én, 17 órától minden felnõttet és gyermeket, akik szívesen megismernék a Kiskunság népszokásait, táncait. Lesz Aprók Tánca, Csutri bál, felnõtt táncház, és táncbemutató is a mûvelõdési központban. Idén is megrendezi a téli napforduló ünnepét az Égi Csodaszarvas Hagyományõrzõ Egyesület. A program december 22-én, 14 óra 30 perckor lovas felvonulással veszi kezdetét az Izsáki út végétõl a városközpontig, majd 18 órától a Fõtéren felállított jurtánál táltos szertartást mutatnak be tûzgyújtással, fehér lóval, újévi fogadalmakkal. A karácsonyi készülõdéshez mézeskalács-sütéssel, gyertyamártogatással járulhatnak hozzá a gyerekek a Szórakaténusz kézmûves foglalkozásán, a táncos lábúak pedig Andó Ilona vezetésével, a Hegedûs Együttes élõ zenéjére sajátíthatják el a lépéseket az Aprók Táncán, december 22- én, 15 óra 30 perctõl. A régi és modern hangzásokat, illetve hangszereket egyedi módon ötvözõ Úzgin Üver együttes ad koncertet december 23-án, vasárnap 17 órakor a Fõtéren. A hagyományokhoz híven pásztorjátékot mutatnak be a gyerekek és fiatalok december 24-én, 15 órakor a Nagytemplomban. Ha kíváncsi arra, milyenek lehettek az adventek és karácsonyok egykor, a megyei könyvtár Helyismereti Gyûjteményében régi sajtókiadványok segítségével megtudhatja. Az ingyenes kiállítás december végéig látogatható. Konfetti-parti lesz óévbúcsúztató játszóházzal, kézmûves délutánnal, gyümölcsbólé készítéssel, a Dió-Duó Fotó: Bahget Iszkander koncertjével és sok tánccal december 28-án, pénteken 15 órától az Ifjúsági Otthonban. Szilveszteri álarckészítésre várnak minden családot december 29-én óráig, illetve 14 óra 30 perctõl a Szórakaténusz Játékmúzeumban. December 30-án 10 órától pedig óévzáró társasjáték-napot rendeznek ugyanitt amíg a fiatal szülõk játszanak, csemetéiket kézmûves foglalkozás várja. Idén is lesz Fõtéri Szilveszter, december 31-én óráig. Az óévbúcsúztató mulatságon fellép többek között a tini sztár Lola, lesz táncbemutató és nem marad el a látványos tûzijáték sem. Évek óta népszerû és kiemelkedõ társasági esemény Kecskeméten is az újévi koncert. A színházban január 1-jén, 19 órakor kezdõdõ hangversenyen közremûködik Miklósa Erika, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és a Kecskemét Táncegyüttes. Karácsonyi partit rendeznek italakcióval, és a jól ismert házigazda DJkel december 22-én a Club Jamaicában. December 29-én Bacardi-esttel, december 31-én pedig feledhetetlen szilveszteri megapartival várnak minden fiatalt.

16 16 ÜNNEPLÕ BERAGYOGJÁK, MELEGSÉGGEL TÖLTIK EL OTTHONUNKAT, LELKÜNKET Lisztbõl, mézbõl gyúrt szeretet A mézeskalács tápláló, tartós és finom. S bármennyire is hihetetlennek tûnik, egyik legõsibb eledelünk. Állítólag már az ókori görögök is ismerték. Õk még halottaik szájába is mézeskalácsot dugtak útravalóul. A nádból, illetve a répából készült cukor elterjedése elõtt a méz volt az emberiség egyetlen édesítõszere. Mivel akkortájt a méz drága volt, mézeskalácsot csak a nagyobb ünnepekkor készítettek. Akkor is többnyire a kiváltságosak asztalára jutott belõle. A rómaiak, majd késõbb a kontinenst széltében-hoszszában bebarangoló kereskedõk révén a mézeskalács idõvel egész Európában ismert és népszerû ajándékká vált. A középkorban eleinte szerzetesek foglalkoztak különbözõ vallásos tárgyú mézeskalács-figurák készítésével. Süssünk mézeskalácsot! Késõbb mézesbábos céhek alakultak, amelyek már nagy hangsúlyt helyeztek a figurák díszítésére. Az évszázadok során sajátos motívumrendszer alakult ki a mézes sütemények alkalmi díszítésére, melyek határozottan eltértek minden más ornamentikától. A cukor megjelenésével a mézeskalács megszûnt a gazdagok kiváltsága lenni, s hamarosan a vásárok, búcsúk kedvelt ajándéktárgyává vált. A szaggató formák többnyire a megfelelõ formájúra hajtott fémlemezbõl készültek, de ismertek és a mai napig használatosak az úgynevezett ütõfák is, melyekbe a kívánt alak negatívja van belefaragva. A sütemény felületére aztán tojáshabbal különféle mintákat rajzoltak (írókáztak). De gyakran alkalmaztak piros festéket, kakaót, különféle magvakat és egyéb díszítõ elemeket. Mintázás elõtt a már megsült tésztát tojásfehérjével vonták be, Ilyenkor, az adventi idõszakban elõkerülnek a formák és egyéb kellékek: 0,5 kg méz, 1,20 kg liszt, 20 dkg porcukor, 6 tojás, kevéske zsír vagy margarin, egy tál, amelyben az egészet jól összegyúrjuk, majd deszkán a megfelelõ vastagságúra nyújtjuk. A tészta hidegen rendkívül jól alakítható, melegen viszont ragacsossá válik. Kiszaggatjuk vagy kivágjuk a formákat, és vékonyan kizsírozott, kilisztezett tepsibe rakjuk. Közepesen forró sütõben sütjük. A kisütött formák felületét cukormázzal díszíthetjük. Az ajándékozásra szánt mézeskalácsot célszerû celofánba csomagolni. Zrínyi Istvánné szívesen adja át tudását a legkisebbeknek is hogy fényes legyen. S bár a mézeskalácsok az elmúlt fél évszázad alatt sokat veszítettek népszerûségükbõl, még ma is jó néhányan ûzik az apáról fiúra szálló õsi szakmát. Mi több, néhányuk egyenesen mûvészi szintre emelte a mézes sütemények készítését. A különleges receptek egy része idõközben elkallódott, ám a mézeskalács-készítés a legtöbb háziaszszony számára ma sem jelent különösebb megpróbáltatást. A karácsonyi mézesek napjainkban is hozzátartoznak az ünnep illatához, hangulatához. Akár kedveskedni akarunk vele, akár a karácsonyfára szánjuk, az illatos mézeskalács készítése egész évre szóló szeretetélményt ad, úgy a készítõjének, mint a megajándékozottnak. Ez az érzés ösztönzi Zrínyi Istvánnét is, aki tizenhárom éve készíti fáradhatatlanul a szebbnél szebb mézeskalács-figuráit. Szász A. Csuhéból font remekmûvek A csuhéfonás sokadik újjászületését éli napjainkban. Ismét divatba jöttek a csuhétáskák, a karácsonyfák ágain himbálózó angyalkák, a feldíszített fenyõk alatt díszelgõ betlehemek. A seprûkészítéshez, kukoricamorzsoláshoz hasonlóan, a csuhéfonás eredetileg kifejezetten a hosszú téli esték elfoglaltsága volt. Alapanyagát, a kukoricacsöveket közvetlenül körülölelõ, finom háncslevelek adták, melyeket alkalmasint kénnel fehérítettek. A falusiak az õszi betakarítás utáni kukoricafosztáskor különválogatták a megfelelõ kukoricacsuhét, a napon megszárították, kötegelték, madzagra fûzték és száraz, levegõs helyre, többnyire a csûrök mennyezetére akasztották, nehogy megpenészedjen. Feldolgozás elõtt, a kiszáradt csuhét megnedvesítették és csíkokra tépték. Oktatók híján az emberek egymástól lesték el a csuhézás fortélyait. A csuhéfonás ugyanakkor közösségi élmény is volt. Általában tizen-tizenöten jöttek össze egy-egy háznál, s míg a kezük dolgozott, folyt az adomázás, beszélgetés, s miközben a felnõttek a használati eszközöket fonták, a gyerekek angyalokat, pásztorokat, babákat, különbözõ állatokat készítettek csuhéból, maguknak vagy testvéreiknek, barátaiknak. Néhány évtizede a kukoricacsuhé megmunkálásának még nagy hagyományai voltak Magyarországon és a Kárpát-medencében. A kukoricakombájnok megjelenése azonban egy csapásra megfoszt o t t a alapanyagától az õsi foglalkozás mûvelõit. Napjainkban egyre nehezebb jó minõségû kukoricaháncsot beszerezni, mivel alig találni olyan gazdát, aki kézzel szedi le a kukoricáját. Minél nehezebb az alapanyag beszerzése, annál nagyobb az érdeklõdés a csuhéból készült tárgyak iránt. Egyre több ember tanulja meg értékelni a természetes alapanyagokból készített dolgokat. Szentestén a karácsonyfa alá helyezett csuhéból készített angyalok, pásztorok, a Szent Család és a betlehemi istállót benépesítõ állatok látványa beragyogja, melegséggel tölti el otthonunkat, lelkünket. A csuhéfonás csínját-bínját a néhány évtizede még a legtöbb falusi ember ismerte. Bár legtöbbjük magával vitte a sírba tudását, néhány lelkes és tenni akaró hagyományõrzõ révén az õsi szakma ma is él. SZ. A.

17 ÜNNEPLÕ 17 Mi kerüljön az ünnepi asztalra? Az ünnepi étkezéseknek mindig különleges hangulata van különösen igaz ez karácsonyra. A család együtt ül asztalhoz, a finom fogások mellett a beszélgetésre is jut idõ, és nem csupán az ételeknek, de a terítésnek is megadjuk a módját. Karácsonyi menünket a Kisbugaci Étterem mesterszakácsa készítette el, és jó szívvel ajánlja minden háziasszonynak. Erõleves fürjtojással Marhahúsból a szokott módon, sok zöldséggel fõzzünk erõlevest. Ha elkészült, szûrjük le a levét. Személyenként egy-egy fürjtojást fõzzünk, majd tisztítsunk meg, és ezzel együtt tálaljuk az elsõ fogást. Pulykasült grillezett gyümölcsökkel A karácsonyi pulyka mindenki kedvence. Bár hosszú ideig sül, az elõkészületekkel nem kell sokat bajlódni, az íze pedig magáért beszél. A megtisztított, egész pulykát alaposan megmossunk, majd a sütés elõtt legalább 4-5 órával kenjük be a húst kívülbelül szárnyas fûszerkeverékkel. Gazdagon spékeljük meg füstölt szalonnával így kevésbé lesz száraz és ízlés szerint fokhagymával is, majd tegyük tepsibe, és fokon süssük készre. Ez a pulyka nagyságától függõen 3-4 órát vesz igénybe. Amikor már majdnem kész, a tûzhelyen grillserpenyõben kevés vajat vagy olíva olajat aláöntve grillezzünk karikára vágott gyümölcsszeleteket almát, ananászt, körtét és banánt. A húst és a grillezett gyümölcsöket tálaljuk, saláta-levelekkel citrusfélékkel és aszalt szilvával díszítve. Gundel palacsinta A könnyû húsétel után egy könynyû desszert dukál. A Gundel palacsinta tökéletes választás, amelynek töltelékét, illetve csokoládéöntetét ízlésünk szerint gazdagíthatjuk. Hozzávalók (12 palacsintához): A tésztához: 20 dkg liszt, 2 tojás, fél liter tej, fél dl olaj A töltelékhez: 1liter tej, 12 dkg darált dió, 12 dkg cukor, 5 dkg mazsola, 5 dkg mazsola, fél citrom reszelt héja, 1-2 dl rum A csokoládéöntethez: 4 tojássárgája, 1 kávéskanál liszt, másfél dl tejszín, 10 dkg étcsokoládé, 1 evõkanál porcukor, Elkészítése: Elõkészítésként a mazsolát vízzel leöblítjük, lecsepegtetjük és egy kevés rumba áztatjuk, az étcsokoládét lereszeljük. A tésztához valókat összekeverjük, egy kicsit állni hagyjuk, majd szép nagy palacsintákat sütünk belõle. A töltelékhez a tejet a cukorral együtt felforraljuk. Ezután hozzáadjuk a darált diót, a reszelt citromhéjat, és mérsékelt tûzön pár percig fõzzük. Ízletesebb, ha õrölt fahéjat is adunk hozzá. Majd hagyjuk kihûlni, csak azután keverjük hozzá a rumtól lecsepegtetett mazsolát. A palacsintákat megtöltjük a töltelékkel, és háromszög alakúra összehajtjuk. Tûzálló tálra rendezzük, és betesszük a sütõbe, hogy átforrósodjanak. A csokoládéöntethez a tojássárgáját elkeverjük a liszttel és a tejszínnel. Hozzáadjuk a reszelt csokoládét, a cukrot, és állandóan kevergetve mártássûrûségûre fõzzük. Tálaláskor a palacsintákat tányérra rendezzük, a csokoládéöntetet az egyik oldalára kanalazzuk és durvára darált dióval, kevés porcukorral díszítjük. Látványosabb a desszertünk, ha tálaláskor egy kevés rumot a tányér szélére öntünk és meggyújtjuk. Hagyjuk leégni, csak utána lásunk hozzá a finomság elfogyasztásához. Jó étvágyat! Nyitva tartás: H-Szo.: ig, V.: ig Ez nem vicc? Jogsi havi Ft-ért? Igen! AUTÓS-MOTOROS ISKOLA A belvárosban, a nagyposta mellett Csányi J. krt. 4., fszt. (bejárat a Fordan biliárdszalon mellett) Tanfolyam indul: 2008 január 7-én, hétfõn január 9-én, szerdán január 12-én, szombaton 9.00 Tel: 20/ / Nytsz: /AL-457 Kamionok, autóbuszok, személygépkocsik javítása Mûszaki vizsgára felkészítés, vizsgáztatás Autó Univerzál Jármûjavító, Kereskedelmi, Szolgáltató Kft. Kecskemét, Csáktornyai u (5. sz. fõút mellett) Tel.: 76/ , fax: 76/ autouniverzal@t-online.hu, Minden típusú szervizmunka Környezetvédelmi vizsgálat Autók fényezése Tachográfok beszerelése, javítása, OMH vizsgálat Nyitva tartás: Autómentés, mosás, szerviz: 0-24 óráig Javítómûhely: 6-17 óráig

18 18 KÖZ-SZOLGÁLAT Akik az ünnepek alatt is dolgoznak Van, ahol egy nappal korábban jön a Jézuska Beosztásunkból adódóan csak minden negyedik évben kell munkával töltenünk a Szentestét mondja Ormándi Attila õrnagy, a kecskeméti tûzoltóság egyik szolgálatparancsnoka. Idén éppen én kerültem sorra. Ez azonban nem rontja el az ünnepet, ugyanis a családban az a szokás alakult ki, hogy ilyen esetben már 23-án fogadjuk a Jézuskát. Ezt egyébként a kollégáim is így csinálják. Külön szépsége van ennek a gyerekek Csonka Ferencné számára, õk ugyanis így egy nappal korábban jutnak hozzá a várva várt ajándékokhoz. Amikor a kortársaik még csak azon gondolkodnak, hogy milyen lesz majd a karácsonyfa, náluk már el is romlanak az elsõ játékok. Az már jobban megkavarja az életünket, ha 25-én vagyok szolgálatban, mert ilyenkor 26-án kell eljutnunk az én szüleimhez és a feleségem szüleihez is. Ez azonban nem egyszerû, mert anyósomék százhetven kilométerre laknak Kecskeméttõl. A tûzoltólaktanyában is megünnepeljük a karácsonyt, fõzünk magunknak egy halászlét, vagy valami mást, természetesen csak akkor, ha Papp Zoltán nincs riasztás. Szerencsére ilyenkor kevesebb dolgunk akad, inkább csak egy-egy karácsonyfatûz fordul elõ. Az utakon kevés a közlekedõ, így balesethez elvétve hívnak bennünket, ha viszont menni kell, akkor ott nagy a baj. Karácsonyi szolgálatért szabad szilveszter Évek óta vállalom a szolgálatot a Szentestén, ez nálam szinte már hagyomány fogalmaz Papp Zoltán, városi vezetõ mentõtiszt. A családnak ez nem okoz gondot, alkalmazkodnak hozzám. Édesanyámékat szinte mindig 25-én látogatom meg, ez a közös karácsonyi ebéd, és egyben az ajándékozás napja is. Gyakori, hogy 26-át már újra a mentõállomáson, illetve autóban töltöm, ugyanis meglehetõsen kevesen vagyunk, ezért igyekszem átvállalni az ünnepi szolgálatot azoktól, akiknek gyermekeik vannak. Cserébe viszont azt kérem a kollégáktól, hogy szilveszterkor semmiképpen se kelljen dolgoznom. A szeretet ünnepén ittas emberekhez ritkán kell kimennünk, annál gyakoribb viszont az elkeseredett, magányos polgárok öngyilkossági kísérleteinek száma. Összességében nem jellemzõ, hogy csendesebb lenne a szolgálat, akár Szentestén, akár karácsony napjain. Akadnak balesetek is, az egyéb, általános egészségügyi problémák szívroham, vagy más rosszullétek ugyanolyan számban fordulnak elõ, mint bármely hétköznapon. Karácsonyfát a mentõállomáson is állítunk, de ajándékozásra, munkahelyi ünneplésre nincs idõnk. Az autók szinte állandóan úton vannak. Külön szervezést igényel az ünnep Az ünnepi munkabeosztást már hetekkel korábban elkészítjük tudtuk meg Csonka Ferencnétõl, a megyei kórház gyermekgyógyászati osztályának vezetõápoló-helyettesétõl. Nekem ezúttal karácsony második napja jutott. Majdnem harminc éve dolgozom már a kórházban és amíg nem volt gyermekem, többnyire a szentestén kellett szolgálatba jönnöm. Késõbb, amikor megszülettek a gyerekek, általában lehetõvé tették, hogy 24-én velük lehessek. Ennek ellenére mindig külön szervezést igényel a szeretet ünnepe, hiszen el kell jutni szülõkhöz, rokonokhoz is. Ha dolgoznom kell karácsonykor, akkor az ilyenkor szokásos tennivalók egy részét szerencsére átvállalja a család, a fõzés azonban mindig az én feladatom. Éppen a napokban kérdeztem meg Péter fiamat, hogy hogyan élik meg a karácsonyi távollétemet. Azt mondta, már megszokták, én azonban emlékszem arra, hogy amikor kicsik voltak, bizony sokat sírtak emiatt. Schrauf Csaba Nehéz összeegyeztetni ezt a munkát a családdal, nem véletlen, hogy egykor apácák látták el az ápolónõi teendõket a kórházakban. Az osztályon is kiemelt figyelemmel készülünk a karácsonyra, hiszen nálunk gyerekek fekszenek, akiknek sokkal nagyobb trauma a kórházban töltött ünnep, mint egy felnõtt betegnek. Karácsonyfát díszítünk, kisdiákok jönnek szerepelni, igyekszünk mindent megtenni, hogy enyhítsük a szomorúságukat. Átütemezett ajándékozás A karácsonyi szolgálat azért is kellemetlen számomra, mert új családom van, másodszor nõsültem Ormándi Attila mondta Schrauf Csaba, a Bács-Kiskun Megyei Rendõrfõkapitányság központi ügyeletének vezetõje. A Szentestét otthon töltöm, de nem nyúlhat hosszúra az ünnep, mert 25- én korán kelek, és jövök dolgozni. Általában a karácsony elsõ napján jön hozzám az elsõ családomból a nagyfiam, most ezt a látogatást eltoljuk a következõ napra, de az is lehet, hogy ünnepek utánra. Az édesanyám sajnos már nem él, édesapám viszont velünk lakik, így 24-én, az ajándékozáskor, õ is velünk lesz. Ekkor látogatnak meg minket a közeli hozzátartozók is. Tizenöt éves rendõri munkám során már többször is töltöttem szolgálatban az év végi ünnepek valamelyik napját, így ez nem szokatlan nekem. Ha a szentestén kellett dolgoznom, akkor az ajándékozást amit egyébként csak a legszûkebb körben tartunk meg 25-én reggelre idõzítjük, amikor hazaérkezem. Általában a karácsonyi szolgálat sem telik eseménytelenül, a szeretet ünnepén is elõfordul, hogy családi botrányokról érkezik bejelentés. Ezek oka leggyakrabban az ittasság, de akad olyan eset is, amikor az éjféli misére igyekvõ fiatalok petárdákat dobálnak, és ez nagyon sok állampolgárnak bántja a fülét. Sipczki Sándor

19 KULTÚRA 19 Húszéves a Bolyai János Gimnázium Kecskemét legfiatalabb, ugyanakkor nemes hagyományokban páratlanul gazdag, országos elismertségû gimnáziumának jubileumi programsorozatára tette fel a méltó koronát a hétfõn megtartott ünnepség. A Bolyai János Gimnáziumot húsz évvel ezelõtt alapították, és az intézmény azóta tehetséges, sikeres fiatalok ezreit bocsátotta ki falai közül. Az ünnepségen azonban nemcsak a két évtizedre, hanem az iskola névadójára, a világhírû matematikusra is emlékeztek. Bolyai János szobra elõtt Fõzõné Timár Éva, a gimnázium igazgatója és Basky András, a diákönkormányzat elnöke helyezte Klinger Ádám és Főzőné Timár Éva el a megemlékezés virágait. Az iskola versmondóinak, hangszeres szólistáinak és énekkarainak mûsorával színesített rendezvényen elsõként Fõzõné Timár Éva mondott ünnepi beszédet. Egyebek mellett hangsúlyozta, hogy mindig alapelvként tartották szem elõtt, hogy diákjaikkal úgy próbálják megtanítani az egyetemes értékeket, hogy közben kreativitásra, gondolkodásra is késztessék õket. Büszkék vagyunk arra, hogy iskolánk a mai napig is népszerû a nyolcadik osztályosok körében, hogy nemcsak a Bolyai nevével fémjelzett matematika tagozatunk, de informatika tagozatunk, A rendezvényt az iskola szólistáinak és énekkarainak műsora színesítette emelt szintû idegen nyelv képzésünk, valamint a két év óta amûködõ spanyol-magyar két tanítási nyelvû képzésünk iránt is töretlen az érdeklõdés jelentette ki a gimnázium igazgatója. A köszöntõ után jubileumi emlékplakettet vehettek át azok a pedagógusok, akik húszéve, a kezdetektõl tanítanak a Bolyai János Gimnáziumban. Az elismerést a matematika-fizika szakos Haralyi Katalin, a történelem-földrajz-társadalomismeret szakos Harkai Hajnalka, a német-történelem szakos Megyesiné Vikor Aranka, a magyar-könyvtár szakos Mészárosné Nyitrai Éva, a testnevelés szakos Nyilas Bea és a matematika-fizika szakos Vincze Zoltán vehette át. Megkapta a plakettet Klinger Ádám, az iskola alapítója is, aki tizenöt éven át volt a gimnázium igazgatója. Klinger Ádám arról szólt, hogy az iskola által elért eredmények igazolták azt a sok-sok munkát, amelyet a kezdeti években a Bolyai arculatának kialakításáért, a fiatal intézmény elfogadtatásáért végeztek. Sárközy István alpolgármester úgy vélekedett, hogy a gimnázium azért vált országosan elismertté, mert volt kellõ bölcsesség az intézmény vezetésében és minden pedagógusában ahhoz, hogy ne csak az ismeretekre helyezzék a hangsúlyt, hanem a szó legnemesebb értelmében vett nevelésre is. sipiczki Jutalomjáték két színésszel Színházi berkekben jutalomjátéknak nevezik azt, amikor egy színész olyan lehetõséggel, szereppel találkozik pályája során, mely számára igazi kihívást, színészi kvalitásainak megvalósítási lehetõségét jelenti. A Katona József Színház legújabb bemutatója Spiró György Prah címû komédiája Pinczés István rendezésében két kitûnõ mûvész számára kínál igazi színházi örömjátékot. Könnyû dolga van egy rendezõnek, amikor egy élõ szerzõ, aktuális darabját állítja színpadra? Kettõs érzésem van, amikor Spiró György Prah címû darabját rendezem itt Kecskeméten kezdi a beszélgetést Pinczés István rendezõ. Egyrészt könnyû helyzetben vagyok, mert egy igazi, a mai életünkrõl szóló darabot mutatunk be a nézõknek. Azt az életet, világot, amely megelevenedik a színpadon én is jól ismerem, hiszen jómagam is ebben a korban nõttem fel, így tulajdonképpen egyfajta hitelességet tudok adni rendezõi utasítások formájában a színészeknek. Másrészt pedig igen nehéz feladat az író nyelvezetét kezelni és színpadra állítani. Arra különösen figyelnünk kellett, hogy ne csak utánozzuk, mímeljük az életet, hiszen a darab világa, a mû látásmódja elhajlik az abszurd, a groteszk stílus felé. Milyen feladatot jelent egy ilyen elõadást létrehozni, mennyiben más jellegû egy kétszereplõs kamaradarab a színész számára? Kétségtelenül nehéz dolgunk van, mivel ez egy kamaraszínházi elõadás, ahol a nézõk közvetlen közelünkben ülnek, minden rezdülésünket, arcjátékunkat jól látják válaszol Csombor Teréz színész. Arról nem is beszélve, hogy Spiró György szövege nem a legegyszerûbb, sem a megtanulhatóság, sem pedig az elmondhatóság szempontjából. Eddigi pályám során ráadásul általában operettekben, zenés darabokban játszottam, ez pedig egy teljesen prózai, szöveges darab, mely óriási, új kihívást jelentett számomra. Nagyon sok élményszál, mondatfüzér is szerepel az eredeti mûben, szinte az egész szöveg szétforgácsolt, így az volt igazi nagy feladat, amikor közösen összecsiszoltuk és közérthetõbbé próbáltuk tenni veszi át a szót a Prima-díjas Sirkó László színész. Ezért rendkívül fontos, hogy kinek a kezét fogom meg a színpadon, megbízható partnernek kell lennie mindenképpen. Életkorunkból adódóan mindketten sok mindent megéltünk már, tehát nagyon sok személyes élettapasztalatunkat bele tudtuk vinni a színpadi karaktereink megformálásába, melyek ettõl talán még hitelesebbek lesznek. Kikhez szól az elõadás, kiknek ajánlaná? Ez tipikusan az a darab, amely a legfiatalabb gyermek közönség kivételével mindenkihez szól ajánlja Pinczés István. Valószínûleg nincs Fotó: Walter Péter Csombor Teréz és Sirkó László a Prah című komédiában olyan felnõtt ember, aki életében még egyszer sem játszott volna el azzal a gondolattal, vajon mihez is kezdene, ha hirtelen egy nem várt esemény, vagy éppen a szerencse folytán egy nagyobb pénzösszeghez jutna. Vajon hogyan tudná kezelni a kialakult helyzetet, mit csinálna a pénzzel és mihez kezdene a saját életével? Ez a darab azt bizonyítja, hogy a pénz önmagában nem old meg semmit! Ratkai János

20 20 KULTÚRA VETÉLKEDÕ, EMLÉKMÛAVATÁS, KOSZORÚZÁS ÉS GÁLAKONCERT Kodályra emlékezett szülõvárosa Méltó módon ünnepelte Kecskemét Kodály Zoltán születésének 125. évfordulóját. Ezt most már bátran mondhatjuk múlt idõben, mert a záróhét eseményeivel egyben az egész éves rendezvénysorozat is véget ért. Régi adósságától szabadult meg a város vezetése, amikor a még ben megrongálódott Kodály-emlékmû helyett elkészíttette az új, szárnyas oltárra emlékeztetõ emlékmûvet. A Psalmus Hungaricus címû alkotás amelyet vasárnap, Kodály Zoltán születésnapján avattak fel ünnepélyesen Szemõk Zsuzsanna munkája. Szeretném, ha a Psalmus Hungaricus-emlékmûvet megszeretnék, magukénak éreznék a kecskemétiek, nyilatkozta a Kecskeméti Lapoknak a kecskeméti szobrászmûvész hiszen Kodály Zoltánt nem csupán zeneszerzõi nagysága, hanem hite, embersége, magyarsága miatt is nagyon tisztelem. Emellett ez az én elsõ itthoni bemutatkozásom, miután közel két évtizedes mauritiusi élet után visszatértem Kecskemétre. A fõtéren, a református templom mellett felállított, vörös gránitból készült emlékmû belsõ oldalának középen egy fohászkodó alak, két szélén pedig a kórus vagyis a nép bronz dombormûve kapott helyet. A külsõ oldalon a Psalmus Kodály Felszálott a páva című művével kezdődött a gálaest Hungaricus szövege olvasható, amit Kecskeméti Vég Mihály szabad fordítású zsoltárszövegére komponált Kodály Zoltán. A felirat fölé a zeneszerzõt ábrázoló dombormû került, a három szárnyat pedig kottarészlettel díszített bronz szalag fogja át. Az avató ünnepség arra is kiváló alkalmat kínált, hogy jeles mûvészek, közéleti személyiségek emlékezzenek meg városunk jeles szülöttérõl. Szokolay Sándor Kossuthdíjas zeneszerzõ a Psalmus Hungaricus méltatásával kezdte beszédét. Vargyas Lajos szavait idézve hangsúlyozta: Mûvészeti alkotások között ritkaság az olyan, amely hiánytalanul képviseli alkotóját, még kevesebb az olyan, amely az egész nemzet mûvészetét egymaga képviseli. A Psalmus Hungaricus a magyar zenének egyszeri, sûrített pillanata! Kodály Zoltán volt a legmagasabb mércéjû ember, akit eddig ismertem folytatta ünnepi beszédét Szokolay Sándor. Személyisége a legmagasabb mûveltséggel, szókimondása, keménysége, szûkszavú tömörsége, etikai és jellemi szilárdsága lírával párosult. Káprázatos emlékezõtehetsége emelte korának fenomén alakjává. Örök értékek A sorsom különös ajándéka, hogy gyermekként énekelhettem a kórusban még a Régi Vigadóban Kodály remekmûvét kezdte a méltatást Kass János Kossuth-díjas grafikusmûvész. Közel négy évtizeden át elkísért annak az estnek az élménye. S most itt a Kodály Intézetben állíthatom ki azokat a rajzokat, amelyek a Zenemûkiadó felkérésére születtek, részeként a sorozatnak. Találkozásaim a Psalmus Hungaricus-szal így végigkísérik életemet: az éneklõ gyermek eufóriája, a rajzoló katarzisa, a kiállítás öröme! Erdei Péter, a Kodály Intézet igazgatója kijelentette, A kecskeméti zenemûvészek, zenepadagógusok nevében is állíthatom, hogy büszkék vagyunk városunkra, amiért Kodály Zoltán születési évfordulóját egy nagyszerû alkotás állításával is emlékezetessé teszi. Zombor Gábor polgármester avató beszédében arra hívta fel a figyelmet, Az emlékművet a történelmi egyházak képviselői áldották meg hogy az emlékmû nemcsak a nagy zeneszerzõnek állít emléket, de benne van a város régmúltja, hiszen emléket állít Kecskeméti Vég Mihálynak is. Benne van településünknek az az örök értéke, amely az összefogásról, a toleranciáról szól. Benne van a közelmúltunk, amikor Kodály Zoltán munkássága bearanyozta a magyar kultúrát és reméljük, hogy benne van a jövõnk is, amelyet ezekre az értékekre, erre az összefogásra tudunk alapozni. Egy közösség csak akkor lehet erõs, ha megõrzi mondta Kecskemét polgármestere, akinek beszéde után Mádl Dalma, volt köztársasági elnök felesége leplezte le az emlékmûvet, amelyet a történelmi egyházak képviseletében Bábel Balázs érsek, Varga László püspökhelyettes és Kis János evangélikus lelkész áldottak meg. lamint elemzése is szerepelt, de Kodály életútjának fontosabb állomásaival kapcsolatos kérdéseket is kaptak a gyerekek. A zsûriben Csengery Adrienne operaénekes, Demény Attila zeneszerzõ, Eõsze László zenetörténész, Ittzés Mihály, a Magyar Kodály Társaság társelnöke, és Szõnyi Erzsébet Kossuth-díjas zeneszerzõ foglalt helyet. Az ünnepélyes díjkiosztót az esti gálakoncert elõtt tartották, ahol az általános iskolás csapatok közül a fõvárosi Erkel Ferenc Általános Iskola tanulói, a középiskolások kategóriájában pedig a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának diákjai vehették át az elsõ díjat. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyhetes zánkai nyaralást ajánlott fel a gyõzteseknek. A Bartók is közvetítette Elsõ alkalommal közvetített élõ Megszerették Kodály mûveit adást Kecskemétrõl, a Katona József Énekhangjukra is és tudásukra is szükségük volt azoknak az általános-, és középiskolai diákoknak, akik részt vettek a Kárpát-medencei Kodály-vetélkedõ kecskeméti döntõjén. A végsõ megmérettetésre a két korosztályban hat-hat csapat jutott be Budapestrõl, Galántáról, Temesvárról, Kolozsvárról, Tapolcáról, Hódmezõvásárhelyrõl, Pécsrõl, Nyíregyházáról, Marosvásárhelyrõl és Szovátáról. A feladatok között kórus-, Színházból az MR3 Bartók Rádió így a Kodály Jubileumi Év záró rendezvényét, az ünnepi gálakoncertet az éter hullámain keresztül az egész ország területén hallhatták az érdeklõdõk. A hangversenyen Kodály Zoltán Felszállott a páva, valamint Psalmus Hungaricus címû mûvei hangzottak el a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar, a Kecskeméti Pedagógus Énekkar, valamint a Miraculum Gyermekkar tolmácsolásában, Erdei Péter és zenemûvek felismerése, va- vezényletével. bs Miklósa Erika az Újévi Koncert vendége A hagyományokhoz híven január 1-jén is ünnepi hangversennyel köszönti a város az újesztendõt a Katona József Színházban. A koncert házigazdája Ókovács Szilveszter, sztárvendége Miklósa Erika lesz, emellett fellép a Kecskemét Táncegyüttes. A nyitószám ezúttal is Erkel Ferenc Hunyadi László címû operájából a Palotás lesz, ezt követi Zombor Gábor polgármester beszéde. A Kecskeméti Szimfonikus Zenekar Gerhát László karmester vezényletével Rossini, Gounod, Strauss, Kálmán Imre és Kodály Zoltán mûveivel szórakoztatja majd a közönséget.