COUNTRY SPECIFIC CONDITIONS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "COUNTRY SPECIFIC CONDITIONS"

Átírás

1 HU COUNTRY SPECIFIC CONDITIONS A Biogázüzemek Jelenlegi Helyzete, És Elterjedésük Előtt Álló Korlátok És Akadályok MAGYARORSZÁGON With the support of

2 Bio-metán technológiák fejlesztése a piaci elterjedés ösztönzése, helyi és regionális partnerséggel (Biometán Régiók) A projekt támogatója az Intelligent Energy Europe program Szerződés szám: IEE/10/130 Feladat szám: Elkészítés időpontja: December 2011 A BIOGÁZÜZEMEK JELENLEGI HELYZETE, ÉS ELTERJEDÉSÜK ELŐTT ÁLLÓ KORLÁTOK ÉS AKADÁLYOK MAGYARORSZÁGON VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI)

3 Bevezetés Jelen dokumentum elkészítésének legfontosabb célkitűzései: Tájékoztatást nyújtson a biogázüzemek jelenlegi helyzetéről valamint, hogy feltárja a beruházási, üzemeltetési döntések meghozatalához kapcsolódó akadályozó tényezőket. Alapvető információkkal segítse elő, a regionális energia stratégia kialakítását hazánkban. Az elkészített szakmai anyag egyfajta összehasonlító dokumentumként szolgálhat, a,,biometán Régiók (http://www.bio-methaneregions.eu) projektben résztvevő partnerországokban (Franciaország, Anglia, Wales, Belgium, Svédország, Dánia, Németország, Ausztria, Olaszország, Szlovénia és Horvátország) fennálló helyzet tekintetében. Fontos megjegyezni, hogy a gyorsan változó jogszabályi és politikai környezet miatt, a dokumentumban szereplő információk megváltozhatnak, ill. egyes jogszabályok, rendeletek hatályon kívül helyeződhetnek. Ezen lényeges tényezők folytán szükséges, hogy a tisztelt olvasó tájékozódjon a legfrissebb változásokról.

4 1. Az üzemtulajdonosok szervezeti formája 1.1 A biogázüzem tulajdonosok szervezeti (jogi) formája több féle lehet, a következők a legjellemzőbbek: Földtulajdonosok, gazdálkodók, akik a helyben rendelkezésre álló saját, vagy más gazdálkodótól (forrásból) beszerzett állati trágyák energianövények, mezőgazdasági melléktermékek, ill. egyéb hulladékok feldolgozását és ártalmatlanítását kívánják elvégezni az üzemben. Élelmiszer feldolgozók és kiskereskedők, akik az anaerob lebontást alkalmazzák, a biológiailag lebomló hulladékok hasznosítására. Szennyvíztisztító üzemek, amelyek esetén elmondható, hogy az anaerob kezelés igen jelentős beruházást igénylő, de az egyéb szennyvízkezelési eljárásoknál környezetvédelmi szempontból hatékonyabb technológia. Közép-Európa első, biometán üzemanyag tankolására alkalmas töltőkútja, egy magyarországi szennyvíztisztító telepen került kialakításra. Szilárd hulladéklerakók esetében, a kommunális hulladékok hatalmas és növekvő tömege jelentős biogázforrásként szolgálhat. A depóniatelepeken képződő biogázt jelen project keretein belül bővebben nem vizsgáljuk. 1.2 Magyarországon jelenleg több mint 20 helyen állítanak elő mezőgazdasági eredetű biogázt, amelyek jellemző alapanyaga: állati trágya, növényi főtermék/melléktermék: silókukorica, cukorcirok stb.. A biogáztermelés másik szegmense a kommunális szennyvíztisztító telephez kapcsolt biogáz erőmű. Jelenleg kb. negyven üzem áll tervezés vagy kivitelezés alatt. Ezek nagytöbbsége az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Állattartó telepek korszerűsítése 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások című intézkedés révén nyertek támogatást. A biogáz üzemek megvalósítását több tényező is hátráltatja. A kötelező átvételi rendszer zöldáram átvételi ára sok esetben nem biztosít belátható időn belüli megtérülést, ha biogáz termelés során keletkező hulladékhő nem kerül felhasználásra. 1.3 Rendkívül fontos kihangsúlyozni, hogy minden a beruházás, üzemeltetésben érintett szervezet (személy) tisztában legyen, hogy a biológiai folyamat megköveteli az állandó felügyeletet és irányítást, azon oknál fogva, hogy maximalizálni tudjuk, az elérhető környezeti és gazdasági előnyöket, a biogáz rendszerek esetén.

5 2. Rendelkezésre álló szakmai ismeretek, és képzési programok 2.1 A rendelkezésre álló képzett és tapasztalt szakemberek száma igen csekély a biogáztechnológiák területén, ahogy az általános, a szakterületet érintő speciális képzési lehetőségek is nagyban korlátozottak. Több üzemvezető együttes véleménye szerint a megfelelően képzett szakembergárda elengedhetetlen az üzem életében, akiknek a teljes építési és beüzemelési folyamatok során jelen kell már lenniük. A biogáz-kiserőmű speciális egymástól távoli szakmákat egyesítő létesítmény, amely megköveteli a különböző szakterületekkel bíró szakértők alkalmazását: energetikus, gépész biotechnológus, pénzügyi vezető. Tisztában kell lenni azzal, hogy nem minden technológiai szállító vállalja a kulcsrakész üzem építését, a biogáz-specifikus rész pedig nem elegendő a létesítmény beindításához. Létfontosságú előírás, az üzem környezetvédelmi engedélyének megszerzéséhez, az üzemeltető szakmai felkészültségének megléte. Megállapítható, mindenre kiterjedő környezet felügyelet elengedhetetlen az üzem életében A biogáz előállítás hazánkban nem új keletű dolog. Hazánkban az 1950-as évektől kezdve jelentős kísérletek folytak a mezőgazdasági melléktermékek elgázosítására. Ilyen korábbi kezdeményezés volt többek között a szécshenyi és a dömsödi biogázüzem is, amelyek mérési vizsgálati munkálataiban, a VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet munkatársai is részt vettek. Magyarországon önálló, magyar nyelvű biogáz előállítással foglalkozó, szakmai könyvek száma igen csekély. Igaz ugyanakkor, hogy több új szakkönyv is tartalmaz ezzel kapcsolatos fejezeteket, azonban ezek többnyire a biogáz előállítás, felhasználás vagy üzemeltetés csak egyes résztényezőit ismertetik. Ezen probléma megoldásában segítséget nyújthat részben a,,biometán Régiók pályázat keretében hozzáférhető szakmai anyagok széles tárháza Műszaki tanácsadásban, laboratóriumi elemzések és tanulmányok elkészítésében számos szervezet segítsége kérhető, beleértve a VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetet, a Magyar Biogáz Egyesületet stb. A,, Biometán Régiók pályázat része, egy a biogáztechnológiákkal foglalkozó, fejlesztő-gyártó cégek címjegyzékének összeállítása, amely dokumentummal, reményeink szerint képesek leszünk, a kivitelezési folyamat felgyorsítására.

6 3. Megvalósítással kapcsolatos tényezők, korlátozások 3.1 A terület felhasználás tervezése Magyarország legtöbb területén kevés tapasztalattal bírtak néhány éve még, az anaerob erjesztés területén. A helyi tervezési hatóság, ahova az engedélykérelmet benyújtották, nem rendelkezett speciális irányelvekkel a fejlesztési terv vonatkozásában. Ez az állapot azonban sokat javult, köszönhetően az új biogázüzemek megvalósulásának. Üzemet oda érdemes telepíteni, ahol a megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag rendelkezésre áll, egyébként a szállítási költségek könnyen ellehetetleníthetik a beruházást. A keletkező biogáz felhasználási módját a létesítés helyét körülvevő adottságok mérnöki, gazdasági elemzését követően racionális meghatározni. Összefoglalva az üzem létesítési helyének kiválasztásakor figyelembe kell venni: minél rövidebb legyen, az alapanyag szállítási útvonal, a blokkfűtőerőműben keletkező hőenergia hasznosításának helye, az elektromos hálózatra történő csatlakozás lehetősége ill. feltételei, lakott területtől megfelelő védőtávolság megléte. 3.2 Szomszédos földbirtokosok és szomszédok A szomszédos földbirtokosok és szomszédok kiterjedt jogokkal rendelkeznek, és elképzelhető, hogy magánkereset indításával lassíthatják vagy gátolhatják meg az üzem megvalósulását és működését. Általánosságban elmondható, hogy a helyi tervezési hatóságok (különösen, mivel kevés tapasztalattal rendelkeztek, amelyekre ítélet alapozható) kezdetben túlzottan szigorúan alkalmazták az előírásokat az üzemre vonatkozóan, és túl nagy távolságokat határoztak meg a legközelebbi házaktól vagy egyéb olyan érzékeny helyszínektől, mint például az iskolák. Optimálisnak az a helyzet nevezhető, amikor az üzemtulajdonos rendelkezik a szomszédos területekkel is, amire több példát is találhatunk hazánkban is.

7 3.2.2 Nyilvánvalóan jelentős fontosságú, hogy a szomszédok teljes mértékben tájékoztatva legyenek a fejlesztés munkálatainak előrehaladásáról. Kedvező lehet, ha a gyakorlatban megvalósítható, a szomszédoknak felajánlható helyszíni látogatás egy már meglévő és jól működő biogázüzemhez (amely a tervezetthez hasonló típusú). A várható szaghatásokkal és a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban biztosítékokat kell adni, a későbbi problémák elkerülése végett Ha a helyszín a közúttól eltérő módon közelíthető meg, nyilvánvalóan fontos tisztázni, bármely harmadik fél tulajdonában lévő föld keresztezését. Fontos megvizsgálni, a közútkezelő hatóság előírásait az olyan fejlesztések tekintetében, amelyek szükségesek lehetnek a közutak vagy magánutak esetén. Amennyiben az ilyen fejlesztések előírják a harmadik féllel (szomszédos földbirtokos) való megállapodást, akkor az adott személyek, akár megakadályozhatják a teljes tervet, vagy igen magas árat kérhet a földért vagy a földhasználatért. Terepláthatósági fejlesztéseket írnak elő a helyszínre vezető út és a közút csatlakozásánál, ami tartalmazhatja, a telekhatárok felállítását akár száz méteren vagy hosszabban szakaszon is. Egy tervezési engedély feltétele lehet még, hogy az ilyen munkálatokat a biogáz-telepen történő munka megkezdését megelőzően hajtsák végre, ekkor a kivitelezőnek olyan pozícióban kell lennie, hogy ezeket a munkálatokat akár a saját földjén, akár a szomszéd földjén elvégezhessék (akár az engedélyükkel, akár földvétel alapján). 3.3 A környezetterhelés csökkentése (szag és zajhatások) Az üzem pontos jellegétől és a nyersanyagoktól függően érdemes felismerni már a legelején, hogy elkerülhetetlen az üzemeltetéssel kapcsolatos szaghatások képződése, még ha csak alkalmanként is. A töltési és keverési folyamat, ill. melléktermékek tárolása során felszabadult szaganyagok légkörbe jutása nem jelentős. (Példának okáért, a biogázüzem közvetlenül lakóövezet mellé helyezése nem lenne tanácsos még ha a tervezési engedély beszerezhető is lenne.) Figyelembe kell venni továbbá az adott területre jellemző uralkodó szélirányt. A magyarországi előírások szerint a biogáz levegőbe nem juttatható. A biogáz felesleget a gázfáklyán keresztül égethető el vésztüzeléssel A zajterhelés csökkenthető megfelelően elhelyezett és kialakított földhalmok vagy zajvédők (kerítések vagy olyan sűrű anyagból készült falak, mint például beton,

8 keményfa vagy üveg) felépítésével. Szintén megfelelő megoldás lehet, vizuálisan eltakarni az üzemet a szomszédos földtulajdonosok elől a lehető legnagyobb mértékben, lehetőleg (természetes vagy mesterséges) terepi jellemzők alkalmazásával és/vagy a már meglévő vagy újonnan ültetett növényzet révén. Különböző kutatások szerint, a (kisebb szintű) zaj vagy szag érzékelése nem tekinthető annyira fajsúlyosnak, ha a forrás nem látható.

9 4. Az üzemek engedélyezési eljárása A biogáz-erőművek létesítésének és működésének engedélyezési folyamata négy önálló, de egymástól nem független eljárásban történik. 1. Környezetvédelmi engedély 2. Építésügyi hatósági engedélyek 3. Hálózati csatlakozás 4. Magyar Energia Hivatal (MEH) engedélye A beruházó mind a négy eljárást külön-külön köteles megindítani négy különböző fórumon, melyből három hatóság (közigazgatási szerv), egy pedig magánjogi alany (cég). Mindazonáltal az egyes eljárások több ponton kapcsolódnak, egyes eljárások a másik eljárás szükséges előzményei: 4.1. Környezetvédelmi engedély A környezetvédelem általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) értelmében ipari létesítmény létesítése során ún. környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében környezetvédelmi engedély, az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében egységes környezethasználati engedély beszerzése szükséges. A törvény felhatalmazása alapján a környezeti hatásvizsgálat, illetve egységes környezethasználati engedély hatálya alá tartozó tevékenységeket a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) határozza meg. A beruházás környezetvédelmi engedélyezésének előzetes tisztázása érdekében a beruházó a környezetvédelmi hatóságnál ún. előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását köteles kezdeményezni, mely eljárásban a hatóság megállapítja, hogy az adott beruházás környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, vagy más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e.

10 4.1.2 A Rendelet az engedélyezés szempontjából a tevékenységeket három fő csoportba sorolja: (1) Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek (2) Egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek (3) A hatóság mérlegelésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek (kötelező előzetes vizsgálati eljárás). A biogáz-erőművek létesítésével összefüggésben az alábbi tevékenységekre tekintettel merülhet fel környezetvédelmi engedélyezési eljárás szükségessége: (2) Egységes környezethasználati engedély: a./ kommunális hulladékégető berendezések 3 tonna/óra kapacitás felett; b./ nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephelyek 50 tonna/nap kapacitáson felül; c./ hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy tonna teljes befogadó kapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével; d./ létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással; (3) A felügyelet döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek: a./ nem veszélyes hulladék ártalmatlanítása 3t/óra; b./nem veszélyes hulladék hasznosítása 10 ezer t/év kapacitástól. Mind az egységes környezethasználati engedély, mind pedig a hatóság mérlegelésétől függő környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása előtt ún. előzetes vizsgálati eljárást kell lefolytatni. c./ Illetékes hatóság A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján az engedélyezési eljárás lefolytatására a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) rendelkezik hatáskörrel. A Felügyelőség a rendelet alapján az eljárásába szakkérdés felmerülésétől függően a következő szakhatóságokat köteles bevonni: (1) ÁNTSZ, (2) Országos Tisztifőorvosi Hivatal, (3) Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal, (4) települési önkormányzat jegyzője, (5) Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, (6) körzeti földhivatal, (7) bányakapitányság, (8) állami főépítész.

11 d./ Eljárásrendre vonatkozó fontosabb szabályok: A beruházó az eljárás megindítása érdekében a kérelmet mellékleteivel együtt 8 nyomtatott példányban köteles előterjeszteni, és október 1. napjától elektronikus adathordozón is köteles rendelkezésre bocsátani. A Felügyelőség ügyintézési határideje eljárásoktól függően az alábbiak szerint alakul: (1) előzetes környezetvédelmi vizsgálat: 33, illetve 45 munkanap (közmeghallgatásesetén); (2) környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló eljárásban (környezeti hatásvizsgálat): legfeljebb 3 hónap; (3) egységes környezethasználati engedély: 3 hónap. A Felügyelőség által lefolytatott eljárások szolgáltatási díja eljárástípusoktól függően az alábbiak szerint alakul a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet alapján: (1) környezetvédelmi engedélyezési (környezeti hatásvizsgálati) eljárás, és egységes környezethasználati engedélyezést megelőző előzetes vizsgálat: ,- Ft; (2) energiaipari tevékenységek egységes környezethasználati engedélye: - hulladékkezelés (kiv. az alábbi): ,- Ft - nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephelyek 50 tonna/nap kapacitáson felül: ,- Ft; (3) a Felügyelőség előzetes döntése alapján szükséges környezeti hatásvizsgálati eljárás: -hőenergiát termelő létesítmény (gőz és melegvíz előállítása) 50 MW kimenő teljesítménytől: ,- Ft - nem veszélyes hulladék hasznosítása 10 ezer t/év kapacitástól: ,- Ft; e./ Környezetvédelmi engedély helye az egész engedélyezési folyamatban: A környezetvédelmi engedélyezési eljárás az építésügyi hatósági eljárás szükségszerű előzménye, tekintettel arra, hogy a környezeti hatásvizsgálat alapján hozott döntését, illetve az egységes környezethasználati engedélyt már az elvi építési engedély iránti kérelemhez is csatolni kell. f./ Sajátos szakhatósági kérdés: településrendezési tervvel való összhang A Felügyelőség a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján köteles az állami főépítészt szakhatóságként bevonni az engedélyezés alá eső létesítménynek a területrendezési tervekkel való összhangja tekintetében, ha az engedély iránti kérelem területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul.

12 A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 7. sz. melléklet II./A,1.3. pontja értelmében az 50 MW feletti névleges teljesítőképesség feletti erőművek, országos és térségi jelentőségű elemnek, illetve az 5 MW teljesít_képességet meghaladó kiserőművek (azaz legfeljebb 50 MW teljesít_képességű) térségi jelentőségű elemnek minősülnek. Ennek értelmében valamennyi 5 MW teljesítményt meghaladó erőmű esetében szükséges az állami főépítész szakhatósági hozzájárulásának a beszerzése a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében. Az állami főépítész szakhatósági hozzájárulásával összefüggésben egyúttal szükséges rámutatni, hogy az országos területrendezésről szóló évi XXVI. törvény (9./B ), illetve a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény (23./D ) lehetőséget biztosít az állami főépítész részére, hogy a rendezési tervben nem szereplő országos, illetve térségi jelentőségű elemnek minősülő létesítmények tekintetében területfelhasználási engedélyt adjon ki, ami a 76/2009. (IV.8.) Korm. rendelet alapján legfeljebb 5 évig, illetve az engedélynek megfelelő területrendezési terv elkészültéig hatályos Építési engedély és vezetékjog a./ Az építésügyi engedélyezés alapja A villamosenergiáról szóló évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: VET) értelmében erőmű (villamosmű), továbbá termelői vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez és használatbavételéhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Továbbá a VET alapján az építésügyi hatóság a hálózati engedélyesek mellett az 50 MWt meghaladó teljesítményű, valamint megújuló energiaforrást hasznosító erőművek részére termelői vezeték létesítése érdekében vezetékjogot engedélyezhet idegen ingatlanon. b./ Illetékes hatóság A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII.20.) Korm. Rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatóságként a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt, illetve annak területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságát (továbbiakban: Hatóság) jelöli ki.

13 A Hatóság az eljárásába adott szakkérdés felmerülésétől függően az alábbi szakhatóságokat köteles bevonni: A Hatóság eljárásában továbbá bevonásra kerülnek az alábbi közművek, kezelők és üzemeltetők : (12) útkezelők; (13) vasutak üzembentartói; (14) vízgazdálkodási társulatok; (15) távközlési szolgáltató; (16) víz-csatornázási művek; (17) hálózati engedélyes; (18) gázszolgáltató/gázmű; (19) távh_szolgáltató; (20) KTV-internet szolgáltató; (21) közlekedési társaságok; (22) szén-hidrogén és kőolajszállító társaságok; (23) kéményseprőipari szolgáltató szerv. c./ Eljárásrend: ca./ Általános kérdések A VET az egyes építésügyi engedélyezési eljárástípusokat határozza meg, a részletes eljárási szabályokat a VET felhatalmazása alapján a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások részletes szabályairól szóló 382/2007. (XII.23.) Korm. Rendelet állapítja meg. (1) Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal; (2) Nemzeti Közlekedési Hatóság különböző szervei; (3) fővárosi főjegyző; (4) környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség; (5) települési önkormányzat jegyzője; (6) Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal; (7) tűzvédelmi szakhatóság; (8) állami főépítész; (9) Honvéd Vezérkar; (10) bányakapitányság; (11) Magyar Energia Hivatal.

14 A beruházó a kérelmét 2 eredeti példányban, továbbá a szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban köteles benyújtani. A Hatóság eljárására a VET 45 munkanapos ügyintézési határidőt állapít meg. cb./ Egyes engedélyezési eljárás: (1) Elvi építési engedélyezési eljárás A beruházó az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt a létesítmény műszaki megvalósíthatóságának, továbbá műemléki, régészeti, településképi, természet és környezetvédelmi követelmények előzetes tisztázása céljából a Hatóságtól elvi építési engedélyt kérhet. Elvi építési engedély alapján építési munka nem végezhető. Az engedély egy évig érvényes, ezen időtartamon belül a Hatóság, és a szakhatóság kötve vannak az engedélyben foglaltakhoz akkor is, ha időközben a jogszabályok, vagy kötelező hatósági előírások megváltoztak volna. Az érvényesség legfeljebb egy alkalommal további egy évvel meghosszabbítható, ha időközben nem következett be jogszabályváltozás. Amennyiben a tevékenység környezeti hatásvizsgálati eljárás, illetve egységes környezethasználati engedély hatálya alá tartozik, az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a környezetvédelmi hatóságnak a környezeti hatásvizsgálat alapján hozott döntését, illetve az egységes környezethasználati engedélyt. (2) Építési engedélyezési eljárás Az elvi építési engedély alapján, vagy attól független tényleges építési tevékenység végzésére vonatkozóan a beruházó építési engedély iránti kérelmet nyújt be a Hatósághoz. A kérelemhez csatolni kell a környezetvédelmi hatóság határozatát, engedélyét. Ha a kérelem benyújtását megelőzően a Magyar Energia Hivatal (MEH) engedélye már rendelkezésre áll, azt is csatolni kell. Az építési engedély kiadásának nem előfeltétele a MEH engedély (összevont kiserőművi engedély), mindazonáltal a kivitelezés kizárólag ez utóbbi engedély jogerőre emelkedését követően kezdhető meg. (3) Üzembe helyezési eljárás Az elkészült létesítménynek az együttműködő villamosenergia-rendszerhez csatlakozása érdekében a beruházó üzembe helyezési eljárást folytat le a villamosmű műszakibiztonsági követelményeirő l szóló 8/2001. (III. 30.) GM rendeletben foglaltak szerint. A műszaki-biztonsági szempontú üzembe helyezési eljárást a beruházó, az üzemeltető (ha a beruházótól eltérő személy az engedélyes), a tervező és a kivitelező, illetve ezek megbízottjai folytatják le. Az eljárás tűzvédelmi szemle szakaszába a területileg illetékes tűzvédelmi hatóságot kötelesek bevonni. Az üzembe helyezési eljárás időtartama legfeljebb 180 nap lehet. A jogszabályban előírt műszaki-biztonsági rendelkezések felügyeletét a Hatóság látja el.

15 (4) Üzemeltetési engedélyezési és használatbavételi engedélyezési eljárás A Hatóság a kivitelezés és üzembe helyezési eljárás befejezését követően: - közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték, közvetlen vezeték és azok tartószerkezetén elhelyezett, illetve külső kezelőterületű átalakító vagy kapcsoló berendezés tekintetében üzemeltetési engedélyezési eljárás keretében vizsgálja, hogy - a tényleges megvalósulás a jogerős engedély szerint történt-e meg; - az üzembe helyezés során betartották-e a külön jogszabályban foglalt követelményeket; - erőmű, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsolódó berendezés tekintetében használatbavételi engedélyezési eljárás keretében vizsgálja, hogy - az építési munkát az építési engedélyben foglaltak szerint végezték el; - az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésnek megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e; - az érintett közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárultak-e. Az építési engedély alapján megépített erőművet a jogerős használatbavételi engedély birtokában lehet használatba venni. cc./ Építésügyi hatósági eljárások illeték és igazgatási-szolgáltatási díj vonzata: A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal egyes műszaki biztonsági közigazgatási eljárásnak és igazgatás jellegű szolgáltatásának a díjairól szóló 129/2005. (XII.29.) GKM rendelet határozza meg - többek között - a Hivatalnak a sajátos energiaellátási építmények engedélyezésével összefüggő eljárási díjait. A kapcsolódó díj tétel (egyéb sajátos energiaellátási építményfajták létesítési és használatba vételi engedélyezése): Ft. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény alapján az építésügyi hatósági eljárás illetékvonzata az alábbiak szerint alakul új, nem lakóépület építési engedélye esetén: (1) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig ,- Ft; (2) 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterület_ önálló rendeltetési egységenként ,- Ft. Műtárgy építése esetén - ha mérete alapterületben kifejezhető - minden megkezdett 100 m2- ként ,- Ft, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként Ft. A használatba vételi engedély kiadása iránti eljárásban az építési engedélyre irányadó eljárási illetékekkel megegyező mértékű eljárási illetéket kell fizetni. 4.3 Hálózati csatlakozás a./ A létesítendő erőmű által megtermelt villamos energia továbbítása érdekében elkerülhetetlen az átviteli és elosztó hálózathoz történő csatlakozás.

16 A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: VET), valamint az annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet (VET Vhr.) szabályai alapján a beruházó, mint leendő rendszerhasználó a csatlakozás érdekében hálózati csatlakozási igénybejelentést tesz a területileg illetékes hálózati engedélyesnél, akivel ún. hálózati csatlakozási szerződést köt. Ezen szerződés alapján a hálózati engedélyes csatlakozási díj fejében a szerződésben meghatározott csatlakozási pont(ok)ra hálózati csatlakozás kiépítését vállalja, a szerződésben meghatározott feltételek mellett és határidőig. A kivitelezés és az eredményes üzembe helyezési eljárás lefolytatását követően kerül sor a hálózathasználatijóváhagyott csatlakozási terv alapján, az alábbi dokumentumok csatolása mellett kerülhet sor a hálózati csatlakozási szerződés aláírására: - 30 napnál nem régebbi cégkivonat; - jogerős környezetvédelmi határozat a külön jogszabályok által meghatározott esetekben; - jogerős építési engedély a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivataltól; Az Elosztói Szabályzat az elosztói engedélyes eljárása tekintetében eljárási határidőt nem állapít meg. A hálózati csatlakozási szerződés megkötésének folyamata az egyik hazai hálózati engedélyes gyakorlata alapján az alábbiak szerint zajlik: beérkezik az ügyfél igénybejelentése az elosztói engedélyes 30 napon belül előzetes ajánlatot ad (műszaki követelmények, jogszabályi feltételek ismertetése) regionális különbségek csak az adott terület műszaki sajátosságaiból adódhatnak az ügyfél szándéknyilatkozatot ad be az elosztói engedélyes által ismertetett követelmények teljesítésére az elosztói engedélyes 30 napon belül végleges ajánlatot ad az ügyfélnek, beleértve a csatlakozási pont megjelölését az ügyfél a végleges ajánlat által előírt dokumentumokat benyújtja (beleértve: csatlakozási terv) az elosztói engedélyes 30 napon belül tervzsürit folytat le, és sikeres tervzsüri esetén bekéri az alábbi dokumentumokat: építési engedély, környezetvédelmi engedély, cégkivonat az ügyfél beküldi a kért dokumentumokat 30 napon belül hálózatcsatlakozási szerződés megküldése Az engedélyezés folyamatában a hálózati csatlakozási szerződés a MEH engedély szükséges előzménye.

17 c./ Hálózati csatlakozás kivitelezése: szerződés, valamint azzal együtt az üzemviteli megállapodás és mérlegköri szerződés megkötésére, ami a közcélúhálózat-használat megkezdésének feltétele. b./ Hálózati csatlakozási szerződés megkötése: A hálózati csatlakozási szerződés megkötésének folyamata a jelenleg hatályos, a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott Elosztói Szabályzat (Elosztói Szabályzat Mellékletek: 9. pont) alapján a következő: A csatlakozási szerződés megkötésének folyamata a beruházó igénybejelentésével indul, amely alapján az elosztói engedélyes köteles előzetes tájékoztatást adni a csatlakozási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok megjelölésével a beruházónak. A beruházó az elosztói tájékoztatás alapján amennyiben 120 KV-os hálózatra csatlakozik, megvalósíthatósági tanulmány elosztói engedélyes általi jóváhagyását követően csatlakozási tervet köteles készíteni, amit az elosztói engedélyes 120 KV-os hálózatra csatlakozás esetén a rendszerirányítóval (MAVIR) együtt hagy jóvá. A hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően a MEH engedély birtokában a beruházó ún. kiviteli tervet készít, amit az elosztói engedélyes hagy jóvá. Az elosztói engedélyes által jóváhagyott kiviteli terv alapján kerülhet sor a hálózati csatlakozás kiépítésére. A kivitelezést követően az ellátási szabályzatokban, szabványokban és a területileg illetékes elosztói engedélyes üzletszabályzatában rögzítettek szerint kerül sor az üzembe helyezési eljárás lefolytatására. d./ Hálózathasználati szerződés: A közcélúhálózat-használat megkezdésének feltétele a hálózati csatlakozási szerződés birtokában kiadott MEH engedély alapján a kivitelezést követően megkötött hálózathasználati szerződés és mérlegköri(tagsági) szerződés megkötése. e./ Hálózati csatlakozás költségei: Eljárási költség eltekintve a megvalósíthatósági tanulmány, illetve csatlakozási terv előkészítésének vállalkozói díjától a csatlakozás kivitelezésével összefüggésben, ún. csatlakozási díj formájában merül fel. A VET vonatkozó rendelkezései értelmében a hálózati engedélyesek a hálózatok üzemeltetése és hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása során kötelesek előnyben részesíteni a széndioxidkibocsátás-mentes technológiával, továbbá a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan villamos energiát termelőket. A megújuló energiaforrások preferenciájával összhangban a VET a megújuló energiaforrást hasznosító új termelőkapacitások létesítésével összefüggésben a közcélú hálózat műszaki átalakításából (hálózati csatlakozás és hálózat megerősítése) származó költségek részleges viselésére kötelezi a hálózati engedélyeseket. A költségviselés

18 mértékét és arányát a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 117/2007. (XII.29.) GKM rendelet határozza meg. A rendelet alapján főszabály szerint az erőmű csatlakozása esetén fizetendő csatlakozási díj a hálózati engedélyessel kötendő megállapodás tárgyát képezi, melynek során a hálózati engedélyes a legkisebb költség elvének figyelembe vételével köteles eljárni, és a csatlakozási díj összege ha a létesítés kizárólag az erőmű csatlakozását teszi lehetővé nem haladhatja meg a hálózatbővítési beruházás aktivált értékét. Ha az erőmű a villamosenergia termeléshez legalább 90%-ban megújuló energiaforrást használ, a csatlakozási díj nem haladhatja meg a beruházás aktivált értékének 50%-át. Továbbá a termelő mentesülhet a csatlakozási díj fizetési kötelezettsége alól, ha a hálózati csatlakozáshoz szükséges eszközöket a hálózati engedélyes által előzetesen egyeztetett és jóváhagyott kiviteli terv alapján saját beruházásban valósítja meg Magyar Energia Hivatal (MEH) Engedélye a./ Engedélyezési kategóriák A VET alapján az engedélyezési eljárás menete a létesíteni és működtetni kívánt villamoserőmű teljesítőképességétől függ: a Magyar Energia Hivatal (MEH) engedélyét csak 0,5 MW-t teljesítmény elérő és meghaladó erőművek esetében kell beszerezni, így tehát az ezen teljesítményt el nem érő, többnyire saját energia-ellátást biztosító biogázerőművek esetében ezen engedélyt nem kell beszerezni. Az engedélyköteles kategórián belül a 0,5 MW és 50 MW közötti teljesítőképességű erőművek (továbbiakban: kiserőmű), és az 50 MW-ot elérő, vagy meghaladó erőművek alkategóriáját lehet megkülönböztetni: kiserőművek esetében a MEH a kiserőmű létesítésére és a villamos-energia termelésre vonatkozó engedélyt egy eljárásban (egyszerűsített engedélyezési eljárás) összevontan adja ki (kiserőművi összevont engedély), míg az 50 MWot elérő, vagy meghaladó erőművek esetében külön létesítési, illetve az erőmű kivitelezését és próbaüzemét követően külön működési engedélyt ad ki. Tekintettel arra, hogy a biogázerőművek technológiai sajátosságaiból eredően az 50 MWot elérő, vagy meghaladó teljesítményű erőmű létesítése ismereteink szerint nem valószínű, így az 50 MW feletti teljesítményű erőművek engedélyezésének részleteire nem térünk ki. Az engedély iránti kérelemhez a hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerződést, mint előfeltételt kell csatolni.

19 b./ Kiserőművi összevont engedély A kiserőművi összevont engedély mind a létesítésre, mind pedig a villamosenergiatermelésre feljogosítja a kérelmezőt meghatározott időre, mely határozott idő meghosszabbítható. A kiserőművi összevont engedély a kivitelezés előfeltétele, kizárólag a jogerőre emelkedést követően kezdhető meg a kivitelezés. A kérelmező által szolgáltatott adatok alapján a MEH az engedélyben meghatározza a kivitelezés határidejét, ami kérelemre meghosszabbítható az eredeti határidőtől számított legfeljebb 3 év időtartamra. A kiserőművi összevont engedély esetében külön működési engedélyt nem kell beszereznie a kérelmezőnek, mindazonáltal a tervezett üzembehelyezést legalább 2 hónappal megelőzően köteles az engedélyes az üzembehelyezésről értesíteni a Hivatalt, valamint az átviteli rendszerirányítót. c./ Eljárásrendre vonatkozó fontosabb szabályok: A VET Vhr. alapján a MEH előtti engedélyezési eljárásban a kérelmező a kérelmet írásban, és elektronikusan szerkeszthető formában is köteles eljuttatni a Hivatalhoz. Az engedélyezési eljárás során a MEH ügyintézési határideje: 3 hónap. A kiserőművi összevont engedélyezési eljárás igazgatási és szolgáltatási díja a 91/2007. (XI.20.) GKM rendelet alapján (teljesítő képességtől függően): (1) 0,5 5 MW teljesít_képességű erőmű esetében: ,- Ft (2) 5 MW fölött 20 MW teljesítőképességű erőmű esetében: ,- Ft (3) 20 MW fölött 50 MW teljesítőképességű erőmű esetében: ,- Ft d./ A MEH engedély helye az eljárásban A MEH engedélynek szükségszerű előzménye a jogerős környezetvédelmi és építésügyi engedély, valamint a hálózati csatlakozási szerződés létrejötte. A kiserőművi összevont engedély nélkül a kivitelezés nem kezdhető meg. 4.5 Állati hulladékokra vonatkozó előírások Az előírások azokra az üzemtulajdonoskra vonatkoznak, akik az alapszubsztrátum összeállításkor különböző állati hulladékok felhasználását is számításba vesznek. A 71/2003 (VI.27) FVM rendelet az állati eredetű hulladékokat három csoportba sorolja, amelyel felhasználhatóságára, kezelésének módjára eltérő előírások vonatkoznak. Gázosításra a 2. és a 3. osztályba besorolt anyagok engedélyezettek.

20 5. A biogázüzem részegységei Az üzem legfontosabb részei: nyersanyagtároló: (előállításához szükséges mezőgazdasági termény tárolására szolgáló nyitott vagy zárt építmény), daráló (feladat a nyersanyag aprítása, a homogenizálási folyamat megkezdése), előtároló, keverő (a felaprított nyersanyag összekeveredik az üzemben alkalmazott hígfázisú nyersanyagokkal), hőcserélő (szubsztrát hőmérsékletének beállítása), főfermentor (rugalmas vagy merev tetejű gáz és víztömör anyagból készült hermetikusan zárt tartály, melyben a szerves anyagok erjedése, lebomlása végbemegy), utófermentor (a fermentorral megegyező anyagú, fűtésű és keverésű osztatlan terű tartály. Itt valósul meg a fermentáció második szakasza), végterméktároló (az utófermentorból kikerülő kierjedt fermentlé tárolására szolgáló víztömör tartály), gáztároló (a biogáz átmeneti - felhasználás előtti - gázhalmazállapotban történő, technológiai célú tárolására szolgáló (puffer) berendezés), gázfáklya (az üzemszerű működés mellett felesleges - vagy a nem üzemszerű működés során keletkező - biogáz elégetésére szolgáló berendezés, mely megakadályozza, hogy a biogáz elégetlenül a környezetbe jusson), gázmotor (a termelt biogázt gázmotorban elégetve villamos energiát nyerünk, ami a közcélú villamos hálózatba táplálható be) A biogázüzemek számos alkotóelemből állnak össze és mindegyik részegységüknek meg kell felelni, a vonatkozó szabványoknak és rendelkezéseknek. Kritikus fontosságú az alkotóelemek teljes integrációja annak érdekében, hogy a rendszer hatékonyan, biztonságosan, és megfelelő szomszédként működjön.

21 5.2 A legtöbb biogáz-nyersanyagtárolónál fennáll a kellemetlen szagok kibocsátásának lehetősége így kritikus fontosságú a nyersanyagok helyes kezelése, ami lehetőleg negatív nyomás alatt lévő zárt térben történjen. A nyersanyag minél előbb légmentesen záró tárolóba kerül, mint például az erjesztő tartályba, annál kisebb az esélye a kellemetlen szagok kialakulásának. 5.3 Az erjesztő egyértelműen a biogáz-létesítmény legmeghatározóbb alkotóeleme, ugyanakkor ez a fizikailag legnagyobb alkotórészek egyike is. Nagyon fontos, hogy az erjesztő megfelelően legyen beállítva, jól karbantartsák és a kialakítási paramétereknek valamint az alkalmazott nyersanyagnak megfelelően töltsék fel. A keletkező biogázt az erjesztőből lefejtik, és létfontosságú, hogy a folyamat megfelelően irányítva legyen. Fennállhaz a robbanás lehetősége a gáz és a nyomás felgyülemlése miatt csakúgy, mint a gyúlékony gázok begyulladása is, de megfelelő biztonsági rendszerek alkalmazása esetén ez elkerülhető. A gázösszegyűjtési, ellenőrzési, tárolási és felhasználási rendszereket megfelelő szakemberek bevonásával szükséges kialakítani. 5.4 Ahol jelentős mennyiségű hidrogén-szulfid képződésére számítanak az erjesztési folyamat révén, normális eljárás a biogáz tisztítása annak kazánban, motorban, vagy turbinában történő elégetését megelőzően. Ezt a folyamatot, a kén korróziót okozó összetevőinek eltávolítására fejlesztették ki. 5.5 Amennyiben a gázt a gázhálózatba kívánják befecskendezni, a gázforgalmazó hálózati operátorral való együttműködés szükséges, és javasolt minél előbb felvenni a kapcsolatot az érintett szervezettel. Pontos szabványok (MSZ 1648: 2000) gondoskodnak a biometán gázhálózatba kerülésére, ahol a metánon kívül csak nagyon alacsony koncentrációjú gázok jelenléte engedélyezett. 5.6 Amennyiben az előállított gáz elektromosságot fejleszt, világosan megadott fontos biztonsági előírások állnak rendelkezésre, amelyeket magára a generátorra és a táphálózati csatlakozásokra kell alkalmazni (ami lehet magánvezeték vagy a nyilvános hálózat). A nyilvános hálózatra történő csatlakozásokat az érintett villamos áramszolgáltató hálózatkezelőjével kell elvégezni és megtárgyalni.

22 6. Feldolgozható alapanyagok A biogáz előállítására legáltalánosabban használt nyersanyagok trágya és hígtrágya tejsavó vágóhídi hulladék (3.oszt. és bendő-,béltartalom, vér) konzervipari hulladékok növénytermesztési zöldhulladékok éttermi hulladékok (ételmaradék használt zsiradékok) élelmiszeripari hulladékok szennyvíziszap 6.1. Különböző forrásokból származó élelmiszer hulladékok Magyarországon a helyi hatóságok feladata a település hulladékának összegyűjtése és ártalmatlanítása. Az Európai Unió olyan szigorú műszaki követelményeket irányoz elő a hulladéklerakókra vonatkozóan, amelyek révén, amennyire lehetséges, megakadályozhatja és csökkentheti a környezetre, különösen a felszíni vizekre, a talajvízre, a talajra, a levegőre, és az emberi egészségre gyakorolt negatív hatásokat. Az irányelv célja, hogy megakadályozza vagy csökkentse a hulladéklerakás kedvezőtlen környezeti hatásait. Az állati eredetű melléktermékekről szóló rendelkezések előírják az élelmiszeripari hulladékok sterilizálását. A tartályban történő komposztálás úgy vállalható fel, hogy az megfeleljen a sterilizálási előírásoknak, de a folyamat a karbonkibocsátás szempontjából nem hatékony, és a végtermék gazdasági értéke is korlátozott. Az anaerob iszapkezelés, miközben kissé tőkeigényesebb, sokkal jobb megoldást kínál a karbonmérleg és a végtermékek lehetséges hasznossága szempontjából. A hulladékkezelő hatóságoknak kielégítően kell kezelniük a hulladékot, mielőtt az a hulladéklerakóra kerül. E követelményt leginkább annak a szükségessége mozdítja előre, hogy a helyszínen történő bomlás során biológiailag lebontható elemek és metán ne juthasson a légkörbe. Környezetvédelmileg és gazdaságilag is fontos lenne, az élelmiszeripari hulladékok külön való gyűjtése majd egy biogázüzemben való felhasználása. Angliában már találhatunk erre kezdeményezést, néhány helyi hatóság vonatkozásában.

23 Alkalmazott élelmiszeripari hulladék lehet: cukorrépaszelet, tejsavó, sütési zsiradék, repcepogácsa, burgonyahéj, burgonyafeldolgozási maradék, napraforgó pogácsa, törköly (sör, szőlő, pálinka), konzervipari hulladékok, vágóhídi hulladékok, bendőtartalom, száraz kenyér, glicerin, stb Kommunális hulladékok A hulladékkezelő hatóságoknak kielégítően kell kezelniük a hulladékot, mielőtt az a hulladéklerakóra kerül. E követelményt leginkább annak a szükségessége mozdítja előre, hogy elkerülhető legyen, a helyszínen történő bomlás és a metán légkörbe való jutása. A hulladékgazdálkodási feladatok legjobban kistérségi szinten láthatók el. Régiók, vagy megyék hulladékait feldolgozni képes üzemek a szállítási költségek nagysága miatt, vállalkozási, kistelepülési, netán lakossági kapacitású beruházások pedig a létesítéssel járó hatósági elvárások teljesítése, valamint a fajlagos beruházási költségek erőteljes emelkedése miatt nem lehetnek versenyképesek A maradék hulladék jellege azonban általában nem jelenti annak könnyű feldolgozását és rothasztását. A maradék kifejezés a kiinduló városi hulladékfolyam azon részére vonatkozik, amely gyakorlatilag nem hasznosítható visszanyerés vagy elkülönített komposztálás/anaerob rothasztás révén. Az ilyen maradék hulladékot feldolgozó biogázüzemekkel kapcsolatban pillanatnyilag hazánkban csak korlátozott tapasztalat áll rendelkezésre, de Németországban nemrégiben kifejlesztett száraz rothasztó rendszerek jelentős lehetőséget jelenthetnek Feldolgozó ipari szerves hulladékok (beleértve a vágóhidi hulladékokat) A vágóhidak száma igen jelentős mértékben csökkent az elmúlt évek során, és úgy tűnik, hogy ez a folyamat folytatódik, mivel a higiéniai szabványok és költségek nőnek, valamint a gazdasági körülmények kedvezőtlenül alakulnak az ezzel foglalkozó vállalatok vonatkozásában. Számos egyéb olyan élelmiszer-feldolgozási művelet létezik, amely lehetőséget nyújt a biogázüzemek számára, jelentős mennyiségű nyersanyag biztosítás révén, valamint, némelyikük már rendelkezik saját működőképes anaerob rothasztó üzemmel.

24 6.4 Állattenyésztési hulladékok A 71/2003 (VI.27) az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól FVM rendelet, az állati eredetű hulladékokat három csoportba sorolja, amelyek felhasználhatóságára, kezelésének módjára eltérő előírások vonatkoznak. Gázosításra a 2. és a 3. osztályba besorolt anyagok engedélyezettek. A gázelőállításhoz alkalmazni kívánt anyagokat hőkezelés mellett mentesíteni kell a különböző csontmaradványoktól és egyéb szervetlen anyagoktól is Biogáz üzemi felhasználásra termelt növények, ill. azok melléktermékei A német biogázrendszer egyik előnye az átvételi árba épített ösztönző rendszer. A bázisárra pozitív listás energianövények (silókukorica) vagy ipari melléktermékek hasznosítása esetén a hőfelhasználás mértékétől és hatékonyságától függően emelt átvételi árat kapnak az üzemeltetők. A hazai mezőgazdasági biogázüzemekre leginkább a vegyes receptúrájú szubsztrátum a jellemző, ami állati trágyát (esetlegesen sűrített szennyvíziszapot) és valamilyen energianövény (silókukorica, silócirok) együttesét alkalmazza.

25 7. A biogáz felhasználás lehetőségei Az energia felhasználás tekintetében a biogáz különböző szektorokban, különböző módokon fontos szerepet játszik. Biogáz használható villamos energia előállítására, hőtermelésre vagy vegyes tüzelésű CHP (Combined Heat and Power - kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés) erőművekben is. Tisztított és sűrített biogáz közlekedési üzemanyagként alkalmazható vagy a gázhálózatba is betáplálható. 7.1 Kombinált áramtermelő és hőerőmű (CHP) A legelterjedtebb megoldás, a biogáz blokkfűtőerőműben (való elégetése, villamos és hő energia előállítása (kogeneráció) céljából. A biogáz tüzelőanyagként kerül alkalmazásra egy belsőégésű motorhoz, amely egy áramtermelő generátor hajtásával egyfázisú, ill. háromfázisú váltakozó áramot állít elő. A villamos energia, a kötelező átvételi rendszer keretében az országos hálózatra kerül betáplálásra, a hőenergia hasznosítására, a korlátozott szállíthatóság végett, valamilyen lokális felhasználási lehetőséget szükséges alkalmazni. Az eljárás során keletkező nagymennyiségű hulladékhő hasznosítása, nagymértékben befolyásolja az eljárás gazdaságosságát. A biogáz üzemek fő jellemzője a folyamatosság. Olyan esetekben (pl. üzemzavar, karbantartás), amikor az kiserőmű nem kapcsolódhat a hálózatra, akkor a megtermelődő biogáz a gázfáklyán elégetésre kerül. A biogázelőállítás hőigényének ellátása, a legkönnyebben a folyamat során keletkező hőenergia egy részének felhasználásával megoldható. A téli fűtési felhasználás mellett a keletkező energiát nyáron egy speciális rendszer (abszorpciós hűtő) segítségével légkondicionált vagy egyéb jelentős hűtési igénnyel bíró épület vagy folyamat esetén alkalmazhatjuk. A legjobb megoldás, hogy elkerüljük a gáztárolás magas költségeit, ha az üzem közvetlen környezetében található egy hő-és / vagy hűtési igénnyel bíró egység, amely közel állandó energiaigénnyel bír. 7.2 Betáplálás földgázhálózatba A biogáz többféle összetevőből álló gázelegy, amelynek összetétele és szennyező anyagainak sokfélesége a termelési helytől és a lebontásra kerülő alapanyagok összetételétől függ. A gáz tisztításában szerepet játszó legfontosabb összetevők a következők: szén-dioxid (CO 2 ), kénhidogén (H 2 S) és a vízgőz (H 2 O). A biometán (a

26 biogáz tisztításával fajlagos energiatartalmának növelésével előállított jellemzően földgázhálózati minőségű éghető gáz) a biogáz felhasználás egyik jelentős ága lehet, figyelembe véve a nemzetközi tapasztalatokat. A jelenleg használatos tisztítási technológiák a következők: vizes mosás, nyomásváltásos adszorpció, genoszorb mosás, vegyszeres abszorpció (MEA, DEA, Siloxa, stb.), membránszeparáció, kriogén eljárás. A biogáz földgáz minőségre történő tisztítása során a biogáz természetes összetételéből adódó egyes gázkomponenseket a szén-dioxid leválasztó rendszerbe történő bejutás előtt el kell távolítani. A biometánnak Magyarországon az MSZ 1648:2000-es szabványnak kell megfelelnie, a földgázrendszerben való alkalmazhatósághoz A földgázhálózatba a biometán két formában táplálható be, teljes értékű cseregázként (a minősége gyakorlatilag meg kell egyezzen a hálózatban szolgáltatott földgáz minőségével), vagy adalékgázként (a minősége elmarad a hálózatban szolgáltatott földgázétól, így csak korlátozott mennyiségben táplálható be). Elengedhetetlen, hogy a gázvezeték elérhető távolságon belül legyen, és már a kezdet kezdetén felvegyük, a gázvezeték hálózat üzemeltetőjével a kapcsolatot, a későbbiekben felmerülő problémák leredukálása végett. Európában már számos földgázhálózati betáplálási projektet találhatunk, azonban Magyarországon még nem valósult meg ez a technológia egyelőre. 7.3 Hajtóanyagcélú felhasználás A biometán földgáz hálózati betáplálásának és további hasznosításának egyik lehetséges módja a CNG (compressed natural gas sűrített földgáz) üzemű gépjárművekbe történő üzemanyag célú tankolás. A biogáz ilyen formában alkalmas lehet autóbuszok, mezőgazdasági gépjárművek vagy akár vonatok motorhajtóanyagaként történő hasznosításra is. Ennek elterjedését hátráltatja a drága beruházás, ill. a földgáz üzemű gépjárművek hiánya. A metánt már napjainkban is alkalmazzák a közlekedésben CNG és LNG (liquefied natural gas - cseppfolyósított földgáz) formájában is A biometán tárolása igen költséges, ugyanakkor nagyon fontos, hogy mindig rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű üzemanyag, az üzemeltetett gépjármű flottához. Ezt a körülményt nehéz biztosítani, ha csak az üzemanyag felhasználás mellett, nem történik párhuzamosan hálózatra való betáplálás is.

27 Magyarországon egyelőre az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ZALAVÍZ ZRT.) szennyvíztelepén állítanak elő biometánt, amit a saját járműparkjuk üzemeltetésére hasznosítanak.

28 8. A kierjedt fermentlé hasznosítása 8.1 Biotrágyaként való alkalmazás A kierjedt fermentlé folyékony és a szilárd része is potenciális értékkel bír - mint biotrágya - amelyek alternatívát kínálhatnak a műtrágyák kiváltására. A fermentlé a folyamatos üzemelésű reaktorokból naponta kerül elvételre, felhasználásig a végterméktárolóba kerül, amelyet a jelenlegi gyakorlat alapján a mezőgazdasági területek tápanyag-utánpótlására hasznosítanak. Az anyag minőségét annak kémiai, biológiai és fizikai tulajdonságai határozzák meg, amelyek az alkalmazott alapanyagoktól és a technológia körülményeitől jelentősen függnek, így adott esetben a biogáz üzemi fermentlé tulajdonságai az átlagos paraméterektől jelentősen eltérhetnek. Szakértők szerint kedvezőbben alkalmazható a talaj szervesanyag-utánpótlására, mint az istállótrágya a következő tényezők okán: - az anaerob kezelés során az értékes nitrogéntartalom megőrződik, - az elfolyó anyag savassága csökken, a ph-értéke 7-ről 8- ra emelkedik, - a folyamatban a foszfor- és a káliumtartalom a növények számára könnyen felvehető állapotba kerül, - a gyommagvak csírázóképessége csökken, - a termék kevesebb kellemetlen szaganyagot tartalmaz és könnyen vízteleníthető, - az anaerob fermentáció során az emberre veszélyes patogén baktériumok jelentős része elpusztul, - térfogata és a környezetet szennyező anyagok koncentrációja is számottevően csökken stb. Az alkalmazhatóságot jelentősen korlátozza, hogy a kierjedt fermentlé hatalmas mennyiségben keletkezik (biogáz-üzemenként ezer m3/év évente), aminek alapvető alkotója a víz. Egy hektár szántóterületre 170 kg nitrogén mennyiségnek megfelelő fermentlé helyezhető ki A nyitott végterméktarolókban fontos, hogy egy vastag kéreg alakuljon ki a felszínen, ami megakadályozza az ammónia légkörbe kerülését. Az ilyen végterméktarolóknál a fermentlé kizárólag a tároló padlószintjére engedhető be, hogy az áramlás ne törje fel a kérget. A kijuttatás előtt jól össze kell keverni a tárolt fermentlevet, hogy a kivált részek bekeveredjenek. A nyitott lagúnákat úgy kell elhelyezni, hogy ne legyenek kitéve a szélnek,egyéb párologtató hatásnak.

29 A kijuttatott anyagot azonnal be kell dolgozni a talajba. Az injektáló kijuttatók ebből a szempontból előnyösek. A kijuttatás legjobb időjárási viszonyai: magas páratartalom, alacsony hőmérséklet és szélcsend. A savak hozzáadásával kialakuló savas kémhatás csökkenti az ammónia felszabadulást. felsorolásból azonnal kitűnik, hogy a tárolás során az egyik legnagyobb problémát a fermentlé N tartalmának csökkenése (ammónia formájában) jelenti. A nyitott lagúnák a tárolást nehezítik, ezért újabban a biogáz üzemekbe már zárt végterméktarolókat telepítenek. Ennek többfajtája létezik: földmedrű zárt végterméktároló zsák, beton végterméktároló gáztömör vagy ponyvás fedéllel Jelentősen növeli a biogáz-üzemek biztonságát, ha a bekerülő alapanyagok előpasztőrözésen mennek keresztül. Azonban egy ilyen higiénizáló egység használata a jelenlegi szabályozás szerint csak azoknál az anyagoknál szükséges, amelyek nagy kockázatúak. A kórokozók kikerülésének csökkentése szempontjából nagyobb jelentőségű lenne a fermentációt követő pasztőrözés, azonban gazdasági szempontból ez szinte kivitelezhetetlen. Meg kell azonban jegyezni, hogy a biogáz üzemekből kikerülő kierjedt fermentlé 100-ad, 1000-ed annyi kórokozót tartalmaz, mint a sertés hígtrágya, tehát jelentősen kisebb közegészségügyi, környezeti kockázatot jelent ennek az anyagnak a mezőgazdasági alkalmazása, mint a kezeletlen sertés hígtrágyáé. Az új technológiák alkalmazása (szerves trágyák biogáz üzemekben való feldolgozása) nem eredményezheti a kórokozók, betegségek új terjedési útvonalát az állatok, az emberek és környezet között A fermentáció végén visszamaradó nagy mennyiségű kierjedt fermentlének a mezőgazdasági területek tápanyag-utánpótlására való alkalmazását a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet hatálya alá vonták, így a kihelyezés engedélyköteles. Azonban nehézséget jelent az engedély megszerzése során, hogy a biogáz-üzemi kierjedt fermentlé egyetlen jogszabályban sincs pontosan definiálva ezért ennek az anyagnak a besorolását mindig az adott talajvédelmi hatóság végzi el. Előfordulhat, hogy emiatt a fermentlé illetékességi területenként másmás megítélés alá esik. A biogáz-üzemek működését alapvetően a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet határozza meg. E rendelet a biohulladék anaerob lebontásával képződő anyagot szilárd lebontási hulladéknak nevezi el, azonban a nedves fermentáció végén

30 képződő fermentlé híg, iszapszerű anyag, vagyis nem sorolható a szilárd lebontási maradék fogalomkörébe. A rendelet az anaerob bontás végén keletező maradék anyagok (szilárd, folyékony), hulladékok kezeléséről, hasznosításáról külön nem rendelkezik. Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI.27) FVM rendelet szerint a szerves trágyák és talajjavítók: állati eredetű anyagok, amelyeket növények táplálására, a talajok kémiai tulajdonságainak és biológiai aktivitásának fenntartására és javítására használnak, ezek magukban foglalhatják a komposztot vagy biogáz termelésből származó rothadási maradékot. A 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet a különböző anyagok (trágyák, hulladékok) termőföldön történő felhasználásának engedélyezését talajvédelmi terv készítéséhez köti. Ez alól kivétel a szervestrágya (ez alól pedig kivétel a hígtrágya). Egyszerűsített talajvédelmi tervet kell készíteni a szennyvíziszap-komposzt és a mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön való elhelyezésekor. Azonban az engedélyezési gyakorlat szerint a biogáz-üzemi kierjedt fermentlé termőföldön való elhelyezését (amit az engedélyekben biozagynak, illetve fermentált anyagnak neveznek), a nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladék kategóriába sorolták, és ennek megfelelően a költségesebb és részletesebb talajvédelmi tervhez kötik. A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet pontosan besorolja a biogáz üzemi végterméket: állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag EWC Sajnos azonban ezen definíció alapján a biogáz-üzemi végtermék továbbra sem sorolható be a fent említett rendeletek kategóriái közé sem, fenntartva a biogáz üzemeletetőben és a hatóságokban a bizonytalanságot Nagy gondot kell fordítani a műtrágyák, ill. a kierjedt fermentált anyag esetén az időzítésre, az alkalmazott technológiára, módszertanra és a kijuttatatási arányra. A fermentlé hasznosítását csak megfelelő időjárási és talajviszonyok mellett szabad csak megkezdeni. A kijuttatatást nem lehet a téli hónapokban elvégezni, ezért szükséges egy közel 6 hónapos tárolásra felkészülni. A tárolás alatt jelentős kiülepedéssel lehet számolni, így javasolható szeparálással, ill. előülepítéssel (vagy a kettő együttes alkalmazásával) kezelni az anyagot.

31 8.2. Talajjavító A fermentlé szilárd fázisa, funkcionálhat talajjavítóként is, a megmaradt szerves szén által. Abban az esetben, ha az alapanyag mentes volt a különböző szennyezőanyagoktól, akkor a fermentlé szabadon felhasználható a növénytermelés egészében. Kismértékű szennyezőanyag tartalommal bíró alapanyag esetén, a kierjedt anyag felhasználható nem élelmiszer célú növények termesztésekor. Néhány alapanyag esetén azonban, a fermentlé szigorúan csak hulladéklerakók napi fedőréteg kialakítására vagy közvetlenül égestére alkalmazható. A fermentlé legnagyobb hátránya az alacsony szárazanyag-tartalom, amely lényegesen megnöveli a kijuttatási költséget, így elmondható több magyarországi üzemtulajdonos egyöntetű véleménye alapján, hogy az anyag gazdaságosan csak öntözőrendszerrel juttatható ki.

32 9. Munkabiztonsági kérdések 9.1. Munkavédelmi kérdések, konstrukció A biogázüzem egy zárt rendszer, az abban keletkező biogáz zárt rendszerű hasznosításra kerül, így az üzemvitel kellő gondossága mellett a kiszolgáló személyzetre és a környezetre veszélyt nem jelent. A technológiát szállító szakcég által ajánlott rendszabályok betartásával a balesetek kizárhatók. A biogázüzem területe robbanásveszélyes, ezért a nyílt láng használata és a dohányzás tiltott. A biogázüzem dolgozóinak az 57/ 2005.(XI.30.) BM rendelet szerinti tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezniük. A biogázüzem dolgozóit a munkábalépés előtti tűzvédelmi oktatáson túl félévente szükséges tűzvédelmi továbbképzésben részesíteni. A biogázüzem "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeiben hasadó-nyíló felületet kell kialakítani a vonatkozó előírásoknak megfelelően, kivéve, ha a helyiség beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéssel van ellátva, továbbá a helyiségben megfelelő gázkoncentráció érzékelő van elhelyezve A biogázüzem teljes területén - kivéve az "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó valamint a szabadtéri területeket - beépített tűzjelző berendezést indokolt kiépíteni. Az üzem létesítése, átalakítása, használata során meg kell tartani a villamos és villámvédelmi berendezésekre vonatkozó hatályos előírásokat. A túlfeszültség elleni védelemről gondoskodni kell. 9.2 A biogáz üzem robbanásveszélyességi zónái 0-s zónába indokolt sorolni a biogáz üzem azon zárt tereit, ahol biogáz folyamatosan vagy hosszú - ideig, vagy gyakran van jelen 1-es zónába indokolt sorolni olyan tereket, ahol a biogáz normál üzemben várhatóan alkalmanként fordul elő 2-es zónába indokolt sorolni olyan tereket, ahol a biogáz normál üzemben várhatóan nem fordul elő, de ha mégis előfordul, akkor csak rövid ideig marad fenn. A fentiekben meghatározott zónák típusa és kiterjedése - a szellőzés fokozatának és üzembiztonságának valamint a beépített, automatikus működésű gázveszélyt jelző berendezések létesítésének függvényében - változtatható. A fenti zónabesorolásra vonatkozó ajánlást a tervező által - a vonatkozó hatályos előírásoknak megfelelően -

33 elkészített, a robbanásveszélyességi zónák besorolását tartalmazó dokumentációalapján kell bizonyítani. Amennyiben a biogáz letárolásra és/vagy palackozásra kerül, a technológia során alkalmazandó tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés beépítéséhez, használatához tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványt kell beszerezni.

34 10. Összefoglaló Gyakorlati tapasztalat, hogy az egyes üzemek engedélyezési eljárásainak esetén nincs két egyforma eljárás, az engedélyek körülményes és hosszadalmas beszerzése okán. Az engedélyek beszerzésének ideje gyakran kétszer-háromszor hosszabb időt vesz igénybe, mint maga az építési-beruházási folyamat. Jelen megállapítás, egységesen jellemző az Európai Unió tagországaira is. Átlagosan megállapítható, hogy 2-4 év között időtartamara tehető uniós szinten, az átlagos engedélyezési procedúra véghezvitele. Felhasznált irodalom/hasznos dokumentumok/weboldalak - Magyarország Megújuló Hasznosítási Cselekvési Terve - A 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról - Magyar Biogáz Egyesület honlapja mezőgazdasági és környezetvédelmi előírások Somosné Nagy Adrienn ( 2010): A biogáz szerepe a vidékgazdaságban c. tanulmány Energia Klub, Dr. Lengyel Attila Ügyvédi Iroda (2010): Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása Dr Bukovics István (2008): Ajánlás a biogáz kezelő létesítmény létesítésénrek és üzemeltetésének tűzvédelmére. Munkavédelmi tippek 2008/2 The sole responsibility for the content of this document lies with the authors. It does not represent the opinion of the European Communities. The European Commission is not responsible for any use that may be made of the information contained therein

35 The sole responsibility for the content of this publication lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union.

A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása

A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása FARMAGAS Szakmai Továbbképzési Konferencia Kecskemét, 2010. szeptember 23. Dr. Lengyel Attila ügyvéd 2009/28 Megújuló Energia

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén

A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén A bioenergia hasznosítás lehetıségei konferencia Budapest, 2010. november 8. Dr. Lengyel Attila Magyar Biogáz Egyesület

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu; bagia@eh.gov.hu; magyara@eh.gov.hu

eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu; bagia@eh.gov.hu; magyara@eh.gov.hu 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-366/ /2010 ÜGYINTÉZŐ: SLENKER ENDRE; BAGI ATTILA; DR. MAGYAR ATTILA TELEFON: 06-1-459-7773; 06-1-459-7711; 06-1-459-7767 TELEFAX: 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu;

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

Villamos energia termelés szüneteltetésére vonatkozó engedély

Villamos energia termelés szüneteltetésére vonatkozó engedély 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-2189/1/2005 ÜGYINTÉZŐ: Horváth Károly TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7774 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; horvathk@eh.gov.hu

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása. Kutatás a Magyar Energia Hivatal megbízásából

Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása. Kutatás a Magyar Energia Hivatal megbízásából Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása Kutatás a Magyar Energia Hivatal megbízásából 1 Bevezetés Bemutatás Előzmények Megújulós kerekasztalok: Hol szorít a cipő? 7 rendezvény,

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010.

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. ÖNKORMÁNYZATOK ÉS BIOGÁZÜZEMEK INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. INWATECHKörnyezetvédelmi Kft. Budapest, XI. kerület, Serleg u 3. AKTÍV ÖNKORMÁNYZATOK NYZATOK MEGJELENÉSE MINT: - kistérségi összefogója

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r

Részletesebben

INFORMATÍV ÁRAJÁNLAT. Ajánlatkérő: Schilsong János ATIKÖVIZIG, Szeged. Elektromos teljesítmény: 2009. április 9. Budapest

INFORMATÍV ÁRAJÁNLAT. Ajánlatkérő: Schilsong János ATIKÖVIZIG, Szeged. Elektromos teljesítmény: 2009. április 9. Budapest INFORMATÍV ÁRAJÁNLAT Ajánlatkérő: Elektromos teljesítmény: Feldolgozott alapanyagok: Schilsong János ATIKÖVIZIG, Szeged 30 kw Energianövény és trágya 2009. április 9. Budapest Technológiai leírás A biogáz

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-1113/03 ÜGYINTÉZŐ: Petróczy Lajos TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7707 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; petroczyl@eh.gov.hu TÁRGY:

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

5/3.4 Egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások

5/3.4 Egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások 5/3.4 Egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások 2014. július 1-jén lép hatályba a kormány 31/2014. (II. 12.) kormányrendelete az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó

Részletesebben

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói Biogázból villamosenergia: a menetrendadás buktatói Szárszó Tibor Budapest 2012.11.27 Biogáz üzem Jogszabályok 2007. évi LXXXVI. törvény 9. (2) A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás

Részletesebben

Önkormányzati eredetű állati hulladékok. Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08.

Önkormányzati eredetű állati hulladékok. Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08. Önkormányzati eredetű állati hulladékok Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08. Állati melléktermékek osztályozása Az 1774/2002/EK rendelet az állati hulladékokat

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest 2010.11.08. Energie Germany GmbH PPM = Peter Paul Münzberg Diplomás fizikus 1996 óta foglalkozik biogáz és biodízel üzemek építésével, illetve

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Biogázüzem Tápiószentmártonon

Biogázüzem Tápiószentmártonon Biogázüzem Tápiószentmártonon AGROmashEXPO 30. Nemzetközi mezőgazdasági és mezőgép kiállítás Biogáz technológiák 2012-ben Magyarországon (biogáz, biometán, CNG) Budapest; 2012.01.27. Nawaro Kft 2006-2009;

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Heinz és Helene Töpker, Haren, Németország. Tervezés Kivitelezés Szerviz

Heinz és Helene Töpker, Haren, Németország. Tervezés Kivitelezés Szerviz Heinz és Helene Töpker, Haren, Németország Tervezés Kivitelezés Szerviz 2 BIOGÁZ, TERMÉSZETESEN. BIOGÁZ. A JÖVŐ ENERGIAFORRÁSA. Mi a közös a tehénlepény és hatórányi kerékpározásban? Mindkettő ugyanakkora

Részletesebben

151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet

151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról A környezet védelmének

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft.

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft. Kompresszor állomások telepítésének feltételei, hatósági előírások és beruházási adatok. Gázüzemű gépjárművek műszaki kialakítása és az utólagos átalakítás módja Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika

Részletesebben

MŰSZAKI IRODA. Ügyintézést végző iroda megnevezése Ügykör megnevezése Ügykör általános leírása

MŰSZAKI IRODA. Ügyintézést végző iroda megnevezése Ügykör megnevezése Ügykör általános leírása Ügyintézést végző iroda megnevezése Ügykör megnevezése Ügykör általános leírása Fúrt kút engedélyezés iránti kérelem Maximum 20 méter talpmélységű, 500m 3 /év maximális vízigény (locsolási, háztartási)

Részletesebben

A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége

A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége Biogáz Unió Zrt. - a természettel egységben A XXI. század egyik legnagyobb kihívása véleményünk szerint a környezettudatos életmód fontosságának felismertetése,

Részletesebben

A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY VI. Katonai Építéshatósági Konferencia GÖD, 2007. május 29-30. Gulyás András mérnök ezredes HM KEHH Építéshatósági Osztály 2007. 06. 08. VI. Katonai Építéshatósági Konferencia 1 TARTALOM

Részletesebben

Napelemre pályázunk -

Napelemre pályázunk - Napelemre pályázunk - Napelemes rendszerek hálózati csatlakozási kérdései Harsányi Zoltán E.ON Műszaki Stratégiai Osztály 1 Erőmű kategóriák Háztartási méretű kiserőmű P

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉKKÁ VÁLT GÉPJÁRMŰVEK KEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét,

Részletesebben

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása 1. számú melléklet 1. számú melléklet Eljárási határidők és típusok összefoglalása Eljárás fajtája Közösségi értékhatárt elérő Nemzeti értékhatárt elérő I. EGY SZAKASZOS ELJÁRÁSOK 1. Nyílt eljárás 74.

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI BERENDEZÉSEK KEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok által kért igazgatási szolgáltatási díjak és illetékek Másodfokú eljárásban

Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok által kért igazgatási szolgáltatási díjak és illetékek Másodfokú eljárásban Első fokú Mezőgazdasági Szakigazgatási (talajvédelem, élelmiszerlánc felügyelet, vadászat, halászat, erdészet) Erdészeti hatóság Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok

Részletesebben

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK. Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK. Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei Ügyintézési határidő: engedélyezési eljárási típusoktól függően változó, de nem számítanak bele a közigazgatási hatósági eljárás

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL 23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (2) bekezdésének

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató

Részletesebben

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A kötelező átvétel időtartamának és az átvétel alá eső villamos energia mennyiségének a megállapítása

A kötelező átvétel időtartamának és az átvétel alá eső villamos energia mennyiségének a megállapítása 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-448/ /2010 ÜGYINTÉZŐ: Bagi Attila TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7711 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7766 TÁRGY: A kötelező átvétel időtartamának és

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság BIOHULLADÉKOK KEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét, hogy az alábbi

Részletesebben

Melléktermék, vagy hulladék a környezetvédelmi hatóság szemével

Melléktermék, vagy hulladék a környezetvédelmi hatóság szemével Melléktermék, vagy hulladék a környezetvédelmi hatóság szemével Pádár Csilla ATI-KTVF 2012. november 19. Vonatkozó hulladékgazdálkodási előírások hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek

Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek előadó: Harsányi Zoltán E.ON Műszaki stratégiai osztály A 2007 évi LXXXVI törvény (VET) alapján saját üzleti kockázatára bárki

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap

Részletesebben

Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület SEE-REUSE. Somogydöröcske Nyugati utca 122. FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAM

Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület SEE-REUSE. Somogydöröcske Nyugati utca 122. FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAM Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület Somogydöröcske Nyugati utca 122. FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAM Biogáz telep kezelője (óraszám: 64 óra) A képzés nyilvántartásba vételi száma:.. 2014. KÉPZÉSI

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. május 6., kedd Tartalomjegyzék 149/2014. (V. 6.) Korm. rendelet Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.)

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás

Részletesebben

BEJELENTÉS ipari tevékenység folytatásáról. Telepengedély kiadására irányuló KÉRELEM

BEJELENTÉS ipari tevékenység folytatásáról. Telepengedély kiadására irányuló KÉRELEM SZENTESI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE 6601 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.58. Telefon: 63/510-300 BEJELENTÉS ipari tevékenység folytatásáról a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA

FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL (Az 1/2005. (II.25.)

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2002. /II.21./ rendelete a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a hulladékkezelési közszolgáltatásról 1 EGYSÉGES SZERKEZETBEN Sárvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Vasszécseny Község Képviselő-testületének 10/2002. (XII.20.) számú rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéről Vasszécseny Község Képviselő-testülete a település

Részletesebben

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Lukácsi Péter létesítményi osztályvezető FŐGÁZ Visegrád 2015. Április 16. Mit is jelent a decentralizált energiatermelés? A helyben

Részletesebben

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője. Plazma a villám energiájának felhasználása. A plazmatrónon belüli elektromos kisülés energiája 1,5 elektronvolt, amely az elektromos vonalas kisülés hőmérsékletének, legaláb 15 000 С felel meg. Bazaltszerü

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben