ú j r a é l e s z t é s

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ú j r a é l e s z t é s"

Átírás

1 ú j r a é l e s z t é s RESUSCITATIO HUNGARICA A MAGYAR RESUSCITATIÓS TÁRSASÁG LAPJA Journal of the Hungarian Resuscitation Council (HuRC) Fõszerkesztõ / Editor in Chief: Dr. Diószeghy Csaba A szerkesztőség levelezési címe: 1204 Budapest, Köves u. 1. Telefon/fax: Szerkesztõbizottság / Editorial Board: Dr. Berényi Tamás Dr. Bogár Lajos Dr. Élő Gábor Dr. Futó Judit Dr. Göbl Gábor Dr. Hauser Balázs Dr. Janecskó Mária Dr. Machay Tamás Dr. Pénzes István Dr. Rudas László Dr. Sárosi István Dr. Somogyvári Zsolt Dr. Tóth Zoltán Dr. Újhelyi Enikő Dr. Varga Endre Dr. Vimláti László Kiadja a TUDOMÁNY KIADÓ Kft Budapest, Hermina út Postacím: 1442 Budapest, Pf Telefon: Fax: A kiadásért felel: Guti Péter Nyomdai munkálatok: Kaposvári Nyomda Kft. Borító: Végvári András Tördelés: BPE Kft. Megrendelhető és előfizethető a TUDOMÁNY KIADÓ Kft-nél. Éves előfizetési díj magánelőfizetőknek: 2600 Ft +ÁFA, közületeknek: 5200 Ft +ÁFA. A Magyar Resuscitatiós Társaság tagsági díja (4000 Ft +ÁFA) tartalmazza a lap előfizetési díját. Megjelenik négyhavonta. A lapot az elõfizetés beérkezésétõl postázzuk. Újraélesztés Minden jog fenntartva. A folyóiratban megjelent valamennyi eredeti írásos és képi anyag közlési joga a Magyar Resuscitatiós Társaságot illeti. A megjelent anyagnak vagy egy részének bármely formában való másolásához, felhasználásához, ismételt megjelentetéséhez a társaság írásbeli hozzájárulása szükséges. ISSN INTERNET TARTALOMJEGYZÉK Viszlát és kösz a halakat! Az ST-elevációs akut coronaria szindróma reperfúziót célzó ellátása A Magyar Kardiológusok Társasága és a Kardiológiai Szakmai Kollégium közös ajánlása Ken Zafren, Bruno Durrer, Jean-Pierre Herry, Hermann Brugger: Villám okozta balesetek: megelőzés és helyszíni ellátás sajátosságai hegyvidéki és lakatlan területeken Dr. Becskei Péter: Resuscitatio és sürgősségi ellátás vízi baleseteknél: immersio, submersio Dr. Diószeghy Csaba, Dr. Kiss D., Dr. Andorka M., Dr. Szente Sz.: A hamis asystolia előfordulása a géllap és defibrillátor-lapátok alkalmazásával monitorozott EKG esetén monofázisú és bifázisos defibrillálás után Dr. Szente Szilvia: A Nemzeti Resuscitatiós Adatbázis kórházon belüli újraélesztéseket tartalmazó adatainak összefoglaló eredménye Dr. Gőbl Gergely: Pulmonalis embolia felismerése a keringésmegállás alatt kórházon kívüli resuscitatiók során Courtney és munkatársai közleményének részletes referátuma Folyóiratreferátumok A Magyar Resuscitatiós Társaság 4. Kongresszusa szabad előadásainak összefoglalói Társasági hírek E SZÁMUNK HIRDETÕI GreenSound Kft. Intersurgical termékek 48 Medtronic Hungária Kft. Defibrillátor Borító IV Speeding Kft. Sürgősségi eszközök Borító II , 66, 71 45

2 MAGYAR RESUSCITATIÓS TÁRSASÁG Multidiszciplináris tudományos társaság az újraélesztésért A MAGYAR RESUSCITATIÓS TÁRSASÁG AZ EURÓPAI RESUSCITATIÓS TÁRSASÁG (EUROPEAN RESUSCITATION COUNCIL ERC) HIVATALOS MAGYARORSZÁGI TAGSZERVEZETE Missziós nyilatkozat: A Magyar Resuscitatiós Társaság (MRT) nem anyagi érdekeltséggel létrehozott, multidiszciplináris tudományos társaság, mely összefogja és támogatja mindazon szakemberek munkáját, akik az újraélesztés, valamint az újraélesztés körüli kritikus időszak betegellátásának elméletével, gyakorlatával, kutatásával vagy oktatásával foglalkoznak. Célja, hogy a több szakterületet, diszciplinát is érintő valódi csapatmunka megvalósulásával a váratlanul bekövetkező keringésmegállások ellátása és az elkerülhető halál megelőzése révén a társadalom minden tagja számára biztonságot jelentsen az a tudás és akarás, amit az elmúlt fél évszázad reanimatológiája jelent. Az újraélesztés nem hőstett, hanem olyan eszköz, melyet a modern orvostudomány adott a kezünkbe: bölcsességgel felhasználni és közkinccsé tenni minden embertársunk számára viszont orvosi kötelességünk is. A Magyar Resuscitatiós Társaság a hasonló céllal létrehozott nemzetközi szervezetekhez csatlakozva azt a meggyőződését képviseli, hogy ezen a területen mindenkinek egyenrangú szerepe van, és a közös cél csak akkor érhető el, ha minden láncszem egyformán erős. A Magyar Resuscitatiós Társaság tagjai orvosok, mentőtisztek, asszisztensek és más egészségügyi szakemberek, akik hisznek abban, hogy az elkerülhető halál legyőzése csapatmunka. A Társaság munkájáról, valamint az operatív tevékenységet végző munkacsoportokról részletes információ található a honlapon. Társasági tagság: A Magyar Resuscitatiós Társaságnak tagja lehet min den olyan egészségügyi szakember, aki a Társaság céljaival és Alapszabályával egyetért. A tagfelvételhez szükséges Belépési nyilatkozat ugyancsak a társaság honlapjáról tölthető le. 46

3 ú j r a é l e s z t é s / 2. VISZLÁT ÉS KÖSZ A HALAKAT! A nemrégiben elhunyt Douglas Adams örök klasszikusnak számító könyve, a Galaxis útikalauz stopposoknak nem csak az angol humort kedvelők számára értékes. (Az ebből készült és nemrégiben bemutatott film csak visszafogott sikert aratott.) Sok olyan gondolat van benne, amelyen érdemes eltöprengeni, és most nem csak az általa megfogalmazott Alaptörvényre gondolok ( Ne ess pánikba ), hanem arra is, hogy a katasztrófa időben történő előrejelzése még nem elég annak elkerülésére: tenni is kell valamit. A film elején azok számára tömören összefoglalva, akik bocsánatos mulasztásként nem látták volna kiderül, hogy a delfinek általunk játékosnak tűnő ugrabugrálása valójában egy komoly és igen összetett kommunikációs kísérlet volt, melyben ezen intelligens állatok megkísérelték felhívni a kevésbé intelligens emberiség figyelmét a közelgő világvégére. Minthogy azonban a vészjeleket erősen félreértettük, a katasztrófa elhárítása helyett tapsikolva halakat dobáltunk nekik. Végül a delfinek a katasztrófa előtt kicsivel elhagyták a Föld nevű bolygót megköszönve a sok halat, amit addig is tőlünk kaptak. Vészjelekkel bizony szakmánk szinte minden területén jól el vagyunk látva. Az egész egészségügy, ezen belül a sürgősségi betegellátás is folyamatosan küldi az összeomlást előrejelző vészjeleket, és csak nehezen veszi tudomásul a döntéshozók által mosolyogva bedobált halakat. Egyre inkább úgy tűnik, hogy gondosan felépített vészjelzéseket kiáltó kommunikációnkat csupán idétlen fickándozásnak tartják, és félő, hogy az összeomló rendszer hibája csak akkor lesz nyilvánvaló, ha majd az utolsó delfin is elhagyja a medencét. Hazánkban a várható élettartam az Európai Unión belül a legutolsók között van. A munkaképes lakosság munkaképtelenné válása súlyos gazdasági következményekkel jár. Ha az első ellátás gyenge, a további ellátásra egyre nehezebb feladat vár, a rehabilitációs költségek sokszorosára nőnek. A kórházon kívül bekövetkező váratlan keringésmegállások ellátásának eredményeit nem volt könnyű összegezni, pedig az ezt ellátó Országos Mentőszolgálat egységes dokumentációs rendje szinte kínálja a lehetőséget. Dr. Gőbl Gábor és munkatársa kórházon kívüli reanimációk adatait összesítő cikkéhez (ld. Újraélesztés Resucitatio Hungarica 2004/3; 132) most a kórházon belüli keringésmegállások eredményeinek összefoglalója csatlakozik. Dr. Szente Szilvia a Nemzeti Resuscitatiós Adatbázis eredményeit foglalja össze ezen számunkban. Az eredmények bátorítóak, hiszen a hosszú távú sikeresség 10,2%-a sokkal jobb, mint amit az előzetes várakozások szerint jósoltak ami azonban mindenképpen elgondolkodtató, hogy a két év alatt mindössze 3 intézmény csatlakozott az adatbázishoz. Aligha tekinthető tehát ez az adat reprezentatívnak hazánkat illetően, arra azonban kiválóan alkalmas, hogy az ezt megismerő hazai intézmények saját tevékenységüket tudják mihez viszonyítani már ha egyáltalán akarják. A nemzetközi adatokkal egybevág az a felismerés, hogy a kórházon belüli resuscitatiók nagyobb hányada (84,9%) nem sokkolható ritmus, azaz valószínűen valamilyen szekunder ok miatt bekövetkezett keringésleállás miatt válik szükségessé. Ilyen okok között nem ritka a masszív pulmonalis embolia (PE) sem. A PE miatti resuscitatiók során a kiváltó ok felismerése nem könnyű, ugyanakkor jelentőségteljes, hiszen az újraélesztés alatti thrombolysis ilyen esetben nagyobb esélyt jelent. Cortney és munkatársai a közelmúltban egy olyan rendszert közöltek, melynek segítségével a resucitatio alatt a PE klinikai diagnosztikáját lehet megkönnyíteni. Gőbl Gergely a részletes referátumot még egy-két gondolattal kiegészítette, így remélhetőleg hasznos és talán további vizsgálódásokat serkentő hatású cikket tudunk most közreadni. A thrombolysis alkalmazásáról már előző számunkban meglehetős részletességgel szóltunk. A Magyar Kardiológusok Társasága által kiadott, az ST-elevációs myocardialis infarctus (STEMI) ellátását meghatározó szakmai irányelvek ugyancsak foglalkoznak a prehospitális fibrinolysis lehetőségével, s a jelen számunkban ezen ajánlás rövidített összefoglalóját is bemutatjuk. Ugyancsak a módszertani ajánlások között szerepel a villámcsapás okozta balesetek ellátásának szakmai útmutatója. Téves ugyanis az a nézet, hogy az ilyen esemény annyira ritka lenne: évente több mint villámcsapás okozta balesetet regisztrálnak, és ennél nyilvánvalóan több a valódi esemény. Az az irodalmi adat is ismert, mely szerint évente lényegesen több a villámcsapás okozta baleset, mint a cápatámadás miatti sérülés, ugyanakkor be kell látni, hogy hazánkban ez utóbbi sem igazán terheli túl az ellátó rendszert. A hazai vizekben a cápánál nagyobb veszélyt jelent az alkohol, ami miatt azután már valóban gyakoribb és a nyári hónapokban különösen időszerű a vízi balesetek ellátásának problémája. A vízből kimentett, resuscitatióra szoruló áldozat ellátása csak kismértékben tér el az általános BLS- és ALS-algoritmusoktól ezen kicsiny eltérések azonban éppen az életben maradást vagy a halált jelenthetik. Becskei doktor összefoglalója természetesen nem csupán a resuscitatio, hanem a sürgősségi ellátás teljes szemléletével mutatja be a vízi balesetek áldozatainak ellátását. A resuscitatio megkezdésekor az EKG ellenőrzésére széles körben alkalmazzák a defibrillátor-lapátokról elvezetett EKG-képet. A módszer jó, gyors és kellőképpen megbízható. Természetesen csak akkor, ha a fémlapátok és a bőr felszíne közül a levegő mint igazán rossz vezető kiszorul, s erre leginkább gélt lehet (kell) használni. A tubusból kinyomott gél azonban összemaszatolja a mellkast, ha a két elektróda körül lévő pacni összefolyik, akkor még azt rövidre is zárja egyszóval problémás lehet. Ennek megoldására találták ki az egyszer használatos géllapokat, amelyeket a beteg mellkasára gyorsan ráragasztva nem folyik, nem kenődik sehová, ugyanakkor tökéletes vezetést biztosít. Az elv jó, sajnos azonban egyes esetekben problémát okozott a defibrillálás utáni monitorozásban. A hamis asystolia jelenségét azok ismerik, akik alkalmazzák ezt a gélla- SZERKESZTŐI KÖZLEMÉNY 47

4 pot. Diószeghy és munkatársai egy egyszerű kísérletben igazolták, hogy ez a jelenség csak a monofázisú defibrillátor használatakor jelentkezik, azaz a ma már korszerűbbnek számító bifázisos defibrillátorok nyugodtan és biztonságosan alkalmazhatók a géllappal együtt. Ehhez hasonlóan egyszerű, de mégis gondolatébresztő, érdekes olykor pedig kifejezetten szellemes kutatások, kísérletek és beszámolók olvashatók a Magyar Resuscitatiós Társaság IV. Kongresszusán elhangzó szabad előadások kivonatai között is, melyeket ugyancsak a jelen számunkban közlünk. A Társaság IV. Kongresszusa egyben a Társaság első, alapító vezetősége megbízatásának lejártát is jelenti. A Társaság az elmúlt négy évben sok eredményt ért el, és sok mindent nem tudott elérni. A reanimatológiában érintett szakmák részéről mindazonáltal alapvetően nyitottságot és kiegyensúlyozott kapcsolatot kaptunk. Úgy tűnik, a négy év során sikerült a Társaság véleményformáló erejét a cardiopulmonalis resuscitatio és annak határterületei témakörében elfogadtatni. Ennek oka remélem elsősorban az, hogy a Magyar Resuscitatiós Társaság valóban csak a hozzá tartozó szakmai kérdésekben és valóban csak a legautentikusabb forrásokra hivatkozva foglalt állást. Ennél lényegesen szerényebb a Társaság sikere és reprezentáltsága az egészségügy felsőbb vezetésében, a döntéshozók és döntés-előkészítők körében. De halakat elég szép számmal kaptunk, tehát végeredményben panaszra nincs ok. A Közgyűlés idén új vezetőséget választ, munkájukhoz előre is Sok Sikert Kívánunk. A Szerkesztő ALS PROVIDER COURSE november 4 6. Debrecen ERC bizonyítványt adó ALS Segélynyújtói Tanfolyam orvosoknak és szakdolgozóknak Információ és jelentkezés: 48 SZERKESZTŐI KÖZLEMÉNY

5 ú j r a é l e s z t é s / o l d a l AZ ST-ELEVÁCIÓS AKUT CORONARIA SZINDRÓMA REPERFÚZIÓT CÉLZÓ ELLÁTÁSA A MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA ÉS A KARDIOLÓGIAI SZAKMAI KOLLÉGIUM KÖZÖS AJÁNLÁSA ÖSSZEFOGLALÁS: Az ST-elevációval járó myocardialis infarctus (STEMI) ellátásának kulcskérdése az elzáródott coronaria minél gyorsabb megnyitása. A revascularisatio gyógyszeres vagy eszközös módszerei ma már széles körben elérhetők. A két eltérő módszer közti választás a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a panaszok fennállásának ideje és az intervenciós kezelés elérhetőségének időfaktora határozza meg természetesen a szokásos indikációs és kontraindikációs körök mellett. Az alábbiakban a STEMI ellátásának legújabb hazai szakmai ajánlását foglaljuk össze. Kulcsszavak: STEMI, szakmai ajánlás, intervenciós revascularisatio, thrombolysis Reperfusion treatment of acute ST segment elevation myocardial infarction Joint statement of Hungarain Society of Cardiology and National Board of Cardiology SUMMARY: Reopening of the infarct related coronary artery is the key point of the management of ST segment elevation myocardial infarction (STEMI). Both pharmacologic and interventional methods of revascularisation are widely available today. The choose between the two different strategies depends on the time of onset as well as the time delay for the interventional facility according recent evidences certainly beside the usual issues of indications and limitations. Here is the executing summary of the recent Hungarian guideline for the management of patients suffering STEMI. Key words: STEMI, guideline, interventional revascularisation, thrombolysis A STEMI kezelésének kulcskérdése az infarctus kialakulásáért felelős ér mielőbbi átjárhatóvá tétele. A különböző reperfúziós stratégiák alkalmazásáról napról napra több adat áll rendelkezésre. Az evidenciák bővülő köre szükségessé teszi a szakmai vezető testületek által kiadott ajánlások naprakész frissítését és a klinikus orvostól azok ugyancsak naprakész ismeretét. A Magyar Kardiológusok Társasága és a Kardiológiai Szakmai Kollégium legújabb ajánlását saját szakmai fórumain már nyilvánosságra hozta. Az alábbiakban az ajánlás pontokba szedett összefoglalóját közöljük abból a célból, hogy az akut betegellátásban tevékenykedő kollégák számára a legfrissebb adatok könnyebben áttekinthetővé váljanak. Prehospitális ellátás 1. Első észlelő orvos a háziorvos vagy ügyeletes orvos EKG-készítés alapvető a diagnózishoz (időben késést ne okozzon) Vénabiztosítás Sublingualis nitroglycerin Fájdalomcsillapítás (iv. morphin 2 mg-onként) Aspirin mg p. os (ne mikrokristályos vagy enterosolvens tabletta legyen) Megvárni a mentő kiérkezését, im. injekciót ne adjanak 2. Első észlelő a mentőszolgálat EKG, vénabiztosítás Sublingualis nitroglycerin Morphin ismételten 2 mg-os adagok Oxigén Aspirin (lásd fenn) ha rendelkezésre áll, akkor 250 mg iv. 300 mg (4 tbl) clopidogrel függetlenül a későbbi reperfúziós kezelés típusától Döntés a reperfúziós kezelésről (primer PCI vagy fibrinolysis) A döntés szempontjai: A mellkasi fájdalom fennállási ideje <3 óra vagy 3 és 12 óra között PCI centrum elérhetősége, fogadókészsége A fibrinolysist végző kórház elérhetősége A beteg rizikóstátusza (kardiogén sokk, hemodinamikai instabilitás), fibrinolysis kontraindikációja Aktuális mentési helyzet A beteg beleegyezése a felkínált reperfúziós kezelésbe A beteg kora Lehetséges betegutak és kezelések (a mentőszolgálat és az első észlelő kórház esetén megegyezik) 1. A mellkasi fájdalom 3 órán belüli és a beteg 60 percen belül PCI centrumba szállítható (+30 perc a ballon felfújásig) 5000 IE iv. Na-heparin iv. glikoprotein IIb/IIIa receptor blokkoló (a tirofiban nem igényel hűtést, az eptifibatid igen) primer PCI MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK 49

6 2. A fájdalom 3 órán belüli, de a beteg 60 percen belül nem juttatható el PCI centrumba, vagy az nem fogadóképes azonnali fibrinolysis elkezdése fibrinspecifikus fibrinolyticummal 5000 IE Na-heparinnal együtt 3. A beteg fájdalma 3 órán túli és a beteg 90 percen belül PCI centrumba szállítható (+30 perc a ballon felfújásig) 5000 IE iv. Na-heparin iv. glikoprotein IIb/IIIa receptor blokkoló primer PCI 4. A beteg fájdalma 3 órán túli, de 90 percen belül nem juttatható el PCI centrumba, vagy az nem fogadóképes a fibrinolysis azonnali elkezdése fibrinspecifikus fibrinolyticummal 5000 IE Na-heparinnal együtt 5. Kardiogén sokk PCI indikációt képez 75 éves kor alatt, a STEMI első 36 órájában és a sokk első 18 óráján belül 6. Primer PCI-t kell végezni súlyos szívelégtelenség és /vagy tüdőoedema esetén (Killip 3 osztály) órán túl a beteg coronariaőrzőbe kerüljön 8 Ismétlődő vagy tartósan fennálló ischaemia (ongoing) esetén 12 órán túl is PCI centrumba kell a beteget szállítani 9. Klinikailag tünetekkel rendelkező beteg sikertelen fibrinolysis esetén (60 perccel a lysis befejezése után nincsenek reperfúzióra utaló jelek) rescue PCI céljából azonnal PCI centrumba szállítandó 10. Sikeres fibrinolysis után 24 órán belül a beteg PCI centrumba szállítandó, ahol coronariaintervenció történik Na-heparin pumpa, cél APTI 2 GP IIb/IIIa adását a clopidogrel hatásban lévő betegnél az intervenciós kardiológus döntse el 11. Sikeres fibrinolysis után, ha 24 órán belül a PCI nem elérhető, akkor ischaemia vezérelt utánkövetés szükséges, indokolt esetben coronariaintervencióval Megjegyzések A reperfúziós kezelés mindkét formája a fájdalom kezdetétől számított 12 órán belül javasolt A mellkasi fájdalomtól számított 3 órán belül a kétfajta reperfúziós kezelés mindegyike választható, de az időfaktorok és a lehetőségek figyelembevételével a primer PCI-t preferáljuk A sikeres lysist követően preferáljuk a PCI elvégzését 75 éves kor alatt bolusban adható fibrinspecifikus fibrinolyticum adása javasolt Sztreptokináz adása után 24 órán belül coronariaintervenció nem javasolt Fibrinolysis kontraindikáció esetén primer PCI javasolt időfaktoroktól függetlenül PCI előtt elkezdett glikoprotein IIb/IIIa kezelést az intervenciót követően 12 óráig javasolt alkalmazni Ez a gyakorlati kezelési útmutató a Kardiológiai Szakmai Kollégium márciusi ajánlásának az új európai irányelvek figyelembevételével aktualizált rövidített összefoglalója. A kezelés egyébként az eredeti ajánlás szerint történjen. ú j r a é l e s z t é s / 2. TÁRSASÁGI HÍREK Újraélesztés.lap az Interneten Az újraélesztésben az a szép (ha lehet ilyet egyáltalán mondani) és az a különleges, hogy olyan sürgős segítséget jelent, ahol szakképesítésektől, szakterületektől függetlenül minden segélynyújtó munkája a másik segélynyújtó tevékenységétől is függ. A laikus segélynyújtás fontosságát mindenki ismeri már, lebecsülni a legnagyobb ostobaság és arrogancia lenne. A szakellátás különböző szintjei úgy épülnek egymásra, mint egy precízen megtervezett vár, s ennek az architektúrának egyik eleme sem nélkülözhető. A Magyar Resuscitatiós Társaság már létrejöttekor is képviselte ezt a multidiszciplinaritást, a szakterületektől független, csupán a cél iránti elkötelezettség szerinti összetartozást. A közös nyelv és közös gondolkodás a jó együttműködés záloga. Ez az igény vezette Nagy Ferencet és dr. Erőss Attliát arra, hogy egy olyan internetes gyűjtőportált hozzon létre, amely az újraélesztés témaköréből a lehető legszélesebb információs bázist nyújthassa az érdeklődők számára. Bizonyára sokan ismerik a lap.hu portált. Az ott található oldalakhoz hasonló mintára elkészítették a Az oldal a következő témákban tartalmaz linkgyűjteményeket: PAD, BLS, ALS, gyermekresuscitatio, sajtó, jogi háttér, protokollok, folyóiratok stb. Fontos, hogy az oldalra tévedő laikusok is használni tudják a gyűjteményt, ezért külön rovatban igyekeztek összefoglalni a számukra íródott magyar nyelvű oldalakat. Az internetes böngészés közben bizonyára Önök is sokszor akadnak érdekes, használható oldalakra. Az új portál szerkesztői kérik Önöket, hogy ilyen esetben a címre juttassák el az érdekesnek vagy hasznosnak gondolt internetes oldal címét, hogy az is felkerülhessen erre az lapra. Emellett minden jellegű kritikát, javaslatot szeretettel várnak. 50 MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK

7 ú j r a é l e s z t é s / o l d a l VILLÁM OKOZTA BALESETEK: MEGELŐZÉS ÉS HELYSZÍNI ELLÁTÁS SAJÁTOSSÁGAI HEGYVIDÉKI ÉS LAKATLAN TERÜLETEKEN Ken Zafren, Bruno Durrer, Jean-Pierre Herry, Hermann Brugger Az International Commission for Mountain Emergency Medicine és a Medical Commission of the International Mountaineering and Climbing Federation (ICAR, az UIAA MEDCOM) hivatalos ajánlásai Megjelent: Resuscitation 2005; 65: Bevezetés Villámcsapás áldozataként világszerte évente kb ember veszti életét, de szerencsére a baleseteknek csak kb. a 30%-a fatális kimenetelű.¹,² Az áramütés nagy valószínűséggel halálos kimenetelű abban az esetben, ha az azonnal keringésmegálláshoz vezet,³ kevésbé valószínű a fatális kimenetel, ha valakit épp csak megcsap a villám, ha emiatt az eszméletét csak rövid időre veszíti el, és ha következményként keringésmegállás nem lép fel. Leginkább veszélyeztetettek a szabadtéri sportolók közül a hegymászók és túrázók, akik szenvedélyeiknek a mediterrán és a trópusi égövi területeken hódolnak. Ezeken a területeken villámlás idején kifejezetten nehéz a szabadban biztonságos helyet találni, de az óvintézkedések betartása mellet a legtöbb baleset elkerülhető. 2. A sérülés mechanizmusai A nagyfeszültségű vezetékekkel érintkezéstől elérően, villámcsapás esetén a jelentős áramimpulzus rendkívül rövid idő alatt halad át a testen. A sérülésnek különböző mechanizmusai lehetnek: 1. Direkt áramütés, ez általában halálos kimenetelű. 2. Gyakrabban fáról vagy valamilyen más tárgyról húz át az áram az emberre (side flash). 3. Kontakt áramütésnek hívjuk, ha az ember olyan, áramot vezető tárgyat érint, amelybe belecsapott a villám, például: via ferrata (biztosított út) tartói (hegymászók által használt kötél, amely fémhuzalokból és kábelekből áll). 4. Ha a villám a földbe csap bele, ott az áram szétterjed (ezen a néhány méteres területen akár több száz kilovoltos feszültség lehet, amely meredek feszültséggradienssel esik nullára). A talajon lépésnyi távolságra levő két pont között akkora potenciálkülönbség alakul ki, hogyha valaki erre a területre lép, akár halálos kimenetelű áramütést is szenvedhet (lépésfeszültség). 5. Villámcsapást követően tompa sérülésekkel is számolnunk kell, ezt okozhatja a nagyfokú hirtelen izomkontrakció, vagy a sérült a villám mechanikai energiájának, az ún. lökéshullámnak a behatására elvesztheti az egyensúlyát, leeshet és másodlagosan is szenvedhet súlyos károsodást, megütheti magát. 3. Megelőző intézkedések A legtöbb villámcsapás miatti baleset megelőzhető az óvintézkedések betartásával. A túrázó csapatnak mindig figyelnie kell az időjárás-jelentést. Hirtelen kialakuló, villámlással járó zivatarok leginkább a nyári hónapokban, koradélután és az esti órákban várhatók. A köztudatban úgy él, hogy villámlás zivatarok esetén van, azonban a valóságban jóval a zivatar előtt is keletkezhetnek. Olykor tiszta kék eget láthatunk, és maga a vihar még járhat kilométerekkel a villámlás mögött, ebben az esetben égzengést sem fogunk hallani. A viharnak a kezdete és a vége a legveszélyesebb. Fontos és hasznos a szabály. Lényege a következő: ha a villámlás megpillantása és az égzengés között kevesebb, mint 30 másodperc telik el (villámlás-égzengés idő), fennáll a veszélye annak, hogy a csapat nem tud biztonságos menedékbe húzódni. Ilyen esetben nem tanácsos a hegymászást, túrázást folytatni.⁶ Ekkor a legbiztonságosabb menedékházba húzódni, olyanba, amelynek van zárható ajtaja és ablaka. A nyitott építmények esetén nő az áthúzó áramütés valószínűsége. A szabadban felállított sátor nem nyújt megfelelő biztonságot, bár ha ennek fémváza van, az villámhárítóként funkcionálhat. A nagyobb barlangok és völgyek biztonságosnak mondhatók, de a kisebb barlangok, a sziklakiszögelések alatti menedékek, valamint a nyirkos patakmedrek még a nyílt terepnél is veszélyesebbek lehetnek. Ha a hegyekben éri az embert a vihar, lehetőség szerint ne tartózkodjon a hegygerincen és a hegycsúcson, kerülje a magányosan álló fákat, a villanyvezetékeket és a kabinos sífelvonókat. Sziklafal mellett, annak vetültében levő terület vihar idején relatív biztonságosak mondható. A lépésfeszültség veszélyének elkerülése érdekében a faltól ajánlott legalább egy méter távolságot tartani. Az erdők akár alacsony fákkal is biztonságosabbak, mint a tisztások. Nyílt terepen érdemesebb guggolni, lehetőleg zárt lábakkal, ezzel minimalizálható a talajjal való kapcsolódás felületének nagysága, csökken a lépésfeszültségből adódó sérülések valószínűsége. Ha szükséges, érdemes száraz kötélre vagy felületre ülni. A földön laposan feküdni nem ajánlott. A fémeszközök nagyon jó áramvezetők, ezeket vállmagasság felett vinni nem ajánlatos. Fémrudak, mint MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK 51

8 például a síbot, a jégcsákány, akár egy antenna is, ha azt a hátizsákra helyezzük, villámhárítóként (fogóként!) funkcionálhat. A mobiltelefonokat és rádiókat a hátizsák középső részébe érdemes tenni, hogy az elektromos kisüléstől minél védettebb helyen legyenek. Minden fémeszközt (karabinerek, hágóvasak, jégcsákányok, síbotok) ajánlott gondosan elcsomagolni, mert a velük való érintkezés növeli az égési sérülés veszélyét. Ha a villám kötélbe csap bele, főleg ha az vizes, az áram kifejezetten jól vezetődik benne. A tompa sérülések elkerülése érdekében hegymászóknak ajánlott mindig bukósisakot viselni és a biztonsági kötélhez rögzítve maradni, főleg sziklafalon lefelé ereszkedés közben. A via ferratán ajánlatos csak olyan rövid ideig tartózkodni, ameddig feltétlenül szükséges, hiszen az maga is fémkötélből készült. Ha az ember azt érzi, hogy libabőrös lett, vagy bizsergést érez, ajánlott haladéktalanul lehetőleg zárt lábakkal leguggolni. A hangos pattanó robaj és látható villanás (Szt. Elmo lángja) a közelgő villámcsapást jelzi. A csoport tagjainak érdemes viszonylag távol maradnia egymástól, hogy a lépésfeszültség és az áthúzó áram miatti sérülési lehetőségek száma minimalizálható legyen. A túraszervező társaságoknak rendelkezniük kell belső szabályzattal arról, hogy mi a teendő hirtelen kialakuló vihar esetén. Szintén jogukban áll elhalasztani vagy felfüggeszteni egy már megszervezett túrát, ha azt biztonsági okokból, a szabály⁷ értelmében úgy látják jónak. A szervezőmunkában a villámérzékelő, előrejelző állomások támpontot adnak. 4. Villámcsapással összefüggő sérülések A villámcsapáskor a sérülés a több millió voltos feszültség, a nagymértékű hőleadás és a keletkező lökéshullám miatt alakul ki.⁸ A leggyakoribb halálok villámcsapást követően a hirtelen szívhalál, aminek hátterében kamrafibrilláció vagy asystolia áll.⁹ A légzésleállás elnyúlhat (a nyúltvelői légzésközpontot érintő sérülés miatt), emiatt hypoxia alakulhat ki, és ez keringésmegálláshoz vezet. Az áramütés miatti myocardium-depolarizáció asystoliához vezethet. A spontán keringés helyreállására akkor van remény, ha a beteget lélegeztetjük, és nem válik hypoxiássá. Sérülések vagy halálos kimenetel hátterében állhat fejsérülés, égés, törések, neurológiai eltérés, kontúzió, dobhártyasérülés, hamatológiai rendellenességek, mint például a kialakuló disszeminált intravasalis koaguláció (DIC).¹⁰-¹² A villámcsapás okozta neurológiai eltérések általában átmeneti jellegűek; keletkezhet tudatzavar, eszméletvesztés, görcsrohamok, süketség,¹³ látászavar,¹⁴ paralysis.¹⁵ A villámcsapás okozta végtagparalysis (keraunoparalysis) nem valódi neurológiai eltérés, hanem a jelentős vasospasmus miatt alakul ki, és ennek oldódásával párhuzamosan rendeződik.¹⁶ Égési sérülések keletkezhetnek magától az áthaladó áramtól vagy a hőártalomtól. A sérülés lehet vonalszerű vagy pontszerű.¹⁷ Az áram be- és kilépési pontján áramjegy keletkezik. Jellegzetes a faágszerű, zegzugos lefutású, vonalas villámrajzolat. A bőrjelenség megléte az elektromos áramütés diagnózisát támasztja alá.¹⁸ Tekintve, hogy villámcsapáskor az áram a szervezeten rendkívül rövid idő alatt halad át, az égési sérülések általában felületesek (1. vagy 2. fokúak), ellentétben a klasszikus áramütéskor keletkező jóval komolyabb égési sérülésekkel. 5. Differenciáldiagnózis Zápor, zivatar idején, főleg ha a balesetnek szemtanúi is vannak, a diagnózist felállítani viszonylag egyszerű. Ha a sérültekre később, verőfényes napsütésben találnak rá, már nem ilyen egyértelműen könnyű a helyzet,¹⁹ azonban tisztázatlan körülmények esetén, ha a bőrön áramjegy vagy villámrajzolat látható, a beteg villámcsapás által sérültnek tekintendő. 6. Kár- helyfelmérés és felszámolás Ha a baleset helyszínén tombol a vihar, a sérültek kimentését a mentést végzők testi épsége érdekében el kell halasztani. Erről a döntést a mentőegység vezetőjének kell meghoznia, ha úgy határoz, hogy a mentés biztonságos, akkor a lehető legrövidebb idő alatt a sérülteket biztonságos helyre kell menekíteni. A légimentők vihar idején szintén komoly veszélynek vannak kitéve.²⁰ Ha a felszálló helikopterbe csap a villám, annak tragikus következményei lehetnek.²¹ 7. A sérült állapotfelmérése és helyszíni ellátása A légzést és keringést a feltalálás helyszínén ellenőrizni kell. A mentőmunka a betegellátás ABC-je (Állapotfelmérés) szerint történjen: légút, légzés, keringés²² ellenőrzésével. Ha szükséges, kezdjük el az alapszintű újraélesztést (BLS), illetve ha lehetséges, az emeltszintű újraélesztést (ALS). Ha szükséges, a szemtanúk használják az automata külső defibrillátort (AED), a villámcsapást követően minél hamarabb.²³ Villámcsapott beteg esetében érdemes a reanimatiót hosszabb ideig folytatni, mert elhúzódó CPR-t követően is alakulhat kedvezően a hosszú távú kimenetel.²⁴ A beteg észlelése álljon EKG-monitorozásból és pulzoximetriás mérésből, az ALS-protokollokat mindvégig követni kell. A gerinc immobilizációja szükséges lehet a kimentés és az ellátás alatt. Fontos a neurológiai állapotfelmérés. Villámcsapás áldozatai esetében a dilatált, fényre nem reagáló pupillák nem jelentenek kedvezőtlen neurológiai kimenetelt, és ezek észlelésekor nem lehet biztonsággal az agyhaláláról nyilatkozni. A külső sérülések mennyisége nem kórjelző a belső sérülések súlyosságára nézve. Súlyos következmények, mint például görcsrohamok, lehet, hogy órákkal a balesetet követően alakulnak ki. A betegeket, a tünet és panaszmenteseket is kórházban kell szállítani 24 órás megfigyelésre. 52 MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK

9 8. A triage különlegessége Szerencsétlen esetben, ha 2 3 ember közel tartózkodik egymáshoz, ugyanaz a villám egyszerre akár mindannyiukat is megcsaphatja. Traumás sérültek esetében a kritikus állapotú betegek ellátása előbbre való, mint a keringésmegállás állapotában levőké, ezzel ellentétben villámcsapás áldozatai közül a legelőször elhunyt -at kell legelőször ellátni.² A traumás betegellátás során használatos triage szabályok nem alkalmazhatók spontán kielégítő légzéssel nem rendelkező, villámcsapott áldozatokra. Számos esetben a légzés támogatása önmagában megoldja a problémát, ha a lélegeztetést nem tartják fenn, amíg a spontán légzés vissza nem tér, hypoxia és következményeként arrhythmia, keringésmegállás jelentkezhet. 9. Villámlással kapcsolatos tévhitek A következő mondások nem igazak: Veszélyes az áramütött beteget megérinteni. A villám kétszer ugyanoda nem csap be. A villám mindig a legmagasabb tárgyba csap bele.²⁵ IRODALOM 1. Lightning-associated deaths-united States, MMWR Morb Mortal Wkly Rep 1998; 47: Cooper MA, Andrews CJ, Holle RL, Lopez RE: Lightning injuries. In: Auerbach PS, editor. Wilderness medicine. 4th ed. St. Louis Mosby 2001; pp Forgey WW: Wilderness medicine, beyond first aid. 5th ed. Guilford: Globe Pequot 1999; pp Marsigny B, Lecoq-Jammes F, Cauchy E: Medical mountain rescue in the Mont-Blanc massif. Wilderness Environ Med 1999; 10: Durrer B, Hassler R: Lightning accidents in the Swiss Alps. In: Proceedings ISMM/UIAA/ICAR Congress. Chamonix, Holle RL, L opez RE: Updated recommendations for lighting safety Bull Meteorol Soc 1999; 18: Makdissi M, Brukner P: Recommendations for lightning protection in sport. Med J Aust 2002; 177: Cherington M: Lightning injuries. Ann Emerg Med 1995; 25: Zack F, Hammer U, Klett I, Wegener R: Myocardial injury due to lightning. Int J Legal Med 1997; 110: Conrad L: Clinical update on lightning injuries. Wilderness Environ Med 1998; 9: Cooper MA: Emergent care of lightning and electrical injuries. Semin Neurol 1995; 15: Fahmy FS, Brinsden MD, Smith J, Frame JD: Lightning: the multisystem group injuries. J Trauma 1999; 46: Cankaya H, Egeli E, Evliyaoglu Z: Hearing loss caused by lightning strike: case report and review of the literature. J Otolaryngol 2002; 31: Grover S, Goodwin J: Lightning and electrical injuries: neuroophthalmologic aspects. Semin Neurol 1995; 15: Cherington M, Yarnell PR, Looondon SF: Neurologic complications of lightning injuries. West J Med 1995; 162: Kleinschmidt-DeMasters BK: Neuropathology of lightning-strike injuries. Semin Neurol 1995; 15: Domart Y, Garet E: Images in clinical medicine. Lichtenberg figures due to a lightning strike. N Engl J Med 2000; 343: Zehender M: Images in clinical medicine. Struck by lightning. N Engl J Med 1994; 330: Cherington M, Kurtzman R, Krider EP, Yarnell PR: Mountain medical mystery. Unwitnessed death of a healthy young man, caused by lightning. Am J Forensic Med Pathol 2001; 22: Cherington M: Lightning and transportation. Semin Neurol 1995; 15: Cherington M, Mathys K: Deaths and injuries as a result of lightning strikes to aircraft. Aviat Space Environ Med 1995; 66: Zafren K: Presentation of the case. Lighting injuries. Wilderness Environ Med 1999; 10: Part 8: advanced challenges in resuscitation. Section 3: special challenges in ECC. 3G: electric shock and lightning strikes. European Resuscitation Council. Resuscitation 2000; 46: Marcus MA, Thijs N, Meulemans AI: A prolonged but successful resuscitation of a patient struck by lightning. Eur J Emerg Med 1994; 1: Cooper MA: Myths, miracles, and mirages. Semin Neurol 1995; 15: COM Fordította: dr. Frigyik Anikó A Társaság honlapjának címe megváltozott! Ne felejtse el átállítani Internet böngészőjének Kedvencek mappájában: MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK 53

10 ú j r a é l e s z t é s / o l d a l RESUSCITATIO ÉS SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS VÍZI BALESETEKNÉL: IMMERSIO, SUBMERSIO Dr. Becskei Péter Szent Imre Kórház, Sürgősségi Intézet, Sürgősségi Egység, Budapest ÖSSZEFOGLALÓ: A vízi balesetek száma a nyári időszakokban mindig emelkedik. Az elsősorban a fiatal populációt érintő halálozás a megelőzéssel, illetve megfelelő kezeléssel csökkenthető. A resuscitatio során az általános BLS- és ALS-algoritmus használata mellett a nyaki gerinc védelme, a korai intubálás, valamint a nasogastricus szonda alkalmazása a legfontosabb. A spontán keringéssel rendelkező betegek további ellátása a leggyakoribb tüdőszövődmények kivédésére, valamint kezelésére összpontosít. Kulcsszavak: immersio, submersio, resuscitatio Becskei P: Resuscitation and emergency management of water accidents: immersion and submersion SUMMARY: Water accidents are more frequently occur in the summer period. Mostly the young population is affected, however, by prevention and proper treatment mortality might be decreased. During resuscitation the prevention of cervical spine and the use of early intubation and nasogastric tube are the most important issues beside applying universal BLS and ALS algorhythms. Management of patients with spontaneous circulation is focused on prevention and treatment of the most common lung injury complications. Key words: immersion, submersion, resuscitation A vízi balesetek előfordulása nem csak a nyári hónapokra jellemző, de gyakoriságuk értelemszerűen ebben az időszakban többszörösére ugrik. A természetes vizek mellett a mesterséges medencék, sőt nem ritkán egészen kicsi és ártalmatlannak látszó kádak is halálos veszélyt rejtenek. A halálos vízi balesetek jelentős része megelőzhető a kellő óvintézkedések betartásával, az alkoholos vagy más intoxikáló hatások eliminálásával, illetve a kisgyermekek megfelelő felügyeletével. A vízből kimentett áldozat ugyanakkor sok esetben a megfelelő szakellátásnak köszönhetően megmenthető. Az alábbiakban a vízből mentett beteg ellátásához szükséges ismereteket tekintjük át a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai szakirodalom korszerű ajánlásainak tükrében. Definíció A fulladásos halál általában a víz alá merüléskor kialakuló asphyxia következménye, ill. a vízbe fulladás következményének tartjuk az elmerülést követő 24 órában bekövetkező (és azzal összefüggésbe hozott) halálesetet is. Immersio esetében az áldozat feje a víz felett van, ilyenkor a hypothermia, illetve cardiovascularis elégtelenség a halál oka. Submersio esetében a fej víz alá kerül, ilyenkor az asphyxia és a hypoxia jelentik a fő problémát. A filmekből ismert, klasszikusnak vélt kép reménytelenül gaspoló, csapkodó áldozat kevésbé jellemző, a valóságban a mozdulatlanul lebegő, csendben lemerülő test a jellegzetes kép. Majdnem vízbe fúlás alatt olyan immersiós epizódot értünk, amely később az elégtelen orvosi kezelés, obszerváció miatt további szövődményekhez, halálhoz vezethet. Patofiziológia Az elsődleges kórélettani következmények a prolongált hypoxaemia és következményes metabolikus acidosis. A kezdeti gaspolás, esetleges aspiráció után hyperventilatio, ezt követően apnoe, majd változó időtartamban laryngospasmus következik, ami hypoxiához vezet. A hypoxaemia és acidosis mértékétől függően szívmegállás és a központi idegrendszer (KIR) ischaemiája következhet be. Az asphyxia légúti relaxációt okoz, ami a tüdő elárasztását eredményezi ( nedves fulladás ). Az áldozatok többségénél ez a mennyiség nem éri el a 4 ml/kg-ot, 10 20%-ban a laryngospasmus a keringésleállásig fennáll, ekkor a belégzési munka megszűnik, így az ő esetükben egyáltalán nem történik aspiráció ( száraz fulladás ). Kisgyermekekben, ha hirtelen merülnek el hideg vízben, a búvárreflex fellépése miatt apnoe, bradycardia, perifériás vasoconstrictio, következményes keringéscentralizáció léphet fel. Submersio esetében elsődlegesen a tüdő károsul. 1 3 ml/kg folyadék aspirációjakor jelentősen csökken a gázcsere. A többi szervrendszer károsodása másodlagosan a hypoxiának és a következményes acidosisnak köszönhető. KIR-inzultus oka az ilyen betegekben a fentieken kívül fej- és nyaki gerincsérülés is lehet. Az aspirált folyadék vagusmediált pulmonaris vasoconstrictióhoz és hypertensióhoz vezet. A tiszta víz gyorsan keresztüldiffundál az alveolokapilláris membránon. A surfactant kimosódik, ezáltal alveoláris diszfunkció, atelectasia következik be, továbbá csökken a compliance, ami romló ventiláció/perfúzió arányhoz (V/Q) vezet. Sós vízben a surfactant szintén kimosódik, és fehérjegazdag exudátum áramlik az alveolusokba és az in- 54 MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK

11 terstitiumba. Romlik a compliance. Az alveolokapilláris membrán károsodik, shuntkeringés alakul ki. Ritkán nem csak víz, hanem hányadék, homok, iszap aspirációja is bekövetkezik, légúti okklúziót, bronchospasmust, pneumóniát, az alveolokapilláris membrán károsodását, későbbiekben abscessust okozva. Gyakoriság Epidemiológiai adatok szerint a submersio/immersio miatti halálozás gyakorisága 2 fő/ lakos/év az összpopulációban, de a négy év alatti gyermekek esetében 3,2/ fő/év (USA, 1995). A kisgyermekeken kívül a másik leggyakoribb szubpopuláció a fiatal férfiaké. Ebben a csoportban bekövetkező vízi balesetek igen gyakran alkoholos vagy más intoxikációval együtt észlelhetők. A vízbe fulladás/majdnem vízbe fulladás miatti hospitalizációk aránya még nagyobb: minden vízbe fúlt emberre négy ilyen indokkal bekövetkező hospitalizáció, illetve 14 sürgősségi osztályon történt ellátás jut. Világszerte kb haláleset/év. A majdnem vízbe fúlás előfordulását igen nehéz megállapítani, mivel a világ legnépesebb országaiban igen szegényes az idevonatkozó dokumentáció. A vízbe fúlási/majdnem vízbe fúlási arányszám valahol 20 és 500 között lehet lakosra. Prehospitális ellátás A megfelelő prehospitális ellátás fontos meghatározója a kimenetelnek. A szemtanuk haladéktalanul értesítsék a mentőket. Soha ne feltételezzék, hogy az eset menthetetlen, hacsak nem nyilvánvaló, hogy az áldozat már egy ideje halott. Az áldozatot a lehető legkorábban és legrövidebb úton (mármint sebesség szempontjából, tehát nem azonos a légvonallal!) a partra kell menteni, és amennyiben lehetséges (képzett a mentést végző) és szükséges, a cardiopulmonalis resuscitatiót meg kell kezdeni. A prehospitális ellátás során a további tényezőket kell figyelembe venni: Vízből való kimentéskor az áldozat lélegeztetése (szájból szájba vagy orrba) csaknem kivitelezhetetlen, csak igen képzett mentő személynek ajánlott megpróbálni, főleg olyan esetben, amikor a mentést végző lába leér az aljzatig. Mentés közben a mellkasi kompreszszió a felhajtóerő miatt teljesen értelmetlen. A vízből való kiemeléskor különös figyelemmel kell a nyaki gerincet kezelni, amennyiben lehetséges, az áldozatot hanyatt fekve kell kiemelni. A vízből kiemeléskor a testet körülvevő nyomás hirtelen csökken, ez amennyiben még van spontán keringés hypotensiót okozhat, ez szintén a vízszintes testhelyzet fenntartása mellett szól. Kiemelést követően az ellátás az ismert ABC szerint folyik tovább, különös tekintettel a mielőbbi légútbiztosításra és oxigenizációra. Eszméletlen beteg esetében a légutakban hányadékot, idegentestet kell feltételezni, keresni. Mielőbbi 100%-os oxigén adagolását kell megkezdeni maszkon keresztül. Amennyiben rendelkezésre áll, folyamatos pulzoximetria szükséges. Ha a beteg a 100% oxigén mellett dyspnoés, vagy oxigén szaturációja alacsony marad, akkor amint elérhető CPAP alkalmazása a következő lépés. Ha erre nincs lehetőség, akkor korai intubáció és lélegeztetés javasolt PEEP használatával. Ezekre azért van szükség, mert a fent is említett módon az aspirált víz a tüdő belső felszínét védő surfactant kimosásával az alveolusok felületi feszültségét jelentősen megnövelte. A léghólyagok ezért minden kilégzés végén összeesnének, fokozatosan atelectasia alakulna ki, a légzőfelület jelentős csökkenését, végső soron hypoxiát okozva. A pozitív végkilégzési nyomás (CPAP vagy PEEP) segítségével az alveolusok nyitva tartását, illetőleg a már összeesett alveolusok újra kinyílását tesszük lehetővé. A nyak immobilizálása szükséges, ha nyak- vagy fejsérülés látható, de akkor is, ha ismeretlen az előzmény, vagy ha búvárbaleset történt. Gyakori a sekély vízbe történő fejesugrás miatt bekövetkező sérülés, de mély vízben is az aljzatba ütheti a fejét az alámerülő fuldokló beteg. A felmelegítést meg kell kezdeni nedves ruha eltávolításával, takaróval. Ez különösen akkor fontos, ha a beteg huzamosabb időt töltött a hideg vízben a keringés megállása előtt (tehát a keringésmegállás előtt lépett már fel a hypothermia és nem utána). Kórházi ellátás A kórházi ellátás a prehospitális ellátás közvetlen folytatása. Egyértelmű, hogy az ilyen beteg mindenkor azonnali (sürgősségi) ellátást igényel, részben az életfunkciók azonnali stabilizálása, részben pedig a várható szövődmények elhárítása érdekében. Anamnézis, heteroanamnézis, körülmények A leggyakoribb balesettípusok: az őrizetlenül hagyott kisgyermek, a vízben lebegve talált felnőtt, illetve a merülés után nem felbukkanó áldozat. Ritkábban fordul elő az erőszakos vízbe fojtás. Fontos amennyiben lehetséges a következő tényezők ismerete: vízzel, miliővel kapcsolatos tényezők: az elmerülés időtartama, a víz hőmérséklete, tonicitása (sós/édes), a víz szennyezettsége; társuló sérülések (különösképpen a fejre és a nyaki gerincre); mikor evett, fogyasztott-e alkoholt, szed-e valamilyen gyógyszert; egyéb betegségek; a mentés formája, resuscitatio történt-e (ha igen: milyen kimenettel, lefolyással); továbbá volt-e dyspnoe, apnoe, tartós köhögés, lihegés, hányás, eszméletvesztés. Fizikális vizsgálat A tünetek alapján minden beteg négy kategóriába sorolandó. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK 55

12 Aszimptómás: a betegvizsgálat során lényegében nincs értékelhető fizikális eltérés. Szimptómás: eltérő vitális paraméterek, rémült, ideges küllem, tachypnoe, hypoxia, dyspnoe (bármilyen enyhe), metabolikus acidosis (aszimptómás betegekben is fennállhat!), eltérő éberségi szint, neurológiai deficit. Cardiopulmonaris arrest: apnoe, asystolia (55%), VT/VF (29%), bradycardia (16%) Exitus: normotherm asystoliával, apnoe, rigor mortis, hullafoltok, KIR-funkció hiánya. Laboratóriumi vizsgálatok Artériás vérgázanalízis (tünetmentes, ill. enyhe tünetek esetében a leghasznosabb vizsgálat). Vércukor, vérkép, elektrolitok, szükség esetén koagulogram, vizeletvizsgálat. Amennyiben a kezdeti szérumkreatinin-szint magas, metabolikus acidosis vagy jelentős lymphocytosis áll fenn, akkor a kreatininszint sorozatos ellenőrzése szükséges. Képalkotó vizsgálatok Mellkasröntgen kimutatja az aspirációt, tüdőödémát, idegentestre utaló atelectasiát, adott esetben az endotrachealis tubus pozícióját. Nyaki gerinc röntgenfelvétel vagy CT ha az anamnézis a sérülés (kétséges) körülményeit felveti, illetve nyaki fájdalom, külsérelmi nyom észlelhető. Koponya-CT indokolt lehet megváltozott mentális status esetén. Egyéb vizsgálatok Folyamatos pulzoximetria. EKG jelentős tachycardia vagy bradycardia, dysrhythmia esetén, illetve ha ismert szívbetegről van szó. Ellátás a sürgősségi osztályon Az elsődleges teendő majdnem vízbe fúlt beteg ellátásában a mielőbbi resuscitatio és a légzési elégtelenség kezelése. A társuló sérüléseket idejében fel kell fedezni, mivel a nyaki gerinc sérülése befolyásolja a légútbiztosítást. Ha adekvát oxigénadagolás (8 10 liter/ min arcmaszkon keresztül) mellett a PaO₂ nem éri el a 60 Hgmm-t (gyermekeknél: 80 Hgmm), szükségessé válhat az endotrachealis (ET) intubáció. Az éber, kooperáló betegnél először CPAP/BiPAP maszkos használatával érdemes próbálkozni, de eredménytelenség esetén nem szabad sokat várni. Ilyenkor az intubáció és a gépi lélegeztetés életmentő. Az ET intubáció mindenképp szükséges, ha csökkent a mentális szint (GCS<9), magas alveolo-arteriás oxigéngradiens (15 l/ min arcmaszkon adagolt oxigén mellett a PaO₂ Hgmm) vagy globális légzési elégtelenség (PaO₂ 60 és PaCO₂>45 Hgmm) észlelhető. Intubált betegeken rendszerint szükséges a pozitív végkilégzési nyomás (PEEP) használata a megfelelő oxigeniáció biztosításához, mert: Hatására a pulmonalis intersticiális folyadék a kapillárisok felé terelődik. Nő/nem csökken a tüdővolumen az alveolusok collapsusának prevenciója révén. Javul az alveoláris ventiláció, csökken az alveoláris kapilláris áramlás. Nő a kis és nagy légutak átmérője, ezáltal javul a ventiláció. Fontos a kihűlt betegek felmelegítése. Az esetek egy kisebb hányadában amikor hirtelen, nagyon hideg vízbe merül az áldozat a metabolikus folyamatok lelassulása és a perifériás vasoconstrictio, ezáltal a keringés centralizációja protektív hatású. Az esetek többségében azonban a lehűlés fokozatosan következik be, megnövelve a kamrafibrilláció valószínűségét. A maghőmérséklet növelésének főbb módszerei a melegített oxigén, melegített infúzió adása, rendszeres hólyagöblítés 40 fokos vízzel, ill. a lélegeztetőgép párásítójának segítségével melegített gázkeverék adása. Súlyos esetben meleg peritonealis lavage is alkalmazandó. Thoracotomia, nyílt szívmasszázs esetében mediastinalis lavage hatékony lehet. A kihűlt, hibernált szív gyógyszerekre, elektromos terápiára egyaránt rezisztens. Centrális vénás kanül behelyezése átgondolandó, mivel a hibernált jobb pitvar mechanikus ingerlése ritmuszavart provokálhat. Amennyiben mellőzhető, inkább a 30 C fölé melegített betegnél alkalmazzunk ilyen invazív eszközöket. Ugyancsak indokolatlan a kihűlt beteg pacemaker-terápiája is. Vízbe merült beteg resuscitatióját nem szabad 35 fokos hőmérséklet előtt feladni. Különösen érvényes ez arra az esetre, amikor a beteg előszőr kihűlt, majd csak utána merült el (ez inkább a természetes vizeken bekövetkező balesetek, hajóról vízbe esett, stb. áldozatok esetében fordul elő, valamint az igen hideg vízbe pl. hegyi tavak történő elmerüléskor. Kezelni kell (más alapbetegségektől nem eltérő módon) a hypoglykaemiát, elektroliteltéréseket, konvulziókat, hypotoniát, dysrhythmiákat, bronchospasmust, bronchorrhoeát. A bronchospasmus (ha hideg indukálta bronchorrhoea vagy más légúti irritáció okozta) inhalált bétaagonista bronchodilatátor szerrel (pl. salbutamol) kezelendő. 56 MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK

13 Konzultációk A sürgősségi ellátás multidiszciplináris team-munka melyben igen fontos a társszakmákkal történő folyamatos konzultáció. A submersio vagy immersio miatt sürgősségi osztályra kerülő betegnél idegsebésszel, traumatológussal vagy ortopéd sebésszel való konzultáció lehet szükséges, ha fej- és nyaki trauma, sérülés történt. Intenzív konzultáció szükséges pulmonalis, KIR-inzultus, illetve minden intenzív osztályos elhelyezést felvető esetben (tüdőödéma, ARDS, MOF, ARF). Diszpozíció A beteg további elhelyezése függ az anamnézistől, a történtektől, a fulladás okozta légzési diszfunkció súlyosságától, valamint a társsérülésektől. Ha a beteg maga megbízhatóan el tudja mondani történetét, és nincs bronchorrhoea, tachypnoe, dyspnoe, valamint végig megfelelő az oxigénszaturációja, akkor 6 8 órás sürgősségi osztályon történő obszervációt követően hazabocsájtható. Kivételt képeznek az idős, illetve más cardiopulmonalis betegséggel bíró páciensek, akiknél a későbbi szövődmények larváltabb tünetekkel, ugyanakkor súlyosabb következményekkel járhatnak. Enyhe vagy súlyos submersio esetén, amennyiben enyhe, javuló tendenciájú tüneteket mutat a beteg és nincs eltérés a vérgáz-, mellkasröntgen-leletein, akkor a beteg hosszabb (24 h) sürgősségi osztályon történő obszerváció (és a tünetek tartós hiánya, illetve javuló általános állapot) után elengedhető. Azon betegek, akik különböző fokú, de oxigénnel korrigálható hypoxaemiával rendelkeztek, kórházi felvételre szorulnak. Természetesen az intubált, lélegeztetett betegek intenzív osztályos elhelyezése szükséges. Egyéb, speciális kezelés A tüdőkárosodás korai fázisa általában nem nagyon súlyos: az aspirált víz okozta direkt surfactantkárosodás relatíve jó indulatú ARDS kialakulását eredményezi, s a megfelelően nyitva tartott (PEEP) tüdőben annak újraképződése viszonylag gyors. A másodlagos és sokszor súlyosabb tüdőkárosodás oka rendszerint az aspiráció okozta tüdőgyulladás. Az ilyen pulmonalis infekció kiváltotta septicus ARDS már magas mortalitású. Amennyiben a beteg tüdő károsodása olyan fokú, hogy agresszív mechanikai ventiláció sem vezet kielégítő oxigenizációhoz, akkor ha rendelkezésre áll extracorporalis membrán oxigenizációs (ECMO) kezelés eredményes lehet. Ennek hosszú távú sikere azonban még nem bizonyított. Bár a pneumonia kialakulása 90% körüli valószínűségű, a beteg felvételekor azonnal megkezdett ex juvantibus alkalmazott széles spektrumú antibiotikum adása nem indokolt. A mikrobiológiai mintavételezést azonban rögtön el kell indítani (köpettenyésztés, aspirátum tenyésztése), melyet az infekció első jelekor ismételni is kell. Az antimikróbás kezelést lehetőleg ezek ismeretében célzottan kell irányítani. Szteroid rutinszerű adása kerülendő, azonban ARDS kialakulásakor annak fibrotikus (gyógyuló) szakaszában javasolható. A resuscitatio szempontjai A gyors helyszíni resuscitatio alapvető a prognózis szempontjából. Lényegében s standard BLS alkalmazható módosítás nélkül. Megfelelő eszköz és személyzet birtokában az ALS-algoritmus szerinti kezelés lehetővé válik, azonban néhány szempontot ezekben az esetekben figyelembe kell venni. Ha a nyaki gerinc sérülésére van gyanú, akkor a kezdeti légútbiztosítás állkapocs-előemeléssel történjék, a fej hátrafeszítése nélkül. Kimentés közben a befúvás csak kivételes esetben alkalmazható, akkor, ha a tapasztalt mentőnek leér a lába. A befúvás ilyenkor se késleltesse a mentést. Amennyiben azonban mód van erre, a szájból orrba lélegeztetés egyszerűbb kivitelezhetősége miatt itt elsőként választandó módszer. Légútbiztosítás során előkerülő idegentest, törmelék kézzel vagy durva szívóval eltávolítandó. A vizet nem kell kiszívni a BLS megkezdése előtt. Tilos a beteget fejjel lefelé rázogatni az aspirált víz úgysem önthető ki. Az alsó légutakba került víz egyetlen útja a kapillárisokon keresztül történő felszívódás, amit inkább a lélegeztetés, mint a légúti szívogatás és más értelmetlen manőverek támogatnak. Eszméletlen betegnél fontos a korai intubáció, indokolt esetben megfelelő nyaki gerinc immobilizáció mellett. 100% oxigén, lélegeztetés minél előbb alkalmazandó. Nasogastricus szonda levezetése már a reanimatio alatt minél hamarább szükséges a gyomor kiürítése céljából. A fuldokló beteg ugyanis szinte bizonyosan nagy mennyiségű vizet (és esetleg egyéb törmeléket) nyel. A telt gyomor felnyomja a rekeszt, nehezíti a resuscitatiót, rontja a lélegeztetés effektusát és fokozza a sérülésveszélyt is. Intubálatlan betegnél ilyenkor a gyomortartalom regurgitatiója és következményes aspirációja szinte bizonyosan bekövetkezik. A hypothermia miatt hosszabb keringés-visszatérési időre kell számítani Prognózis Az esetek egy részében a gyors resuscitatio után a beteg spontán keringése helyreáll, tudata feltisztul. A comatosus, prolongált cardiopulmonaris resuscitatión átesett, tág, fixált pupillájú, illetve spontán légzéssel nem rendelkező betegek prognózisa igen rossz. Különböző tanulmányok az elhúzódó, már a sürgősségi osztályra érkezés előtt megkezdett CPR-en átesett betegek mortalitását 35 60% körül adják meg, ugyanebben a csoportban a tartós neurológiai deficit aránya %. Fulladás miatt gyermekintenzív osztályokon kezelt gyermekek mortalitása legkevesebb 30%, további 10 30% súlyos KIR-sérülést szenved. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK 57

14 Összefoglalás A vízi balesetek áldozatainak ellátása komplex feladat. A kimentéskor eszméletlen, nem légző betegnél az azonnali cardiopulmonalis resuscitatio eredményes lehet. A resuscitatio során a nyaki gerinc védelme, a korai intubálás és a nasogastricus szonda levezetése a legfontosabb különleges szempont. A resuscitatióra nem szoruló beteg ellátása során a vitális paraméterek stabilizálása, valamint a gyakran bekövetkező szövődmények elhárítása és kezelése a fő cél. Fontos hangsúlyozni, hogy a vízi balesetek döntő többsége megelőzhető, így a fiatal populációt nem kis mértékben veszélyeztető halálozási mutatók a megfelelő hatóságok együttműködésével jelentősen csökkenthetők lennének. TOVÁBBI AJÁNLOTT IRODALOM Marx s: Rosen s Emergency Medicine: Concepts and Clinical Practice. Chapter 139: Submersion Mosby, Asher KN, Rivara FP, Felix D, et al: Water safety training as a potential means of reducing risk of young children's drowning. Inj Prev 1995; 1(4): Bolte RG, Black PG, Bowers RS, et al: The use of extracorporeal rewarming in a child submerged for 66 minutes. JAMA 1988; 260(3): Byard RW, Donald T: Infant bath seats, drowning and neardrowning. J Paediatr Child Health 2004; 40(5-6): Causey AL, Tilelli JA, Swanson ME: Predicting discharge in uncomplicated near-drowning. Am J Emerg Med 2000; 18(1): Chochinov A: Alcohol on board man overboard boating fatalities in Canada. CMAJ 1998; 159(3): Choi G, Kopplin LJ, Tester DJ, et al: Spectrum and frequency of cardiac channel defects in swimming-triggered arrhythmia syndromes. Circulation 2004; 110(15): Christensen DW, Jansen P, Perkin RM: Outcome and acute care hospital costs after warm water near drowning in children. Pediatrics 1997; 99(5): Dueker CW: Immersion in fresh water and survival. Chest 2004; 126(6): ; author reply Dunagan DP, Cox JE, Chang MC, Haponik EF: Sand aspiration with near-drowning. Radiographic and bronchoscopic findings. Am J Respir Crit Care Med 1997; 156(1): Ender PT, Dolan MJ: Pneumonia associated with near-drowning. Clinical Infectious Diseases 1997; 25(4): Fields AI: Near-drowning in the pediatric population. Crit Care Clin 1992; 8(1): Gilbert M, Busund R, Skagseth A, et al: Resuscitation from accidental hypothermia of 13.7 degrees C with circulatory arrest. Lancet 2000; 355(9201): Graf WD, Cummings P, Quan L, Brutocao D: Predicting outcome in pediatric submersion victims. Ann Emerg Med 1995; 26(3): Habib DM, Tecklenburg FW, Webb SA, et al: Prediction of childhood drowning and near-drowning morbidity and mortality. Pediatr Emerg Care 1996; 12(4): Harries M: Near drowning. BMJ 2003; 327(7427): Howland J, Smith GS, Mangione T, et al: Missing the boat on drinking and boating. JAMA 1993; 270(1): Levin DL, Morriss FC, Toro LO, et al: Drowning and neardrowning. Pediatr Clin North Am 1993; 40(2): Modell JH, Idris AH, Pineda JA, Silverstein JH: Survival after prolonged submersion in freshwater in Florida. Chest 2004; 125(5): Newman AB, Stewart RD: Submersion incidents. In: Wilderness Medicine: Management of Wilderness and Environmental Emergencies. Chicago: Mosby, 1995; Norberg WJ, Agnew RF, Brunsvold R, et al: Successful resuscitation of a cold water submersion victim with the use of cardiopulmonary bypass. Crit Care Med 1992; 20(9): Olshaker JS: Near drowning. Emerg Med Clin North Am 1992; 10(2): Peake PW: Emergency management of near drowning. Aust Fam Physician 1992; 21(1): Sachdeva RC: Near drowning. Critical Care Clinics 1999; 15(2): Sarnaik AP, Lieh-Lai MW: Neardrowning. In Pediatric Critical Care. St Louis, Mo. Mosby Year Book, 1998; Shatz DV, Kirton OC, McKenney MG, et al: Personal watercraft crash injuries: an emerging problem. J Trauma 1998; 44(1): Spack L, Gedeit R, Splaingard M, Havens PL: Failure of aggressive therapy to alter outcome in pediatric near-drowning. Pediatr Emerg Care 1997; 13(2): Spicer ST, Quinn D, NyiNyi NN, et al: Acute renal impairment after immersion and near-drowning. Journal of the American Society of Nephrology 1999; 10(2): Szpilman D: Near-drowning and drowning classification: a proposal to stratify mortality based on the analysis of 1,831 cases. Chest 1997; 112(3): Thanel F: Near drowning. Rescuing patients through education as well as treatment. Postgrad Med 1998; 103(6): , Thompson DC, Rivara FP: Pool fencing for preventing drowning in children. Cochrane Database Syst Rev 2000; (2): CD Walpoth BH, Walpoth-Aslan BN, Mattle HP, et al: Outcome of survivors of accidental deep hypothermia and circulatory arrest treated with extracorporeal blood warming. N Engl J Med 1997; 337(21): Weinstein MD, Krieger BP: Near-drowning: epidemiology, pathophysiology, and initial treatment. J Emerg Med 1996; 14(4): Williamson JP, illing R, Gertler P, Braude S: Near-drowning treated with therapeutic hypothermia. Med J Aust 2004; 181(9): A szerző aneszteziológus és sürgősségi szakorvos, a Szent Imre Kórház Sürgősségi Egységének munkatársa MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK

15 ú j r a é l e s z t é s / o l d a l A HAMIS ASYSTOLIA ELŐFORDULÁSA A GÉLLAP ÉS DEFIBRILLÁTOR-LAPÁTOK ALKALMAZÁSÁVAL MONITOROZOTT EKG ESETÉN MONOFÁZISÚ ÉS BIFÁZISOS DEFIBRILLÁLÁS UTÁN Dr. Diószeghy Csaba, Dr. Kiss Domonkos, Dr. Andorka Mátyás, Dr. Szente Szilvia Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Sürgősségi Betegellátó Osztály ÖSSZEFOGLALÁS: A géllapok használata megkönnyíti és hatékonyabbá is teheti a defibrillálást, ugyanakkor a defibrillátor-lapátokról történő monitorozást bizonyos esetekben átmenetileg akadályozhatja. A jelenséget hamis asystoliának nevezték el, és veszélye miatt jelenleg a defibrillátor-lapátokról géllapon át történő monitorozást nem tartják minden esetben megbízhatónak. Vizsgálatunkban arra kerestünk választ, hogy a hamis asystolia jelensége mennyire figyelhető meg standard körülmények között monofázisos és bifázisos defibrillálások leadását követően. A vizsgálatot AMBU CardiacCare fantomon végeztük, melyet folyamatos standard EKG-jeladásra állítottunk be. Két monofázisos (Lifepak10, CardioAid200) és két bifázisos (Lifepak20, Zoll M-Series) készülék segítségével majd és J defibrillálásokat végeztünk. Minden új defibrillálási sorozatnál új géllapot használtunk. Mértük a sokk leadását követően a monitoron az értékelhető EKG megjelenéséig eltelő időt. A vizsgálat másik részében azonos körülmények között a géllap két felszíne közötti elektromos feltöltődést mértük meg feszültség mérő segítségével. Eredményeink azt mutatják, hogy a monofázisos defibrillálást követően átlagosan 13,7±1,01 másodpercnek kell eltelnie ahhoz, hogy értékelhető EKG a monitoron láthatóvá váljon ( hamis asystolia ). Ezt a gélpad feltöltődése (123 mv) kísérte. Bifázisos defibrillálás esetén a géllap feltöltődése számottevően kisebb mértékű (56 mv; p<0,05), a klinikus számára lényeges EKG-kép pedig szinte azonnal (1,61±0,25 sec; p<0,05) megjelent a monitoron. Konklúzióként megállapítottuk, hogy a hamis asystolia jelensége bifázisos defibrillálás esetén az általunk használt standard szituációban nem jelentkezik, s ez a géllap és a bifázisos defibrillátorok együttes alkalmazásának nagyobb biztonságára utal. Kulcsszavak: hamis asystolia, géllap, defibrillálás, monofázisú, bifázisos Diószeghy Cs, Kiss D, Andorka M, Szente Sz: Spurious asystole observed using gel pad/paddle monitoring after defibrillation with monophasic and biphasic waveforms. SUMMARY: Using gel-pads makes manual defibrillation easier and more effective. However, monitoring through the combination of gel-pads and paddles might be sometimes temporary hampered. This phenomena is called spurious asystole and caused monitoring via gel-pads and paddles considered less safe. In our study we observed if spurious asystole occurred during defibrillations carried out in standard circumstances by monophasic and biphasic waveforms. Method: Ambu Cardiac Care ALS Trainer unit was set to provide standard ECG sign and was defibrillated by 2 monophasic (Lifepak10, CardioAid200) and 2 biphasic (Lifepak20, Zoll M-Series) defibrillators using 6 subsequent shocks of the same energy levels of 100, 200 and 360 J. New gel-pad was applied for each sequence of shocks. The time delay of ECG trace appearance on the monitor was measured. We also measured the residual charge of the gel-pads after each shocks by using simple volt-meter. Results: After monophasic defibrillations the time delay of ECG monitoring was 13,7±1,01 sec (spurious asystole). The residual charge of the gel-pad was 123 mv. After using biphasic shock, however, the gel-pads were charged significantly less (56 mv). Moreover the clinically important ECG monitoring appeared almost immediately (1,61±0,25 sec) after the shocks in each cases. Conclusion: In our standard circumstances the spurious asystole was avoided by using biphasic defibrillation. It might show that the combination of gel-pad and biphasic defibrillator can be more safely used even for the quick-look and defibrillation. Key words: spurious asystole, gel pads, defibrillation, monophasic, biphasic Defibrillálás során a defibrillátor-lapát fémfelszíne és a bőr közé helyezett elektródagél nagymértékben javítja a defibrillálás hatékonyságát. A hazánkban még gyakrabban használt paszta hátránya, hogy lényegében minden defibrillálás esetén újra fel kell kenni a lapát felszínére, lehetőleg egyenletes eloszlást biztosítva, miközben nagyon fontos, hogy a már mellkasra kent gél ne folyhasson össze a két defibrillálási hely között. A gyakorlat sajnos sok esetben a gél szuboptimális használata, ezzel a defibrillálás hatékonyságának elvesztése, az égési sérülések fokozása, és végeredményben a resuscitatio sikerének veszélyeztetése. Ezt a problémát hivatott megoldani a Nyugat-Európában már rendkívül elterjedt géllapok használata. Ezek a géllapok előre elkészített, kiváló elektromos vezetést biztosító öntapadós lapkák, melyeket a resuscitatio megkezdésekor felra- EREDETI KÖZLEMÉNY 59

16 1. táblázat. Az EKG visszatérésének ideje a defibrillálás után (sec) Monofázisos Bifázisos 100 J 200 J 360 J Átlag 100 J 200/150 J 360/200 J Átlag Átlag 14,83 12,83 13,50 13,72 1,67 1,33 1,83 1,61 Szórás 0,75 2,23 1,97 1,01 0,52 0,52 0,41 0,25 gasztva tartósan biztosíthatjuk a manuális defibrillálás helyén a lapátok jó helyzetét, ezzel a kedvező hatékonyságú elektromos stimulálást. A géllapok használata azonban nem túl gyakran egy furcsa hátránnyal is járhat: a géllapra helyezett defibrillátor-lapátokról elvezetett EKG olykor bizarr módon megbízhatatlanná válik. A hamis asystolia (spurious asystole) első leírása 1998-ból származik az Egyesült Királyságból, ahol a géllapok használata mellett azt észlelték, hogy a defibrillálás után a lapátokról elvezetett EKG-n olykor akkor is asystolia volt észlelhető, amikor a beteg valójában még kamrafibrillált.¹ A később laboratóriumi körülmények között is reprodukált jelenség során az EKG csak hosszabb késedelem után ( másodperc) lett valóságosan megítélhető,⁴ és ez valós késedelmet okozhatott az 1 percen belül leadandó 3 defibrillálás gyors kivitelezésében. A jelenséget hamis asystoliá -nak nevezték el, mert a resuscitatiót végzők az első sokk leadását követően azt hihették, a beteg asystoliás lett, holott csak a géllapon keresztüli monitorozás volt átmenetileg akadályozott.² Mindezek miatt a géllapokat gyártó cégek felhívták a figyelmet arra, hogy termékeik nem alkalmasak a defibrillátor-lapátokról elvezetett megbízható EKG-monitorozásra, ezért a resuscitatio során már az első elektromos sokk leadását követően is ezüst/ezüst-klorid alapú EKG-elektródákról elvezetett monitorozást javasolnak.³ Ez ugyan kiküszöböli a hamis asystolia keletkezését, ugyanakkor szintén időveszteséget okozhat az újraélesztés első legkritikusabb másodperceiben. A vizsgálat célja A vizsgálatunk célja, hogy a hamis asystolia észlelésének időtartamát standard körülmények között összehasonlítsuk a hagyományos monofázisú, valamint a manapság inkább elterjedtebben használt bifázisú defibrillátorokkal való sokkok leadását követően. A vizsgálat menete A vizsgálatban az AMBU cég CardiacCare defibrillálható ALS-fantomját használtuk, melynek transthoracalis impedanciáját 90 ohm standard értéknek mértük. A fantom EKG-jelét folyamatos 120/min sinustachycardia leadására állítottuk be. A fantom defibrillálásra kialakított két fém kivezetését rézlap felszerelésével akkora felületűvé növeltük, amekkora a gélpadok felszíne, hogy a teljes felszínen bekövetkező elektromos vezetést szimuláljuk. A vizsgálatban négy defibrillátort alkalmaztunk, monofázisos készülékként a Physiocontrol Lifepak10, valamint az Innomed CardioAid200 defibrillátorkészülékeit, míg bifázisos defibrillátorként a Medtronic Lifepak20 és a Zoll M-Series defibrillátor monitor készülékeket. Mindegyik készülékkel a géllap nélkül (kontroll), valamint új, frissen bontott csomagolásból származó 3M géllapon keresztül végeztünk egymás után leadott sokkokat. Minden készülékkel összesen 6 100, majd 6 200, ill J energiákkal sokkoltunk (Zoll M-Series esetében J), minden új energiasorozathoz új géllapot használva fel. A fantom EKG-jelét mindeközben a készülékek defibrillátor-lapátján keresztül rögzítettük és kinyomtattuk. A defibrillálást ugyanaz a személy végezte. A vizsgálat során azt mértük, hogy az egyes sokkok leadását követően mennyi idő múlva jelenik meg a monitoron a fantom által folyamatosan leadott 120/min sinus-tachycardia EKG-jele. Az adatokat szekundumban adtuk meg, majd a monofázisos és a bifázisos defibrillátorok által azonos energiánál és sokkszekvenciánál észlelt átlagos időeltéréseket kétmintás t-próbával hasonlítottuk össze. Szignifikáns eltérést a p<0,05 jelentett. A vizsgálat második felében ugyanezen a fantomon hasonló módon és sorozatban végzett defibrillálások mellett voltmérővel mértük a sokk leadását követően a géllap két felszíne közötti feszültségkülönbséget az idő függvényében. Eredmények A fantom defibrillálása során annak impedanciája nem változott, mértéke mindvégig 90 ohm volt. A kontroll (géllap nélküli) defibrillálásokat követően mindegyik defibrillátornál és minden energiamennyiség leadását követően a monitor EKG-képe azonnal (<1 sec) megjelent. A vizsgálat első felében az egyes defibrillálások után a monitoron megjelenő valós EKG-kép előtűnésének idejét az 1. táblázat mutatja. Látható, hogy mindkét monofázisú defibrillátor használata esetén a géllap közbeiktatásával elvezetett EKG- 60 EREDETI KÖZLEMÉNY

17 2. táblázat. A géllapok maximális feltöltődése 6x100 J 6x200 J 6x360 J Monofázisú 95 mv 114 mv 150 mv Bifázisú 64 mv 65 mv 61 mv kép átlagosan 13,72±1,01 másodpercig megbízhatatlan volt. A CardioAid200 készülék asystoliát (1. ábra), míg a Lifepak10 defibrillátor váltakozó alapvonallal az elektródák hibájára jellemző képet adott. Mindekét készüléknél ezen idő elmúlásával az EKG-kép teljesen kitisztult. Az ekkor kinyomtatott EKG az első sokk leadását megelőzően is kinyomtatott EKG QRS-komplexumaival azonos morfológiát és amplitúdót mutatott, ami arra utal, hogy a hamis asystolia időtartamának lezajlása után a vizsgált időszakban a géllap már nem rontotta az EKG-jel minőségét. Az is megfigyelhető azonban, hogy az általunk vizsgált modellen a bifázisos defibrillátor alkalmazása mellett az EKG-monitor képe mindkét készülék esetében azonnal visszatért (1,61±0,25 sec), s ez a monofázisos defibrillálással összehasonlítva statisztikailag szignifikáns különbségnek bizonyult (p=2,7265-²⁴) (2. ábra). A kinyomtatott EKG a kontroll EKG morfológiájával és amplitúdójával is mindenben megegyezett (2. ábra). A vizsgálat második felében a géllapon mérhető elektromos feltöltődés mértékét az egyes sokkok leadását követően a 2. táblázat mutatja. Bár az általunk vizsgált szimulált szituációban a sorozatos vagy növelt energiájú elektromos ütések (max. 6) a hamis asystolia időtartamát a klinikus számára értékelhető mértékben nem befolyásolták, a feszültségmérés azt mutatja, hogy a monofázisú defibrillátorral leadott sokkok energiájának és számának növelésével a géllap feltöltődésének mértéke és annak időtartama is mérhetően növekszik. A bifázisos defibrillátorok használata esetén ugyancsak mérhető volt kismértékű feltöltődés, de ennek mind maximális mértéke, mind időtartama, mind pedig az energia fokozásával vagy a sokkok számával párhuzamosan megfigyelhető növekedésének tendenciája a monofázisosnál észlelthez képest szignifikánsan kisebbnek bizonyult (p=0,04175) (3. ábra). 1. ábra. Hamis asystolia (CardioAid200, defibrillálás 200 J) Megbeszélés A hamis asystolia kialakulásának veszélyére először 1998-ban hívták fel a figyelmet.¹ A jelenség hátterében a géllap anyagának a nagy energiájú elektromos ütést követő átmeneti idejű elektromos feltöltődése áll, mely ezen töltődés kiegyenlítődésének időtartamára árnyékolni vagy nagy mértékben zavarni tudja a millivolt nagyságrendű EKG-jelek vételét.⁴ Bradbury és mtsai vizsgálatukban azt igazolták, hogy a jelenség kizárólag a géllap és a defibrillátor-lapátokon történő monitorozás együttes alkalmazásának kapcsán jön létre, és elsősorban a beteg transthoracalis impedanciájának függvénye.⁴ A klinikai gyakorlatban ismert transthoracalis impedancia tartománya (átlag 81) ohm, a hamis asystolia kialakulása szempontjából nem kifejezetten veszélyeztetett, s ez magyarázza azt a megfigyelést, hogy a jelenség viszonylag ritka, s elsősorban az emphysemás, nagyobb testű betegeknél figyelhető meg.⁴ Mindazonáltal a hamis asystolia a cardiopulmonalis resuscitatio legkritikusabb és egyben leginkább időérzékeny pillanataiban okozhat előre nem megjósolható mértékű késedelmet,⁵ ezért 1999-ben a nemzetközi resuscitatiós ajánlások azt javasolták, hogy a géllapok alkalmazása mellett mindig külön EKG-elvezetés használatával monitorozzuk a beteg szívritmusát.³,⁶ Ez a módszer ugyan valóban megelőzi a hamis EKG-értékelésből adódó problémát, de amint arra Perkins és mtsai is rámutattak, az ajánlás betartása esetén a quick look azaz a defibrillátor-lapátok segítségével nyerhető gyors EKG-diagnózis lehetőségének elvesztése átlagosan 26 másodperc késlekedést okoz a reanimatio elején.⁵ A látszólag feloldhatatlan ellentmondás megoldását ma az egyszer használatos öntapadós defibrillátor-elektródák alkalmazásának elterjesztésében látják, mely valóban ideális megoldás, amennyiben nem tekintjük a költségvonzatokat, valamint a különböző készülékek közti kompatibilitás hiányból is adódó problémákat.⁵,⁶ 2. ábra. Bifázisos defibrillálás után észlelt monitorkép (Lifepak20, defibrillálás 360 J) 3. ábra. A géllapok feltöltődése monofázisú és bifázisú sokkok után EREDETI KÖZLEMÉNY 61

18 Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a bifázisos defibrillátorok alkalmazása hatékonyabb a monofázisos készülékeknél,⁶ s ezért ez utóbbi fokozatosan ki is szorítja a piacról a már elavultnak is mondható monofázisos defibrillátorokat. Minthogy a hamis asystolia eredeti leírása, valamint az ez irányú eddigi irodalmi adatok a jelenséget kizárólag monofázisú készülékek alkalmazása mellett vizsgálták,¹,²,⁴ kutatásunkban a hamis asystolia bifázisos defibrillátorok melletti megjelenésére voltunk kíváncsiak. Eredményeink azt mutatják, hogy a standard, átlagos mellkasi impedanciát szimuláló alaphelyzetben a monofázisos készülékek használata a géllapokkal együttesen értékelhető és klinikailag szignifikáns EKG-értékelési késedelmet okozott (átlagosan 13,72±1,01 sec). Az azonos energiákkal leadott egymás utáni 6 sokk ezt az időt már nem nyújtotta értékelhetően, mint ahogy az energia J közti változtatása sem. Ezzel a megfigyeléssel szemben a bifázisos készülékek használata esetén a géllapok az EKG-értékelést egyáltalán nem befolyásolták. A hamis asystolia jelensége itt tehát nem volt kimutatható, sem az energia növelésével, sem az egymás utáni sokkok leadásával. A géllapok elektromos tulajdonságai a sokk leadása után azok átmeneti feltöltődését eredményezhetik.³,⁴ Méréseink ezt megerősítik, sőt a feltöltődés mértékének lassú, de fokozatos növekedése is mérhető volt. A géllapok ilyen kifáradását már a gyártók is felismerték, és a termékleírásban szerepeltetik.³ Ugyanakkor a reális (és sikeres) resuscitatiós körülmények csak ritkán teszik szükségessé a 6-nál több defibrillálást, ezért saját vizsgálatunkban a hamis asystolia veszélyének felmérését csak ezen az időablakon belül vizsgáltuk. Eredményeink az ilyen mértékű használat és az átlagosnak elfogadható 90 ohm impedancia mellett viszonylag stacionernek mondható változásokat mutatnak. Összefoglalás Vizsgálatunk eredményei azt igazolták, hogy a géllapokkal végzett defibrillálás esetén standard 90 ohm transthoracalis impedancia mellett a monofázisú defibrillálás esetén valóban észlelhető egy átlagosan 13,7 sec ideig tartó hamis asystolia, ez azonban nem jelentkezik a bifázisos defibrillátorok használata esetén. Bár az egyszer használatos elektródák alkalmazása mindenképp biztonságos és alighanem a leghatékonyabb s mint ilyen, a jövő útja, annak térhódításáig a géllapok és a bifázisos defibrillátorok együttes alkalmazása javasolható. A hamis asystolia veszélye a bifázisos defibrillátorok korában alighanem már nem fenyeget többé. Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondunk a Speeding Kft. (AMBU képviselet), valamint a 3M Hungária Kft. munkatársainak a vizsgálat eszközeinek biztosításáért, valamint Kovács István orvosi műszerész kollégánknak a mérésekben nyújtott segítségéért. IRODALOM 1. Medical Devices Agency (MDA). Hewlett Packard Codemaster XL, XL+, 100 defibrillators. Problem. Possible loss of ECG monitoring via paddles following defibrillation using gel pads. SN9819, London: MDA, Chamberlain D: Spurious asystole with use of manual defibrillators. BMJ 1999; 319: Bartelt KW: Manufacturer s comment. BMJ 1999; 319: Bradbury N, Hyde D, Nolan J: Reliability of ECG monitoring with gel pad/paddle combination after defibrillation. Resuscitation 2000; 44: Perkins GD, Roberts C, Gao F: Daleys in defibrillation: influence of different monitoring techniques. British J Anaesth 2002; 893: Resuscitation Council (UK) Advanced Life Support Course Provider Manual 4 th Ed. London, Resuscitation Council (UK) A szerző aneszteziológus kardiológus és sürgősségi szakorvos, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Intenzív Osztályának vezető főorvosa EREDETI KÖZLEMÉNY

19 ú j r a é l e s z t é s / o l d a l A NEMZETI RESUSCITATIÓS ADATBÁZIS KÓRHÁZON BELÜLI ÚJRAÉLESZTÉSEKET TARTALMAZÓ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ EREDMÉNYE Dr. Szente Szilvia Magyar Resuscitatiós Társaság Nemzeti Resuscitatiós Adatbázis ÖSSZEFOGLALÓ: A kórházon belüli keringésmegállások ellátásának tapasztalatait a Nemzeti Resuscitatiós Adatbázis segít összefoglalni. A jelen közleményben a június december 31. közötti időszakban három fővárosi kórházban (Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Szent Imre Kórház és Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház) végzett összesen 225 újraélesztés adatait közöljük. A resuscitatióknak csupán 10,7%-a volt kamrafibrilláció miatt. A spontán keringés helyreállása 47%-ban következett be a kórházat azonban a betegeknek csupán 10,2%-a hagyta el élve. Összehasonlítva a nemzetközi adatokkal az látható, hogy elsősorban a resuscitatio első fázisa a felismerés és első ellátás terén van jelentősebb elmaradás. Kulcsszavak: Utstein, kórházon belüli resuscitatio Szente Sz: Results of National Resuscitation Database for in-hospital resuscitations between SUMMARY: National Resuscitation Database is a useful tool for summarizing the experiences of in-hospital resuscitations. In this paper the results of 3 budapest hospitals (Semmelweis University Kutvolgyi Clinical Building, St Imre Hospital and Jahn Ferenc Dél-Pesti Hospital) for 225 resuscitations between and are collected. VF as initial rhythm was detected only 10,7% of all cardiac arrests. Recovery of spontaneous circulation (ROSC) was achieved in 47%, however, only 10.2% of patients were discharged alive. Comparing the results to international published data reveals that there is a room for improvement especially in the field of early phases of resuscitation (eg. recognition and basic life support). Key words: Utstein, in-hospital resuscitations Az újraélesztések nem tervezhető beavatkozások, így azok tudományos értékű tanulmányozása nem könnyű feladat. Minden resuscitatio alkalmas arra, hogy tapasztalatokat szerezzünk és következtetéseket vonjunk le, az egyedi megfigyelések azonban szükségszerűen korlátozott értékűek maradnak. Az egymást követő resuscitatiókból származó tapasztalatok összegzése azonban csak akkor lehetséges, ha minden beavatkozást egységes szempontok szerint rögzítünk, kiküszöbölve ezzel az egyes beavatkozásokat végzők szubjektív megítélésében rejlő hibákat. Az 1991-ben javasolt, nemzetközileg egységes Utstein-adatlap ezen cél elérésében nyújt felbecsülhetetlen segítséget.¹ A Magyar Resuscitatiós Társaság 2001-ben történt megalakulásakor már egyik vezető céljaként jelölte meg a hazánkban zajló újraélesztések tapasztalatainak egységes adatbázisban való rögzítését.² Az adatbázis egy kórházon kívüli és egy kórházon belüli resuscitatiós adatállományt tartalmaz.³ A kórházon kívüli újraélesztések adatait értelemszerűen az ebben elsődlegesen érintett Országos Mentőszolgálat tartja karban, s ennek első eredményeit már publikálták is.⁴ A kórházon belüli resuscitatiók összegyűjtése azonban ennél nehezebb feladat. A kórházon belüli resuscitatiók adatainak összegyűjtése A kórházon belüli váratlan keringésmegállások ellátása kórházanként sem egységes. A különböző rendszerekben a reanimatio adatait gyakran a legkülönbözőbb módon regisztrálják. Az egységes formában történő adatrögzítés az Utstein-adatlap segítségével jöhet létre, ennek bevezetése azonban minden kórház számára önkéntes. Amikor egy kórház az adatgyűjtésnek ezen módját választja, lehetőséget nyer arra, hogy saját tevékenységét összehasonlítsa a már publikált hazai és nemzetközi eredményekkel. A nemzetközi eredmények ismerete hasznos, de az eltérő környezeti (és esetleg epidemiológiai) feltételek az összehasonlítás értékét csökkentik. Hazai publikált eredmények viszont csak akkor jöhetnek létre, ha az egyes adatgyűjtő kórházak eredményeit egy nemzeti összesítés részévé teszik. Ezt a célt a Nemzeti Resuscitatiós Adatbázis (NRA) szolgálhatja. Az NRA tehát a különböző kórházak által önkéntesen szolgáltatott adatok átlagos eredményeit teszi közzé.³ A Nemzeti Resuscitatiós Adatbázisba az adatszolgáltatást önként vállaló kórházak Utstein-adatlapjaiból származó eredmények kerülnek. A jelen közlemény az ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY 63

20 NRA első kórházon belüli eredményeit tartalmazza. Az adatszolgáltatást az első időszakban mindössze három kórház vállalta: a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika által a Kútvölgyi Klinikai Tömb (KUT); a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, valamint az ugyancsak budapesti Szent Imre Kórház. Az adatfeldolgozást mindhárom kórház első körben saját maga végezte, majd a meghatározott időszak összefoglaló adatait bocsátotta rendelkezésünkre. Az adatgyűjtést a három intézmény nem egyszerre kezdte meg, ugyanakkor a vizsgált időszakban sem az intézményekben, sem az alkalmazott resuscitatiós protokollokban nem volt változás. A jelen közleményben összefoglalt eredmények a június 1. és december 31. közti időszakban rögzített resuscitatiós kísérletek adatait tartalmazza. Eredmények A három kórház összesen lakos ellátásáért felelős, folyamatos akut betegfelvételi rendszerben működő intézmény, összesen több mint 1700 aktív ágykapacitással. Az adatszolgáltatást végző kórházakban lényegében valamennyi általános diszciplína képviseltetett, kivételt ez alól a traumatológiai fekvőbeteg-ellátás jelent, mely egyik intézményben sincs (nem számítva a sürgősségi betegellátás kapcsán jelentkező kis-traumatológiai vagy átmeneti ellátást igénylő eseteket). Az intézmények összesített betegforgalma egy évben fő volt, ami az egyes intézmények által szolgáltatott periódusokat figyelembe véve a vizsgált időszakban összesen mintegy fekvő beteget jelentett. Mindhárom kórházban működik resuscitatiós szolgálat, amely a telefonos riasztást követő 1 3 percen belül emelt szintű újraélesztést (ALS) kezd el legalább 3 fős képzett team és teljes felszerelés birtokában. Az adatbázisba azon kórházon belüli resuscitatiók kerültek be, amelyek az intenzív osztályon kívül, a kórházban legalább 24 órája fekvő betegeken történtek. A legfontosabb eredményeket az 1. ábra foglalja öszsze. Összesen 225 resuscitatio adatait jelentették. Ez a vizsgált időszakban azt jelenti, hogy összesen 533 fekvő betegre jutott egy kórházon belüli resuscitatio. A kiérkezéskor észlelt első ritmus (iniciális ritmus) az eseteknek átlagosan 10,7%-ában kamrafibrilláció (VF) volt, míg 84,9%-ában nem sokkolható asystolia (28,8%) vagy pulzus nélküli elektromos aktivitás (PEA: 56,1%) jelentkezett. Az adatlapok 4,5%-ában az iniciális ritmus nem volt bizonyossággal megállapítható. A kórházon belül fellépett váratlan keringésmegállások 69%-ában az első észlelő(k) alapfokú újraélesztést (BLS) is kezdtek, ez egyben azt is jelenti, hogy 31%- ban azonban semmilyen ellátás a segélyhíváson kívül nem történt a resuscitatiós team megérkezése előtt. A resuscitatio időtartama átlagosan 14,6 perc volt. Az újraélesztéseknek átlagosan 47%-ában sikerült a spontán keringést helyreállítani (ROSC) és a beteget az intenzív osztályra felvenni. A ROSC a kamrafibrillációt mutató csoportban volt a legjobb (66,7%), az asystolia (38,5%) és a PEA (48,4%) ennél rosszabb prognózist jelentett. A 225 resuscitatiós kísérletet követően összesen 23 beteg hagyta el élve a kórházat (10,2%), döntő többségük jó neurológiai állapotban (CPC: 1 2). Az adatgyűjtésben a 6 hónapos és egyéves túlélés mutatói még nem szerepelnek. A kórház élve történő elhagyása szempontjából ugyancsak a kamrafibrilláció miatti resuscitatiók jelentettek jobb prognózist: ezen csoport minden harmadik tagja (33.3%) jó neurológiai állapotban hagyta el az intézményt. Az asystolia miatt resuscitált betegcsoport 9,2%-a, míg a PEA csoportnak csupán 6,3%-a élte túl a kórházi kezelést. Megbeszélés A kórházon belüli újraélesztések adatait egységes szempontrendszer szerint összefoglaló adatbázis a Magyar Resuscitatiós Társaság kezdeményezésére 2003-tól fogadja az adatokat.³ A közlemény leadásáig mindösszesen 3 kórház járult hozzá a resuscitatiós tapasztalatainak összegyűjtéséhez. A Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és a 1. ábra. A hazai kórházon belüli resuscitatiók eredményeinek összefoglaló diagramja ( = spontán keringés visszatérése; = korházat élve elhagyta; = meghalt) 64 ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY

Újraélesztés idegentest aspiráció gyanúja esetén, vízalámerülés. Dr. Pál Csilla MRE Bethesda Gyermekkórház AITO

Újraélesztés idegentest aspiráció gyanúja esetén, vízalámerülés. Dr. Pál Csilla MRE Bethesda Gyermekkórház AITO Újraélesztés idegentest aspiráció gyanúja esetén, vízalámerülés Dr. Pál Csilla MRE Bethesda Gyermekkórház AITO Vázlat Elsősegély idegentest aspirációja esetén Légúti idegentest emelt szintű ellátása Vízalámerülés

Részletesebben

A lépések 1. Shock. A lépések 3. A lépések 2. Gyermek reanimáció. Köszönöm megtisztelő figyelmüket 2012.03.03.

A lépések 1. Shock. A lépések 3. A lépések 2. Gyermek reanimáció. Köszönöm megtisztelő figyelmüket 2012.03.03. Miért fontos? Reanimáció Újraélesztés Dr Sirák András Családorvos, mentőorvos Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék Tanszékvezető: Dr Kalabay László egyetemi tanár 1 Alapfogalmak Eszköz nélküli újraélesztés

Részletesebben

Az újraélesztés aktualitásai Belgyógyászati kötelező szintentartó tanfolyam Székesfehérvár, 2014 március 28.

Az újraélesztés aktualitásai Belgyógyászati kötelező szintentartó tanfolyam Székesfehérvár, 2014 március 28. Az újraélesztés aktualitásai Belgyógyászati kötelező szintentartó tanfolyam Székesfehérvár, 2014 március 28. Pápai Imre Vezető mentőtiszt Országos Mentőszolgálat KDR-Fejér megye Európában minden 45. másodpercben

Részletesebben

Elsősegély - Alapok. Dr. Rosta Máté

Elsősegély - Alapok. Dr. Rosta Máté Elsősegély - Alapok Dr. Rosta Máté Mentési Lánc Korai segélyhívás Korai BLS Korai Defibrilláció Korai Emeltszintű ellátás Mindenek előtt!!! Halott hősök nem mentenek életet! Saját biztonságunk a legfőbb.

Részletesebben

5.4. kompetencia tábla

5.4. kompetencia tábla 5.4. kompetencia tábla Légutak Lélegeztetés Betegellátás ALAP MÁ 5.2 MÁ 5.5 MT MO Átjárható légutat biztosítani eszköz nélkül Pharingeális eszközöket alkalmazni Supraglotticus eszközöket alkalmazni Endotrachealis

Részletesebben

Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel

Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel Semmelweis Egyetem ÁOK Kardiológiai Központ Dr. Merkely Béla Ischaemiás szívbetegség klinikai formái tünetmentes (silent ischaemia!) congestiv functiozavar / /

Részletesebben

ÚJRAÉLESZTÉS. CSMEK Hódmezővásárhely- Makó SBO Magyar Resuscitatios Társaság ALS, EPLS Dr. Lóczi Gerda 2015.09.19

ÚJRAÉLESZTÉS. CSMEK Hódmezővásárhely- Makó SBO Magyar Resuscitatios Társaság ALS, EPLS Dr. Lóczi Gerda 2015.09.19 ÚJRAÉLESZTÉS CSMEK Hódmezővásárhely- Makó SBO Magyar Resuscitatios Társaság ALS, EPLS Dr. Lóczi Gerda 2015.09.19 Hogyan kell jól újraéleszteni? VÁLASZ: Úgy, hogy el se kezdjük. kórházon belüli keringésmegállás

Részletesebben

Medical emergency team (MET) a betegbiztonság szolgálatában DR. KORCSMÁROS FERENC GRÓF TISZA ISTVÁN KÓRHÁZ SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÓ OSZTÁLY

Medical emergency team (MET) a betegbiztonság szolgálatában DR. KORCSMÁROS FERENC GRÓF TISZA ISTVÁN KÓRHÁZ SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÓ OSZTÁLY Medical emergency team (MET) a betegbiztonság szolgálatában DR. KORCSMÁROS FERENC GRÓF TISZA ISTVÁN KÓRHÁZ SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÓ OSZTÁLY Mottó: Az a legjobb újraélesztés amit el sem kell kezdeni! Miben

Részletesebben

ELSŐSEGÉLY. Automata Külső Defibrillátor AED. Hivatás az életért!

ELSŐSEGÉLY. Automata Külső Defibrillátor AED. Hivatás az életért! ELSŐSEGÉLY Automata Külső Defibrillátor AED Milyen szabályok szerint tanuljuk az AED használatát? Az AED használatát,akárcsak a BLS-t, a European Resuscitation Council (ERC) 2010-es és a Magyar Reanimációs

Részletesebben

Újraélesztés AED (félautomata defibrillátor) használatával gyermek és felnőttkorban. www.szegedizoltan.hu

Újraélesztés AED (félautomata defibrillátor) használatával gyermek és felnőttkorban. www.szegedizoltan.hu Újraélesztés AED (félautomata defibrillátor) használatával gyermek és felnőttkorban www.szegedizoltan.hu 1997. évi CLIV. törvény 5. (3)e, Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani

Részletesebben

ERC 2005. AJÁNLÁS LAIKUS ÁLTAL VÉGZETT FELNŐTT BLS. Túri M. OMSZ D.A.R. Hmvhely

ERC 2005. AJÁNLÁS LAIKUS ÁLTAL VÉGZETT FELNŐTT BLS. Túri M. OMSZ D.A.R. Hmvhely ERC 2005. AJÁNLÁS LAIKUS ÁLTAL VÉGZETT FELNŐTT BLS Túri M. OMSZ D.A.R. Hmvhely OKTATÁS, MOTIVÁCIÓ -Rövid, lényegre törekvő didaktikai módszerek: Dr Ahmed Idris kísérlete (American Airlines, Texas Southwest.

Részletesebben

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu Alapfokú elsősegélynyújtás www.szegedizoltan.hu 1997. évi CLIV. törvény 5. (3)e, Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi

Részletesebben

Az újszülöttek ellátása Széll András

Az újszülöttek ellátása Széll András Az újszülöttek ellátása Széll András Peter Cerny Alapítvány Az újszülöttellátás célja A cardiorespiratoricus adaptatio elősegítése Az adaptatiót zavaró tényezők kiküszöbölése A megzavart adaptatio élettani

Részletesebben

Engedélyszám: 6195-11/2009-0003EGP Verziószám: 1.

Engedélyszám: 6195-11/2009-0003EGP Verziószám: 1. 1. feladat Új dolgozó kollégájának magyarázza el a beteg felvétel rendjét a sürgősségi osztályon, a triage kategória jelentőségét, megállapításának módját, mutassa be az első állapot felmérés során alkalmazható

Részletesebben

Célkitőzések. A keringésmegállás etiológiája (2) A keringésmegállás etiológiája (1) A keringésleálláshoz vezetı út gyermekeknél

Célkitőzések. A keringésmegállás etiológiája (2) A keringésmegállás etiológiája (1) A keringésleálláshoz vezetı út gyermekeknél Célkitőzések A kritikus állapotú gyermek felismerése, vizsgálata (és kezelése) Szentirmai Csaba SE AITK, SE I. Gyermekklinika A kritikus állapotú gyermek felismerése A keringési- és a légzési jeleinek

Részletesebben

Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei

Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei Dr.Szabolcs Zoltán Ph.D. Semmelweis Egyetem, Szívsebészeti Klinika Budapest Székelyudvarhely, 2011. június 9-10. Az akut transmuralis szívinfarktus

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Csecsemő és gyermekápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 3 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai

Részletesebben

Elsősegélynyújtás. Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila

Elsősegélynyújtás. Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila Elsősegélynyújtás Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila Elsősegélynyújtó Tanfolyam Mentőápoló Tanfolyam 3. előadás 2011. október 19. Elsősegélynyújtás Betegek / sérültek számára nyújtott azonnali ellátás, amíg

Részletesebben

Triage alfa, béta, gamma... omega. Bognár Zsolt Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztály

Triage alfa, béta, gamma... omega. Bognár Zsolt Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztály Triage alfa, béta, gamma... omega Bognár Zsolt Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztály Feladatok alfa: allokáció béta: besorolás, osztályozás gamma: kritikus állapotú beteg ellátásában

Részletesebben

Újszülöttek és koraszülöttek újraélesztése. Dr. Szabó Miklós 2010. Április 1.

Újszülöttek és koraszülöttek újraélesztése. Dr. Szabó Miklós 2010. Április 1. Újszülöttek és koraszülöttek újraélesztése Dr. Szabó Miklós 2010. Április 1. A megszületéskor adaptálódik 1/ légzés, keringés, idegi mőködések, érzékszervek metabolizmus, tápcsatorna, kültakaró, immunrendszer,

Részletesebben

GOTTSEGEN GYÖRGY ORSZÁGOS KARDIOLÓGIAI INTÉZET. C:secsemoszívsebészeti Osztály. Mutéti tájékoztatás és nyilatkozatok

GOTTSEGEN GYÖRGY ORSZÁGOS KARDIOLÓGIAI INTÉZET. C:secsemoszívsebészeti Osztály. Mutéti tájékoztatás és nyilatkozatok GOTTSEGEN GYÖRGY ORSZÁGOS KARDIOLÓGIAI INTÉZET C:secsemoszívsebészeti Osztály 10. Mutéti tájékoztatás és nyilatkozatok A beteg / szülo / törvényes gyám mutéttel kapcsolatos tájékoztatása, orvosi felvilágosítása

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló szakképesítés. 2342-06 Intenzív betegellátás modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló szakképesítés. 2342-06 Intenzív betegellátás modul. 1. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Dr.Tóth Zoltán Dr.Diószeghy Csaba Dr.Gőbl Gábor Dr.Hauser Balázs Dr.Rudas László Magyar Resuscitatiós Társaság vezetőségének 1 ad hoc munkacsoportja

Dr.Tóth Zoltán Dr.Diószeghy Csaba Dr.Gőbl Gábor Dr.Hauser Balázs Dr.Rudas László Magyar Resuscitatiós Társaság vezetőségének 1 ad hoc munkacsoportja A Magyar Resuscitatiós Társaság 2006. évi Felnőtt Alapszintű Újraélesztési (BLS) valamint a Külső Automata Defibrillátor (AED) alkalmazására vonatkozó irányelvei Dr.Tóth Zoltán Dr.Diószeghy Csaba Dr.Gőbl

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Légzőszervi szakápoló szakképesítés. 2440-06 Légzőszervi szakápolás modul. 1. vizsgafeladat. 2011. november 10.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Légzőszervi szakápoló szakképesítés. 2440-06 Légzőszervi szakápolás modul. 1. vizsgafeladat. 2011. november 10. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Újraélesztés - BLS. Nagy Ferenc

Újraélesztés - BLS. Nagy Ferenc Újraélesztés - BLS Nagy Ferenc Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Elsősegélynyújtó Tanfolyam Mentőápoló Tanfolyam 2. előadás 2011. október 5. Az előadás az European Resuscitation Council BLS

Részletesebben

1. Sorold fel a túlélési lánc elemeit! 2 pont. 2. Sorold fel a klinikai halál jeleit! 7 pont

1. Sorold fel a túlélési lánc elemeit! 2 pont. 2. Sorold fel a klinikai halál jeleit! 7 pont ÍRÁSBELI MEGOLDÓ ÚJRAÉLESZTÉS TÉMAKÖRBŐL A csprt Név:.. Osztály:... 1. Srld fel a túlélési lánc elemeit! 2 pnt ( Helyes válasznként 0,5 pnt adható!) 1. Gyrs és szakszerű segélyhívás 2. Alapszintű elsősegély-nyújtási

Részletesebben

Talált betegek Dr. Botos Péter Markhot Ferenc Kórház Eger Sürgősségi Betegellátó Osztály

Talált betegek Dr. Botos Péter Markhot Ferenc Kórház Eger Sürgősségi Betegellátó Osztály Budapest Hotel Mercure**** 2011. november 4.-5. Talált betegek Dr. Botos Péter Markhot Ferenc Kórház Eger Sürgősségi Betegellátó Osztály Az előadás témája Definíció Talált beteg a területen: - epidemiológia

Részletesebben

CARDIOPULMONALIS RESUSCITATIO

CARDIOPULMONALIS RESUSCITATIO CARDIOPULMONALIS RESUSCITATIO Dr. Andréka Péter Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Budapest, 2010. november 17. CÉL Neurológiai károsodások nélküli ÉRTELMES EMBER A resuscitatio folyamata PLS

Részletesebben

Cardio- Pulmonális. Reanimáció. Cardio- Pulmonális. A Magyar Resuscitatiós Társaság 2011. évi felnőtt kórházi alapszintű újraélesztési irányelve

Cardio- Pulmonális. Reanimáció. Cardio- Pulmonális. A Magyar Resuscitatiós Társaság 2011. évi felnőtt kórházi alapszintű újraélesztési irányelve felnőtt alapszintű újraélesztés () Dr. Fritúz Gábor ERC-minősített instruktor Országos -AED vezetőinstruktor Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika A segélyhívás szerepe A minőségi

Részletesebben

Kritikus állapotú betegek intrahospitalis transzportja

Kritikus állapotú betegek intrahospitalis transzportja Kritikus állapotú betegek intrahospitalis transzportja XII. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus A MSOTKE - MOT közös tudományos rendezvénye Kaposvár 2013. november 7-9. Gőbl Gábor Budapest Problematika

Részletesebben

III. melléklet. Az Alkalmazási előírás és a Betegtájékoztató vonatkozó fejezeteiben szükséges módosítások

III. melléklet. Az Alkalmazási előírás és a Betegtájékoztató vonatkozó fejezeteiben szükséges módosítások III. melléklet Az Alkalmazási előírás és a Betegtájékoztató vonatkozó fejezeteiben szükséges módosítások Megjegyzés: Ezen alkalmazási előírás, betegtájékoztató és cimkeszöveg a referál eljárás eredményeként

Részletesebben

European Resuscitation Council. Alapszintű Újraélesztés (BLS) és Automata Külső Defibrillátor (AED) tanfolyam

European Resuscitation Council. Alapszintű Újraélesztés (BLS) és Automata Külső Defibrillátor (AED) tanfolyam Alapszintű Újraélesztés (BLS) és Automata Külső Defibrillátor (AED) tanfolyam CÉLOK A tanfolyam végére a résztvevők képesek legyenek a következőkre: Eszméletlen beteg vizsgálata Mellkasi kompressziók és

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Domokos Gabriella Syncope: hirtelen jelentkező, eszméletvesztés, amely során a beteg

Részletesebben

Alapfokú elsősegélynyújtás betegszállítóknak. www.szegedizoltan.hu

Alapfokú elsősegélynyújtás betegszállítóknak. www.szegedizoltan.hu Alapfokú elsősegélynyújtás betegszállítóknak www.szegedizoltan.hu Állapot felmérés Biztonság!!! Rángatózik igen fejvédelme nem Van-e erős külső vérzés csillapítani (a vérzés súlyossága? Esetleges rejtett

Részletesebben

Mi az az ARDS? Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest. SZINT, Szeged 2013.

Mi az az ARDS? Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest. SZINT, Szeged 2013. Mi az az ARDS? Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest Esetismertetés a múlt hétről 73 éves férfi, pénteken este kocsmából kisétálva autó ütötte el. Felvételkor GCS 13 ( aztán

Részletesebben

dr. Sajtos Erika, dr. Hetzman T. László, dr. Erőss Attila dr. Temesvári Péter orvos igazgató

dr. Sajtos Erika, dr. Hetzman T. László, dr. Erőss Attila dr. Temesvári Péter orvos igazgató KÓRHÁZ ÉRTESÍTÉSE, SEGÉLYKOCSI HÍVÁS A MENTŐGYAKORLATBAN Szerzők: Jóváhagyta: Kiadás dátuma: dr. Sajtos Erika, dr. Hetzman T. László, dr. Erőss Attila dr. Temesvári Péter orvos igazgató 2015. november

Részletesebben

Johannita Segítő Szolgálat

Johannita Segítő Szolgálat Alapszintű elsősegély értékelő lap Neme: a) nő Életkora: b) férfi Csoportja: 1) Volt már elsősegélynyújtó képzésen? a) ha igen, milyen keretek közt és mikor:........ b) nem 2) Röviden indokolja meg, miért

Részletesebben

Contramal. a sürgősségi betegellátásban. Ács Gábor dr. 2000.

Contramal. a sürgősségi betegellátásban. Ács Gábor dr. 2000. Contramal a sürgősségi betegellátásban Ács Gábor dr. 2000. A FÁJDALOM an unpleasant sensory and emotional experience associated with actual or potential tissue damage...pain is always subjective. (IASP

Részletesebben

Reanimáció Újraélesztés Sürgős esetek

Reanimáció Újraélesztés Sürgős esetek Reanimáció Újraélesztés Sürgős esetek Dr. Sirák András Családorvos, mentőorvos Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kalabay László egyetemi tanár Sirák Reanimáció 1 Miért fontos?

Részletesebben

Az Országos Mentőszolgálat eljárási rendje

Az Országos Mentőszolgálat eljárási rendje Az Országos Mentőszolgálat eljárási rendje Elektromos kardioverzió Szerzők: dr. Radnai Márton, dr. Horváth Anikó Jóváhagyta: dr. Temesvári Péter orvosigazgató Egyeztetve Szakmai Kollégium OSTHK Tanács

Részletesebben

Gondolatok a polytraumatizált sérültek prehospitális ellátásáról Hajdú-Bihar megyében 1999

Gondolatok a polytraumatizált sérültek prehospitális ellátásáról Hajdú-Bihar megyében 1999 Gondolatok a polytraumatizált sérültek prehospitális ellátásáról Hajdú-Bihar megyében 1999 A polytraumartizált sérültek egy jelentős része sajnálatosan a baleset helyszínén elhalálozik. Közöttük vannak

Részletesebben

Mellkasi fájdalmaink az elmúlt 2 év során

Mellkasi fájdalmaink az elmúlt 2 év során Mellkasi fájdalmaink az elmúlt 2 év során Dr. Frimmerné Dr. Gulyás Szilvia Dr. Guti Elek, Dr. Bényei Eszter Dr. Ungvári Tamás, Gégény Szilvia SBO, Jósa András Oktató Kórház Nyíregyháza Mottónk A szomorú

Részletesebben

Koraszülött és újszülött szállítás. Dr. Nagy Andrea DEOEC Gyermekklinika

Koraszülött és újszülött szállítás. Dr. Nagy Andrea DEOEC Gyermekklinika Koraszülött és újszülött szállítás Dr. Nagy Andrea DEOEC Gyermekklinika Mozgó Intenzív Osztály mnicu Összetétele: Nagy gyakorlatú intenzíves szakasszisztens Neonatológiában jártas orvos Mentőgépkocsivezető

Részletesebben

Engedélyszám: 10023-1/2011-EAHUF. 3728-10 Mentés-mentéstechnika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 10023-1/2011-EAHUF. 3728-10 Mentés-mentéstechnika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A helyi tűzoltóság felkérése alapján az Ön feladata, hogy a hatékonyabb együttműködés érdekében előadás keretében tájékoztassa a tűzoltókat a sérült kimentéséről, rögzítéséről, a szállítás során

Részletesebben

Dr. MóczKrisztina SE AITK Korányi Sándor részleg

Dr. MóczKrisztina SE AITK Korányi Sándor részleg Dr. MóczKrisztina SE AITK Korányi Sándor részleg Osztályunkon plazmaferezissel kezelt betegek: Guillan-Barreszindróma 2 eset Hyperlipidaemiaokozta pancreatitis Anti-NMDAreceptor encephalitis A kezelés

Részletesebben

Sürgősségi lánc felépítése és működése

Sürgősségi lánc felépítése és működése Sürgősségi lánc felépítése és működése Konstantin-kereszt A mentés "Az Egészségügyi Törvény 94. -a szerint: ( 1 ) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

A magyar oxyológia-sürgősségi orvostan. graduális és posztgraduális képzési. standardjai

A magyar oxyológia-sürgősségi orvostan. graduális és posztgraduális képzési. standardjai A magyar oxyológia-sürgősségi orvostan graduális és posztgraduális képzési standardjai 2007 E.M. independent specialty Graduális képzés (2014-es standardok): I. Esősegélynyújtás: Segélykérés, BLS-AED

Részletesebben

Accidentalis hypothermia

Accidentalis hypothermia Accidentalis hypothermia HEMS eljárásrend Szerzők Jóváhagyta Verzió / dátum v1.2 2013.12.6. Érvényes 2014.12.31. Vonatkozik JOGOK Célok Az eljárásrend leírja: a hypothermia helyszíni felismerését és súlyosságának

Részletesebben

217 00 00 00 Elsõsegélynyújtás

217 00 00 00 Elsõsegélynyújtás 1. oldal 1. 100775 217 00 00 00 Elsõsegélynyújtás Az elsõsegély célja... az élet megmentése, megakadályozni a további egészségkárosodást, a tanácsadás, illetve elõsegíteni a gyógyulást. a kórházi ellátás

Részletesebben

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30.

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30. Miért kell kiemelt figyelemmel kezelni a stroke ellátást? Európában évente 1.2 millió stroke 300,000 halott 300,000 rokkant 15 millió

Részletesebben

A stroke ellátás helyzete Magyarországon

A stroke ellátás helyzete Magyarországon A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120

Részletesebben

Végtagfájdalom szindrómák

Végtagfájdalom szindrómák www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Végtagfájdalom szindrómák Verzió 2016 1. Bevezetés Számos gyermekkori betegség okozhat végtagfájdalmat. A végtagfájdalom szindróma" egy általános kifejezés

Részletesebben

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA)

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) Verzió 2016 1. MI A GYERMEKKORI SPONDILARTRITISZ/ENTEZITISSZEL ÖSSZEFÜGGŐ ARTRITISZ

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Fájdalomcsillapítás és szedáció a sürgősségi ellátásban

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Fájdalomcsillapítás és szedáció a sürgősségi ellátásban Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Fájdalomcsillapítás és szedáció a sürgősségi ellátásban Készítette: Oxiológiai- Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium Tartalomjegyzék

Részletesebben

Lehűlésvédelem Szabványos Eljárásrend

Lehűlésvédelem Szabványos Eljárásrend Az Országos Mentőszolgálat Szabványos Eljárási Rendje Lehűlésvédelem Szabványos Eljárásrend Szerzők: Jóváhagyta: Kiadás dátuma: 2014.02.06. Érvényesség ideje: Vonatkozik: Solténszky Mátyás, dr. Sóti Ákos

Részletesebben

Az újraélesztés. Pápai György Orvos-igazgató Országos Mentőszolgálat ÉAR

Az újraélesztés. Pápai György Orvos-igazgató Országos Mentőszolgálat ÉAR Az újraélesztés Pápai György Orvos-igazgató Országos Mentőszolgálat ÉAR MIÉRT? Európában megközelítőleg 700 000 keringésmegállás történik évente A kórházat elhagyó túlélők aránya 5-10% A korán megkezdett

Részletesebben

Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát

Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát Dr. Tóth Gábor Siófok 2014 április 2. Definíció Az egynapos sebészeti ellátás olyan speciális, a kórházi kezelést kiváltó ellátás, amely speciális

Részletesebben

Kerekasztal Prognózis becslés van egyáltalán értelme?

Kerekasztal Prognózis becslés van egyáltalán értelme? 1 Kerekasztal Prognózis becslés van egyáltalán értelme? Cardiopulmonális újraélesztés után dr. Hauser Balázs Semmelweis Egyetem AITK Szegedi Intenzíves Találkozó (SzInT) SZTE-ÁOK/2013.II/00108 - Szeged,

Részletesebben

KATASZTRÓFA MEDICÍNA. Dojcsák Zsolt mentőtiszt

KATASZTRÓFA MEDICÍNA. Dojcsák Zsolt mentőtiszt KATASZTRÓFA MEDICÍNA Dojcsák Zsolt mentőtiszt 1 Fogalmi meghatározások Katasztrófa Olyan tömeges baleset, ahol az egészségügyi, műszaki és környezeti károk felszámolásához a területi közigazgatási egység

Részletesebben

Alkalmazási előírás. 4.2 Adagolás és alkalmazás. 4.3 Ellenjavallatok

Alkalmazási előírás. 4.2 Adagolás és alkalmazás. 4.3 Ellenjavallatok A Strattera (atomoxetine) hatásai a vérnyomásra és a szívfrekvenciára a forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH) által végzett klinikai vizsgálat adatainak felülvizsgálata alapján. Végleges SPC és

Részletesebben

Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST

Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST A 60 ÉV ALATTIAK ARÁNYA 27%!! Százezer lakosra egy év alatt jutó halálestek száma Fél óránként Másfél óránként

Részletesebben

alapértéke Játékos-társas vízi gyakorlatok, és gyógyúszás asztmás gyermekek számára Dr. Gunda András

alapértéke Játékos-társas vízi gyakorlatok, és gyógyúszás asztmás gyermekek számára Dr. Gunda András A gyógytestnevelés a testnevelés alapértéke Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Játékos-társas vízi gyakorlatok, és gyógyúszás asztmás gyermekek számára Dr. Gunda András Szakvezető tanár,

Részletesebben

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció

Részletesebben

I. A heveny szívizominfarktusban meghaltak száma és a standardizált halálozási arány az 1993 és a 2008 közötti időszakban

I. A heveny szívizominfarktusban meghaltak száma és a standardizált halálozási arány az 1993 és a 2008 közötti időszakban Infarctus Regiszter Pilóta Vizsgálat. A kardiológiai ellátás minőségbiztosításának eszköze. Dr. Ofner Péter (Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet) I. A heveny szívizominfarktusban meghaltak száma

Részletesebben

GŐBL 2007. Újraélesztés

GŐBL 2007. Újraélesztés Újraélesztés A túlélési lánc Korai segélyhívás Korai CPR Korai defibrillálás Korai ACLS Keringésmegállás Felismerés Segélykérés Alapszintű újraélesztés (Basic CPR) Alapszintű életfenntartó kezelés (BLS)

Részletesebben

Felnőtt szárazföldi alap újraélesztés

Felnőtt szárazföldi alap újraélesztés . Felnőtt szárazföldi alap újraélesztés Bevezetés Az alap újraélesztés során, az alapvető életfunkciók fenntartása történik, a légzés és a keringés támogatásával, kizárólag védőeszközök használatával.

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

13.3.1. Kép- és ábraelemzés

13.3.1. Kép- és ábraelemzés 13.3.1. Kép- és ábraelemzés 13.3.1.01. Melyik esetben nem indokolt feltétlenül a képen látható ellátás? a.) könyökrándulás b.) kulcscsont-törés c.) felkarvérzés d.) alkartörés 13.3.1.02. Milyen esetben

Részletesebben

Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése. Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika

Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése. Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése traumás poroticus pathologias craniocervicalis, cervicalis,

Részletesebben

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Röviden a szívinfarktusról

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Röviden a szívinfarktusról 1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037 Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél Röviden a szívinfarktusról Teendők szívinfarktus esetén Kiadó: Gönc Város Önkormányzata

Részletesebben

Tanulságos esetek gyermekmentés során. Krivácsy Péter dr. Országos Mentőszolgálat

Tanulságos esetek gyermekmentés során. Krivácsy Péter dr. Országos Mentőszolgálat Tanulságos esetek gyermekmentés során Krivácsy Péter dr. Országos Mentőszolgálat Mit is jelent a gyermekmentés 0-18 év közötti betegek sürgősségi ellátása a mentés szervezett keretein belül Első eset 8

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2503-06 Mentés-mentéstechnika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2503-06 Mentés-mentéstechnika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Kollégáját első alkalommal osztották be a MICU-ra (mobil intenzív ellátó egység) szolgálatba. Mivel ez az első szolgálata, segítséget kér Öntől. Magyarázza el kollégájának a MICU egység működésének

Részletesebben

LÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin

LÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin LÉGZŐRENDSZER Meixner Katalin Légzőrendszer részei - cavum nasi, orrmelléküregek - larynx - trachea - bronchi - pulmo Anatómiai áttekintés A légzés élettana Külső légzés: - O2- CO2 transzport - alveolusokban

Részletesebben

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Laryngitis subglottica

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Laryngitis subglottica Laryngitis subglottica Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Definíció A laryngitis subglottica a gége és a subglotticus nyálkahártya ödémájával járó, gyakran súlyos inspiratorikus dyspnoét

Részletesebben

Útvesztők a gyermeksürgősségi. ellátás során. Dr. Krivácsy Péter Országos Mentőszolgálat

Útvesztők a gyermeksürgősségi. ellátás során. Dr. Krivácsy Péter Országos Mentőszolgálat Útvesztők a gyermeksürgősségi ellátás során Dr. Krivácsy Péter Országos Mentőszolgálat Az útvesztők típusai Az észlelés útvesztői A tudás útvesztői Az értékelés útvesztői A technika útvesztői A betegutak

Részletesebben

periarrest állapot: 14-600 /100 ezer terhesség cardiac arrest: 3-5/ 100 ezer terhesség a terhes nő resustitatioja= két páciens/ anya és magzat/ a

periarrest állapot: 14-600 /100 ezer terhesség cardiac arrest: 3-5/ 100 ezer terhesség a terhes nő resustitatioja= két páciens/ anya és magzat/ a periarrest állapot: 14-600 /100 ezer terhesség cardiac arrest: 3-5/ 100 ezer terhesség a terhes nő resustitatioja= két páciens/ anya és magzat/ a magzati túlélés legjobb lehetősége az anya túlélése fontos

Részletesebben

Az agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek. nincs más bizonyítható oka,

Az agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek. nincs más bizonyítható oka, Stroke Az agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek nincs más bizonyítható oka, mint az agy vérkeringésében kialakult kóros eltérés (WHO) Stroke

Részletesebben

ACONITUM NAPELLUS ( Sisakvirág )

ACONITUM NAPELLUS ( Sisakvirág ) ACONITUM NAPELLUS ( Sisakvirág ) Az Aconitum elsősorban akut, hirtelen jelentkező tünetek kezelésére használható, azonban néha krónikusan fennálló panaszok, félelmek, szorongás vagy pánik esetén is szóba

Részletesebben

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Neurorehabilitációs Osztály Dr.Hajnalka Imre Sztupa Márta Dr.Mód Gabriella Osztályos

Részletesebben

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Herjavecz Irén Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Epidemiológia I. Prevalencia: - nagy helyi reakció: felnőtt 10-15 % - szisztémás reakció: gyerek 0.4-0.8

Részletesebben

2010. november 5., péntek

2010. november 5., péntek 2010. november 5., péntek 08:30-08:45 Megnyitó Dr. Paragh György (Debrecen) Dr. Svéd László (Budapest) 08:45-10:05 MRT-MSOTKE közös sectio Üléselnök: Dr. Göbl Gábor (Budapest) 08:45-09:05 Dr. Matolcsy

Részletesebben

Sürgősségi betegellátás szerepe az egészségpolitikában. dr. Gál János SE AITK

Sürgősségi betegellátás szerepe az egészségpolitikában. dr. Gál János SE AITK Sürgősségi betegellátás szerepe az egészségpolitikában dr. Gál János SE AITK A rosszul értelmezett szó: sürgősség Azonnali mentőhívás: Csillapíthatatlan vérzés esetén Ha csont törik Ha beteg fullad( nem

Részletesebben

Dr. Szűcs Andrea, Dr. Ujhelyi Enikő PhD. Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztály

Dr. Szűcs Andrea, Dr. Ujhelyi Enikő PhD. Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztály Dr. Szűcs Andrea, Dr. Ujhelyi Enikő PhD Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztály Központi idegrendszeri infekciók Bakteriális meningitis Vírusos encephalitis Meningoencephalitis

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL TÁMOP-6.2.4.A-11/1-2012-0013 Létszámbővítés az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a Kaposi Mór Oktató Kórházban Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 7400

Részletesebben

A mellkas sérülések korszerű diagnosztikája és kezelése

A mellkas sérülések korszerű diagnosztikája és kezelése A mellkas sérülések korszerű diagnosztikája és kezelése Prof. Dr. Simonka János Aurél tanszékvezető egyetemi tanár SZTE Traumatológiai Klinika, Szeged mellkas trauma A trauma okozta halálozások 20-25%-ában

Részletesebben

Az egyetlen AED amely a teljes újraélesztést támogatja

Az egyetlen AED amely a teljes újraélesztést támogatja Az egyetlen AED amely a teljes újraélesztést támogatja Jó az olyan AED melynek két esetből csak egyszer kell defibrillátorként működnie? Szívmegállás bekövetkeztekor csak minden második bajbajutottat kell

Részletesebben

INTENZÍV OSZTÁLYOS KÉZIKÖNYV

INTENZÍV OSZTÁLYOS KÉZIKÖNYV INTENZÍV OSZTÁLYOS KÉZIKÖNYV Készítette: Dr. Lovas András Intubáció Ellenőrizte: SZTE ÁOK AITI Intenzív Terápiás Kerekasztal Kiadva: 2015.05.01. Jóváhagyta: prof. Dr. Molnár Zsolt tanszékvezető egyetemi

Részletesebben

Mit tegyünk, ha. -Sorozat- Újraélesztés

Mit tegyünk, ha. -Sorozat- Újraélesztés -sorozat- SZTE-ÁOK Magatartástudományi Intézet Szeged Mit tegyünk, ha -Sorozat- A Mit tegyünk, ha sorozat füzetei elsősorban a laikus társadalom tájékoztatása céljából készültek! Felelős kiadó: Dr. habil.

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002. Amíg kiér a mentő: életmentési ismeretek laikusoknak

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002. Amíg kiér a mentő: életmentési ismeretek laikusoknak TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 Amíg kiér a mentő: életmentési ismeretek laikusoknak Számos felmérés bizonyítja, hogy a laikusnak is fontos megtanulnia az újraélesztés (reanimáció) alapfogásait. Tegyük

Részletesebben

Használati és karbantartási leírás

Használati és karbantartási leírás Használati és karbantartási leírás BEVEZETŐ Az ön által átvett épület, mint minden más tárgy vagy eszköz, ugyancsak rendszeres karbantartásra szorul. Annak érdekében, hogy az épület egyes részei, illetve

Részletesebben

Gyógyszerek a kardiológiai és sürgősségi ellátásban. DR. KUN CSABA DE OEC KARDIOLÓGIAI INTÉZET Elektrofiziológia

Gyógyszerek a kardiológiai és sürgősségi ellátásban. DR. KUN CSABA DE OEC KARDIOLÓGIAI INTÉZET Elektrofiziológia Gyógyszerek a kardiológiai és sürgősségi ellátásban DR. KUN CSABA DE OEC KARDIOLÓGIAI INTÉZET Elektrofiziológia Gyógyszeres kezelés ACS gyógyszeres terápiája Ritmuszavarok gyógyszeres kezelése (stabil,

Részletesebben

A laikus és professzionális elsősegélynyújtás oktatásának változásai az utóbbi évtizedben

A laikus és professzionális elsősegélynyújtás oktatásának változásai az utóbbi évtizedben A laikus és professzionális elsősegélynyújtás oktatásának változásai az utóbbi évtizedben Hornyák István Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Oxiológia és Sürgősségi

Részletesebben

Dr.Szederjesi János 1

Dr.Szederjesi János 1 1 Dr.Szederjesi János MIT JELENT AZ, HOGY ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS? MI A TEENDŐ VESZÉLYHELYZETEKBEN? ELSŐSEGÉLYKÉSZLET www.atimures.ro www.elsosegelyhely.hu 2 olyan egészségügyi beavatkozás, segítségnyújtás,

Részletesebben

Orvosi hibák és tévedések kommunikációja

Orvosi hibák és tévedések kommunikációja Orvosi hibák és tévedések kommunikációja Dr Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Milyen gyakoriak az orvosi hibák? Az USA-ban évente 44000-98000 halál következik be káros orvosi

Részletesebben

2334-06 Intenzív ellátást igénylő betegek megfigyelése, monitorizálása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2334-06 Intenzív ellátást igénylő betegek megfigyelése, monitorizálása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A mentőegység által 45 éves keringési rendszer megbetegedésében szenvedő, kritikus állapotú férfi beteg érkezik az intenzív osztályra. Tanítsa meg a pályakezdő ápolótársának milyen eszköz nélküli

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Behcet-kór Verzió 2016 1. MI A BEHCET-KÓR 1.1 Mi ez? A Behçet-szindróma vagy Behçet-kór (BD) egy szisztémás vaszkulitisz (az egész testre kiterjedő érgyulladás),

Részletesebben

Égéssérült gyermekek rehabilitációja

Égéssérült gyermekek rehabilitációja Égéssérült gyermekek rehabilitációja dr.paraicz Éva MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs Osztály Kávészünet, 2012.05.11. A rehabilitáció fogalma (WHO) Az a szervezett tevékenység, amelyet a társadalom

Részletesebben

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Bizottság jelentése szerint Európában több alkoholt fogyasztanak az emberek, mint a világon bárhol. Ez azt jelenti,

Részletesebben