A világ vallásainak gasztronómiai jellemzői

Átírás

1 A világ vallásainak megoszlása A világ vallásainak gasztronómiai jellemzői A Krisna-tudat eredete A Krisna-tudatú hívők táplálkozása és táplálkozási attitűdje Gyökerei India ősi múltjába nyúlnak vissza, Kr. e körül keletkezett hinduizmus egyik ágaként, vaisnavizmus (visnuizmus, Visnu-hit) néven ismerik, Tanításainak alapja a több ezer éves védikus irodalom, amelynek része például a négy Véda. A Védikus Kultúráért Alapítvány 1992-ben hozta létre a Magyarországi Krisna- tudatú Hívők Közösségét. A hívők fő célként a Védákon alapuló hagyomány és kultúra hazai bemutatását, a kreatív munkát, az oktatást, a természetes életmódot és a környezetvédelem támogatását fogalmazták meg. Eme célok megvalósítására 1993-ban létrehozták a Balatontól mintegy 30 km-re,somogyvámos határában a Krisna-völgy Indiai Kulturális Központot és Biofarmot. Napjainkban a Biofarm területe 230 hektár, központjában pedig százötven fős faluközösség él a védikus elveket követve. A Krisna-tudatú hívők erkölcsi értékrendje és a táplálkozás kapcsolata Az erkölcsös élet négy alapszabálya a következő: 1. Ne létesíts semmilyen szentségtelen kapcsolatot az ellenkező nemmel azaz nemi életet csak házasságon belül, gyermeknemzés céljából élj! 2. Ne mészárold szükségtelenül az állatokat azaz légy vegetáriánus (ne egyél húst, halat, tojást )! 3. Ne légy a mámor lealacsonyító szokásainak rabja azaz ne fogyassz alkoholt, kábító- és mámorító-, illetve egyéb ajzó- és élénkítőszereket, valamint ne dohányozz! 4. Ne űzz semmiféle szerencsejátékot azaz tartsd távol magad a vagyonszerzés alantas módszereitől! A táplálkozást erkölcsi kérdésnek is tekintik, vegetáriánus ételeket fogyasztanak. ételeik alapanyagaiként a legkülönbözőbb zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak és gabonafélék, tej- és tejtermékek, valamint fűszerek széles skálája szolgál. az erőszakmentességet hirdetik, így élőlényeket ölni annak érdekében, hogy a gyomrukat tölthessék velük, a tudatlanság legdurvább formája. 1

2 a tehén elpusztítása a legnagyobb bűn, mert a tehén azzal, hogy tejet ad számukra, nagy szolgálatot tesz az emberiségnek. a tehén fejése nem számít állatkínzásnak, mert ez az állat arra teremtetett, hogy tejet termeljen és azzal folyamatosan ellásson minket. A vallás szerint gyilkosnak minősül az, aki engedélyezi, aki öli, aki feldarabolja, aki eladja, illetve aki megveszi, elkészíti, felszolgálja és megeszi az állatot. A hívők elismerik, hogy a növényekben is lélek lakik. A növények elpusztítása azzal, hogy például kihúzzák őket a földből, nem számít gyilkolásnak Krisna mindig gondoskodik a híveiről; a hús fogyasztása helyett a Védákon keresztül ismerteti, hogy mi minden egyéb fogyasztható. Az élelmiszereket kötőerők szerint jellemzi és ajánlja. Minden élelmiszer és étel az anyagi természet három kötőereje alapján osztályozható: jóság, szenvedély, tudatlanság-sötétség. A Krisna-hívők csak olyan élelmiszereket és ételeket fogyasztanak, amelyek a jóság kötőerejébe tartoznak, mert meghosszabbítják az életet, megtisztítják az ember létét, erőt, egészséget, boldogságot és elégedettséget adnak. Ezek a készítmények lédúsak, zsírosak, táplálók és örömmel töltik el a szívet. A jóság kötőerejébe tartozó élelmiszerek: tej, tejtermékek, cukor, méz, rizs, gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek. A szenvedély kötőerejébe azok az ételek tartoznak, amelyek túl keserűek, túl sósak, túl fűszeresek, illetve sok erős paprikát tartalmaznak, így a gyomor nyálkahártyáját erősen izgatják. Ezek az ételek boldogtalanságot okoznak. A tudatlanság-sötétség kötőerejébe azok az ételek tartoznak, amelyeket a fogyasztás előtt több mint három órával készítettek; Ezek szenvedést és betegséget okoznak. Vannak olyan élelmiszerek, amelyek ugyan beleférnének a vegetáriánus étrendbe, de Krisna mégsem kínálja fogyasztásra őket; ilyen többek között a hagyma, a gomba, a szója, a csokoládé és a kakaó. A hagyma a szenvedély kötőerejét bírja, a szenvedély egyik megtestesítője, így nem fogyasztják. A hagyma ízét hinggel helyettesítik (fa gyantája). A gombáról úgy vélik, hogy az se nem zöldség, se nem állat. A gomba a tudatlanság kötőerejébe tartozik, mivel olyan helyen nő, amely a tudatlanságot sugározza: nedves, napfénytől mentes, esetleg penészes, fülledt helyen. A szója szintén nem ajánlott élelmiszer. Ennek az az oka, hogy állagában és más szempontok alapján is nagyon hasonlít a húsra, így ugyanazt közvetíti, mint a hús, rossz hatással van az elmére. 2

3 A csokoládéra, kakaóra és az egyéb koffeintartalmú készítményekre is magyarázat a négy alapszabály egyike. Ezek a termékek élénkítőszerek, így mámorító hatásúak a szervezetre. A hívők úgy vélik, hogy nincs jogunk mérgezni a testünket, mivel azt csak kölcsön kapták, így egészségesen kell tartaniuk. A hívők szerint az étel alapvető feladata, hogy meghosszabbítsa az életet, tisztán tartsa az elmét, s növelje a testi erőt. Az ételek elkészítése és felajánlása Főzés: örömszerzés Krisnának. Krisna kedvesen ellátott ezekkel a hozzávalókkal, hadd főzzem meg hát Neki, az Ő örömére (11). A főzés során a Hare Krisna mantra éneklése vagy hallgatása segíti az ételkészítőket, hogy a konyhában is Krisnára tudjanak gondolni. a szakács tiszta legyen, mind elmében, mind testében, s tiszta ruhát viseljen. A hajukat mindig összefogják és lefedik, nehogy az ételbe hulljon. Mind a konyhának, mind az eszközöknek is makulátlanul tisztának kell lenniük. A hívők az ételkészítés alkalmával sosem kóstolják meg ételeiket, először Krisnának kell megízlelnie azokat. Egy hívő (bhakta) ember nem fogyaszt olyan ételt, amelyet nem ajánlottak fel előtte az Úrnak. A hívők által készített ételek és elnevezéseik A hívők által fogyasztott kenyérféleségek mind alakban, mind ízhatásukat tekintve teljesen eltérnek az általunk megszokott kenyerektől. A készítéshez általában többféle lisztet használnak, amelyekhez (kenyérfélétől függően) magokat kevernek, valamint zsiradékot, vizet, savót vagy tejterméket, bizonyos esetekben zöldségféleségeket és többféle fűszert adnak. Indiában a leves fogalma eltér attól, amit mi értünk rajta. Étrendjükben a leves főként feles borsóból (sárgaborsóból), csicseriborsóból vagy babból készült híg vagy sűrített krémes leves, vagy ahogy ők nevezik: dahl. Különböző rizsfajtákat használnak fel, amelyeket az elkészítés során főznek, párolnak vagy sütnek. A rizs készítésénél csakúgy, mint más ételeiknél is sok fűszert használnak. Indiában a főételeket subjinak (szabdzsinak) nevezik, s ezek képviselik az étkezések fő részét, a legfőbb kívánalom az, hogy összhang legyen az összetevőik között. A subjik mindig többféle zöldségből állnak, amelyekhez (fajtától függően) házi sajtot, sült csicseriborsó-, illetve sárgaborsógombócokat, esetleg sült tésztadarabokat tesznek. A hívők által sós csemegéknek nevezett ételeket általában könnyű elkészíteni. Ezeket főételekhez vagy egymagukban szokták fogyasztani. A csemegék általában valamilyen gabonaféléből, zöldségekből, zsiradékból és többféle fűszerből állnak. Ilyen csemege például: különféle zöldségek fűszeres tésztában sütve, borsóval töltött batyu. Mivel Krisna a vegetáriánus életmódot hirdeti, a hívek ételeinek nagy részét zöldségek és saláták teszik ki. A hívők által csatninak nevezett termékeket mi leginkább lekvároknak vagy valamilyen mártásoknak neveznénk. A csatni három fő jellemzője, hogy édes, savanyú és erős. Ezek az ételek főleg gyümölcsből készülnek, nagyon fűszeresek, s a három fő jellemzőt egyszerre birtokolják. Krisna-hívők inkább poharas krémeket, gombócokat és palacsintákat készítenek édesség gyanánt. Többségben tejből és tejtermékekből, gyümölcsökből és magokból, cukorból és/vagy mézből, gabonatermékből és fűszerekből állnak. 3

4 Az általuk készített italok egyik legfontosabb alapanyaga a joghurt. Ezek a joghurttartalmú italok a vallás szerint nagyon lehűtik az emésztőrendszert, ezért nem isznak belőle túl sokat. A vizes italok fogyasztását nem korlátozza a hit, ezeknek az ízhatása általában savanykásabb, amely szintén a vallás szerint segíti a gyomorbeli emésztést. A zsidó konyha érdekességei A zsidó konyha tartalmazza talán a legtöbb előírást az ételek elkészítésére és tálalására vonatkozóan. A zsidók számára fogyasztható, azaz kóser ételek eredete az ókori Izraelig nyúlik vissza és sajátosságai a Biblia számos vallási előírásában gyökereznek. A zsidó étkezési törvények nem csak a test étrendjét szabályozzák, hanem a lélek épülését is szolgálják. Az előírások többségét Mózes ötödik könyve tartalmazza, és ezekhez a vallásos zsidó családok ma is ragaszkodnak. Mózes ötödik könyvében ez áll: "Ne egyetek semmi utálatosat. Ezek az állatok, amelyeket ehettek: szarvasmarha, juh, kecske, szarvas, gazella, dámvad, vadkecske, antilop. Ez a törvény a különböző állatok húsát tiszta (kóser) és tisztátalan, tiltott (tréfli) húsokra osztja. Tisztátalanok a ló, a szamár, az öszvér, a teve, a nyúl és a sertés. Ez utóbbira a legnagyobb tilalom érvényes, még megérinteni sem szabad. A marha, a bárány, a kecske, a szárnyasok (a strucc kivételével) kóser húsnak minősülnek, és a halak közül, amelyek pikkellyel és uszonnyal rendelkeznek. (Ezért nem ehető például a harcsa, és az angolna, valamint a tengeri halak többsége. A húst vérteleníteni kell. A vér tilalma szerint csak a kivéreztetett hús fogyasztható. a húsokat fél óráig vízben, egy óráig sóban kell áztatni, majd háromszor kiöblíteni, hogy minden csepp vér kioldódjon belőle. A májat főzés előtt alapos sütéssel vértelenítik. A tiszta állatok húsa is csak akkor fogyasztható, ha azokat arra képesített szakember, sakter vágta le egyetlen metszéssel, hogy a jószág minél kevesebbet szenvedjen. A rituális vágás szabálya csak a négylábúakra és a szárnyasokra vonatkozik. "A gödölyét ne főzd meg anyja tejében." (Mózes V. Könyve) A zsidó konyhában nemcsak a tejes és a húsos ételek, de az ezek elkészítéséhez használt edények is elkülönülnek, sőt azok az eszközök is, amelyeket az étkezés során igénybe vesznek, például abrosz, konyharuha, sótartó, kenyérkosár. Ezek az edények és eszközök a konyha különböző helyeire kerülnek a tárolás során is, és a mosogató külön medencéiben tisztítják őket. A húsos és a tejes ételeket nem szabad közvetlenül egymás után fogyasztani, ugyanis, az ember gyomrában sem szabad találkozniuk. Vannak olyan ételek, amelyek sem a húsos, sem a tejes kategóriába nem tartoznak. A párvék (párosak) mindkét ételcsoporttal vegyíthetők. Párvék például a kóser halak, a tojás és minden olyan dolog, ami földből terem, zöldségfélék, magvak, gyümölcsök, cukor, só, kávé, stb. 4

5 Szombat héberül: Sabbat leggyakoribb ünnepnap, péntek estétől szombat estéig tart mindenféle munkától, a tűzgyújtástól és a főzéstől is tartózkodni kell. emlékeztessen a Világ teremtésére és a Teremtőre, aki a hetedik napon megpihent. a szombatra szánt ételeket előre el kell készíteni, és a még pénteken begyújtott tűzhelyen egész éjszaka melegen kell tartani. szombaton nem kenyeret, hanem kalácsot (barcheszt) fogyasztanak Étkezés szabályai más teríték szükséges a tejes és más a húsos ételekhez, amelyek lehetőleg színben is eltérnek ha bármilyen konyhai eszköznél csere történik, utána csak a rabbi segítségével lehet újra kóserré tenni azokat, amennyiben egyáltalán lehet. porcelán és a cserépedények például nem kóserólhatók Ivásnál illetlen egy hörpintésre kiinni a poharat, mert az falánkságot mutat, de aki túl sok kortyra issza ki a poharát, felvágósnak tűnik. Az ételből sem illik túl nagyot harapni, és elvárt úgy felállni az asztaltól, hogy az ember még ne legyen túlságosan jóllakott. AZ ISZLÁM VALLÁS ÜNNEPI ÉS ÉTKEZÉSI ELŐÍRÁSAI Élt közöttük az ősök kultusza, vallási kultuszban részesítették a fákat, köveket, voltak bálványaik. Mekkában őrizték egy kocka alakú épületben a Kábában az arabok legtiszteltebb fétisét, a fekete meteorkövet /Kába-kő/. Ide tömegesen zarándokoltak, a zarándoklat hónapjában /Ramadán/, amikor az egyébként háborúzó törzsek között fegyvernyugvás uralkodott. Az iszlám arab szó, azt jelenti: "az isten iránti odaadás, belenyugvás isten akaratába". Így nevezte el Mohamed próféta a hitet, a vallás híveit muszlimnak /moszlim, moszlem, muzulmán/ hívják. Európában szokás mohamedánokról, mohamedanizmusról beszélni muszlimok azonban nem kedveli ezt a megjelölést azt hangoztatják, hogy Mohamed nem új vallást alkotott, hanem az Ádám óta létező ősvallásnak megadta a legmagasabb rendű és végleges formáját A Korán szerint Ádám, Ábrahám, Mózes, Jónás, Zakariás, János és Jézus is helyes úton jártak, az igaz hitet vallották, és csupán Mohamed tanításait készítették elő Az új vallás gyökerei így az arab ősvalláson kívül a zsidó és keresztény vallásig nyúlnak vissza. A tanítások lényegét a Korán tartalmazza hirdetést, recitálást jelent, az Allahtól kapott tanítások közvetítésére, értelmezésére, terjesztésére szolgál végrehajtója a próféta Mohamed, aki történelmi személyiség volt Mohamed tanításainak középpontjában az áll, hogy egyetlen isten van Allah Mohamed próféciáiban eleinte nem sokan hittek, elüldözték Mekkából A próféta halálát követő száz évben az iszlám hatalmas területeket hódított meg. A közel-keleti és észak-afrikai országokban államvallás, de követői az egész világon vannak, a föld népességének 13%-a e vallás híve 5

6 Étkezési szokások A történelem folyamán kialakultak a különböző irányzatok, a legismertebb a síita és a szunnita irányzatok és vannak a különböző szekták. Híveinek öt fő kötelessége van: Hitvallás /nincs más isten csak Allah és Mohamed az ő prófétája/ Napi ötszöri ima meghatározott módon történő elvégzése Jótékonykodás, ami eleinte tetszőleges volt, később azonban pontos törvények szabályozzák A böjt megtartása egész Ramadán hónap folyamán Zarándoklat Mekkába a Kába-kőhöz, amely minden muzulmán számára életében egyszer kötelező. Egyéb kötelességek: a 7-10 éves fiúgyermeket körülmetélik tilos Allah képmását elkészíteni fegyverrel is terjeszteni kell az igaz hitet. /dzsihád=szent háború/ Az étel Isten egyik legnagyobb áldása Az előírások biztatnak a "megengedett" és a "jó" ételek élvezetére, míg óva intenek a "tilosak" és a "tisztátalanok" fogyasztásától. Tilos: a sertés húsa vagy bármely része, a vaddisznó, a vér, az elhullott állatok húsa, pogány istenségnek áldozott vagy pogány istenség nevében leölt állatok húsa. TILOS TOVÁBBÁ minden alkoholos, részegséget okozó ital vadászni a zarándoklat idején, amikor a hívők felszentelt állapotban vannak, megengedett viszont a tengeren a halászat. A Korán 5. szúrájában a következő sorokat olvashatjuk: "A bor, a szerencsejáték...a sátán förtelmes műve. Kerüljétek azt. A sátán a bor és a szerencsejátékok által csupán ellenségeskedést és gyűlölséget akar szítani közöttetek." A bort még ételek készítésére sem használják. A megengedett állatok levágását is előírások szabják meg: isten nevének említésével kell az állat nyaki ütőerét elvágni, majd kivéreztetni. Ramadán az év tizenkét hónapból áll, a kilencedikben - kb. a mi időszámításunk szerinti szeptemberre esik - veszi kezdetét a nagyböjt egyes észak-afrikai iszlám országokban tüzérségi sortűz jelzi a ramadán kezdetét, és minden nap ágyúlövés jelzi a böjt végét A böjt igen szigorú: napleltétől napnyugtáig sem enni, sem fürödni nem szabad, az igaz hívő muszlim napközben még a nyálát sem nyeli le. Éjszaka ilyenkor nyitva vannak a boltok, a piactér zsúfolásig megtelik, az emberek annyit esznek és isznak amennyit tudnak, mert napkeltétől újrakezdődik a böjt. A ramadan hónap végén, a tizedik hónap első napján ünnepséggel és hatalmas lakomával ér véget a böjt. Az étkezés 12 alapszabálya Tudnod kell, hogy az ételt Isten adta neked! Elégedj meg avval, amit neked adott! Mielőtt hozzáfognál az evéshez mondd: "biszmilláh" /Isten nevében/! Étkezés után mondd: "alhamolulilláh" /Istennek hála/! Étkezés előtt moss kezet! Az asztal baloldalán foglalj helyet! Jobb kezed három ujjával egyél! Ha befejezted az evést, nyald meg az ujjaidat! Egyél a közvetlenül előtted lévő tálból, annak is a feléd eső részéből! Végy kis falatokat! Jól rágd meg az ételt! Ne bámuld a veled együtt étkezőket! Ételeik Reggelire fehérsajt, datolya, olajbogyó, frissen készült lángos és kenyér a megszokott ételek. Ebédre, vacsorára leggyakrabban zöldségféle kevés hússal elkészítve, olajbogyó, saláták. Sok vöröshagymát, fokhagymát, petrezselyemzöldet, zöld koriander levelet, bazsalikomot, metélőhagymát, kaprot használnak fűszerként. Általánosan elterjedt és kedvelt fűszerük a fodormenta, amivel a húsos, a zöldséges ételeket, de teát is ízesítik. 6

7 Buddhizmus A joghurt,mint ételízesítő számos ételüknek biztosít kellemes, savanykás, pikáns ízt, de vannak más tejtermékek is. Az étkezéseknél nem hiányozhatnak a friss zöld saláták, az erősen ecetes savanyúságok, az olajbogyó. Az asztalon mindig áll egy kancsó jeges víz. Étkezés végén gyümölcsöket fogyasztanak, ezt követi a tea vagy kávé, amelyek elkészítése szertartásszerű és nap minden szakaszában szívesen megismétlik. A kávéhoz, teához fogyasztott sütemények olajos magvakkal készülnek méz felhasználásával, általában az európai ízlésnek túl édesek. A magyar vendéglátás szempontjából tehát ügyelni kell, hogy az iszlám vallásúaknak ne adjunk sertéshúst, sertéshúsból készült felvágottakat, ragukat püréket. A bráhmanizmus és a buddhizmus filozófiájából, vallási szemléletéből - ugyan nem vallási étkezési előírásként -, de kialakult egy étkezési kultúra, a vegetárianizmus. Ezen vallások a vágyakról való lemondást, az abszolút erőszakmentességet, az élet tiszteletét követelik meg a híveiktől Az az ember aki állatokat öl meg, nem tett eleget ezeknek a követelményeknek Egyesek nem vallási okok hanem, csupán etikai okokból követik ezeket az elveket. A harmadik csoportba tartoznak, akiket egyszerűen a társadalomtól való elkülönülés szándéka vezérel, és a vegetarianizmust erre éppen megfelelő eszköznek tartják. Jelentős számban vannak, akik egészségügyi megfontolásból vegetáriánusok. Alapítója Gautama Sziddhártha=Buddha Legnagyobb része Ázsiában él, de nyugati országokban is elterjedt Több mint 400 millió Szerzetesek Kezdetben koldulással szerzett étel,megfelelő időben, naponta egyszer Később lehetett főzni és raktározni Általában nem esznek evőeszközzel,kivéve a levesek Földön ülnek A KATOLIKUS KERESZTÉNY VALLÁS ÉTKEZÉSI ELŐÍRÁSAI A kereszténység abban különbözik minden más vallástól, hogy alapítója Jézus Krisztus, nem egy isteni küldött, vagy különféle metafizikai tanok szerzője, nem a világ ura sokféle megtestesüléseinek egyike, hanem maga az Isten, aki a földre szállt, beavatkozik az emberiség történelmébe és kereszthalálával megváltja az emberiséget Ma már senki nem vitatja, hogy Jézus történelmi személyiség volt. A korabeli emberek körében sokan elismerték, mert gyógyításaival, csodatetteivel nagy hatással volt kortársaira. 7

8 A kereszt szimbolikája a legősibb kultuszban is elterjedt. Többek között jelképezi a világmindenséget, az égtájakat, az évszakokat. A kereszt "az antik római világ akasztófája", a kereszthalál a legfájdalmasabb, a legszégyenletesebb halálnem volt, amivel a rabszolgákat, árulókat, lázadókat büntették. A kereszt így a legnagyobb megvetés jele, és ezzel együtt, vagy ennek ellenére lesz Krisztus életének és halálának a megaláztatás és megdicsőülés paradox kettőségének szimbóluma. A kereszténység elterjedt Palesztinában, a Római Birodalomban, majd annak utódállamai területén, missziós tevékenysége során pedig azok határain túl is. A XI. században a kereszténység két részre szakadt, nyugaton a katolikus egyház, keleten az ortodox keleti egyházak szilárdultak meg. A XVI. században reformált keresztény - keresztyén - egyházak jöttek létre így az evangélikus egyház, az anglikán egyház és ezek elágazásai. Ünnepi étkezés Az egyházi év az adventtel kezdődik, majd jön a karácsony és a többi ünnep. A karácsonyt megelőző időszakot a szegényesebb böjtös ételek, az ünnepeket gazdag, többfogásos étrendek jellemzik. A karácsony böjtje szenteste ér véget. Szinte valamennyi karácsonyi ételnek volt szimbolikus, mágikus jelentősége. A mák, a bab, a borsó a bőséget biztosította, az életet tette édessé a méz, a fokhagyma védte az egészséget. az alma általában az egység, az egészség, a szépség és a szerelem szimbóluma volt. Karácsony első ünnepén "Nagykarácsony napján" az ebédet általában a pompás, erőteljes, aranyszínű húsleves nyitja meg. Régen szokás volt a karácsonyi pulykát dióval hízlalni, így ízesebb lesz a húsa. Vidéken ilyenkor van a disznóvágások ideje, amikor is orjaleves és disznótoros ételek kerülnek az ünnepi asztalra. A karácsonyi ételek rendjében fontos szerep jut a dús töltelékű, fényes márványos diós és mákos kalácsnak, melyet bájglinak vagy bejglinek is neveznek Szilveszter nyulat, halat, őzet vagy szárnyast kell enni, mert - úgymond - a hal elúszik, a gyorslábú nyúl vagy őz elszalad, a szárnyas elröpül az óesztendő minden gondjával, bajával. Éjfélkor pezsgőt bontanak, a szilveszteri asztalra korhelyleves, virsli, töltött káposzta kerül. Ugyancsak hagyományként említik a régi szakácskönyvek a szilveszteri krampampuli készítését. "A krampampuli kékes lángjába tekinti Szilveszter éjszakáján a kellemes és érdekes dolgok közé tartozik. Az égő rum, az olvadó cukor, a sokféle fűszer illata betölti a szobát. Az asztal körül ülő társaság a jövőt keresi az asztal közepén imbolygó lángban. Újév az újévi cselekedeteknek kihatása van az egész évre. Korán keltek, például, hogy egész évben koránkelők legyenek, vidéken kútnál mosakodtak, hogy egész évben frissek legyenek. A gyümölcsfákat megfenyegették, hogy megijedve nagyobb termést hozzanak, a tyúkokat abroncsból etették, hogy sokat tojjanak, de voltak nagy zajjal járó "nyájfordító" szertartások, hogy az állatok egészségesek maradjanak. Újévkor az ebédre főzött savanyú malacaprólék-leves, káposztaleves a jellemző, de szokás lencse-, bab- és csirkelevest is készíteni. 8

9 Vízkereszt Vízkereszt ünnepe - január 6 - összetett jellegű keresztény ünnep. Fő tárgya a kis Jézus imádására Keletről Betlehembe érkező "három királyok" /napkeleti bölcsek/ tisztelete, második vonása Jézus Krisztusnak a Jordán vizében való megkeresztelkedésének a napja, a harmadik vonása a kánai mennyegző csodájáról, a víz borrá változtatásáról való megemlékezés. Az új bor élvezete idején a pogányok a nappal azonosított Dionüszosznak, a szőlőtermelés és bor istenének születésnapját is megülték. Azt tartották, hogy e napon Dionüszosz a források vizét borrá változtatta. Farsang január 6-tól vízkereszt napjától hamvazó szerdáig számítják. mesélni, pajkosságot űzni szóból ered. Ilyenkor vannak az álarcos, jelmezes batyus bálok, de számos termésvarázsló, gonoszűző cselekmény, hiedelem is kötődik hozzá. Hosszú tésztát főztek a húslevesbe, hogy nagyra nőjön a kender. Sokfelé a vetnivaló kukoricát húshagyó kedden morzsolták, a szőlő négy sarkán egy-egy tőke szőlőt megmetszettek stb. Ez az ünnep a telet, hideget, sötétet legyőző tavasz egyik örömünnepe. Bizonyos húshagyó keddi szokások a farsang, illetve az egész tél elmúltát jelképezik, pl. farsangtemetés, télűzés, bőgőtemetés. A farsang, a mulatságok idején bőségesen étkeztek, de kiadós húsételeket fogyasztottak. Elterjedt a kocsonya készítése sertéskörömből, sertéshúsból, és a farsangi fánk, mint az ünnep jellegzetes tészta ételeinek fogyasztása. A fánknak vidékenként más-más változatát sütötték, így ismert a túrófánk, az almafánk, a csörögefánk stb. Húshagyó kedden éjfélkor abbamaradtak a mulatságok és kezdetét vette a böjt. Hamvazószerdát követő csütörtökön egy napos böjt után felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradékokat elfogyasszák. Ennek a napnak torkos csütörtök a neve. A nagyböjt hamvazó szerdával kezdődik. Magyarországon száraz szerda néven is emlegetik. A katolikus vallásúaknál szigorú böjt, húst nem ehetnek, napjában egyszer lakhatnak jól, még kétszer ehetnek egy keveset. A nap jellegzetes böjtös ételei a tojásleves, a rántott leves, a tésztaételek, a savanyúkáposzta. A nagyböjt a keresztény húsvétot előkészítő negyvennapos vezeklő és böjti idő. Az evangéliumi leírások szerint Jézus Krisztus is negyven napig böjtölt a pusztában. A húsvét előtti böjt az első időben rendkívül szigorú volt. A húsételektől tartózkodtak, napjában csak egyszer étkeztek. A böjti fegyelem - elsősorban a nyugati egyházakban - idővel enyhült, a hústilalom csak a pénteki napokra vonatkozott, a napi egyszeri étkezés helyébe az egyszeri jóllakás lépett. Hazánkban szokás volt, hogy a zsíros edényeket hamvazó szerdán elmosták és csak húsvétkor vették elő őket. Húst és zsíros ételeket nem ettek a nagyböjtben, külön edényben olajjal vagy vajjal főztek. Elterjedt böjti ételek voltak a korpából készült savanyú cibereleves, tejleves, bableves, tésztaételek, sós vízben főtt bab, olajos káposzta, főzelékek, aszalt gyümölcsök, tojás- és halételek. 9

10 Nagyszombat Nagypéntek Krisztus szenvedésére és kereszthalálára való emlékezés napja, szigorú böjt. Halat, tojást, olajos savanyúkáposztát, aszalt gyümölcsöket, pattogatott kukoricát, tehát jellegzetes böjti ételeket fogyasztottak. Sok népi hiedelem kapcsolódik hozzá. Ilyenek a korahajnali mosakodás patakokban, folyókban, hogy az ember egészséges maradjon. Nem vágtak szárnyast, nehogy dögvész üssön ki az állatok között. Nem szántottak, mert e napon Jézus a földben volt. Nagyszombat már a húsvéti örömünnep kezdete. Este van a tűzszentelés, a vízszentelés szertartása, majd a vigília /éjféli/ mise és a feltámadási körmenet. Ilyenkor szólalnak meg a harangok, jelezvén a feltámadást és a böjt elmúltát. Este a feltámadási körmenetre indulás előtt az ablakban gyertyát gyújtottak, jelképezve Jézus feltámadását. A keleti egyházban a feltámadási körmenetet vasárnap reggel tartják, a nyugati egyház szombat délután vagy este. Húsvét A konyhában a nagyszombat sonkafőzéssel, kalácssütéssel, a húsvéti előkészületekkel telik. Sonka nélkül nem múlhat el húsvét. A templomból hazaérve volt szokás megszegni a húsvéti sonkát. Melegen borsó-, lencse-, burgonyapüré, esetleg paraj illik hozzá. Hidegen felszeletelve, levében főtt füstölt kolbásszal, főtt cikkekre vágott tojással és reszelt tormával, retek, újhagymával, céklával körítve kerül az ünnepi asztalra. A vacsora befejező fogása a húsvéti diós és mákos kalács vagy patkó. A húsvét tulajdonképpen a húsvét vasárnapja a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának emlékünnepe. A húsvét jellegzetes étele a bárány. A húsvéti bárány Jézust jelképezi, akinek előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók ettek az egyiptomi kivonulás alkalmával. A bárányt változatosan, sokféle formában készítik, pl. tartalmas bárányfejleves, az erdélyies csípős, pikáns tárkonyos bárány, báránypörkölt, tejfölös báránypaprikás. Lényeg, hogy alapanyagként gyenge, finomhúsú szopós bárány szolgáljon, melynek megsütött húsához jól illenek a prímőr tavaszi zöldfőzelékek, zöldsaláták és a tepsiben sült pirított burgonya. Pünkösd Húsvét hétfőjének hagyományos étele a tavaszi rántott csirke. Ezen a napon háttérbe szorítják az asztal örömeit a különböző népszokások. Magyarországon mindenfelé ismert a húsvét locsolkodás, ami a néphit szerint a lányok fiatalságát, szépségét, kelendőségét biztosította. A locsolkodásért piros, vagy mintákkal díszített hímes tojás járt, és természetesen étellel, itallal kínálták a locsolókat. A tojás jelképe a tavasznak, a természet újraébredésének, s mint ilyen ősidők óta szerepel a tavaszi ünnepeken. A pünkösd a húsvét szombatját követő ötvenedik nap. A katolikus egyház egyik fő ünnepe. A Szentlélek eljövetelét és az egyház megalapítását ünneplik ezen a napon. Fénypontja az ökörsütés volt. Az ünnep napján, sőt másnapján szokás volt táncmulatságokat rendezni. Az ünnep természetes szimbóluma a piros pünkösdi rózsa. Az ünnep ételei az idei libasült, a rántott csirke uborkasalátával, - a juhtartó gazdák bárányt vágtak -, és a friss gyümölcsből készült tészták, így az epres-, a cseresznyés pite. 10

11 Úrnapja Úrnapja a pünkösd utáni második hét csütörtöke. Régen zöld gallyakból díszített úrnapi sátrakat készítettek a falu különböző pontjain, ma már csak a templom körül. Az egyház Krisztus testét, az oltáriszentséget ünnepli e napon, és az Oltáriszentséget körmenetben viszik a feldíszített sátrakban épített oltárhoz, majd vissza a templomba. A sátrak díszítményeihez, mint szentelt növényekhez több népi hiedelem fűződik. A faágakat a kertben a vetemények közé szúrták, hogy megvédjék a növényeket a férgektől. Az úrnapi sátorból hozott füvet a háztető alá tették, hogy ne csapjon villám a házba. Péter- Pál A halászok védőszentjükként, patrónusukként tisztelték Szent Pétert. Az egykori halászcéhek ilyenkor tartották gyűlésüket, ekkor volt a legény és mesteravatás. Voltak olyan vidékek, ahol a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut, vásárlóikat köszöntve, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Másnap a halászok rendeztek vendégséget halpaprikással, túrós csuszával. Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót e nap hajnalán, még abban az évben megnősül vagy férjhez megy. Márton napja november 11., Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott, emlékét helységnevek, templomok őrzik. Márton napon országszerte lakomát rendeztek, hogy egész évben bőven ehessenek, ihassanak. Aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik állítja a népi mondás. A liba csontjából az időjárásra következtettek, ha fehér és hosszú a liba csontja, akkor havas lesz a tél, ha barna és rövid akkor sáros. De milyen kapcsolata van Szent Mártonnak a ludakkal? A középkori legenda szerint, amikor hírét vette, hogy püspöknek szemelték ki, alázatosságában a ludak óljába bújt az érte jövő küldöttek elől. A ludak azonban szárnyuk csapkodásával, gágogásukkal elárulták Márton rejtekhelyét. András napja november 30. Szent András apostol és vértanú napja. András napján kezdtél el a disznóöléseket és az ezzel járó disznótorokat, amelyek aztán farsang végéig tartottak. Andráshoz legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja, a karácsonyi várakozás és előkészület ideje az egyházi év kezdete. Irodalom: 1. Bhaktivedanta Swami Prabhupada, A. C.: A Bhagavad-Gita úgy ahogy van. The Bhaktivedanta Book Trust, Bhaktivedanta Swami Prabhupada, A. C.: Az önmegvalósítás tudománya. The Bhaktivedanta Book Trust, Gyulai, G.: Govinda szakácskönyve. Lál, Budapest, Manorama dasa (szerk.): A Krisna-tudat eredete. Krisna-völgy magazin, Különszám, MKTHK, 4 5, Manorama dasa (szerk.): Srila Prabhupada élete. Krisna-völgy magazin, Különszám, MKTHK, 6 7, Manorama dasa (szerk.): A Védák tanítása. Krisna-völgy magazin, Különszám, MKTHK, 8 10, Manorama dasa (szerk.): Kicsoda Krisna? Krisna-völgy magazin, Különszám, MKTHK, 12 13, Manorama dasa (szerk.): Erkölcsi értékrendük. Krisna-völgy magazin, Különszám, MKTHK, 16 17, Manorama dasa (szerk.): Hogyan kezdődött? Krisna-völgy magazin, Különszám, MKTHK, 18 19, Képek forrása: Tusor András: Gazstronómia Vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoport 11