Dél-Dunántúli Regionális Energia Stratégia október 31. Energia Stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dél-Dunántúli Regionális Energia Stratégia. 2012. október 31. Energia Stratégia"

Átírás

1 Energia Stratégia október 31. Energia Stratégia 1

2 Energia Stratégia Készült a Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. által koordinált MANERGY Megújuló energiaforrásokra épülő önellátó regionális energiaellátási modellek és helyi energiastratégiák kidolgozása c. projekt keretében, a CENTRAL EUROPE program és a Magyar Állam társfinanszírozásával. Készítették: Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft. Kiss Milán DDRIÜ Nonprofit Kft. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft Csanaky Lilla ENERGIAKLUB Csikai Mária - ENERGIAKLUB Fülöp Orsolya ENERGIAKLUB Király Zsuzsanna - ENERGIAKLUB Mayer Krisztina - ENERGIAKLUB Perger András - ENERGIAKLUB Energia Stratégia 2

3 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Helyzetelemzés A régió földrajzi helyzete, természeti adottságai Népesség, közigazgatás, településszerkezet A régió gazdasági jellemzői A régió közlekedési infrastruktúrája Szabályozási keretek Európai Uniós szabályozások Hazai vonatkozások Regionális koncepciók Megyei koncepciók Járási és települési szintű stratégiák Energiatermelést érintő hazai szabályozások Energiafogyasztást érintő hazai szabályozások Ellenőrző hatóságok és szervezetek Energetikai szabályozási kérdésekben döntéshozatali jogkörrel rendelkező közigazgatási szintek A régió energiatermelésében és elosztásában résztvevő intézmények és szervezetek Energiaszolgáltatók és Hulladékkezelők Klaszterek Oktatási intézmények Civil szervezetek Energiatermelés és elosztás a Dél-Dunántúlon A régió erőműveinek, üzemeinek bemutatása A régió villamos-energia és gázvezeték hálózata Szolgáltatott villamos energia mennyisége Távfűtés és használati meleg víz (HMV) ellátás jellemzői A régió üvegházhatású gáz kibocsátása A régió energiafelhasználása szektoronként és energiahordozók szerint A Dél-Dunántúl energetikai fejlesztésének SWOT analízise A régió energetikai céljainak meghatározása Stratégiai lépések Energiahatékonyság Lakóépületek Energiafelhasználás a lakóépületekben Energiamegtakarítási lehetőségek lakóépületekben Gyakorlat, akadályok Energiafelhasználás az önkormányzati épületekben Önkormányzati épületek energiafogyasztási jellemzői Energia Stratégia 1

4 Energiamegtakarítási lehetőségek Energiahatékonysági technológiák Külső hőszigetelés és nyílászáró-csere Az épületgépészeti rendszer korszerűsítése A felújítások költségei Az energiahatékonysági korszerűsítések makrogazdasági hatásai Lehetséges eszközök az energiahatékonyság ösztönzésére Szabályozás, előírások Gazdasági eszközök Önkormányzati kapacitácbővítés, szervezeti keretek Tájékoztatás, információnyújtás, szemléletformálás Fosszilis energiahordozók Fosszilis energiafelhasználás a régióban Fenntartható fosszilis technológiák Ösztönzőrendszer Megújuló energiaforrások Kiserőművek és fogyasztók által megtermelt villamos energia elosztóhálózatba történő betáplálásának feltételei Megújuló energiaforrások használatán alapuló technológiák A napenergia hasznosítása A szélenergia hasznosítása A biomassza hasznosítása A vízenergia hasznosítása A geotermikus energia hasznosítása Hőszivattyú Hulladékok energetikai hasznosítása A megújuló energiaforrások használatának ösztönzése a régióban Pályázatok, finanszírozási lehetőségek Közvetlen Európai Uniós források Strukturális alapok Az Európai hitellel kombinált támogatási programok Más európai országok támogatási programjai ESCO Saját források Megtakarítások Önkéntes kibocsátás számláló és -semlegesítő rendszer Önkormányzati saját források A Zöld Közbeszerzés fontossága Hazai és nemzetközi együttműködési lehetőségek Társadalmi kérdések szemléletformálás és képzés Rövidtávú képzési programok Középtávú képzési programok Energia Stratégia 2

5 Felsőfokú képzési programok Innovatív energiaellátó rendszerek: okos hálózatok A regionális energiastratégia illeszkedése a releváns uniós és nemzeti stratégiákhoz A stratégia megvalósítása érdekében ösztönzött regionális, országos és nemzetközi együttműködések Összegzés Függelék Irodalomjegyzék Energia Stratégia 3

6 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Életminőségünket az energiához való hozzáférés döntően befolyásolja. Szükségünk van energiára a gazdaság működtetéséhez, közlekedéshez és otthonunk kényelmének megteremtéséhez. Gondatlan előállítása és hasznosítási módja azonban negatívan hat természeti és társadalmi környezetünkre. A szerényebb erőforráskészletekkel rendelkező térségek energiaimport függősége emellett komoly kockázati tényezőt is jelent, veszélyeztetheti az adott térség gazdasági és akár politikai szuverenitását is. Magyarország ebből a szempontból különösen kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen energiaforrás-igényének több mint háromnegyedét importból fedezi. A helyi energiaforrások hatékony, de egyben környezetkímélő kiaknázása ezért egy térség döntéshozóinak alapvető felelőssége. Az energiahatékonyság, energiatakarékosság, energiabiztonság a fenntartható energiagazdálkodás kulcsfogalmaivá váltak, amelyek mellett főként éghajlatvédelmi okokból egyre nagyobb súllyal jelenik meg a fosszilis energiaforrások kiváltását célzó megújuló energiaforrás-hasznosítás. Jelen stratégia a fenti kihívásokra reagálva kívánja támogatni a Dél-Dunántúli Régió politikai és gazdasági döntéshozóinak munkáját. Ennek érdekében ismerteti a régió energiafogyasztását és energiaforrás potenciálját jellemző főbb adatokat, majd javaslatokat fogalmaz meg a fenntartható energiagazdálkodás jegyében az energiahatékonyság javítása, valamint a fosszilis- és megújuló energiaforrások megfontolt hasznosítása kapcsán. Egyes megállapításai alkalmazhatók egy-egy helyi önkormányzatra levetítve is, de semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a szinergiákat, amelyek csak regionális szintű tervezés segítségével érvényesíthetők. Számos erőforrás fellelhetőségi területe túllép ugyanis a települések közigazgatási határán, így hasznosításuk térségi összefogást igényel. Figyelembe kell venni emellett a közös beruházásokból adódó költségmegosztási lehetőségeket is, amelyek rövidebb megtérülési időket eredményezhetnek. Nyilvánvaló azonban, hogy a régión belül egyes erőforrások eloszlása nem egyenletes, ezért a stratégia törekszik a Dél- Dunántúl egyes tájegységeire, járásaira vonatkozó specifikus javaslatokat is megfogalmazni. A stratégia formálása során kiemelt szempontként kezeltük a helyi igények, szakvélemények megjelenítését: a régió több pontján rendezett munkacsoport megbeszélések alkalmával és online formában gyűjtöttük össze a régió energetikai és önkormányzati szakembereinek véleményét. Szintén fontosnak tartjuk, hogy a stratégia megvalósításához és utógondozásához, valamint a kapcsolódó beruházásokhoz szükséges pályázati források lehívásához a Energia Stratégia 4

7 szükséges koordináció biztosított legyen a Dél-Dunántúlon, ezért a dokumentum kitér a fenti feladatokat ellátó Regionális Energiaügynökség felállításának kérdésére is. Bízunk benne, hogy a javasolt helyi intézkedések bevezetése hozzájárul a régió energiabiztonságának fokozásához, az épületállomány energiahatékonyságának növeléséhez, a települési környezet minőségi állapotának és a lakosság életminőségének javításához, valamint a helyi gazdaság fejlesztéséhez. Ezzel összhangban elősegíti az Európai Unió 2020-ra megfogalmazott energiaügyi és éghajlatvédelmi céljainak elérését, az ahhoz kapcsolódó nemzeti dokumentumokban foglaltak teljesítését, hosszú távon pedig lehetővé teszi egy energetikai szempontból önellátásra törekvő, fenntartható régió kilakítását.. Energia Stratégia 5

8 1. HELYZETELEMZÉS 1.1. A RÉGIÓ FÖLDRAJZI HELYZETE, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI A Dél-Dunántúli régió Magyarország délnyugati területén, a Dunántúl nagytáj déli részén helyezkedik el. Területe km 2, ami az ország területének 15%-át teszi ki. Természeti határát keleten a Duna, nyugaton és délen részben a Dráva, északon pedig jórészt a Balaton képezi. Ezek a természeti határok gazdaságilag hátrányos mértékben elválasztják a Dél-Alföldi Régiótól és a szomszédos Horvátországtól. Horvátország 1. ábra a Dél-Dunántúl elhelyezkedése és domborzata [Forrás: DDRFÜ Nkft] A felszíne rendkívül változatos: a táj karakterét a Mecsek, a Villányi hegység, a Dunántúli dombvidék, a Duna és Dráva menti síkság, és a Balaton határozza meg. Éghajlatát az óceáni, mediterrán és a kontinentális éghajlati övek hatása alakítja. Éghajlati határhelyzetéből adódóan kiegyenlítettebb, melegebb és csapadékosabb időjárás jellemzi az ország keleti térségéhez képest. A beeső napsugárzás mértéke és a napsütötte órák száma egyaránt magas. A Mecsek hegységtől délre eső térségekben a szubmediterrán jelleg már erősen érvényesül. A csapadék mennyisége a nyugati határától (a Dráva síkságától) a Duna felé haladva egyre csökken. Energia Stratégia 6

9 2. ábra: Napsugárzás évi összege [Forrás: DDRIÜ Nkft] 3. ábra: A régió csapadéktérképe [Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat] A térség éghajlati határhelyzete határozza meg a kialakult talajok típusát. A Régió keleti részét alkotó Dunai Alföldön a löszön kialakult, kiváló termőképességű mezőségi és öntéstalajok az uralkodók, a középső és nyugati részét nagyrészt elfoglaló domb- és hegyvidék felszínét nagyrészt barna erdőtalajok alkotják. Mind a Duna, mind pedig a Dráva mentén találhatók homoktalajok, réti agyagtalajok, a Balatontól délre eső Nagybereki részen és a Kapos völgyében pedig nagy területen tőzegtalajok. A térség talajtípusai tehát elég szélsőségesek, de a nagy részét jó termőképességű mezőségi és erdőtalajok alkotják. 1 1 Dél-Dunántúli Régió Kutatás (PTE) - TÁMOP B 10/2/KONV Energia Stratégia 7

10 4. ábra: A Dél-Dunántúl talajtípusai [Forrás: Bernát Tivadar: Magyarország gazdaságföldrajza] A jó talajadottságoknak köszönhetően kiterjedt erdőterületek találhatók a Dél- Dunántúl hegyes-dombos vidékein, mely a biomassza potenciál kapcsán jelentős erősségnek számít. Az erdősültség mértéke az MgSzH 2010-es adatai szerint a régióban 25,1 százalékos, mely megyei szinten Somogyban a legkiemelkedőbb 29,5 százalékkal, ami összesen km 2 erdőt jelent. Emellett Baranya megye erdői km 2, míg Tolna megye erdői 663 km 2 területet foglalnak el. Az erdőterület többségét az őshonos fajok (cser, tölgy, bükk, hazai nyár, gyertyán) alkotják, emellett a meghonosodott vagy klónozott fafajok (akác, nemes nyár) is megtalálhatók. 5. ábra: A Dél-Dunántúl élőfa készlete [Forrás: DDRIÜ NKft] Energia Stratégia 8

11 A régió felszíni vizekben is gazdag. A két nagy vízhozamú határfolyónak, a Dunának és Drávának a vize lényegében hasznosítás nélkül folyik el. Kivételt képez a Paksi Atomerőműnél végzett vízhasznosítás: az erőmű hűtővízét a Dunából nyeri. Közvetlen felszíni vízkiemelés ivóvíz hasznosítására Fonyód térségében a Balatonból történik. A többi kisebb, a régióban eredő és közvetlenül, vagy közvetve a Dunába és Drávába torkoló folyók és patakok vízét ivóvízként vagy ipari vízként nem hasznosítják, legfeljebb az ipari és kommunális szennyvíz elszállítását oldják meg velük (Pécs: Pécsi-víz; Kaposvár: Kapos, Marcali: Baronkai-patak, Szekszárd: Sió, stb.) A szennyvíz-tisztítás fejlődése ellenére napjainkig jellemző, hogy a felszíni vizek minőségét a kommunális szennyezés határozza meg. Ez főként a Balaton vizét levezető Sió csatornára, illetve a nagyvárosok környékére jellemző probléma. A Balaton vizének minőségét lényegesen javította a part menti települések teljes körű csatornázása, valamint az, hogy a tóba szennyvíz már tisztított formában sem kerül, azt teljes mértékben kiemelik a vízgyűjtő területről. További jelentős terhelést okoz azonban a csatornázatlan háttér településekről nagyobb csapadék esetén lökésszerűen jelentkező szennyezett víz, valamint a települések felszínéről, illetve a mezőgazdasági területekről lemosódó szennyezés által okozott terhelés ábra: A Dél-Dunántúl vízhálózata [Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság] 2 Dél-Dunántúli Régió Kutatás (PTE) - TÁMOP B 10/2/KONV Energia Stratégia 9

12 A régióban a Balaton melletti tavakon kívül számos völgyzáró gáttal létesített tavat hasznosítanak üdülési célra (Pécs: Orfűi tavak, Kaposvár: Deseda-tó) vagy halhústermelésre. Az így létesített tavaknak a vízkészlet megőrzésében és a többcélú vízhasznosítás feltételeinek (halhústermelés, öntözés, horgászat, pihenés) a megteremtésében egyaránt jelentős szerepe van. Jelentős a tájképi és természetvédelmi szerepük is, ezért fontos további tavak létesítése és a meglévők jó állapotban tartása, feliszaposodásuk megakadályozása. A Balaton szennyezését csökkentik a víz előszűrésével a marcali és lengyeltóti víztározó, a lellei és az ordacsehi halastavak. A régió felszín alatti vízkészlete is jelentős, a talajvíz azonban az egész területen olyan mértékben szennyezett, hogy az ivóvízként nem használható fel. Jelentős vízkészletek vannak a Mohács-sziget, valamint a Dráva menti homok- és kavicsteraszokban. A Dráva menti vizek hasznosítását a nehezen tisztítható arzéntartalom akadályozza. A Mohács-szigeti kavicsteraszok vizét jelenleg korlátozott mennyiségben hasznosítják ipari célra (Pannon Power hőerőmű). A régió ivóvíz-ellátását a fonyódi és a pécsi térséget kivéve - ahol a Balaton vizét, illetve részben karsztvizet használnak fel - a rétegvizekből oldják meg. A rétegvizek a felhasználás előtt tisztításra szorulnak, mert rendszerint magas a mangán-, vas-, ammóniatartalmuk, de a nitrát, arzénszennyezés is gyakran előfordul. Mivel a régió alatt egy törésvonal húzódik, a felszín alatti vizek nagyon gyakran hévíz formában nyerhetők ki. Vannak már hosszú ideje feltárt és hasznosított termálvízforrások (Harkány, Sikonda, Csokonyavisonta), de a legtöbbet a múlt század közepén folyó olajkutatások (Magyarhertelend, Gunaras, Tamási, Marcali, Igal, Szigetvár stb.), illetve uránkutatások (Szentlőrinc, Bóly, stb.) során tártak fel. Ezek egy részét napjainkban kommunális fűtési célokra használják. A felszíni és felszín alatti vízhálózat, a talaj és erdősültségi adottságok mellett érdemes megvizsgálni a rendelkezésre álló szélpotenciált is. Sajnos az ország medence jellegű földrajzi fekvése nem kedvez az állandó irányú, tartamú és erősségű szeleknek, ebből kifolyólag az európai szélosztályozás alapján hazánk csak a mérsékelten szeles kategóriába sorolható. Magyarországon az uralkodó szélirány az északnyugati ami régiónk keleti felén érvényesül főként, míg a délies szeleknek másodmaximuma van. A mérsékelt övre jellemző, hogy a szélirány gyakran változik: hazánkban a leggyakoribb szélirány relatív gyakorisága így általában csak 15-35%. A szélsebesség aktuális értékét főként a lokális tényezők határozzák meg: a domborzat, a felszínborítottság és az adott hely környezetében levő egyéb akadályok (pl. épületek, fák). Energia Stratégia 10

13 7. ábra: Évi átlagos szélsebességek és uralkodó szélirányok a Dél-Dunántúlon ( ) [Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat] A szélsebesség évi átlagai Magyarországon 2-4 m/s között változnak, lokálisan jelentősen eltérő értékekkel. A legszelesebb időszakot a tavasz első fele jelenti, míg a legkisebb szélsebességek általában ősz elején tapasztalhatók. Ugyan jelen stratégia elsődlegesen a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeire koncentrál, de a fosszilis erőforrások kitermelésének gazdasági és foglalkoztatási jelentősége miatt röviden ki kell térni a régió szén, szénhidrogén és uránérc készleteinek, valamint egyéb ásványkészleteinek helyzetére is. A Dél- Dunántúl legjelentősebb és gazdaságilag hasznosított ásványvagyonát jelenleg az építőipari nyersanyagok (kőfélék, homok, kavics, agyag) képezik. Ennek jelentőségét mutatja, hogy az ország cementtermelésének súlypontja a királyegyházai cement- és mészmű beindításával a Dél-Dunántúlra helyeződött át. Két gócpontját a Nagyharsány-Beremend-Villányi hegység, és a Bükkösd-Királyegyháza-Mecsek térsége jelentik. A királyegyházai cement- és mészmű építése jelentette az új évezred egyetlen kiemelt ipari beruházását a régióban. Bár a többi építőipari nyersanyag is jelentős, de ezek az ország más részein is előfordulnak, így hasznosításuk inkább csak térségi jelentőségű. A Dél-Dunántúl (Mecsek) jelentős kőszén készleteinek kitermelése gazdaságossági okok miatt megszűnt, amely a térség válságát okozta. A potenciálisan rendelkezésre álló szén és a közte elhelyezkedő a metán mennyisége számottevő, de annak nagymértékű hasznosítása technikai-gazdaságossági okok miatt amit még az üvegházhatású gázkvóták is nehezítenek a közeljövőben nem oldható meg. A régió szintén a Mecsekhez kapcsolódó másik egyedi értékű ásványi anyagát az uránérc jelenti, amelynek bányászata és feldolgozása ugyancsak gazdasági okokból megszűnt. Jelenleg is intenzív kutatások folynak a készletek felmérésére. Feltételezhetően jelentős szénhidrogén (olaj, földgáz) készletek találhatók a Dráva mentén, kisebb jelentőségű ismert szénhidrogén készlet van Inke térségében. Energia Stratégia 11

14 A régió természeti erőforrásainak energetikai hasznosítását minden esetben a természeti értékek megóvása mellett kell végezni. A Dél-Dunántúl bővelkedik természeti értékekben; legjelentősebb természeti kincseit a Duna és Dráva öntésterületén kialakult vizes élőhelyek (erdők, mocsarak, rétek) jelentik, amelyek a Duna-Dráva Nemzeti Park területét alkotják. Emellett még több egyedi értéket képviselő tájvédelmi körzetet (Kelet-Mecsek, Mezőségi, Baronkai, Zselici) és természetvédelmi területet is kialakítottak a régióban. A térség kiemelt természeti és tájértékét képezik a nagykiterjedésű erdőségek és ezek nemzetközi jelentőségű nagyvad állománya (Gemenc, Kaszó puszta, Gyulaj, stb.) 3 A Dél-Dunántúlon emellett 8 különleges madárvédelmi terület (SPA) és 64 különleges természetvédelmi terület (psci) került meghatározásra. Akárcsak a védett természeti területek esetében, itt is kerültek meghatározásra olyan Natura 2000 területek 4, amelyek több foltból állnak. 8. ábra: Natura 2000 területek a régióban [Forrás: BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék] A Duna-Dráva Nemzeti Park ha madárvédelmi és ha természetmegőrzési területet javasolt a hálózatba. Ez a teljes működési területre vonatkozóan az eddig védelem alatt álló mintegy ha területhez képest több mint kétszeres növekedést jelent. A művelési ágak szerinti megoszlásának vizsgálata azt mutatja, hogy az erdő művelési ág mindkét Natura 2000 területtípusban 70% körüli részesedéssel dominál, ezt követi a kivett majd a gyep művelési ág. 3 Dél-Dunántúli Régió Kutatás (PTE) - TÁMOP B 10/2/KONV A Natura 2000 hálózat az Európai Unió egységes természetvédelmi rendszere, amelyet két, a Madárvédelmi és az Élőhelyvédelmi irányelv alapján hoznak létre a tagállamok. A hálózat feladata hogy az előzetesen kijelölt, közösségi szinten fontos vagy veszélyeztetett fajok és élõhelyek hosszútávú fennmaradását biztosítsa. Hazánkban a Natura 2000 területek és az országos jelentőségű védett területek egymással területi átfedésben működnek. Energia Stratégia 12

15 9. ábra: Védett természeti területek a Dél-Dunántúlon [Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park] A Dél-Dunántúl környezeti állapota kapcsán elmondható, hogy a régióban az országos átlagnál jobb a helyzet a vizek rendelkezésre állása, a talajok minősége és a levegő szennyezettsége tekintetében. A legerősebb környezet terhelés a nagyobb városok és a Balaton parti települések környékén jelentkezik, mivel itt a legnagyobb a társadalmi és gazdasági aktivitás. 5 Az utóbbi években lényegesen javult a korábban az ipari tevékenység és a szénbányászat miatt terhelt Pécs és Komló levegőjének tisztasága, csökkent vizeinek ipari eredetű szennyezettsége és veszélyes hulladékokat termelő tevékenységének környezetre gyakorolt hatása. A környezeti terhelés csökkenése tehát a környezetszennyező gazdasági tevékenység visszaesésének köszönhető. 5 A Dél-dunántúli régió Stratégiai Fejlesztési Programja Környezetfejlesztés, Helyzetfeltárás és stratégia, 2006 Energia Stratégia 13

16 1.2. NÉPESSÉG, KÖZIGAZGATÁS, TELEPÜLÉSSZERKEZET A km² területű régióban közel 940 ezer fő él. Az ebből adódó 66 fő/km 2 népsűrűség alapján a Dél-Dunántúl hazánk legritkábban lakott régiója 6. Ennek ellenére az ország településeinek mintegy egyötöde itt található, mely főleg Baranya és Somogy megye aprófalvas településszerkezetének tudható be. A városi népesség aránya Baranya megyében a legmagasabb 66%-kal, Somogyban pedig a legalacsonyabb 52%-kal. Megnevezés Lakónépesség 2001 (ezer fő) természetes szaporodás / fogyás (ezer fő) belföldi és nemzetközi vándorlás (ezer fő) Lakónépesség 2011 (ezer fő) Népsűrűség 2001 (fő / km 2 ) Népsűrűség 2011 (fő / km 2 ) Baranya ,0 87,6 Somogy ,5 52,7 Tolna ,4 62,5 Dél-Dunántúl ,2 1. táblázat: A Dél-Dunántúl népességének területi megoszlása [Forrás: KSH, 2012] A népesség az elmúlt évek tendenciáihoz hasonlóan 2011-ben is csökkent, a két népszámlás közti időszakban mintegy fővel, azaz 3,33%-kal nagyobb mértékben, mint az országban általában. Ez az alacsony születésszámmal, magas halálozási aránnyal és elvándorlással együttesen magyarázható. 10. ábra: A lakónépesség száma és változása megyénként, között [Forrás: KSH, 2012] 6 Magyarország népsűrűsége 107 fő/km 2 Energia Stratégia 14

17 A régió lényeges sajátossága a lakosságon belül a nemzetiségek magas aránya ben a magyarországi népszámlálás adatai szerint 7 az ország lakosságának 3,1%-a tartozott valamilyen nemzetiséghez. Ettől lényegesen eltérnek a Dél-Dunántúl adatai, ahol a nemzetiségek aránya 16,6%-os. A Dél-Dunántúl három legmeghatározóbb nemzetisége az összes nemzetiség 96%-át teszi ki és ez a következőképp oszlik meg: roma: 43,8%; német: 42,0%; horvát: 10,4%. A roma népesség közel 12%-a él a Dél-Dunántúlon, ennek döntő többsége Baranya és Tolna megyében. Döntő részük hátrányos helyzetű, főleg a Dráva-, illetve a határ menti kistérségekben él. Itt találhatók a roma nemzetiség által legmagasabb arányban (100%) lakott falvak, Gilvánfa és Alsószentmárton. A horvát népességnek közel 35%-a található a Dél-Dunántúlon, döntő részük Baranya megyében él. A legnagyobb horvát népességű falvak (Felsőszentmárton, Drávasztára) - a Dráva mentén találhatók. A német nemzetiségi népesség több, mint 15 %-a él a Dél-Dunántúlon. A német nemzetiségűek többsége a Mohácsi és a Pécsváradi kistérség északi falvaiban él. A Dél-Dunántúlt közigazgatásilag három megye (NUTS3 szint): Baranya, Somogy és Tolna alkotja, amelyek a december 31-ig érvényes területi szabályozásoknak megfelelően 25 kistérségre (NUTS4 szint) oszthatók tovább. A három megye közül területileg a legnagyobb Somogy, 6.035,8 km 2 területén azonban csupán fő él, összesen 245 településen. Baranya megye területe 4.429,6 km 2, népessége fő, amely 301 településen oszlik meg. A 3.703,2 km 2 területű Tolna megyét 109 település alkotja összesen fő népességgel. Mind területi szempontból, mind népesség tekintetében ez a legkisebb megye. A kistérségek helyét január 1-től a járások veszik át. Baranyában 9, Tolnában 6, míg Somogyban 8 járás kialakítására kerül sor. 11. ábra: Dél-dunántúli járások [Forrás: DDRFÜ NKft szerkesztés] 7 A 2011-es népszámlás adatai a kisebbségi adatok vonatkozásában még nem álltak rendelkezésre. Energia Stratégia 15

18 A megyék székhelyei és egyben a régió legjelentősebb, megyei jogú városai Pécs, Kaposvár és Szekszárd. A Dél-Dunántúl településszerkezete kedvezőtlen; arra egyrészt a városhálózat fejletlensége, másrészt az aprófalvak- és kistelepülések nagy aránya jellemző. A régió 653 településének csaknem háromnegyedét aprófalvak alkotják, melyekben a lakosság 20%-a él. Az aprófalvak közül 342-ben az 500 főt sem éri el a lakosság száma. Az aprófalvas településszerkezetet rendszerint kedvezőtlen gazdaságföldrajzi környezetben találjuk. Baranyában a községek közel 70%-a 500 lakos alatti törpefalu (Tolnában 28%, Somogyban 44%.). A régió városai között is a kisebb méretű települések dominálnak, a középvárosok hiánya jellemző. 12. ábra: A régió városhálózatának jellemzői [Forrás: Dél-Dunántúli Operatív Program ] A lakosság 46%-a él a főnél nagyobb lélekszámú városokban; a városi jogállású településeke Dél-Dunántúl lakosságának 55,8%-a lakik. Kaposvár, Pécs és Szekszárd valós térségi központi funkciókat betöltő települések, amelyek mindegyikében megindult az agglomerálódás és a szuburbanizációs folyamat. A régió városhálózatának gerincét a tizenkét ezer fő közötti lakosságszámú város adja. A tízezer főnél kisebb népességű városok ellátó intézményrendszere erősen hiányos, a nem mindennapos szolgáltatásokat az ott élők kénytelenek másutt igénybe venni. E városok saját települési infrastruktúrájának kiépítettsége is elmarad a nagyobb városok színvonalától. Mindezek mellett a térségben még jelenleg is vannak városhiányos területek, ilyenek Tolna megye középső részének vidékei, a Zselicség, az Ormánság vagy a Somogyi dombvidék. A városhiányos területek nagyrészt megegyeznek az aprófalvas területekkel. A régió központja Pécs, mely a Pécsi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja révén az ország meghatározó szellemi bázisa. A rendszer-váltás idejében a város gazdasági pályája azonban megtorpant, ami Kolmó esetéhez hasonlóan főként a bányászat leépítéséből adódott. A terület gazdasági stagnálását jól jelzi, hogy a régióból csak a Tolna megyében üzemelő Paksi Atomerőmű ZRt. tartozik az országos vezető nagyvállalatok közzé. A megye központja Szekszárd, az ország legkisebb lélekszámú megyeszékhelye. Somogy megyében az idegenforgalom következtében dinamikusan fejlődik a Balaton-parti zóna; ennek központja Siófok. A megyeközpont, Kaposvár javuló jövedelempozíciójú és prosperáló város; a centrum térséget betöltő sávhoz Energia Stratégia 16

19 kapcsolódik. Külső-Somogy területén gazdaságilag stagnáló kisvárosi központok (Tab, Lengyeltóti) találhatók. Az ipartelepítés nyomán az alig néhány ezres települések körzetük központjaivá és városi funkciók színhelyévé váltak. Az aprófalvak többsége azonban kedvezőtlen gazdaságföldrajzi környezetben van. A régió területén egyaránt találhatók a települések legsokoldalúbb és legszorosabb együttműködését feltételező agglomerációk (Pécs környéke és a Balaton déli partja), többközpontú településegyüttesek (Kaposvár és Dombóvár központú Kapos-menti települések) és a központok lazább együttműködése által jellemzett település-koncentrációk (Szekszárd-Tolna-Bonyhád). 8 Látható tehát, hogy a területi egyenlőtlenségek markánsan jelen vannak a Dél- Dunántúl településszerkezetében, és egyértelmű összefüggés mutatkozik a régión belüli fejlettségi különbségek és a régió településszerkezete között. A nagyvárosok térségei, valamint a Balaton menti kistérségek fejlődésével éles ellentétben állnak a Dráva-mentén tömbben sorakozó, valamint a megyék belső határain mozaikszerűen elhelyezkedő elmaradott kistérségek ban a leghátrányosabb helyzetű kistérségek 20%-a volt megtalálható a régióban, 2010-re ez az arány 24%-ra nőtt. Az országban 33 db leghátrányosabbnak minősített kistérségből 8 a Dél-Dunántúli Régióban található. 13. ábra: Dél-Dunántúl leghátrányosabb helyzetű kistérségei, 2012 [Forrás: NFÜ, DDRFÜ NKft szerkesztés] A hátrányos kistérségeket az idősödő népesség és a fiatalok elvándorlása mellett a munkanélküliség magas aránya, a rossz infrastruktúra és úthálózat, és a zsáktelepülések magas száma jellemzi. A régió településkörnyezetének minősége jellemzően stagnál vagy romlik. 8 A Dél-dunántúli régió Stratégiai Fejlesztési Programja Környezetfejlesztés, Helyzetfeltárás és stratégia, 2006 Energia Stratégia 17

20 Az energiastratégiának elő kell segítenie az apró, gazdasági erővel nem rendelkező kistelepülések összefogását. Az együttműködéseket a már kialakult kapcsolatokra (közös körjegyzőség, LEADER HACS-ok, korábbi kistérségi együttműködések) érdemes építeni. Hangsúlyos ezek közül az azonos LEADER közösségekhez tartozó települések közös energiastratégiáinak kidolgozása, erőforrásaik összevonása közös fejlesztések (pl. biomassza begyűjtés, aprítás, pellettálás) érdekében. Energia Stratégia 18

21 1.3. A RÉGIÓ GAZDASÁGI JELLEMZŐI A Dél-Dunántúl mind nemzeti, mind pedig nemzetközi összehasonlításban a fejletlen régiók sorába tartozik ben a magyarországi GDP vásárlóerő-egységben számított egy főre jutó értéke az uniós átlag 64%-át tette ki. A hét tervezésistatisztikai régió közül csupán Közép-Magyarország értéke haladta meg az unió átlagát (7,3%-kal, a fővárosnak köszönhetően), a Dél-Dunántúl GDP-je az uniós átlag 44,1%-át érte csak el. A régió GDP értéke a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2009-ben az országos érték 6,5%-át tette ki (1674,9 milliárd forint), mely alapján az országos rangsorban a régió a legutolsó helyen áll, akárcsak a korábbi 3 év tekintetében. A GDP egy lakosra jutó értéke a Dél- Dunántúlon 2009-ben 1762 ezer forint volt, az országos átlag 69%-a, mellyel a régiók rangsorában a 4. helyet foglalja el. Megyéi közül Baranya a régióátlaghoz hasonlóan teljesített, Somogy GDP-je az uniós átlag 41%-át, Tolna pedig 48%-át érte el. 9 Az Európai Unió többi régiójához viszonyítva megállapítható, hogy a régió az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő paritáson mért értéke tekintetében az Európai Unió 271 régiója közül a 255. helyet foglalja el, azaz a 16. legalacsonyabb GDP/fő értékkel rendelkezik. A régió versenyképességi adottságai azonban nem indokolnának ilyen fokú lemaradást. A területi GDP alakulásában a Dél-Dunántúl esetében is három fő tényezőnek van meghatározó jelentősége: a külföldi működő tőke jelenlétének, a vállalati exportképességnek, illetve a gazdaság ágazati szerkezetének. A külföldi befektetések vonzása terén a régió adottságaihoz képest nem ért el jelentős eredményeket, mely jelentősen hozzájárult a régió leszakadásához. A ig befektetésre került külföldi tőkének mindössze 1,76%-a került a Dél-Dunántúlra ezzel a régió messze a legutolsó helyet foglalja el régiók közötti összehasonlításban. Ez az arány a jelenleg elérhető legfrissebb adatok alapján sem változott: 2009-ben a régióba került külföldi tőkebefektetések 1%-át tették ki a Magyarországi befektetéseknek. A helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy a külföldi tőkebefektetések régióbeli összértéke 1995 óta nominálértékben lényegében stagnál. Az egy főre jutó külföldi tőkebefektetés tekintetében az 1994-ben még 4. helyen álló régió 2001-re az utolsó helyre esett vissza, 2009-re pedig lemaradása tovább nőtt. Ennek megfelelően a megtelepült külföldi cégek tőkeereje itt a legkisebb. A szektorális megoszlást tekintve a legtöbb tőkét a feldolgozóipar vonzotta, de számottevő mennyiségű tőke áramlott a telekommunikációba, az energiaiparba, a kereskedelembe és a különféle szolgáltató szektorokba is. Ugyanakkor elmondható, hogy a csekély mértékű külső tőkebevonást egyetlen magyar régióban sem képes a belső tőkeakkumuláció ellensúlyozni. 9 Dél-dunántúli statisztikai tükör, Központi Statisztikai Hivatal, 2012/1 Energia Stratégia 19

22 A lemaradás további oka a gazdaságszerkezet problémáiból is adódik: az örökölt gyenge iparosodottság nem adott megfelelő alapot a belső feldolgozóipari - azon belül is az exportvezérelt - expanzióra. Az ágazatok közül a feldolgozóipar aránya itt a legalacsonyabb az országban, mely tényező alapvetően meghatározza a helyi gazdaság növekedési lehetőségeit. Ennek oka, hogy a feldolgozóipar a gazdasági innováció elsődleges hordozója, hiánya az innovációs fogadóképesség hiányát is jelenti. Emellett a feldolgozóipari növekedés elmaradása mérsékli a tercier szektor, azon belül különösen a pénzügyi-üzleti szolgáltatások piaci keresletét, visszafogja a növekedésüket. A modern feldolgozóipar gyengesége az oka annak is, hogy a beruházási érték, kihasználtság és az árbevétel vonatkozásában a régió 19 ipari parkja messze elmarad a fejlettebb régiókban működő ipari parkoktól. Az ipari parkok méretükben, profiljukban eltérőek, még sincs közöttük tudatos funkciómegosztás. A GDP népességarányos mutatószáma alapján a régióban a két utóbbi évben Tolna megye állt az élen ben 1930 ezer forintot kitevő mutatóértéke az ország 19 megyéjének átlagát valamelyest meghaladta. Relatív helyzete az ország megyéi között akár csak egy évvel korábban javult, így az élen álló fővárost is számba véve 2009-ben a 8. helyen állt. Az utóbbi két évben tapasztalható előbbre sorolódásban közrejátszottak olyan országos jelentőségű beruházások, mint az M6- os autópálya építése vagy a Bátaapátiban létesített veszélyeshulladék-lerakó. Baranya 12. helye eggyel jobb az egy esztendővel korábbinál, Somogy 16. pozíciója pedig változatlan maradt. Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások Baranya megye Somogy megye Tolna megye 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások 14. ábra: A bruttó hozzáadott érték ágazati szerkezete régiónként és a Dél-Dunántúl megyéiben, 2009 [Forrás: KSH, 2012] Energia Stratégia 20

23 A bruttó hozzáadott érték ágazati szerkezetében mezőgazdaság és építőipar területén az országos átlagnál erőteljesebb szerepe van a régiónak, bár iparosodottsága az országosnál alacsonyabb. Somogy megyében a mezőgazdaság és szolgáltató ágak, Tolna megyében az ipar és építőipar, míg Baranya megyében a szolgáltató ágak képviselnek magasabb, régiós átlagot meghaladó mértéket. A Dél-Dunántúlon egy lakosra jutó ipari termelési érték 2001-ben az országos átlag 58,7%-a volt, alig magasabb, mint az alföldi régiók országosan legalacsonyabb értékei. Az ipar teljesítménye a régióban azóta tovább csökkent, 2009-ben az országos átlagos fajlagos összegének csupán 54%-át tette ki a régió; így a Dél- Dunántúl az ország legkevésbé iparosodott régiójának számít. A legalább öt főt foglalkoztató ipari vállalatok 2010-ben 1035 milliárd forint bruttó termelési értéket állítottak elő, mely a 2009-es évben mért értékhez képest 13%-os növekedést jelentett. A legnagyobb szintű fejlődést Somogy megye produkálta 32%-os növekedésével, míg Baranya megye volt az egyike azon két megyének, melyek 2009-es évhez képest 2010-re csökkenést könyvelhettek el. Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország 1133,7 1450,4 2021,1 1096,1 3233,7 4426,7 1776, ábra: Az ipari termelés egy lakosra jutó értéke (ezer Ft), 2010 [Forrás: KSH, 2012] A foglalkoztatottságot jellemző tendencia, hogy a 2010-es évtől eltekintve folyamatosan csökken a foglalkoztatottak létszáma, és nő a munkanélküliek és álláskeresők tömege. A munkaerő-kereslet tartós visszaesése mellett az országos tendenciát követve a régióban is jellemző a közmunkaprogramok kiszélesítése. Ez a jellemző megfelelő közmunkák elrendelésével azonban a régió energiaellátásának decentralizációját, önállósodását is elősegítheti: közmunkások segítségével például nagymennyiségű apadékfa begyűjtését is biztosítani lehet, amely megfelelő feldolgozás után biomassza kazánok tüzelőanyagaként hasznosítható. A régió aktivitási aránya 10 53,5%. A foglalkoztatottak száma az elmúlt évek során folyamatosan csökkent, átmeneti növekedés csak 2010-ben volt tapasztalható. 10 A munkaerőpiacon jelenlévőknek a munkavállalási korú népességen belüli aránya Energia Stratégia 21

24 Gyakoribbá váltak az olyan nem tipikus foglalkoztatási formák, mint a részmunkaidő és a munkaerő kölcsönzés. Az egyes nemzetgazdasági ágak létszámindexei meglehetősen tág határok között mozogtak: a szolgáltató ágak többségében nőtt, a mezőgazdaságban 6%-kal csökkent a foglalkoztatás, a legnagyobb foglalkoztatónak számító iparban pedig átlagosan 2%-kal dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban Teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma (fő) Nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma (fő) 16. ábra: Foglalkoztatottak létszámának alakulása ( ) [Forrás: KSH, 2012] A munkanélküliek száma tovább emelkedett a régióban, 2011-ben megközelítette a 47 ezer főt, így a munkanélküliségi ráta 12,1%-os volt. A régió lakossági és önkormányzati energetikai fejlesztéseinek finanszírozása kapcsán nem hagyhatók figyelmen kívül a fenti tendenciák eredményeként kialakult pénzügyi helyzet: a lakosság jövedelmi helyzete, eladósodottsága valamint a regionális önkormányzatok gazdasági potenciálja, beruházási hajlandósága. Előbbi esetében mélypontról beszélhetünk, hiszen a GfK Hungária Biztosítás piaci adatszolgáltatása szerint a lakosság megtakarítási képessége jelenleg óta - a legalacsonyabb szinten van, és a év közötti lakosságnak már csak 16%-a rendelkezik megtakarítással. 11 A megtakarítási szokások változását több tényező alakítja, azok mértéke és szerkezete függ a jövedelmi lehetőségektől, a kockázatvállalási hajlandóságtól, a megélhetési költségek, illetve az általános fogyasztói bizalom alakulásától is. A jövedelmezőség tekintetében a Dél-Dunántúl a lemaradó térségek közt szerepel, melyet jól szemléltet az alábbi két ábra is. 11 GfK Hungária február 23. (Retail Banking Monitor felmérés). A kutatás kéthavonta 1000 fős reprezentatív felmérés keretében vizsgálja a banki termékek használatának és a bankok ismertségének, megítélésének jellemzőit. Energia Stratégia 22

25 17. ábra: Jövedelem megoszlás az ország egyes régiói között ( ) [Forrás: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. - Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány, 2010] 2. táblázat: Az egy lakosra jutó, SZJA alapot képező jövedelem régiónként, az országos átlag százalékában ( ) [Forrás: KSH, APEH, 2010] A nehezen kiszámítható gazdasági környezet, a valutaárfolyamok és a fogyasztói árak emelkedése sok családban okoztak bizonytalanságot. Mindez tükröződik a megtakarítási célok és a megtakarítási eszközök választásában is. A megkérdezettek döntő többsége a megtakarításokat váratlan kiadásokra tartalékolja; az autó-, lakásvásárlás, felújítási vagy üdülési célú megtakarítások visszaszorultak, melyből a felújítási célú megtakarítások csökkenése visszaveti a potenciális energetikai beruházások számát. Jelentős mennyiségű energetikai beruházás finanszírozása így magas támogatási intenzitású pályázati lehetőségek nélkül nem várható a lakossági szektorban. A finanszírozási helyzet a régió költségvetési szférája esetében sem mutat pozitív képet. Az önkormányzatok finanszírozása és adósságállománya a gazdasági válság elhúzódásával, az ország eladósodottságával párhuzamosan folyamatos növekedést Energia Stratégia 23

26 mutat. Mindez szintén jelentős gátja a szükséges, települési szintű energetikai beruházások elvégzésének: a közintézmények energetikai korszerűsítésének, a tömegközlekedés fejlesztésének és lakossági beruházások támogatásának. A Magyar Progresszív Intézet önkormányzati teljesítménymérésre irányuló kutatása elsőként 2010-ben vizsgálta a 23 budapesti kerület és 23 megyei jogú város gazdálkodását, mely során az önkormányzatok finanszírozása, adósságállománya mellett a települések infrastrukturális állapotát és beruházásait, az üzleti környezetet és a jóléti rendszert vette szemügyre es adatok alapján megállapítható, hogy a Dél-Dunántúli Régió három megyeszékhelye közül kettő is a teljes adósságállomány lista élmezőnyében helyezkedik el. 18. ábra: Önkormányzatok teljes adósságállománya (millió Ft) [Forrás: Magyar Progresszív Intézet, 2011] Energia Stratégia 24

27 1.4. A RÉGIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRÁJA A régió energetikai fejlesztéseivel kapcsolatos feltételrendszer vizsgálata során ki kell térni a közlekedési infrastruktúra elemzésére is, egyrészt a főként a biomassza kazánok és erőművek tüzelőanyag-ellátásának logisztikai vizsgálata kapcsán, másrészt a beruházások helyszínei megközelíthetőségének vizsgálatakor. Alapvető probléma, hogy a Dél-Dunántúl külső és belső átjárhatósága nem kielégítő, aminek oka kelet-nyugati gyorsforgalmi utak hiánya, a rossz minőségű vasúthálózat, a kétvágányú vasúti fővonalak hiánya. Emellett kevés a régió határait alkotó folyókon átvezető híd és határátkelőhely, valamint a közlekedési hálózat szerkezete sem szolgálja a regionális kohézió erősödését. 12 A tagolt településszerkezetű régióban az országos átlagnál kedvezőtlenebb az útsűrűség. A régión keresztülhaladó főúthálózat többsége intenzíven beépített területeken vezet keresztül, ugyanakkor a mellékutak hiánya miatt a helyközi forgalom is sok esetben a főutak forgalmát növeli. A régióban a zsáktelepülések száma is magas: a régió településeinek közel egyharmada (közel 200 település) csak egyetlen közúti kapcsolattal rendelkezik. Így megállapítható, hogy a régió mind hazai, mind nemzetközi értelemben perifériális helyzetű, nincs szervesen bekapcsolódva az országos és nemzetközi közlekedési hálózatokba. Közúton Budapest elérhetőségét az M6-os és M60-as utak közelmúltbeli (2010. március) átadása valamint az M7-es autópálya jelentősen javította, bár ezek csak a régió északi és keleti felét kapcsolják be a forgalomba és mivel nem érik el a határokat, az elszigeteltség még mindig jelentős. Ezért fontos a belső térségeket feltáró utak minősége Közép- 4,5 4,5 5,3 5,3 5,6 6,3 7,8 8,5 8,6 Magyarország Közép-Dunántúl 4,2 4,3 4,3 4,3 4,3 4,3 4,6 4,5 4,4 Nyugat- 12,2 12,0 12,0 12,3 12,3 12,5 16,6 17,0 17,1 Dunántúl Dél-Dunántúl 0,0 0,0 1,6 1,7 1,7 3,7 6,2 7,8 8,0 Észak- 5,2 4,9 9,6 10,0 10,9 10,9 11,0 11,1 11,4 Magyarország Észak-Alföld 0,0 0,0 0,3 0,4 1,2 1,2 4,3 7,1 7,2 Dél-Alföld 2,8 2,8 4,4 4,6 5,0 6,2 7,7 8,7 9,1 3. táblázat: Százezer lakosra jutó autópályák hossza (km) [Forrás: KSH, 2010] 12 Kellner, 2006 Energia Stratégia 25

28 Közép- 4,5 4,5 5,3 5,3 5,6 6,3 7,8 8,5 8,6 Magyarország Közép- 4,2 4,3 4,3 4,3 4,3 4,3 4,6 4,5 4,4 Dunántúl Nyugat- 12,2 12,0 12,0 12,3 12,3 12,5 16,6 17,0 17,1 Dunántúl Dél-Dunántúl 0,0 0,0 1,6 1,7 1,7 3,7 6,2 7,8 8,0 Észak- 5,2 4,9 9,6 10,0 10,9 10,9 11,0 11,1 11,4 Magyarország Észak-Alföld 0,0 0,0 0,3 0,4 1,2 1,2 4,3 7,1 7,2 Dél-Alföld 2,8 2,8 4,4 4,6 5,0 6,2 7,7 8,7 9,1 4. táblázat: Százezer lakosra jutó gyorsforgalmi utak hossza (km) [Forrás: KSH, 2010] A régión belül a megyeszékhelyek közötti kapcsolat kiépített, de annak jelenlegi minősége elsősorban Pécs-Kaposvár között, régión kívül pedig Pécs-Nagykanizsa és Pécs-Szeged között nem kielégítő. Még az M9-es (Nyugat-Magyarországot a Dél- Dunántúlon keresztül az Alfölddel összekötő déli autópálya) bizonytalan időben történő megépítése sem pótolja Baranya megye számára a közvetlen Pécs-Szeged, Pécs és a Bácskai térség közötti kapcsolat hiányát, amelynek a feltétele a mohácsi híd megépítése lenne. Hasonlóképpen nincs kielégítő közúti kapcsolat Kaposvár és Szekszárd között sem, ami a Dombóvár és Szekszárd közötti közvetlen kapcsolat hiányából adódik. A megyéken belüli közúti kapcsolatok gyengeségét jelzi, hogy Somogy megyében az észak-déli irányú, a Balaton melletti főútra, illetve autópályára csatlakozó utak mellett a Kaposvár-Nagykanizsa úttól északra nincs keresztirányú főút, így az utak a forgalmat nagy kerülővel a Balaton mellé viszik. Ezt a Marcali- Gamás-Nagykónyi között tervezett út megépítése oldaná meg. 13 Tolna megyében a Dombóvár-Szekszárd közötti kapcsolat hiánya mellett hiányzik a keresztirányú (kelet-nyugat) forgalmat levezető Paks-Tamási kapcsolat is. Baranya megyében a Pécs-Szigetvár-Barcs főútvonaltól délre eső térségek számára rendkívül jelentős a Pécs térségében koncentrálódó munkahelyek miatt az észak-déli főútvonalak fejlesztése, valamint az Ormánságot feltáró Siklós-Barcs út jó állapota. A keresztirányú kapcsolat hiánya jelenik meg a Szigetvár-Kaposmérő, a Szigetvár- Kaposvár, illetve a Pécs-Kaposvár úttól közbezárt területen is. (A megyeszékhelyek közül Kaposvár az egyetlen, melyet csak másodrendű főút-vonalakon lehet megközelíteni). A határmenti térségek zártságát és a külkapcsolatok erősítését jelentené a 67. sz. főút Szigetvár-Sellye-Drávasztára közötti szakaszának kiépítése egy új Dráva-híd 13 PTE, 2011 Energia Stratégia 26

29 megteremtésével. Somogyban térségi jelentősége lenne az Iharosberény-Csurgó- Berzence-Gola (Horvátország) útvonal megépítésének. Az egyetlen észak-déli útnak (Balatonszemes-Drávasztára) a Szigetvár-Drávasztára közötti szakaszának megépítésén kívül a térség kelet-nyugati forgalmát elősegítő utak, útszakaszok megépítése már önmagában is oldaná a régió egyik legnagyobb problémáját, a zsáktelepülések nagy számát. A helyi munkahely kínálat minimálisra csökkenésével a zsáktelepüléseken élők rendkívül nagy hátrányba kerülnek, mert a közlekedési lehetőségek hiányában a közeli települések munkahelyeire sem pályázhatnak, hiszen azokat is csak km-es kerülővel tudják elérni, ami számukra elfogadhatatlanul költséges és időigényes. Ezért rendkívül fontos a szomszédos településekkel a közúti kapcsolatok megteremtése, aminek a szerepe a a helyi agrártermelés és közigazgatás szempontjából is jelentős ábra: A régió közúti és vasúti közlekedési hálózata [Forrás: DDRIÜ NKft] A közlekedési hálózat fejlesztésében az elmúlt 50 évben a közút kapott kiemelt szerepet a vasúthálózat rovására, emiatt a vasút egyre kevésbé tudta teljesíteni elvárt funkcióit (gyorsaság, kényelem, pontosság), és ez a kihasználtságának a romlásával, jelentős vonalszakaszokon a forgalom megszűnésével (pl. Pécs- Harkány, Pécs-Bátaszék, Siklós-Barcs) járt. 14 PTE, 2011 Energia Stratégia 27

30 Mutató / Dimenzió Százezer lakosra jutó két- vagy több vágányú vasúti pályák hossza, km Dél-Alföld 2,8 2,8 2,8 2,8 2,8 2,8 2,8 3,7 4,9 4,9 5,0 Dél-Dunántúl Észak-Alföld 21,7 21,7 21,8 22,0 22,1 22,2 22,3 23,3 23,4 23,6 23,9 Észak-Magyarország 14,6 14,7 14,7 14,8 14,9 15,1 15,2 15,2 15,4 15,6 16,0 Közép-Dunántúl 15,7 15,7 15,7 15,8 15,8 15,9 15,9 15,9 15,9 15,9 16,1 Közép-Magyarország 15,9 15,9 16,0 15,9 15,9 15,8 15,7 15,3 15,6 15,4 15,2 Nyugat-Dunántúl 9,8 9,8 9,8 9,8 9,8 9,8 9,8 9,6 9,8 9,8 9,8 Százezer lakosra jutó villamosított vasúti vonalak hossza, km Dél-Alföld 24,0 24,1 24,2 24,3 24,4 24,6 24,7 22,1 24,8 25,0 25,3 Dél-Dunántúl 34,6 34,7 34,9 35,1 35,3 35,5 35,7 35,5 35,8 36,0 36,5 Észak-Alföld 29,0 29,1 29,1 29,3 29,4 29,5 29,7 32,3 29,9 30,1 30,5 Észak-Magyarország 26,9 27,0 27,2 27,4 27,6 27,8 28,0 28,7 28,3 28,6 28,8 Közép-Dunántúl 36,7 36,7 36,8 36,9 37,0 37,1 37,1 33,2 33,2 33,3 34,2 Közép-Magyarország 20,5 20,5 20,5 20,5 20,4 20,3 20,2 21,8 20,0 19,8 19,2 Nyugat-Dunántúl 24,8 24,8 31,1 31,0 40,2 40,2 40,2 36,9 37,0 37,0 51,4 20. ábra: Százezer lakosra jutó vasúti pályák hossza [Forrás: KSH, 2012] A régió vasúthálózata rácsos szerkezetű. Gerincét a nemzetközi törzshálózati vonalak alkotják, melyek Kaposváron és Pécsen kívül több kisebb várost fűznek fel. E vonalak mellett meghatározók a belföldi törzshálózati vonalak, melyek a városok köztük Szekszárd távolsági kapcsolatainak hordozói. A fővonalak alkotta kereteket a gazdaság és lakosság számára egyaránt fontos mellékvonalak töltik ki, melyeknek az egykor országos sűrűséget meghaladó hálózata az 1970-es évek pályamegszüntetéseivel erősen megritkult. Dél-Dunántúl az országos átlaghoz képest kevésbé gazdag fővonalakban, így a vasutak teljesítőképessége is szerényebb. A fővonalak százalékos aránya alapján a legnagyobb teljesítőképességűek a Somogy megyei vasutak (54%), a legkisebb Tolna megye hálózata (38,7%). A vonalak forgalmának alakulásában a nagyobb városok területi elhelyezkedése a meghatározó; kiemelkedő jelentőségű egyrészt a megyeszékhelyek és Budapest közötti forgalom, másrészt személyforgalom tekintetében a vonzáskörzeti közlekedés. A különböző tüzelőanyagok szállítási lehetőségei között figyelembe vehető teherforgalom esetében a nemzetközi tranzitforgalmat is hordozó Murakeresztúr/Gyékényes Kaposvár Dombóvár Budapest vonal a legjelentősebb. A régió városai közül a bányászat megszűnése ellenére még mindig Pécs kelti a legnagyobb belföldi és nemzetközi áruszállítási célforgalmat, szállításigényes gazdasága révén 15. A vasúti infrastruktúra elmaradottságát jelzi, hogy a régió megyeszékhelyei között a vasúti közlekedési kapcsolat rendkívül rossz, illetve a Kaposvár-Zákány vonalat 15 Kellner, 2006 Energia Stratégia 28

31 leszámítva nem létezik nyugati irányba, Szlovénia (és Ausztria) felé vezető közvetlen vasúti pálya. A Dél-Alfölddel való közvetlen összeköttetés minősége miatt a forgalom jelentős része Budapest érintésével, jelentős kerülővel realizálódik. A többi szomszédos régió irányába is kevés számú és hosszú menetidejű vonatok közlekednek csak. Fővonali kiépítésű és villamosított a Budapest Pécs, a Dombóvár Gyékényes, és a Székes-fehérvár Siófok Nagykanizsa Gyékényes vonal, ám ezek minősége sem megfelelő. A Dél-Dunántúli Régió felé irányuló forgalom zömét levezető Budapest Pusztaszabolcs vonalszakasz felépítményei elavultak, az elérhető átlagsebesség nem több 80 km/óránál. A Pusztaszabolcs Pécs vonalszakasz a régió legjobb állapotában lévő vonala, ahol a vontatási sebesség 120 km/óra, bár állandó lassújelek a vonal több szakaszán is életben vannak. A Dombóvár Gyékényes vonalon a megengedett legnagyobb sebesség km/óra, a Székesfehérvár Siófok Nagykanizsa Gyékényes vonalon 100 km/óra. A mellékvonalakon a vontatási sebesség elgondolkodtatóan lassú, nem kirívó a km/órás átlag-sebesség. A régióban kétvágányú vonal nincs, automatikus jelbiztosítással csak a Budapest Pécs és a balatoni vonalak vannak ellátva ábra: A Dél-Dunántúl vasúthálózata [Forrás: MÁV-START, 2012] 16 Kellner, 2006 Energia Stratégia 29

32 Dél-Dunántúlon a vízi közlekedéshez szükséges természeti adottságok kedvezőek, mivel a régiót minden oldalról hajózható vizek határolják (Duna, Dráva, Balaton). Ezt a lehetőséget azonban több okból is nehéz kiaknázni: az elmúlt évtizedekben a közlekedés és áruszállítás lebonyolításának területén bekövetkező átrendeződés nem volt kedvező a vízi útvonalak számára, s így a Duna, de főként a határfolyóvá vált Dráva esetében radikálisan csökkent a folyók ilyen típusú használatának jelentősége, ami egyúttal a melléjük települt gazdasági tevékenységek elsorvadását is jelentette. Ez a tendencia a vizsgált terület forgalmi helyzetének degradálódását eredményezte ugyan, a természeti értékek fennmaradása szempontjából viszont előnyös hatást fejtett ki, hiszen a kisebb fokú zavarás kedvezőbb környezeti feltételeket biztosított a növény- és állatvilág számára. A térség energetikai fejlesztéseinek tervezésekor ezért a forgalmi feltételek vizsgálatánál figyelembe kell venni az érintett területek természeti értékeire felügyelő nemzeti park álláapontját is. A régió hajózható vizei közül a legjelentősebb, és nemzetközi vonatkozásban is legnagyobb forgalmat lebonyolító folyó a Duna. Hajózható hossza összesen km, mely szakaszon több mint 40 nemzetközi jelentőségű kikötő van. A vízi útvonal éves szállítási mennyisége 50 millió tonna, ami megfelel 2,5 millió kamion rakományának 17. Így a folyamszakasz kiemelkedő fontosságú mind kelet-nyugati, mind az észak-déli irányvonalak összeköttetése kapcsán. Annak ellenére azonban, hogy a Duna Európa egyik legjelentősebb vízi útja, kihasználtsága éppen a déldunántúli szakaszon a leggyengébb. A kikötők műszaki-szállítástechnikai színvonala alacsony, vasúti/közúti kapcsolatuk korszerűtlen. Mohács kivételével a Dunán nincs medencés kikötő, kiépített rakpart, ami könnyítené a rakodást. Vasúti kapcsolata mindössze Mohács és Paks kikötőjének van. A folyami kikötők forgalma csekély, évente néhány száz és huszonötezer tonna között ingadozik. A vízi út alacsony kihasználtságának fő oka a kikötői infrastruktúra és szuprastruktúra (darupályák, rakodó berendezések, raktárak) alacsony színvonala, illetve a szakosodott teherkikötők, logisztikai központok hiánya 18. A dunai uszálykikötő Mohácson félmillió tonna áru forgalmát teszi lehetővé évente. A mezőgazdasági termények szállítása kapcsán a szellőztetéses rendszerű fémsilók 28 ezer tonna magárut fogadhatnak. Ömlesztett és zsákos áru tárolására közel tízezer tonna befogadóképességű, fedett tárolótérrel rendelkeznek. A kikötő korszerű tisztító-, tároló- és anyag-mozgató berendezésekkel rendelkezik. A kikötő belső ipari úthálózattal és iparvágánnyal rendelkezik. 19 Fontos megjegyezni, hogy a 2007 októberében átadott mohácsi határkikötő (Áruforgalmi Kikötő és Logisztikai Központ) 20 az Európai Unió egyetlen folyami határkikötője. 17 European Union Strategy for the Danube Region 18 A Dél-Dunántúli régió logisztikai helyzete, stratégiai fejlesztésének programja tulajdonosok: Mohács Város Önkormányzata, ALTAN-Mohács Interportó Kft., DONAUBER Kft., ÉPGÉP DUNA Kft. (http://www.mohacsvgv.hu/iparipark.htm) Energia Stratégia 30

33 A fejlesztés eredményeként a közel 25 ezer négyzetméteres területen egy 2 ezer négyzetméteres szárazföldi főépületet, a hozzá tartozó irányítótornyot, valamint raktárt építettek. A kikötőt az önkormányzati tulajdonú Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft. üzemelteti. A létesítmény az 56-os főút mellett fekszik. A logisztikai szolgáltató központnak kijelölt bajai kikötő 1992-ben kapta meg az országos közforgalmú kikötő minősítést. Megközelíthetősége a Dél-Dunántúl legnagyobb részéről mind közúton, mind vasúton nehézkes, a kelet nyugati irányú közúti összeköttetés hiánya, valamint a Pécsvárad Bátaszék vasútvonal lezárása miatt. A kikötő működtetője a Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Kft. Felszereltségét tekintve rendelkezik iparvágánnyal, nyitott és fedett raktárakkal, közvámraktárral, négy daruval, Ro/Ro-rámpával, gabonasilóval, terményberakóval, konténerdarukkal, mérlegekkel. Az éves rakodási kapacitása 2,5 3 millió tonna lenne. Fejlesztési terveik közt szerepel egy zöld terminál építése, az úthálózat fejlesztése, medencés kikötő kialakítása. 21 A Duna mellett a régió déli határvidékét szegélyező Dráva folyó nyújtotta lehetőségeket is figyelembe kell venni. A Dráva folyó a 237-es fkm-nél éri el hazánk területét (Dráva-Mura torkolata), és a 70,2. fkm-nél lépi át országhatárunkat Horvátország felé. E két pont között közel 170 fkm a távolság, azonban a magyarhorvát közös Dráva szakasz ennél lényegesen rövidebb, tekintve, hogy a folyó 227,6-198,6 fkm-ek között kizárólag horvát területen folyik. Két magyarországi kikötője Barcson és Dránaszabolcson található. A folyó gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt. Ennek oka az, hogy a mai államhatár egyrészt egykori Dráva-ágon (melytől az oldalazó erózió miatt a mai meder jelentős távolságra is lehet), másrészt évszázadokkal ezelőtti tulajdonviszonyokon alapul. Logisztikai szempontból korlátozó tényező, hogy a folyó nagyvízi hajózásra csak Vízvár alatti szakaszán alkalmas. Ráadásul ezen a szakaszon is akadályozza a sok gázló, és azok gyors változása a hajózást. Energetikai vizsgálata kapcsán, medergenerátorok és egyéb technológiák telepítési lehetőségeinek vizsgálatakor pedig arra kell tekintettel lenni, hogy a Dráva teljes magyarországi szakasza jelentős természeti értékei miatt a Duna-Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartozik. A szigorú természetvédelmi előírások az energetikai hasznosítást alapvetően nem támogatják, a javasolandó technológiák megválasztásánál ezért különös gondossággal kell eljárni. A régiót észekról szegélyezi hazánk legnagyobb tava, a Balaton. Vizsgálatakor fel kell tárni egyrészt magának a tónak a hajózhatósági lehetőségeit, másrészt a Balatont a Dunával összekötő és szinte teljes egészében a Dél-Dunántúl területén haladó Sió csatorna által nyújtott lehetőségeket is. A Balaton partvonala mentén kb kikötő található, melyből 26 alkalmas nagyhajók fogadására. A nagyobb méretű hajók, úszó munkagépek, uszályok, nagyhajók befogadására alkalmas 21 Energia Stratégia 31

34 kikötők nagy része a Balatoni Hajózási Rt. tulajdonában van. A régióhoz tartozó déli parton lévő kikötők a part sekély jellege miatt kivétel nélkül kétmólós medencés kikötők. Néhány déli parti kikötő (Balatonőszöd, Balatonszemes, Balatonmáriafürdő) nem alkalmas 30 m-nél hosszabb hajók befogadására a hosszú és szűk bejárati csatorna, illetve a fordítóhely hiánya miatt. A hatékony vízi közlekedést szintén nehezíti, hogy a hajók sebessége a vízmélység miatt erősen korlátozott: nagy hajókkal maximálisan 25 km/h sebesség érhető el azokon a helyeken, ahol a vízmélység legalább 4 méter. A hajók egy részén kiemelkedően nagy a teljesítmény/tömeg arány, ezek a hajók mélyvízben (10-20 m) akár km/h sebességgel tudnának közlekedni. Ez a Balatonon még a Tihanyi-árokban sem érhető el. 22 Logisztikai hasznosítási lehetősége emellett azért sem jelentős, mert balatoni hajók jellemzően személyszállítási céllal üzemelnek. A Sió-csatorna feladata egyrészt a Balaton vízszintjének szabályozása, másrészt a Dunával való vízi összeköttetés biztosítása. A Sió-csatorna és a Balaton összeköttetését a siófoki hajózsilip teremti meg, a dunai csatlakozást a torkolati mű hajózsilipje segíti. A csatorna három szakaszra osztható: Siófok - Kapos torkolat: csak időszakosan, a balatoni vízeresztés időszaka alatt hajózható (szélessége: m, vízmélysége: 1,8-2,6 m). Hajóforgalma a Balatonfüredi Hajógyár termelésének visszaesése óta jelentősen csökkent. Kapos torkolat - Szekszárd: a mellékvízfolyások vízhozamától függően vízeresztés nélkül is megfelelő mélységű és tartósságú vízi út alakul ki, de a hajózás ezen a szakaszon is alapvetően a balatoni vízeresztéstől függ. Szekszárd - Duna közötti szakasz: állandóan hajózható, IV. kategóriájú szakasz. A torkolati mű - Duna közötti szabad folyású szakaszon a Duna visszaduzzasztó hatása biztosít kedvező hajóútméreteket. Logisztikai szempontból tehát csupán a csatorna alsó szakasza vehető figyelembe, energetikai hasznosítás azonban a többi részén is megoldható lenne (ld. később). 22 Energia Stratégia 32

35 1.5. SZABÁLYOZÁSI KERETEK A régió energetikai fejlesztései lehetőségeit a természeti, gazdasági és társadalmi adottságok mellett a szabályozási keretek határolják be. Mind az Európai Unióban, mind pedig Magyarországon, országos és helyi szinten megszámlálhatatlan mennyiségű stratégiai dokumentum és jogszabály érinti az energiaügyeket közvetlenül vagy közvetve. Az alábbiakban azokat mutatjuk be, amelyeket régiós (és helyi) energiastratégiák elkészítésekor fontos szem előtt tartani EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSOK Az Európai Unió energiapolitikájának legfontosabb célja a versenyképes belső energiapiac megteremtése, az ellátásbiztonság garantálása, az importfüggőség csökkentése és a megújuló energiaforrások részarányának növelése mellett. Magyarországnak uniós tagállamként az energetikához kapcsolódó jogalkotásban igazodnia kell ehhez a célkitűzéshez és meg kell felelnie az EU stratégiai dokumentumaiban szereplő követelményeknek. Az Európai Unió energiapolitikájának alapjait az Európa 2020 stratégia 23 fekteti le. A tíz évre szóló növekedési stratégia célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeinek megteremtése. A stratégia célkitűzései kiterjednek a foglalkoztatás, az oktatás, a kutatás-fejlesztés, a társadalmi befogadás és a szegénység enyhítése, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiaügy területére. Utóbbi témában az alábbi célokat fogalmazza meg 2020-ra a dokumentum: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-kos csökkentése az 1990-es szinthez képest (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését); A megújuló energiaforrások arányának 20%-ra történő növelése (a kitűzött megújuló részarány tagállamonként eltérő 24 ), emellett tagállamonként egységesen 10%-os megújuló energia részarány a közlekedési szektorban 25 ; Az energiahatékonyság 20%-kos javítása. 23 COM(2010)2020 végleges, Forrás: 24 A tagállamoknak különféle lehetőségeik vannak a megújuló energiaforrások alkalmazására, és tagállamonként eltérő mértékű erőfeszítéseket kell előírni annak megvalósítása érdekében, hogy a megújuló energiaforrások részaránya az EU teljes energiafogyasztásában 2020-ig 20%-ra emelkedjen. Forrás: 25 A közlekedési szektorban külön erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy megvalósíthassuk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését és energiaellátás biztonságának javulását, ezért az Európai Tanács minimum célkitűzést írt elő arra vonatkozóan, hogy a fenntartható bio-üzemanyagok részaránya a teljes közlekedési benzin- és dízelüzemanyag-fogyasztásban 10%-ra emelkedjen. Forrás: Energia Stratégia 33

36 Az Európai Unió klímacsomagjának részeként elfogadták a Megújuló Energia Irányelvet, 26 amely alapján 2020-ra az Európai Unió tagállamainak együttesen a végső energiafelhasználásuk 20%-át megújuló energiaforrásokból kell fedezniük. Ehhez a közös célhoz minden tagország a direktíva I. mellékletében megállapított nemzeti célszámának megfelelően járul hozzá. A célszám elérése érdekében tett intézkedéseket a tagállamok választhatják meg, viszont kétévente jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak az előrehaladásról. Az irányelv megfogalmazza a megújuló energia részarány kiszámításával és a tagállamok közös projektjeivel kapcsolatos előírásokat is. A direktíva a korábbi villamos energia fókuszú stratégiai dokumentumokkal ellentétben már hangsúlyos területként kezeli a megújuló alapú hőtermelést. A direktíva felszólítja a tagállamokat, hogy Nemzeti Cselekvési Terveikben a megújuló hőtermelésre vonatkozóan is állapítsanak meg célértékeket. Szintén az Unió energiapolitikai céljainak elérése érdekében fogadták el az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK, az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelvét. Az irányelv bevezetésének célja az volt, hogy költséghatékony, gazdaságos módon segítse elő az energia hatékonyabb felhasználását az Európai Unió tagállamaiban. Ennek érdekében az irányelv arra szólítja fel a tagországokat, hogy a 2008 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan nemzeti energiamegtakarítási célelőirányzatot határozzanak meg, mely az irányelv ajánlása szerint az adott ország átlagos éves végfelhasználásának 9 %-a. A tagállamoknak olyan intézkedéseket kell kidolgozniuk, amelyek révén ezt a célelőirányzatot teljesíteni tudják. Ezeket az intézkedéseket Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben kell bemutatniuk és benyújtaniuk az Európai Bizottság felé. Az irányelv értelmében a cselekvési terveket a tagállamoknak június 30-ig kellett kidolgozniuk, és június 30-ig, illetve június 30-ig újabb, átdolgozott cselekvési tervet kell(ett) benyújtaniuk. Az irányelv értelmében, a Cselekvési Tervben külön figyelmet kell szentelni a közszféra példamutatásával, illetve a végfelhasználóknak nyújtott információval kapcsolatos intézkedéseknek, mivel a közszektornak példamutató módon kell eljárnia az irányelv céljaival összefüggésben. Ennek érdekében a Cselekvési Tervben meg kell jelölni ezen intézkedések adminisztratív, irányítási és végrehajtási feladataiért felelős szerv(ek)et. Az irányelv felszólítja a tagországokat, hogy legalább kettőt alkalmazzanak a közszféra beszerzéseivel kapcsolatban az alábbiak közül: a) speciális követelmények meghatározása az energiamegtakarítást célzó pénzügyi eszközökre vonatkozóan (pl. harmadik feles finanszírozás, kiszervezések); b) a berendezések és járművek beszerzésére vonatkozó követelmények meghatározása a fent említett felelős szerv által, és ahol ez értelmezhető, életciklus-elemzésen alapuló költségszámítás alkalmazása; 26 Forrás: Az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve Energia Stratégia 34

37 c) energiahatékony berendezések vásárlására vonatkozó követelmények megfogalmazása, és ahol ez értelmezhető, életciklus-elemzésen alapuló költségszámítás alkalmazása; d) a berendezések és járművek b) és c) pont szerinti cseréjére, javítására vonatkozó követelmények felállítása; e) energiaauditok alkalmazására és a bennük foglalt ajánlások megvalósítására vonatkozó követelmény előírása; f) energiahatékony épületek bérlésére és építésére vonatkozó követelmények előírása, vagy a meglévő épületek korszerűsítése az energiahatékonyság javítása céljából. A Horizon 2020 keretprogram és jogszabálycsomag a ig tartó uniós pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework, MFF) kutatási-innovációs prioritásainak irányvonalait határozza meg. Az Unió a következő három prioritásra összpontosítja az erőforrásokat: kiváló tudomány, ipari vezető szerep és társadalmi kihívások. A keretprogram egészét áthatja a fenntarthatóság javítására vonatkozó célkitűzés. Az éghajlatváltozással és az erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos célzott támogatást kiegészítik a Horizont 2020 keretprogram más különös célkitűzésein keresztül nyújtott támogatások, melyeknek köszönhetően a program teljes költségvetésének legalább 60%-a kapcsolódik majd a fenntartható fejlődéshez, és e kiadások túlnyomó többsége az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel összefüggő célokat fogja szolgálni. A keretprogram teljes költségvetésének várhatóan mintegy 35%-a fogja támogatni az éghajlatváltozás ügyét. 27 A 2020 utáni időszakra vonatkozó éghajlatvédelmi célokat az Unió Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről 28 című közleménye ismerteti, amely a kibocsátáscsökkentés hatásait elemzi a gazdaság egészére nézve. Ez a dokumentum adja a keretrendszert a szektoriális útitervekhez, például a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervhez 29 ( Roadmap 2050 ), amely az Európai Unió dekarbonizációs célkitűzéseire összpontosít. Az Energia 2020 stratégiában megfogalmazott célok és intézkedések 2020 után sem kerülhetnek ki a szakpolitika fókuszából. Az éghajlatváltozás mérséklése (a hőmérséklet-növekedés 2 C alatt tartása) érdekében az EU az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 30 szerint szükséges kibocsátáscsökkentéshez igazodva 2050-ig az 1990-es szintekhez képest 80-95%-os kibocsátáscsökkentést irányoz elő. A dokumentum felvázolja a 2050-ig megvalósítandó intézkedéseket tartalmazó ütemtervet. A bemutatott megközelítés 27 COM(2011) 808 végleges. Forrás: 28 COM(2011) 112 végleges. Forrás: 29 COM(2011) 885 végleges. Forrás: 30 IPCC: Intergovernmental Panel on Climate Change Energia Stratégia 35

38 abból indul ki, hogy az energia, a közlekedés, az ipar, valamint az információs és kommunikációs technológiák terén a beruházások mobilizálása érdekében innovatív megoldásokra van szükség, továbbá nagyobb hangsúlyt kell fektetni az energiahatékonysági szakpolitikákra. 31 Az ütemterv felszólítja a tagállamokat, hogy készítsék el az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra vonatkozó nemzeti ütemtervüket. A 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv összes dekarbonizációs forgatókönyve szerint a megújuló energia részarányának nagymértékű növekedése várható, sőt a megújuló energiaforrások az európai energiaszerkezet középpontjába fognak kerülni 2050-re. Ehhez azonban komoly szakpolitikai változásokra lesz szükség: A jövőbeli ösztönzőknek a megújuló energiaforrások arányának növekedésével hatékonyabbá kell válniuk és méretgazdaságosságra kell törekedniük, további piaci integrációt és ennek következtében európai szinten összehangoltabb megközelítést eredményezve. 32 Az ütemtervben felvázolt forgatókönyvek mindegyike számol az energiahatékonyság fejlesztésével, a földgáz növekvő jelentőségével, a nukleáris energia az EU villamosenergia-termelési szerkezetében betöltött szerepével és a technológiai fejlődés felgyorsításával (intelligens technológia, tárolás és alternatív tüzelőanyagok). A teljes rendszerköltség minden szcenárió esetében hasonló. A megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó, a 2020 utáni időszakra szóló ütemterv kiadását a 2009/28/EK irányelv 2018-ra irányozza elő nyarán jelent meg továbbá az Európai Bizottság az építőipar fellendítése érdekében kidolgozott stratégiája 34. A stratégia célja, hogy az ágazat újult erőre kapjon, mint a munkahelyteremtés és általánosságban a gazdaság fenntartható fejlődésének mozgatórugója". A dokumentum fő eleme az alacsony energiafelhasználású épületek arányának növelése, mert ezek számos gazdasági és környezeti előnyük ellenére továbbra sem túl elterjedtek a piacon. A stratégia számos rövid- és középtávra szóló javaslatot fogalmaz meg beruházási környezet, a humán erőforrás és az erőforrás-hatékonyság javítása terén. A régiót földrajzi fekvése miatt érinti továbbá az Európai Unió Tanácsa megbízásából elkészült Duna Régió Stratégia is. A stratégia megvalósításában nyolc EUtagállam és hat unión kívüli ország vesz részt: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna. Az elfogadott program 11 cselekvési területet ölel fel a következő súlyponti témák alapján: közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, környezet- és vízvédelem, társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése. Dél-Dunántúl számára kedvező lehetőséget jelenthet, hogy a 31 Forrás: 32 COM(2011) 885 végleges, 12. oldal /28/EK irányelv 23. cikk (9) bekezdés 34 COM(2012) 433 végleges Energia Stratégia 36

39 Fenntartható energia fejezet koordinációját Magyarország látja el Csehországgal közösen. A fejezet célja az összekapcsolt, jól működő belső energiapiac létrehozásának és a verseny ösztönzésének előmozdítása. A stratégiában a következő három akció szerepel: Energia infrastruktúra: célja a TEN-E 35 felülvizsgálata és az energiabiztonsági infrastruktúra fejlesztése; az Energiaközösség céljaival való összhang biztosítása; regionális együttműködés biztosítása az észak-dél földgázfolyosó projektjeinek megvalósítására; földgáztároló kapacitások fejlesztése; Energia piacok: célja az együttműködés az Energiaközösséggel és a középkelet-európai villamosenergia-piaci integrációs fórummal; a regionális hálózati integráció és az Új Európai Szállítórendszer (NETS) közös végrehajtása; Energia hatékonyság és megújuló energia, mely a Energiastratégia céljaival leginkább összhangban áll alábbi feladataival: o Biomassza, napenergia, geotermikus energia, víz- és szélenergia használatának elterjesztése; o Kárpát Egyezmény megerősítése a biomassza energetikai célú felhasználás legjobb eljárásának megosztásáról; o Duna-régió megújuló cselekvési tervének elkészítése; o A helyi megújuló erőforrásokra támaszkodó energiatermelés segítése; o Átfogó akcióterv készítése a Duna és mellékfolyói (pl. Száva, Tisza és Mura) vízenergia termelés potenciáljának fenntartható fejlesztéséről; o Tervezési mechanizmus felállítása új vízenergia projektek megvalósítására alkalmas területek feltárásához; o Energiahatékonyság és megújuló energia használatának elősegítése az épületek, fűtési rendszerek, villamos energia létesítmények felújításával; o Együttműködés ösztönzése a nemzeti hatóságok között a megújuló energiák használatának előmozdítása érdekében; o Klímaváltozás mérséklésével és energiahatékonysággal foglalkozó konzultációs támogatás a térség intézményei, vállalkozásai, állampolgárai számára. 35 Trans-European energy networks Energia Stratégia 37

40 A kapcsolódó európai uniós jogszabályok listája: Az Európai Parlament és a Tanács 2006/32/EK irányelve az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról; Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve az épületek energiahatékonyságáról; Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Parlament és a Tanács 2009/29/EK irányelve a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról; Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról; Az Európai Parlament és a Tanács 2009/406/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről; Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról; Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; A Bizottság 774/2010/EU rendelete az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezésre és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról; Az Európai Parlament és a Tanács 994/2010/EU rendelete a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról. Forrás: Energia Stratégia 38

41 Megemlítendő, hogy a 2006/32/EK számú Energiahatékonysági Direktíva módosítása jelenleg van elfogadás alatt. A direktíva-tervezet tartalmazza, hogy január 1-től a közintézményeknek a tulajdonukban lévő teljes alapterület évente 3%- át fel kell újítaniuk, mégpedig olyan módon, hogy az megfeleljen legalább az érintett tagállam által a 2010/31/EU irányelvnek megfelelően előírt minimumkövetelményeknek. A tervezet továbbá tartalmazza azt az előírást is, hogy a közintézmények csak a tervezet mellékletében felsorolt magas energiahatékonyságú termékeket, szolgáltatásokat és épületeket vásárolhatnak HAZAI VONATKOZÁSOK Az Országgyűlés a közötti időszakra vonatkozó energiapolitika irányelveit 40/2008. (IV. 17.) OGY határozatban definiálta. Eszerint az ország hosszú távra szóló elsődleges céljai az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság. Kijelenti, hogy a célok elérése érdekében a fajlagos energiafelhasználás csökkentésén, a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia arányának növelésén, környezet- és természetbarát technológiák fokozatos bevezetésén keresztül hozzá kell járulni a fenntartható fejlődéshez. Hozzáteszi, hogy a célok elérését az állami támogatási politika eszközeivel, továbbá az Európai Unió által Magyarország részére rendelkezésre bocsátott forrásokkal is elő kell segíteni. Előírja a környezettudatos szemlélet kialakítását és az energiahatékonyság növelését - utóbbit különösen az épületek, a közlekedés és az energiaátalakítás területén. A fentiek értelmében felkéri a Kormányt, hogy dolgozzon ki átfogó, országos energiahatékonysági stratégiát és nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet, és gondoskodjon azok megfelelő végrehajtásáról; dolgozza ki a megújuló energiaforrások felhasználásának stratégiáját; biztosítsa az energiafelhasználás szociális támogatási rendszerének megfelelő kialakítását; gondoskodjon az energiapolitika céljainak hatékony megvalósulását elősegítő pályázatok és források megfelelő koordinációjáról; és legalább kétévente készítsen tájékoztatót az energiapolitika megvalósulásáról. A magyar kormány 2011 őszén fogadta el a Nemzeti Energiastratégia 2030 című dokumentumot, amely a 2030-ig javasolt energiapolitikai intézkedéseket és 2050-ig tartó kitekintést tartalmaz. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által széleskörű társadalmi vitára bocsátott dokumentum legfontosabb energiapolitikai célként az energiafüggőség csökkentését fogalmazza meg. A célok megvalósítása érdekében mozgósítandó eszközök az energiahatékonyság és energiatakarékosság fejlesztése, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, a közlekedés villamosítása az atomerőművi villamos energiára építve, valamint a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztése. A megújuló energiaforrások hasznosításához Magyarországon rendelkezésre álló potenciál tekintetében a stratégia az MTA Megújuló Energia Albizottsága által kiszámított elméleti potenciálra (2600- Energia Stratégia 39

42 2700 PJ/év) hagyatkozik, továbbá megemlíti, hogy a műszakilag lehetséges és gazdaságilag megvalósítható potenciálokra vonatkozóan nem léteznek megalapozott, szakmai körökben elfogadott kalkulációk, a szakértői becslések rendkívül tág határok között ( PJ/év) mozognak. Az energiastratégia 20%- os megújuló energia részarányt irányoz elő 2030-ra a primerenergiafelhasználásban. 36 A megújuló energiaforrásokon belül a kapcsoltan termelő biogáz és biomassza erőművek és a geotermikus energia elsősorban de nem kizárólagosan hőtermelési célú alkalmazása kapnak prioritást. Emellett a napenergia, valamint a szélenergia hasznosításában is növekedés várható. A stratégia szerint 2020 után nyílhat lehetőség a hazai napenergia-potenciál nagyobb mértékű, villamosenergia-termelésre való felhasználására a fotovillamos technológia árcsökkenése révén. A stratégiának nem célja az egyes megújuló energiaforrások növekedési ütemének bemutatása és konkrét intézkedések megfogalmazása, azt Magyarország Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terve tartalmazza. A fent ismertetett, megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. számú melléklete Magyarország számára 13%-os célt irányzott elő a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára a évi teljes bruttó energiafogyasztásban. Az irányelv minden tagállamot felszólított a célok teljesítéséhez szükséges intézkedéseket bemutató Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv június 30-ig történő benyújtására. 37 A magyar kormány december 22-i ülésén hagyta jóvá Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét (Megújuló NCsT). A dokumentum az EU által meghatározott célszámot meghaladóan, 14,65%-os megújuló részarányra tett vállalást. Az Európai Unió tagállamainak az Európai Bizottság által meghatározott tartalmi és formai követelményekhez igazodva Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet kellett készíteniük a 2008 és 2016 közötti időszakra. Ezen kilencéves időszak alatt összesen 9%-os energia-megtakarításra törekednek a végfelhasználásban. A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet a többi tagállamhoz hasonlóan Magyarországnak is 2007 júniusában kellett volna benyújtania, ehelyett hazánk egy vázlatos, 15 oldalas tervezetet nyújtott be az Európai Bizottságnak. A cselekvési terv elkészítésének elmulasztásáért 2007 októberében szabálysértési eljárás indult Magyarország ellen, 11 másik tagországgal egyetemben. Magyarország ezt követően 2008 februárjában küldte el a cselekvési tervet a Bizottságnak, amelyet a Kormány a 2019/2008. (II. 23.) határozatával tudomásul vett. A cselekvési tervet az Európai Bizottság több ponton hiányosnak találta évi felülvizsgálata során, az illetékes minisztérium ezért újabb, módosított cselekvési tervet készített, amellyel kapcsolatban a Kormány a 1076/2010 (III. 31.) Kormányhatározatot adta ki. A módosított cselekvési terv ezt követően a Bizottság felé is benyújtásra került. 36 Nemzeti Energiastratégia 2030, 15. oldal /28/EK irányelv, 4. cikk (2) bekezdés Energia Stratégia 40

43 A Megújuló NCsT az Európai Bizottság rendelkezésének megfelelően tartalmazza a 2020-ra kitűzött megújuló energia részarány elérése érdekében tervezett intézkedéseket és növekedési ütemet, technológiánkénti részletességgel. A dokumentum három különböző forgatókönyvet 38 mutat be, melyek a következők: BAU energiafelhasználás, referencia forgatókönyv, valamint kiegészítő energiahatékonysági intézkedéseken alapuló forgatókönyv. A szcenáriók alapján 2020-ban az ország bruttó végső energiafelhasználása PJ/év értéket fog elérni. A megújuló energiaforrások felhasználására irányuló összesített, 2020-ra vonatkozó nemzeti célkitűzés az egyes megújuló energiaforrás típusok esetében reálisan elérhető maximális részarányok alapján 120,56 PJ/év-ben lett megállapítva. Ez az érték a kiegészítő energiahatékonysági intézkedéseken alapuló forgatókönyv megvalósulása esetén 14,65%-os megújuló energia részarányt jelentene a bruttó végső energiafelhasználásban. A Cselekvési Terv összesen 57,4 PJ megtakarítást irányoz elő Magyarország végső energiafelhasználásában 2016-ra. A felsorolt intézkedések között megtalálhatók az épületek energiahatékonyságának javítására irányuló lakossági, közintézményi és vállalati beruházási támogatást nyújtó programok, hatékonyabb háztartási és irodai gépek elterjesztését célzó, főként beruházástámogatás-jellegű programok, továbbá jogszabály-alkotási feladatok és szemléletformálással kapcsolatos intézkedések is. A Cselekvési Terv készítői a legnagyobb energiamegtakarítást (18 PJ) a lakossági épületek felújítására irányuló országos programoktól várják, a legkevesebbet pedig a közlekedés hatékonyabbá tételétől (4,6 PJ). Az állami és önkormányzati szektor számára a dokumentum többek között a közbeszerzéseknél alkalmazandó energiahatékonysági irányelvek kidolgozását és alkalmazását, az energiafelhasználás csökkentését a ROP-ok révén, és az irodai berendezésekre vonatkozó követelmények meghatározását irányozza elő. Az ipari szereplőktől, nagyfogyasztóktól energetikus alkalmazását és kötelező energiafogyasztási beszámoló elkészítését várják, továbbá a távhő-ellátórendszerek hatékonyabbá tételétől várnak további megtakarítást. A közlekedés hatékonyabbá tétele érdekében a dokumentum két intézkedést nevesít: a nehézgépjárművek által fizetendő útdíj kiterjesztését és P+R rendszerek kialakítását. A kormány október 25-én elfogadta Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét, amely a rendelkezésre álló források hatékony felhasználására vonatkozó intézkedéseket tartalmazza, a lehető legnagyobb megtakarítás elérése érdekében a végső energiafelhasználásban a ig tartó időszakban. A II. NEHCsT-ben foglalt intézkedések célja a 38 BAU pálya: azon energiafogyasztási pálya, amely energiatakarékossági és energiahatékonysági intézkedések nélkül alakulna ki; Referencia pálya: azon energiafogyasztási pálya, amely a BAU pályából a előtt elfogadott energiatakarékossági és -hatékonysági intézkedések végrehajtásával alakulna ki; Kiegészítő energiahatékonysági pálya: azon energiafogyasztási pálya, amely az elkövetkező években megvalósítani tervezett Nemzeti Energiatakarékossági Program végrehajtásával kialakul. Energia Stratégia 41

44 közvélemény, az állami döntéshozók és a piaci szereplők mozgósítása az energiahatékony, környezetkímélő és az erőforrásokat hatékonyan hasznosító épületek, berendezések, technológiák és közlekedési módok preferálása érdekében. A dokumentum azokat a már folyamatban lévő és tervezett energiahatékonysági intézkedéseket ismerteti, amelyekkel a meghatározott ágazatok 39 végső energiafelhasználása átlagosan évi egy százalékkal mérsékelhető az említett intervallumban, így tartható a 2016-ig teljesítendő 9%-os végfelhasználói energiamegtakarítás. A tervezett intézkedések hatására megnövekvő piaci kereslet akár új munkahelyet teremthet az építőiparban 2020-ig. A tervezett intézkedések között szerepel például az épületenergetikai előírások fokozatos szigorítása, a közúti nehéz gépjárművek által fizetendő útdíj fenntartása és kiterjesztése, továbbá közintézményi és lakossági támogatási programok. A régió energiastratégiájához (illetve általában az energiastratégiához) viszonylag szorosan kapcsolódik az ország mezőgazdasági-vidékfejlesztési stratégiája. A időszakra szóló Nemzeti Vidékstratégia célként fogalmazza meg, hogy a vidéki térségek a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével a lehető legnagyobb mértékben maguk állítsák elő, termeljék meg energiaszükségletüket. A dokumentum kiemeli, hogy a vidék fenntartható energiagazdálkodásának alapját az energiaigény jelentős abszolút mértékű csökkentése (energiatakarékosság) jelenti. Célul tűzi ki a decentralizált, kisebb kapacitású, helyi nyersanyagbázisra épülő és helyi igényeket kiszolgáló, kis szállítási igényű biomassza-, illetve állattenyésztő telepek esetében biogáz-erőművek, valamint a talaj szervesanyag-utánpótlását is biztosító komposztkazánok megvalósítását. Célja továbbá, hogy elsősorban az erdei tűzifa és apríték, pellet, szalma- és fabrikett, a mezőgazdasági melléktermék, másodlagos nyersanyag, kommunális szerves hulladék, illetve a parlagokon valamint út és árkok menti területeken képződött biomassza kerüljön hasznosításra. Ösztönzi a tüzelhető hulladékok, melléktermékek háztartási méretű, energiatakarékos, olcsó aprító-daráló-tömörítő gépeinek gyártását, vásárlását is. Elismeri a fásszárú energiaültetvények telepítésének létjogosultságát is (a szociális szempontokra is tekintettel, a térség szilárd fűtőanyagigényének kielégítésére, az erdőkből és ültetvényekből kikerülő faanyag és apríték melléktermékeivel, és más alternatív energiaforrással is számolva, a fennmaradó hiány biztosításának határáig, a tájgazdálkodás keretén belül). Energiaültetvények telepítését a mezőgazdaságilag kevésbé hasznosítható kedvezőtlen adottságú területeken irányozza elő, a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével. A stratégia célkitűzése az erdővel borított területek növelése, elsősorban a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek erdősítésével, továbbá az ország távlati, 27%-os erdősültségének elérése érdekében az erdőtelepítések ütemének fokozása. Cél az erdőtelepítések ütemének éves szinten hektárra történő 39 az EU emissziókereskedelmi rendszerének hatálya alá nem tartozó ágazatok és iparágak Energia Stratégia 42

45 növelése, elsősorban az őshonos, illetve az adott erdészeti tájba illeszkedő fajok alkalmazásával. További cél a zöldterületek növelése és minőségének javítása, valamint a települési zöldfelületek szükség szerinti megújítása, állapotának javítása. Az erdőterületek növelése és a fa racionális hasznosítása központi eleme a időszakra szóló Nemzeti Erdőprogramnak 40 is: energiatermelés energiaültetvények létesítése és kitermelése révén, az ipari hasznosításra már nem alkalmas fa és az újra-feldolgozásra alkalmatlan hulladékok felhasználásával úgy, hogy a termékgyártás, a lakossági tűzifa-ellátás és a nemzetközi kötelezettségekből fakadó energiatermelés kiegyensúlyozott legyen. A régiós energiastratégiát közvetetten érintik az országos és térségi területfejlesztési, -rendezési koncepciók és programok. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény értelmében az Országos Területfejlesztési Koncepciót a kormány készíti el és terjeszti az országgyűlés elé. A jelenleg is érvényes dokumentumot a 97/2005. országgyűlési határozat fogadta el. A Koncepció célja olyan harmonikus és fenntartható társadalmi-gazdasági-környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, amely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben szerveződik, amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek. Ennek érdekében az alábbi öt fő célt tűzi ki 2020-ig: Térségi versenyképesség Területi felzárkózás Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem Területi integrálódás Európába Decentralizáció és regionalizmus A fenti célok megvalósulása érdekében a Koncepció további középtávú célokat fogalmaz meg 2013-ig, amelyek közül az energiaügyeket illetve a régiót érintő főbb megállapításokat mutatjuk be. Az országos jelentőségű, integrált fejlesztési térségek közé tartozó Balaton-térséggel kapcsolatban a Koncepció az alábbiakat írja elő: a térség aktív tájképvédelme, kulturális örökségek védelme és a háttérterületek adottságaikra építő fenntartható fejlesztése; a régióban működő vállalkozások környezetkímélő technológiájának és energiatakarékos működésének ösztönzése; magas tudástartalmú és alacsony nyersanyag-, szállítás igényű vállalkozások indításának és letelepítésének ösztönzése /2004. (X. 27.) Korm. határozat Energia Stratégia 43

46 A szintén kiemeltnek minősülő Duna-menti térségre a Koncepció előírja többek között a fenntarthatóság elveire épülő hasznosítás kialakítását, a mezőgazdaság, a halászat, az erdő- és vadgazdálkodás, az ökoturisztikai és infrastruktúra-fejlesztés összehangolásával, továbbá célként tűzi ki az árvízvédelem és vízkészletgazdálkodási rendszerek javítását összhangban az ökológiai célokkal. A Koncepció kiemelt célja továbbá a termálvíz-kincs integrált és innovatív térségi fejlesztése (energetikai hasznosítás, gyógyászati ipar, turizmus, mezőgazdaság stb.), a termálvagyon komplex hasznosítását szolgáló ipari, szolgáltatási és kutatási vertikumok, valamint hálózatok létrejöttének ösztönzése. Megfogalmazza továbbá a megújuló energiaforrások részarányának növelését elsősorban a helyi, kistérségi ellátás érdekében, a gazdasági és környezetvédelmi szempontok érvényesítésével a fenntartható fejlődés stratégiájának megfelelően. A Koncepció régiók fejlesztéséről szóló fejezete alatt külön is rendelkezik a Déldunántúli Régió fejlesztési céljairól, mégpedig a következőképpen: a Dél-Dunántúli Régió célja olyan kulturális, környezet- és természetvédelmi értékeket szem előtt tartó, oktatási, tudományos és kutatási központokon alapuló fejlődés, mely integrálja a régió leszakadó térségeit, kiegyensúlyozott településszerkezetre épít. A régió sikeresen fordítja jelenlegi fejlettségbeli hátrányait előnnyé azáltal, hogy megőrzött természeti és kulturális értékeit, építészeti örökségét és termálvíz-kincsét fenntartható módon hasznosítja, magas színvonalú kiegyensúlyozott életfeltételeket biztosít. Az Országos Területfejlesztési Koncepció mellett az országgyűlés Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót is elfogadott 41, ez azonban csak érintőlegesen tartalmaz energetikai vonatkozásokat, elsősorban a környezet védelmével, a fenntartható fejlődéssel összefüggésben, amit a dokumentum igen hangsúlyosan kezel. Végül meg kell említenünk a jelenleg készülő Befektetés a jövőbe- Nemzeti KFIstratégia 2020 tervezetét is, mely jelen regionális stratégia megfogalmazásának idején ugyan még csak munkaváltozatként a Horizon 2020 törekvéseivel összhangban társadalmi prioritásként kezeli a Biztonságos, tiszta és hatékony energia biztosítását; valamint energetikai területen is feltételezi a felülről indított kormányzati programokat, részpiacokat (pl. alternatív energiaellátást) szabályozó lépéseket, intézményépítést /2005 OGY határozat Energia Stratégia 44

47 REGIONÁLIS KONCEPCIÓK A Dél-Dunántúli Régió jelenleg az alábbi hat területen rendelkezik stratégiai fejlesztési programmal: üzleti szolgáltatások, barnaövek rehabilitációja, környezetfejlesztés, közlekedésfejlesztés, turizmusfejlesztés, humán közszolgáltatások fejlesztése. A regionális energia stratégiának és a fenti programoknak összhangban kell lenniük egymással. Az energia stratégia szempontjából relevánsabb megállapításokat elsősorban a környezetfejlesztési program tartalmaz, melynek fő céljai: a természeti környezet fenntartható használata, amely alatt a dokumentum elsősorban a természetvédelmi szempontokat érti, egészséges települési környezet kialakítása, amely alatt ebben az esetben az épített környezet terhelésének csökkentése, és az infrastruktúra fejlesztése (pl. vízelvezetés, zöldfelületek növelése) értendő, valamint a környezeti ipar ökoharmonikus energiagazdálkodás, mely célul tűzi ki a régió erőforrásainak, ezen belül a megújuló erőforrások, és a másodlagos nyersanyagok minél szélesebb körű használatát, az energiaigény-növekedés kiváltását régiós erőforrásokkal. A program előnyben részesíti a komplex, lokális, kisléptékű projekteket, és célként fogalmazza meg a kapcsolódó technológiák fejlesztését, az ezzel foglalkozó ipari vállalkozások megerősítését a régióban. A fejlesztési stratégiák alapján kerültek meghatározásra a időszakra szóló Dél-Dunántúli Operatív Program fejlesztési irányai. Ezek, és az Országos Területfejlesztési illetve Fejlesztéspolitikai Stratégiák alapján a dokumentum azt tűzi ki célul 2020-ig, hogy a régió felzárkózzon az ország fejlettebb térségeihez, illetve hogy 2013-ig megálljon a régió leszakadása. Ennek elérése érdekében célként fogalmazza meg a természeti és épített környezet megóvását, a helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság kiépítését és a társadalmi különbségek csökkentését. A régió energiafelhasználásának csökkentése, az energiahatékonyság növelése illetve a megújuló energiaforrások hasznosítása nem szerepel hangsúlyosan a dokumentumban. Energia Stratégia 45

48 MEGYEI KONCEPCIÓK A területfejlesztésről szóló törvény értelmében a megyei önkormányzatok területrendezési tervet készítenek a megye területére, továbbá hosszú távú megyei területfejlesztési koncepciót dolgoznak ki (a megyei jogú városok bevonásával). A Dél-Dunántúli Régió területén található mindhárom megye rendelkezik tehát fejlesztési programmal, azonban lényegében mindegyikből hiányoznak az energiatermeléssel és felhasználással kapcsolatos célkitűzések, fejlesztési irányok. A kapcsolódó területek közül az erdőgazdálkodás jelenik meg, mint fejlesztendő terület, illetve szó esik a környezeti infrastruktúra javításáról (pl. hulladékgazdálkodás javítása szelektív hulladékgyűjtés és a hulladékok másodlagos hasznosítása révén), alapvetően azonban hiányzik ez a terület a fejlesztési koncepciókból. Ezen mindenképpen indokolt változtatni, és a megfelelő szintű egyeztetés után integrálni a regionális energiakoncepció vonatkozó részeit a megyei fejlesztési programokba. Kiegésztítendő az új megyei koncepciók alapján Energia Stratégia 46

49 JÁRÁSI ÉS TELEPÜLÉSI SZINTŰ STRATÉGIÁK A regionális energiastratégia kialakítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a járási (2013 előtt kistérségi) energiastratégiák megállapításainak integrálására. A Dél- Dunántúli Régióban egyelőre kevés önkormányzat rendelkezik az energiagazdálkodás területéhez kapcsolódó települési szintű stratégiával. A Polgármesterek Szövetségéhez (Covenant of Mayors) eddig egyetlen település sem csatlakozott a régióból, így Fenntartható Energia Cselekvési Tervet sem készítettek Tolna, Baranya és Somogy megye önkormányzatai. 42 Egy 2010 novemberében készített kérdőíves felmérés alapján 43 - melyben a Dél- Dunántúli Régió 25 kistérsége központi önkormányzatainak műszaki szakemberei, pályázati irodavezetői, kistérségi koordinátorok és a Fejlesztési Ügynökség Kistérségi Koordinációs Hálózatának munkatársai vettek részt az alábbi megállapításokat tehetjük: Az energiaköltségek csökkentése és a legalább részleges önellátás megteremtése érdekében a fosszilis energiaforrások megújuló erőforrásokkal történő kiváltását mindegyik kistérség fontosnak tartja ben a kistérségek 80%-ában volt olyan település, amely önkormányzati intézményeinek hő- vagy villamos energia ellátásához hasznosított napenergiát. Az alkalmazás gyakorisága szerint ezt a biomassza (9 kistérség) és a geotermikus energia hasznosítása (7 kistérség) követte. Bioüzemanyagok tekintetében is számos fejlesztés indult a régióban: bioetanolt hat, biogázt három, míg biodízelt egy kistérségben állítottak elő. 22. ábra: Megújuló energiaforrások hasznosításának gyakorisága a régió kistérségeiben, 2010 Ennek ellenére a kistérségek energiafelhasználásában az alternatív energiaforrásokból előállított energia aránya a válaszok alapján csupán 2% körüli értékre 42 A Covenant of Mayors honlap július 13-i állapota alapján: C3%A9se%E2%80%A6.&country_search=hu&population=&date_of_adhesion=&status= 43 Forrás: Kocsis Tamás: Alternatív energiák felhasználása és elterjedése a Dél-Dunántúli Régióban kérdőíves felmérés, PTE Közgazdaságtudományi Kara Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, november Energia Stratégia 47

50 tehető a régióban. A legalacsonyabb értéket Somogy megye mutatta, ahol hét kistérség is 0%-ot jelölt meg. A legmagasabb értéket, 5-10%-ot egy baranyai (Mohácsi) és három tolnai kistérség (Dombóvári, Szekszárdi, Paksi) adta meg. Figyelembe kell venni azonban, hogy a válaszadók sokszor saját önkormányzatuk jellemzőit vetítették ki kistérségeikre, így azok torzításokat tartalmazhatnak mindazonáltal a fejlesztések szükségességét jól mutatják a számadatok. Ezzel összhangban az összes válaszadó hasznosnak tartaná megújuló energetikai beruházások megindítását. A tervezett fejlesztések során az alkalmazandó energiaforrások típusa hasonló képet mutat a jelenleg alkalmazott energiaforrások arányához viszonyítva: a kistérségek közel háromnegyede napenergia hasznosítását tűzte ki célul. Duplájára emelkedett azonban a geotermikus energia és a szélenergia kiaknázását tervező kistérségek száma. 23. ábra: Megújuló energiaforrások tervezett hasznosítása a régió kistérségeiben, év végén a kutatás szerint az alábbi kilenc kistérség rendelkezett előkészített pályázattal vagy megvalósíthatósági tanulmánytervvel megújuló energetikai beruházáshoz: Megye Baranya Somogy Tolna Kistérségek Szentlőrinci, Komlói Barcsi, Marcali, Siófoki, Tabi, Balatonföldvári, Fonyódi Dombóvári Ezek a megvalósíthatósági tanulmányok azonban csupán települési szintűek, és egy-egy beruházáshoz kötődnek. Olyan tanulmánytervvel, amely felmérte a kistérség megújuló energia természeti adottságait a válaszadók szerint csupán 5 kistérség rendelkezik: a Szentlőrinci, Mohácsi, Marcali, Balatonföldvári, és a Szekszárdi. Így csak a kistérségek egyötödében készült olyan dokumentum, amely bizonyos mértékben egy regionális energiastratégia alapját képezheti. Meglepő adat, hogy 15 kistérségben egyáltalán nem is tervezték ilyen jellegű felmérés elvégzését. Energia Stratégia 48

51 Gazdasági számításokat ennél jóval több esetben, a Szentlőrinci, Komlói, Siklósi, Barcsi, Marcali, Kadarkúti, Siófoki, Balatonföldvári, Fonyódi, Nagyatádi, Dombóvári, Szekszárdi, Paksi és Tamási kistérségekben is végeztek. Ez azt mutatja, hogy a fejlesztések tervezése az esetek többségében nem a térség adottságait és az adott térség helyi önkormányzatainak igényeit komplex módon figyelembe vevő, hosszú távú stratégiák mentén történik, hanem csupán a fejlesztést tervező önkormányzat saját megtérülés-számításán alapul. Nyilvánvaló tehát, hogy az önkormányzatok fejlesztéseik tervezése során egymással nem működnek együtt. Az energetikai pályázatok sikerének feltétele azonban a jól kidolgozott helyzetelemzés és arra épülő megvalósíthatósági tanulmány, amelyhez a Dél-Dunántúl regionális energiastratégiája számos javaslattal és statisztikai adattal járulhat hozzá. Összeállítása és folyamatos fejlesztése emellett lehetőséget teremt a régió önkormányzatai számára tapasztalataik megosztásához, esetleges érdekellentéteik feloldásához, a több település közigazgatási területét is lefedő energiaforrások közös kiaknázásából fakadó szinergiák, méretgazdaságosságok kihasználásához ENERGIATERMELÉST ÉRINTŐ HAZAI SZABÁLYOZÁSOK Több más országhoz hasonlóan Magyarországon is a hatósági engedélyeztetési folyamatok jelentik a megújuló energiaforrásokat hasznosító energiatermelő berendezések elterjedésének egyik legnagyobb gátját. A regionális energiastratégia elkészítése szempontjából tehát kulcskérdés az új energiatermelő berendezések engedélyezésére, üzembe helyezésére vonatkozó szabályozás. Az engedélyezési folyamat technológiánként eltér, a leglényegesebb szabályok az alábbiak: Geotermikus hőhasznosítás Az energiahasznosítási célú hévízgazdálkodás létesítésének és működésének engedélyezése érdekében a beruházó négy önálló eljárást köteles megindítani, három közigazgatási szerv előtt, mindazonáltal az egyes eljárások több ponton kapcsolódnak egymáshoz, az egyes eljárások a másik eljárás szükséges előzményei: a) a környezetvédelmi engedélyezési eljárás szükségszerű előzménye az építési engedélynek és a távhőtermelő létesítmény létesítési engedélyének; b) a vízjogi létesítési, az építési valamint a távhő-termelő létesítmény létesítési engedélye szükséges a kivitelezés megkezdéséhez; c) a kivitelezés befejezése után üzembe helyezési eljárást (próbaüzem) követően adható ki a használatba vételi engedély, a vízjogi működési engedély, valamint a távhőtermelő létesítmény működési engedélye. Energia Stratégia 49

52 Geotermikus erőmű A villamos energiát előállító geotermikus erőművek létesítésének és működésének engedélyezése érdekében a beruházó öt önálló eljárást köteles megindítani öt különböző fórumon, melyből négy közigazgatási szerv, egy pedig az illetékes hálózati engedélyes társaság. Mindazonáltal az egyes eljárások több ponton kapcsolódnak egymáshoz, az egyes eljárások a másik eljárás szükséges előzményei: a) a beruházónak elsődlegesen bányászati koncessziót kell szereznie pályázat útján, ami alapján kutatási jogot és geotermikus védőidom-kijelölést kaphat; b) a bányászati koncesszió alapján megvalósítani kívánt tevékenység tekintetében lefolytatott környezetvédelmi engedélyezési eljárás az építésügyi hatósági eljárás szükséges előzménye; c) a környezetvédelmi és építési engedély a hálózati csatlakozási szerződés megkötésének előfeltétele; d) a hálózati csatlakozási szerződés megkötése a MEH engedély szükséges előzménye. Az építési engedély alapján a villamos-energiaipari kivitelezés kizárólag a jogerős MEH engedély birtokában kezdhető meg. Hőszivattyús rendszerek Hőszivattyús rendszerek (föld-víz, levegő-víz, víz-víz hőszivattyú) létesítésének és működésének engedélyezése amennyiben külön engedélyhez kötött egyetlen hatóság eljárásában történnek: a) A talajkollektoros- és a levegő hőszivattyús rendszerek nem esnek külön engedélyezési kötelezettség alá. b) A talajszondás föld-víz rendszer tekintetében a bányakapitányság, mint építésügyi hatóság ad ki létesítési és használatba vételi engedélyt; c) A szívó-nyomó kutas víz-víz rendszer tekintetében a hasznosítással érintett vízmennyiség függvényében a helyi önkormányzat jegyzője (maximum évi 500 m 3 mennyiségig), illetve a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség ad ki vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyt. Szilárd biomassza tüzelésű erő- és fűtőművek A beruházó a szilárd biomassza-alapanyagokat hasznosító erő- és fűtőművek létesítésének és működésének engedélyezése érdekében négy önálló eljárást köteles megindítani négy különböző fórumon, melyből három közigazgatási szerv, egy pedig az illetékes hálózati engedélyes társaság. Az egyes eljárások itt is több ponton kapcsolódnak, egyes eljárások a másik eljárás szükséges előzményei: a) A környezetvédelmi engedélyezési eljárás az építésügyi hatósági eljárás kezdeményezésének szükséges előzménye; Energia Stratégia 50

53 b) A hálózati csatlakozási szerződés megkötésének a jogerős környezetvédelmi és építési engedély szükségszerű előzménye; c) A hálózati csatlakozási szerződés a MEH engedély szükséges előzménye; d) Az építési engedély alapján a villamos-erőmű, illetve az 5 MW hőteljesítményt meghaladó fűtőmű kivitelezése kizárólag a Magyar Energia Hivatal jogerős engedélye birtokában kezdhető meg. Szélerőmű (kiserőmű) A beruházónak a szélerőmű létesítésének és működésének engedélyezése érdekében négy önálló eljárást kell megindítania négy különböző fórumon, melyből három közigazgatási szerv, egy pedig az illetékes hálózati engedélyes társaság. a) a környezetvédelmi engedélyezési eljárás az építésügyi hatósági eljárás kezdeményezésének szükséges előzménye; b) a hálózati csatlakozási szerződés megkötésének a jogerős környezetvédelmi és építési engedély valamint a kapacitás létesítési jogosultság pályázaton történő megszerzése szükségszerű előzménye; c) a hálózati csatlakozási szerződés a MEH engedély szükséges előzménye; d) az építési engedély alapján kivitelezés kizárólag a jogerős MEH engedély birtokában kezdhető meg. Napelemek, napkollektorok A napenergia mint megújuló energiaforrás hasznosítása napelemek útján villamosenergia-termelés, napkollektorok útján pedig hőenergia termelés formájában történhet. A két energiahasznosítási formához eltérő engedélyeztetési eljárási rend kapcsolódik. A napkollektorok létesítéséhez jelenleg csak az általános építésügyi hatósági eljárás lefolytatása szükséges. A napelemes rendszer mint villamosenergia-termelő egység létesítésének engedélyezését - teljesítmény függvényében a villamos-erőművekre vonatkozó szabályok határozzák meg. A 0,5 MW teljesítmény feletti napelemes rendszer telepítésével összefüggésben a beruházó három engedélyezési eljárást köteles megindítani, melyből kettő közigazgatási szerv, egy pedig az illetékes hálózati engedélyes társaság. Az egyes eljárások az alábbi sorrendben kapcsolódnak egymáshoz: jogerős építési engedély kell a hálózati csatlakozási szerződés megkötéséhez, ami pedig a MEH engedély előfeltétele. A 0,5 MW teljesítmény alatti napelemes rendszer létesítéséhez meghatározott feltételek fennállta esetén jogerős építési engedély, valamint hálózati csatlakozási szerződés megkötése szükséges. Energia Stratégia 51

54 Biogáz-erőművek A beruházó a biogáz-erőmű létesítésének és működésének engedélyezése érdekében négy önálló eljárást köteles megindítani négy különböző fórumon, melyből három közigazgatási szerv, egy pedig az illetékes hálózati engedélyes társaság. a) A környezetvédelmi engedélyezési eljárás az építésügyi hatósági eljárás kezdeményezésének szükséges előzménye; b) A hálózati csatlakozási szerződés megkötésének a jogerős környezetvédelmi és építési engedély szükségszerű előzménye; c) A hálózati csatlakozási szerződés a Magyar Energia Hivatal engedélyének szükséges előzménye; Az építési engedély alapján kivitelezés kizárólag a jogerős MEH engedély birtokában kezdhető meg. Vízerőművek A beruházó a vízerőmű létesítésének és működésének engedélyezése érdekében öt önálló eljárást köteles megindítani négy különböző fórumon, melyből három közigazgatási szerv, egy pedig az illetékes hálózati engedélyes társaság, mindazonáltal az egyes eljárások több ponton kapcsolódnak, egyes eljárások a másik eljárás szükséges előzményei: a) a környezetvédelmi engedélyezési eljárás, valamint a vízjogi létesítési engedély az építésügyi hatósági eljárás szükséges előzménye; b) a hálózati csatlakozási szerződés megkötésének a jogerős környezetvédelmi és építési engedély szükségszerű előzménye; c) a hálózati csatlakozási szerződés MEH engedély szükséges előzménye; d) az építési engedély alapján a kivitelezés kizárólag a jogerős MEH engedély birtokában kezdhető meg. Bioetanol, biodízel A bioetanol-, illetve biodízel-üzemek létesítésének és működésének engedélyezési folyamata az alábbi engedélyekből tevődik össze: a) Környezetvédelmi engedély b) Katasztrófavédelmi engedély, amennyiben az üzemben jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége eléri a 18/2006. (I.26.) Kormányrendelet mellékletében meghatározott ún. alsó küszöbértéket c) Építésügyi hatósági engedélyek (építési és használatba vételi engedély) d) A gyakorlati tapasztalatok szerint a bioetanol- és biodízel-üzemek többsége saját villamosenergia-ellátása érdekében villamos-erőművet létesít, amire tekintettel az alábbi további engedélyezési eljárások merülnek fel: e) Hálózati csatlakozás f) MEH engedély Energia Stratégia 52

55 g) A bioetanol- illetve biodízel-üzem létesítését követően a működéshez kapcsolódóan további engedélyként merül fel az Adóraktári engedély Távhő-termelés Az Energia Hivatal az 5 MW vagy annál nagyobb névleges hőteljesítményű távhőtermelő létesítmény létesítése, bővítése, átalakítása, teljesítményének növelése és csökkentése, a tüzelő anyagának megváltoztatása tekintetében létesítési engedélyt ad ki. A Hivatal a létesítmény megvalósulását, valamint az üzembehelyezési eljárás lefolytatását követően határozatlan időre külön működési engedélyt ad ki. Az 5 MW-nál kisebb névleges hőteljesítményű létesítményre csak távhőtermelői működési engedélyt kell kérni és kiadni. A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján a hőtermelő létesítmények létesítési engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságok: Nemzeti Közlekedési Hatóság; Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; Kulturális Örökségvédelmi Hivatal; tűzoltóság. A fentiekben áttekintett, energiatermelő létesítmények engedélyezésével kapcsolatos szabályozás mellett lényeges kérdés a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kötelező átvételi rendszere. A kötelező átvételi rendszer hazai alkalmazásának keretfeltételeit a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET), a rendszer működésének részletesebb szabályait pedig a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet".(a továbbiakban: KÁT rendelet), valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról szóló 109/2007. (XII. 23.) GKM rendelet" (a továbbiakban: Szétosztási rendelet) tartalmazza. A rendszer fő célja, hogy kiküszöbölje a megújuló energiaforrásokból (és hulladékból) termelt villamos energia értékesítése során a többi termelési technológiával szemben fennálló versenyhátrányt. A kötelező átvételi rendszerben a termelők egyrészről az általuk megtermelt villamos energiáért a jogszabályban meghatározott - a piaci árnál magasabb - átvételi árat kapják, másrészről ezt a villamos energiát a mérlegkör felelőse (a MAVIR Zrt.) garantáltan átveszi. A kötelező átvétel keretében értékesítő termelők számára ez a támogatási forma tehát egy védett piacot jelent. A VET alapján a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) határozatban állapítja meg minden megújuló forrásból vagy hulladékból nyert energiával villamos energiát termelő értékesítő részére a kötelező átvételi rendszer keretében átvehető villamos energia mennyiségét és az átvétel időtartamát. (A fosszilis bázisú kapcsolt hő-és villamosenergia-termelés július 1-jével kikerült a kötelező átvételi rendszer hatálya alól.) Az időtartam lejártával, vagy az átvételi időtartamra Energia Stratégia 53

56 engedélyezett összes kvótamennyiség idő előtti felhasználásával a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítési jogosultság megszűnik. A támogatott átvételi ár különbözik megújuló energiaforrásból, illetve hulladékból termelt villamos energia esetében, továbbá az átvételi árak differenciáltak a méret (névleges villamos teljesítőképesség), a jogosultság megszerzésének időpontja (2008. január 1-je előtt vagy után), a zónaidő, valamint részben a technológia (napenergia, szélenergia) alapján is. A január 1-jét megelőzően jogosultságot szerző, megújuló energiaforrást vagy hulladékot felhasználó termelők számára az átvételi ár évente az előző évi infláció mértékével megegyezően változik. A január 1-jét követően jogosultságot szerző termelők átvételi ára egy ún. hatékonyságjavítási tényezőt is tartalmaz, így a korrekciós tényező az előző évi fogyasztói árindex egy százalékponttal csökkentett értékének felel meg. A kötelező átvétel időtartamának és az átvétel alá eső villamos energia mennyiségének meghatározására kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz, mellékelve számos dokumentumot, többek között a 15 évre szóló üzleti tervet. Főbb vonatkozó jogszabályok: évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről 64/2011. (XI. 30.) NFM rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjak megállapításának és alkalmazásának szabályairól 76/2011. (XII. 21.) NFM rendelet a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről 17/2008. (VIII. 1.) KHEM rendelet a villamos energia elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások köréről és díjairól 31/2010. (IV. 15.) KHEM rendelet a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól Energia Stratégia 54

57 116/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben igénybe vehető villamosenergiavásárlási kedvezményről 109/2007. (XII. 23.) GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról évi LXVII. törvény a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény végrehajtásáról 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról 50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet a távhőszolgáltatási támogatásról 36/2009. (VII. 22.) KHEM rendelet a távhőszolgáltatás csatlakozási díjának és a lakossági távhőszolgáltatás díjának, valamint a hőenergia távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti szerződésben alkalmazott árának meghatározása során figyelembe veendő szempontokról, és a Magyar Energia Hivatal által lefolytatott eljárásban kötelezően benyújtandó adatok köréről ENERGIAFOGYASZTÁST ÉRINTŐ HAZAI SZABÁLYOZÁSOK Az Európai Unió 2002-ben fogadta el azt az irányelvet 44, amelynek célja, hogy az épületek műszaki jellemzőinek javítása révén csökkenjen az épületek energiafelhasználása. A direktívát minden tagállamnak januárjáig kellett átültetnie a nemzeti jogrendbe, azonban az energiatanúsítvány bevezetése tekintetében 3 éves haladék kérését tette lehetővé az Unió. Bár hazánk a direktíva legtöbb követelményét az előírt határidőben teljesítette, az energiatanúsítvány bevezetésére kért és kapott is haladékot. Így 2009 januárja lett a végső határidő arra, 44 Az épületek energetikai jellemzőiről szóló 91/2002 EK direktíva Energia Stratégia 55

58 hogy Magyarország életbe léptesse az épületek energetikai tanúsítását szabályozó kormányrendeletet, amely röviden összefoglalva a következőket tartalmazza: Magyarországon az új építésű épületek esetében 2009 januárjától, használt épületek esetén 2012 januárjától kötelező az energiatanúsítvány kiállítása (bizonyos épületek kivételével, pl. műemlék, nyaraló stb.), A közintézmények esetén csak az 1000 m 2 -nél nagyobb hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épületek esetén kötelező a tanúsítvány kiállítása, azaz ennek értelmében pl. az iskolák, kórházak esetén ez nem kötelező (ellentétben az uniós direktíva előírásaival), A lakcímke eredetileg egyik leglényegesebb eleme, hogy javaslatokat ad az épület tulajdonosa részére arról, milyen korszerűsítések, átalakítások révén teheti energiahatékonyabbá ingatlanját. Magyarországon ezen javaslatok csupán a C vagy annál rosszabb energiaosztályba tartozó épületek esetén kötelezők, és csak akkor, ha a tulajdonos ezt kéri. Az épületek címkézését, azaz energiaosztályba sorolását a Mérnöki és az Építész Kamara által közösen kiadott jogosultsággal lehet elvégezni. A jogosultság megszerzéséhez a szakirányú felsőfokú végzettség mellett külön vizsgát is kell tenni, melynek részleteit a két kamara közösen dolgozta ki. A fenti direktívát időközben átdolgozta 45 az EU. Ebben nem kisebb célt tűz a tagországok elé, mint azt, hogy megteremti a jogi kereteket ahhoz, hogy 2020-tól már csak a nulla vagy alacsony széndioxid kibocsátású épületek épülhessenek. A szigorú szabály a középületekre már 2018-tól vonatkozik. A felülvizsgált direktíva értelmében továbbá a tagországoknak meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimumkövetelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor az épületben el kell érni. A Magyarországon jelenleg érvényben lévő követelmények (7/2006 TNM rendelet) a környező országokkal összehasonlítva nem túl ambíciózusak, és az új építés mellett csak az 1000 m 2 -nél nagyobb alapterületű épületek felújítására vonatkoznak. A minimumkövetelmények meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU azonban annak vizsgálatát írta elő a tagországok számára, hogy a követelmények szigorítása milyen költségekkel és megtakarításokkal járna a különböző típusú épületek esetében. A műszaki-gazdasági számításokat Magyarországon az Energiaklub végezte a külön uniós jogszabályban (244/2012/EU rendelet) meghatározott módszertan alapján. A számítások szerint minden vizsgált épület esetében optimálisabb eredményt ad a jelenleginél szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását figyelembe véve az épület használói számára összességében a szigorúbb követelmények eredményezik az olcsóbb megoldást a 45 30/2010/EK direktíva Energia Stratégia 56

59 vizsgált követelményszintek esetében. A meglévő épületek zömében annak az esetnek a globális költségei a legmagasabbak, amikor az épületet nem újítják fel, azaz marad a jelenlegi, energiapazarló állapotában. A költségoptimum-számítások tehát meggyőzően alátámasztják, hogy szükség van a magyarországi követelményértékek szigorítására és az épületfelújításokra történő kiterjesztésére minden épülettípus esetében. Főbb vonatkozó jogszabályok: 7/2006 TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 176/2008 Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a műszaki szakértői jogosultságról 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri jogosultságról Az épületekre vonatkozó szabályozás mellett jelentősen befolyásolja a közszféra energiafelhasználását a közbeszerzési törvény is, hiszen a különböző irodai berendezésekre, gépekre is vonatkozik. Az energiahatékonyság elterjedését a közszektorban jelenleg nem segíti elő a közbeszerzésekre vonatkozó hazai szabályozás, tekintettel arra, hogy a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény az ajánlatok elbírálásának elsődleges szempontjaként a legalacsonyabb árat, illetve az összességében legelőnyösebb ajánlatot jelöli meg. Az energiahatékonyság mint szempont semmilyen formában nem jelenik meg a jogszabályban. Az általános környezetvédelmi szempont is csak másodlagos, részszempontnak (vagyis az esztétikai és funkcionális tulajdonságokkal azonos nyomatékkal) minősülhet, ha az elsődleges bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat. Ez azt eredményezi, hogy miután a jobb energiahatékonysági mutatókkal rendelkező berendezések általában valamivel drágábbak, így a legalacsonyabb ár, mint elsődleges közbeszerzési bírálati szempont az energiahatékonysági szempont érvényesülését akadályozza, illetve az összességében legelőnyösebb ajánlat elsődleges szempontja esetén pedig egyéb részszempontok mellett nem tud érvényesülni az energiahatékonyság. A környezetvédelmi szempont kötelező jellegének hiányát támasztja alá, hogy a törvény úgy fogalmaz, hogy az ajánlatkérőnek beszerzése megvalósítása során törekednie kell a környezetvédelmi szempontok figyelembevételére. Az eljárások lefolytatása során a közintézményeknek tehát nem kötelezettségük a környezetvédelmi szempontok feltétlen érvényesítése, hanem azt szabad belátásuk szerint jelölhetik meg másodlagos részszempontként. Némi előrelépést jelentene, ha legalább önkéntes alapon elköteleznék magukat az állami és önkormányzati intézmények az energiahatékonyság szem előtt tartására a közbeszerzéseknél. Energia Stratégia 57

60 1.6. ELLENŐRZŐ HATÓSÁGOK ÉS SZERVEZETEK A Magyar Energia Hivatal (MEH) az államigazgatás 2006-ban történt átszervezése nyomán nyerte el mai státuszát. A kormányhivatalként működő szerv a villamosenergia-, a földgáz-, a távhő-, valamint a víziközmű-szektor szabályozó hatósága. A hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik, irányítását a kormány, felügyeletét a nemzeti fejlesztési miniszter látja el. 46 A MEH feladatai közé tartozik például az energiapolitikai célkitűzések, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése és a nyilvánosság tájékoztatása. Felügyeli továbbá a megújuló zöldáram termelés ösztönzésére bevezetett működési támogatások rendszerét, a korábbi években hatályban lévő kötelező átvételi rendszert (KÁT). A hivatal tevékenységét az egyes területi jogszabályok alapvetően az alábbi törvények tematikusan írják elő: a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (VET); a földgázellátásról szóló évi XL. törvény; a gázszolgáltatásról szóló évi XLI. törvény; a távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény; a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. számú törvény. A VET alapján a Magyar Energia Hivatal villamosenergia-ellátással kapcsolatos feladatai a következők: a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyelete, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése, valamint a hatásos verseny elősegítése. A jogszabály 2011-es módosítása 47 következtében a villamosenergia hálózat csatlakozási és hálózathasználati díjainak megállapítása 2012-től a MEH hatáskörébe került. A évi XXIX. törvény a földgázellátásról szóló törvényt is módosította, így a földgáz hálózat csatlakozási és rendszerhasználati díjainak megállapítása szintén a hivatal jogkörébe került. A MEH földgázellátással kapcsolatos feladatai hasonlóak a villamos energia vonatkozásában felsorolt tevékenységekhez. A hivatal látja el a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletét, érvényesíti az egyenlő bánásmód követelményeit, előmozdítja a hatásos és fenntartható versenyt, valamint védi a felhasználók és az engedélyesek érdekeit. A Távhőszolgáltatásról szóló törvény 2009-től bővítette a Hivatal hatáskörét a távhőárellenőrzés feladatával is, július 1-jétől pedig tovább bővült a víziközműszektor felügyeletével. Így a villamosenergia-, földgáz-, és a távhő árak mellett a 46 Forrás: A MEH évi munkaterve, 2. oldal évi XXIX. törvény az energetikai tárgyú törvények módosításáról Energia Stratégia 58

61 hivatal hatósági árszabályozása alá tartozik az ivóvíz-ellátás és szennyvíz-elvezetés díja is. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a kormány irányításával működő központi közigazgatási szerv, felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter 48 látja el. A hivatal feladatai közé tartozik az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő hatósági felügyelet ellátása, a nukleáris létesítmények engedélyezése, ellenőrzése és biztonsági értékelése, a nukleáris és radioaktív anyagok ellenőrzése, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása. Az OAH hatásköre kiterjed továbbá a radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló tárolók finanszírozását biztosító Központi Nukleáris Alap kezelésére, a kutatás-fejlesztési tevékenység értékelésére és összehangolására, valamint a hatósági ellenőrzést szolgáló műszaki megalapozó tevékenység finanszírozására is. A hivatal biztosítja a teljes körű tájékoztatást, valamint előzetesen véleményezi az atomenergia alkalmazásával összefüggő jogszabályokat és hatósági előírásokat. Az OAH évente jelentést készít a kormánynak és az Országgyűlésnek az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról. Feladatai közé tartozik továbbá az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés összehangolása, az atomenergiához kapcsolódó államközi egyezmények előkészítése és végrehajtásának megszervezése. Az OAH működését meghatározó legfontosabb jogszabályok, dokumentumok: 1 az Országos Atomenergia Hivatal Alapító Okirata; az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény; az Országos Atomenergia Hivatal feladatáról, hatásköréről és bírságolási jogköréről, valamint az Atomenergia Koordinációs Tanács tevékenységéről szóló 114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet; a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet; 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról; 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről december 23-tól Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter tárcafelelősségétől függetlenül. Energia Stratégia 59

62 A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi hivatal, irányítását a bányászati ügyekért felelős nemzeti fejlesztési miniszter látja el. 49 A hivatal hatáskörébe tartozik a bányajáradék és a felügyeleti díj nyilvántartása, befizetésének ellenőrzése, valamint a bányajáradék-folyószámla feletti rendelkezés. Az MBFH energetika területéhez kapcsolódó jelentős feladata a bányászati, gázipari biztonsági szabályzatok, valamint a miniszter ásványvagyon-gazdálkodással és koncessziós szerződésekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítése. 50 A hivatal tevékenysége kiterjed az országos ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartásának vezetésére, az ebből történő adatszolgáltatásra, a földtani szakértői engedélyek kiadására és a földtani szakértők nyilvántartására is. Az MFBH hatáskörébe tartozik a munkaügyi ellenőrzés és munkavédelem, a biztonsági szabályzatok előírásai alól történő általános eltérés, felmentés engedélyezése. A bányafelügyelet a fentieken túl irányítja és összehangolja a földtani kutatási tevékenység és az ásványinyersanyag-kutatási tevékenység során nyert földtani adatokkal kapcsolatos információgyűjtést, -feldolgozást, -elemzést és -szolgáltatást. Az MBFH területi szerveinek, a bányakapitányságoknak székhelyét és illetékességi területét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet állapítja meg. A Dél-Dunántúli Régió, valamint Zala megye közigazgatási területén a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben első fokon jogszabályban meghatározott esetek kivételével a Pécsi Bányakapitányság 51 jár el. A hivatal működését meghatározó legfontosabb jogszabályok: a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény; a bányászatról szóló törvény végrehajtásáról szóló 203/1998.(XII. 19.) Korm. rendelet; a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet; a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet; az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet; a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló évi CXXVIII. törvény; 49 Forrás: 50 Az MFBH véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő kormány-előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket. 51 Cím: 7623 Pécs József Attila u. 5. (Postacím: 7602 Pécs Pf.: 61) Energia Stratégia 60

63 a hites bányamérőről szóló 70/1995. (XII. 26.) IKM rendelet; a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2007. (I. 17.) GKM utasítás; a földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló 40/2010 (V.12.) KHEM rendelet; a hites bányamérőről szóló 12/2010. (III. 4.) KHEM rendelet; a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2010.(III.3.) KHEM utasítás; az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló évi XXIX. törvény. Az igazságszolgáltatásnak energetikai ügyekben fontos szereplője a budapesti székhelyű Energetikai Állandó Választottbíróság. A Választottbíróságot december 15-én a MEH alapította meg a választottbíráskodásról szóló évi LXXI. törvény, a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény a alapján, valamint figyelemmel a földgázellátásról szóló évi XL. törvény ára. 52 Az eljárási szabályzat alapján: A Választottbíróság eljárásának van helye a villamos energiáról és a gázellátásról szóló törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet folytató engedélyesek közötti, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó jogszabályban, vagy az alapján kötött szerződésben foglalt jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek. A Választottbíróság hatásköre a választottbíráskodásról szóló törvény 3. (1) bekezdése szerint is kiköthető. A Választottbíróság egyeztető eljárás lefolytatására is jogosult a közvetítői tevékenységről szóló évi LV. törvény szabályainak megfelelően. Az energetikai kérdések minden esetben környezetvédelmi szabályozásokhoz is kapcsolódnak, melyek kapcsán meg kell említeni a társadalmasításban közreműködő Országos Környezetvédelmi Tanácsot is. Az 1996-ban létrejött konzultatív szervezet döntéselőkészítési feladatot lát el, melynek során modellezi az érintetteknek viszonyulását a kormányzati, ágazati, regionális szabályozások módosításához. Részt vett többek között az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjának előkészítésében, a Göteborgi és Lisszaboni stratégiák összedolgozásában, Magyarország fenntartható energiastratégiájának és Klímastratégiájának kialakításában, hulladékpolitikai koncepciók megakotásában, hazánk szennyvízelvezetési és tisztítási programjának összeállításában, Új Magyarország Fejlesztési Terv, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia kidolgozásában. 52 Forrás: Energia Stratégia 61

64 Szintén ki kell térni a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárságának feladataira, amely magában foglalja a levegő, a víz, és a talaj védelme, és a természet értékeinek megőrzése szempontjait a törvényhozásban. Az államtitkárság irányítja a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és az Országos Meteorológiai Szolgálat munkáját. Szervezetileg két helyettes államtitkárságot foglal magában. A Vízügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok működésének szakmai irányításában vesz részt, így a hazai vízkincs hasznosítását felügyeli. A Környezet- és Természetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság szervezetirányítással kapcsolatos feladatokat lát el a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség és Felügyelőségek, illetve a Nemzeti Park Igazgatóságok működésében. Dél-Dunántúl vonatkozásában ez a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgazóság a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság irányítását, valamint a Déldunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség koordinációját jelenti. Utóbbi feladatai a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kiterjednek a levegőtisztaság-védelmére, a felszíni és felszínalatti vizek védelmére, a talaj védelmére, a természet- és tájvédelemre, valamint a hulladékok, a zaj- és rezgés okozta káros hatások, a radioaktív sugárzás elleni védelem, továbbá a vízgazdálkodás területén a vízhasználatok engedélyezésére és felügyeletére. Illetékességi területe Baranya, Somogy megyék, és Tolna megye egyes településeire, illetve a Duna medrére terjed ki. Az ellenőrzések és kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok elvégzése mellett véleményezi a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet- és határozat tervezeteit, a kkülönböző térségi szintek területfejlesztési koncepcióit, területrendezési terveit, a helyi építésügyi szabályzatokat, valamint a területrendezési terveket. Bevonása ezért jelen stratégia formálásába is indokolt. A törvény 53 értelmében ipari létesítmény létesítése során, ún. környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében környezetvédelmi engedély, az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében egységes környezethasználati engedély beszerzése szükséges. E szerint a beruházás környezetvédelmi engedélyezésének előzetes tisztázása érdekében a beruházó a környezetvédelmi hatóságnál ún. előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását köteles kezdeményezni, mely eljárásban a hatóság megállapítja, hogy az adott beruházás környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, vagy más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e. A jogszabály 54 szerint az eljárás lefolytatására a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség rendelkezik hatáskörrel. A Felügyelőség a rendelet alapján az eljárásába szakkérdés felmerülésétől függően a következő 53 A környezetvédelem általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 54 A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet Energia Stratégia 62

65 szakhatóságokat köteles bevonni: ÁNTSZ, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal, a települési önkormányzat jegyzője, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, körzeti földhivatal, bányakapitányság, állami főépítész. A villamosenergiáról szóló évi LXXXVI. törvény értelmében erőmű, illetve termelői vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez és használatbavételéhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII.20.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatóságként a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt, illetve annak területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságát jelöli ki. A hatóság az eljárásába adott szakkérdés felmerülésétől függően az alábbi szakhatóságokat köteles bevonni: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal; Nemzeti Közlekedési Hatóság különböző szervei; fővárosi főjegyző; környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség; a települési önkormányzat jegyzője; Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal; tűzvédelmi szakhatóság; állami főépítész; Honvéd Vezérkar; bányakapitányság; Magyar Energia Hivatal. A hatóság eljárásában továbbá bevonásra kerülnek az alábbi közművek, kezelők és üzemeltetők : útkezelők; vasutak üzembentartói; vízgazdálkodási társulatok; távközlési szolgáltató;víz-csatornázási művek; hálózati engedélyes; gázszolgáltató/gázmű; távhőszolgáltató; TV-internet szolgáltató; közlekedési társaságok; szén-hidrogén és kőolajszállító társaságok; kéményseprőipari szolgáltató szerv. Egyéb, az energiahatékonysági beruházások terén érintett szervezetek, hatóságok: Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. Korm. rendelet, illetve a 37/2007. ÖTM rendelet értelmében többek között az alábbi építési tevékenységek esetében van szükség építési engedélyezési eljárásra: Építmény építése, bővítése, elmozdítása 55. Műemlék és önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építmények a) homlokzatán, tetőzetén végzett átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzés-módosítási építési tevékenység, vagy nyílászáró-csere; b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék-elvezető létesítése; c) homlokzatán, tetőzetén kirakatszekrény, hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül. 55 kivéve az akkreditált intézet által bevizsgált technológiával, szerkezeti elemekkel, rétegrenddel és kialakítással (ETA, ÉME) rendelkező könnyűszerkezetes épületek (kész- vagy gyorsház stb.) építése Energia Stratégia 63

66 Bejelentés-kötelesek továbbá az önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított területen lévő telken meglévő, nem védett építmény fenti munkálatai. Egyszerűsített építési engedélyezési eljárásra van szükség a 6 méter építménymagasságot meghaladó, új, önálló égéstermék-elvezető (kémény) létesítése esetén, illetve meglévő építményben akkor, ha emiatt az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit is meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni. Ha a 6 méter magasságot nem haladja meg, vagy a meglévő építmény tartószerkezetét nem kell megbontani, akkor a tevékenységet csak be kell jelenteni. A nem műemlék meglévő épületek felújítása, átalakítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, tetőtér-beépítése engedély és bejelentés nélkül végezhető, ha ezek során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, vagy megerősíteni. Tehát nyílászáró-csere esetében is csak akkor van szükség engedélyre, ha az eredeti méreten és formán változtatni akarnak. Az építésügyi hatósági eljárások lefolytatására a 343/2006. Korm. rendelet értelmében az elsőfokú építésügyi hatóságok jogosultak. Azokat a településeket, melyek elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat látnak el, a Korm. rendelet 1A és 1B melléklete sorolja fel (illetve település szerint keresni lehet az illetékes hatóságot az e-epites.hu portálon). Az elsőfokú építésügyi hatóság feladata a kérelem elbírálása, illetve a bejelentés nyilvántartásba vétele. A kérelmet/bejelentést a területileg illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának ügyfélszolgálatán vagy építésüggyel foglalkozó szervezeti egységénél lehet benyújtani, vagy postán feladni. Az engedélykérelmet az építésügyi hatósági ügyek intézésére jogosult önkormányzat jegyzője bírálja el. Műemlék épületek esetén július 1-jéig a kulturális örökségvédelmi irodák gyakoroltak építésügyi hatósági hatáskört. A július 1-jét követően indított eljárásokban azonban az építésügyi hatósági hatáskört az elsőfokú építésügyi hatóságok, azaz a kijelölt települési önkormányzatok jegyzői gyakorolják, a kulturális örökségvédelmi irodák szakhatóságként vesznek részt az eljárásban. A fentebb említett kémények építése esetén először építész, épületgépész, és szükség szerint statikus bevonásával műszaki tervet kell készíttetni, és azt engedélyeztetni a helyileg illetékes kéményseprőkkel, majd ezt követi az építéshatósági engedélyezés. A fűtési rendszer korszerűsítésekor szintén kulcsszerepet játszik a kémény, a meglévő kémények esetén azonban nem az építéshatóság, hanem az kéményseprő vállalat az illetékes. A 27/1996. BM rendelet értelmében gázüzemű, továbbá a tüzelési mód vagy a kémény terhelésének megváltozása esetén más tüzelőberendezést meglévő kéménybe kötni csak a kémények megfelelőségét és Energia Stratégia 64

67 terhelhetőségét tanúsító kéményseprő-ipari szakvélemény birtokában szabad. Ez az utólagosan beépített, megújuló energiát hasznosító tüzelőberendezések (kandalló, pelletkályha vagy faelgázosító kazán) esetén is igaz. A gázzal üzemelő berendezések cseréje ettől annyiban tér el, hogy gázkazán (vagy konvektor) cseréje, áthelyezése esetén, illetve ha az új készülék műszaki elve eltér a régi készüléktől (pl: nyílt égésterű helyett zárt égésterű kazán kerül elhelyezésre) a gázfogyasztói rendszert engedélyeztetni kell az illetékes gázszolgáltatóval is (a kiviteli tervek mellé mellékelni kell a megfelelő minősítésű, előzetesen beszerzett kéményseprői szakvéleményt). Nem szükséges gázterv, ha meglévő készülékek cseréjéről van szó (csak csere, nem pedig áthelyezéssel is járó csere), s ha az új készülék: a réginél nem nagyobb teljesítményű, a régivel azonos működési elvű, a régivel azonos rendeltetésű, és a készülékek osztályozása szerint (MSZ CEN/TR 1749) az új készülék a régivel azonos alcsoportba tartozik. Az éghető gázok csatlakozó vezetékei és fogyasztói berendezései, valamint az ezekhez kapcsolódó üzemeltetési tevékenység műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alá tartoznak. A feladat ellátása a 320/2010. Korm. rendelet értelmében első fokon a kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe, másodfokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalközponti szervének hatáskörébe tartozik. A területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei. Baranya, Somogy és Tolna megyében a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága az illetékes. Az energetika területén fontos szerepet játszó hatóságok és szervezetek között meg kell említeni végül a központi államigazgatáshoz kapcsolódó egyéb közigazgatási szerveket is, amelyek döntően az energetikához kapcsolódó engedélyezési eljárásokban játszanak szerepet: jegyző; államigazgatási hivatalok; a környezetvédelem szervezetrendszere; tűzoltóság; földhivatalok. Energia Stratégia 65

68 1.7. ENERGETIKAI SZABÁLYOZÁSI KÉRDÉSEKBEN DÖNTÉSHOZATALI JOGKÖRREL RENDELKEZŐ KÖZIGAZGATÁSI SZINTEK Magyarországon 2013 január 1-től az alábbi területi szinteket különböztetjük meg a közigazgatásban: országos szint, megyei szint, járási szint, települési szint. A stratégia végrehajtása kapcsán fontos kérdés, hogy melyik szinthez milyen döntéshozatali jogkört rendelnek a hatályos jogszabályok az energiaellátás, energetikai fejlesztések kapcsán. Az Országgyűlés meghatározza az ország energiapolitikai stratégiáját 56, kialakítja az energiajog törvényi és határozati bázisát, ratifikálja a nemzetközi dokumentumokat, továbbá megalkotja az energetika szempontjából is kiemelkedő jelentőségű költségvetési törvényt. Az önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. Ahogyan az Országgyűlés, úgy az önkormányzatok is rendelkeznek jogalkotási és közpolitikaformálási lehetőségekkel: rendeletet adnak ki, valamint s ez igen jelentős a helyi energiapolitikaformálás szempontjából a fővárosi, a megyei és megyei jogú városi önkormányzat közgyűlése a területfejlesztési koncepció alapján elkészítteti területének külön jogszabályban meghatározott energiaellátási tanulmányát. 57 Az önkormányzatok kötelező energetikai feladatai közé tartozik a közvilágítás üzemeltetése és fejlesztése, a távfűtéshez kapcsolódó felügyelet, tulajdonosi jogok gyakorlása, fogyasztói érdekvédelem. Az önkormányzati intézmények energiaellátása, fejlesztése, korszerűsítése, az energiaellátó rendszerek fejlesztésének tervezésében való közreműködés, az építési engedélyezési munka energetikai elemeinek kezelése, valamint a helyi közlekedés biztosítása szintén az önkormányzat feladatköre. A vonatkozó jogszabály 58 a települési önkormányzatok feladatai között megemlíti a helyi energiaszolgáltatásban való közreműködést, de a feladatellátás mértékét és módját maga az önkormányzat határozza meg. Az önkormányzati törvény rendelkezései alapján a helyi önkormányzat a választott helyi képviselő-testület által vagy a helyi népszavazás döntésével önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az 56 Az aktuális energiastratégiát az 1.5. fejezetben mutattuk be. 57 A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről évi XX. törvény 65. (2) bekezdés 58 A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) bekezdés Energia Stratégia 66

69 önkormányzatok önként vállalható energetikai feladatai között fontos megemlíteni a következőket: települési éghajlatváltozási stratégia készítése, energiagazdálkodási rendszer kialakítása és megvalósítása; az energiaszolgáltatókkal történő kapcsolattartás városi ügyekben; a helyi alternatív energiák hasznosításának elősegítése; a lakossági energiatakarékosság elősegítése; az országos energetikai kezdeményezések, programok helyi megvalósítása, pályázatok; az energiafelhasználás helyi környezeti hatásainak figyelemmel kísérése decemberében fogadták el az új önkormányzati törvényt (2011. évi CLXXXIX. tv.), amely megváltoztatta az önkormányzatok feladat- és hatáskörét. Az új önkormányzati törvény legtöbb rendelkezése 2013 január 1-jén lép életbe. Az energetika területét a jogszabálymódosítás annyiban érintette, hogy bizonyos közintézmények (kórházak, oktatási intézmények) állami fenntartás alá kerültek. A kormány a jogszabály-előkészítés és -alkotás, valamint a jogszabályok végrehajtása területén játszik komoly szerepet az energetikában. A hazai energiajog nagy hányada kormányrendeleti szintű jogszabály. 59 A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium 2010-es megszűnése után annak feladat és hatáskörét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vette át. A két tárca közötti feladatmegosztás nem teljesen egyértelmű, bizonyos területeken átfedés van. Alapvetően a stratégiai tervezés és koncepcióalkotás tartozik az NGM-hez, az NFM pedig a napi operatív feladatokra fókuszál. Az NFM tölti be az energetikai szaktárca funkcióit: irányítja a fejlesztés- és vagyonpolitikát, felügyeli az állami közbeszerzéseket, illetve gondoskodik a lakosság energiaigényének biztonságos és gazdaságos kielégítéséről. Az NFM hatáskörébe tartozik például a villamos energiáról, a földgázellátásról, az atomenergiáról és a távhőszolgáltatásról szóló jogszabályok előkészítése. A minisztérium az alábbi feladatkörök szerinti államtitkárságokra tagolódik: - Közigazgatási Államtitkárság; - Parlamenti Államtitkárság; - Infokommunikációért Felelős Államtitkárság; - Vagyonpolitikáért Felelős Államtitkárság; - Fejlesztéspolitikai Koordinációért Felelős, Infrastruktúráért Felelős Államtitkárság; - Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság. 59 Diszfunkciók az állami energetika és az energiajog területein, Energiaklub, Energia Stratégia 67

70 Az energetika területén a felsorolt államtitkárságok közül a Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság játssza a legfontosabb szerepet. Feladata az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság hármas elvrendszerének érvényesítése az aktuális energiapolitikai koncepció és szakterületi stratégia mentén. Az államtitkárság elősegíti az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célok megvalósulását, kidolgozza az energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra vonatkozó cselekvési terveket és felügyeli azok végrehajtását. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felelős a hazai gazdaságpolitika irányvonalának meghatározásáért és a nemzetgazdasági stratégia végrehajtásáért Az NGM feladatkörébe az energetikán belül a stratégiai tervezés, a jövőkép kialakítása tartozik. A minisztérium feladat- és hatásköre sok ponton kapcsolódik az energiapolitikához, például az adózáson és az energiahatékonysági, illetve megújuló energia beruházásokhoz elérhető beruházási támogatásokon keresztül. A tárcánál zajlik az innovációval kapcsolatos stratégiák megújítása, az innovációra ösztönző szabályozási környezet kialakítása. A Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkársága felelős a településfejlesztési szakmai követelmények meghatározásáért, valamint az épületekkel kapcsolatos szabályozás alakításáért. Ennek keretében az államtitkárság elemzi a településfejlesztési folyamatokat, és biztosítja a feladat- és hatáskörébe tartozó javaslatok, előterjesztések kidolgozását, és gondoskodik a vonatkozó döntések végrehajtásáról, felelősségi körében irányítja a jogszabályok végrehajtását, illetve ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket. Az államtitkárság végső szakmai véleményt ad a települések meghatározott körének egyes településrendezési eszközeiről, kiadja a megyei területrendezési tervekről a véleményt és állásfoglalást. Az államtitkárság felügyeli emellett a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák, és a területi építész kamarák tevékenységét. Az államtitkárság szervezeti kereteiben folytatja munkáját az Országos Főépítészi Iroda is, melynek alapvető célkitűzése a magyar építészet színvonalának emelése, az építészeti értékek és hagyományok megőrzése, az épített és táji környezet alakításával összefüggő tevékenység támogatása. A Vidékfejlesztési Minisztérium szintén érintett az energiaügyeket illetően, egyrészt az agrár-, illetve vidékstratégia elkészítésének vonatkozásában, másrészt pedig a minisztérium látja el az AVOP (Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program) irányító hatósági feladatait. Felügyelete alá tartozik továbbá az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség is. Az energetikával kapcsolatos döntéshozásban résztvevő közigazgatási intézmények között meg kell említeni továbbá a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jogalkotással összefüggő szerepét. Energia Stratégia 68

71 A megyék energiaellátás korszerűsítésével kapcsolatos feladatait jogszabály nem írja elő, de azok a területfejlesztési törvény 60 és annak 2011 decemberi módosítása 61 által előírt területfejlesztési feladatok körébe érthetők. A szabályozás szerint a megyei önkormányzat többek között: a megye területére vagy térségére területrendezési tervet készít; koordinálja a megye településinek fejlesztési tevékenységét és gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervvel való összhangjáról; a megye területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, és ennek keretében értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait; kidolgozza és elfogadja a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját; előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, részt vesz az országos területfejlesztési koncepció és a nemzeti fejlesztési stratégia kidolgozásában; szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét; előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintő területrendezési terveket; dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról. A regionális (NUTS2) közigazgatási szint hazánkban nem került kialakításra, január 1-jén a statisztikai régiókhoz rendelt források elosztásáért felelős regionális fejlesztési tanácsok is megszűntek. A régió területén működő megyei közgyűlések elnökei feladataik összehangolása érdekében azonban regionális területfejlesztési konzultációs fórumot (RTKF) működtetnek. Tekintettel arra, hogy a fórum eljár a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben és képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját 62, egy regionális energiastratégia legitimációját az RTKF biztosíthatja. Emellett megjegyzendő, hogy a régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatai ellátására a megyei közgyűlések térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A járások feladatköre egyelőre kialakítás alatt van évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről évi CXCVIII. törvény a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról évi CXCVIII. törvény a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról, 14/A. (2) Energia Stratégia 69

72 1.8. A RÉGIÓ ENERGIATERMELÉSÉBEN ÉS ELOSZTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK A helyzetfelmérés fontos eleme a Dél-Dunántúl energiatermelésben érintett szereplők feltérképezése, mely során az adatgyűjtés a vállalkozásokra, önkormányzatokra, érdekképviseleti és civil szervezetekre, klaszterekre, tudásbázisokra és egyéb intézményekre terjedt ki. A környezetiparral illetve azon belül a megújuló energiahordozókkal már a 2004-ben elfogadott Innovációs Stratégia is külön foglalkozott. E szektort kiemelt húzóágazatnak illetve fejlesztendő területnek ítélte meg, így a régió decentralizált pályázati programjai, valamint az ágazati Operatív Programok is kiemelten ösztönözték az iparági fejlesztéseket, főként: a szervezetek környezetközpontú technológia fejlesztését, megújuló energetikai eljárások-, berendezések- és termékek fejlesztését, hulladékgazdálkodási technológiák fejlesztését (szelektív hulladékgyűjtés, hulladékfeldolgozás, újrahasznosítás, biológiailag lebomló csomagolóanyagok fejlesztése, biotechnológiai alapú házi szennyvíz). Az alább felsorolt szervezetek egy része a fenti területeken tevékenykedő helyi vállalkozás, emellett azonban figyelembe kell venni az ország egyes régióit, vagy egészét lefedő szolgáltatást nyújtó energiaszolgáltató, hulladékkezelő vállalatokat is ENERGIASZOLGÁLTATÓK ÉS HULLADÉKKEZELŐK Villamosenergia szolgáltatás: A villamosenergia rendszer működését alapvetően a évi LXXXVI. törvény (VET) szabályozza, melynek végrehajtását a 273/2007. (X. 19.) sz. Kormány rendelet írja elő. A törvény mai formája az Európai Unió által előírt energiapiaci liberalizációval kapcsolatos követelményeknek megfelelően került kialakításra: a közüzemi villamosenergia szolgáltatás január 1-től megszűnt, azt a szabadpiaci villamosenergia értékesítés és az egyetemes szolgáltatás váltotta fel. A liberalizáció előtti időszakban a villamos energiát kizárólag a Magyar Villamos Művek Zrt. vehette át a termelőktől, és értékesíthette az elosztói engedélyesek felé, akik továbbították a fogyasztóknak. Ma a villamosenergia kereskedelmi engedéllyel rendelkező cégek is átvehetik az áramot a termelőktől, de emellett továbbra is beszerezhetik a nagykereskedőként üzemelő MVM Zrt.-től is. A villamosenergia piac kínálati oldala a termelői-, elosztói-, egyetemes szolgáltatói-, kereskedelmi engedélyesekből, és az átviteli rendszerirányítóból tevődik össze. A Energia Stratégia 70

73 tevékenységeikhez szükséges engedélyeket a Magyar Energia Hivatal bocsátja ki. Magyar sajátosság, hogy a szereplők jegyzett tőkéjének 75%-a külföldi multinacionális cégek tulajdonában van, amelyek a teljes piacot átfogják: az anyavállalatok a termelésben, a hálózatüzemeltetésben és a piaci és egyetemes szolgáltatói kereskedelemben is részt vesznek leányvállalataik révén. Szerveződésüket tehát a vertikális integráció jellemzi, melynek köszönhetően erős lobbierőt képviselnek a magyarországi energiapolitika formálásában. A termelői engedélyesek körében jelenleg 16 darab 50 MW-nál nagyobb teljesítőképességű erőmű és 324 kiserőművi összevont engedélyesek körében nyilvántartott kiserőmű biztosítja az ország energiatermelését, melynek értéke ben 36,6 TWh volt. Ez kiegészül a CENTREL és UCPTE 63 tagjaiként működő szomszédos országok villamosenergia rendszereitől vásárolt energiával. A rendszerszintű koordinációban a Dél-Dunántúli Régióban két erőmű vesz részt, a Paksi Atomerőmű és pécsi Pannon Power. 24. ábra: Magyarország villamosenergia termelésének koordinációjában résztvevő erőművek [Forrás: A Magyar villamosenergia rendszer évi ststisztikai adatai, MEH, 2011] Az átviteli rendszerirányítói feladatokat az egész ország területén a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. látja el. A MAVIR Zrt. felel a megfelelő mennyiségű erőművi tartalékokért, folyamatosan gyűjti és elemzi a hálózati adatokat, összehangolja a magyar villamosenergia rendszer működését a szomszédos hálózatokkal, elkészíti az erőműpark-fejlesztési terveket, és a hálózatfejlesztési stratégiát. Az átviteli rendszerirányító legfontosabb feladata a termelés és fogyasztás volumenének valós idejű összehangolása. Az elosztói engedélyesek biztosítják fizikailag a villamosenergia eljuttatását a fogyasztókhoz a 0,4 kv, 10 kv, 20 kv és 35 kv feszültségű elosztóhálózatok 63 Union for the Coordination of Production and Transmission of Electricity Energia Stratégia 71

74 üzemeltetésével. Területszolgáltatási monopóliummal és kötelezettséggel rendelkeznek. Feladataik kiterjednek a hálózat karbantartására és fejlesztésére, valamint a csatlakozási pontokon felszerelt mérők üzemeltetésére és leolvasására is. A régióban elosztói engedéllyel az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. rendelkezik. A villamosenergia-kereskedelmi engedélyesek jogosultak a hazai és külföldi villamos energia értékesítése mellett a fogyasztók ellátására is. Közülük azonban kevesen vesznek részt kiskereskedelmi tevékenységben. Hazánkban jelenleg 91 kereskedelmi engedélyes van jelen a piacon, amelyek erőművek, elosztói engedélyesek kereskedő leányvállalatai, vagy külön kereskedési céllal létrejött vállalatok. Emellett 31 korlátozott joggal bíró kereskedelmi engedélyes is működik, amelyek kizárólag nagykereskedelmi tevékenységekben vesznek részt, a fogyasztók közvetlen ellátására nem jogosultak. Végül meg kell említeni az egyetemes szolgáltatói engedélyeseket. A piacliberalizációval jelent meg az egyetemes szolgáltatás intézménye hazánkban. A VET rendelkezése alapján az egyetemes szolgáltatás a villamosenergiakereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető. 64 A VET által felhatalmazott (pl. lakossági) fogyasztók a szabadpiac mellett egyetemes villamosenergia-szolgáltatásra is jogosultak. Számukra könnyebbség, hogy nem kell ismerniük az energiapiacot a legjobb konstrukció kiválasztásához; ellátási biztonságot jelent számukra, hogy az egyetemes szolgáltató az elosztó hálózati engedélyessel együttműködve köteles gondoskodni folyamatos ellátásukról; emellett garantált szolgáltatásokban is részesülnek. A Dél-Dunántúli Régió fogyasztóinak energiaellátását egyetemes szolgáltatói engedélyesként az E.ON Energiaszolgáltató Kft. végzi. 65 Habár a villamosenergia-piac liberalizációja már január 1-jével elkezdődött, 66 a villamosenergia piaci beszerzése, a megfelelő szolgáltató kiválasztása érdekében tett lépések még mindig nem mondhatók elterjedtnek. Ezt támasztja alá a MANERGY projekt keretében 2012 tavaszán elvégzett felmérés is, miszerint Pécset leszámítva az összes felmért települési önkormányzat intézményeinek több mint 90%-a a villamosenergiát az egyetemes szolgáltatótól szerzi be évi LXXXVI. törvény - a villamos energiáról 65 Borkovits Balázs: A smart metering alkalmazásával elérhető lakossági energia-megtakarítás és annak hatása a hazai áramszolgáltatói piacra, szakdolgozat, PTE PMMIK, Villamosmérnök szak, Első lépésben csak a nagyobb ipari fogyasztók, július 1-jétől pedig a nem-lakossági fogyasztók léphetett ki a villamosenergia-versenypiacra. A villamosenergia-piacon december 31-ig élt az ún. kettős modell, azaz párhuzamosan működött egymás mellett a közüzem és a villamosenergia-versenypiac január 1-jétől ez a kettős piac megszűnt Energia Stratégia 72

75 Gázszolgáltatás: 25. ábra: A régió településeinek villamosenergia beszerzése [Forrás: MANERGY] július 1-től a földgázellátásról szóló törvény ebben a szektorban is lehetővé teszi a lakossági fogyasztók számára, hogy gázszolgáltatót váltsanak. A jogszabály két szolgáltató típust különböztet meg: a területileg behatárolt egyetemes szolgáltatót és a földgázkereskedőt. Előbbiek közé tartozik például a regionálisan működő E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. vagy a Tigáz, Főgáz, melyekkel a fogyasztó az ingatlan elhelyezkedése alapján automatikusan leszerződött. A földgázkereskedők ezzel szemben nem rendelkeznek területi működési korlátokkal. A kereskedőkre kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, mint az egyetemes szolgáltatókra. Esetükben a kedvezőbb díjszabást akárcsak a villamosenergia kereskedők esetében az alacsonyabb működési költségek teszik lehetővé, hiszen a fogyasztóknak felkínált, online ügyintézéssel megspórolják az ügyfélszolgálatok fenntartási költségeit. A tulajdonosi szerkezet a gáz szektor szereplői között is hasonló tendenciát mutat, azaz a társaságok döntő többsége (75,31 %) külföldi érdekeltségű. A Dél-Dunántúl legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező gázszolgáltatója az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. Jogelődje 1870-ben kezdte el a gázszolgáltatást, akkor még az úgynevezett kokszolási eljárással előállított légszesszel től csaknem az 1980-as évek közepéig Pécsett nem földgáz, hanem városi gázszolgáltatás folyt, melyet kezdetben szénből kokszolással, majd a 70-es években benzinbontással, végül a 80-as években földgázbontással állítottak elő től Pécsi Gázmű Vállalat, majd 20 év múlva már Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat a hivatalos megnevezés. Ekkor már Fejér, Tolna és Baranya megyék ellátása a feladata a vállalatnak. A társaság 1993-ban alakult részvénytársasággá, majd 1996-ban privatizálták. Többségi tulajdonát a Ruhrgas VEW konzorcium vásárolta meg. A Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. jelenlegi fő részvényese az E.ON Hungária Zrt. A társaság legfontosabb feladati közé tartozik az üzemirányítás, a hálózat fejlesztése, karbantartása, a regionális ügyfélkapcsolatok ápolása, valamint a mérési feladatok, leolvasások, ellenőrzések elvégzése. Energia Stratégia 73

76 26. ábra: A régió településeinek földgáz beszerzése [Forrás: MANERGY] A fenti ábrán látható, hogy a piaci vásárlás/egyetemes szolgáltatás igénybevételének aránya némileg kedvezőbb képet mutat a villamos energiáról szóló részben ismertetettekhez képest, de a vizsgált önkormányzatok intézményeinek többsége itt is az egyetemes szolgáltatójánál maradt. Hulladékgazdálkodás Települési szilárdhulladék: A villamosenergia- és gázszolgáltatással ellentétben melyek elosztóinak országos szintű, kiterjedt vezetékrendeszerei lehetővé teszik földrajzilag távol eső kereskedőkkel történő szerződést is a hulladékgazdálkodás regionális szereplői egyértelműen meghatározhatók. Az elmúlt években a Dél-Dunántúlon is megjelentek különösen a hulladékgazdálkodás területén a környezettechnológiai kutatások, döntően uniós támogatással megvalósuló, több tíz milliárd forintos költségvetésű hulladékgazdálkodási nagy projektek: Dél-Balatoni és Sió Völgye Hulladékgazdálkodási Projekt összesen 13 milliárd forintból (65%-a EU-s támogatással) megvalósuló környezetbarát hulladéklerakó és kezelő telepek (3 településen), hulladékudvarok (17 településen), átrakóállomások (4 településen), komposztálótelepek (8 településen) létesítése és a felhagyott lerakók rekultivációja. Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program összesen 17 milliárd forint költségvetésből (70%-a uniós támogatással): a meglévő regionális lerakókra alapozva (3 településen), hulladékudvarok és gyűjtőszigetes szelektív gyűjtési rendszerrel, hulladékkezelő központokkal (Kökény, Marcali, Barcs), a felhagyott lerakók rekultivációjával megvalósuló projekt. 67 a Kaposmenti-, a Paksi-, a Közép-Dunavölgyi-, Nyugat-Balaton- és a Homokhátság projektek, amelyek lehetővé teszik a Dél-Dunántúl 600 településének teljes lefedését. 67 Bunyevácz, 2010 Energia Stratégia 74

77 A kiemelt hulladékgazdálkodási projektek az energiaipart is szorosan érintik, hiszen potenciális energiaforrást jelentenek már meglévő ill. a jövőben tervezett regionális és országos erőművek számára (pl.: hulladékégetők, termokatalitikus erőművek). A települési szilárdhulladék kezeléssel, hulladékgazdálkodással foglalkozó szervezetek a régióban döntően önkormányzati tulajdonban vannak, melyek listáját a Függelék F-X. sz. táblázata foglalja össze KLASZTEREK A regionális szintű szakmai összefogás leggyakrabban klaszterek formájában valósul meg. A Dél-Dunántúlon az alábbi energetikai témájú klaszterek működnek: Alkalmazott Földtudományi Klaszter (Kővágószőlős) Az AFK a földtudományi ismereteket, kutatási eredményeket és fejlesztéseket koncentrálja. Tagjai nemzetközi referenciákkal rendelkező, jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező vállalatok. A klaszter létrehozását az indokolta, hogy a világszerte egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási viszonyok, természeti és ipari katasztrófák hatására mind sürgetőbb a lehetséges megelőzés kötelezővé tétele. Ezen a ponton tudnak az alkalmazott földtudományok terén folyó kutatások, innováció, szolgáltatások kockázatcsökkentő megoldásokat ajánlani. Szolgáltatásaik: Szénhidrogén kutatás; Geotermikus kutatás; Megújuló és nem megújuló energiahordozók kutatása; Nyersanyagkutatás; Széndioxid-elhelyezés; Radioaktív-hulladék hosszútávú biztonságos elhelyezése; Építőipar szakterületén a földtani folyamatokra visszavezethető problémák (például belvízproblémák, löszfalomlások) megelőzése, kármentesítés; Környezetgazdálkodás és a mezőgazdaság egyes ágazatait (például üvegházi termelés) érintő problematikák megoldása. Forrás/Web: Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter (Pécs) A klaszter október 22-én alakult meg 20 taggal. Jelenleg 35 tagja van első negyedévében a DDOP projekt keretében megvalósítottak egy forint értékű kazánlabor beruházást a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karán, a Pannon Pellet Kft és a Bausoft Pécsvárad Kft. részvételével. A megvalósult kazánlabor a Dél-dunántúli régió egyik legjelentősebb kutatási pontjává tette a PMMK épületenergetikai laboratoriumát. A régióban, ezen belül a klaszterben található biomasszával, pelletálással foglalkozó KKV-k jelentős kutatási potenciálhoz (energiaérték, nedvességtartalom mérés) jutottak, ami elősegíti a jövőbeni fejlesztéseik irányvonalának megválasztását. A PMMIK Műszaki Informatika és Villamos Intézetének oktatói és munkatársai segítségével elkészítettek egy villamos energetikával, villamosipari anyagismerettel Energia Stratégia 75

78 foglalkozó tananyag csomagot, amelyet a régióban elsőként a PMMK-n tanuló hallgatók magasabb szintű oktatásában használnak fel. Forrás/Web: Dél-Dunántúli Épületgépészeti Energiahatékonysági Klaszter (Pécs) A Magyar Épületgépészek Szövetsége kezdeményezésére 2008 októberében alakult meg a Klaszter, amelynek fő célja, hogy az épületgépész kisvállalkozásokat segítse bekapcsolódni a legújabb szakmai tendenciákba. Projektjeikben a fűtési rendszerek felújítását és a kazánok biztonsági felülvizsgálatát kívánják erősíteni régiós szinten, úgy, hogy ez összekapcsolódjon az épületgépész kisvállalkozások fejlesztésével is. A projektjeik része egy komplett képzési rendszer kifejlesztése is, mely a fűtési rendszer felújításához (benne a napkollektor- és hőszivattyúszereléshez) szükséges szakmai tudás minden fontos részletét tartalmazza. További cél egy tüzeléstechnikai biztonsági felülvizsgáló képesítés képzési rendszerét kidolgozása is. Forrás/Web: Dél-Dunántúli Hulladékkezelő Szolgáltató Klaszter (Szekszárd) A klaszter tagjai profit orientált vagy non-profit alapon, ipari termeléssel, hulladékkezeléssel, köz- illetve egyéb szolgáltatással annak szervezésével, ehhez kapcsolódóan beszállítói tevékenységgel, illetve ezekhez a területekhez kapcsolódóan oktatással, kutatással, fejlesztéssel foglalkoznak. A DDHK célja elősegíteni a régió ipari és szolgáltató ágazataiban hulladékkezelésben érdekelt vállalkozások és szervezetek, valamint azok sikerében érdekelt egyéb szervezetek önkéntes együttműködési hálózatának kialakítását. Forrás/Web: Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter (Pécs) A Klaszter 2008 februárjában alakult, jelenleg 16 tagja van. A környezetipar területén különösen a vízzel és az energiával kapcsolatos tervezési és kivitelezési tevékenységeket végzik tagjai. Kiemelt feladatának tekinti a versenyképes, innovatív és környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítését, tagjainak piacra jutását új, innovatív termékekkel. Tagjai között nem csak KKV-k, de két országos kutatóintézet, és a Pécsi Tudományegyetem is szerepel. Célja, hogy komplex termékekkel jelenhessen meg a piacon. A megújuló energiák területén a klasztertagoknak több projektje is van a földhő és a geotermikus energia hasznosítás kapcsán, de innovatív projekteket dolgoztak ki szerves hulladékkal működő áramtermelő berendezések fejlesztésére is. Forrás/Web: Energia Stratégia 76

79 Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület (Pécs) A 2003-ban alapult pécsi székhelyű közhasznú társadalmi szervezet fő tevékenysége a környezetvédelem. Tagjai között találhatók a régióban működő vállalkozások, a környezetvédelem különböző területein tevékeny társadalmi szervezetek, önkormányzatok, a Pécsi Tudományegyetem több oktatója és magánszemélyek. A szervezet elsősorban a tájékoztatás, oktatás és tudatformálás területén ért el jelentős eredményeket óta folyamatosan megújuló energiákkal kapcsolatos workshopokat és konferenciákat szervez, multimédiás oktatócsomagot és DVD sorozatot jelentetett meg, valamint több tanulmánykötetet adott ki. A fiatalok megújuló energiákkal kapcsolatos környezeti nevelése érdekében ifjúsági táborokat szervez és pedagógiai célú pályázatokat hirdet meg. Az egyesület egyik legjelentősebb eredménye a Via Futuri konferenciasorozat elindítása, mely 2005 óta évente kerül megrendezésre 68. Forrás/Web: Kék Gazdaság Innovációs Klaszter (Pécs) A klaszter azzal a céllal jött létre, hogy az állami és az üzleti szféra szereplői számára olyan erőforrás-hatékonyságot növelő megoldásokat nyújtson, amelyek kötségcsökkentést tesznek lehetóvé. Projektjeik során kiemelt szempont, hogy a létrehozott megoldás a természeti kötrnyezet megóvása mellett biztosítsa gazdasági fenntarthatóságát, és valós társadalmi igényt elégítsen ki. A klaszter tevékenysége elsősorban települések és szervezetek működésének, működtetésének költséghatékonyság növelését támogatja. Ez kiterjed a villamos- és hőenergia előállításra, fogyasztásra, a víz- és a szennyvízhálózatok fenntartására, a szennyvízkezelésre, és a csapadékvíz felhasználására. Forrás/Web: Zöld Energia Klaszter (Pécs) A 2010-ben alapított klaszter tagjainak célja az épületek energetikai racionalizálása, energia hatékonyságának növelése, valamint a megújuló energiaforrások elterjesztése. Menedzsmentjét a GLT épületgépészeti cégcsoport látja el. A Klaszter közel harminc vállalkozása az építőiparban tevékenykedik. Szolgáltatásai felölelik az épület felmérésétől kezdődően az energetikai tanácsadáson át a megtakarítási javaslat kidolgozásán keresztül a teljes körű, építészeti és gépészeti kivitelezést, karbantartást. Forrás/Web: 68 Energia Stratégia 77

80 Aktív Energia Klaszter (Paks) A klaszter egy Pakson megvalósuló passzívház építését és népszerűsítését, valamint egy régi lakóház energiatakarékos átalakítását tűzte ki célul, hogy felhívja a figyelmet a környezettudatos és energia-hatékony életmódra és fenntartható életminőségre. További célja integrálni a környezetvédelmi és megújuló energetika alkalmazásához kapcsolódó ágazatok kiemelt hazai és nemzetközi szereplőit, segíteni a zöld kommunikációt, és segíteni a kis- és középvállalkozások versenyképességét, amely közvetve a régió fejlődését is szolgálja OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A szakszerű önkormányzati energiagazdálkodás és tervezés biztosításához fontos, hogy a régióban megfelelő ismeretekkel rendelkező szakembergárda álljon rendelkezésre. Ennek biztosítása a régió oktatási intézményeinek feladata. A Dél- Dunántúlon az alábbi intézmények nyújtanak valamilyen energetikai képzést: Energetikai Szakközépiskola és Kollégium (Paks) A vállalati iskola 1986-os megalapítása óta működik a Paksi Atomerőmű Rt. részeként; 2001 óta fenntartásáról az MVM cégcsoport tulajdonában levő alapítvány gondoskodik. Képzési struktúrája elsősorban az Atomerőmű és a villamosenergiaipar igényeire épül. Az energetikai ipar igényeire épített képzés egyben az iparágban történő munkavállalást is elősegíti, valamint a szakirányú továbbtanuláshoz is magas szintű ismereteket nyújt. Web: Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar (Kaposvár) Az intézmény négy féléves Hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzést biztosít. A hulladékgazdálkodási szakirányon végzett környezetvédelmi technológus a települési önkormányzatok működési területén, a mezőgazdasági üzemekben és vállalkozásokban egyaránt elláthatja a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, középszintű vezetői szinten. A képzés során többek között talajtan, ökológia, természetvédelem, földműveléstan, hulladéktechnológia, hulladékkezelés, vízgazdálkodás, méréstechnika, munkavédelem és közigazgatási ismeretek oktatására kerül sor. További szakmai modulként említhető a kommunális és mezőgazdasági hulladékok gyűjtése, ártalmatlanítása és hasznosítása. Web: Energia Stratégia 78

81 Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar (Pécs) Az egyetem Hulladékgazdálkodási szakmérnök szakirányú továbbképzésén résztvevők települések, vagy a kisebb régiók hulladékgazdálkodási feladatainak ellátását biztosíthatják. Képesítésük önkormányzati, mezőgazdasági és vállalkozói munkavégzésre is alkalmassá teszi őket. A képzés elméleti és gyakorlati módszertani ismeretet nyújt a hulladékgazdálkodás infrastrukturális erőforrásainak kiválasztásához, azok ésszerű kihasználásához és fejlesztéséhez. A Létesítmény-energetikai szakmérnök képzés a levelező tagozatnak megfelelő forma, melynek végén a sikeres záróvizsgázók Létesítmény-energetikai szakmérnöki oklevelet kapnak. Az általános modul keretében épületszerkezeti ismeretek, épületfizika, komfortelmélet, valamint fűtéstechnikai, légtechnikai és villamos rendszerek energiafogyasztásával kapcsolatos tárgyak kerülnek ismertetésre. Ezt követően az épületek energiafelhasználásának a minimalizálásához kötődő tárgyak (megújuló energiaforrások alkalmazása, épületek energetikai felújítása, geotermikus és napenergia hasznosítása, energetikai szimuláció) oktatása történik. A kurzus gépészmérnöki, építőmérnöki, építészmérnöki alapképzésben, illetve annak megfelelő főiskolai képzésben szerzett oklevéllel rendelkezők számára nyitott. Web: Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola (Pécs) A pécsi Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola oktatási tevékenységének támogatásához passzív ház jellegű Megújuló Szakképzés Házat hozott létre. Az épület korszerű építőanyagokból épült és kiemelten magas hőszigeteléssel ellátott. A WC-k öblítése és az öntözés esővízzel történik, a kialakított extenzív és intenzív zöldtetők pedig nyáron az épület hűtéséhez járulnak hozzá. Az épület fűtése vegyes kialakítású: hagyományos radiátoros, klímakonvektoros és légfűtéses, de bemutató jelleggel felületfűtés is található benne. Beépítésre került egy hővisszanyerőkkel ellátott légtechnika; vákuumcsöves- és síkkollektor segít rá az épület energiaellátására, emellett napcellák és szélgenerátor mutatja be az elektromosenergia-termelés alternatív módját. Az épülettel a diákok megismerhetik a korszerű épületgépészeti rendszereket, amelyeken méréseket is végezhetnek. Az iskola lehetőséget biztosít vállalkozások számára saját terméknek az iskola energiarendszerébe történő beépítésére, bemutatva ezáltal azok működését. Energia Stratégia 79

82 CIVIL SZERVEZETEK Az oktatásban, szemléletformálásban jelentős szerepet vállalnak a civil szervezetek is, amelyek promóciós kampányokkal, alacsonyabb korosztályoknak szóló játékos programokkal és szakmai forumokkal segítik az energiatudatos gonolkodás elterjesztését. Teljeskörű felsorolásukra a stratégia nem vállalkozik, csupán néhány példa bemutatására kerül sor a szervezetek főbb feladatainak áttekintése érdekében. Pécsi Zöld Kör (Pécs) Az 1989-ben alakult egyesület a lakosság helyes fogyasztási szokásainak kialakítását kívánja segíteni annak érdekében, hogy a globalizáció káros hatásait (klímaváltozás, fogyasztói társadalom kialakulása, túlzott energiafogyasztás, stb.) csökkentve a tudatos vásárlói életattitűd kerüljön előtérbe. A PZK tagja az 1997-től működő Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatnak (KÖTHÁLÓ), mely kapcsán lakossági környezeti tanácsadást folytatnak. A Zöld Energia Hálózat tagjaként emellett energiahatékonysági kérdésekben is tájékoztatást nyújtanak. Web: Zöld Híd Alapítvány (Pécs) A 2000-ben alakult alapítvány lakossági tanácsadással, valamint ismeretterjesztő előadások és környezetvédelmi programok, konferenciák szervezésével népszerűsíti a környezettudatosságot. Emellett a környezeti nevelést is folytat től Interaktív Környezetvédelmi Oktatótermet működtet Öko-Kuckó néven, mely kiállításként is várja a látogatókat. Öko-Műhely foglalkozásaikon néhány környezeti problémával ismerkedhetnek meg a gyerekek játékos, interaktív formában. További programjaik: Lakcímke kampány Baranyában; Óvodai környezeti nevelés program; Globális nevelés program; Mural painting program; Ötlet program. Web: Ökováros Ökorégió Alapítvány (Pécs) Az alapítványt a BIOKOM Pécsi Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Kft és a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő ZRt. alapította 2010-ben. Tevékenységik között szerepel a környezeti és egészségvédelmi nevelés, oktatás és tudatformálás elősegítése Pécsett és a régióban; fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztése információs eszközök útján; érdekegyeztetés elősegítése a város önkormányzati, gazdasági és civil szereplői között; környezeti nevelők, tanácsadók és pedagógusok módszertani segítése. Web: Energia Stratégia 80

83 1.9. ENERGIATERMELÉS ÉS ELOSZTÁS A DÉL-DUNÁNTÚLON A megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés elősegítése Európai Uniós és országos szinten is kiemelt jelentőséggel bír. Ezt támasztja alá, hogy Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében 2020-ra 14,65%-os megújuló energia részarány elérését vállalta a teljes bruttó végső energiafelhasználáson belül. Ehhez a villamos energia szektor 5597 GWh/év megújuló alapú villamosenergia-termeléssel járulna hozzá. Mindezt a nagy kapacitású erőművek hatásfok javításának ösztönzése mellett a helyi hőenergiatermelést szolgáló felhasználást, villamos energia tekintetében pedig a kis-közepes kapacitású, lokális, térségfejlesztési hatással rendelkező erőművek létesítésével kívánja elérni. (Fontos megjegyezni, hogy a megújuló energiahordozók jelentős része olcsón elérhető, ezzel egyidejűleg a vidéki térségek saját forrásból képesek lehetnek kielégíteni környezetbarát módon, kisebb költségekkel saját energiaigényük jelentős részét). 69 A célok megvalósításához kapcsolódóan bíztató adat, hogy az 50 MW alatti névleges teljesítőképességű kapcsolt kiserőművek összes beépített villamos és hőkapacitása az elmúlt években folyamatosan növekedett országos szinten, így 2011-re elérte az 1009 MW e, illetve 2842 MW th értékeket. Ez a tendencia a Dél-Dunántúlon is érvényesül, melynek igazolásaként a következő fejezetekben az eddig megvalósult és tervezett erőműveket mutatjuk be A RÉGIÓ ERŐMŰVEINEK, ÜZEMEINEK BEMUTATÁSA Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve, valamint e stratégia helyzetelemzésben foglaltak alapján elmondható, hogy hazánk és azon belül a Dél- Dunántúl is kiváló agroökológiai adottságokkal rendelkezik. Ebből adódóan a megújuló energia erőművi szintű alkalmazása és az adott tüzelőanyagok (pl.: biomassza, bioüzemanyagok) előállítása hosszútávon fenntartható és versenyképes lehet. Sajnos az országos adatok azt mutatják, hogy az adottságok ellenére 2011-ben a bevitt tüzelőanyag szerkezetet vizsgálva annak döntő hányada (82%) fosszilis bázisú (főként földgáz) volt, míg a tényleges megújuló alapú hő és villamos energiatermelés 11%, illetve hulladék alapú energia termelés csupán 6%. A megújuló alapú hő és villamos energiatermelés a Dél-Dunántúl vonatkozásban is alacsony arányt mutat, különösen ha figyelembe vesszük a régióban működő 69 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2020 Energia Stratégia 81

84 egyetlen hazai nukleáris erőművet, amely az országos villamosenergia termelés közel 40%-át biztosítja. Biomassza A évben összesen nyolc biomassza alapon termelő erőművet regisztrált a Magyar Energia Hivatal, amiből csak a Pannongreen Megújuló Energia Termelő és Szolgáltató Kft. (Pannon Power Holding) pécsi biomassza erőműve található a régióban. Emellett a Komlói Fűtőerőmű Zrt. is rendelkezik biomassza blokkal. Település Megye Üzemeltető Típus Felhasznált alapanyag / Energiaforrás Beépített teljesítmény (MW) Komló Pécs Baranya Baranya Komlói Fűtőerőmű Zrt. Pannon Power Holding Zrt. szénhidrogén és biomassza erőmű szénhidrogén és biomassza erőmű Éves gázfogyasztás: 17 millió Nm3 Új biomassza blokk: évi 15 ezer t fa (20 km-s körzetből) III.-IV. blokk: földgáz, alternatív fűtőolaj V. blokk: szén (DE üzemen kívül van) Beépített hőtelj.: 59 MW. Beépített villamos telj.: 11,9 MW Új blokk telj.: 18 MW III.-IV. blokkok: Beépített hőtelj.: 224 MW; V. blokk: Beépített villamos telj.: 60 MW VI. blokk: fa és faapríték VI. blokk: Beépített villamos telj.: 49,9 MW; 5. táblázat: Megvalósult biomassza erőművek a Dél-Dunántúlon, 2012 [Forrás: DDRIÜ] A biomassza potenciál kapcsán jelentős erősségnek számít a régióban, hogy a jó talajadottságoknak köszönhetően a Dél-Dunántúlon kiterjedt erdőterületek találhatók. Az erdősültség mértéke az Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának 2010-es adatai szerint a régióban 25,1%-os, mely megyei szinten Somogyban a legkiemelkedőbb 29,5%-kal. Amellett, hogy rurális térségekben a biomassza az egyik legkönnyebben elérhető, olcsó energiaforrás, hasznosítása mellett szól az is, hogy fontos vidékfejlesztési, foglalkoztatáspolitikai eszközt is jelent hasznosítása (pl. begyűjtéshez kapcsolódó közmunkaprogramok). A biomassza-begyűjtés esetében a legfeljebb 20 km-es távolságon belüli beszerzés ésszerű gazdasági és ökológiai szempontból. Így a helyi foglalkoztatás növelése mellett a szállítási távolságok nem eredményeznek kritikus mértékű emissziót. A következő táblázat azonban azt mutatja, hogy ez az elv nem minden esetben érvényesül a régióban. Energia Stratégia 82

85 Település Megye Üzemeltető Típus Barcs Kaposvár Pécs Somogy Somogy Baranya Dráva Faipari Művek Kft. ELMIB biomassza erőmű Pannon Power Holding Zrt. biomassza erőmű biomassza erőmű biomassza erőmű Felhasznált alapanyag / Energiaforrás faipari hulladék (50 km-s körzet) erdészeti és faipari hulladék, fűrészpor, illetve a faipari felhasználásra egyébként alkalmatlan apríték II. blokk: bálázott mezőgazdasági melléktermékek (szalma, kukoricaszár, stb.) (80 km-es körzet) Beép.telj. (MW) 10 MW 35 MW II. blokk: Beépített telj.: 35 MW 6. táblázat: Tervezett biomassza erőművek a Dél-Dunántúlon, 2012 [Forrás: DDRIÜ] Biogáz, depóniagáz A biogáz és depóniagáz alkalmazások elterjesztése nem csak energetikai megfontolásból indokolt, hanem környzezetvédelmi szempontból is fontos. A biogázelőállítás a termelési hulladékok, mezőgazdasági melléktermékek, és egyéb szerves anyagok kezelésével hozzájárul a környezetvédelmi célok teljesítéséhez, a metángáz-kibocsátás csökkentésével fontos klímavédelmi eszköz. 70 A MEHCST-ben foglaltak szerint hazánk biogáz termelése 2020-ra várhatóan megduplázódik. Országos szinten 2011-ben összesen 31 biogáz alapon villamos energiát termelő erőművet tartott nyilván a MEH, melyek közt 17 újonnan üzembe helyezett erőmű is szerepel. A Dél-Dunántúlon létesített erőműveket az alábbi táblázat tartalmazza: Település Megye Üzemeltető Bicsérd Baranya Bicsérdi Arany-Mező Zrt. Felhasznált alapanyag / Energiaforrás állati trágya (39 ezer tonna) Beép. telj. (MW) Előállított biogáz mió m3/év 0,635 2,6 Bonyhád Tolna Pannonia Mg. Zrt. napi m³ hígtrágya 1,36 n.a. Kaposvár Somogy Magyar Cukor Zrt. Kaposszekcső Pusztahencse/ Földespuszta Várda Tolna Tolna Somogy Kaposszekcsői Mezőgazdasági Zrt. Mil-Power Kft. Kurtsjens B. V. / BIO-E Kft. cukorrépa-feldolgozás során keletkezett melléktermék n.a. 47,45 állati trágya és szeszmoslék 0,84 n.a. 31e t/év híg- és almos trágya; 9e t cukorcirok; vágóhídi hulladék szennyvíziszap, trágya, kül. élelmiszer-, és zöld hulladék (évi 160 ezer t) 7. táblázat: Megvalósult biogáz erőművek a Dél-Dunántúlon, 2012 [Forrás: DDRIÜ] 1,2 n.a. n.a. n.a. 70 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2020 Energia Stratégia 83

86 Település Megye Üzemeltető Kökény Baranya ENER-G Energia Technológia Zrt. Felhasznált alapanyag / Energiaforrás Beépített teljesítmény (MW) Előállított gáz millió m3/év n.a. 0,5 n.a. 8. táblázat: Megvalósult depóniagáz erőművek a Dél-Dunántúlon, 2012 [Forrás: DDRIÜ] Áttekintve a megvalósult erőművek táblázatait és a tervezett erőműveket ismertető táblázatot elmondhatjuk, hogy az elmúlt két év folyamán és a közeljövőben a biogáz és depóniagáz alapú beépített villamos energia kapacitások jelentős mértékben növekednek a régióban. Település Megye Üzemeltető Kutas Somogy n.a. Balatonszabadi Somogy Energreen Villamosenergia Termelő és Szolg. Kft. Felhasznált alapanyag / Energiaforrás trágya és mezőgazdasági melléktermék Beépített teljesítmény (MW) n.a. Előállított biogáz millió m3/év n.a. n.a. 1,652 n.a. Bikal Baranya Bikal Nonprofit Kft. állati trágya 0,5 n.a. Fornádpuszta Tolna Bioweg Kft. Nagyatád Somberek Somogy Baranya Drawa Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Bt. Sombereki Biogáz Erőmű Zrt. a mg-ban, a faiparban és a háztartásokban keletkező hulladék + biomassza, energiaültetvényből származó fa és más növényi hulladék n.a. n.a. n.a. n.a. sertés-, marha-, csirketrágya, húsliszt, húspép (23e t/év) 0,625 2,3 9. táblázat: Tervezett biogáz erőművek a Dél-Dunántúlon, 2012 [Forrás: DDRIÜ] Bioetanol, bioüzemagyag A NEHCST az agrárium fejlesztése kapcsán a kisméretű, évi 5-10 ezer tonna kapacitású kisüzemek létesítésének ösztönzését irányozza elő, amelyek működtetéséhez a szükséges alapanyag-mennyiséget helyi forrásokra építve, legfeljebb 40 km-es távolságból biztosítani lehet. 71 A felkutatott megvalósult és tervezett régiós üzemek éves kapacitása jóval túlmutat ezen a modellen. 71 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2020 Energia Stratégia 84

87 Település Megye Üzemeltető Dunaföldvár Tolna Pannonia Ethanol Zrt. (Ethanol Europe Renewables Ltd.) Felhasznált alapanyag / Energiaforrás kukorica (575 ezer tonna) Beépített teljesítmény (MW) Előállított bioetanol millió l/év táblázat: Megvalósult bioetanol üzemek a Dél-Dunántúlon, 2012 [Forrás: DDRIÜ] Település Megye Üzemeltető Dombóvár Tolna Agrár-Béta Mezőgazdasági Kft. Felhasznált alapanyag / Energiaforrás évi t gabona (70-80 % -ban kukorica) Előállított bioetanol millió l / év 0,006 Dunaföldvár Tolna Fagen kukorica e tonna n.a. Fadd- Dombori Marcali Tolna Somogy Rodeport Ingatlankezelő és Kikötő-üzemeltető Kft. kukorica 300 e tonna n.a. SEKAB Bioenergia Magyarország Zrt t biomassza és t szerves hulladék n.a. Marcali Somogy Bio Tech-Energy Kft kukorica n.a. Mohács Baranya Pannonia Ethanol Zrt. Ethanol Europe Renewables Ltd. kukorica 575 e tonna táblázat: Tervezett bioetanol üzemek a Dél-Dunántúlon, 2012 [Forrás: DDRIÜ] Geotermikus erőművek Hazánkban a geotermikus gradiens közel másfélszerese a világátlagnak, ami az ország egyik természeti kincse. A Dél-Dunántúli Régióban 169 db hévízkutat 72 tártak fel, mely potenciált a régióban több helyen hőellátásra, azon belül is főként épületfűtésre, használati melegvíz-szolgáltatásra, fürdők víz- és hőellátására hasznosítják. Számos meglévő kút esetében azonban hiányzik a racionális és optimális hasznosítást biztosító szemlélet. Település Megye Üzemeltető Termálkutak adottságai Szentlőrinc Baranya PannErgy Nyrt. / Szentlőrinci Geotermia Zrt. illetve a Szentlőrinci Közüzemi Közhasznú Nonprofit Kft. Beépített teljesítmény kb. 5 MW Kútból kitermelhető víz 87 0 C, zárt rendszerben max C hozama max. 25 l/s Termelőkút létesítése: 2009 Kút talpmélysége: 1820 m; Talphőmérséklet: 94 C; Vízhőm. a kútfejen: 87 C; Max. vízhozam: 1600 l/min 72 VITUKI Energia Stratégia 85

88 Bóly Baranya Bóly Város Önkormányzata Visszasajtolókút létesítés 2010 Kút talpmélysége: 1655m; Talphőmérséklet: 88 C Vízhőm. a kútfejen: 77 C; Max. vízhozam: 2800 l/min.; Visszasajtolási teszt: 2400 l/min. 1,7bar-ral Termelőkút létesítése: 2004 Kút talpmélysége: 1800 m; Vízhőm. a kútfejen: 42 C Visszasajtolókút létesítése: 2007 Kút talpmélysége: 1497 m Termelőkút létesítése: 2008 Kút talpmélysége: 1590 m; Vízhőm. a kútfejen: 80 C; Térfogatáram: 60 m3/h 12. táblázat: Megvalósult geotermikus erőművek a Dél-Dunántúlon, 2012 [Forrás: DDRIÜ] Település Megye Üzemeltető Termálkutak adottságai Csurgó Tamási Somogy Tolna Csurgó Város Önkormányzata / Csurgói Geotermia Zrt Tamási Geotermia Zrt. / PannEnergy Nyrt. n.a. Tervezett beépített teljesítmény 8 MW méter illetve méter mélyen két víztározó; felső rétegből C-os, míg az alsóból C-os víz nyerhető Szélenergia 13. táblázat: Tervezett geotermikus erőművek a Dél-Dunántúlon, 2012 [Forrás: DDRIÜ] 2011-ben hazánkban összesen 49 működő szélerőművet tartott nyilván a MEH, melyek mindegyike a Dél-Dunántúli Régión kívül található. Így annak ellenére, hogy a szélerőművek beépített teljesítménye az elmúlt években folyamatosan növekedett, és 2011 végére elérte a 328 MW-ot, ebből a Dél-Dunántúl nem profitált. Ennek oka, hogy a régióban nincs állandó irányú, tartamú és erősségű szél továbbá a régióban magas a Natura 2000-es területek, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek, Ramsari területek száma is, amely tényezők gátolják a szélerőművek telepítését. Település Megye Üzemeltető Egyéb paraméterek Dunaföldvár Kozármisleny Tolna Baranya Alerion Földvár Szélerőmű Kft. Kozármisleny Szélenergia Projekt Kft. Energia Stratégia 86 Max. 20 db, 100 méter magas toronyból, m hosszúságú rotorlapáttal felszerelt szélerőmű létesítése (2 MW/db). A terv erőművenként 3,5 GWh/év villamosenergia-termelés, azaz minden szélerőmű hozzávetőleg ezer háztartásnak biztosítana áramot Beépített teljesítmény (MW) MW - 20 MW 14. táblázat: Tervezett szélerőművek a Dél-Dunántúlon, 2012 [Forrás: DDRIÜ]

89 Vízerőművek A Dél-Dunántúl vízenergia adottságai csak részben kedvezőek, ugyanis kevés a hegyvidékes terület, eltérő a csapadék eloszlása térben és időben, a nagy vízhozamú folyók pedig kis esésűek. A vízenergia hasznosításához duzzasztóművek létesítésére lenne szükség. Az elméleti potenciál tekintetében főként a kiskapacitású vízenergia előnyeit indokolt kiaknázni. Emellett ösztönözni szükséges a háztartási méretű mikrohidro (5 100 kw), pikohidro (5 kw alatt) erőművek létesítését is ben összesen 23 működő vízerőművet regisztrált a MEH, melyek közül egy található régiónkban. Település Megye Üzemeltető Beépített teljesítmény (MW) Kereskedelmi üzembe lépés ideje Bogyiszló Tolna Blue Stream Kft. 0, Nukleáris erőművek 15. táblázat: Megvalósult vízierőművek a Dél-Dunántúlon, 2012 [Forrás: DDRIÜ] A régió energiatermelésben érintett szereplőinek bemutatása között kihagyhatatlan az ország egyetlen nukleáris erőműve, melyet a Magyar Villamos Művek Paksi Atomerőmű Zrt. működtet. A magyar árampiac kiemelkedő szereplőjeként a működtetett négy blokk termeli meg a hazai villamos energia mintegy 40%-át, melynek előállításához urán-dioxidot használnak fel. Teljes beépített kapacitása 2000 MW. Az Országgyűlés emellett március 30-án elvi jóváhagyását adta Pakson új atomerőművi blokkok létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez. Az előkészítés és kivitelezés során további előrelépés az MVM Zrt. által az a projekttársaság létrehozása, mely a paksi atomerőmű bővítéséért felel (Lévai Projekt). A cél körül újabb 2 blokk beüzemelése. Brikett üzemek A hőenergia ellátás kapcsán érdemes kitérni a tüzelőanyag előállító létesítményekre is. A régióban a mai napig egy brikettüzem létesült és további két üzem létesítése szerepel a tervek között. Település Megye Üzemeltető Felhasznált alapanyag / Energiaforrás Kapacitás Simontornya Tolna Klopcsik István tulajdonos szalma, kukoricaszár, fanyesedék 300 tonna / év 16. táblázat: Megvalósult brikettüzemek a Dél-Dunántúlon, 2012 [Forrás: DDRIÜ] Energia Stratégia 87

90 Település Megye Üzemeltető Felhasznált alapanyag / Energiaforrás Kapacitás Beremend Baranya Alt. Energy Kft. szalma, esetleg faapríték n.a. Villány Baranya Villány Város Önkormányzata szőlő venyige n.a. 17. táblázat: Tervezett brikettüzemek a Dél-Dunántúlon, 2012 [Forrás: DDRIÜ] A RÉGIÓ VILLAMOS-ENERGIA ÉS GÁZVEZETÉK HÁLÓZATA Villamos-energia hálózat Az erőművek által megtermelt villamos energiát a régió villamosenergia hálózati engedélyesének (E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt) tulajdonában levő átviteli hálózatra táplálják. 27. ábra: A magyar átviteli hálózat (20kV felett), 2011 [Forrás: MAVIR] A 2011 január óta érvényes Üzemi Szabályzati erőírások szerint erőmű átviteli hálózatra történő csatlakozási feltételeinek vizsgálatát ciklikus tervezési tevékenység keretében az átviteli rendszerirányító végzi, és csak azokat az átviteli hálózatra csatlakozni szándékozó erőműveket veszi figyelembe, melyek csatlakozási szándékot nyújtottak be (vagy csatlakozási szerződéssel rendelkeznek átmeneti szabályozás). Az erőmű átviteli hálózathoz történő csatlakozási szándékát minden év január 31-ig jelentheti be. A bejelentésnek tartalmaznia kell az erőmű üzembelépésének tervezett időpontját és teljesítmény nagyságát. Az erőmű az átviteli rendszerirányító által meghatározott un. kötelezettségi vállalási időszakon Energia Stratégia 88

91 túlra (adott év plusz 4-6 év) jelentheti be csatlakozási szándékát kötelezettség vállalás nélkül. Az átviteli rendszerirányító minden év november 30-ig megvizsgálja az erőmű csatlakozásának műszaki feltételeit, kijelöli a csatlakozási pontot és értesíti az erőművet a csatlakozás módjáról, várható idejéről és költségeiről. 73 A MAVIR hálózatfejlesztési tevékenységei az elmúlt évek során a Dél-Dunántúlon az alábbiak voltak: Toponár 400/120 kv II. trf. + új alállomás (1999) Paks Pécs 400 kv távezeték építése Pécs 400/120 kv-os alállomás (2004) Pécs Ernestinovo 400 kv távvezeték építése (2010) Utóbbi esetben 42,1 km hosszú távvezeték kiépítése történt meg. A fejlesztéshez Pécs környékének adottságai táppontsűrűség és ellátásbiztonság szempontjából megfeleltek. Emellett az erős nemzetközi kapcsolatok, kereskedelmi lehetőségek is indokolták a kiépítést. A jövőben tervezett fejlesztések közül a MAVIR adatai alapján mindössze a 2024-ig megépített Paks II. új 400 kv-os alállomás létesítése említhető meg. Fontos megjegyezni, hogy a kis- (10 MW alatt) és közepes (20 MW), valamint a háztartási méretű erőművek (felső határa a jelenlegi szabályozás szerint 50 kw) hálózati csatlakozása esetén is felmerül az elosztóhálózatba való csatlakozás igénye, főként mivel a háztartási erőművek teljesítménye jelentősen meghaladja a háztartások energiaszükségletét. Ezek kapcsolódása többnyire közép- és ritkábban nagyfeszültségen történik. Vannak azonban olyan háztartási méretű erőművek, amelyek a kisfeszültségű hálózatra is tudnak csatlakozni. A 0,4 kv-os kisfeszültségű csatlakoztatás a háztartási méret kategóriában legfeljebb néhány tíz kw teljesítményig alkalmazható és legfeljebb MW-ig lehet szó középfeszültségű csatlakozásról, míg ennél nagyobb teljesítményeknél a csatlakozás csak nagyfeszültségen lehetséges. Minden termelő csatlakoztatásánál alapvető műszaki szempont továbbá, hogy a termelő belépése, üzeme, és esetleges kiesése ne okozzon megengedhetetlen zavart a hálózat működésében, illetve a termelt áram mennyisége és a termelő üzemszüneti energia felvétele pontosan mérhető legyen. Ezeknek a követelményeknek a teljesítése 1-2 MW teljesítményhatárig az elosztóhálózat alkalmas pontjára beépített mérőn keresztül megoldható. Nagyobb teljesítményeknél azonban általában csak a hálózat alállomásaiba lehet a megtermelt áramot betáplálni, ahonnan közép-, majd kisfeszültségű hálózaton keresztül történik a fogyasztók ellátása. A hálózati csatlakozás szempontjait mérlegelve néhány MW-nál nagyobb teljesítményű megújuló erőművet leginkább csak ott célszerű létesíteni, ahol 73 Energia Stratégia 89

92 üzemel, vagy elfogadható költség mellett kialakítható a teljesítmény befogadására alkalmas alállomás. A kiserőművek csatlakozása tehát komoly kihívást jelent mind az elosztók, mind a rendszerirányító számára, különösen az időjárásfüggő erőművek esetében. Gázvezeték hálózat Magyarországon az első gázvezeték 1938-ban létesült, mely fúrási pontokat kötött össze üzemi létesítményekkel. Az első gáztávvezetéket Bázakerettye és Nagykanizsa között 27 km hosszúságban 1942-ben adták át ben, a világon egyedülálló módon, hazánkban alkalmaztak ún. dugós szállítási technológiát, ugyanazon a vezetéken felváltva áramlott az ország központjába a kőolaj és a földgáz. Régiós vonatkozás, hogy ebben az évben alakult meg az Ásványolaj- és Földgáztávvezeték Nemzeti Vállalat, majd 1954-ben a Kőolajvezeték Vállalat (KVV), mindkettő siófoki központtal. Szintén Siófokon kapott helyet a rendszer összehangolt üzemeltetéséhez szükséges diszpécser szolgálat, mely azóta is innen látja el a távvezetéki rendszer egyensúlyozási feladatait (ma: Földgázszállító Zrt.). E társaság tulajdonolja és üzemelteti a Magyarország területét behálózó nagynyomású földgázszállító vezetékrendszert 74, valamint az egyetlen rendszerirányítási engedély birtokában összehangolja a teljes földgázrendszer működését. Emellett földgáz tranzit tevékenységet is folytat Szerbia és Bosznia-Hercegovina részére, valamint átszállítást Románia és Horvátország irányába. A nagynyomású vezetékrendszer látja el a gázszolgáltató társaságokat, a közvetlenül a földgázszállító rendszerhez kapcsolódó erőműveket és a nagyipari fogyasztókat. Ezért a Társaság alapvető feladata a nagynyomású távvezetékrendszer biztonságos és optimális üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése, ezen belül a nagynyomású távvezetéken szállítandó földgáz szállíttatóktól való átvétele és azoknak történő átadása, a szállított gáz mennyiségének és minőségének mérése, központi szagosítása, nyomás szabályozása, túlnyomás elleni védelme. Az országos szállító rendszer 5784 km hosszú vezetékből (mely jellemzően 63 bar-ig egyes esetekben 75 bar-ig terjedő nyomás alatt működik), közel 400 gázátadó állomásból és 6 kompresszor állomásból áll (összes kompresszorozási teljesítmény: 188 MW). E nagynyomású vezetékrendszerébe a gáz - a betáplálási pontokon keresztül - import forrásokból, hazai gázmezőkből, illetve hazai gáztárolókból kerül. 74 Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával szükségessé vált egy új, az uniós elvárásoknak megfelelő szabályozási környezet kialakítása, valamint a magyar földgázszolgáltatás struktúrájának teljes átalakítása, a belső földgázpiac újraszabályozása január 1-jétől életbe lépett a évi földgázellátásról szóló XLII. törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletek. Ennek következtében az FGSZ Zrt. egy új, úgynevezett ITO- (Independent Transmission Operator) modellben működik melynek lényege, hogy a földgázszállítási tevékenységet végző vállalat biztosítja minden piaci résztvevő számára a hálózathoz való diszkriminációmentes és tisztességes hozzáférést, elvégzi a piaci szempontból indokolt beruházásokat, és hozzájárul az európai gázpiacok integrációjához. Energia Stratégia 90

93 Minden betáplálási és kiadási ponton folyamatosan történik a földgáz mennyiségének mérése és minőségének ellenőrzése. 28. ábra: FGSZ Zrt. nagynyomású földgázszállító vezetékei, 2012 [Forrás: FGSz ZRt] A nagynyomású földgázszállító vezetékhálózat regionális vonatkozásai: nemzetközi kapcsolódási pont: Drávaszerdahely tároló kapcsolódási pont: - termelő kapcsolódási pontok: Babócsa A gázátadó állomásokhoz kapcsolódik a hazai települések 92%-ának ellátását lehetővé tevő elosztóvezeték rendszer, amelyen keresztül a felhasználók földgázellátása történik a földgázkereskedők és az egyetemes szolgáltatók által rendszerbe juttatott földgázzal. Az elosztó hálózat teljes hossza km, mely háztartást lát el összesen településen (KSH 75, 2010). Ebből háztartási szinten a Dél-Dunántúl az alábbiak szerint részesül: 76 Területi egység 2010 Baranya megye Somogy megye Tolna megye ÖSSZESEN: km km km km 18. táblázat: Az összes gázcsőhálózat hossza a Dél-Dunántúlon [Forrás: KSH, 2010] Energia Stratégia 91

94 A Dél-Dunántúlon 2010-ben 1,3%-kal nőtt a vezetékes gázzal rendelkező lakások száma, ami a közép-dunántúli növekedés után a második legalacsonyabb érték volt a régiók sorában. A térségben az említett évben közel 248 ezer háztartási fogyasztót tartottak nyilván, azaz a lakásoknak 61,4%-a rendelkezett vezetékes gázzal, ami csakúgy, mint egy évvel korábban változatlanul a legalacsonyabb mutató volt. A hálózat a régión belül Somogy megyében volt a legjobban kiépített, itt a lakásoknak 72,5%-a csatlakozott hozzá. A másik két megyében ehhez viszonyítva jelentős lemaradás mutatkozott, Baranyában a háztartások 57,3, Tolnában 52,8%-a volt ellátott. Ez utóbbiról megjegyzendő, hogy Fejéren kívül az ország egyetlen megyéje, ahol a gázzal felszerelt lakások száma és aránya elmaradt az egy évvel korábbitól ábra: Egy háztartási fogyasztóra jutó vezetékes gázfogyasztás [Forrás: DDRIÜ] SZOLGÁLTATOTT VILLAMOS ENERGIA MENNYISÉGE A 2011-es év folyamán szolgáltatott villamos energia mennyisége országos viszonylatban MWh volt, melyből a Dél-Dunántúl részesedése mindössze 6,88%, azaz összesen MWh. Bár a szolgáltatott villamos energia mennyisége a Dél-Dunántúlon 1,045 %-kal nőtt, ez az országos arányokhoz képest összességében 0,29 %-os visszaesést jelentett. 77 Energia Stratégia 92

95 19. táblázat: Villamosenergia ellátás országos adatok [Forrás: KSH] Jelentős elmaradást mutat az országos adatokhoz viszonyítva a háztartások részére szolgáltatott villamosenergia aránya is, ami szintén alátámasztja a régió gazdasági leszakadását. A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyiségének ill. az összes szolgáltatott villamosenergia mennyiségének aránya ugyanis 11 %-kal magasabb a Dél-Dunántúl esetén (DD: 42 %; országos szinten: 31 %) az ipar fogyasztása tehát relatíve kisebb arányú, mint az országos érték. Mivel regionális szinten ilyen magas értéket képvisel a háztartásoknak juttatott villamosenergia mennyisége, így fontos figyelembe venni a fogyasztási szokásokat is az energiastratégia kialakítása során. A KSH adatai szerint az élelmiszerre fordított kiadások után a lakásfenntartási kiadások jelentik a második legnagyobb kiadási tételt a családok életében, amiből a háztartási energiaköltségek közel kétharmados részt tesznek ki. Az energiára fordított kiadásokat természetesen befolyásolják az árváltozások, az árarányok alakulása, valamint jelentős korrigáló tényező a háztartások taglétszáma, jövedelmi helyzete, a háztartástagok kora, életmódja, és a tartósfogyasztásicikk-állomány, mely a korszerűbb technológiának köszönhetően kevesebb villamos energia fogyasztást eredményez. 78 Mindez megmagyarázza azt a tényt, hogy a háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége évről évre kiegyenlített képet mutat. Terület Szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége 1000 kwh Baranya Somogy Tolna Dél- Dunántúl táblázat: Szolgáltatott villamosenergia a Dél-Dunántúlon [Forrás: KSH, 2011] 78 Energia Stratégia 93

96 A KSH adatai alapján szerkesztett térképen látható, hogy az energiakiadás nagysága nem követi szorosan az egyes térségek fejlettségét és a helyi lakosság jövedelmi viszonyának alakulását. Példaként vehetjük a Szigetvári vagy Tamási kistérséget települései kapcsán is, melyek egy háztartásra jutó villamosenergia fogyasztása igen magas annak ellenére, hogy az ország leghátrányosabb térségei közé tartoznak. Ennek oka, hogy bár az alacsonyabb jövedelmű háztartások felszereltsége és a készülékek minősége gyengébb (energiapazarlóbb), mint a magas jövedelműeké, viszont nagyobb taglétszámuk miatt a fűtési, mosási, világítási költségeik jóval magasabbak a magasabb jövedelmű, de kevésbé népes háztartásokénál. Mivel a villamos energia felhasználása a szegényebb családoknál napi szükségletet elégít ki, az erre fordított kiadás rugalmatlan a jövedelem és árváltozás hatásaira, ezért az alacsony jövedelmű rétegekre az energiaköltségek jóval nagyobb terhet rónak. Meg kell azonban jegyezni, hogy e háztartások körében jellemzően magasabb a munkanélküliek aránya is, így a családtagok egy része napközben otthon tartzózkodik, növelve ezáltal a család villamosenergia fogyasztását. 30. ábra: Egy háztartásra jutó villamosenergia fogyasztás a Dél-Dunántúlon, 2011 (1000 kwh) [Forrás, DDRIÜ] Az elektromos energia nem helyettesítő jellege miatt a villamosenergia keresleti és kínálati oldalának elemzése, és a kereslet minél költségtakarékosabb kielégítési lehetőségeinek vizsgálata kiemelten fontos a régió számára. Energia Stratégia 94

97 TÁVFŰTÉS ÉS HASZNÁLATI MELEG VÍZ (HMV) ELLÁTÁS JELLEMZŐI A távhőtermelés és -szolgáltatás 5 MW feletti hőteljesítmény esetén engedélyköteles tevékenység. Az engedélyezési hatáskör 2010-ben megoszlott a települési önkormányzatok és a Magyar Energia Hivatal között. Valamennyi távhőtermelő, amely villamosenergia-termelő tevékenységet is folytatott a MEH hatáskörébe, míg a villamosenergia-termelés nélküli távhőtermelés, és a távhőszolgáltatási tevékenység az önkormányzatok engedélyezési hatáskörébe tartozott július 05-én adatai 86 társaság rendelkezett működési engedéllyel az országban (ld. Függelék, F-VI. táblázat), ebből összesen 17 hőenergia termelő/értékesítő és távhőszolgáltatókkal található a régióban, melyeket az alábbi táblázat ismertet: Távhőszolgáltató ALFA-NOVA Kft. (Szekszárd) Dalkia Energia Zrt. (Dombóvár) Leírás Szekszárd város távhőszolgáltatási rendszerét 1999.augusztus 01-től üzemelteti. A távhőellátás két telephelyről történik. A Déli Fűtőmű látja el a város központját és a déli részét, a Kadarka Fűtőmű pedig a város északi részét. A Déli Fűtőműben 3 db forróvizes és 2 db melegvizes kazán van beépítve összesen 45,8 MW hőteljesítménnyel. Telephelyen belül a dunaújvárosi Pannon Kogen Kft tulajdonában levő kapcsoltan hőt és villamosenergiát termelő 2 db gázmotor által összesen max.4,5 MW hőteljesítményig - termelt hőenergiát is az ALFA-NOVA Kft veszi át, és a távhőszolgáltatásban hasznosítja. A Kadarka Fűtőműben 4 db kisteljesítményű melegvizes kazán - összesen 5,1 MW beépített hőteljesítménnyel - biztosítja a városrész távhőellátását. A város távhőrendszere 22 km hosszú, melyen 124 db lakossági hőközpont van. A távhőszolgáltatásba jelenleg 5674 db lakás és 255 db közület van bekapcsolva. Közel 5600 db lakásban a melegvízszolgáltatást is az ALFA- NOVA Kft végzi. A lakások fűtési elszámolása a lakások 95%-ban egyedi költség megosztók felszerelése alapján történik. A lakások 97%-ban szintén egyedi melegvízóra került felszerelésre. A fejlesztések közt említhető, hogy 2013-ra 5MW teljesítményű faaprítékos kazánt épít a Pannon-Kogen Plusz Kft. a Déli fűtőmű területén, barnamezős beruházással. A megtermelt hőmennyiséget az Alfa-Nova Kft. vásárolja meg. A faapríték-tüzelésű kazán a évente 70 ezer GJ hőt állít majd elő, ami a jelenleg földgázzal üzemelő távhőrendszer szükséges hőmennyiségének negyede. 79 A Dalkia Energia Zrt. országszerte lakás és több száz nem lakossági felhasználó távfűtéséről és melegvíz-ellátásáról gondoskodik régióközpontjain, valamint leányvállalatain keresztül (pl.: Dorog, Esztergom, Celldömölk, Dombóvár, stb.). A leányvállalatok a várossal kötött koncessziós szerződések alapján működnek, melyekben a Dalkia Energia a szerződéstől 79 Energia Stratégia 95

98 függően többségi vagy kisebbségi tulajdonjoggal rendelkezik ben Dombóváron az ellátott lakossági fogyasztók száma db, a nem lakossági felhasználók száma 193 db volt. Az év során 105 ezer GJ földgáz és 79 GJ szénhidrogén felhasználásával fűtési célra közel 67 ezer GJ hőenergiát, míg használati melegvíz előállításához 15 ezer GJ hőenergiát szolgáltattak. Az üzemeltett távhővezeték hossza 4,6 km, a hőenergia előállításához megújuló erőforrást nem használnak. Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. (Kaposvár) Értékesítő: E.ON Energiatermelő Kft. Komlói Fűtőerőmű Zrt. (Komló) Duna Center Therm Kft. (Paks) Értékesítő: Paksi Atomerőmű Zrt. PÉTÁV Pécsi Távfűtő (Pécs) Értékesítő: Pannon Hőerőmű Zrt. 80 A Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. társasház és bérlakáskezeléssel, valamint távhőszolgáltatással foglalkozik. Kaposváron 2011-ben 6816 lakást látott el fűtési energiával és melegvízzel. Profilukba tartozik még a villamos energiatermelés és értékesítés (gázmotoros üzem) is, kapcsolt energiatermelés keretében. Az épületek ellátásához szükséges hőenergiát a Kanizsai úti Fűtőműben állítják elő, az épületekhez a hőenergia a földbe fektetett távvezeték hálózaton, valamint területi hőközpontokon keresztül jut el. A 2011-es év folyamán közel 170 ezer GJ fűtési- és 48 ezer GJ használati melegvíz előállítására fordított hőenergia szolgáltatását 228 ezer GJ földgáz felhasználásával biztosította a cég. Az üzemeltett távhővezeték hossza: 13,4 km; megújuló erőforrást nem alkalmaz. A komlói távhőrendszeren üzemelő hőközpontok száma 172 db, melyből 9 db felhasználói tulajdonban van. A rendszerbe kapcsolt épületek mindenütt közvetett módon csatlakoznak a távfűtő hálózatra. A lakóépületek mindegyikében van fűtési hőt és használati melegvizet előállító blokk. A hőközponti szabályozó berendezések felügyelet nélkül látják el feladatukat, érzékelők és beavatkozó szervek segítségével. A fűtővíz hőmérsékletét a külső hőmérséklethez igazítva állítják be úgy, hogy a legkedvezőtlenebb helyzetű lakásban is kialakuljon a felhasználó által igényelt fűtöttség bwn 116 ezer GJ hőt értékesítettek fűtési céllal a lakosság számára, 46 ezer GJ-t használati melegvíz előállítására és 66 ezer GJ-t egyéb céllal. Ennek előállításához 318 ezer GJ földgázt és közel 34 ezer GJ szénhidrogént használtek fel. Az ellátott lakossági díjfizetők száma db volt. Az üzemeltett távhővezeték hossza 22,2 km; megújuló erőforrást nem használnak. A Duna Center Therm Kft ben alakult a korábbi Paks Város Költségvetési Üzeméből. Fő tevékenysége: Paks Város távfűtésének ellátása, mely lakásra terjed ki, beleértve a melegvíz ellátást is ben a lakosság igénye 12 ezer MW fűtési célú- és 3 ezer MW használati melegvíz előállítására fordított hőenergia volt. A PÉTÁV a pécsi erőmű tulajdonosától, a Pannon Hőerőmű Zrt.-től vásárolja a hőenergiát 227,5 MW csúcsteljesítmény lekötése mellett. Évente 2068 TJ hőenergiával biztosítják több mint 31 ezer lakás és 1000 egyéb intézmény fűtését és használati melegvíz ellátását. A hőtermelést és a hőhordozó víz keringtetését az erőmű végzi, az összes többi feladatot a PÉTÁV látja el. A 80 Szintén régiós vonatkozású, engedéllyel rendelkező társaság a PANNONGREEN Megújuló Energia Termelő és Szolgáltató Kft. is. A társaságot a PANNONPOWER Holding Zrt. alapította a megújuló energiaforrást felhasználó energetikai blokk és tüzelőanyag-előkészítő üzem működtetéséhez. Energia Stratégia 96

99 forróvizet szállító vezetékek részben földfelszín alatt, részben a felszín fölött vannak elhelyezve. A rendszerben található hőközpontok száma több mint ötszáz. Az üzemeltett távhővezeték hossza 335,8 km folyamán a lakossági fogyasztók számára közel 740 ezer GJ fűtési célú- és több mint 231 ezer GJ használati melegvíz előállítására fordított hőt értékesített, 437 ezer GJ egyéb felhasználó számára értékesített hőenergia mellett. energiaforrás Távfűtő Nonprofit Kft. (Siklós) Értékesítő: Perkons SKL Kft. Termofok Kft. (Siófok) Fűtőmű Kft. (Bonyhád) Értékesítő: Dalkia- Energia Zrt. Szentlőrinci Közüzemi Közhasznú Np. Kft. (Szentlőrinc) Értékesítő: Szentlőrinci Geotermia Zrt 81 Dalkia-Energia Zrt (Barcs, Marcali, Tamási) Értékesítő: Dalkia- Energia Zrt. A társaság és jogelődjei az 1970-es évek óta végzi tevékenységét Siklóson, s összesen lakásában, valamint oktatási és közületi intézményeiben biztosítja a távhőszolgáltatást. A cég 100%-os tulajdonosa Siklós Város Önkormányzata. Jelenleg két telephelyről végzi a hőszolgáltatást, a Köztársaság téri és a Hajdú Imre utcai kazánházból; automatizált távfelügyeleti és vezérlő rendszerrel. A Köztársaság téri kazánházat így személyzet nélkül üzemeltetik a a Hajdú Imre utcai kazánházból. A Termofok Kft március 30-án alakult, 100 %-os önkormányzati tulajdonban van. A cég főtevékenysége a gőz- és melegvízellátás. Bonyhád Város Önkormányzatának 1991-ben született döntése alapján a bonyhádi távhőszolgáltatást saját hatáskörben kívánta megoldani, ezért megalapította a FŰTŐMŰ Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-t, január 01-i működési hatállyal (99 %-os önkormányzati tulajdoni részesedéssel). Ellátási területe a Fáy lakótelepre és Városközponti részekre terjed ki. A fejlesztéseknek köszönhetően a megalapította a FŰTŐMŰ Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-t, január 01-i működési hatállyal végén adták át azt a geotermikus energiát hasznosító erőművet, mely képes teljes egészében kiváltani a távhőszolgáltatást a 7500 lakosú Szentlőrincen. A beruházásnak köszönhetően január elsejétől 900 lakást és több közintézményt is geotermikus energiával fűtenek. A kútból kitermelhető víz 87 0 C-os, zárt rendszerben elérheti a 90 0 C-t is, hozama maximálisan 25 liter másodpercenként. A fejlesztéssel 1,9 millió kg CO 2 kibocsátás takarítható meg a jelenlegi gázalapú távfűtéshez képest, további távhőhálózati bővítések következtében emellett még kb. 1 millió kg CO2 megtakarítást lehet elérni, nem beszélve az üvegházas hasznosítás által spórolható széndioxid mennyiségről. A Szentlőrinci Közüzemi Közhasznú Nonprofit Kft. a város 100%-os tulajdonában áll. Barcs városa a Dalkia Dunántúli ellátási területéhez tartozik, melynek központja Kaposváron található. A Dalkia Energia Zrt. Barcson 27 intézménynél végez fűtési és használati melegvíz szolgáltatási feladatokat. A Dalkia Energia Zrt. szerződésállományának legjelentősebb részét az önkormányzati létesítményekre vonatkozó megállapodások teszik ki. Ezek általában hosszú távra 5 15 év kötött üzemeltetési szerződések keretén belül garantálja a megfelelő primer energiahordozó kiválasztását és a 81 A Szentlőrinci Geotermia Zrt. a PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt. 90 százalékos tulajdonában áll Energia Stratégia 97

100 leggazdaságosabb energiafelhasználást; átvállalja a berendezések cseréjének vagy felújításának teljes körű finanszírozását; magas hatásfokkal működteti a kezelésében lévő rendszert; saját állományban alkalmazza és irányítja a létesítményt felügyelő személyzetet; valamint igény szerint garanciális szervizzel újszerű állapotban tartja az üzemeltetett berendezéseket. Ilyen konstrukció keretében a Dalkia Barcshoz hasonlóan Tamásiban és Marcaliban is szolgáltatja a távhőt az önkormányzati intézmények számára. Dalkia-Energia (Nagyatád) Értékesítő: Energia Zrt. Mohács-Hő Kft. (Mohács) Szigetvári Távhő Szolgáltató Kft. (Szigetvár) Bóly Város Önkormányzata (Bóly) Zrt Dalkia- Nagyatád esetén nyarán jár le a 15 éves együttműködési szerződés, melynek keretében a Dalkia ezidáig ellátta a város távfűtési rendszerét és biztosította a hőenergiát számos közintézmény és 240 lakás számára. Az elmúlt másfél évtizedben a Dalkia összesen több mint bruttó 125 millió forint értékű fejlesztést hajtott végre a város távhőrendszerén (pl.: a távfűtéses lakások radiátorainak egyedileg szabályozhatóvá és mérhetővé tétele, a csővezetékek három ütemben lezajlott cseréje, új kazánok üzembeállítása). A szolgáltatás során földgázt és termálvízet használtak fel az üzemeltetéshez. A vezetékrendszer megfelelő karbantartás mellett komolyabb fennakadás nélkül képes volt a 15 év alatt hasznosítani a termálvíz hőenergiáját. Nagyatádon ez a lehetőség körülbelül 20 százalékkal kevesebb földgáz elégetését teszi szükségessé ahhoz képest, mintha a teljes hőmennyiséget gázból állítanák elő. 82 A Mohács-Hő Hőszolgáltató Kft 2015 db lakás és 35 közület távhőszolgáltatását biztosítja Mohács területén. A Pécsi Távfűtő Vállalatból 1993-ban vagyonmegosztással önálló Kft-t hozott létre Mohács Város Önkormányzata, aki jelenlege is a 100%-os tulajdonosa. A társaság fő feladata működési területén távfűtési és melegvíz szolgáltatás, ami érbevétele 2/3-át adja. A távhőrendszer hőforrása 3 db 4,5 MW teljesítményű, földgáztüzelésű LÁNG HLG 7/12 típusú gőzkazánból és két gázmotorból áll. A távhőrendszerre 32 db hőközpont csatlakozik, melyek egy része több épületet ellátó, úgynevezett szolgáltatói hőközpont. A gázmotorok által termelt villamosenergia értékesítés 2009-ben MWh, árbevétele 1/3-át teszi ki. A társaság tevékenysége a város hőenergia termelésére, elosztására, fűtés és használati melegvíz szolgáltatására terjed ki. A tulajdonosi jogokat 51 %- ban Szigetvár Város Önkormányzata, valamint 49% -ban a Medical Investment s Zrt. gyakorolja. Az ellátott lakossági díjfizetők száma 849 db, az ellátott nem lakossági felhasználók száma 27 db lakosú Bóly város határában a nyolcvanas években fedeztek fel termálvizet; uránérc után kutatva akadtak rá m mélységben. A település vezetése a 2000-es évek elején elhatározta, hogy a geotermikus energiát hasznosítva átalakítja néhány közintézmény fűtését. Sikerrel pályázva a SAPARD-program támogatására új termálvízkutat fúrtak, amelyre az iskola, a közösségi ház és a könyvtár fűtését kiváltó, új fűtési rendszer 82 Energia Stratégia 98

101 épült. A feladatot bonyolította, hogy a csekély vízhozamú kút alacsony, 40 C fok hőmérsékletű termálvizet produkált. Éppen ezért esett a választás a padlófűtésre. A könyvtár épületében már korábban kialakították a rendszert, az iskolában és a közösségi házban pedig erre a projekt keretében kerítettek sor. Mivel a termálvíz összetétele miatt a csőrendszerben a működésnek előbb-utóbb gátjává váló lerakódásra lehetett számítani, hőcserélőt alkalmaztak. A fűtési rendszert egy 700 m mélyen lévő vízadó rendszerből táplálják, miután az elsődleges felhasználás után a vizet a település tanuszodájába vezetik. Ebből a rendszerből fűtik a település ipari parkjában működő vállalkozások telephelyeit is. A régió távhőszolgáltatóinak ellátási területét és a szolgáltatott hő mennyiségét az alábbi térkép szemlélteti: 31. ábra: a Dél-Dunántúlon szolgáltatott távhő mennyisége, 2011 [Forrás: DDRIÜ] A távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó regionális adatokon túlmenően, további országos statisztikák találhatók a Függelék F VII: a távhőszolgáltatás összefoglaló adatai, F VII: kis- és nagyerőművek által kiadott hő mennyisége (2012. március), és F IX: Magyarország távfűtésének néhány jellemző adata ( ) című táblázatokban. A használati melegvíz szolgáltatás a távfűtéssel azonos képet mutat, mivel a két szolgáltatást azonos szolgáltató végzi a fent felsorolt településeken. A használati melegvíz felmelegített hálózati ivóvíz, melynek minősége elsősorban az ivóvíz hálózat minőségétől függ. A hőszolgáltatók egy hőcserélőn keresztül ennek az ivóvíznek a hőtartalmát megemelik. A használati melegvíz készítés szabályozása, értéktartó, a mindenkori fogyasztástól függetlenül a felhasználó által kért értéken tartja a melegvíz hőfokát, de ennek van egy felső korlátja. A használati melegvíz hőmérsékletét meghatározó normák C között mozognak, de a 15 nk0 Energia Stratégia 99

102 keménységű vizes berendezések 60 0 C közelében erős vízkőképződésnek vannak kitéve. A használati melegvízet termelő berendezéseket a fogyasztás jellegétől függően a legnagyobb vízfogyasztás és a szállítandó melegvíz hőmérsékletének figyelembe vételével méretezik. Lakóépületeknél a fogyasztás állandó jellegűnek tekinthető, változó terhelés mellett (reggeli és esti csúcsok). A központilag előállított használati melegvíz a fogyasztói hálózaton a környezeti hőmérséklettől és a szigetelés hatásfokától függően gyorsan és nagymértékben lehűlhet. A cirkulációs hálózatok az azonnali rendelkezésre állást és víztakarékossági feltételeket, a tárolók pedig a csúcsidejű fogyasztások lekezelését biztosítják A RÉGIÓ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZ KIBOCSÁTÁSA Az üvegházhatású gázok között hat olyan gáz halmazállapotú elemet tartunk nyilván, mely hozzájárul a globális felmelegedéshez, melyek az alábbiak: szén-dioxid - CO 2 metán - CH 4 dinitrogén-oxid - N 2 O fluorozott szénhidrogének - HFC perfluor-karbonok - PFC kén-hexafluorid - SF 6 A magyar gazdaságból származó teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2009-ben összesen 75,6 millió tonna CO 2 -egyenértékből állt, melyből 13,6 millió tonna a lakossághoz, 62 millió tonna a termelő nemzetgazdasági ágakhoz köthető. A legszennyezőbb nemzetgazdasági ág a villamosenergia-, gáz-, gőz-, és vízellátáshoz kapcsolódik, bár terhelésének nagysága és aránya a technológiai fejlődésnek köszönhetően folyamatosan mérséklődik. 32. ábra: ÜHG kibocsátás és elnyelés szektoronként [Forrás: NIR Hungary Magyarország Nemzeti ÜHG-leltár Jelentése , OMSz] Energia Stratégia 100

103 33. ábra: A magyar nemzetgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mennyisége és szerkezete [Forrás: KSH Környezeti helyzetkép, 2011] A fenti szektorokon belül alábbi kibocsátási kategóriákat különböztethetjük meg: Helyhez kötött tüzelőberendezések földgáz (CO 2 ) Helyhez kötött tüzelőberendezések szén (CO 2 ) Mobil tüzelőberendezések közúti járművek (CO 2 ) Helyhez kötött tüzelőberendezések kőolaj (CO 2 ) Mezőgazdasági talaj közvetlen N 2 O emissziója (N 2 O) Hulladéklerakók CH 4 emisszió (CH 4 ) Mezőgazdasági nitrogén felhasználás közvetett N 2 O emissziója (N 2 O) Kőolaj és földgáz elosztás szökő emissziója (CH 4 ) Haszonállatok emésztésébôl származó CH 4 emisszió (CH 4 ) Cementgyártás CO 2 emissziója (CO 2 ) Trágyakezelés N 2 O emissziója (N 2 O) Trágyakezelés CH 4 emissziója (CH 4 ) Ipar N 2 O emissziója (N 2 O) Ammóniagyártás CO 2 emissziója (CO 2 ) HFCs felhasználás emissziója (HFCs) Szennyvízkezelés emissziója (CH 4 ) Helyhez kötött tüzelôberendezések nem-co 2 emissziója (N 2 O) Összetevők szerinti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy az ÜHG gázok kibocsátásának hozzávetőleg háromnegyede CO 2 kibocsátás: Energia Stratégia 101

104 34. ábra: A magyar nemzetgazdaság és a háztartások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának megoszlása összetevők szerint [Forrás: KSH Környezeti helyzetkép, 2011] A hazai fenntartható fejlődési stratégia (NFFS) a klímaváltozás terén legfontosabb cselekvési területként első helyen a fentiekben felsorolt üvegházhatású gázok kibocsátásának szabályozását jelöli meg, melyek mérséklését elsősorban az energiafelhasználás, az építkezési szokások, a közlekedési igények, illetve az ipari tevékenységek megváltoztatásával kívánja elérni. Legfőképp azért is, mert az EU emissziókereskedelmi rendszere a gazdasági szereplők számára gazdasági kényszerré tette az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. 83 (Az EU-15 a kiotói jegyzőkönyv 4. cikkelye alapján vállalta, hogy re az üvegházhatású gázok kibocsátását 8%-kal csökkenti az 1990-es szinthez képest. Magyarország vállalása 6 % volt 84 ). Ezt követően az unió a 2009/28/EK irányelv elfogadásával elkötelezte magát a klímavédelem mellett és összehangolt intézkedéscsomag bevezetése mellett döntött, amely a CO 2 kibocsátás csökkentését és az energiahatékonyság növelését célozta. A Climate Action and renewable energy package felállította a 2020-ra elérni kívánt három 20-as célt, melyből a ide vonatkozó vállalás az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 20%-kal történő csökkentése az 1990-es szinthez képest. Az alábbi táblázatból megállapítható, hogy Magyarország a 2012-re vállalt célokat már 1998-ban teljesítette, köszönhetően többek között a 90-es években végbement gazdasági szerkezetváltásnak Magyarország évi üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátása 75,9 millió tonna szén-dioxid egyenérték volt. Az egy főre jutó kibocsátás 7-8 tonna között alakult. Energia Stratégia 102

105 21. táblázat: Üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása országonként ( ) [Forrás: Eurostat] Ez a gazdasági szerkezetváltás a Dél-Dunántúlon is végbement, aminek köszönhetően a régióban javult a környezet állapota, többek között csökkent a légszennyezés mértéke. 85 Ez a tendencia köszönhető annak a további pozitív tényezőnek is, hogy a Dél-Dunántúlon az erdősültség mértéke 25,1%-os. 86 A fák ültetése és az erdőgazdálkodás javítása ugyanis segít az üvegházhatású gázokat kivonni a légkörből, mivel az erdők képesek a légkörbe került szén tárolására, és elnyelik az üvegházhatást okozó gázokat. Ha figyelembe vesszük, hogy az évente elnyelt nettó mennyiség 4 millió tonna körül mozog országosan 87, akkor ez a Dél- Dunántúl erdősültségéhez viszonyítva, arányosan 1,004 tonnát jelent. 85 Innovációs Stratégia, MgSzH, Erdészeti Lapok CXLVI. évf. 1. szám (2011. január) Energia Stratégia 103

106 35. ábra: ÜHG kibocsátás és elnyelés a földhasználati szektorban [Forrás: NIR Hungary Magyarország Nemzeti ÜHG-leltár Jelentése , OMSz] A fenti adatokat is figyelembe véve látható, hogy a számos összetevő miatt a régió CO 2 és egyéb ÜHG kibocsátásnak közelítő becslése rendkívül nehéz feladat. Hazánkban például 1 kwh villamos energia előállítása átlagosan 360g CO 2 kibocsátással jár; ennek pontos mértéke azonban nagymértékben függ az erőmű által alkalmazott technológia típusától és korától, a tüzelőanyag típusától és minőségétől, a hatályos szabályozásoktól, melyek előírják a különböző filterekkel és egyéb környezetterhelést csökkentő megoldásokkal kapcsolatos elvárásokat, az erőmű kihasználtságától és számos egyéb körülménytől. A lenti ábra egy 2012-es felmérés alapján ad becslést a CO 2 kibocsátás mértékére különböző energiaforrásokat hasznosító erőművek esetére: ábra: 1 kwh villamosenergia előállítása során keletkező CO 2 kibocsátás különböző erőműtípusok esetén (g) 88 Borkovits Balázs: A smart metering alkalmazásával elérhető lakossági energia-megtakarítás és annak hatása a hazai áramszolgáltatói piacra, szakdolgozat, PTE PMMIK, Villamosmérnök szak, 2012 Energia Stratégia 104

107 A magyarországi villamos erőművek összesített CO 2 kibocsátása 2010-ben 11,1 millió tonna volt. A MAVIR a várható kibocsátást 2020-ra 12,0 millió tonnára becsüli, melynek jelentős mértékű csökkentését a fosszilis energiaforrást felhasználó erőművek kiváltása eredményezheti. Az országos arányt tovább javíthatja tervezett új paksi atomerőmű-egység üzembe helyezése. A MAVIR így 2025-re már csak 9,4 millió tonna CO 2 kibocsátást valószínűsít. Figyelembe véve a Dél-Dunántúlon jelenleg működő erőművek típusát szerencsésnek mondható, hogy már sem a komlói, sem a pécsi hőerőmű nem használ tüzelőanyagként szenet. A villamosenergia termelés rendszerszintű koordinációjában részt vevő két dél-dunántúli erőművet az alábbi kibocsátási adatok jellemzik: A Paksi Atomerőmű 2011-es Környezetvédelmi Jelentéséből nyert adatok alapján a 2010-ben termelt GWh 89 villamos energia mely a hazai összes bruttó villamosenergia-termelés 43,25 %-át adta előállítása a technológiából adódóan igen kicsi a légköri emisszióval járt. Az erőmű nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, port, pernyét, sem légszennyező anyagokat. Telephelyén két hagyományos, inaktív levegőterheléssel üzemelő technológia található: a szükségáramforrásként üzemelő biztonsági dízel-generátorok (12 darab pontforrás) és a dízel hajtású tüzivíz szivattyú (2 darab pontforrás). A biztonsági dízelgenerátorokra vonatkozó levegőtisztaság-védelmi működési engedély alapján éves üzemidejük maximált. Számolni kell természetesen a veszélyes hulladékok (akkumulátor, olajjal szennyezett föld és anyagok, szigetelőanyagok, kommunális szennyvíziszap, ioncserélő gyanta, fénycsövek, stb.), ipari hulladékok (pl. fém és acélhulladékok, betontörmelék, építési anyagok), vegyi anyagok és a rádióaktív hulladékok (beleértve azok erőműből történő kibocsátását és közvetlen környezeti megjelenését is) keletkezésével és kezelési módjaival. A pécsi Pannon Power Holding ZRt. esetében fontos lépés volt a fatüzelésű blokk 2004-es beüzemelése, valamint a 2012-ben átadásra kerülő szalmatüzelésű blokk létesítése. A biomassza-blokk CO 2 -semlegesnek tekinthető, amennyiben figyelembe vesszük, hogy a tüzelés során csak a növény által megkötött CO 2 -mennyiség szabadul fel, amelyet viszont a következő évi termés újra megköt. A szalmatüzelésű blokk beüzemelése így évi 85 ezer tonna CO 2 -kibocsátás megtakarítását jelenti. A két blokk segítségével az országos villamosenergia ellátásban a megújuló energiák részaránya nő; emellett Pécs távhő ellátását teljes mértékben zöldenergia biztosítja. A fűtőművek esetében a biomassza alkalmazásával járó kibocsátást összehasonlítva az általa kiváltott földgáz eltüzelésével járó CO 2 kibocsátással, a klímaváltozásra gyakorolt hatás az alábbiak szerint alakul: 1 GJ bevitt tüzelőanyag 56,1 kg CO 2 89 Ebből a kiadott villamos energia ,4 GWh, míg az önfogyasztás 880,8 GWh volt Energia Stratégia 105

108 egyenértékű ÜHG kibocsátás csökkentést jelent. (A többi ÜHG esetében inkább növekedés lép fel pl. NO 2 ). Ebből le kell vonni a felhasznált fosszilis segédenergiák többletkibocsátását, ez telepi szinten kb. 3%-a a bevitt hőnek. Ettől eltérően értékelhetjük például a bimassza fermentációjával működő biogázüzemek klímaváltozásra gyakorolt hatását. Ez esetben fontos tényező a metánkibocsátás csökkentése. Egy 1,1 MW e tervezett üzem ÜHG kibocsátása az alábbi módon áll össze, tisztán melléktermékek, illetve hulladékok felhasználása esetén: felhasznált hulladékok metán kibocsátása: t/év (CO 2 egyenértéke: ) villamosenergia termelés kiváltása: t/év hőhasznosítás földgázkiváltása: t/év segédenergia felhasználás kibocsátást növelő hatása: 26 t/év emissziók miatti növelés: 90 t/év Összes pozitív hatás: t/év 90. Az ÜHG kibocsátás kapcsán szintén nagy jelentőséggel bír a közlekedési szektor is, hiszen a nagyobb gépjárműállomány és a nagyobb szállítási volumenek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedéséhez vezetnek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján a közlekedés az egyetlen olyan ágazat az Unióban, amely több üvegházhatást okozó gázt bocsát ki ma, mint 1990-ben. Annak ellenére, hogy az új személygépkocsik kilométerenkénti CO 2 kibocsátása a dízelre és az üzemanyagtakarékos technológiákra való átállás következtében 1995 óta csökken. 91 Ehhez kapcsolható dél-dunántúli adat az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma, mely 2008-as KSH adatok szerint a régió megyeszékhelyein 320 db volt. Ennek régiós vetülete számításba véve a régión áthaladó szállításokból eredő ÜHG kibocsátást szintén jelentős értéket képvisel. 90 Magyarország 2020-ig hasznosítható megújuló energiaátalakító megvalósult technológiáinak kiválasztása, műszaki-gazdasági mutatói adatbázisa; energetikai szaktanulmány re az új személygépkocsik átlagos CO2 kibocsátása 145 g/km-re csökkent az 1995-ös 186 g/km értékről. Energia Stratégia 106

109 A RÉGIÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA SZEKTORONKÉNT ÉS ENERGIAHORDOZÓK SZERINT A szolgáltatott villamos energia mennyiségéhez kapcsolódó adatokat az fejezet részéletesen taglalja. Eszerint 2011-ben a Dél-Dunántúl villamosenergia fogyasztása az országos érték 6,88 %-a, azaz összesen ezer kwh-t tett ki, melyből a háztartások 42 %-ban részesedtek kwh fogyasztással. Vezetékes gáz kapcsán jellemző tendencia, hogy annak a régióban a szolgáltatott összes mennyisége folyamatosan csökken. A 2007-es bázisévhez képest mintegy 14%-kal mérséklődött a fogyasztás összrégiós szinten. A csökkenés oka elsősorban a háztartások szükségleteinek mérséklődésével magyarázható, esetükben ugyanis a fogyasztás csaknem 28%-kal csökkent az elmúlt 5 évben. A csökkenés mértéke főként Somogy és Tolna megyét érintette leginkább. Mindez a földgáz helyettesítéseként az alternatív fűtőanyagok (pl.: tüzifa) előtérbe kerülésére enged következtetni a lakosság tekintetében. Ezt támasztja alá a régió gazdasági potenciáljának, a lakosság jövedelmi viszonyainak alakulása és a mélyszegénység növekedése is. A lakossággal szemben a kommunális-, ipari- és mezőgazdasági szektor fogyasztása azonban a 2009-es erős visszaesést követően fokozatosan nő, megközelítve az elmúlt 5 év csúcsfogyasztását a 2007-es évet ( ezer m ). Terület Szolgáltatott összes vezetékes gáz mennyisége 22. táblázat: Szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége a Dél-Dunántúlon [Forrás: KSH, 2011] A Dél-Dunántúl energiafelhasználásának energiahordozók szerinti megoszlása kapcsán KSH adatokra nem lehet támaszkodni, mivel a Hivatal ez irányú felméréseket nem készít. Ráadásul az elérhető adatbázisok a régióra naprakészen csak nehezen adaptálható információt szolgáltatnak mivel vagy országos, vagy szektor specifikus adatokat közölnek eltérő minőségben: A Magyar Energia Hivatal 2012-es kiadványa közöl ugyan adatokat a kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer évi alakulásáról, azonban regionális felosztást nem különítenek el. A jelentés fontos megállapítása viszont, hogy az országban az adottságok ellenére 2011-ben a bevitt Energia Stratégia 107 A háztartások részére szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége 1000 m Baranya Somogy Tolna Dél- Dunántúl

110 tüzelőanyag szerkezetet vizsgálva annak döntő hányada (82%) fosszilis bázisú (főként földgáz) volt, míg a tényleges megújuló alapú hő és villamos energiatermelés 11%, illetve hulladék alapú energiatermelés aránya 6%. 92 A MAVIR villamosenergia tekintetében közöl 2011-es adatokat, azon belül is a termelt hazai villamos energia megoszlására és a bruttó villamosenergia-fogyasztás forrásmegoszlására fókuszál. A megújuló alapú villamos energiatermelésen belül 2011-ben a legtöbb termelés biomasszából (60%), illetve szélenergiából (24%) származott. A Dél-Dunántúlon üzemelő erőművek beépített teljesítményét és a fűtőanyagot figyelembe véve a megújuló alapú villamos energiatermelés kapcsán a régióban is a biomassza alapú termelés a legmeghatározóbb. 37. ábra: Hazai villamosenergia termelés és fogyasztás megoszlása [Forrás: MAVIR, 2011] 2009-ben az Energia Központ Nonprofit Kft. vizsgálta a háztartások energiafogyasztását, 93 főként 2007-es adatokra támaszkodva. A tanulmányból a témához kapcsolható ábrák a háztartási energiafelhasználás energiahordozónkénti megoszlását mutatják országos viszonylatban. Sajnos az adatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mivel a legutóbbi 5 évben jelentős átalakulás ment végbe az energiafogyasztás szerkezetében (pl.: földgáz fogyasztás folyamatos csökkenése) Energia Stratégia 108

111 38. ábra: Háztartási energiafelhasználás energiahordozónként [Forrás: Energiaközpont, 2009] Szintén 2007-es adatsoron alapul a háztartások energiakiadásait régiónként szemléltető tábla, mely a Dél-Dunántúl kiugróan alacsony energiafogyasztását és az energiahordozók közül az elektromos energia és a PB gáz felhasználásának magas arányát szemlélteti. 23. táblázat: Háztartások energiakiadásai régiónként és energiahordozónként [Forrás: Energiaközpont, 2009] 39. ábra: Összes energia felhasználás a Dél-Dunántúlon energiahordozók szerint [Energiaközpont Nkft, 2007] Energia Stratégia 109

112 2. A DÉL-DUNÁNTÚL ENERGETIKAI FEJLESZTÉSÉNEK SWOT ANALÍZISE A SWOT analízis olyan értékelési eszköz, amellyel feltárhatjuk a régió energetikai helyzetét, rávilágíthatunk azokra a jellemzőkre, melyek erősségként belső potenciált jelentenek, illetve azokra, amelyek alulfejlettek, hiányosságokat hordoznak, és ezért visszahúzó erőt jelentenek. Ugyanakkor ez a módszer alkalmas a pozitív illetve negatív, kockázatos külső hatások, tendenciák célorientált összegzésére is. A SWOT analízis a helyzetelemzés bázisán készült el, az abban foglaltak strukturált összefoglalásaként az alábbiak szerint: ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK E/1. Jó minőségű szántóföldek megfelelő alapot szolgáltatnak biomassza termesztéshez E/2. A napsütéses órák magas száma és besugárzott napenergia mennyisége napelemes és napkollektoros rendszerek telepítéséhez jó adottságot biztosít E/3. Magas hasznosítható geotermikus potenciál ledugózott kutak, termálfüldők E/4. Magas fokú erdősültség, fafeldolgozási kapacitások E/5. Önkormányzati tulajdonban lévő erdők lehetőség a tűzifa közintézményekben történő felhasználására Gy/1. Szélenergia jelentős mértékű hasznosítását a régió földrajzi adottságai nem teszik lehetővé (kivéve néhány kisebb térséget ld fejezet) Gy/2. Dráva energetikai hasznosítása természetvédelmi intézkedések miatt nem, vagy csak igen korlátozottan oldható meg Gy/3. Vízenergia hasznosítás megfelelő gyakorlata nem alakult ki a régióban (és az országban) Gy/4. Leépülő állattartás miatt állati trágya energetikai hasznosítása korlátozott E/6. Megfelelő folyószabályozás árvíz, belvíz nem jellemző, nem jelent kockázatot E/7. Jelentős vízenergia potenciál (Duna, Dráva) GAZDASÁGI E/8. Innovációban érdekelt vállalatok számának növekedése a környezetiparban E/9. A biomassza és biogáz üzemek, Gy/5. Általános alultőkésítettség Gy/6. Negatív vállalkozói attitűd Energia Stratégia 110

113 erőművek alapanyagigénye jelentős részben kielégíthető régión belüli szállításokkal E/10. Önkormányzati energetikai fejlesztések nagy száma E/11. Bioetanol üzemek létesültek az elmúlt években (Dunaföldvár, Mohács) E/12. CHP erőművek üzemelnek a régióban Gy/7. Eladósodott települések nem tudják boiztosítani az energetikai fejlesztések önrészét/előfinanszírozását Gy/8. A magas lakossági hitelállomány gátolja az energetikai beruházásokat Gy/9. Technológiagyártók hiánya magasabb árú technológiák importálását teszi szükségessé INFRASTRUKTURÁLIS E/13. Megfelelő sűrűségű villamosenergia átviteli hálózat, amely az elmúlt években újabb összekötttésekkel bővült (Pécs- Ernestinovo) E/14. Több településen is üzemel távhőrendszer, ami gazdaságosabb fűtést és használati melegvíz előállítást tesz lehetővé az egyedi hőellátáshoz képest Gy/8. Rossz hatékonyságú önkormányzati épületek Gy/9. Egyes településeken korszerűtlenek a távhő rendszerek E/15. A távhőrendszerek egy része megújuló energiát hasznosít SZABÁLYOZÁSI E/16. A megyei területfejlesztési stratégiákba valamilyen mértékben beépültek már az energiahatékonysági kérdések Gy/10. Regionális szintű döntéshozatal hiánya Gy/11. Regionális és települési szintű energiastratégiák hiánya SZERVEZETI, INNOVÁCIÓS, OKTATÁSI E/17. Erős tudományos bázis, régiós kutatási infrastruktúra E/18. Jelentős nemzetközi kutatási programok elérhetők a régió önkormnyzatai, kutatóhelyei, válllalkozásai számára (FP7, CIP, EUREKA, ERANET, IEE) E/19. Versenyképes kutatóközpontok (Szentágothai Kutató Központ, RES kutatócsoport) E/20. Energetikai pályázatokat szakmailag Gy/12. Vállalkozások K+F projektjeinek alacsony száma Gy/13. Hídképző szervezetek párhuzamos, nem összehangolt működése Gy/14. Energetikai képzés hiánya, piaci igényeknek nem megfelelő felsőfokú oktatási rendszer és szakképzési kínálat Gy/15. Önkormányzati energetikai szakemberek hiánya Gy/16. Sok pályázatíró cég - gyenge Energia Stratégia 111

114 támogató regionális innovációs szervezetek pl. DDRIÜ NKft. E/21. Országhatáron átnyúló tudományos energetikai együttműködések, különösen Horvátország irányába E/22. Energetikai innovációra általában nyitott a települések vezetősége E/23. Klímabarát Városok Szövetségének több település is tagja a régióban minőségű pályázatok Gy/17. Önkormányzatok együttműködésének gyakorlata nem alakult ki; települések közötti információcsere hiánya Gy/18. Alacsony fokú technológia transzfer, mely nehezíti az energetikai kutatásokat Gy/19. A régió egyetemei kutatási kapacitásukat és eredményeiket nem elég hatékonyan ajánlják ki a vállalkozások felé E/24. Aktív klaszterek és civil szervezetek energetikai beruházások környezeti hatásainak felügyelete, megfelelő technológiák ajánlása E/25. Útmutató fejlesztések: pl. cukorrépaszelet fermentálásával előállított biogáz Kaposváron E/26. Energiaközpont, Energiaklub, és civil szervezetek által nyújtott szakmai támogatás E/27. Közös energia akciótervek (SEAP-ok) kidolgozásához jól működő LEADER csoportok E/28. Fejlett felsőoktatási rendszer (PTE és KE) KÖZLEKEDÉSI E/29. Helsinki-korridorok érintik a régiót E/30. Hajózható vizek határolják a régiót E/31. Vasúti törzsvonalak a régió belső területeit is feltárják E/32. A főváros irányából régió északi része elérhető az M7-es, déli része pedig az M6-os autópályán keresztül E/33. Pannon Power hőerőmű elérhető vasúton (tüzelőanyag beszállítás) E/34. Kiépített úthálózat kistelepülések és megvalósult, ill. tervezett erőművek helyszíne között Gy/20. Régió feltáratlansága a kelet-nyugat irányú gyorsforgalmi összeköttetés hiánya miatt Gy/21. Különösen elzárt, nehezen megközelíthető külső és belső perifériák Gy/22. Bajától délre nincs állandó átkelő a Dunán Gy/23. Horvátország felé a határátkelők száma kevés Gy/24. Közlekedési hálózat szerkezete nem kedvező a régió belső átjárhatóságát illetően Gy/25. Vasúti pályák műszaki színvonala romlik, a vasúti szolgáltatások Energia Stratégia 112

115 E/35. Pécs-Pogány repülőtér szilárd kifutópálya, világító- és radarberendezések kiépültek; a taszári légikikötő jó műszaki állapotú, kiépült utasfogadó épülettel (szakemberek utaztazása biztosítható) visszafejlődnek, kirívóan hiányos interregionális és nemzetközi összeköttetések Gy/26. Közösségi közlekedés versenyképességének romlása Gy/27. Mellék-útvonalak és helyi önkormányzati utak burkolatának állapota rossz Gy/28. Kedvezőtlen infrastrukturális és logisztikai adottságok (nagyobb kapacitású repülőtér hiánya, M6/M60 autópálya nem csatlakozik a horvát autópálya hálózatba zsákautópálya, korszerűtlen vasúthálózat, elavult mellékúthálózat) Gy/29. Tömegközlekedés energiahatékonysága nem megfelelő, gépjárműparkok elavultak TÁRSADALMI E/36. Civil szervezetek és nemzeti parkok szemléletformáló tevékenysége (kampányok, oktatások, játékos foglalkozások) E/37. Önkormányzati energetikai fejlesztések közösség-formáló, ismeretterjesztő funkciója Gy/30. Általános ismerethiány technológiákról, járulékos hatásokról, energiaköltségekről, stb. Gy/31. Lakosság nagy érdektelen az energiahatékonysági és természetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK L/1. Vízenergiapotenciál hasznosítása Duna, Dráva és kisebb vízfolyások esetében, a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével L/2. Napenergia potenciál hasznosítása hőenergia és villamos energia előállítására lakossági és önkormányzati szektorban egyaránt L/3 Geotermikus potenciál magasabb fokú V/1. Élelmiszeripar és biomassza alapú energiaelőállítás közti konfliktus (földhasználat) V/2. Kutak túlzott kimerítése: A 156/2012. (VII. 13.) Korm. rendelet egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról lehetővé teszi a visszatáplálás nélküli kitermelést 2015-ig V/3. Ha elmaradnak a fejlesztések helyi és Energia Stratégia 113

116 kihasználása lezárt kutak üzemeltetésével, kaszkád rendszerek kialakításával (pl. termálfürdők esetében) L/4 Használaton kívüli mezőgazdasági területek hasznosítása energianövények termesztésérel L/5 Mezőgazdasági és kommunális hulladék energetikai hasznosítása, ami egyben a hulladékkezelési eljárások költségeit is csökkenti globális környezeti károk növekedése léphet fel V/4. Erdők 50%-a magánkézben van ezekben az esetekben a gazdálkodás nincs megfelelően koordinálva V/5. Vízenergia hasznosítása természetvédelmi és politikai okokból továbbra sem kerül előtérbe GAZDASÁGI L/6. Környezeti előnyökből adódóan a régió és az ország CO 2 mérlege pozitív, CO 2 kvóta-kereskedelemből adódó források felhasználása a technológiai versenyképesség kiépítésére, ami hosszú távon előnyt jelenthet L/7. Gáz/olajár emelkedés fellendítheti a megújuló energetikai fejlesztéseket L/8. Innovatív kkv-k támogatása, kockázati tőke mobilizálása L/9. Szántóföldi gazdálkodás optimalizálása pl. gyengébb minőségű földek bevonása energianövények termesztésébe L/10. Nemzetközi hitelprogramok kiaknázása energetikai célokra (pl. ELENA) L/11. Biogazdálkodások elterjedése alacsony energiaintenzitású termelési forma L/12. Paksi Atomerőmű bővítésével további környzetterhelő erőművek termelőkapacitása váltható ki, ami a nemzeti szintű CO 2 kibocsátást csökkenti - kvótakereskedelem L/13. Tervezett kertészeti fejlesztések (geotermikus energia üvegház, fóliasátor) L/14. Állattenyésztés fejlesztése és ahhoz kapcsolódóan biogáz üzemek létesítése L/15. Nemzetközi és határmenti kapcsolatok V/6. Helyi vállalkozásoknak kedvezőtlen, bizonytalan hazai gazdasági környezet, ami a befektetőket is elijeszti (pl. ESCO cégek) V/7. A külföldi ár és ellátási trendek erősen befolyásolnak V/8. A gazdasági válság elhúzódása miatti beruházáskésleltetések V/9. Megtérülés számítást nehezítik az árfolyamkockázatok V/10. Bizonytalan fejlesztési források fejlesztések nélkül nem lehet árelőnyt kialakítani az import technológiákkal szemben, így pedig növekszik a külföldi árhatás V/11. Jelenleg nincs forrás a hazai szénlignit, uránérc környezeti előírásoknak megfelelő, korszerű kitermelésére V/12. Kiegészítő finanszírozás (hitel) hiánya önerőfedezés problémás V/13. Paksi Atomerőmű bővítése forráselvonással, balesetek kockázatával jár, a villamosenergia-rendszer rugalmatlanságát növeli V/14. Életciklus szemlélet nem elterjedt, a technológiákat egy-egy gyártó ajánlja szűkös mérlegelési lehetőség V/15. A hazai környezetipar Energia Stratégia 114

117 erősödése L/16. Nemzetközi innovációs fejlesztési források magasabb arányú igénybevétele (HORIZON2020) kiszolgáltatottsága, külföldi energetikai multinacionális cégek dominanciája INFRASTRUKTURÁLIS L/17. Távhő hálózat kiépítettsége váltás lehetősége megújuló energiaforrásra (biomassza, geotermia) V/16. Energiaszolgáltatók ellenérdekeltsége akadályozza a megújuló energiaforrások haszosításához szükséges infrastruktúra kiépülését SZABÁLYOZÁSI L/18. Pályázati lehetőségek pl. épületenergia hatékonyságra, megújuló energiára, önerőfinanszírozásra L/19. METÁR (kötelező átvételi rendszer reformja) megfelelő kialakítása L/20. Magyarországi megújuló energia törvénymegalkotása L/21. Többféle gazdasági ösztönző alkalmazása a megújuló energiaforrások hasznosításának motiválására (pl. adókedvezmények) L/22. EU-s prioritásoknak köszönhetően a környezetipari szektor magas volumenű támogatása (uniós források) L/23. Az új nemzeti oktatási törvénnyel elindul a műszaki pályák népszerűsödése L/24. A Natura 2000 területek és egyéb környezetvédelmi intézkedések trágya energetikai hasznosítására ösztönöznek L/25. A nemzeti szabályozás törekszik öszönözni a megfelelést az EU épületenergetikai előírásainak és az EU2020 stratégia elvárásainak V/17. Bonyolult, hosszadalmas engedélyezési eljárások a megújuló energiát hasznosító berendezésekhez kapcsolódóan V/18. Energetikai pályázati rendszerek bonyolultsága, lassú kifizetések V/19. Regionális szempontok nem jelennek meg az energetikai pályázati kiírásokban (pl. helyi energiakoncepció megléte esetén többletpont) V/20. Kötelező átvételi rendszer (KÁT) nem elég ösztönző V/21. Regionális szintű területfejlesztés megszűnéséből adódóan NUTS2 szintű stratégiai dokumentumok elfogadtatása nehézségekbe ütközik (Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum vagy három megye közgyűlése fogadja el) V/22. Épületek energiahatékonyságára vonatkozó szabályozás nem elég szigorú V/23. A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben felsorolt intézkedések megvalósítása lassan halad V/24. Energetikai kérdésekben érintett tárcák (NFM és NGM) közötti összhang hiánya Energia Stratégia 115

118 SZERVEZETI, INNOVÁCIÓS, OKTATÁSI L/26. Regionális Energia Ügynökség felállítása, ami megfelelő adatbázissal rendelkezik a régió enegiapotenciáljáról, fogyasztási igényeiről, pályázati és egyéb finanszírozási lehetőségekről és alkalmazandó technológiákról L/27. Energetikai képzés fejlesztése V/25. Egyetemi finanszírozási rendszer nem nyújt lehetőséget a kutatások elvégzésére V/26. Régió képviselete meggyengült Brüsszelben (DDRFÜ és DDRIÜ brüsszeli irodáinak megszüntetése), ami nehezebbé teszi nemzetközi kutatási együttműködések kialakítását L/28. Települések csatlakozsa a Covenant of Mayors (Polgármesterek Szövetsége) kezdeményezéshez stratégiai együttműködések, tapasztalatcsere L/29. Kaposvári Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem növénytani és műszaki kutatásainak hasznosítása energetikai fejlesztések során KÖZLEKEDÉSI L/30. Helsinki-korridorok érintik a régiót L/31. Hajózható vizek határolják a régiót három irányból L/32. Európai Uniós ösztönzők és iránymutatások (és támogatások) a környezetbarát közlekedési módok elterjesztése érdekében L/33. Horvátország rövidtávon, a balkáni államok középtávon csatlakozhatnak az Európai Unióhoz, ami a határkeresztező forgalmat kedvezően érinti L/34. Duna és Dráva hajózási lehetőségei, kikötői Duna: Dunaújváros, Baja, Mohács; Dráva: Barcs, Drávaszabolcs (jelenleg még csak turisztikai célból) tovább fejlődnek V/27. Fokozódó motorizáció egyre nagyobb mértékben terheli a meglévő közúti hálózatot V/28. Egyéni közlekedés részesedése növekszik a közösségi közlekedés rovására V/29. Szállított áruk mennyisége nő, és a növekmény legnagyobb része a közúthálózatra jut V/30. Közösségi közlekedés finanszírozási anomáliáit a kormány nem oldja meg V/31. A térségi alapú közösségi közlekedési rendszerek kialakításához a szükséges jogszabály-változásokat nem alkotják meg V/32. Vasúti vonalak átmeneti szüneteltetése, végleges bezárása TÁRSADALMI L/35. Képzetlen munkaerő rendelkezésre állása pl. apadék fa, biomassza V/33. Szakképzett munkaerő elvándorlása V/34. Megújulókkal kapcsolatos társadalmi Energia Stratégia 116

119 begyűjtésére elfogadottság veszélyei: a tájképromboló hatástól, emisszióktól (szag-és zajhatások, stb.), forgalomnövekedéstől való félelem a beruházásokat akadályozza V/35. Energiaszegénység: egyfős háztartások nem képesek a rossz energiahatékonyságú, esetenként nagy épületek fenntartására Energia Stratégia 117

120 3. A RÉGIÓ ENERGETIKAI CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA A Dél-Dunántúli Régió stratégiai, hosszútávú célja a fenntarthatóbb energiagazdálkodás kialakítása annak érdekében, hogy javuljon a régió környezeti és gazdasági helyzete, és az itt lakók életminősége. Közvetlen stratégiai cél a régió energiafogyasztásának mérséklése, a pazarló energiahasználat megszüntetése, és a régióban rendelkezésre álló megújuló energiaforrások helyben történő/decentralizált, nagyobb mértékű hasznosítása. Ennek pillérei az alábbiak: 1. A régió teljes energiafogyasztásának abszolút értékű csökkentése az energiahatékonyság növelése révén; 2. A megújuló energiaforrások arányának növelése, és a fosszilis energiaforrások arányának csökkentése a régió energiafogyasztásában; 3. Az energiához való hozzájutás elősegítése a rászoruló, leszakadó társadalmi csoportokban; 4. A gazdaság általános fejlesztése, élénkítése egyrészt az energiaköltségek csökkentése, másrészt az energiahatékony, valamint megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiákat előállító és üzemeltető befektetőknek a régióba vonzása révén; 5. Szemléletformálás a fenntartható energiagazdálkodás társadalmi diffúziójának elősegítése érdekében, Fenti pillérek a fenntarthatóság definíciójának mindhárom összetevőjére (környezeti, gazdasági, társadalmi fenntarthatóság) reflektálnak. Célok számszerűsítése A Dél-Dunántúli Régió energetikai törekvései elősegítik az ország nemzetközi vállalásainak teljesítését. Ezeket, valamint a régió helyzetelemzésben leírt adottságait és a következő fejezetben részletesebben taglalt eszközöket, lehetőségeket is tekintetbe véve az alábbi számszerű célok tűzhetők ki: A bruttó végső energiafogyasztás a 2011-es évi értéknél 10%-kal legyen kevesebb 2020-ban, így: - Az egy háztartási fogyasztóra jutó havi átlagos vezetékesgázfelhasználás csökkenjen 58,5 m³/hó értékre, - Az egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-felhasználás havi átlaga csökkenjen 150 kwh/hó értékre; A megújuló energiaforrások aránya a bruttó végső energiafogyasztásban 2020-ra érje el a nemzeti vállalásnak megfelelő 14,65%-os értéket; Energia Stratégia 118

121 A régióban megtermelt javak (termékek és szolgáltatások) vásárlóerő egységben mért bruttó hazai termék értéke (GDP-PPS) legalább 5%-kal haladja meg a 2011-es szintet 2020-ra; A Polgármesterek Szövetségéhez (Covenant of Mayors) csatlakozó régióbeli önkormányzatok száma 2020-ra érje el a 20-at (2012-ben még nincs déldunántúli tagja a kezdeményezésnek); A szegénységben és mélyszegénységben élő háztartásoknak jutó, megfelelő minőségű energiahordozók (elsődlegesen tűzifa) mennyisége a jelenleginél legalább 20%-kal legyen több; 2020-ig kerüljön korszerűsítésre az összes távfűtött (vagy távfűtendő) épület és az összes távhő-rendszer a régióban; A megújuló energiaforrások aránya a távhő-termelésben résztvevő hatékony erőművek esetében növekedjen 100%-ra; Energiatanusítvánnyal rendelkező középületek aránya érje el a 80%-ot ra; Eszközrendszer A fenti célok elérését segítik az alábbi eszközök: Épületenergetikai beruházások támogatása lakó- és intézményi épületekben egyaránt, feltöltődő alap létrehozásával; Energetikai követelményértékek szigorítása új építés illetve meglévő épületek felújítása esetén, akár az államilag előírtak értékeknél szigorúbb elvárásokat támasztó helyi rendeletekkel; A távhő-rendszerek hatékonyabbá tételének, és a megújuló energiaforrások használatának támogatása a távhő-termelés terén; Zöld (köz)beszerzések alkalmazása; A helyi vállalkozások előnyben részesítése a lakossági épületkorszerűsítési pályázatokban; Önkormányzati kapacitásbővítés, szervezeti keretek és energiagazdálkodási rendszer felállítása, energetikai ismeretekkel rendelkező szakemberek alkalmazása; Rászorulók energiaellátásának javítása (közmunka-programok, falugondnokság megszervezése, tűzifaosztás); Szabadpiaci energiabeszerzések elterjedése; Országos jelentőségű nagyberuházások kontrollja, helyi érdekek képviselete és koordinációja; Energia-tanácsadás, pályázati segítségnyújtás; Energia Stratégia 119

122 Iskolai, óvodai oktatási programok; Felnőttképzési programok; Szemléletformáló kampányok, versenyek, díjak indítása, meglévőkhöz való csatlakozás; Önkormányzatok közötti kommunikáció, tapasztalatcsere, hazai és nemzetközi kezdeményezésekhez való csatlakozás (pl. Klímabarát Települések Szövetsége, Polgármesterek Szövetsége); Vállalkozások menedzsmentjének környezettudatos működésének megteremtése, fejlett irányítási rendszerek és eszközök elterjesztésével a környezetirányítási rendszerek bevezetésének növekvő elterjedése (EMAS 2001, ISO 14001); Megvalósult energetikai beruházások, követendő példák gyűjtése és terjesztése; A fenti eszközök alkalmazásának elősegítése, koordinálása érdekében regionális energiaügynökség felállítása. Felelősök A stratégia végrehajtásában a térségi döntéshozatali szervek különböző szintjei vesznek, vehetnek részt. A 4. fejezetben, a fenti eszközök bővebb bemutatásánál a stratégia mindenhol jelzi azt a szervet, döntéshozatali szintet, aki az adott feladat felelőse kell hogy legyen. Ez az intézkedések egy részénél a települési, bizonyos részénél pedig a megyei önkormányzat, számos olyan jellegű intézkedést is bemutatunk azonban, amit érdemes régiós szintű összefogással megvalósítani. A Dél-Dunántúli Régióban ezért kiemelt fontosságú, hogy létrejöjjön egy regionális szintű szakmai szervezet, amely szakterületi ismeterek és igénybe vehető pénzügyi konstrukciók bemutatásával, ajánlásával támogatja a fejlesztésekért felelős közigazgatási szintek döntéshozatalát. Feladatköréből és státuszából adódóan, illetve valódi regionális döntéshozatali szint hiányában a Fejlesztési Ügynökségnek és a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökségnek a stratégia végrehajtásának csaknem minden területén célszerű koordinációs, összekötő szerepet vállalnia a helyi/megyei önkormányzatok, és a lehetséges együttműködő partnerek között. Ellenőrzés, monitoring A stratégiai célok megvalósulásának monitorozására szintén egy regionális szinten működő energiaügynökség lehet alkalmas. A nehézséget alapvetően a magyarországi energiastatisztikai rendszer hiányosságai okozzák, ugyanis az adatok igen szűk körét teszi közzé mind a KSH, mind az Energia Központ illetve a Magyar Energia Hivatal; a regionális szinten elérhető adatok mennyisége pedig minimális. Ez Energia Stratégia 120

123 nem jelenti azonban automatikusan azt, hogy ezek az adatok nem is léteznek, vagy ne lehetne őket előállítani. A KSH rendszeresen végez részletes háztartási panelvizsgálatokat, amiben külső igényeket is figyelembe tudnak venni, viszonylag alacsony áron. Javasolt ezért régiós vizsgálatot végeztetni a háztartási energiafogyasztás jellemzőiről, a felhasznált energia mennyiségéről. A bázisadatok meghatározására 2013-ban kerülhet sor, míg a célok teljesülését egy 2020-ban végzett vizsgálattal lehet ellenőrizni. A célok részteljesüléseit egy 2016-ban elvégzett előrehaladási vizsgálattal lehet nyomon követni. Az időjárás hatásainak kiszűrése után ez alkalmas lenne annak mérésére, hogy bekövetkezett-e csökkenés a lakosság végsőenergia-felhasználásában. Emellett a lakossági pályázatok adatait is be lehet gyűjteni a pályázatkezelőszervezettől, mely révén meg lehet becsülni az energiamegtakarítást. Ez azonban értelemszerűen nem lesz teljes körű. mivel nem tartalmazza a nem pályázati pénzből megvalósult beruházások hatását. A vállalatok illetve az önkormányzatok energiafogyasztása tekintetében szintén létezik adatgyűjtés, az ún. OSAP keretében. Ezt eddig az Energia Központ végezte, a közelmúltban viszont ezt a feladatot átvette az Energia Hivatal. A Dél-Dunántúlra leszűrt, illetve évi adatok elvileg alkalmasak arra, hogy kimutassák a csökkenést az önkormányzatok energiafogyasztásában. Amennyiben mégsem, vagy valami miatt nem előállíthatóak az adatok, úgy az önkormányzati és vállalati szektor pályázati forrásokból történő beruházási adatainak évente történő begyűjtésével lehet egy becslést tenni az elért energiamegtakarításra. Ez sem lesz azonban teljes körű. A gazdasági növekedés tekintetében elérhetőek statisztikák a KSH-nál régiós szinten, vagy nemzetgazdasági ágak (pl. építőipar) szerint. A legnehezebb talán a rászorulóknak juttatott energiahordozók mennyiségét mérni és számszerűsíteni. Erre valószínűleg egy külön adatkérés szükséges a régió erdészeteitől, és összes településétől, évente megismételve. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az érintett önkormányzatok nyilván tartsák az összegyűjtött/vásárolt tüzelő mennyiségét. Könnyebb információt szerezni, ha pályázati programról van szó, de ekkor is igényel gyűjtőmunkát. Energia Stratégia 121

124 4. STRATÉGIAI LÉPÉSEK A helyzetelemzés, és a belső és külső adottságokat ismertető SWOT analízis kijelöli azokat a területeket, amelyek esetében lépéseket kell tenni a stratégiában megfogalmazott hosszútávú célok elérése érdekében. Ezeket a beavatkozási területeket három fejezetre osztottuk. Elsődlegesen mindig az energiahatékonyság növelésére, pazarlás csökkentésére kell helyezni a hangsúlyt. Ezt követi a meglevő fosszilis technológiák ésszerű, környezettudatos felhasználása és ahhoz kapcsoódó szabályozórendszerek kidolgozása; végül pedig a régió adottságainak megfelelő típusú és volumenű megújuló energiaforrások bevonása az energiamixbe ENERGIAHATÉKONYSÁG LAKÓÉPÜLETEK ENERGIAFELHASZNÁLÁS A LAKÓÉPÜLETEKBEN Hazánkban a lakóépületek energiafelhasználása teszi ki az ország teljes primerenergia-felhasználásának több mint egyharmadát, s ennek döntő részét a fűtésre és használati melegvíz előállítására fordítják a háztartások t öbbi szekt or lakóépület ek (f űt és, HMV) nem panel t ársasházak lakóépület ek (egyéb áram) családi házak panel t ársasházak 40. ábra: Magyarország primerenergia-felhasználásának megoszlása a szektorok között (PJ) [Forrás: Energiaklub] Mindez országos szinten több mint 13 millió tonna szén-dioxid-kibocsátással jár, amely Magyarország összes CO 2 -kibocsátásának 95 csaknem 24%-át teszi ki. 94 NegaJoule2020 A magyar lakóépületekben rejlő energiahatékonysági potenciál, Energiaklub, 2011 Energia Stratégia 122

125 Az Energia Központ évi adatai szerint a Dél-Dunántúlon is a lakossági szektor a legnagyobb energiafogyasztó: a lakosság adta a régió közlekedés nélkül számított, végső energiafelhasználásának több mint felét. Ez elsősorban földgáz-fogyasztást jelent, de jelentős a lakosság tűzifa-felhasználása is. (Az önkormányzatok, állami épületek energiafogyasztása a kommunális szektor alatt kerül kimutatásra.) Lakóépületeink állapota tehát kulcskérdés az ország energiafelhasználása, levegőminősége és ezáltal az éghajlatvédelem szempontjából. 9% 16% Ipar Kommunális szektor 24% Lakosság 51% Mezőgazdaság 41. ábra: A Dél-Dunántúli Régió végsőenergia-felhasználásának megoszlása a szektorok között [Forrás: Energiatérkép, Energia Központ - VÁTI] Az Energiaklub folyamán részletes, átfogó kutatást végzett Magyarország lakóépületeinek állapotáról, azok energiahatékonysági potenciáljáról. A számításokat nagy mintás, reprezentatív statisztikai adatfelvétel előzte meg, amely biztosította a vizsgálatokhoz szükséges részletes alapadatokat. Másrészt, gyakorló energetikus, energiatanúsító közreműködésével több száz energetikai alapszámítás lényegében minta-energiatanúsítvány készült el a jellemző épülettípusokra. A Dél-dunántúli Régióban lakó nagyjából háztartás 96 kb. 69%-a családi házban, 15%-a panel társasházban és 16%-a egyéb (tégla) társasházban él az Energiaklub országos felmérésének adatai szerint. Ez nagyjából megegyezik az átlagos országos arányokkal. A lakóépületek zöme az ország többi részéhez hasonlóan a Dél-Dunántúlon is igen öreg: a évi népszámlálás adatai szerint a lakások mindössze 6%-a épült 1990 után, 39%-át pedig még 1945 előtt építették. Ennek azért van jelentősége, mert ez alatt az idő alatt jelentősen változtak a technológiák, hatékonyabbá váltak az építőanyagok (az egyszerű tégla is), és szigorodtak az építőipari követelmények. 95 National Inventory Report, OMSZ, KSH Energia Stratégia 123

126 Ma már csak a legújabb típusú téglából épült falazatok, illetve a építőanyagból és hőszigetelésből álló összetett szerkezetek képesek megfelelni a követelményeknek. Az Energiaklub országos adatfelvétele azt mutatta, hogy bár a magyar háztartások 80%-ában be van vezetve a vezetékes gáz, mindössze a háztartások fele fűt csak gázzal, kb. 10%-uk vegyesen fával és gázzal, és magas, több mint 20% azok részaránya, akik csak fával fűtenek. Jelentős eltérés tapasztalható a fűtési energiahordozó tekintetében a különböző háztípusokban: míg a családi házakban igen magas a tűzifa-felhasználás, a hagyományos építésű társasházak fűtése döntően földgázalapú. Az iparosított technológiával épült, zömében betonpanel társasházak döntő részben távfűtésesek. A fűtési rendszerek is meglehetősen elavultnak, korszerűtlennek számítanak: országos szinten a háztartások 37% a konvektorral és/vagy kályhával fűtők aránya, amelyek eleve kevésbé számítanak hatékonynak. A konvektoros rendszerek átlagos kora 15, a kazános, cirkós rendszereké 12 év, a távfűtéses rendszereké pedig közel 30 év. A fűtési rendszerek tekintetében országos szinten a legnagyobb arányt a kazánnal, cirkóval fűtő háztartások teszik ki, de szintén jelentős a konvektorral, távfűtéssel illetve a kályhával fűtő háztartások részaránya. 12% 1% 12% t ávf űt és 6% 4% házközpont i f űt és csak cirkó, kazán 19% cirkó és kályha csak konvekt or konvekt or és kályha 4% 42% csak kályha egyéb f űt és 42. ábra: A háztartások megoszlása fűtési rendszerek szerint [Forrás: Energiaklub] Az országos adatok szerint a háztartások mindössze ötödére jellemző, hogy a meleg vizet a fűtési rendszer szolgáltatja, a többi háztartásban valamilyen melegvíz-termelő berendezés működik. Ezek közül a legjellemzőbb a hőtárolós víztartályos bojler, amelyeknek háromnegyede elektromos árammal működik. Az átfolyós bojlerek viszont 90%-ban gázzal működnek. A megújuló energiát hasznosító melegvízelőállító rendszerek részaránya 1% alatt van, statisztikailag szinte kimutathatatlanok. Energia Stratégia 124

127 csak kályha fűtéssel együtt konvektor és kályha csak konvektor cirkó és kályha csak cirkó, kazán hőtárolós, víztartályos bojler szabad átfolyású bojler hagyományos fürdőhenger napkollektor házközponti hőszivattyú, földhő távfűtés 0% 20% 40% 60% 80% 100% tűzhelyen, rezsón melegíti 43. ábra: A melegvíz előállítási módjai fűtési rendszerek szerint [Forrás: Energiaklub] Az Energiaklub adatfelvételének adatai szerint a lakóépületeknek csupán kis részében történtek energiahatékonysági korszerűsítések: a háztartások mindössze negyede hajtott végre külső hőszigetelést az épületen és cserélte korszerűre nyílászáróit, és csupán ötöde korszerűsítette fűtési rendszerét. panel társasházak nem panel társasházak van, utólag építették rá van, eleve így építették nincs családi házak 0% 20% 40% 60% 80% 100% 44. ábra: Külső hőszigeteléssel ellátott épületek aránya különböző háztípusok esetén [Forrás: Energiaklub] 100% 90% 80% 70% 60% 50% nem 40% 30% igen 20% 10% 0% családi házak nem panel társasházak panel társasházak 45. ábra: Korszerűsített fűtőberendezések aránya különböző háztípusok esetén [Forrás: Energiaklub] Energia Stratégia 125

128 panel társasházak nem panel társasházak igen nem családi házak 0% 20% 40% 60% 80% 100% 46. ábra: Ablakcserével hatékonyabbá tett épületek aránya különböző háztípusok esetén [Forrás: Energiaklub] Az Energiaklub az országra jellemző épülettípusok fűtési és melegvíz-előállítási energiafelhasználására vonatkozó számításokat az energiatanúsítványok elkészítéséhez is használt WinWatt energetikai mérnöki programmal, energetikai szakmérnök segítségével készítette, a számítási módszertant meghatározó 7/2006 TNM rendelet alapján. Az energetikai számításokat a lakóépület-modellben elkülönített összes épülettípusra elvégezték. A Régió lakóépületeire vonatkozó számítások során mivel a régió lakóépület-állományáról nem álltak rendelkezésre részletes adatokkal az országos átlaggal és arányokkal egyező épülettípusok és eloszlások kerültek meghatározásra. Fontos megjegyezni, hogy elméleti számításról van szó, amely az adott épületek elvi energiafogyasztását mutatja be, vagyis azt, hogy az épület egy négyzetméterének, adott időjárási viszonyok mellett, 20 C-ra történő felfűtéséhez illetve a melegvíz-előállításához mennyi primer energiahordozó elégetése szükséges. A számított és a gyakorlatban tapasztalt fogyasztás természetesen eltérhet, hiszen a háztartások nem feltétlenül 20 C-ra fűtik lakásukat, vagy nem a teljes lakást, nem mindennap stb. Modellszámításokhoz mindazonáltal jól használható a TNM rendelet szerinti számítási módszertan. A számítási eredmények azt mutatják, hogy eredeti állapotában azaz külső hőszigetelés és nyílászáró-csere nélkül, régi fűtési rendszer esetén mindegyik fajta épület meglehetősen kedvezőtlen energetikai jellemzőkkel bír. A családi házak esetén építőanyagtól és az épületgépészeti rendszerektől függően az F-G energetikai besorolás a jellemző ez azt jelenti, hogy a családi házak primerenergia-igénye alapesetben kwh/m 2 év körül alakul. Ezek igen magas értékek. (Összehasonlításul: az alacsony energiafogyasztásúnak tekintett házaknál ugyanez az érték kwh/m 2 év.) Legkedvezőtlenebb a kisméretű 50-es téglából épült falazatok energetikai teljesítménye, ezen belül az elektromos áramot igénylő melegvíz-előállító berendezéssel rendelkező lakások energiaigénye a legmagasabb. Energia Stratégia 126

129 A tégla társasházak primerenergia-igénye ennél kedvezőbb képet mutat: a tégla és a gépészet típusától függően kwh/m 2 év közötti jellemző fogyasztási adatok jellemzőek ezekre az épületekre. A besorolása azonban ezen épületeknek is F-G körül alakul. Legkedvezőtlenebb energetikai teljesítménnyel a társasházaknál is a kisméretű téglából épült, vagyis a legrégebbi (50-es évek előtt épült) épületek rendelkeznek. A betonpanelből épült épületek a közhiedelemmel ellentétben viszonylag kedvező energiafogyasztással bírnak, 200 kwh/m 2 év körül alakulnak. Ez tehát a többi épülettípushoz viszonyítva viszonylag jó értéknek számít (de meg kell jegyezni, hogy az elméleti értékekhez képest a gyakorlat sokszor mást mutat). Az Energiaklub modellszámításának eredménye szerint a Dél-dunántúli Régióban is a családi házak energiafelhasználása a teszi ki a lakóépületek energiafogyasztásának döntő részét, amelynek oka, hogy a családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt, továbbá a háztartások nagyobb része családi házakban él. A modell eredményei szerint a régió lakóépületeinek primer energiafogyasztása jelenleg kb PJ-t tesz ki (az ország teljes primerenergia-fogyasztása 1100 PJ körül alakult az utóbbi években). Ennek 81%-áért a családi házak, 12%-áért a tégla társasházak és 7%-áért a panel társasházak felelnek ENERGIAMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK LAKÓÉPÜLETEKBEN A különböző energiahatékonysági beruházások látványos energiamegtakarítást eredményezhetnek, vagyis az épületekben nagy az energiahatékonysági potenciál. A kutatás eredményei szerint a háztartások 152 PJ-t megtakaríthatnának az ország teljes primerenergia-fogyasztásából, ha minden rendelkezésre álló energiahatékonysági korszerűsítést megtennének. A régió esetében elenyésző információ állt rendelkezésre a valóságban elvégzett épületfelújításokról, ezért a mintaszámításoknál feltételezni kell, hogy az országos átlaghoz hasonlóan alakultak. A KSH adatai, illetve az Energiaklub fent vázolt országos kutatásának adatai, valamint az elvégzett energetikai számítások lehetővé teszik, hogy a régió lakóépületeinek energiafelhasználásáról is értékes információkat nyerjünk, s következtetéseket vonjunk le. A számítások során energiahatékonyságot növelő beruházásoknak tekinthető az épületek homlokzati és födémszigetelése, a nyílászáró-csere, és a fűtési rendszerek hatékonyabb technológiákkal történő korszerűsítése. A fűtéskorszerűsítés alapesetben a külső épülethéj hatékonyabbá tétele után tekinthető energetikai értelemben hatékonynak, ezt a szempontot számítások során is érvényesítettük. Energia Stratégia 127

130 A homlokzati hőszigetelés tekintetében kritérium lehet, hogy a rétegtervi hőátbocsátási tényező a jelenleg az új építésű épületeknél megengedett értéknél (0,45 W/m 2 K) jobb értéket érjen el (0,35 W/m 2 K vagy alacsonyabb). A födémek szigetelésénél kritériumként határozható meg, hogy a rétegtervi hőátbocsátási tényező érje el a jelenleg az új építésű épületeknél megengedett értéket (0,3 W/m 2 K). A nyílászárók tekintetében az U=1,2 W/m 2 K értékkel bíró ajtók, ablakoka tekinthetők korszerűnek, ezért a nyílászáró-cserére vonatkozó számításokat ezzel az adattal célszerű elvégeni. A fűtési rendszereknél energiahordozó-váltással az Energiaklub nem számolt, mert a számítások során az energiahatékonyságra koncentrált. Így a fatüzeléses rendszereknél továbbra is fatüzelésű, a gáztüzeléses rendszereknél pedig gáz alapú rendszereket feltételezett, mindössze hatékonyabb technológiára cserélte a meglévő, korszerűtlen rendszereket: fa alapú kályhás és kazános fűtés esetében faelgázosító kazán, gázfűtésnél pedig kondenzációs kazán beépítésével számolt. A távfűtéses háztartások esetén a fűtési rendszer 2 csövessé alakítását és termosztatikus szelepek felszerelését értjük fűtéskorszerűsítés alatt. A modellszámítások szerint családi házak esetén a szigeteletlen, régi nyílászárókkal rendelkező épületeknél a hőszigetelés és a nyílászáró-csere jellemzően 50-55%-os primerenergia-megtakarítást eredményez. A korszerűsítések révén a családi házak zöme B-C energetikai besorolásba jut el, vagyis 3-4 kategóriát is javulnak. A társasházaknál ennél kisebb arányú megtakarítási érték érhető el, átlagosan (a falazattól és a gépészeti rendszerektől függően) 40%. A fűtési rendszer korszerűsítése a hőszigetelés és nyílászáró-csere elvégzése utáni állapothoz képest a családi házaknál már nem eredményez akkora primerenergiamegtakarítást, átlagosan 10-15%-ot. A társasházak esetén ennél nagyobb mértékű a fűtéskorszerűsítés révén megtakarítható primer energia mennyisége, akár 20%-ot is elérhet. Kivételt képeznek ez alól a távfűtéses panel társasházak, ahol a fűtési rendszer szabályozhatóvá tételével mindössze 5% körüli primer energia megtakarítás érhető el. Ha az egyes épülettípusokban a különböző beruházások révén elérhető primerenergia-megtakarítások mennyiségét összesítjük, és kiterjesztjük a teljes régiós háztartásállományra, akkor azt kapjuk, hogy ha minden háztartás elvégezné otthona energiahatékonysági felújítását (azaz hőszigetelne, ablakot cserélne, fűtési rendszert korszerűsítenének azok, akik eddig még nem tették) akkor a régió lakóépületeiben hozzávetőleg 14 PJ-lal kevesebb primer energiát fogyasztanának el. Ennek révén a régió 1,2 millió tonna CO 2 kibocsátástól mentesülne évente. A legnagyobb energiahatékonysági potenciál a régió esetében is a családi házakban rejlik: míg a panel társasházak 5%-kal, a tégla társasházak pedig 9%-kal járulnak hozzá az energiahatékonyság révén megtakarítható prímer energia mennyiségéhez, addig a családi házak az energiamegtakarítás 86%-át adhatják. Energia Stratégia 128

131 Az Energiaklub számításai szerint a teljes elméleti potenciál kiaknázása összesen hozzávetőleg 700 milliárd forintnyi beruházást generálna a régióban. Átlagos és az országra igen jellemző típusház (kb. 100 m 2 alapterületű, B30 téglából épült kockaház, ún. Kádár-kocka ) példáján számolva ezer családi ház komplex energiahatékonysági felújítása lenne szükséges ahhoz, hogy a lakóépületek jelenlegi energiafogyasztásának 10%-át meg lehessen takarítani a régióban GYAKORLAT, AKADÁLYOK A kiaknázható energiamegtakarítási potenciál nagyságát csökkenti az a tény, hogy a meglévő épületek egy bizonyos százalékánál az épület tényleges állapota és/vagy az ingatlan alacsony értéke miatt nem érdemes az épület felújításába beruházni. Ez elsődlegesen a legrégebben épült (tégla és vályog) épületekre lehet érvényes, de a felújításra nem érdemes épületek számát rendkívül nehéz megbecsülni: erre vonatkozóan nem található adatokkal alátámasztott szakértői becslés. Mindazonáltal a szakmában általában az épületek 15-20%-ára teszik a felújításra nem érdemes épületek számát. Csökkenti az elméletileg kiaknázható energiahatékonysági potenciált a háztartások anyagi helyzete, és a finanszírozási lehetőségek is. Az országos felmérés adatai szerint a háztartások ötöde tervezi, hogy valamilyen energiahatékonysági beruházást elvégez - ez a régióban körülbelül 70 ezer háztartást jelentene. Fontos adat, hogy azon háztartásoknak, amelyek szeretnének, illetve terveznek valamilyen energiahatékonyságot javító beruházásba kezdeni, közel 60%-a csak akkor vágna bele, ha ehhez állami támogatást kapna, 40% viszont önerőből is elvégezné a beruházást. A Gfk felmérése 97 szerint a magyar háztartások 74%-a semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. (Nyugat-európai országokban ez az arány 30% körül alakul.) A PSZÁF adatai szerint a háztartási bankbetétek összes nagysága 186 milliárd forint volt 2010-ben, ez a háztartások 25%-ával kalkulálva bankbetétenként átlagosan Ft megtakarítást jelent. Tehát a megtakarítással rendelkező háztartások eseténben is csak csekély megtakarításról beszélhetünk. A Gfk adatai szerint azok közül, akiknek van megtakarításuk, 92% 5000 eurónál (kb. 1,5 millió Ft) kisebb megtakarítással rendelkezik. Ennek ellenére a felmérések szerint a beruházást tervező háztartások közel 80%-a nem venne fel banki hitelt az energiahatékonysági beruházásokhoz. Az országos helyzethez hasonlóan a régióban élő háztartások nagy része sem képes finanszírozni nagyobb beruházásokat, még akkor sem, ha a beruházás 97 Befektetési Barométer tanulmány, Gfk Hungária Piackutató Intézet, 2010 Energia Stratégia 129

132 később gazdaságosnak bizonyulna. Ez mindenképpen jelzi az állami és önkormányzati beavatkozás szükségességét az igen gyenge energetikai tulajdonságokkal bíró lakóépület-állomány korszerűsítésének ösztönzése terén ENERGIAFELHASZNÁLÁS AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEKBEN ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK ENERGIAFOGYASZTÁSI JELLEMZŐI Az Energia Központ VÁTI Nonprofit Kft. együttműködésben készült Energiatérkép adatai szerint a kommunális szektor - azaz a kereskedelmi-szolgáltató vállalatok és az önkormányzatok - végső energiafogyasztása 8,8 PJ volt 2007-ben. Ez primer energiahordozókra átváltva megközelítőleg PJ energiamennyiséget jelent. Ennek azonban értelemszerűen csak egy kisebb részét teszi ki a régió önkormányzatainak energiafogyasztása, ennek mértékét azonban csak becsülni tudjuk, az alábbiak szerint. A régiós stratégia elkészítésének egy korábbi fázisában sor került a Dél-Dunántúl önkormányzatainak energiafogyasztását vizsgáló tanulmány összeállítására. Összesen 15 település önkormányzati tulajdonú/fenntartású intézményeinek energiafogyasztása került kiértékelésre ki energiahatékonysági szempontból. A 15 elemes minta mind a települések jogállása, mind megyék szerint reprezentálja a régió településeit. Így végül 13 községet és 2 várost vizsgált az elemzés, amelyek közül hét település Baranyában, hat Somogyban és kettő Tolnában található. A települések energiafogyasztásának elemzése érdekében három különböző adatlap kitöltését végezték el a kiválasztott önkormányzatok (illetve az adott intézmények) illetékesei: az egyik a közvilágításra, a másik a fogyasztási szokásokra, a harmadik pedig az épületek jellegzetességeire vonatkozott. Itt jegyezzük meg, hogy az adatlapok kitöltése a legtöbb település illetve intézmény esetében problémát okozott a kitöltőknek, és számos esetben kaptak az értékelők hibás vagy hiányos válaszokat. Sok esetben az ismételt visszakérdezések, telefonbeszélgetések sem hoztak eredményt, így esetenként néhány adat hiányos, illetve bizonytalan maradt. (Ez jól jelzi azt a kedvezőtlen gyakorlatot, ami a települések zömén fennáll: az önkormányzati intézményekben valódi felelőse az energiával kapcsolatos kérdéseknek, aki nyomon követné a fogyasztási adatokat, adatbázist vezetne, ellenőrizné a mért és a kiszámlázott adatok helyességét, jelezné a problémás területeket a vezetőség felé, részt venne a beruházásokkal kapcsolatos döntésekben, stb.) Az összegyűjtött adatok kettős haszonnal bírnak: egyrészt látleletet adnak a 15 település önkormányzati intézményeinek energiafogyasztási, energiagazdálkodási jellemzőiről, az épületek állapotáról és a problémás területekről. Másrészt információt Energia Stratégia 130

133 Visnye Alsómocsolád Bikal Máza Hosszúhetény Görgeteg Bogyiszló Hetes Babócsa Szászvár Mernye Kutas Gödre Bonyhád Pécs nyújtanak a településeken működő önkormányzati intézmények számáról, jellegéről és nagyságáról, ami, lévén hogy Magyarországon nem létezik adatbázisa ezen intézményeknek, kulcsfontosságú mozzanata a települési vagy régiós stratégiák készítésének. Ez utóbbi tekintetében a következő kép bontakozott ki: a vizsgált városban, Bonyhádon összesen 24 épületet foglalnak el az önkormányzati fenntartású intézmények, egy-egy intézményhez azonban több épület is tartozik. Hasonló a helyzet Pécsett is: kb. 40 különböző intézményhez több mint 140 épület tartozik. A községeken belül tapasztalható némi különbség - vannak olyan községek, ahol mindössze 1-2 intézmény található, illetve olyanok is, ahol 5-7 intézmény működik. A különbség nem feltétlenül az eltérő településnagyságból adódik, inkább a település kistérségben játszott szerepe lehet a meghatározó db ábra: Önkormányzati intézmények száma a vizsgált településeken Az intézmények száma mellett a méretükben is számottevő különbség mutatkozik a különböző településtípusok között: az iskolák, óvodák, polgármesteri hivatalok rendre jóval kisebbek a községekben, mint a városokban m2 községek város megyeszékhely iskola óvoda polg. hiv. eü. int. kult. int. szoc. int. 48. ábra: Önkormányzati intézmények átlagos nagysága a különböző településtípusokon Energia Stratégia 131

134 Az épületek energetikai jellemzőiről elmondható, hogy az önkormányzati fenntartású intézmények elenyésző hányada épült 2005 után, vagyis a jelenleg érvényben lévő épületenergetikai követelmények szerint. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1960 előt t ut án községek város megyeszékhely 49. ábra: Az önkormányzati intézmények kora a különböző településtípusokon Ez azt jelenti, hogy az épületek döntő része elmarad ezektől a követelményektől hacsak nem esett át időközben teljes épületkorszerűsítésen. Az adatok szerint azonban a vizsgált épületek döntő részén nem végeztek külső hőszigetelést, a nyílászárók viszont már nagyobb arányban lettek cserélve. Elenyésző azonban azon intézmények száma (7 db), amelyek mindkét intézkedést megtették. Vagyis összességében hozzászámolva a 2005 után épült épületeket is a régió önkormányzati fenntartású épületeinek kevesebb mint 10%-ára tehető azon szerkezetek aránya, amelyek energetikai teljesítménye jónak tekinthető. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% hősziget elt nem hősziget elt községek város megyeszékhely 100% 50. ábra: Hőszigetelés és nyílászárócsere aránya az önkormányzati épületeknél 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% cserélve lettek nem lettek cserélve az elmúlt 10 évben községek város megyeszékhely A vizsgált községekben és Bonyhádon az intézmények döntő részét központi kazánnal fűtik, Pécsett ezzel szemben az intézmények nagy része távfűtéses. A kazánok átlagos életkora 15 év körül alakul. A felhasznált energiahordozó a községekben és Bonyhádon is túlnyomórészt földgáz, de a községekben számottevő a tűzifával fűtő intézmények száma is. Pécsett az adatok szerint a távhő- és a földgáz-alapú fűtési rendszerek a jellemzőek. Energia Stratégia 132

135 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 51. ábra: Az önkormányzati intézményekben felhasznált fűtési energiahordozók a különböző településtípusokon A vizsgált intézmények nagy részében hőtárolós víztartályos bojler segítségével állítják elő a használati melegvizet, kivéve Pécset, ahol az intézmények nagy része távhőszolgáltatás keretében kapja a melegvizet. A bojlerek átlagos életkora év. Az energiahordozó tekintetében sokan nem tudtak választ adni, de akik válaszoltak, azok legtöbben az áramot jelölték be a bojler működtetéséhez szükséges energiaforrásként. A vizsgált intézmények legtöbbje nem rendelkezik külső árnyékolókkal a nyílászárókon. Az intézmények gépi hűtése elsősorban a városokban jellemző, de az épületek többsége itt sem klimatizált. Ahol működik légkondicionáló, ott átlagosan az épület 20-40%-át hűtik, és jellemzően split-klímaberendezéssel. Az adatok szerint az intézmények jelentős része már korszerűsítette a világítási rendszert az elmúlt 10 évben. Egy intézmény energiafelhasználását alapvetően és döntő részben az épület illetve az épületgépészeti rendszer jellemzői határozzák meg, bizonyos mértékben azonban a fogyasztói szokások is hatással vannak az energiafogyasztásra. Az épülethasználók energiatudatosságát, -takarékosságát ugyanakkor rendkívül nehéz felmérni. Általános tapasztalat, hogy egy kérdőíves vagy akár személyes megkérdezés nem ad reális képet ebből a szempontból, senki nem szereti ugyanis bevallani, ha energiapazarlóan viselkedik. Így mindenki igyekszik az elvárt választ adni a kérdésekre, a kapott eredményekből tehát csak óvatos következtetéseket lehet levonni. A kapott adatok szerint a legtöbb épületben C körüli hőmérsékletet tartanak a helyiségekben (ahol szabályozni tudják a hőmérsékletet). Érdekes adat, hogy a községekben egyik intézményben sem komposztálják a szerves hulladékot, míg a vizsgált városokban ez előfordul. A kitöltött kérdőívek szerint a válaszadók mindössze 15%-a részesült bármiféle képzésben, oktatásban a különböző berendezések energiahatékony használata terén. A 15 településen eltérő hosszúságú közvilágítási hálózatok működnek, igen eltérő költségekkel. A legtöbb településen az elmúlt 5-10 évben a teljes rendszert Energia Stratégia % 0% t ávhő f öldgáz t üzif a községek város megyeszékhely

136 korszerűsítették, ami az esetek döntő részében a fényforrások cseréjét jelentette. A közvilágítási hálózat üzemeltetője két település kivételével egy külső cég (legtöbb esetben az E-ON). Az elemzés fejezeteiben bemutatott szempontok szerint négy különböző típusú és intézményi ellátottságú településmodell került felállításra az alábbi felosztás szerint: kis községek: 1 intézmény (polgármesteri hivatal) nagyobb községek: 6 intézmény (polgármesteri hivatal, iskola, óvoda, egészségügyi intézmény, művelődési ház) (nagyobb) városok: 15 intézmény, megyeszékhelyek: 40 intézmény. A fenti modellt ki lehet terjeszteni a régióban található összes településre, mely alapján megbecsülhető a régióban működő önkormányzati intézmények energiafogyasztása. Ennek során azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a községek kb. 55%-a, 350 település tartozik az első, kis községeket tartalmazó kategóriába. Ezt a becslést az alapján tettük, hogy ennyi a száma az 500 főnél kevesebb lakóval rendelkező községeknek Dél-Dunántúlon, illetve azoknak a községeknek is, amelyek valamely más településen székhellyel rendelkező körjegyzőséghez csatlakoztak 98 (azaz nem rendelkeznek önálló polgármesteri feladatkörrel épülettel adataink szerint igen). Ez egy önkényes besorolás, de a számításokhoz megfelelő támpontot nyújt. Fentiek szerint a régióban kb önkormányzati tulajdonú és/vagy fenntartású épület működik, összesen közel 2,5 millió m 2 -en. A számítások szerint ezen épületek primerenergia-igénye, illetve a közvilágításra fordított energia mennyisége régiós szinten összesen kb. évi 2 PJ-t tesz ki, a régió energiaköltségei pedig megközelítik a 14 milliárd forintot. Összehasonlítva a lakóépületek primerenergia-felhasználásával (30-35 PJ) tehát jól látható, hogy mennyivel jelentősebb a lakossági épületek fogyasztása, ennek megfelelően tehát szerepük is az energiamegtakarítások terén. Ez tulajdonképpen nem meglepő, hiszen több mint százszor annyi lakóépület található a régióban, mint önkormányzati. A KSH adatai szerint ben körülbelül 85 ezer működő gazdasági szervezet volt a Dél-Dunántúli Régióban, amelyeknek háromnegyede volt kereskedelmi-szolgáltató jellegű vállalkozás. Összevetve tehát mindezt az Energia Központ adataival, látható, hogy a modell segítségével hihetően lehet megbecsülni az önkormányzati szektor primer energiafogyasztását (2 PJ) a kommunális szektor egészén (kb PJ) belül. 98 Az állam területi és helyi szervei, működésük térbeli keretei, Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ, A gazdasági szervezetek számának alakulása a Dél-Dunántúlon, KSH Pécsi Igazgatósága, 2005 Energia Stratégia 134

137 ENERGIAMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK Az Energiaklub modellszámításai 100 szerint a különböző, évnél régebben épült oktatási illetve iroda-jellegű épületek eredeti állapotukban, az épülethéj javítása nélkül átlagosan F-G besorolást érnek el az energiatanúsításnál használt I-től A+-ig terjedő skálán. Ez átlagosan kwh/m 2 év elvi energiafogyasztást jelent: ennyi primer energiahordozó elégetése szükséges az intézmények 1 m 2 -ének adott időjárási viszonyok mellett, 20 C történő felfűtéséhez, a melegvíz-előállításához és a különböző épületgépészeti rendszerek működtetéséhez (világítás, légtechnika stb.). A Dél-Dunántúli régió önkormányzati épületeinek előző fejezetben bemutatott jellegzetességei alapján joggal vélekedhetünk úgy, hogy ez a megállapítás a régióra is jellemző. Az épületek szerkezetének - a lakóépületeknél ismertetett szintű és műszaki paraméterű - korszerűsítésének hatására az iskolák és iroda-jellegű épületek jellemzően a C-D energetikai besorolás környékére juthatnak el a modellszámítások szerint, vagyis elvi energiaigényük 30-40%-kal csökken, kb kwh/m 2 év primerenergia-fogyasztásra. A beruházás átlagosan éven belül megtérül (az energiaárak emelkedése esetén még hamarabb), vagyis bőven a beépített anyagok élettartamán (kb. 30 év) belül. Tehát az önkormányzatok a maradék éven át csak profitálnak az elvégzett beruházásokból, a lecsökkent energiaköltségek révén. Intézmények esetén a teljes épületgépészeti rendszer korszerűsítése azaz: a kazán cseréje kondenzációs kazánra és a szabályozás kialakítása, a hőleadók cseréje, a melegvizes rendszer felújítása, a csövek hőszigetelése, világításkorszerűsítés és -szabályozás, lámpatestek cseréje, légtechnikai rendszer kiépítése hővisszanyerővel igen jelentős további energiamegtakarítással jár. A modellszámítások szerint a szerkezeti felújításokkal együtt elvégezve a beruházások hatására A - A+ kategóriába juthatnak el az épületek, ami kb kwh/m 2 év elvi primerenergia-igényt jelent. A régió esetében tehát mindez azt jelenti, hogy az összes intézmény komplex energiahatékonysági felújítása révén 1-1,2 millió GJ primer energia lenne megtakarítható. A számításonk szerint ahhoz, hogy az önkormányzati fenntartású épületek jelenlegi energiafogyasztása 10%-kal csökkenjen, kb. 250, átlagosan 3000 m 2 fűtött területű (nem távfűtéses) iskolaépület komplex energiahatékonysági korszerűsítésére lenne szükség a régióban. Természetesen nem csak iskolaépületek korszerűsítése a cél, a példa csak szemléltetésül szolgál. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy a legtöbb településen elsősorban nagy méretük miatt az iskolák és ahol van, a kórházak a legnagyobb energiafogyasztók. 100 Épületenergetikai követelmények optimalizálása, Energiaklub, 2012 Energia Stratégia 135

138 ENERGIAHATÉKONYSÁGI TECHNOLÓGIÁK KÜLSŐ HŐSZIGETELÉS ÉS NYÍLÁSZÁRÓ-CSERE Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb épület esetében a legjelentősebb energia- és költségmegtakarítást a hőigény csökkentésével lehet elérni, vagyis érdemes első lépésben az épülethéj hatékonyabbá tételében gondolkodni. Ez alatt az épület homlokzatának, padlás- és pincefödémeinek utólagos, külső hőszigetelése, a nyílászárók cseréje és egyúttal a külső árnyékolás megoldása értendő. Az évtizedekkel ezelőtt épült épületek falai 2-3-szor annyi hőt engednek át, mint amennyi egy ma épülő épületnél követelmény. A régi ablakok hőátbocsátási tényezője is többszöröse egy modern, hőszigetelő üvegezésű ablakénak: a régen épült épületekre jellemző Geréb-tokos ablakok U-értéke 3 W/m 2 K körül alakul, de rossz esetben akár a 6 W/ m 2 K -t is elérheti. Tovább ront a helyzeten, ha az eltelt évtizedek alatt a keretek megvetemedtek, az ablaküveget rögzítő gitt az enyészeté lett, magyarul húznak az ablakok. Felmerül a kérdés, hogy milyen mértékben érdemes javítani az épülethatároló elemek hatékonyságát? Ez természetesen egyedi mérlegelés és döntés kérdése, ugyanakkor mivel a beruházás évre szól ha már belevágunk a korszerűsítésbe, érdemes arra törekedni, hogy elérjük, sőt meghaladjuk az új építésű épületeknél megengedett értékeket. A különböző modellszámítások mind azt mutatják, hogy megtérül a beruházás. A jelenlegi követelmények a 7/2006. TNM rendelet szerint az alábbiak: falazat: U=0,45 W/m2K padlásfödém: U=0,3 W/m2K pincefödém: U=0,5 W/m2K nyílászárók: U=1,6 W/m2K Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a nyugat-európai követelmények ezeknél szigorúbbak, és hazánkban is indokolt a követelményértékek szigorítása. A homlokzati hőszigetelés tekintetében kritériumként szabható meg, hogy a falazat rétegtervi hőátbocsátási tényezője jobbat érjen el a 0,3 W/m 2 K értéknél. Ennek a kritériumnak a leggyakoribb téglatípusokból épült falazatok általában cm vastag polisztirolhab vagy kőzetgyapot hőszigetelés esetén felelnek meg, ennek pontos megállapításához azonban egyedi energetikai szakértői számítás szükséges. Annál is inkább szükséges a szakértő, mert a páradiffúziós szempontokat is figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a nedvességtartalom ne legyen magasabb a megengedettnél - vályog falazattal épült házak esetében például kifejezett körültekintéssel kell eljárni e tekintetben. Energia Stratégia 136

139 A padlásfödémek tekintetében fa födémek esetén 10 cm vastag, vasbeton födémek esetén a 15 cm vastag üveggyapot szigetelés általában megfelel a követelményértéknek. Ez talán a legegyszerűbben megvalósítható lépése a korszerűsítésnek, hiszen a szigetelőanyagot egyszerűen csak le kell teríteni a padlástérben. A mai hatékony ablakokra jellemző U-érték 1-1,2 W/m 2 K körül alakul ennél rosszabbra már nem érdemes cserélni az ablakokat, hiszen jelenleg ez az általánosan elterjedt, elérhető szint, és a technológia további javulása várható (jelenleg is léteznek már 0,8-0,9 W/m 2 K U-értékű nyílászárók). Az épülethatároló szerkezetek hatékonyabbá tétele a nyári hővédelem szempontjából is sokat számít, továbbá a szükséges kazán-teljesítményre is hatással van, mivel így kisebb teljesítményű kazán is elég az épület felfűtéséhez. Ez nem csak az új kazán árában jelent csökkenést, hanem értelemszerűen a felhasznált tüzelőanyag mennyiségében is AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETI RENDSZER KORSZERŰSÍTÉSE A fűtési rendszer megfelelő megtervezése legalább olyan fontos, mint a szerkezet korszerűsítése. A különböző rendszerek nagyon eltérő beruházási és üzemeltetési költségekkel bírnak, ezeket elengedhetetlen szakértő segítségével végigszámolni, illetve tájékozódni az esetlegesen szükséges engedélyekről. A viszonylag új, 5-10 éves kazánokat még nem feltétlenül éri meg lecserélni, a 15 évnél öregebb készülékek esetén azonban már érdemes rajta elgondolkodni. Ha már valóban szükséges a kazán cseréje, lényeges, hogy a leghatékonyabb típusok közül válogassunk. Természetesen ehhez fontos, hogy tisztában legyünk a különböző típusokkal: ma már a hagyományos kazánok is viszonylag magas, 80% körüli átlagos hatásfokkal működnek. Az alacsony hőmérsékletű kazánok alacsony (40-45 C) vízhőmérséklettel is üzemeltethetők, így kisebb a hőveszteség, és éves hatásfokuk eléri a 93-95%-ot. Még ennél is hatékonyabbak a kondenzációs kazánok, ezek ugyanis még a lecsapódó vízgőz párolgáshőjét is hasznosítani tudják. Az utóbbi két kazánfajta előnyét leginkább az ún. alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekben (pl. padló és falfűtés) lehet kihasználni, ez azonban nem jelenti azt, hogy magas hőmérsékletű rendszerekben (központi radiátoros fűtés) ne lehetne alkalmazni, ilyenkor azonban romlik a hatásfokuk. Nem csak a hőtermelő berendezés, de a felhasznált energiahordozó is fontos kérdés, részben a működtetési költségek, részben pedig a település levegőminősége és a károsanyag-kibocsátás szempontjából. Ezeket a szempontokat az önkormányzatnak illetve az adott intézményeknek kell mérlegelniük, hiszen ők rendelkeznek helyismerettel. Energia Stratégia 137

140 Például amennyiben az önkormányzatnak lehetősége van saját gyűjtésben előállítani a szükséges fa egy részét, könnyen és olcsón megoldható a vásárlás és a megfelelő tárolás is, továbbá a település adottságai nem eredményeznek rossz levegőt fűtési szezonban, akkor megfontolandó lehet bizonyos intézményekben tűzifára váltani. Jelenleg a települések döntő részén a tűzifa a legolcsóbb tüzelőanyag (a távhő pedig a legdrágább), jövőbeli ára azonban sok tényezőtől függ. Népszerűek és általában támogatást is lehet kapni a napenergián alapuló rendszerek létesítéséhez mivel a tető felülete korlátozó tényező, a beruházás megtervezése előtt mérlegelni kell, hogy melegvízre, vagy elektromos áramra van-e nagyobb igénye az intézménynek, és ez alapján dönteni a napkollektoros vagy napelemes rendszer között. Lényeges, hogy ne az elérhető pályázatok határozzák meg a beruházást, hanem az ésszerűség és a szükségesség. A napkollektoros rendszerek például csak abban az esetben jöhetnek szóba, ha az intézmény nyáron is üzemel, vagy valahogy hasznosítani tudják az előállított melegvizet, ellenkező esetben a berendezés tönkremehet (nem beszélve a felesleges pénzkidobásról). Egy nagyobb, irodaként funkcionáló épületben az irodai berendezések, a világítás, légkondicionálás, szellőztetőrendszer stb. okán érdemesebb lehet napelemben gondolkodni, míg egy szociális otthonban, vagy egy városi uszodában, sportöltözőben a napkollektoros rendszernek is lehet létjogosultsága. Távfűtés esetén ha az intézmény nem akar leválni a távhőszolgáltatóról alapvetően a rendszer szabályozhatóvá tétele jöhet szóba lehetőségként, vagyis a fűtési rendszer két csövessé alakítása és termosztatikus szelepek felszerelése. Bár az elmélet és több nyugat-európai ország gyakorlata szerint a távfűtés hatékonyabb, mint az egyedi vagy akár házközponti gázalapú fűtési rendszerek, Magyarországon egyelőre nem áll rendelkezésünkre elegendő adat annak megítélésére, hogy az átlagosan 30 évvel ezelőtt épült távfűtéses rendszerek a gyakorlatban hozzák-e az elméleti eredményeket. Ugyanakkor ennek ellenkezőjére sincsenek megbízható számítások, ezért ez minden intézmény esetében egyéni döntést igényel, illetve a települési, régiós stratégia függvénye is: cél-e a távhőszolgáltatás szinten tartása, esetleg bővítése a településen, vagy nem A FELÚJÍTÁSOK KÖLTSÉGEI Az energetikai felújítások tervezésénél, a különböző lehetőségek közötti választásnál a beruházások költségét többféle módszer szerint lehet vizsgálni (fajlagos beruházási költségek, egyszerű megtérülési idő stb.), a legtöbb információt azonban az ún. globálisköltség-számításon alapuló vizsgálat nyújtja. A módszer lényege, hogy egy adott beruházás konkrét költsége mellett vizsgálja a használat alatt várható energiaköltségeket is változó árak mellett, mindezt mai pénzértéken. Ez lehetővé Energia Stratégia 138

141 teszi a különböző felújítási csomagok objektív összehasonlítását: ahol a legkisebb a globális költség, az az optimum. Az Energiaklub 2012-ben a Belügyminisztérium megbízásából a 31/2010/EK irányelv alapján összesen 15 különböző, Magyarországon jellemző épülettípusra végzett globálisköltség-számításokat 101, megvizsgálva összesen közel 200 különböző beruházási lehetőséget. A kutatás célja annak kimutatása volt, hogy meglévő és új épületek esetén mely beruházások jelentik a legkedvezőbb megoldást, vagyis melyeknek legalacsonyabb a globális költsége. A kutatás eredményei szerint épülettípusonként kissé eltérőek az eredmények. Lakóépületek közül az alábbi átlagosnak tekinthető, meglévő típusépületek vizsgálatára került sor: m 2 -es vályog épület, m 2 -es, kisméretű téglából épült családi ház, m 2 -es, B30 téglából épült Kádár-kocka, 4. Ikersejt téglából épült, L-alakú, 110 m 2 -es családi ház, 5. Porotherm38 téglából épült, kétszintes, nagy családi ház (250 m 2 ), 6. Tízemeletes panel társasház, 7. Háromemeletes, kisméretű tömör téglából épült körfolyosós társasház ( bérház ). A meglévő lakóépületek mellett újonnan építendő épületek esetén is vizsgálták a szakértők az építési minimum-követelményeket: egy porotherm téglából épült, 120 m 2 -es, emeletes családi ház, és egy 12 lakásos társasház példáján. Intézmények esetén két-két meglévő típusiskola és -iroda felújítási lehetőségeit számolták végig: egy 2900 m 2 -es távfűtéses panel és egy 850 m 2 -es tégla iskola, valamint egy 18 és egy 13 ezer m 2 -es tégla irodaépületét, továbbá egy-egy újonnan építendő iroda- és iskolaépületét. A számítások végeredményeként minden típusépületnél kaptak egy görbét, amit az alábbiakban kerül bemutatásra egy épülettípus (12 m 2 -es pth tégla családi ház) mintáján. A tanulmány és a számítások eredményei részletesen megtalálhatók az Energiaklub honlapján Épületek energetikai követelményeinek optimalizálása, 2012, Energiaklub 102 Energia Stratégia 139

142 Globális költség Ft/m Globális költség és energiafogyasztás a különböző építési változatok szerint Primer energiafogyasztás (kwh/m2 a) 52. ábra: Globálköltség és energiafogyasztás különböző építési változatok szerint [Forrás: Energiaklub] Jelmagyarázat: 1. jelenlegi 7/2006 TNM rendelet szerinti követelményekkel építve, kondenzációs kazánnal 2. ld.1., csak a nyílászárók követelményének szigorítása U=1,3 W/m2K értékűre 3. ld.1, csak a nyílászárók követelményének szigorítása U=0,8 W/m2K értékűre 4. ld.1, csak a határoló szerkezetek követelményének szigorítása U=0,35 W/m2K (homlokzat), U=0,2 W/m2K (padlásfödém), U=0,3 W/m2K (pincefödém) értékűre 5. ld.1, csak a határoló szerkezetek követelményének szigorítása U=0,2 W/m2K (homlokzat), U=0,14 W/m2K (padlásfödém), U=0,22 W/m2K (pincefödém) értékűre és 4. együtt és 5. együtt 8. jelenlegi 7/2006 TNM rendelet szerinti követelményekkel építve, alacsony hőmérsékletű kazánnal 9. ld.8., csak a nyílászárók követelményének szigorítása U=1,3 W/m2K értékűre 10. ld.8, csak a nyílászárók követelményének szigorítása U=0,8 W/m2K értékűre kondenzációs kazánnal kiegészített hőszivattyús fűtési rendszer, napkollektoros HMVrásegítés pellet tüzelésű kazán, napkollektoros HMV-rásegítés hővisszanyerős szellőzőrendszer A fenti diagramon azt látható, hogy a 6. számú változat jelenti az optimálisat a vizsgált variációk közül, ami a jelenleginél szigorúbb értékekket jelent mind a határoló szerkezetekre, mind pedig a beépítendő nyílászárókra nézve. Ez a variáció kondenzációs kazánon alapuló fűtési és HMV-rendszert tartalmaz. Az is látszik azonban, hogy alig magasabb a globális költsége a legszigorúbb szerkezeti követelményeket tartalmazó, 7. számú csomagnak, viszont jelentős javulást jelent az épület primerenergia-fogyasztásában, tehát érdemes lehet ezt a variációt optimálisnak tekinteni. További számottevő javulás mutatkozik az energiafogyasztás terén ennél a szerkezetnél abban az esetben, ha hővisszanyerős szellőztetőrendszer és elektronikus szabályozórendszer is kiépítésre kerül (13. csomag), míg a globális költségek terén nem jelentős az emelkedés, mindazonáltal a kezdeti beruházási költség természetesen emelkedik. Az épületgépészeti rendszerek tekintetében a Energia Stratégia 140

143 számításokból kiderül, hogy mind a három szerkezeti követelményszint esetén kedvezőbb a kondenzációs kazánon alapuló fűtési és melegvíztermelő-rendszer, mint az alacsony hőmérsékletű kazán beépítése. A hőszivattyú illetve a pellet alapú rendszerek azonban messze vannak a költségoptimumtól. A fentihez hasonló eredményt szolgáltat a többi épület elemzése is, azzal kiegészítve, hogy amikor a hatékony kazános épületgépészeti rendszert egészítette ki napkollektor, az az esetek nagy részében meglehetősen kedvező eredményt adott (a panel társasház esetében is). A fatüzelésű kazánról kondenzációs kazánra történő áttérés a globális költségek szempontjából nem bizonyult kedvező megoldásnak, ezzel szemben a gázkazánról faelgázosító kazánra történő átállás igen. Megjegyzendő, hogy nem feltétlenül kell automatikusan elvetni azokat a megoldásokat, amelyek nem költségoptimálisak: amennyiben a beruházó célja valamilyen oknál fogva a központi energiarendszertől való függetlenedés, akkor természetesen megoldás a hőszivattyús-napelemes rendszer is, bár hozzátesszük, hogy az épületgépészeti tapasztalatok szerint az átlagosnál hidegebb téli hetekben önmagában a hőszivattyú nem mindig tudja kielégíteni az épület hőigényét. A globálisköltség-számítás jó módszer az alternatívák és technológiák összehasonlításakor, ugyanakkor a beruházás megtételekor mégsem mellékes, hogy mekkorák a kezdeti költségek, ezért a Mellékletben kerülnek bemutatásra a különböző épületenergetikai beruházások átlagos költségei, felhívva azonban a figyelmet, hogy ezek igen széles skálán mozognak AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI KORSZERŰSÍTÉSEK MAKROGAZDASÁGI HATÁSAI Az Energiaklub a Hatékonyabb lakások Makrogazdasági hatások elnevezésű kutatási projektjében elemezte a beruházások makrogazdasági munkahelyteremtő, illetve az államháztartásra és a külkereskedelmi mérlegre gyakorolt hatását országos szinten, a 2010-es évre aktualizált ágazati kapcsolatok mérlegére (ÁKM) 103 alapozott és a megfelelő kiegészítésekkel módosított modell segítségével. A kutatás során egy olyan elméleti, állami program hatásait vizsgálta meg, amely öt éven át évi 50 milliárd forintos kerettel, 30%-os támogatási intenzitással nyújt vissza nem térítendő támogatást a lakóépületek energiahatékonysági felújításaihoz. Ezzel az összeggel már valóban jelentős, kb. évi 110 ezer háztartást lehetne felújítani országos szinten, amely közel 170 milliárd forintnyi beruházást generálna, és 23 milliárd forintos megtakarítást eredményezne a háztartások számára. A számítások 103 Az ágazati kapcsolatok mérlege a különböző nemzetgazdasági ágazatok közötti kapcsolatokat mutatja meg. A rendszer mind a ráfordításokat, mind a kibocsátásokat ágazatokra lebontva ábrázolja. Energia Stratégia 141

144 során azzal a feltételezéssel éltek, hogy a beruházások 80%-a családi házakban, 10%-a panel, 10%-a pedig téglaépítésű társasházakban valósulna meg. A modell eredményei szerint a program az adóbevételek terén már az első években több milliárdos pozitívummal járna a költségvetés számára, és még a támogatási program lezárulta után is 5,5 milliárd Ft körüli pluszbevételt teremtene évente. Ez a hatás egyrészt közvetlenül a beruházásokból adódna, amelyek adóhatásai két részre bonthatók: egyfelől a megvásárolt termékekre rakódó forgalmi adók (pl. ÁFA), másfelől az alkalmazottak után fizetett munkaadói és munkavállalói adók és járulékok összegére. A közvetlen mellett közvetett adóhatásokról is beszélhetünk, amelyek a megtakarított energiaköltségek elköltése révén a forgalmi adókon és a munkát terhelő adókon keresztül jelentkeznek. Az energiaköltség-megtakarítás némi adóbevétel-kieséssel is jár, amit figyelembe vettek a végső hatás kiszámolásánál. Nem szerepel viszont az ÁKM-ben a vállalkozási nyereségadó-bevétel növekedése, ami tovább növelné az államháztartásra gyakorolt pozitívumot. A foglalkoztatás terén az adóbevételekhez hasonló módon számolhatunk közvetlen és közvetett hatásokkal. A modellszámítások szerint a program 5 éves időtartama alatt évente körülbelül 50 ezer munkahely jönne létre közvetlen módon, a beruházások miatt; a második évtől pedig további közel 5 ezer közvetett módon, a megtakarítások elköltéséből eredően. A támogatási program lejárta után évi 24 ezer közvetett munkahelyteremtő hatással számolhatnánk. Összességében az 5+20 év alatt ez hozzávetőleg 750 ezer főnyi munkaévet jelentene nemzetgazdasági szinten. A külkereskedelmi mérleg terén nem ennyire magától értetődő a pozitív hatás, hiszen az energiahatékony iparág termékei igen jelentős részben importból származnak. Emellett a megtakarított energiaköltségekből adódó többletfogyasztáshoz is szükség van importra, mindezek miatt tehát rövidtávon kissé romló külkereskedelmi mérleggel kell számolni. Ugyanakkor hosszú távon már értelemszerűen nem jelentkezik a beruházásokhoz kapcsolódó import, így a 6. évtől csak a megtakarításból származó pozitív járulékos hatások érzékelhetők a külkereskedelmi mérlegben. Ez a 20 év alatt több mint 700 milliárd forintnyi pozitív hatást jelent. A járulékos hatások azt jelentik, hogy az energiahatékonysági beruházások hatására jelentősen csökken a háztartások, és így Magyarország energiaigénye, ennélfogva az energiaimport mennyisége is. A program hatodik évétől országos szinten ez több mint 690 millió köbméter földgáz-, és tonna szén-dioxid megtakarítását jelenti. A program teljes élettartama alatt (5+20 év) a szén-dioxid-megtakarítás 31 millió tonna, ami közelítőleg megfeleltethető a 2010-es ETS-körben kiosztott hazai kvótamennyiségnek. A program foglalkoztatási és államháztartási hatásai tehát kiemelkedően és egyértelműen pozitívak lennének: a költségvetési bevételek már az első évben meghaladnák a költségvetési támogatás volumenét, és utána a növekvő megtakarítások és azok járulékos hatásai miatt még évekig növekedne a pozitívum. Energia Stratégia 142

145 Minden más gazdaságfejlesztési programmal összehasonlítva a legnagyobb különbség a járulékos hatásokban testesül meg: innen erednek a kiemelten kedvező rövid illetve hosszú távú makrogazdasági hatások mindhárom vizsgált területen LEHETSÉGES ESZKÖZÖK AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÖSZTÖNZÉSÉRE SZABÁLYOZÁS, ELŐÍRÁSOK Szigorúbb követelményértékek előírása Az előző fejezetekben bemutattuk, miért indokolt az energetikai követelményértékek szigorítása épületek építésekor, valamint ezek kiterjesztése a meglévő épületek energetikai felújítására is. A vonatkozó jogszabály (7/2006 TNM rendelet) szigorítása a szakma várakozása ellenére mindeddig nem történt meg, és jelen pillanatban nem látható, hogy mikor kerül rá sor. A régió települései ennek ellenére dönthetnek a szigorúbb szabályozás bevezetéséről helyi szinten. Szintén elő lehet írni a szigorúbb követelményeket a közpénzből finanszírozott régiós pályázatok esetében, mind a lakóépületek, mind pedig intézményi épületek esetében. Zöld (köz)beszerzés A régió önkormányzatai bevezethetnek szabályzatot az energiahatékonysági szempontok érvényesítésére az önkormányzat beszerzései során. Ennek felelősei a helyi önkormányzatok lennének, de a koordinációban érdemes lenne egy regionális energiaügynökségnek szerepet vállalnia. A Dél-Dunántúl vállalatai önkéntesen elfogadhatnak olyan belső szabályokat, mely tartalmaz energiahatékonysági előírásokat az energiafogyasztó berendezések, eszközök beszerzésekor (irodai berendezések, gépjárművek stb.). Az önkéntes megállapodások logikájából és természetéből adódik azonban, hogy az önkéntes vállalást tévő szervezetek cserébe valamilyen előnyt várnak. Ez jelenthet közvetlen pénzbeli nyereséget (pl. mentesülés valamilyen adó vagy díj megfizetése alól), de akár egyéb előnyt is: az esetek egy részében ugyanis akkor szokták szorgalmazni a gazdasági szereplők, hogy önként vállalják valamilyen cél megvalósítását (pl. a mosógépgyártók vállalják, hogy 2016-ig 10%-kal csökkentik az általuk gyártott mosógépek energiaigényét), ha ezzel elejét akarják venni egy várható, számukra kellemetlen adminisztratív szabályozás bevezetésének. Jelen esetben ez nem áll fent, így az intézmények csak valamilyen egyéb előny, pl. kedvező publicitás, verseny, stb. esetén lennének ösztönözve az iránymutatások alkalmazására. Energia Stratégia 143

146 Csatlakozás a Polgármesterek Szövetségéhez (Covenant of mayors) A Polgármesterek Szövetsége olyan helyi és regionális önkormányzatokból álló európai mozgalom, amely önkéntes elkötelezettséget vállal az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások saját területükön történő használata iránt. Az elkötelezettséggel a Covenant aláíróinak az a célja, hogy elérjék és túlszárnyalják az Európai Unió által 2020-ra kitűzött 20%-os CO 2 kibocsátáscsökkentési célt. Az európai Polgármesterek Szövetségnek immár több mint 4200 aláíró tagja van Európa-szerte, szerencsére Magyarországról is egyre nő a számuk. (http://www.polgarmesterekszovetsege.eu). Helyi vállalkozások erősítése A lakossági, illetve az intézményi épületkorszerűsítési pályázatok esetén érdemes törekedni a régió vállalkozásainak előnyben részesítésére pl. regisztrált kivitelezői lista révén. Lényeges azonban, hogy megfelelő minőségi kritériumok teljesítésével lehessen a listára kerülni. A lista kritériumainak kidolgozása és időszakos frissítése egy regionális energiaügynökség feladata lehet GAZDASÁGI ESZKÖZÖK Épületenergetikai beruházások támogatása A lakóépületek korszerűsítését több eszközzel is elő lehet segíteni, ezek közül természetesen a legnagyobb hatást a beruházási támogatások érhetik el. Ez azonban nem feltétlenül vissza nem térítendő támogatást jelent, hiszen a beruházások egy jelentős része megtérülne a háztartások számára: a fő akadály a kezdeti beruházási tőke hiánya. Vagyis jó megoldást jelenthet, ha a régió, vagy a megye, vagy egyes önkormányzatok olyan alapot hoznak létre, amely kedvező kamatozású visszatérítendő támogatást nyújt a felújítást végző háztartások számára a beruházás bizonyos részéhez. A támogatás összegét a háztartások azonban adott futamidő alatt, illetve adott törlesztőrészletek mellett visszafizetik. Ennek az az előnye a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben, hogy a következő években az alap egy része a törlesztőrészletek fizetésével folyamatosan újraképződik. Az ún. feltöltődő alapok (revolving fund) más európai országokban már jól működnek, és természetesen nem csak a lakossági, de az önkormányzati, vállalati beruházások támogatása terén is van létjogosultsága. Mind a vissza nem térítendő, mind pedig a visszatérítendő támogatások esetén kulcskérdés, hogy az önkormányzatok meghatározzák a felújítások elvárt műszaki paramétereit (ld. szigorúbb követelményértékek előírása), és szakértői számítást, energiatanúsítványt kérjenek a támogatás odaítéléséhez. Ezáltal lehet biztosítani, hogy az aktuális építőipari követelményeknek megfelelő, vagy azokat túlteljesítő felújítások történjenek meg. Energia Stratégia 144

147 Az önkormányzati és vállalati szektor épületeinek felújítása az elmúlt években az operatív programokból történt, ezek folytatása (esetleges átalakítása feltöltődő alappá), és monitoringja továbbra is kívánatos. Az energiahatékonysági beruházások támogatásának pozitív makrogazdasági hasznait az előző bekezdésekben bemutattuk. Bár a kutatás a központi kormányzat szemszögéből vizsgálta a kérdést, a helyi/megyei önkormányzatok számára is pozitív, gazdaságélénkítő, foglalkoztatásbővítő hatással járna, ha jelentősebb volumenben indulna el energiahatékony termékek, technológiák gyártása, forgalmazása a régióban. Ebből a célból is kedvező a pályázati rendszerek hosszabb távon kiszámítható működtetése, és a helyi vállalkozások preferálása, hiszen ez a Dél-Dunántúlra vonzhatja az ilyen profilú cégeket. Mindezt egyéb gazdasági eszközökkel tovább lehet segíteni, ilyenek lehetnek például a vállalkozásalapításhoz nyújtott pályázati támogatások, illetve az adókedvezmények is. 104 Érdemes az önkormányzati intézményeket egyéb módon is érdekeltté tenni az energiatakarékosságban: jó ösztönző, ha az intézmény által megtakarított energiaköltség legalább részben az intézménynél maradhat. Erre jó példa a németországi Fifty-fifty program, amelyhez több száz iskola csatlakozott. A program lényege, hogy a fenntartó önkormányzat és az iskola fele-fele arányban osztozik azon a megtakarításon, amit a takarékos energiahasználattal nyernek. Így mindenki jól jár: a fenntartót kisebb számla terheli, az iskola pedig arra fordíthatja a pénzt, ami a diákoknak a leghasznosabb ÖNKORMÁNYZATI KAPACITÁCBŐVÍTÉS, SZERVEZETI KERETEK Az önkormányzatoknak számos energiagazdálkodási feladatot kell ellátniuk. Települése válogatja, hogy ezek a tevékenységek éppen melyik szinthez vannak hozzárendelve: polgármester, jegyző, gazdasági vezető. Sajnos Magyarországon még mindig jellemző, hogy az önkormányzatok nem foglalkoztatnak energetikai szakembert, csupán automatikusan kifizetik a számlákat. Ez pedig igen tetemes lehet: nagyobb községekben millió, városokban millió forintra is rúghatnak az éves energiaköltségek. Ennek jelentős része már költségek nélkül is, egyszerű odafigyeléssel, méréssel, a számlák átvizsgálásával megtakarítható lenne. Még hatásosabb azonban az energiagazdálkodási rendszer működtetése, amellyel jól követhető, összehasonlítható és értékelhető a közintézmények energiafogyasztása. Ekkor az önkormányzat nem csupán regisztrálja a fogyasztást és fizeti az energiaszámlákat, de tisztába kerül azzal is, hogy a felhasznált energiamennyiség 104 Kidolgozásuk előtt célszerű hatástanulmányt készíteni Energia Stratégia 145

148 soknak vagy kevésnek tekinthető-e, túlzott fogyasztás esetén beavatkozhat és könnyebben meghatározhatja a hatékonyságjavító lehetőségeket. Első lépésben érdemes energiagazdálkodási felelőst, energetikus szakembert kijelölni a településen, aki felelős az önkormányzat energiagazdálkodásával kapcsolatos teendők ellátásáért. Fontos, hogy megfelelő hatáskör legyen biztosítva számára, és részt vehessen a fejlesztési döntésekben és a kapcsolódó bizottságokban, testületekben. Szintén lényeges, hogy az energetikus és a különböző osztályok (jogi, pénzügyi, környezetvédelmi, beruházási stb.) közötti információáramlás keretei, rendszere szabályozva legyen. Kisebb települések esetén jó megoldás lehet, ha összefognak, és több település vagy egy kistérség közösen alkalmaz egy energetikust. Érdemes energetikai bizottságot létrehozni a képviselőtestületben, amelybe az energetikus és a települési képviselők mellett az érintett helyi szereplők is részt vesznek: a különböző önkormányzati osztályok, a civil és jelentősebb gazdasági szervezetek képviselői, energiaszolgáltatók, választópolgárok, építészek, tájépítészek, településmérnökök, és a különböző települések fejlesztéseit a szinergiák és méretgazdaságossági szempontok kihasználása érdekében összehangoló regionális energiaügynökség képviselői. Elengedhetetlen települési/térségi energiagazdálkodási adatbázis kialakítása, amelyben az energetikus összegyűjti és megvizsgálja az intézmények alapadatait (geometriai és műszakai jellemzők, az épülethasználók száma, az épület funkciója stb.), az energiahatékonysági beruházások hatásait stb. Ehhez meg kell határozni, hogy melyik intézmény milyen gyakorisággal, milyen úton ( , fax stb.) szolgáltat adatokat az energetikus számára, lényeges azonban, hogy az információáramlás kétirányú legyen: az önkormányzat bizonyos időközönként könnyen érthető módon (diagramokkal, rövid szöveges magyarázatokkal ellátva) tájékoztassa az intézményeket az energiafelhasználás alakulásáról. Az adatokat mindenképpen célszerű régiós szinten is összegyűjteni, legalább évente egyszer. E feladat kapcsán szintén egy regionális energiaügynökség láthatna el koordinációs feladatokat: az egyes települések adatainak összehasonlításával feltárhatja a fajlagosan több energiát fogyaztó települések/intézmények esetében a pazarlás okát. Jó megoldást jelenthet az elektronikus energiafigyelési rendszer kiépítése is. Ezzel távolról, az önkormányzat épületéből szabályozható a különböző intézmények (iskola, kórház stb.) helyiségeinek hőmérséklete, és jól követhető az egyes helyiségek energiafogyasztása. Az ilyen rendszerek itthon még viszonylag ritkák, Európa más részein azonban egyre elterjedtebbek, és nagy segítséget jelentenek a fenntartónak. Energia Stratégia 146

149 TÁJÉKOZTATÁS, INFORMÁCIÓNYÚJTÁS, SZEMLÉLETFORMÁLÁS Fenntartható energiagazdálkodási stratégia akkor valósulhat meg a régióban, ha regionális, megyei és települési önkormányzati testületek mellett minden érintett (pl. a helyi lakosok, intézmények, cégek, civil szervezetek) aktívan részt vesz benne, természetesen mindenki a saját cselekvési hatáskörében. Ugyanezen logika mentén alakul már évtizedek óta a nemzetközi, uniós éghajlatvédelmi, energiahatékonysági politika (pl. 32/2006/EK direktíva, az Európai Energiahatékonysági Cselekvési Terv 105 ), de a témába vágó nemzeti stratégiai dokumentumainkból (pl. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv, Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia) sem hiányzik a szemléletformálás, a lakosság információval való ellátása és az oktatás, képzés területén tett intézkedések fontosságának hangsúlyozása. Az államnak olyan szabályozó eszközöket kell kidolgoznia, amelyek a termelés és fogyasztás szerkezetének egészében hoznak változásokat, miközben a társadalom minden szereplőjének előmozdítják környezeti tudatosságát, termelői-fogyasztói szokásainak kívánatos változását. 106 A fenntartható energiagazdálkodás eszköztárában tehát az ismeretterjesztés, a szemléletformálás, az energiafogyasztók közvetlen megszólítása hasonló súllyal szerepel, mint a korábbi fejezetekben ismertetett gazdasági, piaci ösztönzők és műszaki megoldások. És itt nem csak a mindennapi szokások megváltoztatásáról, az így elérhető sok esetben egyébként jelentős megtakarításról van szó. A különböző beruházások elindításához is szükség van szemléletváltásra, megfelelő informáltsági szintre a lakosságnál és az intézmények üzemeltetőinél, fenntartóinál. A számlák csökkenését azonban csak akkor várhatjuk, ha az épület az épületek használói is közreműködnek, megtanulnak élni az új lehetőségekkel. Erre jó példa a Solanova projekt keretében megújult dunaújvárosi panelház, ahol a ház energiafogyasztása közel 80%-kal csökkent felújítás utáni évben. A következő évek azonban némi csalódást okoztak, mert a megtakarítás már közel sem volt ilyen magas. A jelenség oka a projektet monitorozó BME professzora szerint az, hogy a lakókban felülkerekedtek a korábban berögződött szokások, és nem éltek a beruházás adta műszaki lehetőségekkel: például a szellőztetőrendszerrel vagy a fűtésszabályozással. A konklúzió egyszerű: nem szabad magára hagyni az épületet és a lakókat. Berlin energiaügynöksége évek óta szorosan együtt működik a helyi Caritas-szal egy olyan projektben, ahol az alacsony jövedelmű háztartások kapnak ingyenes energiatanácsokat és apróbb eszközöket a spóroláshoz. Sok év statisztikái mutatják, hogy a tanácsadásban résztvevő háztartások átlagosan 8-15 %-kal tudták csökkenteni energiafogyasztásukat. 105 Action Plan for Energy Efficiency: Realising the Potential COM(2006) Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia Energia Stratégia 147

150 Az önkormányzatok egyszerre több téren is szerepet játszanak az energiagazdálkodásban: egyszerre lehetnek fogyasztók, szolgáltatók, koordinálók, lobbisták, de energiatermelőként is piacra léphetnek. Mindezt a legváltozatosabb szerveződési szinteken tehetik: településenként, járási szinten, vagy szabadon megválasztott partneri szövetségben például egy LEADER csoport keretében. Ilyenformán a szemléletformálási feladatok is változatos formában jelentkezhetnek náluk. Az információs és szemléletformáló kampányok, programok célcsoportja egyaránt lehet a közvetlenül a lakosság, de ugyanúgy adott a lehetőség az intézmények használóit, üzemeltetőit célozni. Az alább javasolt tevékenységeket célszerű a települési szintnél magasabb területi szerveződésben megvalósítani, de a helyi kezdeményezések, kisebb mintaprojektek is példaértékűek, jó kiindulási pontok lehetnek. Oktatás, képzés, tanácsadás Energia-tanácsadói szolgáltatás kialakítása Közvetlen személyre szóló energia-tanácsadással az érdeklődők tényleges cselekvésre ösztönözhetők, a személyre szabott információ jobban rögzül, mint egy általános információs kampány esetében. A feladat civil szervezetekkel együttműködve hatékonyan, magas színvonalon megvalósítható. A tanácsadási szolgáltatás célcsoportja a lakosság és gazdasági szereplők, speciális célcsoportja a rászoruló háztartások, idősek, alacsony jövedelműek lehetnek. Energiagazdálkodási, energiatakarékossági képzés önkormányzati épületekben A saját intézményen belüli programok közvetlen megtakarítást hoznak, szemléletformáló hatásuk pedig megsokszorozódhat, hiszen a közintézmények szem előtt vannak a településen. Célcsoport: intézményfenntartók, épülethasználók, karbantartók, áttételesen a teljes lakosság. A UNDP/GEF projekt 2000 és 2008 között működött Magyarországon, és célja az önkormányzati intézmények energiahatékonyságának javítása volt mind beruházások, mind pedig menedzsment révén. Az intézkedések energiatanácsadó központok kialakítását, önkormányzati döntéshozók és energetikai szakemberek képzését, illetve energiaauditok és megvalósíthatósági tanulmányok készítését támogatta. A program során számos energiaaudit (összesen 1300 darab) készült el, a létrehozni kívánt önkormányzati tanácsadó-irodák azonban nem indultak el. Iskolai, óvodai mintaprojektek, oktatási programok Az oktatási, nevelési intézményekben zajló programok, kampányok hatása a közvetlen megtakarítás mellett hosszabb távon érvényesül. A legfogékonyabb korban átadott szemlélet a most felnövő nemzeték felnőttkorában hatni fog. Bár a Nemzeti Energia Stratégia 148

151 Alaptantervről 107 illetve a kerettanterv kiadásáról 108 szóló rendeletek tartalmaznak az energiatudatosság elsajátításához szükséges elemeket, a gyakorlatban azonban ez egyelőre nem így van. Erre a célra haszálhatók civil szervezetek által kidolgozott oktatóanyagok, tanári segédanyagok. A programok megvalósításába bevonhatók szakmai civil szervezetek, oktatással, környezeti neveléssel foglalkozó szervezetek. Az Energiaklub holland, német, spanyol és bolgár szervezetekkel együttműködve 2006-ban indította el iskolai projektjét, amely hazánkban a Mérd magad! néven futott. Célja az volt, hogy az önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben a jelenleginél hatékonyabb energiafelhasználás valósuljon meg. A két és fél éves programban európai szinten 100, Magyarországon pedig 15 iskola vett részt. A projekt egyrészt az iskolák energetikai műszaki vizsgálata, energiaauditja után javaslatcsomagot fogalmazott meg a fenntartó önkormányzatok és az iskola vezetősége számára a hatékonyabb üzemeltetéshez. Másrészt a projekt együttműködő partnerei nemzetközi módszertan alapján oktatóanyagot alakítottak ki. Ennek segítségével a diákok és a tanárok megismerkednek az energiamegtakarítási lehetőségekkel, az éghajlatváltozás jelenségével, és az iskolai és otthoni vetélkedők révén aktív résztvevői is lehettek az iskolájukban zajló energiamegtakarítási programnak. Az összesítő adatok elemzése szerint a projektben részt vevő 100 iskola összesen MWh energiát spórolhatna meg, ha az üzemeltetők minden javasolt energiamegtakarítási intézkedést megvalósítanának, kezdve a helyes szellőztetéstől egészen a tőkeigényesebb beruházásokig. Az összes megtakarítási lehetőségből a vizsgált magyarországi iskolákra 28% jut, azaz csak itthon 7000 MWh-val lehetne csökkenteni a 15 iskola energiafogyasztását. Felnőttképzési programok a fenntartható energiagazdálkodásról Az önkormányzat szervező szerepet vállalhat (regionális, megyei vagy kistérségi szinten) felnőttképzési, továbbképzési programok kidolgozásában, elindításában a fenntartható energiagazdálkodás témában. A képzések folyhatnak akkreditált vagy nem akkreditált keretek között is, azonban bizonyos szakmáknak szóló képzések esetében az akkreditáció indokolt lehet. Szakmák szerint specifikált célcsoportok: pl. építészek, tervezők, mérnökök, kézművesek, pedagógusok. Szemléletformálás, kommunikáció, ismeretterjesztés, kampányok A hatékony szemléletformáló kampányok alapvetően komplex módon, többféle eszközt ötvözve (sajtó, honlapok, oktatóprogramok, rendezvények stb.) közelítik a fenntartható energia témát. A célcsoportra szabott kommunikációs megoldásokon túl szükséges a szakmai kontroll, tartalom. Kampányt indítani akkor érdemes, ha mögötte megfelelő szakmai tudás, háttér és fogadókapacitás is van, ahová a /2003 (XII. 17.) Korm. rendelet /2004 (V. 20.) OM rendelet Energia Stratégia 149

152 kampány információs csatornáin beérkező érdeklődők egyedi kérdéseikre is választ kaphatnak. Ilyen lehet akár egy interaktív tudástár vagy a korábban említett tanácsadói szolgáltatás. Valóban jelentős hatás eléréséhez több évig futó kampányokra van szükség, amelyben független szervezetek szakmai egyesülésekkel, szövetségekkel együttműködve, sok éves tapasztalatuknak, széles körű tudásuknak, a lakosságra specializált kommunikációs csatornáiknak és hitelességüknek köszönhetően nagyon hatékonyan tudják segíteni a lakosság tájékoztatását. Fontos a célcsoport számára befogadható, de a kampányüzeneteknél mélyebb ismeretanyag elérhetősége. Ezt a feladatot régiós koordinációban, egy energiaügynökség irányításával a legcélszerűbb elvégezni. A tájékoztatás többféleképpen is történhet: Sokan a papír alapú kommunikációs anyagokat, kiadványokat részesítik előnyben, ezért erre is szükség van, de költség és CO 2 kibocsátás szempontjából érdemes ezeket csak a szükséges mennyiségben előállítani. A legolcsóbban és a legrugalmasabban kezelhető információs felületek a tematikus honlapok, melyek a lakosság nagy részében az elsődleges információforrást jelentik. Érdemes a helyi szintű, már bejáratott, működő kommunikációs csatornákat (regionális megyei lapok, önkormányzati híroldalak, stb.) is kiaknázni, megjelentethetők például tematikus cikksorozatok, energiatippek, érdekes kezdeményezésekről szóló riportok, cikkek. A tematikus rendezvények alkalmasak arra, hogy összehozzák a szakmai vállalkozásokat és a lakosságot, valamint egyéb gazdasági szereplőket. A tapasztalat szerint a nem energia témájú rendezvények is szívesen befogadnak olyan szervezeteket, akik színesítve a rendezvény profilját hasznos ismeretekkel szolgálnak a látogatóknak. Ezek az események jellemzően nagyobb közönséget vonzanak, mint a szakmai napok, így ezekre is érdemes koncentrálni a szemléletformálási program tervezésekor. A tájékoztató kampányokra általános ismeretterjesztési, szemléletformálási célból is szükség van, de a hiteles, naprakész információnyújtásnak talán ennél is lényegesebb szerepe lenne a jelentősebb szabályozási változások esetén. Ilyen például az épületek energiateljesítményére illetve tanúsítványára vonatkozó uniós szabályozás adaptációja is, amelyekről az Energiaklub Lakcímke kampányában létrehozott weboldal, adatbázis és letölthető kiadvány nyújt átfogó és részletes információt a lakosság számára. A Küszöbön a felújítás! elnevezésű projekt 109 a lakóépületek energetikai felújításához, korszerűsítéséhez kíván alapos információkat nyújtani, és felhívni az ingatlantulajdonosok figyelmét, hogy érdemes energetikai korszerűsítésbe fektetni. A kampány fő üzenetei között szerepel, hogy a felújításba csakis átgondolt módon, műszaki szakértő és profi kivitelezők segítségével tanácsos belevágni. Az online tudástárként is működő weboldalt fél év alatt közel 50 ezren látogatták, a korszerűsítést népszerűsítő filmet pedig 7000 néző látta. Az online kommunikációt lakossági roadshow és szakmai konferenciák is kiegészítették Energia Stratégia 150

153 Önkormányzatok számára nagyon hasznos lehet sikeres energetikai intézkedéseket, beruházásokat bemutatni más településekről. Ez volt a célja a weboldalon elérhető online adatbázisnak is, amely Közép-Európában megvalósult önkormányzati projekteket mutat be. Ennek mintájára érdemes lenne összegyűjteni és a regionális energiaügynökség honlapján bemutatni a régióban megvalósult beruházások esettanulmányait. Az EnergyCities nemzetközi szervezet 2003-ban indította el Display kampányát annak ösztönzésére, hogy az önkormányzatok figyelemmel kísérjék és nyilvánossá tegyék energia- és vízfelhasználásukat. A kampányban részt vevő önkormányzatok online kalkulációs szoftvert kapnak, amellyel egyszerűen kiszámolható az intézmény fogyasztása. Ez alapján a szoftver hasonlóan a háztartási gépek energiacímkéjéhez A-tól G-ig terjedő energiaosztályba sorolja az épületet. Ennek segítségével az önkormányzat évről évre követheti az intézmények energiafelhasználását, és mivel a szoftver egységes, más európai városokkal is össze tudja hasonlítani épületei teljesítményét. A kampány elemei közé tartozik egy színes, szintén egységes arculatú plakát is, amelyet jól látható helyen kifüggesztve az épület használói, illetve látogatói is tájékozódhatnak arról, mennyire hatékonyan gazdálkodik az intézmény az energiával. A plakáton a települési energetikus feltüntetheti azokat az intézkedéseket, amelyek révén javítani lehetne az intézmény energiahatékonyságát. A kampány számos jó példát hoz arra, hogy csak a szokások megváltoztatásával jelentősen csökkenhetnek a számlák. A Hannoveri levéltárban például egy év alatt 11%-kal csökkent a villamosenergia-felhasználás, pusztán a dolgozók által önkéntesen vállalt kommunikációs kampány hatására. A Display program Magyarországon is elindult 2010-ben, 110 az egyetlen olyan önkormányzatoknak szóló kommunikációs kampányként, amely a középületek energetikai tanúsításának népszerűsítést szolgálta. A kampány bevezetésének első évében 120 intézmény regisztrált és töltötte fel adatait. További, szintén sikeres kampány a Napkorona Bajnokság, amelyben települések versenyeznek egymással az ország legnaposabb települése cím elnyeréséért. A versenyhez a Dél-Dunántúli Régió több önkormányzata is csatlakozott. A vállalati, ipari szektor számára is indultak Magyarországon szemléletformáló kampányok, ilyen pl. a KÖVET Egyesület által rendszeresen megszervezett Zöld Iroda Díj, illetve a Virtuális Erőmű Program Nonprofit Kft. által szervezett Energiahatékonysági Kiválósági Pályázat is. Érdemes a régiónak is csatlakozni, népszerűsíteni vagy átvenni, adaptálni a fenti bevált és bejáratott kampányokat, versenyeket Energia Stratégia 151

154 Partnerség, hazai és nemzetközi szinergiák Önálló feladatként tekinthetünk annak a hatalmas rendelkezésre álló tudásanyagnak a szűrésére, rendszerezésére, ami a hazai és nemzetközi kutatások, mintaprojektek során halmozódott fel. Könnyebb hozzájutni a hiteles információhoz, kapcsolatokhoz, és pályázati forrásokhoz, ha megfelelő partnereket talál az önkormányzat. Európában kialakult gyakorlat, hogy a partnerkeresésben, pályázati kiírások felkutatásában és pályázatírásban energiaügynökségek nyújtanak segítséget az önkormányzatok számára; ezt a megoldást tanácsos a régióban is követni. Az Energy Cities 111 nemzetközi szervezet több olyan európai kampányt is koordinál, amikhez érdemes csatlakozni. Az iskoláknak szóló Display kampány mellett a több éve futó Engage és Imagine kampányok is erősíthetik a régió fenntartható energiagazdálkodás iránti elkötelezettségét, továbbá érdemes csatlakozni a Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors) európai kezdeményezéshez is. Érdemes megkeresni és kiaknázni az együttműködési lehetőségeket helyi vagy a régióban működő civil (környezetvédelmi, szociális, közösségfejlesztő, ifjúsági stb.) szervezetekkel, vállalkozásokkal, erdészekkel, gazdákkal, művészekkel, energiatermelőkkel/-szolgáltatókkal. Az önkormányzati szféra különböző környezetvédelmi, építéshatósági, oktatási, kulturális, szociális szakterületeinek összehangolása is szükséges lehet a lakosság hatékony informálásában. A helyi, régiós kommunikációs csatornák alkalmasak lehetnek olyan szakmai információk közlésére, amelyek a különböző szakhatóságoktól érkeznek, de ennél szorosabb együttműködés is kialakítható: pl. a szakhatóságok, gazdasági társaságok közreműködhetnek ismeretterjesztő háttéranyagok kidolgozásában. Más, hazai/külföldi települések kezdeményezései ösztönözhetik a helyi lakosságot, vállalatokat a jó példák adaptálására. Más településekkel, illetve a különböző önkormányzati szövetségekkel (pl. Klímabarát Települések Szövetsége) is javasolt felvenni a kapcsolatot tapasztalatcsere, szakmai információk cseréje, közös projektek indítása céljából. Élenjáró települések kapcsán példaként említhető Tatabánya, amely rendelkezik klímastratégiával, hőség- és UV-riadó tervvel, környezeti nevelési programmal, évente éghajlatvédelmi cselekvési programot készít, a Polgármesteri Hivatalban dolgozik környezetvédelmi referens, környezeti nevelési munkatárs, energetikus és klímareferens is, a városban Klímakör működik, elindult az önkormányzati intézmények energiamonitorozása stb. Az energiahatékonysági intézkedéseket követően a fosszilis és megújuló forrásokra támaszkodó energiatermelő egységek hatékonyabb és környezetbarát működtetésére kell fókuszálni, amit a következő fejezetek ismertetnek Energia Stratégia 152

155 4.2. FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK FOSSZILIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS A RÉGIÓBAN Energiatermelés A régióban a villamos energiát termelő erőművek között nincs szenet hasznosító erőmű, a távhő-rendszereket ellátó erőművek jellemzően az erőműveket és távfűtő rendszereket bemutató korábbi fejezetben felsorolt megújuló erőforrást hasznosító erőművek kivételével földgázt hasznosítanak. Az erőművek az elmúlt évtizedben végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően döntően kapcsoltan termelő technológiát használnak, esetükben így szűk a további termelői hatékonyságjavításra rendelkezésre álló mozgástér. A kapcsolt erőművek támogatási rendszere a közelmúltban változott: eddig a KÁT-rendszer keretében a kapcsolt erőművek is részesültek a kötelező átvételi támogatásokból, a jelenlegi rendszerben azonban a távhő-szolgáltatók kapják a támogatást a kapcsoltan termelt energia felhasznált (megvásárolt) mennyisége után. A pécsi erőmű 2012-től várhatóan biomasszával fogja előállítani a hőt, így itt már nem várható, hogy további intézkedésekkel érdemben csökkenteni lehessen a felhasznált fosszilis energiahordozó mennységet ettől függetlenül vizsgálható a hatékonyság-javítás szükségessége. Energiafelhasználás A régió energiahordozóinak arányáról elérhető legfrisebb statisztikát az Energia Központ-VÁTI 2007-es adatai jelentik: ábra: A Dél-Dunántúl energiaforrás felhasználása, 2007 [Forrás: Energiatérkép] 112 https://teir.vati.hu/energiaterkep/main Energia Stratégia 153

156 Látható, hogy a régió energiafogyasztásának nagy részét a földgáz-felhasználás teszi ki, ezt értelemszerűen tovább növeli az ábrán hőenergiaként (világoszöld sáv) és villamos energiaként (szürke sáv) feltüntetett energia ellőállításához felhasznált földgáz mennyisége 113. A régióban lakossági energiafelhasználásának több mint felét teszi ki a földgáz, további 8%-ot pedig a szén és a PB gáz. Villamosenergia 23% Tüzifa 6% Szilárd 4% Pb-gáz 4% Hőenergia 12% Földgáz 51% 54. ábra: A lakossági energiafelhasználás összetétele, 2007 A kommunális szektorban, ami a regionális felhasználás mintegy negyedéért felelős, ugyancsak kiugróan magas a földgáz aránya. Villamosenergia 25% Pb-gáz 2% Hőenergia 12% Földgáz 61% 55. ábra: A kommunális szektor felhasználásának összetétele, 2007 Az elmúlt években bekövetkezett gázár-emelkedés miatt csökkent a lakossági földgázhasználat, az energiahatékonyság javulása, illetve a takarékoskodás mellett az alternatívák felé való fordulás következtében is. Ez azonban nem csak modern, nagy hatásfokú biomassza-kazánok alkalmazását jelentheti, hanem a korábban, a 113 Az ábrán a régió végsőenergia-fogyasztása van feltüntetve, a felhasznált energiaforrásokat azonban a primerenergia-felhasználás összetételéből lehetne megtudni. Energia Stratégia 154

157 kényelmesebb földgáz bevezetésével háttérbe szorult, vegyes tüzelésű kazánok, kályhák stb. újbóli igénybe vételét is, amiben a ma már olcsóbb szenet, illetve alacsony hatásfokkal tűzifát égetnek. Különös figyelmet kell fordítani a mecseki szénre alapozott (pl. Nagymányok, Váralja) felszín alatti szénelgázosítási technológiára alapozott erőmű(vek) megépülése során a könyezeti kockázatok kezelésére, a technológia ugyanis még viszonylag kiforratlan. Magyarország CO 2 kibocsátáscsökkentési vállalásai miatt akkor javasolható az erőművek megépítése, ha azokat CO 2 megkötő- és tárolórendszerrel (CCS) együtt üzemeltetnék. Ez utóbbi azonban mind műszaki, mind gazdaságossági szempontból szitén kiforratlan technológia FENNTARTHATÓ FOSSZILIS TECHNOLÓGIÁK A fosszilis energiaforrások közül a stratégia egyedül a szén megfelelő technológiával történő alkalmazását ajánlja a jelen fejezetben leírt módon. Hazai szénerőművek Magyarország szénvagyona 3300 millió tonnát tesz ki, ennek döntő többsége lignit. Az éves kitermelés 9-10 millió tonna, amiből a lignit 8 MT-t tesz ki. A szén jelentősége a hetvenes évek második felétől csökken a primerenergia-ellátásban és a villamosenergia-termelésben. Ezzel egyidejűleg, a lignit szerepe jelentősen nőtt ben a termelt villamos energia 15%-át termelték lignitalapon, a Mátrai Erőműben. A döntően az as években épült, alacsony hatásfokú, környezetszennyező, gazdaságtalan szenes erőművek többsége bezárt, ma a Mátrai mellett már csak a Vértesi és Bakonyi Erőmű működik. A Bakonyi Erőmű bezárására a közeljövőben sor kerülhet, mivel az erőmű által termelt hőt a MAL Zrt. nem tudja átvenni fizetésképtelenség miatt. A Vértesi Erőmű bezárása már régóta esedékes, döntően az elavult, alacsony hatásfokú technológia, illetve az erőműhöz tartozó, utolsó mélyművelésű magyarországi szénbánya, a Márkushegyi bánya gazdaságtalan üzeme okán. Az elmúlt évtizedben a villamos energia árába épített, az Európai Unió által engedélyezett ún. szénfillérrel, illetve a tulajdonos MVM Zrt. támogatásával a cég még életben tarható volt. A szénfillér intézménye a következő évtizedben azonban várhatóan kivezetésre kerül, és mivel a társaság nehéz helyzetéhez egyes korábbi, téves piaci döntések, kötelezettségvállalások is hozzájárultak, előbb-utóbb a cég felszámolására, az erőmű bezárására kell számítani. A jövőt illetően, mivel a mélyművelésű szénbányászat gyakorlatilag befejeződött Magyarországon, elsősorban a lignit kínál hosszú távú perspektívát a hazai források közül, egyaránt köszönhetően a mennyiségének és a kitermelés alacsony Energia Stratégia 155

158 költségeinek. Új szénerőművek építésére több terv is volt a 2000-es évek végén Magyarországon, hazai lignitre (Mátrai Erőmű), barnaszénre (Borsod) és import feketeszénre (Mohács) alapozva. Ezek közül a legjelentősebb a döntően az MVM Zrt. által vezette konzorcium terve volt, ami a Mátrai Erőműbe tervezett egy új, 440 MW-os blokkot. A tervet a projekt gazdaságtalansága miatt 2010-ben elvetették. A szenes erőművi projektek megtérülési mutatóit részben a többnyire gazdaságtalanul kitermelhető hazai szénkészletek rontják, részben pedig a CO 2 kvótavásárlási kötelezettség, illetve a kvóták árának bizonytalansága. A megtérülést, a tervezhetőséget tovább rontották a gazdasági válság hatásai, különös tekintettel a villamosenergia-igények csökkenésére, és a hitelek drágulására. A fejlesztések várható elmaradása miatt, a jelenlegi hazai és nemzetközi gazdasági, politikai feltételrendszer tartósságát feltételezve, a hazai szénerőművek további térvesztése várható. A Vértesi Erőmű várható bezárása mellett a Mátrai Erőmű két kisebb, 100 MW-os blokkja a 2010-es évek közepén áll le a tervek szerint. Mindössze az erőmű távlati (2050-re vonatkozó) elképzelései között szerepel új, ún. tiszta szén technológiát alkalmazó blokk építése. Tiszta szén technológiák A tiszta szén technológiák közé olyan, szenet hasznosító erőművi technológiák tartoznak, amelyek használata esetén a hagyományos eljárásokhoz képest alacsonyabb környezetterhelés mellett lehet szénből energiát előállítani. A technológiák két fő csoportra oszthatóak: az egyik a keletkezett szén-dioxidnak a füstgázból való leválasztásával és valamilyen geológiai formációban történő hosszú távú tárolásával (Carbon capture and storage, CCS), a másik pedig a szén elgázosításával, és az így keletkező szén-monoxid és hidrogén elégetésével hivatott csökkenteni a szén-dioxid, illetve az egyéb üvegházgázok, környezetet szennyező anyagok kibocsátását. Mindkét csoportba több technológiai megoldás sorolható, ezek gazdaságosságával és alkalmazhatóságával összefüggésben még sok a megválaszolatlan kérdés. Magyarországon a Nemzeti Energiastratégia sem számol a stratégia időtávján (2030- ig) a CCS alkalmazhatóságával, inkább a nemzetközi folyamatokat követő politika alkalmazását látja célszerűnek. A szén elgázosítása terén egyetlen terv látott eddig Magyarországon napvilágot: az ausztrál Wildhorse Energy Ltd. mecseki szénre alapozott terve. 114 A terv szerint nem a felszínre hozott szenet gázosítanák el (Integrated gasification combined cycle, IGCC), hanem a szénkészleteket a felszín alatt, a fellelési helyén gázosítanák el, és csak a keletkező szén-monoxidot és hidrogént hoznák fel és égetnék el egy erőműben (Underground coal gasification, UGC). Az ausztrál cég több helyszínt is vizsgált (Váralja, Komló, Pécs), ezek közül a váraljai kőszénkészlet esetében látja megvalósíthatónak a beruházást Energia Stratégia 156

159 Uránbányászat Magyarországon, a mecseki uránbányában 1997-ig folyt uránbányászat, amit a gazdaságtalan termelés okán kellett leállítani: az itt található uránérc alacsony fémtartalmú, amit a nem összefüggő, hanem ún. lencsés kifejlődése miatt csak nehezen, és ezért magas költséggel lehetett kitermelni. A korábban döntően politikai okokból folytatott, állami támogatással fenntartott bányászat (az ércet a Szovjetunióba szállították) leállításáról 1989-ben döntöttek. A bánya, illetve az ércdúsítómű környezeti hatásaival összefüggő problémák szintén a nyolcvanas évek végén kerültek napvilágra. A bánya végleges bezárása után a telephely rekultivációjára került sor, ami állami költségen valósult meg. A Mecsek-Öko Zrt. által végzett rekultivációt 2008-ban fejezték be, a területen azóta is radiológiai monitoringot folytatnak a potenciálisan szennyeződhetett réteg- és talajvízek tekintetében. A 2000-es évek második felében fordulat következett be az uránpiacon. A piacot meghatározó, hosszú távú szerződések kilónkénti dolláros ára 200 dollár fölé emelkedett során, és jelenleg is 130 dollár körül van. Ilyen árak mellett gazdaságossá válhat a bányászat újrakezdése (a bánya bezárásakor jellemző termelési költségre vonatkozóan 65 USD körüli ár ismeretes, ami az inflációt figyelembe véve, mai áron 93 USD-nek felel meg). Ennek fényében született az 1210/2012. (VI. 26.) számú kormányhatározat, ami a mecseki uránbányászat újraindításának vizsgálatáról rendelkezik. A bánya (újra)megnyitását szintén az ausztrál Wildhorse Energy Ltd. tervezi. A cég 2006 óta van jelen és folytat uránbányászattal kapcsolatos kutatásokat Magyarországon. A bánya megnyitásával összefüggésben az ausztrál cég 2012 nyarán együttműködési megállapodást írt alá a magyar állam tulajdonában álló Mecsekérc Zrt.-vel, illetve az ugyancsak állami tulajdonú Mecsek-Öko Zrt.-vel. A bánya újranyitása nem a korábbi helyszínek automatikus újraélesztését jelentené: a tervek szerint a korábbiaktól eltérő telephelyen alakítanák ki a bányabejáratot, építenék fel a szükséges létesítményeket, illetve, a bányának a felszín alatti része is új, korábban nem bányászott területekre terjedne ki. Nem világos azonban, hogy milyen költséggel termelhetne az újra megnyitott bánya. Kérdéses, hogy az akár magasabb termelékenységű, új technológiával elérhető-e, hogy versenyképes áron termeljék ki az uránt. Figyelembe kell venni, hogy a bányabezárás előtti termelési költség az akkori, ám korábban állami költségen kiépített technológiával volt elérhető, a szükséges infrastruktúrát azonban mára lebontották. Most tehát nem csak új vágatok, szellőztető aknák stb. kihajtására lenne szükség, hanem teljesen új infrastruktúra kiépítésére is. A bánya megnyitását, a szükséges infrastruktúra (pl. ércdúsítómű, a környezetet, a környező településeken élőket, az ivóvízbázist stb. védő létesítmények) kiépítését magas induló költség terheli, annak finanszírozását piaci alapon kell megoldani. A projekt megtérülését, sőt, akár magát a projektet is veszélyeztethetik az uránpiac bizonytalanságai, a Energia Stratégia 157

160 hitelek Magyarországra vonatkoztatott kockázati felára, a lakossági tiltakozások (a tervezett bánya Pécs város területei alá nyúlna be). Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a Paksi Atomerőmű ellátása gyakorlatilag teljes mértékben független attól, hogy folyik-e Magyarországon urántermelés, vagy sem. Az atomerőművek fűtőanyagként nem egyszerűen uránt vásárolnak, hanem egy összetett, többlépcsős folyamatban előállított terméket, a fűtőelemeket. A fűtőelemek előállításához szükséges uránt a fűtőelemgyárak szerzik be a piacról. Ennek megfelelően, a Paksi Atomerőmű ellátása szempontjából lényegtelen mellékkörülmény, hogy a fűtőelemek urántartalmát Magyarországon bányászták-e vagy sem, mivel Magyarországon nem folyik urándúsítás és fűtőelemgyártás ÖSZTÖNZŐRENDSZER Szabályozás A települési levegőszennyezésért elsősorban nem az erőművi kibocsátások, hanem a közúti közlekedés, és az egyéni (fa, szén stb.) fűtés okolható a téli időszakban. Mindenképpen javasolt tehát helyi szabályokat hozni a füst megfelelő szűrése (füstszűrők beépítése) tekintetében legalább azokon a településeken, ahol a földrajzi adottságok (pl. völgyfekvés) miatt ez rendszeresen jelentős problémát okoz. A szabályozásnak mind a lakossági, mind az önkormányzati és vállalati-ipari szektorra ki kell terjednie. Gazdasági eszközök A régió alapvetően beruházási jellegű támogatásokkal tudja elősegíteni a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkenését az energiatermelésben, és alapvetően a helyi szintű termelés, elsősorban a távhőtermelés terén. A villamosenergia termelés és -szolgáltatás szabályozása, támogatása országos, kormányzati hatáskörbe tartozik, erre jellemzően nincs befolyása a régiónak (és a hatásai sem csak a régióban jelentkeznének). Kivéve természetesen egy-egy intézmény, lakóépület saját célra történő energiatermelését, melyre a következő fejezetekben térünk ki. A régió tehát támogathatja a megújuló energiaforrások arányának növelését a távhőtermelésben, ehhez azonban először azt a stratégiai kérdést kell megválaszolni, hogy kívánatos-e egyáltalán a régió, illetve az adott önkormányzatok szempontjából a (jelenlegi) távhő-rendszerek fenntartása (kivétel Paks, ahol a jelek szerint továbbra is adott lesz a hulladékhő megléte az atomerőműből). Bár az elmélet és több nyugat-európai ország gyakorlata szerint a távfűtés hatékonyabb, mint az egyedi vagy akár házközponti fűtési rendszerek, Magyarországon mint korábban említettük egyelőre nem áll rendelkezésünkre elegendő ennek megítélésére. Az Energia Stratégia 158

161 Energiaklub adatai szerint a távfűtéses háztartások 5%-a már levált a távhőrendszerről, és további 9% tervezi ugyanezt, ami értelemszerűen tovább rontaná a távhő-rendszerek gazdaságosságát. Amennyiben az adott önkormányzatok háttérszámítások, hatástanulmányok alapján a távhőellátás fenntartása mellett döntenek, úgy a települések egy részén valószínűleg jelentős forrásokat kell allokálni a primer (a termelőtől illetve szolgáltatótól a felhasználókig tartó) oldal korszerűsítésére, ami az elmúlt 30 évben az ország nagy részén jellemzően elmaradt. A felhasználói oldal korszerűsítéséről a 4.1. fejezetben esett szó. Érdemes itt szót ejteni új távhő-rendszerek létesítéséről, falufűtés kialakításáról is, a fosszilis energiahordozók kiváltása céljából. Erre Magyarországon is van már példa: Pornóapátiban 2005-ben adták át a biomassza-alapú falufűtési rendszert 115, amelynek megépítése mellett az önkormányzat a szomszédos osztrák település tanácsára, és a pornóapáti lakosság támogatásával döntött. Az új rendszer létrehozásának célja a távfűtés, a családi házak, üzemek és intézmények környezetbarát energiaellátása volt. A falufűtési rendszerhez két darab, egyenként 600 kw teljesítményű faapríték- és fűrészpor-tüzelésű kazán adja a hőt. Az éves igényelt faapríték mennyisége kb t/év, a becsült éves megtermelt energia mennyisége 9500 GJ. A technológia élettartama 25 év. A biomasszafűtés számára az alapanyagot a helyben keletkező fűrészüzemi hulladék és egyéb, a környéken keletkező erdészeti hulladék adja. A rendszer évente 350 t szén és 260 t tűzifa felhasználását váltja ki. A beruházás euróba került, és a PHARE Határon átnyúló környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése pályázatból, a BM önerőalap, az Osztrák Környezetvédelmi Alap, és a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács forrásaiból valósult meg. A beruházás révén várt megtakarítások: Szén: 347 t/év Tűzifa: 260 t/év PB-gáz: 4,9 t/év Villamos energia: 370 MWh/év CO 2 -kiváltás: t/év A megvalósítás előtt és alatt a lakosság közmeghallgatás és kiadvány formájában, valamint személyes kommunikáció révén folyamatos tájékoztatást kapott a beruházásról. Az érdeklődők számára az önkormányzat látogathatóságot és korlátozott számban brosúrákat biztosít. A rendszert használók pozitív véleménnyel vannak a falufűtési rendszerről, és olcsóbbnak értékelték a korábbinál. A lakosság körében tapasztalható, hogy büszkék az országosan egyedülálló beruházásra, és örülnek a település újdonsült ismertségének, a környezettudatosság növekedésének, a konferenciák, az odalátogatók szaporodásának. Magyar és külföldi települések képviselői és lakosai is gyakran érdeklődnek a technológia iránt. Annak fényében, 115 forrás: Energia Stratégia 159

162 hogy a környéken található hazánk egyik legnagyobb felszínközeli lignittelepe, különösen figyelemre méltó, hogy Pornóapáti helyben termelt biomasszára alapozott távfűtőrendszer kiépítésébe kezdett. Egyéb eszközök Energiabeszerzés Érdemes időnként áttekinteni, és felülvizsgálni az energiaszerződéseket és a számlázási rendszert. Az áramot és a földgázt néhány éve az önkormányzati intézmények is beszerezhetik a szabad piacon, a régiós adatok szerint azonban a községek döntő része különböző okok miatt nem él ezzel a lehetőséggel (ld ábrák ). Érdemes azonban tájékozódni a szabadpiacra történő kilépés körülményeiről, a gázés áramszolgáltatók ajánlatairól az összes önkormányzati intézmény tekintetében, egységesen. Amennyiben így is túl alacsony az energiaigény ahhoz, hogy az egyes települések önkormányzatai kedvezményes tarifát alkudjanak ki, úgy érdemes lehet csatlakozni működő energiabeszerzési társulásokhoz (több is működik már Magyarországon is 116 ), vagy létrehozni egy újat a régióban. Érdekképviselet Célszerű megyei vagy régiós szinten kapcsolódni, illetve koordinálni a nagyobb, akár országos jelentőségű, de helyben megvalósítani szándékozott beruházások (pl. uránbánya, szénbánya, atomerőművi bővítés, üzemidő-hosszabbítás stb.) társadalmi vitáját, helyi hatásvizsgálatát, és képviselni a helyi érdekeket. A társadalmi vita megindításának feltétele, hogy minden információt és a független szakértők által készített hatástanulmányokat megosszák a helyi érdekeltekkel. Egy-egy beruházás sok szereplőt és érdeket érint, ezért szükséges a megfelelő súlyú koordináció az egyeztetés és az érdekek képviselete során. A fenti intézkedések bevezetése hozzájárulhat a fosszilis energiahordozókra alapozott energiaellátás volumenének csökkentéséhez, előkészítve az utat a decentralizált rendszerű, megújuló energia-forrásokra alapozott energiaellátó rendszerekre történő fokozatos átálláshoz. Ehhez a paradigmaváltáshoz a következő fejezet ad további segítséget, ötleteket. 116 pl: Magyar Energia Beszerzési Közösség (www.sourcing.hu/energia_beszerzesi_kozosseg) Energia Stratégia 160

163 4.3. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK KISERŐMŰVEK ÉS FOGYASZTÓK ÁLTAL MEGTERMELT VILLAMOS ENERGIA ELOSZTÓHÁLÓZATBA TÖRTÉNŐ BETÁPLÁLÁSÁNAK FELTÉTELEI A megtermelt villamos energia hálózatra táplálásának feltételeit és az engedélyeztetés menetét a villamos energia törvény (VET) 117 értelmében a villamos energia termelő egység besorolása határozza meg. Az alábbiakban ismertetjük a kiserőművekben és háztartási méretű kiserőművekben termelt villamos energia hálózatra táplálásával kapcsolatos tudnivalókat. A kiserőmű 118 kategóriába tartozó szél-, biogáz- és biomassza erőművek esetén az engedélyezési eljárás a következők szerint zajlik: a telepítéshez engedélyt kell kérni az illetékes környezetvédelmi és építésügyi hatóságtól (a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságaitól) valamint kiserőművi összevont engedélyért 119 kell folyamodni a Magyar Energia Hivatalhoz (MEH). A folyamatot kiegészíti a területileg illetékes elosztói engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerződés, amely a MEH-engedély feltétele. Vízerőműveknél az engedélyeztetés kiegészül a vízjogi létesítési engedéllyel, geotermikus villamos energiatermelő rendszerek esetén pedig a bányászati koncesszió megszerzésével. Napelemes rendszereknél az engedélyezési eljárás valamivel egyszerűbb, itt nincs szükség környezetvédelmi engedélyre, sőt 0,5 MW teljesítmény alatt energiaipari engedélyre sem. A megújulóenergia-termelés ösztönzésére létrehozott kötelező átvételi rendszer (KÁT) kiemelt átvételi árára 120 csak azon termelők jogosultak, akik az összes imént felsorolt engedéllyel rendelkeznek. A 2001-es VET bevezette Magyarországon a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételének intézményét, a kapcsolódó rendeletek 121 pedig meghatározták az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát. Az átvételi ár évente, az előző évi Központi Statisztikai Hivatal által számított éves infláció mértékével nő, értéke a megújuló energia technológiától, az erőmű kapacitásától és az átvétel időszakától függ. Az átvételi árak megtalálhatók a MEH honlapján. 122 A jelenleg is érvényben levő KÁT rendszer egyes megújuló energia technológiák számára nem elég ösztönző, de bizonyos hiányosságai miatt a szakpolitikusok 117 A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény 118 Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőmű [VET 3. (32) bek.] 119 Kiserőművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély [VET 3. (33) bek.] /2001. (XII. 22.) GM számú rendelet, majd az ezt 2003-ra felváltó 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, később a jelenleg is hatályos 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet Energia Stratégia 161

164 véleménye szerint sem fenntartható. A problémák megoldása és a szakmapolitikai szempontok érvényesítése érdekében megkezdődött a kötelező átvételi rendszer helyébe lépő megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia kötelező átvételi rendszer (METÁR) feltételrendszerének kidolgozása. A szabályozási koncepciót 2011 szeptembere folyamán bocsátották társadalmi egyeztetésre. Legfőbb újdonságát az egységesen 15 éves futamidőre nyújtott támogatás, továbbá a technológiánként és méretkategóriánként differenciált átvételi ár jelenti. A koncepció a nagyobb munkahely-teremtési potenciállal rendelkező, helyi erőforrásokhoz és igényekhez jobban alkalmazkodó, kis- és közepes termelőegységeket preferálja, ezáltal a koncepció kidolgozóinak véleménye alapján elősegíti a nemzetgazdasági célok megvalósulását. A METÁR célja ösztönözni a hasznos hőtermelést a villamos energia átvételi bázisárat meghaladó felár nyújtásával. A koncepció további újdonságai: fenntarthatósági kritériumok bevezetése az erdészeti biomasszára, hatékonysági minimum követelmények megállapítása, térségi fenntarthatósági kvóták és kétéves ciklusokra bontott kiosztási kvóták meghatározása. A tervezetben szereplő, nemzetgazdasági szempontok alapján kiosztott bónusz (leghátrányosabb térségben történő installálás) létjogosultsága vitatott: ennek bevezetése egyes vélemények 123 szerint spekulatív telepítésekhez vezetne. A METÁR az ún. barna tarifa alkalmazásával biztosítja a projektek 15 éven túli, hosszú távú életképességét. A hazai megújuló energia szektor képviselői egyetértenek abban, hogy a KÁT rendszer átalakítására tett javaslatok hozzásegítenek ahhoz, hogy megbízhatóbb befektetői környezet alakuljon ki Magyarországon. Az átvételi árak kiszámításának és futamidejének jogszabályi szintű rögzítése nagy előrelépést hozhat az eddigi, egyedi MEH határozatokhoz képest. Kérdés azonban, hogy mikor léphet életbe a megreformált átvételi rendszer. A Megújuló NCsT-ben szereplő 2011-es bevezetés jelen állás szerint januárra tolódik. 124 Egyszerűbb feltételeket nyújt a háztartási méretű kiserőmű besorolás [VET 3. (24) bek.], amely olyan erőműre vonatkozik, amely a felhasználó saját kisfeszültségű hálózatára csatlakozik, valamint a csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kva-t. Az engedélyezési szempontok könnyítésével a jogalkotó elősegíti, hogy a lakossági felhasználók a saját berendezésükkel megtermelt árammennyiséggel csökkentsék a hálózatról vételezett áram mennyiségét. A területileg illetékes áramszolgáltatót háztartási méretű kiserőmű esetén is fel kell keresni. Igénybejelentő dokumentum által értesíteni kell a szolgáltatót a rendszer 123 Napelemet minden tetőre a hazai kisvállalkozások vezetésével A MANAP Iparági Egyesület, a Magyar Szolár Szövetség és a Magyar Napenergia Társaság elnökségeinek közös álláspontja az új METÁR koncepciójáról, Budapest, Forrás: Energia Stratégia 162

165 üzemeltetéséről, amelyben nyilatkozni kell, hogy a tulajdonos a megtermelt energiamennyiséget csak saját célra kívánja felhasználni, vagy a közcélú hálózatba is kíván táplálni. Utóbbi esetben a villamos energiavásárlási szerződést módosítani kell. Pénzügyi szempontból is kedvezőbb ez a kategória, hiszen az ún. ad-vesz elszámolás által az áramszolgáltató szaldó-elszámolást alkalmaz, azaz meghatározott időszakonként a hálózatra termelt energia-mennyiséget levonja a fogyasztásból. A jogszabály 125 havi, féléves, vagy éves elszámolási időszakot tesz lehetővé. 126 A felhasznált és a hálózatba visszatáplált energia egymáshoz viszonyított mennyisége alapján az elszámolási időszakra vonatkozóan háromféle számlázási eset fordulhat elő. A villamosenergia-kereskedő/egyetemes szolgáltató részéről a nem forgalomarányos díjak minden esetben elszámolásra kerülnek. Amennyiben a fogyasztás meghaladja a közcélú hálózatba betáplált mennyiséget, akkor a teljes fogyasztás mennyisége a betáplált mennyiséggel csökkentésre kerül. Abban a ritka esetben, ha a fogyasztás és a betáplálás mennyisége megegyezik, csak a nem forgalomarányos díjakat kell kifizetnie a termelőnek. Bonyolultabb a helyzet akkor, ha adott időszakban a betáplált villamos energia mennyisége meghaladja a fogyasztásét végéig a vonatkozó jogszabály 127 az alábbiak szerint rendelkezett: 5. (6): Amennyiben a vételezett és betáplált villamosenergia-szaldó alapján betáplálási többlet áll fenn, az elszámolás során betáplált villamosenergiatöbbletet a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével jogviszonyban álló kereskedő által a részére mint felhasználó részére értékesített villamos energia szerződés szerinti átlagos termékára, valamint a háztartási kiserőmű üzemeltetője, mint felhasználó által fizetendő rendszerhasználati díj összegének 85 százalékával kell elszámolni. Ezt a következőre változtatta a villamosenergia-ellátással, a földgázellátással és a távhőszolgáltatással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet: 5. (6): Amennyiben az elszámolási időszak során a vételezett és betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján az elosztó hálózatba történő villamos energia betáplálás áll fenn, a betáplált villamosenergia-teljesítményt a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő által /2007. (X.19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (5) Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergiakereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz /2007. (X.19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. Energia Stratégia 163

166 a részére - mint felhasználó részére - a villamosenergia-vásárlási szerződés alapján értékesített villamos energia átlagos termékárán kell elszámolni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rendszer üzemeltetőjétől a többletet Ft/kWh áron veszi át az áramszolgáltató. A jogszabályváltozásból adódóan tehát még kevésbé éri meg a saját fogyasztásnál többet termelő rendszer telepítése. A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője az értékesítésről a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján köteles számlát kiállítani. Amennyiben az üzemeltető a többletként megtermelt és az elosztóhálózatba betáplált villamos energia értékesítése által bevételt szerez, akkor ez a tevékenység adókötelezettséget eredményez számára. A hálózatra csatlakozás esetén szükséges dokumentumok a hálózati engedélyesek honlapjáról letölthetők. A tapasztalatok szerint a megújuló energiát hasznosító rendszerek terjedésének köszönhetően egyre gördülékenyebben zajlik az ügyintézés, de továbbra sem ritka, hogy az engedélyeztető nehézségekbe ütközik a folyamat során. A legtöbb problémát az engedélyezés elhúzódása és a szolgáltatók eltérő eljárásrendje okozza. A hálózati engedélyesekkel megkötendő hálózatcsatlakozási szerződéshez sem a VET, sem a végrehajtási rendeletei nem írnak elő eljárási határidőket, illetve más engedély rendelkezésre állására vonatkozó előfeltételt. Az Elosztói Szabályzat ugyanakkor a hálózat csatlakozás alapvető követelményeit fogalmazza meg, amikor jogerős környezetvédelmi és jogerős építési engedélyt ír elő, mint előfeltételt a hálózati csatlakozási szerződés megkötéséhez. A hálózati csatlakozás költségeinek meghatározása a hálózati engedélyes hatáskörébe tartozik, amely visszaélésre ad lehetőséget MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNÁLATÁN ALAPULÓ TECHNOLÓGIÁK A fosszilis energiahordozókról való áttérés, a megújuló energiák alkalmazása fontos sarokköve a fenntartható energiagazdálkodásnak, sőt az innovációs technológiák és az erre épülő iparágak fejlődésén keresztül a megújuló energia ipar a zöld-gazdaság húzóágazatává is válhat. A megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazásával elért kibocsátás-csökkentés ugyanakkor az egyik legfontosabb eleme a mitigációnak, azaz az éghajlatváltozás mérséklésére tett törekvésnek. Jelen energiastratégiában az egyes megújuló energia technológiák Dél-Dunántúli régióban való alkalmazása szempontjából fontos tudnivalókat ismertetjük. Potenciálelemzést és az egyes technológiák részletes bemutatását a MANERGY projekt keretében készített A régió megújuló energiaforrásait bemutató elemzés 128 tartalmaz. 128 Orbán Csaba: A régió megújuló energiaforrásait bemutató elemzés, MANERGY projekt , Pécs, Energia Stratégia 164

167 A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSA A napenergia hasznosítására számos lehetőség létezik. A passzív hasznosítás különösen fontos területe az építészet, hiszen az épületek tájolásával, a területfelület arány megválasztásával, valamint az üveges felületek megfelelő méretezésével és elhelyezésével a fűtési költségek jelentős hányada megtakarítható. A napenergiát napkollektorokkal hasznosíthatjuk használati melegvíz előállítására és fűtésrásegítésre, napelemekkel pedig áramtermelésre. A napenergia hasznosításának technológiája kiforrottnak tekinthető, és számos hazai cég is megfelelő tapasztalattal rendelkezik a tervezés és kivitelezés területén egyaránt. Napkollektor Magyarországon is egyre gyakoribb az önkormányzatok körében, hogy a közintézmények energiaigényét részben napenergiával fedezik. A közintézmények közül a nyáron is üzemelőknél (pl. idősek otthona) érdemes igazán napkollektorokat telepíteni, hogy az egész éves kihasználtság biztosított legyen. Az üresjárat nemcsak pénzügyileg teszi gazdaságtalanná a rendszert, de magának a berendezésnek is árt. Az aktív termikus napenergia-hasznosítás aránylag érett technológiának számít, Európa egyes területein immár több mint 30 éve alkalmazzák sikeresen. A fototermikus hasznosítás során a Napból érkező elektromágneses sugárzás energiája közvetlenül felhasználható hőenergiává alakítható át. A napkollektoron folyékony vagy légnemű munkaközeget áramoltatunk keresztül úgy, hogy közben minimálisra csökkentjük az abszorber felületén elnyelt energia visszasugárzás vagy hővezetés általi veszteségét. A korszerű napkollektoros rendszerek a gyengébb, szórt napsugárzás hasznosítására is képesek, ezért egész évben termelnek energiát. A napenergia termikus hasznosítása használati melegvíz előállításra, valamint épületek és medencék fűtésére alkalmas. Családi és társasházakban a napkollektoros rendszer éves szinten átlagosan 40-80%-ban képes fedezni a melegvíz-igényt. Amennyiben lehetőség van nagyobb méretű, jó hatásfokkal rendelkező berendezések telepítésére, úgy egy megfelelő hőleadó rendszerrel rendelkező, alacsony hőigényű családi ház esetében a fűtési igény 15-30%-a is kielégíthető napkollektorokkal. Egy négyfős család számára a használati melegvíz igény ellátására 4-8 m 2 napkollektor, valamint egy literes melegvíztároló telepítése szükséges. A beruházás pénzügyi megtérülése a kiváltott energiahordozó fajtájától függően 7-15 év a jelenlegi energiaárak mellett. 129 A Magyarországon telepített napkollektorok méretéről nem áll rendelkezésre hivatalos adat, csupán különböző forrásokból származó becslésekre 129 Csanaky Lilla Varga Katalin: A megújuló energiaforrásokra alapozott hőtermelés lehetőségei Magyarországon. Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, Budapest, Energia Stratégia 165

168 támaszkodhatunk. Hazai szakértői becslés alapján 2011 végén összességében m 2 körül mozoghatott a Magyarországon beépített napkollektor-felület. 130 A nemzeti adatbázis hiányához hasonlóan a Dél-Dunántúli régióban telepített napkollektor-felületről sincsenek információink. A Magyar Tudományos Akadémia elméleti megújulóenergia-potenciálbecslése 131 alapján Magyarországon a napkollektorokkal történő aktív napenergia-hasznosításra alkalmas felület 32,25 millió m 2, ez alapján a teljes aktív szoláris termikus potenciál 48,815 PJ/év. A Dél-Dunántúli régió természeti adottságai kedveznek a napenergia hasznosításának, a napsütéses órák száma a terület kétharmadán meghaladja a 2000 óra/év értéket, és növekvő tendenciát mutat. A napsugárzás intenzitása a régió területén 1280 és 1325 kwh/m 2 /év között mozog. 132 Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a Dél-Dunántúli régió területe kiválóan alkalmas a napenergia napkollektorokkal történő termikus hasznosítására. A napkollektoros hőtermelést érdemes lenne megfontolni közintézményekben, főleg magas használati melegvíz-igényű egészségügyi- és szociális intézményekben, mint ahogy az a Somogy megyei Kőkút-Gyöngyöspusztán is történt, ahol a Magas Cédrus Szociális Otthon épületére telepítettek 152 m 2 vákuumcsöves napkollektort ben. 133 A Dél-Dunántúl kedvelt turisztikai célpont, számos hotel és panzió található a régióban. Ezekben különösen a nyári csúcsszezonban komoly megtakarítást lehet elérni napkollektoros rendszerekkel. A napkollektor a lakosság számára is a viszonylag könnyen elérhető megújuló energiaforrások közé tartozik. Az önkormányzat a lakossági beruházások megvalósítását számos kezdeményezéssel ösztönözheti, erre a fejezetben mutatunk be példákat. Napelem A napelem a Nap sugárzási energiájából elektromos energiát állít elő. A napelemes áramtermelés lehet szigetüzemű ekkor akkumulátor raktározza el a fel nem használt energiát vagy hálózatra termelő. 134 A hálózatra csatlakozó termelésnél egy speciális villanyóra külön méri a hálózatba visszatáplált és a hálózatról vételezett áramot. Egy átlagos háztartás villamosenergia igényének fedezéséhez általában 2-3 kw teljesítményű rendszerre van szükség, ezt kb m 2 napelem felület képes biztosítani kristályos technológia alkalmazása esetén Csanaky Lilla: A magyarországi napenergia-piac 2011-ben. Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia (2006): Magyarország Megújuló Energetikai Potenciálja: Magyar Tudományos Akadémia Energia Bizottság Megújuló Energia Albizottság, Budapest 132 Orbán Csaba: A régió megújuló energiaforrásait bemutató elemzés, MANERGY projekt , Pécs, Bővebben: 134 A szigetüzemű rendszerek működtetése ott gazdaságos, ahol a létesítmény távol helyezkedik el a hálózattól. 135 Csanaky Lilla Varga Katalin: A megújuló energiaforrásokra alapozott hőtermelés lehetőségei Magyarországon. Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, Budapest, Energia Stratégia 166

169 A hálózatra csatlakozó napelemes rendszerekről a Magyar Energia Hivatal rendelkezik hivatalos adatokkal. A 2008 óta minden év elején az elosztói engedélyesektől beérkező adatok alapján a hálózatra csatlakozó napelemes rendszerek beépített kapacitása 2011-re elérte a 3753,5 kw-ot. Ez az adat nem tartalmazza a szigetüzemben működő rendszereket, amelyek teljesítményére csak becslések vannak. 136 Az MTA becslése szerint a fotovillamos hasznosításra technikailag kedvezően beépíthető felület 4051,48 km 2, ami alapján a teljes számított fotovillamos energetikai potenciál 1749 PJ/év Magyarországon. A napelemek telepítése egyre gyakoribbá válik a hazai önkormányzatok esetében az elérhető KEOP és KMOP támogatásoknak és a technológia elterjedése következtében jelentkező jelentős árcsökkenésnek köszönhetően. A Dél-Dunántúli régió települései között Bóly jár élen a fotovillamos napenergia-hasznosítás területén. A Baranya megyei településen összesen 84,2 kw teljesítményű napelemet telepítettek közintézményekre. A régió önkormányzatainak érdemes megvizsgálni a hálózatra tápláló napelemes rendszerek telepítési lehetőségét az egyes közintézményeken. A jelenlegi jogszabályi és támogatáspolitikai környezetben akkora napelemes rendszert érdemes telepíteni, amely nem fedezi teljes mértékben az intézmény villamosenergia-fogyasztását, hiszen a többlettermelést a szolgáltató a villamos energia átlagos termékárán veszi át. A METÁR bevezetése után kedvező átvételi ár esetén szabadon álló, nagykapacitású napelemes rendszerek telepítése is megfontolásra kerülhet mezőgazdasági célra nem hasznosított területeken A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA A szélturbina a levegő mozgási energiáját alakítja villamos energiává. A szélenergia hasznosítása történhet ipari léptékű szélerőművekben, de kisteljesítményű, egy-egy háztartás, tanya vagy kisüzem villamosenergia-igényének ellátására részben alkalmas szélgenerátorokkal is. Szélenergiát hasznosító eszköz telepítése előtt alaposan, legalább egyéves szélméréssel fel kell mérni a helyszín adottságait, ez elengedhetetlen a várható energiatermelés megbecsléséhez és a megfelelő géptípus kiválasztásához. Nem szabad megfeledkezni a szélturbina helyének kijelölésekor azokról a szabályozásokról, melyek meghatározzák, hogy milyen távolságra telepíthető szélturbina bizonyos érzékeny területektől (pl. utak, költőhelyek, Natura 2000-es területek, stb.). A háztartási léptékű, alacsonyabb rotormagasságú szélgenerátorok esetében kevésbé szigorúak a telepítés feltételei. 136 Csanaky Lilla: A magyarországi napenergia-piac 2011-ben. Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, Budapest, Energia Stratégia 167

170 Magyarországon jelenleg 330 MW-nyi szélerőmű üzemel 137, a 2006-ban meghirdetett szélenergia-tender keretében ennyi kvóta került kiosztásra. Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) és a magyar szélenergia-ipar képviselői egyöntetűen állítják, hogy nem elég ambiciózus a Nemzeti Cselekvési Tervben szereplő 750 MW-os szélerőmű célkitűzés 2020-ra. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. jelentése szerint a magyar villamos energia hálózat további fejlesztések nélkül alkalmas 1000 MW szélerőmű-kapacitás befogadására. A rendelkezésre álló potenciál a beruházók szándéka ellenére nem tud hasznosulni addig, amíg a Magyar Energia Hivatal nem írja ki a következő pályázatot a szélerőművek létesítéséhez szükséges kapacitás-jogosultságért. Erre valószínűleg a METÁR 2013-ra tervezett bevezetése után kerülhet sor. Magyarország területe az európai szélosztályozás alapján a mérsékelten szeles kategóriába tartozik, szélklímánk az egész év során kiegyenlített. A Dél-Dunántúl adottságai a szélenergia-hasznosítás szempontjából nem túl kedvezőek, a régió az ország legkevésbé széljárta területei közé tartozik. A villamos energia átalakításhoz, a szélturbinák meghajtásához általában 2,5 3 m/s, de a teljes kapacitás kihasználásához 8 12 m/s szélsebesség szükséges. Így párhuzamot vonva a helyzetelemzésben szereplő adatokkal megállapítható, hogy ezek kihasználtsága a hazai körülmények között max. 20 %-os lehet. Mindez jelentős magyarázata annak, hogy a Dél-Dunántúl jelenleg nem rendelkezik egyetlen engedélyezett szélerőművel sem. A telepíthetőség további akadálya az is, hogy a régióban magas a Natura es területek, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek, Ramsari területek stb. száma, amik a szélerőművek telepítését tovább korlátozzák. A különböző felszín feletti magasságra készült széltérképek szerint a régió bizonyos területei (például Balatonszentgyörgy, Marcali, Fonyód és Látrány térsége) azonban alkalmasak lehetnek szélenergiát hasznosító eszköz telepítésére. Az utóbbi időben egy dunaföldvári és egy kozármislényi szélerőmű tervei láttak napvilágot (lásd 15. táblázat). A környezetvédelmi előírások számos területen megtiltják a szélerőművek építését, ezért és a mérsékelt szélpotenciál miatt inkább kisteljesítményű szélgenerátorok telepítésének lehetőségét lenne érdemes megfontolni. Az egyedi turbinák telepítésének lehetősége pedig helyi vizsgálatot kíván, regionális adatokat e célra nem lehet megbízhatóan felhasználni A BIOMASSZA HASZNOSÍTÁSA A rendelkezésre álló technológiák és az alapanyagok széles választékának köszönhetően a biomassza energetikai felhasználása rendkívül sokrétű, alacsony (melegvíz) és magas hőmérsékletű (nagy nyomású és hőmérsékletű erőművi gőz) hő előállítására egyaránt alkalmas. A hőtermelésre alkalmazható technológiák 137 Az országban üzemelő szélerőművek mindegyike a Dél-Dunántúli régión kívül található. Energia Stratégia 168

171 kiforrottak, így megbízhatók és hatékonyak, azonban széleskörűen elterjedt fosszilis energiahordozókra alapozó technológiákkal kell felvenniük a versenyt. A hasznosítható alapanyagok választéka rendkívül gazdag: erdészeti faanyag (tűzifa, vágástéri hulladék), faipari melléktermékek (széldeszka, fűrészpor, faforgács stb.), energetikai célra is felhasználható növények (repce, kukorica, energiafű), mezőgazdasági melléktermékek (szalma, trágya, gyümölcsfa nyesedék, szőlő venyige), hulladékból származó biomassza. A biomassza fűtőértékének növelésére és a könnyebb kezelhetőség érdekében a mezőgazdasági/erdészeti hulladékokból tömörítési eljárásokkal különböző méretű, alacsony nedvességtartalmú tüzelőanyagokat (brikettet vagy pelletet) lehet előállítani. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy brikettálás/pelletálás folyamatai többletenergiával és költséggel járnak. Az energiaültetvény olyan mezőgazdasági nagyságrendben telepített növénykultúra, amelynek célja tüzelőanyag megtermelése a lehető legrövidebb idő alatt és a lehető legalacsonyabb költséggel. Az energetikai ültetvényeket gyorsan növő, rövid vágásfordulójú, sarjadásra hajlamos fajok alkotják, amelyek a kevésbé jó termőképességű területeken is megélnek. Az energetikai célra leggyakrabban telepített fajok közé tartoznak a nyár, fűz, akác és az energianád. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy energetikai ültetvény telepítése csak olyan területen célszerű, ahol nem gazdaságos az egyéb célú művelés, különben az energetikai felhasználás az élelmiszercélú termeléstől von el értékes földterületet. 56. ábra: A biomassza felhasználási lehetőségei a hőtermelésben [Forrás: AEBIOM] Energia Stratégia 169

172 A biomassza felhasználása csak bizonyos kritériumok betartása mellett minősül ténylegesen fenntartható megújuló energia felhasználásnak, továbbá a felhasználás körülményeit mindenképpen egészségügyi, környezetvédelmi szempontoknak megfelelően kell kialakítani. A nemzetközi szakirodalom a következő kritériumok megvalósulása esetén tekint fenntarthatónak egy biomassza alapú rendszert: ha kizárólag helyben termelődő biomasszát használ fel (max km távolságból szállított); ha a biomassza felhasználásának mértékét a helyben jelentkező hőigény alapján számították; ha a felhasználás decentralizált módon valósul meg; ha a felhasznált biomasszát fenntartható gazdálkodás keretein belül termelték ki (pl. az ún. Erdőtörvény -nek 138 megfelelő módon kitermelt erdészeti melléktermék). A biomasszából előállított energiahordozók halmazállapota és a felhasználás alapján három, alapvetően eltérő kategória adódik: 1. szilárd biomassza közvetlen hasznosítása (hő- és/vagy villamosenergiatermelésre) 2. folyékony energiahordozók előállítása 3. biogáz előállítása Szilárd biomassza A háztartási szinten leggyakrabban hasznosított biomassza formák a faapríték, biobrikett, pellet. Az önkormányzat megfontolhatja az erdők fahulladékának és mezőgazdasági melléktermékek helyi hasznosítását, illetve energiaerdők telepítését egyéb felhasználásra alkalmatlan területeken. A bioenergiához kapcsolódó légszennyező kibocsátás mennyisége sok tényezőtől függ, például az alkalmazott eljárástól és az emissziócsökkentés érdekében felhasznált szűrőberendezésektől. Ajánlatos beruházások előtt a környezeti hatásokra, energiamérlegre és üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó hatástanulmányt készíttetni, melyek jellemzően az ISO14040:2006, ISO14044:2006 nemzetközi szabványok szerint készülnek. 139 A Dél-Dunántúli régióban jelenleg a komlói és pécsi biomassza erőmű hasznosít szilárd biomasszát tüzelőanyagként. A pécsi erőmű sajnos nem tesz eleget a szállítási távolságra vonatkozó fenntarthatósági kritériumnak, hiszen a hasznosított tüzelőanyag több mint 80 km-es körzetből származik. A kiterjedt szántó- és évi XXXVII. Törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 139 Csanaky Lilla Varga Katalin: A megújuló energiaforrásokra alapozott hőtermelés lehetőségei Magyarországon. Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, Budapest, Energia Stratégia 170

173 erdőterületeknek köszönhetően a régió biomassza potenciálja jó, a közeljövőben számos erőmű üzembehelyezése várható (ld fejezet). A Dél-Dunántúlon az erdészeti melléktermék mellett fontos biomasszaforrást jelentenek a régió kiterjedt borvidékeinek szőlészeti melléktermékei is. Jelenleg a képződő szőlő- és gyümölcsvenyige kb. 10%-át hasznosítják, így ezen a területen további jelentős potenciál rejlik. A venyige fűtőértéke viszonylag magas, 15-20%-os nedvességtartalom esetén 14,8 MJ/kg, ami alig marad el a hasonló nedvességtartalmú tűzifákétól, sőt víztelenítése könnyebb, mint egyes tűzifáké. 140 Bioüzemanyagok A biodízel a növényi magvak olajtartalmának kinyeréséből származó motorhajtóanyag, legelterjedtebb alapanyagai a repce és a napraforgó. Magas keményítő- és cukortartalmú növényekből állítják elő a bioetanolt, amit szintén lehet motor meghajtásra használni. Fő nyersanyagai a cukorrépa, búza, kukorica. A biomasszából előállított folyékony energiahordozókat elsősorban a magas olajtartalmú növényekből gyártott biodízelt az üzemanyagcélú felhasználás mellett tüzelési célokra is lehet hasznosítani, de ez meglehetősen drága és rossz hatásfokú megoldás. A Dél-Dunántúli régióban jelenleg a Pannonia Ethanol Zrt. dunaföldvári üzeme termel bioetanolt, évi t kukoricából. Számos további befektető jelezte bioetanol üzem létesítésével kapcsolatos terveit Tolna és Somogy megyében (lásd 12. táblázat). A tervezett üzemek zöme kukoricát használna alapanyagként, ami az energiamérleg szempontjából nem túl kedvező. A kinyert és befektetett energia aránya a kukorica alapú bioetanol esetében 1,25-1,67 körül alakul, ami alacsonyabb más típusú bioüzemanyagok mutatóinál. 141 Biogáz A biogáz is hasznosítható hő- illetve villamosenergia-termelésre. A biogáz anaerob, nedves környezetben metanogén mikroorganizmusok közreműködésével szerves anyagokból képződő gázelegy, amely körülbelül 45-70% metánt, 30-55% széndioxidot, továbbá nitrogént, hidrogént, kénhidrogént és egyéb maradványgázokat tartalmaz. A biogáz-előállítás alapanyaga lehet mezőgazdasági hulladék, élelmiszeriparban keletkező melléktermékek, szennyvíziszap vagy szerves hulladék. A keletkezett biogáz hasznosítására több lehetőség adódik: biogázüzemű kazánban hőenergiává, gázmotor segítségével pedig villamos energiává alakítható. Megfelelő tisztítás után a gáz alkalmas a földgázhálózatba történő betáplálásra vagy üzemanyagként hasznosítható. Lehetséges felhasználási módok: 140 Pintér Gábor Németh Kornél Kis-Simon Tünde: A szőlővenyige és a fanyesedék biomassza-erőművi beszállításának elemzése. Gazdálkodás, 53. évf. 4.sz Kazai Zsolt-Varga Katalin: Bioüzemanyagok a környezeti és gazdasági fenntarthatóság tükrében. Energiaklub, Budapest, Energia Stratégia 171

174 melegvíz előállítása biogáz üzemű kazánban: A biogáz legegyszerűbb és legolcsóbb hasznosítási módja biogáz égetésére alkalmas kazánban melegvíz-előállítás. A biogázüzemű kazánokat el lehet látni olyan égőfejekkel is, melyek alkalmasak egyéb folyékony vagy légnemű energiahordozók elégetésére (fűtőolaj, földgáz, PB gáz). kapcsolt villamos- és hőenergia termelés (kogeneráció, hűtőközeg előállítása esetén trigeneráció): A biogázüzemű generátorblokk, melynek felépítése azonos a földgázüzemű kogenerációs berendezésekkel, a gázmotor nagyságától függően a biogáz energiatartalmának 25-42%-át képes villamos energiává alakítani, míg termikus hatásfoka 40% körül alakul. A kis teljesítményű motorok elektromos hatásfoka alacsonyabb. A kogenerációs berendezések összhatásfoka (elektromos és termikus) 75% fölött van. biometán előállítása: Számos technológia létezik, amelynek segítségével a biogázban található szén-dioxidot és egyéb olyan gázokat le lehet választani. Ezek eltávolítása után a földgáz minőségével megegyező ún. biometánt kapunk. A biometán, amennyiben megfelel az MSZ 1638-ban közölt földgáz minőségi paramétereknek, a földgázhálózatba betáplálható. Magyarországon még nem valósítottak meg biogáztisztító berendezést és földgáz hálózati betáplálást. Az elmúlt évben komoly növekedés történt a Magyarországon működő biogáz üzemek számában. A Dél-Dunántúli régióban jelenleg 6 biogáz erőmű található, és számos további üzem építését jelentették be (lásd 8. és 10. táblázat). A kiterjedt szőlőültetvényeknek köszönhetően jelentős potenciál rejlik a szőlészeti melléktermékek biogáz üzemekben való hasznosításában. A helyben termelődő borászati melléktermékek, mint a szőlőtörköly és a borseprő a Vidékfejlesztési Minisztérium 70/2012 (VII.16.) VM rendelete alapján ellenőrzés mellett kivonhatók biogáz előállítás céljára történő átadás címén. 142 A bortermelés fenntarthatóságára az Európai Unió is kiemelt hangsúlyt fektet 2006-ban bocsátották ki a fenntartható európai borágazat felé című COM(2006) 319 közleményt, melyben a piacszabályozás mellett a környezet védelme és a melléktermékek hasznosítása is helyet kapott. A nemzetközi szakirodalomban szintén bebizonyították a szőlészeti melléktermékek anaerob fermentációs eljárással történő hasznosításra való alkalmasságát. 143 Környezetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű a hulladékok energetikai célú hasznosítása. A depóniagáz hasznosítás és a szennyvíziszap kezelésének lehetőségeit a fejezetben tárgyaljuk. 142 A vidékfejlesztési miniszter 70/2012. (VII. 16.) VM rendelete a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról. Magyar Közlöny évi 94. szám 143 Janis Jasko Erik Skripsts Vilis Dubrovskis: Biogas production of winemaking waste in anaerobic fermentation process. Engineering for rural development, Jelgava, Energia Stratégia 172

175 A VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSA A víz természetes vagy mesterségesen előidézett mozgásából fakadó energiát már évezredek óta hasznosítja az emberiség, napjainkban leggyakrabban villamos energiát állítanak elő a segítségével vízerőművekben. A kis léptékű vízenergiát tartja jelenleg a nemzetközi szakirodalom a kibocsátások szempontjából az egyik leginkább környezetbarát villamosenergia-termelési módnak, mivel működése során nincs szennyező kibocsátás. A vízerőművek működési elve hasonló a szélturbinákéhoz, ám itt a turbina forgását a víz esése/áramlása idézi elő. A Dél-Dunántúli régió vízenergia potenciálja mérsékelt, kevés a hegyvidékes terület és a nagy vízhozamú folyók kis esésűek. 144 Jelenleg egy 37 kw névleges teljesítményű vízerőmű üzemel a régióban, Bogyiszló településen, a Sióra telepítve A turbina a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és Bogyiszló önkormányzatának közreműködésével, a Blue Stream Kft. tulajdonában épült meg és lépett üzembe 2009-ben. A régióban kis- (0,1-1 MW) és törpe (100 kw alatti kapacitás) vízerőművek telepítése megfontolás tárgyát képezheti. A sokéves középvízhozam adatok 145 alapján például a Fekete, Kapos és Baranya vízfolyások lehetnek alkalmasak a vízenergia hasznosítására. Ugyanakkor tekintetbe kell venni a szélsőséges időjárási viszonyoknak betudható nagymértékű vízszintingadozást, és ennek alapján feltérképezni a vízenergia költséghatékony kiaknázásának módozatait, az alkalmazandó technológiát A GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSA A geotermikus energia legrégebbi hasznosítási módja a közvetlen hőhasznosítás, amelyre számos alkalmazási területen nyílik lehetőség. Ebbe a kategóriába tartozik a belső terek fűtése és hűtése, a mezőgazdaságban a nyílt területek és az üvegházak fűtése, vagy a fürdőkben és uszodákban a medencék fűtésére történő felhasználás. Ha a víz kémiai összetétele, magas hőmérséklete vagy nyomása indokolja, akkor hőcserélők beiktatásával oldható meg a közvetlen fűtési felhasználás. A geotermikus energia fűtési és hűtési célú hasznosítása a mélység és a hőmérséklet alapján két kategóriába sorolható. A 30 C-nál kisebb hőmérsékleti tartományban (kb. 400 m mélységig) jellemzően hőszivattyúk segítségével hasznosítják a Föld felszíne alatt rejlő energiát. Az alacsony és közepes hőmérsékleti tartományba a C hőmérsékletű, mélyebb régiókból kinyert fluidum hasznosítása tartozik. Azokon a területeken, ahol gazdaságosan kitermelhető 100 C- 144 A régióban található jelentősebb vízfolyások listáját és vízhozam adatait a MANERGY projekt keretében készített A régió megújuló energiaforrásait bemutató elemzés tartalmazza. 145 Forrás: Energia Stratégia 173

176 ot meghaladó hőmérsékletű termálvíz, kapcsolt hő- és villamosenergia termelés is kivitelezhető. A mesterséges földhőrendszer (Enhanced Geothermal System, EGSrendszer) korábban forró száraz kőzet (Hot Dry Rock) néven ismert technológia megjelenése kevésbé jó vízföldtani adottságú területeken is lehetővé teszi a villamosenergia- és hőtermelést. Az EGS-technológia nagyobb mértékű elterjedését megelőzően további kutatásokra, az egyes projektek esetében alapos előkészítésre, például geodinamikai modellezésre van szükség. A fűtési célra kitermelt termálvízben az első használat után még jelentős energetikai potenciál van. Minél több lépcsős rendszerben tudjuk hasznosítani a kitermelt termálvizet, annál gazdaságosabbá válik a kitermelése. 57. ábra: Kaszkád rendszerű termálvíz hasznosítás [Forrás: B. István Róbert, Transindex] Magyarország európai viszonylatban kiemelkedően jó geotermikus adottságokkal rendelkezik annak köszönhetően, hogy az ország és a Kárpát-medence területe alatt a földkéreg vékonyabb az átlagosnál. A geotermikus gradiens értéke hazánkban kb. 45 C/km, ami jóval magasabb a Földön átlagos C/km értéknél. A hőáramsűrűség Magyarországon ( mw/m2) szintén meghaladja a kontinentális átlagot (65mW/m2). A VITUKI (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet) közelítő becslései alapján az ország kitermelhető elméletileg átalakítható geotermikus energiakészlete mintegy PJ. 146 Szakértői számítások a rendelkezésre álló geotermikus potenciált minimum 60 PJ/év-ben állapítják meg. 146 Nemzeti Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv háttértanulmánya, C kötet, Pylon Kft., 2010 Energia Stratégia 174

177 58. ábra: Lindal-diagram (Lindal, 1973 és USGS Department of Energy, 2003 alapján). [Forrás: A Dél-Dunántúli régióban a Pannon medencére jellemző kedvező geotermikus gradiens, hőáramsűrűség és a dél-dunántúli talajadottságok megfelelő feltételeket biztosítanak a geotermikus energia hasznosítására. A régió területén 169 darab hévízkutat tártak fel 147, melyek döntő többségét nem hasznosítják energetikai célokra. Balneológiai hasznosítás számos helyen előfordul, például Harkányban, Kaposváron vagy Nagyatádon. A geotermikus energia távhőrendszerben történő, fűtési célú hasznosítására jelenleg Bólyon és Szentlőrincen láthatunk példát. További geotermikus fűtőrendszereket terveznek Bonyhádon, Csurgón és Tamásiban (a megvalósult és tervezett erőművek listája az fejezetben szerepel). Azokon a településeken, ahol balneológiai hasznosítás zajlik, érdemes részletesebben is megvizsgálni a termálfürdők elfolyó meleg vizének hasznosítási lehetőségeit. 147 VITUKI, 2007 Energia Stratégia 175

178 Magyarországon komoly szakmai vita alakult ki a használt termálvizek kezeléséről. A fenntartható hévízgazdálkodás érdekében, a jogszabályi előírások értelmében a kizárólag energetikai célra kitermelt termálvizet vissza kell táplálni. A visszasajtolási kötelezettség ellenére a legtöbb geotermikus rendszer esetében ez nem történik meg: az üzemeltetők inkább a szennyvíz-bírság kifizetését választják. A repedéses, hasadékos, esetleg karsztosodott tározókba általában nem jelent problémát a visszasajtolás. A Magyarországon található kis szilárdságú, heterogén, felső-pannon homokkövek kőzetmechanikai és kőzetfizikai tulajdonságai azonban műszakilag megnehezítik, és így költségesebbé teszik a visszasajtolást. Nemzetközi és egyes hazai tapasztalatok szerint a porózus tározókba történő visszatáplálás gondos tervezéssel, előzetes vizsgálatok elvégzésével műszakilag megvalósítható, amennyiben megfelelő a kútkiképzés és üzemeltetés. A magas színvonalon kiképzett visszasajtoló kutak üzemeltetését illetően még nincs elég hazai gyakorlati tapasztalat, ezért a kapcsolódó diszciplinák kutatási-fejlesztésének támogatására, a működő projekteket tartalmazó adatbázis létrehozására, a besajtoló kutak diagnosztikájára és elemzésére van szükség HŐSZIVATTYÚ A hőszivattyú valamilyen hőforrásból (környezetből, levegőből, vízből, talajból és a kőzetekből) fűtési célra közvetlenül nem hasznosítható hőfokszintű energiát von el, majd külső energia felhasználásával nagyobb hőmérsékletű, hasznosítható hővé alakítja. Hőszivattyúval megoldható egy épület fűtése, hűtése és használati melegvíz ellátása. A hőszivattyús berendezések lényegében úgy működnek, mint egy hűtőgép azzal a megkülönböztetéssel, hogy a hűtőgépeknél a cél a hűtés minél jobb hatásfokkal történő megvalósítása, hőszivattyúk esetében viszont a hűtés során keletkező hő minél jobb hatásfokkal való hasznosítása. A hőszivattyúban lezajló körfolyamat hatásfokának jellemzésére a teljesítménytényező vagy jósági fok (Coefficient of Performance) használatos. Mindkét tényező azt mutatja meg, hogy a megtermelt energia hányszorosa a befektetett, azaz a hőszivattyú működtetéséhez felhasznált energiának 149. A teljesítmény-tényező és a COP pillanatnyi értékek, csak az adott időpontban érvényes teljesítményeket veszik figyelembe, ezért nem alkalmasak a berendezés valós üzemi viszonyainak bemutatására. Erre az SPF (seasonal performance factor), a COP egész évre levetített korrekciós értéke használható. Ezt a mutatót a hőszivattyú éves munkaszámának is szokták nevezni. Meghatározása visszamenőlegesen történik. 148 Geotermikus kutak kiképzése homokkövekre című előadás, Hlatki Miklós, A teljesítmény-tényező számításakor nincsenek tekintettel azon villamos segédberendezéseknek a teljesítőképességére, amelyek nem közvetlenül a hőszivattyú munkafolyamatához tartoznak. A COP-érték meghatározásakor ezeket a teljesítményeket is figyelembe veszik. Energia Stratégia 176

179 A hőszivattyúk megítélésében fontos szerepet játszik, hogy energiamérlegük pozitíve, azaz az előállított hő mennyisége meghaladja-e a felhasznált primer energia mennyiségét. Ez a működéshez felhasznált villamos energiát előállító erőmű hatásfokától és a hőszivattyús rendszer SPF-értékétől függ. Ha a villamos energia, ami a hőszivattyú működtetéséhez szükséges, alacsony hatásfokú fosszilis energiahordózó átalakításból származik, akkor a hőszivattyúk alkalmazásával nem érhető el primerenergia-megtakarítás. Szakértői becslések szerint Magyarországon az átlagos erőművi hatásfok 35% körüli, így ahhoz, hogy egy hőszivattyús rendszer energiamérlege pozitív legyen, az éves munkaszámának meg kell haladnia a 2,86 értéket. A hőszivattyús rendszer telepítése az optimális üzemeltetés érdekében szakértő hőtechnikai tervezést igényel. Tekintettel kell lenni az energiaigényre, a területhasználati lehetőségekre, valamint a telepítés helyszínének földtani, talajtani adottságaira. A fűtési rendszert úgy kell kialakítani, hogy az a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten működhessen. A rendszer hatékonysága annál nagyobb, minél alacsonyabb a fűtési előremenő hőmérséklet, ezért a hőszivattyús felhasználásra a nagy hőleadó felülettel rendelkező fűtési módok (padló-, fal- és mennyezetfűtés) alkalmasak. A hőszivattyús rendszerek előnye, hogy gyakorlatilag bárhol telepíthetők, hiszen a hatékony hőtermeléshez nincs szükség különleges természeti adottságokra. Nyáron, amikor a hőforrás hőmérséklete a külső levegőé alatt marad, a rendszer úgynevezett passzív hűtésre képes a hőátadó folyadék keringtetésével, a kompresszor működtetése nélkül. Ekkor csak a munkaközeget keringtető szivattyúk üzemelnek, így az épület hűtése alacsony fogyasztással, a légkondicionáló berendezésekhez képest gazdaságosan megvalósítható. A Magyarországon üzembe helyezett hőszivattyús rendszerekről nem létezik mindenre kiterjedő nyilvántartás. Az MTA megbízásából készült jelentés eredményei szerint a hőszivattyúkkal kinyert energia mennyisége 2020-ra elérheti a 10 PJ/év értéket, amelyből 2 PJ/év származhat földhő alapú hőszivattyúkkal történő hőtermelésből. 150 Hőszivattyús rendszerek telepítését alacsony hőigényű, korszerű szigeteléssel és fűtési rendszerrel rendelkező intézmények, épületek esetén érdemes megfontolni. A régióban balneológiai célra hasznosított termálvizek kaszkád rendszerben történő hőszivattyús hasznosításának lehetőségeit szintén érdemes megvizsgálni. 150 A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete, jövőbeni lehetőségei Magyarországon, MTA, 2008 Energia Stratégia 177

180 HULLADÉKOK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA A hulladékgazdálkodás a jelenleg hatályos önkormányzati törvény 151 értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok sorába tartozik, és számos ponton érinti az éghajlatváltozás, illetve energetika területeit. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a regionális energetikai stratégiában bemutatásra kerüljenek a hulladék energetikai hasznosítását célzó technológiák, és azok alkalmazási lehetőségei a Dél-dunántúli régióban. A hulladék begyűjtése, hasznosítása, biztonságos elhelyezése jelentős költségeklet ró az önkormányzatokra, annak energetikai hasznosítása két okból is nagymértékű kiadáscsökkentést eredményezhet. Egyrészt csökkennek a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kiadások, másrészt további fosszilis energiahordozók válthatók ki. Amint azt az fejezetben részletesen bemutattuk, az elmúlt években számos komplex, hulladékgazdálkodási projekt indult el a régióban, melyek a hulladéklerakó telepek és komposztálótelepek létesítésére és a felhagyott lerakók rekultivációjára is kiterjednek. Az energetikai haszosítást ösztönzi a szeptember 10-én elfogadott, januárban életbelépő új hulladékgazdálkodási törvény is. A jogszabály legfontosabb céljai az Európai Unió hulladékgazdálkodási alapelveivel összhangban a megelőzés ösztönzése és az újrahasznosítás arányának nagymértékű növelése. Jelenleg alapvető probléma, hogy a lerakási díj kevesebb, mint a feldolgozási díj, ami a feldolgozás arányának növelése ellen hat. A törvényjavaslat bevezeti a hulladéklerakási járulékot, amit a lerakó üzemeltetője fizet a lerakóban elhelyezett hulladék mennyisége alapján. A jogszabálytervezet értelmében 2013-tól bevezetésre kerül az igénybevételi járulék is, amelyet a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző személy fizet, ha a hulladékot nem az annak ártalmatlanítására alkalmas és hozzá legközelebbi hulladékkezelő létesítménybe viszi. Az igénybevételi járulék mértékét a lerakásra kerülő hulladék típusára, összetételére, veszélyességére figyelemmel állapítják meg. Egységesen állapítják meg emellett a szemétszállítási díjakat, amit a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével kell meghatározni; a hivatalnak minden év szeptember 30-ig kell megküldenie a díjmegállapítással és változással kapcsolatos javaslatát. Az új szabályozás értelmében január 1-től a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átkerül az állam feladatkörébe, továbbá csak olyan cég végezhet majd közszolgáltatást, amely több mint 50%-ban állami vagy önkormányzati tulajdonban van évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Energia Stratégia 178

181 Szilárd hulladék energetikai hasznosítása A települési szilárd hulladék energetikai hasznosítása a hulladékhierarchiában 152 az újrafeldolgozást követi. A fent hivatkozott hulladékgazdálkodási törvényben szereplő definíció szerint az energetikai hasznosítás: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék energiatartalmát kinyerik, ideértve a biológiailag lebomló anyagokból történő energia-előállítást, valamint az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagokként hasznosítanak; A KSH adatai 153 alapján a Dél-Dunántúli régió megyéiben az elszállított szilárd települési hulladék mennyisége a gazdasági válság kirobbanását követően, 2007 és 2010 között jelentősen (17%-kal) csökkent, 2010-ben tonna volt. A lerakással ártalmatlanított hulladék tömege ugyanebben az intervallumban tonnáról tonnára (17,1%-kal), az üzemelő lerakóhelyek száma pedig 28-ról 10-re csökkent a régió területén. A régióban keletkező kommunális szilárd hulladék 92%-át tehát lerakással ártalmatlanították 2010-ben, ami meghaladja az országos átlagot. Ennek fényében a szilárd hulladék energetikai hasznosításának potenciálja magas a Dél-Dunántúli régióban. Hulladékégetés A települési szilárd hulladék energetikai hasznosításának világszerte elterjedt, ám sokat vitatott technológiája a hulladékégetőben történő hulladékkezelés. A technológia előnyei közé tartozik, hogy a keletkező hulladékok térfogatát és tömegét jelentősen csökkenti, illetve az, hogy a hulladékégető művekben előállított villamos energia és hő jól értékesíthető termékek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az égetés másodlagos szennyezéssel jár, megfelelő füstgáztisztítási technológia alkalmazásával azonban betarthatók a kibocsátási előírások. A hulladékégetés hátránya, hogy beruházási és üzemeltetési költsége magasabb a lerakásénál, és a települési hulladék heterogén jellemzői miatt anyag-előkészítés válhat szükségessé. A Dél-Dunántúli régióban jelenleg a Duna-Dráva Cement Kft. beremendi cementgyárában égetnek hulladékot. A hulladékégető kapacitása t/év, azaz a régióban keletkező hulladék töredékének hasznosítására alkalmas. Pirolízis A pirolízis termikus hulladékkezelési eljárás, amely során a szerves anyagú hulladék kémiai lebontása történik megfelelően kialakított reaktorban, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben esetleg inert gáz bevezetés közben 154. A hőbontás során a szerves hulladékból pirolízis gáz, folyékony termék (olaj, kátrány, szerves savakat 152 Hulladékhierarchia: 1 - a hulladékképződés megelőzése, 2 - a hulladék újrahasználatra történő előkészítése, 3 - a hulladék újrafeldolgozása, 4 - a hulladék egyéb hasznosítása, 5 - a hulladék ártalmatlanítása. 153 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/12,http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/regiok/deldun/deldun1112.pdf 154 Barótfi et al (2010): Környezettechnika, Mezőgazda Kiadó, 2000 Energia Stratégia 179

182 tartalmazó bomlási víz) és szilárd végtermék (piroliziskoksz) keletkeznek. A végtermék az energiatermelés mellett felhasználható vegyipari másodnyersanyagként, talajjavítóként vagy építőipari adalékanyagként. A pirolízis légszennyező hatása lényegesen kisebb, mint a hulladékégetésé, viszont a technológia fokozott anyag-előkészítési igénnyel jár, és az égetéshez képest nagyobb lehetőséget ad a nehezen bomló, nem tökéletes égéstermékek képződésére. A pirolízissel történő hulladékkezelés viszonylag új technológia, elsősorban Japánban terjedt el, ahol számos kis kapacitású referenciaüzem működik. 155 A technológia jó hatékonyságú, és a kibocsátási határértékeknek megfelelő alkalmazásához további kutatásokra és mintaprojektekre van szükség. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében 156 a támogatandó célok között szerepel a pirolízis technológia alkalmazása: pirogáz mikro erőművek villamos és hőenergia termelésének megvalósítása a fogyasztás helyszínén a helyben képződött kommunális hulladékainkból a jelenlegi lerakás helyett. Depóniagáz hasznosítás A lerakással ártalmatlanított hulladék energetikai hasznosítása a szerves hulladék bomlása során keletkező depóniagáz hasznosításával történhet. A hulladéklerakóban elhelyezett szerves anyagok egy többlépcsős anaerob biodegradációs folyamat során átalakulnak. Az átalakulás eredményeként magas metántartalmú gáz és csurgalékvíz keletkezik. A depóniagáz a hulladéklerakó felszínén kidiffundálva a légkörbe kerül, kezelése jogszabályban előírt feladat. A képződő gáz hasznosítására a következő lehetőségek adódnak: Elégetés gázfáklyában (ártalmatlanítás) Elégetéses hőtermelés kazánban Energiatermelés gázmotorban (ko-, trigeneráció) Energiatermelés mikro-turbinában Felhasználás közlekedési eszközökben Felhasználás tüzelőanyag cellában Földgáz hálózatba való betáplálás. A depóniagáz tehát bevételi forrást jelenthet a megtermelt hő és villamos energia, vagy a biogáz, mint üzemanyag értékesítése esetén. 157 A gázképződés kb. 6 hónap után indul meg, és a depóniagáz évig termelhető ki gazdaságosan, fűtőértéke a metántartalomtól függ. A kitermelt gáz optimálisan 55 60% metánt és 40 45% 155 Szuhi Attila (2009): Új termikus technológiák és hagyományos hulladékégetők, Válaszúton Alapítvány d) pont, 178. o. 157 A megtermelt és hálózatra táplált villamos energia a KÁT-rendszerben értékesíthető. Energia Stratégia 180

183 szén-dioxidot tartalmaz. A metán/széndioxid arány a hulladék összetételétől, tömörítésének fokától és a lerakóhely szigetelésétől függ. Az elszíváshoz a depóniatelepeken gázkivételi kutak telepítésére van szükség. Tisztítás után a gázt tárolják, majd kazánban elégetve hőként fűtésre, vagy gázmotorokban kapcsolt hőés villamosenergia termlésre használják. A Dél-Dunántúli régióban jelenleg Kökény településen hasznosítanak depóniagázt, egy 500 kw-os gázmotorral. A beruházást az ENER-G Energia Technológia Zrt. valósította meg 2011-ben. Szennyvíziszap energetikai hasznosítása A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkezik, kezelésének technológiája függ az iszap további felhasználásától, valamint a szennyvíz kiindulási összetételétől. A keletkezett szennyvíziszap felhasználható szerves trágyaként tápanyag-utánpótlásra és a talajszerkezet javítására, vagy hasznosítható energetikai célokra. Jelen energiastratégiában a szennyvíziszap energetikai hasznosításának technológiáit mutatjuk be. Az energetikai hasznosítás termikus kezelés égetés, pirolízis, elgázosítás, valamint anaerob lebontás útján történhet. Az égetés előnye, hogy jelentősen csökken az iszap térfogata és a toxikus anyagok ártalmatlaníthatók vagy csökkenthetők. Azonban az eljárás az iszap előkezelését (kondicionálás, víztelenítés, előszárítás) igényli, így alkalmazása meglehetősen drága. A légszennyezés elkerülése érdekében megfelelő tisztítási technológiát kell alkalmazni, illetve a keletkező salak és a füstgázból leválasztott pernye kezelése is növeli a költségeket. A füstgáz térfogata csökkenthető a szennyvíziszap elgázosításával. A keletkező szintézisgáz felhasználható villamos energia és hő termelésére. További megoldást jelenthet az iszap kezelésére az oxigén hiányos környezetben történő pirolízis. Az anaerob lebontás az égetéssel ellentétben akár nedves eljárással is kivitelezhető. Az anaerob lebontás endoterm folyamat, amely során a szerves anyag stabilizálódik, degradálódik, ezáltal az iszap tömege és térfogata csökken, miközben nagy fűtőértékű, hasznosítható biogáz keletkezik. 158 A kitermelt biogáz mennyiségének növeléséhez a kiindulási paraméterek optimalizálására van szükség, illetve sok esetben az iszap egyéb szerves hulladékokkal együtt történő rothasztását alkalmazzák. A Dél-Dunántúli régióban jelenleg kizárólag a várdai biogáz erőmű hasznosít szennyvíziszapot. A holland Kurstjens B.V. több mint 2,5 milliárd forintos költséggel építette a létesítményt, amelyet a BIO-E Kft üzemeltet. Az itt termelt energiával fűtik majd azt a mintegy 6 hektáros, elsősorban exportra termelő holland kertészetet, 158 Varga Terézia, Dr. Bokányi Ljudmilla (2010): Települési szennyvíziszap energetikai kezelése és az alkalmazható előkezelések a biogáz hozam fokozása érdekében, Miskolci Egyetem. Energia Stratégia 181

184 amely a beruházás második ütemében készül el. Az üzem kezdetben 60, később várhatóan további munkahelyet teremt. A KSH adatai 159 alapján a Dél-Dunántúli régió megyéiben keletkezett szennyvíz mennyisége 13,6%-kal nőtt 2007 és 2010 között. A statisztikák alapján tehát egyre nagyobb létjogosultsága lehet a szennyvíziszap energetikai hasznosításának. Mezőgazdasági hulladék hasznosítása A növénytermesztés, állattenyésztés, valamint a kapcsolódó mezőgazdasági tevékenység során keletkező hulladék energetikai hasznosításának témakörével a fejezetben foglalkozunk a biomassza illetve biogáz technológiák bemutatásánál A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNÁLATÁNAK ÖSZTÖNZÉSE A RÉGIÓBAN Az ösztönzési lehetőségek lényegében megegyeznek az előző fejezetekben bemutatott ösztönzőrendszerekkel, mind a gazdasági eszközök, mind pedig a szemléletformálás, tájékoztatás terén. Ezen túlmenően néhány további lehetőség: Az önkormányzat által alkalmazott pályázatírók, vagy a regionális energiaügynökség segíthetnek a lakossági pályázatokat benyújtóknak szakmai, illetve adminisztratív jellegű kérdésekben. Jó példa erre Nagypáli, ahol idén az önkormányzat munkatársai a Zöld Beruházási Rendszer lakossági napenergia pályázatán indulóknak nyújtottak pályázatírói szolgáltatást. Az önkormányzat nem kizárólag pénzbeli juttatással támogathatja a napkollektorok használatát a háztartásokban, hanem közvetítő szerepet is játszhat a lakosság és a kivitelező cégek között. A napkollektorokat igénylő családokat összefogva csoportos árajánlat kérésével és a megfelelő vállalkozó ajánlásával segíthet az önkormányzat / energia ügynökség. A lakossági projektek, pályázatok sikerének akadálya sokszor a megfelelő tervezés, állapotfelmérés hiánya. Ezen segíthet az önkormányzat / energia ügynökség azzal, hogy saját energetikusa mozgósításával segít az épületek állapotának feltérképezésében, vagy ingyenes tanácsadói szolgáltatást nyújt az érdeklődők számára. 159 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/12, Forrás:http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/regiok/deldun/deldun1112.pdf Energia Stratégia 182

185 A napenergiát hasznosító berendezések elterjedését támogathatja az önkormányzat árengedmény biztosításával az önkormányzati tulajdonban lévő telkek vásárlóinak abban az esetben, ha azok szerződésben vállalják napelem, vagy napkollektor telepítését. A németországi Rettenbach am Auerberg településen például 10%-kal kell kevesebbet fizetni az adott telekért, ha napkollektor vagy napelem telepítését vállalják. 160 Érdemes Bad Oeynhausen példáját is követni, ahol a helyi klímaszövetség és az önkormányzat szakemberei közösen olyan útmutatót készítettek, amely a közösségi napelemes rendszerek létrehozásához szükséges lépéseket mutatja be 25 lépésben, ami díjmentesen letölthető. 161 Javasolható a bajorországi Wildpoldried beruházásait is megvizsgálni, amelyek a lakosságra is ösztönző hatást fejtettek ki. A telpülés villamosenergia-igényénk 350%- át termeli meg a megújuló energiából. Valamennyi közintézményben, például az iskolákban, a tűzoltóság épületén hasznosítanak megújuló energiaforrásokat. A település vezetősége programokkal hívja fel a lakosság figyelmét a hatékony energiafelhasználásra. Az önkormányzat költségén 2001-ben hőlégballonból lefotózták az összes háztetőt, majd ingyenes tanácsadást szerveztek a lakosság részére arról, hová érdemes napenergiát hasznosító berendezéseket telepíteni. Az épületekről készülő hőkamerás feltérképezés esetén pedig az önkormányzat magára vállalja a felmérés költségeinek felét. 160 Német példák magyar önkormányzatoknak. Energiaklub, Budapest, Energia Stratégia 183

186 4.4. PÁLYÁZATOK, FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK KÖZVETLEN EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK Az Európai Unió 2014-ben induló többéves pénzügyi kerete (Multiannual Financial Framework, MFF) jelentős összegeket fordít a klímapolitikai célok támogatására. Az előirányzott összeg a keret 20%-a, és a Bizottság javaslata alapján a klímapolitikai célok a horizontális integrálás (mainstreaming) révén minden jelentős politikába be fognak épülni, köztük a hazánkat leginkább érintő Kohéziós Politikába (20%) és a Közösségi Agrár Politikába (30%) is. Közvetlen forrásoknak azokat nevezzük, amelyeket az Európai Tanács saját szervein (főigazgatóságok, ügynökségek) keresztül ír ki azzal a céllal, hogy az Európai Unió vállalásait, fejlesztési irányait támogassa. Az éghajlatvédelem területén az utóbbi években tapasztalható támogatói hozzáállás azt mutatja, hogy a településeket is ösztönözni akarják arra, hogy nagyobb kibocsátás-csökkentést vállaljanak és az EU fejlesztések zászlóshajói legyenek, akár a megújuló energia, akár a környezetbarát technológiák területén. A pályázatok általános feltétele, hogy a város rendelkezzen hosszú távú stratégiával, akciótervvel és saját forrással nemcsak a pályázat megvalósításához, hanem eredményeinek továbbviteléhez is. További feltétel a megfelelő nyelvismerettel rendelkező szakemberek foglalkoztatása a szervezetben, akik a pályázatot megírják, menedzselik, és a nemzetközi színtéren képviselik. A közvetlen EU által támogatott projektekkel szemben támasztott általános elvárás, hogy európai szinten megismételhető példaként kell szolgálniuk, és nagy súlyt kell helyezniük a kommunikációra. A projektek teljes költségének nagyságrendje el kell, hogy érje a többszázezer eurót, sőt előfordul, hogy kikötik az egymillió eurós összköltséget STRUKTURÁLIS ALAPOK Lassan a végéhez közeledik a jelenlegi Európai strukturális alap támogatási időszaka, és fontos, hogy amennyiben sikerül forrásokat átcsoportosítani a kimerült energiahatékonysági, energiatakarékossági területre, azokat az önkormányzatok pályázzák meg. Ezért érdemes előkészíteni néhány intézményi projektet (pl. intézmény-auditálással vagy SEAP 162, azaz fenntartható energia akcióterv készítésével). Az új strukturális programok 2014-ben indulnak. Az eddig Környezet és Energia Operatív Program néven ismert struktúra fenntartható energiával kapcsolatos 162 Sustainable Energy Action Plan Energia Stratégia 184

187 pályázatai előreláthatóan a felújítás irányában fognak megerősödni. Újdonság, hogy a közszférán kívül a lakossági szektor is pályázhat majd. Az Európai Unió 2014-től életbe lépő új Közös Agrárpolitikájának (KAP) zöld komponense a klímavédelmet szolgálja, azaz a KAP első pilléres támogatásai - a közvetlen mezőgazdasági támogatások - esetében a kifizetések 30%-a szolgálja a klímavédelmet. A vidékfejlesztés területe, amelyet az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap támogat, és a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Vidék Hálózat kezel, forrást biztosít a fenntartható energia területének fejlesztéséhez, projektek kialakításához. A településeknek LEADER csoporton, helyi civil szervezeten, gazdálkodókon keresztül van lehetősége vidékfejlesztési célú pályázatokon is indulni. A megújuló energia projektek (pl. biomassza-hasznosítás) előkészíthetőek, kivitelezhetőek lesznek majd ebből a forrásból. A különböző pályázati lehetőségeket a 24. táblázat foglalja össze. Fontos tudni, hogy 2012-ben kezdődik meg e programok megújításának tervezése AZ EURÓPAI HITELLEL KOMBINÁLT TÁMOGATÁSI PROGRAMOK Az Európai Unió több intézménye is kínál olyan hitellel kombinált támogatási programot, amely segítséget nyújthat nagyszabású projektek megvalósításában. Ezekre a forrásokra pl. az Intelligent Energy Europe programon (ELENA, MLEI), az Európai Energiahatékonysági Alapon 163, vagy közvetlenül az Európai Beruházási Bank támogatásával induló programokon keresztül lehet pályázni. Az önkormányzatok számára elérhető projektasszisztencia-támogatási programok: 50 millió euró felett EIB ELENA; 6-50 millió euró között MLEI PDA, CEB-ELENA, EBRD-ELENA. Példa egy sikeres ELENA pályázatra Milánó tartomány energiahatékonysági projekttel pályázott, amelynek célja a tartományban található önkormányzatok közintézményeinek energiahatékony felújítása volt ESCO cégek bevonásával. Az IEB-ELENA program irodát nyitott Milánóban a beruházási program szervezésére. Egyrészt megvizsgálták az egyes önkormányzatok által benyújtott felújítási terveket, másrészt közvetítettek a helyi kereskedelmi bankok, ESCO cégek és a beruházó között. A programot a megyében indított energia-auditálási program alapozta meg, amely keretében 101 település 1000 intézményét auditálták, és a megye elkészítette a Fenntartható Energia Akciótervét (SEAP) is. A 2013-ban záruló előkészítési programtól 90 millió eurós beruházást várnak, amely elsősorban iskolák felújítását jelenti. A projekt révén évi 1100 MWh energiamegtakarítást kívánnak elérni Energia Stratégia 185

188 Téma Pályázat címe Kiíró Támogatott területek Természetvéd elem, klímavédelem DG Environment Kutatásfejlesztés Tudásmegosztás, hálózatfejlesztés Transznacionális együttműködé sek Interregionális együttműködések Határmenti együttműködések Life+ FP7 Cooperation IEE South-East Europe Central Europe Interreg IVC HU-RO, HU- HR, HU-SLO, HU-SK, HU- UA-RO, AT_HU Cordis ManagEnergy ERDF ERDF ERDF ERDF természetvédelem, környezetvédelem, hulladék energia, energiahatékonyság, fenntartható településtervezés, fejlesztés, energiahatékonyság, megújuló energia, közlekedés, integrált projektek, képzés alkalmazkodás, stratégiai együttműködés környezetvédelem, természetvédelem, tiszta technológia környezetvédelem, megelőzés környezetvédelem, közlekedés, veszély elhárítás Nemzetközi konzorcium / Egyéni pályázat Kiemelt célcsoport egyéni is non-profit 50% nemzetközi, együttműködésben több hazai partnerrel nemzetközi konzorcium nemzetközi, együttműködésben több hazai partnerrel nemzetközi, együttműködésben több hazai partnerrel nemzetközi, együttműködésben több hazai partnerrel nemzetközi együttműködésben kutatóintézetek, közintézmények kis és közepes vállalkozások, energia ügynökségek régiók, megyék, települések régiók, megyék, települések régiók, megyék, települések régiók, megyék, települések Támogatás intenzitás 50% 75% 85% + 10% 85% + 10% 85% + 10% 85% + 10% Web ec.europa.eu/environment/life/funding/lifeplus.htm cordis.europa.eu/fp7/home_en.html ec.europa.eu/energy/intelligent/ táblázat : Európai Uniós támogatási programok Energia Stratégia 186

189 MÁS EURÓPAI ORSZÁGOK TÁMOGATÁSI PROGRAMJAI EEA -Norvég Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus Nemrégiben írták alá a megállapodást a nagy sikerű Norvég és EGT alapok folytatásáról. A fenti alapok egyik fő prioritási területe a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. Előreláthatólag a civil programok támogatása mellett bővülni fognak az önkormányzatok és gazdasági társaságok CO 2 -kibocsátás csökkentési projektjeinek (energiahatékonyság, energetikai korszerűsítés) finanszírozási lehetőségei. Svájci Alap A Svájci Alap több környezetvédelmi pályázat után 2011-ben az ún. Svájci Magyar Együttműködési Program a Testvértelepülési és Partnerségi Pályázati Alap pályázatait nyitotta meg. Ezek célja a partneri kapcsolat kialakítása vagy megerősítése svájci és magyar területi egységek és azok társulásai között, amelynek része lehet tapasztalatcsere, know-how átadás, fejlesztések közös kivitelezése. Az egész évben nyitva tartó, 90%-os támogatottságú program, jó lehetőség arra, hogy a környezetbarát fejlesztések és tervezés területén élenjáró svájci településektől jó példát, gyakorlatot, programot hozzunk a hazai önkormányzatokhoz ESCO Több cég is kínál harmadik feles, úgynevezett ESCO 164 finanszírozási szolgáltatást önkormányzatok számára. ESCO finanszírozásnak nevezzük azt a konstrukciót, amikor egy energiacég előfinanszírozza és kivitelezi a teljes beruházást, a beruházás költségei pedig a működés során keletkező energia-megtakarításból általában öt-tíz év alatt térülnek meg. A végrehajtott korszerűsítésekre az ESCO-cég szerződésben vállal garantált megtakarítást, melynek mértéke lehetővé teszi, hogy a beruházás teljes költsége ezekből finanszírozható legyen. A költségek teljes költségmegtakarítás-mértéke a beruházás nagysága, a visszafizetési kondíciók és a fejlesztések finanszírozási futamidejétől függ. Hosszú távú finanszírozás esetén a megrendelő már az energetikai beruházás megtérülése előtt érzékeli az energia-megtakarításból származó költségcsökkenést. Ilyen esetekben az elért megtakarításból eredő költségmegtakarítás három részre oszlik el: egy részéből a beruházás visszafizetése történik, egy másik rész a megrendelőnél közvetlen költségcsökkenés formájában jelentkezik, míg a harmadik rész az ESCO-cég haszna. A beruházás megtérülése után a fennmaradó szerződéses futamidő végéig a megtakarítás már csak kétfelé oszlik: egy része az ügyfélnél marad, 164 Energy Service Company Energia Stratégia 187

190 jelentős költségcsökkenést eredményezve, míg más része továbbra is az ESCO-cég hasznát növeli SAJÁT FORRÁSOK MEGTAKARÍTÁSOK Javasoljuk, hogy az önkormányzati intézményeken az energiahatékonysági intézkedések révén keletkező pénzügyi megtakarításokat az energetikai stratégia további céljainak megvalósítására különítsék el. Eleinte pénzügyi befektetés nélkül, vagy alacsony befektetésekkel is jó eredményeket lehet elérni. Több millió forintos nagyságrendű költség takarítható meg például a zöld iroda programmal (munkatársak energiatudatosságának fejlesztése, anyag- és energiafogyasztás racionalizálása, munkaszervezés) ÖNKÉNTES KIBOCSÁTÁS SZÁMLÁLÓ ÉS -SEMLEGESÍTŐ RENDSZER A nyugat-európai országokban elterjedt gyakorlat szerint egyes vállalatok, az önkormányzat, vagy a lakosság nagyobb szén-dioxid kibocsátással járó tevékenységeik ellenértékét megváltják (hasonlóan a kibocsátás-kereskedelmi rendszer működődéséhez). Az ebből származó bevételek egy ún. klímaalapba kerülve további éghajlatvédelmi-, alkalmazkodási célokat szolgálhatnak. A normál üzletmenet mellett ilyen extra és megváltandó kibocsátásokat jelenthetnek nagyobb rendezvények, utazások mind a vállalati, mind a lakossági szektorban. Több szén-dioxid kibocsátást megváltó cég is működik már hazánkban, de sokkal jobb és ösztönzőbb, ha a kibocsátások ellenértékét helyben költik el zöld célokra. Kiindulási alapul szolgálhat a Magyarországon elsőként a tatabányai kistérségben létrejött önkéntes alapon működő szén-dioxid semlegesítő rendszer ÖNKORMÁNYZATI SAJÁT FORRÁSOK Az energetikai stratégia megvalósítására a cselekvési terv alapján az önkormányzatnak saját költségvetéséből kell forrást elkülönítenie. Ezek a források biztosíthatják szakértők bevonását, pályázatok írását és az azok megvalósításához szükséges önerőt, kommunikációs célokat, valamint a lakosság energetikai beruházásaihoz (pályázati kiegészítésként) nyújtott támogatásokat. Ezek gyakran olyan források, amelyeket az önkormányzat egyébként is az energiafelhasználás optimalizálására, korszerűsítésre, szemléletformálásra szán, tehát nem feltétlenül igényel többletmegterhelést, csupán a meglévő források tervezett, ütemezett, stratégiai elköltését hu/_site/index.php?lang=hu Energia Stratégia 188

191 A ZÖLD KÖZBESZERZÉS FONTOSSÁGA Az állam és az önkormányzatok az európai beszerzési piacon ma a legnagyobb fogyasztónak számítanak. Mindezek tükrében egyértelmű, hogy az állam, illetve az önkormányzatok bármilyen magatartást is tanúsítanak a beszerzések, közbeszerzések vonatkozásában, az komoly hatást gyakorol a piacra. Amennyiben a lefolytatott közbeszerzési eljárások során környezetbarát termékek és szolgáltatások megrendelésére kerül sor, az ajánlatkérők zöld beszerzéseikkel példát mutathatnak a fogyasztóknak, és befolyásolhatják a piacot. Így az ipar ösztönzést kaphat az ajánlatkérők igényeinek megfelelő zöld technológiák kialakítására, környezetbarát termékek fejlesztésére. Zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzési eljárást, amely során az ajánlatkérő a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszi a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusuk során a környezetre lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzi a környezetbarát technológiák elterjedését és a környezetbarát termékek előállítását. Az Európai Unió zöld közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályai: 2004/17/EK irányelv (közművek) 2004/18/EK irányelv (áruk, szolgáltatások) Az önkormányzat önkéntesen is tanúsíthat környezettudatos magatartást, ha például a környezetbarát irodaszereket, energiahatékony irodai berendezéseket és műszaki cikkeket, alacsony fogyasztású autókat részesíti előnyben beszerzésekkor HAZAI ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK Fontos a hazai és nemzetközi kapcsolatokat, tapasztalatokat egyaránt felhasználni forrásszerzésre, projektek indítására. Erre számos lehetőség nyílik például a különféle klímabarát települési szövetségek révén. A szövetségi tagság egyrészt a fontos információkhoz való hozzájutást segíti elő, másrészt az anyagi források elérésében jelenthet támpontot a klímaprogramok megvalósítása számára, illetve a települési klímaprogram kedvezőbb állami, illetve nemzetközi környezetben működhet. A hazai szövetségek közül kiemelkedő a számos települést tagjaként számláló Klímabarát Települések Szövetsége 166. A külföldi szervezetek közül érdemes kiemelni az európai Polgármesterek Szövetségét (Covenant of Mayors 167 ), amely egy több mint 4000 önkormányzatot összefogó klímavédelmi kezdeményezés. Az Európai Bizottság azért hozta létre a Polgármesterek Szövetségét, hogy támogassa a helyi önkormányzatok fenntartható energiapolitika megvalósítása során tett erőfeszítéseit. A Covenant aláíróinak az a célkitűzése, hogy CO Energia Stratégia 189

192 kibocsátásukat 2020-ig minimum 20%-kal mérsékeljék. A szövetséghez csatlakozó települések céljaik megvalósítása érdekében Fenntartható Energia Akciótervet készítenek, és rendszeresen jelentést tesznek a tervezett intézkedések megvalósításáról. Az Európai Energiavárosok Szövetségének (Energy Cities 168 ) tagságába harminc országból több mint ezer település tartozik, melyek felbecsülhetetlen tapasztalatot halmoztak fel a klímavédelem és a fenntartható települési energiagazdálkodás terén. További nemzetközi szövetségek a csaknem 1600 tagú európai Klima-Bündnis 169 és a több mint 1000 tagú globális ICLEI Cities for Climate Program TÁRSADALMI KÉRDÉSEK Bár nem elsősorban energetikai kérdés, az energiastratégiában mégsem megkerülhető az energiához való hozzáférés, a szegénység-energiaszegénység problémaköre. Az energiaszegénységnek nincs uniós szinten elfogadott definíciója. A leggyakrabban használt értelmezés szerint egy háztartás akkor tekinthető energiaszegénynek, ha az nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek egy meghatározott hányadánál többet költ energiaszámláira. Magyarországon néhány szervezet (pl. Energiaklub, Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület, Védegylet) foglalkozott eddig valamilyen szinten az energiaszegénység kérdéskörével. Az Energiaklub elemzése 171 áttekintést nyújt a lehetséges definíciókról, az érintettek becsült számára. Az eredmények szerint biztosan érintettek a szegénynek számító 172 háztartások, ezen felül, definíciótól függően érintettek lehetnek egyéb, jövedelmi helyzetük alapján nem szegény háztartások is. Az energiaszegénynek mondható háztartások leginkább a községekben, a családi házas illetve falusias környékeken, és a családi házban lakó háztartások közül kerülnek ki, elsősorban a nagyobb alapterületű lakásokból. Az egy fős, és nyugdíjas illetve munkanélküli családtaggal rendelkező háztartások nagyobb arányban vannak jelen az energiaszegény háztartások között, mint a teljes mintában. A nemzetközi szakirodalom szerint leginkább veszélyeztetett rétegek az idősek, a hosszútávú betegségben Szegénység vagy energiaszegénység? Az energiaszegénység definiálása Európában és Magyarországon, Energiaklub, A szegénység fogalma többféleképpen definiálható - Magyarországon egyelőre nincs egységesen elfogadott meghatározás. A relatív jövedelmi szegénységre épülő megközelítés azt tekinti szegénynek, aki az adott társadalom átlagos vagy medián jövedelme 50-60%-ánál alacsonyabb jövedelemből kénytelen megélni. Ezt a megközelítést alkalmazza az EU is, amikor a szegénység határát az ekvivalens (egy fogyasztási egységre eső) mediánjövedelem 60 %-ánál húzza meg. Az ily módon szegénynek számító háztartások aránya Magyarországon ma 13-14%, ez tekinthető jelenleg a legelfogadottabb becslésnek a jövedelmi szegénységre. Vizsgálódásaink során mi is ezt a megközelítést alkalmaztuk. Energia Stratégia 190

193 szenvedők, és az egyedülállók. A probléma erősen jelentezik a Dél-Dunántúl leghátrányosabb térségeiben, az Ormánságban és a zsákfalvakban. A vizsgálatok szerint átlagos esetben, ha a szóban forgó háztartások támogatást kapnának épületeik hatékonyabbá tételéhez, úgy a magas energiamegtakarítások révén ki tudnának kerülni abból a helyzetből, hogy jövedelmükhöz viszonyítva túlságosan sokba kerülne lakásuk megfelelő fűtése. Azonban van a szegénységnek egy olyan szintje (mélyszegénység), ahol ez már csak az épület rossz állapota miatt sem jelent megoldást. A mélyszegénységen élő háztartásokban a cél az életben maradás, a kihűlések, betegségek megakadályozása, amelynek megoldásában az önkormányzatoknak illetve az államnak az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalnia. Lehetséges útnak tartanánk, ha a kistérségi, önkormányzati vagy országos közmunkaprogram keretében a rászoruló háztartások részére gyűjtenének fát a munkások. Ez előzetes egyeztetést igényel az erdőkezelést végző szervezetekkel, illetve a vízpartok esetén a vízügyi hatósággal, valamint szakszerű tervezést és felügyeletet kíván meg. Emellett a MANERGY projekt keretében megrendezett találkozókon hallhattunk olyan önkormányzati kezdeményezésekről (pl. Babócsáról), ahol a papír gyűjtése és kézi erővel történő brikettálása révén próbálnak a rászoruló háztartások számára tüzelőanyagot biztosítani. Messzemenőkig támogatandók ezek a kezdeményezések, a rászorulók helyi munkaerővel és koordinációval megvalósuló segítése. Megjegyzendő, hogy kihűlések nem csak a tüzelő hiánya miatt történhetnek: gyakran előfordul egyedül élő, idős, beteg emberek körében is, akik már nehezen mozognak, nehezen kelnek fel. Lenne tehát létjogosultsága egyfajta falugondnoki őrjárat megszervezésének, aminek során a felelős(ök) hideg időben naponta végigjárnák a rászoruló háztartásokat, és segítenének a fűtésben. Bár mindez kismértékben az energiafogyasztás növekedését vonhatja magával, ezt természetesen felülírják a társadalmi érdekek. Az energiafogyasztás csökkentésével a cél értelemszerűen nem az, hogy emberek nélkülözzenek a régióban SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS KÉPZÉS Az energetika és klímavédelem Magyarországon is népszerű tudományterületté vált az elmúlt években, de a hazai szakemberképzés nem tudott teljes mértékben lépést tartani a témakör iránti érdeklődés növekedésével. Az energetika interdiszciplináris terület, számos műszaki, gazdasági és társadalmi terület együttműködését igényli. Az Energiaklub által évről-évre elvégzett napenergia-piackutatás 173 eredményei alapján a hazai napenergia-piacon jelenlévő vállalkozások képviselői komoly problémaként ítélik meg a képzett szakemberek hiányát. A kérdőíves felmérés válaszadói évről-évre 70% 173 Csanaky Lilla: A magyarországi napenergia-piac 2011-ben, Energiaklub, Budapest, Energia Stratégia 191

194 feletti arányban jelölik meg kockázatként a szakember-hiányt. Nem csupán a napenergiaszektor küzd ezzel a problémával, a megújuló energiaforrások területén gyakran jelentkeznek a képzési hiányosságok. Az Új Széchenyi Terv kiemelt területként kezeli a zöld gazdaság fejlesztését, amelyhez elengedhetetlen a szakemberképzés reformja: Az oktatás területén új szakemberek képzésére lesz szükség, mivel a zöld gazdaság fejlesztése speciális szaktudást igényel. A felsőoktatási szintű képzés mellett technikus- és szakmunkásképzési programokat is kell indítani." 174 Jelenleg számos oktatási és képzési intézetben, gyakori átfedésekkel folyik az energetikai szakterület képzése, a képzési rendszerek összehangolásának hiánya tapasztalható. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felismerte az átfogó koncepció hiányával küzdő rendszer átalakításának szükségességét. Az energetikai szakképzés átstrukturálásával kapcsolatos kormányzati terveket Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Nemzeti Cselekvési Terve ismerteti. A cselekvési terv célkitűzései között szerepel a megújuló és alternatív energiaforrásokra, energiahatékonyságra alapozott képzési, oktatási programok indítása, az energetikai területen megfelelő képesítéssel rendelkezők számának növelése és az energiatudatos szakmai szemléletmód elterjedése. A tervezett energetikai képzések fontos újdonsága a műhely- és üzemi gyakorlatok kiemelt szerepe. Az energetikai cégek és az oktatási intézmények együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy a diplomás szakemberek használható tudással rendelkezzenek. A tervek szerint a képzési helyek kiválasztásakor a zöldipar szereplőivel való együttműködés elsődleges fontosságú szempont lesz. A képzési szisztéma kialakításakor a geográfiai adottságokat és lehetőségeket is figyelembe veszik, így Nyugat-Magyarországon az erdészeti biomassza mérnökképzés, Kelet-Magyarországon a mezőgazdasági bioenergetikus képzés kerülhet előtérbe. Az energetikai szakértők számának növelése érdekében a cselekvési terv a tervezett intézkedések között felsorolja az 1-2 éves OKJ-s képzési programok, a középtávú oktatási, képzési programok (pl. technikusi képzés, szakmunkás képzés), valamint a felsőfokú oktatási, képzési programok (energetikai mérnök, megújuló energia mérnök, környezetmérnök, PhD képzés, stb.) indítását 2011-től folyamatosan RÖVIDTÁVÚ KÉPZÉSI PROGRAMOK Az energetika területéhez kapcsolódó szakképesítések listáját az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet (OKJ) tartalmazza. Az adott szakképesítések szakmai 174 Részlet az Új Széchenyi Tervből oldal, intézkedési tábla pontja Energia Stratégia 192

195 tartalmát és vizsgakövetelményeit a szakképesítésért felelős szaktárca szakértők bevonásával határozza meg. Az OKJ-ben szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei jogszabályban rögzítettek, a képzést bármelyik intézmény indíthatja, amennyiben a szükséges személyi és tárgyi feltételeknek megfelel. A szakképesítések az alábbiak: Épületgépész technikus OKJ: Központi fűtés- és csőhálózat szerelő OKJ: Hűtő-és klímaberendezés-szerelő, karbantartó OKJ: Légtechnikai rendszerszerelő OKJ: Elektromos gép- és készülékszerelő OKJ: Megújuló energiaforrás energetikus OKJ: Erősáramú elektrotechnikus OKJ: A régióban a fenti képzések többsége nem elérhető, ezért a középfokú oktatásban bevezetésük javasolt KÖZÉPTÁVÚ KÉPZÉSI PROGRAMOK Az NCsT a szakmunkásképzés fontosságára is felhívja a figyelmet: Magyarországon a megújuló energiatermelés műszaki, környezet-közgazdasági, és agronómiai alapjaival tisztában lévő gyakorlati szakemberek képzésének fejlesztése szükséges. Ezért további céljaink közé tartozik az újonnan létrehozandó megújuló energia menedzser, megújuló energia szaktanácsadó, zöld ipari szakképzési specializációkban részt vevő technikusok és szakmunkások országosan egységes képzési rendszerének létrehozása FELSŐFOKÚ KÉPZÉSI PROGRAMOK Az egyetemi/főiskolai szintű energetikai képzés a tervek szerint a hasonló szakirányú képzéssel már eleve rendelkező egyetemeken és főiskolákon fog megvalósulni, egységes tematika alapján, az üzemi gyakorlatok hangsúlyozásával a gyors beindíthatóság, az országos lefedettség és a regionalitás elvének figyelembe vételével. A jelenleg meghirdetett energetikai témájú alapszakok (BSc) között az energetikai mérnöki szakot megtaláljuk például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán, illetve a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karán. Energetikai mérnök mesterszakot (MSc) a BME és a Miskolci Egyetem hirdet. A BME-n atomenergetika, energetikai környezetvédelem, hő- és villamosenergia termelés, valamint megújuló energiaforrások szakirányok közül választhatnak a hallgatók. A Miskolci 176 Forrás: Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Nemzeti Cselekvési Terve Energia Stratégia 193

196 Egyetemen épületenergetikai, energiafelhasználói és erőműenergetikai szakirányok választhatók. Más egyetemeken különböző szakok tematikájában tárgyalják az energetika területét, a Szegedi Tudományegyetemen például a műszaki menedzser szak (BSc), a Debreceni Egyetemen és a gödöllői Szent István Egyetemen pedig a létesítménymérnöki szak (MSc) hallgatói jelentkezhetnek energetikai szakirányra. A téma egyes környezetmérnöki, környezetgazdálkodási szakok keretében is a tananyag részét képezi. A Dél-Dunántúli régióban két felsőoktatási intézmény működik: a Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem. Mindkét intézmény érintőlegesen kapcsolódó képzéseket biztosít csupán, melyeket az fejezetben mutattunk be. Továbbképzés Az energetikai témájú szakképzések, posztgraduális képzések területén nagy a választék a különböző egyetemeken. A BME Mérnöktovábbképző Intézet számos energetikai képzést nyújt az érdeklődőknek, úgy mint épületenergetikai követelményrendszer és tanúsítás, EU-rendszerű energia auditor, intenzív, interaktív épületenergetikai szoftver gyakorló tanfolyam vagy épületenergetikai felkészítő tanfolyam önkormányzati műszaki ügyintézők számára. 177 A Szent István Egyetem Gépészmérnöki karán energiagazdálkodási szakmérnöki, épületenergetikai passzívház tervező szakember ill. szakmérnök, létesítményenergetikai szakértő, ill. szakmérnök képzések közül választhatnak a hallgatók. A Pannon Egyetem Georgikon kara alternatív-energia termelési tanácsadó szakmérnök, a Budapesti Corvinus Egyetem pedig energiagazdálkodási szakközgazdász/specialista képzést hirdet az energetika területén tevékenykedő szakemberek számára. Specifikus képzésre van szükség az energetikához kapcsolódó engedélyezési eljárások ügyintézőinek felkészítésére, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó ismertek területén. A felsőfokú műszaki képzési területen a felsőoktatási intézmények mind alapképzésben, mind pedig mesterképzésben foglalkoznak a megújuló energiahordozós létesítményekkel, azokkal kapcsolatos minősítési és engedélyezési eljárásokkal. A jelzett kérdéskörben külön, csak posztgraduális szakirányú továbbképzés vagy tanfolyami képzés keretében szerezhetnek képesítéseket a szakterület iránt érdeklődő hallgatók. 177 Bővebb információ: Energia Stratégia 194

197 4.7. INNOVATÍV ENERGIAELLÁTÓ RENDSZEREK: OKOS HÁLÓZATOK A régió energetikai fejlesztéseinek tervezésénél figyelembe kell venni az energiatermelés és elosztás várható trendjeit is, melyek egyaránt jelentős hatást gyakorolnak a fogyasztási szokásokra és alkalmazható technológiák kiválasztására. Okos mérés-okos hálózatok Az energiaipar nagy változások előtt áll: a nagyerőművek dominálta termelés és központi elosztás helyett a jövőben egyre inkább a fogyasztók aktív, tudatos részvétele és egy decentralizált rendszer elterjedése várható. Ebben az átalakulásban nagy szerepe van az okos mérésnek és az okos hálózatoknak. Az okos mérést egy olyan új mérési technológiaként definiálhatjuk, amely biztosítja a folyamatos fogyasztásmérést és az adatok rendelkezésre állását mind a fogyasztók, mind az energiaszolgáltatók számára. Az okos mérés lehetővé teszi az új típusú energiaszolgáltatások bevezetését. 178 A technológiát első sorban villamos energiánál alkalmazzák, de alkalmas a gázfogyasztás mérésére is illetve vízre és távhőre is kiterjeszthető lesz. Az okos mérők a fogyasztási adatokat folyamatosan rögzítik és kommunikálják; így valós időben követhetővé válik az energiafogyasztás mind a szolgáltató, mind a fogyasztó számára. Ellentétben a jelenlegi rendszerrel, a pontosabb nyomon követés elősegíti a tudatosabb, hatékonyabb energiafelhasználást. Az okos mérés az okos hálózat előfeltétele. Az okos hálózat az Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) értelmezése szerint olyan villamosenergia-hálózat, amely digitális és egyéb fejlett technológiákat használ, bármilyen termelőtől származó villamosenergia szállításának mérésére és vezérlésére, hogy kielégítse a végfelhasználók különféle igényeit. Az okos hálózatok a lehető leghatékonyabban koordinálják a villamosenergiapiac minden termelőjének, hálózatüzemeltetőjének, végfelhasználójának és más érintettjeinek igényét és teljesítményét, így csökkentik a költségeket és a környezeti hatást, valamint növelik az ellátás biztonságát, stabilitását és rugalmasságát. 179 Az okos mérés és hálózatok megvalósításához az első és legfontosabb lépés a szabályozási környezet megalkotása. Ez határozza meg a keretet, amelyben a villamosenergia-szolgáltatók kiépíthetik a rendszert. A fogyasztók számára ez mindössze egy mérőóracserét jelent. Az adatokat kezelő központ létrehozása és a szolgáltatók belső rendszereinek átalakítása az iparági szereplőkre hárul. 178 Forrás: Force Motrice- A.T.Kearney : Tanulmány készítése az okos mérés elektronikus mérő rendszernek a villamos energia, földgáz-, és távhőfelhazsnálás területén történő bevezetésére és alkalmazhatóságára, valamint a tanulmány eredményeit bemutató workshopok megszervezése és lebonyolítása projekt végleges jelentés, Május Forrás: International Energy Agency: Smart Grid Technology roadmap - Energia Stratégia 195

198 Jogszabályi környezet Az Európai Unió már a kétezres évek közepe óta foglalkozik a fogyasztói hatékonyságjavítás és az intelligens mérés kérdéskörével. Az Európa 2020 stratégiában az intelligens és fenntartható növekedést célozza meg, amelyben fontos szerepe van az energiagazdálkodásnak. A 2020-ra kitűzött 20%-os energiahatékonyság-javítás és a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra növelése is elérhetetlen az okos mérők és hálózatok bevezetése nélkül. Ennek megfelelően az Európai Unió irányelveket határozott meg a tagállamoknak, melyek kikövezik az utat az okos mérés számára. Az Európai Parlament és Tanács először ban 180 fogalmazta meg irányelvét az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és a fogyasztók jobb tájékoztatásáról. Ebben külön cikkely foglalkozik az energia mérésével és számlázásával kapcsolatos elvárásokkal. A tagállamok számára kitűzte a feladatot, hogy programokat és intézkedéseket készítsenek az energiahatékonyság növelésére ben a Tanács konkrét a feltételeket és követelményeket 181 támasztott az okos mérőkre és hálózatokra vonatkozóan. A tagállamoknak értékelést kell készíteniük arról, hogy az intelligens mérés melyik fajtája és milyen ütemezésű bevezetése ésszerű és költséghatékony. Ha ez az értékelés kedvező, akkor 2020-ig legalább a fogyasztók 80%-át el kell látni okos mérésre alkalmas berendezésekkel. A magyar kormány 2011-ben ültette át a nemzetközi rendeleteket a Villamosenergia Törvény módosításával 182, amivel megalapozta az okos mérés magyarországi bevezetést. Az okos mérők és hálózatok elterjedéséhez szükség van az érintett energiaipari szereplők együttműködésére, amelyhez a keretet a Magyar Energia Hivatal által kidolgozott szabályozás adja meg. A MEH hatáskörébe került, hogy kidolgozza a bevezetés szabályozását, amely három fő lépcsőből áll. Először a hálózati engedélyesek által mintaprojektek folytatását teszi lehetővé, azokat irányítja, felügyeli. Ezek értékelése után, kormányrendelet-tervezetet készít az intelligens mérés széles körű bevezetésére, végül az okos hálózatok mintaprojektjeit és általános bevezetését készíti elő. Mintaprojektek A magyarországi bevezetés jelenleg az első fázisban, a mintaprojektek elvégzésénél tart. Az E.ON Hungária Zrt. és a Magyar Telekom márciusában Szolnokon kezdte meg az okos mérők telepítését, majd a nyáron az ország 550 településén 20 ezer okos mérőt telepített az EDF Démász Hálózati Kft., az Elmű Hálózati Kft., az Émász Hálózati Kft. és az E.On Hálózat cégcsoport. Ezeket 3 ezer gázóra, ezer víz- és ezer távhőmérőóra felszerelése követi /32/EK, Forrás: /72/EK és 2009/73/EK, Forrás: 182 VET (1) bekezdés és 177/A Forrás: Forrás: 184 Forrás: Energia Stratégia 196

199 A mintaprojektek célja, hogy előkészítsenek, teszteljenek, döntési alapot szolgáltassanak az általános bevezetéshez. Az eredmények alapján alakítják ki a jogszabályi környezet és választják ki a megvalósításra javasolt modellek közül a leginkább megfelelőt. 185 Meghatározzák a technológiai szabványokat és foglalkoznak a felmerülő adatvédelmi problémákkal. Emellett a szolgáltatók a mintaprojekt során gyűjtött adatokat felhasználják a közüzemi fogyasztás pontosabb mérésére és az elszámolási folyamat optimalizálására, illetve további kiegészítő funkciókat vizsgálnak, amely hasznos információkkal szolgálhat a fogyasztóknak és a szolgáltatóknak is. A mintaprojekteket fogyasztói elégedettségi felmérésekkel egészítik ki a projekt kezdetekor, majd egy évvel később, azok lezárásakor. Ezek után következik az értékelés és a döntés a megvalósításról. Az intelligens mérők általános bevezetésének kezdete 2014-ben várható. Az okos mérés előnyei és kedvezményezettjei Az Eurpai Unió irányelvei a célból kerültek kidolgozásra, hogy javítsák a fogyasztók helyzetét az energia-felhasználás során. A cél, hogy a legnagyobb előny a fogyasztóknál jelentkezzen: a folyamatos informálás által lehetővé váljék, hogy megismerjék, tudatosan kezeljék, majd átalakítsák fogyasztási szokásaikat, ezáltal energiát és pénzt spóroljanak. Az okos mérők bevezetésével megszűnik a mostani átalánydíjas rendszer és a havi valós fogyasztási adatokért kell fizetni, manuális mérőóra-leolvasás vagy betelefonálás nélkül. Így a lakosság számára javul a szolgáltatás, csökkennek a számlákkal kapcsolatos problémák. A pontos fogyasztási adatoknak köszönhetően a kereskedők differenciáltabb tarifákat vezethetnek be, amellyel befolyásolhatják, kiegyenlíthetik fogyasztás ingadozását. A napon belüli különböző tarifákat a lakosok felhasználhatják, hogy a nagyobb teljesítményű háztartási eszközeiket (mosógép, mosogatógép, légkondicionáló) a kedvezőbb árú időszakokban üzemeltessék. A kereskedők leolvasás megszűnése miatti költségcsökkenés mellet tovább spórolhatnak a behajthatatlan követelések arányának csökkentésével, mivel az okos mérők sokkal egyszerűbbé teszik a nem fizető fogyasztók be- és kikapcsolását. A MEH számára készített okos méréssel kapcsolatos tanulmány szerint ez akár 70%-os csökkenést is jelenthet. 186 Mind a fogyasztók mind a szolgáltatók jól járnak a gyorsuló szolgáltatóváltással, hiszen az intelligens mérők a jelenleg 2-3 hetes folyamatot akár egy napra csökkenthetik 187. Az okos mérésből az elosztói hálózatok is profitálnak. Könnyebbé, gyorsabbá válik a hibák felderítése, ezáltal javul az ellátásbiztonság, csökken az áramkimaradások időtartama. A 185 A megvalósításra alkalmas modellekről a MEH megrendelésére 2010-ben a Force Motirce és az A.T. Kearney készített tanulmányt. A mintaprojektek során vizsgálandó modellek az elosztói (villamos), az elosztói együttműködői (villamos és gáz), és az önálló területi mérő operátori. 186 Forrás: Force Motrice- A.T.Kearney: Tanulmány készítése az okos mérés elektronikus mérő rendszernek a villamos energia, földgáz-, és távhőfelhazsnálás területén történő bevezetésére és alkalmazhatóságára, valamint a tanulmány eredményeit bemutató workshopok megszervezése és lebonyolítása projekt végleges jelentés, május Forrás: Energia Stratégia 197

200 részletesebb adatoknak köszönhetően javul a hálózatok irányításának hatásfoka. A már említett tanulmány szerint 20%-kal is csökkenhet a hálózati veszteség. A jobb tervezhetőség a hálózatok jobb kihasználásával jár, amely csökkenti a szükséges hálózatfejlesztési beruházásokat. Nemzetgazdasági szinten jelentkező legfontosabb előny az energia tudatosabb, takarékosabb felhasználása által csökkenő fogyasztás. Az okos mérésről készült tanulmány szerint ez ugyan csak 1-1,5% százalékos csökkenést jelent, de hangsúlyozzák, hogy már ekkora megtakarításnál is megtérülnek a szükséges a beruházások. A kevesebb felhasznált energia természetesen együtt jár az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklődésével; illetve országos szinten javul az energiaellátás biztonsága. Kockázatok Minden érintett számára vannak pozitív oldalak, de akadnak a bevezetéssel kapcsolatban kockázatok is. Az okos mérés megfelelő bevezetési modell és forgatókönyv által igen hasznos lehet, de ehhez mindenképp szükség van az energiapiaci érintettek szabályozott együttműködésére. Az okos mérés fő célja a fogyasztói energiatudatosság növelése, ám maga a műszer telepítése ezt nem tudja előidézni. A telepítéssel párhuzamosan tájékoztató, felkészítő kampányokat kell folytatni, hogy a lakosság felkészült legyen a rendszer használatára és képes legyen fogyasztási szokásainak felülvizsgálatára és megváltoztatására. A bevezetés során szem előtt kell tartani az adatvédelmi aggályokra. Hollandiában például komoly társadalmi ellenállással szembesül az okos mérő bevezetési projekt, a fogyasztókról és szokásaikról összegyűjtött nagy mennyiségű adat miatt. 188 Kapcsolat a megújuló energiaforrásokkal Az okos mérés a megújuló energiaforrások integrálásában is szerepet játszik. Segít megoldani a megújuló energiaforrások részarányának növekedésével egyre inkább decentralizálttá, kiegyenlítetlenebbé váló energiatermelésből fakadó nehézségeket. A megújulók áramtermelése kiegyenlítetlen, akár a szél-, akár a napenergia, az időjárás szerint váltakozik. A tárolókapacitások fejlesztése mellett az okos mérők és az okos hálózatok segítségével lehet ezt a problémát kezelni. Az okos mérők a kétirányú áramforgalmat is mérni tudják, Így például ha egy fogyasztó a hálózatból vételezés mellett a háztetőn lévő napelem által termelt energiát visszatáplálná a rendszerbe, a műszer ezt tudja kezelni. Az okos hálózat pedig a többi termelőt és felhasználót összekapcsolva a teljes rendszerre optimalizálja az energia felhasználását, nyomon követve és szabályozva a lakossági igényeket. 188 Kozák Zsolt: A smart metering bevezetése Magyarországon, BCE Szakdolgozat, 2010 Energia Stratégia 198

201 Nemzetközi példák Bár az Európai Unió csak 2020-ra írja elő az okos mérés bevezetését, több ország már most teljesítette a követelményeket. Svédországban és Olaszországban már a legtöbb háztartás rendelkezik intelligens műszerekkel. Olaszországban az akkor még állami tulajdonban lévő áram- és gázszolgáltató Enel 1999-ben kezdett foglalkozni a projekttel re befejezték az ország 85%-át érintő 33 millió mérőóra felszerelését. A projekt eredménye: elégedettebb fogyasztók, 70%-kal kevesebb áramkimaradás és 46%-kal kevesebb energia-elosztással kapcsolatos költség. 189 A projekt sikeréhez nélkülözhetetlen volt a részletes tervezés, illetve hogy már a legelejétől fogva nagy hangsúlyt kapott a kommunikáció. Részletesen tájékoztatták a lakosságot mind a bevezetés menetrendjéről, mind az új rendszer előnyeiről, igyekeztek megválaszolni minden felhasználói kérdést és aggályt. A jövő A fogyasztói tudatosság növelése és az energiapazarlás csökkentése már rövid távon elérhető az intelligens mérés által. A fent említettek szerint a megújuló energiaforrások elterjedésével tovább nő az előnyök sora. Ez azonban csak a kezdet: a mérők, a hálózat és a hozzájuk kapcsolódó eszközök fejlődése további távlatokat nyithat meg a felhasználóbarát és egyben takarékos energiafogyasztás előtt. Egyre több okos kifejezés jelenik meg: az okos otthon 190 koncepciója szerint az egész ház egy önszabályozó rendszerben működik. Megtanulva a lakók szokásait, beállítja a hőmérsékletet, alkalmazkodva a napi kedvezményes díjszabásokhoz automatizálja a háztartási eszközök működését és a házhoz kapcsolódó megújuló energia termelést, feltölti az elektromos autót és tárolja a többletenergiát. Az okos közösségek még nagyobb körre terjesztik ki ezeket a megoldásokat, a közösségi létesítményeket és területeket is integrálva a háttérben működő és minden igényt kielégítő okos rendszerekbe. 189 Zito, Claudio: From smart metering to smart grids Enel experience: What coulour is our grass c. előadása, budapest, Október Veisz Imre: Hogyan mérjünk okosan Smart metering pilot projekt az E.on-nál c. előadása, Budapest, 2011.október 25. Energia Stratégia 199

202 5. A REGIONÁLIS ENERGIASTRATÉGIA ILLESZKEDÉSE A RELEVÁNS UNIÓS ÉS NEMZETI STRATÉGIÁKHOZ Az előző fejezetekben ismertetett célok és eszközrendszer megfogalmazása során szem előtt tartottuk az Európai Unió stratégiai dokumentumaiban felvázolt célkitűzésekhez (lásd 1.5. fejezet) való illeszkedést. Emellett különös figyelmet szenteltünk az országos szintű stratégiai dokumentumokban meghatározott célok és tervezett intézkedések integrálására. A kapcsolódási pontok a következőképpen összegezhetők: A Nemzeti Energiastratégia 2030 című dokumentum fókuszában az energiafüggőség enyhítése áll, melynek érdekében az alábbi öt kiemelt célt nevezi meg a hazai energiapolitika számára: energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiaforrások részarányának növelése, a közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítése, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése, a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergia-termelésben. Regionális szinten az energiahatékonyság és takarékosság fokozása, a megújuló energiaforrások hasznosítása képezi a stratégia fontos pillérét, a másik három terület túlmutat a területi energiapolitika hatáskörén. A régió energiastratégiájához viszonylag szorosan kapcsolódik az ország mezőgazdasági-vidékfejlesztési stratégiája. A időszakra szóló Nemzeti Vidékstratégia célként fogalmazza meg, hogy a vidéki térségek a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével a lehető legnagyobb mértékben maguk állítsák elő, termeljék meg energiaszükségletüket. A dokumentum kiemeli, hogy a vidék fenntartható energiagazdálkodásának alapját az energiaigény jelentős abszolút mértékű csökkentése (energiatakarékosság) jelenti. A fa racionális hasznosítása központi eleme a időszakra szóló Nemzeti Erdőprogramnak: energiatermelés energiaültetvények létesítése és kitermelése révén, az ipari hasznosításra már nem alkalmas fa és az újra-feldolgozásra alkalmatlan hulladékok felhasználásával úgy, hogy a termékgyártás, a lakossági tűzifa-ellátás és a nemzetközi kötelezettségekből fakadó energiatermelés kiegyensúlyozott legyen. Az Országos Területfejlesztési Koncepció kiemelt célként fogalmazza meg a termálvízkincs integrált és innovatív térségi fejlesztését (energetikai hasznosítás, gyógyászati ipar, turizmus, mezőgazdaság stb.), a termálvagyon komplex hasznosítását szolgáló ipari, Energia Stratégia 200

203 szolgáltatási és kutatási vertikumok, valamint hálózatok létrejöttének ösztönzését. Megfogalmazza továbbá a megújuló energiaforrások részarányának növelését elsősorban a helyi, kistérségi ellátás érdekében, a gazdasági és környezetvédelmi szempontok érvényesítésével a fenntartható fejlődés stratégiájának megfelelően. Az Új Széchenyi Tervben a zöld gazdaságfejlesztéshez kapcsolódóan hangsúlyos szerepet kap az energiahatékonyság és -takarékosság, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználása, illetve a saját erőforrások előtérbe helyezése. A dokumentum szerint az energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedések központi jelentőségűek az éghajlatváltozás és energiapolitika terén kitűzött célok legkisebb költséggel történő megvalósulása szempontjából (elsősorban az épületek és a közlekedés terén). A régió energetikai törekvései elősegítik az ország nemzetközi vállalásainak, kötelezettségeinek teljesítését. A megújuló energiaforrások részarányának (a bruttó végső energiafelhasználásban) 2020-ig 14,65%-ra történő növelése érdekében tett lépéseket a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve című dokumentum tartalmazza. Az NCsT és az Energiastratégia kijelölik a fejlesztések szempontjából kulcsfontosságú megújuló energia technológiákat: 191 A megújuló energiaforrásokon belül prioritást a kapcsoltan termelő biogáz és biomassza erőművek és a geotermikus energiahasznosítás formái kapnak, amelyek elsősorban, de nem kizárólagosan hőtermelési célt szolgálnak. A Dél-Dunántúli régió adottságai, megújuló energia potenciálja kedvező az említett technológiák alkalmazása, továbbá a napenergia hasznosítás szempontjából, így területi szinten is ezek az energiaforrások kerülhetnek a megújuló energia fejlesztések fókuszába. A regionális stratégiában javasolt intézkedések összhangban vannak a cselekvési tervben megfogalmazott ágazati célkitűzésekkel: Biomassza: a régió kiemelkedő agroökológiai adottságainak hasznosítása a fenntarthatósági kritériumok betartása mellett, a helyi hőigényekre méretezett fűtési, illetve kapcsolt villamos- és hőenergia termelési rendszerekkel. A stratégia kiemelt területként foglalkozik a lakossági és mezőgazdasági hulladék energetikai célú hasznosításával biogáz üzemekben. Geotermikus energia: a kedvező természeti adottságok fenntartható módon történő kamatoztatása geotermikus fűtőművek, távhő-hálózatok kiépítésével. A tervezés fázisában érdemes a régióban üzemelő rendszerek tapasztalatait tanulmányozni. Vízenergia: 10 MW alatti teljesítményű törpe vízerőművek, folyómederbe telepített átáramlásos turbinák létesítése. Napenergia: lakossági és intézményi napkollektoros és napelemes rendszerek a helyi hő- és villamosenergia-igények kielégítésére méretezve. Szélenergia: hasznosítása kevésbé hangsúlyos, a régió észak-keleti sarkára korlátozandó a régió nem túl kedvező szélpotenciálja és a szabályozás 191 Nemzeti Energiastratégia 2030, 15. oldal Energia Stratégia 201

204 bizonytalanságai miatt (kapacitáslétesítési kvóta, kötelező átvételi rendszer reformja, METÁR-tarifa). Hőszivattyú: a technológia alkalmazása kizárólag megfelelő energetikai adottságú épületekben javasolt. Az Európai Unió energiapolitikai céljainak elérése érdekében fogadták el az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK, az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelvét. Az irányelv bevezetésének célja az volt, hogy költséghatékony, gazdaságos módon segítse elő az energia hatékonyabb felhasználását az Európai Unió tagállamaiban. Ennek érdekében az irányelv arra szólítja fel a tagországokat, hogy a 2008 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan nemzeti energiamegtakarítási célelőirányzatot határozzanak meg, mely az irányelv ajánlása szerint az adott ország átlagos éves végfelhasználásának 9 %-a. A tagállamoknak olyan intézkedéseket kell kidolgozniuk, amelyek révén ezt a célelőirányzatot teljesíteni tudják. Ezeket az intézkedéseket Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben kellett bemutatniuk és benyújtaniuk az Európai Bizottság felé. Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve összesen 57,4 PJ megtakarítást irányoz elő Magyarország végső energiafelhasználásában 2016-ra. A felsorolt intézkedések között megtalálhatók az épületek energiahatékonyságának javítására irányuló lakossági, közintézményi és vállalati beruházási támogatást nyújtó programok, hatékonyabb háztartási és irodai gépek elterjesztését célzó, főként beruházástámogatás-jellegű programok, továbbá jogszabály-alkotási feladatok és szemléletformálással kapcsolatos intézkedések is nyarán jelent meg továbbá az Európai Bizottság az építőipar fellendítése érdekében kidolgozott stratégiája 192. A stratégia célja, hogy az ágazat újult erőre kapjon, mint a munkahelyteremtés és általánosságban a gazdaság fenntartható fejlődésének mozgatórugója". A dokumentum fő eleme az alacsony energiafelhasználású épületek arányának növelése, mert ezek számos gazdasági és környezeti előnyük ellenére továbbra sem túl elterjedtek a piacon. A stratégia számos rövid- és középtávra szóló javaslatot fogalmaz meg a beruházási környezet, a humán erőforrás és az erőforráshatékonyság javítása terén. A Dél-Dunántúli Régió Energiastratégiájának kidolgozásakor a stratégiai célokat és a célok eléréséhez rendelt eszközöket a fenti stratégiai dokumentumok célkitűzéseinek és iránymutatásainak figyelembe vételével határoztuk meg. 192 COM(2012) 433 végleges Energia Stratégia 202

205 6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN ÖSZTÖNZÖTT REGIONÁLIS, ORSZÁGOS ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK Az utolsó fejezetben gondolatébresztő jelleggel részletesebben is szerepel néhány olyan hazai és nemztetközi támogatási program, amely hozzájárulhatnak a stratégia céljainak eléréséhez. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Az önkormányzatok által talán legismertebbb energetikai fejlesztéseket támogató pályázati program az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett Környezet és Energia Operatív Program (KEOP). Nyolc prioritása közül a 4. (A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése) és 5. (Hatékonyabb energiafelhasználás) segíti leginkább a regionális energiastratégia céljainak elérését. Előbbi a megújuló energiából előállított hő- és/vagy villamosenrgia termelésre, valamint bioetanol előállítására és megújuló energiaforrások alkalmazásával kombinált épületenergetikai fejlesztésekre fókuszáló projekteket kívánja támogatni; míg utóbbi célja az épületek (különös tekintettel a központi és helyi költségvetési szervek épületeire és az egyéb középületekre, valamint a vállalkozások üzemi és irodaépületeire), továbbá a távhőszolgáltatók és termelők energia-takarékosság növelésére, az energia-hatékonyság javítására irányuló beruházásainak elősegítése. Az 5. prioritás elsősorban kis-közepes méretű projekteket támogat, 10-75% közötti arányban. A két prioritás az alábbi konstrukciókat tartalmazza: Konstrukció kódja Konstrukció neve A konstrukció célja Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból Megújuló energia alapú térségfejlesztés Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása távhőellátás energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrás-felhasználás térségfejlesztő hatással, mintaprojekt jelleggel villamosenergia előállítás napenergia, biomassza segítségével, vízenergia hasznosítás, biogáz termelés és felhasználás, geotermális energiahasznosítás, szélenergia hasznosítás, megújuló energiaforrások kombinálása geotermális projektek előkészítése Energia Stratégia 203

206 4.8.0 Pénzügyi konstrukció 4.2.0/B, 4.4.0, 4.5.0/A és 4.5.0/B szerinti tevékenységekhez visszatérítendő forrás biztosítása Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Megújuló energiaforrás alapú hőés villamos energia termelés Távhő-szektor energetikai korszerűsítése épületek hőtechnikai adottságainak javítása, fűtési, hűtési hmv rendszerek korszerűsítése, világítási rendszerek korszerűsítése, megújulókkal történő kombinálás (napkollektor, biomassza, napelem, hőszivattyú, stb) napenergia (hmv, fűtési igény), biomassza (hmv, fűtési igény), biogáz, depóniagáz előállítás, geotermikus energia használat, hőszivattyús rendszerek kialakítása, hűtés megújuló energiaforrással, megújuló energia források kombinálása, megújulók közösségi távfűtő rendszerben történő hasznosítása, villamos energia előállítása megújuló energiaforrásból távhőellátás energiahatékonysági korszerűsítése Épületenergetikai fejlesztések Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai épületek hőtechnikai adottságainak javítása, fűtési, hűtési hmv rendszerek korszerűsítése, világítási rendszerek korszerűsítése, megújulókkal történő kombinálás épületek hőtechnikai adottságainak javítása, fűtési, hűtési hmv rendszerek korszerűsítése, világítási rendszerek korszerűsítése, megújulókkal történő kombinálás 25. táblázat: KEOP 4. és 5. prioritási konstrukciók [Forrás: KEOP Akcióterv ] Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A Dél-Dunántúli Régió számára egyetlen határmenti program érhető el, a Magyarország- Horvátország IPA CBC Program. Célja, hogy segítse a természeti és kulturális örökség sikeres menedzselésén és a határrégió két oldala közötti intenzív társadalmi-gazdasági kapcsolatokon alapuló kultúra- és tudásalapú fejlődést. Célterületei között szerepel többek között a Dráva-völgy és az ahhoz kapcsolódó természeti és vidéki területek környezeti stabilitásának és vonzerejének növelése, a Mura-Dráva-Duna területből és az azt körülvevő természeti és vidéki területekből egy fenntartható, közös regionális turisztikai termék kialakítása. Mivel a pályázat lehetővé teszi az infrastrukturális fejlesztések megvalósítását és támogatja a határon átnyúló közös tervezést, stratégiaalkotást valamint a K+F tevékenységet, ezért energetikai vonatkozású projekteket is megvalósíthatnak a kedvezményezettek. Energia Stratégia 204

207 Néhány példa: Határon átnyúló regionális növényvédelmi előrejelző szolgálat - (PC FORECAST - Pest Control Forecasting Service), ahol a vezető kedvezményezett a Zala és Borkultúrájáért Egyesület partnere pedig a horvát oldalon a Udruga Međimurskih Proizvodača Merkantilnog Krumpira volt. A projekt teljes költsége ,14. A között a projektben a Mura Dráva Zala folyók vízgyűjtőjében kiépült egy mérőműszeres előrejelző szolgáltatási rendszer 32 db mérőállomással. A rendszer képes napi, heti, tíznapos, havi előrejelzést kaphat a gazda a léghőmérsékletről, a várható csapadék mennyiségéről, a széljárásról, a páratartalomról adatot közvetíteni. A projekt eredményének az adatgyűjtésben lehet szerepe a Regionális Energiastratégia szempontjából). A projekt weboldala: Drávai árvízi előrejelzés felülvizsgálata és fejlesztése - (FLOOD FORECAST AT DRAVA RIVER), ahol a vezető kedvezményezett a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság partnere pedig a horvát oldalon a Hrvatske vode, Pravna osoba za upravljanje vodama. A projekt teljes költsége ,00. A zárult projekt célja egy új, korszerű, térinformatikai, hidraulikai modelleken alapuló előrejelzőrendszer kialakítása volt a Dráva horvát és magyar vízrajzi állomásaira. A fejlesztés eredményeképp egy olyan objektív matematikai, térinformatikai alapokon nyugvó előrejelzőrendszert készítettek, mely 6 napos időelőnnyel számolja ki a kijelölt vízrajzi állomásokra a várható vízállás-vízhozam értékeket. A projekt eredménye jól hasznosítható a Dráva vízenergia potenciáljának kiaknázása során vízierőművek telepítése során. A projekt weboldala: A Föld ereje Csurgó és Kapronca közelében - (Innovative Geothermal Energy Research surrounding Csurgó and Kaprovnica), ahol a vezető kedvezményezett Csurgó Város Önkormányzata partnere pedig a horvát oldalon a Grad Koprivnica volt. A projekt teljes költsége ,00. A között megvalósított projekt a két település közelében a felszín alatt nyugvó geotermikus lelőhelyek azonosítására, geotermikus kutak létesítésére legalkalmasabb helyek feltárására irányult. A geotechnikai vizsgálatok eredményeként két megvalósíthatósági tanulmány és a létesítendő kutak engedélyezési tervdokumentációja készült el, amely a későbbi geotermikus energia hasznosítására irányuló beruházások alapjául szolgálnak. Ezen túlmenően a projektnek úttörő szerepe van a két ország közös geotermikus kincsének hasznosításában és a megújuló energiaforrások alkalmazásában. A projekt weboldala: Az EE Pannonia önkormányzatok helyi energia-stratégiáinak közös kidolgozása projekt 2012-ben került beadásra. A projekt átfogó célja a közös regionális tervezés biztosítása a középületek energia menedzsmentje területén a határ mindkét oldalán, annak érdekében, hogy az önkormányzatok felkészüljenek a Strukturális Alapokból finanszírozott energiahatékonysági támogatásokra. A projekt további céljai között szerepel a középületek energiahatékonyságával kapcsolatos rendeletek összehasonlítása a határ menti régió horvát és magyar oldalain, továbbá beszámoló készítése az önkormányzatok Energia Stratégia 205

208 által működtetett középületek energiahatékonyságáról a polgármester és energia/klíma referensek számára. A projekt elősegíti az önkormányzati épületek energiatanúsítását is. CENTRAL EUROPE PROGRAMME ( ) A Central Europe Programme az Európai Területi Együttműködési célkitűzés keretében megvalósuló, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által társfinanszírozott operatív program. A között működő program a közép-európai országok között együttműködés előmozdítására jött létre. Céljai között szerepel a területi kohézió erősítése, az innováció, hozzáférhetőség, környezet fejlesztése, illetve a városok és régiók vonzóbbá és versenyképesebbé tétele. A transznacionális projektek megvalósításához az EU összesen 231 millió támogatást nyújt magán és közintézmények számára Ausztria, Csehország, Németország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna országaiban. A program keretében több energetikai vonatkozású projekt is elindult. A Dél-Dunántúli Régióból az alábbi projektekben vesz részt valamilyen szervezet: MANERGY Megújuló energiaforrásokra épülő önellátó regionális energiaellátási modellek és helyi energiastratégiák kidolgozása, mely a közép-európai országokat lefedő nemzetközi projekt (2011. május április 30). A ,80 költségvetésű projekt célja Közép-Európa természeti erőforrásainak védelme, energiafogyasztásának és CO 2 -kibocsátásának mérséklése környezetbarát energiaszolgáltatási és energiafogyasztási formák ösztönzése, az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások nagyobb arányú alkalmazása révén. A partnerségi kapcsolatban a vezető partner szerepét a Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. tölti be, a további partnerek a Maribori Egyetem (SI), a szászországi Saxon Energia Ügynökség (DE), az ARLEG Regionális Fejlesztési Ügynökség (PL), Treviso megye (IT), illetve a EU-Regionális Menedzsment, Kelet-Stájerország (AT). A projekt elvárt eredményei közé tartozik, hogy hatékony regionális energiaellátási modellek jöjjenek létre a Dél-dunántúli régióban. Ennek érdekében a MANERGY elősegíti a megfelelő energiaellátási módszereket és technológiákat tartalmazó regionális energiastratégia kidolgozását, és előkészíti az annak megvalósítását koordináló energiaügynökség felállítását. A projekt weboldala: A VIS NOVA projekt szintén a Central Europe program keretében valósul meg május elsején indult és 7 féléven keresztül kerül megvalósításra 2014 októberéig. Az energia-hatékonyság növelése és az energia-takarékosság érdekében öt régió, Észak- Szászország/Düben Heath (Németország), Schwäbisch Hall (Németország), Tulln (Ausztria), Małopolska (Lengyelország) és a Dél-Dunántúl (Magyarország) fogott össze, hatékony fenntartható energia megoldások létrehozása érdekében. A projekt teljes költségvetése EUR. A projektben elkészülő tanulmányok eredményeként egy kis léptékű beruházás keretében kísérleti projektek kerülnek kialakításra és bemutatásra minden egyes partner régióban. Energia Stratégia 206

209 A projekt keretei között Szekszárdon megvalósuló beruházásnak köszönhetően a helyi szabadidőközpont energiaellátását fedezi majd geotermikus- és napenergia. A geotermikus energiát meleg víz előállítására fordítják, melynek csőhálózata a projekt keretében kerül kiépítése. A meleg víz télen fűtésként szolgál, nyáron pedig a strand medencéinek vízhőmérsékletét emeli. A projekt weboldala: Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) Az uniós keretprogram által támogatott intézkedések a tudásalapú társadalom haladását, valamint a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen alapuló fenntartható fejlődést segítik elő. A program részét képezik az egyedi közösségi támogatási programok, az új intézkedések, valamint az egyéb programokkal alkotott szinergiák. A kis- és középvállalkozásokat célzó program támogatja az innovációs tevékenységeket (köztük az ökoinnovációt) és vállalkozástámogató szolgáltatásokat nyújt a régiókon belül. Ösztönzi az információs és kommunikációs technológiák jobb kihasználását, és hozzájárul az információs társadalom fejlesztéséhez. Továbbá előmozdítja a megújuló energiák fokozott használatát és az energiahatékonyságot. A CIP a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra szól, és teljes költségvetése 3621 millió. Három operatív programra oszlik, melyek: A vállalkozási és innovációs program (EIP), Az információs és kommunikációs technológiai politika támogatásának programja (ICT-PSP), és Az Intelligens Energia - Európa program (IEE). Az összeg egyötöd részét, 430 millió EUR-t az ökoinnováció előmozdítására irányozza elő. A teljes költségvetés fennmaradó 20 20%-ával (egyenként 730 millió EUR) az ikt-politika támogatásának programját, illetve az Intelligens Energia Európa programot támogatják. Az Intelligens Energia Európa program a fenntartható energiával kapcsolatos célkitűzések gyorsabb megvalósulását segíti elő. Támogatja az energiahatékonyság javítását, a megújuló energiaforrások alkalmazását és szélesebb körű piaci bevezetését, a többrétű energia- és üzemanyag-használatot, a megújuló energiák nagyobb arányú felhasználását, valamint a végső energiafogyasztás csökkentését. Kiemelt figyelmet szentel a közlekedési ágazatnak. Az IEE program négy alprogrammal rendelkezik (SAVE, ALTENER, COOPENER, STEER). A SAVE fókuszában az energiahatékonyság áll, költségvetése 12 millió. Célja az energia hatékony termékek piacát növelő akciók; zöld közbeszerzés támogatása, továbbá az ipari energetikai kiválóság (adott ágazatban működő KKV-k energia hatékonyságának támogatása pl.: élelmiszer-iparban, műanyagiparban, vegyiparban stb. Szektor semleges programokat valósít meg az energia hatékonyság növelésére (pl.: audit vagy pénzügyi támogatási programok, hulladékhő visszanyerés). Az ALTENER a megújuló energiaforrásokra helyezi a hangsúlyt. A 16 millió költségvetésű program támogatja a megújuló elektromos áram rendszerek (elosztó hálózatok fejlesztése, megújul elektromos energia társadalmi elfogadottságának növelése), a megújuló hűtés/fűtés energiaforrások (biomassza, hőszivattyú, szolár energiára való átállás önkormányzati és középületekben; intelligens távfűtési hálózatok Energia Stratégia 207

210 stb.) és a bioenergia (mezőgazdasági hulladék hasznosítása, folyékony biomassza stb). felhasználását. A STEER az energia hatékony közlekedés megvalósítására 12 millió -t szán, a városi teherszállítás energiahatékonyságának csökkentése, környezetbarát szabadidős turizmus és tiszta és energia hatékony járművek elterjesztése a cél. Az Integrált kezdeményezések (27 millió ) közé tartoznak a Helyi energia vezetés (energia politikák támogatása - közvetlen tapasztalatcsere; személyzet kölcsönös cseréje, Fenntartható energia akcióterv kidolgozása), a helyi energetikai befektetések mobilizálása (Projektfejlesztést és előkészítést támogat, a minimális projekt méret 400 ezer, aminek 15-szörös méretű beruházást kell előkészítenie (6 millió ), illetve az energia hatékonyság és megújuló energia az épületekben. 7. Kutatás-Fejlesztési Keretprogram (FP7) ( ) 2004 júniusában az Európai Bizottság elfogadta a Tudomány és technológia, Európa jövőjének a kulcsa - iránymutatások az Európai Unió kutatáspolitikájának támogatásához. című dokumentumot, mely meghatározza az Európai Unió új kutatáspolitikájának hat fő célkitűzését. A 2007-ben induló 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram négy programra tagolódva Kooperáció, Ötletek, Emberek, Kapacitásokmagában foglalja az európai kutatáspolitika hat fő célkitűzést. A Kooperáció specifikus program az, mely a fent említett hat célkitűzés közül hármat foglal magában: így a kollaboratív kutatást, az európai technológiai kezdeményezéseket, illetve a nemzeti programok koordinációját. Az Ötletek az alapkutatás támogatását tűzte ki célul a kutatócsoportok európai szintű versenyén keresztül. Az Emberek program a Marie Curie akciók továbberősítését szolgálja a tudás és karrierfejlesztés valamint az ipar- akadémia közti mobilitás erősítése érdekében. A Kapacitások a kutatási infrastruktúra, a kutatási potenciál fejlesztését célozza meg. CIVITAS PLUS (CIty - VITAlity Sustainability): Innovatív fenntartható városi közlekedési stratégiák kidolgozását, megvalósítását és tesztelését támogatja. Célja a városok élhetőbbé tétele (csendesebb, egészségesebb, stb.). Úgynevezett tanuló és vezető városok konzorciuma pályázhat, a koordinátor egy tapasztalt vezető város (pl.: Berlin, Barcelona, Graz, Göteborg, Rotterdam stb.). Legalább 3 partnernek kell 3 különböző országból részt vennie a projektben. Eredményként átfogó, előzetes hatástanulmány és folyamértékelő terv készül a kiindulási helyzethez viszonyítva, illetve stratégia az eredmények végrehajtására. A rendelkezésre álló forrás 18 millió. A pályázatok beadási határideje: április 12. volt. =374 Hazai példa - korábbi - CIVITAS II programból: Debrecen a Toulouse vezetésű konzorciummal sikeres pályázatot nyújtott be, amiből a tömegközlekedés vonzóbbá tételét, másrészt új, a fenntarthatóságot célzó kutatásokat és kísérleti jellegű intézkedések, beruházások kipróbálását célozta meg. Hozzávetőleg 1 millió -t Energia Stratégia 208

211 használhatott fel. Konkrét cél volt a központi forgalomirányítás bevezetése, utas tájékoztató eszközök kihelyezése (valós idejű utas tájékoztatás a villamos- és trolibusz járműveken, megállókban), buszsávok kialakítása, alternatív üzemanyagok keresése stb., energia hatékony járművek vásárlása, melyek a fékezési energiát visszatáplálják a hálózatba. HORIZON 2020 Az Európai Bizottság november 30-án mutatta be a Horizon 2020 elnevezésű, a kutatás, az innováció és a versenyképesség előmozdítását egységes keretprogramba foglaló intézkedéscsomagját. A közötti időszakra szóló program meghatározó szerepet játszik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célul kitűző Európa 2020 stratégia megvalósításában. Újdonsága, hogy egy integrált programon keresztül szubvencionálja az európai K+F-, illetve innovációs tevékenységeket, azaz egyesíti a korábbi FP keretprogramok, a CIP (innovációs és versenyképességi keretprogram), továbbá az EIT (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) keretében nyújtott támogatásokat. A kezdeményezésre a Bizottság megközelítőleg 90 Mrd -t javasol. A keretprogram három alapvető pillére a tudományos kiválóság ( millió ); vezető szerep az ipari technológiák területén ( millió ) és a társadalmi kihívások kezelése ( millió ). Az I. pillér célja, hogy Európa megőrizze a tudományok terén betöltött vezető szerepét. Ennek érde kében az Európai Kutatási Tanácsnak szánt támogatás 77%-os emelésére kerül sor ( milió ). Mindez jó hír a hazai szakemberek számára, hiszen a kohéziós országok közül a magyar kutatók szerepeltek a legjobban a jelenleg futó keretprogram pályázatain. A jövő technológiái (Future and Emerging Technologies, FET) területén megvalósított kollaboratív kutatások számára millió -t különít el a javaslat, a Marié Curie-cselekvésekre pedig millió -t. A nagy európai kutatási infrastruktúrákhoz (beleértve az e-infrastruktúrákat is) való hozzáférésre millió jut. Az II. pillér célja a K+F területén megvalósított befektetések ösztönzése, az ipari vezető szerep megszerzése. A javaslat millió -t különít el a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz (pl. ICT, nanotechnológia, fejlett anyagok, biotechnológia, korszerű gyártási és feldolgozási rendszerek, űrkutatás) kapcsolódó európai ipari képességek fejlesztésére; a kockázati tőkéhez való hozzájutásra millió -t szán; a KKV-knál megvalósuló innovációt pedig 700 millió -val kívánja támogatni. A III. pillér, a társadalmi kihívások kezelése, hat Európa számára kihívást jelentő kérdés megoldásához kíván hozzájárulni: egészségügy, demográfiai változások és jólét (9 077 millió ); élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, biogazdaság (4 694 millió ); biztonságos, tiszta és hatékony energiaellátás; (6 537 millió ); intelligens, környezetbarát és integrált közlekedés (7 690 millió ); éghajlatváltozás, hatékony erőforrások és nyersanyagok (3 573 millió ); inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak (4 317 millió ). Energia Stratégia 209

212 A Horizon 2020 szerves része lesz az EIT, amely összekötő szerepet tölt be a felsőoktatási intézmények, kutatóközpontok és vállalkozások között. Az EIT keretében 2008 óta három, határokon átnyúló, magán- és közfinanszírozású formában működő, tudományos és innovációs társulás (Knowledge and Innovation Communities, KICs) jött létre az alábbi szakterületeken: fenntartható energiagazdálkodás (KIC InnoEnergy); éghajlatváltozás (Climate KIC), valamint információs és kommunikációs társadalom (EIT ICT Labs). A tervek szerint az EIT tevékenysége a 2014 és 2020 közötti időszakban ütemenként három-három új társulással fog kiegészülni. Az Európai Bizottság tudományos intézménye, a Közös Kutatóközpont tudományos és műszaki tevékenységei a jövőben is segítik az Unió legkülönbözőbb környezetvédelmi, mezőgazdasági, a nanotechnológiára és a nukleáris biztonságra irányuló szakpolitikai döntéshozatali folyamatait. E feladatokra a bizottsági javaslat millió -t tervez fordítani. Változások várhatók a keretprogram szabályozásában is. Az egyszerűbb programszerkezetnek, az egységes szabályrendszernek és a bürokratikus akadályok felszámolásának köszönhetően a Horizont 2020 támogatásainak hozzáférhetősége jelentősen javulni fog. Egyszerűsödik a költségvisszatérítési rendszer, amely egyetlen, a közvetett költségek meghatározására szolgáló, átalányfinanszírozási rátán és két, a kutatási, illetve a piac közeli tevékenységekre vonatkozó finanszírozási rátán alapul majd; kevesebb lesz az adminisztratív feladat a pályázatok összeállítása során; megszűnnek a szükségtelen ellenőrzések és auditok; a pályázat benyújtása és a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvétele közötti idő átlagosan száz nappal csökken. A tervezett menetrend szerint a Tanács és a Parlament megtárgyalja a Bizottság javaslatát, illetve az Unió közötti időszakra szóló költségvetését (beleértve a Horizon 2020-ét is) közepén zajlik az FP7 utolsó felhívása, amely összekötő kapocs a Horizon 2020 számára végére a Tanács és a Parlament elfogadja a Horizon 2020 szabályrendszerét január 1-jétől kezdődik a Horizon 2020; megjelennek az első felhívások. Energia Stratégia 210

213 7. ÖSSZEGZÉS Kidolgozás alatt Energia Stratégia 211

214 8. FÜGGELÉK F - I. táblázat: Átmenetileg szüneteltett vasúti vonalak a Dél-Dunántúlon Név 37. sz. vonal: Somogyszob - Balatonszentgyörgy 39. sz. vonal: Balatonfenyves Csisztagyógyfürdő 42. sz. vonal: Mezőfalva Paks 45. sz. vonal: Börgönd Sárbogárd 47. sz. vonal: Komló Sásd 48. sz. vonal: Keszőhidegkút Gyönk Tamási 49. sz. vonal: Dombóvár Lepsény 62. sz. vonal (vonatpótló autóbusz): Barcs Villány 64. sz. vonal (vonatpótló autóbusz): Pécsvárad Bátaszék 64. sz. vonal (vonatpótló autóbusz): Pécs Pécsvárad Bátaszék Ideiglenes szüneteltetés A vonal újra nyitva Egyéb megjegyzés tól től tól tól től tól től től - Vonatpótló autóbusz től ig től től től tól - - Forrás: MÁV Energia Stratégia 212

215 F - II. táblázat: Villamosenergia-ipari működési engedélyekkel rendelkező társaságok, december 31. Forrás: MEH Energia Stratégia 213

216 F - III. táblázat: Villamos energia kereskedői engedéllyel rendelkező vállalkozások elérhetőségei Név Cím Telefonszám Weboldal AES Borsodi Energetikai Kft. AES Hungary Energiaszolgáltató Kft. AES-Tisza Kft. ALPIQ Energia Magyarország Kft. ALPIQ ENERGY SE Magyarországi Fióktelepe ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt Kazincbarcika, Ipari út Tiszaújváros, Verebély L. u Tiszaújváros, Verebély L. u n.a n.a n.a. n.a. n.a Budapest, Kálvin tér n.a. n.a. n.a. ÁTI-SZIGET Kft. n.a. n.a. B.E.K. Group Kft. n.a. n.a. bpenergiaszolgaltato.hu BanKonzult Kft. n.a. n.a. n.a. BC- ENERGIAKERESKEDŐ Kft. BC-Erőmű Kft. BKV Trade Kft. Budapesti Energiakereskedő Kft. Central European Energy Trade Kft. n.a. n.a Kazincbarcika, Bólyai tér Budapest, Akácfa u n.a n.a. n.a. n.a Budapest, Madách Imre út n.a. CEZ Magyarország Kft. n.a. n.a. CH Invest & Trade Hungary Kft. CYEB Energiakereskedő Szolgáltató Kft Miskolc, Király u. 2./A, ép Szentendre, Szmolnyica sétány 6/ n.a n.a. DBK-Brikettgyár Kft. n.a. n.a. DKCE Kft. n.a. n.a. DTEK Magyarország Kft. Duna-Dráva Cement Kft. Dunamenti Erőmű Zrt Budapest, Váci út Vác, Kőhídpart dűlő Százhalombatta Erőmű u n.a n.a n.a. DZ ENERGY Kft Budapest, n.a. Energia Stratégia 214

217 E.ON Energiaszolgáltató Kft. E.ON Energiatermelő Kft. Szent László tér 24/B 1. em. 1. n.a. n.a. n.a. n.a. EDF DÉMÁSZ Zrt. n.a. n.a. Edison Trading S.p.A. Magyarországi Fióktelepe ÉFG Energia és Földgáz Kereskedő és Szolgáltató Kft. n.a. n.a Budapest, Radnóti Miklós utca n.a. EFT Budapest Zrt. n.a. n.a. EGL Hungary Kft. n.a. n.a. Elektra Energia Kft. n.a. n.a. ELMIB Zrt. n.a. n.a. ELMŰ Nyrt. n.a. n.a. Első-Hazai Energiaportfolió Nyrt. n.a. n.a. ÉMÁSZ Nyrt. n.a. n.a. EMFESZ Kft. n.a. n.a. Enel Trade Hungary Kft. n.a. n.a. ENERGIABÖRZE Kft. n.a. n.a. ENERGO-PARTNER Kft. Energostream Zrt. ENERGOTECH INVEST Kft. ENERGY CAPITAL Zrt Budapest, Andrássy út 14. II. em Budapest, Gölöncsér u fszt Nyíregyháza, Bujtos u Budapest, Közraktár utca n.a n.a n.a n.a. ENKER-TEAM Kft. n.a. n.a. E-OS Zrt. ETC Hungary Kft. GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt Budapest, Victor Hugo u. 41. III. em Budapest, Kiscelli köz n.a n.a. n.a. n.a. GEN-I Budapest Kft. n.a. n.a. Greenergy-Trade Kft. n.a. n.a. HEP Magyarország Energia Kft Budapest, Andrássy út n.a. HSE Hungary Kft Budapest, Energia Stratégia 215

218 ING PFCE Pólus Szolgáltató Kft. ISD POWER Kft. J.P. Morgan Energy Hungary Kft. Károlyi Mihály u Budapest, Andrássy út Dunaújváros, Vasmű tér Budapest, Magyar jakobinusok tere 2-3. IV. em n.a n.a n.a. JAS Budapest Zrt. n.a. n.a. JMT ENERGY Kft. n.a. n.a. KLEPIERRE TRADING Kft. Közép-Európai Energia Kft. Linde Gáz Magyarország Zrt. Lumius Kft. Magyar Áramszolgáltató Kft. Magyar Telekom Nyrt Budapest, Váci út Budapest, Reitter Ferenc u em n.a n.a. n.a. n.a Győr, Teleki László u. 46. I. em n.a. n.a. n.a Budapest, Krisztina krt n.a. Mátrai Erőmű Zrt. n.a. n.a. MM Energia Kft. n.a. n.a. MOL Commodity Trading Kft. MOL Nyrt. MOTIM Zrt. MTC Kft Budapest, Október huszonharmadika u Budapest, Október huszonharmadika u Mosonmagyaróvár, Pf Budapest, Béla Király út 30/c n.a n.a n.a n.a. MVM Partner Zrt. n.a. n.a. MVM Trade Zrt. n.a. n.a. New Trade Energy Kft Budapest, Hercegprímás u n.a. Nitrogénművek Zrt. n.a. n.a. Nordest Energy Kft Budapest, Tompa utca n.a. NYKCE Kft. n.a. n.a. OPTEN TRADE Kft. n.a. n.a. optentrade.hu Panarella Kft Budapest, n.a. Energia Stratégia 216

219 Prometheus Energetikai Szolgáltató Kft. PROTON TRADE Zrt. QUANTUM ENERGY Kft. Raw and Refined Commodities Kft. RE Magyarország Kft. Statkraft Markets Hungária Kft. Szentendrei út Budapest, Budafoki út Budapest, Bartók Béla út n.a n.a. n.a. n.a Budapest, Szent László tér 24/B 1. em Budapest, Buday László u Budapest, Szép u. 5. fszt /154 n.a n.a. +49 (0) System Consulting Zrt. n.a. n.a. TINMAR Kft. Transenergo Hungary Kft. TriGránit Management Kft. TVK-ERŐMŰ Kft. UKRENERGY TRADE Zrt. VERBUND-Austrian Power Trading Hungária Kft Debrecen, Füredi u. 49. B ép. III/ Budapest, Szentendrei út Budapest, Váci út Tiszaújváros, Pf Budapest, Közraktár u em Budapest, Madách I. út n.a n.a n.a n.a n.a n.a. Vértesi Erőmű Zrt. n.a. n.a. Forrás: HVG n.a. n.a. Energia Stratégia 217

220 F - IV. táblázat: Gázipari működési engedélyekkel rendelkező társaságok, december 31. Forrás: MEH F - V. táblázat: Gázszolgáltatói engedéllyel rendelkező vállalkozások elérhetőségei Név Cím Telefonszám Weboldal Alpiq Csepeli Erőmű Kft. ALTEO Energiakereskedő Zrt. ART Energy Magyarország Kft. (ART Energy Kft.) BC Energiakereskedő Kft. CEEGEX Közép- Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac Zrt. (CEEGEX Zrt.) 1211 Budapest, Szinesfém u Budapest, Honvéd utca 20/A Budapest, Árpád fejedelem útja V. emelet 3702 Kazincbarcika, Bolyai tér Budapest, Záhony utca Kiadott engedély típusa Egyetemes szolgáltatási Földgázelosztási Földgáz-kereskedelmi n.a. n.a. Földgáz-kereskedelmi n.a. n.a. Földgáz-kereskedelmi Földgáz-kereskedelmi Szervezett földgázpiac Central European 1075 Budapest, Földgáz-kereskedelmi Energia Stratégia 218

221 Gas Trade Kft. Madách Imre út CENTREX Hungária Energetikai és Gázipari Zrt. (CENTREX Zrt.) 1123 Budapest, Alkotás út Földgáz-kereskedelmi CROSS-INERGY Zrt. CYEB Energiakereskedő Kft Székesfehérvár, Ady Endre utca 19/A III/ Szentendre, Szmolnyica sétány 6/ n.a. Földgáz-kereskedelmi Földgáz-kereskedelmi DBGÁZ Debreceni Gázszolgáltató Kft. (DBGÁZ Kft.) 4025 Debrecen, Barna u Földgázelosztási DunaCent Vagyonkezelő, Tanácsadó Kft. (DunaCent Kft.) E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. (E.ON DDGÁZ Zrt.) 2400 Dunaújváros, Építők útja Pécs, Búza tér 8/a Földgáz-kereskedelmi Földgázelosztási E.ON Energiaszolgáltató Kft. E.ON Földgáz Storage Zrt Budapest, Széchenyi István tér Budapest, Széchenyi István tér Egyetemes szolgáltatási Földgáz-kereskedelmi Földgáztárolási E.ON Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt. (E.ON Földgáz Trade Zrt.) 1051 Budapest, Széchenyi István tér Földgáz-kereskedelmi E.ON Középdunántúli Gázhálózati Zrt. (E.ON KÖGÁZ Zrt.) 8800 Nagykanizsa, Zrínyi Miklós út Földgázelosztási EconGas Hungária Földgázkereskedelmi Kft. (EconGas Hungária Kft.) EDF DÉMÁSZ Zrt Budapest, Andrássy út Szeged, Klauzál tér n.a. Földgáz-kereskedelmi Földgáz-kereskedelmi Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt Győr, Puskás T. u Földgázelosztási Energia Stratégia 219

222 ELMIB Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Zrt. (ELMIB Zrt.) Első Hazai Energiaportfolió Nyrt. EMoGÁ Észak- Magyarországi Gáz Kereskedelmi Kft. (EMoGÁ Kft.) Energy Capital Energiakereskedõ Zrt. (Energy Capital Zrt.) ENLOGS South East Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Enlogs Kft.) E-OS Energiakereskedő Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. (E-OS Zrt.) E-OS GÁZ Földgáz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (E-OS GÁZ Kft.) FGSZ Földgázszállító Zrt. (FGSZ Zrt.) FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. GDF SUEZ Földgázkereskedelmi Hungária Kft. Global NRG Zrt. HENEX-SYSTEMS Szolgáltató Zrt. (HENEX-SYSTEMS Zrt.) 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u Budapest, Ménesi út Ózd, Gyár út Budapest, Közraktár u Budapest, Károly Mihály utca Budapest, Victro Hugo u. 41. III. em Budapest, Szilágyi Dezső tér Siófok, Tanácsház utca Budapest, II. János Pál pápa tér Szeged, Pulcz u Budapest, Széchenyi István tér 7-8. C lh. IV. em Budapest, Maros u Vác, Dr. Csányi krt n.a. n.a Földgáz-kereskedelmi Földgáz-kereskedelmi Földgáz-kereskedelmi Földgáz-kereskedelmi Földgáz-kereskedelmi Földgáz-kereskedelmi Földgáz-kereskedelmi Földgázszállítási rendszerüzemeltetői Földgázelosztási Egyetemes szolgáltatási Földgáz-kereskedelmi Földgáz-kereskedelmi Földgáz-kereskedelmi n.a. n.a. Földgáz-kereskedelmi Energia Stratégia 220

223 HUGE Földgázellátó- és Kereskedő Kft. (HUGE Kft.) 1051 Budapest, Széchenyi István tér 7/ n.a. Földgáz-kereskedelmi Hungarian Energy Power Kereskedelmi Kft. (Hungarian Energy Power Kft.) 1134 Budapest Váci út 141. VII.em Földgáz-kereskedelmi HUNGARO ENERGY Földgáz és Energiakereskedelmi Kft Pécs, Dischka Győző u Földgáz-kereskedelmi (HUNGARO ENERGY Kft.) ISD DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt Dunaújváros, Vasmû tér Egyetemes szolgáltatási Földgáz-kereskedelmi ISD POWER Energiatermelő és Szolgáltató Kft Dunaújváros, Vasmû tér Egyetemes szolgáltatási Földgázelosztási Földgáz-kereskedelmi JAS Budapest Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. (JAS Budapest Zrt.) Kárpát-Gáz Energiakereskedő és Szolgáltató Kft. (Kárpát-Gáz Kft.) 1141 Budapest, Mogyoródi út Dunaújváros, Építők útja n.a. Földgáz-kereskedelmi Földgáz-kereskedelmi Magyar Gáz Tranzit Zrt. (MGT Zrt.) 1158 Budapest, Késmárk utca Földgázszállítási Magyar Gázszolgáltató Kft. (MAGÁZ Kft.) 8800 Nagykanizsa, Csengery út Földgázelosztási Magyar Telekom Távközlési NyRt. (Magyar Telekom Nyrt.) 1013 Budapest, Krisztina krt Földgáz-kereskedelmi Mátrai Erőmű Zrt. MMBF Földgáztároló Zrt. (MMBF Zrt.) 3271 Visonta, Erőmű utca Budapest, Budafoki út n.a. Földgáz-kereskedelmi Földgáztárolási Energia Stratégia 221

224 MOL Energiakereskedő Zrt Budapest, Benczúr u. 13/b Földgáz-kereskedelmi MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. (MVM Partner Zrt.) 1031 Budapest, Szentendrei út Földgáz-kereskedelmi NATURAL GAS SERVICE Ipari és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (NGS Kft.) 4028 Debrecen, Laktanya u. 38. III/ n.a. Földgázelosztási Nordest Energy Kft Budapest, Tompa utca n.a. Földgáz-kereskedelmi NZRT Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (NZRT TRADE Kft.) 4400 Nyíregyháza, Kórház utca 1/A n.a. Földgáz-kereskedelmi OPTEN TRADE OPTIMALIZÁLT Energiakereskedő Kft. (OPTEN TRADE Kft.) 1020 Budapest, Modori utca 14. B. ép Földgáz-kereskedelmi Ózdi Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft. (OERG Kft.) 3600 Ózd, Gyár út Egyetemes szolgáltatási Földgázelosztási PRIMAGÁZ- HUNGÁRIA Ipari és Kereskedelmi Zrt. (PRIMAGÁZ ZRt.) 1117 Budapest, Irinyi József u Propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történõ elosztására és szolgáltatására irányuló RGT Regionális Gáz Kereskedelmi Kft. (RGT Kft.) 1051 Budapest, Nádor u n.a. Földgáz-kereskedelmi Shell Hungary Zrt Budapest, Alíz u Földgáz-kereskedelmi TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. (TIGÁZ ZRt.) 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi Ferenc út Egyetemes szolgáltatási Földgáz-kereskedelmi TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. (TIGÁZ-DSO Kft.) 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi Ferenc út Földgázelosztási Energia Stratégia 222

225 TOTAL Hungária Kft. UKRENERGY TRADE Energiakereskedő Zrt. (UKRENERGY TRADE Zrt.) WIEE Hungary Szolgáltató Kft. (WIEE Hungary Kft.) 2040 Budaörs, Edison u Budapest, Közraktár u V.emelet 1132 Budapest, Váci út Propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történõ elosztására és szolgáltatására irányuló n.a. Földgáz-kereskedelmi n.a. n.a. Földgáz-kereskedelmi Forrás: MEH Energia Stratégia 223

226 F - VI. táblázat: Távhő engedélyes társaságok, ALFA-NOVA Kft. GM Kőérberek 30 Kft. Pannon Hőerőmű Energiatermelő Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. ALKALOIDA Vegyészeti Gyár Zrt. GREEN-R Zrt. Pannon Kogen Kft. Alpiq Csepel Kft. Baja Energetika Kft. Győri Erőmű Kft. GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. PANNONGREEN Megújuló Energia Termelő és Szolgáltató Kft. Perkons Kft. Bajatechnik Kft. Halas-T Kft. Perkons SKL Kft. Bakonyi Erőmű Zrt. Heat Invest Kft. Perkons Tarján Kft. Budapesti Erőmű Zrt. HMN Energia Kft. Poligen B Energetikai Szolgáltató Kft. Budapesti Rendőr-főkapitányság Cellenergo Energiatermelő és Távhőszolgáltató Kft. CHP-Erőmű Kft. ISD POWER Energiatermelő és Szolgáltató Kft. Kalor Veszprém Energiaszolgáltató Kft. Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. Poligen V Energiaszolgáltató Kft. RÁBAHŐ Kft. RB Energia Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Cothec Energetikai Üzemeltető Kft. Kaptár C Energetikai Szolgáltató Kft. SINERGY Kft. Csornai Kogenerációs Erőmű Kft. Karcag Energo Kft. Soproni Erőmű Kft. Dalkia Energia Energiaszolgáltató Zrt. Kazinc-Therm Fűtőerőmű Kft. SSB Energia Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. DCC Energia Kft. Kecskeméti TERMOSTAR Kft. Szeged Energo Kft. Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft. Délenergo Kft. KISERŐMŰ PLD Energiszolgáltató Kft. Kiserőmű SRV 2005 Energiaszolgáltató Kft. Szegedi Hőszolgáltató Kft. Székesfehérvári Fűtőerőmű Kft. Dorog-Esztergom Erőmű Kft. KM Energo Invest Kft. Szombathelyi Erőmű Zrt. Dunamenti Erőmű Zrt. Komlói Fűtőerőmű Zrt. Tapolcai Kogenerációs Erőmű Kft. Energia Stratégia 224

227 E.ON Energiatermelő Kft. Kórházi Energia Központ Kft. Tatabánya Erőmű Kft. EETEK Hungary Energiahatékonyság Technológiai Holding Zrt. EHP Energia Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Energo - Holding Kft. Magyar Telekom Távközlési Nyrt. MEDENERGO XI Projekt Energetikai Szolgáltató Kft. MESZ Mosonmagyaróvár Energia Szolgáltató Kft. Tatabánya-Energo Kft. Tatai Távhőszolgáltató Kft. Termofok Kft. ENERGOCOOP Kft. MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft. Thermo - Med Kft. ENERGO-HŐTERM Beruházó Működtető Kft. ENERGOTT Fejlesztő és Vagyonkezelő Kft. EXERGB Kft. FŐTÁV-KOMFORT Kft. MK MEDEnergo Kft. MVM Észak-Budai Kogenerációs Fűtőerőmű Kft. NyKCE Nyíregyházi Kombinált Ciklusú Erőmű Kft. Tisza-Therm Fűtőerőmű Kft. Városi Szolgáltató Zrt. Várpalotai Közüzemi Kft. Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Ózdi Erőmű Kft. Vas-in Energiaszolgáltató Kft. FÜZITŐ-GM KFT. Paksi Atomerőmű Zrt. Vértesi Erőmű Zrt. GM Kőérberek 30 Kft. GREEN-R Zrt. Veszprém-Kogeneráció Energiatermelő Zrt. Zugló-Therm Energiaszolgáltató Kft. Forrás: MEH F - VII. táblázat: A távhőszolgáltatás összefoglaló adatai, 2010 Forrás: MEH Energia Stratégia 225

228 F - VIII. táblázat: Távhő: kis és nagyerőművek által kiadott hő mennyisége (TJ), 2012 Forrás: MEH F - IX. táblázat: Magyarország távfűtésének néhány jellemző adata ( ) Forrás: MEH Energia Stratégia 226

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Dél-Magyarországon vonattal

Dél-Magyarországon vonattal Dél-Magyarországon vonattal a határközi kapcsolatok tekintetében is Háry Márk elnökségi tag, Magyar Közlekedési Klub Környezet-és Természetvédelmi Szervezetek 22. Országos Találkozója Kiskunhalas, 2012.

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Társadalmasítási munkaanyag

Társadalmasítási munkaanyag BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Társadalmasítási munkaanyag Készítette: Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Pécs, 2013. január 31. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4

Részletesebben

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 DDRFÜ Nkft regionális fejlesztési ügynökség, alapítva: 1998 Tulajdonosok: Baranya Megyei Önkormányzat, Somogy Megyei Önkormányzat, Tolna Megyei Önkormányzat Profil:

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-2013. Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban...5 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői...5 A Barcsi Kistérség

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja A Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció feltáró-értékelő vizsgálati dokumentumának elfogadása

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009. Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban 5 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon. Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft.

Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon. Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft. Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft. Pécs - 2010.03.03 Helyzetelemzés: A régió földrajzi jellemzői, tér- és települési szerkezete Hazánk harmadik legnagyobb kiterjedésű

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben