KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS az Országos Hulladékgazdálkodási Terv c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2013.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2020 c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2013."

Átírás

1 KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS az Országos Hulladékgazdálkodási Terv c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2013.

2 IMPRESSZUM Környezeti értékelés az Országos Hulladékgazdálkodási Terv STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Megbízó: Szakmai koordinátor: Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. Témafelelős: Dr. Pálvölgyi Tamás Szerzők: Dr. Bartus Gábor PhD. okl. vegyészmérnök egyetemi adjunktus Kálmán Rita okl. környezetmérnök Kulcsár Katalin okl. környezetmérnök Dr. Pálvölgyi Tamás PhD, okl. meteorológus, egyetemi docens Szabó Éva Enikő okl. biológus, település- és területfejlesztési szakértő Dr. Békésné Dr. Minárovits Zsuzsanna környezetvédelmi szakjogász Kovács Ágnes okl. környezetmérnök Magai Zsolt okl. környezetmérnök Simon Andrea okl. környezetmérnök Varga Ágota okl. vegyészmérnök A jelen dokumentum hivatkozása: Pálvölgyi T., Bartus G., Békésné M. Zs., Kálmán R., Kovács Á., Kulcsár K., Magai Zs., Simon A., Szabó É.E. és Varga Á Környezeti értékelés az Országos Hulladékgazdálkodási Terv Stratégiai Környezeti Vizsgálatához. Env-in-Cent Kft., Budapest OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 2

3 TARTALOMJEGYZÉK IMPRESSZUM...2 TARTALOMJEGYZÉK...3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...5 BEVEZETÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA A környezeti értékelés kidolgozásának körülményei Az SKV Környezeti Értékelés kidolgozásának és egyeztetésének szervezése Kapcsolódás az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezési folyamatához A kidolgozás során tett javaslatok hatása az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre Együttműködés a Kidolgozó és az SKV készítők között a Környezeti Értékelés kidolgozása során A szakhatósági és társadalmi egyeztetés során tett javaslatok hatása a Koncepcióra Az SKV javaslatok hatása a Koncepcióra Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója A környezet védelméért felelős szervek bevonása Az érintett nyilvánosság bevonása Vélemények és figyelembevételük módja A felhasznált adatok, információk megbízhatósága Az alkalmazott módszertan bemutatása A módszertannal szemben támasztott követelmények és háttér Módszertan az Országos Hulladékgazdálkodási Terv fenntarthatósági értékeléséhez Módszertan az Országos Hulladékgazdálkodási Terv környezeti teljesítményének értékeléséhez AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA A Terv céljai és tartalmának vázlatos ismertetése Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv általános értékelése Kapcsolódás más stratégiai dokumentumokhoz Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz és az Országos Területrendezési Tervhez Kapcsolódás az Új Széchenyi Tervhez és a Nemzeti Reform Programhoz Kapcsolódás a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz és az Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiához Kapcsolódás a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiához és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához Kapcsolódás egyes ágazati stratégiákhoz AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV FENNTARTHATÓSÁGI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv céljainak fenntarthatósági értékelése Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv eszközeinek környezeti teljesítményértékelése Környezeti szempontú kockázat elemzés: a negatív hatású programelemek azonosítása OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 3

4 3.4. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtása során valószínűsíthető környezeti hatások Levegőkörnyezetet érintő hatások Hatások a felszíni és felszín alatti vizekre Hatások a talajra és a földtani közegre Az éghajlatváltozás megelőzésével és következményeivel kapcsolatos hatások A környezeti katasztrófa-kockázattal kapcsolatos hatások Természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területeket érintő hatások Az erdőket érintő hatások Az emberi egészséget és életminőséget érintő hatások A valószínűsíthető környezeti konfliktusok azonosítása A környezettudatosság várható alakulása A területhasználatra, térszerkezetre gyakorolt hatások azonosítás A tájgazdálkodásra, a táji eltartó képességre gyakorolt hatások A természeti erőforrások megújulására, térbeli hasznosítására gyakorolt hatások A települési környezetminőségre gyakorolt hatások Az Orszégos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásának átfogó hatása A végrehajtás kumulatív hatása Valószínűsíthető környezeti konfliktusok a Terv végrehajtásának elmaradása esetén JAVASLATOK AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE A beavatkozások fenntarthatóbbá tételét szolgáló javaslatok (új intézkedések) A fellépő hatások mérséklését célzó "kompenzáló" beavatkozások JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK AZ OOSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ÉS MÁS STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK SZÁMÁRA Más stratégiai dokumentumokba illeszthető intézkedések Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervbe illeszthető intézkedések Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásához kapcsolódó intézkedések AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV MEGVALÓSÍTÁSI FELTÉTELRENDSZERÉNEK ÉS INDIKÁTORAINAK ÉRTÉKELÉSE KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ MELLÉKLETEK melléklet. A fenntarthatóság felé való átmenet célrendszere a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia alapján melléklet. Az OHT fenntarthatósági értékelése melléklet. Az OHT környezeti teljesítmény értékelése OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 4

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE BAT BEP EU Hgt HKI Ht K+F K+F+I KFI Stratégia KKV KSH LE NAV NÉS NFFS NFFT NKIS NKP II NKP-3 NR NRP NVS OFTK OGY OHT OHÜ OKT OKTVF OMP OTrT SKV ÚSzT VM legjobb elérhető technika legjobb környezetvédelmi gyakorlat Európai Unió hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény Hulladék Keretirányelv hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény kutatás-fejlesztés kutatás-fejlesztés-innováció Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs stratégia kis- és középvállalkozás Központi Statisztikai Hivatal lakosegyenérték Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia Második Nemzeti Környezetvédelmi Program Harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program nem releváns Nemzeti Reform Program Nemzeti Vidékstratégia Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Magyar Országgyűlés Országos Hulladékgazdálkodási Terv Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Országos Környezetvédelmi Tanács Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Országos Megelőzési Program Országos Területrendezési Terv stratégiai környezeti vizsgálat Új Széchenyi Terv Vidékfejlesztési Minisztérium OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 5

6 BEVEZETÉS A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ELŐZMÉNYEI ÉS JOGI HÁTTERE A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) közreműködésével, mint az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) c. dokumentum (a továbbiakban Terv) felelős kidolgozója ezúton kezdeményezi a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) szerinti környezeti értékelés elkészítését és a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását. Az elmúlt időszakban a hazai hulladékgazdálkodás terén számos jelentős változás történt január 1-jével hatályba lépett a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht), a 98/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, más néven a Hulladék Keretirányelvet 1 (a továbbiakban: HKI) átültetve és a magyar hulladékgazdálkodási ágazatot megújítva számos új fogalmat, elvet, célt és intézkedést vezetett be. A Ht. hatálybalépésével egyidejűleg szükségessé vált a teljes jogszabályi környezet megújítása, átláthatóvá tétele. A Ht. lehetővé tette a környezetvédelmi és közérdekűségi szempontok érvényesítését a teljes hulladékgazdálkodási tevékenység során. A közszolgáltatási díjszámítás terén a Ht. új díjmegállapítási modellt vezetett be, a Ht. az EU-s irányelvi célkitűzések megvalósításában is jelentős szerepet játszik. A lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése érdekében mint hatékony gazdasági szabályozó eszközt bevezette a hulladéklerakási járulékot, valamint a hulladékhierarchiának megfelelve a hulladékképződés megelőzésére és csökkentésére intézkedéseket fogalmazott meg. Ezen felül a Ht. szakmapolitikai célkitűzései között szerepel a rendelkezésre álló hasznosítási kapacitás minél több hulladékáram tekintetében történő növelése. A fenti célkitűzések megvalósítása azonban kizárólag hosszú távú stratégiai tervezés mellett képzelhető el, ehhez a jelenlegi hulladékgazdálkodási helyzet feltárása, az egyes célok pontos meghatározása, intézkedések megfogalmazása szükséges. A Ht. alapján a hulladékgazdálkodás országos tervezése az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a továbbiakban: OHT) és az ennek részét képező Országos Megelőzési Program (a továbbiakban: OMP) keretén belül valósul meg. A VM a Rendelet 7 ( 1) (6) bekezdéseiben foglaltak szerint benyújtotta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek (OKTVF) és más, 1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/98/EK IRÁNYELVE a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 6

7 környezet védelméért felelős szerveknek véleményezésre az SKV tervezet tematikáját. A jelen környezeti értékelés, a tematikára érkezett vélemények szempontjainak figyelembevételével készült. A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT CÉLJA, TÁRGYA, JELLEGE A HKI előírja, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak egy vagy több hulladékgazdálkodási tervet kell készíteniük. A tervezési időszak igazodva az Európai Unió pénzügyi tervezési időszakához 7 évre módosult. Így az OHT, mint a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek és a Ht. céljainak elérését biztosító dokumentum, a következő 2014-től 2020-ig terjedő pénzügyi tervezési időszakra vonatkozó szakmapolitikai célokat és feladatokat is kijelöl. Az SKV eljárás az OHT kidolgozásának keretében kerül lefolytatásra. A stratégiai környezeti vizsgálat célja az, hogy a Tervről a környezeti hatásokon túl a gazdasági, társadalmi és fenntarthatósági vonatkozások figyelembe vételével független, komplex, szisztematikus és átlátható értékelést biztosítva segítséget nyújtson az OHT környezeti és fenntarthatósági teljesítményének javításához. Az SKV tárgya a Tervben megfogalmazott célkitűzések és feladatok értékelése. Az SKV jellegét tekintve elsősorban javaslattevő eszköz, mely a Tervvel kapcsolatos beavatkozások fenntarthatósági és környezeti hatását szándékozik értékelni és javítani. Megítélésünk szerint az OHT kidolgozásának nyílt tervezési folyamata megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy az SKV által feltárt javaslatokról érdemi döntések szülessenek, ugyanis az integrált SKV megközelítéssel mód nyílik a kidolgozással párhuzamos észrevételek (így az SKV javaslatok) azonosítására és a Terv véglegesítése során történő figyelembevételére. Az SKV végső célja egy olyan környezeti értékelés összeállítása, amely végrehajtható javaslatokat tesz az OHT környezeti teljesítményének javítására, valamint a hulladékgazdálkodás terén a fenntartható fejlődés érvényesítésére. Az VM és az OHÜ a Terv végső, kormány elé kerülő változata kialakításakor figyelembe veszi az SKV környezeti értékelés eredményeit és vállalja, hogy a stratégiát a környezeti értékelés és a partnerségi észrevételek összegzésével együtt nyújtja be a Kormány elé. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 7

8 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 1.1. A környezeti értékelés kidolgozásának körülményei Az SKV Környezeti Értékelés kidolgozásának és egyeztetésének szervezése Az OHÜ az SKV kidolgozását és a folyamat lefolytatását független, az SKV témakörében és a hulladékgazdálkodásban járatos szakértőkre bízta (SKV Munkacsoport), a munkacsoport tevékenységét az Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. koordinálja. 1. táblázat. SKV munkacsoport tagjai a) SKV munkacsoport OHT kidolgozói Szakpolitikai felügyelet Tervezési szakértő Tervezési koordináció László Tibor Zoltán (Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettes) Tóth Szilvia (Vidékfejlesztési Minisztérium hulladékgazdálkodási referens) Kertész-Káldosi Zsuzsanna (Vidékfejlesztési Minisztérium hulladékgazdálkodási referens) b) SKV munkacsoport Független Értékelő Panel Környezetgazdasági, fenntarthatósági szakértő Jogi, államigazgatási szakértő Hulladékgazdálkodási szakértő Hulladékgazdálkodási szakértő Környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási szakértő Hulladékgazdálkodási szakértő Fenntarthatósági és klímapolitikai szakértő, SKV szakmai koordinátor Környezetvédelmi és iparfejlesztés értékelési szakértő Természetvédelmi, területfejlesztési és társadalmi egyeztetési szakértő Környezetértékelési, környezetbiztonsági szakértő Dr. Bartus Gábor PhD, okl. vegyészmérnök egyetemi adjunktus Dr. Békésné Dr. Minárovits Zsuzsanna környezetvédelmi szakjogász Kálmán Rita okl. környezetmérnök Kovács Ágnes okl. környezetmérnök Kulcsár Katalin okl. környezetmérnök Magai Zsolt okl. környezetmérnök Dr. Pálvölgyi Tamás PhD, okl. meteorológus, egyetemi docens Simon Andrea okl. környezetmérnök Szabó Éva Enikő okl. biológus, település- és területfejlesztési szakértő Varga Ágota okl. vegyészmérnök Az SKV Panel tagjai átfogó szakterületi kompetenciákkal rendelkeznek, többek között a hulladékgazdálkodás, fejlesztéspolitika, biológia, környezetgazdaság, környezetértékelés, területfejlesztés, környezetpolitika, fenntartható fejlődés, klímavédelem területein. A társadalmi részvételi folyamatot a Vidékfejlesztési Minisztérium szervezi. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 8

9 Az SKV kidolgozásának folyamata az OHT és az SKV munkaterv VM általi jóváhagyását követően szeptember elején vette kezdetét; a Terv elemezhető változatát az SKV munkacsoport szakértői szeptember 16-án kapták meg Kapcsolódás az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezési folyamatához A Terv kidolgozásának, egyeztetésének és módosításának folyamata lényegesen befolyásolta az SKV munkatervét. A környezeti értékelés kidolgozását meghatározó fontosabb tényezők az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Az OHT kidolgozásának feszített ütemterve jelentősen beszűkítette a jelen környezeti értékelés kimunkálására fordítható időt. Számos fontos részletkérdés (ezeket a jelen környezeti értékelésben külön jelezzük) tudományos igényességű, alaposabb elemzést igényelt volna, de idő hiányában ezek kivitelezésére nem volt mód. Különösen lényeges lenne többek között (bár ez nem az SKV feladata) a fenntarthatóság és a hulladékgazdálkodás indikátor-alapú összefüggéseinek vizsgálata, a fogyasztói igények, életmód és szemlélet hosszú távú alakulásának elemzése, valamint a 2020-ig előretekintő társadalmi-gazdasági forgatókönyvek megléte. 2. Mind az OHT kidolgozását, mind az ahhoz készülő SKV értékelést jelentősen megnehezíti, hogy a kapcsolódó ágazati stratégiák, koncepcionális tervdokumentumok eltérő szerkezetben, összehangolatlan célrendszerrel készülnek. A környezeti értékelés egyik lényeges feladata lenne az OHT és más, kapcsolódó koncepcionális dokumentumok környezeti kölcsönkapcsolatainak feltárása, azonban, e koncepciók összehangolt tervezési elvei híján ez az értékelés legfeljebb részben készíthető el A kidolgozás során tett javaslatok hatása az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre Együttműködés a Kidolgozó és az SKV készítők között a Környezeti Értékelés kidolgozása során A Környezeti Értékelés kidolgozásának rövid időre szabott időtartama alatt folyamatos és intenzív szakmai párbeszéd folyt az SKV munkacsoport és a Terv kidolgozói között. A Terv végső kidolgozása során teljesült az SKV együtt-tervezési követelménye; azaz nem véglegesített, változtathatatlan szövegek utólagos értékelése folyt, hanem a Kidolgozónak lehetősége nyílott a környezeti és fenntarthatósági szempontok figyelembevételére. A VM és az OHÜ nyílt és konstruktív hozzáállással segítette az SKV munkacsoport tevékenységét 2 A jelen környezeti értékelés megállapításai az OHT azon változatára vonatkoznak, amelyet a VM az OHÜ közreműködésével dolgozott ki és adott át szeptember 16-án az SKV készítőknek. A hatósági és partnerségi egyeztetések során felmerült észrevételek figyelembe vételéről a fejezetben számolunk be. Az SKV javaslatok figyelembevételének módját az OHT változata alapján vizsgáltuk. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 9

10 és a jogszabályi kötelezettségeken túlnyúló pozitív hivatali magatartás számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a környezeti értékelés elkészült A szakhatósági és társadalmi egyeztetés során tett javaslatok hatása a Koncepcióra E fejezet az SKV társadalmi egyeztetés után kerül megírásra Az SKV javaslatok hatása a Koncepcióra E fejezet az SKV társadalmi egyeztetés után kerül megírásra Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója A társadalmi részvétel szempontjából meghatározó jogi kereteket a Rendeleten kívül többek között az Aarhus-i és az Espoo-i egyezmények, illetve több magyar jogszabály adja meg, a tematika ezeknek a jogforrásoknak a követelményeire, illetve elveire épül. A társadalmi részvételi folyamatot az SKV Értékelő Panel közreműködésével a VM és az OHÜ szervezi. A társadalmi részvételi folyamat főbb tervezett elemei a következők: Információhoz való hozzáférés és a véleményezés biztosítása: A nyilvános dokumentumok a Kormány honlapján érhetők el. A honlapon elérhetőek a munka aktuális jóváhagyott anyagai, ezekhez bárki, bármilyen szakaszban véleményt küldhet, amelyet az SKV Értékelő Panel szakértői megkapnak, és figyelembe vesznek. Külön kérésre a kulcsdokumentumok papíron, vagy CD-n sokszorosítva, postai úton is eljuttathatók. Nyilvánosság tájékoztatása a sajtón keresztül: A Rendelet bekezdése szerint a környezeti értékelés véleményezési felhívására a VM sajtónyilatkozatot fog kiadni, illetve egy országos napilapban fizetett hirdetést tesz majd közzé. Közvetlen megkeresések: A legfontosabb szakmai, tudományos, érdekképviseleti és civil szervezeteket véleményük kikérése céljából közvetlenül is megkeressük a környezeti vizsgálat egyeztetési fázisában, illetve partnerségi műhelybeszélgetést szervezünk. Országos Környezetvédelmi Tanács, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács: Kezdeményezzük, hogy az OHT-t és a környezeti értékelési dokumentumokat megtárgyalja az OKT. A beérkező vélemények figyelembevétele: A beérkezett véleményeket feldolgozzuk és a vizsgálat résztvevői figyelembe veszik a dokumentumok véglegesítésekor. A találkozón szóban felszólaló és időben, írásban észrevételt benyújtó, írásos választ kap a véleményére. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 10

11 A környezet védelméért felelős szervek bevonása E fejezet az SKV szakhatósági, minisztériumi egyeztetése után kerül megírásra Az érintett nyilvánosság bevonása E fejezet az SKV társadalmi egyeztetés után kerül megírásra Vélemények és figyelembevételük módja E fejezet az SKV társadalmi egyeztetés után kerül megírásra A felhasznált adatok, információk megbízhatósága A környezeti értékelés legfőbb információs bázisa az OHT volt, így az ebben foglalt adatok használata alapvetően meghatározza az értékelés megbízhatóságát is. A dokumentum egyes részei tartalmaznak forrás megjelöléseket, ám pontos hivatkozásokkal adós marad a Terv. Számos esetben egyáltalán nem találunk forrás megjelölést egy-egy számadatra, így nehezen eldönthető, hogy mely adatok tekinthetők: hivatalos adatnak (pl. KSH, EUROSTAT adatok) tudományos közleményekből, más szakpolitikai dokumentumokból átvett adatnak a kidolgozók saját becslésének. 1. javaslat Javasoljuk, hogy az OHT véglegesítése során a felhasznált adatok és információk nyomonkövethető hivatkozással jelenjenek meg (pl. lábjegyzetben), oly módon, hogy világosan elkülönüljön a szakirodalmi információ, a nemzeti és EU-s statisztikákból származó indikátorok és az OHT saját becslései. Lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy mind az OHT, mind a környezeti értékelés egyes részleteinek (megállapításainak) bizonytalansága számottevően csökkenthető, ha egyes kulcskérdésekben (pl. hulladékhierarchia fenntarthatósági kritériumai, a megelőzés, az újrahasznosítás és újrahasználat vidékfejlesztési, terület- és gazdaságfejlesztési összefüggései, a fogyasztás és a hulladék megelőzés kapcsolata stb.) autentikus tudományos műhelyek kivitelezésében kutató-elemző munkák készülnének. A tudományos elemzési igényeket a környezeti értékelésben külön jelezzük. Különösen fontosnak tartjuk, hogy olyan tudományos alapokon nyugvó módszertani fejlesztések induljanak, amelyek lehetővé tennék, hogy a hulladékgazdálkodás fenntarthatóságát indikátorokkal a szubjektív, szakértői értékelésnél kisebb bizonytalansággal vizsgálhassuk. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 11

12 1.5. Az alkalmazott módszertan bemutatása A módszertannal szemben támasztott követelmények és háttér Megközelítésünkben a fenntarthatósági és környezeti szempontú értékelés nemcsak zöld tükör (azaz nemcsak az OHT környezeti, fenntarthatósági szempontú értékelésének, átvilágításának eszköze), hanem egyben zöld motor is (azaz az OHT kidolgozását, végrehajtását és nyomon követését környezeti irányba befolyásoló erő). Ez akkor teljesíthető, ha az alkalmazott módszertan megvizsgálja, hogy a releváns fenntarthatósági és környezeti célok milyen mértékben integrálódnak a hulladékgazdálkodási szakpolitikába. A vonatkozó jogszabályok 3 figyelembevétele alapján a környezeti integrációt is lehetővé tevő módszertannak az alábbiakat kell biztosítania: elemzési támogatást kell nyújtania ahhoz, hogy az OHT lehetővé tegye a megelőzés elvének következetes érvényesítését, a nem megelőzhető környezeti hatások mérséklését, a tervezési folyamat környezeti, fenntarthatósági szempontú befolyásolását, alternatívák, javaslatok kidolgozását és életciklus szemléletű elemzését, a hulladékgazdálkodásra jellemző környezeti problémák és értékek meghatározását, ezek jelentőségének elemzését a fejlesztéspolitikai törekvések szempontjából. Az alkalmazott módszertan a GRDP kézikönyv 4 alapján olyan elemzési-értékelési keretet alkot, amely feltárja, hogy a Tervnek milyen közvetlen, vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti változások várhatók a hatások következtében, milyen természetűek és kiterjedésűek a bekövetkező hatások, illetve van-e lehetőség megelőzni, vagy csökkenteni a várható jelentős károkat. Az elemzési-értékelési módszertan arra korábban kidolgozott 5 és alkalmazott 6 - megközelítésre épít, hogy a hulladékgazdálkodás stratégiai szintjét (céljait, célkitűzéseit) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk, míg a Terv konkrétabb eszközeit és feladatait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk. 3 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról; 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról; 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i egyezmény kihirdetéséről 4 Handbook on SEA for Cohesion Policy , Greening Regional Development Programmes Network February 2006, Exeter, UK 5 Pálvölgyi T., Tombácz E. (2004) Módszertan a regionális fejlesztések stratégiai környezeti vizsgálatára. In: Strukturális alapok és fenntarthatóság. Magyar Természetvédők Szövetsége, 2004, Budapest 6 Fleischer T., Szlávik J., Baranyi R., Branner F., Nagypál N., Füle M., Kósi K. Pálvölgyi T., Princz-Jakovits T., Szlávik P. (2005) A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata. Közlekedéstudományi Szemle LV. évfolyam 2. szám, Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai és Terv stratégiai környezeti vizsgálata (PriceWaterhouseCoopers Kft. és Envin-Cent Kft. 2006) Halászati Operatív Terv stratégiai környezeti vizsgálata. (Env-in-Cent Kft. 2007) Balaton Régió Fejlesztési Stratégia és Részletes Fejlesztési Terv stratégiai környezeti vizsgálata (VÁTI Kht. és Env-in-Cent Kft. 2008) Regionális Területfejlesztési Operatív Programok stratégiai környezeti vizsgálata (VÁTI Kht. és Env-in-Cent Kft. 2008) Nemzeti Energiastratégia stratégiai környezeti vizsgálata (Env-in-Cent Kft. 2011) OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 12

13 Megjegyezzük, hogy a környezeti és fenntarthatósági teljesítményértékelés nem helyettesíti az objektív indikátorokon, monitoringon, modellezésen alapuló tudományos vizsgálatokat, viszont ráirányíthatja a figyelmet egyes elemzési, kutatási feladatok fontosságára Módszertan az Országos Hulladékgazdálkodási Terv fenntarthatósági értékeléséhez Az OHT célrendszere egyértelmű: a 3. fejezet Célkitűzések, feladatok, intézkedések és támogatási lehetőségek az egyes hulladékáramok és egyes hulladékgazdálkodási tevékenységek szerint c. táblázata átfogó célokat és szakterületi célkitűzéseket rögzít. (Ugyanakkor megjegyezzük, hogy az OHT egyéb a célrendszer teljességéhez tartozó stratégiai tervezési szempontokat nem tartalmaz.) A OHT ily módon azonosított átfogó céljainak és célkitűzéseinek fenntarthatóságát a következő módszerrel vizsgáltuk: 1. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 7 céljai alapján meghatároztuk a fenntarthatósági célrendszert (1. melléklet). E célrendszer megegyezik a Keretstratégia Függelékében ( A nemzeti erőforrások állapota és az azokat meghatározó tényezők, valamint a lehetséges válaszintézkedések vázlatos áttekintése ) található táblázat Cél (Válasz) oszlopával. 2. Az OHT átfogó céljai és célkitűzései alapján meghatároztuk a Terv fenntarthatósági értékelésre lehatárolt célrendszerét (ld. 2. táblázat). 2. táblázat. Az OHT átfogó céljai és célkitűzései Átfogó célok 1. Minden hulladékáram 1.1. Hasznosítási arányok növelése 1.2. Hulladékképződés csökkentése 1.3. Elkülönített gyűjtés kialakítása és fejlesztése 2. Oktatás, képzés, intézményrendszer, szemléletformálás, tájékoztatás 2.1. Gyorsan aktualizálható, frissíthető környezeti nevelési tananyagok, segédletek és az állam által nyújtott támogatási rendszerek elérése. Pontos információkhoz való hozzáférés 2.2. A hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítése, javítása és ismételt felhasználása Önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 3. Települési szilárd hulladék 3.1. Elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése 3.2. A települési papír, műanyag, fém és üveg hulladék hasznosítását 2014-re összességében 35%-ra (NKP II.), 2020-ra 50%-ra kell növelni (HKI) 3.3. Hulladékgazdálkodási életciklus elemzések alkalmazása, a környezeti szennyezések és a nyersanyag felhasználás csökkentése érdekében 7 18/2013. (III.28.) OGY határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 13

14 4. A Ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap 4.1. A szennyvíziszapban hasznosítható energia és növényi tápanyagok minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése, a talaj fokozott védelme. A szennyvíziszapok foszfortartalmának minél gazdaságosabb és hatékonyabb kinyerése Az iszap mezőgazdasági kihelyezésével kapcsolatban a környezeti biztonság javítása, a talaj fokozott védelme érdekében A 91/271/EGK Szennyvíz irányelvben foglalt határidős kötelezettségek teljesítése Szennyvíziszap hasznosítás elősegítése Gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 5. Csomagolási hulladék 5.1. A hasznosítás és anyagában hasznosítás növelése szükséges az Európai Unió által 2012-re meghatározott mértéken túl is, a települési szilárd hulladékon belüli elkülönített hulladékgyűjtést fokozni kell 5.2. A vegyes települési hulladék haszonanyagot jelentő csomagolási hulladék tartalmának tovább kell csökkennie 6. Gumiabroncs hulladék 6.1. A gumiabroncsok lerakásának elkerülése 6.2. Az újrahasználat előnyben részesítése, elősegítése, azaz az arra alkalmas gumiabroncsok újrafutózás útján történő hasznosítása 6.3. A hulladékká vált gumiabroncsok teljes körű gyűjtése és hasznosítása 7. Elemek, akkumulátorok 7.1. Az elemekre és a hordozható akkumulátorokra vonatkozó gyűjtési kötelezettség 2014-es teljesítése 7.2. Az átvett, visszavett elemeket, illetve akkumulátorokat teljes egészében, de típustól függően 50-75%-os hatékonysággal kell újrafeldolgozni /603/EK bizottsági határozata alapján az adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer megújítása 8. Elektromos és elektronikai berendezések 8.1. Az elért és a 2012/19/EU irányelvben meghatározott 4 kg/fő/év gyűjtött mennyiség tartása 8.2. Legkésőbb 2021-re (derogációs cél) a gyűjtésnek a kibocsátott mennyiség 65%-t el kell érnie 9. Gépjárművekből származó hulladékok év végére az összes hulladékká váló jármű tömegarányát tekintve az újrahasználat és hasznosítás együttes arányának a 95%-ot, ezen belül az anyagában történő hasznosításának a 85%-ot, az energetikai hasznosításának a 10%-ot kell elérnie 9.2. Vissza kell szorítani a szürke- és fekete átvevő és bontó hálózatot 9.3. Rendezni kell a jogszabályi kereteket az utolsó üzembentartó adó- és biztosítás-fizetési kötelezettség területén, kiemelten fontos az átmeneti kivonási kategória feltételrendszerének rendezése Termelői felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 10. Veszélyes hulladék A károsanyag-kibocsátás minimalizálása A veszélyes hulladék hasznosításának fokozása, fejlesztése A lakosság és a foglalkozásukból eredően esetlegesen kitett népességcsoportok szemléletformálása 11. Azbeszthulladék Az azbesztet tartalmazó termékek eltávolítása és ártalmatlanítása Az azbeszt környezetre gyakorolt negatív hatásának megszüntetése 12. Egészségügyi hulladékok, gyógyszerhulladék Elkülönített gyűjtés, hasznosítás 13. Növényvédőszer hulladék és növényvédőszerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok, göngyölegek gyűjtési arányát tovább kell növelni 14. Hulladékolajok A hulladékáram vonatkozásában felmerülő környezeti ártalmak csökkentése 15. PCB/PCT A károsanyag-kibocsátás minimalizálása OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 14

15 16. Egyéb, gazdasági tevékenységekből származó, nem veszélyes hulladék Hulladékkeletkezés csökkentése a korszerűbb ipari technológiák terjedésének előremozdításával, valamint gyártásoptimalizálással Hasznosítási arányok növelése 17. Építési-bontási hulladék ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítésének, újrafeldolgozásának és az egyéb, anyagában történő hasznosításának tömegében minimum 70%-ra növelése Építési-bontási hulladék hasznosításából származó termék, anyag felhasználásának növelése Az építési-bontási hulladékból származó termékek versenyképessé tétele 18. Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék és melléktermék biológiailag lebomló része a hulladékhierarchiának megfelelően elsősorban biológiai kezelésre kerüljön Egyéb hulladékáramok 19. Biológiailag lebomló hulladék július 1-ig a hulladéklerakóba kerülő, biológiailag lebomló települési hulladék mennyiségét az évi szint 35%-ra szükséges csökkenteni 3. Az OHT átfogó céljainak és célkitűzéseinek a fenntarthatósági célrendszernek való megfelelését egy-egy standard hatásmátrixban vizsgáljuk, oly módon, hogy fenntarthatósági megfelelőséget minden egyes értékrend elemre -2 és +2 közötti értékekkel jellemezzük. 3. táblázat. Értékelési pontrendszer 2 pont amennyiben a célkitűzés egyértelműen, közvetlenül és jelentősen támogatja a szempont teljesülését 1 pont amennyiben a célkitűzés gyengén, vagy közvetve támogatja a szempont teljesülését 0 pont amennyiben a célkitűzés a összességében semleges hatást gyakorol a szempont teljesülésére NR ha a célkitűzés nem érinti a szempont teljesülését? ha a célkitűzés hatása nem megítélhető -1 pont amennyiben a célkitűzés gyengén, vagy közvetve veszélyezteti a szempont teljesülését -2 pont amennyiben a célkitűzés egyértelműen, közvetlenül és jelentősen veszélyezteti a szempont teljesülését A fenntarthatósági értékelés nem tekinthető abszolút fenntarthatósági kinyilatkoztatásnak, és ennek alapján nem lehet ítéletet alkotni az OHT fenntarthatósága fölött. Pusztán arra tekintjük alkalmasnak, hogy az OHT célokat, mintegy relatív etalonhoz, a fenntarthatósági célrendszerhez mérjük. A fenntarthatósági értékelés eredményeit a 3.1. fejezetben mutatjuk be Módszertan az Országos Hulladékgazdálkodási Terv környezeti teljesítményének értékeléséhez Mint arra korábban utaltunk, az OHT konkrétabb eszközrendszerét egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk, avégett, hogy képet nyerhessünk arról, hogy az intézkedések, feladatok hogyan felelnek meg egy a Nemzeti Környezetvédelmi Programon, OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 15

16 és más környezetvédelmi stratégiai dokumentumokon alapuló környezeti, környezetpolitikai szempontrendszernek. Az OHT eszközrendszerét a 3. fejezet Célkitűzések, feladatok, intézkedések és támogatási lehetőségek az egyes hulladékáramok és egyes hulladékgazdálkodási tevékenységek szerint c. táblázat Feladatok és Intézkedések oszlopai tartalmazzák. Elemzési szempontból különös nehézséget jelent, hogy számos feladat túlzottan általános megfogalmazású, így ezek környezeti szempontú értékelése nem kivitelezhető. A környezeti teljesítményértékelés kidolgozása során az OHT készítőivel együttműködve javaslatot tettünk e feladatok megfogalmazásának pontosítására. Az OHT feladatai és intézkedései alapján meghatároztuk a Terv környezeti teljesítményértékelésre lehatárolt eszközrendszerét (ld. 4. táblázat) Átfogó célokhoz tartozó feladatok 4. táblázat. Az OHT által meghatározott feladatok 1. Minden hulladékáram 1.1. Az általános célkitűzések megvalósítása a rendelkezésre álló jogi és gazdasági eszközökkel 2. Oktatás, képzés, intézményrendszer, szemléletformálás, tájékoztatás 2.1. Egymásra épülő környezeti nevelési tananyagok, segédletek és az állam által nyújtható támogatások (elvi, anyagi) rendszerének kidolgozása 2.2. Az elméleti oktatás, nevelés kiegészítése interaktív tanulási, tanítási alkalmakkal Önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 3. Települési szilárd hulladék 3.1. Elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kiépítése 2015-ig 3.2. Újrahasználati központok kialakítása 3.3. Életciklus elemzések módszertanának beépítése a hulladékgazdálkodási jogi szabályozásba 4. A Ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap 4.1. A szennyvíziszapok növényi tápanyagtartalmának kinyeréséhez szükséges jogszabályi, technológiai háttér megteremtése 4.2. Az iszap mezőgazdasági kihelyezésével kapcsolatban a vonatkozó határértékek szigorítása LE szennyezőanyag-terhelés feletti szennyvíztisztító telepeken a rothasztók kötelező kiépítése és a biogáz előállítás és hasznosítás kötelezővé tétele Gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 5. Csomagolási hulladék 5.1. Betétdíjas rendszerek működtetésének támogatása ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszer felállítása 6. Gumiabroncs hulladék 6.1. A lerakási tilalmak folyamatos ellenőrzése és teljesítése 6.2. A használt gumiabroncsok átvételének ösztönzése 7. Elemek, akkumulátorok 7.1. Gyűjtési és hasznosítási arány növelése 7.2. Az adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer átalakítása az új európai szabályozásnak megfelelően 8. Elektromos és elektronikai berendezések 8.1. Az újrahasználat elősegítéséhez szükséges jogi eszközöket meg kell jeleníteni a termékdíjas és az ágazati szabályozásban 8.2. Iparágfejlesztés (hulladék mennyiségének csökkentése, hasznosítási arány növelése) OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 16

17 9. Gépjárművekből származó hulladékok 9.1. Hasznosítási kapacitások kialakítása (különösen egyes, gazdaságosan nem hasznosítható összetevők leválogatása műanyag, üveg, gumi, valamint a technológiai hulladékok energetikai hasznosítása) érdekében 9.2. Az újrahasználat elősegítéséhez szükséges jogi eszközöket meg kell jeleníteni az ágazati szabályozásban. Elő kell mozdítani a másodlagos (reciklált) anyagokból készült termékek piacra kerülését, pl. zöld közbeszerzések rendszerének bevezetésével Biztosítani kell a közlekedésbiztonsági szempontból kifogástalan állapotú, műbizonylatolt, számlával értékesített bontott alkatrészek térnyerését az ellenőrizetlen eredetű darabokkal szemben Termelői felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 10. Veszélyes hulladék A gyűjtési kapacitások fejlesztése Környezeti és egészségügyi tájékoztatás a veszélyes hulladék vonatkozásában 11. Azbeszthulladék Felelősségi területek meghatározása az azbesztmentesítés vonatkozásában (pl. az azbeszttel kapcsolatos betegségek okozta halálozások megfigyelése és dokumentálása, EMMI) 12. Egészségügyi hulladékok, gyógyszerhulladék A keletkező hulladékok típusának pontos meghatározása és elkülönített gyűjtése A meglévő rendszerek műszaki állapotának, valamint a tevékenység jelenlegi logisztikájának felmérése 2014-re 13. Növényvédő szer hulladék és növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék A lejárt szavatosságú, illetve hulladéknak minősülő növényvédő szerek pontos felmérése és biztonságos ártalmatlanítása (POP Nemzeti Intézkedési Terv és Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv feladata); A történelmi hulladék problémáját rendezni kell Törekedni kell a növényvédő szer hulladékok újbóli felhalmozódásának megelőzésére 14. Hulladékolajok A lakossági és kiskereskedelmi begyűjtési rendszer fejlesztése és az ezekhez kapcsolódó szemléletformáló kampányok lefolytatása El kell terjeszteni a regenerálás alkalmazását 15. PCB/PCT A legjobb elérhető technikák (BAT-ok) és a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok (BEP-ek) alkalmazása 16. Egyéb, gazdasági tevékenységekből származó, nem veszélyes hulladék Hasznosítási lehetőségekre irányuló kutatómunka támogatása, majd a kutatások eredményeinek, és az alkalmazható hasznosítási módoknak elérhetővé tétele (pl. kiadványokban való közlése) az ipari szereplők részére Vonatkozó jogszabályok szükség szerinti felülvizsgálata 17. Építési-bontási hulladék Elkülönített bontás elterjesztése, hasznosító és kezelő kapacitások növelése, új végrehajtási rendelet kidolgozása, az építési-bontási hulladék hasznosítási arányának emeléséhez szükséges gazdasági és jogi eszközök megteremtése A meglévő szakági útmutatók felülvizsgálata, újak készítése A mélyépítési, vízépítési beruházásoknál a minimálisan kötelezően beépítendő építési-bontási hulladék hasznosításából származó termékre, anyagra vonatkozó előírás kidolgozása Az önkormányzati és országos beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzések rendszerének (zöld közbeszerzés), illetve a bányászati tevékenységet terhelő járulékok felülvizsgálata. 18. Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok Magas szintű kezelését biztosító infrastruktúra (kezelő létesítmények) kialakítása szükséges A mezőgazdasági és élelmiszeripari biológiailag lebomló hulladékból, melléktermékekből előállított komposztok mezőgazdasági felhasználásának elősegítése Egyéb hulladékáramok 19. Biológiailag lebomló hulladék Hasznosító kapacitások kiépítése, szemléletformálás OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 17

18 E1 E2 E3 E4 E5 E6 E7 E8 E9 Az OHT környezeti teljesítményét a következő módszerrel vizsgáljuk: 1. A releváns környezetpolitikai dokumentumok alapján 8 meghatároztunk egy a hulladékgazdálkodási intézkedések értékelésére alkalmas környezeti szempontrendszert (ld. 5. táblázat). A szempontrendszer figyelembe veszi a megelőzés, újrahasznosítás (újrahasználat), ártalmatlanítás környezetpolitikai prioritásait. E10 E11 E12 E13 E14 E15 E16 E17 E18 E19 E20 5. táblázat. Környezeti teljesítmény értékelés szempontrendszere A légszennyezés és zaj csökkentése, különösen a helyi levegőminőség javítása a hő- és villamos erőművek környezetében A globális légszennyező hatások (szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid kibocsátások) csökkentése, fosszilis energiahordozók alkalmazásának mérséklése Felszíni vizek védelme: a vizek jó ökológiai állapotának megőrzése, szennyvíz kibocsátások, vízkivételek mérséklése Felszín alatti vizek védelme, különösen a sérülékeny vízbázisok vonatkozásában Talaj és földtani értékek védelme Hulladék keletkezésének megelőzése és minimalizálása Natura 2000 és érzékeny természeti területek védelme, védett országos és helyi jelentőségű természeti területek oltalma, biológiai sokféleség megóvása Tájkép megóvása, táji értékek optimális hasznosítása, a beépítettség (zöldmezős) mérséklése Erdők természetvédelme: természetközeli fafaj faösszetételű erdők megtartása, zöldfelületek feldarabolódásának csökkentése Havária helyzetek elkerülése; energiaipari, szállítási szennyezési vészhelyzetek megelőzése, kockázat mérséklése Megújuló energiaforrások használata arányának növelése, komplex környezetgazdálkodási, ipari ökológiai rendszerek kialakítása Anyag- és energiatakarékosság növelése Emberi egészség védelme, toxikus anyagok kibocsátásának megelőzése, környezeti szempontú életminőség és az élelmiszer-biztonság növelése A környezettudatosság növelése, fenntartható fogyasztási szokások elterjesztése A környezetbarát közlekedési formák elterjesztése (gyalogos, vasút, közösségi közlekedés) Épített környezeti értékek javítása, kulturális örökség megóvása Környezetvédelmi infrastruktúra fenntartható fejlesztése: települési környezetminőség javítása, az élhető környezet feltételeinek megteremtése és javítása, a Környezetvédelmi K+F és innováció elősegítése Környezet-állapot monitoring és megfigyelés előmozdítása Határokon átterjedő környezeti hatások mérséklése (légszennyezés, vízszennyezés, hulladék) 2. Az OHT feladatait összevetettük a környezeti szempontrendszerrel és a környezeti teljesítményt minden egyes intézkedésre -2 és +2 közötti értékekkel jellemeztük. (Az értékelési pontrendszer megegyezik a 2. táblázatban bemutatottal.) 3. Hasonlatosan a fenntarthatósági értékelésnél említettekhez, itt is megjegyezzük, hogy a pontozásos értékelés nem az egyes intézkedések környezeti teljesítményének általános megítélésére szolgál, hanem a jelen tanulmány javaslattevő jellegének eleget téve - a negatív értékekkel azokra a környezeti szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol az intézkedések részleteinek meghatározásánál a környezeti szempontokat határozottabban kellene megjeleníteni. Azaz, a módszertan nem a környezetbarát - 8 Harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program, Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 18

19 környezetkárosító dimenzióban kívánja a beavatkozásokat elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely eszközöket, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 19

20 2. AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA 2.1. A Terv céljai és tartalmának vázlatos ismertetése Korábban a 2003 és 2008 közötti időszakra a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 33. -a a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Terv kidolgozását írta elő, amely a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvénynek és a hulladékkal kapcsolatban a Hgt.- nek megfelelően készült el. A Magyar Országgyűlés 110/2002. (XII. 12.) OGY határozatával elfogadta az OHT I.-et. A tervezési időszakra vonatkozó OHT II. tervezete ugyan elkészült, de a dokumentum elfogadására nem került sor, így ez az időszak tulajdonképpen lyukat jelent a hazai hulladékgazdálkodás tervezésében, a kidolgozott dokumentumban foglalt kötelezettségek végrehajtása nem volt számon kérhető. Ennek részbeni feloldására az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tartalmazza a közötti időszak eredményeit, valamint helyzetértékelést az eltelt időszakra vonatkozóan. A dokumentum magában foglalja továbbá a 2020-ig terjedő szakmapolitikai célkitűzéseket, a szakterületi célok eléréséhez szükséges intézkedéseket. Fentiek mellett a hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 98/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, más néven a Hulladék Keretirányelv írja elő, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak egy vagy több hulladékgazdálkodási tervet kell készíteniük. Hazánkban a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény ülteti át az irányelvet a hazai jogi szabályozásba. A Ht. és annak végrehajtási rendeletei megteremtik a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek végzésének jogszabályi és egyben szakmai hátterét, biztosítva a környezetvédelmi és a lakossági szempontok érvényesülését. Az OHT célrendszerének alapját összhangban a HKI-vel és a Ht.-vel, a hulladékhierarchia rendszere képezi, amely előírja, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységek gyakorlása során meghatározott elsőbbségi sorrendet kell biztosítani. A megelőzés, mint az erőforrások használatának fenntartható és leghatékonyabb módja, az első helyet foglalja el. Ezt követi a hulladék újrahasználatra előkészítése, a hulladék újrafeldolgozása, a hulladék egyéb hasznosítása, így különösen energetikai hasznosítása, valamint a hulladék ártalmatlanítása. A hulladékhierarchiában foglalt sorrendtől bizonyos hulladékáramok vonatkozásában el lehet térni, ha a választott megoldás az összességében legjobb környezeti eredményt biztosítja. Az életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzés OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA 20

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2014.

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2014. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2014. IMPRESSZUM Környezeti értékelés a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia STRATÉGIAI

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási dilemmák az EU-ban és Magyarországon

Hulladékgazdálkodási dilemmák az EU-ban és Magyarországon Hulladékgazdálkodási dilemmák az EU-ban és Magyarországon Közbeszerzések a fenntartható és innovatív fejlődés szolgálatában Pázmány Péter Katolikus Egyetem Markó Csaba 2013. November 21-22. Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC Aktualitások a körkörös gazdasági programban Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC European Recycling Industries Confederation (EuRIC) 18 ORSZÁG az EuRIC által képviselt országos szervezetek (Magyarországon:

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22. Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

K i d o l g o z t a t ó : 2011.

K i d o l g o z t a t ó : 2011. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ K i d o l g o z t a t ó : 2011. IMPRESSZUM Környezeti értékelés a Nemzeti

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Műanyag hulladékok hasznosítása

Műanyag hulladékok hasznosítása Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében. dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18.

Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében. dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18. Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18. 2 Az OHÜ alapítása Alapítva: 2011. szeptember 1. Alapító: dr. Fazekas

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

K i d o l g o z t a t ó : 2011.

K i d o l g o z t a t ó : 2011. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ K i d o l g o z t a t ó : 2011. IMPRESSZUM Környezeti értékelés a Nemzeti

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre

a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre STRATÉGIAI KÖRNYEZETI K VIZSGÁLAT a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre Balatoni Integráci ciós és s Fejlesztési si Ügyn gynöks kség g Kht. Siófok, 2007. augusztus 2.

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Helyi közösségek bekapcsolódása a területi és helyi hulladékgazdálkodási tervezésbe

Helyi közösségek bekapcsolódása a területi és helyi hulladékgazdálkodási tervezésbe Helyi közösségek bekapcsolódása a területi és helyi hulladékgazdálkodási tervezésbe Országos Nulla Hulladék Találkozó 2013.03.01. dr. Szilágyi Szilvia EMLA Egyesület szilvia@emla.hu A programot a Nemzeti

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2012. IMPRESSZUM Környezeti értékelés a Nemzeti Fenntartható Fejlődési

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4.

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Miről lesz szó avagy a bogarak Honnan jöttem? a JNOI Földi gondok EU megoldások felvillantás A jó kommunikáció

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában

Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes Főosztályvezető agnes.ringelhann.kolozsine@vm.gov.hu 457-3570 Budapest, 2011. április 27. A hulladékképződés

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-8/2015. ELŐT E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

OHT II. Dr Farkas Hilda. Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens

OHT II. Dr Farkas Hilda. Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens OHT II Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens XX Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás, Szombathely, 2010. május 11-13. AZ OHT-I VÉGREHAJTÁSA 2002-2008 A képződő hulladékmennyiség

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben