Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Átírás

1 Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka

2 Az energiahatékonyság stratégiai jelentősége és növelésének lehetőségei az épületenergetika terén Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás ESCO-k Magyarországon Műhelymunka március 19. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

3 1. Globális kitekintés szűkössé váló hagyományos energia éghajlatváltozás

4 Mrd toe A globális energiafelhasználás alakulása energiahordozók szerint Az energia iránti kereslet a világon ig 40%-kal nő. A fosszilis tüzelőanyagok meghatározóak maradnak még 2030-ig is a világon! Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 62. k. 10. sz p (BP Energy Outlook 2012)

5 Olaj-kitermelési csúcs > Tekintettel arra, hogy az olaj az alapja jóformán minden gazdasági tevékenységnek, a hozzáférhető készletek szűkülése és drágulása már a közeljövőben mélyreható társadalmi működési zavarokat eredményezhet.

6 A Föld-felszín melegedési adatsora

7 2. Magyar helyzetkép energetikai kiszolgáltatottság forráshiány energiaszegénység

8 > Hazánk energetikai szempontból sebezhető, mert fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energia-szükségletünk 62%-át. 77/2011. (X. 14.) OGY határozat A Nemzeti Energiastratégiáról > Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import.

9 Hol tartunk? -Energiaszegénység Forrás: Tirado Herrero és Ürge-Vorsatz, 2010 Energiaszegénység: a háztartások fajlagos energia fogyasztása (kwh/m -2 /év)

10 Települési komfort szint 2007-ben Települési komfort szint ben és változása között: Forrás: OTK (2011)

11 3. Hazai válaszok Nemzeti Energiastratégia gyakorlati lépések az éghajlatvédelem forrásai Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia

12 Nemzeti Energiastratégia > Az Országgyűlés október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentumot. > A nemzeti energiapolitika sarokkövei energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása megújuló energia a lehető legmagasabb arányban biztonságos atomenergia kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához a hazai szén-és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása > Kapcsolódó stratégiák: Nemzeti Vidékstratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia

13 Az Energiastratégia, mint keretrendszer > Folyamatban van a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv Ásványvagyon Készletezési és Hasznosítási Cselekvési Terv Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv Távhőfejlesztési Cselekvési Terv Energetikai Iparfejlesztési és K+F+I Cselekvési Terv Szemléletformálási Cselekvési Terv > Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek.

14 Mi történt 2011 októbere óta? > Az épületkorszerűsítés terén érdemleges, intézményesített előrelépés nem történt. > Az ÚSZT KEOP átcsoportosított 106 milliárdos pályázati kerete áll rendelkezésre. > Megkezdődött a HDÚ kidolgozása (MFGI-NAK). > Decemberben megtörtént az Éghajlatvédelmi törvény módosítása önálló zöldítési költségvetési sor létrehozásáról rendelkezett.

15 Források az éghajlatvédelem számára évi CCXVII. törvény az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről > A kibocsátási egységek valamint a légiközlekedési kibocsátási egységek magyar állam általi értékesítéséből származó bevétel 50%-a az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást célzó hazai és nemzetközi tevékenységek támogatására, a magyar klímapolitika és zöldgazdaság-fejlesztés hatékony megvalósítására, az üvegházhatású gáz nyelők általi eltávolításának növelésére, a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer előirányzat keretében kerül felhasználásra.

16 NÉS törvényi háttere > Néhány fontosabb új törvényi előírás a NÉS-ről A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik. A felülvizsgált Éghajlatváltozási Stratégiát az Országgyűlés fogadja el. > Új tartalmi követelmények a NÉS-re az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmigazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelése az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait tartalmazó hazai dekarbonizációs útiterv nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszer éghajlatváltozás megelőzését, valamint az éghajlatváltozásra való felkészülést és alkalmazkodást szolgáló szemléletformálási tevékenységek Forrás: évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről (törvénymódosítás: december 18-án)

17 HDÚ fő egységei > Kulcságazatok: energetika épületenergetika közlekedés agrárium ipar > Ágazati szereplők bevonásával forgatókönyvek létrehozása > Forgatókönyvek adatainak felhasználásával, egy karbon kalkulátor segítségével kibocsátási jövőképek (trajektóriák) generálása

18 4. A Nemzeti Alkalmazkodási Központról szervezeti háttér tevékenység

19 Mi a NAK? > A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet szervezeti egysége, mely > elősegíti, hogy a magyar társadalom az éghajlatváltozás, az erőforrásválság, a világot érintő átalakulás > során a lehető legkisebb veszteségeket szenvedje el, > tevékenységének káros hatásait csökkentse és egy fenntartható életformát alakítson ki.

20 A NAK tevékenységei > Kutatás stratégiai dokumentumok előkészítése: Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia Hazai Dekarbonizációs Útiterv Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia > Kormányzati közigazgatási tanácsadás: rendszerszintű értelmezési keret felállítása - nagyléptékű modellek leskálázása > Széles körű szemléletformálás: meta-adatbázis létrehozásával segíti a technológiai, gazdasági, közösségszervezési válaszok azonosítását reális alkalmazkodási csomagok kidolgozása az eltérő adottságú, társadalmi, gazdasági csoportok, intézmények számára > Hálózatszervezés: tudományos intézmények, civil szervezetek, gazdasági szereplők, szakpolitikusok bevonása a fenntarthatóság felé való átmenettel kapcsolatos tudás egymással történő megosztása

21 5. Az épületenergetika jelentősége az éghajlatvédelemben az energia- és pénz pazarló épületállomány felszámolása a hatékonyságnövelés járulékos előnyei

22 Építésgazdaság, energia-takarékosság hol tartunk? Elavult épületállomány, energiafaló épületek: > 4 millió lakás, 30 ezer középület - 80%-uk felújításra szorul. > Évente legalább 1%-uk helyett újat kellene építeni (= nem érdemes felújítani). > A hazai energiaigény 40%-a, CO 2 -kibocsátás harmada az épületek rovására írható. > Épületeink átlagos energiafogyasztása 5-szöröse az átlagos német szintnek, 10-szerese a 2020-ra várható EU-s normának es évek közepétől válság az építőiparban: > az elmúlt 3 évben 100 ezer munkahely szűnt meg, > romló építési minőség > érdemi energiatakarékossági-célú felújítás az épületállomány kb. 3%-át érte el, az is mérsékelt 20-30%-os energia megtakarítást eredményezett.

23 Egy ígéretes kitörési lehetőség: energetikai épület rekonstrukció > Magyarországon az épületek fűtése és villamosenergia fogyasztása a teljes energiaigény 38%-a! Az energia 80%- át a kis épületek használják el. > A hazai szén-dioxid kibocsátások egyharmada a lakossági és közületi épületeink működtetése során keletkezik. > Az épületek hőszigetelése, gépészeti korszerűsítése révén az épületekből származó CO 2 -kibocsátás legalább 40%-kal mérsékelhető!

24 A legnagyobb energiafogyasztók az EU-ban Az EU-27 energiafogyasztásának több mint 50%-áért kb. 300 millió épület és 200 millió jármű a felelős Épületek Ipar Közlekedés Σ szén olaj földgáz villamos energia megújulók egyéb 1,1% 3,6% 0% 8,9% 4,3% 30,6% 14,4% 9,7% 0,1% 11,2% 8,4% 0,6% 2,7% 1,5% 0,1% 2,1% 0,7% 0% 4,7% 43,9% 24,2% 20,2% 4,3% 2,8% ÖSSZES: 40,4% 28,3% 31,3% 100%

25 Hazai dekarbonizáció szempontjából jelentős ágazatok Villamos- és hőenergia termelés = 36% Lakossági és közületi fűtés Közlekedés Műtrágya felhasználás, földhasználat Állattartás, mezőgazdasági technológiák Hulladékgazdálkodás Vas- és acélgyártás Fugitív kibocsátások = 95% Cement- és mészgyártás Kőolaj finomítás Vegyipar F-gázok felhasználása Élelmiszeripar Papíripar Tégla, cserép, kerámia, üveg gyártása 0% 5% 10% 15% 20% 25%

26 Miért kell hazai dekarbonizációs útiterv (HDÚ)? > Az EU DRM nem ad útbaigazítást arra, hogy az uniós szinten felvázolt kibocsátás-csökkentés hogyan oszlik majd meg az egyes tagállamok között. > A költségek szempontjából fontos tényező a szükséges intézkedések, beruházások minél hamarabbi megkezdése, ugyanis az időben történő cselekvés esetén a költségek valószínűleg számottevően alacsonyabbak, mint azok késleltetett megvalósítása esetén. Alapvető nemzetstratégiai érdekünk, hogy megfelelő a versenyképesség, a technológia-váltás és az éghajlatvédelem szempontjainak kiegyensúlyozott figyelembevételén nyugvó magyarországi dekarbonizációs tervvel készüljünk az európai dekarbonizációs tehermegosztásra.

27 Jelentősek az épületenergetikai törekvések... Energiatakarékossági lehetőségek a évi felhasználási szinthez képest 2030-ig (PJ) Forrás: Nemzeti Energiastratégia, 2011 >Az Energiastratégia célja az épületállomány fűtési energiaigényének 30%-al való csökkentése2030-ra az EU-s irányelvekkel összhangban lévő épületenergetikai programok segítségével. >Magyarországon, a termelő gazdaság versenyképességének hanyatlását elkerülendő, elsősorban az épületszektorra kell koncentrálnunk, >azon belül 90%-os kibocsátás csökkenést kell elérnünk.

28 Egy lehetséges épületenergetikai cél-és eszközrendszer > Csak komplex projekt (termikus burok + gépészet + megújulók) > Csak mélyfelújítás (elért megtakarítás > 50%) > Új építésre: fajlagos energiaigény: <30 KWh/m2/év

29 6. Az épületenergetikai program finanszírozási lehetőségei járulékos előnyök a forrásbevonás akadályai célok a lakossági, közintézményi, KKV szektorban finanszírozási eszközök és csatornák lakossági támogatási rendszer

30 Előnyök az épületek energiahatékonyságának növeléséből > Energiafelhasználás mérséklése > ÜHG kibocsátás-csökkentés > Felújítási munkák serkentik a foglalkoztatást és a hazai gazdaságot > Egy intézményesített lakossági és intézményi épületkorszerűsítési program, évi 150 ezer lakás egyenértékű beavatkozást feltételezve, megközelítőleg 40 ezer munkahely létrejöttét képes elősegíteni decentralizált térbeliségben > Alacsonyabb energiaköltségek a lakosság számára (vö. rezsicsökkentés!) szociális helyzet javulása > környezet és az épületek minőségének javulása a lakók egészségére is pozitív hatással lehet > A járulékos előnyök értéke akár felül is múlhatja a közvetlen energia-megtakarításokét

31 Miért nem használjuk ki ezeket a lehetőségeket? > Ennek legfőbb oka egyrészt az általános forráshiány: A hagyományos finanszírozási mechanizmusok nem képesek megteremteni a kiszámítható pénzügyi hátteret. A központi költségvetésből folyósított vissza nem térítendő állami támogatások az ország kedvezőtlen költségvetési helyzete miatt rendkívül szűkösek. A piaci banki hitelek azért nem alkalmasak a hiányzó források pótlására, mert a magyar lakosság, az önkormányzati szektor és a kis-és középvállalkozások nem rendelkeznek elegendő saját erővel. Devizahitelezéssel kapcsolatos kedvezőtlen lakossági és banki tapasztalatok. > Másrészt Az egyértelmű politikai elköteleződés, valamint az épületenergetikai program intézményesítésének hiánya okán a befektetési környezet nem elég kiszámítható a szükséges dekarbonizációs beruházások kereskedelmi pénzintézetek általi finanszírozásához.

32 Finanszírozásiforrások > A tapasztalatok alapján az épületenergetikai korszerűsítések tisztán piaci alapon nem valósulnak meg a szükséges volumenben, így a célok eléréséhez állami beavatkozás szükséges. > A jelenlegi gazdasági helyzetben nem számíthatunk költségvetési forrásra, ezért az állami közreműködés lehetséges forrásai a következők lehetnek: 1. Az emisszió kereskedelemi rendszeren belüli (ETS) bevételek. 2. Innovatív finanszírozási mechanizmusok

33 1. Az emisszió kereskedelemi rendszeren belüli (ETS) bevételek Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer > Az EU emisszió kereskedelmi rendszerében a as időszakhoz kapcsolódóan jelentős állami bevétel keletkezik kvóta értékesítésből, folyamatosan és tervezhető módon, > amely bevételnek legalább felét az emisszió-kereskedelmi rendszer kereteit lefektető 87/2003/EK irányelv szerint klímapolitikai célokra kell fordítani a évi CCXVII. törvény szerint. > Bevételi források: légiközlekedési kibocsátók ETS-egységek, JI-projektek megvalósulásából keletkező egységek(eru) a korai aukció keretében megvalósuló értékesítésekből származó bevételek. AAU értékesítésből származó esetleges bevételek. ETS szektoron kívüli EDS kvóták(?)

34 2. Innovatív finanszírozási mechanizmusok > ESD-szektor: épületek, közlekedés, mezőgazdaság és hulladékgazdálkodás kibocsátását szabályozó Erőfeszítés-megosztási Rendszer > Az ESD szektorban még jelentős, eddig kiaknázatlan kibocsátás-csökkentési és energiahatékonyság-növelési potenciál van, de > a rendszer önmagában nem alkalmas a dekarbonizáció finanszírozására, mivel > hatékonyságban nem veszi fel a versenyt az ETS rendszerrel; > az ESD rendszer szereplői, különösen az épületállomány esetén, a tőkeerővel, hitelképességgel kis, vagy semmilyen mértékben nem rendelkező lakosság és intézmények, ezért > az ESD alatti, tagállamok közti kvótakereskedelem itt önmagában nem tud sem elegendő bevételt és forrást generálni, sem bevonni a magántőkét a finanszírozásba. > A megoldást az jelentheti, ha az ESD alatti kvótakereskedelmi rendszer alkalmassá válik a magántőke bevonására és uniós források hatékony lehívására innovatív finanszírozási mechanizmusokon keresztül. > Az ingyenes kiosztásra kerülő ESD kvótákkal 2013-tól lehet kereskedni, és az előzetes kiosztás alapján Magyarország kvótafelesleggel fognak rendelkezni.

35 Finanszírozási eszközök és csatornák középületek felújítására 1. Állami ESCO > Állami ESCO cég koordinálásában számítások szerint a legmagasabb intenzitás mellett évi 100 épület kerülhetne felújításra > szemben az említett 3%-os célkitűzéssel, amely 360 épület/évet jelent. 2. Kereskedelmi és fejlesztési bankok > A bankok szerepe abban nyilvánulna meg hogy mintegy 1000 milliárd forint volumenű hitelforrást biztosítsanak 2020-ig az épület energiahatékonysági beruházásokhoz. > A kereskedelmi bankok mellett szerepe lenne a fejlesztési bankoknak (MFB, KfW, EBRD, EIB).

36 Egy hatékony támogatási rendszer körvonalai a lakossági szektor számára > A lakossági szektorban a kvótabevételekre támaszkodó támogatási rendszer képzelhető el. > Ezek a beruházások megtérülőek, az állami támogatás ahhoz szükséges, hogy a hiányzó induló tőkéhez hozzá tudjon jutni a beruházó. > Az állami támogatási rendszert olyan formában kell kidolgozni, amely kifejezetten arra irányul, hogy a hiányzó tőkét, elsősorban hitel formájában mozgósítani tudja a tőkepiacról.

37 Egy hatékony támogatási rendszer körvonalai a lakossági szektor számára 2. > A kvótabevételből rendelkezésre álló források egy részét állami garancia alapba kell helyezni, mely együttműködik a piaci finanszírozókkal. > Hozzájárul a lakosság hitelképességének megerősítéséhez azáltal, hogy megfelelő biztosítékot nyújt a hitelek mögé, így > a családnak biztosítékot nem kell nyújtania, csak arról kell gondoskodnia, hogy a havi törlesztő részletet ki tudja termelni az energiaköltség megtakarításból. > A hitelek kizárólag forint alapúak, amely kizárja az árfolyamkockázatot.

38 Köszönöm a figyelmet!

39 A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási szerződés (EPC ) Tatárné Varga Ivett, Budapest Főváros Solymosi Tamás, Finanszírozási szakértő Snezhina Kovacheva, Európai Befektetési Bank Kuntner Gábor, Energy Hungary Zrt.

40 Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve Első lépések A Fővárosi Közgyűlés 2089/2008-as határozatával Budapest csatlakozik a Polgármesterek Szövetségéhez (Covenant of Mayors) február 10.- a csatlakozási okmányok aláírásával Budapest 2020-ig a CO 2 kibocsátás legalább 20%-os csökkentését és egy Fenntartható Energia Akcióterv (SEAP) készítését vállalja november 29. Brüsszel: Hutiray Gyula Főpolgármester-helyettes az Európai Parlamentben megerősíti a főváros Covenant of Mayors tagságát

41 Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve A SEAP elkészítésének állomásai 1. A SEAP űrlapon a táblázatok alapadatainak rögzítése 2005-ös alapállapot-leltár ig tartó állapotleltár 2020-ig tartó időszak tervezett beavatkozásainak és azok CO 2 - emissziós hatásainak rögzítése 2. A Fenntartható Akcióprogram szöveges változatának kidolgozása

42 Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve 3. A Fenntartható Akcióprogram dokumentumainak megküldése a fővárosi vállalatok felé Fővárosi Önkormányzat I. Hivatali Struktúra II. Vállalati Struktúra BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. A BKK, BVK és a BFVK módosító javaslatainak beépítése az akcióprogramba (rövid, közép- és hosszú távú stratégiai tervek figyelembevételével)

43 Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve 4. Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása 5. A Fenntartható Energia Akcióterv társadalmasítása 6. Esetleges módosítások beépítése az anyagba 2 évenként monitoring jelentések elkészítése és benyújtása a Titkárság felé

44 Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve Érintett területek: Önkormányzati létesítmények energiafelhasználása Egyéb szolgáltató intézmények, létesítmények Lakóházak Közvilágítás Ipar Önkormányzati járművek, tömegközlekedés Magán és kereskedelmi szállítás és közlekedés

45 Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve közötti beavatkozások, fejlesztések Szemünk Fénye Program: oktatási intézmények világítástechnikai korszerűsítése Intézményi épület-, és fűtés-rekonstrukció Vállalati programok FŐGÁZ Zrt: fűtéskorszerűsítési programok; gázmotoros, nagyhatékonyságú, kapcsolt energiatermelő kiserőmű létesítése több telephelyen; CNG (compressed Natural Gas) töltőállomás kiépítése.

46 Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve FŐTÁV Zrt: nagyhatékonyságú, kapcsolt energiatermelést megvalósító gázturbinás és gázmotoros erőművek létesítése (primerenergia és földgázimport megtakarítás, CO 2 kibocsátás csökkenés); távvezetékek hőszigetelése; felhasználói hőközpontok kialakítása; fűtéskorszerűsítés Közlekedés-fejlesztés: Buszsávok, kerékpárutak folyamatos bővítése Behajtási korlátozások a belváros területén Átmenő teherforgalom korlátozása P+R parkolók létesítése Villamoshálózat fejlesztése Kerékpáros-hálózat fejlesztése

47 Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve További lehetőségek: Hulladékgyűjtés és gazdálkodás A fővárosi házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése című KEOP projekt A fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer környezetbarát technológiáinak bővítése, a hulladékfeldolgozás és újrahasznosítás arányának növelése című KEOP projekt

48 Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve Épületenergetikai és világításkorszerűsítési KEOP konstrukcióba benyújtott projektek: Fővárosi Önkormányzat Városháza épületenergetikai felújítása Közvilágítási célú energiaracionalizálás Budapest Főváros területén Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva (Király, Rudas Gyógyfürdők)

49 Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve Geotermikus és veszteséghőenergia-hasznosítás Lakossági szektor energiatudatosságának növelése FŐGÁZ Zrt. Épületenergetikai szolgáltatása FŐTÁV Zrt. Fűtési rendszerek korszerűsítése alternatív üzemű járművek, energetikai beruházások, alternatív energiák felhasználási arányának növelése stb. OP melletti egyéb finanszírozási lehetőségek

50 Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve Köszönöm a figyelmet!

51 Önkormányzati energiahatékonysági projektek finanszírozása Magyarországi lehetőségek, 2013 március Managenergy, március 19, Budapest

52 Elvi lehetőségek Általános önkormányzati hitel * Projekt hitel * Eszköz alapú finanszírozás (lízing) Harmadik feles finanszírozás (ESCO) Magyar állami támogatás EU támogatás * magán, vagy állami tulajdonú banktól (más szempontrendszer)

53 Mit vizsgál aki pénzt adhat? Mi veszélyeztetheti, hogy visszakapja a pénzét? Szabályozási (jogszabályi) kockázat Fizetési kockázat Technológiai kockázat Üzemeltetési kockázat Ellátási kockázat (input) Makrogazdasági kockázat Mennyi költségbe, időbe kerül, hogy projekt lehetőséget tudjon generálni? Milyen valószínűséggel tudja realizálni?

54 Kik adhatnak pénzt? Néhány bank volt aktív önkormányzati, illetve energetikai finanszírozásban Sok hitelt rossz hitel részlegek kezelnek Mérlegfőösszeg csökkentési stratégia Jogszabályi környezet, szektor állami megítélése vissza nem térítendő EU támogatások + talán 1-2 magántulajdonú bank, + állami érdekeltségű bankok (Takarék, MFB,?)

55 Mit lehet tenni? EPC lehetőségek korlátozottak Jogosult régiókban fő forrás (magas támogatási intenzitású) EU támogatás lehet elnyeréshez előre, alaposan előkészített projektek kellenek EU támogatási esetén önrész megtérülési ideje rövid - stabil biztosítékrendszer, erős informális kapcsolatok esetén finanszírozható Kérdés jogszabályi környezet alakulása, önkormányzatok kockázatvállalási képessége

56 EPC Capacity Building Workshop EPEC and Energy Efficiency Snezhina Kovacheva 19 March 2013, Budapest

57 The European PPP Expertise Centre Established in September 2008 A unique cooperative initiative of the EIB, the European Commission and EU Candidate and Member States International team of 18 professionals Membership: Initially 20, EPEC now numbers 39 Members Excellent engagement from Members with more than 120 participations annually in EPEC working groups EPEC and Energy Efficiency 57

58 EPEC and Energy Efficiency Why EPEC? Clear public sector need for private sector knowledge and expertise Why now? Energy Efficiency is key part of EU 2020 strategy The Energy Efficiency Directive recently approved imposes energy saving obligations on Member States The Cohesion Policy proposals for allocate a significant amount of funding to Energy Efficiency and Renewable Energy ELENA, JESSICA, EEEF to support investment in Energy Efficiency/Renewable Energy EPEC and Energy Efficiency 58

59 Energy Efficiency (EE) Mandate Raising awareness within national authorities on: Energy Performance Contracting (EPC) Legislative and financing framework related to Energy Efficiency (EE) and Renewable Energy (RE) in buildings Structural and Cohesion Funds available for investment in EE and RE EPEC and Energy Efficiency 59

60 Energy Efficiency (EE) Mandate Materials: guidance and fact-sheets EE in public buildings Street-lighting Cohesion Policy ESCOs and EPC Information about ELENA, JESSICA, EEEF Events Workshops Round tables Seminars Conferences Knowledge-sharing Dedicated website Case-study database Stakeholder cooperation EPEC and Energy Efficiency 60

61 Energy Performance Contracting (EPC) Campaign Launched by DG ENER in October 2012 Awareness of EPC at national, regional and local levels Series of practical workshops to increase knowledge, build confidence and share experience Three pillars working to complement each other: EPEC, ManagEnergy and the Covenant of Mayors EPEC and Energy Efficiency 61

62 EIB Involvement in Energy Efficiency EPEC and Energy Efficiency 62

63 EIB financing facilities Direct loans Large-scale projects (more than 25m) Intermediated loans Small and medium-scale projects (particularly to SMEs) via national and regional intermediary banks Lending decision remains with the financial intermediary EPEC and Energy Efficiency 63

64 ELENA EPEC and Energy Efficiency 64

65 ELENA at a glance Structure ELENA stands for European Local Energy Assistance Role Grant facility managed by the EIB and funded by the EU budget under CIP/Intelligent Energy Europe (IEE) in operation since January 2010 To assist in the transition from preparing action plans to making investments To support through TA local/regional authorities to reach EU targets Applicable to Energy Efficiency, local renewables and clean transport Budget For : 71m (allocations can be made until end 2014) Envisaged budget in 2013: 22m Track record 21 projects signed/approved for a total of 38m Supported investment programs around 2.4bn Further projects in the pipeline for EC approval EPEC and Energy Efficiency 65

66 Eligibility entities and activities Eligible entities Local and regional authorities or other public entities, or groupings of such entities, including those subscribing to the Covenant of Mayors All or part of the investment programme may be implemented by bodies other than the abovementioned entities, including private firms Eligible activities ELENA covers at most 90% of the cost of TA Cost of additional technical staff/personnel hired by beneficiary Additional feasibility studies, technical studies, energy audits and market surveys Preparation of public calls for procurement/ tendering (i.e. ESCO projects) Other TA, excluding physical investments (hardware) Financial structuring Conditions for the investment programmes Above 50m (smaller projects eligible when integrated into larger programmes) Must be implemented within a 3-year timeframe Minimum investment leverage factor of 20 4% of the investment volume as cap for technical assistance (TA) EPEC and Energy Efficiency 66

67 JESSICA EPEC and Energy Efficiency 67

68 JESSICA at a glance JESSICA: Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas Objective: invest Structural Funds in a revolving way to urban projects, including EE Initiative of the EC (DG REGIO) launched in 2006 together with EIB and CEB to establish a common approach for financing urban development and strengthening the urban dimension in cohesion policy through repayable assistance Investments in sustainable urban transformation (brownfields/city regeneration, renewable energy, energy efficiency, clusters development, transport, tourism/public service infrastructure) Overall JESSICA objectives To increase Structural Funds efficiency and productivity To increase leverage To exploit new partnerships and synergies Use of innovative financial instruments allowing for the reutilization of resources invested in the urban sector Mobilize public/private resources for investments in projects being part of an integrated urban development scheme Use of managerial, financial and implementation competencies of the private sector and IFIs such as EIB EPEC and Energy Efficiency 68

69 JESSICA energy projects: Possible types and added value Renewable Energy Solar, biomass, wind Clean Transport Electric vehicles, including automobiles, motorcycles and bicycles Fleet management (improvement of energy efficiency) Energy Efficiency, Co-generation and Energy Management Renovation or extension of existing district heating or cooling networks; high-efficiency combined heat and power Energy savings/energy efficiency in buildings JESSICA has: Financial resources andproducts, structure andexperience in working with urban/city areas to provide energy solutions for sustainable urban development Network to share information and best practice experiences Close relationship with other EIB initiatives, e.g. ELENA and JASPERS EPEC and Energy Efficiency 6930

70 EEEF EPEC and Energy Efficiency 70

71 EEEF at a glance Stands for European Energy Efficiency Fund Dedicated to mitigatingclimate change and support all EU Member States to achieve EU climate targets (20/20/20) through market-based financing How: Financing Energy Efficiency (EE) and Renewable Energy (RE) projects in the public sector at the local level Beneficiaries: Municipalities, local or regional authorities; public and private entities acting on their behalf (i.e. utilities, public transportation providers, social housing associations) Innovative financing according to needs: junior and tailor-made senior loans, convertible debt, equity participation, (longer duration or grace periods), forfeiting. EEEF can act as sole investor Technical Assistance (TA): euro 20 M in total grant for project development phase, up to 90% of eligible costs. Linked with EEEF funding. Based on ELENA model Fast & flexible procedures : no more than 6 months from pre-screening to financing EPEC and Energy Efficiency 71

72 Eligibility Criteria Municipal link Public authorities should have concrete objectives to mitigate climate change At least 20 % primary energy savings for EE projects (higher for buildings, increase of 2 categories) Min. 20 % reduction of CO2 equiv. for RE and transport Compliance with EU legislation (RE directive, CHP ) Only proven technologies (and specific criteria for technology may apply) Size: 5-25 M, case-by-case basis Eligibility check available on EEEF website Strong support for ESCOs providing guaranteed energy savings (financing in the form of loans, guarantees, forfeiting schemes) Case-study: Jewish Museum of Berlin, a pilot project with forfeiting structure EPEC and Energy Efficiency 72

73 Available EIB Financing Schemes: Summary EPEC and Energy Efficiency 73

74 Summary Technical Assistance is available to develop large scale ESCO programmes (ELENA) Currently ELENA supports ESCO project development in excess of 500m potential investment opportunities EIB financing is available for larger and smaller projects Structural Funds can be used via JESSICA The European Energy Efficiency Fund (EEE-F) has been developed focusing especially on energy efficiency and support to ESCOs (EEE-F) Further targeted products are under development STILL SIGNIFICANT NON-TECHNICAL BARRIERS EXIST EPEC and Energy Efficiency 74