Szentendre Város Egészségügyi Intézményei (SZEI)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szentendre Város Egészségügyi Intézményei (SZEI)"

Átírás

1 Szentendre Város Egészségügyi Intézményei (SZEI) Egészségfejlesztési Terv Készítette: Szentendre Város Egészségügyi Intézményei az EMESZ Zrt. közreműködésével Szentendre, január 1/109

2 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 3 MISSZIÓS NYILATKOZAT... 5 I. Bevezetés az egészségügyi intézmények lehetséges szerepe a prevencióban... 8 I. Állapotleírás, helyzetfelmérés Szükségletfelmérés a. Módszertani leírás b. Fókuszcsoportos interjúk eredményei c. A kérdőívre adott válaszok eredményei d. Háziorvosok véleménye e. Ellátottak betegek véleménye II. Az egészségfejlesztési terv elkészítésének lépései Általános leírás SWOT analízis Az Intervenciós logika meghatározása III. Az egészségfejlesztési terv Szakmai indoklás Stratégia célok Stratégiai irányvonalak évi prioritások Az egészségfejlesztési terv megvalósításának módja IV. Visszacsatolás Monitoring A programok értékelési területe Alkalmazott indikátorok V. Kommunikáció, egészségkommunikáció VI. Összegzés VII. Mellékletek /109

3 ELŐSZÓ Intézményünk, Szentendre Város Egészségügyi Intézményei (továbbiakban: SZEI) a szentendrei, vagy másik nevén dunakanyar-pilisi kistérség járóbeteg szakellátását és gondozását végzi. A kistérséghez Szentendre Városa és másik 12 település (Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Kisoroszi, Leányfalu, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pócsmegyer, Pomáz, Szigetmonostor, Tahitótfalu Visegrád) tartozik. A SZEI fenntartója Szentendre Város Önkormányzata. Szentendre Városa - a kistérség szellemi-kulturális-gazdasági-társadalmi központjához méltó módon -, beleértve az Önkormányzat fenntartásába tartozó intézményeket is, évtizedek óta folyamatos és tervszerű fejlődésre, megújulásra törekszik annak érdekében, hogy a meglévő értékek megőrzése mellett mind a városban, mind a kistérségben a jelenleginél több szellemi és anyagi lehetőség teremtődjön. A tudatos fejlesztés kereteit aktuálisan a 2007-ben elfogadott, éves stratégiai távlati célokat kitűző Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégia tartalmazza, melyben a SZEI-re vonatkozó fejlesztési irányok is rögzítésre kerültek. A fejlesztési irányokról részletesebben az anyag megfelelő fejezetében teszünk említést. A Városfejlesztési Stratégia elsődleges célja az életminőség javítása. Az életminőség megítélésében számos tényező mellett jelentős szerepe van az egészségügyi ellátás színvonalának, valamint az egészségesebb életmódot segítő lehetőségeknek is. A SZEI vezetését, különösen július eleji intézményvezetői kinevezésem óta az a szándék vezet, hogy végrehajtsuk az IVS-ben megfogalmazott feladatokat, egyúttal pedig az Intézményt olyan irányba fejlesszük, hogy a kistérségben élők szakellátásán és gondozásán túl magas színvonalú utógondozó, rehabilitációs és prevenciós szolgáltatások is nyújtson. A fentiek érdekében folyamatosan keressük azokat az együttműködéseket, partnerségeket, pályázati forrásokat, amelyek segítik stratégiai céljaink megvalósítását. Céljaink megvalósítását két elnyert uniós pályázat jelentős mértékben támogatja. A kistérség és a város egészségügyi ellátásának történetében januárjában új fejezetet nyitó, az Önkormányzat, mint fenntartó által a KMOP Kistérségi járóbeteg szakellátás fejlesztése a Közép- Magyarországi régióban című pályázaton elnyert Ft., mely segítségével emelt szintű járóbeteg-szakellátó központ kerül kialakításra Szentendrén. (A támogatáshoz 10% önrészt az Önkormányzatnak kell biztosítani.) A támogatásból megvalósuló fejlesztés hozzájárul a város és vonzáskörzete lakosa egészségügyi helyzetének javításához, a jelenleginél hatékonyabb ellátási struktúra kialakításához, valamint törekszünk 3/109

4 arra, hogy a megújult SZEI a területi egészségfejlesztés központjává, a népegészségügyi program helyi aktivitásainak színterévé is váljon. Ezen feladatok egy részének támogatására Intézményünk elején pályázatot nyújtott be a TÁMOP Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok kiírásra, melynek keretében második félévében - kötelező önrész biztosítása nélkül - 10 M Ft-ot nyertünk intézményünk prevenciós szolgáltatásainak fejlesztésére. Járóbeteg szakellátóként egyedüliként nyertünk az életmódpályázaton, amire nagyon büszkék vagyunk, de ami egyúttal komoly szakmai kihívás is. Az életmód-pályázat nagymértékben hozzájárul a KMOP pályázatban vállalt prevenciós célok teljesítéséhez is, hiszen a 12 hónapos futamidő alatt megteremti azokat a személyi, technikai, infrastrukturális feltételeket, amelyek megfelelően stabil alapot biztosítanak a megújuló emelt szintű járóbeteg szakellátó központ prevenciós szerepének továbbfejlesztéséhez is. A TÁMOP pályázat kötelező és kiinduló tevékenysége az Intézmény jelen egészségfejlesztési tervének elkészítése, mely elsősorban a prevenció szemszögéből vizsgálva átfogóan ismerteti az intézménynek a település, illetve a kistérség életében betöltött helyét; szerepét; a prevenció érdekében eddig megtett törekvéseket, az Intézménynek a térség civilszervezeteivel, intézményeivel, városvezetésével, egyéb szervekkel történő kapcsolatrendszerét, a célok elérése érdekében javasolt éves részletes cselekvési tervet, az eredmények mérésére vonatkozó javaslatokat, valamint hosszabb távú célokat és feladatokat. Mivel az egészségfejlesztési terv működését tekintve ciklikus jellegű, ezért jelen terv aktualizálása évente, két évente javasolt a változó igények és lehetőségek függvényében. Az egészségfejlesztési terv elkészítése során figyelembe vettük a TÁMOP Pályázati Útmutatóban leírt szempontokat, az Országos Egészségfejlesztési Intézet által 2009-ben kiadott Fejleszthető egészség módszertani útmutató egészségtervekhez című szakmai segédletét, az Európai Bizottság által kidolgozott The European Quality Instrument for Health (EQUIPH) - az egészségfejlesztés szakmai értékelésére irányuló eszközrendszer ajánlásait, valamint a Népegészségügyi Programot. Jelen dokumentum e módszertani elvárásoknak megfelelően került elkészítésre. 4/109

5 MISSZIÓS NYILATKOZAT Küldetés Salus aegroti suprema lex esto (A beteg érdeke a legfőbb törvény) A betegek egészségügyi ellátásában világszerte törvényszerű igény a minőségi színvonal folyamatos emelése. A betegellátás minden szereplőjének közös érdeke, hogy az egészségügyi szolgáltatás folyamatában a hatékonyság, a gazdaságosság és a minőségi színvonal növekedése egyidejűleg valósuljon meg. Munkánk szolgálat, mely a betegség miatt kiszolgáltatott lakosság széleskörű egészségügyi ellátását végzi. Küldetésünk a lakosság hatékony gyógyítása, egészségének megőrzése, az egészségkárosodások megelőzése. Ennek érdekében nagy súlyt fektetünk az ellátandó Pilis Dunakanyar Kistérség lakosságát leginkább érintő betegségek megelőzésére, diagnosztizálására, gyógyítására. Hisszük, hogy betegeink gyógyulásában nélkülözhetetlen szerepe van a megfelelő betegtájékoztatásnak, a bizalomra épülő orvos-beteg kapcsolat kialakításának, melynek alapjául a betegjogok, és az emberi méltóság messzemenő tiszteletben tartása szolgál. Tevékenységünk: Intézményünk, a Szentendrei Szakorvosi Rendelőintézet 1950 óta működik. A jelenlegi épület 1973-ban épült Szentendre belvárosában. Ezen kívül a városban 2 külső helyszínen található telephelyein 87 dolgozóval 23 szakrendeléssel áll a betegek szolgálatára. Intézményünkben a részmunkaidősöket is figyelembe véve 43 szakorvos dolgozik, 73 szakvizsgával. Így az orvosi szakellátás szinte minden ágazata képviselve van. A szolgáltatások kiszervezésével költséghatékonyságunkat az utóbbi 2 évben jelentősen sikerült javítani. Az ellátott lakosság száma az ideiglenes lakosokkal együtt eléri a 80 ezer főt. A nyári időszakban a nyaralók és a turisták száma újabb ezer főt jelent, tehát az össz ellátott lakosság kb. 100 E fő. A Szentendrei Szakorvosi Rendelőintézet 2005-ben összesen főt látott el, orvos-beteg találkozás történt, 2006-ban főt kezeltek, orvos-beteg találkozás történt ben az ellátottak száma a vizitdíj bevezetésével csökkent, így ebben az évben beteget láttunk el ban , 2009-ben , 2010-ben vizitre került sor. Az ellátottak 52 %-a a környező településekről érkezett. Az Országos Egészségpénztár által finanszírozott szolgáltatások mellett egyéb, fizetés ellenében igénybevehető szolgáltatást is nyújtunk ezek: massage, diétás tanácsadás, csontritkulás szűrés, Bemer mágneságy, gravitációs pad, audiometria, gyógycipő készítés, optika, gyógyászati segédeszköz bolt, büfé. Részt vállalunk a rendszeres felvilágosító munkában, városi egészségnapok szervezésében és megrendezésében. Az Egészséges Városért Közalapítvány közreműködésével, - melynek kuratóriumi munkájában rendszeres 5/109

6 tevékenységet végzünk - műszer és egyéb adományok fogadásával, egészségnapok szervezésével, iskolai felvilágosító előadásokkal, kábítószer megelőző tevékenységgel aktívan részt veszünk a város egészségvédelmi tevékenységében. Folyamatosan felmérjük betegeink elégedettségét, ezt figyelembe véve korrigáljuk a problémákat, korrekt tájékoztatással segítjük őket. Céljaink: Fontos, hogy a Kistérségben ne csak az itt élők szakellátását, hanem prevenciós, utógondozó rehabilitációs és rekreációs lehetőségeit is biztosítsuk, melyekhez új szakorvosi rendelőintézet építésével kívánjuk a szükséges háttéret biztosítani, úniós forrásból. A Kistérség anyagi és erkölcsi támogatását is szeretnénk megnyerni, mert közös kötelezettségvállalás nélkül nem biztosíthatjuk az itt élő lakosság méltó egészségügyi ellátását. A térség egészségügyi intézményeivel folyamatosan együttműködünk, így minden ellátási szint szakmailag és gazdaságilag hosszú távú működést tud fenntartani. A kapacitások racionalizálásával célunk a szakmai színvonal emelése és a spektrum szélesítése. Hazánkban az évi CLIV. törvény az Egészségügyről elrendeli, hogy a betegellátási tevékenység minőségét intézményi minőségügyi politikának és minőségügyi rendszernek kell garantálnia. Az intézmény felső- és középszintű vezetése, valamint minden dolgozója ezen nyilatkozatban kívánja a minőség javítására irányuló elkötelezettségét megerősíteni. A vezetőség kinyilvánítja azt a szándékát, hogy a Rendelőintézet teljes működésében megvalósítja minőségirányítás MSZ EN ISO 9001:2001 nemzetközi szabványra és a MEES nemzeti követelményeire alapozott rendszerét, és biztosítani kívánja annak folyamatos működését, továbbfejlesztését. A már folyamatban lévő betegelégedettség felmérés további rendszeres és tervezett mérése, a felmérés alapján hatékony intézkedések meghozatala a betegelégedettség szinten tartására vagy növelésére. A szakmai munka feltételeinek biztosítása. A betegellátás színvonalának emelése pályázati erőforrások hatékony kiaknázásával. Dolgozói elégedettségmérés és az információk felhasználása a munkakörnyezet és a munkatársaink közérzetének javításában. Indikátorok eredményeinek figyelésével a folyamatok javítása. A nyújtott szolgáltatások minőségének folyamatos javítása a felső- és középszintű vezetés felelőssége, állandó feladata. Mindamellett a kitűzött célok elérése érdekében nélkülözhetetlen, hogy valamennyi dolgozónk elkötelezetten vegyen részt ebben a munkában. Ennek 6/109

7 érdekében a vezetőség kiemelt figyelmet fordít a munkatársak minőségügyi képzésére. A fenti missziós nyilatkozatot magunkénak érezzük, tartalmával azonosulunk. Dr. Pázmány Annamária igazgató főorvos 7/109

8 I. BEVEZETÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK LEHETSÉGES SZEREPE A PREVENCIÓBAN Nagyobb orvos, ki távol tartja a betegséget, mint aki csupán gyógyítja azt. Jobb a megelőzés a gyógyításnál, mert megóv minket a betegséggel járó szenvedéstől (Thomas Adams, ) A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és jelentősen elmarad attól, amit társadalmi gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne. Egyes megbetegedések, halálokok tekintetében hazánk vezető helyet foglal el a nemzetközi statisztikákban. A hazai egészségügy előtt álló kihívásokat a fenti általános európai tendenciákon kívül a magyar lakosság általánosan rossz egészségi állapota, a középkorú férfiak magas halálozási rátája, az EU-átlag dupláját kitevő korai halálozás, az elveszített potenciális életévek magas száma, növekvő mértéke súlyosbítja. A daganatok, a keringési rendszer és az emésztőrendszer betegségei, a pszichiátriai és mozgásszervi megbetegedések mértéke európai összehasonlításban is nagyon kedvezőtlen, kialakulásukban nagymértékben közrejátszik az egészségtelen, önpusztító életmód. Előfordulásuk a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket követi, a betegségek következtében a leghátrányosabb helyzetű társadalmi rétegek (pl.: romák) leszakadása a születéskor várható élettartamban évtizednyi mértékű. A Népegészségügyi Program következetes végrehajtásától várjuk életminőségünk és egészségi állapotunk teljes jogú felzárkózását az Európai Nemzethez. A népegészségügyi helyzet gyökeres megváltoztatása, az egészségi állapot érzékelhető javítása, valamint az ellátó rendszer érdemi változása érdekében 2003-ban a 46. számú országgyűlési határozattal (2003.IV.16.) elfogadásra került az egy évtizedre szóló Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja, amelyet a 4/2006. (II.8.) OGY határozat Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja, továbbiakban Népegészségügyi Program elnevezésre módosított. A NP elsődleges célja volt, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. Ennek eredményeként tíz év távlatában legyen három évvel hosszabb a születéskor várható élettartam Magyarországon mindkét nem esetében. A NP deklarálta, hogy az egészségét javítását, a betegségek megelőzését, az ember méltó élet meghosszabbítását csak az egész társadalom szervezett erőfeszítéseivel, anyagi, szellemi erőforrásainak, egyéni kezdeményezéseinek mozgósításával és hatékony felhasználásával lehet elérni. Ebből a szempontból az NP megfelel a Dzsakartai Nyilatkozat Egészségmegőrzés a XXI. században (1997) szellemének Az egészséget veszélyeztető tényezőkkel szemben az akciók új formáira van 8/109

9 szükség. Az elkövetkező évek kihívása, hogy a társadalomban, a helyi közösségekben, a családokban meglévő potenciált felszabadítsuk. Ehhez nyilvánvalóan át kell látni az egyes kormányzati ágazatok, a kormányzati és nem-kormányzati intézmények, a közszolgálati és magánszektor közötti kapcsolatrendszert. Az együttműködés döntő. Ez megköveteli új, egyenlő alapon történő partneri viszony kialakítását az egészség érdekében a különböző ágazatok között, a társadalomirányítás minden szintjén. A magyar lakosság egészségi állapotának ismeretében a NP az évtized leglényegesebb feladatára, azon népbetegségek visszaszorítására koncentrál, melyek a legnagyobb egészség-hasznot jelenthetik, és a megelőzést, a korai felismerést helyezi előtérbe. Különösen fontos, hogy ezeket az előnyöket az átalakuló egészségügyi intézményrendszerben is meg lehessen tartani, illetve a változás kapcsán a megelőzés mind az ellátórendszer, mind a lakosság számára további lehetőségeket jelenthessen. Ebben a folyamatban döntő jelentősége van az egészségügyi alap és szakellátásban dolgozóknak, orvosainak, védőnőinek, nővéreinek egyaránt. Elengedhetetlen, hogy ehhez alkalmazkodva adott közösségek jöjjenek létre, amelyek képesek meghatározni közös és egyéni feladataikat a megelőzés és az egészségfejlesztés terén. A SZEI megjeleníti ezt a közösséget. Jelen prevenciós gyakorlatának, lehetőségeinek áttekintése és felmérése kiinduló pontot jelent egy célzott, helyi igényekre, szükségletekre és lehetőségekre alapozott prevenciós terv kidolgozására, s az ehhez igazodó szolgáltatások rendszerének felépítésére. Kistérségi szinten a járóbeteg szakellátás azon területei is reprezentálhatók a szekunder prevenció keretében szakmai egységet képezve a gondozásban az alapellátással, melyeket a betegek a leggyakrabban vesznek igénybe. A prevenció és a gyógyítás egysége csupán úgy valósítható meg, ha környezetével együtt kezelve jól meghatározva pontosítjuk a feladatokat, s a megvalósításban pedig olyan rendszert alkalmazunk, mely egyidejűleg képes a gyakorlati tapasztalatok, a valóság, a jelen helyzet, a tudományos evidenciák elvárásainak megfelelni. Egy adott közösség lehetőségeinek, igényeinek és problémáinak a kezelése csupán team munkával, s az érintettek aktív közreműködésével lehet eredményes. Az elnyert életmódprogram segíti Intézményünket abban, hogy jobban megfeleljen a NP. Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein 4. Célkitűzésben megfogalmazottaknak, azaz: A mindennapi élet színterein, a településeken, az oktatási intézményekben, a munkahelyen, valamint az 9/109

10 egészségügy intézményeiben megvalósuljon az egészséget támogató politikai gyakorlat, hatékonyan érvényesüljenek az egészségfejlesztés, betegségmegelőzés módszerei. Az egészségügyi ellátórendszer gyógyító tevékenysége mellett megelőző és egészségfejlesztési munkát is végezzen. A gyógyító munka mellett kapjon nagyobb figyelmet a megelőzés. Legyen meg az ehhez szükséges infrastruktúra és finanszírozás. Az egészségmegőrzésbe a betegek családtagjait is vonják be. Az egészségfejlesztési program illeszkedik a NP. 15. Célkitűzéséhez (Ellátásfejlesztés) melynek céljai: Az alapellátás tevékenységi körének bővítése, az életmód-tanácsadás bevezetése. Az ellátás különböző szintjein dolgozó egészségügyi személyzet szemléletének, magatartásának befolyásolása a minél korábban befejezett ellátás érdekében. Az ellátás különböző szintjein: A szív-és érrendszeri betegségek megelőzési szemléletű ellátásának javítása. Az onkológiai betegségek megelőzési szemléletű ellátásának javítása. A mozgásszervi betegségek rehabilitációs rendszerének fejlesztése. Jelen egészségfejlesztési terv szerkezetében, tartalmi felépítésében követi az egészségtervek szerkezeti vázát, azaz az I. Állapotleírás, helyzetfelmérés fejezetben részletesen bemutatjuk a kistérség, a város demográfiai, társadalmi, egészségügyi jellemzőit, a város, a civil szervezetek és a SZEI egészségfejlesztési törekvéseit. A II. fejezetben összefoglaljuk a szükségleteket és problémákat. A III. fejezetben megfogalmazásra kerülnek a helyi szükségletekre, lehetőségekre, elvárásokra reflektáló egészségfejlesztési stratégiák, illetve szemléltetjük, hogy a SZEI egészségfejlesztési terve hogyan szolgálja a kistérség, a város, valamint az Intézmény stratégiáját, fejlődési terveit. A IV. fejezet, évi prioritásokat tartalmazza, sz. melléklettel együtt értelmezve a ben megvalósuló konkrét tevékenységeket, azaz az Éves cselekvési tervet ismerteti részletesen. Tevékenységeink nyomon követése, elért eredményeink figyelemmel kísérése fontos a hatékonyság, eredményesség szempontjából. Az értékelés folyamata lehetőséget ad az időben történő változtatásokra, a helyzethez történő alkalmazkodásra, a következő év prioritásainak, tevékenységeinek a meghatározására. Ezzel az V. fejezetben (Visszacsatolás, monitoring) foglakozunk részletesen. A dokumentum az intézmény vezetőségének, a megkérdezett szakorvosoknak, a programokat megvalósító helyi szakembereknek és egészségfejlesztési szakértőknek közös munkája. 10/109

11 I. ÁLLAPOTLEÍRÁS, HELYZETFELMÉRÉS I./a) A kistérség lakosságának demográfiai és halálozási viszonyai. A szentendrei kistérséghez 13 település, Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Kisoroszi, Leányfalu, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pócsmegyer, Pomáz, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu,Visegrád, közel lakosa tartozik. Jelen adatok a kistérség területén élő lakosság demográfiai, halálozási viszonyainak közötti alakulását, a területi egyenlőtlenségekre vonatkozóan pedig a közötti időszakra vonatkoznak. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete Egészségfejlesztési Osztály Nemfertőző Betegségek Epidemiológiai Csoportja által elkészített helyzetkép célja, hogy eredményeit a Szentendrei kistérségen belül az egészségügyi szakterület szakemberei megismerjék és felhasználják egészségjelentések, egészségképekegészségtervek elkészítéséhez, melyekben felhívják helyi szinten is a döntéshozók figyelmét a kistérség lakosságának esetleges specifikus egészségproblémáira, betegségterheire. Ezért ezeket az adatokat használjuk mi is az egészségfejlesztési tervünkben. Demográfiai viszonyok A Szentendrei kistérség népességének kor és nem szerinti összetételét tekintve minden esetben a 25 év feletti korcsoportokat egyértelmű nőtöbblet jellemezte, illetve feltűnő volt a fiatal középkorúak (1999: éves, 2008: éves korcsoportúak) hiánya (1.ábra) Összességében egy alapjánál keskenyebb, úgynevezett fenyő alakú, többször elkeskenyedő-kiszélesedő korfát láthattunk, mely az elkeskenyedésnél az adott korcsoportok hiányát jelezte. 11/109

12 1. ábra: A Szentendrei kistérség népességének korösszetétele és 2009.január 01-én meglévő lakosságszám alapján nemek és korcsoportok szerint Egyértelműen szembetűnő, hogy a Szentendrei kistérségben a fiatalok aránya magasabb volt 2008-ban, mint Magyarországon, Pest megyében vagy a Régióban (1.táblázat), ennek megfelelően az Öregedési Index is a kistréségben volt a legalacsonyabb a vizsgált területek közül, azaz a 15 év alatti korcsoportúakra jóval kisebb arányú idős népesség jutott. A népességen belül az időskorúak létszámának növekedése egyértelműen előrevetíti a kistérségben az elöregedés problematikáját (2.táblázat). 12/109

13 2.sz. táblázat: A 15 év alatti lakosság aránya és az Öregedési Index a Szentendrei kistérségben, Pest megyében, a Közép-magyarországi Régióban és Magyarországon 2008-ban 0-14 éves korcsoportúak aránya (%) Öregedési Index (%) Szentendrei kistérség Pest megye Közép-magyarországi Régió Magyarország A Magyarországon 1981 óta megfigyelhető természetes fogyás tendenciájától eltérően a Szentendrei kistérség (2-3. ábra 2.táblázat), illetve Szentendre város (4.ábra) lakosságszámának alakulása, természetes szaporodása/fogyása ellentétes tendenciát tükrözött. A kistérségben tíz év alatt összességében 21,16%-kal nőtt a lakosságszám és a legörvendetesebb, hogy a 0-4 éves korcsoportú népességszám több mint harmadával emelkedett 2008-ra. (2. táblázat). KORCSOPORT NÉPESSÉGSZÁM FÉRFIAK Változás (%, 100%=1999.) NÉPESSÉGSZÁM NŐK Változás (%, 100%=1999.) NÉPESSÉGSZÁM ÖSSZESEN Változás (%, 100%=1999.) X Összesen táblázat: A Szentendrei kistérség lakosságának létszám változásai 1999-ről 2008-ra A kistérségben 2001-től (2-3.ábra), Szentendre (2-4.ábra) esetében pedig már 2000-től természetes szaporodásról beszélhettünk, mely hátterében valószínűleg 13/109

14 1000 före jutó természetes. fogyás / szaporodás Szentendre Város Egészségügyi Intézményei A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében az is állhat, hogy Budapest agglomerációs kistérségei közül az egyik legvonzóbb a Szentendrei kistérség. 2. ábra: A természetes szaporodás/fogyás Szentendre városban, a Szentendrei kistérségben, Magyarországon és az EU országok átlagában*, *EU átlag: május 1. előtti 15 tagállam adatainak átlaga 4 3 Szentendre város Szentendrei kistérség Magyarorszag EU átlag Évek 3. ábra: A természetes szaporodás/fogyás a Közép-magyarországi Régióban, /109

15 Nyers Élveszületési/Halálozási Arányszám ( ). Szentendre Város Egészségügyi Intézményei A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 4. ábra: Az élveszületések, a halálozások és a természetes szaporodás/fogyás alakulása Szentendre városban, Szaporodás Élveszületési Arányszám 1000főre Halálozási Arányszám 1000főre Fogyás Évek A csecsemőhalandóság kiemelt szerepet tölt be a halálozási statisztikában, hiszen számottevő befolyása lehet a reprodukcióra és az emberi élettartamra. Magyarországon a csecsemőhalandóság 1997-ben került először a 10 ezrelék alá. A fővárosban 1997-ben (9,9 ), Pest megyében pedig már 1993-ban (9,9 ) 10 ezrelék alatt volt az 1000 élveszülöttre jutó csecsemőhalottak száma. A magyar, a Pest megyei és a Szentendrei kistérségi csecsemőhalandóság is folyamatosan és tartósan csökkent az alacsony esetszámokból adódó ingadozás mellett - és örvendetes, hogy a kistérségben 2008-ban csupán 3,54 volt (5.ábra). 15/109

16 1000 élveszülöttre jutó Csecsemőhalálozás. Szentendre Város Egészségügyi Intézményei A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 5. ábra: A csecsemőhalálozási arány alakulása a Szentendrei kistérségben, Pest megyében és Magyarországon, Szentendrei kistérség Pest megye Magyarország Évek E fejezet alatt a kistérségi lakosság halálozási viszonyait az adat és módszer részben meghatározottak szerint vizsgáltuk az országos szinthez viszonyítva, között. Az általános korai halálozás, azaz az összes halálok miatt a 65 év alatti lakosság halálozása, mind a két nem esetében csökkent az új évezred első évtizedében, bár nők esetében 2006-tól minimális emelkedést láthattunk (6. ábra). A halandóság területi egyenlőtlenségeit tekintve pedig mind a férfiak, mind a nők körében az országos átlagtól szignifikánsan jóval alacsonyabb halálozást figyeltünk meg (7. ábra, 3. táblázat). 16/109

17 3. táblázat: A Szentendrei kistérségben élő FÉRFI és NŐI lakosság keringési rendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, emésztőrendszeri betegségek, légzőrendszeri betegségek és a morbiditás, mortalitás külső okai miatt bekövetkező korai halálozásának eltérései Standardizált Halálozási Hányados (%) (zárójelben a halálesetek száma) éves Szentendrei kistérség Általános halálozás Keringési rendszer betegségei Összes rosszindulatú daganat Emésztőrendszer betegségei Morbiditás, mortalitás külső okai 0+ éves Légzőrendszer betegségei *P<0,05 FÉRFIAK 77,87* (689) 65,69* (201) 75,35* (226) 67,22* (91) 70,18* (93) 82,60 (99) NŐK 88,32* (342) 57,65* (63) 93,43 (159) 109,24 (54) (27) 98,79 (80) Előbbiek a keringési rendszeri betegségei miatt bekövetkezett korai halálozásra is igazak, azaz folyamatosan csökkent az elmúlt években e halálozás is, de figyelemfelkeltő a nők körében a közötti a minimális emelkedés, azonban összességében a kistérségi nők halálozása az EU-átlag körülinek mutatkozott (8. ábra). A területi egyenlőtlenség vizsgálatakor elmondható, hogy a keringési rendszeri betegségei miatt bekövetkezett korai halálozás esetében mindkét nem esetében az országos szinttől szignifikánsan alacsonyabb halálozást találtunk (9. ábra, 3. táblázat). A daganatos korai halálozás tekintetében a kisebb létszámú népességből eredő alacsonyabb esetszámok miatt történő ingadozás mellett folyamatosan csökkenő tendencia volt megfigyelhető a férfi lakosság körében (10.ábra). 17/109

18 Ugyan a nők halálozása a vizsgált időszakban - kicsit nagyobb ingadozásokkal mint a férfiaké - szintén alacsonyabb volt a magyar és a régiós nők halálozásánál és folyamatosan csökkent, de 2004-től intenzív emelkedést láthattunk, mely egyik forrása lehet az összes halálok miatti halálozás emelkedésének (6. ábra, 10.ábra). Az összes rosszindulatú daganat miatt bekövetkező halálozás a férfi lakosság esetében az országos szintnél statisztikailag bizonyítható módon jóval alacsonyabb volt. A nők esetében az országos szintnél ugyan alacsonyabb, de nem szignifikáns halálozást tapasztaltunk (11. ábra, 3. táblázat). A kistérségi férfi és női lakosság körében az emésztőrendszeri betegségek miatti korai halálozás alakulását tekintve az alacsony esetszámok miatti erős ingadozás mellett a magyar halálozásnál alacsonyabb halálozást találtunk, de figyelemfelkeltő a év utáni gyors emelkedés a nők körében (12. ábra). A kistérségben férfiak esetében a korai halálozás alacsonyabb volt az országos szintnél és az eltérés statisztikailag is bizonyítható volt, a nők esetében viszont az országos átlagnál mintegy 10%-kal magasabb halálozást találtunk, amely eltérés statisztikailag nem volt bizonyítható (13. ábra, 3. táblázat). A légzőrendszer betegségei miatt a Szentendrei kistérség népessége körében a halálozás a magyar halálozási szint körül ingadozott, mely nők esetében ugyan mindvégig az EU-15 átlag alatt maradt de sajnálatosan (az alacsony esetszámokból adódó ingadozás mellett) az utóbbi években folyamatos emelkedést mutatott (14. ábra). A halandóság területi egyenlőtlenségeit áttekintve pedig elmondható, hogy a férfi és a női lakosság körében is az országos átlagnak megfelelő halálozást találtunk között (15. ábra, 3. táblázat). A morbiditás, mortalitás külső okai szerinti korai halálozás vonatkozásában elmondható, hogy erős ingadozásokkal kisebb létszámú népességből eredő alacsonyabb esetszámok miatt - folyamatosan csökkenő volt a trend férfiak és nők körében is és a nők esetében a halálozás szintje az utóbbi években az EU-15 átlag szintje körülire csökkent (16. ábra). A területi egyenlőtlenségek vonatkozásában pedig elmondható, hogy a férfi népesség esetében az országos átlagtól szignifikánsan alacsonyabb volt a halálozás. Nők esetében pedig az alacsonyabb halálozás nem volt szignifikáns (17. ábra, 3. táblázat). ÖSSZESSÉGÉBEN: A halandóság alakulását és területi egyenlőtlenségeit tekintve eredményeink egyértelműen jelezték, hogy a férfiak esetében a vizsgált időszakban minden vezető haláloki főcsoport miatt a halandóság az országos átlagtól szignifikánsan alacsonyabb volt (3. táblázat). Ugyanakkor figyelemfelhívó lehet az a tény, hogy a nők esetében a rosszindulatú daganatok 18/109

19 Standardizált halálozás ( főre). Szentendre Város Egészségügyi Intézményei A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében és a külső ok szerinti haláloki főcsoport miatt az országos átlag körüli halálozást, illetve az emésztőrendszeri betegségek esetében sajnálatosan halálozási többletet találtunk. Szakirodalmi adatok szerint a mértéktelen alkoholfogyasztás is jelentős szerepet tölthet be az emésztőrendszeri megbetegedések és halálozások veszélyeztető tényezői között. Szintén tény, hogy hazánkban így természetesen a kistérségekben is - a rendszerváltás idejére az egészségügy kapacitását messze meghaladó alkoholos hátterű betegtömeg halmozódott fel, jelentős terheket róva az egészségügyi ellátó rendszerre, tehát e tekintetben szükségszerű lehet egy hatékonyabb, megelőző szemléletű alapellátás támogatása is. 6. ábra: Az összes halálok (BNO-10: A00-Y98) okozta korai (0-64 éves korú lakosság) halálozás* alakulása a Szentendrei kistérségben, Magyarországon és az EU országok átlagában**, FÉRFIAK NŐK Szentendrei kistérség Magyarország Közép-magyarország EU-15 *Standard: az európai népesség (1976) kormegoszlása **EU átlag: május 1. előtti 15 tagállam adatainak átlaga 19/109

20 Standardizált halálozás ( főre) Szentendre Város Egészségügyi Intézményei A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 7. ábra: Az összes halálok (BNO-10: A00-Y98) miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei a Közép-magyarországi Régióban, (bal oldal FÉRFIAK, jobb oldal: NŐK) 8. ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) okozta korai (0-64 éves korú lakosság) halálozás alakulása a Szentendrei kistérségben, Magyarországon és az EU országok átlagában*, FÉRFIAK NŐK Szentendrei kistérség Magyarország Közép-magyarország EU-15 *Standard: az európai népesség (1976) kormegoszlása **EU átlag: május 1. előtti 15 tagállam adatainak átlaga 20/109

21 Standardizált halálozás ( főre) Szentendre Város Egészségügyi Intézményei A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 9. ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei a Közép-magyarországi Régióban, FÉRFIAK NŐK 10. ábra: A rosszindulatú daganatok (BNO-10: C00-C97) okozta korai (0-64 éves korú lakosság) halálozás* alakulása a Szentendrei kistérségben, Magyarországon és az EU országok átlagában**, FÉRFIA K NŐK Szentendrei kistérség Magyarország Közép-magyarország EU-15 *Standard: az európai népesség (1976) kormegoszlása **EU átlag: május 1. előtti 15 tagállam adatainak átlaga 21/109

22 Standardizált halálozás ( főre) Szentendre Város Egészségügyi Intézményei A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 11. ábra: A rosszindulatú daganatok (BNO-10: C00-C97) miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei a Közép-magyarországi Régióban, FÉRFIAK NŐK 12. ábra: Az emésztőrendszer betegségei (BNO-10: K00-K93) okozta korai (0-64 éves korú lakosság) halálozás* alakulása a Szentendrei kistérségben, Magyarországon és az EU országok átlagában**, FÉRFIA K NŐK Szentendrei kistérség Magyarország Közép-magyarország EU-15 *Standard: az európai népesség (1976) kormegoszlása **EU átlag: május 1. előtti 15 tagállam adatainak átlaga 22/109

23 Standardizált halálozás ( főre) Szentendre Város Egészségügyi Intézményei A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 13. ábra: Az emésztőrendszer betegségei (BNO-10: K00-K93) miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei a Közép-magyarországi Régióban, FÉRFIAK NŐK 14. ábra: A légzőrendszer betegségei (BNO-10: J00-J99) okozta (0-X éves korú összlakossági) halálozás alakulása a Szentendrei kistérségben, Magyarországon és az EU orzágok átlagában*, FÉRFIAK NŐK Szentendrei kistérség Magyarország Közép-magyarország EU-15 *Standard: az európai népesség (1976) kormegoszlása **EU átlag: május 1. előtti 15 tagállam adatainak átlaga 23/109

24 Standardizált halálozás ( főre) Szentendre Város Egészségügyi Intézményei A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 15. ábra: A légzőrendszer betegségei (BNO-10: J00-J99) okozta (0-X éves korú összlakossági) halálozás területi egyenlőtlenségei a Közép-magyarországi Régióban, FÉRFIAK NŐK 16. ábra: A morbiditás és mortalitás külső okai (BNO-10: V00-Y98) okozta korai (0-64 éves korú lakosság) halálozás alakulása a Szentendrei kistérségben, Magyarországon és az EU orzágok átlagában*, FÉRFIAK NŐK Szentendrei kistérség Magyarország Közép-magyarország EU-15 *Standard: az európai népesség (1976) kormegoszlása **EU átlag: május 1. előtti 15 tagállam adatainak átlaga 24/109

25 17. ábra: A morbiditás és mortalitás külső okai (BNO-10: V00-Y98) miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei a Közép-magyarországi Régióban, FÉRFIAK NŐK A fenti adatok forrása: HELYZETELEMZÉS A SZENTENDREI KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL, Deszkriptív epidemiológiai tanulmány Készítette: ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete Egészségfejlesztési Osztály Nemfertőző Betegségek Epidemiológiai Csoportja, I./b) Szentendréről Szentendre közigazgatásilag a Szentendrei Kistérség központja. A város Pest megyében, a Dunakanyar kapujában, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, HÉV-, autóbuszés sétahajó járatokkal. A művészetekről, kultúrájáról ismert település kedvelt kirándulóhely, évente több millió turista látogat el ide. Több mint kétszáz képzőés iparművész, valamint író, költő, zeneművész és színész él és alkot a városban. A környéken adott a gyalog- és biciklitúra lehetőség is. A civil élet igen aktív, közel 100 civil szervezet működik a városban. 25/109

26 Demográfiai adatok Állandó lakónépesség száma én, KSH szerint fő volt, ebből férfi férfi, és nő, s 2010-ben a lakosságszám már elérte a Főt. Ez a létszám a városba látogató turisták nagy száma miatt jóval magasabb is lehet. A kisvárosban jelentős horvát, lengyel, német és szerb kisebbség él. Az élveszületések száma magasabb a halálozások számánál, a lakónépesség a magas bevándorlások következtében folyamatosan növekszik és a korösszetétel is fiatalabb az országos átlagnál (kb. 50 év). 26/109

27 A városban a 18 év alatti népesség aránya 2008-ban 21%, ez 3 százalékponttal magasabb, mint az országos arány. Ez a közel 26 ezres szentendrei népességből majdnem 5500 főt jelent. Gazdaság A településnek számottevő ipara nincs (sokáig volt papírgyár), kisebb és közepes vállalkozók vannak, kézművesek, kőfaragók, stb. Összesen kb db vállalkozás működik a városban. Munkahelyek az önkormányzatnál és intézményeinél, állami intézményeknél, valamint a vállalkozásoknál található. Budapestre is járnak dolgozni a helyi lakosok. A városban 1-2%-os a munkanélküliség, a közmunka program jól működik. (2008. évben nyilvántartott álláskeresők száma összesen 416 fő). A város vízellátása, csatornázásszennyvízelvezetés-csapadékvíz elvezetése, villamosenergia-ellátása, gázellátása, távközlési ellátása a mai kor kritériumainak megfelel. Oktatási intézmények, közművelődés Szentendrén 1 bölcsőde, 16 óvoda, 7 általános iskola, 4 gimnázium és 2 szakközépiskola működik. Felsőoktatási intézményekkel nem rendelkezik a város. A P Art mozi terme a filmvetítések mellett alkalmas előadások, kulturális rendezvények stb. megtartására. Gazdag és színes közösségi rendezvények, fesztiválok várják a lakosokat és turistákat pl.: Tavaszi Fesztivál, Ister Napok, Szentendrei Nyár és Teátrum, Advent Szentendrén, Szentendre éjjel-nappal. Turizmus Szentendrén kinyílik a Dunakanyar kapuja, és elénk tárul a Pilis rengetege. Bejárhatjuk a Dömör-kapu, a Kő-hegy, a Lajos-forrás, a Rám-szakadék és a Sztara-voda tájait; megmászhatjuk a Hirsch-orom, a Nagy-Kevély és a Prédikálószék csúcsait; és a Vörös-kő sziklaormát, végig lehet kerékpározni a dimbes-dombos Szentendrei-szigeten Oroszitól Monostorig. Páratlan város Szentendre, a maga 31 múzeumával, galériájával, a skanzennel. Szentendrén mindig történik valami, napi átlagban 2,7 különféle rendezvény van a városban. Egészségügyi ellátás Az ÁNTSZ évi adatai szerint a működő háziorvosok száma: 9 fő (ebből 1 fő területi ellátási kötelezettség nélküli); a működő házi gyermekorvosok száma 5 fő; a háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónők száma: 9 fő; 8 közforgalmú és 1 fiókgyógyszertár található a városban. 27/109

28 A háziorvosi és házi gyermekorvosi rendeléseken kívül elérhető egészségügyi szakrendelések: 1. Ortopédia Érsebészet 2. Reumatológia 3. Fizioterápia 4. Gyógytorna 5. Fül-orr-gégészet 6. Kardiológia 7. Belgyógyászat 15. Röntgen UH 16. Mammográfia 17. Szájsebészet 18. Fogászat, fogorvosi rtg. 19. Tüdőgondozó 20. Tüdőszűrés Onkológia 21. Bőrgyógyászat Gasztroenterológia 22. Mentálhigiénés Központ Diabetológia Addiktológia 8. Orthopaedia 9. Nőgyógyászat 10. Neurológia 11. Szemészet 12. Urológia 13. Laboratórium 14. Sebészet Traumatológia 23. Terhesrendelés 24. Sportorvos 25. Gyermekpszichológia (csak magán szolgáltatásként) 26. Üzemorvos 27. Dietetikai tanácsadás A Szentendrei Kistérség egészségügyi alapellátását 24 felnőtt, 14 gyermek háziorvos és 5 vegyes praxisú háziorvos végzi, 29 fő körzeti ápolónő közreműködésével. A kistérség lakosainak szakellátását a SZEI biztosítja. Az ellátásban szerepet játszik a Pomázi Gálfi Béla Pszichiátriai és Rehabilitációs Kft, mely Kincstári Vagyoni Igazgatóság fenntartásában működik, és jelenleg az ország második legnagyobb pszichiátriai intézménye. A Főváros tulajdonában lévő Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő a gasztroenterológiai-, stroke-, és a mozgásszervi megbetegedések rehabilitációját végzi. A kistérségben 21 közforgalmú és 5 fiók gyógyszertár üzemel. A SZEI Szentendre város és vonzáskörzete (összesen 13 település) lakosságának járóbeteg szakellátását és gondozását végzi. Az intézmény által ellátott lakosság száma az ideiglenes lakosokkal és a turistákkal együtt eléri a 80 ezer főt. A nyári időszakban a nyaralók és a turisták száma újabb ezer főt jelent 28/109

29 SZEI igénybevétele a szentendrei kistérség települések lakosai részéről 1 : A SZEI 2005-ben összesen főt látott el, vizit történt, 2006-ban főt kezeltek, orvos-betegtalálkozás történt, 2007-ben ; 2008-ban ; 2009-ben ; 2010-ben vizitre került sor. Az ellátottak 52%-a a környező településekről érkezett. Az ellátandó 75 E lakosból 25 E fő a szentendrei lakos. A SZEI igénybevétele a szentendrei kistérség települések lakosai részéről 1% 1% 0% 2% 5% 3% 3% 2% 2% 3% 4% 45% 17% 10% 2% Szentendre Pilisszentlászló Budakalász Pomáz Csobánka Szigetmonostor- Horány Leányfalu Pócsmegyer Tahitótfalu Tahitótfalu- Tahi Dunabogdány Kisoroszi Visegrád Visegrád- Gizellatelep Pilisszentkereszt Ilyen lakosságszám már akár kórházi hátteret is szükségessé tehetne. Az egészségügy fejlődése azonban az utóbbi időben világszerte a járóbeteg ellátás, illetve az egy napos ellátások felé tolódik, részben a betegek igénye, részben a költséghatékonyabb működés szükségessége miatt. 29/109

30 meghirdetett Egészségre nevelő és szemléletfomáló életmódprogramok Az ellátott lakosság megjelenésének aránya a kistérségi települések szerinti bontásban megoszlás 2008 megoszlás 2009 megoszlás 2010 megoszlás 1 Szentendre ,58% ,25% ,93% ,60% 2 Pilisszentlászló ,59% ,44% ,32% ,50% 3 Budakalász ,48% ,92% ,87% ,86% 4 Pomáz ,29% ,70% ,66% ,07% 5 Csobánka ,43% ,18% ,09% ,40% 6 Szigetmonostor ,78% ,83% ,89% ,66% 7 Leányfalu ,26% ,04% ,22% ,25% 8 Pócsmegyer ,87% ,82% ,92% ,86% 9 Tahitótfalu ,66% ,84% ,20% ,16% 10 Dunabogdány ,13% ,22% ,11% ,04% 11 Kisoroszi ,80% ,85% ,92% ,78% 12 Visegrád ,09% ,13% ,27% ,22% 13 Pilisszentkereszt ,03% ,77% ,60% ,61% Összesen: ,00% ,00% ,00% ,00% 30/109

31 A szakellátás finanszírozása A SZEI OEP finanszírozásból, saját bevételből és az önkormányzati finanszírozásból működik. Az Országos Egészségpénztár az ellátott betegek után fizet, ez az összeg azonban csak a működési költséget tartalmazza. A SZEI fejlesztése Szentendre Önkormányzata januárjában nyerte el a Szentendrei Szakorvosi Rendelőintézet felújítására benyújtott pályázatot. A Közép Magyarországi Operatív Program keretében készül el a beruházás, melynek munkálatai megkezdődtek. A projekt részeként új épületszárnnyal bővül az intézmény, modern eszközparkot alakítanak ki, új szakellátásokat vezetnek be, valamint digitális fejlesztéseket is végrehajtanak. A Szentendre és a környező térség lakosságát kiszolgáló rendelőintézet fejlesztésének megvalósítására a város régóta készült, a pályázaton elnyert támogatás lehetőséget ad a kistérségi járóbeteg-ellátás problémáinak megoldására, a gyors és színvonalas egészségügyi ellátás kialakítására. A beruházással összefüggő építkezésnek munkahelyteremtő hatása van a kistérségre nézve. A tervek szerint 1152 négyzetméter új épületrésszel egészül ki a rendelőintézet, valamint a meglévő, elöregedett 836 négyzetméteres telephelyet is teljes mértékben korszerűsítik. A térségben élők kényelme érdekében az intézmény szolgáltatási köre tizenhárom új szakellátással mint például nephrológia, egynapos sebészet, gasztroenterológiai laboratórium, nappali kórház, elektrofiziológia, panoráma röntgen és allergológia - bővül, sőt az orvosi gép- és műszerparkot is a kor igényeinek megfelelően fejlesztik. A beruházás eredményeképpen az intézmény a modern kor digitális vívmányainak felhasználásával teszi majd gyorsabbá, korszerűbbé és színvonalasabbá az egészségügyi ellátást. A megújuló intézmény nagy hangsúlyt fektet a komplex akadálymentesítésre is. A felújítás várhatóan aug. 31-ig tart. 1. SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS A helyi szükségletfelmérés célja, hogy minél szélesebb körből, megfelelő mélységű információt, adatot nyerjünk az intézmény működéséről, lehetőségeiről, szerepéről, a helyi célcsoport problémáiról, szükségleteiről, elvárásairól, javaslataikról. Az intézet működéséről, a felmerülő problémákról, a tervezett prevenciós tevékenységekről célzott kérdéseket fogalmaztunk meg. Az egyes életkori csoportokban a egészségi problémák, a háttérben lévő okok megfogalmazása és megoldási javaslat kérése történt nyitott kérdések formájában. Az egészséget veszélyeztető egészségmagatartásra vonatkozóan 31/109

32 arra kértük a válaszadókat, hogy saját tapasztalatuk alapján értékeljék a felsorolt problémákat. Fontosnak tartottuk felmérni a szakorvosok, háziorvosok, páciensek (célcsoportok) programban való részvételi szándékát, és egyben célunk volt, hogy elindítsuk a helyi közösség (szakorvosok, szakellátók, ellátottak) közötti kommunikációt, együttműködést, ami nélkülözhetetlen feltétele a fenntarthatóságnak. A kérdéseket a SZEI stratégiai-, valamint a TÁMOP pályázat céljának megfelelően alakítottuk ki. a. Módszertani leírás A szükségletfelmérés során vegyesen alkalmaztuk az önkitöltős kérdőíves-, a fókuszcsoport-interjús technikákat. A megkérdezettek zárt és nyitott kérdések kapcsán fejtették ki véleményüket a páciensek egészségi állapotáról és életmódjáról. A szakorvosok és háziorvosok véleményének, javaslatainak megismeréséhez a kérdőíves módszert alkalmaztuk. A SZEI és/vagy a város életében meghatározó kulcsszemélyeket - az egészségügyi bizottság elnökét, az ÁNTSZ megyei tiszti főorvosát, a foglalkozás-egészségügyi szakorvost, helyi civilszervezetek képviselőit, vezető védőnőt, betegjogi képviselőt, aktív háziorvosokat, társintézmények gondozóit, Gondozási Központ vezetőjét - pedig fókuszcsoportos technikát alkalmazva kérdeztük a helyi problémákról, szükségletekről, megoldási javaslatokról. A szükségletfelmérés során alkalmazott kérdőíveket az 5. sz. melléklet tartalmazza. A kapott válaszok feldolgozása az alábbi eredményeket hozta. b. Fókuszcsoportos interjúk eredményei A fókuszinterjú során megkérdezésre került 33 kulcsszemély, akiknek tevékenysége, véleménye, munkája kapcsolatban áll a SZEI működésével. Ilyen kulcsszemélyek többek között: egészségügyi bizottság elnöke, az ÁNTSZ megyei tiszti főorvosa, a foglalkozás-egészségügyi szakorvos, helyi civilszervezetek képviselői, vezető védőnő, betegjogi képviselő, aktív háziorvosok, társintézmények gondozói, Gondozási Központ vezetője. A válaszadók többsége közepesnek, illetve semlegesnek ítélte az intézet szakmai szerepét. Ugyanezen szempont szerint sokan voltak azok is, akik jónak, és kevesebben, akik kiválónak értékelték az intézetet. (ábra: Milyennek ítéli a szakmai szerepét?) 32/109

33 Milyennek ítéli a szakmai szerepét? közepesnek 29% jónak 28% elfogadhatónak 0% semlegesnek 29% kiválónak 14% A működést városi szinten 6,1-es átlaggal jellemezték az interjúalanyok az ig terjedő skálán, (ahol az 1-es a legkevésbé pozitív értékelést jelentette, a 10- es érték pedig a legjobbat) térségi szinten pedig 5,5-ös átlagra értékelték. (ábra: Milyennek ítéli meg a szakrendelő intézet működését?) Milyennek ítéli meg a szakrendelő intézet működését? városi szinten 6,1 térségi szinten 5,5 5,2 5,3 5,4 5,5 5,6 5,7 5,8 5,9 6 6,1 A szakrendelő kapcsolatrendszerét az ápolónőkkel látják a legjobbnak, ám közel annyira jónak értékelik az orvosi és kevésbé a védőnői szintekkel kiépített kapcsolatrendszert is. (ábra: Milyennek ítéli meg a szakrendelő kapcsolatrendszerét a praxisokkal?) 33/109

34 Milyennek ítéli meg a szakrendelő kapcsolatrendszerét a praxisokkal? ápolónői szinten 8,3 orvosi 8,2 védőnői 3, A fejlesztések tekintetében legfontosabbnak a gyógytorna fejlesztését látják, majd sorrendben a táplálkozási programokat, a klubprogramokat, a szóróanyagok és tájékoztatók készítését és végül az előadásokat gondolják magas prioritásúnak. (ábra: Milyen fejlesztési lehetőséget lát a működésében fontossági sorrendben?) Milyen fejlesztési lehetőséget lát a működésében fontossági sorrendben. szóróanyagok, tájékoztatók készítése 6,9 előadások 6,1 táplálkozási programok gyógytorna 7,7 7,9 klubprogramok 7, Arra a kérdésünkre, hogy melyik a legfontosabb egészségmagatartási tényező, amin változtatni kellene a páciensek körében, a következő sorrend született: 1. Testmozgás/sportolás hiánya 2. Cardiovascularis megbetegedések rizikótényezői szűrésének elhanyagolása 3. Daganatos betegségeket megelőző népegészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel 34/109

35 4. Stressz 5. Egészségtelen táplálkozás 6. Illegális droghasználat 7. Túlzott alkoholfogyasztás 8. Dohányzás Ön szerint melyik a legfontosabb ill. a legkevésbé fontos egészségmagatartási tényező, amin változtatni kellene a páciensek körében? 8. Cardiovaszkuláris megbetegedések rizikótényezői szűrésének elhanyagolása (vérnyomás mérése, 7. Daganatos betegségeket megelőző népegészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel 6. Illegális droghasználat 5. Stressz 4.Túlzott alkoholfogyasztás 3. Testmozgás/sportolás hiánya 4,2 4,4 5,8 5,7 5, Egészségtelen táplálkozás 4,9 1. Dohányzás /109

36 Az egészséget veszélyeztető életmódbeli tényezők szubjektív megítélése életkorok szerint a következő: Problémák évesek problémája: Nagyon sokat kell utazniuk, helyben a szórakozásuk nem biztosított. Szűrés és védőnői ellátás körüli ellátás körül fokozás. Sok a depresszió, és kilátástalannak tartják az életüket. Testmozgás hiánya, rossz táplálkozás. Stressz és ennek a következményei, utazás a munkahelyek miatt évesek problémája: Mozgásszervi problémák, anyagcsere betegségek. A nők cardiovascularis megbetegedéseinek száma nő. Daganatos megbetegedések. Elhízás és magas vérnyomás betegség emelkedettebb arányú. Rossz táplálkozás, elhízás. Család miatti leterheltség. Megoldási javaslatok Helyben kulturális és sport programok biztosítása. Támogató szolgáltatások kellenének. Felvilágosítás. Legyen több munkahely helyben. Mozgásszervi rehabilitáció, gyógytorna, pszichoterápia. Házi betegápolás fokozása. Kellene olyan program, ami teljes körű prevenciót biztosít. Mással összekapcsolt programokkal együtt kellene prevenciós szolgáltatást biztosítani, mert az a tapasztalat, hogy csak egészségügyi területű program nem vonzza az embereket, kell hozzá más motiváció. Támogató klubfoglalkozások 65 felettiek problémája: Magány, egyedüllét. Házi betegellátás fejlesztése. Krónikus mozgásszervi panaszok, szociális helyzet. Sérülések balesetek megelőzése és otthoni ellátásának biztosítása. Sok a depresszió, és kilátástalannak tartják Szemléletformálás, klub program. az életüket. Tömegközlekedés fejlesztése. Aktivitás hiánya - gyors leépülés. Egyéb javaslatok: Mozgásszervi betegségek, stressz terén prevenció. Gyerekek prevenciós foglalkozásait fejlesztené. Az egészségügyi dolgozók képzését elsősorban, és jobb tájékoztatást a lakosság és a szakemberek felé, mert nem látható és ismerhető kellően a szakrendelő tevékenysége. 36/109

37 c. A kérdőívre adott válaszok eredményei Kérdőívünkre 20 szakorvos válaszolt, az eredmények összegzése után a következő megállapításokra jutottunk: Arra kértük a kitöltőket, hogy értékeljék az általunk felsorolt tényezőket. A tényezőket a probléma megjelenésének súlyossága szerint 1-10-ig terjedő skálán kellett jelölni, ahol az 1-es érték a legenyhébb problémaszintet jelentette és a 10-es érték pedig a legnagyobb problémaszintet. Ennek alapján a következő sorrend született: 1. Stressz 2. Dohányzás 3. Testmozgás/ sportolás hiánya 4. Egészségtelen táplálkozás 5. Túlzott alkoholfogyasztás 6. Daganatos megbetegedések időbeni felismerését célzó szervezett népegészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel hanyagolása 7. Kardiovaszkuláris megbetegedések rizikótényezői szűrésének elhanyagolása (vérnyomás mérése, koleszterinszint szűrése) 8. Illegális droghasználat 9. Egyéb Problémák súlyosságának értékelése 1-10-ig terjedő skálán Egyéb 3,3 Cardiovaszkuláris megbetegedések rizikótényezői szűrésének elhanyagolása (vérnyomás mérése, koleszterinszint szűrése) Daganatos megbetegedések időbeni felismerését célzó szervezett népegészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel hanyagolása 5,6 5,7 Illegális droghasználat 4,2 Stressz 8,2 Túlzott alkoholfogyasztás 6,8 Testmozgás/ sportolás hiánya Egészségtelen táplálkozás Dohányzás 7,9 7,8 8,1 0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 8,0 9,0 37/109

38 Néhány életmód tényezőt is megvizsgáltunk nemek szerint külön bontásban. E szerint a nők körében a túlsúly jelenti a legnagyobb problémát, ezt követi a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás. Ezen kívül a rendszeres mozgást végző nők aránya igen alacsony - kb. csak 19,4%-os. A férfiak körében ugyanez a sorrend, ám a nőkhöz képest is jelentősen többen vannak a problémás alkoholfogyasztó és dohányzó férfiak. Életmódtényezők becsült aránya A férfiak hány százaléka mozog rendszeresen? A nők hány százaléka mozog rendszeresen? 17,4 19,4 A férfiak hány százaléka túlsúlyos vagy elhízott? A nők hány százaléka túlsúlyos vagy elhízott? A férfiak hány százaléka tekinthető problémás alkoholfogyasztónak? A nők hány százaléka tekinthető problémás alkoholfogyasztónak? A férfiak hány százaléka dohányzik? 13,4 29,6 52,2 50,3 56,4 A nők hány százaléka dohányzik? 35, Az egyes betegségek megjelenésében tapasztalt figyelmet érdemlő változás az elmúlt 10 évben: Kedvező: Egyes szűrővizsgálatok beindulása Kevesebb az akut koronária szindrómában való megbetegedés Kedvezőtlen: Tumoros megbetegedések számának növekedése tapasztalható, ezzel szemben nehézkes a betegek nyomon követése 38/109

39 Pszichés megbetegedések terén: nagyobb arányban jelentkeznek a depressziósok, sokkal több a suicid késztetésű beteg, túlterheltebbek a betegek Emelkedett a COPD-sek száma A betegeknek kevesebb idejük jut a rehabilitációra STD emelkedése 1. Szakorvosok által legfontosabbnak tartott megbetegedések sorrendben Nők Férfiak Szív és érrendszeri megbetegedések: hypertonia (4x), art. scler., coronaria sck. Szív és érrendszeri megbetegedések: hypertonia (3x), art. Scler, Infarktus, coronaria sck Mozgásszervi megbetegedések: nagy súllyal jelenik meg az osteoporosis (3x), ezen kívül pedig a porckopást, a csontritkulást, az arthrosisokat és a discopathiákat tüntették fel a megkérdezett szakorvosok Anyagcsere betegségek: diabetes mellitus (3x), obesitas, epekövesség 4. Daganatos megbetegedések Pszichés megbetegedések: depresszió (2x), szorongás, szédülés Légzőszervi megbetegedések: bronchitis (2x), COPD (2x), rhinitis allergica, arc és homloküreg gyulladás, egyéb gyulladások Bőrgyógyászati megbetegedések: Ekcéma, köröm gomba Szemészeti megbetegedések: cataracta, glaucoma, retinop. diab Mozgásszervi megbetegedések: Artritis, arthrosisok, discopathiák, osteoporosis, porckopás Pszichés megbetegedések: depresszió, súlyos depresszió Anyagcsere betegségek: obesitas (2x), diabetes mellitus Daganatos megbetegedések Légzőszervi megbetegedések gége és algarati gyulladás, otitis externa, akut bronchitis, COPD (2x) Szemészeti megbetegedések: cataracta, glaucoma, ret. Diab. Bőrgyógyászati megbetegedések: Ekcéma, Körömgomba évesek problémája Célzott programok 1. testmozgás hiánya (7x) mozgásprogramok szervezése 2. stressz, túlhajszoltság (6x) 3. dohányzás (6x), alkohol (3x) és drogfogyasztás stressz-kezelő programok szervezése a dohányzás megtiltása, szigorú Megoldási javaslatok Több tényezőre egyszerre ható javaslatok célzott életmódprogramok megfelelő tájékoztatás, több szűrés szervezése, több pihenés anyagi és 39/109

40 (2x) ellenőrzése, árusítás büntetése felvilágosítás erkölcsi megbecsülés, drog szövődmények ismertetése, bemutatása biztosítási díj szűrésen megjelenéshez kötése létbiztonság megteremtése 4. egészségtelen táplálkozás, elhízás (3x) táplálkozási programok szervezése támogatási rendszer kidolgozása évesek problémája stressz, túlhajszoltság (11x) 2. testmozgás hiánya (5x) 3. túlsúly (3x), egészségtelen táplálkozás (3x) 4. hypertonia (2x) 5. dohányzás (2x) és alkoholfogyasztás Célzott programok stressz-kezelő programok szervezése önismereti klub / önismereti tréningek szervezése mozgásprogramok szervezése olcsóbb sportolási lehetőség, sportbérletek, kedvezmények, táplálkozási programok szervezése önismereti klub / önismereti tréningek szervezése célzott életmódprogram dohányzás és alkoholfogyasztás szigorú ellenőrzése Megoldási javaslatok Több tényezőre egyszerre ható javaslatok prevenció, megfelelő tájékoztatás, felvilágosítás, életmód tanácsadás, egészségnevelés, szűrővizsgálatok szigorítása és népszerűsítése, labor: tci markerek, STD vizsgálatok, háziorvosok kapacitálása, orvosi problémák megoldása jobb fizetés több pihenés anyagi és erkölcsi megbecsülés, létbiztonság megteremtése önismereti klub / 40/109

41 (szűrő) szűrővizsgálatok elhagyása daganatos megbetegedések saját sorsunk felé érzett felelősség hiánya önismereti tréningek szervezése megfelelő tájékoztatás, felvilágosítás, szűrővizsgálatok népszerűsítése, célzott programok önismereti klub / önismereti tréningek szervezése Ön mivel tudna hozzájárulni az Ön által javasolt fenti változásokhoz vagy azok valamelyikéhez? prevencióval, szűréssel tanácsadással, felvilágosítással, betegoktatással munkaidőn túl idő fordítása családok, idősek látogatására gégészeti szűrővizsgálatok rendszeressé tételével Véleménye szerint milyen segítségre van szükség a fenti problémák kezelésére, megelőzésére alkalmazható tevékenységek, programok, életmódot pozitívan befolyásoló tevékenységek megvalósításához? felvilágosító előadások, ismeretterjesztés, lakossági fórumok nem egészségügyi probléma, társadalmi megoldás kell több pénz az embereknek hogy, megfelelően tudjanak táplálkozni sportolási lehetőség biztosítása világos, érthető, exact TV-reklámok a szűréseken való részvétel serkentésére nagyobb média, pénz az egészségügyre meglévő rendszerek korszerűsítésével kedvezmények élelmiszerre, mozgásra személyiségfejlesztő tréning, stresszkezelés kisebb közösségek, összejövetelek szervezése egymás segítése, problémák megbeszélése önszerveződő támogatása Mi segítené legjobban az Ön munkáját? ha nem hoznának naponta új értelmetlen rendelkezéseket a türelem tájékoztatók, szórólapok, betegek tájékoztató rendszere 41/109

42 több idő és pénz, rend külső szervezetekkel való szorosabb kapcsolat jó lenne olyan munkanap, amit betegoktatásra stb. lehetne használni pl. asthma klub, daganatos betegeknek összejövetelek erőltetett rendelési idő megszűntetése, a felpörgetett életformán való változtatás, betegklubok létrehozása Egyéb megjegyzések: A mozgásszervi betegségek kezelése nagyon megdrágult Ezt a kérdőívet véleményem szerint az egészségügyi szakdolgozóknak kellene kitölteni, 40 év felett glaucoma szűrés bevezetését javasolja d. Háziorvosok véleménye A háziorvosoknak kiküldött kérdőívekre (28), csupán két válasz érkezett, így ez nem értékelhető. Ez a passzivitás jellemző a térségben dolgozó háziorvosokra. Bár rendszeresen vannak közös értekezletek, amelyekre eljönnek nagy többségben a háziorvosok, de más felhívásra, ajánlatra, kérésre nagy passzivitással válaszolnak, amit ezek a megválaszolatlan kérdőívek is bizonyítanak. Reméljük, hogy az elnyert támogatásból megvalósuló programban részt vevő páciensek pozitív visszajelzései, eredményei előbb-utóbb aktivizálják a háziorvosok egy részét is. e. Ellátottak betegek véleménye A páciensek körében 26 kitöltött kérdőív alapján folytattunk vizsgálatokat a következő eredménnyel: 6,9-es átlagérték született azt a kérdést vizsgálva, hogy hogyan ítélik meg, mennyire ismerik az egészséges életmód feltételeit (1-10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es a legkevésbé pozitív értékelést jelentette, a 10-es érték pedig a legjobbat). 42/109

43 Sikerül-e egészségesen élnie? nem 38% igen 62% A kérdőívkitöltők 62%-a gondolja azt, hogy egészségesen sikerül élnie. Szeretne Ön több ismeretet kapni az egészséges életmódról? nem 25% igen 75% Ugyanakkor 75%-uk több ismeretet szeretne kapni az egészséges életmódról. Arra kértük a válaszadókat, hogy értékeljék 1-10-ig a megjelölt témaköröket, mennyre lenne fontos foglalkozni velük (az 1-es ebben az esetben is a legkevésbé pozitív értékelést jelentette, a 10-es érték pedig a legjobbat). E szerint a következő sorrend született: 1. Szív és érrendszeri betegségek megelőzése 2. Testmozgás 3. Szűrővizsgálatok 4. Táplálkozási programok 5. Ismeretterjesztő előadások 43/109

44 6. Szóróanyagok, tájékoztatók 7. Gyógytorna 7. Klubfoglalkozás 8. Allergiás betegségek gondozása 9. Dohányzás 10.Légzőszervi megbetegedések megelőzése A témafontosság értékelése 1-10-ig Szív és érrendszeri betegségek megelőzése 2,3 2,8 7,6 7,2 7,4 szűrővizsgálatok Légzőszervi megbetegések megelőzése allergiás betegségek gondozása testmozgás 2,5 5,2 5,6 6,9 táplálkozási dohányzás szóróanyagok, tájékoztatók 3,8 5,2 ismeretterjesztő előadások gyógytorna 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 Klubfoglalkozás 44/109

45

46 II. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERV ELKÉSZÍTÉSÉNEK LÉPÉSEI 1. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS Az egészségfejlesztési terv első lépése minden esetben a küldetés megfogalmazása (újragondolása vagy megerősítése). Ezen küldetés ugyanis meghatározza az információk rendező elvét, valamint a problémák megfelelő csoportosításához iránymutatást ad. A szükségletfelmérés során a begyűjtött információkból meghatározzuk a felmerülő problémákat, s mindezt második lépésként ok-okozati összefüggésbe csoportosítjuk. Ez a rendszerezés és tudatos átgondolás vezet el az általános célok elsődleges megfogalmazásához (problémafa - célfa). A harmadik lépésben az így rendszerezett problémákat összevetjük a külső és belső különböző tényezőkkel. Ezzel az elemzéssel tudjuk meghatározni az ún. releváns döntési kritériumokat, amelyen belül a meglevő problémák megoldására, a helyi adottságokat és lehetőségeket figyelembe véve megoldást kereshetünk.(swot analízis releváns döntési kritériumok). Ez ad megfelelő kontrollt továbbá arra is, hogy a megfogalmazott problémák közül melyekre találhatunk megoldást, melyek azok az irányvonalak, ahol hatékonyan és reálisan tervezhetjük a beavatkozást. Mindezek elvégzése után, negyedik lépésként, azért van szükség a logikai keretmátrix eszközrendszerének a használatához, mert ez arra ad útmutatót, hogy konkrétan milyen területeken lehet hatékony és mérhető programokkal megfelelő eredményeket elérni. A logikai keretrendszer ad továbbá lehetőséget arra is, hogy elemezzük a tervezett programokat (melyek a kitűzött célok megvalósításához mutatnak irányt) a fenntarthatóság szempontjából, valamint választ kapunk arra (meghatározzuk), hogy milyen indikátorokat használhatunk az eredményesség mérésére. A SZEI egészségfejlesztési tervének az elkészítését a fenti eszközrendszerrel végeztük el. Első lépésként megfogalmaztuk a küldetést (újragondoltuk). Második lépésként a problémafából célfát alkottunk. Harmadik lépésként elvégeztük a SWOT analízist. Negyedik lépésként elvégeztük a logikai keretmátrixot. Ezen fejezet további pontjaiban ezt ismertetjük, és ennek ismeretében fogalmazzuk meg a SZEI-re vonatkozó egészségfejlesztési tervet. 46/109

47 A szentendrei kistérségben élők egészségének fejlesztése a SZEI prevenciós tevékenységének 2. Célfa Forrásszerzés, időhiány kiküszöbölése Prevenciós szolgáltatások fejlesztése Mozgásszervi, cardiovacularis és metabolikus szindrómában szenvedő betegek számának csökkentése A város és a kistérség közötti kapcsolat, finanszírozás rendezése Szakorvosi rendelések (orvosok) tehermentesítése Elegendő számú megfelelő szakember Intézetre szabott prevenciós rendszer kidolgozása, (el)ismertségéhez vezető tevékenység fejlesztése Egyénre szabott szolgáltatás és prevenciós lehetőség bevezetése (életmód tanácsadás) Segítségnyújtás az egészséges életmód elsajátításában. A szolgáltatásokra való igény és jogosultság tisztázása Népegészségügyi megbetegedések számának csökkentése Forrás teremtés (pályázatok, állami és civil Felvilágosító tevékenység bevezetése Lelki egészség-fejlesztés, szenvedélybetegségeket megelőző, tudományosan megalapozott program megvalósítása Mozgásprogram kivitelezése a metabolikus-x szindrómás és a II.-es típusú A háziorvosok (praxis) aktivitásának elnyerése. Szakorvosok rendelési idejének átalakítása (bővítése) / több szakorvos alkalmazása Tematikus programok kidolgozása szakemberek segítségével Kommunikációs tevékenység fejlesztése (érdeklődés Egészséges táplálkozás elterjesztése szakértők segítségével Diabetes Klub életre hívása

48 2. SWOT ANALÍZIS Összegyűjtve és áttekintve az eddigi információinkat, elvégeztük a SWOT analízishez szükséges szempontok csoportosítását. A SZERVEZET BELSŐ JELLEMZŐIRE VONATKOZÓ TÉNYEZŐKET KÉT SZEMPONT SZERINT GYŰJTÖTTÜK ÖSSZE (MŰKÖDÉSI TÉNYEZŐK ÉS A BETEGEKRE VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK): Erősségek SZEI-re vonatkozóan Jó szakemberek (szakorvosok, háziorvosok, védőnők stb.). Aktív vezetőség Sikeres pályázat, ami új infrastruktúrát biztosít Rendelőintézet felújítása kapcsán új épületekkel bővül az intézmény, modern eszközparkot alakítanak ki, új szakellátásokat vezetnek be, digitális fejlesztéseket hajtanak végre, a prevenciós tevékenységeknek lesz hely Könnyű megközelítés Szakmai módszertani szerep a kistérségben Ellátottakra vonatkozóan Az összhalandóság kedvezőbb a kistérségben az országos átlagnál. A külső okokra visszavezethető halálozások száma kedvezőbb a kistérségben az országos átlagnál. Gyengeségek SZEI-re vonatkozóan Nincs kellő módszertani kínálat a prevenciós tevékenységekben A túlterhelés miatt nem jut kellő idő a betegekre Nincsenek betegfelvilágosító anyagok Nincsenek szervezett egészségnevelési programok Ellátottakra vonatkozóan A daganatos megbetegedések száma növekvő tendenciát mutat az előző évekhez képest. Az idősek többségére jellemző az elmagányosodás. Légzőrendszeri megbetegedések száma magasabb a kistérségben az országos átlagnál. Emésztőrendszeri megbetegedések száma magasabb a kistérségben az országos átlagnál. 48/109

49 A pest megyei átlagnál magasabb a cukorbetegségben szenvedők száma. A pest megyei átlagnál magasabb a zsíranyagcsere zavarban szenvedők száma. A stresszes túlhajszolt élet nagy arányban érinti a pácienseket (több pácienst érint a depresszió is). Túlzott dohányzás (nők kb. 35,5%, a férfiak kb. 50,3%-a) és alkohol fogyasztás (nők kb. 13,4%, a férfiak kb. 29,6%-a). Jellemző a testmozgás, sportolás hiánya (a nők kb. 19,4%-a, a férfiak kb. 17,4%-a mozog rendszeresen). Jellemző az egészségtelen táplálkozás Jellemző a túlsúly (nők kb. 56,4%, a férfiak kb. 52,2%-a) Szűrővizsgálatokon való részvétel hanyagolása jellemző. Az intézet szakorvosi véleményeinek összesítése szerint az elsődleges problémát a kardiovaszkuláris megbetegedések jelentik. Mozgásszervi megbetegedések nagy súllyal jelennek meg a szakrendeléseken. A KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK SZEMPONTJÁBÓL VIZSGÁLVA: Veszélyek Az ellátottak felőli érdektelenség Forrásszerzés nehézségei. A praxisok nem kellően kapcsolódnak a prevenciós tevékenységekhez A fenyegető népegészségügyi betegségek veszélye az életkor előrehaladásával nő. Lehetőségek Kapcsolatépítés az aktív, szentendrei civil szervezetekkel. Tevékenység kiszélesítése életmódprogramokkal, klubfoglalkozásokkal. Szakértők bevonása a programokba. Forrásszerzés pályázatok segítségével. Kommunikációs csatorna kiépítése szakorvosok háziorvosok városi vezetők kistérségi vezetők között (pl. közös online felület üzemeltetése, fórum). Erősségekre építve több veszély is elhárítható: Az aktív vezetőség a forrásszerzési lehetőségek felkutatásával és kihasználásával jelentős támogatást tud megnyerni az Intézet javára, így az anyagi nehézségek enyhíthetők. 49/109

50 A népegészségügyi problémák leküzdhetők az egyéni, korra és nemre specifikus programtervek készítésével. Különös tekintettel a szenvedélybetegségekre és az anyagcserét érintő megbetegedésekre. Milyen erősségeink segíthetik a lehetőségeink kihasználását? A SZEI felújítása módot adhat arra, hogy még hatékonyabban működő kommunikációs csatorna (online felület) alakuljon ki az orvosok és vezetők között. Az aktív vezetőség megfelelő kapcsolatok kiépítésével jól tudná kamatoztatni a civil szervezetekben rejlő erőt akár új szakemberek bevonásával, akár jó gyakorlatok, programok adaptálásával. Közös fellépéssel a döntéshozók felé is nagyobb erőt tudnak képviselni. Melyik gyengeségünk akadályozza meg a veszélyek elhárítását? A fent felsorolt betegségtípusok számának növekedése továbbterheli az egyébként is túlterhelt szakrendeléseket. A nem kellő praxis aktivitás nem segíti az érintettek bevonását a programokba. Melyik gyengeségünk akadályozza meg a lehetőségek kihasználását? A túlhajszolt életmód (állandó munkahelyi leterheltség) gátló tényező lehet az új életmódprogramok kihasználásában. Mivel a munkaidőt is érinthetik ezek a programok, így lehetnek olyan személyek, akik bár a célcsoporthoz tartoznak, mégsem tudják igénybe venni az új szolgáltatásokat. A szakemberek leterheltsége akadályozza a prevenciós munkát RELEVÁNS DÖNTÉSI KRITÉRIUMOK A SZEI szakmai módszertani szerepének erősítésével, az adott helyzet erősségeire építve tervezhetjük meg az intézet prevenciós tevékenységének kialakítását. Az aktív vezetőség által az intézetben dolgozó szakmai csapat, valamint az új, a térségben dolgozó szakértők (egészségfejlesztési) szakemberek közreműködésével kell megtervezni a teljes kistérséget érintő megelőzést megcélzó szolgáltatásokat. Ennek lépései a következők: Olyan prevenciós szolgáltatásokat kell bevezetni, amely a következő kihívásokra válaszolnak: 50/109

51 o a meglévő szükségletekre reagál o a prevenciós szolgáltatások szakmai módszertani alapokkal rendelkeznek o évenként ismételhetőek legyenek a programok, a jelenleg kidolgozandó módszertan szerint Prioritási sorrendben kell kezelni a felmerülő problémákat, először az akut problémák megoldására kell, hogy koncentráljunk, de az állapotmutatók javulásával a tevékenység kiszélesedik, azaz a jelenlegi tercier prevenciós munkába már jelen levő primer prevenciós elemek kerülhetnek később előtérbe, ami jelzi is egyéb az eddig végett prevenció hatékonyságát. Olyan programokat kell indítani, amelyek alapot teremtenek a későbbi komplex prevenciós tevékenységek rendszeres végzéséhez. A prevenció központjában az egyéni öngondoskodás fejlesztése, az egyén egészségéért vállalt felelősségének az elérése kell, hogy szerepeljen. Az egészség érték fogalmának az erősítése a cél. Ezek a gondolatok adnak lehetőséget arra, hogy a prevencióban érintett szakemberek egyrészt kihasználhassák a munkájuk során az így kialakított segítő szolgáltatásokat, másrészt megfelelő szakmai iránymutatást adjanak, illetve jelezzék a prevencióban dolgozók felé, hogy milyen terület fejlesztése szükséges az általuk kezelt (vagy hozzájuk forduló), érintett lakosság vagy páciens állapotának javítása érdekében, amit ők a (szak)rendelésen nem tudnak ellátni (időhiány). 51/109

52 3. AZ INTERVENCIÓS LOGIKA MEGHATÁROZÁSA Intervenciós logika Objektíven mérhető Teljesítési indikátorok Indikátorok információ forrása. Ellenőrzési lehetőségek Feltételezések, külső tényezők Globális cél (Átfogó cél) Kistérségi lakosok életminőségének javítása Helyi lakosok egészségi állapota javul. KSH, ÁNTSZ Specifikus cél Komplex prevenciós szolgáltatások kialakítása a SZEIben. Az egészségügyi ellátási szintek és az egészségügy és a páciensek közötti hatékony együttműködések kialakítása a prevenciós szolgáltatások érdekében. Nő a prevenciós szolgáltatások száma. Nő a prevenciós szolgáltatásokat igénybe vevők száma Háziorvosi jelentés Prevenciós szolgáltatások adminisztrációja Egyenlőtlenségek csökkentése a hátrányos helyzetűek, veszélyeztetettek között. Elkötelezett szakemberek. Eredmények Működő, korszerű szakrendelő intézet Javul a cukorbetegséggel élők állapotkontrollja, öngondoskodási képessége, ezáltal az életminőségük Kevesebb a problémás kardiovaszkuláris és cukorbeteg. Csökken a túlsúly mértéke a célcsoport tagjai között. Öngondoskodási ismeretei nőnek az ellátottaknak. Betegforgalmi adatok. Háziorvosi statisztikák. prevenciós szolgáltatások adminisztrációja. A lakosságot megfelelően kell tájékoztatni és megnyerni a programokon való részvételre. Egészségtudatos magatartás, életminőség-javulása klubtagok részére betegek ellátása stabil programok kifejlesztésével Jó kapcsolat az alapellátás és a Kérdőíves felmérés, a szolgáltatást igénybe vevők között. 52/109

53 szakellátás között. Az eredményekhez vezető tevékenységek Előfeltétel A SZEI egészségfejlesztési tervének elkészítése. Életmódklubok kialakítása Cukorbeteg klub működtetése. Rendszeres gyógytorna tevékenység. Egészségre nevelő tájékoztató anyagok készítése. Rendszeres kapcsolat kialakítása az alapellátás és szakellátás között. Intézeti prevenciós terv. Működő klubok éves programja A klubokon való résztvevők száma Tájékozottabb betegek számának növelése. Helyi egészségkommunikációs anyagok. Működő internet kapcsolat. Pályázati dokumentáció, PEJ, ZPEJ Elnyert TÁMOP forrás Egyéb SZEI és önkormányzati hozzájárulás. Tartós finanszírozás elnyerése az érintett önkormányzatoknál, kistérségi szinten. Elkötelezett szakmai vezetés mind a rendelő intézet, mind a városi, mind a kistérségi döntéshozók között. 53/109

54

55 III. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERV 1. SZAKMAI INDOKLÁS Magyar lakosságra vonatkozó népegészségügyi adatai Magyarországon a szív és érrendszeri betegségek és a rosszindulatú daganatok az összes halálozás mintegy háromnegyed részéért felelősek, más szóval az összes halálozások háromnegyed része a táplálkozással és az életmóddal összefüggő betegségekből származik. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Magyarországon daganatos betegségekből eredő halálozás tendenciája növekvő és Európában a legnagyobb. A szív és érrendszeri betegségek okozta halálozás tendenciája 1993 óta csökken, de még mindig a 12 legmagasabb mortalitás közé tartozik Európában. A magyar lakosság egészségi állapotának jellemzéséül, a Debreceni Egyetem népegészségügyi kutatásának eredményeiből idézünk: A 340 millió Ft összköltségvetésű kutatási program célkitűzése szerint között regionális és országos szinten elemezte a jelenlegi prevenciós gyakorlatot, azonosította a nagykockázatú csoportokat, felkutatta a jelentős társadalmi és anyagi terhet jelentő megbetegedések kockázati tényezőit és ajánlásokat fogalmazott meg célzott prevenciós beavatkozásokra.,,a projekt keretében több, egymáshoz szorosan kapcsolódó kutatás valósult meg, melyek révén átfogóbb, hitelesebb és naprakészebb információval rendelkezünk egyes népbetegségek elterjedtségéről, megelőzési és ellátási gyakorlatáról, illetve sajnos ezek hiányosságairól.'' - mondta Prof. Dr. Ádány Róza, a projekt vezetője. A program alprogramjai a keringési (magasvérnyomás betegség, szívinfarktus, szélütés) és anyagcsere betegségek (cukorbetegség, zsíranyagcsere zavarok) a krónikus májbetegségek és májzsugor, valamint a méhnyakrák megelőzési programok hatékonyságának javítását célozták. Néhány fontos megállapítás az eredményekből: A éves magyar lakosság több mint egyharmada szenved a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a zsíranyagcsere együttes zavarával jellemzett metabolikus szindrómában. E betegek egynegyede semmilyen kezelésben nem részesül, a kezelt betegek 50%-ban a tünet együttes egyetlen összetevője esetében sem eredményes a kezelés. 55/109

56 A cukorbetegség alapkezelését jelentő testsúlycsökkentés gyakorlatilag szinte teljesen eredménytelen, az ismert cukorbetegek egyharmada túlsúlyos, 60%-uk elhízott. A betegek mindössze egynegyede esetén megfelelő a vércukor hosszú távú beállítása. Háromnegyedük esetén a vércukor tartósan magas, 40%-uké olyan mértékben, hogy az jelentősen megnöveli a súlyos szövődmények kialakulásának kockázatát. A cukorbetegek 90%-a magas vérnyomás betegségben is szenved. A szélütésen vagy szívinfarktuson átesett betegek 15%-a dohányzik. Jelentősek a területi egyenlőtlenségek a szívinfarktus ellátásában. Így például a szívinfarktussal kezelt betegek körében az akut katéteres koszorúér-tágításban részesülök aránya megyénként 5-45% között ingadozik. A SZEI-re vonatkozó megállapítások a fentiek figyelembevételével a következők: A Szentendrei Kistérség egészségmutatói nagyban megegyeznek az országos helyzettel, néhány vonatkozásban azonban új tendenciákra is felfigyeltünk: A vezető kardiovaszkuláris megbetegedések fenyegető rizikófaktorai közül, a legnagyobb problémát az elhízás, a metabolikus szindróma, valamint a kialakult II. számú diabetes okozza. Egyre jellemzőbb a nőknél előforduló kardiovaszkuláris megbetegedés. Mindemellett igen nagyfokú a mozgásszervi betegek száma is, melyhez nem kapnak kellő segítséget az ellátottak. A helyzetleírásnál és az elemzéseknél az erre vonatkozó megállapításokat már kiemeltük. Elsődleges tennivalóinknak tekintjük a már betegségben szenvedők életmódját pozitívan befolyásoló csoportos foglalkozások megszervezését, megfelelő programokkal és szakmai irányítással. 2. STRATÉGIA CÉLOK A fentiekben vázolt szempontok szerint a stratégiai célokat a következőkben foglaljuk össze: Átfogó cél A szentendrei kistérségben élők egészségi állapotának és életminőségének javítása. 56/109

57 Specifikus célok Hosszú távú célok ( ) A SZEI komplex prevenciós szolgáltatásainak kialakítása. Az egészségügyi ellátási szintek és az egészségügy és a páciensek közötti hatékony együttműködések kialakítása a prevenciós szolgáltatások érdekében. Középtávú célok ( ) Tudásszint növelése, egészségtudatos magatartás, öngondoskodás képességének fokozása. Egészséges életmód kialakítása megfelelő szakmai támogatással. Kommunikáció fejlesztése. Rövidtávú célok (2011) Egészséges táplálkozás elősegítése. Rendszeres testmozgás támogatása, lehetőségének kialakítása. Dohányzás, alkohol és drogfogyasztás és egyéb szenvedélybetegségek megelőzését elősegíteni. Életvezetési kompetenciák, öngondoskodás fejlesztése. Lelki egészség megőrzésének elősegítése. Családi életre nevelés. 3. STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK A stratégiai irányvonalak meghatározását az előzőekben ismertetett elemzések, valamint a népegészségügyi szempontok szakmai követelményeinek megfelően határoztuk meg. Figyelembe vettük továbbá, hogy az Intézet által kezdeményezett megelőző szolgáltatásoknak, a gyógyító tevékenységek szerves részeként, rendszerszerűen kell működnie a fenntarthatóság érdekében. 57/109

58 Mindezek figyelembevételével a következőket fogalmaztuk meg: Szakmapolitikai feladatok: A SZEI-ben tisztázni kell a prevenciós tevékenységek finanszírozási forrását, összefogva a kistérségi önkormányzatokkal. A SZEI által fejlesztett prevenciós szolgáltatásoknak, amelyek a lakosság egészségi állapotának javítását célozzák meg, meg kell jelenniük az intézet fejlesztési koncepciójában (szervesen be kell épülniük a gyógyító tevékenységbe, annak részévé kell válniuk). A praxisok aktivitására nagy hangsúlyt kell fektetni, be kell őket vonni az intézmény prevenciós tevékenységébe. Humán erőforrás fejlesztésre, szakmai programok kidolgozására van szükség. Szakmai feladatok: Hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon a betegtájékoztatás, az öngondoskodási képessége, az egyéni felelősségvállalás az egészség érdekében. Egészségnevelési tevékenységet kell folytatni, módszertani és tájékoztató anyagokat kell készíteni és használni. Életmód klubokat kell beindítani. Partnerségi kapcsolatokat kell biztosítani a prevenciós tevékenységek hatékonyabbá tétele érdekében ÉVI PRIORITÁSOK A problématérképből megalkotott célfa és a SWOT analízis szerint az intézet fő fejlesztési tevékenységét a következő prioritási sorrendben csoportosítottuk: Táplálkozási ismeretek fejlesztése és gyakorlati kipróbálására rendszeres foglalkozások kapcsán energiaegyensúly megőrzés a metabolikus szindrómában szenvedőknél: o Cukorbeteg Klub életre hívása. o Gyógytorna foglalkozások. Dohányzást, alkohol- és drogfogyasztást megelőző, tudományosan megalapozott módszereket és eszközöket alkalmazó program megvalósítása. 58/109

59 Ennek megfelelően terveztük meg a megvalósítandó programokat, melynek vázlatos megvalósítási tervét a mellékletekben ismertetjük. 5. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA Az egészségfejlesztési terv következetes megvalósítása során nélkülözhetetlen a folyamatos menedzsment tevékenység. Az első évben ehhez a TÁMOP pályázat biztosítja a lehetőséget, azonban ez idő alatt el kell érni, hogy a helyi vezetőség beépítve az intézet folyamatos működésébe ezt a feladatot tovább tudja folytatni. Ehhez a tervezett programokat végrehajtók, a programban érintettek feladatait rendszerszerűen fel kell építeni, melyet az alábbiakban foglalunk össze. A program szakmai felépítése Az érintett szakterületek motivációjának megnyerése a megelőzés területén Fontos hangsúlyt kell, hogy kapjon az a tényező, hogy a szak és az alapellátási munkába az orvosok számára a prevenciós lehetőség beépüljön napi munkájukba, érezzék annak előnyeit, valamint a saját felelősségüket is ezen a területen. Ez kétféleképpen lehetséges: ha az életmódot pozitívan befolyásoló programokat, mint kiegészítő lehetőségeket használni tudják a praxisokban és a szakellátásban ha részt vehetnek a prevenciós programok kialakításában A tervezett programok szakmai háttere A programok indítása előtt szükséges egy-egy témában egy olyan szakmai team felállítása, ami megkönnyíti a programvezető helyzetét, biztosítja a program orvos szakmai hátterét is, valamint segíti a szolgáltatást igénybe vevők körének kialakulását. A szakmai team feladatai: a programokban vállalt vezetői szerep mellett rendszeres megbeszélést kell tartania, hogy biztosítva legyen a folyamatos szakmai színvonal, a felmerült problémák megoldási lehetőségeinek a megvitatása. 59/109

60 meg kell megfogalmaznia a tervezett programok tematikáját, céljait, és biztosítani kell a résztvevők szerinti szakmai követelményeket és elvárásokat. meg kell fogalmaznia továbbá a szakma felé az üzeneteket és fel kell dolgoznia a visszaérkező javaslatokat, hozzászólásokat a tervezett tevékenységhez, hogy azt használhatóvá tudja tenni a felhasználók felé. (A felhasználók alatt, jelen esetben a szakmai hálózat tagjait értjük, aki küldik a résztvevőket a programokra.) Ezt tervezett módon, szakmai megbeszélések és írásos anyagok elkészítésével valósítják meg A programok közötti átjáratóság és kapcsolat biztosítása Elengedhetetlen az érintett szakmai programok vezető teamjeinek a többszöri találkozása is, hiszen éppen ebben az összehangolt tevékenységben rejlik a komplex szolgáltatások kialakulásának lehetősége, mégpedig úgy, hogy kihasználjuk azt az egymást segítő és támogató erőt, amit ezeknek a szakembereknek az együttműködése eredményezhet. Amennyiben a programok mögött álló szakmai csapatok között szervezett és irányított kommunikáció történik, a programok eredményessége hatványozottan erősödik. Megoldódik egyben az a probléma is, hogy hogyan közvetítődjön a lehetőség az érintettekhez, kik legyenek azok az emberek, akik ebben a szolgáltatásban az első körben részesülhetnek. A programokban való részvételi lehetőség A résztvevőket két szempont szerint szólítjuk meg: Invitáljuk azokat az embereket, akiket a háziorvosok, vagy a szakorvosok kiválasztanak támogatásra (helyzetük miatt veszélyeztetettek, hátrányos helyzetűek, stb.), s javasolják számukra a programokban való részvételt (kiváltott motiváció orvosi ajánlás) Azok a betegek, emberek, akik önként jelentkeznek, mivel saját motivációjuk megvan, hogy tegyenek magukért, az egészségükért A szükséges tájékoztató munka: Szakmai tájékoztatás A programok megvalósítására életre hívott szakmai csapat (egyes programok szakmai teamjéből álló csoportot nevezünk szakmai csapatnak) fogalmazza meg a beküldő (részvételt javasoló) praxisok, szakellátás felé az információt és kéréseit, illetve kéri támogatásukat javaslataikat. (ez a 60/109

61 rendszeres értekezleteken vagy külön szervezett megbeszélésen, vagy internetes kommunikációvak történhet szakma és az alapellátás felé. Lakossági tájékoztatás Ez a kialakult szakmai csapat, a programvezetők fogalmazzák meg a lakosság felé is üzenetként a lehetőséget, amit tervezett munkájukban felajánlanak az érintetteknek. (Ehhez kell partnereket keresni társszervezetektől, civil szervezetektől, akik ebben közreműködni tudnak) A prevenciós tevékenység megalapozását így képzeljük hatékonnyá tenni. A fenti szakmai háttér elsődleges kialakításáért a program menedzsmentje a felelős. Összefoglalva tehát a megvalósítók közötti kapcsolatrendszere a következőképpen épül fel: 1. Legelőször a szakmai team életre hívását kell megoldani, kiválasztani a programvezetőt és a program szakértőjét (erre vállalkozó szakorvost), akik a program részletes kidolgozását, szakmai felügyeletét, támogatását és a program lebonyolítását vállalják. Feladatuk: Vállalniuk kell, hogy a program megvalósítása során rendszeres kapcsolatot tartanak egymással, valamint a programban szereplő másik két teammel is, amit a szervezett szakmai megbeszélések biztosítanak, a program során négy alkalommal. Ezen megbeszélések során közvetítik és megbeszélik a felmerülő problémákat, megfogalmazzák a lakosság és a szakma felé üzeneteiket. Mindezen munka összefoglalójaként feljegyzések, írásos dokumentumok készülnek. (a feljegyzést a projektmenedzser készíti, a szakmai anyagok készítéséért a programvezető felel). 2. A fent megnevezett szakmai team javaslatait a szakma felé közvetíteni kell, részvételüket segítségüket és szakmai véleményüket kérve. Ez kétféleképpen lehetséges: szakmai rendszeres értekezleteken vagy az erre a célra összehívott szakmai megbeszéléseken valamint telekommunikációs eszközökön keresztül. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi ellátás szereplőinek más és más a feladatuk az ellátásban, természetes, hogy az egészséges életmódot elősegítő tevékenységeik és más- más jelleget kapnak, más intenzitással. 61/109

62 Az ellátó orvosok szakmai és tanácsadó jellege az erős, míg például a védőnő vagy a szakápoló közvetlenebb, egyéni beszélgetésekre épülő módon kap nagyobb szerepet a prevencióban. Ezt megvizsgálva arra jutottunk, hogy a prevenciós tevékenységek stabillá és fenntarthatóvá tétele érdekében a praxisokban dolgozó szakápolók szerepét próbáljuk kiemelni. Úgy látjuk, hogy a rendszeres kapcsolat kiépítésének a kulcsszereplői lehetnek a prevenciós munkában. Erre alapozva választódhatnak ki azok az egészségőrök, akik az új központhoz kapcsoltan végezhetik egészségfejlesztési munkájukat, a tervezett egészségőrök szerepének ők lehetnek az úttörői. A szakmai kapcsolatrendszer kiépítése biztosíthatja a program fenntarthatóságát, hiszen ezzel lehetőség nyílik arra, hogy jelen pályázat megalapozza azt a koncepciót, amit a SZEI teljes körű prevenciós szolgáltatásainak a kialakítását lehetővé teszi. Későbbiekben ugyanis a jelenlegi projekt menedzser szerepét átvállalja az intézet vezetősége, így beépítésre kerül a vezetői tevékenységébe mindennapi szinten. 3. A társszakmák és a lakosság felé való üzenetek közvetítése Igen nagy jelentőséggel bír, hogy az előzőekben biztosított tevékenységekhez kellő mértékben nyerjük meg a társszakmák képviselőit, valamint biztosítsuk a lakosság felé a prevenciós szolgáltatásokon való részvételi lehetőségről, annak szakmai tartalmáról Ezért a rendszeres tájékoztatás mellett, nyitó és értékelő rendezvény megtartása is kívánatos. A tervezett találkozók rendszerét, a programhoz kapcsolható szereplők vagy érintettek felsorolását és az időrendi ütemezést a következő két táblázatban foglaltuk össze. 62/109

63 meghirdetett Egészségre nevelő és szemléletfomáló életmódprogramok A program megvalósítása, a résztvevők, érintettek, feladataik és tevékenységeik Rendezvények, megbeszélések Programban szereplők és érintettek Előkészítő megbeszélés Programindító belső tájékoztató megbeszélés Programindító rendezvény Köztes programértékelő szakmai első megbeszélés Köztes program értékelő szakmai második megbeszélés Program értékelés belső Program Értékelő nagy ZÁRÓ rendezvény Internetes kommunikáció Programmenedzsment x x x x x x x x Programvezetők x x x x x x x x Programszakértők (szakorvosok) x x x x x x x Praxisok dolgozói x x x x Tevékenységekben egyéb közreműködők x x x Érintettek képviselői x x x Civilek képviselői x x K O M M U N N I K Á C I Ó É R I N T E T T E K F E L É 63/109

64 meghirdetett Egészségre nevelő és szemléletfomáló életmódprogramok 2. táblázat A találkozók időrendi táblázata jan. febr. márc. ápr. máj. júni. júli. aug. szept. okt. nov. Előkészítő megbeszélés x Belső Programtájékoztató x Nagy nyitó rendezvény x 1. szakmai értékelő megbeszélés x 2. szakmai értékelő megbeszélés x 3. programértékelés x Nagy záró rendezvény x 64/109

65 IV. VISSZACSATOLÁS 1. MONITORING Az egészségfejlesztés egy olyan folyamat, melyben a szereplők részvétele, visszajelzései alapján folyamatosan fejlődnek, változnak/változhatnak a konkrét tevékenységek, programok, azok szervezési szempontjai, megvalósítási körülményei módjai. Az előzetes terveket a tapasztalatok, eredmények tükrében és a változó feltételeknek, körülményeknek megfelelően folyamatosan felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat és korrekció csak akkor tud javítani, ha megfelelő adatokra, tényekre, megfigyelésekre épül, ez biztosíthatja, hogy a lehetőségekhez és szükségletekhez való közelítése folyamatosan javuljon. Az értékelésnek két fő célja van tehát: az egyik a tanulás, fejlesztés, a másik az igazolás. Az értékelés eredményeinek feldolgozása fontos tanulási tapasztalatot eredményez, melyek egy része rögtön alkalmazható beavatkozások során, míg másik része jövőbeni felhasználási lehetőséget jelent legközelebb mit kell máshogy csinálni. Tanulás szempontjából nagy jelentősége lehet a formálisan elvégzett értékelések eredményeinek megosztásában, általános érvényű tanulságok publikálásával, mely más szereplőknek is segítséget jelenthet hasonló tevékenységeik tervezésében, megvalósításában. A hatékonyságmérésnek alapvetően kettős célt kíván teljesíteni: a TAMOP pályázati program megvalósításának nyomon követését, eredményeinek mérési és értékelési rendszerét adja meg tágabb értelmezésben pedig az a célja, hogy a pályázót segítse a pályázat megvalósításával együtt elkezdett, és a jövőben folytatni kívánt egészségfejlesztési tevékenységeinek, egészségfejlesztési stratégiájának nyomon követésében, értékelésében. 2. A PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSI TERÜLETE A programok ciklikus működésének biztosítása szempontjából az értékelést az alábbi szempontok szerint végezzük: - A program célkitűzései mennyire valósulnak meg (szakmai visszajelzések, a program résztvevőinek elégedettsége és tudásszintjének változása) - A problémák megoldás mennyire történt meg. - Milyen volt a program kommunikációja (információáramlás belső és külső, visszajelzések) 65/109

66 - A program milyen partnerségi viszonyban valósult meg. - Megfelelő volt-e a programdokumentációja. - A program szervezeti és működési területei megfelelőek voltak-e (működési jellemzők, finanszírozási kérdések megoldása, határai) - A program a fenntarthatóság szempontjából mennyire releváns (tudják-e folytatni a programot az első ciklus befejezése után és milyen módon, milyen feltételekkel) 3. ALKALMAZOTT INDIKÁTOROK Az alkalmazott indikátorok meghatározása két szempont alapján történik: - globálisan, az egészségterv eredményességének mérésére - az egészségtervben megvalósuló programoknak megfelelően. A két indikátor csoport szorosan összefügg, azaz a programok megvalósításánál használt fő indikátorok egy része alkalmazható kell, hogy legyen az egészségtervben szereplő átfogó célok ellenőrzésére. Jelen tervezetben használt indikátorok: - a lakosság (érintett személyek) egészségi állapotában történt pozitív változás - A tervben megvalósuló programok száma A megvalósuló programokban alkalmazott indikátorok: o A programokon résztvevők egészségi állapotának és tudásszintjének mérése o A programokon résztvevők száma o Partneri együttműködések száma o Kommunikációs anyagok száma 66/109

67 meghirdetett Egészségre nevelő és szemléletfomáló életmódprogramok - A hatékonyság mérés cél és eszköz rendszere (TÁMOP pályázat kötelező indikátorai vastagon kiemelve) elérendő cél tervezett tevékenység várt eredmény/változás mérőeszköz, mérés mérésbe vontak köre elvárt célérték Az intézmény által ellátott lakosság egészséges életmóddal és egészséggel kapcsolatos elméleti, és gyakorlati ismereteinek bővítése. Az egyes emberek és közösségek egészségvédő aktivitásának generálása. Egészségfejlesztési terv elkészítése, ismertetése és ciklikus működtetése Az egészségterv céljai és a cselekvési terv lényeges pontjai ismertté válik a lakosok körében A programokon résztvevők körében felmérés Programokon résztvevők -50 % ismertség (ismertségi kritérium: a programokon résztvevők közül az informáltak aránya az egészségterv létezéséről és a cselekvési terv fontosabb pontjairól) Az energiaegyensúly megtartása és/vagy visszaállítása A programban bevontak életének részévé tenni az egészséges táplálkozást és a rendszeres testmozgást Energiaegyensúly program a metabólikus szindrómában szenvedők számára - interaktív előadás sorozat - klubfoglalkozás - a célcsoport aktivizálása, a programokon való aktív részvétel - egészségmagatartás pozitív irányú elmozdulása - jelenléti ív alapján a résztvevők regisztrálása - egészségmagatartási bemeneti és kimeneti kérdőív - kérdőíves elégedettség mérés programokon résztvevők - összesen 40 fő részvétele - 65 %-os egészségmagatartási eredményesség (eredményességi kritérium: foglalkozásokon rendszeresen résztvevők 65 %-nál az egészségmagatartási be- és kimeneti kérdőívek alapján pozitív irányú elmozdulás - 65 %-os elégedettségi eredményesség (eredményességi kritérium: foglalkozásokon rendszeresen résztvevők 65 %-a elégedett) A cukorbetegek - betegségükkel kapcsolatos - ismereteinek bővülése Cukorbeteg klub - a célcsoport aktivizálása, a programokon való aktív részvétel - egészségmagatartás pozitív irányú elmozdulása - jelenléti ív alapján a résztvevők regisztrálása - egészségmagatartási bemeneti és kimeneti kérdőív - kérdőíves elégedettség mérés programokon résztvevők - összesen 30 fő részvétele - 65 %-os egészségmagatartási eredményesség (eredményességi kritérium: foglalkozásokon rendszeresen résztvevők 65 %-nál az 67/109

68 meghirdetett Egészségre nevelő és szemléletfomáló életmódprogramok elérendő cél Dohányzás, alkohol- és drogfüggő állapotok megelőzése, a függők minél nagyobb arányú eltérítése. Az intézmény által ellátott lakosság egészséges életmóddal és egészséggel kapcsolatos elméleti, és gyakorlati ismereteinek bővítése. Az egyes emberek és közösségek egészségvédő aktivitásának generálása. - klubfoglalkozás tervezett tevékenység Alkohol és drogfogyasztást megelőző program - állapotfelmérés (addikció súlyossági index) - csoportfoglalkozás, közösségi programok Egészségfejlesztéshez szükséges eszközök beszerzése (konyhai eszközök, oktató eszközök) várt eredmény/változás - a célcsoport aktivizálása, a programokon való aktív részvétel - egészségmagatartás pozitív irányú elmozdulása - a célcsoport aktivizálása, a programokon való aktív részvétel - egészségmagatartás pozitív irányú elmozdulása mérőeszköz, mérés - jelenléti ív alapján a résztvevők regisztrálása - egészségmagatartási bemeneti és kimeneti kérdőív - kérdőíves elégedettség mérés - jelenléti ív alapján a résztvevők regisztrálása - egészségmagatartási bemeneti és kimeneti kérdőív - kérdőíves elégedettség mérés mérésbe vontak köre programokon résztvevők programokon résztvevők egészségmagatartási be- és kimeneti kérdőívek alapján pozitív irányú elmozdulás - 65 %-os elégedettségi eredményesség (eredményességi kritérium: foglalkozásokon rendszeresen résztvevők 65 %-a elégedett) elvárt célérték - összesen 30 fő részvétele - 65 %-os egészségmagatartási eredményesség (eredményességi kritérium: foglalkozásokon rendszeresen résztvevők 75 %-nál az egészségmagatartási be- és kimeneti kérdőívek alapján pozitív irányú elmozdulás - 65 %-os elégedettségi eredményesség (eredményességi kritérium: foglalkozásokon rendszeresen résztvevők 75 %-a elégedett) - összesen 100 fő részvétele - 65 %-os egészségmagatartási eredményesség (eredményességi kritérium: foglalkozásokon rendszeresen résztvevők 75 %-nál az egészségmagatartási be- és kimeneti kérdőívek alapján pozitív irányú elmozdulás) - 65 %-os elégedettségi eredményesség (eredményességi kritérium: foglalkozásokon rendszeresen 68/109

69 meghirdetett Egészségre nevelő és szemléletfomáló életmódprogramok résztvevők 75 %-a elégedett) Az intézmény által ellátott lakosság egészséges életmóddal és egészséggel kapcsolatos elméleti, és gyakorlati ismereteinek bővítése. Az egyes emberek és közösségek egészségvédő aktivitásának generálása. Partnerségi kapcsolatok kialakulása az egészségfejlesztés érdekében Információs anyag elkészítése (egészségfejlesztés, egészségtudatos magatartás) Partnerségi együttműködési megállapodások az érintett populáció egészségének érdekében A helyes táplálkozással, az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek bővülése Aktív együttműködések az egészségfejlesztésben érdekelt szervezetek között Együttműködési megállapodások száma Együttműködők köre 3 db kiadvány 1000 példányban 3 db együttműködési megállapodás 69/109

70

71 V. KOMMUNIKÁCIÓ, EGÉSZSÉGKOMMUNIKÁCIÓ Az eredményes és hatékony munkához elengedhetetlen a folyamatos kommunikáció, ezért a stratégia fontos elemeként kell kezelnünk. A tudatosan tervezett és végzett kommunikációhoz: ismernünk kell azokat a szereplőket, akikkel kommunikálnunk kell, össze kell gyűjtenünk a rendelkezésünkre álló kommunikációs eszközöket, lehetőségeket, meg kell határoznunk a különböző célcsoportokkal végzett kommunikáció jellegét, gyakoriságát, tudnunk kell a kommunikáció tartalmát, célját. Az egészséggel kapcsolatos ismeretekben, attitűdökben és viselkedésben kialakuló változások elősegíthetőek, ha az emberek jó véleménnyel vannak magukról. Ezért fontos, hogy az egészségre káros magatartások következményei morális megítélés nélkül kerüljenek megbeszélésre. Az elfogadás azt jelenti, hogy a program vezetője tudja, hogy a résztvevőknek eltérőek lehetnek a nézeteik, ismereteik, meggyőződéseik, és ezekkel a különbségekkel tisztában kell lenni, és tiszteletben kell tartani. A függetlenség a résztvevők támogatása abban, hogy nagyobb kontrollra tegyenek szert az egészségük felett. A célcsoporttól és kommunikáció tartalmától függően változik, módosul a kommunikáció gyakorisága, az alkalmazott eszközök összetétele, illetve a kommunikációt végző személyek. A tudatos egészség-kommunikációnk hozzájárul: tevékenységeink és programjaink átláthatóságához, nyitottságának megteremtéséhez, a bizalom kialakításához mind a fenntartók, mind a támogatók, mind a célcsoportok körében, bizalomra, nyíltságra épülő partneri viszony kialakulása, ami segíti a program valamennyi szereplőjének együttműködését az egészségfejlesztési célok megvalósítása érdekében, kötelező tevékenységeink feladataink megvalósításához, a célcsoportok motiválásához, a résztvevői létszám növekedéséhez, intézményünk, tevékenységeink, programjaink ismertségének növeléséhez az egészséggel, egészségmagatartással kapcsolatos információk, tudás bővítéséhez, szélesebb szakmai, együttműködő kapcsolatok kialakításához, a fenntarthatóság további lehetőségeinek megtaláláshoz, támogatók megnyeréséhez, intézményünk belső kapcsolatrendszerének a fejlődéséhez. 71/109

72 Az egészségnevelési, egészségfejlesztési beavatkozások hatékonyságát nagy mértékben javítja, ha azokban valamennyi érdekelt fél részt vesz a tervezéstől a megvalósításon keresztül az értékelésig, újratervezésig, és ez a folyamat irányított, szervezett. Az irányított megvalósítást nem egy-egy személy, hanem egy csapat képes megfelelően végezni. Ezért a következő évi terveink között szerepel, hogy megalakítjuk a SZEI egészségfejlesztői-team-jét (egészség-kör). A team feladati lennének: az intézmény, azon belül az éves cselekvési tervhez kapcsolódó egészségfejlesztési tevékenység folyamatos összehangolása, tervezése, koordinálása, ellenőrzése, mérése, értékelése, az eredmények kommunikálása, illetve a folyamatos visszajelzések, igények gyűjtése az intézményvezető, a célcsoportok, foglalkozásvezetők, helyi szervezetek, szakemberek, fenntartó, és forrás-biztosító felé. A team-be szeretnénk bevonni: intézményvezetőt programvezetőket projektmenedzsert alapellátást képviselő háziorvost szakellátást képviselő szakorvost helyi ÁNTSZ egészségfejlesztőt célcsoportok képviselőit egészségfejlesztési szakembert Egészséges Városért Közalapítvány vezetőjét vagy képviselőjét Indulásként a team-tagok meghatározzák majd személyes találkozásik gyakoriságát, működési módjukat. A működési tapasztalatok formálhatják, alakíthatják mind a tagokat, mind a működési kereteket. 72/109

73 A működésünk szempontjából legfontosabb külső partnereink (a külső kommunikáció célcsoportjai) kapcsolattartás módjai gyakorisága ki végzi Szentendre Város Önkormányzata NEFMI Minisztérium, egyéb felettes szervek a városban, kistérségben, működő egészségügyi-, oktatási-, kulturális és segítő intézmények, hálózatok együttműködő partnerek, különös tekintettel helyi és kistérségi civilszervezetek, egyházak, támogatók kötelező jelentések, beszámolók, bizottsági üléseken való részvétel, személyes konzultációk kötelező jelentések, beszámolók, személyes konzultációk kötött és kötetlen kommunikációs módok, konferenciákon, rendezvényeken való részvétel, személyes egyezetések, kötött és kötetlen kommunikációs módok, konferenciákon, rendezvényeken-, közös programban való részvétel, személyes találkozók, stb. a jogszabályokban előírtak szerint + indokolt esetben alkalomszerűen a jogszabályokban előírtak szerint + indokolt esetben alkalomszerűen alkalomszerű alkalomszerűen intézményvezető és a vezetőség intézményvezető és a vezetőség intézményvezető, vezetőség, illetve vezető által kijelölt személyek intézményvezető, vezetőség, illetve vezető által kijelölt személyek pályázati forrás gazdája - a legfontosabbak: ESZA, NFÜ Szentendre és a kistérség lakosság (nyilvánosság biztosítása) helyi, kistérségi, esetleg országos médiumok kötelezően meghatározott jelentési gyakoriság, féléves PEJ, éves ZPEJ, pénzügyi jelentések, változásbejelentők, kötelező jelentési sablonok használata, internetes-, ill. személyes kapcsolattartás, helyszíni ellenőrzések, stb. újságcikkek, interjúk, sajtóközlemények, helyi rádió, TV, életmódprogramok, szórólapok, plakátok, tájékoztatók, stb. sajtóközlemények, újságcikkek, közlemények, interjúk, rendezvényekre történő meghívás, stb. pénzügyi kifizetés kérelem 1 millió Ftonként; PEJ félévben, ZPEJ a program végén, monitoring-mutatók alkalomszerűen eseményekhez kötötten, alkalomszerűen és/vagy rendszeresen intézményvezető, programmenedzser, pénzügyi vezető intézményvezető, projektmenedzser, programvezetők, orvosok, egyéb szakemberek, nyilvánosság biztosításába bevont szakemberek intézményvezető, projektmenedzser, programvezetők, orvosok, egyéb szakemberek 73/109

74 Programjaink eredményes megvalósításának kulcsszereplői (a belső kommunikáció célcsoportjai): az intézmény által ellátott lakosság, illetve meghatározott célcsoportok intézményvezető alapellátás, szakellátás szakemberei egészségfejlesztési team internet, személyes megszólítás, kiadványok, szórólapok, meghívók, rendszeres értekezletek, megbeszélések, alkalomszerű egyeztetések, megbeszélések, alkalomszerű egyeztetések, heti vagy havi rendszerességgel személyes konzultációk, szakmai egyezetések, kérdőívek, felmérések, interjúk, folyamatos és rendszeres, aktuális programok esetén a program bevezetésének időszakában koncentrált folyamatos és rendszeres, aktuális programok esetén a program bevezetésének időszakában koncentrált a program bevezetésének időszakában koncentrált folyamatos projektmenedzser, programvezetők, szakemberek, érdeklődő és aktív célcsoporttagok intézményvezető, projektmenedzser, programvezetők intézményvezető, projektmenedzser, programvezetők projektvezető, vagy az általa kijelölt személy megvalósításba bevont szakértők (nyilvánosság, egészségfejlesztés, hatékonyságrends zer kidolgozása, rendezvényszervez és, stb.) elsősorban telefonon, e- mailben történő rendszeres kapcsolattartás, személyes egyeztetések indokolt esetben és mennyiségben, tanulmányok, módszertanok, jó gyakorlatok átadása folyamatos intézményvezető, /projektmenedzser, pénzügyi vezető, egészségfejlesztési team tagjai 74/109

75 VI. ÖSSZEGZÉS Jelen tervezet három évre szól. A jól megfogalmazott stratégiai célok mentén, minden évben felül kell vizsgálni a tevékenységet és ha szükséges, évenként módosítani azt. Az első évre tervezett programok melyek megvalósítását a TÁMOP pályázat lehetővé teszi - egy hosszú távú prevenciós tevékenységet alapoznak meg. A programok folytathatóságának, az eredmények fenntarthatóságának és terjesztésének lehetséges garanciái: Az intézmény vezetőségének és dolgozóinak elkötelezettsége, aktív tevékenysége. A prevenciós szemlélet, mint célkitűzés, beépül a SZEI stratégiai-, fejlesztési koncepciójába. Ezt segíti az elnyert KMOP-pályázat is. Az Egészséges Városért Közalapítvánnyal létrejött szakmai együttműködés további folyamatos szakmai támogatást és prevenciós programokat biztosít az ellátottaink számára. A Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégiában a SZEI-nek meghatározott feladatok folyamatos teljesítése. Kialakulnak és működnek azok az interperszonális-, és intézményközi kapcsolatok, amelyek a helyi szellemi és anyagi erőforrások hatékonyabb felhasználását teszik lehetővé az életmódprogramok fenntarthatósága érdekében. (Meghatározó partnerségek: Szentendre Város Önkormányzata, városi-, és kistérségi intézmények, civilszervezetek, egyéb partnerek, a programok megvalósításában részt vevő szakemberek, célcsoportok és családtagjaik.) A városban és a kistérségben folyó egészségfejlesztési tevékenységek meghatározó szereplőjeként, egyik fő koordinátoraként lehetőségünk van hatékonyabb egészségfejlesztés megvalósítására. Törekszünk a minél szélesebb körű közösségi támogatás elnyerésére, megtartására. Olyan egészségfejlesztési programokat szervezünk: o amelyek növelik az Intézményünk kompetenciájába tartozó problémák időben történő megoldásának esélyeit, o amelyek a célcsoportok igényeihez és a helyi lehetőségekhez igazodva aktív részvételt igényelnek a célcsoportok részéről, cselekvésre ösztönzik őket, és növelik az egyének, közösségek autonómiáját, önbizalmát, felelősségérzetét. Folyamatosan dolgozunk azért, hogy a bevonható források minél szélesebb körben rendelkezésünkre álljanak. 75/109

76 VII. MELLÉKLETEK 1.sz. Melléklet Az egészségtervek általános felépítése Egészségterv Az adott színtér állapotleírásából kiinduló, a színtéren lévő emberek életminőségének, egészségének javítását szolgáló, az adott közösség aktív részvételével kidolgozott hosszú távú (legalább öt évet átfogó) stratégiai terv és az ebből következő problémamegoldás-orientált rövid távú, évente értékelt és felújított cselekvési program, amely tartalma és a közösség tagjainak aktív részvétele szempontjából fenntartható. (Forrás: TÁMOP KMR Pályázati Útmutató F6. Egyéb, kiírás specifikus fogalmak) Az egészségtervek statikus elemei (Forrás: OEFI: Fejleszthető egészség - Módszertani útmutató egészségtervekhez, 2009) Az egészségterv folyamat-jellegű, megvalósításának lépései: 1. Állapotleírás (kiinduló helyzet felmérése) 2. Problématérképet elkészítése (mik a legkritikusabb pontok?) 3. Egészségfejlesztési stratégia kialakítása a fenti eredmények alapján 4. Éves cselekvési terv kidolgozása, programok megvalósítása 5. Az egészségterv folyamatos külső-belső kommunikációja 6. Folyamatos értékelés, monitorozás és visszacsatolás a program során 1. Kiinduló helyzet felmérése az állapotleírásból (kapunk belőle egy egészségképet) Az állapotleírás az adott színtéren lévő adott pillanatnyi állapotot rögzíti, az így nyert adatokból jól felrajzolható képet kapunk a célcsoportok egészségi 76/109

77 állapotáról, egészségesélyéről és a felmerült megoldandó problémákról. Elkészítésekor számba vehető, hogy melyek a rendelkezésre álló eszközök, lehetőségek az egészségközpontúbb működéshez, továbbá mely területek fejleszthetőek tovább, hiszen ennek szerves része a tények, statisztikák leírása és elemzése a legfontosabb jellemzők mentén, majd ennek segítségével felállítható a problémák rangsora és kijelölhetőek a prioritások. Ezt követően számba vehetjük azt, hogy kik azok a szereplők a színtéren, akikre számítani lehet a közös cselekvés kapcsán, illetve kik tudnak ténylegesen részt venni a megvalósítási folyamatban. Az állapotleírás főbb tartalmi elemei: A célcsoportok demográfiai jellemzése A természetes és épített környezet állapotának jellemzése Az infrastrukturális helyzet jellemzése A célcsoportok egészségi állapotának jellemzése A célcsoportok életmódjának jellemzése Társadalmi egyenlőtlenségek jellemzése 2. Problématérkép A probléma jelen idejű, negatív állapotot fejez ki. Tényeken és nem feltételezéseken alapul, minőségi és mennyiségi jelzőkkel pontosított. A probléma megfogalmazást jól el kell különíteni a probléma megoldását célzó tervektől. Amennyiben a problémák megfogalmazása körültekintően megtörtént, akkor érdemes mindegyiknek külön címet adni, így az átfedések, ismétlések elkerülhetőek. A problémák elemzésekor két tényezőt érdemes megvizsgálni, az egyik a probléma megoldásához szükséges erőforrás mértéke. Erőforrás alatt értve a tudást, az emberi erőforrást és természetesen a pénzügyi erőforrást is. Ilyenkor el kell dönteni azt, hogy a probléma megoldásához saját meglévő forrásainkon túlmenően mekkora és milyen típusú külső erőforrásra van szükségünk. A másik szempont, hogy kompetensek vagyunk-e a probléma kezelésére, azaz helyi lehetőségeinkhez képest ez a probléma könnyen, vagy nehezen kezelhető. Ilyen módon lesznek olyan problémák, amelyek kis forrásúak és helyben kezelhetőek, lesznek nagy forrásigényűek és helyben kezelhetőek, általában erre szolgálnak a pályázati források. 3. Egészségfejlesztési stratégia (az egészségterv egyik alkotóeleme) Több évre szól, s lefektet értékeket, meghatározza azokat a közép- és hosszú távú célokat, amelyek érdekében tevékenykedik az adott színtér közössége. A stratégiának a helyzet bemutatásra és a problémaelemzésre, egészségképre kell épülnie, a programoknak pedig a stratégia irányelveivel kell koherensnek lenniük. (Forrás: TÁMOP KMR Pályázati Útmutató F6. Egyéb, kiírás specifikus fogalmak) 77/109

78 4. Cselekvési terv kidolgozása, programok megvalósítása Cselekvési terv (az egészségterv egyik alkotóeleme) A cselekvési terv, a színtér közösségének éves, az általános jól létük érdekében tervezett cselekvéseit tartalmazó felsorolás, melyben a források és felelősök, az időpont és helyszín egyértelműen megtervezett. A majdani értékelést segítve a várható eredmények számszerű mutatóit tartalmazza. A színtér közössége által elfogadott éves cselekvési terv, melynek megvalósításában megvalósulásában a közösség aktív szerepet és felelősséget vállal a Cselekvési Program (Forrás: TÁMOP KMR Pályázati Útmutató F6. Egyéb, kiírás specifikus fogalmak) A cselekvési tervnek a következő kérdésekre mindenképpen választ kell adnia: az állapotleírás tényeire épül (MIÉRT?) definiálja a célcsoportot (KINEK?) a célcsoport igényei alapján pontosan megfogalmazza a feladatokat (MIT?) kijelöli a feladat-megvalósítás módszerét, eszközeit (HOGYAN?) kijelöli a felelősöket (KIVEL?) ütemezi a tevékenységeket időben-térben (határidők, helyszín) (MIKOR? HOL?) 78/109

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között Prof. Dr. Kiss István Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége SZÉNP Programtanácsának elnöke 1 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 22. Feladataink: Intézetünkrıl Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik

Részletesebben

Öngyógyító Lenti Kistérség. Egészségfejlesztés az összefogás erejével. Dr. Fekete Zoltán Öngyógyító Lenti Kistérség Nyitó konferencia 2014. 02. 28.

Öngyógyító Lenti Kistérség. Egészségfejlesztés az összefogás erejével. Dr. Fekete Zoltán Öngyógyító Lenti Kistérség Nyitó konferencia 2014. 02. 28. Öngyógyító Lenti Kistérség Egészségfejlesztés az összefogás erejével Dr. Fekete Zoltán Öngyógyító Lenti Kistérség Nyitó konferencia 2014. 02. 28. Összefogás - Együttműködés Egészségügyi kormányzat OEFI

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

EGÉSZSÉGSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEI A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT PROJEKT

EGÉSZSÉGSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEI A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT PROJEKT EGÉSZSÉGSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEI A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT PROJEKT 2015.11.27. TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 3.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 3. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 3. Intézetünkrıl Feladataink: Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai

Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése, DAOP-2007-4.1.1. Járóbeteg

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

EUROP- MED KFT. 2040 BUDAÖ R S, KOS S U T H L. U. 9. BESZÁMOLÓ A BIATOR B Á G Y I EGÉ S Z S É G H Á Z M ŰKÖDÉ S É R Ó L

EUROP- MED KFT. 2040 BUDAÖ R S, KOS S U T H L. U. 9. BESZÁMOLÓ A BIATOR B Á G Y I EGÉ S Z S É G H Á Z M ŰKÖDÉ S É R Ó L EUROP- MED KFT. 2040 BUDAÖ R S, KOS S U T H L. U. 9. BESZÁMOLÓ A BIATOR B Á G Y I EGÉ S Z S É G H Á Z M ŰKÖDÉ S É R Ó L 2010. JANUÁR 01. 2010. DECE M B E R 31. ID ŐS ZAKRÓL BUDAÖ R S, 2011-04-11. ELŐZMÉNYEK

Részletesebben

Kis város, kis rendelőintézet

Kis város, kis rendelőintézet Kis város, kis rendelőintézet Dr. Kostyán Andor Rendelőintézet Abony Dr. Pusztai Dezső intézményvezető 2011. október 5. dr. Kostyán Andor Rendelőintézet - Abony 1 Kis város, kis rendelőintézet Abony Egészségügyi

Részletesebben

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon, a közel 100 éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. Fő hangsúly a prevención

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

25. napirendi pont Megtárgyalja: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság

25. napirendi pont Megtárgyalja: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 25. napirendi pont Megtárgyalja: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/301-4/2011. A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosának e l ő t e r j e s z t é s e a Petz Aladár

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás A A kaposvári kistérs rség egészs szségfejlesztése TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 2013.

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,

Részletesebben

Herend lakosságának egészségi állapota

Herend lakosságának egészségi állapota ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

óraszám/hét típus Gasztrointesztinális endoszkópia és ultrahang szakrendelő II. 15 Sz

óraszám/hét típus Gasztrointesztinális endoszkópia és ultrahang szakrendelő II. 15 Sz 2015.évi járóbeteg struktúra a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban 2015. július 1. Központi telephely Járóbeteg szakellátás kód szervezeti egység megnevezése óraszám/hét szakorvosi

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére

ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére Iktatószám: SZ-102 /2015. Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére Tárgy: Javaslat a 3301. Egészségügyi

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Sinyiné Nagy Éva ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békéscsaba, 2010. 09.29. A Dél-alföldi régió 254 település Régiós egészségvédelmi struktúra ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl.

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl. Solymosy József Bonifácz Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetőségei Székesfehérvár, 2009. november 4. ladataink: Intézetünkről Korszerű tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12. Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Humán Ügyek Bizottsága 2014. március 5-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Humán Ügyek Bizottsága 2014. március 5-i ülésére Iktató szám: Sz-82/2014. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Humán Ügyek Bizottsága ELŐTERJESZTÉS A Humán Ügyek Bizottsága 2014. március 5-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette:

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

A háziorvosi ellátás és a szakellátás kapcsolata a MESZK felmérése

A háziorvosi ellátás és a szakellátás kapcsolata a MESZK felmérése A háziorvosi ellátás és a szakellátás kapcsolata a MESZK felmérése Szabóné Juhász Julianna Szánti Istvánné V. Országos Járóbetegellátási Szakdolgozói Konferencia, Balatonfüred 2008. szeptember 18-19. Témaválasztás

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület 2010. december 16-i ülésére A Dr. Kostyán Andor Rendelőintézet alapító okiratának jóváhagyása

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület 2010. december 16-i ülésére A Dr. Kostyán Andor Rendelőintézet alapító okiratának jóváhagyása 1 Városi Önkormányzat Polgármesterétől Abony Kossuth tér 1. 1918/2010/HUM. : (53) 360-017 : (53) 360-010 Az előterjesztést készítette: Humán Közszolgáltatások és Munkaügyi Osztály Az előterjesztést megtárgyalta:

Részletesebben

Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén

Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén Járó- és fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi

Részletesebben

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés

Részletesebben

Prevenció a háziorvosi praxisban Dr. Nagy Árpád

Prevenció a háziorvosi praxisban Dr. Nagy Árpád Kánya Község Önkormányzata Háziorvosi szolgálat Prevenció a háziorvosi praxisban Dr. Nagy Árpád SMKNSZSZ megyei alapellátási értekezlet 2014.04.16. Prevenció definíció I. Az egészségügyi célú prevenció

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

A Szív és Érrendszeri Nemzeti Program jövőképe Érrendszeri Központ szervezésével és működtetésével szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg

A Szív és Érrendszeri Nemzeti Program jövőképe Érrendszeri Központ szervezésével és működtetésével szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg A Szív és Érrendszeri Nemzeti Program jövőképe Érrendszeri Központ szervezésével és működtetésével szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Dr. Szegedi János A Vascularis Centrum megvalósításának

Részletesebben

Alapító Okirat. 1./ Az intézmény neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szakorvosi Ellátás és Háziorvosi Szolgálat

Alapító Okirat. 1./ Az intézmény neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szakorvosi Ellátás és Háziorvosi Szolgálat sz. határozat 1. sz. melléklete Alapító Okirat Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény felhatalmazása alapján Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szeged Megyei Jogú

Részletesebben

A közzétételi egységek az 1. melléklet szerinti szervezetben. I. Szervezeti, személyzeti adatok

A közzétételi egységek az 1. melléklet szerinti szervezetben. I. Szervezeti, személyzeti adatok 2. melléklet a 18/2005. (XII.27.) IHM rendelethez A közzétételi egységek az 1. melléklet szerinti szervezetben 1. Kapcsolat, szervezet, vezetők I. Szervezeti, személyzeti adatok Közéleti egység: Elérhetőségi

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. április 23. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Hatályosság: 2009.11.17 -

Hatályosság: 2009.11.17 - 1192/2009. (XI. 16.) Korm. határozat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programok alapellátás és járóbeteg-szakellátás fejlesztésével kapcsolatos 2007 2008. évi pályázataival összefüggı

Részletesebben

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület bemutatása A Figyelj

Részletesebben

COPD-BEN SZENVEDŐ BETEGEK GONDOZÁSA. Dr Huszár Tamás Budapest. II. ker. Tüdőgondozó

COPD-BEN SZENVEDŐ BETEGEK GONDOZÁSA. Dr Huszár Tamás Budapest. II. ker. Tüdőgondozó COPD-BEN SZENVEDŐ BETEGEK GONDOZÁSA Dr Huszár Tamás Budapest. II. ker. Tüdőgondozó 1964 US Surgeon General Report on Smoking and Health Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease WHO helyzetelemzés

Részletesebben

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. május 6. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Előterjesztés. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. november 30-án tartandó testületi ülésére

Előterjesztés. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. november 30-án tartandó testületi ülésére Lengyeltóti Városi Önkormányzat 8693 Lengyeltóti, Zrínyi u. 2 Ügyiratszám: 7652-4/2011 Előterjesztés Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. november 30-án tartandó testületi ülésére Napirend:

Részletesebben

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok Szünetelés

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok Szünetelés szerinti térség Szakma a a Főváros Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013 Pomáz, Mártírok u. 22 pszichiátria 1800 42 2012.07.01 Magyarország 130900

Részletesebben

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés 2012. július 2013. július A Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja projekt keretében szakemberek 2010 és 2020

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T. a Csepeli Egészségügyi Szolgálat szakorvosi és nem szakorvosi kapacitásainak átcsoportosítására

ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T. a Csepeli Egészségügyi Szolgálat szakorvosi és nem szakorvosi kapacitásainak átcsoportosítására BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T a Csepeli Egészségügyi Szolgálat szakorvosi és nem szakorvosi kapacitásainak átcsoportosítására Készítette: Viszkievicz Ferenc

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Budapest XV.kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézményének szakmai fejlesztési programja

Budapest XV.kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézményének szakmai fejlesztési programja 1. oldal e Ft 1. Laboratórium Klinikai és immunkémiai automata 15000 67000 2. Röntgen- Ultrahang UH helység felújítása, klimatizálása orvosi rendelő felújítása 10000 Sorszámosztó automata pénzm.terhére

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. sz. melléklete . diagram Leggyakrabban említett probléma: rossz minőségű utak és járdák,% 9,% 8,% 7,% 6,%,%,%,%,%,%,% 9,% 6,%

Részletesebben

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének é hazai és nemzetközi megelőzésének egészségpolitikai lehetőségei Dr. Kökény Mihály az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnöke A szív- és érbetegség

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

műszerbeszerzés, CTG/pénzügyileg teljesült, Kolposzkóp 445 3000

műszerbeszerzés, CTG/pénzügyileg teljesült, Kolposzkóp 445 3000 1. sz. melléklet 1. oldal 1. Laboratórium Labor berendezések cseréje/pénzügyileg teljesítve 3482 25000 Labor berendezések cseréje/köt.vállalás/pénzügyileg 2013-ban teljesült 15227 Hűtő kapacitás felújítása

Részletesebben

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Pádár Katalin Programstatisztika 2010-2011 Összesen 332 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 192 1 229 616 átfogó vizsgálat

Részletesebben

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek ünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek gyermekeinknek átadjuk kromoszómáinkat és génjeinket, személyes

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Kerek Judit fıtitkár Budapest, 2009 szeptember 3. Célunk: Elısegíteni, hogy a dolgozók a jelenleginél jobb testi, lelki és szellemi egészséggel végezhessék

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

Általános rész Jelenlegi helyzet 2010. évi CLXXIII tv. 97. (3) alapján 2011. 01. 01-től nyilvántartott szünetelés

Általános rész Jelenlegi helyzet 2010. évi CLXXIII tv. 97. (3) alapján 2011. 01. 01-től nyilvántartott szünetelés Általános rész Jelenlegi helyzet 2010. évi CLXXIII tv. 97. (3) alapján 2011. 01. 01-től nyilvántartott A változás utáni kapacitás bejelentett AKTIV krónikus Szolgáltató 6 jegyű Szakma Szakmakód ÁGYSZÁM

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 2. komponens Szenvedélybetegségek leküzdésére irányuló kezdeményezések Moravcsik-Kornyicki

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

54/2006. (XII. 29.) EüM rendelet a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról

54/2006. (XII. 29.) EüM rendelet a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról 54/2006. (XII. 29.) EüM rendelet a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény

Részletesebben

Általános és komplex. egy kézben! Budapesti VE VIP Központ. Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Kft. Budapesti Egészségügyi Központ

Általános és komplex. egy kézben! Budapesti VE VIP Központ. Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Kft. Budapesti Egészségügyi Központ Megelõzés és gyógyítás egy kézben! Általános és komplex szûrõok Budapesti VE VIP Központ Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Kft. Budapesti Egészségügyi Központ 1062 Budapest, Podmaniczky út 109. +36

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben