A biogáz alkalmazása Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A biogáz alkalmazása Magyarországon"

Átírás

1 Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék A biogáz alkalmazása Magyarországon Egy (jól) működő alternatíva a klímaváltozás mérséklésére és az energiafüggőség csökkentésére Készítette: Fábián Csaba Regionális és környezeti gazdaságtan szak 2013 Szakszeminárium vezető: Harangozó Gábor

2 Tartalomjegyzék Bevezető Globális környezeti kihívások A klímaváltozás Az üvegházhatású gázok csökkentésére tett kísérletek és a fenntartható fejlődés fogalmának megjelenése A Kiotói Jegyzőkönyv és az éghajlat konferenciák Riótól Doháig Klímapolitika az EU-ban és Magyarországon Az Európai Unió Klímapolitikája Magyar klímapolitika Szűkülő energiaforrások Kimerülő és megújuló energiaforrások A Kiotói Jegyzőkönyv programjai, a kvótakereskedelem A kiskunfélegyházi szennyvíztelepen működő biogáz erőmű létesítése Energiapiac A magyar és közép-kelet európai energiapiac Energiastratégia Magyarországon A biogáz A biogáz előállításának folyamata A biogáz előállításának módjai Perspektívák A biogázzal kapcsolatos törvényi háttér A megtermelt villamos energia értékesítése, a KÁT- rendszer METÁR Rendszer A biogáz értékelése a magyar klímapolitika és energiapolitika tükrében Működő biogáz erőművek bemutatása A kaposvári cukorgyár területén működő biogáz erőmű Az AGROWATT kecskeméti biogáz erőműve A kiskunfélegyházi szennyvíztelepen működő biogáz erőmű A biogáz SWOT elemzése Összefoglalás Táblázatok Ábrák Irodalomjegyzék

3 Bevezető Az energia az, ami behálózza életünket. Mindenhol jelen van: működteti eszközeinket, létrehozza azokat az élelmiszereket, cikkeket, szolgáltatásokat, amiket nap, mint nap használunk. Az energia az, ami kényelmesebbé teszi mindennapi életünket. A nyugati civilizációba született ember nem is nagyon tudna meglenni az energia nélkül, annyira függővé vált. Kiszolgáltatottságunkra csak akkor jövünk rá, amikor áramszünet van, tönkremegy a közlekedési eszközünk, fizetésünk egyre nagyobb részét emészti fel a kényelmet jelentő energia megfizetése, vagy éppen egy gázvita miatt nem érkezik földgáz a vezetékeken az országba. Arra azonban nem figyelünk, hogy a mértéktelen energiafelhasználás és pazarlás hogyan teszi tönkre környezetünket, éli fel az erőforrásokat a következő nemzedékek elöl és, hogy kiszolgáltatottságunk növekedésével egyre kisebb ráhatásunk van e folyamatok irányítására. A természeti erőforrások pazarlásának egyik jele a klímaváltozás. A jelenség a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok miatt a légköri felmelegedésben érhető nyomon. További problémát jelent a fosszilis energiahordozók kimerülése és az ebből fakadó árnövekedésük. Az ezeknek az energiahordozóknak való kitettségünk csökkentésére tettek kísérleteket a döntéshozók és az EU is fő célként a függés mérséklésére tett és tesz lépéseket. Mivel az energiafelhasználásunk alapját adó fosszilis energiahordozókat külföldről vásároljuk, ezért nagyon kiszolgáltatottak vagyunk azoknak a forrásoknak. Ezen okból kifolyólag olyan helyi erőforrásokat kell bevonni az energiaszerkezetünkbe, ami fölött mi rendelkezünk. Nem csak kiválthatjuk vele az importforrást, hanem szegény, mezőgazdasági térségeket emelhetünk föl, megélhetést adva a helyieknek, valamint olyan eszközöket állíthatunk elő, amiket később külföldön is értékesíteni lehet és haszon itt, helyben keletkezik. A megújuló energiaforrásokon belül a biogáz növekedésében van nagy potenciál. Dolgozatomban energetikával, azon belül is a biogázzal, annak hazai felhasználásával foglalkozom. Mivel napjainkban is zajlik a klímaváltozás, ezért ennek, vagyis a környezetvédelem szemszögéből közelítem meg a téma fontosságát. Végigveszem a klímaváltozás elleni nemzetközi és hazai lépéseket, 3

4 az energiabiztonság irányába tett lépéseket az EU-s és a magyar energiastratégián keresztül. Egy fejezet erejéig kitérek a jelenlegi energiapiaci helyzetre, hogy alátámasszam a hazai gazdaság fosszilis energiahordozóknak való kitettségét és a lemaradást a régiós országokhoz képest a megújuló energiaforrások tekintetében. Ezután magával a biogázzal, mint a megújulók jolly jokerével foglalkozom. Kitérek az előállítására, felhasználási területeire, bemutatom a benne lévő lehetőségeket, valamint a biogáz erőművekre vonatkozó törvényi hátteret, a különböző szabályozásokat. Mivel biogázból többnyire elektromos energiát állítanak elő, ezért szükségesnek látom a jelenlegi Kötelező Átvételi Rendszert is bemutatni. Azzal a problémával foglalkozom, hogy bár a legsokrétűbben felhasználható megújuló energiaforrás, mégsem terjed gyorsan. Szintén érdekes kérdés annak vizsgálata, hogy valóban megold-e minden problémát és csak haszna van egy ilyen erőműnek. Mivel Magyarországon két típusa, mezőgazdasági hulladékot felhasználó és a szennyvíziszapot biogázzá alakító erőmű terjedt el, és ezekben van a legnagyobb potenciál, ezért egy- egy konkrét erőmű kapcsán megvizsgálom azok működését, gazdaságossági hátterét. Szakdolgozatomban sorra veszem azokat a legfontosabb, a kormány, valamint neves tudósokból álló szervezetek által készített dokumentumokat, melyek kapcsolatban állnak a klímaváltozással, megújuló energiaforrásokkal és a fenntartható fejlődést jelölik ki követendő célnak. Az aktuális információk beépítése miatt a nagy, stratégiát meghatározó tanulmányokon kívül a témával kapcsolatos újságcikkeket, előadásanyagokat is felhasználok dolgozatomban. A biogáz üzem létesítése, működése kapcsán kiemelt jelentősége van a jogszabályi környezetnek, így a rendeletek, jogszabályok ismertetése is e szakirodalom része. Az elméleti rész után a gyakorlati működést mutatom be. Személyesen látogatok el biogáz erőművekbe, ahol az üzemeltetőkkel készítek interjúkat, figyelem meg az üzem működését és a kapott tájékoztatás, adatok és saját tapasztalataim alapján vizsgálom meg az üzemek gazdaságos működését. 4

5 1. Globális környezeti kihívások 1.1 A klímaváltozás A Földön az emberi tevékenység miatt klímaváltozás zajlik. Ennek a változásnak a fő oka a globalizálódó világgazdaság, ami a XVII. században kezdődött és a XX. század második felében gyorsult fel jelentősen és jelenleg is zajlik. Ez a folyamat magával hozza az élővilág, a társadalom és ezzel együtt végső soron a gazdaság válságát is. Ugyan az utóbbi évtizedekben már megjelentek a megújuló energiaforrások, de jelenleg és az elkövetkező néhány évtizedben még mindig a fosszilis energiahordozók lesznek azok az anyagok, amelyek biztosítják az emberiség számára szükséges energiamennyiséget. Használatukkal az a gond, hogy évmilliók során jött létre az a készlet, amit az emberiség kéthárom évszázad alatt kimerít. Mivel nagyobb sebességgel merülnek ki a már ismert készletek, mint ahogy 1. ábra A világ energiatermelése Forrás: IEA keletkeznek, ezért néhány évtizeden belül kimerülhetnek a gazdaságosan kitermelhető készletek. A közlekedés, mezőgazdasági és ipari termelés, jóléti szolgáltatások és a globalizáció motorjának számító szállítás következtébe n óriási mennyiségű Co 2 kerül a levegőbe, mely a többi üvegházhatású gázzal együtt nagyban felelős a globális fölmelegedésért. Mivel a levegőbe bocsátott CO 2 mennyisége hosszú évek multával sem csökken, így még akkor sem állhatna meg 2. ábra Olajkészítmények gyártása Forrás: IEA a felmelegedés, ha ezentúl beszüntetnének mindenféle CO 2 kibocsátást. Az ipari forradalom óta 380 ppm-re növekedet a levegő CO 2 tartalma, ami komoly hatással van a földi klímára. Kétszáz év alatt a földi hőmérséklet átlagosan 0,7 C-kal növekedett, 1 de 1 Forrás: Vida Gábor Fenntarthatóság és rendszer szemlélet című vetített anyaga, BCE,

6 a Kárpát-medencében a növekedés eléri az 1,0 C-ot is. Szakértők szerint ezért a felmelegedésért 90%-ban az emberi tevékenység felelős. A felmelegedés katasztrofális hatással járhat a környezetre és emiatt a társadalomra is. Hidrológiai változásokat okoz a Földön, így a hőmérsékletre, csapadékra, légmozgásra is negatív hatással van és szélsőséges időjárási jelenségeket előidézve jelentős károkat okoz a mezőgazdaságnak. Ezenkívül közvetlen emberi életre gyakorolt hatása is van: a közötti nyári hőhullámok idején %-kal többen haltak meg 2 Magyarországon, mint a hűvösebb napokon, valamint az UV-B sugárzás következtében megnőtt a bőrdaganatok száma. Félő, hogy a további fölmelegedés miatt felolvad a tundra jege, ennek hatására pedig nagy mennyiségű metán jut ki a levegőbe, ami még veszélyesebb, mint a CO 2. A sarki jégtakaró elolvadásával felemelkedik az óceánok szintje és elönti az olyan kis szigetállamokat, mint Palau, Kiribati, Maldív-szigetek, valamint elköltözésre késztet több tízmillió embert az alacsonyan fekvő országokban, mint Banglades, Kína, vagy Hollandia. A tengerek emelkedésével a Golf- áramlat lehűl, így hűvös nyarak, nagyon kemény telek köszöntenék nyugat- Európa lakóit, míg a mediterrán országokban akár afrikai forróságú nyarak is jellemzővé válhatnának. Ennek már most is látható jelei vannak Magyarországon: megjelentek olyan invazív fajok, melyek eddig nem fordultak elő az országban. Ilyen például a kucsmás-, bajszos-, berki poszáta, szuharbújó, amik eddig csak a mediterrán égövön fordultak elő, de megjelent a gyapjas pille is. Megfigyelhető az északi erdeinkben, a bükkösök, tölgyesek helyén terjedő akác is. Magyarország különösen kitett a klímaváltozásnak. Az ENSZ 2007-es jelentéséből is kiderül, hogy olyan kedvezőtlen jelenségek fognak feltűnni, mint az elsivatagosodás az Alföld egyes részein, csökkeni fog a talajvízmennyiség, bel-és árvizek fogják váltani egymást, valamint a mezőgazdaságra gyakorolt hatására eltűnik a szőlő az Alföldről, szárazságtűrő növények termesztésére kell áttérni. Emellett olyan mezőgazdasági változtatásokra lesz szükség, mint jobb talajművelés, tápanyagellátás, növényvédelem és öntözés. A klímaváltozás és az emberi tevékenység a biodiverzitás csökkenésével jár. Szakértők szerint naponta tízes nagyságrendű faj tűnik el örökre a bolygó felszínéről, ami a 2 Forrás: _az_eghajlati_szelsosegek_magyarorszagi_valtozasairol (letöltések: December 7) 6

7 genetikai változatosság szempontjából káros, ugyanis az elveszített változatosság csak tízezer év alatt regenerálódik már amennyiben megmarad egy faj. A biodiverzitás fontosságát gyakran lebecsülik, pedig ezen a téren okozta az emberi tevékenység a legnagyobb gondokat. Ez a jelen kor legnagyobb, legveszélyesebb problémája. A biodiverzitás rugalmasságot, stabilitást, hatékonyságot jelent a természetnek. Az ökoszféra olyan ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújt, mint például az anyagciklusok szabályozása, klíma-, atmoszféra-, hidrológiai rendszer szabályozása, beporzás, talajképzés. A gond az, hogy ezeket a szolgáltatásokat nem, vagy csak nehezen lehet pénzértékben kifejezni, holott meglétük esszenciális az emberi léthez. A genetikai diverzitás alkalmazkodóképes fajokat hoz létre, melyek ellenállhatnak a megváltozott körülményeknek, segítségükkel gyógyszereket lehet kifejleszteni például, és az ő sokaságuk fajdiverzitáshoz járul hozzá. A fajok sokasága rugalmas táplálékhálózatokat, társulásokat alkot. Ezeknek a társulásoknak a sokasága pedig társulás diverzitást eredményez, mely a fenntartható táj kialakulásában játszik szerepet. Ha sok ilyen táj van, az hozzájárul a táj diverzitásához és a vegetációs övek plaszticitására jó hatással van. Ezen biomok összessége a biomok diverzitásában játszik közre és a fenntartható bioszférában ölt testet. 3 Az emberi tevékenységnek egyértelműen kárvallottja a természet. A WWF Élő Bolygó Indexe szerint 4 az 1970-es évek óta 40 %-os csökkenés történt a megfigyelt populáció egyedszámában. Mivel éves szinten 13 millió tonna fát vágnak ki világszerte, nem várható, hogy ez a tendencia ne folytatódna és 2050-re az ismert fajok akár egynegyede is kihalhat. Mivel a népesség továbbra is egyre gyorsabban növekszik (200 év leforgása alatt 800 millióról 7 milliárdra nőtt) és ennek következtében fogyasztása is nő, még több ÜHG kibocsátás lesz a bolygón. Ugyan lesznek olyan régiók, mint Európa, ahol a szigorodó környezetvédelmi szabályozásnak betudhatóan csökkeni fog, de India, Kína, Indonézia, Brazília gazdasági növekedése miatt azokban a régiókban bizonyosan nőni fog, holott eddig is 40 %-kal nőtt a CO 2 kibocsátás az 1990-es szinthez képest, a nemzetközi dacára. Ugyan már a hetvenes években elkezdtek foglalkozni a kérdéssel 3 Forrás: Vida Gábor Fenntarthatóság és rendszer szemlélet című vetített anyaga, BCE, letöltés:

8 és végül is az 1992-es riói kongresszuson az ENSZ tagok megállapodtak az ÜHG mérséklésében, de nem történt radikális változás és a későbbi próbálkozások (Kiotói Jegyzőkönyv) is felemás sikert hoztak. A világ vezetői tisztában vannak a klímaváltozás következményeivel, de a gazdasági érdekek, a korlátlan növekedés (gazdagodás) illúziója és a rendszer tehetetlensége miatt nem képesek gyors, hatékony változásokat kikényszeríteni. Az EU megalkotta klímapolitikáját, melynek fő célkitűzése, hogy a század végéig elkerüljék a hőmérséklet 2,5 C-kal való felemelkedését és az 1990-es szinthez képest 20 %-kal csökkentsék a CO 2 kibocsátást 2020-ra, valamint a fosszilis energiahordozókat fokozatosan ki kell váltaniuk a megújulóknak és az energiafelhasználás 20 %-át ezeknek kell adniuk. Létfontosságú a CO 2 és a többi ÜHG kibocsátásának minél nagyobb mérséklése, ugyanis a megemelkedő tengerszint több százmillió ember életét veszélyezteti. A klímaváltozás nyomában elsavasodnak a tengerek, amik még kevesebb élelemmel szolgálnak majd a tőlük függő népeknek (azok amúgy is súlyosan érintettek a túlhalászat miatt: 1950-től napjainkig 18 millió tonnáról 100 millió tonnára nőtt az évente kifogott halmennyiség) és az ehhez hozzájáruló erózió (szakértők számításai alapján 26 milliárd tonna talaj fogy el évente) 5, valamint a rosszabbodó életkörülmények következtében tízmilliók vándorolhatnak el élőhelyükről. Ezek között a klímamenekültek között etnikai és vallási összecsapások fognak kibontakozni, ami miatt menekülthullám fog m egindulni a fejlett országok irányába. Mindezen folyamatok nagyon szoros összefüggésben állnak a globalizációval és az általa sulykolt fogyasztás orientációval, ami öngerjesztő módon lerontja azt a 3. ábra A világ energiatermelésének megoszlása Forrás: IEA környezetet, amiben az emberiség él és pont ott árt a legjobban, ahol amúgy is a sok baj által sújtott legkiszolgáltatottabb népek élnek, melyeknek a globalizáció csak bajt hozott. Ezzel a szemlélettel szembehelyezkedik a fenntartható fejlődés, aminek a gondolatkörét 1984-ben alkották meg az ENSZ-ben. 5 Forrás: Jövőkereső NFFT jelentés 8

9 1.2 Az üvegházhatású gázok csökkentésére tett kísérletek és a fenntartható fejlődés fogalmának megjelenése Már a XX. század hatvanas éveiben nyilvánvalóvá vált a környezettel foglalkozó tudósok számára, hogy az a fajta fejlődés, ami a globalizáció következtében a világra zúdult és egyre többet és többet termel a környezet mind nagyobb szennyezése mellett, hatalmas károkat fog okozni a környezetben és a gazdaságban egyaránt. Az ilyen fejlődés hosszú távon fenntarthatatlan és beláthatatlan következményei lesznek a XXI. század végére. Az első ezzel foglalkozó szervezet a Római Klub volt, mely a radikális értelmiségi elitből nyerte tagjait. A szervezet fő műve a Növekedés Határai című jelentés volt, melyet Meadows, a téma jeles szakértője és kollégái készítettek el 1971-ben. Felhívja a figyelmet a dinamikus gazdasági fejlődés tarthatatlanságára és az ennek nyomában fellépő ökológiai katasztrófára. A zéró növekedésre kellene törekednie a világ országainak, ugyanis egyre növekvő gondot jelent a környezetszennyezés, a kimerülőben lévő fosszilis energiahordozók csökkenő mennyisége és a növekvő népességgel együtt járó élelmezési gondok. Mivel a növekedés korlátozása túlságosan egyoldalú, így annak betartásával a szegény országoknak még csak esélye sem lenne a felzárkózásra, másrészt egy ilyen fajta gazdaságpolitika politikailag vállalhatatlan volna, ezért a fejlődő országok élesen ellenezték e teória helyességét. A zéró növekedés koncepciójának azonban mégis volt annyi gyakorlati haszna, hogy fölhívta a közvélemény figyelmét a veszélyre és vezető politikai körökben is el kezdtek foglalkozni a kérdéssel ben zajlott az első ENSZ környezetvédelmi világértekezlet az emberi környezet védelméről. A megbeszélésen olyan témák kerültek szóba, mint a légkör, víz, talaj, természet védelme, valamint a fejlődő országok gondjai (elmaradottság, szegénység) és cselekvési programot dolgoztak ki e bajok orvoslására. Az esemény legnagyobb érdeme, hogy szorgalmazták a kormányokat, hogy dolgozzák ki saját környezetvédelmi koncepciójukat és hozzanak létre környezetvédelemmel foglalkozó állami intézményeket, mint például minisztériumokat, hatóságokat. (Magyarországon is ben hozták létre az első ilyen szervezetet az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hatóságot). Másik nagy eredmény egy szakosított ENSZ szervezet, az UNEP (Egyesült 9

10 Nemzetek Környezeti Program) létrehozásának megalapozása volt egy határozattal. Ugyan, ekkor még nem jelent meg a fenntartható fejlődés fogalma, de legalább el kezdtek foglalkozni a világ vezetői a környezetvédelem kérdésével és az 1984-es ENSZ közgyűlésen létrehozták a 22 tagú Környezet és Fejlődés Világbizottságát. Ennek tagjai között egyaránt megtalálhatóak voltak fejlett és fejlődő, valamint a köztes tábor, a szocialista országok képviselői, illetve ami még fontos, hogy a tagok nem csak politikusok voltak, hanem tudósok és civilek is helyet kaptak. A bizottság vezetője a norvég miniszterelnök-asszony Gro Harlem Brundtland volt. A bizottság által elkészített jelentés háttérmunkáiban 1000 fő vett részt. Az 1987-es oszakai záró értekezleten bocsátották a nyilvánosság elő a Közös Jövőnk című jelentést. Ez részletezi a világ fő gondjait, azaz a népességnövekedést és az ezzel együtt járó élelmezési gondokat, fajok és ökoszisztémák pusztulását, az energiával kapcsolatos problémákat (a fosszilis energiahordozók csak szűkösen állnak rendelkezésre, emellett ezek a környezetszennyezés fő felelősei, és a klímaváltozás okozói), valamint az ipar és a városok (úgy, mint erősödő városiasodás és ennek kihívásai, valamint az ellátásbiztonság) gondjait. A jelentés nagy érdeme, hogy összekapcsolja a környezetvédelmet és a gazdasági növekedést. A tervezet lényege a fenntartható fejlődés, amit így definiált: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. Ez egy politikai jellegű állásfoglalás volt, aminek a középpontjában az igények (szükségletek) kielégítése áll, nem esik szó a takarékosságról (azaz a (sokszor túlzó) fogyasztás visszafogásáról), bár ez utóbbit bele lehet látni, mivel a jövő generációit és azok szükségleteinek kielégítését is említi. A jelentés szerint a világ fő baja a szegénység, amit föl kell számolni. Ezért a szegény országoknak elsősorban mennyiségi, míg a fejletteknek minőségi növekedésre kell törekedniük. Azért a szegénység a fő ideológiai alap, mivel a szegények túlságosan is elhasználják a környezetüket, ezért gazdagabbá kell tenni őket, hogy legyenek forrásaik a környezeti és társadalmi gondjaik megfékezésére. A jelentés kitér a nemzetközi együttműködés fontosságára- globálisan kell erőfeszítéseket tenni a problémák megoldására, mert egyedül a nemzeti kormányok képtelenek lennének hatásos intézkedéseket hozni. A jelentés óriási nemzetközi visszhangot kapott és kiderültek hiányosságai, mint 10

11 például a környezet eltartó képességének mélyebb vizsgálata (ugyanis már rég túlléptünk a környezet eltartó képességén, így már nem lehet tovább növekedni), vagy a környezettudatosságra való nevelés kis súlya és a szegénység és rossz környezeti állapot összefüggése is hibás, mert nem vizsgálja meg mélyebben az okokat (Miért is élik fel a szegény országok a természeti erőforrásaikat? Miért is elégíthetik ki a gazdagok a sokszor indokolatlan igényeit? A gazdagok miért pazarolhatnak, miközben tömegek éheznek és nem jutnak egészséges ivóvízhez?). Az 1992-es riói, második ENSZ környezetvédelmi konferenciája a Környezet és Fejlődés címet kapta. Az eseményen két jogilag kötelező érvényű megállapodás született: a klímaváltozás elleni védekezés és a biodiverzitás megóvása. Elkészítették a Feladatok a XXI. századra (Agenda-21) dokumentumot, ami ajánlásokat, javaslatokat tartalmazott a környezet- és gazdaságpolitikához. A tanácskozáson több dokumentum is született. A legjelentősebb közülük a Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról címet viseli, aminek fő célkitűzése az üvegházhatású gázok csökkentése. Ez a dokumentum jogilag kötelező az aláírókra nézve. E tanulmány szellemének megfelelően a fejlett államok a GDP-jük 0.7%- át odaadják a fejlődőeknek környezetkímélő technológiára. (Az már más kérdés, hogy aztán ezeket a technológiákat a gazdag országoktól veszik meg, így a pénz visszakerül a helyére). Ugyan születtek vállalások, de belőlük csak kevés teljesült. A 2002-es johannesburgi ENSZ közgyűlés (melynek címe a Fenntartható Fejlődés Világfóruma) legfontosabb vívmánya, hogy a fenntartható fejlődésbe bekerül a társadalmi szempont is, így ezzel együtt már három pillére van a fenntarthatóságnak. Ez azért nagyon lényeges, mert összekapcsolódik a szociálpolitika és a környezetpolitika. A találkozón egy 32 pontból álló nyilatkozat született a fenntarthatóságról, valamint ehhez egy 153 pontot tartalmazó Végrehajtási Terv is. Az elmúlt tíz évben nem sok minden történt a fenntarthatóság felé való elmozdulás terén, így visszatértek a régi célokhoz, illetve újabb célokkal is bővült a fenntarthatósági lista: célul tűzték ki, hogy 2015-re felére csökkentik azoknak a számát, akik nem jutnak egészséges ivóvízhez, illetve akik napi 1 USD-nál kevesebből élnek. Ezekkel a jelenségekkel más szervezetek más jelentései is foglalkoznak. Az egyik például a National Intelligence Council 2025-re 11

12 készült 2008-as tanulmánya, 6 ami többek között arra is felhívja a figyelmet, hogy ban a világ 21 országában 600 millió ember nem jutott egészséges ivóvízhez és ez a szám csak nőni fog. Az ő előrejelzésük szerint 2025-re ez a szám el fogja érni az 1.5 milliárdot. A vízhiány pedig határkonfliktusokat fog eredményezni. Az elvándorlók/ elmenekülők pedig etnikai és vallási konfliktusba fognak keveredni más népcsoportokkal. A 2012-es riói Rio+20 ENSZ konferencián 190 ország vett részt, 86-ot a legmagasabb szinten képviseltek, de a világ leghatalmasabb vezetői, mint Obama, Merkel, Cameron nem vettek részt. Nem született érdemi döntés, sem mindenki által elfogadott záró dokumentum és nem született döntés a fő gondokról: az energiapolitikáról, élelmezésről, vízhiányról, klímaváltozásról, biodiverzitás csökkenéséről, ugyanis a gazdasági válság elvonta a vezető államok figyelmét e kérdések súlyosságáról höz képest nem történt előrelépés, mivel kevés kötelezettséget vállaltak, nem volt elég politikai akarat és a válság is elég gondot okoz az országoknak. Így itt csak kevés kérdésben jutottak közös nevezőre, ezek a vízgazdálkodás és fogyatkozó édesvízkészletek, túlhalászási korlátozás, fenntartható tengergazdálkodás, illetve a német- francia kezdeményezésre létrejövő új poszt, a jövő nemzedékeit képviselő ENSZ-ombudsman. A záró dokumentum (The Future We Want) legfontosabb célkitűzése, hogy 2030-ra a világ teljes népessége jusson áramhoz, valamint, hogy addigra a teljes energiafelhasználásban érjék el a 30%-os szintet. Ez utóbbihoz azonban a vonakodó kormányok miatt az üzleti szféra tevékeny hozzájárulása is szükséges lesz a zöld gazdaság létrehozásához. Ezek viszont nem számon kérhető kötelezettségek, így nagyon valószínűtlen, hogy ezek a célok meg fognak valósulni 18 éven belül. Ugyan nem volt sikeres az idei ENSZ konferencia, de azért születtek vállalások. Ilyen például Japán vállalása, hogy 2013-tól 6 milliárd USD értékű támogatást nyújt a fejlődő országoknak ahhoz, hogy létrehozhassák zöld gazdaságukat. A Maldív- szigetek vállalta, hogy 2017-re létrehozza a világ legnagyobb természetvédelmi területét. Nagy- Britannia pedig azt vállalta, hogy minden nagyvállalatnak mérnie kell a CO 2 lábnyomát. 6 Salamon Péter- Tótfalvi Fruzsina: Globális trendek 2025, Biztonságpolitika I/11, o. (letöltés: november 10) 12

13 1.3 A Kiotói Jegyzőkönyv és az éghajlat konferenciák Riótól Doháig Dolgozatomban itt visszakanyarodok az 1992-es évhez, a Kiotói Jegyzőkönyv kapcsán. Mivel ennek a dokumentumnak különös jelentősége lesz az úgy nevezett Joint Implementation Projectek (Együttes Végrehajtású Projektek) kapcsán, mert Magyarországon ilyen formában épültek meg biogáz erőművek, ezért így, időrendből kiemelve külön tárgyalom. Az 1992-es ENSZ konferencián egy keretegyezmény született, amiben lefektették az éghajlatváltozás elleni küzdelem alapelveit. A résztvevők megállapodtak egy közös, de nem azonos mértékű felelősségvállalásban és végső soron nem született egyezmény országokra vonatkozó konkrét csökkentésre vonatkozó számokról sem. A Jegyzőkönyvet csak 1997 végén fogadták el a fejlett országok 2000 utáni ÜHG kibocsátás csökkentési kötelezettségeire vonatkozóan. Az üvegházhatású (ÜHG) gázok név alatt a dokumentum a következő gázokat érti: széndioxid (CO 2 ), metán (CH 4 ), dinitrogén-oxid (N 2 O), fluorozott szénhidrogének (HFC-k), perfluorkarbonok (PFC-k), kén-hexafluorid (SF 6 ). A szerződés aláíróira vonatkozóan jogilag kötelező erejű a dokumentum, illetve számukra konkrét, számszerűsített célok is meg vannak jelölve a Jegyzőkönyven. Ilyen vállalás, hogy a fejlett országok 2008 és 12 között az 1990-es szinthez képest minimum 5 %-kal csökkentik ÜHG kibocsátásukat. Az Európai Unió szigorúbb vállalást tett: az EU 15-ök 8 %-kal kevesebbet bocsátanak ki, míg például Magyarország és Lengyelország 6-6 %-kal csökkenti kibocsátását. (A többi 2004 után csatlakozó ország 8 %-os vállalást tett). A Jegyzőkönyv a célokhoz különféle módszereket javasol. Az egyik ilyen a nemzeti politika, mely többek között meg kell teremtse a fenntartható mezőgazdaság alapjait, illetve a megújuló energiaforrások elterjedését kell, hogy támogassa. A másik ilyen javaslat az együttműködés ösztönzése, ami a nemzetközi szakpolitikák összehangolására és a nemzetközi tapasztalatcserére vonatkozik. A Jegyzőkönyvet végül is 141 ország írta alá (Kína nem írta alá, az USA aláírta, de nem ratifikálta a törvényhozása, így rájuk nem vonatkozik a kibocsátás csökkentés), abból 38 vállalta is az 5 %-os kibocsátás csökkentést az 1990-es szinthez képest. A fejlődők nem fogadtak el semmilyen vállalást. A szerződés 12. cikkelyének szól arról, hogy a fejlett országok támogatják a 13

14 szegényeket, de nem pénzzel, hanem projekteken keresztül, amiknek a célja a káros anyag kibocsátás csökkentése és a fenntartható fejlődés. A szerződés 2005-ben lépett hatályba és megegyezés született arról, hogy kétévente rendeznek klímakonferenciát, ahol megbeszélik az eredményeket, további tennivalókat. Az első konferencia a 2005-ös montreali volt, ahol a végrehajtás szabályozásáról, eszközökről és szankciókról döntöttek. A 2007-es Balin tartott klímakonferenciának a nagy tétje az volt, hogy vajon az EU rá tudja-e venni a többi aláírót, hogy 20 %-kal csökkentsék az ÜHG kibocsátásukat, de ez végül is nem valósult meg és újabb vállalások sem születtek. A 2009-es koppenhágain olyan egyezség született, ami nem tartalmaz konkrét vállalásokat, sem konkrét csökkentésre vonatkozó számokat, sem határidőket. Viszont a világ vezetői legalább megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése nem haladhatja meg a 2,0 C-ot. Ezt a következő, es cancuni konferencián úgy módosították, hogy 1,5-2,0 C fok közötti szint az, ami elfogadható. Ezenkívül elfogadták azt is, hogy folytatni fogják a kibocsátás csökkentést, azaz lesz a Kiotói Jegyzőkönyvnek egy második periódusa is, de egyelőre még konkrét számok nélkül. Olyan új programok is szóba kerültek, mint az erdővédelmi program, ami a trópusi esőerdők védelmét célozza meg (ehhez a pénzügyi alapot részben kvótakereskedelemből biztosítanák), illetve a 100 milliárd Dollár létrehozásával megszülető Zöld Alap, ami a szegény országokat támogatná. Ezekről a konferenciákról elmondható, hogy csak ötletek, javaslatok születtek, de önmagában véve ezek az elhatározások még nem szültek konkrét cselekvési tervet, nagy részben a két szembenálló csoport ellenállása miatt. Ez a két csoport a fejlett és fejlődő országok voltak. A 2011-es durbani klímakonferencián négy fő kérdést vitattak meg. Ezek a Jegyzőkönyv további sorsa, a kibocsátás csökkentés mértéke, a Zöld Klíma Alap finanszírozása és az erdővédelmi program lebonyolítása voltak. Itt is két táborra szakadtak az országok: a nem halogatók táborába tartozott az EU és a kis szigetállamok, valamint a legszegényebbek (hiszen őket sújtja legjobban a klímaváltozás); míg a halogatók táborába tartoztak a BRICS országok és Japán, USA, amik azt szerették volna, hogy csak 2015-től tárgyaljanak bármifajta kibocsátás csökkentésről, a nemrég beindult klímavédelmi programokra és a gazdasági világválságra való hivatkozással. 14

15 Ennek a tárgyalásnak az eredményeként megegyeztek abban, hogy 2015-re kialakítanak egy ütemtervet, amely 2020-ra minden országra nézve jogilag kötelező lesz, még a nagy kibocsátókra is, tehát lesz folytatása a Kiotói Jegyzőkönyvnek. Ugyan megszületett ez a dokumentum, amit mindenki elfogadott, de ezzel együtt még jobban elhúzódik a klímaváltozás elleni harc, mert még később tudnak csak érdemi intézkedéseket hozni, így pedig nem valószínű, hogy a 2,0 C-os átlagos globális hőmérsékletemelkedést tartani tudják. Ráadásul Kanada, az egyik legnagyobb olajkészlet birtokos kilép a szerződésből, ugyanis azzal csak versenyhátrányt okoz saját magának a másik NAFTA ország, az USA ellen végén Dohában zajlott a következő klímakonferencia. A legfontosabb eredménye az volt, hogy 2020-ig meghosszabbították a Kiotói Jegyzőkönyvet. Sajnos azonban a további szigorítások nem jártak sikerrel: míg a világ káros anyag kibocsátásának csak 15%-áért felelős EU és Ausztrália keményebb CO 2 csökkentésért küzdött, addig Oroszország, Japán és Kanada nem fogadták el az egyezményt az USA-ra és Kínára, valamint gazdasági okokra hivatkozva. Ez a folyamatos halogatás, kihátrálás pedig nem viszi előre a globális fölmelegedés elleni küzdelem ügyét, holott nagyon is tudott, hogy szükség volna egy mindenki által elfogadott szigorú szabályozásra. A probléma súlyára hívja fel a figyelmet az International Energy Agency tanulmánya 8, ami szerint 2011-ben újabb történelmi csúcsra nőtt a káros anyag kibocsátás és akár 3-5 C-kal is nőhet a globális átlaghőmérséklet. 1.4 Klímapolitika az EU-ban és Magyarországon Ebben a fejezetben csak röviden összefoglalom azokat a törvényeket és programokat, amiket az Európai Unió és Magyarország tett és tenni fog az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében Az Európai Unió Klímapolitikája 2000-ben készült el az első Európai Éghajlatváltozási Program, amit 2005-ben a második követett. Ugyanekkor lépett életbe a Kiotói Jegyzőkönyv is, ami szerint az azt aláíró államok 2012-ig 8%-kal csökkentik majd a kibocsátásukat. Az EU ettől szigorúbb 7 Forrás: 8 Forrás: 15

16 vállalást tett: a 27 tagállam 13 %-os csökkentést vállalt ben az ETS, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásnak kereskedelmi rendszerét ben az összes EU vezető 20 %-os kibocsátás csökkentést vállalt azzal a kikötéssel, hogy hajlandók 30%-ot is vállalni, ha a fejlődő országok 20 %-os csökkentésre tesznek vállalást. Felmerült az is, hogy az EU 2050-ig 50 %-kal csökkentené CO 2 kibocsátását. (Az EU Környezetvédelmi Tanácsa 2009-ben %-os CO 2 kibocsátás csökkentést hagyott jóvá 2050-re). Az emisszió kereskedelmet a 2003/87EK Irányelv szabályozza. Ez egy piaci alapú szabályozó eszköz az ÜHG költséghatékony kibocsátás csökkentésére vonatkozóan. Ott csökkenti a kibocsátást, ahol az a legolcsóbb. A tagállamok létesítményei maximális kibocsátás után kapnak kvótát (Magyarországon kétszáz cég kap) és túllépés esetén bírságot kell fizetniük, vagy kibocsátási egységet kell, hogy vegyenek. Viszont, ha kevesebb a kibocsátásuk, eladhatnak ilyen kibocsátási egységet más országoknak. Magyarország között 30,8 millió tonnával kereskedhetett között 40 milliárd Forintért adott el kvótát (2 millió tonnát Belgiumnak, 6-ot Spanyolországnak, 2010-ben pedig 4 milliárd Forintért Japánnak).Az ebből befolyt összeg egy részét (14,5 milliárd Forintot) panelház korszerűsítésre fordították (2008-ban 28,2 milliárd Forintot, 2009-ben 8 milliárd Forintot kapott az állam a kvóták eladásáért) Magyar klímapolitika 2007-ben Magyarország elkészítette re vonatkozó klímapolitikájának stratégiai forgatókönyvét, a NÉS-t (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia). Ennek célja, hogy felhívja az országra néző jelenbeli és jövőbeli veszélyekre a figyelmet, bemutassa, hogy Magyarország mit tesz és mit tehetne a globális felmelegedés elleni küzdelemben, valamint, hogy hozzájáruljon az ország klímabarátabbá tételéhez figyelembe véve a társadalmi, gazdasági, környezeti adottságokat olvasható a NÉS-ben. A dokumentum több klímaváltozási forgatókönyvet is tartalmaz, ezenkívül leírja az emisszió csökkentéssel kapcsolatos kötelező feladatokat és, hogy 2013-ig 100 milliárd Forintot kell környezetvédelmi beruházásokra költeni. A 40/2008 országgyűlési határozat értelmében Magyarország célja, hogy az összenergia felhasználásban a megújulók mennyisége Petajoulra nőjön. A Vision 2040 Hungary mű az olyan megújuló energiaforrások felhasználásának 9 Forrás: Polcy Solutions: Klímapolitika Magyarországon november, 25. oldal 16

17 növelését helyezi a középpontba, mint a biomassza, biogáz és szélerőmű. Magyarország időszakra vonatkozó Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve évi 5,38 Petajoule megtakarítást irányoz elő. (Ugyanezen dokumentum szerint az ország évi energiafelhasználása 1126 PJ). Ami az ország kiotói vállalását illeti, Magyarország a kibocsátás közti szintjéhez képest 6%-os kibocsátás csökkentést vállalt. (A Kiotói Jegyzőkönyvet 2002-ben ratifikálták) ben ezt a vállalást többszörösen is túlteljesítette az ország és 34 %-os csökkenést ért el (nagy részben a leépült nehézipar következtében). Ezt az elért eredményt még tovább lehet javítani megújuló energiaforrások bővítésével, energiatakarékossággal és energiahatékonyság növelő intézkedésekkel. Magyarország és az EU vállalta, hogy 2020-ra 18,3 %-os kibocsátás csökkenést érnek el (az 1990-es szinthez képest), valamint a megújulók aránya 20 % lesz (nálunk csak 13 %- bár a Megújuló Energiastratégia 13-15% megújulóval számol). 2. Szűkülő energiaforrások 2.1 Kimerülő és megújuló energiaforrások A fosszilis energiaforrások felhasználása a XIX. században robbant. Ugyan már legalább 2000 éve eregetjük a füstöt a levegőbe, de a folyamat a fáról kőszénre való átállással gyorsult fel igazán az ipari forradalom korában, ami a gazdaságilag fejlett országokban a XIX. században, míg a fejlődőkben csak a XX. században történt. Majd a XX. század elején a fejlett országok áttértek a szénről a kőolajra. Vajon mikor lesz a következő nagy áttérés valamilyen új energiahordozóra (pl. a hidrogénre)? A gyarapodó népesség növekvő igényekkel rendelkezik és ezeket a megnövekedett igényeket kielégítendő még több fosszilis energiahordozót használunk fel. Ez egyébként nem csak a megnövekedett számú népesség, hanem a fejlett országokban végbemenő pazarlás miatt is zajlik. Buckminster Fuller vezetett be egy fogalmat, az erőforrás- rabszolga fogalmát, ami az az energiamennyiség, amit egy átlagos fizikai dolgozó meg bír termelni nyolc óra alatt. Ez a mutató az ipari forradalom előtt 3-4 volt 17

18 a fejlett nyugaton. Ma kilencven. (Magyarországon is között mozog Hetesi Zsolt fizikus szerint). 10 Az USA-ban ugyanez kétszáz, a világátlag csupán tizenöt. A gond az a fosszilis energiahordozókkal (kőszén, kőolaj, földgáz, urán), hogy nagyobb ütemben nő az energiafelhasználás, mint amilyen ütemben új készletek keletkeznek és így a (relatíve) olcsón kitermelhető készletek fogyatkoznak, valamint égéstermékeikkel a légkör felmelegedéséért felelősek. Másfelől a készletek elhelyezkedése geopolitikai konfliktusokat szül, mivel problémás államokban találhatóak a legnagyobb készletek, vagy éppen a bizonytalan tengeri határok okoznak feszültséget (Spartly- szigetek, Grönland, Senkaku- szigetek, Falkland- szigetek). Ez egyrészt a fejlett országok óriási importfüggését (egyúttal az exportálók exportfüggését) okozza, másrészt magában rejti fegyveres összetűzések lehetőségét is. A szakértők szerint nem fognak végképp kimerülni a készletek, mivel abban az esetben, ha az emberiség minden rendelkezésre álló fosszilis energiahordozót elégetne, akkor olyan visszafordíthatatlan változások következnének be, amiknek következtében lehetetlenné válna az élet a Földön és először a gazdaságot, majd a társadalmat zúzná szét. A kimerülő készletek mellett további gond, hogy a megújuló energiaforrások (szél, geotermikus, biomassza, biogáz) elterjedtsége még alacsony, csak nagyon kevés fosszilist lehet velük kiváltani. Magyarország ásványkincsekben szegény, energiahordozókból csak kevés van (lignit és kőolaj), ezek is kimerülőben vannak (szén), vagy más ki is merültek (urán),a földgáztermelés a fogyasztásnak csak 17 %-át teszi ki. Az ország energiahordozóinak kétharmadát külföldről, többnyire Oroszországból importálja, így nagyon nagymértékben függ tőle. Ezen a függőségen lehet változtatni az olyan alternatív energiaforrással, mint amilyen a biogáz is. Korábban a biodízelt és a bioetanolt tartották az ideálisnak az olajtól és így a nyugatellenes olajexportőr országoktól való függés csökkentésére. A most kapható bioüzemanyagok elsőgenerációs termékek, ami azt jelenti, hogy élelmezésre, vagy takarmányozásra szánt növényekből állítják elő. A gázolajat biodízellel, a benzint etanollal helyettesítik. Ez utóbbit többnyire kukoricából, cukornádból készítik, míg a biodízelt szójababból, recéből, napraforgóból. Az USA-ban is és az EU-ban is 10 Forrás: (letöltés: November 10) 18

19 folyamatosan nő a biodízel és bioetanol fölhasználása köszönhetően a bőkezű támogatásoknak. A bioüzemanyagok terjedésének oka az üzemanyag ára. Tudható, hogy a kőolaj drágulása következtében nőtt meg az igény a helyettesítők iránt és ezért tudott elterjedni a bioüzemanyag. Ezzel párhuzamosan csökkent a fogyasztásra szánt növények termesztése, ennek (és az USA-ban dúló aszálynak) köszönhetően drasztikusan megnőttek az élelmiszerárak. Ez pedig félő, hogy a világ több pontján éhséglázadásokhoz fog vezetni, csakúgy, mint néhány évvel ezelőtt. Tehát az első generációs bioüzemanyagokról bebizonyosodott, hogy nem oldják meg az üzemanyag gondot és csak további gondokat okoznak (növekvő élelmiszerárak, csökkenő esőerdők Indonéziában a terjedő olajpálma ültetvények miatt). Az új típusú, ún. harmadik generációs üzemanyagok megjelenésével megszűnhet ez a probléma, mert mezőgazdasági hulladékból, celluózból fogják előállítani a bioüzemanyagot, de ezek csak 2020 után terjedhetnek el. Az Eurostat 2011-es adatai segítségével megvizsgáltam a hazai energiafogyasztás szerkezetét. Az 11% 16% 7% 1% 1% 0% 0% 0% 38% Az energiafogyasztás szerkezete (2011) 26% kőolaj földgáz szén atom biomassza adatokból kiderül, hogy energiafelhasználásunkban a földgáz, a kőolaj és a nukleáris energia játszik meghatározó szerepet. Mellettük a szénfelhasználás is jelentős maradt (11%), annak ellenére, hogy az 1990-es évek óta folyamatosan veszített jelentőségéből. A túl magas földgázfelhasználás oka, hogy minden (még kis lélekszámú) településre is bekötötték a gázt,(összesen 2895 településre) és a lakossági fűtés. Az országban található 4.3 millió lakás 62 %-a gázzal fűt, 15 %-a távfűt és csak 15 % használ fatüzelésű kályhát a Magyar Energiahivatal 2011-es tájékoztatója szerint 11. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Stratégiai és Energiapolitikai Főosztályának vezetőjével március 22-én készített interjúm során megtudtam, hogy a hazai földgázfelhasználás egyharmad- egyharmad részben a lakosság, az ipar és a szolgáltatás között oszlik meg. Az Eurostat adatbázisából nyert adatokból az is kiderül, hogy a megújuló erőforrások felhasználását tekintve a régiós országok előttünk járnak. Igaz, az egyes tagállamok 11 Forrás: Tájékoztató a MEH 2011.évi tevékenységéről 19

20 saját maguk dönthetnek arról, 12 hogy adottságaiknak megfelelő energiaszerkezetet alakítanak ki. Magyarországon a megújulók részesedése nyolc százalék az energiamérlegből. A későbbi fejezetek során az EU-nak tett vállalásokról bővebben fogok írni. Itt annyit jegyeznék meg, hogy ennek a kis aránynak is a nagy részét a biomassza adja, pontosabban azok a vegyes tüzelésű erőművek, amik mezőgazdasági hulladékot is égetnek. Ha eltekintünk ezektől, akkor még kisebb, körülbelül két- három százalékos részesedést tehet ki a megújuló energiaforrások részaránya A megújulók részarányának változása ( ) Dánia Németország Magyarország Ausztria Lengyelország Románia Szlovákia 2.2 A Kiotói Jegyzőkönyv programjai, a kvótakereskedelem Magyarországon több biogáz létesítmény is a Jegyzőkönyv Együttes Végrejatási programja keretében valósult meg az előző évtizedben, így fontosnak tartom egy fejezet erejéig kitérni a különböző programokra, kvótákra. A Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kibocsátás csökkentési kötelezettségeknek a hazai klíma- és energiapolitikai tervek végrehajtásával kell eleget tenni. Azonban ezek mellett az intézkedések mellett lehetőség van olyan projekteket is megvalósítani, ami a CO 2 kibocsátás csökkentés mellett, olyan munkahely teremtő beruházásokkal jár, amik javítják a környezet minőségét, valamint kvóták értékesítéséből energetikai fejlesztéseket lehet megvalósítani. Példák hazai JI projektekre 13 : Nyíregyháza- Oros depóniagáz hasznosító létesítmény (német beruházó) 2009; Pálhalma mezőgazdasági biogáz létesítmény (osztrák beruházó) 2008; hét hazai hulladéklerakónál (Aszód, Balassagyarmat, Dunaújváros, Fehérgyarmat, Gödöllő, Mátészalka, Vác) létesített depóniagáz alapú biogáz erőmű A projektek megvalósításának értelmét az adja, hogy a kibocsátás csökkentésének országonként eltérőek a költségei és emiatt a gazdagabb (Annex I) ország egy 12 Forrás: Európai Bizottság energiacsomagja (letöltés: Március 8.) 13 Forrás: (letöltés: Március 11) 20

21 szegényebben hajtja végre a csökkentést és mivel az üvegházhatás az egész Földre kihat, ezért ebből a szempontból mindegy is, hogy hol valósul meg a kibocsátás csökkentés. A Kiotói Jegyzőkönyvnek két projektje van: az Együttes Végrehajtás (Joint Implementation- JI) és a Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (Clean Development Mechanism- CDM). Az előbbi azon országok között valósul meg, melyek kibocsátás csökkentési vállalást tettek és ratifikálták a Jegyzőkönyvet, míg az utóbbi a vállalást tett és a fejlődő országok között. A JI lényege, hogy egy ország, vagy egy vállalat beruház egy másik országban, ami után kibocsátás csökkenés valósul meg és a különbözetet a beruházó hazaviheti, ott többet bocsáthat ki. A JI azért jobb, mint a CDM, mert olyan országokban lehet alkalmazhatóak, amik valamelyik emisszió kereskedelmi rendszer alá tartoznak és ez további lehetőségeket jelent (például kvótakereskedelem). A CDM esetében a haszonból azokat a fejlődő országokat segítik, amik fokozottan ki vannak téve a globális felmelegedésnek. A kibocsátás csökkenésből származó hasznot a beruházó ország hazaviheti. A beruházást az UNFCCC felügyeli. Az elszámolás (minden kvóta esetében) 1 tonna CO 2 kibocsátással egyenértékű üvegházhatásnak megfelelő mértékegység szerint történik. A kvótakereskedelemről Az alábbi táblázat összefoglalóan tartalmazza az egyes programokat és kvótákat. résztvevő program kvóta állami, magán JI ERU állami, magán CDM CER állami, magán EU ETS EUA állami IET AAU 14 Az Együttes Végrehajtási projekt esetében a projektet fogadó ország kormánya igazolja a kibocsátás csökkentést, majd a saját kibocsátási jegyzékében jóváírja a csökkentésnek megfelelő mennyiségű ERU- egységet. 1 ERU=1t CO 2. A Tiszta Fejlesztési Mechanizmusba tartozó projekteknél a fejlett ország, vagy vállalat egy fejlődő országban ruház be. Cserébe ott zöld krediteket, CEReket kap, amivel 14 ERU: Kibocsátás Csökkentési Egység, CER: Igazolt Emisszió Csökkentési Egység, ETS: Emisszió Kereskedelmi Rendszer, EUA: Európai Elszámolási Egység, AAU: Kibocsátható Mennyiségi Egység 21

22 elletételezik az engedélyezett és a saját CO 2 kibocsátásuk közti különbséget. Ha EU-s a vállalat, akkor a saját országában beszámítva olcsóbban jön ki, mintha EU-s kvótát, EUA-t venne. A cég a saját kormányának számol el. Az Emisszió Kereskedelmi Rendszer Európai Elszámolási Egységben számítja a kvótákat. Ez a legnagyobb nemzetközi CO 2 kereskedelemi rendszer, több, mint 12 ezer ipari, energetikai üzem tartozik e rendszerbe, amik nettó 20MW-nál nagyobb hőt használnak és az EU CO 2 kibocsátásának hozzávetőleg a feléért, ÜHG kibocsátás 40 %-ért felelnek. 15 Az üzem adhat-vehet karbon krediteket. Ha csökkentett ÜHG kibocsátását, megmaradnak a kreditei, amit eladhat és profitra tehet szert vele. Minden üzemnek konkrét, rögzített kvótamennyisége van, amit egyszer, ingyen kap több évre és csak egy bizonyos határidőig használhatja fel ezeket. Magyarországon a nagy CO 2 kibocsátású létesítmények, villamos energia termelő, távfűtő, kőolajfinomító, cementgyártó üzemek kaptak ilyen kvótákat. AAU -Assigned Amount Units- kibocsátható mennyiségi egység A Kiotói Jegyzőkönyv Nemzetközi Kibocsátás Kereskedelmi Rendszere lehetővé teszi államok kvótakereskedelmét. Nem csak EU tagállamok, hanem például Japán is vásárolhat, elszámolhat saját rendszerében velük. Ha az adott ország kevesebbet bocsátott ki, mint amennyi az országhoz rendelt limit, (a volt szocialista országoknál az 1990-es szinthez mérten állapították meg a krediteket, így nekik jelentős fölösleges kibocsátási joguk van) akkor a felesleggel kereskedhetett, eladhatta egy olyan országnak, amely máshogy nem tudta teljesíteni kiotói vállalásait. Ez egyébként veszélyeket rejt magában, mert ha a többletet piacra dobják, akkor olcsóvá válik a káros anyag kibocsátás és a vevők többet szennyeznének. 16 Többek között erről a kvótatöbbletről szólt a vita a durbani klímakonferencián, de végül ezek az országok megtarthatták kvótatöbbletüket a 2013-tól kezdődő időszakban is. A kiskunfélegyházi szennyvíztelepen működő biogáz erőmű létesítése 15 Forrás: (letöltés április 8) 16 Forrás:http://kornygazd.bme.hu/hirek/3690-klimacsucs-doha-ban/ (letöltés: április 8) 22

23 2003-ban kezdődött el az a projekt, aminek során a kedvezményezett, a holland BTG Biomass Technology Group biztosította technológiát átültették a magyar viszonyok közé. A projekt (kedvezményezettet illető) támogatása a holland kormány CO 2 kvóta teljesítésére létrehozott keretből történt. A projekt a Bácsvíz és a BTG társfinanszírozásában valósult meg 3/5 és 2/5 arányban. Ennek értelmében a holland vállalat és holland partnerei szállították a technológiát, a gáztározót, az energiatermelő egységet- tudtam meg a telep vezetőjétől, a Bácsvíz végezte el az adoptációt, terveztetést, engedélyeztetést. Ugyan már 2003-ban elkezdődött a megvalósítás, de az első próbaüzemre csak 2005-ben került sor. 17 Ahogy azt a telepvezetőtől megtudtam, ennek oka az volt, hogy a holland cég által biztosított technológia a kávétermelés melléktermékeinek rothasztására kialakított, egyszerűen telepíthető, gyorsan üzembehelyezhető megoldás volt, amit át kellett tervezetni ipari körülmények közé és engedélyeztetni kellett a hazai szabványok, biztonsági előírások figyelembe vételével. A próbaüzem előtt egy műszaki hiba is felmerült, így az üzembe helyezés eltolódott. A projekt összköltsége a 0. Verzió szerint 30 millió Forint volt, azonban a magyar előírások teljesítése, a gáztároló módosítása miatt ez a duplájára nőtt, így ki kellett egészíteni a meglévő forrást. A BCG éves szinten 1580 tonnányi kiváltott széndioxiddal számolt. (Az iszapkezelés során évente 80 t metánt és 140 t széndioxidot váltanak ki a szennyvíztelepen). 2.3 Energiapiac Ebben a fejezetben a világ és a magyar energiapiaci trendekkel foglalkozom. Az ismeretanyag a Corvinus Egyetemen 2012 novemberében tartott energetika előadásokon elhangzottakból származik. Előadást tartott a MOL, a Paksi Atomerőmű és az MVM Zrt. vezérigazgatója, valamint Energiapolitikai kihívások, lehetőségek címmel 17 Forrás: rmel%c3%a9s%20kiskunf%c3%a9legyh%c3%a1z%c3%a1n/index.html (letöltés: április 20) 23

24 Dr. Szemerkényi Réka kül- és biztonságpolitikai szakértő. (A neveket, előadáscímeket külön feltüntettem az Irodalomjegyzékben). Mivel dolgozatom alapvetően nem energiapolitikáról szól, így nagyon részletesen nem tárgyalom a témát, viszont a megújuló erőforrások alkalmazhatóságára befolyással bír, így ilyen szempontból fontos, hogy milyenek a jelenlegi és a jövőbeli energiapolitikai viszonyok, valamint, hogy mi jellemzi ezt az óriási lobbyerővel bíró szektort. Mivel Magyarország érintett mind a Déli Áramlat, mind a Nabucco gázvezeték kiépítésében, ami nagyban befolyásol(hat)ja az ország energiabiztonságát, ezért fontosnak tartottam ezekről is egy fejezet erejéig említést tenni szakdolgozatomban. Az olaj és gáztermelést illetően 2012-t követően valószínűleg több százmilliárd USD-t fognak a már meglévő kutakra költeni. Ez összhangban áll a termelés volumenével (Szaud- Arábiában 10 millió barrelnyit termelnek ki naponta) és a költséges technológiával (a gáz folyékonnyá alakítása (LNG) nagyon drága (30-40 milliárd USD), mivel 150 bar nyomás szükséges, le kell hűteni -150 C-ra és tankerekkel elszállítani, majd visszagázosítani. Egy LNG terminál megtérülési ideje 25 év). A világ legfejlettebb országai különböző mértékekben ugyan, de nagyon is függenek az olajexportőr országoktól. (Japán 100 %-ban tőlük szerzi be olaját, míg az EU csak 80%- ban). E függés csökkentését különböző módon próbálják megoldani. Az USA a kutatásra költött, mivel az 1980-as években drága, USD volt 1m 3 gáz ára, (a Szovjetunióban csak 200 USD), ezért elkezdtek a nem konvencionális gázzal foglalkozni, amiből nagy készletek találhatóak az USA-ban, így a gáz ára lecsökkent és mára gáz exportőrré lett az USA, ami nagyon nagy hatással van a gáz világpiaci árára. 18 A szénhidrogénekkel az az egyik nagy baj, hogy ahogyan azt már említettem a dolgozatomban korábban- politikailag instabil országokban találhatóak a nagy készletek. További gond a befektetési kockázat és a nehézkes kutatás (csak 15 évre kapnak licencet a külföldi cégek). Olyan is előfordulhat, hogy megadják a licencet, de aztán azt visszavonják, vagy államosítanak. A kutató cégeknek royaltit kell fizetniük, ami egyfajta elvonás (minden cég más-más összeget köteles fizetni), ugyanis ezeknek az országoknak ez az egyetlen költségvetési bevételük, iparuk túlnyomóan az olajbányászatra épül. A különböző termelőknek más-más hordónkénti olajárnál van 18 Forrás: Hernádi Zsolt: Major Energy Trends Around the Globe című eladása (BCE, November 19) 24

25 egyensúlyban a költségvetése: ez Oroszország esetében 130 USD, a Perzsa- öböl menti államoknál 80 USD. További veszélyt rejt magában az kitermelés önkényes változtatása: 1%-os termeléscsökkentés akár 10 %-os drágulást is eredményezhet 19. A jelenlegi magas olajárakat a líbiai válság (Líbia az olajkészletek 2 %-ával rendelkezik) és az Irán ellenes szankciók okozzák. Ha esetleg lezárnák a Hormuzi- szorost, akkor akár duplájára is növekedhetne az olaj ára. A politika mellett természetesen a változó kereslet is befolyásolja az olaj árát: míg az USA-ban és a válsággal küszködő Európában csökkent a kereslet, addig a Távol- Keleten megnőtt és ez felhajtja az árakat. Az olaj kapcsán nagyon fontos szempont a finomítók kihasználtsága is. Például Európában a finomítók 75 %-a veszteséges és hetet már be is zártak. Ezen még ronthat az is, hogy az USA benzin többlettermelő lesz (a válság és a bioüzemanyagokkal kapcsolatos technológiai fejlesztés miatt) és nem lesz hova eladni a benzint. Ezzel szemben az EU-nak benzin hiánya és diesel feleslege lesz. Ehhez persze még hozzájárulnak majd a korszerű személygépkocsik is a finomítók mellett. Ugyan ma még drágák az elektromos kocsik és még nem kellőképpen megoldott az elektromos áram tárolása (a német Ubitricty cég jelenleg olyan rendszeren gondolkodik, ahol utcai villanyoszlopról lehetne feltölteni a kocsit 20 ), de 2020 után egyre nagyobb számban fognak megjelenni az utakon és 10 évente lesz egy- egy nagy lökés a terjedésükben. Ami a gáz piacát illeti, az USA, köszönhetően óriási nem konvencionális készleteinek, 100 milliárd m 3 -t termel ki évente, ami akkora mennyiség, amennyit Oroszország az EU-ba exportál. Így gázfelesleg van a piacon, az EU-s spot árakon, mely fele annyi, mint a hosszú lejáratú árak, felszívja a felesleget. A hosszú lejáratú árak alapvetően Oroszország érdekeit szolgálják, ezt az árat alkalmazza a közép- kelet- európai partnereinél. Nem konvencionális gáz Európában is van, de az amerikaitól mélyebben és a magasabb hőmérséklet és nyomás miatt drágább is az egy kútra jutó fajlagos költség. Emellett itt, Európában nem is áll rendelkezésre az a nagy ipari háttér, mint az USA-ban, ahol fúrt kút van. (Ehhez képest a palagáz nagyhatalom Lengyelországban 5000 kutat terveznek felépíteni). Az USA-ban más az ásványokra vonatkozó szabályozás is: ott a 19 Dr. Szemerkényi Réka: Energiapolitikai kihívások, lehetőségek című előadása (BCE, Nov. 27) 20 Forrás: HVG szám 104. Oldal Bárhol villany cikk 25

26 föld tulajdonosáé, ami a földben van, míg például Magyarországon (ahol szintén van palagáz) az államot illeti, ami a royaltit bármikor megváltoztathatja. Az USA-ban nem olyan szigorúak az előírások, mint Európában. Ott a repesztéses módszer megengedett, de az EU-ban tiltott módszer, mivel veszélyes az ivóvízre. Európában a nagy gázexportőr Oroszország ugyanúgy függ az EU-tól, mint az tőle, hiszen az oroszoknak el kell adniuk a gázukat és ugyan a kitermelt mennyiség csak egyharmada megy nyugatra 21, de mivel a belföldi eladás veszteséges, így ez adja a teljes nyereséget. Oroszország és fő partnere, Németország között, a lengyelek kikerülésével épült meg az Északi Áramlat vezeték és Ukrajna kikerülésével fog megépülni a Déli Áramlat, ami ugyan egyáltalán nem oldja meg Magyarország energiafüggőségének helyzetét, de legalább javít az ellátás biztonságán. Magyarországnak össze kell kötnie magát a többi piaccal, így csökkentethető a gáz ára. Az elektromos áram iránti igény növekedni fog a világon. Az egyik leggyakoribb áramtermelési mód a szén erőművekben történő égetése. Nagy valószínűséggel Európában és az USA-ban csökkeni fog a szén felhasználása, ezzel szemben Indiában, Kínában tovább növekedhet. Átalakulnak az arányok is, így növekedni fog az olyan alternatív energiaforrások szerepe, mint a nap- és szélenergia, bioüzemanyagok. Főként Kínában várható ezek robbanásszerű növekedése. Az előrejelzések szerint 2035-re az OECD országokban az áram ára magasabb lesz, mint a nem OECD tagokban, illetve az USA-ban. Például háromszor annyiba fog kerülni, mint Kínában. Ez jelentős versenyhátrányt fog okozni, de ez ára annak, hogy az EU tagok csökkentik a CO 2 kibocsátásukat. Ennek a győztese az USA lehet óriási nem konvencionális gázkészletének köszönhetően (széntüzelésű erőműveit át fogja alakítani gáztüzelésűekre). Óriási készletének megjelenése már így is fölborította a gázpiacot és a két hagyományos gázexportőr, Katar és Oroszország csak drágábban tud gázt exportálni. Az USA 2005-től exportál olcsó kőszenet Németországba, mivel ott drága gázerőmű működtetése. Ugyanígy drága a jelenlegi energiarendszer, jelentős energiahatékonyságbeli javulásra volna szükség, hogy megtakarítást lehessen elérni a háztartási fűtésnél, áramtermelésnél. 21 Forrás: Dr. Szilágyi Zsombor: A földgáz jövője, Energiagazdálkodás 2012/6, 21. oldal 26

27 A hazai áramtermelés egy nagyon jelentős részét, mintegy 43 %-ot a paksi atomerőmű által előállított elektromos teszi ki. A további termelők 47 %-ban, míg az import 15 %- ban járul hozzá. Mivel az áram fogyasztása a GDP növekedésével együtt jár, ezért növekedni fog az ország elektromos áram szükséglete, ezért tervezik a paksi erőmű négy blokkját további kettővel kibővíteni. A nukleáris energia hátrányai mellett kétségtelenül vannak előnyei is. Az egyik ilyen, hogy olcsó, s így versenyképes az ára (2011-ben 1 KWh ára 11.7 Ft volt, ami sokkal olcsóbb a szénből, gázból, olajból előállított áram áránál (18 Ft) és a megújulókénál (30Ft). Árában minimálisra tehető az olaj árának részesedése, így az olaj árától teljesen független. Magas a rendelkezésre állás (85-93 %), mert négy blokkjából három egyszerre működik. 22 Ugyanez a magas rendelkezésre állás nem mondható el a szélerőművekről, napkollektorokról. Emellett kevés, mindössze évi 3x3 vagon nukleáris üzemanyag szükséges, míg a szénerőműveknél ez napi 5-6 vagont jelent. A kőolajtól, földgáztól eltérően az uránt csak politikailag stabil országokban bányásszák és a ma használatos 235-ös izotóp ismert készlete még kb. 100 évre elég, amitől csak szénből van több készlet. Viszont az új, negyedik generációs reaktorok, amik csak év múlva fognak elterjedni, 238-as izotópszámú uránt fognak használni, amiből végtelen mennyiségű készlet áll rendelkezésre. (Igaz ez az olyan alternatív erőforrásokra s, mint az ár-apály, tengeráram, szél, napfény, biomassza). Összevetve a szén, olaj, lignit erőművekkel, káros anyag kibocsátása minimális (CO 2, SO 2, NO 2, por kibocsátása nincs is); hulladéktermelése minimális (mindössze t/év), igaz a használt nukleáris fűtőelem még évezredekig sugároz a föld mélyén és veszélyt jelenthet egy esetleges utánunk jövő civilizáció számára ből 2000 MW az atomerőmű összteljesítménye. A felújítás során az eredeti 30 éves üzemidőt további 20 évvel meghosszabbították, köszönhetően az alapos biztonsági intézkedéseknek (még korábban felkészítették az erőművet egy 0.6 g-s vízszintes irányú gyorsulásra (a fukusimai 0.2-s volt), megfelelő védelme van a Duna túl magas/alacsony vízállása ellen, reaktortartálya elárasztható, így azt a forró nukleáris fűtőanyag nem bírja kilyukasztani), amire évi milliárd Forintot költenek. Kibővítésének oka az a feltételezés, hogy a hazai villamos energia felhasználás évi 1.5-2%-kal fog nőni 2025-ig, ami 120 MW évi termelésnövelést jelent. Jelenleg 4000 MW-t 22 Baji Csaba: Energiadiverzifikációs projektek című előadása (BCE, November 20) 27

28 tud előállítani, de még kb MW-ra lesz szükség, amit mással képtelenség lesz előállítani. Mellesleg bizonytalan a többi magyarországi erőmű helyzete: a vértesi szénerőmű biztosan le fog állni 2014-ben, a Százhalombattai olajégetéses erőmű drágán termel, csakúgy, mint az amúgy modern gönyűi, vagy a már leállt tiszai erőmű. A nukleáris energia számos kedvező tulajdonsága mellett azonban nem szabad megfeledkezni a kockázatokról, amiket ugyan kicsire becsülnek, de fennáll a veszélye olyan lehetőségnek, amivel korábban nem számoltak. Nem feltétlenül kell ennek természeti jelenségnek lennie, ugyanis korunkban számos terrorcselekmény történik, amik szintén óriási kockázatot jelentenek az ilyen típusú erőműveknek. A több ezer évig is sugározni képes hasadóanyagok mellett puszta működésével is károsíthatja a természetet: Dunába engedett hűtővize felmelegíti az erőmű környéki Duna-vizet. Ugyan gazdasági jelentősége óriási (Tolna megye ipari termelésének, foglalkoztatottságának felét, a beruházások 40 %-át az erőmű adja) és olcsón állít elő elektromos áramot, de a megújulók támogatásának megváltoztatásával azok árát is csökkenteni lehet, így versenyképesek lehetnek és csökkenthető a nukleáris energiától, valamint az orosz olajtól, gáztól való függés is. A függés csökkentésének másik módja az, amit az MVM Zrt. kíván megvalósítani, azaz létrehozni egy közös villamos energia hálózati rendszert és a szomszédos országok villamos energia vállalataival együtt összekapcsolni a piacokat. Ez 2012 szeptemberére meg is valósult: Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal össze lett kötve a magyar villamos energiarendszer. Holoda Attila volt helyettes energetikai államtitkár előadásából 23 kiderül, hogy ennek az összekapcsolásnak van egy negatív hatása is, a hurokáramlás, ami egy nem szándékolt energiaáramlás. Ez a német szélerőmű parkoktól ered. Ha ez rászabadul a visegrádi országok rendszerére, az egy olyan problémát jelent, hogy a lokális termelők nem bírnak belépni, mert elfoglalja a teljes rendszert. Az EU célja, hogy 2020-ra 20 %-kal csökkenjen a CO 2 kibocsátás, 20 %-os legyen a megújuló energiaforrások felhasználása és 20 %-kal javuljon az energiahatékonyság. Mivel valahol több a biomasszából, napfényből nyert energia, ez a rendszerek összekapcsolásával könnyebben megvalósítható volna. Magyarország energia mixe valószínűleg úgy fog kinézni, hogy az energiatermelés 51%-a nukleáris energiából, 28%- 23 Forrás: (letöltés: Márc. 8) 28

29 a gázból, 16 %-a megújulókból, 5 %-a szénből fog származni, bár a szén mértéke nagyon kérdéses. A Nemzeti Cselekvési Terv szerint a mai 6.5 %-ról %-ra kell növelni a megújulók arányát, ami egyébiránt EU-s kötelezettség is, ami ha nem teljesül, kötelezettségszegési eljárást indíthatnak az ország ellen. Ahhoz, hogy elterjedjenek, nagyon fontos a támogatási mérték és átvételi ár hatóság általi helyes eltalálása. Magyarországon azokat a megújulókat, melyeket hőtermelésre is lehet használni (biogáz, biomassza, geotermikus energia), inkább fűtésre kell használni, mintsem energia előállítására, mert az energiaátalakítás technikai hatásfoka alacsonyabb, mintha hőként használnák föl A magyar és közép-kelet európai energiapiac A közép- kelet európai országok energia ellátásának közös jellemzője, hogy még mindig a negyven évvel ezelőtti hálózatot használják és egy importforrástól, azaz Oroszországtól függenek. Nincs az egyes országokat összekötő hálózat, a fő szállítási vonalak kelet- nyugat irányúak, nincs Lengyelországot, Szlovákiát, Magyarországot, Horvátországot összekapcsoló vezeték. Ebben a térségben eddig még nem épült LNG terminál, enélkül viszont nincs nagy piac és megmaradt az orosz gáztól való függés. Az utóbbi években ezen megpróbáltak csökkenteni a kormányok (a magyar energiastratégia célja, hogy 2014-re jöjjön létre egy nagy, közös piac, ne legyenek energiaszigetek, a pazarló fogyasztás miatt az energiafelhasználás hatékonysága javuljon és, hogy egy LNG terminál megépítésével és energia inkonnektorok kiépítésével jöjjön létre gáz-gáz verseny). Ezt az energiafüggőséget nehezíti, hogy nincs igazán közös európai energiapolitika 24, mert a nyugat- európai országok piaca teljesen más és lassú a döntéshozatal. Az EU 15- öknek hat- hét nagyobb beszerzési forrása van, míg az új 10 tagállam esetében 60 % fölötti az orosz gáz részesedése a gázimportban. A nyugat-európai piac diverzifikált: célpiacnak számít, ahol komoly versenytársak vannak jelen. Van belső verseny mind a gáz, mind az olaj piacon, flexibilis az árazás. Ezenkívül az újonnan csatlakozók jelentős infrastrukturális lemaradásban vannak. (Közép- Kelet Európában nem valósult meg az, 24 Dr. Szemerkényi Réka: Energiapolitikai kihívások, lehetőségek című előadása (BCE, Nov. 27) 29

30 mint ami a fejlett országok esetében, hogy az INTERREG program keretében összekapcsolták a spanyol, portugál, francia gázhálózatot és az olasz-görög villamoshálózatot). Közép-kelet Európában a gázvezetékek átmenők, egymással párhuzamosak, 2010-ig nem volt szlovák- magyar, magyar-román, szlovák-lengyel közös vezeték. A térség energiabiztonságát szolgáló Nabucco vezeték ügye pedig nagyon lassan halad és mellette még két projekt is fut: a 2012 októberére elkészült Északi- Áramlat, mely Oroszországból indul és a Balti- tengeren át Németországig megy, megkerülvén Lengyelországot, viszont Németország nem végpontja lenne eme vezetéknek, hanem rákötnék a Testvériség vezetékre, így a Közép-Európai országok is hozzájuthatnának. A másik projekt a TGI, TAP, mely Törökországon és Olaszországon át juttatná el a gázt nyugat-európába. A kis közép-európai országok számára nagy gondot jelent, hogy nincs közös EU-s fellépés Oroszországgal szemben, így mindig csak bilaterális megállapodások születnek: minden országgal egyenként tárgyal az Oroszország külpolitikáját megtestesítő Gazprom. Ennek az az oka, amit már említettem korábban, hogy Olaszország és Németország másként függ az orosz gáztól. Például Németország gázimportja 82 billió tonna, amiből az orosz gáznak csak 40 %-os részesedése van. Olaszország esetében ez 77 billió tonna és 40 %. A magyar gázimport 12 billió tonna, aminek kb. 70%-a Oroszországból érkezik. Ugyanennyire függ a többi közép- kelet európai állam is az orosz gáztól. Másrészt orosz szempontból az olasz, német piac a fontos, a Európai országok részsedései az orosz földázexportból. Forrás: EUROSTAT közép-kelet európai országok piacai (és főleg az baltiak) kicsik, így azok ellátása nem annyira fontos. 25 Az ezeknek az országoknak szállított gázt el tudná adni másoknak is, így mivel ezen országok nagyon nagymértékben függnek tőle, magas árat szabhat meg nekik. További gond (és érv a függőség csökkentésére az olyan megújulókkal, mint a biogáz is), hogy kicsi a kereskedelem Oroszországgal. Míg Németország és Oroszország 25 Dr. Szemerkényi Réka: Energiapolitikai kihívások, lehetőségek című előadása (BCE, Nov. 27) 30

31 kereskedelmi kapcsolatában csak 25%-ot tesz ki az energia (Olaszország esetében csak 20%-ot), addig a közép-kelet európai államok esetében több, mint 50%-ot, azaz jóformán csak az olaj és gázimportról szól a két ország kapcsolata. Jól mutatja az erőviszonyokat az, hogy Németországból Európai országok beruházásai (FDI) Oroszországban 2011-ben. Forrás: EUROSTAT 12.9 billió FDI érkezett az oroszokhoz, addig egész közép-kelet Európából csupán 1.9 billió. A Nabucco vezetéket piaci finanszírozásból kell megépítenie az országoknak. Míg az USA-ban a REX vezetéket sikerült megépíteni 3 év alatt (a vezeték mindkét végén volt piac), és a türkmén- kínai vezetéket is sikerült megépíteni 2007 és 10 között (egyik helyen sem volt piac), addig a Nabucco vezetéket még 10 év alatt sem sikerült elkezdeni építeni, többek között azért, mert a betáplálás helyén nincs piac, csak egy politikai döntés született, addig az európai végén működő piac van. Mellesleg Oroszország igyekszik fölvásárolni a szabad gázforrásokat a kaukázusi és közép-ázsiai térségben, így lehetetlenítve el a vezeték megépítését. Ugyan már elkezdték megépíteni a Déli- Áramlat vezetékét, de a projekt kapcsán felmerülnek olyan kérdések, hogy mikorra térülne, meg mert Európa gázfelhasználása jelentősen, 10%-kal csökkent az elmúlt két évben, illetve, majd ha visszaáll a magas fogyasztási szint, akkor vajon hogyan bírja kielégíteni a megnövekedett igényeket, ugyanis a ma használt mezői kimerülőben vannak. 26 Összefoglalva elmondható, hogy sem a Déli- Áramlat, sem a Nabucco, sem a horvátországi LNG terminál nem oldaná meg Magyarország energetikai gondjait. Egyrészt mivel a vezetékek több országon is átmennének, azok ugyanúgy leállíthatnák a továbbszállítást, mint Ukrajna, másrészt csak felesleges környezeti terhelést jelentenének az országoknak és nem javítanának a légkör helyzetén, csupán csak nem az olaj, hanem a tisztábban égő, olcsóbb, ezért többet használt gáz kerülne a levegőbe. Ugyan a beruházásokat közbankok finanszíroznák, de végső soron a fogyasztók 26 Forrás: HVG szám, 68. oldal Németh András: Átkaroló hadművelet 31

32 lennének azok, akiknek ki kellene fizetniük az akár csak 40 év alatt megtérülő befektetéseket. 2.4 Energiastratégia Magyarországon Ebben a fejezetben röviden ismertetem az energiapolitikára, megújuló energiaforrásokra vonatkozó különböző kormányok által készítet terveket. Ebbe az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az Új Széchenyi Terv, a Második Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv 2016-ig, Nemzeti Energiastratégia, a Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv tartoznak. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) megjelenik a klímavédelem, a környezettudatosság, társadalmi, gazdasági, környezeti fenntarthatóság, az energiatudatosság, ami elmarad a nyugati szinttől, viszont az ökológiai lábnyomunk kisebb (3.6 globális hektár/fő), mint az EU 15-öké (5.5 globális hektár/fő). Az egy főre jutó energiafelhasználásunk kicsinek számít Európában, de a GDP arányos energiafelhasználás háromszorosa az EU 15-ök átlagának és különösen rossz a lakosság és a közszféra energiahatékonysága, amin feltétlenül javítani kell. A megújulók aránya csak 3,6% volt a terv készítésekor. Szükséges a környezeti és energetikai fejlesztés, olyan környezetjavító intézkedések, mint a vízkezelés és hulladékgazdálkodás, illetve környezetbarát energetikai fejlesztések (energiahatékonyság, energiatakarékosság, megújuló energia termelésére és használatára való ösztönzés).már az ÚMFT- ben is megjelenik a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése: az importfüggőség mérséklése, valamint a környezet- és klímavédelem miatt. Megfogalmazták, hogy növelni kell a helyi, megújuló energiaforrások arányát, korszerű (BAT) technológia alkalmazásával és a környezet védelmének figyelembevételével. A helyi, kis léptékű megoldásokat, elsősorban a biomasszát támogatja. A célok eléréséhez a kormány úgy tud segíteni, hogy ösztönzi a szolgáltatókat a fejlesztésekre, az önkormányzatokat energiahatékonysági fejlesztésekre, nagy hálózatok helyett kis, helyi, primerenergiát felhasználók fejlesztését támogatja. Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) tovább megy az ÚMFT- nél: második fejezetében egy zöld gazdaság és a hozzá kapcsolódó új, zöld iparágak és K+F megteremtésének a szükségességét vázolja fel, azért hogy az ország versenyképes lehessen. A zöld 32

33 gazdaság egyrészt szükséges, másrészt egy nagy lehetőséget is magában rejt, ugyanis a struktúraváltással, új, versenyképes termékekkel és új, akár munkahellyel kitörési lehetőséget jelent a magyar vidéknek, a mezőgazdasági térségeknek. Ugyan széleskörű biogáz felhasználást tart kívánatosnak, de csakúgy, mint az ÚMFT, a biomasszát és a bio üzemanyagokat hangsúlyozza ki, holott nem éppen azok a legmegfelelőbbek. Ezenkívül kis vízierőművekkel is számol, abba azonban nem megy bele, hogy hová építenék ezeket és ez mekkora környezeti terheléssel járna. A tervekhez eszközrendszert is rendel. A fő célterületek az energiatakarékosság, hatékonyság, racionalizálás a gazdaság minden szereplőjénél, legfőképpen a lakóépületeknél, közintézményeknél, valamint a zöldenergia termelése(amiben nagy kiugrási lehetőséget lát a kormány) és az agrárenergetika, ugyanis a mezőgazdaság alapanyaggal láthatja el a bioenergia termelőket és ez is egy kiugrási lehetőség a mezőgazdaságnak. A fő szempont, hogy a vidék ennek nyertese legyen és ne csak alapanyagot termeljen, hanem valósuljon meg az elsődleges feldolgozás és felhasználás is legyen. A zöld foglalkoztatásnak köszönhetően zöld galléros munkahelyek keletkeznek, tompítja a válságot, felszívja a képzetlen munkaerőt, a kisvállalkozásoknak köszönhetően a vidék megtartja a népességet. A zöld gazdaságra épülő K+F-nek, innovációnak köszönhetően pedig bővül a hazai tudásbázis, bővülnek a tudományos és műszaki ismeretek; ráadásul a klímaváltozás káros hatásai is mérséklődnek. Az EU-s vállalásoknak megfelelően a megújuló energiaforrások részaránya minimum %-ra kell, hogy nőjön 2020-ra. Az ÚMFT-hez hasonlóan ebben a tervben is megfogalmazódik a függőség csökkentése, ellátásbiztonság javítása, a decentralizált energiatermelés, illetve kiegészül olyan célokkal, mint az alternatív közlekedési technológiák elterjesztése, a hulladékból való energiatermelés, versenyképesség javítása és új munkahelyek teremtése. Dolgozatom tárgyát, a biogázt az egyik leginkább preferált és így elterjesztésre szánt megújuló energiaforrásnak tekinti. Hulladékból állít elő energiát és csökken az ÜHG is, áram és hőtermelésre is alkalmas, tisztítással a földgázzal egyenértékűvé válik. Hatalmas potenciál van benne: szerves trágyafeldolgozásánál, kommunális szennyvíziszap kezelésénél, háztartási hulladék feldolgozásánál alkalmazható és az EU is támogatja. 33

34 A Második Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv az Európai Unió ESD irányelve alapján készült, aminek célja az energiahatékonyság költséghatékony módon történő elősegítése, a jogi, pénzügyi, intézményi korlátok lebontása, fenntartható fejlődés biztosítása. Célja a meglévő forrásokkal a maximális megtakarítás 2016-ig. Irányelve, hogy 2008 és 16 között évi átlag 1% (57.4PJ/év-16000GWh/év) megtakarítást kell elérni. Másik cél a szemléletváltás példaadással, információnyújtással. A Nemzeti Energiastratégia célja az energia és klímapolitika összhangba hozása, gazdaságfejlesztés és környezetvédelem. Középpontjában az energiatakarékosság, ellátásbiztonság, versenyképesség javítása áll. Ehhez struktúraváltás szükséges, aminek során meg kell, hogy valósuljon a teljes termelési láncra vonatkozó energiahatékonyság, az alacsony CO 2 intenzitású áramtermelés, a megújuló és alternatív hőtermelés elterjesztése, alacsony CO 2 kibocsátású közlekedés módok meghonosítása. Az egyik fő cél az energiatakarékosság, amit épület felújítással lehet elérni, ugyanis a felhasznált energia 40 %-át az épületekben használjuk fel (fűtés, hűtés) és a 4,3 milliós lakásállomány 70 %-a korszerűtlen. Az elérendő cél az, hogy 2030-ra a fűtési energiaigény egyharmadával csökkenjen. További cél, hogy 2020-ra %-ra nőjön a megújuló energiaforrások részaránya. A terv előre vetíti a távfűtés lefedettségének növelését, ami 22 %-os lehet. Ehhez egy decentralizált, fokozatosan összekapcsolódó rendszert kell kiépíteni, amiben a megújuló hőenergia részesedésének el kell érnie a 25 %-ot 2030-ra. A közlekedés területén is javítani kell az energiahatékonyságon: az elektromos és hidrogénhajtású járművek részesedésének 14 %-ra kell nőnie, a bioüzemanyagok felhasználásának pedig 15 %-ra. Az előző tervektől eltérően ebben a kormányzati tervben megfogalmazódik a növekvő állami szerepvállalás szükségessége. Ennek oka, hogy eddig kicsi volt az állami részvétel, a szabályozási eszközök nem elegendőek, és ami feltétlenül szükséges, az a kiszámítható gazdasági környezet, gyors ügymenet, piaci verseny és erős energetikai szakképzés. A Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv az Európai Parlament és Európa Tanács RED irányelvének megfelelően készült el, s a három 20 %-os pontot foglalja magába. Kulcsfontosságú az ellátásbiztonság, a környezeti fenntarthatóság, a mezőgazdaság- és 34

35 vidékfejlesztés, valamint, hogy a megújuló energiaforrások hozzájáruljanak a GDP növekedéséhez, valamint, hogy a megújuló energiaforrások elérjék a 120,5 PJ szintet. Ez a terv is a biogáz elterjedésével számol. Használatának több előnye is van: villamos energia előállítására, hőtermelésre, vegyes tüzelésű CHP erőművekben, tisztított, sűrített formában még a közlekedésben is használható, gázhálózatba is betáplálható ig csak 12 helyen létesült ilyen erőmű és még további 40-et terveztek megépíteni. A meglévők egy része mezőgazdasági melléktermékekre, másik kommunális szennyvíztisztító telepekre épült rá. Elterjedését kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a zöld áram ára nem biztosít gyors megtérülést, illetve ha a hulladékhőt nem használják fel, így pedig nehéz banki finanszírozást találni. (Ezt én személyesen is tapasztaltam a későbbi, kecskeméti biogáz erőmű üzemeltetőjével folytatott beszélgetésem során). Át kell vizsgálni a zöldáram átvételi rendszerét, differenciálni kell a zöld áramot környezetvédelmi hatás, munkahelyteremtés, a hő felhasználási célja szerint. Kiemelten kell kezelni a kiskapacitású biogáz termelést, mert sokszor csak kis mennyiségben áll rendelkezésre alapanyag. A szállítási, elosztási díjaknál a törvény (GET 2008/XL) a földgázra vonatkozik, így nincs külön biogázra vonatkozó tarifa (ugyanis a tisztított biogázt földgáznak tekinti). Ami az infrastruktúrát illeti: nem kell párhuzamos rendszert kiépíteni: a tisztított biogáz betáplálható, az infrastruktúra pedig mindenüvé elér, viszont a rendszerbe való bekötési díj helyszínenként változó a műszaki megoldások függvényében ra megduplázódik a biogáz termelés a terv szerint. (2011-ben 183 GWh volt az áramtermelés, 27 ami 15,7 ktoe-t jelent. A 2020-ra kitűzött cél 55 ktoe). Mivel hulladékból állít elő energiát, így nagy mennyiségű hulladékot lehet ártalmatlanítani használatával. A technológia ártalmatlan és a hozzáadott értékét növeli, hogy zöldhőt és zöldáramot is előállít, így gazdaságossága javul és más iparágak is csatlakozhatnak a biogáz erőművekhez, valamint vidéki városokban az autók evvel a gázzal közlekedhetnének, ehhez azonban CNG- kutak kellenek, amiknek az elterjedését elsegítheti a leegyszerűsödő engedélyeztetési eljárás. 27 Forrás: Bioenergia-termelés, Gazdálkodás 56/4, 355. oldal 35

36 3. A biogáz Dolgozatomnak ebben a fejezetében magával a biogázzal, keletkezésével, felhasználásával, valamint előnyeivel, hátrányaival foglalkozom. Az ismeretanyag a biogáz hazai elterjesztőjének, Prof. Dr. Kovács Kornélnak és egyesületének, a Magyar Biogáz Egyesületnek az anyagára épül, 28 kiegészülve más forrásokkal. Mint ahogy már fentebb írtam, a biogázban összekacsolódik a környezetvédelem és energiatermelés. Nagy potenciál van benne, mert hulladékból, mezőgazdasági melléktermékből előállítható. Ezek lehetnek szennyvíziszap, állati trágya, kommunális hulladék, állati/növényi melléktermék, energianövények, így megkülönböztethető a szennyvíztelepi gáz, depóniagáz (hulladéktelepeken), mezőgazdasági biogáz. Fölhasználható áram és hőtermelésre, hűtésre, közlekedésre, az ÜHG kibocsátást csökkenti. A gázképződéskor keletkező mellékterméket magas foszfor, nitrát, kálium, víztartalma miatt a növénytermesztésben fel lehet használni, mint tápanyagot. Így kijelenthető, hogy a biogázban van az egyik legnagyobb megújuló energia lehetőség. Az EU-ban az üzemek többnyire egy gazdaság mellett működnek, de (főleg Dániában) vannak központosított üzemek is. Hernádi Zsolt MOL vezérigazgatónak az előadásán feltett kérdésemre azt a választ kaptam, hogy Magyarországon a nagyüzemi betáplálás nem valószínű, ugyanakkor kisebb erőművek működhetnek, illetve itt is, mint Németországban megvalósítható az, hogy kisebb települések áram vagy hő ellátását biogázzal biztosítsák. A legelterjedtebbek a kis, farmergazdaságokat ellátó reaktorok, amiből kb. 6-8millió db lehet világszerte és a nyert gázzal főznek, fűtenek. Dániában azért ilyen elterjedt, mert kevés az energiahordozó, illetve gyorsan növekedett a számuk a green pricing miatt: a zöld áramot a helyi szolgáltató magasabb áron veszi meg. Keletkezése kémiailag, szerves anyagok bomlásával történik. Négy szakaszban alakítják át a baktériumok a bevitt anyagot biogázzá: anyagtól és körülményektől függően 50-75% metánt, 20-24% CO 2 -t, 2-5% kén-hidrogént, nitrogént tartalmazhat. Az így nyert gáz átlagos fűtőértéke 22,6 MJ/m 3 (a metáné 39) 29. A földgáz teljesen metánból áll, így a biogáz fűtőértéke függ a benne lévő metántól (átlagban a biogáz a földgáz 28 (letöltés: December 2.) 29 Forrás: December 2) 36

37 fűtőértékének 50-70%-át teszi ki-sűrítéssel, CO 2 kivonással növelhető. Ha jó a technika, akkor a földgázzal egyenértékű lehet). Biogáz előállításához felhasználható (szinte) bármely természetes eredetű szerves anyag pl. biológiai hulladék, takarmánynövény, speciális biogáz előállítására termesztett növények. Az input anyagtól függően eltérő mennyiségű, minőségű biogáz keletkezik, ami függ a szárazanyag tartalomtól, nyersanyag összetételtől. Előnyös a magas zsír és szénhidrát tartalmú hulladék (az általam később felkeresett erőművek is ezekkel dolgoznak),mivel ezekből sok metán nyerhető. A biogáz előállítása egyúttal biológiai hulladékot ártalmatlanít gazdaságosan, környezetbarát módon. A biogáz elterjedése segíthetne a mezőgazdaságnak is. A mezőgazdaság szerkezetének átalakítása, a vidéki emberek alternatív jövedelemhez való juttatása amúgy is célja az ERFA-nak. A biogáz segítségével a helyben előállított energia csökkenti a költségeket, a fölösleges energia eladható valamely szolgáltatónak, ami többet fizet érte, mint a hagyományosért (1 kwh megújuló energia ára 30 Ft, míg a paksi nukleáris energia ára csak 12Ft), és gazdaságosan lehet működtetni, ha egyéb, szerves hulladékokat, például élelmiszeripai hulladékot is felhasználnak benne. Így nő a teljesítménye és a hulladék megsemmisítéséért pénzt kap a fermentáló tulajdonosa. Ezen felül a háztartási szennyvizet is rá lehet kötni, így nem kell a csatornarendszert terhelni vele. Emellett van még egy a mezőgazdaság számára előnye, az hogy a keletkező kimeneti anyag nem büdös, homogénebb, jobban adagolható és csíramentes, 30 így műtrágya helyett is fel lehet használni és kevesebb növényvédő szert kell alkalmazni. Ugyanakkor magas a beruházási költség (elérheti az akár egy- másfél milliárd Forintot is, mint az általam felkeresett kaposvári erőmű esetében), távol esik a lakóövezettől, így drága a vezeték lefektetése és nem is biztos, hogy az erőmű előállít annyi biometánt, hulladék hőt, hogy megérje elvezetni. És csak akkor jövedelmező, ha a tulajdonosa megkapja a hulladékmegsemmisítés költségét, a termelt energiát és a keletkező fermentált output anyagot el tudja adni. Lényeges szempont még a szállítási költség is: a hulladékot a közelben kell megtermelni, a fermentált anyagot a közelben kell eladni és ha nincs elég fizetős hulladék, akkor energianövényt kell termeszteni. 30 Forrás: December 2) 37

38 3.1 A biogáz előállításának folyamata A biogáz nem csak mesterségesen állítható elő. A természetben is képződik anaerob biodegradációval, azaz levegőtől elzárt, nyirkos, párás helyen lebomlás útján. A természetben nagyon lassan zajlik le, de spontán módon beindul, ahol nagy mennyiségben, levegőtől elzártan található nedves szerves anyag (avar, tőzeg, mocsár, vagy éppen állati (szarvasmarha) bélrendszer). Keletkezése bonyolult kémiai folyamat. A baktériumok szimbiózisban állnak egymással. A hidrolítikus baktériumok az enzimeikkel a nagy molekulájú szerves vegyületeket kezdik el bontani (rohasztani), így CO 2, hidrogén, zsírsavak keletkeznek. Más baktérium a zsírsavakat alakítja át szerves savakká, többnyire ecetsavvá, miközben újabb CO 2, hidrogén keletkezik. A végén metanogének állítják elő a biogázt ecetsavból, hidrogénből. A metagonén mikrobáknak sok fajtája van, így a lebomlás széles hőmérsékleti skálán történhet, azaz C között % víztartalom mellett is végbemehet. A lebomlási folyamat alacsony, 25 C alatti hőmérsékleten is végbemegy, de a folyamat magasabb hőmérsékleten hamarabb lezajlik. A hagyományos fermentorok is C-os, vagy akár C-os hőmérsékleten működnek, így egy bizonyos idő alatt több szerves anyagot lehet betáplálni, azaz növelhető a kapacitás és egyúttal javítható az output anyag minősége is, mert magas hőmérsékleten az input anyagban levő csírák, gyomok elpusztulnak. A végső biogáz függ a biomassza összetételétől, lebonthatóságától, a mikrobák összetételétől, hőmérséklettől. Ez a biogáz összetételében jelentősen különbözik a normál gáztól, a metánon kívül van benne etán, propán, bután. Metán tartalma kb %. 1m 3 metán átlagos energiatartalma 9.94 kwh/m 3, ill MJ/m 3, a természetes gázé kb. +10%. Többnyire gázmotorokban égetik el a biogázt és elektromos áramot állítanak elő vele, a hatásfokok különbözőek. Az áram mellett gőz és forró víz is keletkezik. Ezeket együtt figyelembe véve 80 %-os a hatásfok. A biogázt épületek, üvegházak fűtésére lehet használni, ill. alternatív üzemanyagként, de akkor meg kell tisztítani. A természetes gázzal (CNG) működő autók száma már milliós nagyságrendű. Ezek nem környezetkárosítóak, mert a metán égetésével csak víz és CO 2 keletkezik, CO, NO csak nagyon kis mennyiségben. Magyarországon a CNG-vel működő autók száma még 38

39 nagyon alacsony, a járműpark kb. 1%-át teszik ki. 31 Ennek az az oka, hogy ámbár fele annyiba kerül a gáz a gépkocsiba, mint az üzemanyag, de magas az átalakítás költsége és csak évek múlva válik olcsóbbá a közlekedés (változatlan árakon számítva). 3.2 A biogáz előállításának módjai Biogázt mesterséges úton háromféle módon lehetséges előállítani: szennyvízből, kommunális hulladékból (ez a depóniagáz) és mezőgazdasági hulladékból. A mezőgazdasági hulladékot felhasználó üzem három részből áll, ezek: előtároló, fermentáló (biogáz reaktor) és utótároló. (Ez nem minden esetben van így, mint ahogy az általam felkeresett kecskeméti biogáz erőműnél sem). Szilárd, szerves anyag esetében először aprítani, hígítani, homogenizálni, esetleg higenizálni kell, majd a fermentálóba kerül, ahol a szerves anyagokat levegőtől elzártan lebontják. A keletkező biogázt hűteni, tisztítani kell, majd rövid tárolás után elégetik egy blokk fűtőműben és elektromos áramot, vagy hőt termelnek belőle. Az előkészítés célja az optimális fizikai, kémiai állagú anyag előállítása. A reaktorba való betáplálás előtt összegyűjtik a hulladékot és felaprítják felületnövelés miatt. Ha a szárazanyag tartalom miatt kell, akkor hidrolizálják, míg a veszélyes hulladékokat a fermentálóba kerülés előtt hőkezelik. A fermentálás a reaktorban zajlik. A reaktor ideálismérete 100 számosállatnál m 3. Itt folyik a szerves anyag lebontása, azaz a biogáz képződés. A tartály többnyire henger alakú; anyaga lehet beton is, fém is, a lényeg, hogy jól szigeteljen, ami gáz és vízzáró képességet, hatékony hőszigetelést(állandó hőmérséklet kell a biogáz képződéshez). A reaktorba egy keverő van beépítve, ami az anyagot elegyíti, megakadályozza úszó/ülepedő réteg képződését (mivel az a biológiai folyamat stabilitását veszélyeztetné). 32 A fermentort fűteni kell a megfelelő hőmérséklet miatt. A különféle baktériumoknak a lebontási folyamathoz más-más hőmérsékletre van szükségük. A pszichrofil fajták25 C alatt is működnek, de csak kevés biogáz képződik. A mezofiloknak a Cközöttihőmérséklet az ideális, de a termofil fajták C 31 Forrás: hibrid-meghajtasu/ (letöltés: Január 9) 32 Forrás: Január 4) 39

40 között működnek, gáztermelésük nagyobb, mint a mezofilben, viszont érzékenyek a hőmérsékletváltozásra. Az üzemlátogatások során azt is megtudtam, hogy a biogáz képződése során veszélyes kén-hidrogén is keletkezik, ami nagy mennyiségben tönkre teheti a motort, egyéb berendezéseket, valamint mérgező is. Ennek megakadályozására oxigént juttatnak a fermentorba. 1 %-nyi oxigéntartalmat még elviselnek a mezofil baktériumok. Más fajta baktériumok a kénhidrogénből az oxigén hatására elemi, fehér színű ként és vizet állítanak elő. Ez a kimeneti anyagba kerülve már nem jelent veszélyt. Az utótárolás során az első lépésben kierjesztett anyagokból nyerik a biogázt, amit később biológiai, fizikai, kémiai úton megtisztítanak. De ha az utótároló fedett és fűtött, akkor utóerjesztésről van szó. Ilyenkor a még képződő gázt felfogják és energiát termelnek vele. Előnye, hogy még a maradék anyag is hasznosul, míg hátránya, hogy fűteni kell a tárolót. Úgy kell, kialakítani, hogy minimum négyhavi erjesztési maradék elférjen benne (49/2001. Kormányrendelet). Anyagáramlás alapján két fajta üzemet különböztetnek meg. Az átfolyó rendszerű esetében a reaktorba adott időközönként helyeznek el kis mennyiségű anyagot és ugyanannyit vesznek el a már rothasztottak közül. A tároló rendszerűnél a friss és kierjesztett, rothasztott anyagok együtt maradnak a tárolóban, amíg azt ki nem ürítik. Ezek általában biogáz termelésre átalakított egyszerű hígtrágya tárolók. A felhasználás a biogáz termelés lényege, ugyanis a nyert biogázt vagy elégetik gázmotorokban és így termelnek vele villamos áramot, vagy, ahogy azt észak- Európában teszik, meghagyják gáz állapotban és tisztítás után a földgázhálózatba vezetik, vagy cseppfolyósítva üzemanyagként értékesítik. Biogáz, vagy depóniagáz háztartási hulladék szemétlerakóban történő rothadása során is keletkezik. Ennek oka, hogy a kommunális hulladék nagy mennyiségű szerves anyagot tartalmaz. Hulladéklerakás után elszaporodnak a baktériumok, megnő a hőmérséklet és a lebontott szerves anyagból gáz lesz: 50% CO 2,-50 % CH 4. (A metán arány az idő és az időjárás függvényében változik). A gázt függőlegesen fúrt csövekkel gyűjtik össze. Az ilyen helyeken kb. 10 évig lehet depónia gázt nyerni, 10 év alatt 280m 3 -t. Ehhez az kell, hogy prizmás rendszerben rakják le a hulladékot, azaz rétegesen, tömörítve, térfogatát csökkentve. Az így keletkező biogáz fűtőértéke 40

41 18.5MJ/m 3. Fő komponensei: CH 4, CO 2, a hulladékok összetételétől függően O 2,N 2, egyéb nyomelemek, amik lehetnek a gázképződés melléktermékei, illetve a hulladék összetevői. A depóniagáz keletkezése: 1. A lerakóban a hulladéklerakás után megindul a gázképződés (CO 2 ). 2. Megnő a nyomás, a N 2,O 2 tartalom csökken, nagy CO 2 keletkezik. 3.CH 4 és H 2 jelenik meg. Ezek a folyamatok hónapokig tartanak év alatt stabil gázképződés és csak CH 4, CO 2 keletkezik, arányuk állandó év alatt a metán tartalma akár 60%-ra is nőhet. 6. csökken a CO 2, helyére O 2 kerül 7. gázképződés lecsökken, CO %, CH 4 10% 8. CO 2 20%-ra nő,o 2, N 2 nő, CH 4 csökken. 9. megszűnik a gázképződés 33 Az országban kb. 5.2 m tonna települési szilárd hulladék keletkezik,(ebből 1400m m 3 depóniagáz keletkezik, ami 13m t CO 2 -nek felel meg, azaz a magyar CO 2 kibocsátás20%- a 34 ), a települési szilárdhulladék kb. 13%-át hasznosítják újra (EU-ban 24%-ot 35 ). A szelektív hulladékgyűjtés hatására csökken a szerves anyag tartalom, német kutatások szerint a metán tartalom nem, de ez időben elhúzódó folyamat. Biogáz szennyvízből is nyerhető szennyvíztelepre épített fermentáló segítségével. Ezek hasonlóak a mezőgazdasági hulladékot hasznosító telepekhez, azonban itt biogáz telepnek nevezik. Ezek a biogáz telepek lehetnek átfolyó és tároló rendszerűek. Az átfolyó rendszerű belső és külső gáztárolóból és utórohasztó kamrából áll. A biogáz 33 Forrás: Kulinyiné Székely Ildikó: Környezetvédelem -Megújuló Energia -Biogáz előadásanyaga, I. Magyar Biogáz Konferencia 2005 május, Január 4) 34 Forrás: Sári Tamás- Depóniagáz hasznosítás- működő telepek Magyarországon(http://www.zipmagazin.hu/letoltesek/ /5_SariTamas.pdf) (letöltés: Január 4) 35 Forrás: Bánhidy János Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása- európai helyzetkép, magyarországi lehetőségek előadásanyaga Május (http://www.zipmagazin.hu/letoltesek/ /2_banhidyjanos.pdf) let. :( jan. 4) 41

42 telep felépítését tekintve egy gyűjtőaknából, egy fermentálóból (azaz rothasztó toronyból), gáztárolóból és output tárolóból áll. 3.3 Perspektívák A biogáz termelés folyamatosan növekszik Európában. A legnagyobb termelői Németország (a 10.9 m toe, azaz kb. 458 PJ energia előállításából Németország 61%-ot tesz ki), Nagy-Britannia, Olasz- és Spanyolország. Míg Nagy- Britanniában a depónia gázra alapozó telepek a meghatározóak, addig Németországban a mezőgazdasági hulladékból biogázt nyerő létesítmények a meghatározóak. Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár ennek a megújuló energiaforrásnak a használata, de várhatóan jobban el fog terjedni. (Az NMEHCST elképzelései szerint 2020-ra a hazai biogáz üzemek már a villamos energia igény 1,2 %-át fogják tudni megtermelni). A belgiumi székhelyű Európai Biogáz Szövetség 2008-as tanulmányából 36 kiderül, hogy az országnak van az egyik legnagyobb biogáz potenciálja a 27 EU tag közül és csak a nagy területű, jelentős mezőgazdasággal rendelkező országok rendelkeznek nagyobbal. Az ágazat Németországban fejlődik a legjobban, ahol silókukoricára, silórozsra, trágyára alapozott kisebb teljesítményű ( kw) üzemek épülnek.(ennek az az oka, hogy a támogatás miatt olcsó a gazdáknak a silókukorica beszerzése, míg magas a zöld áram átvételi ára). Ott mintegy 4900 biogázt előállító üzem működik (az egész EUban körülbelül 6000). Magyarországon 2008-ig 9 biogáz üzem létesült, amiből 5 mezőgazdasági hulladékkal, 4 pedig szennyvíz hasznosításával termelt biogázt re számuk 53-ra nőtt, amiből 31 foglalkozott mezőgazdasági eredetű hulladék felhasználásával. Az teljes kapacitás négy év alatt 9 MW-ról 47 MW-ra nőtt. A géppark összetétele eltér a németországitól. Ott főként a kisebb teljesítményű üzemeket preferálják, itt más a megoszlás. 1 MW feletti kapacitással 8 rendelkezett, 0.5-1MW kapacitással pedig 20, míg 0.5 alattival csak 3. Az üzemek terjedésével a megtermelt energia mennyisége is megnőtt: három év alatt megháromszorozódott a termelés és 29.5 GWh-ról 92 GWh-ra nőtt a megtermelt villamos energia. Ebből 2011-ben 73.2 GWh-t vettek át az 36 Forrás: A Biogas Road Map for Europe (http://www.aebiom.org/img/pdf/brochure_biogasroadmap_web.pdf) (letöltés:2013. Január 4) 42

43 áramszolgáltatók ben a biogázból nyert primer elektromos áramtermelés 183 GWh volt, ami 15.7 ktoe-nek felel meg. Ez pedig még jelentősen elmarad a 2020-ra előírt 55 ktoe-től ra a magyar cél az, hogy az elektromos áramtermelés 1.2 %-át biogázból állítsák elő. Ez még mindig kevés lesz az EU-s átlaghoz, mert már most is 1.8 % az EU átlag, de Németországban 4 %, Lettországban, Dániában 6.5 %, tehát még jelentős fejlesztések állnak a magyar biogáz szektor előtt. 37 A biogáz elterjedését kedvezően, illetve negatívan érintő hatásokat a dolgozat 8. Fejezetében tárgyalom részletesebben. 37 Forrás: Gazdálkodás, , 354. Oldal (Bioenergia-termelés cikk, szerző nincs feltűntetve) 43

44 4. A biogázzal kapcsolatos törvényi háttér Ebben a fejezetben azokkal a törvényekkel és rendeletekkel foglalkozom, amik a biogáz erőművek működését érintik. Csak azokat a rendelkezéseiket mutatom be, amik egy ilyen erőmű szempontjából lényegesek. Ezek bemutatásával a célom annak a rendkívül összetett szabályrendszernek az érzékeltetése, ami egy ilyen üzemegység létét körbeöleli kezdve az építéstől a villamos energia eladáson át a keletkező anyag kiszórásáig. Pusztán csak bemutatni szeretném a törvényi hátteret, s nem értékelni azt. Az LIII./1995. évi törvénynek megfelelően környezetvédelmi engedély szükséges ipari létesítmény létrehozásához (66,71,90. ). 1107/1999 kormányhatározat a 2010-ig szóló energiatakarékossági, energiahatékonyság növelési stratégiáról. A kutatás- fejlesztés területén kiemelt feladat az energiatakarékosság és a megújulók technológiájának hazai elterjesztése. Előnyt élveznek a környezetvédelmi szempontból kedvező eljárások. A törvény kitér a közlekedés korszerűsítésére, energiatakarékos szállításra, közlekedésre, a mezőgazdaság energia megtakarítására. Növelni kell az alternatív tüzelési rendszerek alkalmazását (ezen belül is a biomassza tüzelési üzemeket), a megújuló energiaforrások hasznosítását azzal a céllal, hogy 2010-ig évi 20 PJ mennyiséggel növekedjen ezek felhasználása. A megújulókon belül kiemelten kell támogatni a biomasszát, a geotermikust és a szerves hulladékok hasznosítását, aminek módjai vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel. Az alábbi ábrát az Eurostat adatai alapján szerkesztettem abból a célból, hogy bemutassam a megújuló energiaforrások 2000 és 2010 között termelt mennyiségét. Ezt, a tényeleges mennyiséget a kék, a kormány által tervezettet pedig a piros vonal ábrázolja. Ugyan néhány éven belül látható fejlődésnek indultak a megújulók, mert az általuk termelt energia mennyisége jelentősen nőtt a 2000-res évek második felében, de az évi 20 PJ növekedés túlságosan is bizakodónak tűnt. Ehhez a kívánatoshoz képest átlagosan 4.57 Petajoule-lal nőtt a tényleges mennyiség a vizsgált tíz év alatt. 44

45 300.0 Megújuló energiaforrások termelése Magyarországon (PJ) A CX/2001. villamos energiáról szóló törvény 19. -a kimondja, hogy megújuló energiaforrásból nyert energiából előállított villamos energia felhasználását el kell terjeszteni oly módon, hogy az ilyen energiát felhasználó erőművek létesítését támogatni kell hosszú távú, hatékony, átlátható támogatási rendszerrel, a megújuló energiaforrásokból, hulladékból nyert energiával előállított villamos energia versenyhátrányát csökkenteni kell, és a hatékonyabbat jobban kell támogatni. A 20. értelmében a termelő kérelmére a Magyar Energia Hivatal igazolja az erőmű teljesítőképességét és az áramtermeléshez felhasznált erőforrást. A termelő a termelt villamos energia mennyiségéről zöld bizonyítványt állíthat ki és értékesíthet. Ezekről meghatározott időszakonként kimutatást kell készítenie. Az 54. mondja ki, hogy az 50 MW és afölötti kapacitású erőmű üzemeltetése engedélyköteles és az 1 MW-nál nagyobb teljesítményű kiserőmű esetében az üzemeltetőnek az üzembe helyezés előtt három hónappal tájékoztatnia kell a MEH-t, villamos energia rendszerhez való csatlakozás esetén az elosztót és a rendszerirányítót is. A XVIII/2005. távhőszolgáltatásról szóló törvény annyiban érinti a megújuló energiaforrásokat, hogy a törvény értelmében a távhőszolgáltatást a természet és környezet védelmének megfelelően gazdaságosan, takarékosan kell végezni. A LXXXVI/2007-es törvény építési engedély meglétét mondja ki. Előzetesen elvi építési engedélyt adhat ki a hatóság, majd ezután lezajlik a környezetvédelmi vizsgálat. A XL/2008. évi törvény foglalkozik a földgáz és földgáz minőségű gáz értékesítésével, a földgázrendszerbe való betáplálásával. Eszerint akkor eladható a fogyasztónak, rendszerbe táplálható, ha földgázzal keverve, vagy anélkül a minőségi követelményeknek megfelel. Összetételével szembeni elvárás, hogy 65 százalékban 45

46 metánból (CH 4 ), 35 százalékban szén- dioxidból és egyéb összetevőkből kell állnia. Ugyanígy a bányászott földgáz is több összetevőből áll, ezért kell szabványosítani, például szagosítani, mielőtt forgalomba bocsátják. (Az MSZ 1648-as szabvány szabályozza a kereskedelmi célú földgáz minőségét). A biogáz termelőnek is földgázminőségűre kell szabványosítani a termelt biogázt. A bekezdése tárgyalja, hogy mik a szabályozandó paraméterek: ezek a kén, a széndioxid tartalom, a fűtőérték és a WOBBE- szám. (A Wobbe- szám az éghető gáz hő értékének és a relatív sűrűség négyzetgyökének a hányadosa). 38 A minőségi paramétereket a termelő és a rendszerüzemeltető szerződésben rögzíti. Nem csak szabványosnak kell lennie a gáznak, hanem a helyi viszonyokat is figyelembe kell venni, ugyanis a helyi felhasználói készülékek ahhoz lettek beállítva. A földgáz minőségi követelményeit jellemző táblázat (1. táblázat) a dolgozat végén, az ábrajegyzékben szerepel. A pontja szerint a biogáz termelő, ha üzletszerűen termel, olyan jogokat kap, mint a földgázt bányászó vállalkozás, így a megtermelt biogázt kereskedelmi engedély nélkül is értékesítheti kereskedőnek, vagy közvetlenül a fogyasztónak és vezetéken történő szállításhoz kapacitást köthet le a földgázrendszerben. A 70.pont értelmében az termelő csatlakozási kérelmét kiemelten kell kezelni. A törvény 3. -ának 26. pontja értelmében a földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták olyan mesterségesen előállított gázok, amelyek külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett környezetvédelmi és műszaki, biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatóak (szállíthatóak, eloszthatóak és tárolhatóak), a földgázzal keverhetőek, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz szabványban meghatározott minőségi követelményeknek. A szabályozza a rendszerhez való hozzáférést, a csatlakozás feltételeit, annak elutasítását és az arra vonatkozó jogorvoslatot. A foglalkozik a csatlakozás jogi feltételeivel. A 72. mondja ki azt, hogy a biogáz termelőre a földgáz termelőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A írja le a kapacitás lekötés jogi feltételeit. A csatlakozás és lekötés részletes szabályai az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban (ÜKSZ) állnak. Erről a szabályzatról a törvény tizedik fejezete határoz. 38 Forrás: Április 5.) 46

47 Eszerint a rendszerirányító dolgozza ki minden gázévben (július 1-től következő június 30-ig tart egy gázév) és az elszámolási, mérési, adatforgalmi, minőségi követelményeket írja le. A szabályozás kétfelé ágazik. Mások a szabályok, ha a termelő saját maga használja fel villamos energia és/vagy hőtermelésre és akkor, ha fogyasztónak adja el, aki elosztó, vagy szállító rendszerről vételezi azt. Ha a biogázt kereskedelmi forgalomban kívánja értékesíteni a termelő, akkor csatlakoznia kell a földgázrendszerre, csatlakozási Biogáz termelést mérő számítógépes program a kiskunfélegyházi Szennyvíztisztító telepen pontot kell kiépíttetnie a rendszerüzemeltetővel és rendszerhasználati díjat kell fizetnie neki. A csatlakozási pontig a termelő feladata a vezeték kiépítése, amihez bányaműszaki engedélyt kell kérnie. Egy olyan berendezés megvétele is elkerülhetetlen, ami a biogázt földgáz minőségűre finomítja és egy kompresszort, hogy meglegyen a szükséges nyomás. (A kaposvári biogáz üzemnél tett látogatásom során az üzemeltetőtől megtudtam, hogy a biogáz nedvesebb, mint a normál földgáz, ezért a még a szállítás elején a 140 C-os gáz ahogy folyamatosan lehűl, cseppek válnak ki belőle és ezért szűrni kell, különben tönkreteszi a berendezéseket).ezenkívül mérőberendezéseket, szagosító berendezést, informatikai rendszert (ennek on-line kell működnie, hogy azonnal eljuttathassa az adatokat a rendszerüzemeltetőnek) kell elhelyeznie. A csatlakozási folyamat szabályai A rendszerüzemeltetővel együttműködési megállapodást kell kötni, annak információt kell adni a hosszú távú termelésről. Mivel a termelőnek kártérítési felelőssége van, a napi mennyiségi, minőségi eltéréseket jelentenie kell. A rendszerbe betáplálni csak rendszerhasználati szerződéssel lehetséges. Ha a lekötött kapacitástól, napi limittől 47

48 többet táplál be, pótdíjat kell fizetnie. A napi egyensúlyi piacon a termelő saját jogon egyensúlyi terméket ajánlhat fel (azért, hogy az adott gáznapon a rendszerbe táplált mennyiség egyensúlyban legyen a vételezett mennyiséggel). A XL/2008-as törvény fejezetei részletesen foglalkoznak a szabályozással. Az elő fejezet az egyes fogalmakat definiálja, második a földgázipari tevékenységeket írja le, a harmadik a földgázpiaci verseny elősegítésével foglalkozik, a következők pedig sorban: fogyasztóvédelemmel, a csatlakozás és kapacitás lekötés feltételeivel, a vezeték és tároló üzemeltetésével, üzemzavarral és válsághelyzettel, méréssel és az elszámolással, árszabályozással, engedélyezéssel és jogkövetkezményekkel foglalkoznak. A 19/2009-es kormányrendelet értelmében a szállító, elosztó köteles a termelő által benyújtott kapacitásnövelést elfogadni, ha ahhoz nem szükséges a földgázrendszert fejlesztenie. Csak a 11. számú mellékletben szereplő adott minőségű (égési jellemző) földgáz táplálható be. A csatlakozás nem tagadható meg, ha 5 %-ot nem halad meg a fűtőérték változás a szállítóvezeték kiadási pontján. Azt is kimondja, hogy a szállító, elosztó határozza meg a vezeték műszaki paramétereit a termelőtől a csatlakozásig, a termelő pedig csatlakozási díjat köteles fizetni. A 3/2009-es ÖM rendelet határozza meg a megújuló energiaforrásokat termelő üzemek tűzvédelmi műszaki követelményeit. Ennek definíciója szerint a biogáz üzem a biogáz vagy depóniagáz előállítására, tárolására, felhasználására szolgáló, sajátos építményekből álló létesítmény, amely magába foglalja valamennyi, az üzemeltetést segítő berendezést és építményt. A depóniagáz olyan biogáz, amely kommunális hulladéklerakók hulladéktestében található szerves anyag spontán bomlásakor keletkezik. A rendelet 8. -a foglalkozik a mezőgazdasági biogáz üzem létesítésének, használatának előírásaival. A 10. a depónia gázt előállító üzem szabályozásával foglalkozik, a 11. pedig a szennyvízből biogázt kinyerő üzem szabályaival. A melléklet első fejezete a gáztárolók, szerelvények, tartályok körüli védőtávolságokat határozza meg, a második rész a nem kapcsolódó építmények (út, vasút, járda, A és B, C és D tűzveszélyességi kategóriába eső építmények) tárolótól való minimális elhelyezési távolságát szabja meg. 48

49 A rendelet előírásai összhangban állnak az Országos Tűzvédelmi Szabályzattal (9/2008 ÖTM rendelet). A CXVII/2010-es törvény és a 343/2010-es számú kormányrendelet a fenntartható bioüzemanyag termelés követelményeiről, igazolásáról szól. Célja a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának növelése. Ezzel kapcsolatosan fenntarthatósági követelményeket határoz meg. A 3. szerint a forgalmazásért, felhasználásért pénzügyi támogatás (adókedvezmény, -visszatérítés, alacsonyabb adómérték) jár. A rendelet külön kitér az üvegházhatású gázok csökkentésének fontosságára, amivel dolgozatom elején én is foglalkoztam. A rendelet definiálja a biogázt. Eszerint a biogáz biomasszából kinyert, földgáz minőségűre tisztított gáznemű üzemanyag vagy fagáz. A bioüzemanyagot fenntartható módon kell előállítani. A bioüzemanyag akkor minősül fenntarthatóan előállítottnak, ha a bioüzemanyag alapanyagaként felhasznált biomassza igazoltan fenntarthatóan kerül megtermelésre, és a bioüzemanyag használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás elkerülésének mértéke legalább 35%. Az alábbi ábrát a rendeletben megadott értékek alapján szerkesztettem. Jól látható rajta, hogy egy egységnyi energiatartalmat vizsgálva a biogáz az az üzemanyag, ami a legmagasabb energiatartalommal rendelkezik. (A biogáz esetében MJ/ kg, a folyékony (bio) üzemanyagok esetében MJ/ l a számítás alapja). A 389/2007-es kormányrendelet foglalkozik a megújuló energiaforrásból, vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, kapcsoltan termelt 49

50 villamos energia kötelező átvételével. Az 1. szerint megújuló energiaforrásból, hulladékból termelt villamos energia a kötelező átvételi rendszerben akkor értékesíthető, ha a biogáz, a hulladékból nyert energia ugyanazon technológiai (primerenergia átalakítási) folyamatban történő felhasználása történik, akkor a megújuló energiaforrástól eltérő energiaforrás felhasználási aránya nem lehet 50%. A rendelet részletesen foglalkozik a villamos energia kötelező átvételének szabályaival, a kötelező átvételi eljárással. A pont értelmében a biogázból áramot termelő értékesítő a Magyar Energia Hivatal határozata alapján a kötelező átvétel keretében történő értékesítést akkor kezdheti el, ha a hivatalnak és a befogadónak bizonyítja, hogy az erőmű hatásfoka meghaladja a meghatározott értéket. Ez az érték a különböző típusú erőművek esetében eltérő. Az eltéréseket az alábbi táblázat mutatja. 389/2007 korm rendelet megújulóból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételéhez szükséges minimális hatásfok termelés hatásfok (%) biomassza-tüzelésű erőmű 30 biomassza, vegyes tüzelésű erőmű 32 biogázerőmű 500KW telj. felett 35 biogázerőmű 500 KW telj. alatt 32 biogázerőmű (vegyes tüzelésű) 40 50

51 A7. 4.pontja kimondja, hogy az értékesítő köteles havi menetrendben értékesíteni az áramot a befogadónak. +/- 5%-nál legnagyobb eltérésnél az értékesítő a befogadónak 5Ft/KWh pótdíjat fizet. (kivéve, ha rajta kívül álló okból történt az eltérés (időjárásra nem lehet ráfogni)). A 8. az eredetigazolást teszi szükségessé. Az 1.pont szerint az értékesítő a tárgyév után eredetigazolással igazolja, hogy az általa termelt és a kötelező átvételi rendszerben értékesített villamos energia mennyisége megfelel a jogszabályi követelményeknek. Az 5. Pont előírja, hogy az eredetigazolást biogáz felhasználásával történő villamos- energia termelés esetén akkor is meg kell adni, ha a biogáz előállítója a közcélú földgázhálózatba táplálja a biogázt, és az értékesítő a betáplált biogázra vonatkozó adásvételi szerződés bemutatásával igazolja, hogy a biogáz előállítótól a kötelező átvételi rendszerben értékesített villamos energia mennyiség termeléséhez elegendő biogázt vett. A rendelet mellékletei foglalkoznak az átvételi árakkal. Ezeket az adatokat az alábbi táblázatok tartalmazzák. megújuló energiaforrásból, hulladékból nyert energiával termelt villamos energia átvételi bázis árai (ÁFA nélk.) nap- és Ft/ KWh szélenergia megújulók csúcsidőszak 26,46 29,56 völgyidőszak 26,46 26,46 mélyvölgy időszak 26,46 10,8 51

52 nyár tél csúcs völgy 1.30, , a 3 régiónként eltérnek az mélyvölgy időpontok A 23/2003-as KVVM rendelet szól a bio hulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről. A 2. melléklet tartalmazza a bio hulladék-kezelő telep üzemeltetési feltételeit. Eszerint kötelező a higenizáció (emberre, állatra, valamint kultúrnövényekre veszélyes patogén mikroorganizmusok elpusztítása). A biológiai kezelés mérvadó jellemzőit (hőmérséklet, komposztálás időtartama) a higenizációs fázisban naponta kell írni, s öt évig meg kell tartani az adatokat. Célszerű mintavevő- és mérőhelyeket kialakítani. A rendelet szabályozza az anaerob lebontást is. Eszerint a levegő ki van zárva a folyamatból, a higenizáció miatt a reaktorban minimum 24 órán át 55 C-nak kell lennie, minimum 20 napos bent tartózkodás szükséges (ha 55 C alatti hőmérsékletű, vagy rövidebb idejű az bevitt anyag bent tartózkodása, akkor minimum egy órán át 70 C-on elő kell kezelni). Szerves trágyát, hígtrágyát nem kell pasztörizálni, ezeket eredeti formájukban lehet használni. 39 Ez utóbbiakat egy FVM rendelet definiálja. (59/2008 FVM rendelet: hígtrágya: folyékony és hidraulikusan szállítható trágya. Szerves trágya: állatállomány által ürített trágya, trágya-alom keveréke, hígtrágya, istállótrágya). A rendelet azt is előírja, hogy lakóházak minimum 500 méteres körzetében a szaghatást csökkenteni kell. A rendelet értelmében a megmaradt hulladék stabilizálás után lerakható, engedély nélkül felhasználható takaró rétegként, de az adott területen a stabilizált bio hulladék szárazanyag 39 Forrás: Filyó Diána- Olajos István: A biogáz és az arra vonatkozó speciális szabályozások, Anyagmérnöki Tudományok 38/1 76.o. 52

53 mennyisége 200 t/hektár alatt kell, hogy maradjon. Ám ahhoz, hogy a termőföldre kihelyezzék, talajvédelmi terv szükséges az engedélyezéshez (90/2008 FVM rendelet). Kivéve a szerves trágyához. De egyszerűsített talajvédelmi terv kell a szennyvíziszapkomposzt, mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldi kihelyezéséhez. A biogáz-üzemi fermentlé nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladék, ezért talajvédelmi terv szükséges A megtermelt villamos energia értékesítése, a KÁT- rendszer Ebben a fejezetben a biogáz létesítmények által termelt villamos energia értékesítésével foglalkozom. Ennek fontosságát az adja, hogy számos ilyen erőmű a saját felhasználáson túl a villamos energiát a villamos hálózatra helyezve zöld áramként értékesíti és ezeknél az egységeknél ez jelenti a legnagyobb és egyben a legstabilabb bevételi forrást is. Az áram átvételi árainak nagysága döntő fontosságú a biogáz erőművek további elterjedésének. A 96/2007. évi törvény foglalkozik a villamos energia értékesítésével. Ennek az új villamos energia törvénynek a hatására jött létre az KÁP, majd a KÁT rendszer. A törvény és a nyomában létrejövő eladási- vételi rendszerek célja az volt, hogy a megújulók energiamérlegbeli részaránya növekedésnek induljon, javuljon az energiahatékonyság és így az energiafogyasztás mérséklődjék. Ebből kifolyólag támogatja a megújuló energiaforrásokat alkalmazó, valamint hulladékot eltüzelő erőművek létrehozását villamos energia termelésének céljából. Az ezeknek a létesítményeknek adott támogatás két pillére épült: a garantált árra (ami magasabb volt a piaci ártól) és a termelőtől való kötelező átvételre és 2007 között működött a KÁP elszámolási rendszer. A nagykereskedő, vagy a helyi szolgáltató a rendszerirányítótól, a MAVIRtól egyfajta kompenzációt kapott a hatósági ár és az átvételi ár különbségének alapján. Erre a pénzügyi fedezetet a rendszerirányítási díjba épített díj adta. Ennek a növekvő hiánya adta a probléma egyik forrását. A hiányt díjnöveléssel tűntették el (2,07Ft/KWh lett az új díjelem). 40 Forrás: Szilágyi Szabolcs: A biogáz és jogi szabályozása szakdolgozat (Miskolc, 2010) 30. o. 53

54 2008 és 2011 között tartott a KÁT (kötelező átvételi tarifa) rendszer szerinti elszámolás. A 2007-es új villamos energia törvény átalakította a kötelező átvételi rendszer finanszírozását. Bővítették a kedvezményezettek körét, a fűtési igényben a kapcsoltan termelő nagy erőműveket (50-130MW) is bevonták a rendszerbe, majd a vegyes tüzelésű erőművekben lecsökkentették a biomassza előírt részarányát. A Magyar Energia Hivatal határozta meg a beruházás megtérülési ideje alapján a rendszerben való részvétel hosszát, a kötelezően átveendő mennyiséget. Az erőmű döntött arról, hogy a kvótát milyen módon használja fel. Az átvételi ár az erőművek mérete szerint differenciálódott. Eszerint az átvevők kötelesek megvenni a villamos energiát egy bizonyos százalékban (a felhasználóknak eladott áram arányában). A termelők és szolgáltatók menetrendje alapján a MAVIR előre meghatározta, hogy mennyi villamos energiát kell átvenni. A két időszak között elsősorban az elszámolásban volt különbség, mind az elszámolt villamos energiában, mind az átvételre fordított összeg mérlegét tekintve. Mindkettőben meghatározó volt a kapcsolt energiatermelés túlsúlya (körülbelül kétharmadnyi részben), ami annak is betudható volt, hogy vegyes (biomassza) tüzelésű nagyerőművek is bekerültek a támogatottak körébe és így a támogatási rendszer kipótolta azoknak a létesítményeknek a forrásait is, amiket eredetileg nem volt szándékában támogatni. 41 Felmerül a kérdés, hogy mennyit fizetett a MAVIR a termelőknek? A 389/2007-es korm. rendelet bázisárai és a termelők tervezett havi termelése alapján meghatározta a termelőknek fizetendő árat. Ezt korrigálta az előző havi tervezett-tényleges termelés költségeivel, a működtetés költségeivel. Ebből meghatározott egy árat, amit az átvevő fizetett a MAVIRnak. A MAVIR mindig előre közölte az átadási árat. A MAVIRnak sem nyeresége, sem vesztesége nem lehetett ebből tavaszán a kormány átalakította a KÁT rendszert. Vita volt arról, hogy megmaradjon, vagy egy új rendszert hozzanak létre, végül az aktuális rendszer átalakítása mellett döntöttek. Az egyik fontos változás, hogy az 50 MW feletti erőműveket kizárták a támogatásból. Ezen-kívül 2011 nyarától megszűnt a kapcsolt 41 Forrás: (2013 árpilis 8.-i letöltés) 54

55 energia támogatása, csak az 50 MW alatti teljesítményű kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművekben termelt villamos energia kapott támogatást. Bevezették a kapcsolt mérlegkört, ami ezeket a kis erőműveket foglalta magába és ezek támogatására bevezették a kapcsolt termékszerkezet átalakítási díjat, amit a rendszerhasználati díjba építettek be. A támogatás mértéke 1,2 Ft/ KWh. 5.1 METÁR Rendszer Ugyan az új szabályozásról még csak egy törvénytervezet 42 elérhető, annyit már lehet tudni, hogy az új rendszer lényege, hogy a megújuló energia termelését egy fix áron, fix időpontig veszik át. Ennek az új szabályozásnak az a lényege, hogy a jelenlegi 8%-ról 2020-ig 14.62%-ra nőjön a megújuló energiaforrásokból nyert energia az országban, valamint, hogy megérje ilyen beruházásokba belefogni. Az energia eladása technológiánként változik. Ez érinti az átvételi árat is és a fix átvétel idejét (a koncepció szerint tizenöt év) is-a törvénytervezet szerint. A METÁR pénzalapjának forrása a fogyasztói számlákba lesz beépítve, oly módon, hogy a fogyasztó néhány fillért fog fizetni egy m 3 gázért, vagy 1 KWh villamos energiáért. A támogatási rendszer három pillérre épül: villamos energia bázisár, zöldhő bónuszár, egyéb bónuszár, ami a biomassza esetében kiegészül még a barna tarifával. 42 (2013. Április 7. letöltés) 55

56 6. A biogáz értékelése a magyar klímapolitika és energiapolitika tükrében Ebben a fejezetben megvizsgálom, hogy a klímapolitikával foglalkozó Policy Soultions által elkészített Klímapolitika Magyarországon, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia , valamint az energetikával foglalkozó Nemzeti Energiastratégia 2030 és Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve dokumentumok mennyire foglalkoznak a biogázzal, miként vélekednek e megújuló energiaforrás hasznosíthatóságáról. A fenti dokumentumokat külön-külön vizsgálom meg, a fejezet végén összegzem őket. A Klímapolitika dokumentum nem tér ki részletesen az egyes megújuló energiaforrásokra, így a biogázra sem. Közvetett módon mégis kapcsolódik a biogázhoz, ugyanis érinti azokat a területeket, ahol a biogáz hasznosítható. A hazai ÜHG kibocsátás 75 %-áért az energiaipar, 13 %-áért a mezőgazdaság, 5 %-áért a keletkező hulladék a felelős, 43 míg a CO 2 kibocsátásért az energiafelhasználás, az ipar, a hulladékégetés és a földhasználat. A dokumentum szerint a mezőgazdaságban jelentős CO 2 kibocsátás csökkentést és energiafelhasználás csökkentést lehet elérni a jövőben, mert ott a zöld energiák helyben hozzáférhetőek. A metán kibocsátás ötöde az állattenyésztésből származik és 12 %-a a hulladéklerakókból. Ezeken a területeken jelentős javulást lehet elérni a biogázt előállító üzemek alkalmazásával. Ugyan Magyarország a kiotói vállalást 2010-ig túlteljesítette, mert 34 %-os ÜHG kibocsátás csökkenést ért el, de ez nem a hazai klímapolitikának, hanem az összeomló iparnak tudható be. (1985-ben 115 millió tonnányi volt a CO 2 kibocsátás, míg 2005-ben csak 80 millió tonna). Az írás szerint az országnak nagy lehetőségei vannak az emisszió csökkentésre, a zöld gazdaság fejlesztésére, amit a fosszilis energiahordozók csökkentésével, a fiskális politika klímavédelmi szempontú átalakításával lehet megoldani. A megújulók termelését 186 PJ-ra kell növelni és a kapcsolt energiatermelést szigorítani kell. 43 Forrás: Klímapolitika Magyarországon 15. oldal 56

57 A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia az éghajlatváltozás mérséklésével foglalkozik részletesen. Ez is megjegyzi, hogy a sokat csökkent a CO 2 kibocsátás, de nem az energiatudatosság miatt, és, hogy az egy főre jutó kibocsátás Magyarországon kiemelkedően jó a régiós átlaghoz képest. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az energiaszektornak kell a legnagyobb szerepet vállalnia, mert az ÜHG kibocsátás háromnegyedéért tehető felelőssé. Ez azért lehet, mert nagyon nagymértékben fosszilis energiahordozókra épül a szektor, de ez az egész országra igaz: 2005-ben az ország energiafelhasználásának 81 %-át a fosszilis energiahordozók adták. A dokumentum kitér a mezőgazdaságra is, ami a biogáz alapját adja, ugyanis a mezőgazdaság felel az ÜHG kibocsátásának 10 %-áért, a metánkibocsátás negyedéért. Az előző dokumentumnál ez továbbmegy, az egyes megújulókat részletesen bemutatja és a legnagyobb jelentőséget a biomassza alapú megújuló energiaforrásoknak tulajdonítja. A biomasszának nagy növekedési potenciálja van Magyarországon, azonban a klímavédelmi-környezetvédelmi szempontok mérlegelése után szabad csak biomasszát felhasználó létesítményeket építeni és úgy, hogy az élelmiszerbiztonságot ne veszélyeztesse. A biogáz minden szempontból előnyös és támogatandó megújuló energiaforrás. A számítások szerint középtávon 1137 millió m 3 állítható elő, ami 25 Petajoule-nak felel meg. 44 Sokrétű a felhasználása, a biogázból nyert üzemanyag jobb a többi agro üzemanyagnál. Viszont elterjedését akadályozza a magas beruházási költsége. A klímastratégiai dokumentumoknál sokkal részletesebben tárgyalja a megújuló energiaforrásokat a két energiastratégiai dokumentum. A Nemzeti Energiastratégia 2030 részletesen bemutatja az ezekben rejlő lehetőséget. Az írás szerint a fenntartható energiaellátásért a megújuló energiaforrásokat és az alacsony CO 2 kibocsátású energiatermelést kell előnyben részesíteni ig valószínűleg meghaladja a 20%-ot az energiamérlegben a megújulók részaránya. Az igazán lényeges megállapítás az, hogy a megújulókon belül is prioritást kap a kapcsoltan termelő biogáz (az amúgy alacsony hatásfokú) biomassza erőmű és geotermális energia mellett. Előtérbe kerülnek a bioenergiák között az energetikai rendeltetésű ültetvényekről származó alapanyaggal, mezőgazdasági és (élelmiszer)ipari 44 Forrás: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 50. oldal 57

58 melléktermékekkel dolgozó decentralizált energiatermelő egységek (biogáz üzemek), hangsúlyosabb szerepet fog kapni a kommunális hulladékokból, szennyvizekből nyert energia felhasználása (ami szintén érinti a biogázt, hiszen depónia gázból és szennyvíziszapból is állítanak elő biogázt a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok mellett). A távhő korszerűsítése és decentralizációja, a fokozatosan összekapcsolódó távhő szigetek, a falusi távfűtőművek jövőbeli kiépítése és a megújulók ezekbe való bevonása szintén olyan tényezőelem, ami a biogáz felfutását (is) okozhatja a jövőben. A harmadik terület a közlekedés, ahol jelentős ÜHG-t lehet csökkenteni és energiát megspórolni. Ebben a szektorban az energiahatékonyság javítása mellett az agro üzemanyagok felfutásával lehet számolni. Ezeknek a részaránya 15%-a kell, hogy nőjön 2020-ra. Viszont a CNG, LNG fontosságát nem emeli ki, amiről úgy gondolom, hogy a biogáz szempontjából a dokumentum egyik hiányossága. A stratégia kitér a globális és regionális trendekre is. Az előbbi alatt csökkenő fosszilis készleteket ért, emiatt és a növekvő energiaigények miatt növekvő energiaárakkal kell számolnunk és ez okot ad az olyan lokális erőforrások bevonására, mint a biomassza, vagy biogáz is. A megújulók felhasználása a szomszédos országokban jobb. Ez a nagyobb erdősültségnek, több vízi erőműnek tudható be, illetve a hatékonyabb szabályzórendszernek. Magyarországon a biomasszában van nagy lehetőség, nagy, kihasználatlan potenciálja van az országnak e téren. A villamos energiatermelés 8%-a származik megújuló energiaforrásból és ennek a 8 %-nak mindössze 2-3%-a biogázból. A megújulók még alacsony elterjedtségének oka a rossz szabályozás, a KÁT- rendszer rossz támogatása és a bürokratikus engedélyezés. A stratégia több pilléren áll. Az energiaellátás biztonsága, versenyképesség növelése mellett a fenntarthatóság jut szerephez. Energiaültetvényekkel, helyi energiahordozók termelésével a fosszilis energiahordozóknak való kitettség, s az energiaszegénység is csökkenthető. A fenntarthatóság alapja a környezeti társadalmi-gazdasági dimenzió összhangja, ami magába foglalja az alacsony CO 2 kibocsátású technológia elterjesztését, a zöld innovációt, a társadalmi tudatformálást, az energiahatékonyságot és takarékosságot. Az ország adottságai jók a megújulók esetében, terjesztésük kapcsán a decentralizált 58

59 szisztémát kell követni, és olyan ösztönző rendszert kell kidolgozni, aminek eredményekképp minimum az EU-nak tett elvárások teljesülnek. Ehhez új kormányzati energetikai intézményrendszer szükséges, ami a befektetéseket támogatja, az engedélyezést egyszerűsíti, kiszámítható, hiteles, a szabályozás átlátható, a közjónak és a nemzeti érdeknek van alávetve. A peremfeltételek (klímapolitika, fosszilis készletek, EU-s kötelezettségek) mellé a technológiai fejlődés is egy kérdéses terület. A stratégia elkészítői szerint a megújuló technológiák beruházási és működési támogatás nélkül is belépnek a piaci versenybe, felfut a gyártási kapacitás, s így olcsóbbá válik a technika: a napenergiát hasznosító berendezések esetében a csökkenés 70 % is lehet, míg a biogáznál 20%. 45 A jövőkép pozitív változásokat vizionál. Új technikák, sikeres szemléletformálás, lokális adottságoknak megfelelő alternatívák preferálása, megújuló és alternatív hőtermelés, valamint alacsony CO 2 kibocsátású technikák elterjedése a jelentik a siker kulcsát. A megújulók elterjedésében hangsúlyt kell fektetni a fiskális ösztönzőkre. Ezek lehetnek vissza nem térítendő támogatások, adó és járulékkedvezmények. Továbbra is támogatandó a zöldáram és mellette a megújuló alapú hőtermelés, a biogáz átvétele. Emellett egy hazai innovációkat, gyártást, szakemberképzést támogató ösztönző rendszert kell kiépíteni. A jövőkép a megújulók további elterjedésével számol. A biomassza lehetőségei kiemelkedők a régióban, évi 145 PJ potenciál van benne. A biogáz ehhez hasonlóan, nagy, mintegy 25 PJ-nyi földgázt válthat ki a jövőben, így csökkentve a külföldi földgázimportot. A villamos energia tekintetében az atom -szén-zöld forgatókönyv megvalósulásának van a legnagyobb valószínűsége. Ez a paksi bővítést, egy új szénerőmű építését és a megújulók térnyerését vizionálja. Ebbe beleértendő a CO 2 intenzitás csökkentése, a cél, hogy a jelenlegi 370 gramm CO 2 /KWh szint 200 alá csökkenjen. E forgatókönyv szerint nálunk a földgáz továbbra is meghatározó marad, de a megújulók (biomassza, biogáz, nap, szél) energiamérlegbeli aránya el fogja érni a 20 %-ot. Nagyszabású elképzelései a hőenergia kapcsán vannak a stratégiának. Eszerint 2020-ra a megújulókból származó hőenergia termelés elérheti a 24 %-ot is. Ennek egyik eszköze a tisztított biogáz átvétele. Ebbe beletartozik a távhő lefedettség növelése, az ipari s 45 Forrás: Nemzeti Energiastratégia oldal 59

60 mezőgazdasági hőhasznosítás fejlesztése és emiatt a földgázhálózattól független, lokális hőforrásokat használó egységeket kell építeni. A közlekedésben az agro üzemanyagok részesedése tovább kell nőjön, és 2020-ra el kell érje a 14%-ot. Az üzemanyagokon belül hosszú távú prioritást élveznek a hulladékból előállított üzemanyagok, például a biogáz is. Nem szabad megfeledkezni a megújulókra építő gazdaság horizontális vetületéről sem. Ezalatt egyfelől a vidékfejlesztést értjük, a decentralizált, kétpólusú mezőgazdaság nem csak élelmiszer alapanyagokat, hanem energianövényeket is termel; másfelől az oktatás és K+F a szakemberképzésben, innovációk elterjesztésében és a hazai gyártásban lehet segítségükre. A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv részletesen kitér a biogázra, a biogáz alkalmazhatósági területeire. A tervben foglaltak megvalósítását segítő intézkedések elsősorban pénzügyi jellegűek (EU-s és hazai programok, támogatások), pénzügyi ösztönzők (zöldáram átvétel, bio üzemanyagra adható kedvezmények), kedvező szabályozás és szakemberképzés. A biogáz földgázhálózati csatlakozásának finanszírozása az EU Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapjából történhet. Ennek gazdaságossági szempontból meg kell történnie. A biogáz terjedését akadályozó tényezők egyike, hogy a zöldáram átvételi ára nem biztosít rövid távú megtérülést, ha mellette a hulladékhőt nem hasznosíthatja az üzem. Emiatt pedig a bankok sokszor elállnak a hitelezéstől. A zöldáram átvételi rendszerét felül kell vizsgálni, azt differenciálni kell olyan szempontok alapján, mint környezetvédelmi hatás, munkahelyteremtés, alapanyag, hőfelhasználás. Mivel sok helyen kevés az alapanyag, a kis kapacitásúakat kell előnyben részesíteni. A biogáz tisztítás után biometánként betáplálható a földgázrendszerbe, azzal egyenértékű, nem kell párhuzamos infrastruktúrát kiépíteni hozzá. Mivel a földgázrendszer fejlett, így képes fogadni a további gázmennyiséget. A biogáz harmadik hasznosíthatósági területe a bioüzemanyagokhoz kapcsolódik ig adókedvezmény járt ezekre, azaz a jövedéki adó visszaigényelhető volt ben megszűnt a motorolajba, gázolajba kevert bioüzemanyag kedvezménye. Azóta igazolni kell, hogy fenntartható módon állították elő és erre vonatkoznak a 2011-től adott az ösztönzők (kisebb adómérték). 60

61 A klímaváltozással foglalkozó két dokumentum nem foglalkozik részletekbe menően a biogázzal, viszont közvetve érinti azokat a területeket, ahol az felhasználható. A megújuló erőforrásokon belül a biomassza kap kiemelt helyet, de nem tér ki arra, hogy a szabályozás hiányosságait kihasználva lehet jelenleg olyan magas a biomassza részaránya a megújuló energiaforrásokon belül. A KÁT rendszer lehetővé teszi a nagy erőművek támogatását, ha azok biomasszát is tüzelnek. Nem részletezi azt sem, hogy ezek az erőművek többnyire elavultak, kis hatásfokkal működnek és az értékes biomassza alacsony hatásfokú égetése nem nevezhető a fenntarthatósághoz való közeledésnek, és nem csak környezeti, hanem gazdasági szempontból sem, hiszen ezek az erőművek gyakran külföldi tulajdonban vannak, a nyereség így nem feltétlenül helyben hasznosul. A dokumentumok közvetve érintik a biogázt is, ugyanis a környezet védelmének fontosságából kiindulva az ÜHG csökkentést, a fosszilis energiafelhasználás mérséklését tekintik a fő célnak. A biogáz szempontjából fontos, hogy megemlítik a mezőgazdaság nagy metán kibocsátását is. Ezek mind olyan területek, ahol a biogáz segítségével javítani lehet a környezet minőségén. Én elsősorban a mezőgazdaságra és ÜHG csökkentésre vonatkozó szerepét emelném ki. Mivel hulladékot (szerves hulladék, trágya, szennyvíz) hasznosít, így csökkenti a légkörbe kerülő CO 2 és CH 4 mennyiségét, ezáltal elősegíti a kiotói vállalások teljesítését. Ehhez még hozzá kell venni a közlekedésben felhasználható biogáz (egyelőre messze nem kiaknázott) lehetőségeit. Több Nyugat-európai országban a buszok és teherutók már CNG és LPG meghajtásúak, amit még csak most kezdenek el Magyarországon is bevezetni. Amit hiányoltam a NÉS-ből az az, hogy kevés benne a konkrétum, a javaslat, a kritika. Nincsenek benne minden egyes évre lebontott tervek, célszámok és a megvalósításhoz szükséges pénzügyi kérdésekkel foglalkozó részek. Az energiastratégiai dokumentumok sokkal részletesebben jellemzik a megújuló energiahordozókat és mélyebben érintik a témát, mint a klímapolitikai dokumentumok. A biogázzal kapcsolatosan kitérnek a szabályozás hiányosságaira, gyengeségeire, a biogáz sokrétű felhasználására. Ez adja a biogáz lényegét. Amellett, hogy (akár veszélyes) hulladékokat használ fel a gázképződéshez, a végterméke széleskörűen fölhasználható. A termelt áramot a hálózatirányító megvásárolja, a biogázt pedig 61

62 földgázminőségűre javítva be lehet táplálni a földgázhálózatba. Emellett még lehetőség van a kapcsolt hőben is, amit (nem csak saját) fűtésre lehet használni. A bioüzemanyagok piacán is megjelenhet a biogáz, mint CNG forrás. A fermentáció során keletkező kimeneti anyagot pedig talajjavítóként lehet felhasználni. Az elérendő célok és a szabályozás között azonban ellentmondás van. A stratégia is megemlíti a biogáz terjedését kedvezőtlenül érintő szabályokat, de ettől függetlenül a biogáz további terjedését vizionálja. Nem fogalmazza meg egyértelműen, hogy milyen biogáz erőművek lennének kívánatosak. Indiában a kis, házi erőművek népszerűek, ahová rögtön be lehet táplálni a trágyát, nem kell sehová sem szállítani, így nincs közlekedésből származó CO 2 kibocsátás, illetve nem telik el hosszú idő a trágya kibocsátása és begyűjtése között, mert egyből betáplálható a házi üzembe és így szinte semennyi CH 4 sem kerül a levegőbe. A központosított üzemeknél több nap is eltelhet, mire begyűjtik az anyagot és az addig is metánt bocsát a levegőbe. A vezetékes földgázrendszerről leválasztott, falusi központú helyi fűtést biztosító üzemegységek megvalósítása annak tükrében, hogy a hazai négyezer településből ezerötszáz hátrányos helyzetű, utópisztikusnak hat. Azonban nem lehet amellett a lehetőség mellett elmenni, hogy a biogázt előállító üzem kapcsoltan hőt is termel, így azt az üzem környéki településeken fel lehet használni közintézmények, lakások fűtésére. Az agrobizniszt ilyen formában nem nevezte nevén egyik stratégia sem, de a leírásból következtetni lehet arra, hogy a mezőgazdaság diverzifikálását, a leszakadó (leszakadt) térségek felzárkózását elősegítheti a biogáz és a többi megújuló energiaforrás elterjedése. Ahhoz, hogy elterjedhessen, meg kell valósulnia a hazai oktatásnak, kutatás-fejlesztésnek, a nyugati termékekkel versenyképes magyar szabadalmaknak kell megjelenniük, mindezt úgy, hogy Magyarország évtizedes hátrányban van a fejlett országokhoz képest. A stratégiák pénzügyi oldala is egy problémás terület, ugyanis pénzügyi ösztönzőket, vissza nem térítendő támogatást, beruházási támogatást javasol, de arra nem tér ki, hogy a stratégia végrehajtásához honnan lesz erre pénz. Ha az állam nyújt ehhez segítséget, akkor pedig fenn áll annak a veszélye, hogy a magyar piacon is terjeszkedi kívánó nyugat- európai cégeket támogat a hazai forrásokból, így pedig nincs arra garancia, hogy a létesítményből származó profit abban a kistérségben marad, ahol az keletkezett, sem arra, hogy felfut a hazai gyártás. A biogáz negyedik felhasználási területe a CNG volna. Ahhoz, hogy az EU-s vállalásoknak 62

63 megfelelően a bioüzemanyagok részesedése 15%-ra nőjön, ezt a fajta felhasználást is segíteni kellene. Az LPG jelenleg sokkal jobban elterjedt az országban, körülbelül 100 ezer autó használ ilyen technológiát. Jelenleg 400 LPG kút található az országban, míg CNG-ből mindössze három darab. Egy ilyen töltőállomás kialakítása 20 millió Forintba kerül, míg a biogáz tisztító 150 millió Forintba. A zalaegerszegi szennyvíztelepen másfél éve adtak át egy ilyen kutat, amit 95%-ban EU-s támogatásból finanszíroztak. A CNG jelentősége abban rejlik, hogy a TTW (a tankba való betöltéstől a felhasználásig) hatásfoka sokkal jobb, mint bármely más üzemanyagé: az 1 MJ-ra jutó CO 2 kibocsátás 56.32gramm, propán butánnál 65.65, gázolajnál 73.31, benzinnél 74.36, etanolnál Míg a CNG-s autók 10 Ft-ért tesznek meg 1 kilométert, addig a benzinesek 30 Ft-ért. A CNG, LPG elterjedésének gátat szabhat a növekvő jövedéki adó is: 2013 elején 47900Ft/tonna árról 71850Ft-ra növelték az LPG jövedéki adótartamát. Ez a túl magas jövedéki adó a többi bioüzemanyagot is sújtja (egy liter E85-ösön 120 Ft jövedéki adó van), ami a további terjedés lassulását fogja okozni, még akkor is, ha 1 liter LPG még mindig csak 271 Ft, szemben a benzin és gázolaj 400 Ft feletti árával. Így pedig a stratégia nem fog teljesülni. 7. Működő biogáz erőművek bemutatása 7.1 A kaposvári cukorgyár területén működő biogáz erőmű Ez az erőmű az egyetlen olyan erőmű a térségben, ami cukorgyártás melléktermékével, a répaszelettel működik- tudtam meg az NFÜ által szervezett nyílt napon. Másik különlegességét az adja, hogy nem német/ osztrák a 1. Forrás: 46 Forrás: Szalkai István: A metángáz energetikai szempontból c. előadásanyag 63

64 technológiát vettek át, hanem helyben kísérletezték ki azt az eljárást, hogyan lehetne az óriási mennyiségben keletkező növényi hulladékot újrahasznosítani, tehát hazai fejlesztésű technológiát hoztak létre. (Ugyan az is igaz, hogy a gyár 51%-ban az osztrák Agrana csoport tulajdona, így a külföldi szál itt is tetten érhető). Az alapanyag (körülbelül egy milliótonnányi cukorrépa) az ország különböző pontjairól érkezik (lévén ez az egyetlen még működő cukorgyár Magyarországon), döntő részben vasúton, így a szállítás oldaláról is megvalósul a környezettudatosság. A cukorrépa ugyan nagy mennyiségben érkezik az üzembe, de csak időszakosan és a gondot pont ez okozza, hogy kampányon kívül kevés a megfelelő alapanyag. Ezt egyéb növényi hulladékkal kívánják megoldani: parkokban nyírt fűvel, kukoricacsuhéval, bioetanol gyártás melléktermékével. Mivel élelmiszeripai feldolgozó egységről van szó, így trágyát és vágóhídi hulladékot itt nem lehet felhasználni. A cukorgyártás nagy hőigényű folyamat, ennek és a nagy mennyiségben megmaradó répaszelet okán a vezetőség részéről megfogalmazódott a 0 külső energia stratégia, azaz lehetőség szerint a gyár által felhasznált energiát saját erőből kell fedezni. Ez jelenleg 80%-ban valósul meg. A tervek között szerepel az is, hogy széthúzzák a biogáz termelést, azaz növényi hulladékok felhasználásával a nyári kampány időszakon kívül is betáplálnának valamilyen növényi anyagot, az így keletkező biogázt tisztítás után a rendszerbe töltve eladnák a szolgáltatónak, akitől az szükség esetén visszavásárolható volna. A gyár telepén két 25 m átmérőjű, 30 m magas fermentor tornyot és egy utófermentort, majd egy újabb, nagyobb, 28m magas, 27.5m átmérőjű fermentort helyeztek el. A fermentorokban 20 napig tárolják a bevitt anyagot (ami napi 220 tonna is lehet), amiből a C-os hőmérsékleten és 7.2-es PH-jú közegben mezofil baktériumok állítják elő a metánt. A kis fermentor tornyokban napi 150 ezer m 3, a kis utófermentorban még napi 7 ezer m 3 biogáz képződhet-feltéve, ha 100%-os kapacitáskihasználtság mellett működnek. A megtermelt biogáz mennyiségét jól érzékelteti, hogy 2010-ben, amikor még nem épült meg a harmadik fermentor, a 117 napos működési idő alatt 840 ezer m 3 biogázt állítottak elő, ami (a fenntartó számításai szerint) 130 családi ház éves fűtésére volna elegendő. A keletkező 55%-os metán tartalmú, 25 mbar nyomású gázt gázfúvókkal 1 bárra 64

65 alakítják, így továbbítják a 600 m-re lévő kazánba. (Az régen szénnel, ma már kisebb részben földgázzal, nagyobb részben helyben előállított biogázzal működik). Mint megtudtam, a biogáz nagyobb nedvesség tartalmú, mint a földgáz, így a szállítás során a kezdetben 140 C-os gáz cseppeket bocsát ki, ahogy fokozatosan lehűl, emiatt szűrni kell. A vállalat tervei között szerepel az is, hogy egy gáztisztítót megpályázva, földgáz minőségű biogázt állítanak elő, amit, mint korábban már írtam, a városi hálózatba táplálnának be. A cukorgyártás nagyon nagy energia-, és hőigényű folyamat. A keletkező biogázt a kazán használja fel, a kapcsoltan termelt hővel pedig a fermentorokat, épületeket, gépeket fűtik. A melaszszárító fűtése évente 3.6 millió m 3 -t, a gyári fűtési rendszer 2 millió m 3 -t használ fel. Ezenkívül ahogy az üzemeltetőktől megtudtam, hőt adnak a szomszédos telken álló Kaposvár FC futballklubnak, illetve a városi uszodának is, ami a teljes fűtési igényét ebből a hulladék hőből fedezi. Azt is megtudtam, hogy a keletkező output anyagot (ami tulajdonképp folyékony szennyvíz) a 4km-re lévő Sárosi ülepítőbe bocsátanak, ahol egy évet hagyják ülepedni és a Kaposvári Egyetemmel kötött megállapodás értelmében az egyetem használja fel földjein. Úgy gondolom, hogy a kaposvári cukorgyár biogáz erőműve jó példája annak, hogy felismerve a gondot, mely szerint óriási összegekbe kerül az energia, miközben nagy mennyiségű, amúgy hőtermelésre felhasználható hulladék keletkezik, kikísérleteztek egy olyan sokrétűen használható technológiát, amivel egyszerre tudják mindkét problémát megoldani és a saját anyagi hasznon túl a városnak is segítenek (CSR) azáltal, hogy a szomszédos focipályának és uszodának biztosítják a fűtéshez szükséges hőt. Egy ilyen üzemben feltétlenül létjogosultsága van a biogáznak, hiszen helyben alkalmazható, nem kell a villamos energiát alacsony áron értékesíteni a szolgáltatónak. Úgy gondolom, hogy a gyár gazdaságos működésének szempontján túl a másik lényeges elem, hogy helyben kísérletezték ki azt az egyedi technológiát, amivel mindezt megvalósították és nem nyugat-európai franchise-t vettek át, még akkor is, ha egy tőkeerős osztrák nagyvállalat áll a háttérben. A fenntarthatóság harmadik, környezeti pillérje pedig oly módon érvényesül, hogy a fűtéshez már nem fosszilis 65

66 alapú fűtőanyagot használnak, hanem helyben termelt biogázt, így azontúl, hogy kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe, az energiafüggőségen is javít. 7.2 Az AGROWATT kecskeméti biogáz erőműve A kaposvári cukorgyárban található biogáz erőmű 95%-os EU-s támogatásból épült föl. Külföldi támogatást ez az erőmű is kapott, az millió Eurós a környezetvédelmi, egészségügyi támogatást beruházásokat segítő Norvég Alapból kapta a beruházó. A beruházási költségek megoszlását mutatja az alábbi táblázat, amit az üzemeltetőtől kapott adatok alapján állítottam össze. Támogatás Saját forrás Hitel Teljes költség megtérülési idő: 8 év 46,54% 20,00% 33,46% 100,00% A beruházás a gazdasági válság idejére esett, így különösen nehéz volt hitelező bankot találni. A banki hitel felvételét külön megnehezítette a rendkívül kedvezőtlen Euró/Forint árfolyam, az árfolyamváltozás gyorsasága, így csak 8.5-9%-os kamatra kapott kölcsönt a beruházó. Az itt található erőmű mezőgazdasági hulladékokból (növényi anyagok, állati trágya), élelmiszeripai hulladékokból (vágóhídi maradék, zsírok, lejárt élelmiszerek) termel biogázt. Különlegességét az adja, hogy egylépcsős a technológia, azaz nincs külön elő-, és utófermentor, nincs külön gáztározó sem, hanem csak egy fő fermentor, ami egyben a tározó is. A nedves anyagot (szennyvíz, konzervgyári hulladék, zsíros húspép) egy külön 500 m 3 -es tartályban tárolják, elválasztva a környékről behordott szilárd anyagoktól (kukoricasiló, tyúk- és marhatrágya, laska gomba szövedéke, pékségi hulladék). 66

67 Az mellékelt ábrán az üzemeltetőtől kért adatok alapján százalékos arányban mutatom be a biogáz erőműben felhasznált alapanyagokat. Az egyes alapanyagokra vonatkozó tényleges számokat az Ábrák fejezetben helyeztem el (2. ábra). 29% 3% 3% 1% silókukorica 29% 22% 13% kukorica csutka tyúktrágya szarvasmarha trágya kaszált fű sütőipari hulladék Úgy gondolom, hogy egy mezőgazdasági anyagokra alapozott biogáz erőmű kapcsán a legfontosabb telepítési tényező a működéshez szükséges alapanyagok megléte és az a távolság, amikor még gazdaságosan beszerezhetőek ezek. Ezért a jelen erőmű kapcsán külön figyelmet szenteltem az alapanyagok forrásainak az erőműtől való távolságának és a felhasznált mennyiségeknek. Az alábbi mutatom be Az ábrán jól látszik, hogy az erőmű az alapanyagainak túlnyomó részét helyi (körülbelül 10 kilométeres távolságon a biogáz erőműben egy hónap alatt felhasznált alapanyagok (t) és származási helyük Vezseny 600 Kunszállás Kerekegyháza Kecskemét Törökszentmikl ós Cserkeszőlő ábrán összegezve ezeket. alapanyago belül található) forrásokból (konzervgyár (Univer), sütőipari hulladékok (Fornetti), helyi gomba,- és marhatelep) szerzi be, ami eleget tesz annak a kívánalomnak, hogy lehetőleg helybeli forrásokra alapozza egy ilyen erőmű a működését, ezáltal is mérsékelve a szállításból eredő ÜHG kibocsátást, felesleges üzemanyag fogyasztást. Azonban az is látható, hogy az erőmű működése nagymértékben függ ezektől a forrásoktól és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a városban három biogáz erőmű is versenyez ezekért a hulladék anyagokért. Az üzemeltetőtől kapott adatok (inputanyag mennyiség, beszerzési forrás) alapján 67

68 megvizsgáltam az erőmű vonzáskörzetét, kvázi az egyes beszerzési helyek erejét az egymáshoz való távolságuk és az alapanyag tekintetében. Ezt mutatja az alábbi ábra. Ez a vizsgálat is megerősíti azt, hogy az erőmű közelében, nagy mennyiségben beszerezhető alapanyaggal rendelkező forrásnak a többi forráshoz képest óriási ereje van, és egyszersmind számottevő mértékben ki van téve ennek. (A Táblázatokban található második táblázat mutatja a részletes számítást). A biogáz erőmű vonzáskörzetének ereje Reilly-féle gravitációs indexszel Vezseny 6 4 Kunszállás Kerekegyháza Kecskemét Törökszentmiklós Cserkeszőlő A működés során a szilárd anyagot egy alapanyag fogadó bunkerbe helyezve táplálják be a rendszerbe. Az oda betáplált anyagot egy keverőbe juttatják, ami ezt a szilárd anyagot, a tartályból csövön bevezetett nedves anyagot, valamint a fermentorból érkező fermentált anyagot összekeveri. (A keverő tartály 6 m 3 -es, teli állapotban 5500 kg-ot nyom, amit mérleg mér. Ez azért lényeges, mert a súly alapján látni lehet, hogy mennyi anyag kerül a fermentorba). Egy ilyen etetési folyamat percig tart és harmincszor ismétlődik egy nap. A termelt biogáz mennyisége, minősége a bevitt anyagoktól függ. Ha kevés a gáz, nincs folyamatos villamos energiatermelés, ha leáll a gázmotor, nincs termelés sem. Ez abból a szempontból fontos, hogy a MAVIR átveszi a teljes kapacitásnak megfelelő mennyiséget, de emiatt menetrendtartási kötelezettséget ír elő, aminek értelmében a termelőnek egy hónapra előre, negyed órás bontásban meg kell adnia, hogy mennyi áramot fog termelni. Azonban az ilyen létesítmények sajátossága, hogy még az aznapi termelést sem lehet pontosan előre ismerni. A menetrendtől való 20%-os eltérésért 5 Ft/ KWh büntetést kell fizetni, ami a 30.9 Ft-os átvételi átlagárnak a 16%-a. Az itteni biogáz erőmű az előállított biogázból villamos energiát állít elő, aminek döntő többségét értékesíti. A megtermelt mennyiség körülbelül 7-9 %-át fordítja saját működésére. Gondot okoz a kapcsoltan termelt hő felhasználása. Ugyan az állandó 36-68

69 38 C-os hőmérsékletű fermentort és az irodát ezzel fűtik, viszont a többi (egyelőre) kárba vész. Az üzemeltetővel való beszélgetésem során megtudtam, hogy olyan elképzelések merültek fel a gazdaságosabb üzemeltetésre, mint a hő gombaháznak, üvegháznak, sertéstelepnek való értékesítése, illetve saját haltelep létrehozása, amit egyúttal saját hulladék hővel lehetne fűteni. Ami gondot jelent a hulladék hő, vagy biogáz csövön való elvezetésével kapcsolatban, az, amit már korábban írtam dolgozatomban: az ilyen telepek a települések szélén, a házaktól távol állnak, így a vezeték kiépítése, engedélyeztetése (jelen esetben vasúti síneket is keresztezni kellene) nagyon időigényes és költséges lenne. Emellett egy másik gondra is felhívták a figyelmem, arra, hogy a biogáz a vezetékben szétesik, ahogy a metán tartalma csökkeni kezd, ezért a motornak gyorsan el kell égetnie azt. További gondot okozhat a magas kénhidrogén tartalom. Az amellett, hogy a gázmotort korrodálja, gátolja a baktériumok szaporodását is. Emiatt oxigént kell a fermentorba juttatni, aminek segítségével a bacilusok a kénhidrogént kénné és vízzé alakítják. Körülbelül 1% az az oxigén arány, amit a többi bacilus elvisel, de biztonsági okokból is fontos, hogy alacsony maradjon az oxigén szint, mert a metánnal robbanásveszélyes. Ennél az üzemnél a gázmotort a nyomás vezérli. Csak akkor kapcsol be, ha az eléri a 60%-ot. Ebben a legrosszabb esetben is napi m 3 biogáz keletkezik, amiből a motor 7000 KWh áramot állít elő. (100%-os kapacitáskihasználtság mellett napi 7000 m 3 biogáz keletkezik, amiből KWh áramot lehet előállítani). Az üzemeltetőtől azt is megtudtam, hogy 2012-ben havonta kb ezer m3 biogázt termeltek, amiből nagyjából 300 ezer KWh villamos energiát állítottak elő, mindezt úgy, hogy a motor csak 60-65%-os teljesítményre volt beállítva. Számításaim szerint, ilyen termelés mellett körülbelül 80 millió Forint bevétel származhat a MAVIR-nak értékesített villamos energia árából. A végterméktárolóban 180 napig tárolják az outputanyagot, amit időjárástól függően lehet a telepről kijuttatni. Ennek a végterméknek a kijuttatása nehézkes a szabályozás miatt. Ahogy a vezetőtől megtudtam, ennek kiszórására szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a sertéstrágyára. Ez az anyag egy folyékony, 6-7%-os szilárdanyag tartalmú anyag, amiben a szervetlen anyag megmarad és a nitrogént, foszfort, káliumot könnyebben veszi fel a növény, mint a sertéstrágyából származót, 69

70 emellett nincs olyan szaghatása sem. Ugyan szántóföldön fölhasználható, de ahogy megtudtam, ma még nem működik az, hogy a gazda fizet az üzemnek ezért az anyagért. Mivel Magyarországon drága az a kukorica, amire a németek a biogáz erőműveiket alapozták, ezért megnő a különféle mezőgazdasági hulladékok szerepe, még ha azokkal kevesebb metánt is lehet előállítani. Ilyenek lehetnek a városban lekaszált fű (bár úgy gondolom, hogy ez is csak korlátozottan és kis mértékben állna rendelkezésre, másrészt az üzembe szállítás energiafelhasználása lehetséges, hogy több volna, mint az ezzel nyert energia), a depóniában való hulladéklerakásért egyre többet fizető hipermarketek megmaradt gyümölcse, pékipari hulladékok, egyéb ingyen / olcsón beszerzett alapanyag, illetve fizetségért cserébe ártalmatlanítandó veszélyes anyag. 7.3A kiskunfélegyházi szennyvíztelepen működő biogáz erőmű A telepen található biogáz erőmű egy holland vállalat kvótacsökkentési céljának eredményeként valósult meg 2003-ban. (Erről részletesen írtam a 22. Oldalon). A holland BTG vállalat biztosította a technológiát, a kivitelezési terveket CO 2 kvótáért cserébe. A telep csak a város szennyvizét fogadja be, idegen iszapot más szennyvízteleptől eltérően nem. Ennek az az oka, hogy a környéken nincsenek nagy gyárak, ahonnan azt ide lehetne vezetni. Mivel a beáramló (lakossági és a közeli vágóhídról származó) szennyvíz állandóan azonos összetételű, ezért a napi 5-600m 3 termelt biogáz mindig 60%-os metán tartalmú. A beérkező szennyvizet először szűrik. A szűrés során az 5 mm-nél nagyobb anyagokat eltávolítják, majd a szennyvizet egy ülepítőbe vezetik. Az itt leválasztott iszap adja a biogáz termelés fő anyagát. Ez a gyorsan bomló szerves anyag leülepszik a medence aljára és szivattyú választja el a szennyvíztől. Háromféle módon (hagyományos eleveniszapos, csepegtető testes, fölös iszapos eljárás) választják el az iszapot a szennyvíztől és e háromféle iszap keveréke adja a biogázt. Ezek homogenizálása után 70

71 sűrítve a rothasztóba töltik, ahol a C-os hőmérsékleten működő baktériumok a szerves anyagokat lebontva metánt termelnek. (Itt a szerves anyag bomlásakor vízpára keletkezik, ami kavicstölteteken át lecsapódik és egy száraz gáz keletkezik). A 600m 3 -es rothasztóban 20 napig tart ez a folyamat és napi 30m 3 iszapot táplálnak be. A keletkező kimeneti anyagot a gépházban centrifuga szárítja és a telepen történő ideiglenes tárolás után a kecskeméti telepen komposztálják. A kb. 34%-os hatásfokon működő gázmotor a nap 24 órájában működik, ami megawatt elektromos energiát termel naponta, ami a 3 megawattos energiaigény kb. 37%-át jelenti. Ez hétvégéken meghaladja az 50%-ot is, mivel kevesebb a keletkező szennyvíz és így kevesebb gép működik. A telep (irodák és a rothasztó) fűtését teljes egészében az általa termelt hulladékhő látja el. Viszont a hulladékhőre csak télen van szükség: a rothasztóba táplált iszap 25 C-os, tehát nagyobb fűtésre nincs szüksége, a környező üzemekbe pedig nem érdemes elvezetni a hulladékhőt, mert csak kevés keletkezik. A telep áramot csak saját felhasználásra termel. Egyrészt a kis termelt mennyiség miatt, másrészt fizikai lehetőségek hiányában nem értékesít villamos energiát a szolgáltatónak. Az üzemeltetési vezetőtől kapott adatok alapján elkészítettem az alábbi ábrát, mely a havonta megtermelt, vásárolt, felhasznált villamos energia mennyiségét és a hőenergia mennyiségét ábrázolja az utolsó két évben. A részletes, havi adatokat és a megtakarítási számításokat mutató táblázatokat a Táblázatok fejezetben helyeztem el (3., 4. Táblázat). Az adatok alapján látható, hogy a havonta megvalósítható megtakarítás átlagértéke körülbelül 800 ezer Forint, azzal, ha az erőmű az összes villamos energia igényének a 37%-át fedezi saját termelésből és a gázmotor havi 690 órát működik. Így az egy 71

72 üzemórára jutó megtakarítás körülbelül 3000 Forintot tesz ki. Éves szinten a biogázzal termelt villamos energia megtakarítás elérheti a 9,5-10 millió Forintot is. (Figyelembe véve a beruházási költségeket, a biogázból nyert energiával körülbelül 7-8 év alatt térült meg a befektetett 60 millió Forint). Mivel a városban a jelenlegi 60 %-ról 100 %-ra kívánják növelni a csatornázottságot, ezért a megnövekvő szennyvíz miatt több biogáz fog keletkezni, így a jelenlegi 70 KWh- s motort egy nagyobb teljesítményű 100KWh-sra fogják cserélni, amivel tovább lehet javítani a hatékonyságon. Ezen a telepen a biogáz erőmű létesítésének fő szempontja az villamos energia megtakarítás volt, ami sikerült is, hiszen biogázzal fedezik az áramfogyasztásuk 30%- 40%-át, ami számításaim szerint éves szinten körülbelül 9 millió Forint megtakarítást jelent. Mivel kevés a bevitt anyag és így kevés biogáz termelődik, amit teljes egészében az üzem használ fel, ezért itt nem megvalósítható a biogáz értékesítése, hálózatba való betáplálása. A CNG kialakításának is csak nagyon kicsi a realitás alapja, ugyanis a település kicsi, egy buszjárat üzemel, maga a telep pedig tíz diesel üzemű gépjárművel rendelkezik, amiket nem lehet átalakítani. Villamos energia eladására nincs lehetőség, mert egyfelől keveset termel a telep, másfelől a fizikai lehetőség is hiányzik: a relé nem engedi a hálózatra való táplálást, illetve a szolgáltató biztonsági okokra hivatkozva kérte, hogy ne táplálják a hálózatba. Fontos kiemelnem, hogy azon túl, hogy a biogáz segítségével, egyharmadával sikerült csökkenteni a villamos energiavásárlást, valamint 1580 tonnányi széndioxid levegőbe kerülését megakadályozni, munkahelyeket is létrehozott. Magán a telepen 21 fő dolgozik, a biogáz erőmű üzemeltetése nem igényel további munkaerőt, viszont a keletkező output anyagot a Bácsvíz kecskeméti telepén komposztálják, ahol egy fő vezető és három fő gépkezelő foglalkozik a folyamattal. 72

73 8. A biogáz SWOT elemzése E fejezetben a biogáz erőművek belső és külső környezetével foglalkozom. Számos pozitív tulajdonsága mellett van néhány nem elhanyagolható belső és külső tényező is, ami miatt mégsem olyan jolly joker a biogáz, mint ahogyan azt már a dolgozatom elején is feltételeztem. Most egy fejezet erejéig ezeket a szempontokat veszem szemügyre alaposabban. erősségek gyengeségek sokrétű felhasználás (villamos energia, földgáz, CN G, biotrágya), körny ezet- és klímabarát, bármiből előállítható drága, külföldi technológia, elhelyez kedés lehetőségek kapcsolt hő értékesítése, helybe n képződő jövedelem, energetik ai függetlenség, munka helyteremtés lassú, bürokratikus enegdélyezés,alacso ny áram átvételi ár, növekvő jövedéki adó, lassú megtérülési idő, kis ismertség veszélyek Erősségek Az erősségeket többféle nézőpontból is megközelíthetjük. A környezetvédelem szempontjából a legjelentősebb, hogy hulladékokból (semmire sem használható növényi maradékokból, trágyából, szennyvízből, szeméttelepen képződő gázokból, élelmiszeripari-, vágóhídi veszélyes hulladéknak minősülő maradékokból) állít elő energiát oly módon, hogy az itt felhasznált anyagok nem szennyezik tovább a környezetet, nem bocsátanak ki széndioxidot, metánt, így helyi szinten javul a levegőminőség. Gazdasági szempontból megközelítve a biogáz jelentőségét az adja, hogy szemétből állít elő olyan terméket, amit másnak pénzért lehet eladni. Ez a termék ma Magyarországon az elektromos energia, valamint a földgázrendszerbe betáplálható biometán. Szociális szempontból vizsgálva a kihangsúlyozandó, hogy egy ilyen üzem 73

74 működtetése munkahelyeket teremt a térségben. Maga a biogázüzem csak néhány (képzett) embernek ad munkát, de közvetve hozzájárul a foglalkoztatottság növeléséhez (a mezőgazdasági hulladékot kezelni, szállítani, válogatni kell). Magának a biogáznak a jelentőségét az adja, hogy szinte bármilyen növényi hulladékból előállítható, igaz a gáz minősége függ a betáplált anyag kémiai jellemzőitől. Pénzügyi szempontból vizsgálva egy biogáz üzemnek a szokásos villamos energia, földgáz, biotrágya, illetve hő értékesítésén túl bevétele képződhet kvótaértékesítésből is. Erre példa a pálhalmai biogáz üzem, ami osztrák Joint Implementation együttműködés miatt 2008 és 2012 között bevételhez jutott kéndioxid-kvóta eladásából is. 47 Gyengeségek Az országban használt technika osztrák, német, fejlesztőüzemek terméke, emiatt és a még nem jelentős elterjedtségnek köszönhetően nagyon drága ezek beszerzési ára. Egy speciális adagolóberendezés, vagy gázmotor ára, amit az Envitec kecskeméti üzemében is használnak millió Forint. A kaposvári harmadik fermentor építési költsége több mint 1 milliárd Forint volt, míg a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepen létrehozott CNG töltőkút 20 millió Forintba, a biogáz tisztító berendezés 150 millió Forintba került. Ennek a drága technológiának (és alacsony átvételi árnak, bürokráciának és emiatt a nehezen kapható hitelnek) tudható be, hogy csak lassan terjed nálunk, mellesleg bármilyen hazai fejlesztés csak EU-s támogatás segítségével tud megvalósulni, mert a potenciális hazai vállalkozások kevés pénzeszközzel rendelkeznek. Úgy gondolom, hogy a gyengeségekhez tartozik az is, hogy a szaghatás, szabályozás miatt ezeket az erőműveket csak a települések mellett, vagy azoktól távol lehet megépíteni. Így viszont a megtermelt hő, áram, biometán rendszerbe történő táplálásához szükséges vezetékeket csak drágán lehet kiépíteni, a távolsággal pedig elvész az energia egy része. Lehetőségek Gazdasági szempontból megközelítve a nagy lehetőséget az adja, hogy egyfelől a szállító fizet a biogáz üzemnek a veszélyes, lejárt szavatosságú, vágóhídi, 47 Forrás: Április 14.) 74

75 élelmiszeripari melléktermék megsemmisítéséért (törvény kötelezi 48 az a vállalatokat a veszélyes hulladéknak minősülő termékek megsemmisítésére), másfelől a biogáz üzem értékesíti a villamos energiát, bio metánt, kapcsoltan termelt hőt, esetleg még CNG-t, valamint a mezőgazdaságban még felhasználható, az utó fermentáció után megmaradt anyagot. Nem hanyagolható el a biogáz agrobiznisz oldala sem, azaz működésével hozzájárul a mezőgazdaság diverzifikálásához, többletjövedelem keletkezik a mikro régióban. (Az üzemet helyiek építik, működtetik, szervizelik, az bevételre tesz szert elektromos energia, gáz, hő és output termék értékesítéséből, amiből helyben adózik, a profitból pedig kutatásra, fejlesztésre költhet). Energiapolitikai szempontból a biogáz jelentőségét az adhatja, hogy alkalmazásával csökken a földgáz, áram felhasználás, így mérséklődik az importtól való függés is. Németországban vannak olyan települések (például Wildpoldsried), amiket lekapcsoltak az országos hálózatról és saját maguk oldják meg energiaellátásukat, így önfenntartó módon tudnak működni. Wildpoldsried nem csak maga számára termel elektromos energiát, hanem bőven jut eladásra is, amiből évente több millió Euró bevétele származik a kis településnek. A szociálpolitika szemszögéből vizsgálva a biogáz üzem létesítésének hozadéka a munkahelyteremtés. Ez azonban az üzem területén csak minimális szinten valósul meg: egy olyan egység, mint az Envitec kecskeméti üzeme 3-4 fővel is el tud működni, ez pedig semennyit sem javít a helyi munkapiaci helyzeten. Csak úgy valósul meg a munkahelyteremtés, ha egész évben tudnak olyan munkát biztosítani, amit nem lehet, vagy nem éri meg gépekkel elvégezni, hanem csak olcsó, képzetlen munkaerővel. Ilyenek munkák lehetnek például a mirelit, konzervek, zsákok, dobozok kicsomagolása, parkgondozás, vagy a szelektív hulladékgyűjtés mintájára háztartási szerves hulladék gyűjtése, szállítása. Ugyan a zöldség,- és gyümölcshéjból nem nyerhető annyi metán, mint kukorica, és rozs szilázsból, mezőgazdasági hulladékokból, 49 viszont az inputanyag 48 98/2001 kormányrendelet A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről és 56/1997. FM-IKIM-NM együttes rendelet az élelmiszerek megsemmisítésének feltételeiről és módjáról 49 Ezt mutatja a 7. Ábra az ábrajegyzékben 75

76 ingyen állna az üzem rendelkezésére, másrészt ez nagy mennyiségű 50 és állandó forrás lenne az üzem számára. Veszélyek Gazdasági oldalról megközelítve az alacsony villamos energia átvételi ár (a lassú megtérülési idő jelentenek kihívást. (Gyorsabb a megtérülési idő, ha valamilyen gyárnál, mezőgazdasági üzemnél létesítik az üzemet, mert ott, telken belül széleskörűen fel tudják használni: a kaposvári cukorgyár esetében teljesen kiváltották vele a földgázfelhasználást, jelentősen csökkentették az áramfogyasztást, a keletkező hőt az üzemi épületek fűtésére tudják használni, így rövid időn belül megtérül a beruházás). Ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a környező országok közül nálunk a legalacsonyabb a zöld áram átvételi ára. (kb. 10 Cent/ KWh, míg Szerbiában Cent, Horvátországban 18 Cent, Romániában 20 Cent) és a biogázzal igazságtalanul bánik a KÁT rendszer, mert, ahogy korábban is írtam, a három időszakra (csúcs, völgy, mélyvölgy) különböző átvételi árakat határoz meg, s nem veszi figyelembe azt, hogy a biogáz erőmű napi 24 órában termel elektromos energiát. Veszélyt jelenthet a jogszabályok módosítása is, aminek hatására még bizonytalanabbá válik a megtérülés, s emiatt elmaradnak a lehetséges beruházások. A jogszabályi környezet mellett a jövedéki adó változása jelenthet veszélyt. Az év elején tonnánkénti Ft-ról Ft-ra emelték az LPG jövedéki adóját, ami a környezetbarát technológia lassuló terjedéséhez fog vezetni (még akkor is, ha a CNG Ft-tal olcsóbb, mint a normál üzemanyag). Így jogos a biogáz termelők attól való félelme, hogy ha elkezd terjedni a CNG, a kormány egyre növekvő adót vet ki arra is, így pedig kevesebben fogják ezt választani és lassabb lesz a megtérülés (a biogáz nagy nedvességű gáz, azt tisztítani kell és az ehhez szükséges berendezés ára 150 millió Forint). A hazai biogáz terjedésére veszélyt jelent az is, hogy nagyon bürokratikus az engedélyezés. Amellett, hogy huszonnégyféle engedélyt kell kérni, időben elnyúlik a folyamat: körülbelül egy- másfél évig tart az összes engedély beszerzése, míg például Ausztriában, Németországban mindent el lehet intézni egy helyen és csak néhány 50 Becslések szerint a komposztálható hulladékok aránya a háztartási szemétben elérheti a 35%-ot is. (Forrás: 76

77 hónapig tart az engedélyeztetés. 51 A veszélyek közé sorolom azt a környezeti szempontból releváns kérdést is, hogy milyen lassan történik a nagy metántartalmú trágya begyűjtése. A központosított biogáz erőműveknél ez több nap is lehet, miközben a kibocsátott anyagból már közvetlenül a kibocsátás után a levegőbe kerül a metán és hosszú ideig folyamatosan jut a levegőbe. A kis, házi biogáz erőműveknél a kibocsátás után egyből behelyezik a rendszerbe, de egy központi, nagy erőműnél napok telhetnek el a beszállításig. Úgy gondolom, hogy veszélyt jelent az is, hogy jelenleg még csak kis körben, felületesen ismert a biogáz és annak előállítási módja. Ez azért tartom fontosnak itt megjegyezni, mert a kecskeméti biogáz erőműnél tett látogatásomkor felhívták a figyelmem az utófermentáció után megmaradó anyag földekre történő kiszórásának problémájára. Ezzel az anyaggal egyrészt a gond az, hogy a szabályozás szerint lehet fermentlé is (ennek kihelyezését a törvény nem engedélyezi), trágya is (ennek kihelyezését engedélyezi, holott ebben még megvannak azok a káros anyagok, amik a fermentlében már nincsenek), másrészt a kihelyezését az is megnehezíti, hogy a gazdák még nem ismerik, ódzkodnak tőle, mert azt hiszik, hogy tönkreteszi a földjeiket. Emellett az Alföldön egy újabb gondot jelent az, hogy épületektől 500 méteres távolságra lehet kiszórni (a kiszórásra külön engedély és vizsgálatok szükségesek), viszont egy tanyás szerkezetű térségben, ahol mozaikszerűen helyezkednek el épületek, ezt csak nehezen lehet betartani. 51 Forrás: Április 4.) 77

78 9. Összefoglalás Dolgozatomban megvizsgáltam a biogáz csekély mértékű hazai elterjedésének okait, valamint magát a biogázt, mint egy univerzális megújuló energiaforrást és, ami sokféle felhasználási lehetőségével a következő évtizedre alternatívát fog jelenteni a dolgozat elején ismertetett környezeti és energetikai problémákra. Nem hiszem azt, hogy önmagában a biogáz egy, a környezeti, gazdasági, szociális bajokat megoldó csodaszer lenne, de a benne rejlő potenciál miatt kezelheti az ezekben a szférákban keletkező bajokat. Kiindulási alapom az évtizedek óta beszédtémául szolgáló klímaváltozás és a fosszilis energiahordozók kimerülésének kérdésköre volt. Részt vettem az ezeket a témákat boncolgató egyetemi előadásokon is, és az ott, illetve a tanórákon tanultak szolgáltattak háttér információul, amivel a biogázt, valamint az elterjesztésére vonatkozó igényt belehelyeztem egy környezeti, energetikai, gazdasági vonatkozású környezetbe. A következő fejezetekben a biogáz erőmű beruházójára nehezedő jogi környezetet vizsgáltam meg. Erre azért volt szükség, mert a megtérülésen túl a szabályozás és bürokrácia az, ami meghozza (vagy elveszi) a kedvét a beruházáshoz. Rengeteg szabály-, és előírás betartása hárul az üzemeltetőre, amik egyáltalán nem könnyítik meg egy ilyen erőmű telepítését. Ahhoz, hogy 2020-ra teljesüljön a nagy cél, azaz, hogy a biogáz adja a hazai villamos energia termelés három százalékát, egy olyan jogi szabályozás, illetve olyan, az erőművek létesítésének mihamarabbi megtérülését támogató villamos energia átvételi ár szükséges, ami azon túl, hogy kedvező helyzetbe hozza a meglévő erőműveket, további erőművek létesítését segíti elő. A dolgozat elkészítéséhez személyesen is felkerestem ilyen erőműveket és a működés bemutatásán túl, olyan gazdasági adatokat kaptam, amiket a dolgozatban felhasználva bemutattam azok gazdaságos működését. Úgy gondolom, hogy ez, vagyis az egy- egy konkrét üzem esetében megvizsgált gazdaságos működés adja a leglényegesebb választ arra a kérdésemre, hogy vajon tényleg megéri biogáz erőművet létesíteni azon túlmenően, hogy az ide betáplált anyagoknak köszönhetően csökkenti a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátását. Mind a két részletesen bemutatott erőmű esetében megállta a helyét ez a feltételezésem. 78

79 10. Táblázatok f ö ld gá z min ő ség i kö vetelmén yei gázcsoport jele jellemző határértékek Wobbe szám néveleges Wobbe szám 2H 45,66-54,76 MJ/m3 2S 36,29-41,58 MJ/m3 (12,68-15,21 kwh/m3) (10,08-11,55 kwh/m3 50,72 MJ/m3 39,11 MJ/m3 (14,09 kwh/m3) (10,86 kwh/m3) felső hőérték 31,00-45,28 MJ/m3 (8,61-12,58 kwh/m3 alső hőérték 27,94-40,81 MJ/m3 (7,76-11,34 kwh/m3) a felső és alsó határok közti konkrét hőértéket szerződésben meghatározni megengedett szennyezőanyag tartalom egyéb követelmények összes illó kéntartalom 100 mg/m3 Vízgőztartalom 0,17 g/m3 hidrogén-szulfid tartalom 20 mg/m3 Kisnyomású földgáz szilárdanyagtartalom 5 mg/m3 Névleges nyomás 25 mbar oxigéntartalom 0,20% Növelt kisnyomású földgáz esetén mbar Névleges nyomás 85 mbar 1. táblázata földgáz minőségével kapcsolatos követelmények 79

80 Vonzáskörzetek (Reilly-féle gravitációs indexszel) települések távolsága (km) Vezseny Törökszentmiklós Cserkeszőlő Kecskemét Kerekegyháza Kunszállás Vezseny ,2 Törökszentmiklós Cserkeszőlő ,8 Kecskemét Kerekegyháza Kunszállás alapanyag (t) Gravitációs index i településre (Σj Mj / dij^2) A Reilly-index értéke Vezseny Törökszentmiklós Cserkeszőlő Kecskemét Kerekegyháza Kunszállás gravit. Index Vezseny 0 0,023 0,021 0,017 0,008 0,0107 0,0797 Törökszentmiklós 0,11 0 0,98 0,35 0,23 0,192 1,862 Cserkeszőlő 0,003 0, ,003 0,001 0,002 0,012 Kecskemét 0,23 0,96 0, ,592 1,592 4,657 Kerekegyháza 0,19 0,11 0,22 0,29 0 0,54 1,35 Kunszállás 0,059 0,022 0,068 0,678 0, ,953 2.táblázat A kecskemét biogáz erőmű inputanyag forrásainak egymáshoz viszonyított vonzó ereje átlag megtakarítás/hó (25 Ft/ KWh) ,5 összes üzemidő (óra)(2012) 8280 havi üzemidő (átl) 690 átl. megtakarítás/üzemóra (Ft) 3158,04 átl. megtakarítás/alkalmazott (Ft) 38392, összes megtakarítás (Ft) összes megtakarítás (Ft) táblázata kiskunfélegyházi szennyvíztisztító telepen termelt biogázzal elérhető megtakarítás 80

81 megtermelt, vett és felhasznált energiák (KWh) vásárolt összes villamos termelt/ megtermelt villamos energia megtermelt összes villamos energia energia felhasználás hőenergia áram 2011 január % 2011 február % 2011 március % 2011 április % 2011 május % 2011 június % 2011 július % 2011 augusztus % 2011 szeptember % 2011 október % 2011 november % 2011 december % 2012 január % 2012 február % 2012 március % 2012 április % 2012 május % 2012 június % 2012 július % 2012 augusztus % 2012 szeptember % 2012 október % 2012 november % 2012 december % 2013 január % 2013 február % 2013 március % átlag % 4. táblázata kiskunfélegyházi szennyvíztisztító telep energiafelhasználása 81

82 felhasznált mennyiség (t) 11. Ábrák különböző szubsztrátumok biogáz termelése (m 3 /t bevitt anyag) 1. ábra különböző szubsztrátumok biogáz termelése Forrás: A biogáz erőműben havonta felhasznált alapanyagok mennyiségei 2. ábra A kecskeméti biogáz erőműben felhasznált alapanyagok mennyisége 82

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Részletesebben

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Új üzleti modell az Európai bioetanol piacon: a kereskedő (merchant) modell. III. Energy Summit Hungary 2012

Új üzleti modell az Európai bioetanol piacon: a kereskedő (merchant) modell. III. Energy Summit Hungary 2012 Új üzleti modell az Európai bioetanol piacon: a kereskedő (merchant) modell III. Energy Summit Hungary 2012 Budapest, 2012. május 31. Szendrői Gábor Partner Oriens IM gabor.szendroi@oriensim.com Az új

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11.

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11. ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade Budapest, 2009. május 11. A nagyfogyasztó régiók importfüggősége növekszik A nagyfogyasztó országok, régiók import szükséglete

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben