A NAGYKUNSÁGÉRT LEADER HELYI KÖZÖSSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA MÁJUS 30.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NAGYKUNSÁGÉRT LEADER HELYI KÖZÖSSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. MÁJUS 30."

Átírás

1 A NAGYKUNSÁGÉRT LEADER HELYI KÖZÖSSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA MÁJUS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A 2013-ra a térségünk vállalkozásai számos új munkahellyel gyarapodva komoly versenytársai lesznek a fejlettebb területen lévő társaiknak. Civil szervezeteink megfelelő körülmények között, korszerű technikai háttérrel végzik tevékenységüket, így járulva hozzá a társadalmi problémák hatékony kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez, térségen belüli és térségek közötti kapcsolatok ápolásához. Az egyik fő kiugrási lehetőségünk a gyógy turizmus, melynek magas színvonala hozzájárul a térségünk népszerűsítéséhez, gazdasági fellendüléséhez. Turisztikai szempontból a különféle szálláslehetőségek kapacitásainak és szolgáltatásaik színvonalának növelésével többszörösére növeljük a vendégéjszakák számát a korábbi évekhez képest. Sokszínű programkínálatunkat tovább szélesítve a hazai és külföldi turisták minden igényét kielégítjük. Megjelennek a helyi piacokon, nagyobb termelői vásárokon, a területünkön termelt helyi termékek és a marketing eszközeivel élve szélesebb közönséghez eljutnak. A kis településeink megszépülnek, fontosabb épületei fel lesznek újítva, szép parkokkal, pihenőhelyekkel, valamint EU-kompatibilis játszóterekkel rendelkeznek. A helyi védelem alatt álló épületei megújulnak. Kialakításra kerülnek színvonalas rendezvényterek, mely otthont adhat a település rendezvényeinek. Kis településeink közintézményei korszerű, megújuló energiát hasznosító eszközzel vannak felszerelve, mely a költségmegtakarítás mellett, a megújuló energia népszerűsítését is szolgálják. Településeink szabadtéri sportlétesítményei, sportolásra alkalmasak, kiszolgáló épületei színvonalasak. A térségben a képzések szervezésében, koordinálásában és irányításában szerepet vállaló szolgáltató központ működik, mely tanácsadással, internet hozzáféréssel segítséget nyújt az arra rászorulók részére. A képzési programok egy része olyan tudással ruházza fel a tanulni vágyókat, mely igazodik a vidék társadalmi gazdasági igényeihez és jó elhelyezkedési lehetőséget biztosít a térségen belül. A képzési program másik része pedig a helyi hagyományos mesterségeknek a fiatalabb generációk részére történő továbbadását célozza meg. Településeinken jól működő polgárőrség működik, nagyobb közterületeink térfigyelő kamerával vannak ellátva. 1.2 Főbb célkitűzések

2 A HVS kifejezett célja, hogy rámutasson a térségben rejlő társadalmi-gazdasági-kulturális potenciálra. A kitörési lehetőségek a következő területeken jelentkeznek: turisztikai tevékenység ösztönzése mikrovállalkozások fejlesztése helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése falufejlesztés és a vidéki életminőség javítása helyi termékek értéknövekedésének és piacra jutásának elősegítése humán erőforrás fejlesztése hagyományőrző rendezvények, fesztiválok megrendezése térségi együttműködések fejlesztése helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Településeink közbiztonságának javítása 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A HVS felülvizsgálat indoka a helyi, hazai, és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatok, valamint a HVS végrehajtásának előrehaladása és a HVS által a felülvizsgálatig elért eredmények. A HVS felülvizsgálat célja, hogy az említett változásokra a HVS adekvát válaszokat tudjon adni. Tehát az új kihívásokra adandó új válaszokra, vagy a továbbra is fennálló problémákra való hangsúlyosabb odafigyelés a célja az intézkedések átfogalmazásának vagy újakkal való helyettesítésének és a hozzájuk kapcsolódó forrásallokáció felülvizsgálatának, átalakításának. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A HVS felülvizsgálatának fontos részét képezi, hogy felmérjük a térségben élő emberek, szervezetek és vállalkozások elképzeléseit arról, hogy milyen fejlesztésekre van szükségük. Ennek érdekében a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. folyamatosan hozzáférhetővé teszi honlapján a vizsgálattal kapcsolatos híreket és az eddig megtett lépéseket. Emellett hirdetményt helyeztünk el a HACS területén található valamennyi önkormányzati hivatal hirdetőtábláján. A hirdetmény tájékoztatja a lakosságot a HVS felülvizsgálat megindításáról, a szakaszairól, a nyilvános indító megbeszélés helyéről és idejéről, a HACS munkaszervezetének elérhetőségeiről. A tájékoztatáson túlmenően fontosnak tartjuk, hogy az új HVS kidolgozásával kapcsolatban minden érintett személy, vállalkozás és szervezet elmondhassa véleményét, javaslatait, észrevételeit. Ennek érdekében a HACS illetékességi területén található mind a nyolc településen fórumot kívánunk tartani, melyek helyszínét és időpontját honlapunkon tesszük közzé. A HVS nyitó megbeszélésén képviseltette magát a három szféra. A meghirdetés ellenére csak egy nem HACS tag vett részt az ülésen. A résztvevő HACS tagok elvállalták a részvételt a tervezési folyamatban.

3 A kis településeinken tartott nyilvános tájékoztató fórumainkon sajnos 6-7 fő átlaglétszámmal számolhattunk, viszont ők azok az aktív vidéki szereplők, akik nagyban elősegítették a helyi igények felmérését és ezáltal a munkánkat. A fórumok gyenge látogatottsága ellenére szép számú projekt adatlapot kaptunk. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások 2. HELYZETELEMZÉS 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői A Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. (továbbiakban Nagykunságért TVN Kft.) által lefedett terület megközelítőleg hektáron terül el Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A térségben 8 település található, melyekben összesen ember él. A térség legfontosabb problémája, hogy a jövedelmezőségi viszonyok tekintetében jelentősen elmarad az országos átlagtól. Magas a munkanélküliség és a hátrányos helyzetűek aránya. A térség infrastrukturális ellátottsága sem megfelelő. A környezeti problémák közül a nyári szárazság és a csapadékos időszakokban rendre visszatérő belvíz van a legnagyobb hatással az itteniek életére. A legfontosabb társadalmi problémák között kell megemlíteni a lakosság rohamosan növekvő elöregedését, a fiatalok térségből történő elvándorlását, az aktív keresők arányának csökkenését és a viszonylag nagy arányban jelen levő roma kisebbség foglalkoztatási problémáit. Sajnos az elmúlt évek adatai alapján a lakosságszám egyre csökken, a munkanélküliek száma pedig növekvő tendenciát mutat. A helyi gazdaság fejlesztése révén (elsősorban új munkalehetőségek megteremtésével) lehetőség nyílna ezen tendenciák visszafogására, megállítására, megváltoztatására. A térség jövője szempontjából sorsdöntő, hogy képes e kezelni a társadalmi - gazdasági szempontból hátrányos helyzetét és talál-e megoldást a gazdasági szerkezetéből adódó súlyos munkanélküliség kezelésére A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok A térség elhelyezkedése, jellege, településszerkezete A térség az Alföld közepén elhelyezkedő Jász-Nagykun-Szolnok megye sajátságos vidékfejlesztési célterülete. Tradicionális történelmi múltjában és jelenében egyaránt meghatározó az agrár tevékenység, amely mellett a fejlett és világszerte ismert kézműipari hagyományok is fontos szerepet töltenek be. A térséget alkotó nyolc településből öt mezőváros jellegű kisváros, amelyek küzdenek a klasszikus alföldi mezővárosi válság felemás problémájával. Ez abban ölt testet, hogy mára sem oldódtak meg az agrár jellegű problémák, ugyanakkor a kistérségek ipara sem teljes körűen kiépített. Ez nem új keletű jelenség, lényegében visszanyúlik a múlt század derekán elindult ár- és belvíz-mentesítési munkálatok időszakáig, melynek következménye volt egy századokon át kifejlődött ártéri- és fokgazdálkodás teljes felszámolódása. Ezt a gazdálkodási- és életmódot váltotta fel

4 napjainkra egy teljesen más módon megnyilvánuló tájgazdálkodás, az egész agrárium minden vonatkozásban (földhasználat, tulajdonviszonyok, termesztés-, tenyésztés, piaci helyzet, stb.) gyökeres változáson ment keresztül. Ezt a vajúdó, felemás állapotot tette még kritikusabbá az 1960-as évektől az összes előzményével és hátrányával a kollektivizálás, majd az 1970-es évektől az akkori térségfejlesztési és vidéki ipartelepítési politika. A rendszerváltással pedig ismételten minden alapjaiban változott meg a korábbi viszonyokhoz képest. A térség a megye keleti részének észak-déli vonulatában helyezkedik el. A 4-es számú főútvonal érinti Kenderest, Kisújszállást és Karcagot, a 46 os főútvonal pedig Mezőtúrt. Ezek a települések, valamint Kétpó község vasúton is megközelíthetőek. Mesterszállás, Mezőhék, Túrkeve és Kétpó települések közúti megközelíthetőségei fejlesztésre szorulnak, az utak állapota rossz. A megyében elfoglalt helyéből adódóan több megyével és régióval is határos. Közúti megközelíthetőségi viszonyai szempontjából prognosztizálható, hogy jövőbeni fejlődésére meghatározó szerepet fog gyakorolni a 4-es számú országos főközlekedési út korszerű gyorsforgalmi úttá történő átépítési programjának megvalósítása. A térség térkapcsolatai jónak mondhatóak. A térség környezeti állapota A térség klasszikus értelemben vett agrártáj. A térség az Alföld centrumában fekvő Közép- Tiszavidék keleti peremén, a Szolnok-Túri síkon, m közötti magasságban elhelyezkedő alacsony ármentes-, de belvízzel erősen veszélyeztetett síkság, kisebb része enyhén hullámos. Az elhagyott folyómedrek és a lösszel fedett felszínek jelentenek domborzati változatosságot. A térség reliefenergiája alacsony. Átlagosan 2-4, de valamennyi terület benne van a 0-5 tartományban. A térség egészére általánosan a rendkívül kis szintkülönbség jellemző, sokszor még a néhány 10 cm-es terepszintkülönbség is eldönti, hogy az időszakosan megjelenő vízborítás mely területeket önti el. A táj e látszólagos egyhangúság ellenére rendkívül mozaikos szerkezetű. Az egykori ártáj (Tisza, Körös, Berettyó) ma is őrzi karakterét, amely belvizes időszakban látványosan meg is jelenik. Ár- és belvízi veszélyeztetettség tekintetében az Alföld egyik legsajátosabb területe. A térségben mindig a víz volt és maradt a táj legfontosabb formáló, lényeget adó jellemzője. Egyszer a hiánya, másszor a vízfelesleg, sőt annak károsító bősége volt a problémák forrása. Ez a térség jövőbeni sorsát is alapvetően meghatározza. Vízrendszerének meghatározó eleme a Hortobágy-Berettyó, amibe a Sáros-ér, a Villogó csatorna, a Kakat-ér és több mesterséges vízfolyás csatlakozik. A kistérségnek számos tava és mesterséges tava van, melyeknek összterülete kb ha. Főbb területhasználati módok Általánosan elmondható, hogy az ipari és szolgáltató jellegű tevékenységek döntő többsége (néhány kivételtől eltekintve) a települések belterületén helyezkedik el. A külterület döntő részét a szántók teszik ki, ami nem meglepő a térség több évszázados mezőgazdasági múltjára való tekintettel. Kiterjedésben ezt követik a gyep területek (rétek, legelők). A települések belterületének közvetlen tőszomszédságában kisebb-nagyobb kertek és halastavak sorakoznak. Az erdőterületek nagysága igen alacsony, mindössze 4640 hektárt foglalnak a térségben. Ez csupán a teljes terület 3,29%-a, ami messze elmarad az országos átlagtól. Ennek ellenére a vidék nem szűkölködik védett természeti értékekben, mint például: a karcagi kunhalmok; a kenderesi Fasor, Törökmogyoró-fa; a Mezőtúrt és Mesterszállást érintő Körös-völgyi Természetvédelmi Terület; illetve a Mezőtúrt és Túrkevét érintő Körös- Maros Nemzeti Park.

5 2.1.3 Demográfiai helyzet A térség népessége összesen fő ban fő lakta a térséget, vagyis mostanra a lakosság száma mintegy 5,5 százalékkal csökkent. A népességnek a 60 év felettiek száma (14.934) magasabb, mint a 15 év alattiak száma ( fő), emiatt a társadalmat elöregedőnek nevezhetjük. A térség népsűrűsége 48,73 fő/km², ez a megyei (annak két harmada) és az országos átlagnál is jóval alacsonyabb (annak fele) éves korig terjedő korosztályban van a népesség 15,3%-a, mintegy fő. A éves korosztály pedig fő, a teljes népességnek csupán a 3,9%-a. A térségben a születések száma évek óta drasztikusan csökken, ez az egyik oka a térség elöregedésének. A másik oka, hogy a fiatalok jelentős része az érettségit követően vagy fiatal pályakezdőként elvándorol (18-30 év), és máshol alapít családot. Ebből következik, hogy a főnyi éves korosztály aránya az országos átlagnál magasabb (59,1%). A 60 év feletti idős emberek aránya az országos átlaggal nagyjából megegyezik (21,7%), mintegy fő. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a év közötti aktív keresők halálozási aránya az országos átlagnál jóval magasabb. Ennek okai: depresszió, tartós munkanélküliség, krónikus betegségek és a szuicidásra való magasabb hajlam. A vándorlási különbözet a térségben negatív. A térségből Budapestre, és a megyeszékhelyre költöznek a legtöbben, ennek oka a munkahelyek hiánya. Az elköltözők általában nagyrészt a magasabban kvalifikált réteghez tartoznak. Jellemző még a térségre az alacsony vagy képzetlen rétegek más térségekbe történő ingáztatása, sokszor kilométeres távolságba. A térségben 8 település található, melyek közül 5 városi jogállású (Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve), 3 pedig község (Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék). A városi lakosság aránya nagyon magas, meghaladja a 97%-ot, mindössze 1899 fő él a 3 községben. A 8 településből egyébként ez a három község a hátrányos helyzetű települések közé tartozik. A térség községeire jellemző, hogy az egyébként is csekély népességük csökkenő tendenciát mutat. Többségük talán Kétpót kivéve nehezen és csak rossz minőségű közúton megközelíthető. A korábbi mezőgazdasági termelőszövetkezetek széthullásával tartós munkanélküliség keletkezett ezeken a településeken. A községek önkormányzatai és azok intézményei súlyos anyagi nehézségekkel küzdenek, saját bevételekkel nem igazán rendelkeznek, a helyi adókból származó bevételek nem jelentősek. A térség településein a legnagyobb számú kisebbség a roma kisebbség. Különösen magas az arányuk Kenderes, Kisújszállás, Túrkeve, Mezőtúr és Karcag településeken. A lakosság iskolázottsági szintje növekszik, de még mindig elmarad az országos átlagtól. A lakosság 59%-a általános iskolai végzettséggel, 36%-a középfokú végzettséggel, 6%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A térség jövedelmi szintje alacsonyabb, mint az országos átlag Gazdasági környezet Jelentős átalakulás volt a kilencvenes években. A mezőgazdasági szektor válsága és az ipari termelés visszaesése gyökeresen megváltoztatta a foglalkoztatottak ágazati szerkezetét. A Nagykunság foglalkoztatottainak ágazati szerkezete valamelyest eltér a megyei szerkezettől, és sajátos képet mutat. A térség gazdasága eléggé kapcsolódik a mezőgazdasághoz. A foglalkoztatottak kb. 10 százaléka dolgozott 2001-ben (népszámlálási adatok) a mezőgazdaságban. Az ipar, építőipar szerepe erőteljesebb, mint a megyében általában, itt a

6 foglalkoztatottak 37,6 százaléka tevékenykedett. A szolgáltatási szektorban (52%) foglalkoztatottak aránya átlagosnak mondható. A térségben a vállalkozások szektor szerinti megoszlása alapján a kereskedelem és javítás dominál (29%), emellett kiemelt fontosságú az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (16%), a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás (13%), építőipar (12%). Foglalkoztatás szempontjából a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,vízellátás (30%) és a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy (26%) dominálnak. Emellett a kereskedelem, javítás (12%) és a mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás (10%) jutnak komolyabb szerephez. Alapjában véve azt mondhatjuk, hogy a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,vízellátás szektorban néhány nagy vállalat; a kereskedelem, javítás szektorban sok kis vállalat van jelen. A többi szektort pedig kis vállalatok képviselik. A térség 10 legnagyobb foglalkoztatója: Syngenta Seeds Mezőtúr- Vetőmaggyártás 400 fő Contarex Kft. - Kisújszállás Egyéb mezőgazdasági gép gyártása - Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,vízellátás 307 fő Rafi Hungaria Kft. - Mezőtúr - Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása - Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,vízellátás 369 fő Mezőtúr Városi Korház Rendelőintézet Kft. - Mezőtúr Fekvőbeteg-ellátás Közszféra 185 fő Túri Cipőgyártó és Ker. Kft Mezőtúr Lábbeligyártás - Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,vízellátás 165 fő Agribrands Europe Hungary Zrt. - Karcag - Haszonállat-eledel gyártása - Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,vízellátás 164 fő Ábrahám és Társa Kft. - Túrkeve - Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése - Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 140 fő Nagykun 2000 Zrt. - Kisújszállás - Vegyes gazdálkodás - Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 120 fő Elegant Keve Kft. - Túrkeve - Bőrruházat gyártása - Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,vízellátás 115 fő Vart Special Kft. - Mezőtúr - Fémszerkezet gyártása - Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,vízellátás 115 fő A térség közlekedési infrastrukturális szempontból két részre osztható. A városok viszonylagosan jól megközelíthetőek. Túrkevét kivéve vasúti kapcsolattal rendelkeznek. Kenderes, Kisújszállás és Karcag a 4-es főút mentén a fővárostól kb. 2 óra távolságra, Mezőtúr a 46-os út mentén szintén kb. 2 óra távolságra helyezkedik el a fővárostól. Vonattal is tartható a két, két óra 15 perces menetidő. Fontos lenne azonban a térség fejlődése szempontjából a 4-es főútvonalnak gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése. A települések közötti közúti kapcsolat mindenképpen fejlesztésre szorul, a Kétpóra, a Mesterszállásra és a Mezőhékre bevezető utak nagyon rossz állapotban vannak.

7 Ugyanez mondható el a Kisújszállásról Karcagra bevezető útról, vagy a térség elérhetősége szempontjából nagyon fontos Kisújszállást Ecsegfalvával összekötő útszakaszról, valamint a Mezőtúr Kunszentmárton és Mezőtúrt Szarvassal összekötő útról. A térség elérhetősége szempontjából fontos lenne megépíteni a Karcagot Kunhegyessel és a Túrkevét Dévaványával összekötő utat, valamint a Körösön szükség lenne egy hídra Mezőtúr és Szarvas között. Telekommunikációs infrastruktúra szempontjából a térség jól ellátott. A településeken szélessávú internet és kábel tv jelen van, vagy most van kiépítés alatt. A települések vezetékes és mobiltelefon lefedettsége megoldott. Minden településen van vezetékes gáz, és ivóvíz. A városok szennyvíz csatornázottságának kiépítettsége jónak mondható. A települések kommunális hulladékának elhelyezése a kétpói és a karcagi szemétlerakóban történik. A települések beltéri úthálózata nagyobb részben pormentesített műút, kisebb részben földút. Azonban a pormentesített utak is nagy részben felújításra, kátyúzásra szorulnak. Minden településen található óvodai szolgáltatás. A községekben a települések anyagi problémái miatt az alsó és felső tagozatos általános iskolai képzés folyamatosan a környező városokba integrálódik (Mezőtúr, Túrkeve). A térség minden városában van középiskolai és szakiskolai képzés. Fontos megemlíteni még a Karcagi Debreceni Egyetem Innovációs Kutató Intézetét. Mezőtúron és Karcagon működik kórház, melyből az utóbbi súlyponti kórházként működik. Az élhető, kiegyensúlyozott és versenyképes térség, mint egyfajta jövőkép szerepel a helyi közösség fejlesztési programjában. Erre alapozva megjelennek azok az átfogó célok, amelyek alapjául szolgáltak a prioritások megállapításakor, ennek legfontosabb pontja a vállalkozások fejlesztése. A térség gazdasági stabilitása a nagy-foglalkoztatókra épül (kis és közép vállalatok). Ezek esetleges kivonulása komoly szociális nehézségeket jelentenének a térségnek, mind helyi adó bevétel szempontjából, mind szociális szempontból. Azonban egykét komolyabb nagyberuházással a munkanélküliség is jelentősen csökkenthető lenne. A térségben két Ipari Park található. A már kiépített Mezőtúri Ipari Parkban 121 főt foglalkoztatnak és további betelepülő vállalatokra lenne szüksége a további fejlődéshez. A Karcagi Ipari Park területét folyamatosan fejlesztik. A kis- és közép vállalkozások száma magas, és a foglalkoztatásban komoly szerepet vállalnak, főleg a feldolgozó ipar területén (mezőgazdasági, fémipari, könnyűipari, faipari társas vállalkozások). Ebből a szempontból még komolyabb szerepet töltenek be a kereskedelmi és szolgáltató cégek. Kis és középvállalkozások alkalmazzák a térség munkavállalóinak kb. 80%-át. A térség mikrovállalkozásainak száma nagyon magas, azonban tőkehiánnyal küzdenek és javarészt önfoglalkoztatók. Itt említhető meg, hogy a mikro méretű vállalkozások gazdasági szerkezetüket illetően, döntően kereskedelmi és szolgáltató jellegűek. Gazdasági potenciáljuk igen alacsony, adófizetési képességük csekély, fejlődési lehetőségük gyakorlatilag nincs. A mikrovállalkozások technológiai fejlesztésével tőkeinjekció révén - javulhat piaci pozíciójuk és jövedelemtermelő képességük. Az országos átlaghoz képes magas a vállalkozások száma. Ez azzal magyarázható, hogy sok az "önfoglakoztató kényszervállalkozás", ahol a rendszerváltás következtében munkahelyüket elvesztő emberek próbálnak jövedelemhez jutni több-kevesebb sikerrel. A mezőgazdasági termelők és őstermelők a birtokkoncentráció problémájával küzdenek, és emellett sajnos még mindig magas a foglalkoztatásban betöltött szerepük. Látható tendencia, hogy csökken a kevés hektáros családi gazdaságok száma, és a több száz több ezer hektáros "latifundiumok" veszik át a volt termelőszövetkezetek szerepét. A nem mezőgazdasági jellegű mikrovállalkozások kiemelt fejlesztési lehetőséget(forrást) kaphatnak a technológiai és kis léptékű infrastrukturális fejlesztéseikhez.

8 2.1.5 Társadalmi környezetet Egy jól működő térségi, kistérségi vidékfejlesztés nem működhet a partnerség elve nélkül. A fenntarthatóság, a megvalósíthatóság és a relevancia a projektek, projekttervek megvalósításának legfontosabb jellemzői. A térségi együttműködéseknek is így kell megvalósulniuk. Az önkormányzatnak fontos szerepe van a városok, községek életében, mind szerepkörét és jogi funkcióját tekintve, és ide kell beolvasztani a vállalkozók és civilek tevékenységét is. A Mezőtúri és Karcagi kistérség munkájában részt vesznek a már megalakult Kistérségi Civil Fórumok. Az önkormányzatokkal együttműködve létrehoztak egy kiadványt, a Kistérségi Civil Katalógust. Ebben a kiadványban az összes civil partnert összegyűjtötték és egy partnerségi adatbázist hoztak létre a térségre. Kiemelhető a térség civil szervezeti közül a túrkevei székhelyű NIMFEA egyesület, amely természet- és környezetvédelmi feladatok ellátásával foglalkozik. Meg kell említeni a Kisújszállási Városvédő- és Szépítő Egyesületet, mely fontos szerepet játszik a város mindennapi kulturális életében. A térségben és azon kívül is kiemelkedő kulturális szerepet tölt be a Túrkevéért Alapítvány. A LEADER+ program tapasztalatai rávilágítottak arra, ha érdekeltté tesszük a vállalkozókat és a civil szervezeteket a helyi fejlesztésekben, akkor kiválóan együttműködnek az önkormányzatokkal. Ezek a programok és települések beruházásainak tapasztalatai azt mutatják, hogy a helyi vállalkozók és a civil szervezetek igen is fontosnak tartják saját településük fejlődését. Ha továbbra is érintettek a civil szervezetek a helyi beruházásokban és a helyi foglalkoztatási paraméterek javításában, akkor a közötti időszakban is segíthetik a térségben történő fejlesztések megvalósítását. Új projektötleteikkel a térség legfontosabb szereplőivé válhatnak. Többségük a következő területeken tevékenykedik: oktatás, szabadidő, kultúra, sport, szociális ellátás, településfejlesztés, lakásügy. A jól működő civil szervezetek mellett meg kell említeni a halott, vagy félhalott állapotban lévő civil szervezeteket is. Ezek a szervezetek sokszor nem bejegyzett szervezetek, így pl. a Nemzeti Civil Alapprogram pályázati forrásaira sem jogosultak, emellett a legtöbb szervezet napi anyagi gondokkal küzd. Már több helyen is volt szó a térségben jellemző nagyfokú munkanélküliségről (a 8 településen 4771 regisztrált munkanélküli). A térség munkaerő-igénye, a helyi munkaerőkereslet struktúrája mind mennyiségben, mind minőségben számottevően eltér a helyi munkaerő-kínálattól! A kialakult munkaerő-piaci viszony több okra vezethető vissza. A térség a magyarországi gazdasági pólusoktól távol eső terület és a megyeszékhelytől is km-es távolságra található. Az átlagnál magasabb munkanélküliségi rátára a belső periférikus fekvés ad magyarázatot. Kevés a betelepülő vállalakozás és hiányzik a külföldi tőke. A helyi erőforrásokra alapozott gazdaság jelenleg nem tud több munkaerőt foglalkoztatni. Jelentős fejlesztések, beruházások oldanák csak meg a térség foglalkoztatási problémáit, ehhez azonban szükség lenne egy erősebb nemzetgazdasági háttérre. A helyi erőforrások csak kis mértékben kiaknázottak. A nyugdíjrendszer korábban lehetőséget biztosított a korkedvezményes, és előnyugdíjazás igénybevételére, és sokan választották a növekvő munkanélküliség helyett a rokkantnyugdíjazást. A munkanélküliségi ráta 6,94%, többségük tartósan munkanélküli. A nyilvántartott munkanélküliek körében magas a szellemi foglalkozásúak és a pályakezdők aránya. A helyi termékek feldolgozása és helyi erőforrásaink jobb kihasználása több életképes mikrovállalkozásnak adhat majd lehetőséget, hogy meghatározó piaci szereplővé és foglalkoztatóvá léphessenek elő a térségben, megteremtve ezzel a hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának lehetőségét és az esélyegyenlőségi szempontok maximális érvényesülését.

9 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A HVS végrehajtásában részt vevő stratégiai partnerek a pályázók, akik révén megvalósul az, amit a stratégiában megtervezünk. A pályázat meghirdetésével egyidejűleg fórumokat tartunk a kiírások népszerűsítése, projektgenerálás céljából. Amivel létrejön egy kapcsolat, párbeszéd, melyet a pályázat benyújtásában való segítségnyújtással, az ügyintézés során és későbbiekben a különböző találkozókon mélyítünk el. A HVS felülvizsgálat során a legaktívabb vidékfejlesztési szereplők épp azok a pályázók, akik már kapcsolatba kerültek az irodánkkal. A partnerekkel való jó kapcsolat elengedhetetlen a sikeres HVS végrehajtása céljából. 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése A Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. illetékességi területén a 147/2007 FVM rendelet alapján Ft fejlesztési forrás állt rendelkezésre. A felhasználható pénzösszeg allokációját az alábbi grafikon szemlélteti ,00 Ft ,00 Ft ,00 Ft ,00 Ft ,00 Ft ,00 Ft ,00 Ft 0,00 Ft Falumegújítás-fejlesztés Mikrovállalkozások Turisztika Vidéki örökség megőrzése Az ÚMVP III. tengely kiírásának első körében összesen 42db pályázat érkezett be a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. munkaszervezetéhez. Ebből 32db pályázat tartozott a nyertes pályázatok közé. Összesen Forintnyi összeg került lekötésre az alábbi bontásban. A beérkezett III. tengelyes pályázatok Falumegújítás-fejlesztés Vidéki örökség megőrzése Turisztika Mikrovállalkozások

10 ,00 Ft A benyújtott támogatási igény összege ,00 Ft ,00 Ft ,00 Ft ,00 Ft ,00 Ft 0,00 Ft Mikrovállalkozások Turisztika Falumegújítás-fejlesztés Vidéki örökség megőrzése A fejlesztések többsége nem hátrányos helyzetű területeket történt, csupán négy pályázat érintett hátrányos helyzetű területet. Az ÚMVP III. tengely második körében és a IV tengely első körében összesen 33db pályázat érkezett be a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. munkaszervezetéhez. A 33db benyújtott pályázat közül 16db a III. tengelyre, 17db pedig a IV. tengelyre (LEADER) érkezett. III.tengely pályázatai A beérkezet III. tengelyes pályázatok Falumegújítás-fejlesztés Vidéki örökség megőrzése Turisztika Mikrovállalkozások

11 Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 0 Ft A benyújtott támogatási igény összege Turisztika Falumegújítás-fejlesztés Mikrovállalkozások Vidéki örökség megőrzése Összesen 16 db pályázat érkezett be a III. tengely jogcímeire. Ebből 12 db a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére, 4 db pedig a turisztikai tevékenységek ösztönzésére irányult. A vidéki örökség megőrzésére, valamint falumegújításra- és fejlesztésre nem érkezett be egyetlen pályázat sem. A benyújtott pályázatok támogatási igénye együttesen forint. Ebből a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére forintot, míg a turisztikai tevékenységek ösztönzésére forintot igényeltek. A fentiekből jól látható, hogy a turisztikai célú fejlesztésekre benyújtott pályázatok jóval fajsúlyosabbak, mint a mikrovállalkozásokat érintők. Egy turisztikai fejlesztésre igényelt támogatás átlagosan 40,3 millió forint, ami több mint háromszorosa egy mikrovállalkozás fejlesztésére irányuló átlagos támogatási igénynek (12,4 millió forint). Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére igénybe vehető források döntő részét a pályázók eszközbeszerzésre kívánták felhasználni, illetve akadt egy pályázó, aki autókozmetikai műhely kialakítását tűzte ki céljául. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzésére irányuló forrásokat magán- és ifjúsági szálláshelyek, továbbá kézműves ház és fedett lovarda kialakítására vették igénybe. A továbbiakban várhatóan fennmarad a jelenlegi tendencia, miszerint a rendelkezésre álló források nagy részét a vállalkozók továbbra is döntően eszközbeszerzésre fordítják. Emellett az idegenforgalomban érdekelt szervezetek és magánszemélyek néhány nagyobb forrásigényű beruházást kívánnak időről-időre megvalósítani.

12 IV. tengely (LEADER) pályázatai 12 A beérkezett IV. tengelyes pályázatok Közösségi célú fejlesztés Képzés Rendezvény Térségek közötti és nemzetközi együttműködés Vállalkozási alapú fejlesztés Ft A benyújtott támogatási igény összege Ft Ft Ft 0 Ft Közösségi célú fejlesztés Képzés Rendezvény Térségek közötti és nemzetközi együttműködés Vállalkozási alapú fejlesztés Összesen 17 pályázat érkezett be a IV. tengely (LEADER) jogkörébe. Ezek közül 11 a közösségi célú fejlesztés, 2 a vállalkozási alapú fejlesztés, 2 a rendezvény, 1 a képzés és 1 a térségek közötti és nemzetközi együttműködés jogcíme alá tartozik. A benyújtott pályázatok támogatási igénye együttesen 34 millió 213 ezer 247 forint. Ebből a közösségi célú fejlesztések 19 millió, a vállalkozási alapú fejlesztések 5,9 millió, a képzés 4,9 millió, a rendezvény 3,5 millió, a térségek közötti és nemzetközi együttműködés pedig 815 ezer forintos összeggel részesedik. Az egy pályázatra eső átlagos támogatási összeg alapján a legfajsúlyosabb jogcímeknek a képzést és a vállalkozási alapú fejlesztéseket kell tekintenünk. Ennél kisebb hangsúlyt kapnak a rendezvények és a közösségi célú fejlesztések, a térségek közötti és nemzetközi együttműködések pedig egészen eltörpülnek az előzőek mellett. A közösségi célú fejlesztések jogcímen belül három célterületre lehetett pályázni. Ezek név szerint a következők: általános ügyfélszolgálati központok létrehozása, civil szervezetek szolgáltatásainak fejlesztése és a település idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing

13 tevékenység támogatása. Az első célterületre nem érkezett be pályázat. A pályázatok többsége a civil szervezetek szolgáltatásainak fejlesztése célterületre érkezett, azon belül is eszközbeszerzésre és felújításra, de döntően az előbbire. A település idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenység támogatása célterület keretében turisztikai információs táblák kihelyezésére pályáztak. A vállalkozási alapú fejlesztések jogcím keretében a helyi termékek előállítása, feldolgozása, értékesítése és marketingje célterületre lehetett pályázatokat benyújtani. Ide egy húsfeldolgozó bolt tulajdonosa, illetve egy fafaragó részéről érkezett támogatási igény. A képzés jogcím alatt a helyi speciális képzési és átképzési célterületre érkezett egy hagyományőrző mesterség megőrzéséhez és továbbadásához kapcsolódó pályázat. A rendezvény jogcím alatt a helyi identitás megőrzésére, fejlesztésére szolgáló rendezvények támogatása célterületre érkezett két pályázat. Mindkét pályázó települési önkormányzat volt, akik a rendszeresen, évről-évre megrendezésre kerülő falunapjukra igényeltek támogatást. A térségek közötti és nemzetközi együttműködés jogcíme alatt két célterületre lehetett pályázatot benyújtani. Nevezetesen a szomszédos helyi közösségek közötti komplex együttműködés és a nemzetközi együttműködések fejlesztése határainkon túli helyi közösségekkel célterületekre. Utóbbira nem érkezett be pályázat. A szomszédos helyi közösségek közötti komplex együttműködés célterület keretein belül egy turisztikai portál kialakítására igényeltek támogatást. Várhatóan továbbra is a civil szervezetek eszközbeszerzésére érkezik be a legtöbb pályázat, ezek azonban többnyire kisebb összegű támogatások. A vállalkozások fejlesztése, a képzés, a rendezvények már nagyobb összegeket igényelnek, de az ilyen irányú pályázatok száma alacsony. 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága Az elmúlt években jelentkező gazdasági recesszió hatása viszonylag hamar begyűrűzött az Európai Unió területére is, s hazánkat sem kímélte. A kezdeti termelési nehézségek sok helyen olyan nagy mértékben fölerősödtek, hogy a profit drasztikus zuhanásának megállítása érdekében a vállalatok kénytelenek voltak leépíteni munkaerejük egy részét. Az elbocsátások a Nagykunság területét a már meglévő jelentős munkanélküliség miatt még súlyosabban érintették. Ezért különösen fontosnak tartjuk az olyan irányú elképzelések támogatását, melyek kitűzött célja (részben vagy teljes egészében) új munkahelyek, munkalehetőségek megteremtése vagy olyan jellegű képzések, melyek megkönnyítik a térségben való munkaerő-piaci elhelyezkedést. A HVS első változatának végrehajtása során számos értékes tapasztalattal gazdagodtunk, mely nagy segítségünkre van a mostani HVS kidolgozásában. Ennek tükrében a III. tengely keretein belül továbbra is nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a mikrovállalkozások és a turisztikai jellegű projektek támogatására. A IV. tengely (LEADER) keretein belül pedig bizonyos változtatásokat szeretnénk végrehajtani. Továbbra is kiemelt területként kezelnénk a helyi termékekkel kapcsolatos beruházásokat. A korábbiakhoz képest újításként két új célterületet vezetnénk be. Az egyik a térség sportlétesítményeinek felújítását, korszerűsítését; a másik pedig a helyi megújuló energiák hasznosítását és felhasználását célozná meg. Valamint célunk komplex projektek kidolgozása.

14 A fentiekből világosan kivehető, hogy elsősorban a munkahelyteremtő és beruházás jellegű elképzeléseket támogatjuk az új HVS-ben.

15 2.5 SWOT elemzés Erősségek: Lehetőségek: 1. Kedvező természeti adottságok. 2. Természetvédelmi területek 3. Jó minőségű termőföld. 4. Thermál- és gyógyturizmus. 5. Vadászati és horgászati lehetőségek. 6. Iskolavárosi jelleg több településen. 7. Két fő vasútvonat és a 4-es fő útvonal érinti a térséget. 1. Növekvő fizetőképes kereslet. 2. Termelési integrációk (szövetkezetek, és egyéb szerveződések). 3. Falusi, egészség és ökoturizmus népszerűsödése. 4. Komplex marketing. 5. Európai uniós támogatások elnyerése 6. Munkaerő átképzés. Gyengeségek: Veszélyek: 1. Lakosság elöregedése. 2. Aktív keresők számának csökkenése. 3. Munkahelyek hiánya. 4. Nagyobb beruházások elkerülik a térséget. 5. Fiatal képzett munkaerő elvándorlása. 6. Jelentős az inaktív, alacsony képzettségű lakos. 7. Alacsony vállalkozási aktivitás. 8. Ipari parkok hiánya, a meglévők, alacsony kihasználása. 9. A térségen belüli infrastrukturális hiányosságok. 1. Fizetőképes kereslet hiánya. 2. Szolgáltatás színvonala elmarad a környező térségektől. 3. Hagyományok és helyi ismeretek, sajátosságok eltűnése. 4. Fokozódó elvándorlás.

16 3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A 2014-re a térségünk vállalkozásai számos új munkahellyel gyarapodva komoly versenytársai lesznek a fejlettebb területen lévő társaiknak. Civil szervezeteink megfelelő körülmények között, korszerű technikai háttérrel végzik tevékenységüket, így járulva hozzá a társadalmi problémák hatékony kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez, térségen belüli és térségek közötti kapcsolatok ápolásához. Az egyik fő kiugrási lehetőségünk a gyógy turizmus, melynek magas színvonala hozzájárul a térségünk népszerűsítéséhez, gazdasági fellendüléséhez. Turisztikai szempontból a különféle szálláslehetőségek kapacitásainak és szolgáltatásaik színvonalának növelésével többszörösére növeljük a vendégéjszakák számát a korábbi évekhez képest. Sokszínű programkínálatunkat tovább szélesítve a hazai és külföldi turisták minden igényét kielégítjük. Megjelennek a helyi piacokon, nagyobb termelői vásárokon, a területünkön termelt helyi termékek és a marketing eszközeivel élve szélesebb közönséghez eljutnak. A kis településeink megszépülnek, fontosabb épületei fel lesznek újítva, szép parkokkal, pihenőhelyekkel, valamint EU-kompatibilis játszóterekkel rendelkeznek. A helyi védelem alatt álló épületei megújulnak. Kialakításra kerülnek színvonalas rendezvényterek, mely otthont adhat a település rendezvényeinek. Kis településeink közintézményei korszerű, megújuló energiát hasznosító eszközzel vannak felszerelve, mely a költségmegtakarítás mellett, a megújuló energia népszerűsítését is szolgálják. Településeink szabadtéri sportlétesítményei, sportolásra alkalmasak, kiszolgáló épületei színvonalasak. A térségben a képzések szervezésében, koordinálásában és irányításában szerepet vállaló szolgáltató központ működik, mely tanácsadással, internet hozzáféréssel segítséget nyújt az arra rászorulók részére. A képzési programok egy része olyan tudással ruházza fel a tanulni vágyókat, mely igazodik a vidék társadalmi gazdasági igényeihez és jó elhelyezkedési lehetőséget biztosít a térségen belül. A képzési program másik része pedig a helyi hagyományos mesterségeknek a fiatalabb generációk részére történő továbbadását célozza meg. Településeinken jól működő polgárőrség működik, nagyobb közterületeink térfigyelő kamerával vannak ellátva. 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A HVS célja, hogy reális képet adjon a térség saját gazdasági és társadalmi helyzetének megítéléséhez, behatárolja a térség célstruktúráját így meghatározza a térség gazdaságfejlesztése számára legfontosabb feladatokat. A HVS célja, hogy elkülönítse a lehetséges beavatkozási területeket és kezdeményezze a vidékfejlesztés hatékonysága szempontjából kulcsfontosságú együttműködések kialakítását önkormányzatok, intézmények, üzleti szervezetek és civil kezdeményezések között. Továbbá, hogy mozgósítsa a térség

17 gazdasági és társadalmi erőforrásait a gazdaság fejlesztése, a társadalomépítés és az élhetőbb táj érdekében. A HVS ezáltal egy komplex megvalósítható programot ad a vidékfejlesztési célkitűzések III. és IV.- tengelyben megjelölt célok elérése érdekében. 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Intézkedési Tervei (mellékletben): 1. Intézkedés: Térségi vállalkozások eszközfejlesztésének támogatása. Kevés a munkahely, a vállalkozóink lemaradásban vannak fejlettebb térségek vállalkozóival szemben. A célkitűzéshez sorolt intézkedések a vállalkozásokat segítik, telephelyfejlesztés eszközbeszerzés támogatásával. 2. Intézkedés: Helyi vállalkozások versenyképességének javítása. Helyi termékek értéknövelése fontos szempont a minél jobb jövedelmezőség elérése érdekében, de nem elég az értéknövelés, piacra is szükség van. A célkitűzéshez sorolt intézkedés a helyi termékek előállítását, feldolgozását, értékesítésének elősegítését és marketingjét célozzák. 3. Intézkedés: Nonprofit szervezetek rendezvényeinek támogatása, életminőség javítása érdekében szervezett rendezvények támogatása: szabadidős- és sport, települési kulturális napok, munkaerő piaci, egészséges életmódra nevelő, tradicionális, innovációval kapcsolatos kulturális rendezvények és programok. 4. Intézkedés: Non-profit szervezetek eszközfejlesztésének támogatása a civil szervezetek munkájának segítése eszközbeszerzéseik támogatásával. 5. Intézkedés: Település marketing. A célkitűzéshez sorolt intézkedések a HACS településeinek népszerűsítését és idegenforgalmának növelését célozza meg. 6. Intézkedés: Sportlétesítmények és kiszolgáló épületek fejlesztése. Az intézkedés az önkormányzatok és a civil szervezetek összefogását ösztönzi sportlétesítmények és kiszolgáló épületeinek felújításra és fejlesztésére.

18 7. 4. A helyi vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés A HACS az UMVP IH 6/2011 (II.4) közleményének megfelelően biztosította a HVS felülvizsgálat nyilvánosságát, mely a következő elemekből állt: A HACS a honlapján, az érintett települések polgármesteri hivatalaiban hirdetményt tett közzé a HVS felülvizsgálat szakaszairól, azok határidőiről. A HACS az említett hirdetményen túl közzétette a honlapján a HVS aktuális állapotát, melyet a megadott címen, telefonszámon, a HACS irodájában munkaidőben és a nyilvános Tervezői Csoport üléseken lehetett véleményezni. A HVS készítésének első szakaszában a HACS több alkalommal tartott Tervezői Csoport ülést, mely során alakult ki a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia váza. Az első szakasz fontos feladatai közzé tartozott, hogy a begyűjtött adatok, a helyzetelemzés alapján megfogalmazásra kerüljenek a főbb célkitűzések, az irányvonal melyet a Stratégia alkotás során követni kell. A HVS készítés 2. szakaszának, a célterületek megtervezésének alapja az érintett településekről beérkezett projektötlet adatlapok feldolgozása volt. Az adatlapok elérhetőek voltak a lakossági fórumokon, a HACS honlapján letölthető formában és a HACS irodájában. 4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása A Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület novembere óta működik, jogelődje, a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft 2008 óta működik. A működés során fórumokkal, médiában való megjelenéssel, honlap üzemeltetésével, iroda fenntartásával biztosítjuk a nyilvánosságot, az aktuális pályázati információk átadását, és a projektgenerálást. Egész évben tartunk fórumokat 1-1 településen. Melyek a kezdeti időszakhoz képest sokkal gyérebb látogatottságúak. A pályázati időszakok megnyílása előtti időszakban kampány - szerűen, minden településen lakossági fórum formájában végezzük társadalmasító tevékenységünket. Az információs tevékenységünket a helyi médiákban való megjelenéssel is végezzük. A településeink egy részén megtalálható a helyi televízió, más településeken pedig írott formában jelenünk meg. A cél elsősorban a figyelemfelhívás az irodánkra, elérhetőségeinkre és a tevékenységünkre. A segítségnyújtás tehát az esetek nagy százalékában nem személyes úton történik ( , telefon). A HACS a sikeres pályázatokon túl más a helyi partnerségen alapuló, a helyi lakosság aktivizálását szolgáló tevékenységet hajtott végre. Ilyenek például a helyben megrendezett Nagykunságért Leader Expo elnevezésű, minden évben megtartott országos rendezvény. Ami a 2011-es évben a meghívott külföldi vendégeknek köszönhetően nemzetközivé nőtte ki magát. A HACS által szervezett vállalkozói közösség nagy sikerrel mutatkozott be több ízben nagyobb vásárokon, mint pl: az Európai LEADER Expo vagy az AGRÁREXPO.

19

20 5.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek 1. Hirdetmény a HVS felülvizsgálatának megkezdéséről ütemezéséről. 2. HVS felülvizsgálat kapcsán létrehozott Tervezői Csoport tagjainak megválasztása 3. megválasztott TCS egyeztetés, feladatok kiosztása, munkamódszer megbeszélése 4. a HVS általános részének véglegesítése a TCS által 5. projektötlet gyűjtés a HACS településein 6. a HVS általános részének elfogadása a Taggyűlés által 7. HVS célterületeinek meghatározása A HVS -sel kapcsolatos TCS illetve Taggyűlések rendben lezajlottak, az aktuális szakasz időben be lett fejezve, a döntések meg lettek hozva. A projektgyűjtés időszakában végrehajtott fórumok, beszélgetések kis létszámú érdeklődőt vonzottak. A projektgyűjtő adatlapokat inkább a HACS honlapjáról letöltve, kitöltve juttatták el hozzánk. 5.2 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve : 3%BAjul%C3%B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20T erve.pdf (forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Terv: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program ( ): pdf Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Turizmusfejlesztési Stratégiai Program / / Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Környezetvédelmi Program / /

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Nagykunságért Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Nagykunságért Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Nagykunságért Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése: Térségi vállalkozások eszközfejlesztésének

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24.

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat Döntés a projektötletekről Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat I. szakasz Tervezői csoport megválasztása Stratégia általános felülvizsgálat (helyzetelemzés, eredmények áttekintése,

Részletesebben

Bábolna 2013. december 10.

Bábolna 2013. december 10. Bábolna 2013. december 10. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 (uniós tervezési időszakhoz igazodva) tengelyek (I., II., III., és IV. LEADER) LEADER Helyi Akciócsoportok kiemelt feladata:

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

LEADER INTÉZKEDÉSI TERV

LEADER INTÉZKEDÉSI TERV LEADER INTÉZKEDÉSI TERV Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából 2013-ban pályázható intézkedések 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:(kötelező Térségi

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg:

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg: LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Energiatudatosság a társadalom peremén

Energiatudatosság a társadalom peremén Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése: Civil szervezetek tevékenységének

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER alapelvek: 1. térségi jellegzetességeken alapuló helyi fejlesztési stratégia, 2. a helyi fejlesztési

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Együtt a Hajdúságért. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013. Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport

Együtt a Hajdúságért. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013. Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Együtt a Hajdúságért Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013 Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Hajdúböszörmény 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 3 2.1. Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Pázmánd Községi Önk.

Pázmánd Községi Önk. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program januárban beadott pályázatainak elbírálása megtörtént, a Velencei-tó LEADER Helyi Akciócsoport területén a 21 beadott pályázatból 12 pályázat felelt meg a formai,

Részletesebben

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési 1. számú intézkedés Terv 1.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés: Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával 1.2. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a gyakorlatban Miért jó a helyi termék? szakmai konferencia- 2013.02.21., Szentgyörgyvár Zala Termálvölgye LEADER Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén

Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén Berhida, 2015. április 24. Kontics Monika Munkaszervezet vezető Honnan indultunk? 2007-2008. HVI

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Innovatív Dél Zala Vidékfejlesztési Egyesület beérkezett projektötletek rendszerezve 2011.03.16.

Innovatív Dél Zala Vidékfejlesztési Egyesület beérkezett projektötletek rendszerezve 2011.03.16. A projektötlet-gyűjtés eredményei A projektötlet-gyűjtést honlapon és e-mailben is népszerűsítettük. A 70 projektötlet-adatlapból 19 érkezett e-mailben, 11-et adtak fel postai úton vagy faxon, és 40 készült

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Hajdúk jövője Partnerségben a vidékért

Hajdúk jövője Partnerségben a vidékért 1 Hajdúk jövője Partnerségben a vidékért Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. 2011. május 23. Készítette: HA-VER Hajdúsági Versenyképesség LEADER Helyi Akciócsoport 2 Tartalomjegyzék Bevezető 1 Vezetői

Részletesebben

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete vállalkozás célú fejlesztés

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete vállalkozás célú fejlesztés Iktatószám: 231/11//1/211 Célterület adatlap Célterület azonosító: HACS neve: Jogcím: Célterület megnevezése: UMVP intézkedés: Vonatkozó HPME kódja Vonatkozó HPME megnevezése Jászsági Kistérségi Helyi

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Zala Termálvölgye Egyesület

Zala Termálvölgye Egyesület Zala Termálvölgye Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport 2013. július 19., Zalaszentlászló Zala Termálvölgye Egyesület Vidékfejlesztési célú civil szervezet LEADER Helyi Akciócsoport - címbirtokos szervezet

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI. 1.1. A pályázat címe:

1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI. 1.1. A pályázat címe: 1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI 1.1. A pályázat címe: 1.2. a.) Pályázó megnevezése: b.) Település(ek): c.) Régió: d.) Megye: e.) Lakosságszám: f.) A falumegújítási

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése Helyi termékek, helyi szolgáltatások

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv

LEADER Intézkedési Terv LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése Helyi termékek, helyi szolgáltatások

Részletesebben

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg:

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg: LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

LEADER célterületek. Szendrői Júlia, irodavezető 2011. május 24. Vál

LEADER célterületek. Szendrői Júlia, irodavezető 2011. május 24. Vál LEADER célterületek Szendrői Júlia, irodavezető 2011. május 24. Vál 1. célterület Helyi népi, kulturális és művészeti értékek alkotó-, bemutató- és rendezvényhelyszíneinek kialakítása és fejlesztése Közösségi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Üdvözöljük Önöket LEADER tervezési műhelynapunkon! Pannónia Kincse LEADER Egyesület munkaszervezete

Üdvözöljük Önöket LEADER tervezési műhelynapunkon! Pannónia Kincse LEADER Egyesület munkaszervezete Üdvözöljük Önöket LEADER tervezési műhelynapunkon! Pannónia Kincse LEADER Egyesület munkaszervezete A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 között A magyarországi vidékfejlesztési program, amelyet az Európai

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben