World Energy Council Hungarian Member Committee Hungarian Young Professionals in Energy. HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "World Energy Council Hungarian Member Committee Hungarian Young Professionals in Energy. HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika"

Átírás

1

2 World Energy Council Hungarian Member Committee Hungarian Young Professionals in Energy Almási László okleveles energetikai mérnök Bonda Balázs okleveles közgazdász Gerse Pál okleveles energetikai mérnök Dr. Hartmann Bálint okleveles villamosmérnök, PhD Hegedűs Zoltán okleveles energetikai mérnök Holló Gergő okleveles energetikai mérnök HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika Hungarian Young Professionals in Energy Copyright Hungarian Young Professionals in Energy A jelentést a magyarországi WEC Member Commitee ifjúsági tagozatának, a HYPE-nak a tagjai készítették. A jelentésben a HYPE tagjai a személyes véleményüket ismertetik. A jelentés elkészítése során felhasznált információk forrása megjelölésre került. A jelentés elsősorban a HYPE által szervezett szakmai beszélgetéseken elhangzottak, az előadók által rendelkezésre bocsátott, valamint nyilvánosan hozzáférhető információk alapján került összeállításra. Talamon Attila okleveles gépészmérnök Vágó Tamás okleveles energetikai mérnök Dr. Vokony István okleveles villamosmérnök, PhD

3 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika i Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... i 1 Vezetői összefoglaló Energiatervezés Megújulós erőművek szerepe a villamosenergia-piacokon Megújuló energiaforrások versenyképessége Megújuló energiatermelés fejlődési lehetőségei Szakirodalom... 68

4 1 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika 1 1 Vezetői összefoglaló A fenntartható fejlődés és az ehhez kapcsolódó ellátásbiztonság az energetikai ipar mindennapjainak egyik legfontosabb, megoldásra váró kérdése. Az elsők között merülnek fel alternatívaként a megújuló energiaforrások. A sikerhez, vagyis a megújuló rendszerek integrációjához elengedhetetlen a villamosenergiához kötődő műszaki és pénzügyi rendszerek megtervezése, vizsgálata és támogatása, különösen Magyarországon, amely a szükséges (energia- és pénzügyi) forrásokban nem bővelkedik. Tervezés Az iparágak közül az energetikai az egyik legnagyobb tőkeigényű, ezért különösen fontos, hogy a beruházásokra szánt pénzt optimálisan költsék el. A tőke jelentős része jelenleg a magánszektorból érkezik, ami megköveteli a stabil környezetet, a hosszú távú, megalapozott energiapolitikát. Mindemellett elengedhetetlen az irányelvek időszakos felülvizsgálata, és szükség esetén alakítása olyan módon, hogy ez a piac szereplőit ne hozza hátrányos helyzetbe. Az előbbi gondolatok mentén kritikus jelentőséggel bírnak a következők: A befektetési hajlandóság kulcsfontosságú, így meg kell találni azokat a lehetőségeket, melyek segítségével a potenciális befektetők ösztönözhetőek. Az energiapolitika kialakításának egyik kiindulási lépése kell hogy legyen a jövőbeni állami szerepvállalás kereteinek meghatározása, kerülve mind a túlzott szerepvállalást, mind a teljes liberalizációt. A lakossággal folytatott konzultációval, a társadalom egészére kiterjedő oktatási és tájékoztatási tevékenység biztosításával a megfelelő társadalmi támogatottság megteremthető. Egy új, sikeres energiapolitika megalkotásához elengedhetetlen a szakmai képviselők (így a WEC Magyar Nemzeti Bizottság) bevonása, az ismert jó példák átültetése a hazai gyakorlatba Apply lessons and periodic policy revisions. Ineffective policies, or those with unintended consequences, must be adjusted without creating disincentives to long-term investment. Integráció Azt, hogy az egyes megújuló energiaforrások mennyire illeszkednek az ország villamosenergiarendszerébe, a rendszer tulajdonságai, a termelés és a fogyasztás helyzete befolyásolják. A villamosenergia-fogyasztás változása szoros összefüggésben van a gazdaság teljesítőképességével. A magyarországi rendszerirányító, a MAVIR az igények bővülésével számol, ugyanakkor a tények az elhúzódó gazdasági nehézségek, és energiatakarékossági törekvések miatt eddig ezt nem igazolják.

5 2 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika A magyarországi villamosenergia-termelési portfolió azonban jelentős átalakulás előtt áll. A beépített kapacitások meghatározó része az elkövetkezendő évtizedekben le fog állni. Az igények kielégítésére, a kieső teljesítmények pótlására nincs ideális erőműtípus, minden technológiát jellemez valamilyen kedvezőtlen, vagy vitatott tulajdonság. Ezért egy fenntartható erőművi portfólió létrehozása során az elérhető technológiák közötti egyensúlyt, illetve optimumot kell megteremteni. A modern villamosenergiarendszerek szempontjából az erőművi technológiák legfontosabb jellemzői a teljesítmény és a szabályozhatóság. A megújulók körében minimális határköltséggel termelnek a szél, víz, illetve naperőművek és a leggyakoribb támogatási rendszerek keretében aktuális termelésüket a tényleges költségektől függetlenül rögzített áron veszik át. A modern villamosenergia-piacok ilyen jellegű felépítése a megújulós beruházók számára igen kedvező. A megújuló bázisú kapacitások nagymértékű részaránya a teljes erőművi portfólió hatékony működését, a különböző erőműtípusok életképességét, illetve a további erőművi beruházások megvalósíthatóságát kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ezért az időjárásfüggő megújuló bázisú erőművek túlzottan magas részaránya az erőművi portfólióban hosszútávon veszélyeztetheti a villamosenergia-ellátás hatékonyságát, biztonságát és gazdaságosságát. Successful policies will build on an open dialogue regarding potential trade-offs among multiple goals, multiple time periods and multiple participants, involving representatives of the energy industry. Támogatás A megújuló energiaforrások piaci alapon némely példától eltekintve ma még nem életképesek, ezért fontos a beruházások támogatása. A megfelelő támogatási rendszer kiválasztásához először a célokat kell pontosan meghatározni. Az Európai Uniós tagországok a vállalt megújuló részarány eléréséhez különböző támogatási rendszereket vezettek be. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megújuló energiák támogatásának korai szakaszában az ártámogatás alapú rendszerek (például feed-in tariff) hasznosabbak, mivel nagyfokú stabilitást és átláthatóságot biztosítanak a befektetőknek hosszú távon. A későbbiekben viszont mennyiségi szabályozást nyújtó (green certificate) támogatási rendszerek bevezetése célszerű. A legfontosabb szempont egy beruházási döntésnél az átlátható, hosszú távú, transzparens szabályozás megléte. A támogatás mértéke és a penetráció nem korrelál egymással, sőt a túlzott mértékű támogatás kifejezetten visszatartó erejű lehet. A gyakori módosítás szintén rombolja a befektetői bizalmat, amely nélkül a beruházások nem jöhetnek létre. További rendkívül fontos szempont az engedélyeztetés egyszerűsége és

6 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika 3 átláthatósága, ami nagyban hozzájárulhat a beruházási kedv növekedéséhez. Transparency, consistency, clarity, and stability in regulatory regimes and policy creation, to enable companies to plan long-term, stable cashflows. Fejlesztés Az Európai Unió hosszú távú energiapolitikájának célja, hogy biztosítsa állampolgárainak jólétét és a gazdaság megfelelő működését, az energiatermékekhez való zavartalan hozzájutást a piacon valamennyi (magán- és ipari) fogyasztó számára, megfizethető árakon, mindeközben figyelembe véve a környezetvédelmi szempontokat, valamint a fenntartható növekedés felé történő elmozdulást. A fentiek miatt, az EU elkötelezte magát az Európa 2020 stratégia (a kezdeményezés) mellett, azaz a stratégia részeként vállalta, hogy 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenti, az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát (a jelenlegi 8,5%-ról) 20%-ra növeli, és az energiahatékonyságot 20%-kal javítja. A 2020-as tervek teljesülésének érdekében az Unió több intézkedést hajtott végre az elmúlt években. Folyamatban van a villamosenergia-piacok egységesítése, a hálózatok fejlesztése és a beruházásokhoz szükséges pénzügyi eszközök előteremtése is. hasznosítása mellett. Magyarország 2020-ig a jelenlegi 8%-ról 14,65%-ra tervezi növelni a megújuló energiaforrások részarányát a primerenergia felhasználásban. Ezért készült el a Megújuló energia hasznosítási Cselekvési Terv is. A WEC HYPE a közelmúltban elkészült beszámolójában értékelte, és véleményezte a cselekvési tervet is, melyet a döntéshozók figyelmébe ajánl. Az Uniós tervekkel összhangban a hazai energiapolitika is elkötelezett a megújulók

7 2 4 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika 2 Energiatervezés Az energiatervezés szó több jelentéssel is bír, ezek közül talán a legelfogadottabb az a vetülete, mely a hosszú távú energiapolitikai célok meghatározását, és ezen célok eléréséhez szükséges feladatok végrehajtását foglalja magában. Ahhoz, hogy a fejlett országok a jövőben is működtethessék energetikai infrastruktúrájukat, valamint folyamatosan pótolhassák az amortizáció miatt kieső egységeket, jelentős pénzügyi befektetésekre van szükség. A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency IEA) 2009-es adatai szerint mintegy 33 trillió USD befektetése várható a 2010 és 2035 közötti periódusban. Ezen befektetések elsősorban a szénhidrogén-iparban (olaj és LNG { Liquid Natural Gas folyékony halmazállapotú földgáz} terminálok, csővezetékek) és a villamosenergiatermelés, átvitel és elosztás területén fognak jelentkezni. Az energetikai területeken befektetett összegek 2035-ben elérhetik a világ GDP-jének 1,4%-át is. Az energiaipar egészét nézve igen hangsúlyos lesz a villamosenergia-ipar szerepe, mely a befektetéseknek körülbelül a felét mondhatja majd magáénak. A kiemelt szerepet elsősorban az indokolja, hogy más szektorokhoz (pl. közlekedés) képest egyszerűbben végrehajtható a célként kitűzött dekarbonizáció. Egy másik fontos szempont annak a négyes célnak (ellátásbiztonság, gazdaságosság, környezetvédelem, társadalmi elfogadás) a teljesítése, mely új kihívásokat állít a politikai döntéshozók elé. 2.1 Az energiatervezés folyamatának átalakulása Hagyományosan az energiatervezés folyamata alapvetően meghatározta az energetikai szektort: a tervezés eredményeként kerültek kiválasztásra az épülő erőmű egységek, a rendelkezésre álló ásványkincs-vagyon határozta meg azok tüzelőanyagát, és a gazdasági fejlődés várható mértéke és üteme alapján határozták meg a beépítendő kapacitások nagyságát. Nagy változást hozott ezen a területen (is) az energiapiacok liberalizálása, mely csökkentette az energiatervezés szerepét, nagyban a piaci szereplőkre hagyva a beruházások sorsát. Ez egyrészt vitathatatlanul a korábbinál nagyobb versenyt eredményezett a piacon, másrészt az országok döntő többségében nem eredményezte a végfelhasználói árak csökkenését. A teljesen deregularizált villamosenergia-piac modelljét azonban egyre többen találják nem megfelelőnek, aminek hátterében pedig nagyrészt a villamosenergia-termelés környezeti hatásai, valamint a fenntartható fejlődés ideája áll. Az OECD tagjai között számos országot találunk (köztük az Egyesült Államokat), melyek kísérletet tesznek a piaci folyamatok szabályozott keretek közé szorítására. Ezek a folyamatok egyértelműen arrafelé mutatnak, hogy az energiatervezés szerepe a jövőben nőhet a jelenlegihez képest.

8 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika 5 A hosszú távú, nemzeti szintű energiapolitika hiánya a befektetők bizalmának csökkenését vonja maga után. A jelenleg használt energetikai infrastruktúra felújítása, cseréje, kiváltása illetve bővítése a világ minden régiójában elfogadott cél, azonban jól meghatározhatók azok a hátráltató tényezők, melyekkel világszerte szembesülnek: a hosszú távú, nemzeti szintű energiapolitika hiánya a befektetők bizalmának csökkenését vonja maga után; az energiapolitika nem transzparens, nem kiszámítható volta távol tartja azokat a magánszektorból érkező befektetőket, akiknek a tőkéjére elengedhetetlenül szüksége lenne az iparágnak. A befektetői bizalom visszaszerzésének érdekében a döntéshozók részéről kiszámítható, hosszú távon is érvényben maradó szabályozási környezet kialakítása szükséges, mely folyamatba be kell vonni a potenciális befektetőket is, akik számára prioritás a projektek gazdaságossága. Ennek az összetett problémának a megoldására több modell is adódik. Az állam közvetlen részvétele az energiatervezés folyamatában ahogy az imént láthattuk nem új jelenség; a fejlesztés akár állami tulajdonú vállalatokon keresztül, akár gazdasági támogatás formájában is ösztönözhető. Az köz- és magánegyüttműködés (Public - Private Partnership, azaz PPP) rendszere a világ legtöbb országában megfelelő eszköz a tőke bevonására. Az ilyen befektetési konstrukciók rugalmassága jól hasznosulhat olyan esetekben is, amikor például egy, a vizsgált országban még nem telepített technológia bevezetésére kerül sor, vagy amikor a kormánynak egyaránt feladata az infrastruktúra fejlesztése és a megfelelő politikai környezet kialakítása. A közelmúlt piacliberalizációs folyamatai csökkentették az állam szerepét az energiatervezés területén, azonban több esetben találkozhatunk olyan esetekkel, amikor ez nem jelentette az állam teljes kivonulását, sőt! A PPP konstrukciók sikerének feltétele az aktív állami részvétel, mely a finanszírozásban való részvétel mellett kiterjed annak ellenőrzésére is, hogy a támogatott projektek minden tekintetben megfelelnek-e az energiapolitikai céloknak. 2.2 Az energiatervezés folyamata a múltban Az energetika területén dolgozó szakemberek számára hosszú időn keresztül alaptézisnek számított, hogy egy ország villamosenergiaellátása csak hosszú távú tervezéssel, és erre alapozott fejlesztéssel valósítható meg természetesen szem előtt tartva a minél alacsonyabb költségeket és a minél magasabb megbízhatóságot. Egy másik, hasonlóan időtálló összefüggése a szakterületnek, hogy a nemzeti jövedelem erős függést mutat egy ország villamosenergia-fogyasztásával, mely akár makroökonómiai szinten is segíthet egy ország gazdasági fejlődésének távlati becslésében. Egy kiválasztott, historikus időszakra képezhető a GDP- és a villamosenergia-igény növekedésének hányadosa; ez a tervezés olyan kiindulási pontját adja, melyet a későbbiekben a nemzetgazdasági

9 6 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika ágazatok adataival tovább finomíthatunk. E két fő alapelv mellett természetesen számos más szempont is befolyásolja a tervezés folyamatát. Kiemelt fontosságú, hogy az ország milyen energiahordozókhoz fér hozzá; van-e hazai kitermelés, van-e lehetőség megbízható forrásból származó és gazdaságos importra, mennyire készletezhető az üzemanyag? Ezen üzemanyag felhasználását a gazdasági lehetőségek, valamint az erőműpark által biztosított technológia egyaránt meghatározzák. Figyelembe kell venni a társadalmi elvárásokat, a környezeti hatásokat, illetve általánosságban a legkisebb társadalmi összköltség elvének érvényesítését is. Ezen tervezési eljárás érzékeny pontja, ha bármilyen előre nem látható okból valamely paraméter tekintetében például az ország villamosenergia-igényében jelentős változás áll be. Magyarországon ilyen strukturális változást jelentett az 1990-es évek eleje, amikor nagyszámú ipari üzem állt le, átadva a helyét kevésbé energiaigényes, fejlettebb termelési technológiáknak. Az ehhez hasonló nagy változások során bár az energiatervezés kiindulási feltételei alapvetően változnak meg (például az energiahatékonyság növekedése középtávon is lassította a villamosenergia-igény növekedését), az energiapolitika továbbra is szerves része kell, hogy legyen a gazdaságpolitikának. A villamosenergia-szolgáltatás jelenleg Magyarországon is a világszerte bevett gyakorlat szerint, magas színvonalon működik. Szinkronjáró villamosenergia-rendszerek integrálják az erőművi és a fogyasztói oldalt. Ezen rendszerek kiemelt szereplője a rendszerirányító, akinek elsődleges feladata a teljesítményigények kiszolgálása, mégpedig a hálózati frekvencia névleges értékének (50 Hz) minél pontosabb tartása mellett. Hogy ezt a feladatot elláthassa, az együttműködő erőművek termelését, valamint az import-export forgalmat úgy kell szabályozni, hogy a mindenkori fogyasztói igényeket fedezhesse. Ahhoz, hogy ez a szabályzási feladat végrehajtható legyen, megfelelő nagyságú és összetételű erőműparkra, valamint erős átviteli hálózatra van szükség. Ezen elemek élettartama igen hosszú. A nagyerőművek esetén a régebben megszokott év helyett nem ritkán évben határozzák meg az üzemi élettartamot, mely időszak alatt a legfontosabb műszaki paraméterek (erőmű típusa, blokknagyság, üzemanyag) csak minimálisan módosíthatóak. Tovább növeli ezt a periódust az engedélyeztetés és a létesítés átfutási ideje, mely technológiától függően a néhány évtől akár évig is elhúzódhat. A tartomány alsó felén a gázmotoros, illetve a nyílt ciklusú gázturbinás erőműveket találhatjuk, míg a leghosszabb előkészítés az atomerőművek létesítését előzi meg. Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy az energiatervezés folyamata nem igazodhat az aktuális, gyorsan változó politikai véleményekhez és irányzatokhoz; egy ország villamosenergia-ellátásának megfelelő biztosításához csak hosszú távú tervek készítésével juthatunk el.

10 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika 7 Periodikus jelleggel szükség van az energiapolitikai célok áttekintésére és revíziójára. A céljukat el nem érő irányelveket újra kell gondolni. 2.3 Az energiatervezés folyamatának kritikus pontjai napjainkban Az energiatervezési elvek sokszínűsége, az eltérő megközelítési lehetőségek vizsgálata során több kritikus pontot is felfedezhetünk a folyamatban. Az energetikai infrastruktúra fejlesztése évtizedeken átnyúló folyamat, melynek finanszírozásában jelentős szerepet játszik a magánszektor. Ahhoz, hogy utóbbi befektetési hajlandósága meglegyen, kiszámítható, stabil szabályozási környezetet kell teremteni, mely garantálja a hosszú távú befektetések megtérülését is. Periodikus jelleggel szükség van az energiapolitikai célok áttekintésére és revíziójára. A céljukat el nem érő irányelveket újra kell gondolni, mégpedig úgy, hogy ez a folyamat ne hozza hátrányos helyzetbe a piacra már belépett szereplőket. A befektetési hajlandóság kulcsfontosságú, így meg kell találni azokat a lehetőségeket, melyek segítségével a potenciális befektetők ösztönözhetőek. Hasznos lehet több, egymást kiegészítő támogatási, ösztönzési rendszer alkalmazása is, például eltérő mértékű állami szerepvállalás mellett. Az energiapolitika kialakításának egyik kiindulási lépése kell, hogy legyen a jövőbeni állami szerepvállalás kereteinek meghatározása. Sem a túlzott felügyelet, sem a túlzott liberalizáció nem lehet megoldás a napjainkban tapasztalható piaci környezetben. A lakossággal folytatott konzultáció, a társadalom egészére kiterjedő oktatási és tájékoztatási tevékenység biztosítja, hogy a támogatások szétosztásának módját a laikusok is fenntarthatónak és igazságosnak lássák. Erre még abban az esetben is szükség van, ha a közszféra közvetlenül nem jelenik meg befektetőként, hiszen a beruházások, fejlesztések költségeit végső soron mindig a végfelhasználók fogják viselni. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az energiatervezés politikai és társadalmi környezete is folyamatosan változik, átalakul. Korábban megfigyelhető volt, ahogy az energiapolitikai háromszög (ellátásbiztonság, gazdaságosság, környezetvédelem) mellé felzárkózott a társadalmi elfogadottság is, mely a többi feltétellel összehasonlítva sok esetben jóval nehezebben teljesíthető, és általánosságban jóval nehezebben definiálható. Mindez indokolttá teszi, hogy részletesebben is foglalkozzunk a kérdéskörrel. Egy általánosan elfogadott nézet szerint a világ energiafogyasztásának nagyságát, illetve az ehhez felhasznált üzemanyagok összetételét nagymértékben befolyásolhatjuk a jólétről alkotott kép formálásával. Ebben a folyamatban kiemelt szerepe van az oktatásnak, de semmiképp sem

11 8 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika hagyhatók figyelmen kívül a médiumok, ezek közül is kiemelve a közösségi média erejét. Amíg az emberek nagy része vélt vagy valós elvárásoknak szeretne megfelelni, magatartásuk tovább fogja táplálni a fogyasztásra épülő társadalmi modellt, mely napjainkban növekvő környezetterheléssel jár. Egy növekedésorientált társadalomban ennek a gondolkodásnak a megváltoztatására viszonylag kevés esély van, így a következmények is jó eséllyel jelentkezni fognak. Számos kutatás találhatunk arról, hogy a világ energiafogyasztását amennyiben az a jelenlegi ütemben növekszik nem leszünk képesek fedezni fenntartható módon. Ennek az energiafogyasztásnak túlnyomó részét napjainkban véges készletekkel bíró többnyire fosszilis energiahordozók szolgálják ki, melyek a kutatások szerint nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a légkörben felhalmozódjanak az üvegházhatású gázok. Nem egyértelmű azonban az sem, hogy más, megújulónak tartott energiaforrások esetén mekkora a CO 2 kontribúció. Az ember által átalakított környezet, illetve a tájhasználattal változó földfelszín is befolyásolja ezeket a környezeti paramétereket. Jó példa erre a nagy területen végrehajtott erdőirtás, mely jóllehet nem feltétlenül és kizárólag energetikai jellegű tevékenység befolyásolja a terület lokális éghajlatát. Az erdők eltűnése a víz- és CO 2 megkötő képesség csökkenésével, a hőmérséklet- és csapadékviszonyok megváltozásával jár. Az így eredményezett pozitív visszacsatolású folyamatnak köszönhetően hosszabb távon az elégetés során keletkező kibocsátások hatásának sokszorosa lehet az okozott kár. A talaj, mint erőforrás hangsúlyozása természetesen nem öncélú: hazánkban a víz mellett a termőtalaj az egyik legfontosabb, rendelkezésünkre álló erőforrás. A nem megfelelő mezőgazdasági termelés így abban az esetben is fontos, ha történetesen az biomassza-termelés céljával folyik. Az ipari méretű energetikai biomassza termelése során például a talaj szervesanyagtartalma olyan mértékben csökken, hogy annak pótlása is szükségessé válhat, ellenkező esetben az ökoszisztéma megváltozása visszafordíthatatlan, irreverzibilis lesz. Az előttünk álló évtizedekben, amennyiben éghajlatunk időjárása a jelenlegi trend mentén változik, kiemelt jelentőséggel fognak bírni az időjárási szélsőségek, például a csapadékeloszlás terén is. Ez a folyamat szükségessé teszi a vízgazdálkodási gyakorlat átalakítását, lehetőleg hosszú távon is fenntartható megoldások bevezetésével. A hosszabb csapadékmentes vagy csapadékhiányos időszakok miatt új növényfajták telepítése válhat szükségessé, illetve a jelenleginél nagyobb területeket szükséges öntözés alá vonni. A közelmúlt azonban arról is tanúskodik, hogy aszályok mellett nagy árvizek is előfordulhatnak, melyek hatása hasonlóan súlyos lehet a mezőgazdasági termelésre nézve. Ahhoz, hogy mindkét kihívással szembenézhessünk, szemléletváltás szükséges a hazai vízgazdálkodás területén is. Ebből a két rövid példából is jól látható, hogy az

12 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika 9 energiapolitika kérdéskörét sosem kezelhetjük önállóan, mindig szükséges a kölcsönhatások, szinergiák ismerete is. 2.4 Társadalom és technika kapcsolata A kiszámítható környezet ereje Ha a kiszámítható környezet fontosságát szeretnénk hangsúlyozni, az egyik legszemléletesebb példát a földi törzsfejlődés során megfigyelhető nagy fajkihalások adhatják. Ezek megmutatták, hogy bár az élőlények mindegyike képes az őt körülvevő körülményekhez alkalmazkodni, ennek az alkalmazkodásnak a gyorsasága mindig is kulcsfontosságú volt. Erre vezethető vissza az is, hogy az ember alaptermészetéből fakadóan szereti az állandóságot, a stabilitást, a kiszámítható környezetet. Az ebben bekövetkező hirtelen változásokra viszont csak az új körülmények megismerése, sőt kiismerése után tud megfelelően reagálni ha egyáltalán képes erre. Ha végigkísérjük az emberiség történelmét, nagyon hasonló párhuzamot állíthatunk: azokban az időszakokban volt megfigyelhető a leggyorsabb fejlődés, melyekben stabil állam és kiforrott társadalmi berendezkedés uralkodott. Minden más esetben például hosszan tartó háborús időszakokban, vagy gyenge központi hatalom mellett kisebb-nagyobb megtorpanás, nem egy esetben pedig visszalépés volt tapasztalható. A társadalmi és technikai fejlődés természetesen folyamatosan alakította azt is, hogyan viszonyul az emberiség saját környezetéhez. Bár fejlődésünk korai időszakában a viszonylag kis populáció által igényelt nyersanyagok és természeti erőforrások mennyisége nem volt számottevő, a tűz használata, illetve bizonyos táplálékok előtérbe kerülése már a természet megszokott rendjébe való beavatkozást jelentett. Mikor évvel ezelőtt teret hódított a gazdálkodás, az egyes csoportok természeti környezetüktől való függése még erősebbé vált. Ahol jó feltételek álltak rendelkezésre (Mezopotámia, Egyiptom), ott a lakosság száma gyorsan nőtt, az emberek pedig addigi vándorló életmódjukat felváltva letelepedtek. Ezek a változások a társadalmi hierarchiában is éreztették hatásukat: politikai, bürokratikus, vagy éppen vallási vezetők jutottak a korábbinál jelentősebb szerephez. Sok példát találhatunk a történelemben azonban arra is, hogy a vezető réteg nem bizonyult kellően felkészültnek, a gyors felemelkedést és virágzást pedig hasonlóan gyors hanyatlás követte, sok esetben a korábban kimeríthetetlennek hitt nyersanyagok túlzottan gyors felélése miatt. A maják, az anasazi indiánok vagy éppen a Húsvét-szigetek lakóinak példája intő jel lehet a ma embere számára is. Érdekes ellenpéldát jelentenek azok, a jellemzően apró szigeteken kialakult civilizációk, melyek a rendkívül szűkös források ellenére is átvészelték az évszázadokat.

13 10 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika Fontos változást jelentett a társadalom és a technika kapcsolatában az ipari forradalom, melyre gyakran hivatkozunk úgy, mint a mai társadalmi és kulturális berendezkedésünket meghatározó időszakra. A század során lejátszódó események a szénnek, mint új, nagy energiasűrűségű tüzelőanyagnak a felhasználásán alapultak. Ezzel párhuzamosan a közegészségügyi ellátás színvonala is jelentősen javult, így a Föld népessége ugrásszerűen kezdett növekedni (1650 és 1850 között megduplázódott). A nagyarányú ipari fejlesztések környezeti és társadalmi hatásait már ekkor vizsgálták a kor tudósai, mint Thomas Malthus, John Stuart Mill vagy Eugenius Warming, de az 1930-as évekig kellett ahhoz várni, hogy ezeket ne a fejlődés természetes velejárójaként kezeljék. Ekkortól tekinthetjük az ökológiát önálló tudományterületnek, és szintén ekkor születtek meg a fenntarthatósággal kapcsolatos elméletek alapjai is: a bolygónkon élő rendszerek közötti kapcsolatok felismerése, a bioszféra definiálása, a természetes ciklusok (víz, tápanyagok, szennyezők, stb.) leírása. Egy átmeneti időszakot (gazdasági világválság, majd a második világháború) követően a világ nagy részén a gazdasági fejlődés korábban nem tapasztalt méreteket öltött, ami egyben újra fókuszba helyezte a környezetvédelmet, valamint a fenntarthatóság témáját, napjainkig központban tartva azt. Ahogy azt az emberiség történelmének e rövid áttekintése is mutatja, a technikai fejlődés folyamatosan alakította a társadalmat. Ez persze nem véletlen: a mindenkori fejlődést vizsgálva nagyon fontos, mondhatni kivételes szerep hárul a technikai (és tudományos) ismeretekre, hiszen ezt abszolút jellegűnek tekinthetjük: ha az emberiség valamit már felfedezett, az nagyrészt fennmarad, hozzájárulva a következő generációk életéhez. Ezzel szemben az emberiség által fontosnak tartott értékek folyamatosan (de legalábbis ciklikusan) változhatnak. Az ipari forradalom például a rendi társadalmak, illetve a nagycsaládokra épülő közösségek felbomlását hozta magával. Az így kialakult nagyipari termelési módszerek, valamint az ehhez igazodott társadalmi berendezkedés végét a gyártási folyamatok automatizálása jelentette. A hagyományos, sok munkavállalót alkalmazó nagyvállalatok megszűntek, a munkahelyek elaprózódtak, ez pedig a közösség érdekérvényesítési képességeit is megváltoztatta: a modern kori munkásosztály által elért eredmények, a jóléti állam modellje az elmúlt évtizedekben szemünk láttára alakult át. Amennyiben azon területeket szeretnénk megtalálni, melyek napjainkban gyorsan fejlődnek, és emellett jelentős hatással bírhatnak társadalmi berendezkedésünkre is, elsőként az információ jut eszünkbe. Az információ, mely bár lassan közhellyé válik értékkel bír. Ennek feldolgozása, megosztása, továbbítása gyökeresen alakítja át mindennapjainkat, hiszen nem ismeri azokat a földrajzi korlátokat, melyek eddig meghatározták világunk fejlődését. Ebben a létrejövő globális társadalomban az emberi

14 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika 11 gondolkodásmód, a különböző kultúrák egymásra hatása fogja megteremteni az új közösségeket. A változás pedig ahogy azt már láthattuk sok esetben bizonytalanságot szül. Nem tudhatjuk még, hogy az információ hogyan fog illeszkedni a tudomány és technika eddigi fejlődési vonalába. Tapasztalhatjuk, hogy komoly társadalomformáló ereje van, képes akár államok vezetésének a megdöntésére is, azonban szerves részévé vált mindennapjainknak is. Az internetes fórumok, a közösségi média használatával minden korábbinál szélesebb kör adhat hangot véleményének, mely könnyen válhat a (szak)politika formálójává. Alig néhány év alatt eljutottunk oda, hogy nem csak a futballhoz, de az energetikához is tízmillió ember ért magas szinten, még ha véleményük igen széles skálán mozog is. Megtalálhatjuk azonban azt a kapcsolódási pontot, mely összefogja ezt a diverz halmazt; a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés lett az az idea, mely napjaink gyorsan változó körülményei között a kiszámíthatóságot jelenti az energetikai párbeszédekben Fenntartható fejlődés Ahogy azt már bemutattuk, a környezetvédelem, mint mozgalom első képviselőit a 19. században kereshetjük, azonban a 20. század második fele lett az az időszak, amikor ezek a jellemzően Európából és az Egyesült Államokból induló mozgalmak elérték, hogy érdemi vita alakuljon ki a társadalmon belül a fenntarthatóságról, illetve általánosan az emberi tevékenységeknek a környezetre gyakorolt hatásáról. Két, egymástól jól megkülönböztethető gondolat született; míg a fejlett országok lakói egyre fontosabbnak tartották a fenntarthatóság kérdéskörét legyen szó annak technológiai, szociológiai vagy kulturális aspektusairól addig a fejlődő országok azt nem érezték fontosnak, sokkal inkább a gazdag nyugat hóbortjának tartották. Utóbbi országokban ugyanis sokkal fontosabb problémák vártak és várnak a mai napig is megoldásra: a szegénység, a közegészségügyi helyzet, illetve a gazdaság elmaradottsága. Ezen gondok leküzdése során jellemzően a leggyorsabban és legkevésbé tőkeigényes módon történő iparosításra fókuszáltak, melyhez a környezetvédelmi problémákhoz jelentős mértékben hozzájáruló technológiák kerültek felhasználásra. A kérdéskör nem kerülte el az ENSZ döntéshozóinak figyelmét sem ben megrendezésre került az első környezeti világkonferenciára, melynek Stockholm adott otthont. A konferencia fő eredményei közé sorolható az a Stockholmi Nyilatkozat (Declaration of the United Nations Conference on the Human Environment), melyben a résztvevő országok kötelezettséget vállaltak, hogy megóvják és jobbá teszik az emberi környezetet. A nyilatkozat mellett egy másik jelentős eredménye volt a konferenciának, hogy nemzetközi szinten is megjelentek azok a gondolatok, melyek a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem közötti kölcsönhatást tárgyalták, lehetővé téve, hogy fejlődő és fejlett országok kölcsönösen megértsék egymás eltérő szemléletét. A stockholmi konferenciát követő években az ENSZ számos alkalommal adott teret többek között a

15 12 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika népességnövekedés, a településfejlesztés, az egészségügy vagy éppen az élelmezés témáját taglaló rendezvényeknek, a következő jelentős eseményre mégis 1984-ig kellett várni. Ebben az évben az ENSZ létrehozta a Környezet és Fejlődés Világbizottságot (World Commission on Environment and Development), melynek vezetésére az akkori norvég miniszterelnököt, Gro Harlem Brundtlandot kérték fel. A bizottság által elkészített jelentés (Our Common Future, vagy ismertebb nevén a Bruntland-jelentés) az első olyan dokumentum, mely definiálta a fenntartható fejlődés fogalmát. Ennek a fejlődési modellnek egyaránt része a minőségi és a mennyiségi növekedés, azonban az is deklarálásra került, hogy ez a növekedés csak a környezet megóvásával lehetséges. Megnevezésre került a fenntartható fejlődés három fő pillére is: környezet, gazdaság, társadalom (environmental protection, economic growth, social equality). Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban rendezte meg a Környezet és Fejlődés Világkonferenciát, melynek előkészítése során a Bruntland jelentést vették alapul. A konferencia számos eredményt ért el; elfogadásra került az Agenda 21, és a Riói Nyilatkozat (Rio Declaration on Environment and Development), megnyitották aláírásra a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt (Convention on Biological Diversity), valamint az Éghajlatváltozási Keretegyezményt (Framework Convention on Climate Change). Egy évvel a csúcstalálkozó után megalakult az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága is (Commission on Sustainable Development), melynek fő feladata a program végrehajtásának koordinálása lett. A következő nagyszabású találkozó megrendezésére tíz évet kellett várni; 2002 augusztusában és szeptemberében Johannesburg volt a házigazdája a Fenntartható Fejlődés Világkonferenciának (World Summit on Sustainable Development), melynek célja a riói találkozó óta eltelt tíz év áttekintése, értékelése volt. Az Egyesült Államok látványos távolmaradása ellenére a konferencia elfogadta azt a politikai nyilatkozatot, mely a mai napig a legfontosabb, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos dokumentum. Ez a nyilatkozat sem hagyta figyelmen kívül az energetika területét. Megfogalmazásra került, hogy az energiahordozókhoz való hozzáférést minél szélesebb rétegek számára biztosítani kell, ezzel is hozzájárulva a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Fontos azonban megemlítenünk, hogy a johannesburgi csúcs óta egy évtized telt el, és sok területen nem sikerült a várt áttörést elérni. Egy dolog viszont állandósult: a fenntartható fejlődés ideája ma már döntően tematizálja a közbeszédet Társadalmi változások A fenntartható fejlődés fontos értékké válását elősegítették azok a folyamatok is, melyek a jelenlegi ipari társadalmi modell meghaladása során jelentkeztek. Az útkeresés eredményeként a területtel foglalkozó szakemberek négy lehetséges társadalmi jövőképet definiáltak; az információs társadalom, az igazságos verseny

16 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika 13 társadalma és az interaktív szükségletek társadalma mellett a fenntartható társadalom modellje is megjelenik. Várhatóan ezen ideák mindegyike hatni fog saját társadalmi berendezkedésünkre, azonban ezek súlya már lényegesen eltérő lehet. Az információs társadalom modellje új fogyasztói és életmód mintákkal jár, melyek egy részét már a korábbiakban ismertettük: a hétköznapi munka körülményeinek megváltozása, a munkával töltött idő mennyiségének lényeges csökkenése eredményeként az eddiginél több idő juthat az egyének képzésére, társadalmi munka vállalására. Az egyén önmegvalósításának határát e modell szerint csak saját maga, az egyén fogja befolyásolni, mégpedig azzal, hogy milyen mértékben él a nagyobb szabadság adta lehetőségekkel. Az igazságos verseny társadalmának modellje a környezeti problémák forrásaként nem elsősorban a technológiai fejlődést láttatja, sokkal inkább a társadalomban uralkodó értékeket, illetve az azokat kiszolgáló gazdasági rendszert. A 20. század végét jellemző individualista és materialista gondolkodás helyett a posztmateriális értékek felismerése és az előzőek fölé helyezése jellemzi ezt a modellt, mely szerint, ha a társadalom kollektíven elfogad egy bizonyos értékrendet, akkor az ezen értékek által vezérelt verseny igazságos lesz. Az interaktív szükségletek társadalmi modelljének középpontjában az emberi és anyagi rendszer közötti kölcsönhatások állnak, melyek a társadalom fejlődését hivatottak generálni. A modell szerint az értékek egymással is versenyeznek, az egyes, korábban periférián lévő értékek előtérbe helyezéséhez pedig akár társadalmi megrázkódtatások is hozzájárulhatnak. Az újonnan jelentkező értékek között itt is megtaláljuk a természetközpontúságot, az információ fontosságát, és más hasonló értékeket is, melyek közös jellemzője, hogy nem anyagi jellegűek. A fenntartható társadalom modellje az emberiség természeti környezetének károsodása, valamint erőforrásainak kimerülése jelentette kihívásra kíván választ adni. A modell a válság fő okát abban látja, hogy a természeti értékek alárendelt szerepet képviselnek a gazdasági fejlődéssel szemben, melyen változtatni szükséges. Fontosnak tartja azonban ez a modell is, hogy az ökológiai szempontok nem lehetnek kizárólagosak, ugyanis bizonyos materiális szükségletek kielégítéséről a társadalom nem mondhat le. Az elérendő fenntartható állapot úgy teszi lehetővé a társadalmi jólét folyamatos növekedését, hogy nem csak a megtermelt javakat veszi figyelembe, hanem a természeti javakat is. Ahhoz azonban, hogy a fenntartható társadalom modellje életképes legyen, a technológiának, a tudásnak és a társadalmi értékeknek környezettudatossá kell válniuk. Ha össze kívánjuk foglalni az imént bemutatott négy modell legfontosabb üzenetét, akkor elsősorban az új értékeket kell kiemelnünk. Ezen értékek közül talán a legfontosabb az információ, mely a jövőben a növekedés egyik mutatójává fog válni. A hosszú távú elkötelezettség helyett a

17 14 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika stabilitás rugalmasság központi energiatervezés piaci alapú energiatervezés azonnali döntések legitim döntések rövidebb távra helyeződik a hangsúly, legyen szó akár egyéni, akár például vállalati célokról ez a hozzáállás pedig alapvetően fogja meghatározni a gazdaság folyamatait is. Az eddigieknél is nagyobb figyelem fog irányulni természetes környezetünkre, illetve annak megóvására, egyre inkább a komplex megközelítés felé tolva az ipari termeléssel kapcsolatos vizsgálatokat. 2.5 Új kihívások az energiatervezés folyamatában Ahogy azt áttekintő jelleggel az előző fejezet is bemutatta, a minket körülvevő társadalom folyamatos átalakulása nem hagyja érintetlenül a technika és tudomány területét sem. Míg korábban egy eredményes energiapolitika megalkotásához elegendő volt csak a kapcsolódó szakterületek ismerete, addig mára a társadalmi elfogadottság igénye az, mely számos szempontot felülírhat. Az internet, a szabad információáramlás hatalma az eddig marginálisan megjelenő laikus véleményformálókat is olyan pozícióba helyezte, hogy a politikai döntéshozók nem hagyhatják figyelmen kívül véleményüket. Az energetika alig egy évtized leforgása alatt került a perifériáról a figyelem középpontjába és ezzel párhuzamosan az energetikai területen dolgozó szakemberek hangját is egyre kevesebben hallották meg. A WEC HYPE úgy gondolja, hogy egy ország vezetése csak akkor alkothat sikeres energiapolitikát, ha az alkotó folyamatba bevonja a szakma képviselőit is. Hogy ezen a területen is meginduljon a változás, a WEC HYPE az energiapolitika megalkotásának területét is részletesen megvizsgálta, véleményét, pedig a következőkben foglalja össze. Az energiatervezésnek új kihívásokkal kell megküzdenie, melyek a következők: Az új, alacsony CO 2 kibocsátású erőmű technológiák, az átviteli- és elosztóhálózatok, valamint a közlekedési infrastruktúra megújításához jelentős befektetésekre van szükség az energetikai szektorban az elkövetkezendő évtizedekben. El kell érnünk mind az ellátásbiztonságot, mind pedig az infrastruktúra rugalmasságát, mégpedig úgy, hogy az alacsony CO 2 kibocsátású energiarendszerek felé történő átmenet során az energia hozzáférhető, és megfizethető legyen. Az alacsony CO 2 kibocsátású technológiákkal kapcsolatos kutatásfejlesztési tevékenység, valamint a demonstrációs projektek hosszú távon is jelentős pénzügyi támogatást igényelnek. Az ipari, a lakossági és az állami szektor nem pénzügyi jellegű energiahatékonysággal kapcsolatos problémáival úgy kell megküzdeni, hogy az intézkedések hatását ne ássa alá a CO 2 kereskedelem mechanizmusa.

18 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika 15 Újfajta várostervezési eljárásokkal, flottamenedzsmenttel, az információs technológia és a kommunikáció megfelelő használatával csökkenteni kell a járműpark jelenlegi futóteljesítményét, ezzel párhuzamosan pedig csökkenteni kell a fosszilis alapú üzemanyagok arányát. Az energiapolitikai eszközök körültekintő elemzése és koordinálása segítségével megelőzhetőek a negatív szinergiák és a rendszeren belüli torz támogatási formák. A rész optimumok összege nem egyenlő a rendszer optimumával! Bár az egyre szigorúbb CO 2 adózási rendszerek és kereskedelmi rendszerek minden kibocsátó forrásra vonatkozni fognak, ez önmagában nem feltétlenül lesz elegendő a kívánt fejlesztések elindításához. Széleskörű társadalmi párbeszédet kell kezdeményezni arról, hogy mely energiahordozók és energiarendszerek szolgálják ki a legjobban a társadalom villamos-, hő- és közlekedési energiaigényeit közép- és hosszútávon úgy, hogy fenntartható pályán mozogjanak. Az energetikai beruházások nagy átfutási ideje miatt az energiapolitikai döntések évtizedekkel előre meghatározhatják a szektor sorsát, ezért a politikai irányelveknek összhangban kell lenniük a kibocsátás-csökkentési célokkal. Az elavult technológiák selejtezésével elkerülhetjük, hogy nagy kibocsátók maradjanak az energiarendszerben. Ezen kihívásokat áttekintve meghatározhatók azok a döntő kérdések is, melyek tekintetében fontos az egyensúly megtartása: Stabilitás vagy rugalmasság? Az energiaszektorba irányuló befektetések legyen szó akár kis, akár nagy méretekről nagy része a jövőben is a magánszektorból kerül finanszírozásra. Ezek a befektetők stabil, kiszámítható szabályozási környezetet várnak el: amennyiben az energiapolitikai célok nincsenek egyértelműen meghatározva, túl nagy kockázat jelentkezik a rendszerben. Nem szabad ugyanakkor végletekig ragaszkodni semmilyen rendszerhez sem, így ha a tapasztalatok alapján az energiapolitika egyes elemeinek megváltoztatása válik szükségessé, a felülvizsgálatot el kell végezni még akkor is, ha ez egyértelműen csökkenti a befektetési hajlandóságot. Központi vagy piaci alapú energiatervezés? A kérdés bizonyos szempontból rosszul került megfogalmazásra, hiszen a piacok, bár lehetnek kompetitívek, sohasem teljesen szabadok, hiszen az állam és a szabályozói környezet fekteti le az alapszabályokat. Amennyiben a

19 16 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika Energiapolitikai célokról csak rendszerben beszélhetünk! Az energiapolitika kialakításában részt vevők nagy száma miatt többszintű koordinációra van szükség! Ültessük át a jó példákat a hazai gyakorlatba! klímaváltozás elleni küzdelem céljai és eszközei egyértelműen meghatározásra kerülnek, a növekvő állami szerepvállalás elősegítheti a változást. A szkeptikusok szerint a rossz állami döntések és a túlzott központosítás veszélyével kell szembenéznünk, ugyanakkor jelenleg még nem látszik, hogy állami beavatkozás híján milyen lehetőségek nyílnak. Azonnali vagy legitim döntésekre van szükség? Egyértelműnek tűnik, hogy a kibocsátások növekedésének minél hamarabbi megállításához, majd csökkentéséhez a jelenleginél nagyobb és radikálisabb állami szerepvállalásra van szükség. Az ilyen beavatkozás ugyanakkor csak úgy lehet sikeres, ha annak megfelelő a társadalmi támogatottsága. Mindezek alapján a WEC HYPE az alábbi üzenetet fogalmazta meg, és ajánlja az energiapolitika alakítóinak figyelmébe: Energiapolitikai célokról csak rendszerben beszélhetünk! Az energiapolitika kialakítása összetett terület, melynek több célt is ki kell elégítenie. Ezek a célok sokszor egymásnak is ellentmondanak, így nem lehet őket egyszerre teljesíteni. Az energiapolitikával kapcsolatos párbeszéd jelenleg túlpolitizált. Minden energiapolitikai döntésnek vannak nyertesei és vesztesei, elvétve találhatunk csak olyan esetet, mely minden résztvevőt egyaránt örömmel tölt el. A megoldást a kompromisszumok, illetve a döntések folyamatos felülvizsgálata adhatják. A sikeres energiapolitika alapja az a párbeszéd, amely több résztvevővel zajlik, amely több különböző távlatban képes gondolkodni, és amely képes meglátni az egyes célkitűzések közötti szinergiákat. Az energiapolitikai irányelvek kialakításánál transzparens módon szükséges meghatározni azokat a kompromisszumokat, melyek a teljes rendszer sikerét garantálják; ily módon növelhető a befektetési hajlandóság, és lehetőség nyílik az irányelvek eredményességének nyomon követésére is. Minden alkalommal, amikor új energiapolitikai eszközök bevezetésére kerül sor, elengedhetetlen a várható hatások alapos áttekintése, hiszen minden ilyen esetben újabb szinergiák jönnek létre a már meglévő eszközökkel. Még a legjobb szándékú tervezés esetén is keletkezhetnek hibák a rendszerben, ezért szükséges az intézkedések hatásainak folyamatos nyomon követése, és ha szükséges, az irányelvek és eszközök korrekciója.

20 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika 17 Az energiapolitika kialakításában részt vevők nagy száma miatt többszintű koordinációra van szükség! Az energiapolitika kidolgozásában az államapparátus szinte minden szintje részt vesz. Fontos, hogy ezeknek a szinteknek a felelősségi köre meghatározásra kerüljön, valamint hogy mindenki saját kompetenciájának és hatáskörének megfelelő szerepet kapjon a folyamatban. Koordináció szükséges a politikai eszközök, a törvényalkotás területén, valamint a helyi és állami szintek között. A sikeres együttműködés alapját a megfelelő hivatali, adminisztratív struktúra adja. A nemzetközi, illetve a korábbi hazai példák tanulmányozása nagyban megkönnyítheti a koordináció folyamatát. Ültessük át a jó példákat a hazai gyakorlatba! sokszínűsége miatt minden esetben több eszköz együttes alkalmazásával érhető el a kívánt eredmény. A döntéshozók feladata, hogy felismerjék az ezen eszközök által okozott lehetséges konfliktusokat és átfedéseket, valamint hogy előtérbe helyezzék a szinergiákat. Mielőtt átvennénk más, külföldön jól működő megoldásokat, vizsgálnunk kell a lehetséges akadályokat. Ilyen tényező lehet az eltérő energiapiaci struktúra, a társadalmi és gazdasági fejlettség különbözősége, az eltérő intézményi háttér és a meglévő tudásbázis. Az átfogó energiapolitikai célokat megfelelő részcélokra kell bontanunk ahhoz, hogy lokális szinten is megfelelően működhessenek. Ehhez elengedhetetlen a párbeszéd az energetikai szakma képviselői, az egyetemek és kutatóközpontok, az ipar, a befektetők és az állam között. Az energiapolitika eszközeinek az eddigieknél sokkal szigorúbb ellenőrzésére van szükség ahhoz, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket, melyek működnek, és azokat, melyek buktatókat hordoznak magukban. Az energiapolitika területén nincs mindent megoldó megoldás; az összetett kihívások, a nagyszámú szereplő, valamint a teljesítendő politikai célok

21 3 18 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika 3 Megújulós erőművek szerepe a villamosenergiapiacokon A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek villamosenergia-rendszerbe való beillesztéséhez szükséges a meglévő rendszer alapos ismerete. A kapacitáshelyzet jelenlegi illetve jövőbeli alakulásának, és a hazai erőmű portfólió állapotának ismerete nélkül a megújuló energiaforrások hatásai az előbbiekre nem mutathatóak pontosan be. A 3. fejezet ismerteti a magyar villamosenergia-rendszer jelen és jövőbeli kapacitáshelyzetét, illetve a szükséges erőmű beruházás mértékét. Emellett bemutatja a főbb megújuló bázisú illetve konvencionális erőműtípusok gazdasági, technológiai, illetve környezetvédelmi sajátosságait. A fejezet tárgyalja a megújulós és egyéb erőmű beruházások villamosenergia-piacokon való lehetőségeit, továbbá megvizsgálja a megújulók opcióit a magyar erőműpark fejlesztésében. 3.1 Jelenlegi, közép- és hosszú távú kapacitáshelyzet ismertetése A magyar villamosenergia-rendszer fogyasztói igényeinek előrejelzése, illetve a forrásoldali kapacitáshelyzet elemzése a magyar átviteli rendszerirányító, MAVIR Zrt. szerves feladata. Az aktuális elemzések az igények illetve a csúcsterhelés lehetséges változásához igazítva vizsgálják, hogy 2030-ig előretekintve a biztonságos hazai villamosenergiaszolgáltatáshoz mekkora új erőmű kapacitás beépítésére mutatkozhat igény a jelenleg üzemelő kapacitások leállítását is figyelembe véve. A villamosenergia-fogyasztás változása szoros összefüggésben van a gazdaság teljesítőképességével. A 2008-ban bekövetkezett gazdasági visszaesés visszafogta a villamosenergia-fogyasztás növekedését is. Ezt jól jellemzi, hogy a teljes villamosenergiafelhasználás még 2011-ben sem érte el a válság előtti szintet, továbbá hogy az éves csúcsterhelés MW körül állandósult. A növekedés megindulása csak egy átmeneti időszak után, 2014-től tételezhető fel. Ennek mértéke széles tartományban változhat, de a MAVIR Zrt. alapvetően három szcenáriót különböztet meg, ahogy a 3-1. ábra szemlélteti. Az alapszcenárióban 2014-től kezdődően a nettó villamosenergia-fogyasztás évi 1,5%-kal, a nagyobb, illetve alacsonyabb növekedést feltételező forgatókönyvek esetében pedig az alapszcenáriótól ±0,5%-kal eltérve növekedhet. Az alapváltozat esetén az éves villamosenergiafogyasztás 2030-ra akár az 54,7 TWh-t is elérheti. A csúcsterheléssel kapcsolatban mindhárom esetben feltételezés, hogy a fogyasztás h/év csúcskihasználási óraszám mellett fog történni hosszú távon is. Ez a 2014 és 2030 közötti időszakban közelítően 100 MW/év körüli csúcsterhelés-növekedésnek felel meg, így értéke 2020-ra MW, 2030-ra pedig MW lehet (közepes igénynövekedést feltételezve).

22 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika ábra: A nettó villamosenergia-fogyasztás várható alakulása [1] A megvalósítandó új erőmű kapacitás mértékét egyrészt meghatározza a jelenlegi kapacitások rendelkezésre állása. A MAVIR Zrt. számításai alapján 2027-ig jelentős mértékben a bruttó 50 MW-nál nagyobb beépített teljesítőképességű nagyerőműveink leállásával számolhatunk (közel 50%-os csökkenés), míg a többségében fiatalnak számító kiserőművek tekintetében mérsékelt csökkenés várható (közel 25%). Ezek függvényében 2027-re a jelenlegi közel bruttó MW teljes erőmű teljesítőképességből csak közel MW maradhat meg. Az általánosságban alkalmazott módszertan szerint a biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges erőmű kapacitás mértékét a csúcsterhelés jelöli ki. Emellett figyelembe kell venni a biztonsági, illetve szabályozási tartalékokat. Az előírt tartalék mértékére a nemzetközi gyakorlat szerint az ún. maradó teljesítményt definiálják, ami a ténylegesen igénybe vehető erőmű teljesítőképesség, illetve a csúcsterhelés különbségeként adódik. A maradó teljesítménnyel szemben elvárás, hogy értéke nagyobb legyen, mint a villamosenergia-rendszer teljes beépített teljesítőképességének 5%-a (Magyarországon jelenleg ennek értéke közelítően 500 MW). A villamosenergia-rendszer elvárt beépített teljesítőképességének meghatározásához az éves csúcsterhelés, illetve a maradó teljesítmény mellett még a rendszerirányítási tartalékot kell figyelembe venni (Magyarországon jelenleg ennek értéke közelítően nettó 800 MW). Az így adódó teljesítőképesség szintet kell biztosítania a hazai erőművek ténylegesen igénybe vehető kapacitásainak, illetve a lekötött importnak (3-2. ábra). A MAVIR Zrt. által elvégzett számítások szerint (3-1. táblázat) közepes igénynövekedés esetén 2030-ra a magyar villamosenergia-rendszernek közelítően MW beépített teljesítőképességgel kell majd rendelkeznie, ami közelítően MW új erőművi kapacitás beépítésének szükségességét jelenti a tárgyalt időszakban. Ahogy a csúcsterhelés, a szükséges kapacitás, illetve a beépített kapacitások főbb erőműtípusok szerinti bontásban való változását ismertető 3-3. ábra is szemlélteti, az újonnan létesítendő kapacitások mértéke a magyar villamosenergiarendszer méreteihez viszonyítva igen jelentősek hez viszonyítva az akkor szükséges kapacitás 53%-át a közötti időszakban kell magvalósítani. Azonban ez a kapacitásszükséglet önmagában még nem garantálja az azonos energiahordozóra tervezett nagyobb mértékű erőművi beruházások megvalósíthatóságát, legyen szó akár megújuló forrású erőművekről, vagy atomerőmű blokkokról. Az erőművi beruházások gondos tervezése során figyelembe kell venni, hogy különböző típusú erőművekre ténylegesen mekkora igény mutatkozik. Ezt leginkább a tartalék, illetve szabályozó kapacitások kérdésköre világítja meg, hiszen ezen erőművek csak korlátozott mértékben kerülnek igénybevételre. Vagyis miközben a kapacitásszükséglet jelentős részét homogén

23 20 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika 3-2. ábra: Teljesítőképesség-tartalékok [MW] [7] kapacitások teszik ki, az erőművi beruházók számára igazán releváns, magas kihasználtságot, illetve valószínűbb megtérülést ígérő kapacitástartomány jóval alacsonyabb, mint az említett MW. 3.2 Fenntartható erőmű portfólió megvalósításának szükségessége Azt, hogy a szükséges erőművi kapacitás milyen módon elégíthető ki, meghatározzák a figyelembe veendő főbb erőműtípusok gazdasági, műszaki, illetve környezetvédelmi tulajdonságai. Ideális erőműtípus azonban nincs, mindegyik fajtát jellemzi valamilyen kedvezőtlen, vagy vitatott tulajdonság, így egy fenntartható erőművi portfólió létrehozása során az elérhető technológiák közötti egyensúlyt, illetve optimumot kell megteremteni. A változó gazdasági környezetben kiemelt hangsúly fordítódik az erőművi projektek beruházási költségeire. A befektetők kockázataik mérséklése érdekében az alacsony beruházási költségű, gyorsan kivitelezhető, illetve gyorsan megtérülő projektek felé fordulnak. A nem megújulós erőművek közül az atom-, illetve a szénerőműveket magas költségek jellemzik, egyedül a magas hatásfokú, korszerű, alacsony szennyezőanyag kibocsájtású, földgáztüzelésű kombinált ciklusú (CCGT Combined Cycle Gas Turbine) erőművek mutatkoznak vonzónak ebben a tekintetben. A megújulók viszont igen versenyképesek tudnak lenni: Igaz fajlagos költségeik egyes technológiák esetében kiemelkedően magasak, de az ilyen jellegű projektek mérsékelt beruházási szükségletük miatt a befektetők számára vonzóak. Az egyes erőműtípusok gazdaságosságát legjobban termelési egységköltségük jellemzi (LCOE Levelized Cost of Electricity), melyek újonnan épülő erőművekre vonatkozó értékeire a 3-4. ábra mutat példát. Az erőművek költségszerkezetét két fő csoportra érdemes bontani: állandó és változó költségek. Az állandó költségeket a beruházáshoz kapcsolódó költségek, illetve egyéb állandó elemek (pl. fix üzemeltetési és karbantartási költségek) alkotják. A változó költségek legmeghatározóbb eleme a tüzelőanyag költség, melyhez jellemzően még a szén-dioxid kibocsátással, az üzemeltetéssel és karbantartással, illetve a leszereléssel és hulladékkezeléssel kapcsolatos költségek társulnak. Amint a 3-4. ábra mutatja, a megújulós erőműveket az áltagosnál magasabb termelési egységköltségek jellemzik, vagyis előbbi technológiák általánosságban még drágának minősülnek. A költségszerkezetek vizsgálata során viszont érdemes megkülönböztetni a megújulók közül az ún. primer megújulókat (víz, szél, nap, geotermikus). Ezen erőműveket minimális tüzelőanyag költség jellemzi, mely közelítően megfeleltethető az erőművek rövid távú határköltségével, ami a modern villamosenergiapiacokon a piacra lépés lehetőségének

24 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika táblázat: Szükséges erőmű-létesítések [7] MW MW MW MW Összes meglévő erőmű Szükséges kapacitás Új kapacitás-létesítés Létesítési igény kerekítve meghatározó tényezője, és ami az ilyen megújulók számára a különböző támogatási rendszerektől függetlenül versenyhelyzeti előnyt jelent (lásd 3.3 fejezet). Legalacsonyabb egységköltség az atomerőműveket jellemzi, melyek változó költsége is igen alacsony. A földgáz, illetve a széntüzelésű erőműveket azonban jelentős mértékben megdrágítják a tüzelőanyag, illetve a szén-dioxid kibocsátáshoz kapcsolódó költségek. Megtérülési szempontból meghatározó tényező még, hogy az egyes erőművek üzemük során mekkora kihasználási tényezőt tudnak elérni. Alacsony kihasználási tényező elérése a magas állandó költségekkel rendelkező erőművek gazdaságosságát érzékenyen tudja érinteni. Erre mutat példát a 3-5. ábra, ami atom-, szén-, illetve földgáztüzelésű erőművek LCOE értékeinek változását mutatja az éves csúcskihasználási tényező változásának függvényében. Ezek az erőművek magas, 80-90% fölötti éves csúcskihasználtságot is elérhetnek. Kiemelendők az atomerőművek, melyek legújabb modelljei továbbfejlesztett üzemanyagciklusaiknak köszönhetően egyes években elméletileg akár 100%-os kihasználtságra is képesek. A megújulós erőműveket típusuktól függően igen eltérő csúcskihasználási tényezők jellemzi. Ahogy a 3-2. táblázat mutatja, a magyarországi adottságokat figyelembe véve a természeti körülményektől függő fotovillamos naperőművek és a szélerőművek csupán igen alacsony éves csúcskihasználási tényezőt tudnak elérni, de a vízerőművek termelési lehetőségei is behatároltak. A geotermikus, a biogáz, illetve a szilárd biomassza tüzelésű erőművek viszont kedvező kihasználtságot mutathatnak. A modern villamosenergia-rendszerek szempontjából a legfontosabb technológiai jellemzők a mérettartomány, illetve a szabályozhatóság. A decentralizált termelés terjedésével, illetve a villamosenergia-rendszerek optimalizált tervezésével kapcsolatban releváns kérdés, hogy rendelkezésre álljon megfelelő teljesítményű mennyiségű tartalék erőművi egység. A megújulókat illetően általában ez nem probléma, azonban például a kereskedelmi forgalomban lévő atomerőmű blokkok többsége nagy piacokra készült, így például egy olyan kisebb ország esetében, mint Magyarország, új atomerőmű blokkok rendszerbeillesztése komplikált lehet. A szabályozhatóság kapcsán szót kell ejteni a megújulók termelésének természeti viszonyoktól való függéséről és az ebből adódó rendszerszintű szabályozási problémákról, továbbá az egyes erőműtípusok elérhető szabályozási tartományáról, illetve szabályozási sebességéről. A megújulós kapacitások legdinamikusabban növekvő részaránya (mint a szél, vagy a naperőművek) ún. időjárástól függő termelők jellemzően alacsony kihasználtság mellett, az átlagos terheléshez viszonyítva nagy szórású teljesítménnyel üzemelnek.

25 22 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika 3-3. ábra: A forráslétesítés szükségessége [7] A termelés előrejelzésének nehézségei miatt jelentős mértékben növelni kell a szabályozó és tartalék egységek kapacitását. Például Magyarországon, elsősorban a szélerőművek változékony termelése miatt a minimálisan szükséges szekunder szabályozási tartalék több mint másfélszeresét kötik le. A szükséges szabályozó egységeknek gyakori és éles változásokkal tarkított terheléskövető üzemmódot kell folytatnia, így elengedhetetlen, hogy ezen erőművek megfelelő technikai sajátosságokkal rendelkezzenek. A szabályozásra alkalmas erőműtípusok közül kitűnnek a tározós, illetve szivattyús-tározós vízerőművek, melyek 1,5-2,5 %/másodperces terheléskövetési képességgel bírnak. Ezek kivételével mindegyik típusnak (figyelembe véve legkisebb terhelésük mértékét) részterheléssel üzemben kell lennie ahhoz, hogy a megújulók változékony termeléséből megnövekedő szekunder szabályozási igényeket ki tudják elégíteni. A tározós, illetve a szivattyús-tározós vízerőművek ezzel szemben szinte azonnal, úgymond stand-by jelleggel részt tudnak venni a szabályozásban aktuális teljesítményük és töltöttségi állapotuk függvényében. A többi erőműtípust viszont jelentősen rosszabb terheléskövetési sebességek (jellemzően 3-8 %/perc), illetve szabályozási tartományok jellemzik (jellemzően 30-60%-os legkisebb tartós terhelés). Ez igaz az atomerőművekre is, azonban esetükben meg kell említeni a terheléskövető üzemmód gyakorlásának nukleáris technikai okok miatti korlátozásait. A szabályozásban való gyakori részvétel (rendelkezésre állás olyan részterhelésen, ami alapján pozitív és/vagy negatív irányú szabályozást is végre lehet hajtani), illetve a gyakori terheléskövetés jelentősebb mértékben csökkentheti kihasználási tényezőiket, ami a nagy tőkeköltséggel jellemzett erőművek tekintetében gazdaságilag nem előnyös (lásd 3-4. ábra). Mindent figyelembe véve szabályozásra a szivattyús-tározós vízerőművek, illetve a földgáztüzelésű erőművek alkalmasak a leginkább. Előbbiek alkalmasságát kiváló technikai sajátosságaik támasztják alá. A földgáztüzelésű erőművek előnyeit jó szabályozási képességük, továbbá termelési egységköltségük kihasználási tényező változásától való alacsony függősége jelentik (lásd 3-4. ábra és 3-5. ábra). A villamosenergia-termelés gerincét adó konvencionális egységek nagy mennyiségű tüzelőanyagot használnak az energia előállításához, emellett a folyamatok során szennyezőanyagokat bocsátanak ki, elsősorban szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, illetve por és hamu formájában. A nukleáris energia alkalmazása nem jár ilyen jellegű szennyezőanyag-kibocsátással és az üzemanyag fogyasztás is rendkívül alacsony, továbbá a megújuló bázisú erőművek esetében sem jönnek szóba ilyen kibocsátások, a biomassza alapú erőműveket leszámítva. Megállapítható tehát, hogy a környezetre gyakorolt mérsékelt hatásuk miatt a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőműveknek

26 LCOE [GBP/MWh] HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika Leszerelési és hulladék kezelési költség Karbon költség Üzemanyag költség Változó üzemeltetési és karbantartási költség Állandó üzemeltetési és karbantartási költség Tőkeköltség 3-4. ábra: Erőműtípusok LCOE értékei (2012-es projektkezdet, 10%-os diszkontráta) [8] elengedhetetlen elemeinek kell lennie a fenntartható erőművi portfóliónak. Emellett a megújuló forrású erőművek a támogatási rendszerektől függetlenül az átmeneti gazdasági időszakban a befektetők számára vonzóbbak is a konvencionális erőműveknél, továbbá alacsony határköltséggel üzemelnek. Azonban egy komplex erőműrendszer csak kivételes esetekben alapozható csak megújuló energiaforrásokra. Ennek fő okai egyrészt a villamosenergia-igények folyamatos változása, mely rugalmas, az igények változására mindenkor reagálni képes, jól szabályozható erőművi portfólió meglétét igényli. Másrészt pedig a biztonságos villamosenergiaellátáshoz szükség van magas rendelkezésre állással bíró erőművi egységekre is. A megújulós erőművek egy része viszont pont ezen utóbbi két követelménynek nem felel meg. A víz, a biogáz, a szilárd biomassza, illetve a geotermikus erőműveket magasabb kihasználtság, illetve rendelkezésre állás jellemzi. A legnagyobb fejlődési potenciál azonban általánosságban a szél és a naperőmű kapacitásokban mutatkozik meg Európában, illetve Magyarországon is, mely erőműtípusokat az időjárástól való függés és alacsony kihasználási tényezők jellemeznek. A megújulók mellett szükség van atomerőművekre is, melyet elsősorban alacsony termelési költségeik, magas rendelkezésre állásuk, továbbá a konvencionális erőműveket jellemző szennyezőanyagok (pl. szén-dioxid) közel zérómértékű kibocsátása indokol. A megújulókat és az elsősorban alaperőműként üzemelő atomerőműveket kell, hogy kiegészítsék a szabályozó kapacitások, melyek kompenzálják az időjárás függő megújulók negatív tulajdonságait, illetve támogatják az alaperőművek üzemét, hogy azok gazdasági előnyei érvényesülni tudjanak. Utóbbi területen indokolt a szivattyús-tározós erőművek minél nagyobb mértékű igénybevétele. 3.3 Modern villamosenergiapiacok és az erőművi beruházások kihívásai Ahogy a 3.1 fejezet bemutatta, jelentős mértékű erőművi beruházásra lesz szükség Magyarországon közép-, illetve hosszú távon. Azonban csupán a szükséges kapacitás relatívan nagy volumene nem vonja maga után a beruházások megvalósíthatóságát. Az egyes erőműtípusok a 3.2 fejezetben ismertetett műszaki és gazdaságossági tulajdonságaik, illetve az egyes technológiák esetében rendelkezésre álló támogatási rendszerek függvényében kelnek versenyre egymással a kedvezőbb villamosenergia-piaci pozíciók, szerepkörök betöltéséért, a beruházások megtérüléséért. A modern villamosenergia-piacok működése legegyszerűbben a Merit Order (gazdaságossági sorrend) modellen keresztül szemléltethető. Ahogy az egy elméletileg elképzelt Merit Ordert (gazdaságossági sorrendet) ismertető 3-6. ábra mutatja, a modell rövid távú határköltségük szerint növekvő sorrendbe állítja az egyes erőművek rendelkezésre álló kapacitásait. A kereslet és a

27 24 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika 3-5. ábra: LCOE változása a kihasználtság függvényében (10%-os diszkonttényező) [9] kínálat függvényében kialakul a piaci egyensúly, melynek értelmében a villamos energia aktuális árát az aktuális fogyasztói igényt a gazdaságossági sorrendnek megfelelően marginálisan kielégítő erőmű határköltsége határozza meg. Az egyes termelők bevétele a kialakult piaci ár és saját határköltségük különbségeként adódik (ún. spark spread), melyet az erőművek a rövid távú határköltségeiken kívüli költségeik fedezésére fordítanak. A konvencionális erőművek gazdaságossági sorrendjében a 3-6. ábra megfelelően az atomerőművek helyezkednek el az első helyen, őket követik a lignit, illetve széntüzelés erőművek, majd a gáztüzelésű erőművek, a sort pedig az olajtüzelésű erőművek zárják. A fogyasztói igények nagyságától és azok változásától függően a gazdaságossági sorrendben különböző pozíciót betöltő erőművek rendelkezésre álló kapacitásai különböző mértékben kerülnek kihasználásra. Az alaperőműnek tekinthető atomerőművek, illetve a szénerőművek egy csoportjának összesített kapacitásai általánosságban a minimális rendszerterhelés mértéke alá esnek, azaz a technikai maximum közelében üzemelnek. A kevésbé hatékony szénerőművek, illetve a gázerőművek kihasználtsága viszont változó, üzemüket menetrendtartás (illetve rendszerszabályozás) jellemzi, a csúcserőműként üzemelő olajtüzelésű erőművek pedig csak a maximális fogyasztói igények (illetve rendszerszintű üzemzavarok) megjelenésekor kerülnek kihasználásra. A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek a gazdaságossági sorrendben különleges szerepkört töltenek be. Erre mutat jó példát a német, illetve brit villamosenergia-piacot szemléltető 3-8. ábra. A legalacsonyabb határköltségű konvencionális erőműveket megelőzi a gazdaságossági sorrendben a kényszermenetrendes (ún. must run) csoport, melybe a minimális határköltséggel vagy valamilyen támogatási, például kötelező átvételi rendszer keretében üzemelő erőművek, vagyis a megújuló bázisú, illetve a kapcsoltan hőt- és villamos energiát termelő (CHP Combined Heat and Power) erőművek tartoznak. A megújulók körében minimális határköltséggel termelnek a szél, víz, illetve naperőművek és a leggyakoribb támogatási rendszerek keretében aktuális termelésüket a tényleges költségektől függetlenül fixált áron átveszi az illetékes rendszerirányító. A modern villamosenergia-piacok ilyen jellegű felépítése a megújulós beruházók számára igen kedvező, azonban a megújuló bázisú kapacitások nagymértékű részaránya a teljes erőművi portfólió hatékony működését, a különböző erőműtípusok életképességét, illetve a további erőmű beruházás megvalósíthatóságát kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ezen kedvezőtlen tényezők közül a következő három emelendő ki: spark spread jelentős mértékű csökkenése a konvencionális, kiváltképp a gazdaságossági sorrend végén lévő termelők számára; piaci árak volatilitása;

28 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika táblázat: Megújuló bázisú erőművek jellemző éves csúcskihasználási tényezői [11] Erőműtípus Éves csúcskihasználási tényező [%] Erőműtípus Éves csúcskihasználási tényező [%] Víz (<1 MW) 22 Fotovillamos nap 17 Víz (1-10 MW) 37 Szárazföldi szél 24 Víz (>10 MW) 47 Szilárd biomassza 61 Geotermikus 83 Biogáz 71 rendszerszabályozás megnehezítése. A megújulós termelők magas részarányának a piaci árak és a spark spread kedvezőtlen változásának kapcsolatát szemlélteti a 3-3. ábra a szélerőművek példáján keresztül. Amint az ábrán látható, a szélerőművek termelését figyelmen kívül hagyva, a konvencionális erőművek elképzelt gazdaságossági sorrendjében a gáztüzelésű erőművek jelölnék ki a piaci árat. Azonban, ha a szélerőmű termelést is figyelembe vesszük, akkor a szénerőművek válnak marginális egységgé. Ez a piaci árak és a spark spread csökkenését eredményezi, ami minden konvencionális erőművet érzékenyen érint. Kiemelendő közülük a Merit Order szélén elhelyezkedő, menetrendtartó funkciót betöltő és ez által alacsony kihasználtsággal üzemelő erőművek szerepe, melyek magas megújuló energia részarány esetén csak minimális üzemidővel tudnak termelni. A spark spread és a kihasználtság csökkenése összességében elégtelen bevételt és a beruházás meg nem térülését eredményezik. A megújuló bázisú kapacitások legdinamikusabban növekvő részaránya (mint a szél, vagy a naperőművek) ahogy a 3.2 fejezet részletezte, időjárásfüggő termelők. Termelésük változékonyságának két fő hatása van. Egyrészt a változó megújulós kapacitás miatt folyamatosan változik a piaci árat meghatározó erőműegység, így volatilissá válik a piaci ár. Másrészt a villamos energia rendszerszabályozásnak is fokozódó kihívásokkal kell szembe néznie. A termelés előrejelzésének nehézségei miatt fokozatosan növelni kell a szabályozó és tartalék egységek kapacitását, melynek költségei tovább drágítják a villamosenergia-szolgáltatást. A szabályozó egységeknek gyakori és éles változásokkal tarkított terheléskövető üzemmódot kell folytatnia, azonban alacsony piaci árak mellett a beruházóknak nem éri meg hasonló típusú erőműveket építeni még a szolgáltatásaikat támogató kapacitáspiacok jelenléte ellenére sem. Emellett a völgyidőszakokban marginális egységgé válnak a legalacsonyabb határköltséggel üzemelő konvencionális alaperőművek, mint például az atomerőművek, melyeknek át kell vállalnia a változó termelői kínálat miatt adódó menetrendtartási feladatokat. Ez jelentősebb mértékben csökkentheti kihasználási mutatóikat, ami a hatalmas tőkeköltséggel jellemzett hasonló beruházások tekintetében megengedhetetlen. Atomerőművek esetében továbbá a gyakori terhelésváltoztatás megvalósításának technikai korlátai is megmutatkoznak, ahogy a korábbiakban is említésre került. Összességében megállapítható, hogy elsősorban az időjárásfüggő megújuló bázisú erőművek túlzottan magas részaránya az erőművi portfólióban veszélyeztetheti a villamosenergiaellátás hatékonyságát, biztonságát és gazdaságosságát. A jövő jól működő erőművi portfóliójában meg kell teremteni a megújuló bázisú erőművek, az atom- és konvencionális erőművek, továbbá megkülönböztetve a szabályozó erőművek optimális részarányát.

29 26 HYPE jelentés 2013 Megújuló / Energia / Tervezés / Politika 3-6. ábra: Konvencionális erőművek Merit Order modellje [12] 3-7. ábra: Megújuló energiaforrások hatása a piaci árakra és a spark spreadre [12] Amennyiben ez nem történik meg, nem fognak a rendszer biztonságát és gazdaságosságát megalapozó alaperőművek és szabályozó kapacitások épülni. A kialakulóban lévő helyzet csak felelős tervezéssel, szabályozással, illetve a villamosenergia-piacok megreformálásával orvosolható. 3.4 Megújuló energiaforrások szerepe a jövő erőművi portfóliójában A 3. fejezetben eddig megfogalmazottak tükrében érdemes áttekinteni, hogy Magyarországon a megújuló energiaforrások milyen szerepet tölthetnek be az erőművi portfólióban. A tervezett kapacitásokat illetően a 2010-ben publikált és 2020-ig érvényes Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve dokumentum, illetve az ezt is felhasználó (korábban már említett) MAVIR Zrt. elemzései tekinthetők referenciának. A 3-3. táblázat a MAVIR Zrt. forrásoldali kapacitáselemzése alapján ismerteti, hogy három sarokévet kiválasztva közép- és hosszú távon hogyan változhatnak a megújuló forrású kapacitások és azok csúcskihasználási tényezői a cselekvési tervvel összhangban, illetve az abban publikált prognózisokat lineárisan kivetítve a 2020 utáni időszakra. A tervek alapján jelentős mértékben a szél, illetve a szilárd biomassza tüzelésű erőművek kapacitásbővülésére lehet számítani. Azonban míg utóbbiak viszonylag magas, évi 60%-os kihasználtságot is elérhetnek, addig a szélerőművek ezen értéke csak 25%-ra becsülhető. A továbbiakban érdemes végiggondolni, hogy ilyen mértékű megújulós kapacitás beilleszthető-e az erőműrendszerbe anélkül, hogy veszélyeztetné a fenntarthatóságot, vagyis a megújulós, az atomerőmű, illetve a szabályozó kapacitások egyensúlyát. A MAVIR Zrt. forrásoldali kapacitáselemzése azt is megvizsgálja, hogy a tervezett erőművi beruházásokkal, beleértve a megújulós és az atomerőmű kapacitások fejlesztését, az egyes erőművek mekkora éves csúcskihasználási tényezőt érhetnek majd el. Ennek alapján közepes igénynövekedést feltételezve, továbbá feltéve, hogy az egyenként MW bruttó beépített teljesítőképességű Paks-5 és Paks-6 blokkok 2027-ig megkezdik kereskedelmi üzemüket, megállapítható, hogy a jelenlegi Paks 1-4 blokkok végig magas, 89%-os kihasználtsággal tudnának üzemelni (figyelembe véve a 20 éves üzemidő hosszabbítást). Azonban a Paks 5-6 blokkok azon időszakban, amikor a Paks 1-4 blokkok is még üzemben lennének, csak viszonylag alacsony, 74%-os kihasználtságot tudnának elérni. Ez igen gazdaságtalan lenne azzal szemben, hogy az ilyen modern atomerőmű blokkok akár évi átlagos 94%-os csúcskihasználási tényezőt is tudnak produkálni. Ahhoz, hogy Magyarországon a megújuló bázisú kapacitások nagyobb mértékű növelése és a paksi bővítés egy időben véghezvihető legyen, indokolt egy vagy több szivattyús-tározós vízerőmű megvalósítása, mely a

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan Fenntartható építészet Égetett kerámia építőanyagok a korszakváltás küszöbén Régi és új kihívások Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan 1 Új súlypontok az épületek energiahatékonyságának

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben

Lehetőségek a jelenlegi villamos energia piaci környezetben "Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben SZAPPANOS Sándor Siófok, 2014. 03. 18. EHU termelő kapacitások Rugalmas és hatékony kapcsolt energiatermelési portfolió Szabályozás United

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Nagyok és kicsik a termelésben

Nagyok és kicsik a termelésben Nagyok és kicsik a termelésben Tihanyi Zoltán osztályvezető Forrástervezési Szolgálat MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Smart Grid Hungary Budapest, 26. november 3. 1 45

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló.5 Nemzeti energiapolitika....6 Jogszabályi környezet...8 Cégismertető...9 Távhő fejlesztési koncepció.10 Fogyasztói kör bővítése...11 Pályázatok.. 12 2016. évi

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás? Csepel III Erőmű 2 Miért van szükség új erőművekre? A technikai fejlődés folyamatosan szükségessé teszi az erőműpark megújítását. Megbízható, magas hatásfokú, környezetbarát erőműpark tudja biztosítani

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása. Huber Krisz=án 2014. október 9.

Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása. Huber Krisz=án 2014. október 9. Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása Huber Krisz=án 2014. október 9. EU iránymutatások 2020 EU 3. Energia csomag 2009 július Fenntarthatóság (környezet) Versenyképesség

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé + 2000 MW Út egy új energiarendszer felé egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Tanulmányok Tanszéke Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület somogyv@videant.hu

Részletesebben

Virtuális erőművi technológia fejlődése, szabályozási központok lehetőségei a rendszerszintű szolgáltatások piacán

Virtuális erőművi technológia fejlődése, szabályozási központok lehetőségei a rendszerszintű szolgáltatások piacán Virtuális erőművi technológia fejlődése, szabályozási központok lehetőségei a rendszerszintű szolgáltatások piacán DEME Roland Balatonalmádi, 2015.03.26 Virtuális technológia térhódítása Magyarországon

Részletesebben