ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: Fax:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 email: unkedit@actel."

Átírás

1 ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: Fax: NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERV háttértanulmánya A kötet MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAÁTALAKÍTÓ MEGVALÓSULT TECHNOLÓGIÁINAK KIVÁLASZTÁSA, MŰSZAKI-GAZDASÁGI MUTATÓI ADATBÁZISA energetikai szaktanulmány Készítette: a PYLON Kft. és munkacsoportja Témafelelős: Dr. Unk Jánosné ügyv.ig december 15.

2 ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: Fax: A kötet MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAÁTALAKÍTÓ MEGVALÓSULT TECHNOLÓGIÁINAK KIVÁLASZTÁSA, MŰSZAKI-GAZDASÁGI MUTATÓI ADATBÁZISA energetikai szaktanulmány A szaktanulmányban alvállalkozóként részt vett cégek és szakértők: PYLON Építési és Kereskedelmi Kft.: BIOX Mérnöki Szolgáltató Bt.: Egyéni vállalkozó: 2R Befektetési Tanácsadó Kft.: GEO-MONTAN Kft.: Dr. Unk Jánosné ügyv.ig. Zsuffa László ügyv.ig. Kapros Zoltán szakértő Bányai István ügyv.ig. Horváth János ügyv.ig.

3 TARTALOMJEGYZÉK Oldal BEVEZETÉS, ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZER 1 ÉRTELMEZÉSEK, BEHATÁROLÁSOK 2 MEGÚJULÓ ENERGIAÁTALAKÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK 7 1. Biomassza-energiaátalakító technológiák Szilárd biomassza alapú hőenergia-termelés, fűtőművi technológia Szilárd biomassza tüzelésű kogenerációs bio-erőművek villamos energia és kapcsolt hőenergia termeléssel Biomassza fermentációjával működő biogázüzemek Szilárd biomassza elgázosítási technológiák Szilárd biomassza elgázosító-kiserőmű gázmotorral Biomassza Kiserőmű, Szentes Pirolitikus erőmű gázturbinával Hulladékgazdálkodás szerves hulladékhasznosító technológiák Depóniagáz-termelés gázmotoros technológiával A szennyvíziszapból nyerhető biogáz Komplex hulladékhasznosítás. Regionális hasznosító művi kapacitások Hulladékégető művi hazai adottságok Hulladékhasznosító javasolt technológiák Tüzelőanyagcella technológiák biometán hasznosítással villamos és hőenergia termelésre, tárolásra DMFC direkt metanol rendszerű technológia A hazai gyártás helyzete Létesítési költségek Szél és naperőművek áramtermelésével kombinált hidrogéntárolás Hordozható tüzelőanyag-cellák Tüzelőanyag-cella alkalmazások a gépkocsiknál Hidrogénbuszok Főbb műszaki jellemzők Napenergia közvetlen, aktív hőhasznosítási technológiái fűtési, hűtési, HMV használati melegvíz előállítási célokra A napenergia aktív hőhasznosítási adottságok Megállapítások, javaslatok, célkitűzések Példák a napkollektoros leggyakoribb technológiákra Példa egy óvoda 4 kollektoros melegvíz ellátó rendszer költségbecslésére Példa 12 kollektoros rendszerhez. Vákuumcsöves napkollektoros melegvíz-ellátás Példa 100 kollektoros melegvíz előállító rendszerhez Számítások, fajlagos költségek Napenergia közvetlen villamos energia hasznosítási technológiái villamos energia termelési-ellátási célokra Fotovillamos rendszerek elterjesztésének fontossága Technológiák, tipizált rendszerek, alkalmazások A PV rendszerek költsége, helyi igényektől, adottságoktól függő, eltérő nagysága Szlovéniai PV technológiai példák, tanulságok A tanulmányban részletesen megvizsgálandó támogatandó PV technológiák Bónusztámogatások indokoltsága A különböző támogatások típusai A nem kutatott területek, vagy a meg nem oldott problémák Szélenergia átalakítók, villamos erőművi, szélerő-telepi, szélgenerátoros és speciális rendeltetésű technológiák, kombinált rendszer hasznosítások Előzmények, adottságok, célok Energiaátalakító gépegységek csoportosítása Szélenergia-átalakítások helyzete az Európai Unióban és Magyarországon Szélerőművek kihasználtsága, rendszerbe illesztési problémái Kombinált technológiák 67 MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis I

4 A szélerőművek rendszerbe illesztésének és a szélerőmű teljesítmények növelésének feltételei A szélerőművi kapacitásbővítés lehetősége és feltételei a magyar villamos energia rendszerben Szélerőtelepi, szélerőművi technológiák műszaki gazdasági főbb paraméterei Változatok a különböző igényű tanyatípushoz tartozó fogyasztók ellátására Szélenergiára alapozott, központos villamos energia ellátás, F 1, F 2 változatok Nagyobb szélerőmű-parkok példái, főbb műszaki-gazdasági mutatói A geotermikus energia közvetlen hőhasznosítási, kapcsolt villamos energia hasznosítási technológiái, fűtési-hűtési, HMV előállítási és villamos energia termelési és ellátási céllal Hasznosítási célok, célcsoportok Geotermikus adottságok, jellegzetességek Hévíztároló adottságok, termálvízadó rétegek A geotermikus elméleti potenciális energiakészletek statikus rendszerű becslése, megújulása Geotermikus energiaforrás kutatása, bányászata Technológiai választék a geotermikus energia hasznosítás-módjaira Egyszerű és többlépcsős közvetlen hőhasznosító rendszerek A mezőgazdaság geotermikus közvetlen hőhasznosításai Földhő hasznosítás hőszivattyús technológiával fűtés-hűtés + HMW készítésére Geotermikus erőművi (kogenerációs) hasznosítási technológiák /a. Esettanulmányok, előzetes tervek, modellértékű tervek /b. Balotaszállási K-22 K-23 kutakra geotermális referencia projekt /c. Nagykanizsa-Bajcsa térségi geotermikus erőmű és komplex hőhasznosítási rendszer előzetes megvalósíthatósági tanulmány /d. A Geotermikus Energiahasznosítás-növelési Programjavaslat Gazdaságossági kérdések Munkahely-teremtési hatás A geotermikus energiatermelés környezeti hatásai Vízenergia hasznosítása villamos energia termelési céllal Hasznosítási adottságok, célok Európai Uniós célkitűzések Magyarország közép és kis vízerőművi távlati fejlesztési lehetőségei, prognosztizált fejlesztések Előzetes megállapítás és javaslat középtávra Vízerőművek csoportosítási módjai Javasolható villamos energia termelési technológiák Vízerőhasznosítás ésszerű megállapodás árán A folyók duzzasztóműveire vonatkozó prognózisok Tiszai vízlépcsők tervezett villamosenergia hasznosítások középtávra Kisebb folyókra tervezett törpe vízerőművek, duzzasztói kiegészítő fejlesztések Egyéb, vízlépcsővel kapcsolt villamosenergia termelés lehetősége hosszabb távra Környezeti hatások, feltételek Általános feltételek, a vízerő, mint megújuló energia szerepe A vízenergia környezeti feltételei Javasolt fejlesztés helyszínei, részletező adatai A Békésszentandrási Duzzasztómű kiegészítő hasznosítása A Dunakiliti Duzzasztómű kiegészítő hasznosítása A vízenergia-hasznosítás gazdasági feltételei ÖSSZESÍTŐ ÉRTÉKELÉSEK, JAVASLATOK Hazai adatbázis igénye, felépítése Technológiák összevonása, redukálása, tömörítése A kiválasztott technológiák főbb műszaki-gazdasági paramétereinek meghatározása 136 IRODALOMJEGYZÉK 142 MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis II

5 MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVÉhez: A KIVÁLASZTOTT, 2020-ig ALKALMAZHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAÁT- ALAKÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK MEGHATÁROZÁSA, ADATBÁZISA BEVEZETÉS, ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZER Az EURÓPAI UNIÓ 2009/28/EK számú Irányelvei szerint, valamennyi tagországnak el kell készítenie a saját NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TER- VÉT az Európai Közösségek Bizottságának C (2009) 5174 sz. HATÁROZATA értelmében. A TERV megalapozását szolgálják az ugyancsak rendszerbe foglalt, az PILLÉR alá csoportosított szaktanulmányok (lásd az 1. sz. ábrát), amelyek címe szerepel az egyes boxokban. Forrás: ALAPFELADATOK (MEH) Bővítmények (PYLON Kft.) 1. sz. ábra: Magyarország Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Tervének felépítése. Feladatok a kidolgozás tervezett folyamatában, és ütemtervében Jelen szaktanulmány a 2. PILLÉR alatt, az 1. sz. boxban szerepel, és megalapozza nemcsak a 2. PILLÉR-ben elvárt feladatok teljesítését, hanem alapját képezi a 3. PILLÉR keretében kidolgozandó gazdaságossági vizsgálatoknak (3. PILLÉR, 2. boksz) és az abból következő hasznosítható gazdasági-műszaki potenciál kimutatásoknak (3. PILLÉR 3. boksz) is. Az egyes alapozó szaktanulmányokat más-más, a Megbízó MEH által felkért és koordinált szakcégek készítik, időben átadják eredményeiket a velük kooperálóknak, ily módon a kívánt összehangolás biztosított. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

6 ÉRTELMEZÉSEK, BEHATÁROLÁSOK 1. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Számos csoportosítása ismertes a jelenleg ismert megújuló energiaforrásoknak. Közülük azt célszerű jelenleg alkalmazni, amely nemcsak a főbb energiahordozókat, -forrásokat mutatja be, hanem ezek elsődleges, másod- és harmadlagos átalakítással nyert energiaforrás-változatait is, illetve ezeknek az átalakítási technológiai megkülönböztetéseit is (lásd a 2. sz. ábrát). A megújuló energiaforrásoknak ez a speciális csoportosítása [1], és hasznosítási módjaiknak, átalakítási technológiáiknak sokfélesége képezi azt a választékot, amelyből kiválaszthatók a napjainktól a 2020-ig terjedő bő középtávú időszakban még életképesnek, kedvező műszakigazdasági-társadalmi szempontból optimális paraméterű, ma is ismert, nálunk is megvalósult technológiák, amelyek alkalmazására, sokszorozására vállalkozhat az ország, illetve melyek azok, amelyeket a tagországokban már alkalmaztak, és hazai bevezetésükhöz már megértek a feltételek, továbbá, amelyek azok az innovatív technológiák, amelyek az időszak második felében egy-egy kísérleti/referenciaprojektként meghonosíthatók lehetnek, főleg a klímaváltozásra való felkészülés jegyében az üvegházhatású gázkibocsátás szignifikáns csökkentése stb. érdekében. 2. MÓDSZERTANI JAVASLAT A MEGÚJULÓ ENERGIABÁZISÚ HASZNOSÍ- TÁSI TECHNOLÓGIÁK KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTJAIRA, ALAPFEL- TÉTELEIRE 1. Korszerűtlen, környezetszennyező, kis hatásfokú meglévő energiaátalakítási technológiák rekonstrukciója, valamint hagyományos fosszilis energiahordozó bázisú (szén, olaj, földgáz) tüzelőanyagok megújuló energiaforrásokkal kombinált (hibrid) technológiái nem vonhatók be, és nem támogathatók a középtávú 2020-ig szóló fejlesztési stratégiába és programba. Az általuk termelt villamos energia és kogeneráció révén kapcsolt hőenergia nem kaphat kiemelt átvételi árat 2011 évtől, ill. azt csak a már működő, engedélyezett együttesek élvezhetik az amortizációs idejük lejártáig. Üzemeltetési idejük nem hosszabbítható meg. 2. A hazai megújuló energiahordozói felhasználási szerkezetben napjainkban a különböző primer és szekunder átalakítással nyert bioenergiák dominálnak, mérsékelt hatásfokkal, vitatott mértékű légszennyezéssel, igen eltérő beruházási és üzemeltetési költséggel. Megvizsgálandó technológiák: a szilárd tüzelőanyagú fűtőművi, kogen erőmű, falegázosító rendszerű, gázmotor generátoros energiaátalakítások. Ezek összehasonlító értékelése után vihetők tovább a támogatásra érdemes ismert technológiák és a jövő biogázra alapozott új energiaforrásait (pl. a hidrogént) létrehozó technológiák. 3. A jelenlegi megújuló energiaigények alapján a mai villamosenergia célú energiafelhasználói szerkezetekben a biomassza túlzott mértékű és arányú hasznosítása már a középtáv végén sem tartható, összehangolt mezőgazdasági, élelmiszeripari prioritások miatt, ez a részvétel arányának csökkentésre szorul, különösen a kevésbé korszerű technológiák vesztik majd el versenyképességüket. Helyet adhatnak ellenben, olyan kombinált energiatermelő-átalakító technológiáknak (pl. biomassza + szél, biomassza + nap stb.), amelyekben tovább élésük indokolttá tehető. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

7 2. sz. ábra: HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA az ismert hasznosítási módok, kialakult technológiák alapján MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

8 4. A biomassza fermentációjával nyert biogáz (pl. lágyszárú növények, állati, szvíz, hulladékok stb. elgázosításával) gyártási és gázmotorgenerátorban történő kis-, közép- és nagyerőművi ismert technológiák elterjedése folyik jelenleg. Ismeretesek a hazai mintaprojektek, azonban széleskörű elterjedésükhöz még jelentős támogatásra kell számolni. Fokozatos kiépítésük után, a középtáv végére beáll az a stagnálás, amelyet a hazai véges mezőgazdaság földterületek szabnak meg. Ekkorra várható a hazai kutatások beérése, iparszerű alkalmazása azoknak a biokémiai új eljárásoknak (pl. sötét fermentáció stb.), amelyek pl. metánbázisú tüzelőanyag-cella új technológiákat látnak el, amelyek környezetbarát villamos és hőenergia előállításra, villamos energia tárolásra alkalmasak és alkalmazhatók a kedvezőbb hatásfokú kombinált (hibrid) rendszerek létrehozására. 5. Meglévő távhőellátó rendszerek akkor kaphatnak támogatást, ha energiaátalakító bázisukat megújuló energia tüzelésű technológiára cserélik át, továbbá ha új fogyasztói körrel bővül az ellátó rendszerük, s a teljes rendszeren később meghatározott mértékben fosszilis energiamegtakarítást tudnak kimutatni, továbbá, ha hűtési rendszerbővítést is kifejlesztenek. Meglévő távhőrendszer bővítése esetén a támogatás feltétele, hogy lokálisan az új távhőhálózatra kapcsolt fogyasztónál megszűnik a fosszilis energia fűtési célú felhasználása, valamint annak távhőszolgáltató oldali vállalása, hogy a távhőrendszer fosszilis energiahordozó igénye nem növekszik (a megelőző 3 átlagév hőfokhíddal súlyozott, az időközben levált és önálló fosszilis fűtésre átállt fogyasztókat is figyelembe vevő, fosszilis energiafogyasztást tekintve) a következő 5 évben. A távhő bővítési projektek kapcsán nem kell kimutatni energiahordozó megtakarítást közvetlenül projektszinten, de a rendszer egészét tekintve igen, így a panelprogram hatásai és érvényesülhetnek, sőt a program ösztönzése ösztönzőleg hathat a szolgáltatókra e tekintetben, miközben új lehetőségek teremtődnek a távhőszolgáltatás versenyképessé válására. Új távhőrendszer kiépítésénél, vagy távhűtés kiépítésénél projektszinten kell igazolni a fosszilis energiahordozó megtakarítást. Kérdéses pld. az új gázmotorra kapcsolt új távhőrendszer kiépítésének a támogatása, de fosszilis energiát hasznosító berendezés létesítése, működtetése ebben az esetben sem kaphat támogatást a KÁT rendszerből, míg a közműépítés igen. 6. A KUTATÁS LEGNAGYOBB EREDMÉNYE LESZ, HA A MEGÚJULÓ ENER- GIAHORDOZÓKKAL LÉTREHOZOTT HŐENERGIA IS KEDVEZŐ MEGKÜ- LÖNBÖZTETETT ÁTVÉTELI ÁRAT KAP, KELLŐ GAZDASÁGI SZÁMÍTÁ- SOKKAL BIZONYÍTOTT FELTÉTELEK KIELÉGÍTÉSE MELLETT. 7. A középtávú időszakban 2020-ig főleg ismert energiahasznosítási technológiák műszaki-gazdasági-társadalmi elemzése és ajánlása építhető be (lehetőleg működő referenciahelyekkel igazolva). El kell azonban kezdeni néhány életképes, hosszú távon már versenyképes, új technológiák kísérleti, projektszintű beépítését is a javasolt szerkezetbe. BAT technológiával megvalósult támogatott projektek különtámogatást kaphassanak, akkor, ha innovatív fejlesztésű, még ki nem próbált, de hiteles új technológiát vagy résztechnológiát referencia és tesztelési jelleggel valós projektbe integrálnak. A különtámogatás az innovatív technológia alkalmazásának többletkockázatás és többletköltségét fedezi (alapvetően, erre a részre arányosan magasabb alternatív tőkeköltség érvényesíthető a KÁT meghatározásánál, mint BAT rendszer esetén, így a támogatás is növelhető lehet. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

9 8. Az ország geotermikus energia hasznosításának decentralizált tömeges fejlesztését segíthetné elő, ha a vidéki településközpontok, nagyvárosi szigetüzemű távhőellátó rendszerek hőellátási (fűtés-hűtés, HMV) körzeteiben a hőenergia átvételi ára támogatást nyerne, mivel ez import (földgáz) energiahordozót váltanak ki, folyamatos, téli nyári menetrendet tartó üzemelést valósítana meg, villamos energia bázisú hűtést takarítana meg. 9. A geotermikus erőművi és fűtőművi technológiák támogatási elsőbbségi megkülönböztetést kell, hogy kapjanak, mivel egész éves, folyamatos üzemvitelre erőművi menetrend-tartásra alkalmasak, károsanyag-kibocsátás mentesek. Az előírt visszasajtolással a hazai vízkészletet is fenntartják, nem csökkentik stb. Itt fontos lenne, hogy menetrendtartást ne feltétlenül egy gépre kelljen vállalni, hanem egy bizonyos lokális területen belül kiépített más rendszerekkel közösen is lehessen. Így pld. a biogázmotor + szélenergia + PV rendszerek, vagy szél + hidrogéncella rendszerek is elsőbbségi kategóriába tartozhatnak. (A menetrendtartási elvárásnál megújulók esetében bizonyos méretnagyság alatt indokolatlan és bizonyos szempontból ésszerűtlen a negyedórás elvárás, az órás menetrendadás elégséges lenne.) 10. A geotermikus közép és nagyteljesítményű erőműveket kiszolgáló termelő és visszasajtoló vízbányászati technológiai forradalom (az EGS, ill. HDR rendszerek) következtében, jelentős európai uniós támogatással elindulhat Magyarországon 2020-ig egyegy referencia erőmű támogatása, hogy hosszabb távon szélesebb körű alkalmazásuk megtörténhessen. 11. Napenergia hasznosító (napkollektoros) technológiák bevezetésének, beruházásának támogatása (lakossági, kommunális és ipari) hőellátásra, fűtés-hűtés és HMV előállításra, egy nagyszabású hazai akcióprogram volna kívánatos az elkövetkező, mintegy 10 éves időszakra. Amennyiben a szolgáltató-vállalkozó, vagy az önkormányzat hozza létre a napenergia bázisú fűtőművet és betáplál a távhőellátó rendszerbe, úgy kiemelt átvételi árat (KÁT támogatás) kaphasson. 12. A hagyományosnak számító, egyetlen megújuló energiaforrást hasznosító, pl. csak tisztán napenergia, vagy csak szélenergia alapú fotovillamos energia vagy szélenergia bázisú kis-, közép és nagyteljesítményű, éghajlattól függő erőművi technológiákkal (lásd később) szemben célszerű előnyben részesíteni a: napenergia + szélenergia alapú hibrid rendszereket és esetlegesen, de nem feltétlenül + nagytelj. akkumulátorok alkalmazását (VDR) szélenergia + elektrolízissel előállított H 2 gyártó-tároló hibrid rendszert, villamos energia termelésre, szigetüzemi szolgáltatásra és korszerű tárolásra. Ezek az erőművek menetrend tartására is alkalmasak, ha a hálózatra való csatlakozásnak és egyéb minőségi és minősítési követelményeknek eleget tesznek. A szélenergia hasznosító rendszer akkor ideális, ha saját magát egyensúlyozza ki a kombinált rendszer részeként, sőt villamos hálózati üzemzavar esetén a szigetüzemi ellátást is segíteni tudja. 13. Fotovillamos erőművi technológiákra (akár a tracking, akár a Freznel rendszerű parabola-gyűjtős) hazai referencia projektek nem készültek, mégis megvalósult európai példák alapján, célszerű bevezetni ezeket kísérleti fejlesztés formájában a középtávú időszak utolsó negyedében (2013 után). MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

10 Ezekre valamivel alacsonyabb KÁT értéket célszerű felvenni a hálózati csatlakozási adottságoktól függően. 14. Kis- és középteljesítményű (háztartások, intézmények, vállalkozások) saját üzemi fotovillamos energia termelésére és hálózatra történő csatlakoztatására (eladására) különböző technológiák (fotocellás, vékonyfilmelemes) és különböző támogatási mechanizmusok ismeretesek (amerikai, német KÁT rendszerek). Kisteljesítmény esetén célszerű az oda-visszamérő órás elszámolást, míg nagyobb teljesítmény esetén (pl. 50 kw felett) a behatárolt, szerződés szerinti átvételi ár formájában meghatározott közvetlen KÁT támogatást alkalmazni. Kisebb rendszerek esetében a KÁT támogatás kedvezményezettje az a villamosenergia szolgáltató (egyetemes szolgáltató, vagy kereskedő) lehet, aki igazolt módon, mások által telepített eszközökre, modellvizsgálattal előzetesen igazolt villamosenergia termelés mértékéig kaphat támogatást a lokális kis pv rendszerekből termelt zöld áram átvétele után. Ez áttételesen fedezetet nyújt a pv rendszer kiépítője és az áramot átvevő szolgáltató számára maximum a megtérülés határiig. A rendszerek meglétét és működését időszakosan ellenőrizni, hitelesíteni kell. 15. Földi hőáram hasznosítása, széleskörű elterjesztése kívánatos különböző rendszerű hőszivattyús technológiával kis- és közép teljesítményszükségletű hőfogyasztóhelyre (fűtés-hűtés + HMV), többféle támogatási rendszer versenyeztetésével, azaz a kedvező ártarifa további finomításával a lakossági szempontok szerint kedvezményes villamos energia és hőenergia ártarifával a KÁT-ot ne a fogyasztó, hanem a hőszivattyús segédenergiát szolgáltató kapja (legalább 10%-os mértékű támogatással). A KÁT így fedezetet nyújt a szolgáltató (egyetemes illetve kereskedő) számára a kedvezményes árú hőszivattyús tarifa kötelező bevezetésére és fenntartására a hőszivattyús rendszerek megtérüléséig. 16. A hőszivattyúk elterjedésének alapvető akadálya, hogy jelenleg csak a fűtési célú felhasználást tekintve nem felelnek meg a KEOP által támasztott BMR legalább 0%-os feltételnek. Viszont elérhető KÁT támogatás, vagy kedvezménye hőszivattyús áramár megléte esetén, a projektek az Operatív Programból is támogathatók lennének. A KÁT lehetséges szerepe, ennek a feltételnek való megfelelés biztosítása. A legcélszerűbb módszernek a hőszivattyús áramár (vagy gázár gázmotoros hőszivattyú esetén) elterjesztése látszik, melyre a KÁT rendszer adhat fedezetet. A kedvezményes ár mértéke a rendszer monovalens bivalens módjától, és ajánlottan a 3,3 SPS faktor (elektromos hőszivattyú esetén) működés közben, utólagosan is igazolt meglététől függjenek. A nagyteljesítményű rendszerek viszont külön értékelendők. 17. A nagyteljesítményű hőszivattyús rendszerfejlesztés (ipar, tercier szektor részére) megvalósult hazai mintaprojektekre alapozva maximális prioritást kell, hogy élvezzen, amely a magánvállalkozói kört teszi érdekeltté. A belső megtérülési ráta (BMR = 0%). A támogatás ez esetben is eltérő lehet, attól függően, hogy ha: a beruházó kapja, az nem lehet hosszabb idő, mint a rendszer élettartama, azaz amíg meg nem térül. Alapvetően egyedi projektvizsgálatot és megvalósítási monitoringot követően kaphasson támogatást a rendszer üzemeltetése, a szolgáltató kapja-e, folyamatosan, meghatározott mértékű, %-os arányban. Az egyes ajánlott, főbb technológiák bemutatása és tárgyalása a továbbiakban 6 fejezetbe rendezve következik. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

11 M E G Ú J U L Ó E N E R G I A Á T A L A K Í T Á S I T E C H N O L Ó G I Á K 1. BIOMASSZA-ENERGIA ÁTALAKÍTÓ TECHNOLÓGIÁK [5] A napenergia révén fotoszintézis útján keletkező és állandóan megújuló biomassza energiahordozók lehetnek: szilárd, légnemű (biogáz) és cseppfolyós (bioüzemanyagok) halmazállapotúak, amelyek hasznosítása történhet: elégetési, elgázosítási, erjesztési, kémiai stb. átalakítási technológiákkal. A biomassza energiahordozók csoportosítása négyféle szempont szerint történhet (lásd az 1.1. sz. ábrát), azaz: megkülönböztethetők keletkezésük szerint, energiaátalakítási módjaik, végterméki formájuk és tárolhatóságuk szerint sz. ábra: BIOMASSZA ENERGIAHORDOZÓK CSOPORTOSÍTÁSA [6] keletkezési szint szerint átalakított energiahordozó fajták végtermék szerint tárolhatósága szerint elsődleges dendromassza (tüzifa, mező- és erdőgazd. melléktermékek vágástéri hulladék, energia célnövények) másodlagos (állattenyésztési hulladék) harmadlagos (élelmiszeripar melléktermékei, élelmezési hulladék, szennyvíz-iszap, kommunális hulladék) HE EL MO TE hőenergia termelő berend. (üzemanyaga: szalma, növ. hulladék, fahulladék) elektromos villamos energia termelő (üzemanyaga: biogáz, fagáz, gőz) mobil berend. (üzemanyaga: repceolaj, alkohol) tüzelőanyag elemes (biogáz- H2) villamos és hőenergia termelésre tüzifa tüzelőanyag tüzipellet biobrikett, tömörítvény biogáz fagáz depóniagáz biodízel bioethanol alkohol biometán jól tárolható (tüzifa, biobrikett, biodízel, bioethanol, alkohol) közepesen tárolható (szárított biomasszák, bálázott szalma) nehezen tárolható (biogáz, nedves biomassza, állati trágyák) A biomassza energetikai hasznosítása termokémiai és biokémiai átalakítási technológiákkal történhet, amelyek hasznosítható végterméke 4-féle lehet: hőenergia (fűtés-hűtés, használati melegvíz ellátási céllal), villamosenergia (villamos világítás, termikus, motorikus energiaellátás), kapcsolt villamos és hőenergia (erőművi szintű villamos és hőenergiaellátási céllal), üzemanyag, járművek hajtóanyaga (biogáz, biometán, olaj, biodízel, bioetanol) (lásd az 1.2. sz. ábrát) sz. ábra: A biomassza energetikai hasznosítása [7] MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

12 Jelen szaktanulmányban négyféle különböző kapacitású biomassza energiaátalakító technológia kiválasztása és hasznosítási javaslata került be [5] további részletezés szerint. Ezek: szilárd biomassza alapú hőenergia-termelési, fűtőművi átalakítási technológia, szilárd biomassza tüzelésű villamos erőművi, kogenerációs (kapcsolt hőenergiát termelő technológia), szilárd biomassza fermentációs technológiai átalakítása szilárd biomassza elgázosítási technológiák (gázmotorral, gázturbinával), pirolízises eljárással SZILÁRD BIOMASSZA ALAPÚ HŐENERGIA-TERMELÉS, FŰTŐMŰVI TECHNOLÓGIA A kiválasztott berendezések teljesítménytartománya: 20 kw 60 MW. A direkt tüzelés (ideértve az ún. elgázosító kazánokat is) nagyszámú és változatos műszaki megoldásai közül azok kerültek a választékba, amelyek a tüzelés minőségében, automatizáltságában és a berendezések hatásfokában megfelelnek a jelenlegi korszerűségi követelményeknek. Miután ezt a hőtermelési módot a felhasználók széles köre alkalmazza, a felhasználás kívánatos irányai figyelembevételével az alábbi csoportok vizsgálata került a javaslatba: intézmények, vállalkozások épületei hőigényének ellátása, kisebb-nagyobb távhőszolgáltató rendszerek hőellátása, termelő üzemek hőellátása. Az 1.1. sz. táblázat mutatja a tárgyalt rendszerek fő műszaki és költségadatait sz. táblázat: Hőtermelő rendszerek fő műszaki és költségadatai [5] Intézmények, vállalkozások hőellátása Távhőszolgáltatás Üzemek hőellátása Projektcsoport Jellemző méret [MW] 0,03 2 0,5 10 0,3 10 (20) Jellemző tüzelőanyag fajták pellet faapríték faapríték (bálázott szalma) fahulladékok faapríték egyéb melléktermékek * alapüzemre beépítve ** technológiai igényektől függően *** hőtávvezeték nélkül Éves csúcskihasználási óraszám * ** Jellemző élettartam [év] Telepi hatásfok [%] (átlag) Beruházási költség [MFt/MW th ] *** Működési költség*** [Ft/GJ] pellet: apríték: Élettartam-becslés: a berendezések élettartamát általában 20 évre lehet becsülni. Ennek elsődleges oka a műszaki avulás, másodsorban az igénybevett berendezések megnövekvő javítási igénye. Munkahely-teremtési adottságok: A biomassza alapanyagú energiatermelési módoknál 3 szinten jelenik meg: a) Közvetett: Alapanyag (tüzelőanyag) termelés/kitermelés, előkészítés, logisztika. Ez a hatás a legjelentősebb. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

13 b) Berendezések gyártása, szerelése: Tekintettel a nagyértékű berendezésekre, jelentős, főként, ha a gyártás hazai aránya magas. Példa egy 8 MW th teljesítményű bio-fűtőműre [MFt]: Beruházási költség: 670,- ebből építés: 130,- gépészet, villamos: 460,- ebből hazai: kb. 80,- (import kazánok esetén) szellemi: 80,- c) Üzemeltetés: 4 fő állandó személyzet Klímaváltozásra gyakorolt hatások: Miután ezek a létesítmények túlnyomórészt földgázt helyettesítenek, legegyszerűbb ezzel összehasonlítva tekinteni: 1 GJ bevitt tüzelőanyag 56,1 kg CO 2 egyenértékű ÜHG kibocsátás csökkentést jelent. A többi ÜHG esetében (NO 2 ) inkább növekedés lép fel. Le kell vonni a felhasznált fosszilis segédenergiák többlet-kibocsátását, ez telepi szinten kb. 3%-a a bevitt hőnek. Gazdaságossági számításokhoz igényelt indikátorok: Példa működési költségekre fenti fűtőmű esetén [MFt/év]: energiahordozók: 146,0,- 78,0 % anyagok, szolgáltatások: 4,0,- 2,1 % személyzet: 12,9,- 6,9 % karbantartás, javítás: 10,1,- 5,4 % ált. (fix) költségek 14,0,- 7,6 % Összesen: 187,0,- MFt/év 100,0 % Kockázati tényezők: alapanyag/tüzelőanyag költségek alakulása tüzelőanyag rendelkezésre állása technikai problémák (elsősorban az emissziók terén) Ezek a technológiák összességében kevés kockázattal járnak. Alapvetően az egész terület gazdaságossága (jelenleg) a földgázáraktól és a biomassza hozzáférhetőségétől függ. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

14 1.2. SZILÁRD BIOMASSZA TÜZELÉSŰ KOGENERÁCIÓS BIO-ERŐMŰVEK VILLAMOS ENERGIA ÉS KAPCSOLT HŐENERGIA TERMELÉSSEL Ebbe a kategóriába a szilárd biomassza eltüzelésével működő gőz-, illetve ORC ciklusú technológiájú erőművek kerültek. A hatásfokok és költségek áttekinthetősége érdekében néhány alcsoport bemutatására szolgál az 1.2. sz. táblázat összesítése. A gőzciklusnál a hőhasznosítás különböző energiaszinteken történhet, ezáltal nagymértékben változhat a költség-bevétel arány, így az erőművek jövedelmezősége is. A jövőbeli fejlesztések szempontjából érdekesnek a távfűtésre, esetenként az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekre dolgozó erőművek tekinthetők, a táblázatban a 110 C-os víz előállítására alkalmas elvételnek megfelelő értékek szerepelnek. A gőzciklusú erőműveknél meghatározó a tüzelőanyag, ezért a fás és a lágyszárú anyagok tüzelésével működő erőművek is külön csoportba kerültek, noha a tisztán lágyszárú növényi anyagokkal működő erőművekről jelenleg hazai tapasztalat nem áll rendelkezésre sz. táblázat: Bio-erőművek fő műszaki és költségadatai [5] Erőmű típus Bio-erőmű közepes gőzparaméterekkel Bio-erőmű magas gőzparaméterekkel Jellemző nagyság* [MW e ] Bio-erőmű lágyszárú 6 20 növények tüzelésére Bio-ORC erőművek, 1 10 termoolajos technológia * kazán egységteljesítmény Jellemző tüzelőanyag faapríték fahulladék fás anyagok (apríték, fahulladék) bálázott szalma (energiafű) fahulladék faapríték Éves csúcskihasználási óraszám Villamos hatásfok [η e ] Beruházási költség [MFt/MW e ] O & M költség [MFt/kWh] n.a n.a. Műszaki kiegészítő adatok gőzparaméterek: p 1 = 40 bar t = 450 C 30% gőzelvétel gőzparaméterek: p 1 = 90 bar t = 510 C gőzparaméterek: p 1 = 90 bar t = 510 C termoolaj: 320/270 C Élettartam-becslés: Min. 25 év, kb. 1 nagyjavítással. Munkahely-teremtési adottságok: a./ Közvetett: Ugyanaz, mint a fűtőműveknél, illetve valamivel alacsonyabb, mert nagymennyiségű, kevésbé előkészített anyagra van szükség. b./ Gyártás szerelés: Magas import arány jellemzi a beruházást. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

15 Példaként egy 6,5 MWe bio.erőműnél [MFt]: építés: 650 technológia (gépészet, villamos): ebből hazai: szellemi tevékenység (hazai rész): 230 c./ Üzemeltetés: Az erőmű dolgozói létszáma: 8-10 fő Klímaváltozásra gyakorolt hatások: - Kiváltott villamosenergia a hazai erőművi mix-ből (0,93 tco 2 ekv/mwh) - Kiváltott hőenergia a hasznosított hőnek megfelelően. Földgáz esetén: 56,1 kg CO 2 ekv/gj (tüzelőhőre számítva). Egy példa 6,5 MWe elvételes-kondenzációs erőmű esetén [t/év]: - Kiadott villamosenergia ( MWh/év) Értékesített hő (60,3 TJ/év) Összesen: Segédenergia növelő hatása: 165 Nettó ÜHG kibocsátás csökkentés: t/év Gazdaságossági számításokhoz igényelt indikátorok: A fenti tervezett erőmű esetén: Működési költségek [MFt/év] energiahordozók: 586,- személyzet: 56,- anyagok és szolgáltatások: 29,- karbantartás, javítás: 80,- ált. (fix) költségek: 20,- Összesen: 771,- MFt/év Tervezett bevételek [MFt/év]: Villamosenergia értékesítés (jelenlegi KÁT): 1.086,- 89,7 % Hőenergia értékesítés: 124,- 10,3 % Összesen: 1.210,- MFt/év 100,0 % Kockázati tényezők: Gyakorlatilag mindegyik energiatermelési mód magas kockázatú, ugyanis az 1. technológiánál említett tüzelőanyag rendelkezésre állása mellett meghatározó az értékesített villamosenergia ellenértéke. Ez a tény komolyabb vizsgálatot érdemel, ui. ez a bevétel meghatározza az értékesített hő árát (végül is erről szól a tanulmány). MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

16 1.3. BIOMASSZA FERMENTÁCIÓJÁVAL MŰKÖDŐ BIOGÁZÜZEMEK, KISERŐMŰVEK Az alapanyagok köre és az alkalmazott technológiák igen változatosak. A leggyakrabban használt alapanyagok, illetve alapanyag-összeállítások: hígtrágya zöld növényi anyag (kukoricaszár, cukorcirok) hígtrágya vágóhídi hulladék zöld növényi anyag hígtrágya élelmiszeripari hulladék zöld növényi anyag szennyvíziszap - vágóhídi hulladék Ezek a választékok bizonyos határok között változtathatók. A fermentációs technológiák közül szinte kizárólag a hengeres tartályban keveréssel történő mezofil technológiák üzemelnek hazánkban, így az adatok ezekre vonatkoznak. A termelt biogázból hazai körülmények között lehetőleg minél több villamosenergiát termelnek, ugyanis így érhető el a legnagyobb hozzáadott érték, és így tehetők az üzemek fenntarthatóvá. A direkt eltüzelés kevésbé jellemző, inkább a szennyvíztelepeken vagy ipari üzemeknél használják. A biogáz széndioxid mentesítésére és földgázhálózatba juttatására vonatkozóan nincs információnk. A fermentációval történő biogáztermelés elsődleges feladata hulladékok, melléktermékek ártalmatlanítása, illetve hasznosítása. Költségeiket, gazdaságosságukat ennek megfelelően kell értékelni. Figyelembe kell venni a nagy mennyiségű alapanyag szállításának és rakodásának költségeit, továbbá a kiérlelt végtermékek kitárolásának, kiszállításának, kihelyezésének költségeit. A beruházók egyre inkább a kihelyezés előtti víztelenítést építik be a technológiai sorokba, emellett törekednek a végtermék szárított formában történő értékesítésére is. A biogázüzemek jellemzőit az 1.3. sz. táblázat mutatja sz. táblázat: Fermentációs biogáz-erőművek villamosenergia termeléssel [5] Jellemző üzemnagyság feldolgozott alapanyag [t/év] Villamos teljesítmény [MW e ] 0,3 2,0 Alapanyagok hígtrágya, szennyvíziszap, vágóhídi hulladék, egyéb állati hulladék, zöldanyag Éves csúcskihasználás h/év Jellemző élettartam év Energiatermelés hatásfoka (biogáz villamos (%) energiatartalmára vonatkoztatva) hő (%) Beruházási költség MFt/MW e 1,0 1,2 Üzemeltetési költség Ft/kWh Élettartam-becslés: Jellemzően 25 évről kell beszélni, amelybe beletartozik az energiatermelő berendezések (többnyire gázmotorok) főjavítása, emellett néhány erősen igénybevett elem (rakodógépek, műanyag fóliák, stb.) cseréje. Munkahely-teremtési adottságok: a./ Alapanyag termelés: Ez alapvetően a felhasznált anyagok körétől függ. Ha azt vesszük, hogy az alapanyag választéknak a célirányosan termelt zöldanyagok (kukorica, cukorcirok) kb %-át teszik ki, akkor ennek megtermeléséhez, felkészítéséhez, szállításához szükséges munkaerő igénye lép fel, kiegészítve a többi kívülről beszállított hulladék melléktermék szállítási, rakodási munkaerő igényével. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

17 b./ A gyártás szerelés esetére azt kell figyelembe venni, hogy a egy szokványos biogázüzem beruházási költségének 40-55%-a építés, amely mindenképpen hazai munkaerőt igényel, és a gépészetből is csak speciális részeket kell külföldinek tekinteni. Mindezt egy példával illusztrálva egy 1,1 MW e -os üzem esetére [MFt]: teljes beruházási költség: 1.600,- ebből: - építés, közmű: 720,- - technológia (gépészet, villamos): 780,- ebből hazai: kb. 200,- szellemi, hatósági (hazai rész): 100,- c./ Az üzemeltetést tekintve ellentmondásos adatok vannak. A hazai gyakorlat azt mutatja, hogy egy 0,5 2,0 MWe teljesítményű mezőgazdasági biogázüzem szükséges személyzete 4 6 Fő. Példa: a fenti 1,1 MWe biogázüzem kezelőinek várható költsége: 36 MFt/év. Klímaváltozásra gyakorolt hatások: A biogázüzemek esetében ez sok tényezőből áll össze: A metánkibocsátás csökkentése. Ez a legnagyobb hatás a metán 30-szoros szorzója révén, ugyanakkor egy általános bizonytalanságot az okoz, hogy a figyelembe vett anyagok lebomlása biogázüzem nélküli referencia esetben nem biztos, hogy anaerob módom történik. Egy tervezett (minta) üzem ÜHG kibocsátása így áll össze, tisztán melléktermékek, illetve hulladékok felhasználása esetén [t/év]: - felhasznált hulladékok metán kibocsátása: CO 2 egyenértéke: villamosenergia termelés kiváltása: hőhasznosítás földgázkiváltása: segédenergia felhasználás kibocsátást növelő hatása: (-) 26 - emissziók miatti növelés: (-) 90 Összes pozitív hatás: t/év Gazdaságossági számításokhoz igényelt indikátorok: Fenti tervezett biogázüzemhez tartozó, gazdaságosságot megalapozó indikátorok: Működési költségek [MFt/év]: alapanyagok: 29,0,- 21,7 % segédenergia: 2,5,- 1,9 % személyzet: 33,6,- 25,2 % anyagok és szolgáltatások: 7,1,- 5,3 % karbantartás, javítás: 45,1,- 33,8 % ált. (fix) költségek: 16,0,- 12,1 % Összesen: 133,3,- MFt/év 100,0 % Bevételek [MFt/év]: Villamosenergia értékesítés: 202,- 76,2 % Hőenergia értékesítés: 43,- 23,8 % Összesen: 245,- 100,0 % Beruházási költség: 1.600,- MFt MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

18 Kockázati tényezők: A hagyományos, bejáratott technológiák közül a biogázüzemek műszaki, gazdasági kockázatai a legmagasabbak. Ez egyrészt a sokféle alapanyagból és a hozzájuk nem minden esetben jól illesztett technológiai berendezések miatti zavarokból, másrészt a villamosenergia értékesítés bevételeiből, a hőenergia hasznosításának bonyolultságából, és jelentős részben a végtermék kezelése és ki/elhelyezése lehetőségeiből, költségigényeiből, azaz a rendszer szinte minden fő eleme jelentős kockázatokat hordoz. M.E.H. adatbázisból nyert főbb mutatók ( pontban részletezve) [8] Landfil biogáz kiserőmű Hulladéklerakó gázhasznosítására. P vill = 0,875 MW, P hő = 0,859 MW Energetikai hatásfoka: 79,9%, N vill = 6804 MWh/év, N hő = 6680 MWh; 24,05 TJ/év Beruházási költség: ezer Ft Diszkontráta: 8% Élettartam: 25 év Fajl. beruházási költség: 264 M Ft/MW e Biogáz Kiserőmű, Abony Mezőgazdasági hulladékhasznosító P vill = 0,8 MW, P hő = 1,5 MW Energetikai együttes hatásfok: = 81,6%, N vill = 4944 MWh/év, N hő = 26,755 TJ/év Beruházási költség, 65% támog.: millió Ft Fajl. beruházási költség: M Ft/MW Működési költség: 63,48 85,48 M Ft/év Élettartam: 20 év BMR/IRR = 9,15% NMÉ/NPV (10%) = Átlagos ROCE = 0,23 ROI 5 Karbantartásra 2,6 HUF/kWh, munkaerő: 3 fő, munkabér + közteher 9600 ezer Ft/év Biomassza Erőmű, Szakoly Szilárd tüzelésű, gőzkazán, kondenzációs gőzturbinával, P vill = 19,8 MW, P hő = 60 MW Kazán telj.: 60 MW th, turbinák: 19,8 MW Termelés: Generátorok (Siemens): 24,75 MW, 10,5 kv N vill = MWh Főtranszformátor: 256 MVA KONČAR tip. N hő = GJ/év Faapríték fogy.: 10,8 MJ/kg, 63,7 MW Beruházási kts.: millió Ft Kapacitás: 21,2 t/h Működési kts.: 3500 millió Ft Éves igény: GJ Fajl. beruh. kts.: 713 M Ft/MW Üzemóraszám: 8300 óra Élettartam: 25 év nominál real Kibocsájtás: t/év CO 2 IRR 15,5% 11,6% NPV Beruh. működtetés cash flow nominál real IRR 9,8% 5,4% NPV MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

19 A biogáz tisztítása, gáztisztítási technológiák és gazdasági mutatói [13] Tisztítás alatt a metán elválasztását a szén-dioxidtól és az anaerob lebontási folyamatban keletkező nyers gázkeverékben előforduló egyéb gázoktól való minél tökéletesebb, és költséghatékonyabb megszabadítását értjük. A tisztítási eljárások a gáz fűtőértékét növelik, felhasználhatóságát javítják, a kellő tisztasági szintre hozott metán betáplálható a földgázhálózatba, felhasználható metán üzemű járművek hajtóanyagaként. A hálózatba táplálásnak számos előnye közül talán a legfontosabb, hogy növeli a helyi gázellátás biztonságát. Jelenleg csak néhány ország (Svédország, Svájc, Németország és Franciaország) rendelkezik a biogáz betáplálására vonatkozó minőségi szabvány-előírásokkal. Forrás: Bai, sz. ábra: A biológiai kéntelenítés folyamatábrája A kénhidrogén leválasztására oxigénmentes technológiák alkalmazása javasolt: aktív szenes szűrő, ami a töltet telítődéséig szinte teljesen leválasztja a kénhidrogént. vasoxid tartalmú folyadékok és porok alkalmazása a fermentlébe egyéb kénhidrogénre szelektív adszorber alkalmazása a fermentoron kívül. (Kovács, 2009). Forrás: AD-NETT, sz. ábra: Technológiai vázlat széndioxid szeparációra PSA módszerrel (Pressure Swing Adsorption) 1.4. sz. táblázat: Az egyes gáztisztítási technológiák főbb jellemzői Tulajdonság Vizes mosás PSA Aminos mosás Membrán technológia Krioén eljárás Előtisztítás nem igen igen igen igen Üzemi nyomás (bar) Metánveszteség <1% <3% <0,1% <5% <0,5% Végtermék CH 4 tartalma >97% >95% >99% >90% >99% Vill.en.fogyasztás (kwh/nm 3 biogáz) 0,22-0,25 0,25 <0,25 0,5 0,18-0,25 Mosófolyadék hőigénye ( C) Szabályozhatóság % +- 10% % % - Referenciák száma Forrás: Kovács, Fuchsz, Hideg, 2009 MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

20 A biogáz-tisztítás költségei [13] MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

21 1.4. SZILÁRD BIOMASSZA ELGÁZOSÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK Szilárd biomassza elgázosító kiserőmű gázmotorral A régi, de modernizált faelgázosító technológiák fejlődnek, és néhány éven belül piacképessé válhatnak. Európában még elsősorban kísérleti üzemek működnek. A technológia lényege a biomassza pirolitikus bontása és a karbontartalom izzítása révén a folyamat fenntartása. Az elgázosítás terméke a pirolízis gáz, amelyet többlépcsős tisztítás után engednek a speciális gázmotorra. A pirolízisnek számos technikai megoldása van (nyugvóágy, forgókemence, stb.) a lényeg, hogy közbenső energiahordozót (gázt vagy folyadékot) hoznak létre, és ezt akár a pirolízis helyétől távolabb is fel lehet használni. Egy ismert technológia alapján tervezett kiserőmű adatai találhatók az 1.6. sz. táblázatban sz. táblázat: Faelgázosítással működő kiserőmű adatai [5] Tüzelőanyagok Faapríték, fűrészpor Villamos teljesítmény MW e 1,0 Hőteljesítmény MW th 1,6 Csúcskihasználási óraszám h Energiatermelés hatásfoka (bemenő anyagra vonatkoztatva) villamos (%) 25,2 hő (%) 38,8 Beruházási költség MFt/MW e Üzemeltetési költség eft/év A pirolízis gáz igen alacsony fűtőértékű (4 10 MJ/Nm 3 ), tárolása, szállítása nem célszerű. Élettartam-becslés: Nincs tapasztalat, 20 évet érdemes becsülni, mert a technikai fejlődés nyomán várhatóan újabb megoldások kerülnek piacra. Munkahely-teremtési adottságok: a./ Alapanyag termelés, felkészítés, szállítás: Az ismert technológiák faaprítékkal, esetleg pellettel működnek, de egyes gyártók kísérleteznek szalma-, kukoricaszár aprítékkal is. Ennek megfelelően mind az erdészeti/feldolgozóipari, mind a szántóföldi termelés anyagait figyelembe kell venni. b./ Gyártás szerelés: Az 1,0 MWe teljesítményű nyugvóágyas lepárló + gázmotoros példát tekintve [MFt]: teljes beruházási költség: 1.420,- ebből: - építés: 215,- - technológia (gépészet, villamos): 1.115,- ebből hazai (import alapberendezések esetén): 180,- szellemi, hatósági (hazai rész): 95,- c./ Üzemeltetés: 5 fő állandó kezelő Klímaváltozásra gyakorolt hatások: Villamosenergia termelés megújulókból: MWh/év x 0,93 = t/év Hőhasznosítással kiváltott földgáz: GJ/év x 60 = t/év Segédenergiák növelő hatása: (-) 75 t/év Összesen: t/év MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

22 Gazdaságossági számításokhoz igényelt indikátorok: A fenti 1,0 MWe teljesítményű berendezéshez: Működési költségek [MFt/év]: energiahordozók: 98,5,- 54,1 % anyagok, szolgáltatások: 3,9,- 2,1 % személyzet: 14,4,- 7,9 % karbantartás, javítás: 54,3,- 29,8 % ált. (fix) költségek 11,0,- 6,1 % Összesen: 182,1,- MFt/év 100,0 % Elérhető bevételek tartós hőhasznosítás mellett [MFt/év]: Villamosenergia értékesítés: 184,1,- 70,9 % Hőenergia értékesítés: 75,7,- 29,1 % Összesen: 259,8,- MFt/év 100,0 % Kockázati tényezők: Technológiai kockázatok: tervezettnél alacsonyabb összhatásfok, gáztisztítás magas költsége, elégtelen működése; Villamosenergia értékesítés támogatása. M.E.H. Adatbázisból nyert technológiák főbb mutatói [8] Biomassza Kiserőmű, Szentes Pirolizáló kemencés technológia Szerves trágya alapanyagra P vill = 1,58 MW P hő = 2,38 MW Bevezetett tüzelőanyag: 1640,5 kg/sec Hatásfok vill = 42% Névl. pirolízis telj. (hő) = 824 kw th 2 db Beruházási kts.: millió Ft Hőhaszn. kazánok: STEAM-MATIC, SM 2 db Fajl. beruh. kts.: 569 M Ft/év Turbina OPRA Optimal 0,66 MW Működési kts.: 600 M Ft/év Gázturbina (radiál) N vill = MWh/év Tisztított pirolízis gáztüzelő a.g.: 2899 kg/h N hő = GJ/év Generátor 1 db LSA 53M/4 p Leroy Somer Élettartam: 25 év 2,285 MVA, 6,3 kv Főtranszformátor: KÖF/KipMinera 2,5 MVA, 22/6,3 kv Tart. tüzelőanyag: földgáz; 800 m 3 /h nominal real IRR 15,3% 11,4% NPV Beruh. működés nominal real IRR 7,1% 3,1% NPV Pirolitikus erőmű gázturbinával A pirolitikus lebontást nem elsősorban a jó minőségű biomasszaféleséghez, sokkal inkább a nehezen égethető, kellemetlen összetevőket tartalmazó biomasszaféleségek, hulladékok feldolgozásához érdemes használni. A lebontás és az energiatermelés terjedőben lévő formája a forgódobos pirolízis-kemence és pirolízis turbina vagy gázmotor alkalmazása. Ezek a közel- MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

23 jövő ígéretes technológiái, amelyekkel mindenképpen kell foglalkozni, de jelenleg a tervezők, gyártók által vállalt értékek nem állnak rendelkezésre, illetve a vizsgálat alá venni kívánt rendszer adatai nem közölhetők. Itt azt kell figyelembe venni, hogy a fent említett kellemetlen alapanyagok mennyisége véges, tehát széleskörű elterjedést nem érdemes előre jelezni, más megfogalmazásban ezek a technológiák jelenleg túl drágának tűnnek a szokványos bio-tüzelőanyagokhoz. A további munka során fontos lesz tisztázni, hogy mi tartozik a pirolízis címszó alá, mert tulajdonképpen mindegyik biomassza elgázosító rendszer pirolitikus. A biogáznak földgázvezetékbe történő betáplálásának feltételei 1.7. sz. táblázat: A tisztított biogáz paramétereire vonatkozó EU ajánlások Paraméter Érték Wobbe szám Relatív sűrűség 13,6 0,555-15,8 kwh/m 2 0,7 Max. 30 mg/m 3 H 2 S+COS Teljes kéntartalom Merkaptán Max. Max. 5 mg/m 3 6 mg/m 3 CO 2 Max. 2,5 mol% Harmatp. Max. - 8 o C CH harmatp. Max. - 2 o C 1.8. sz. táblázat: A tisztított biogáz paramétereire vonatkozó országos előírások Műszaki paraméter A CH D F NL S Fűtőérték MJ/m 3 38,5-46,1 38,5-47,2 30,2-47,2 38,5-46,1 31,6-38,7 39,6-43,2 Wobbe szám MJ/m 3 47,9-56,5 47,9-56,5 46,1-56,5 38,5-46,1 43,5-44,4 45,4-48,6 Metán tj% >96 >96 97 Hidrogén tf% ,5 Szénmonoxid tf% 2 1 Kén mg/m Víz mg/m 3 <32 Sziloxán mg/m 3 <10 5 A biogáz betáplálás magyar viszonyai [14] Az Európai Bizottság Megújuló energia útiterv című közleményét (a háromszor 20% néven ismert intézkedéscsomag) Magyarország is elfogadta, mely értelmében a 2145/2008. (X. 31.) Kormány határozatnak megfelelően ( a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó közötti stratégiáról ) hazánk kötelezettséget vállalt a megújuló energiák vonatkozásában a 2007 évi 56 PJ felhasznált mennyiségnek 2020-ig 186,3PJ/év mértékig a teljes energiafogyasztás mintegy 13%-ot kitevő növelésére. A magyarországi biogáz potenciálra számos becslés készült az elmúlt évtizedben. Az értékek sokszor nagyságrendben különböznek egymástól. Az viszont egyértelműen látható, hogy a hazai szakemberek PJ körüli értéknek jelenítik meg a tényleges, technológiailag is hasznosítható biogáz mennyiségeket. Ebből a mennyiségből 0,85 PJ-t hasznosítottunk ben az EurObserv'ER Biogas Barometer ide vonatkozó adatai szerint. Ez az érték magában foglalja a közvetlen hőtermelés és a kapcsolt energiatermelés során hasznosított biogáz menynyiségeket is. Ha az így megtermelt biogáz mennyiség teljes egészét a földgázhálózatba táp- MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

24 lálták volna 2007-ben, akkor az mindössze 0,19%-ot tudott volna kiváltani Magyarország teljes évi földgázfelhasználásából. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2007-es munkaanyaga ( Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája ) két forgatókönyvet tartalmaz a megújuló energiahordozók jövőbeni szerepét illetően. A BAU változat egy gyengébb ütemű, a POLICY forgatókönyv egy erősebb növekedési ütemet jelez előre. A statisztikai adatokból ismeretes, hogy Magyarország összes belföldi földgáz felhasználása a évi csúcs után mérséklődni látszik. Ez a csökkenési ütem elsősorban a kedvezőbb időjárás, valamint a gazdaság és az ipar fejlődésének visszaszorulásával magyarázható. Az elmúlt 15 év fogyasztási adatai, és a jelenlegi gazdasági recesszió mellett nem valószínűsíthető az ország földgázfogyasztásának jelentős növekedése 2020-ig. A fogyasztásban döntő szerepet játszik az időjárás is, azonban az eddigi legnagyobb csúcsnapi fogyasztást figyelembe véve (91,66 Mm 3 ), a csökkenő földgázfogyasztási volumen mellett nem valószínű annak jelentős mértékű növekedése. Mind ez azt jelenti, hogy éves szinten nem valószínűsíthető egy PJ (15,0 15,4 milliárd m 3 ) éves földgázfogyasztás, illetve a millió m 3 csúcsnapi fogyasztás túllépése az elkövetkező években sz. táblázat: A földgázrendszerbe betáplálható biogáz mennyiségek BAU forgatókönyv Hasznosítható biogáz mennyiség PJ 0,30 2,06 4,34 6,75 Az éves belföldi földgázfelhasználás százaléka % 0,057 0,396 0,835 1,298 POLICY forgatókönyv Hasznosítható biogáz mennyiség PJ 0,30 3,90 9,06 12,57 Az éves belföldi földgázfelhasználás százaléka % 0,057 0,750 1,742 2,417 Forrás: GKM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája Bp Az adatokból látható, hogy a 2005-ben termelt teljes hazai biogáz mennyiség sem lett volna képes 57 ezred százaléknál nagyobb mértékben kiváltani a hazai éves földgázszükségletet. A kedvezőbb forgatókönyv értelmében az ország 2,5% körüli mértékben fog biogázt betáplálni a földgázrendszerbe 2020-ban. A számok alapján nyilvánvaló, hogy a magyar energia-szektor földgáz függőségét a biogáz önmagában nem képes jelentős mértékben enyhíteni. Más oldalról vizsgálva azonban a becsülten évi millió m 3 földgázimport kiváltása nemzetgazdaságilag is jelentős tétel. További potenciális értéket jelent a lokális rendelkezésre állás lehetősége, ami az adott térségben mind környezetvédelmi, mind estleges korlátozások esetén ellátásbiztonsági előnyt képvisel. Alkalmazásának terjesztése összhangban van Uniós kötelezettségeinkkel is. Ennek fontos eleme a földgáz hálózatba történő betáplálásra alkalmas minőségű biogáz előállítása. A folyamat műszaki háttere lényegében rendelkezésre áll. A fentiekben is említett számos külföldi példa szolgál pozitív bizonyítékul. A megvalósítást és a technológia terjedését akadályozó korlátok inkább a törvényi ás financiális feltételek hiányában keresendők. Eszerint a hálózatba táplált zöld gáz ugyanúgy támogatást igényel, minta zöld áram. Ennek hiányában vonzóbb lesz a nyers biogáz közvetlen eltüzelésével elektromos áramot fejleszteni. Szükség van a partnerek kötelezettségeit egyértelműen megfogalmazó jogi háttérre a teljes biogáz betáplálási lánc megfelelő működtetése céljából. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

25 Hiányoznak vagy hiányosak az injektálásra alkalmas dúsított biogáz műszaki követelményei mind a gáz minőségére, mind a betáplálási folyamat ellenőrzésére vonatkozóan. Általánosságban: olyan törvényi szabályozási és támogatási rendszerre van szükség, amely egyértelművé teszi a potenciális vállalkozók számára, hogy a biogáz előállítás (és dúsítás) kiemelten a kommunális, mezőgazdasági és ipari hulladék alapanyag esetében összhangban áll az országos energiastratégiai és környezetvédelmi célkitűzésekkel. Javaslatok [14] A biogáz felhasználás növelési esélyeinek elemzése során megformálást nyert néhány javaslat, amelyek figyelembevétele segíti a folyamat gyorsulását, a fenti akadályozó tényezők hatásának érvényre jutását. Ezek alapvetően a hazai viszonyokból következően kerültek megfogalmazásra, de a REDUBAR projektben közreműködő konzorciumi partnerek is hasonló jellegű intézkedéseket tartanak célszerűnek a biogáz hálózati betáplálási folyamatának megvalósítása, részarányának növelést érdekében. Törvényi szinten kell garantálni, hogy a minőségi előírásoknak megfelelő biometánt földgáz rendszerbe történő betáplálás céljából alacsonyabb szintű jogszabályokban rögzített földgázpiaci engedélyes(ek)nek kötelezően át kell vinni a biometán termelőtől vagy a biometán kereskedőtől. Szakminiszteri rendeletben kell előírni a biometán átvételének keretfeltételeit. A biometán átvételének és földgáz rendszerbe történő betáplálásának részletes szabályozását az érdekelt piaci engedélyeseknek konszenzus alapján kell kidolgozniuk vagy kidolgoztatniuk. A konszenzus alapján kimunkált részletes szabályozást a földgázpiacot felügyelő független hatóságnak az érdekeltekre nézve kötelező határozattal kell hatályba léptetnie, és az Üzleti és Kereskedelmi Szabályzatba ( Notwork Code ) foglalva minden piaci szereplő számára hozzáférhetővé tenni. A földgáz rendszert üzemeltető engedélyesnek jogosultságot kell biztosítani a biometán átvételének indokolt esetekben történő megtagadására. A viszonylag kevés tapasztalat miatt a földgáz rendszerbe betáplálásra kerülő biometánnal szemben megalapozott mértékben a földgáznál szigorúbb szabályozás is indokolt. A biometán földgáz rendszerbe történő betáplálásával kapcsolatos műszaki biztonsági szabályozásnak elsődlegesen a földgázra vonatkozó, hatályos előírásokat kell követni, és a követelmények a földgázzal szembeni követelményeknél enyhébbek nem lehetnek. A biometán betáplálására létesítendő berendezésekkel, egységekkel szembeni anyag, gyártási, minőségi, vizsgálati és bizonylatolási követelményeknek a földgáziparban alkalmazott hasonló berendezésekkel, egységekkel szembeni követelményekkel azonosnak kell lenni. Közvetlenül a betáplálási pont előtt a biometán minőségét folyamatosan mérni és regisztrálni kell, és a mérési adatokat on-line módon elérhetővé kell tenni a folyamatban érdekeltek számára. A mérési eljárást, és annak minden részletét az érdekelt felek közötti szerződésekben egyértelműen rögzíteni kell. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

26 1.5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS SZERVES HULLADÉKHASZNOSÍTÓ TECHNOLÓGIÁK [9]-[22] A hulladékhasznosítás célja: a nyersanyagokkal és az energiaforrásokkal való takarékoskodás, a környezet szennyezésének (talaj, víz, levegő) csökkentése, az üvegházhatású gázok (CO, CO 2, NO x, CH 4, SF 6 stb.) kibocsátásának mérséklése. A biomassza hulladékok hasznosítására: az égetéses, a magas hőmérsékletű elgázosításos és a pirolízist alkalmazó (a fejezetekben bemutatott) technológiák alkalmasak. Ezen kívül külön kell foglalkozni a települési és regionális hulladékokból kinyerhető energiákkal (depóniagáz, szennyvíziszapból nyerhető biogáz), a komplex hulladékkezelési (újrahasznosítási) és hulladékfeldolgozási technológiákkal. A hasznosítható hulladékok energiatartalma óriási (amely hulladékmennyiséggel, ártalmatlanításával egyébként is foglalkozni kell). Az Európai Unió 27 tagállamának összlakossága mintegy: 500 millió fő. Az egy főre jutó hulladékmennyiség: 512 kg/fő/év. A tagállamokban évente keletkező települési szilárd hulladék mennyisége mintegy 260 millió tonna/év. Ez a fajlagos mennyiség a gazdasági növekedés arányában még mindig növekedik. A települések szilárd hulladékvolumenének (TSZH) több mint 20%-át a szerves hulladékok teszik ki. A keletkező TSZH több mint 4%-át (106 millió t/év mennyiséget) még mindig lerakással ártalmatlanítják. [16] A lerakással ártalmatlanított 106 millió tonna/év hulladékból évente széndioxid (CO 2 ) egyenértékben kifejezve mintegy 100 Mt üvegházhatású gáz keletkezik. A 106 Mt/év hulladék energiatartalma: 850 millió GJ, azaz 850 PJ. Ez az energiatartalom 20 millió tonna olajegyenértéknek felel meg. * Magyarországon a keletkező kommunális hulladékoknak, csak töredékét hasznosítják (max. 20%-át) A nagyobb körzetek depóniagáz-termelése hagyományos nem regionális lerakótelepekről nyerhető depóniagázzal működtetett gázmotoros technológiával elérheti a 14,0 MW villamos és 18,0 MW hőenergia kapacitást, egy korábbi (lásd az sz. táblázatot) prognózis szerint (BME-NKP Progr. 3/018/2001). [16] Hulladéklerakó sz. táblázat: Nagyobb körzetek hulladékhasznosítási prognózisa* Lerakott mennyiség [ezer m 3 ] Áltagos hulladék [ezer t] Áltagos depóniagáz [m 3 /nap] Átlagos villamos telj. [kw] Átlagos hőtelj. [kw] 1993 előtt megnyitott Jelenlegi és tervezett Összesen * A komplex hulladékhasznosítás térségei ide nem vonatkoznak A depóniagáz kivonására alkalmazott technológiák: egyedi kapacitásuk igen különböző, nem általánosíthatók A depóniagáz gázmotoros hasznosítási technológia: Egy komplex termelő-hasznosító rendszer létesítési költsége: a költségek nagy szórást mutatnak, nem tekinthetők mintaértékűnek Üzemeltetési költségek: Élettartambecslés: Munkahely-teremtési adottságok: Gazdasági számításokhoz igényelt indikátorok: Kockázati tényezők: MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

27 A szennyvíziszapból nyerhető biogáz A fermentáció során keletkező metángáz termelés különböző hatásfokkal hasznosítható a szennyvíz tisztítói telepi technológiától, a biogáz tisztításából. A lebomló szerves anyag ismeretében becsülhető a fejlődő biogáz mennyisége. A fajlagos biogáz, 1 kg szerves anyagra vonatkozóan 0,31 0,74 m 3 között változhat (átlagosan: 0,5 m 3 biogáz/kg szerves anyag). Az országos felmérés szerint, Magyarország nagyobb városainak szennyvíztisztító telepein termelhető villamos és hőenergia termelő kapacitás (lásd az sz. táblázatot) összesen: közel 10,0 MW villamos és 27,0 MW hőteljesítményt tesz ki sz. táblázat: Szennyvíztisztító telepeken keletkező biogáz potenciál (2003) villamos energia és tüzelőhő kapacitása Magyarországon Városok Tüzelőhő-teljesítmény [kw t ] Villamos teljesítmény [kw e ] Kecskemét Pécs Békéscsaba Miskolc Szeged Székesfehérvár Győr Sopron Debrecen Szolnok Nyíregyháza Budapest Összesen [MW] 26,983 9,446 MW e A szennyvíztelepeken keletkező iszap rothasztásának, és így a biogáztermelésnek is gazdaságossági feltételei vannak. Ezek közül a legfontosabb az üzemnagyság. Elemzések és tapasztalatok azt mutatják, hogy gazdaságos az alsó teljesítményhatár 350 kw e. a) Az Észak-pesti, napi 200 ezer m 3 kapacitású szennyvíztisztító-telepi biogáz hasznosító technológia [22] leírása: Egy komplex termelő-hasznosító rendszer létesítési költsége: millió Ft Üzemeltetési költségek: 125 millió Ft Élettartambecslés: 25 év Munkahely-teremtési adottságok: állandó fogl. 12 fő Szennyvíziszap-volumen: 100 ezer m 3 /év Technológiája: anaerob fermentáció A 2 db rothasztó tornyok táplálása 6%-os sűrített iszaptartályból történik Az iszapkezelő kapacitása 72 t iszap szárazanyag/nap. A rothasztóban a mezofil technológia szerint 35 o C a hőmérséklet. A szerves anyagok lebontási hatásfoka 50% feletti. A kirothasztott iszap egy 1500 m 3 -es tárolótartályba jut, amely egy 1000 m 3 /óra kapacitású biofilterhez csatlakozik. A tornyokból elvezetett biogázt egy kavicsszűrőn tisztítják, majd vizes-biológiai eljárással kéntelenítik, majd egy 2500 m 3 térfogató tárolóba kerül, ahol a nyomását megemelik, majd kerámiaszűrőn tisztítják. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

28 A keletkező gázt 2 db 1350 kw-os kazánban elégetik. A tömberőmű teljesítménye P vill = 0,835 MW, P hő = 0,997 MW, a termelt vill. energia N = kw/nap. b) MEH adatbázisból nyert technológia és főbb mutatói Budapest Központi Szennyvíztisztító telep biogázmotoros kiserőműve 3 db Jeubacher tip. gázmotoros technológia 3 db generátor Stanford típusú Kazánok: Unimat 4T-LT8 tip. 2,5 MW th Főtranszformátor: 1,6 MVA 11/0,42 kv A kiserőmű vill. teljesítménye P vill = 1,415 MW, P hő = 1,451 MW A rendszer hatásfoka = 84,3% Termelési adatok N vill = MWh/év, N hő = GJ/év Beruházási költsége: 627 millió Ft Élettartam: 25 év Fajlagos beruházási költség: 148 millió Ft/MW Működési költség: 24,4 millió Ft MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

29 Komplex hulladékhasznosítás. Regionális hasznosító művi kapacitások Az EU normák megkövetelik a települési hulladék szakszerű ártalmatlanítását, amelynek megvalósításához regionális megoldások indokoltak. Az Országos Hulladékgazdálkodási Törvényben (OHT) szereplő előírások és javaslatok figyelembevételével különböző régiókat alakítottak ki (lásd az sz. táblázatot). A hulladék mennyisége 100%-os hulladékgyűjtési aránnyal számolható, a jövőre nézve ez elérendő cél. A kialakult 19, e célra nevesített régió -ba a különböző lakónépességgel és intézményekkel arányosan különböző hulladékvolumenek keletkeznek, amelyekre különböző kapacitású, komplex hasznosító-művek szükségesek. Bizonyos területi összevonással ezek 7 csoportba tömöríthetők területileg (lásd az sz. táblázatot). Mindezek számított villamos teljesítménye összességében: közel 12 MW villamos teljesítményt tesz ki a javasolt technológiák megépítése után sz. táblázat: A komplex hulladékhasznosításra előírt, ill. javasolt régiók országos felmérésének összesítője Régiót tartalmazó kistérségek Hulladék mennyiség [t/év] Lakónépesség [fő] Pécsi+Pécsváradi+Komló (1/2) +Siklósi+Szigetvár (1/2) Szekszárd+Bátaszék(1/2)+Bonyhádi+Mohács(1/2)+Baja(1/3) Szombathelyi+Csepregi+Körmendi+Sárvári+Vasvári+Kőszegi Győri+Csornai+Tét+Pannonhalmi+Mosonmagyaróvár(1/2) Székesfehérvári+Gárdonyi+Móri+Várpalotai Veszprémi+Balatonalmádi+Balatonfüredi+Zirci+Ajka(1/2) Tatabányai+Bicskei+Tatai+Komáromi+Oroszlányi Pilisvörösvári+Dorogi+Esztergomi+Szentendrei Szegedi+Makói+Hódmezővásárhely(1/2)+Mórahalmi+Kisteleki Békéscsabai+Sarkadi+Orosháza(1/2) Ceglédi+Kecskemét(1/3)+Szolnok(1/2)+Nagykáta(1/3)+Monor(1/2) Hatvani+Gyöngyösi+Jászberény(1/2)+Aszódi+Pásztó(1/2) Debreceni+Hajdúböszörményi+Balmazújvárosi+Hajdúszoboszlói Berettyóújfalu(1/3) Miskolci+Szikszói+Kazincbarcika(1/2)+Edelény(1/2)+Szerencs(1/2) Tiszaújváros(1/2) Füzesabonyi+Egri+Hevesi+Mezőkövesdi+Tiszafüred(1/2) Nyíregyházai+Nagykállói+Tiszavasvári Mátészalkai+Vásárosnaményi+Fehérgyarmati+Csengeri Nyírbátori(1/2)+Baktalórántháza(1/2) Észak-Budapest (I, II, III, IV, V, VI, VII, XII, XIV, XV, XVI)+Dunakeszi+Gödöllői+Váci Dél-Budapest (VIII, IX, X, XI, XIII, XVII, XVIII, XIX, XX, XXI, XXII, XXIII)+Budaörsi+Gyáli MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

30 1.13. sz. táblázat: Az ország tervezett komplex hulladékhasznosító műveinek becsült kapacitása Bemenő hőteljesítmény [kw t ] Telepek száma [db] Összes villamos teljesítmény az adott csoportban [kw e ] Összesen Az ártalmatlanítás jellemző formája jelenleg a lerakás (83%). Kiforrott hulladékártalmatlanítási eljárás a települési szilárd hulladék tömegében való égetése, melynek hátránya: a viszonylag kis energetikai hatásfoka, az erősen változó hulladék-összetételből adódó üzemviteli problémák, valamint az egyéb biológiai vagy másodnyersanyag visszanyerési technológiák teljes hiánya. Az országban a legnagyobb települési hulladék-égetőmű Rákospalotán működik, amely évi 360 ezer tonna települési hulladékot ártalmatlanít, 24 MW beépített villamosenergia átalakító kapacitással rendelkezik, de megújuló energiának az itt termelt energia csak azóta tekinthető, mióta megvalósították a kazánrekonstrukciót és a füstgáz tisztító berendezés cseréjét. A vizsgált időszakban, a meglévő budapesti, hulladékégetőművel azonos technológiájú, de mintegy 1/3-dal teljesítményű égetőmű válik szükségessé az ország 3 különböző régiójában. Egy regionális komplex hulladékhaszn. mű techn. leírása: P vill = 7,0 MW, P hő = 15,0 MW Becsült létesítési költsége: millió Ft, rendszer hatásfok: 78% Üzemeltetési költsége: 350 millió Ft/év Élettartambecslés: 25 év Munkahely-teremtési adottságok: a belső működtetésre mintegy 40 fő, a rendszer külső (száll.) hálózati-szolgáltató rendszer részére fő Fajlagos létesítési költségek: MFt/MW Villamos energia termelés: N vill = MWh/év Hőenergia-termelés: N hő = GJ/év MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

31 Hulladékégető művi hazai adottságok A Hulladékhasznosító Mű főbb jellemzői a korszerűsítés előtt és után: sz. táblázat Korszerűsítés előtt Korszerűsítés után Éves égetési teljesítmény t/év t/év Kazánok száma 4 4 Égetési teljesítmény kazánonként 15 t/h 15 t/h Gőzteljesítmény kazánonként 40 t/h 40 t/h Tüzelőberendezés hengerrostély hengerrostély (legújabb konstrukció) Gőzparaméterek 40 bar, 400 o C 40 bar, 405 o C Kazánkonstrukció háromhuzamú kazán négyhuzamú kazán Kazánhatásfok kb. 73% 81 82% Füstgáztisztítás elektrofilter félszáraz eljárás Maradékanyag-kezelés salak-pernye együtt falak, pernye és egyéb füstgáztisztítási maradék elkülönítve Hulladékvas-kinyerés salakból elektromágnessel salakból elektromágnessel Kéménymagasság 120 m 120 m Kéményen távozó füstgáz hőmérséklete 260 o C 130 o C Turbina-generátor teljesítménye 24 MW 24 MW Összehasonlítva a hagyományos erőművek (szén, olaj és gáztüzelésű), CO 2 kibocsátását a hulladékégető erőművekével, az utóbbiak jóval kedvezőbb volument tesznek ki. Egyedül a gáztüzelésű erőmű jobb, mint a csak villamos energiát termelő hulladékégető erőmű (Európában az utóbbiak kisebbségben vannak). A hulladékégető erőművek többsége hőenergiát, vagy kombináltan hő- és villamos energiát állít elő és azt a gáztüzelésű erőműveknél hatékonyabban teszi. Az összes hulladékégető erőművel (beleértve a csak villamos energiát termelőket) összehasonlítva a szén- és olajtüzelésű erőműveket, az előzőek kevesebb fosszilis eredetű CO 2 engednek ki. FOGLALKOZTATÁS, MUNKAHELY-TEREMTÉS A települések üzemeltetésével kapcsolatosan (a 23 megyei jogú városban a 251 városban és a 2871 községben) az alapellátást (ivóvíz, szennyvíz-kezelés, hulladékkezelést, közterületek fenntartása) kell biztosítani. Hulladékgazdálkodással országosan min. 20 ezer fő foglalkozik = munkahely-teremtő új ágazatként kezelendő, ha megvalósulnak a vázolt települési és regionális hasznosító művi technológiák Hulladékhasznosító javasolt innovatív technológiák, modellértékű projektek Ismeretes az a magyar szabadalom (az Év találmánya és Feltalálói 2008 Díjat nyert koncepció és technológia) Hulladék alapú városi energiaellátás megnevezéssel [18], amely a hagyományos hulladékégető-művekkel szemben, a hulladékból és a melléktermékekből szintézisgázt állít elő, amelyből az igényektől függően, kapcsolt hő- és villamos energia vagy folyékony üzemanyag: metilalkohol állítható elő (Eco-Methanol). MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

32 A feltalálók szerint a technológia már néhány tonna/év feldolgozói kapacitás elérésével gazdaságosnak minősíthető, amely technológiát célszerű minden lakos nagyságrendű gyűjtőkörzetben megvalósítani. A tervezett rendszerbe betáplálnak valamennyi települési-térségi hulladékféleségek gyűjtött volumenei, amelyből az Eco-Methanol kinyerhető és különböző energetikai célokra hasznosítható egy integrált rendszeren belül (lásd az 1.6. sz. ábrát). Kiemelhető előnye még, hogy a nyert megújuló üzemanyag tárolható (üzemanyagcellás technológiával), ill. részt vállalhat a megújuló energiahordozói bázison termelt hidrogén előállításában. Forrás: Bio-Genezis Környezetvéd. Kft. Barta István és Dr. habil Raisz Iván: Hulladékra alapozott városi energiaellátás előadása 1.6. sz. ábra: Települési integrált hulladékhasznosítási innovatív (szabadalmazott) rendszer JAVASLAT A tervezett tonna/év feldolgozói kapacitású technológiát célszerű: a évi rövid távú időszakban kísérleti referenciaprojektként indítani az ország kiválasztott 3 körzetében, majd ezek megvalósulása, tapasztalatai alapján: a ig terjedő időszakban további 7 körzetben létrehozni, mint hazai kifejlesztett, szabványosított rendszert. A tervezett létesítmény által termelhető villamos energia nagysága: hőenergia nagysága: vagy bioüzemanyag volumen, ill. energiatartalma: MWh/év MWh/év GJ Létesítési költsége: Üzemvitel becsült költsége: Élettartam-becslés: Munkahely-teremtési adottságok: Klímaváltozásra gyakorolt hatások: Gazdaságossági számításokhoz igényelt indikátorok: Kockázati tényezők: az innovatív technológiák bevonása feletti döntés a kutatás II. fázisában történik, egyedi válogatással MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

33 Plazmaenergiás pirolízis (PEPS) * elvén működő veszélyes hulladék-ártalmatlanító és újrahasznosító művek [19] technológiája Az American High Technology Center Inc. és a Vanguard Research Inc. által forgalmazott technológia olyan korszerű hulladék újrahasznosítási eljárást képvisel, amelynek végterméke: az újrahasznosítható fémek, hő- és villamos energia, vagy alkohol, benzin stb. termelésre alkalmas gáz és üvegsalak, káros végtermék nélkül. Az eljárás nem jár égetéssel, oxidálással, nincs füstje, kéménye, károsanyag kibocsátása sz. ábra: A plazmaenergiás pirolízis rendszer sémája A tervezett létesítmény feldolgozásai kapacitása: A PEPS technológiával termelhető villamos energia nagysága: hőenergia nagysága: vagy a biogáz volumene, energiatartalma: A létesítési költsége: Üzemvitel becsült költsége: Élettartam-becslés: Munkahely-teremtési adottságok: Klímaváltozásra gyakorolt hatások: 40 ezer tonna/év 9-10 milliárd HUF 2 milliárd HUF 25 év 50 fő * A Vanguard Inc. bejegyzett védjegye MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

34 Gazdaságossági számításokhoz igényelt indikátorok: Kockázati tényezők: Megtérülési idő: 2-4 év A nemzeti Cselekvési Terv keretében célszerű a közötti időszakban 1 max. 2 helyen kísérleti referenciaprojekt szintű bevezetése ennek az innovatív technológiának. A beruházás jövedelemtermelő képessége A működő üzemek tapasztalatai alapján ez a technológia nagy nyereséggel üzemeltethető. Az alábbi ábrán látható, hogy milyen bevételi forrásokkal rendelkezik egy üzem, abban az esetben, ha metanolt vagy etanolt termel sz. ábra: Bevételi források * * * Az előzőekben vázolt két innovatív energetikailag hulladékhasznosító-átalakító technológia rövid távon, legfeljebb egy-egy referenciaprojektként kerülhet be a javasolt megújuló energiaátalakító-hasznosító szerkezetek valamelyik változatába, hogy bevezetésük elkezdődhessék, mintául szolgáljon a továbbiakban. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

35 1.6. TÜZELŐANYAGCELLA TECHNOLÓGIÁK BIOMETÁN HASZNOSÍTÁSSAL VILLAMOS ÉS HŐENERGIA TERMELÉSRE, TÁROLÁSRA [21] [27] A hidrogén, mint kiemelkedő fontosságú szekunder energiahordozó már jó ideje ismert és alkalmazott, kedvező energiatermelési, energiaalkalmazási, tárolási stb. technológiái miatt igen népszerű elismertséget vívott ki azzal, hogy a jövő egyik leginkább környezetbarát, károsanyag-kibocsátás mentes hasznosítási móddal bír, mégis széleskörű elterjedése inkább a vizsgált időszak második felétől várható ( től) Magyarországon. Egy közelmúltban elkészült kutatás [21][23] és korábbi megalapozó háttértanulmányok [22][25][26][27] összefoglalói igazolják, milyen sokféle alkalmazási technológiái ismeretesek a hidrogénnek (lásd az 1.9. sz. ábrát), amelyek közül referenciaprojekt szinten jelen munkában csak a tüzelőanyagcellás technológiákat és a járművek üzemanyagaként használt alkalmazási módjait célszerű felvenni a stratégiai cselekvési programtervezetbe sz. ábra: Hidrogén energiahordozó alkalmazásának ismert technológiái [21] A tüzelőanyagcellák közül az alacsony hőmérsékleten működő DMFC direkt metanol rendszerű technológia részesíthető előnyben (nafion elektrolitos oldattal). A direkt metanol tüzelőanyag-cella, azaz a DMFC primer tüzelőanyaga metanol vizes oldata. Az anód oldali katalitikus folyamat során szén-dioxid, proton és elektron keletkezik. Perspektivikus előnye abban rejlik, hogy a metanolból közvetlenül képes protont és elektront előállítani, tehát külön reformer folyamatra nincs szükség, továbbá az elvileg elérhető villamos hatásfoka 97%. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

36 A DMFC-k alkalmazási területei: gépjármű-ipar, hordozható egységek, tartalékforrások. jelenlegi piaci állapot: fejlesztés alatt, pilot projektek, egyes teljesítménytartományokban már kereskedelmi forgalomban is kapható. A meghatározó berendezés gyártók: Smart Fuel Cell, Németország; Toshiba, Japán; Motorola, USA. A tüzelőanyag-cella technológiák elterjedésének egyik fő területe a járműipar. A kőolajszármazékok legnagyobb felhasználói a közlekedésben résztvevő járművek, melyek egyben a legnagyobb káros anyag kibocsátók egyikének számítanak. A fejlesztésekben örvendetesen egyre nagyobb hányadot képviselnek az elektromos meghajtású járművek. Ugyan jelenleg még az akkumulátoros energiaellátás az általános, de szinte minden járműgyártó cégnek futnak már a tüzelőanyag-cella hajtással üzemelő prototípusai, ezek: kerékpárok, mopedek, üzemi szállítójárművek, targoncák, kommunális takarítógépek, kórházi kiszolgáló robotok személyautók, autóbuszok, hajók, stb. A járműépítésben a tüzelőanyag-cella technológia igen nagy előnye az elektromos hajtás egyszerű szabályozhatósága, a fékezési energia visszanyerése, a kiemelkedően jó hatásfok, a sebességváltómű elhagyása és a káros kipufogógázok elmaradása. Az üzemanyagköltségek a hagyományoshoz képest ma még csaknem kétszeresek, viszont már folyamatos az árak csökkenése A hazai gyártás helyzete a) A tüzelőanyag-cellák vizsgálatával az ELTE-n két kutatási egység foglakozik: Alkalmazott Analízis és Számítástechnikai Tsz Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratórium A kutatócsoportok a tüzelőanyag-cella rendszerek nemlineáris csatolásainak a felderítésére jött létre, amely új mérés- és vezérléstechnika kifejlesztését is igényli. A csoport rendelkezik az üzemanyagcella vizsgálatokhoz szükséges berendezésekkel, illetve az elektrokémiai folyamatok jobb megértését lehetővé tevő vizsgáló berendezésekkel, mint Elektrokémiai Impedancia Spektroszkóp stb. A kifejlesztendő mérési és szabályozási eljárás, az üzemanyagcellák nemlineáris viselkedésének és szabályozásának megértése pedig hasonló tartalékokkal rendelkezik, mint a katalizátorkutatások. Ez a terület mély matematikai, elektrokémiai, és informatikai ismereteket igényel, amelyben hazánk és a kutatócsoportok is versenyképesek lehetnek az egyébként rendkívül kiélezett versenyben. A kutatócsoportok ez évben is jelentős sikereket értek el az alternatív energiákkal hajtott járművek Győrben rendezett Széchenyi futamán Hy Go elnevezésű hidrogénhajtású tüzelőanyag-cella járművével. b) A KONTAKT-Elektro Kft 2006 évben kezdte meg az alacsony hőmérsékletű PEMFC berendezéseinek fejlesztését, azzal a céllal, hogy a fejlesztési munkák befejeztével egy önálló gyártmánycsalád saját gyártását indíthassa el. Az első saját fejlesztésű 100 W teljesítményű hidrogénüzemű berendezés prototípusa 2008 évben elkészült. Jelenleg a W teljesítményű berendezések fejlesztése folyik különféle felhasználási területekre. A célterület: elsősorban a szünetmentes tápegységek, másodsorban a mobil-járműipari alkalmazások. A fejlesztések fontosabb területei: A stack hatásfokának, élettartamának növelése, súlyának, költségének csökkentése. A berendezések biztonságos üzemvitelének, a megbízhatóság növelése, komponenseinek optimalizálása. Az üzemvitelhez szükséges saját energiafelhasználás csökkentése. A hidrogéntárolás és lefejtés biztonságos, korszerű és gazdaságos megoldásai. A cég ez elmúlt években széleskörű nemzetközi kapcsolatokat épített ki: TU Ulm, ZSW, TU Graz, TU Tokyo, Heliocentris GmbH, Ballard, BASF, Palcan, Horizon, P-21 GmbH, Proton- Motor GmbH cégekkel MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

37 Ipari Háztartási c) Bogányi és Fia Kft az MCFC rendszerű tüzelőanyag-cellás fejlesztések rendszerintegrációs feladatainak megoldásával foglalkozik. d) Tüzelőanyag-cellák a kommunikációs hálózatban: Magyarországon 2008 novemberében üzembe helyezett rendszerben az Altergy Co. által szállított 5 kw teljesítményű, hidrogénnel üzemelő PEM-típusú tüzelőanyag-cella épült be, amely a szünetmentes tápellátást hivatott biztosítani az adott bázisállomáson. Ez a megoldás európai mércével mérve is élenjáró, csak néhány hasonló kísérlet volt ezt megelőzően. A PEM-cellát 2 db hidrogénpalack szolgálja ki, a csere egyszerűen megoldható. A palackokból a hidrogén egymást követően fogy, az átkapcsolás az első kiürülésekor következik be, ekkor a felügyeletre jelzés érkezik a csere szükségességére. e) Az MTA Kémiai Kutatóközpont Nanokémiai és Katalízis Intézete a spanyolországi Instituto de Catalisis y Petroleoquımica, CSIC intézettel közös kutatásban direkt etanol és metanol tüzelőanyag-cellákhoz fejleszt SnPt ötvözet elektro-katalizátorokat az anód számára. Az alapkutatási eredmények biztatóak; a siker elsősorban az újszerű előállítási módszer alkalmazásának köszönhető. Az ón-organikus vegyületeket irányított felületi reakcióval viszik fel a Pt felületére. A felületi komplexek szabályozott körülmények közötti bomlása speciális SnPt ötvözetek kialakulását eredményezi, amelyek stabilitása és aktivitása messze meghaladja a hagyományos módszerekkel előállított SnPt ötvözetekét. Várható, hogy a közeljövőben az MTA Izotópkutató Intézete is csatlakozik az elektro-katalizátorok kutatásához Létesítési költségek A tüzelőanyag-cellás berendezések létesítési költsége ma még, a típustól függően akár nagyságrenddel is nagyobb, mint a gázmotorok és kombinált gáz/gőzerőművek fajlagos beruházási költsége. A jelenlegi helyzet összehasonlítását a fejlesztési célokkal az sz. sz. táblázat mutatja. A fejlesztéseknek az élettartam növelése és a költségcsökkentés mellett a méreg (CO és kénoxidok) tűrő képességet is javítani kell, valamint a háztartási alkalmazásokhoz méretcsökkentésre is szükség van a jövőben sz. táblázat: Státusz és célértékek a tüzelőanyag-cellák egyes típusaira 1 Cella oszlop élettartam [h] Villamos hatásfok [%] Beruházási költség [ /kw el ] Cella oszlop élettartam [h] Villamos hatásfok [%] Beruházási költség [ /kw el ] PEM PAFC MCFC SOFC Státusz Cél Státusz Cél Státusz Cél Státusz Cél > > > Dr. M. Blesl, M. Ohl, T. Leipnitz: Current Status and Demand of Development of Stationary Fuel Cell Systems, VGB PowerTech 4/2008. S MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

38 Szél és naperőművek áramtermelésével kombinált hidrogéntárolás [24][25][27] A szélerőművek növekvő részaránya miatt a villamos hálózat irányításában egyre nagyobb mértékben kell figyelembe venni a szélenergia változó szerepét. Gyakran gondot jelent a rendszerirányításban a szélenergia gyakori túlkínálata éppen úgy, mint a szélhiány esetén lévő tartalékok mozgósítása. A hidrogén jó tárolási lehetőséget teremt a szélerőművek hálózat szempontjából nem kívánatos időszakban termelt energiája részére. Nem szabad viszont elfelejteni, hogy a kétszeri energia-átalakítás összhatásfoka csak 32-35% körül van. A hidrogén, mint közbenső szélerőműves villamos energia tároló, közvetlenül a szélerőműparkhoz csatlakoztatható (lásd az sz. ábrát). szélenergia szélenergia villamos hálózat villamos hálózat fogyasztók fogyasztók széḻ- szél szélelőrejelzés eelőrejelzés l ő r e j e l z é s vezérlés, vezérlés, szabályozás szabályozás terhelés- terheléselőrejelzés eelőrejelzés l ő r e j e l z é s elektrolízis elektrolízis hidrogéntárolás hidrogéntárolás tüzelőanyagelemek tüzelőanyagelemek Forrás: Stróbl A ábra: A hidrogénnel kiegészített szélerőmű-rendszer irányítása [27] Ebben az összeállításban akár a csúcsidei vagy a szabályozási energiaigények is fedezhetők, ugyanakkor a szállítási és átalakítási veszteségek mérsékelhetők. A tárolással a két szekunder energiahordozó: a villamos energia és a hidrogén két külön piachoz illeszthető, maximális áron kínálható, miközben a károsanyag-kibocsátások elkerülhetők. Az egész rendszer együttműködése optimálható. 2 Hidrogén üzemanyag előállítási példa szélenergia rendszerrel Hazai kezdeményezéssel készült 9 meglévő kisebb szélerőművek kooperációs javaslata [23], amelyek összes villamos teljesítménye: 30,0 MW, s amelyhez összességében 16 MW kapacitású elektrolízis alapú vízbontót rendeltek. Ez a vízbontó rendszer folyamatosan Nm 3 hidrogént képes naponta megtermelni. Eredménymutatók: 1 kg hidrogén előállításához 52 kwh vill.teljesítmény szükséges. A vázolt rendszer db busz üzemeltetésére elegendő naponta. 1 kg hidrogén ára: 2000 Ft. 10 literes palackban 150 atm nyomáson 15 dkg H 2 tárolható 1 db 1,5 MW-os szélerőmű által termelt villamos energia N= MWh, amely az adott helytől, jármű típustól függően 8 db autóbusz üzemeltetésére elegendő naponta. Nukleáris HTE eljárással a hidrogén előállítási ára szakirodalmi adatok alapján: 2 3 /kg. [24] 2 Lehmann, J., stb.: Mittler zwischen Wind und Netzen, (Tárolóként a szél és a hálózatok között.) = Brennstoff, Wärme, Kraft, 58. k. 1/2. sz p. S15. in Stróbl. i.m MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

39 A hordozható tüzelőanyag-cellák főbb alkotórészei (más PEM cellákhoz hasonlóan, csak jóval kisebb méretben): Tüzelőanyag-cella köteg (a teljesítményt határozza meg); Üzemanyagtartály (az összenergiát határozza meg, azaz időhatárt szab a használatnak); BOP (Balance of Plant), amely tartalmazza a kiszolgáló, perifériális egységeket, mint pl. mikro-reformáló, -szivattyúk, -vezérlés, -szelepek sz. ábra A Ballard Power Systems által gyártott PEMFC típusú tüzelőanyag cellák A legnagyobb kihívás ezen a téren a már bevált tüzelőanyag-cella alkalmazások miniatürizálása lesz, ill. az ilyen apró részegységek vezérlése. Ennek kiküszöbölésére fejlesztették ki az ún. passzív lélegző PEM tüzelőanyag-cellákat, amelyek kiiktatják a BOP elemeket. A megbízhatóság növelésével így a költségeket is csökkentették egyúttal. Ezzel egyelőre viszont csak korlátozott teljesítményeket tudtak elérni, így további kutatás szükséges. Ezen technológia áttekintése található az sz. táblázatban sz. táblázat: A hordozható tüzelőanyag-cellák potenciális alkalmazásainak áttekintése A hidrogént gyakorlatilag kétféle módon lehet a járművekben használni: vagy közvetlen elégetéssel a belsőégésű, dugattyús motorokban, vagy tüzelőanyag-elemekkel. Az előbbire nagyon sok példa van. A tüzelőanyag-elemes megoldás fejlesztése hosszú távon nagyobb sikereket ígérhet. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

40 Figyelemre méltó, hogy az utóbbi időben mennyire megnőtt az egyelőre kísérleti jelleggel forgalomba hozott gépjárművek személygépkocsik, autóbuszok, teherautók száma a világon (1.12. sz. ábra). A fejlődés egyelőre közel exponenciálisnak látszik. Ezek a kísérleti, tanulmányozási célból létesített járművek többsége tiszta hidrogént tankol az egyre több helyen például München repülőterén létesített töltőállomáson sz. ábra: A tüzelőanyag-elemes gépjárművek száma a Világon A tüzelőanyag-elemben lezajló folyamatot gyakran nevezik hideg oxidációnak, hiszen a hidrogén égése oxigénnel való egyesülése zömében nem hőt, hanem villamos energiát termel. Az autóipar számára éppen ez jelenti a csábítást, hiszen a hideg oxidáció vagy égés hatékonyabb lehet a hagyományos belső égésnél, az ilyen elven működő motoroknál. A hagyományos megoldásokban hűtéssel el kell vezetni a keletkezett hő egy jelentős részét, így a hatásfok rosszabb. A járműveknél a tüzelőanyag-elemeknek jelentős előnyük azért lehet, mert a hatásfokuk jobb, az üzem csendesebb és rázkódásoktól nagyrészt mentes, a folyamat azonnal beindítható (nincs szükség indítómotorra) és a káros kiáramló gázok helyett egyszerűen csak vízgőzt bocsát ki. A hidrogén felhasználásának legnagyobb jelentősége környezetünk védelme és a fenntartható fejlődés szempontjából a közlekedésben van. Az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő energiafelhasználó (és ezáltal egyben a környezetre egyik legkárosabb) ágazat a közlekedés. A legfrissebb nemzetközi adatok szerint a közlekedési szektor használja fel a fosszilis energiák 26%-át és így az összes CO 2 kibocsátás ugyanilyen (sőt, az energiatermelésben tért nyerő CO 2 -megkötésből következően még nagyobb) mértékéért felelős. Ezt a szerepét még jelentősebbé teszi, ha előállítását károsanyag-kibocsátás mentes technológiákkal oldják meg. Az olajkészletek kimerülésével, az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírásokkal és a feltörekvő piacok hatalmas járműigényével az elkövetkező néhány évtizedben a teljes járműpark technológiai cseréjével számolnak a szakértők. Jelenleg az elektromos, tüzelőanyag-cellás és bio-üzemanyaggal hajtott modellek, valamint ezek hibrid változatai állnak e verseny élén. Ennek megfelelően hatalmas pénzeket fektetnek ezen szektor technológiai fejlesztésébe Tüzelőanyag-cella alkalmazások a gépkocsiknál Az utóbbi időben előtérbe kerültek az alternatív hajtások az emisszió csökkentés érdekében. Ebben nagy szerepe lehet a tüzelőanyag-celláknak is. Nyugat-Európában már több hidrogén kút is működik, ahol a gépjárművekbe lehet hidrogént tankolni, tehát annak az infrastruktúrának a kialakítása, amely képes ellátni a tüzelőanyag-cellás járműveket is, már folyamatban van. A hajtásokat elsősorban PEMFC, PAFC és AFC típusú cellákkal tudják megvalósítani, MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

41 amelyek alkalmazása a környezetvédelem mellett energetikai előnyökkel is jár, mivel jobb a hatásfokuk. A tüzelőanyag cellát a padlólemez alatt helyezik el. Az üzembiztonság érdekében, mint azt az sz. ábra mutatja, két párhuzamos ágat alkalmaznak sz. ábra: Gépjármű tüzelőanyag cellák sz. ábra: Gépjármű üzemanyag cella fajlagos méretének, tömegének csökkenése 3 beépítve Hidrogénbuszok Mivel egyrészt a városi tömegközlekedés buszai úttörő szerepet játszhatnak a technológia elterjesztésében (mind a levegőszennyezés okozta szükségszerűségből, mind hidrogénlogisztikájuk kevésbé nehézkes kiépítési lehetőségéből), másrészt mivel már idehaza is történtek ilyen irányú kezdeményezések, ennek a témának külön figyelmet szentelünk. Ma már a világ több tucat városában futnak hidrogén-tüzelőanyag-cellás buszok, összesen több millió km-es és több százezer órás üzemtapasztalattal. Ezek közül az egyik legjelentősebb a CUTE program ( ), ill. folytatása, a HyFleet:CUTE ( ). Az idén befejeződő HyFleet:CUTE program keretei között 12 városban 47 hidrogénbuszt tesztelnek 8 hidrogénes töltőállomással (ebből 6-nál állítanak elő a helyszínen hidrogént). A városokat a lehető legszélesebb körű tapasztalatszerzés céljával nagyon eltérő klímákkal, topográfiai jellemzőkkel és tömegközlekedési szerkezettel választották ki. 4 A kedvező tapasztalatok eredményeként, pl. London 2010-re 70 db. hidrogén-tüzelőanyagcellás busz megvásárlását tervezi. Vancouveri központtal hasonlóak a törekvések Kanadában is, ott a 2010-es téli olimpiára 20 busz és a hozzátartozó infrastruktúra lesz meg Whistler és Victoria között (kb. 150 km) Főbb műszaki jellemzők I. Teljesítményhatárok A 12 méteres (szóló) buszok esetében kw-os teljesítmény között léteznek megoldások, a 18 méteres (csuklós) buszok esetében ez jellemzően a kw-os sávban mozog. 3 Honda FC Stack, Honda honlap 4 Bővebb információ az eddigi tapasztalatokról a Mellékletben található weboldalakon MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

42 II. Fogyasztás, ill. egy tankolással megtehető távolság A fejlesztés mai szintjén a buszok kb. 6-9 kg/100 km fogyasztást mutatnak (literben az eltérő nyomások miatt nehezebb számolni, de ez 350 bar-on kb m 3 ). A jelenlegi modellek ( bar-os hidrogént tárolva) km-t tudnak egy feltöltéssel megtenni. III. Hidrogén tárolása Ma jellemzően 350 bar-os gáznemű hidrogén hajtja a buszokat, de már előrehaladott a 700 bar-os fejlesztés is (így jóval többet lehetne tankolni, de a kútnak bar-on kellene működnie). Az egyes buszok tetején m 3 tárolási lehetőséget alakítanak ki. IV. Beszerzési ár Jelenleg igen nehéz konkrét árakat kapni a gyártóktól, mert eddig egyszerre csak néhány darabot gyártottak, specifikus projektekre. Mindazonáltal különböző indikációkból az becsülhető, hogy jelenleg az egyedi termékeket kb. 1 millió áron szerelik össze a gyártók, de ez a világhírű Ballard cég előrejelzése szerint akár 250 ezer körüli árra csökkenthető nagyobb darabszám esetén. V. Üzemeltetési költségek Kb. 1 benzinekvivalens -en (azaz jelenlegi benzin/dízelárhoz hasonló az üzemanyagköltség) üzemeltethetők a buszok, de az egyik buszgyártó a jelenlegi hagyományos modellek üzemanyag-felhasználásának felére becsli a saját legújabb hidrogén-meghajtású modelljének a fogyasztását. VI. Megbízhatóság, várható karbantartási költségek Az európai projektek tapasztalatai alapján a hidrogénbuszok nagyon megbízhatóak, 90-95%- os rendelkezésre-állási arányt mutatnak (a kiesések főleg nem elég tiszta hidrogénnek tudhatók be). Manapság a TC-s buszok már egyenként is több ezer órás tapasztalat eredményeit mutatják (százezren felüli km megtett út), ennek alapján a hagyományos buszokhoz képest a karbantartási költségek nem térnek el jelentősen. Az idén Vancouver-Whistlerben üzembe kerülő 20 hidrogén-tc busz élettartamát 20 évre becsüli a gyártó. VII. Környezetvédelmi szempontokból messze a legjobb megoldás a hidrogénhajtás Járműtechnológiai alkalmazások gazdasági háttere sz. táblázat Egyes járműhajtások primer energia igénye (Eurelectric Role of Electricity anyaga alapján) Különféle gépjármű hajtások primer energia igénye kwh/km Belső égésű motorok Benzinüzemű Dízel üzemű Sűrített földgázzal működő Hibrid hajtással Benzinmotorral Dízelmotorral Üzemanyag cella Földgáz, H Elektromos hajtás 0.27 A gépjárművek üzemeltetésére jelenleg alkalmazott technológiák és üzemanyag árak még jelentősen kisebb fajlagos költséget eredményeznek, mint egy villamos energiával előállított, hidrogénnel üzemeltetett üzemanyag cellás gépjárműhajtás. Várható, hogy a folyékony, gáz halmazállapotú fosszilis üzemanyag források kimerülésével, jelentős árnövekedésével, a megújuló technológiák fajlagos költség csökkenésével a verseny hátrány lényegesen csökken, így a technológia, logisztikai rendszerek fejlesztését mindenképpen folytatni kell, hogy a megfelelő időben már érett, kereskedelmileg MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

43 is alkalmazható megoldások álljanak rendelkezésre. A fejlesztés a hidrogén hajtású autók esetében a legnagyobb gyártók tevékenységének eredményeként a gyakorlatban is folyamatos 5. Hazai kísérletek, gyártási szándékok A HY-GO fantázianevű Magyarország első hidrogénnel működő üzemanyagcellás járműve az ELTE-TTK keretein belül, a Kémiai Intézet és a Matematikai Intézet Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszéke, és ipari szereplők támogatásával és együttműködésével készült. A projekt szponzora a Magyar Villamos Művek, a szakmai munkát az STS Group Zrt. támogatta. A jármű a április 25-én Győrben rendezett alternatív hajtású járművek IV. Széchenyi Futamán elnyerte a Prototípus kategória 1. díját, a leginnovatívabb jármű díját és a főszponzor Honda különdíját. A jármű környezetbarát: üzemanyagcellával működik, így gyakorlatilag működés közben nincs káros anyag kibocsátás (lásd az sz. ábrát) sz. ábra: A Hy-Go verseny közben A fejlesztés egy több éve folyó kutatás része, amely az üzemanyagcellás rendszerek nemlineáris csatolásainak a felderítését tűzte ki célul. Csapatukban több különböző szakterületet képviselő kutatók és mérnökök dolgoznak együtt a közös cél érdekében. Fő célunk egy olyan FPGA-ra implementálható vezérlési algoritmus kidolgozása, amely valós időben, hatékonyabban tudja szabályozni a tüzelőanyag-cellás járművek menettulajdonságait. A kutatási témán 4 doktorandusz, több hallgató és egyetemi tanár is dolgozik. 5 MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

44 2. NAPENERGIA KÖZVETLEN, AKTÍV HŐHASZNOSÍTÁSI TECHNOLÓGIÁI FŰTÉSI, HŰTÉSI, HMV HASZNÁLATI MELEGVÍZ ELŐÁLLÍTÁSI CÉLOKRA [28] [31] 2.1. A napenergia aktív hőhasznosítási adottságok [29] Ez a fejezet az MTA MEA tanulmány (szerk. Imre L. és Bohoczky F.) (2006), valamint a Kaboldy E. (2005) publikációra és a Spring Solar Kft gyakorlati tapasztalataira és példáira alapozva került összeállításra. Magyarország adottságai a napenergia-hasznosítás szempontjából kedvezőbbek, mint sok európai országé: az évi napsütéses órák száma , a beeső napsugárzás éves összege átlagosan 1300 kwh/m 2. Az ország különböző területei között az érkező napsugárzás szempontjából max. 7%-os különbség van, legjobb helyzetű az Alföld középső és déli része, kevésbé jó a nyugati és északi határhoz közeli hegyvidék. Az ország földrajzi helyzetéből adódóan azonban szemben a mediterrán országokkal jelentős különbség van a téli és a nyári napsugárzási adatok között, ezért a Nap hőenergiája a téli idényben fűtésre csak korlátozottan használható fel és a berendezéseknek fagyveszély esetére is alkalmasaknak kell lenniük. Ugyanakkor célszerű megemlíteni, hogy léteznek ún. szezonális (akár 100 ezer m 3 térfogatú) hőtárolók, amelyek a téli fűtési igény kielégítésében jelentős szerepet játszhatnak. A ma korszerűnek mondható termikus napenergia-hasznosító technológiák Magyarországon leggazdaságosabban melegvíz készítésére alkalmasak. Ezek a berendezések éves átlagban 30 50%-os hatásfokkal hasznosítják a napenergiát, amennyiben megfelelő tájolású, dőlésszögű és árnyékmentes helyen működnek az energiát átalakító napkollektorok. Legjobb alkalmazási lehetőség a lakossági, intézményi melegvíz igény ellátása, ezekben az esetekben az éves fogyasztás 60 70%-a fedezhető napenergiából, így csak a fennmaradó 30 40%-ot kell fedezni hagyományos energiahordozókkal. A legnagyobb sugárzási időszakkal egybeeső felhasználási területek, pl. a kempingek, szállodák, panziók esetén a szezonális hasznosítás hatásfoka elérheti a 90%-ot is, ezért ezekben a létesítményekben a legjobbak az alkalmazás lehetőségei. A ma használatos napenergia-hasznosító technológiák átlagos hőenergia hozama Magyarországon kb MJ/m 2 évente, ami 417 kwh/m 2 éves értéknek felel meg. Az így kiváltott hagyományos energiahordozó mennyisége és energiatartalma annak fajtájától, a berendezések hatásfokától függően az említett érték két háromszorosa is lehet. A csak nyári üzemre alkalmas berendezések átlagos összes hőenergia hozama az 5 legmelegebb hónap (május szeptember) alatt kwh/m Megállapítások, javaslatok, célkitűzések [17] A nap sugárzó hőenergiájának közvetlen felhasználása; hasznosítása nem igényel különösebb indokolást, lényege, hogy az így nyert energia közvetlenül felhasználható minden további átalakítás nélkül. A hasznosítás világszerte legjobban elterjedt technológiájának alapelve a hagyományos energiahordozóval működő fűtő-hűtő, melegvízkészítő berendezésekben a hidegvíz mindenkori előmelegítése úgy, hogy a hagyományos energiahordozóval csak az előírt véghőmérséklet eléréséhez szükséges többletet kell biztosítani. Így a napkollektoros melegvíz készítő technológiák kiváltják a hagyományos energiahordozók elégetésekor keletkező környezeti károsanyag-kibocsátásokat, hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez. A napkollektor gyártása során nem keletkezik káros környezeti hatás, a beépített anyagok a berendezés életciklusának végén hulladékfeldolgozás során újrahasznosíthatók. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

45 A közvetlen hőhasznosítás alkalmazása kézenfekvő megoldást kínál a társadalom egyre fokozódó energiatakarékossági igényeinek és környezettudatos szemléletének a gyakorlatba való átültetésére. Ez az egyike olyan megújuló energiaforrás technológiáknak, amelynek egyénileg is megoldható alkalmazására jelentős magán kezdeményezések és források mozdulhatnak meg. A pályázati tapasztalat szerint az alkalmazás és a támogatás igénye egyre növekszik. Ugyanakkor ha a nagyobb, ipari méretű hasznosítási lehetőségekhez képest szerény mértékben is hozzájárul az energiaellátás biztonságához, az importfüggőség csökkenéséhez. A közvetlen hőhasznosítás technológiája a hagyományos épületgépészeti berendezésektől csak a megfelelő minőségű napkollektor alkalmazásában különbözik. A napkollektorok hazai gyártása már megindult, ami fokozódó versenyhelyzetet teremt a már jelenlévő importtal szemben is, egyúttal munkahelyteremtést is indukál. A minőség és az elvárható gazdasági eredmények biztosításához szükséges eszközök, pl. az Európában már elfogadott vonatkozó szabványok hazai, magyar nyelvű megjelenése is megtörtént. A nap hőenergiáját hasznosító berendezések létesítése jelenleg csak bizonyos mértékű támogatás mellett lehet gazdaságos mint bármelyik másik megújuló energiaforrás alkalmazása, de ez a szemlélet csak a rövid távú tervezésre vonatkozik. A berendezések teljes működési ciklusuk alatt a befektetett források többszörösét fizetik vissza, ezeknek csak egy része az energetikai megtérülés, a többi: a környezeti károk mérséklése, az egészséges élet védelme a közvetlen gazdaságosság szempontjain felül. A teljes energiahordozó felhasználáson belül a hőenergia-hasznosítás mértéke jóval nagyobb, mint a villamos energia felhasználás a lakossági, kommunális ágazatban. A Nap hőenergiája hasznosításának lényegesen nagyobb a múltja, hagyománya, a társadalmi elfogadottsága az egyéb megújuló energiahasznosító technológiáknál (pl. a fotovillamosénak) és a hazai adottságok is nagyobb kínálatot képeznek a közvetlen hőhasznosítási technológiák számára. A javasolt napkollektoros technológiák alkalmazása öt nagyobb tématerületre indokolható, ezek egyben célkitűzéseknek is tekinthetők első közelítésben: Használati melegvíz előállítása lakossági célra, szerény becslés szerint évi m 2 napkollektor felület beépítésével, amely a évi időszakra m 2 napkollektor felületbővítést jelent és mintegy lakást jelent ( Ft + ÁFA fajlagos létesítési költséggel számolva ez évi 1,28 mrd Ft, összesen 12,8 mrd + ÁFA ráfordítással jár); Használati melegvíz-előállítás intézményi célra Egy központi melegvíz-ellátó berendezés egységmérete mintegy 50 m 2, évente mintegy 2000 intézmény átállítását becsülve, a napkollektor-felület m 2 /év nagyságrendben növekedhet, ill. az időszak végére a növekmény eléri az 1,0 millió m 2 nagyságrendet (ami 12 mrd Ft + ÁFA/év fajl. költséggel számolva, összesen 10 év alatt 120 mrd Ft összes lét. költséget jelent) Növényházak fűtési célú hasznosítására [29] A mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás részesedése a teljes hazai energiafelhasználásból 40 PJ/év nagyságrendű, amely a nemzetgazdaság teljes energiafelhasználásának mintegy 4%-a, ami meghaladja a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulását. Meg kell jegyezni azt is, hogy a mezőgazdaság hozzájárulása az üvegházhatású gázok kibocsátásához az EU szintjén 9%-ra becsült. Ezek indokolják, hogy a mezőgazdasági hasznosítást kiemelten kell kezelni. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

46 A felhasznált energiamennyiségnek 35 40%-át a növényházak fűtése, a szárítás és az épületek fűtése és hűtése teszi ki. A környezetvédelmi hatásokkal kapcsolatosan különösen fontos megemlíteni a növényházakat és a szárítókat, amelyeknél a nagymennyiségű hagyományos energiahordozó (elsősorban olaj és gáz) kiváltásával a környezetet szennyező, egészségkárosító anyagok kibocsátása jelentősen csökkenthető. A napenergiának az említett területeken történő felhasználását az is indokolja, hogy az alkalmazható technológiák ismertek, kidolgozottak. A bevezetésre javasolt szoláris technológiák a megtérülési idők tekintetében jelentősen eltérnek. Növényházak esetén ez kb. 5 8 év, egyszerű kivitelű szárítóknál 1 2 év, integrált kivitelű szárítóknál 3 8 év, technológiai melegvíz-készítésnél, fűtésnél 3 6 év. Magyarországon jelenleg mintegy 150 ha üvegház, 4500 ha vázszerkezetes fóliás termesztő berendezés és 2000 ha váz nélküli fóliafelület van. A klímaviszonyaink miatt az üvegházaink teljes energiaszükségletének 85 88%-át mesterséges fűtéssel kell biztosítani. Ily módon a mezőgazdaság teljes energiafelhasználásának 1 2%-át használják növényházak fűtésére. A jövőben várhatóan növekedni fog az üvegházi termékek iránti kereslet. A termelés oldaláról a növekedés alapkérdése a gazdaságosság, ami a felhasznált energia mennyiségével és milyenségével függ össze. A növényházi energiafelhasználás csökkentésének igénye, valamint a környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése indokolja a megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatát. Közülük a geotermális energia mellett elsősorban a napenergia felhasználás az egyik lehetséges alternatíva. Meg kell azonban jegyezni, hogy a napenergiás fűtést biztosító berendezések beruházási költségei magasak, ezért alkalmazásuk elsősorban kiegészítő jellegű. A növényházi szoláris potenciál (hasznosításra rendelkezésre álló energia) számításához szükséges, irodalmi forrásokból illetve saját becslésből származó adatokat használtunk fel. A telepítési arány értéke azt jelenti, hogy meglévő növényházak hány százaléka egészíthető ki szoláris berendezéssel. A becsült növényházi napenergia potenciál értéke: 1,266 PJ/év. Forrás: Elektro Installateur 2.1. sz. ábra: Napkollektoros rendszer költségvetése MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

47 Általános az a vélemény, hogy gázfűtéses városi környezetben a kis rendszerekkel történő HMV előállításának a megtérülése ma Magyarországon 3 5 év között van. Informálisan tájékozódva az ilyen rendszerek bekerülési költsége brt eft között van. Ezt támasztja alá a mellékelt számítás is. Meg kell azonban említeni azt a hazai gyakorlatot, hogy az alacsony támogatási intenzitás miatt a rendszerek telepítése sokszor túl van árazva, illetve sokan inkább számla (ÁFA) és támogatás nélkül létesítik azt Példák a napkollektoros leggyakoribb technológiákra [30] 2.2. sz. ábra: Használati melegvíz-előállítás A rendszer tartalmaz: SK8 vákuumcsöves kollektor Két hőcserélős tároló tartály Szoláris egység Vezérlés Tágulási tartály Műszaki adatok: Csövek száma 8 Bruttó felület 1,4 m 2 Nettó felület 1,25 m 2 A kollektor űrtartalma 1300 cm 3 Súly 30 kg A kollektor mérete 1660x855x110 mm Külső csőátmérő 47 mm Belső csőátmérő 37 mm Gyűjtő csőátmérő 18 mm Vákuum 0,005 Pa A cső anyaga boroszilikát A cső hossza 1500 mm Üveg vastagsága 1,6 mm Abszorpció 94 % Emisszió 5 % Üresjárati hőmérséklet: 295 C o SPRING SOLAR 8 típusú, új generációs vákuumcsöves napkollektor műszaki leírása A Spring Solar vákuumcsöves napkollektor a legújabb technológiai fejlesztések eredménye. Az eloxált alumínium vázra szerelt, koncentrikusan meghajlított saválló lemezek biztosítják, hogy az eltérő beesési szögtől (napszak, évszak) függetlenül a lehető legtöbb napsugárzás érje az abszorber felületet. A vákuumcsövek hengeres felülete és a koncentrált tükörlemez együttesen maximális hatásfokot biztosítanak. A burkolat eloxált alumínium. A vákuumcső anyaga boroszilikát, svájci import, dupla falú, belső falának külső felülete fekete, belső felülete foncsoros a maximális elnyelő hatás érdekében. A napsugárzás elnyelése és hővé alakítása az ún. szuperszelektív abszorber-bevonatnak köszönhetően nagyon jó elnyelő képességgel (abszorpció) és minimális sugárzási veszteséggel (emisszió) rendelkezik. A vákuumcsövek párhuzamosan kapcsolódnak a gyűjtőcsövekhez. Az éves energia-megtakarítás kwh/m 2 ( l fűtőolaj). A rendszer tartalmaz: SK8 vákuumcsöves kollektor Két hőcserélős tároló tartály Szoláris egység Vezérlés Tágulási tartály Csőköteges hőcserélő Két járatú szelep 2.3. sz. ábra: Használati melegvíz + fűtés rásegítés puffertároló nélkül MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

48 A rendszer tartalmaz: SK8 vákuumcsöves kollektor Két hőcserélős tároló tartály Szoláris egység Vezérlés Tágulási tartály Csőköteges hőcserélő Két járatú szelep Tároló tartály (Puffertároló) 2.4. sz. ábra: Használati melegvíz + fűtés rásegítés puffertárolóval A rendszer tartalmaz: SK8 vákuumcsöves kollektor Csőköteges hőcserélő Szoláris egység Vezérlés Tágulási tartály Szivattyú 2.5. sz. ábra: Medencefűtés 2.6. sz. ábra: Használati melegvíz + fűtés rásegítés puffertárolóval + medencefűtés A rendszer tartalmaz: SK8 vákuumcsöves kollektor Két hőcserélős tároló tartály Szoláris egység Vezérlés Tágulási tartály Csőköteges hőcserélő Két járatú szelep Tároló tartály (Puffertároló) MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

49 Kollektor és kiegészítők Kollektor: Az SK8 Vákuumcsöves kollektor kör abszober felülettel rendelkezik, és a kollektorok alatt parabolikusan meghajlított tükröző felület található, ami a csövek között beeső napsugárzást hasznosítja. A kollektor eloxált alumínimuból készül. Az abszorber anyaga magas hőmérsékletnél is tökéletesen biztosítja az alacsony reflexiót és a magas abszopciót. Termékeinkre rendeltetés szerű használat mellett 10 év garanciát adunk. Szerelő csomag: A kollektorok lapos vagy ferde tetőre történő felszereléséhez eloxált alumíniumból készült tartószerkezet kapható. A tartószerkezet könnyen szerelhető, előképzettséget nem kíván. Karbantartást nem igényel. Kollektor kiegészítő csomag: 2.7. sz. ábra A kollektorok közötti tökéletes (csöpögés mentes) kapcsolatot saválló, flexibilis, hollandival ellátott cső biztosítja. A csomag 2 db csatlakozó csövet, 3 db átvezető csövet, 1 db visszafordító csövet és 2 db záró kupakot tartalmaz. Technikai adatok Csövek száma 8 Súly 25 kg Nettó felület 1,25 m² Kollektor űrtartalma 1300 cm³ Kollektor mérete 1660 mm * 855 mm * 110 mm Vákuum 5*10 - ³ Cső mérete 47/37 mm Cső hossz 1500 mm Abszorpció % Reflexió 4-6 % Üresjárati hőmérséklet ~ 285 Cº Csatlakozás ¾" külső menet 2.4. Példa egy óvoda 4 kollektoros melegvíz ellátó rendszer költségbecslésére HASZNÁLATI MELEGVÍZ ELŐÁLLÍTÁSA Megnevezés db egységár nettó ár bruttó ár ÁFA Vákuumcsöves kollektor Összekötő egységcsomag Tartókeretek tetőre Alu váz + kötőelemek hőcserélős tárolótartály ST Szoláris egység, szivattyúval Tágulási tartály Digitális vezérlő egység Digitális hőmérő Légtelenítő Propylénglykol 25 l Rézcsövek, szigeteléssel, szerelvények (elektromos vezeték, csőcsatlakozók, idomok, bilincsek stb.) Összesen Tervezés Szállítás Mindösszesen A rendszer teljesítménye: 4 kw Éves energia termelése: 14.4 GJ Élettartam-becslés: év CO 2 megtakarítás: 3.6 t/év A rendszer megvalósítása kockázati tényezővel nem jár. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

50 2.5. Példa 12 kollektoros rendszerhez. Vákuumcsöves napkollektoros melegvíz-ellátás I. Alapegységek Megnevezés db egységár ár A rendszer teljesítménye: 12 kw Éves energia termelése: 43.2 GJ Élettartam-becslés: év CO 2 megtakarítás: 10.8 t/év Vákuumcsöves kollektor Összekötő egységcsomag Tartóelemek tetőhöz Hőcserélős puffertartály -500l Szoláris egység Tágulási tartály Digitális vezérlő egység Digitális hőmérők Cirkulációs szivattyú Csőtermosztát Szolár légtelenítő Biztonsági szelep Mikrobuborék kiválasztó Propylénglykol 60 l Szigetelőanyagok (Armaflex) 160 fm Rézcső 160 fm Elektromos vezeték, csőcsatlakozók, idomok, bilincsek stb Anyagköltség összesen II. Munkadíjak: Tervezés, kivitelezés, anyagbeszerzés, szállítás, szerelés, installálás, helyszíni beüzemelés, Összesen A rendszer megvalósítása kockázati tényezővel nem jár Példa 100 kollektoros melegvíz előállító rendszerhez Napkollektor típusa: Spring Solar vákuumcsöves kollektor. A vákuumcsöves napkollektor jelenleg a legkorszerűbb típus, télen is a legnagyobb hatásfokkal működik. Anyag Egység Egység ár Összes Berendezés megnevezés db Ft Nettó ár Ft vákuumcsöves napkollektor összekötő egységcsomag szerelő keretek + alu. tartósínek Hőcserélős puffertartály 1000 l szolár szivattyú szolár tágulási tartály lemezes hőcserélő digitális vezérlés spirovent buborékleválasztó csőrendszer 500 m keverőszelep oventrop szelep szigetelés 500 m csatlakozók, fittingek, bilincsek, szelepek, vezetékek, stb Ft/m monopropilénglykol 340 l Anyagköltség összesen Munkadíjak: tervezés, rakodás, szállítás, szerelés, installálás, stb. kts Összesen ÁFA + 25% MINDÖSSZESEN A rendszer teljesítm.: 100 kw Éves energia termelése: 360 GJ Élettartam-becslés: év CO 2 megtakarítás: 90 t/év A rendszer megvalósítása kockázati tényezővel nem jár. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

51 2.7. Számítások, fajlagos költségek Napkollektor 1 MW napkollektor létesítési kts. cca: 300 millió Ft 2000 napsütéses órát számolva: 1 PJ energia megtermelése = MWh, ami 139 MW beépített teljesítmény 139 MW napkollektor létesítési kts. cca: 41,70 milliárd Ft 25%-os támogatottsággal a támogatási igény: 10,425 milliárd Ft 1 PJ hőenergia napkoll. tám igénye: 10,425 milliárd Ft A rendszer teljesítménye: 1000 kw Éves energia termelése: 3600 GJ Élettartam-becslés: év CO 2 megtakarítás: 900 t/év A rendszer megvalósítása kockázati tényezővel nem jár. Gazdaságossági számításokhoz igényelt indikátorok: Hagyományos energiahordozók ára (gázár, olajár, szén ára, stb.) Munkahely-teremtés: Feltétlenül számolni kell a napenergia-ipar óriási munkahely teremtő képességével és multiplikátor hatásával (gyártás, szerelés, oktatás, stb.). Németországban a napenergia ipar néhány év alatt új munkahelyet teremtett, ez a szám évente emelkedik. Magyarországon a napenergia ipar fejlődése során évente néhány ezer munkahely létesülésével kalkulálhatunk. Technológiai melegvíz-készítés A mezőgazdaság fűtésre és technológiai melegvíz-készítésre a mezőgazdaság teljes energiafelhasználásának 15 16%-át használja fel. Ennek kb. 60%-a hagyományos energiahordozó, azaz gáz és tüzelőolaj. A mezőgazdaságban több technológiai folyamatnál jól alkalmazhatók a tárolóval egybeépített folyadék munkaközegű sík-kollektoros melegvíz készítő rendszerek, tekintettel arra, hogy a szükséges hőmérsékletigény általában 80 C-ig terjed. A szóba jöhető főbb alkalmazási területek a következők: biogáz rendszerek hő- és melegvíz-ellátása, tehenészeti telepek melegvíz-ellátása, borjúnevelők tejelőkészítése, sertésistállók padlófűtése, intenzív akvakultúrák melegvíz-ellátása. A technológiai célú napenergiás melegvíz-készítő rendszerek tervezésének főbb szempontjai az energiaszükséglet, a szoláris forrásból biztosítható energia részaránya, a szoláris rendszer hatásfoka, közvetlen költsége, az egyéb ún. externális költségek és hozadékok valamint a szociális illetve környezeti aspektusok. A technológiai célú melegvíz-készítésre felhasználható potenciál becsléséhez szükséges adatokat különböző típusú gazdaságok (növénytermesztő, állattenyésztő és vegyes) esetére vettük figyelembe. A kollektorokkal begyűjthető energia értékét a kereskedelmi forgalomban lévő kollektorok leírásaiból vettük. A technológiai melegvíz-készítésre felhasználható becsült napenergia potenciál értéke: 11,204 PJ/év. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

52 Szoláris szárítás A mezőgazdaság teljes energiafelhasználásának mintegy 20%-át fordítják szárításra. Ezen belül a szárításra felhasznált energiahordozók megoszlása a teljes mezőgazdasági energiafelhasználásból a következő: villamos energiából kb. 10%, földgázból 30 50%, olajból 10 15%. A betakarítás utáni műveletek, különösen a különböző biológiai eredetű anyagok szárítási folyamatai jelentős szerepet játszanak az energiamegtakarításban, a végtermék minőségében és a környezeti kérdésekben. Manapság számos szárítási módszer áll rendelkezésre, de megéri számításba venni a szoláris szárítás technikai és gazdasági előnyeit. A szoláris szárítás elterjedését elősegítő főbb tényezők a következők: alacsony hőmérsékletű mezőgazdasági szárítási igények, minőség, tisztaság, beltartalom megőrzése, kedvezőbb szállítási és tárolási veszteség, a szolárisan szárított termékek, aszalványok piaca fokozatosan bővül, szárításra az erős napsugárzás időszakában van szükség. A szárítási potenciál becsléséhez szükséges adatokat gabonafélék, szálastakarmányok, zöldségek, gyümölcsök és egyéb (dohány, hüvelyesek, olajos magvak) esetére vettük figyelembe. A szálastakarmányoknál néhány napos renden történő szárítás esetén jelentősen csökkenteni lehet a mesterséges úton eltávolítandó víz mennyiségét, ugyanakkor a szárított termék beltartalmi értékei kb. 50%-ban jobbak mint a pl. a renden történő szárítás estén. A szárításra hasznosítható becsült napenergia potenciál értéke: 3,441 PJ/év. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

53 3. NAPENERGIA KÖZVETLEN VILLAMOS ENERGIA HASZNOSÍTÁSI TECHNOLÓGIÁI VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSI-ELLÁTÁSI CÉLOKRA [17][28] [33][102] 3.1. Fotovillamos rendszerek elterjesztésének fontossága A lakossági szektorban a villamosenergia felhasználás mértéke Magyarországon az European Energy Agency jelentése szerint között több mint 25%-kal nőtt ugyanakkor a jelenleg elérhető támogatások (NEP) ebben a szektorban még nem teszik gazdaságossá a PV rendszerek telepítését. Az európai tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a PV rendszerek intenzív növekedése már akkor megindult, amikor a támogatások intenzíven motiválták, miközben közgazdasági értelemben, támogatás nélkül ezek nem gazdaságosak. A gazdasági válság környezetében azonban már látványosan racionálisnak, értékteremtő és megőrző befektetésnek bizonyult egy-egy PV-rendszer. Magyarországnak egyre égetőben foglalkozni kell a tanyavillamosítás évek óta húzódó kérdéseivel. A csak a Homokhátság területén villamosításra váró kb ellátatlan tanya, illetve országosan ennek a többszöröse megalapozza és indokolja Magyarország számára a jelenlegi gazdasági válságból való kitörési pontot jelentő innovatív megújuló energia hasznosító technológiák fejlesztését és elterjedését. A fejlesztés ugyanakkor környezeti és nemzeti érdekeket is szolgál egyaránt. A COM(2008)0019 c6-0046/ /0016(COD) Megújuló forrásokból előállított energia (RES) címmel jegyzett, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által kiadott Irányelv egyértelmű új alapokra helyezi a megújuló energiával kapcsolatos célokat és irányokat. A javaslat így kihangsúlyozza, hogy az innováció és a fenntartható energiapolitika lehetőséget nyújt a gazdasági növekedés megalapozására (4a). Ez egybecseng a magyar politikai nyilatkozatokkal és jogszabályokkal, fejlesztési tervekkel és koncepciókkal egyaránt, azonban a gyakorlati megvalósítás tekintetében Magyarország jelenleg hátrányos helyzetben van. Az irányelv szerint a decentralizált megújuló technológiáknak számos előnye van, különösen a helyi erőforrások hasznosítása, az energiabiztonság növelése, valamint a csökkentett energiaátviteli veszteségek. Az ilyen technológiák gyártása és alkalmazása elősegíti a helyi munkahelyteremtést, növeli a közösség fejlődését és kohézióját. Magyarországon jelenleg még a hibrid rendszerek esetén is a kialakult engedélyezési szabályok miatt gyakorlatilag egyértelmű tiltás van érvényben az időjárásfüggő erőműves rendszerek létesítésére. Ezen előbb-utóbb változtatni kell, de ugyanakkor el kell várni a megújuló energiák gazdáitól is, hogy minden racionális tevékenységet és beruházást megtegyenek a minél pontosabb menetrendtartás érdekében. Számos megközelítés ismeretes a fotovillamos rendszerek üvegházhatás csökkentő hatásának kimutatására, kiemelve, hogy a rendszerek gyártása során, és az élettartam végi hulladékok ártalmatlanításakor történik ugyan kis mértékben szén-dioxid emisszió. Az European Energy Agency fentebb hivatkozott jelentése szerint az egyes technológiák CO 2 egyenértéke igen különböző lehet (lásd a 3/1. sz. ábrát). MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

54 Forrás: European Energy Agency 3.1. sz. ábra: Üvegházhatású gázemisszió különböző villamosenergia termelő rendszereknél Az ábrán látható, hogy a fotovillamos rendszerek terjesztésének növelése bruttó és nettó módon egyaránt fajlagosan jelentős üvegházgáz-csökkentéssel jár, a hagyományos energiaátalakító technológiákhoz képest Technológiák, tipizált rendszerek, alkalmazások [31] A fotovillamos rendszereket különféle megközelítési módok szerint szokás és szükséges csoportosítani (lásd a 3.2. sz. ábrát) sz. ábra: Fotovillamos (PV) rendszerek MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

55 A típusok alapján kialakíthatók olyan pontosan behatárolt fotovillamos portfóliók, amelyek a jelenlegi stratégia programozásához szükségesek sz. ábra: A fotovillamos rendszerek különböző szempontok szerinti csoportosítása A fenti portfólió-típusokat az alábbi képek szemléltetik kép 3.2. képcsoport Az alkalmazott hasznosítási technológiák jellegzetes méreteik, teljesítőképességeik szerinti csoportosításban lehetnek (lásd a 3.2. képcsoportot): földre telepített (nagyobb teljesítményű) rendszerek tetőre telepített kis (1 1 kw p ), középteljesítményű ( kw p ) igen nagy épületfelületre szerelt, nagyteljesítményű rendszerek A folyó kutatások és vizsgálatok a szakirodalom szerint részletesen foglalkoznak a szél nap hibrid rendszerek telepítésének a prioritásával, mivel: Az időjárásfüggő rendszerek esetében a legjobb megbízhatóság a hibrid rendszer esetében érhető el. Az autonóm napenergia átlagos megbízhatósága (kiszámíthatósága) a szélgenerátornál jobb, de az időszaktól függő aktuális megbízhatósága sokkal inkább ingadozik. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

56 Megállapítások: 1. A PV arány növelésével tehát a rendszer átlagos megbízhatósága egy bizonyos mértékig növekszik, majd csökken, azonban a minimális EIR értéke, így a kritikus időszak (hónap) megbízhatósága romlik. A WG növelése a kritikus hónapok elviselhetőbb megbízhatóságát növeli, míg az elérhető maximális megbízhatóságot csökkenti. 2. A nagyobb WG arányú rendszer esetében az elfogadható megbízhatóság értéke miatt a szükséges túlméretezés mértéke, így a hasznosítatlanul termelt elvesző energia nagysága nagyobb. 3. Egy hálózati ellátáshoz (regionális villamosenergia szolgáltatóhoz) kapcsolódó hibrid rendszert esetében, ahol a csúcsidejű energiaigény kiváltása az elérhető legnagyobb tervezhető biztonsággal (bizonyos időszakokon) az elsődleges cél, a PV rendszerek magasabb aránya fontos szempont lehet. A csúcsidejű áram költségének nagyobb EIR megbízhatósággal történő kiváltása indokolttá teszi a PV-ék arányának a növelését. Míg ha a kiemelt cél egy biztosan meglévő alapáram egy folyamatos helyi igény kielégítésére, a PV aránya a hibrid rendszerben minimális is lehet A PV rendszerek költsége, helyi igényektől, adottságoktól függő, eltérő nagysága [31] A fotovillamos és egyéb napenergiát hasznosító technológiák iránt egyre intenzívebb a kereslet és már Magyarországon is több sikeres, a figyelmet méltán felkeltő példa van a hasznosításukra (pld: Újbuda Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, Szent István Egyetem kollégiumi épület, budaörsi TESCO stb.). Összehasonlítva egyéb megújuló bázisú fejlesztésekkel a PV technológia elterjedési növekedése és intenzitása a legnagyobb mértékű közöttük (lásd a 3.4. sz. ábrát). Forrás: Energy and environment report EN30 Renewable Electricity, 2008, European Energy Agency jelentése 3.4. sz. ábra: Megújuló energiák átlagos éves növekedési rátája az EU 27-ben Látható, hogy a PV-rendszerek kapacitása két év alatt az EU-ban megnégyszereződött annak ellenére, hogy a reális, piacképes technológiák közül talán a legköltségesebb technológiáról van szó. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

57 A PV rendszerek beruházási költsége átlagosan 5 7 euró/w p értékű volt 2007-ben, egy az EU Leonardo program keretében futó projektje szerint az ÁFA figyelembevételével együtt. Ugyanakkor 2010-re a prognosztizált költség 3,5 euró/w p, míg 2020-ra 2 euró/w p a becsült költség. Különösen kínai napelemek estében a 3,5 euró/w p elvárás már ma sem számít irreálisnak. A termelhető villamosenergia mennyisége alapvetően függ a földrajzi helyzettől, így a villamosenergia termelés költsége is. Egy a Leonardo program keretében futott projekt szerint átlagosan 875 kwh/év termelhető és legalább 25 évi működéssel jellemezhető egy 1 W p. Belgiumban ez 0,3209 euró/kwh, míg Olaszországban 0,2002 euró/kwh villamosenergia termelési költséget jelent (ÁFÁ-val együtt). Sajnos magyar adatok nem állnak rendelkezésre a program keretei között, de ismerve a PV rendszerek rendszerösszetevőinek költségarányait 0,25 0,38 euró/kwh feltételezhető (ÁFÁ-val együtt). Természetesen minél nagyobb a rendszer illetve minél kevesebb járulékos eszközt igényel (pld. naperőmű esetén) a fajlagos költség jelentősen csökkenthető. De minél nagyobb a rendszer akkumulátoros tároló kapacitás igénye, a fenti költség annál nagyobb. Forrás: How to Manual to Residential Photovoltaic (PV) Systems A PV rendszer támogatás nélkül jelenleg még nem gazdaságos, de a telepítés gazdaságossága már nem kíván irreális támogatást és gyakorlatilag a működtetés jelentősebb kockázatok nélkül fenntartható. A legjelentősebb kockázatot talán a rendszer elemeinek lopás elleni védelme jelenti. A rendszerek költsége nagyon nehezen általánosítható. A méretnagyság és típus mellett nagyon befolyásolja a telepítés célja, a méretezés logikája. Például egy független rendszert a téli legrosszabb hónapra méreteznek és a napelemeket is olyan szögben helyeznek el, hogy a téli hónapokban a legnagyobb termelést érjék el. Ellentétben egy hálózatra közvetlenül dolgozó rendszer esetében az éves maximális termelés szerint méretezik a rendszereket, más dőlésszöggel telepítve a fotovillamos egységeket. Még nagyobb rendszerek esetében napkövető mechanizmusok telepítése is indokolt lehet. Esetenként a telepítést a fogyasztói szokásokkal összhangban telepítik (DSM módszerekkel kombinálva), tehát a méretezést egy adott időszakban remélt optimumok szerint telepítik. Sőt vannak olyan terjedő piaci módszerek, hogy egyes használati nagy hatékonyságú technológiai berendezéseket (pld. tévé, mosógép) az autonóm villamos ellátást lehetővé tevő PV rendszerekkel együtt, kapcsoltan árusítják, egy adott használathoz méretezve. A PV rendszerek minősítésére egy jól használatos mutató a megtermelt, de különböző okokból nem hasznosított villamosenergia mennyisége. Ez részben veszteség (inverter - átalakító, akkumulátor tároló, stb.) részben a tároló kapacitások telítettsége miatt nem tárolható és aktuális fogyasztói igény hiánya miatt nem elfogyasztható megtermelt villamos energia. A fentiektől függően is látható, hogy egy adott teljesítményhez, egy beruházás esetében jelentősen eltérő fajlagos energiatermelési költségek tartoznak. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

58 RCE [ /MWh] 3.4. Szlovéniai PV technológiai példák, tanulságok Szlovéniában részletesen felmérésre kerültek a PV rendszerek beruházási költségei egy másik spanyol német szlovén közös Leonardo projekt keretében. Mivel a szlovén telepítési költségek állnak legközelebb a hazai viszonyokhoz, ezeket részletesen ismertetjük. [Methodology for determining reference costs of electricity generated from renewable resources REPUBLIC OF SLOVENIA MINISTRY OF THE ECONOMY, 2009] 3.1. sz. táblázat: Épületekre telepített, vagy építészetileg integrált PV rendszerek létrehozása Méret Példa mérete Működési órák száma Járulékos eszközök Működtetési költség Biztosítás, egyéb I. PV költség Munkaerő igény MW e óra/év /kw p % többlet % % Fő 0-50 kw p ,050 3, % 0.04% 0.4% kw p 1 MW p 0.5 1,050 3, % 0.04% 0.4% MW p 10 MW p 10 MW p MW 2 1,050 2, % 0.04% 0.4% ,050 2, % 0.05% 0.4% 4 Szlovéniában a PV rendszerekkel termelt villamos energia-termelés fajlagos költsége hálózatra termelő rendszerek esetében euró/mw h. A fajlagos költséget a 3.5. sz. ábra szemlélteti (az a/ kategória az épületekre szerelt elemekre, míg b/ az építészetileg integrált elemekre vonatkozik). Az építészetileg integrált elemek esetében jellemzően 15%-kal magasabb fajlagos költség adódik up to 50 kw up to 1 MW up to 10 MW up to 125 MW RCE - a RCE - b sz. ábra: PV rendszerek fajlagos költségei MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

59 Méret 3.2. sz. táblázat: Független struktúrában telepített PV rendszerek Példa mérete Működési órák száma Járulékos eszközök Működtetési költség Biztosítás, egyéb I. PV költség Munkaerő igény MWe óra/év /kw p % többlet % % Fő 0-50 kw p ,050 3, % 0.05% 0.4% kw p 1 MW p 0.5 1,050 3, % 0.05% 0.4% MW p 10 MW p 10 MW p MW 2 1,050 2, % 0.04% 0.4% ,050 2, % 0.04% 0.4% 4 Az épület független PV rendszerek költségei euró/mw h közé esnek a részletes vizsgálatok szerint A PV technológiák támogatási típusai [31] A fotovillamos rendszerek által termelt áram átvételér alapvetően kétféle rendszer alakult ki. Ezeket a 3.6. sz. ábra szemléltetik sz. ábra: Különböző tarifák fotovillamos rendszermérésekre A feed-in tariff megegyezik a KÁT rendszer szerinti kiegészítő ártámogatással. A termelt áram hitelesített mérőberendezésekkel történik. Az EU-ban alapvetően ez a módszer terjedt el, mivel különösen Németországban a hagyományosan vásárolt áram költségénél magasabb áron is hajlandók átvenni a kis rendszereknél a fotovillamos módon termelt villamos energiát. Ekkor a termelő közvetlenül támogatható a megtermelt áram függvényében, viszont a beruházás költségét növelő hitelesített mérő beépítése szükséges, illetve a rendszer üzemelésének alapvető költsége lesz a mérőberendezések időszakos cseréje, hitelesítése. A módszer hátránya még, hogy nem ÁFA alanyok esetében az eladásban nem érvényesíthető az ÁFA, míg a vételezett áramot forgalmi adóval, sőt esetenként energiaadóval is növelve kell megvásárolni. A PV rendszer tulajdonosa ekkor piaci szereplővé válik. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

60 Hazai viszonylatban ad-vesz mérőnek nevezett net-metering módszer a leghatékonyabb megoldás a PV-rendszerek elterjesztésére, kivéve a vételezett villamosenergia fajlagos költségénél jelentősebb ártámogatás biztosítása esetén. A termelő itt alapvetően saját fogyasztásra termel, amit a hálózat a termelés és fogyasztás eltéréseinek kiegyensúlyozásával segít. A PV rendszer gazdája így nem válik piaci értelemben villamosenergia szolgáltatóvá, hanem a hálózat üzemeltetője biztosít többletszolgáltatást. A rendszer telepítésének és fenntartásának a költsége alacsonyabb, a termelt áram a fogyasztott hálózati áram teljes költségét csökkenti. Fontos megjegyezni, hogy a modellezési módszerek már olyan magas szinten állnak, hogy kisebb rendszerek esetén, a telepítési paraméterek ismeretében a várható termelés elfogadható biztonsággal modellezhető, így a termelt zöld áram megállapítható külön mérők telepítése nélkül is. Így a rendszer a támogathatóság szempontjából is elfogadható lehet, de a támogatás alanya ekkor a PV rendszer üzemeltetője helyett a villamos elosztó hálózati üzemeltető vagy a kapcsolódó gridrendszer üzemeltetője lehet a kisebb rendszerek esetében elfogadható módon. Az EU-ban alkalmazott feed-in tarifák mindegyike alapvetően többféle kategóriát állít fel. Ezek egy részét összesíti a 3.3. sz. táblázat: 3.3. sz. táblázat: Az EU-ban alkalmazott tarifák Az EU országokban az alábbi feed-in tarifák található PV rendszerek esetében. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

61 3.7. sz. ábra: Feed-in tariff level for electricity from PV (If support level is not fixed at a single value, support ranges with maximum and minimum support level are indicated.) Best practice paper for the international Feed-In Cooperation. 2nd edition, update by October A tanulmányban részletesen megvizsgálandó támogatandó PV technológiák 1. Kis teljesítményű, hálózatra termelő PV rendszerek épületeken, hagyományos kristályos és HIT típusú rendszer esetén Javasolt tartomány: 20 kw p alatt Javasolt elismert telepítési költség: 4.2 euró/kw p Műszaki élettartam: 25 év Becsült éves fenntartási költség: 0,08% (Becsült éves fenntartási költség hitelesített mérő nélkül: 0,05% Becsült fajlagos villamosenergia termelési költség élettartamra vetítve: 360 euró/mwh Elismert többletköltségek: Integrált építészeti megoldás esetén fajlagos villamosenergia termelési költség élettartamra vetítve 410 euró/mwh 2. Kis teljesítményű, autonóm PV rendszerek épületeken kristályos és HIT típusú típusok rendszer esetén Javasolt tartomány: 30 kw p alatt Javasolt elismert telepítési költség: 5 euró/kw p Műszaki élettartam: 25 év (de a bekerülési érték 30%-ának (pld akkumulátor telep) műszaki élettartam: 7 év Becsült éves fenntartási költség: 0,08% (Becsült éves fenntartási költség hitelesített mérő nélkül: 0,05% Becsült fajlagos villamosenergia termelési költség élettartamra vetítve: 480 euró/mwh Elismert többletköltségek: Integrált építészeti megoldás esetén fajlagos villamosenergia termelési költség élettartamra vetítve 550 euró/mwh MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

62 3. Közepes teljesítményű, hálózatra termelő PV rendszerek épületeken, hagyományos kristályos és HIT típusú rendszer esetén Javasolt tartomány: 20 kw p 100 kw p Javasolt elismert telepítési költség: 4.0 euró/kw p Műszaki élettartam: 25 év Becsült éves fenntartási költség: 0,06% Becsült fajlagos villamosenergia termelési költség élettartamra vetítve: 345 euró/mwh Elismert többletköltségek: Integrált építészeti megoldás esetén fajlagos villamosenergia termelési költség élettartamra vetítve 395 euró/mwh 4. Nagy teljesítményű PV rendszerek hálózatra termelés esetén Javasolt tartomány: 100 kw p 1 MW p Javasolt elismert telepítési költség: 3,3 euró/kw p Műszaki élettartam: 25 év Becsült éves fenntartási költség: 0,04% Becsült fajlagos villamosenergia termelési költség élettartamra vetítve: 330 euró/mwh 5. PV erőművek Javasolt tartomány: 1 MW p fölött Javasolt elismert telepítési költség: 2,8 euró/kw p Műszaki élettartam: 25 év Becsült éves fenntartási költség: 0,03% Becsült fajlagos villamosenergia termelési költség élettartamra vetítve: 260 euró/mwh 6. Közepes és nagy teljesítményű autonóm PV rendszerek Javasolt tartomány: 30 kw p fölött Javasolt elismert telepítési költség: 4,5 euró/kw p Műszaki élettartam: 25 év (de a bekerülési érték 30%-ának (pld akkumulátor telep) műszaki élettartam: 7 év Becsült éves fenntartási költség: 0,05% Becsült fajlagos villamosenergia termelési költség élettartamra vetítve: 440 euró/mwh 7. Vékonyréteges technológiával telepített, szilícium alapú (amorf) fotovillamos rendszerek Javasolt tartomány: 30 kw p alatt Javasolt elismert telepítési költség: 3,5 euró/kw p Becsült műszaki élettartam jelentős teljesítményromlás nélkül: 20 év Becsült éves fenntartási költség: 0,05% Becsült fajlagos villamosenergia termelési költség élettartamra vetítve: 400 euró/mwh 8. Vékonyréteges technológiával telepített, nem szilícium alapú fotovillamos rendszerek Javasolt tartomány: meghatározás nélkül Javasolt elismert telepítési költség: 2 euró/kw p Becsült műszaki élettartam jelentős teljesítményromlás nélkül: 10 év Becsült éves fenntartási költség: 0,1% Becsült fajlagos villamosenergia termelési költség élettartamra vetítve: 520 euró/mwh 9. MEH adatbázisból átvett technológia: Napelemes kiserőmű, Nyírkáta HG-40 Helio Grid HG-45 tip. P m = 40 W + 10% P m = 45 W + 10% P vill = 0,839 MW VOC=62,2 W+10% VOC=62,8+10% Beruh.kts:=800 millió Ft Üresjárati max. rendszerfeszültség V = 600 V V = 600 V Üzemelt.k: = 5,34 millió Ft felület [m 2 ] f = 0,79 f = 0,79 Vill.term.: 1482 MWh/év egységára = 375 Ft/W MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

63 3.6. Bónusztámogatások indokoltsága 1. bónusz: Hibrid rendszer Elismert telepítési többletköltségek hibrid rendszerben való üzemelés esetén: +10% Hibrid rendszer minősítésének a feltételei: Szél PV rendszer esetén: a PV névleges teljesítménye a szélgenerátor névleges teljesítményének legalább az 50%- át, de legfeljebb a 120%-át elérje Egyéb grid szerveződésű hibrid rendszer esetén (pld. szél PV dízel generátor): a PV névleges teljesítménye a teljes hibrid rendszer összteljesítményének legalább 10%-át elérje. Feltétel, hogy ebben az esetben a rendszer menetrendadásra és tartásra technológiailag képes legyen sz. ábra: Egy szél PV hibrid rendszer lehetséges felépítése 2. bónusz, Tanyavillamosítás Elismert többletlétesítési költségek: + 10% valamint Elismert többlet fenntartási költségek: + 60% Feltétel: tanyás térségekben az ellátatlan tanyák autonóm rendszerű villamosenergia ellátásának a biztosítására MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

64 3.7. A különböző támogatások típusai Feed-in tarifa a termelő részére, KÁT Ad-vesz mérőkön keresztüli átvétel ellentételezése, KÁT Zöld bizonyítvány kötelezettség előírása villamosenergia kereskedők számára Könnyítés a zöld bizonyítvány kötelezettség alól, ha a kereskedők PV rendszereket telepítetnek, üzemeltetnek, Adó támogatások a rendszerek telepítéséhez Beruházási támogatások Tanyás térségek autonóm ellátásra közvetlen tendereztetés és állami megbízás 3.8. A nem kutatott területek, vagy a meg nem oldott problémák Jelenleg több olyan változás zajlik környezetünkben, amely jelentős kihívások elé állítja a viszonylag szűkebb szakterület tudósait, szakembereit. Az alábbi nem megoldott feladatok igényként jelentkezhetnek a közeljövőben: A különböző rendszerek validálása, minősítése egyre sürgetőbb gyakorlati igényeket fogalmaz meg. Ma már a legkülönbözőbb validálási igények és kötelezettségek jelentkeznek az energetikában, például a biomassza tüzelőanyagok bizonyítványa, az épületek energetikai minősítése, stb.. Egyértelmű igényként jelenik meg, hogy a hibrid, vagy homogén, esetleg hálózatra kapcsolódó PV-rendszerek minősítése tudományos alapon megtörténjen (lehetőleg az optimális méretezési összetételtől való eltérés függvényében, a lokalitás függvényében). Az ilyen irányú célzott, összefoglaló tudományos kezdeményezés hiányzik A PV-rendszerek drága technológia, költségességét tekintve igazán versenyképes a közeljövőben a csúcsidejű áramárral lehet (melynek költsége az alapáram 3-5-szöröse, vagy akár ennél is többszöröse lehet). Hiányzanak azok a kutatások, elemzések, modellek, amelyek a fotovillamos modulokat is tartalmazó rendszerek szerepét, alkalmazási lehetőségeit, méretezési módszereit vizsgálná kifejezetten a csúcsidei energiaszükségletek decentralizált módon történő kiváltásában. A villamosenergia szolgáltatók liberalizálása és a megújuló energiák használatának támogatása lehetővé teszi, hogy kisebb települési, vagy körzeti szolgáltatók jöjjenek létre alapvetően biomassza és szél bázison. Különösen az előző ponthoz kapcsolódóan az ilyen vállalkozások stabilitását milyen műszaki méretekkel, arányokkal, feltételekkel tudja segíteni a PV-technológia alkalmazása, még nem kidolgozott. A PV-rendszerek működtetések, stabilitásának rövidtávon előre történő jóslási módszereire több megoldás is van, azonban ezen ismeretek gyakorlati felhasználhatósága, például a PV-rendszerek működtetések összehangolása egyéb források logisztikai igényeivel még nem kutatott terület. A modellek tapasztalati adatokkal történő tanításának időt állóssága, azaz a numerikus módszerek jövőre vonatkozó megbízhatóságával az elemzők rendszerint nem foglalkoznak. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

65 A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energetikai Albizottsága részletesen kidolgozta azokat a típusok szerinti kutatási és fejlesztési feladatokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek. A szoláris fotovillamos rendszerek tekintetében a legfontosabb, a kutatómunkámhoz illeszkedő kijelölt feladatok az alábbiak: Különböző típusú fotovillamos cellák és modulok tartósidejű vizsgálata és a vizsgálati eredmények közzététele; A hazai alkalmazásra kerülő fotovillamos eszközök és rendszerek egységes minősítési rendszerének a kidolgozása; Autonóm fotovillamos rendszerek demonstratív és kutatási célú létesítése elsősorban közcélú világítási rendszerek és tanyák villamos ellátására; A fosszilis energiából termelt villamosenergia mennyiségének időbeni váltakozásainak csökkentési módszereinek kifejlesztése fotovillamos - szélgenerátoros hibrid rendszerek telepítésével (középületek, szállodák, ipari- és mezőgazdasági üzemek villamos energiaellátására. (Imre L., 2007) További szakirodalmi információk Photovoltaic (PV) systems Further information PV Technology Platform IEA Photovoltaics Power Systems Programme DTI Good Practice Guide Photovoltaic Geographical Information System European Photovoltaic Industry Association MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

66 4. SZÉLENERGIA ÁTALAKÍTÓK, VILLAMOS ERŐMŰVI, SZÉLERŐ-TELEPI, SZÉLGENERÁTOROS ÉS SPECIÁLIS RENDELTETÉSŰ TECHNOLÓGIÁK, KOMBINÁLT RENDSZER HASZNOSÍTÁSOK [17][64] [75] 4.1. ELŐZMÉNYEK, ADOTTSÁGOK, CÉLOK A napenergia egyik az éghajlattal, s annak egyik elemének; a szélnek a mozgási energiájából gépi berendezésekkel átalakítható másodlagos energiaforrása a szélenergia. A szelet a Föld légkörének állandó mozgása hozza létre. Ha a levegő mozgási energiáját szélkerékkel forgási energiává alakítják, ez az éghajlattól függő energia képes lesz villamos generátort, vagy szivattyút (továbbá pl. állóvizek légfrissítő rendszerét) működésbe hozni és villamos energiává (vagy spec. mozgási energiává) átalakítani, bármilyenféle károsanyag-kibocsátás nélkül. [17] A keletkező szélenergia nagysága arányos az adott térségben uralkodó szélsebesség harmadik hatványával. Egy szélturbina villamos energia termelő képessége a területen mért szélsebességtől függő energiasűrűséggel [W/m 2 ] fejezheti ki (lásd a 4.1. sz. ábrát), azaz: m = 0,5 v 3 [W/m 2 ], ahol a levegő sűrűsége [kg/m 3 ]. A teljesítőképesség még számos tényező függvénye, így a térség uralkodó széliránya, a szélirány gyakorisága, a szélsebesség mérés magassági szintje, a szélsebesség napi és évi változékonysága, a vizsgált térség domborzata, topográfiája, érdekessége, amit az előzetes számításoknál célszerű figyelembe venni, egy legalább 1 éves időtartam alatti, az adott térségen mért adatok segítségével. A szélenergia átalakítók megnevezése a hazai gyakorlatban, a rendszer villamos energia átalakítási kapacitásától függően, kis teljesítmény esetén lehet szélerőgép (lásd a későbbi 4.4. és 4.5. fejezetekben), szélturbina, szélmotor, szélgenerátor, míg a nagyobb teljesítményű együttesek, több egységet (blokkot) magába foglaló szélerőtelepek gyűjtőneve a szélerőmű. A villamos energia átalakításhoz, a szélturbinák meghajtásához általában 2,5 3 m/s szélsebesség szükséges. A Kárpát-medence szélsebesség viszonyai közepesen kedvezőek (lásd a 4.2. és 4.3. sz. ábrákat) sz. ábra: Szélerőforrás-eloszlás Magyarországon 4.2. sz. ábra: Kis szélerőgép- [W/m 2 év] [64] 30 m magasságra rendszer felépítése [67] MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

67 4.3. ábra: Magyarország szélerő térképe 4.4. ábra: Az évi átlagos szélsebesség (m/s) 70 m magasságban [65] területi eloszlása 50 m magasságban [66] 4.2. Energiaátalakító gépegységek csoportosítása [67] A szélmotorok nagyság szerinti csoportosítása: törpe szélmotorok 0 0,6 kw, kis szélmotorok 0,6 10 kw, közepes szélmotorok kw, nagy szélmotorok 100 kw felett. Szélmotor típusok: ellenállást hasznosítók, felhajtóerőt hasznosítók. Szerkezeti kialakítás szerinti csoportosításuk: vízszintes tengelyűek, függőleges tengelyűek, soklapátos, kevés lapátos. Különféle rendeltetés szerinti csoportosítás villamos áramot termelők, hőenergiát termelők, prés levegőt termelők, levegőztetőt hajtók, vizet szivattyúzók, hidrogént termelők, egyéb rendeltetésűek ábra: Vízszintes és függőleges tengelyű szélerőgépek szárnylapát-típusok [68] A szélerőgépeknek számos típusa, különböző nagysága (teljesítménye) ismeretes, kezdve a szélmalmokkal (3000 év óta), majd a jelenlegi kisteljesítményű 1, kw-os szélmotoroktól a szélerőművekig ( MW telj.), melyek mind villamos energiává alakítják a kinetikus energiát. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

68 Szélgenerátor-rendszerek a) Nyomatékváltós berendezés b) Nyomatékváltó nélküli berendezés 4.6. ábra: Nyomatékváltós berendezés 4.7. ábra: Nyomatékváltó nélküli elemeinek összeállítási rajza berendezés nézete A hagyományos, dán típusú, 4 6 pólusú aszinkron generátorral szerelt berendezés működéséhez percenkénti fordulatszámra van szükség. Ezeknél a berendezéseknél a fordulatos lapátkerékmozgást nyomatékváltóval gyorsítják a kívánt kb. négyszeres mértékre. A nagy sebességgel forgó alkatrészeknek speciális hűtésre és kenésre van szükségük. A hűtő és kenő folyadékok zárt rendszerűek, szabadba jutásuk kizárt. A másik típus a sokpólusú (több száz) gyűrűs szinkrongenerátorral szerelt berendezés, ahol nincs szükség nyomatékváltóra, mert a generátor a lapátkerék közvetlen hajtásával (percenkénti maximum 40 fordulat) képes a maximális villamos teljesítmény elérésére sz. táblázat: A klasszikus szélerőművek műszaki jellemzői (USA, állami támogatással) [67] Típus MOD-0 MOD-0A MOD-1 MOD-2 MOD-5A MOD-5B Teljesítőképesség, kw Forgórész-átmérő, m Toronymagasság, m Fordulatszám, l/min ,5 - - Névleges szélsebesség, m/s 7,7 10,8 11,5 12,3 - - Évi vill.energia termelés GWh/a - 0,82 3,7 9, sz. ábra: Nagy szélerőművek méret szerinti összehasonlítása (USA) [67] MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

69 4.3. SZÉLENERGIA-ÁTALAKÍTÁSOK HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A szélenergia hasznosítása világszerte dinamikusan fejlődik.[70] Például az USA-ban 27,170 GW a szélerőmű kapacitás (ebből 2008-ban telepített 8,358 GW), Németország 23,902 GW (ebből 2008-ban 1,665 GW), Kína 12,2 GW (2008-ban telepítette a felét. 6,3 GW-ot). Európában az évente üzembe helyezett kapacitást, eloszlást a 4.9. sz. ábra mutatja (MSZE honlap, GWEC honlap, 2009). A megújuló energiák közül 2008-ban a szélenergiából ruháztak be messze a legtöbbet a kontinensen (4.10. sz. ábra, GWEC honlap, 2009). Forrás: EWEA Forrás: EWER és Platts Power Vision 4.9. sz. ábra: Évente Európában beruházott sz. ábra: 2008-ban Európában beépített szélerőmű teljesítmény MW-ban [70] erőmű teljesítmények [70] A hazai szélenergia-bázisú erőművi kapacitás is jelentősen emelkedett (lásd a és sz. ábrákat). A termelt villamos energia mennyisége pedig 2005 után ugrásszerűen megnövekedett (lásd a sz. ábrát). Az évente installált szélerőművek kapacitása Magyarországon a 2007 évi megtorpanás után ismét megemelkedett sz. ábra: Kumulált telepített szélerőmű sz. ábra: Évente installált szélerőművek kapacitás Magyarországon 2008 végéig kapacitása Magyarországon [70] 126,69 MW (71 db erőmű dec. 31-én) [70] További engedélyezett szélerőművi kapacitások: ig működik összesen 176,925 MW Az összes kapacitás 2010-ig: 332 MW-ra várható ábra: A szélerőművek által termelt villamosenergia mennyisége évente 2007 végéig [70] MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

70 A szélerőművek területi megoszlására, telephelyük megjelölésével külön térképi és táblázatos összeállítást tartanak nyilván (lásd a sz. ábrát) sz. ábra: Szélerőművek területi elhelyezkedése [71] Üzemelők, kvótával rendelkezők és tervek A SZÉLENERGETIKA JELENTŐSÉGE A FOGLAKOZTATÁSBAN [17] A szélenergia átalakítás-termelés technológiája csaknem automatizált, ezért üzemeltetésével a térség foglalkoztatásában csekély szerepet játszik. A rendszer elemeinek a felhasználó országban való gyártása jelent igazán kedvező befolyást a foglalkoztatásra, ezért áttérni a hazai nagyobb teljesítményű szélgépgyártásokra is. A környezetvédelmi ipar szerepe egyre jelentősebb a világban. A munkanélküliség és a gazdasági recesszió leküzdésében nem érdektelen, hogy a szélenergetika is egyre jelentősebb foglalkoztató. Különösen jelentős ez a mutató Európa esetében, ugyanis az európai üzemek gyártják az eladott szélturbinák 80%-át. A világ sz. ábra: A magyarországi szélerőművek megoszlása a választott technológiák és gyártóik típusberendezései szerint [71] legjelentősebb gyártói ma német (Enercon, Bonus, REpower), dán (Vestas, Nordex, NEG-Micon) és spanyol (Ecotecnia) cégek, de érdekes fejlemény az indiai (Suzlon) és legújabban a finn (WinWind) szélturbina gyártó vállalkozások igen aktív bekapcsolódása a versenybe. A szektor ma összesen 95 ezer embert foglalkoztat. A fejlődés mértékét ebben az esetben is a német adatokkal lehet leginkább érzékletesen bemutatni. Itt az 1990-es évek elején a szélenergia szektorban foglalkoztatottak száma nem érte el az 5000 főt, míg napjainkban közvetlenül az ágazat közel 50 ezer embernek ad munkát. Magyarország a nemzetközi kooperációban évek óta részt vesz. A hazai beszállítók évekkel ezelőtt francia piacra tornyokat gyártottak, villamos és erősáramú részegységek beszállítói voltak. Gyulán terveztek egy dán, a borsodi térségben amerikai kooperációban összeszerelő üzem építését, hazai beszállítókra is támaszkodva. Ezek a lépések nyilvánvalóan megalapoz- MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

71 hatnak hazai és a térségbeli generálvállalkozó és export-képes cégek létrejöttét. A klasszikus szélgép kategóriában működő vállalkozások a kis kategóriájú (100 kw alatti) gépek hazai gyártását végzik évtizedek óta SZÉLERŐMŰVEK KIHASZNÁLTSÁGA, RENDSZERBE ILLESZTÉSI PROBLÉMÁI Kombinált technológiák Az időjárástól, helyi éghajlattól függő szélerőművek kihasználtsága legfeljebb 20%-os a hazai viszonyok között, mivel az éves kihasználási óraszáma: 3000 max óra, illetve rendszerbe illesztéssel elérheti a 4000 órát. Induláskor el kell, hogy érjék a 3 4 m/s tartós szélsebességet, azonfelül az erőművek ritkán termelnek teljes kapacitással, mivel ehhez legalább 8 12 m/s szélsebesség szükséges. Ennek kompenzálására több megoldás lehetséges: ma már kereskedelmi forgalomban kaphatók a vanádium-redox rendszerű, nagyteljesítményű (több MW kapacitású) speciális és korszerű akkumulátorok [59], melyek beépítését elő lehetne írni a létesítés idején, ill. az ilyen rendszerek engedélyezése során a szolgáltatók preferenciáit élvezhetik a befektetők; kombinálható a szélerőművi technológia egyéb megújuló energiabázisú erőművel, pl. PV fotovoltaikus naperőművi vagy pl. biomassza bázisú kogenerációs erőművel; célszerű többfunkciós energiaátalakító technológiák építése és preferált támogatás odaítélése abban az esetben, ha pl. hidrogén előállításra vállalkozik egy-egy befektető, kombinált szél és napelemes technológiájú erőmű létrehozásával, ahol pl. hagyományos elektrolízises technológiával megtörténik a víz bontása és a hidrogéngáz előállítása (a vázolt kombinált rendszer sémájára lásd az sz. ábrát). A HIDROGÉN víz bontásával is előállítható. Az ehhez szükséges elektromos áramot napelemek vagy szélerőművek szolgáltathatják. A hidrogén tiszta üzemanyag, amely kémiai formában tárolja a Nap energiáját. Elvben olcsóbban szállítható, mint az elektromos áram, ezért a hidrogénné alakított napenergia hatékonyabban juttatható el a nagy fogyasztókhoz sz. ábra: Napelemekkel kombinált szélerőművi technológia hidrogén előállítási céllal kibővített vízbontó technológiával [24][67] MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

72 A szélerőművek rendszerbe illesztésének és a szélerőmű teljesítmények növelésének feltételei (MSZET állásfoglalás) [72] Kiszámítható jogszabályi környeztet! [389/2007. (XII. 23.) Korm. rend. 7. -nak és a 109/2007 (XII. 23.) GKM rendelet 2. -nak a törlése!] Operatív üzemirányítási támogató eszközök fejlesztése a MAVIR-nál. A jelenlegi rendszerterhelést és a szélerőművi villamos energia termelést becslő alkalmazások pontosságának javítása. Új szélerőmű parkoknál a rendszerirányítást elősegítő szabályozások kiépítése, megfelelő működtetése Szélerőművi energiatermelés előrejelzés javítása. Online szélerőműves energiatermelés előrejelző rendszer megvalósítása. Szélklimatológiai és szél-előrejelzési információk előállítása nagyfelbontású számszerű előrejelző modellek alkalmazásával. (OMSZ rövid távú szél-előrejelzések fejlesztése, kölcsönös együttműködés a szélerőművek üzemeltetőivel, szélmérések a szélerőművek rotormagasságaiban) A területi diverzifikáció növelése Földgáz és biogáz üzemű kiserőművek bevonása a szabályozásba KÁT-os erőművek érdekeltté tétele a szabályozásban Le-irányú tartalékok bevonása a kötelező ajánlat adás alapú rendszerbe Szabályzati illesztés (ÜSZ, KSZ) A szélerőművi kapacitásbővítés lehetősége és feltételei a magyar villamos energia rendszerben (MAVIR tanulmány V október 29.) Nem a hálózati keresztmetszetek szabnak korlátot MEH-nek a kvótabővítési tender alapvető kritériumává kell tennie a szélerőműves termelés Rendszerirányító általi szabályozhatóságát A jelenleg ellenérdekelt KÁT szabályozható termelők bevonása a rendszerszintű szolgáltatások piacára a rendszerszinten nem szabályozható, zsinór menetrend szerint termelő entitások térnyerésének visszaszorítása A fogyasztó oldali befolyásolás eszközének (DSM) központi alkalmazása a rendszer szabályozása érdekében Szélerőművek területileg diverzifikáltabb telepítésének támogatása A jelenlegi rendszerterhelés- és széltermelés-becslő alkalmazások pontosságának javítása Online szélerőműves termelés előrejelző rendszer megvalósítása Amennyiben a Magyar Energia Politika és a Megújuló Energia Hasznosítási Stratégiai Program feloldja a szélerőművi kapacitások növelésének behatárolását, úgy a jelenlegi helyzethez képest még erőteljesebben előtérbe kerülnek a telepíthetőségi korlátozások, pontosabban az egy tartótoronyra kerülő szélturbina-generátor gépegységek teljesítménye, amely ideálisan 2 3 MW-ot tehet kik, szemben a piacon kapható elavult kw-os gépekkel, amelyek helyigénye sokszorosa egy megcélzott jövőbeli nagyobb kapacitás esetén. (Így pl MW beépített teljesítmény létrehozásához 2,0 MW-os egységekkel elegendő 500 db tartótorony telepítése, míg pl. 800 kw-os egységekkel összeállítva 1250 db torony - tartóerdő szükséges). [66] MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

73 4.5. SZÉLERŐTELEPI, SZÉLERŐMŰVI TECHNOLÓGIÁK MŰSZAKI GAZDASÁGI FŐBB PARAMÉTEREI Változatok a különböző igényű tanyatípushoz tartozó fogyasztók ellátására [68] 1. Alapváltozat: kisigényű, lakáscélra hasznosított tanya (8. kat.) L 2 fogy. tip. 1 fázisú, 0,8 max. 3,0 kw vill. telj.szükségletű tanya ellátására Becsült villamos energia fogyasztása: 2200 kwh/év; 180 kwh/hó, 6000 Wh/nap 2. vált. Közepes igényű lakás vagy üdülési célú tanyai fogyasztó (9. kat.) L 3 tip. 1 fázisú, 1,6 max. 6,0 kw vill. teljes.szükségletű tanya ellátására Becsült villamos energia fogyasztása: 4400 kwh/év; 360 kwh/hó, 1,2 kwh/nap 3. vált. Mezőgazdasági termelő és lakófunkciójú tanyai fogyasztó (1. kat.) T 1 tip. 1 fázisú, 2,4 8,0 kw villamos teljesítményszükségletű tanya ellátására Becsült villamos energia fogyasztása: 6600 kwh/év; 550 kwh/hó, 1,8 kwh/nap Vállalt műszaki paraméterek és költségelőirányzatok az fenti változatokra 4.4. sz. táblázat 4.5. sz. táblázat 4. vált. Mezőgazdasági kistermelő, vagy lakófunkciójú családi gazdaság típusú (3. kat.) T 2 tip. tanyai fogyasztóhely ellátására 3 fázisú, 6,0 kw villamos teljesítményszükségletű tanya Becsült villamos energia fogyasztása: kwh/év; 10,5 kwh/hó, 3,6 kwh/nap A bemutatott technológiai változatok közül optimálisnak a 8. és 9. kategóriájú L 2 és L 3 tanyatípusokra vázolt megoldások javasolhatók. Ahol azonban családi vállalkozásban mezőgazdasági termelést, is folytatnak, ott a 6,0 és 12,0 millió Ft + ÁFA költségű berendezések (az 1. és 3. kat. tanyákra) T 1 és T 2 tip. különösen a 4. változat már aránytalanul drágák, ide más megoldásokat kell alkalmazni (későbbi értékelés szerint). MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

74 A hazai kereskedelemben további egyedi, önellátó kis szélerőgépes technológiákat is forgalmaznak, amelyek közül kis és nagyobb teljesítményű változatokat célszerű még számításba venni, ezek: 5) Alapváltozat, kisigényű, lakáscélra hasznosított tanya (8. kat.) L 2 fogy. típus 1 fázisú, max W villamos teljesítményszükségletű fogyasztó Becsült villamos energia fogyasztása: 2000 kwh/év, kwh/hó, 5,5 kwh/nap Technológiai berendezés és telepítés költsége, szélturbina: 700 eft Ah akkumulátortelep + töltő 500 eft + inverter + vill. berend. 550 eft + 17 m tartóoszlop 250 eft W-os napelem (1300 Ft/W) ára: 400 eft. A rendszer nettó ára: 2,4 millió Ft + ÁFA 6) Mezőgazdasági termelő és lakófunkciójú tanyai fogyasztó (1. kat.) T 1 fogy. típus 3 fázisú, 5,0 kw villamos teljesítményszükséglettel. Becsült villamos fogyasztás: kwh/év, 830 kwh/hó, 7,5 kwh/nap Technológia: akkumulátor-telepes, saját hálózatra tápláló rendszer. Részei: szélturbina: 4,0 kw, rotor átmérő: 5 m, csúcsteljesítmény: 5,600 kw, 6 m/s átlag szélsebesség esetén: évi kwh áramot termel. Becsült létesítési kts.: szélturbina 2,2 millió Ft, inverter 1,5 millió Ft, akkumulátor + töltő: 0,8 millió Ft, tartószerkezet és elosztószekrény 0,7 millió Ft, belső elosztóhálózat és csatl. ber. 0,5 millió Ft, installálás 0,7 m, szállítás 0,3 millió Ft. A rendszer nettó ára: 6,8 millió Ft + ÁFA. 7) Mezőgazdasági kistermelő és/vagy lakófunkciójú családi gazdaság típusú (3. kat.) tanyai fogyasztóhely-csoport (3 tanya) ellátására T 2 fogy. típus 3 fázisú, 3x10 kw villamos teljesítményszükséglettel Becsült villamos fogyasztás: 3x kwh/év, 3x1500 kwh/hó, 3x3,0 kwh/nap A rendszer nettó ára: 27,646 millió Ft, amely 3 tanyára oszlik meg, így egyetlen tanyára: 9,22 millió Ft + ÁFA jut, magasság: 30 m-es vasoszlop. A költségek részletezése az alábbi kimutatásban szerepel. Jól érzékelhető, hogy ez a változat mennyivel előnyösebb az előző 4. változatnál műszaki és gazdasági szempontból egyaránt. Célszerű ezért tanyának közös szélturbina egységet létesíteni és működtetni, a következő példa szerint: Áramellátásra a svéd típusú kw névleges teljesítményű hálózatra kapcsolt szélturbina telepítésére következő ajánlat adható: A rendelkezésre álló előzetes adatok szerinti éves átlag 5,6 m/sec szélsebességnél évi kwh, amely évi 7187 óra üzemidőt feltételezve havi minimum kwh áramtermelésű szélerőmű 400V-os 3 fázisú hálózatra csatlakozva helyszínre telepítve (alapozás költségei talajmechanikai vizsgálatok után véglegesíthető, statikussal terveztetve) széladatgyűjtővel és a széladatok értékeléséhez szükséges műszerekkel a teljesítmény monitorozására: Nettó ,- Ft Nettó,-Ft Szélturbina generátor és inverter, telepítés művezetés ,- Ft (max. 50 munkaóra) 1. év garanciális (szerviz a 6. és 12. hónapban) ,- Ft Tartalék alkatrészek ,- Ft Belső hálózati csatlakozáshoz, méréshez berendezések, ,- Ft anyagok 30 m kúpos acél oszlop ,- Ft Szélmérő és adatgyűjtő berendezés szoftverrel nettó ,- Ft nettó ,- Ft Alapozás: talajmechanikai mérés, betonozás nettó ,- Ft Szél- és teljesítményértékelés/év 1 évre ,- Ft építész, statikus tervezés, előzetes környezeti hatástanulmány ,- Ft Installálás, 24h próbaüzem ,- Ft Helyszínre szállítás ,- Ft nettó ,- Ft Projekt költsége összesen: nettó ,- Ft 25% áfa nettó ,- Ft Projekt összes bruttó költség bruttó ,- Ft 6.7. sz. táblázat 30 kw 3 fázis 400/415 VAC-50 Hz Modell Wind Turbina Típus Szembeszél rotor lebegő gondolával Rotor Átmérő 14 m Lapátkerék munkaterülete 154 m 2 Fordulatszám 0-80 rpm Lapátkerék száma 2 Control Passzív Torony Gondolat magasság Kúpos acél oszlop 30 m Feszített oszlop m Villámvédelem van Wind wheels 2,Æ 1m Fék orm Gear Működési adatok Kezdő szélsebesség 3 m/s Névleges teljesítmény 25 kw 10 m/s-nál Leállási szélsebesség nincs Generátor Típus Állandó mágneses Pólusok száma 66 csúcsteljesítmény 30 kw Feszültség VAC/3 Æ Névleges frekvencia 41,25 Hz 75 RPM-nél Névleges fordulatszám 75 rpm Elektronika Frequency inverter IGBT 50 kva kimeneti szinusz filter 30 kva Hálózatra kapcsolódás igen VAC/3 Æ fázis Hálózat frekvencia 50Hz Szigeti üzemmód igen Bármely 3 fázisú és földelt trafóval Output frequency Hz Tömeg, súly acéloszlop kg Turbina 500 kg Generátor 1000 kg Turbinaház és kábelek 600 kg Komplett szélturbina 2100 kg MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

75 8. vált. Vízkiemelés mechanikus úton, membránszivattyúval vagy dugattyús szivattyúval, 18 lapátos szélerőgép alkalmazásával: A hazai gyártmány és kereskedelmi forgalomban nagy hagyománynak örvendenek [74] azok a kialakult technológiák (az AER 06 és AER 21 típusú) szélenergia hasznosító rendszerek, melyek alkalmasak tanyák vízellátására, termőföld öntözésre, állattartás itatóinak, fürdetőinek vízellátására, szennyvizek szállítására, halastavak vízpótlására, vadgazdaságok itatóinak és dagonyáinak vízellátására stb. A rendszerek a vízkivételi hely jellegétől függően membránszivattyúval vagy dugattyús szivattyúval egyaránt működtethetők (elrendezésüket lásd a 3.3./9. sz. ábrán). Műszaki főbb paramétereik 4.8. sz. táblázat Típus AER 06 AER 21 Oszlopmagasság 6 méter 21 méter 21 méter Vízkiemelés (2,5 5,8 m/sec szélsebesség mellett) liter/óra liter/óra liter/óra Emelőmagasság 7 méter 7 méter 7 méter Szállítómagasság 9 méter 9 méter 9 méter Nettó ár (Ft)* Ft Ft Ft * Megjegyzés: ld. az ár tartalmára vonatkozó fenti tájékoztatást 4.9. sz. táblázat TELJESÍTMÉNY LÉPCSŐ I. TELJESÍTMÉNY LÉPCSŐ II. Fejlesztés alatt Szélsebesség Löket/min Víz Víz dm 3 /óra Szélsebesség Löket/min Víz Víz dm 3 /óra m/s dm 3 dm 3 /perc m/s dm 3 dm 3 /perc 2,2 32/2, ,2 32/ ,2 48/2, ,2 48/ ,9 56/2, ,5 65/ Ezeket a szélerőgépeket a Homokhátság térségében önállóan, akár nagyobb mezőgazdasági termelő típusú (csepegtető öntözőberendezéssel rendelkező) T 2, T 3 típusú fogyasztóhelyekre célszerű kiegészítő elemként is alkalmazni, akár nagyobb állattartó telepek távolabbi térségeire (itatók, fürdetők ellátására, legelők öntözésére) telepíteni, vagy távoli tanyaközpontok, közösségi házak vízellátására, természetvédelmi területi ellátó bázisok ellátására számításba venni, mivel mind létesítési költségüket tekintve (különösen az AER 06 típusú) is kedvezőek, de különösen egy benzinmotoros vízszivattyú folyamatos üzemáraival történő összehasonlításban igen rövid idő alatt megtérülnek (lásd a mellékelt költség-összehasonlító táblázatot) sz. táblázat: A szélerőgép és a benzinmotoros vízszivattyúk költségigényének összehasonlítása Megnevezés Szélerőgép (vízszivattyús) Benzinmotoros vízszivattyú Vízkitermelés literben Költségek forintban Beszerzés Ft Havi karbantartás Ft Éves karbantartás Ft Üzemanyagár ingyenes 236/liter Fogyasztás/üzemóra ingyenes 1.6 liter/óra Üzemóra (üzemidő) 3084 (ingyenes) 4152x1,6 = 6643 liter Szállítás üzemnapokon / nap (kilátogatás) ingyenes Ft 6643x236 = km/nap = 257 nap = 1285 km 1285x3 = = 9 l/100 = 108 liter 108x236 = Ft Munkadíj Ft/hó/fő ingyenes = Ft/fő Anyag megőrzés Kerítés = Ft lásd munkadíj Amortizáció / Élettartam 25 év 5 év? 1. évi költség összesen Ft évi költség Ft = = éves össze költség MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

76 SZÉLENERGIÁRA ALAPOZOTT, KÖZPONTOS VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁS, F 1, F 2 VÁLTOZATOK Felmerülhet távoli nagyobb tanyacsoportok részére központos (egyetlen, viszonylag nagyobb teljesítményű) szélturbina létesítése, ahonnan további saját belső kisfeszültségű elosztóhálózat kialakítása árán; 100 max. 200 tanya/bokor) is ellátható. Ennek működtetésére, a szolgáltatás biztonsága érdekében már karbantartó-szolgáltató helyi szervezet is szükséges, amely a folyamatos költségekben rejlő jelentős megtakarítást csökkenti, mégis célszerű ezzel foglalkozni, mivel fajlagos létesítési költségeit tekintve ez esetenként előnyösebbnek bizonyul más, egyedi technológiákhoz képest. 1) Mezőgazdasági középvállalkozói (KKV) tanyacsoport (4., 5., 6. kat. és ezek kombinációja) fogyasztói, pl. 100 tanya ellátására Egyenként 3 fázisú, 8 10 kw vill. teljesítményszükséglettel Becsült villamos fogyasztás egyenként kwh/év, 1500 kwh/hó, 3,0 kwh/nap Technológiai berendezés: 600 kw-os szélturbina, 70 m magas tartóoszlopon (belső elrendezési vázlata a 3.3./13. sz. ábrán). A tanyák egymástól való távolsága max. 50 m, ehhez min. 1,5 km kisfeszültségű hálózat és tr. állomás szükséges. A rendszer nettó ára: 310 millió Ft + ÁFA, egyetlen tanyára 3,1 millió Ft + ÁFA létesítési költség jut, ill. teljesítményigény arányosan történik a költségmegoszlás. 2) Vegyes mezőgazdasági kistermelő, lakófunkciójú, egyéb gazd. tevékenységet folytató tanyacsoport (1., 2., 3., 8., 9. kat. tanyák és ezek kombinációja) Egyenként 1-3 fázisú, 3 6,5 max. 8 kw villamos teljesítményszükségletű tanyacsoport. 200 tanya ellátására Technológiai berendezés: 600 kw-os szélturbina (ugyanaz, mint az előbbi 1. változatba). A tanyák egymástól való távolsága átlagosan 50 m, ehhez min. 3,2 km kisfeszültségű hálózat és tr. állomás szükséges. A rendszer nettó ára: 316 millió Ft + ÁFA, egyetlen tanyára 1,58 millió Ft + ÁFA létesítési költség jut, ill. a költségmegoszlás a teljesítményszükséglettel arányos. A központos ellátási változatok (az 1. és 2. sz. vált.) között nyilvánvalóan a 2. változat a legelőnyösebb, amennyiben létezik ekkora ellátatlan bokortanya-csoport, vagy valamilyen vállalkozás szervez egy termelő központot és azt kiszolgáló szolgálati lakáscsoportot, amelyhez a meglévő szomszédos tanyacsoportok is társíthatók. Hasonló farmergazdasági csoportosulások esetében, még az 1. változat technológiai berendezése és beruházási költsége is kedvezőnek ítélhető. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

77 NAGYOBB SZÉLERŐMŰ-PARKOK PÉLDÁI, FŐBB MŰSZAKI-GAZDASÁGI MUTATÓI [62] A szélerőművek gazdaságossági kérdései Európában 1 MW szárazföldi (onshore) szélenergia átlagos befektetésigénye 1,23 millió EUR (2006-ban, minden költséget beleszámítva). Ebből a turbina 76%, a hálózatra való csatlakozás 9%, az alap 7%. A többi részt a terület, az ellenőrző rendszerek stb. költségeket teszik ki. A szélerőművek előállítási költségei hosszú távon csökkentek, kivéve az elmúlt néhány éves időszakot. Európai szinten az 1 MW feletti turbinák tették ki 2007-ben a piac több mint 95%-át. A beruházás gazdaságosságát elsősorban a szélviszonyok és az abból levezethető évi kihasználási tényező (óraszám) határozzák meg. Ezen kívül a közgazdasági és adminisztratív környezet is erősen befolyásolja: a hitel kamatlába, a létesítmény megalkotásához és üzemeltetéséhez szükséges egyéb környezeti és adminisztratív kívánalmak. Alapvetően eltérő a szélerőművek gazdasági megítélése vállalkozói, ill. nemzetgazdasági szemléletmód szerint. A vállalkozói gazdaságot javítja az így termelt villamosenergia magas átvételi ára (a beépített támogatás mértéke), ami nemzetgazdasági szempontból nem bevételt, hanem kiadást jelent. Befolyásolják a gazdaságosságot az átvétel különböző feltételei, például az előrejelzések pontossága, az eltérések befolyása az átvételi árakra. A közvetlen költségek mellett figyelembe kell venni az országra és a villamosenergiarendszerre gyakorolt közvetett hatásokat is. Ezek közül a legfontosabb a széndioxid kibocsátás csökkentés, amelynek a széndioxid-tőzsde aktuális áraival (jelenleg 20 EUR/t körül mozog) számított értékét jóvá lehet írni. A széndioxid megtakarítás a megtermelt villamosenergia mennyiségével és a kiváltott fosszilis eredetű villamosenergia fajlagos kibocsátásával határozható meg. Döntően fosszilis erőművekből felépülő villamosenergia-rendszerben azonban korrekcióba kell venni a szélerőművek terhelésváltozásait kiegyenlítő erőmű hatásfokromlása miatti többlet kibocsátást. Közvetett előnyként tartják nyilván a szélerőművek létesítése és üzemeltetése révén bekövetkező munkahelyteremtést. Az EWEA évi becslése szerint ez Európában több mint többlet munkahelyet jelent. Ebből 100-at becsülnek Magyarországra (Gács, 2009). [70] A mosonszolnoki-levéli szélerőparkra készült elemzések * nyert információk alapján a következők állapíthatók meg: 2x24 MW-os teljesítményű erőmű gazdasági számításai szerint a beruházási költségek M HUF költséget tesznek ki (ebből a rendszer fele valósult meg). A működési költségek a megvalósítási költségekhez képest a technológia jellegéből eredően jóval kisebbek, évenként mintegy ezer Ft-ot tesznek ki. Elkészült a dinamikus beruházás hatékonysági elemzése is. Nettó jelenérték kimutatása igen kedvező, mivel a projekt nettó jelenértéke 7,4%-os kalkulatív kamatlábbal számolva ,75 M Ft lesz. A megtérülési időre vonatkozó számítások szerint a projekt várhatóan a 13. évben térül meg. * Széchenyi István Egyetem Gazdaságtudományi Karán támogatott kutatás keretében MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

78 5. A GEOTERMIKUS ENERGIA KÖZVETLEN HŐHASZNOSÍTÁSI, KAPCSOLT VILLAMOS ENERGIA HASZNOSÍTÁSI TECHNOLÓGIÁI, FŰTÉSI-HŰTÉSI, HMV ELŐÁLLÍTÁSI ÉS VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSI ÉS ELLÁTÁSI CÉLLAL [32] [63] 5.1. Hasznosítási célok, célcsoportok Magyarország megújuló energiaforrásai közül a geotermikus energiában gazdag forrásadottságok kíméletes, környezetbarát feltárása és gondos hasznosítás a fő cél, majd elsősorban a lakossági-intézményi (önkormányzati) és mezőgazdasági energiaellátásban történő környezetbarát és gazdaságos alkalmazása, költségeinek csökkentése jelenti az elterjesztés fő feladatait. A geotermikus energia hasznosítás helyi és regionális kistérségi decentralizált energiaellátási feladatokat szolgáljon (intenzív növénytermesztés, hajtatás, állattenyésztés), ahol a fogyasztói igények több hőfoklépcsőbe csoportosíthatók, ott a minél komplexebb hőhasznosítás kaszkád rendszerű és hatékonyabb kihasználtság valósuljon meg (pl. működő termálfürdők, gyógyfürdők, üdülőhelyek stb. térségében) és a távhőellátási aktuális rendszer-rekonstrukcióknak is preferált megoldásmódjává váljék. Optimális 120 o C feletti, kedvező, kellő nagyságú, hozamú és nyomású termálbázisok esetében; kapcsolt villamosenergia-termelő, abszolút szennyezésmentes technológiájú kapacitások (kis- és középerőművek) valósuljanak meg, növelve a hazai erőművi, menetrendben működtetett rendszer teljesítményét, csökkentve a behozatalt és a CO 2 terhelés nagyságát. A földgázellátás kiváltására, helyettesítésére alkalmas korszerű és tiszta hőszivattyús hőenergiaellátási technológiák terjedjenek el mind az új építkezések, mind pedig tömbrehabilitációs térségekben. A geotermikus energiaátalakítási technológiák hazai gyártása honosodjon meg egyrészt ún. környezetvédelmi innovatív iparfejlesztés keretében, másrészt a vázolt technológiák megvalósítása, szerelése hazai, kinevelt szakemberekkel történjék (a kibányászástól a kivitelezésig, ill. a szolgáltatásig bezárólag), amely a hazai helyi foglalkoztatás és munkahely-teremtés növelését szolgálja Geotermikus adottságok, jellegzetességek A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt (lásd az 5.1. sz. ábrát) a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ami azt eredményezte, hogy a kéreg alatti magas hőmérsékletű magma a felszín közelbe került. A Föld belsejéből kifelé irányuló földi hőáram átlagértéke mw/m 2, ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. Az egységnyi mélységnövekedéshez tartozó hőmérséklet emelkedést jelentő geotermikus gradiens átlagértéke a Földön általában 0,020 0,033 o C/m, nálunk pedig általában 0,042 0,066 o C/m. E termikus adottságok miatt nálunk 1000 m mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 o C-t. A hőmérsékleti izotermák 2000 m mélységben már 100 o C feletti hőmérsékletű jelentős mezőket fednek le. Rendellenesen nagy mélységi hőmérsékletről tanúskodnak a m mélységről készült felmérések, ill. becslések. Magyarország területén a geotermikus energia alapvető forrását a magma irányából fölfelé irányuló konduktív hőáramlást jelenti. A geotermikus energia kitermeléséhez olyan hordozó közeg szükséges, amely nagy fajlagos energiatartalmú, könnyen felszínre hozható, nagy mennyiségben rendelkezésre álló, a környezetre nem káros, olcsó, jól kezelhető. Mindezeket a követelményeket a víz elégíti ki a legjobban. A víz fajhője nagy (4,187 KJ/kgK) ehhez gőz előfordulása esetén a fázisátalakulással járó latens hőnek megfelelő energiatartalom is járul. Ez 1 bar nyomáson 2259 KJ/kg, a mélységgel növekvő nyomással viszont csökken, 200 bar esetén már csak 629 KJ/kg. [32] MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

79 5.1. sz. ábra: A Pannon-medence és környezete hőáram-sűrűség térkép [33] A geotermikus energia-hordozóját a Kárpát-medencében döntően a termálvíz képviseli, amely a nagy vastagságú, több helyen 6 km-t is meghaladó üledékes kőzetösszletek porózus permeábilis tartományait tölti fel. A földtani adottságok több helyen (nagyvastagságú víztároló üledékekkel telt földtani árkokban, fiókmedencékben) lehetővé tették a földhő akkumulációját. A hazai viszonyok között a Kárpát-medencét feltöltő vastag üledéktakaró sok víztartó porózus-törmelékes vagy repedezett karbonátos kőzetréteget tartalmaz, amely lehetővé teszi a hévíz termelését és hasznosítását Hévíztároló adottságok, termálvízadó rétegek (lásd az 5.2 és 5.3. sz. ábrákat) A termálvízadó geotermikus fluidumot tároló rétegek eloszlása mind az 50 o C-nál melegebb, porózus kőzetekben (lásd az 5.2. ábrát), mind a repedezett és karsztos kőzetekben (lásd az 5.3. ábrát) már korántsem olyan egyenletes megoszlást mutat, mint a hőmérsékleti eloszlások, bár együttesen értékelve, kellőképpen lefedik az ország területét ábra: 50 o C-nál melegebb porózus termálvízadó 5.3. ábra: Az 50 o C-nál melegebb repedezett és rétegek elterjedése [33] karsztos termálvíz-tároló rendszerek elterjedése [33] MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

80 A geotermikus energiatermelő, -átalakító, -ellátó kapacitásokat a területfejlesztési koncepciók értelmében, az ország területén amennyire a forrásadottságok engedik lehetőleg arányosan elosztva, decentralizálva célszerű telepíteni, megépíteni, ill. ezen belül előnyben részesülhetnek a társadalmi gazdasági műszaki szempontból hátrányos helyzetű kistérségek/települések. A legnagyobb kínálatot a lakossági az intézményi és mezőgazdasági hőfogyasztóhelyek számára ezek az alapinformációk nyújtják. [36] Ezek az adottságok ugyancsak elsősorban az önkormányzati intézmények, ill. a mezőgazdasági-kertészeti termeltetőhelyek komplex hőenergia-ellátásának feltételeit biztosítják a jövőben. A földhő hasznosításának legelterjedtebb módja a geotermikus fluidum; közismert nevén a termálvíz kitermelése, amelynek energetikailag hasznosíthatóságát alapvetően befolyásolja az entalpiája. Hőmérsékletük alapján lehetnek: alacsony, közepes és magas entalpiájú termálvizek (lásd a 4. ábrát) ábra: Felszín alatti vizek tárolói [35] 5.5. ábra: A geotermikus energia entalpiája (T k = környezeti) Az elfogadott hazai osztályozás szerint a hévíztárolók a földtani és rezervoármérnöki ismérvek szerint a következő 3 alap típusba sorolhatók, így: 1. A harmadkori döntően Felső-Pannon korú porózus, törmelékes terrigén tárolók; 2. Mezozoós, karbonátos kifejlődésű karsztos, hasadékos tárolók; 3. Alaphegységi, döntően paleozoós korú, karbonátos és metamorf geopressured típusú tárolók ábra: Hévíztároló képződmények elterjedése, feltártsága [35] Medence-területeink felsőpannon üledékeinek és a paleo-mezozoós termálkarszt-rendszereinkben o C-os kifolyóvíz-hőmérsékletű termálvizei csak közvetlen hőhasznosításra alkalmasak, ugyanakkor az ilyen tárolók korlátozott utánpótlódása, illetve a vízellátási és balneológiai hasznosítások fenntarthatósága és a felszíni befogadók vízminőség-védelme miatt, energetikai hasznosításuknál itt is szükséges és ajánlatos a hévíz-visszatáplálás, visszasajtolás alkalmazása. Ennek műszakigazdasági feltételei a hasadékoskarsztos tárolóknál már jelenleg is biztosíthatóak, a pliocén homok-homokkő rétegekbe történő használt-hévíz visszatáplálás általános elterjesztése viszont csak néhány éve tekinthető megoldottnak (Hódmezővásárhely, Kistelek, Fülöpjakab stb.). [38][6][39] MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

81 5.4. A geotermikus elméleti potenciális energiakészletek statikus rendszerű becslése, megújulása [33][37][38][39] A jelenlegi lehetőség-elméleti készletszámítási módszerekkel (fuzzy aritmetika Dubois és Prade 1988, Szanyi 2005) végzett számítás szerint [37] Magyarország ismert és reménybeli földtani vagyona m-es mélységtartományban: Exajoule ( PJ). A vagyonnak mintegy 60%-át a medencealjzat m mélységközben található része tartalmazza, ahol a hőmérséklet a o C értéket is elérheti. A legjobban hozzáférhető negyedidőszaki képződmények legalább: 4160 és legfeljebb 5380 EJ hőmennyiséget tárolhatnak, amelyek fedezhetnék éves energiaszükségletünket (ami 1 EJ/év) nagy távon (Szanyi 2005) [37]. Ezen felül jelenleg folyik az ismert és gazdaságosan kitermelhető földtani ipari vagyon és tartalékvagyon becslése, az ismert, feltárt mezők és rezervoárok figyelembevételével. Tudományosan bizonyított [38] (Rybach és társai), hogy a geotermikus energia megújuló erőforrás, mivel a kitermelt hő és víz visszaáramlik, s az újra történő feltöltődés ezerszer gyorsabban következik be, mint a kiaknázási időszak aránya (azaz három nagyságrenddel gyorsabban) [39]. Így a fenntartható termelés hosszú időn ( éven keresztül) biztosítható, megfelelő technológia és üzemvitel esetén Geotermikus energiaforrás kutatása, bányászata [41][42] A geotermikus energia hozzáférési lehetőségére öt alapvető mód ismeretes (lásd az 5.7. ábrát), így 1. a permeábilis üledékből természetes repedésen keresztül a felszínre feltörő hévíz, gejzír fluiduma és annak alkalmas befogása. 2. A klasszikus módon, fúrt kutakon keresztül felhozható hidrotermális folyadék vagy gőz kitermelése. 3. Folyadéknélküli hőhasznosítás HDR típusú kitermelő rendszer. 4. Nagyobb mélységből repedezett vulkáni kőzetből hidraulikus repesztéssel létrehozott hőnyerés (EGS). 5. Hőszivattyús rendszerek ábra: A geotermikus energia hozzáférési lehetőségei [41] Magyarországon a múlt századi eredményes szénhidrogén bányászkodással párhuzamosan, a több mint 8000 kutatófúrás mellékterméke -ként számos helyen vízbeáramlás történt, több ezer kutat kellett a szénhidrogén (kőolaj, földgáz) kitermelés szempontjából meddő - nek minősíteni. Ezek területi megoszlása (az 5.8. ábrán) ugyancsak jól kirajzolja [52] a kutak sűrűsödési helyeit, ahová a Bányászati Hivatal fúrási jegyzőkönyveinek adatbázisára támaszkodva, a leginkább alkalmas és relatíve gazdaságos kitermelési helyek első közelítésben kijelölhetők. Ezek az adatok általában hiányosak, legfeljebb a fúrások talpmélységét, talp és felszíni hőmérsékletét tartalmazzák a fúrás a területi koordinátáin felül, azonban sem az egyes rétegek vízhozamára, vízösszetételére, sem a víz nyomására, a kőzetek permeabilitására nem adnak a méretezéshez szükséges kiindulási adatokat. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

82 5.8. ábra: Magyarország CH-meddő kútjainak területi megoszlása [41] Emiatt mind a hasznosítani kívánt termelő kutakra, mind a visszasajtoló kútra előírásszerű és garantált méréseket el kell végezni egy adott projekt esetében, amely jelentős költségkockázattal jár (kutanként ~20 max. 50 millió Ftot). A régóta használaton kívül helyezett CH-meddő fúrások feltárása, rétegenkénti mérése, kútfej kiképzése helyett ajánlatosabb új kutak fúrása TECHNOLÓGIAI VÁLASZTÉK A GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍ- TÁS-MÓDJAIRA Magyarország termálvíz-felhasználásának közel egyharmadát még harminc éve is (1986) az ivóvíz-ellátás szolgálatába állították és ennél valamivel kevesebb hányadát a balneológia; a gyógyfürdőhelyek, termálfürdők részére tartották fenn, ill. a fennmaradó hányadot elsősorban a mezőgazdasági hőellátói rendszerek igényelték. Kommunális fűtésre akkor csak 1 2% jutott. A helyzetértékeléshez külön térképi összeállítás vonatkozik (lásd az 5.9. ábrát) ábra: Magyarország hévízkútjainak ábra: LINDAL-féle diagram (1973) a geotermális fluidum hőmérséklete és hasznosítása [43] hőfoklépcsőire ajánlott különböző hasznosítási célok megjelölésével s a villamosenergia átalakításhoz jelölt két hőtartományra kifejlesztett (gőz, segédközeges) technológiák megnevezésével A hazai termálvíz-hasznosítás eddigi és jelenlegi állapotát elemezve a következők állapíthatók meg: a hasznosítás iránya alapvetően kettős: direkt hőhasznosítás ill. balneológia, a hőhasznosítás szezonális jellegű, az év mintegy 180 napjára terjed csak ki, a balneológiai célú alkalmazáson belül viszont a hőhasznosítás mértéke nem számottevő kihasználatlan; MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

83 a hasznosítás egyoldalú és extenzív jellegű, az elhasznált meleg vizet néhány korszerű geotermikus távhő és közelhő-ellátás kivételével nem nyomják vissza, hanem országosan a felszíni víztárolókba, élővizekbe engedik, így a tárolt vízkészleteket direkt módon fogyasztják; a hőhasznosítás műszaki színvonala a legtöbb helyen alacsony, hatásfoka kicsi, a T hasznosítási hőlépcső max o C. Ezt támasztja alá a francia geotermális hasznosítási tényadatokkal való összehasonlítás, amely az ott alkalmazott vízvisszanyomás mellett mintegy háromszorosan nagyobb ottani hőhasznosítási hatékonyságot mutat ki a mi kárunkra; a hasznosítási hatásfokot növelő hőszivattyúkat még méltatlanul kevés helyen alkalmazzák; geotermikus alapú, villamos erőművi energiatermelés egyelőre még nincs, bár több éve folyik egy-egy kiserőmű létesítése Egyszerű és többlépcsős közvetlen hőhasznosító rendszerek: fűtés/hűtés + HMV előállítás [44] (távhő közelhő ellátásra) Az ismert megjelenési formái közül egyedül a közvetítő közeggel vezetett hőenergia hasznosítási mód, a hévíz hasznosítás képezi az elemzés tárgyát különböző célokra, így melegvíz-, fűtéshűtés ellátása különböző lépcsőkben, lehetőleg többlépcsős, ún. komplex hasznosítási célokra. Elsőrendű érdek tehát, hogy a termelt víz energiatartalmát a lehető legnagyobb mértékben, gazdaságos üzemvitel mellett használják ki. A teljesértékű hasznosítás technikai előfeltétele: olyan hasznosító rendszer, mely kiegészítés nélkül alkalmas az adódó hőmérsékletszinten a működésre, a termelés és fogyasztás összhangban van, a termelt folyadék felhasználására is környezetbarát megoldást adjon, környezetét ne szennyezze. A melegvíz HMV hasznosítás: tisztálkodásra, fürdő, egészségügyi és technológiai (ipar, mezőgazdaság) célokra történik. Épületek fűtési hasznosítása HMV hasznosítással együtt alkotott közvetlen hőellátási rendszeren történik általában (lásd az ábrát), ill. a o C hőmérsékletű termálvíz esetén hőcserélő közbeiktatásával megoldott hővezető közeggel (lásd az ábrát) ábra: Közvetlen hőellátás [44] ábra: Hőellátás hővezető közeggel [44] A leggyakoribb fűtési (lakossági-kommunális-mezőgazdasági) hasznosítási módok üzemi hőmérsékleteinek ismeretében (5.1. táblázat) dönthető el a rendszer komplexitásának mértéke táblázat: A hasznosítási módok üzemi hőmérsékletei [43] Csop Fűtővíz hőmérs Felhasználás Hasznosító szerkezetek Fogyasztás jellege o C hőm. szint folyad. áram I hagyományos épületfűtés konvektoros fűtőtestek változó állandó állandó változó II épületfűtés csúcshőtermelővel konvekciós fűtőtestek, sugárzó fűtőtestek változó állandó III csökkentett hőmérsékletű fűtés növelt felületű konvekciós sug. fűtőtestek változó állandó IV használati melegvíz-termelő hőcserélő 24 órás tárolóval állandó állandó MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

84 V helyiségfűtés sugárzó fűtőtestek változó állandó VI zuhany közvetlen vízellátása közvetlen felhasználás változó változó VII medencék vízellátása közvetlen felhasználás állandó állandó Az épületek termálvizes hűtése abszorpciós hűtőberendezésekkel történik (Izland, USA, Japán), külső energiaforrás bevonásával, ahol a hűtőfolyadék a hűtési igénytől függően más és más. A vezetékhálózat elrendezése szerint megkülönböztethető a: sugaras vezeték, mely a legelterjedtebb megoldás, mert a tápponti kút (hőcserélő) a legrövidebb vezetékkel köthető össze a fogyasztóhelyekkel; körvezeték, mely nagyobb beruházási összeget igényel, de előnye a nagyobb üzembiztonság és a viszonylag rövid házi bekötővezeték, további előnye a kétoldali táplálás (két kút) lehetősége. A vezetékhálózatok a vezetékszálak száma szerint lehetnek: kétcsöves megoldás, mely a hagyományos fűtési rendszernek felel meg; háromvezetékes rendszerben két csőszál a hőellátást, egy csőszál a melegvízellátást végzi; négyvezetékes rendszerbe két csőszál a hőellátást, egy csőszál a melegvízellátást végzi, egy negyedik vezeték a melegvízellátás cirkulációs vezetéke. A vezetékekben egyaránt áramolhat hévíz és hőcserélt víz, hőhasznosításnál a hévíz kémiai adottsága dönti el jórészt a közvetlen, vagy közvetett alkalmazását. A használati melegvízellátásnál, a legtöbb esetben hőcserélt vizet vezetnek a fogyasztóhoz. A kommunális melegvízfogyasztók általában hévizet kapnak. Példa: Termálvízenergia-ellátó távhő, közelhő hálózati rendszerek [45][46][47][48][49][50] A településközponti termálvíz-energiára alapozott környezetbarát, gazdaságos távhőellátási rendszer kialakítására a legújabb példa (2007) hazánkban a kisteleki 3,5 MW összteljesítmény-szükségletű geotermikus kisfűtőmű, 11 önkormányzati intézmény (8 hőfogy. csoport) hőenergia ellátására szolgáló: termáltermelő és visszasajtoló kút + fűtőmű + vezetékhálózat együttes (elvi kapcsolását lásd az 5.13., megvalósult elemeit az ábrán). TERMELŐ KÚTFEJ TERMELŐ KÚT VÍZGÉPÉSZETI RENDSZERE Forrás: AQUAPLUS, PYLON Kft ábra: Kistelek geotermikus közvetlen ábra: Kisteleki fűtőmű hőenergiaellátási rendszere [45][46][47][48][50] Ez a megvalósult projekt (PEA támogatást nyert) példaértékű modellként alkalmazható jelen tanulmányban, kisebb városok, kistérségi központok, nagyobb faluközpontok környe- MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

85 zetbarát hőellátására. Ebből a kialakult méretű, kapacitású rendszerből mintegy közelhő-ellátó rendszert lehetne kiépíteni 2020 végéig, a szakági prognózisok szerint. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

86 A kisteleki geotermikus fűtőmű részletes műszaki-gazdasági paraméterei A projekt 11 közintézmény fűtési és használati melegvíz igényének ellátásával számolt. A méretezett beépített hőteljesítmény-szükséglet: 4,243 MW, az egyidejű telj.: 3,345 MW. A rendelkezésre álló vízmennyiségből a hőellátó rendszer maximális vízigénye: 36,2 l/sec, amiből a fogyasztók egyidejű teljesítményszükségletének mintegy 88%-a, a távhőrendszer egyidejű terhelésének pedig 100%-a fedezhető geotermikus energiabázison. A meglévő termelő kút jellemzői, melyek a méretezés alapját képezik: talpmélysége: 2095 m, talphőmérséklete: 90,6 o C, a 200 l/perc vízhozama kompresszorral 1530 l/percre növelhető, ekkor a kiemelt víz (felszíni) hőmérséklete: 82 o C. Vízösszetétel: ásványi sókban gazdag, nátrium-hydrokarbonátos jellegű, igen lágy, fluoridos, jelentős metakovasav tartalmú termálvíz. A termelő kút kútfej kiképzésének műszaki műveletei; hőszigetelt kútfej kialakítása, kútba beépítendő búvárszivattyúval + tartalék szivattyú telepítésével. A termelőkút vízgépészeti berendezései: a gázkiválás és esetleges sókiválás érdekében egy 34,5 m 3 -es kiegyenlítő-kiszellőztető acéltartály (mintegy 10 m-es álló) szükséges robbanásbiztos szerelvényekkel. A geotermikus távhőellátó rendszer részére 3 db (CRN 32-4 tip.) nyomásfokozó szivattyú beépítése a 6 báros rendszer részére, melyből 1 db tartalék. A távhőellátó rendszer tervezett vezetékhálózata hőszigetelt rendszerű D-160/250- D50/125 keresztmetszetű P-10 nyomásfokozatú csövek felhasználásával épül ki 7 vezetékág kiképzéssel. A vezetékpárok (előre-visszamenő) együttes hossza: 4034 m. Kiviteli terv szintű nyomvonaltervre engedélyes terv készült. Tervezett visszasajtoló kút: A külterületi, önkormányzati tulajdonú területre telepítendő kút, előirányzott talpmélysége: 1700 m, a tervezett 368 mm mf méretű acélcsőtől 4,5 -os mf acélcső-darabok felhasználásával. Az előirányzott szűrőzési hossz: min. 70 m 1600 m szűrözési középmélységgel. A megcélzott max. nyelőkapacitás: 1000 l/sec. Vízgépészete áll: visszasajtoló berendezésből, kútfej kiképzéssel (2 db szivattyúval), felszíni szűrőrendszerrel (4 db mechanikus szűrővel), vezérlőrendszerrel a szivattyúházban és egy 60 m 3 -es fekvő kiegyenlítő tartály kialakításával. A visszasajtolási üzemi nyomás 2 6 bar. Eredmények: Helyi megújuló energiaforrás-hasznosítással e projekt révén évente 34,05 TJ energia felhasználás valósul meg. 0,968 millió m 3 földgáz abszolút energia megtakarítása történik évente, azaz közel 1 millió m 3 földgáz import csökkentése, az energiafüggőség mérséklése. 1,38 kt/év CO 2, 23,28 kg/év CO és 66,25 kg/év NO x károsanyag kibocsátás csökkentése valósul meg helyi szinten a kistérségben, ill. a közeli Nemzeti Park térségében. A geotermális fluidum, mint alapfeltétel jelenleg ténylegesen mért indikátorokkal igazolva rendelkezésre áll, és az ismertetett gazdag helyi potenciális adottságok alapján is biztosítható, bővíthető, tehát a tervezett földgáz energiaköltség-megtakarítás a vizsgált 12 éves időszakban átlagosan 69,157 millió Ft/év mértékkel garantálható. Az előfeltétel teljesül, azaz: a közintézmények működtetési költsége 10%-kal csökken (esetenként a max. 30%-ot is elérheti), miközben megmarad a 240 fő foglalkoztatottság főleg oktatási, amelyben a nők foglalkoztatottsága 60%-os, illetve esélyük növekedik az újonnan foglalkoztatottak létszámának 45%-ával (5 fővel a 11 fő állandóan foglalk. közül). MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

87 Közműrendszer megépülésével átlagosan több mint 69 millió Ft/év földgázenergia költség megtakarítható. Ebből átlagosan több mint 16 millió Ft/év nettó költségmegtakarításban részesülnek az intézményi fogyasztók, amely az önkormányzati létesítmények hatékonyságát segíti elő. A projektre végzett pénzügyi megvalósíthatósági számításokkal igazolható, hogy a felvázolt támogatással a tervezett fejlesztés korrekt gazdaságossági mutatók mellett hajtható végre, mivel a belső megtérülési ráta, az IRR = 5,32%, a beruházás energiagazdálkodási térülési ideje t e = 7,77 év, a projekt gazdasági megtérülési rátája ERR = 8,57%, és a projekt likviditás szempontjából is végig egyensúlyban van, a rendszer kumulált Cash-Flow-ja az időszak alatt minden évben pozitív. További jellegzetes mutatók a beruházás fajlagos energia-megtakarítása: Bf = 63,88 GJ/év/M Ft (2004. évi árszinten), az egységnyi támogatásra eső energiamegtakarítás Ef = 107,06 GJ/év/M Ft (2004. évi árszinten). A Nemzeti Fejlesztési Terv I. keretében meghirdetett operatív programok közül a KIOP f sz. pályázat keretében KISTELEK 2005 májusában elnyerte a PEA támogatással kidolgozott pályamű alapján a beruházás 60%-át kitevő 300 millió Ft támogatást, azonfelül a teljes önerő fedezésére azaz 227,6 millió Ft-ra az OTP BANKI HITEL- NYÚJTÁST ÍTÉLT ODA, elfogadva és igazolva azt, hogy ez a geotermikus távhőellátási rendszer gazdaságos, biztonságos és kedvező befektetést, majd rentabilis szolgáltatást valósít meg, példája lehet nagyobb távon legalább 100 hasonló nagyságrendű településnek A mezőgazdaság geotermikus közvetlen hőhasznosításai [33][51][52] ábra: Mezőgazdasági hasznosítású hévízkutak létesítése Magyarországon [33] A szoros értelemben vett geotermikus energia közvetlen hőhasznosítása hazánkban, ban, a szegedi TSz-ek és a szentesi kórház részére létesített hévízkutak létesítésével kezdődött, intenzív fejlődése pedig 1963-ban, az akkori OMFB kezdeményezésére indult meg és a 80-as évek közepéig (a hévízkútfúrások állami támogatásának megszűnéséig) tartott. (A mezőgazdasági célú hévízkút-fúrások és meddő CH-kiképzések alakulását szemlélteti az ábra.) Az energetikai hasznosítások tényleges súlya, víz- és energiagazdálkodási jelentősége csak az összes egyéb célú hévízhasznosítással összehasonlítva ítélhető meg (lásd az 5.2. táblázatot) Belátható, hogy mind a kutak számát, mind pedig a kitermelt vízmennyiséget és a hasznosított hőmennyiségeket tekintve, a mezőgazdasági felhasználás korábban is (65%-ban) és a jövőben még nagyobb súllyal jelentkezik. Azt is figyelembe véve, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki az energetikai célú hévízkitermelés teljes volumenére, megállapítható, hogy az elhasznált hévizek visszatáplálásának szükségessége nemcsak környezetvédelmi (felszíni-vízminőség -védelmi), hanem (mennyiségi) vízkészlet-gazdálkodási szempontból is egyre nyilvánvalóbb. Ezt az intenzíven hasznosított délalföldi körzetekben észlelhető nyomáscsökkenések is igazolják, még az utóbbi évek kitermelés-csökkenésével kapcsolatos, részleges nyomásregenerálódásai (Lorberer Á.: 2003.) mellett is. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

88 5.2. táblázat: A hazai geotermikus energia-felhasználás hasznosítási megoszlása Hasznosítás jellege Hévízkutak 2003 évi víztermelés 2003 évi kinyert energia Száma db % Q (m 3 ) % W (GJ) % Mezőgazdasági Többcélú* Kommunális Ipari Összesen: * A bányajáradék fizetésére nem kötelezett, elsődlegesen balneológiai célú kutak nélkül Növényházak, fóliasátrak fűtése. Magyarországon ez a legelterjedtebb hasznosítási mód. Szinte kivétel nélkül közvetlen termálvizes fűtést alkalmaznak. Gyakori, hogy a termálvíz energiáját először konvekciósan veszik le, majd utána vegetációs vagy talajfűtést alakítanak ki. Használnak kaloriferes légtérfűtést is. A növényházak, és fóliasátrak fűtésével a termálvíz energiája általában jobban hasznosul, mint a kommunális fűtésnél. Ez azonban termesztési kockázattal is jár. A magyarországi kertészetek sok esetben vízhiányosak, azaz nagyon alacsony külső hőmérséklet esetén nincs annyi termálvíz, amivel a kívánt belső hőmérséklet tartható lenne. Másik módja a szabályozásnak, amikor biomassza tüzelőanyagbázisú fűtőberendezéssel rásegítenek a geotermikus rendszerre. FAJLAGOS IGÉNYEK, FOGYASZTÁSOK A növénytermesztési épületek fűtése Üvegház légtérfűtés, fajlagos veszteség q 0 = 240 W/m 2 max. előremenő hőmérséklet t f = 60 o C Fólia talajfűtés, fajlagos vesztesége q f = 80 W/m 2 max. előremenő hőmérséklet t f = 40 o C Az üvegház alapterülete (példa) A 0 = 1/3 ha = 3330 m 2 a méretezési hőigény: q ü = S ü q ü = = 792 kw a méretezési hőigény 1 ha üvegház esetén: 2,4 MW fóliasátor hőigénye 1 ha alapterületen: q f = A f q f = = 800 kw = 0,8 MW [51] Létesítési költségek üvegházra: 100 millió Ft/ha fóliasátorra: 60 millió Ft/ha Terményszárítás. Alkalmazott, hazai gyakorlat is Magyarországon a különböző gabonafélék, a napraforgó és a kukorica nedvességtartalmának csökkentése szárítótoronnyal, de létezik az alacsonyabb hőmérsékletet igénylő paprikaszárítás és a gyümölcsaszalás is. A szemes termények mesterséges szárítására szolgálnak a függőleges-tornyos kialakítású technológiák, ahol a termálvizet a befúvott levegő előmelegítésére. Általában o C-os termálvizet használnak. Hasznosítás után elfolyó víz hőmérséklete: o C, tehát még nagy, azaz továbbhasznosítható. Az utóbbi időkben elterjedtek a vízszintes kialakítású rázórostélyos szárítók is, amelyek kisebb helyigényűek, energiatakarékosabbak, és mozgatható változatúak is léteznek. A szemestermény tárolóban 1 kg nedvesség elpárologtatásához kj hőenergia szükséges. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

89 5.3. sz. táblázat: A terményszárítás általános paraméterei [51] Termény Szárítás hőmérséklete Szárítási időszak o C kezdete vége Kalászos gabona (elsősorban búza) Június 20 Augusztus 31 Napraforgó Augusztus 15 Október 31 Kukorica 120 Szeptember 15 December 15 Baromfinevelés, temperált vizű haltenyésztés. A geotermikus energia előnye a többi megújuló energiafajtához képest ezeken a területeken a pontos hőmérsékletszabályozás lehetősége, ami a tenyésztési technológiák szerves része sz. táblázat: A kétlépcsős szárítás műszaki jellemzői (pl. halfeldolgozóban) Műszaki jellemző Első lépcső Második lépcső A szárító levegő mennyisége, m 3 /h A szárító levegő hőmérséklete, o C A termálvíz mennyisége, t/h ( ΔT = 45 o C ) Szárítási idő, h MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

90 Földhő hasznosítás hőszivattyús technológiával fűtés-hűtés + HMV készítésére [53][54][55][56] Technológiák, típusok [40] A hőszivattyú egy olyan gép, amely egy tér adott hőmérsékletén hőt vesz fel és megnövelve azt egy másik térben nagyobb hőmérsékleten adja le. A hőszivattyú így alkalmas hő termelésére (fűtő üzemmódban), de hőelvonásra is (hűtő üzemmódban). A gép megítéléséhez alapvetően fontos, hogy egy gép egyaránt képes környezetvédelmileg hatékony módon a hagyományos fosszilis energiára alapozott fűtés és a jellemzően villamos energiára alapozott hűtés kiváltásra. A hőszivattyúk technológia alapú csoportosítását mutatja az sz. ábra ábra: Hőszivattyús rendszerek klasszikus osztályozása A hőszivattyú gépre jellemző mutató a tanúsító szervezetek által is igazolt COP teljesítménytényező, illetve más forrásokban munkaszám. A COP a gép leadott fűtőteljesítményének és az effektív teljesítményfelvételének az aránya, tehát például elektromos hőszivattyú esetén megadja, hogy egységnyi villamosenergia felvételével arányosan mekkora fűtési energiát termel. A hitelesített COP értékeket a hitelesítő intézetek mindig meghatározott körülmények között vizsgálják, melyeket a hitelesítés dokumentumai pontosan tartalmaznak. A valós változó körülmények között a tényleges COP értékek a működés alatt eltérőek, így esetenként sokkal rosszabbak is lehetnek, mint a hitelesítési értékek, ezért a szakszerű rendszertervezés a hőszivattyús rendszerek szempontjából meghatározó. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

91 Hőszivattyús rendszeren a bevezetett hasznosítható energiát, a kompresszor energiaellátását és a hőforráshoz kapcsolódó berendezéseket (elgőzölögtető oldal), valamint a hőhasznosításhoz kapcsolódó berendezéseket (kondenzátor oldal együttesen) együttesen értjük. Például egy rendszer hőszivattyús hőközpontja akár több sorba kötött hőszivattyús gépet is tartalmazhat. A hőszivattyús rendszerek energiahatékonyságát az úgynevezett Szezonális Teljesítmény Faktor, SPF mutató méri. Számítása az éves mért adatok alapján történik, például az éves hőleadás osztva a rendszer által felvett éves villamos energiával. Egy hőszivattyús rendszer üvegházhatású gázok szempontjából történő hasznosságát tehát elsősorban nem a hőszivattyús gépek auditált COP tényezője, hanem a megtervezett és megépítet rendszer SPF tényezője határozza meg hőtermelés esetében. A rendszertervezés minősége és minősítése, a szakmailag hiteles tervezők megbízása alapvető feltétel a technológia környezeti hatékonysága szempontjából. A hőszivattyús rendszerek tervezése, méretezése szempontjából a rendszer hűtési-fűtési célú hasznosítása esetén jellemzően a hűtési igény az, amely a teljesítményeket, a méretezéseket alapvetően meghatározza. A hőszivattyú rendszerek hűtési hatékonyságát a fajlagos hűtőteljesítménnyel, EER jellemzik, amelyet a készülék névleges hűtőteljesítményének és teljes energia felvételének (beleértve a segédberendezések, pl. ventillátor teljesítményfelvételét) a hányadosa. Figyelembe véve, hogy a hűtési funkció jellemzően többszörös villamosenergia felhasználást vált ki, a környezeti hatása jelentős. A támogatási rendszerek alapvetően nem veszik figyelembe, vagy nem értékelik a hűtés energiahatékonyságát, holott a hagyományos klímaberendezések növekvő száma és a hűtés iránti szükségletek növekedése egyre nagyobb terhet jelent a villamosenergia rendszerre éppen abban az időszakban, amikor jellemző az erőművi egységek karbantartása, így a nyári többlet villamos energiát jellemzően a rosszabb hatásfokú egységek átlagosnál nagyobb üzembeállításával lehet pótolni. CSOPORTOSÍTÁSOK [56a] A jellemzően teret nyert vagy piacéretté váló hőszivattyú típusok az alábbi különféle szempontok szerint csoportosíthatók: 1. Hasznosítható hőforrások típusa szerint: Megújuló energia Hulladékhő Geotermikus energia Nap és geotermális energia Napenergia Nem felszín közeli kőzet Termálvíz Felszín közeli kőzet / talaj Forrásvíz Rétegvíz Talajvíz Felszín feletti vizek Levegő Közvetlen napsugárzás MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

92 2. Hőforrásként jellemzően hasznosított megújuló energia típusa szerint: Geotermikus energia Közvetlen napenergia Légtermikus energia Hidrotermikus energia 3. Segédenergia szerint jellemzően: Villamos energia (kompresszor) Földgáz (pld. gázmotoros hőszivattyú) Egyéb fosszilis energia Megújuló villamos energia Egyéb megújuló energia (pld. Stirling motor) 4. Segédenergiaként jellemzően hasznosítható megújuló energia típusa szerint: Napenergia Szélenergia Vízenergia Geotermikus energia Biomassza Biogáz 5. Típus szerint: Hagyományos kondenzációs Integrált kondenzációs (pld. Solar Assisted Heat Pump) Abszorpciós 6. Hőforrásoldali és hőleadó-oldali hőátadó közegek szerint: Levegő - Levegő Víz -Levegő Sólé - Levegő Levegő -Víz Víz-Víz Sólé - víz 7. Hőgyűjtő kialakítása szerint Kutas Talajkollektor Földszondás Tókollektoros Légkollektoros 8. Hőgyűjtő rendszere szerint Nyitott Zárt 9. A rendszerhez kapcsolódó kiegészítő fűtések szerint Monovalens 10. Tulajdonosok szerint: Bivalens (kiegészítő fűtési / hűtési rendszerrel párhuzamos üzemeltetéssel ) Bivalens (alternatív üzemeléssel) Hagyományos családi ház Társasház Panel épület Passzív ház Közszolgáltató Intézményi épületek Uszodák Mezőgazdaság (pl. üvegház, istálló) Ipari/üzemi, ill. vállalati létesítmények Irodaház Szennyvíztisztítók MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

93 11. A rendszer energiaközmű hálózatra kapcsolódási igénye szerint: Elektromos hálózatra kapcsolódik Földgáz hálózatra kapcsolódik Ivóvíz illetve termálvíz hálózatra kapcsolódik Távhőhálózatra kapcsolódik Több hálózati rendszerre kapcsolódik Autonóm hőszivattyús rendszer 12. Technológiai célok szerint: Fűtés Használati melegvíz készítés Fűtés - Hűtés Uszodai vízfűtés 13. Technológia telepítése szerint: Meglévő épülethez meglévő fűtési rendszerhez Meglévő épülethez átalakított fűtési rendszerhez Új épülethez 14. Támogathatóság szerint: Versenypiaci tulajdonos saját használatra Versenypiaci tulajdonos szolgáltatóként Non-profit jogi személyiségű intézmények Természetes személy Lakóközösségek 15. Egyéb különleges szempontok, lehetőségek a környezeti hasznosság megítéléséhez Kombinált más megújulós rendszerekkel Kaszkádrendszerű hasznosítás eleme (termálvíz hasznosítás) Kizárólag megújuló energiát használ (hőforrás és segédenergia) Távhőszolgáltatással bivalens üzem Szezonális energiatárolót hasznosító Nagy hatékonyságú integrált Növelt előremenő hőmérsékletű, radiátoros fűtéshez A technológiát Magyarországon alapvetően a geotermikus energiahasznosítás egyik várhatóan legfontosabb eszközének tekintik, ezért általában a hőszivattyút a geotermális energiahasznosítások között tárgyaljuk. Alapvetően azokban az országokban viszont, ahol a mai hőszivatytyús technológia leginkább kialakult és különösen a gyengébb geotermikus adottságokkal rendelkező területeken elsősorban napenergia biztosítja a hőszivattyús rendszerek alapenergiáját (hőforrását), így a hőszivattyút sok helyen a napenergia hasznosítás egyik módjának tekintik. A napenergia és a hőszivattyú kapcsolatrendszerét szemlélteti az ábra. A napenergia hasznosításának a rendszer működéséhez szükséges villamos energiát részben vagy egészben termelő berendezések alkalmazásával is egyre inkább van realitása. A napenergia villamosenergia termelési célú hasznosításának legelterjedtebb közvetlen módja a fotovillamos rendszerekkel történő energiatermelés, de a napenergia közvetett hasznosítását jelentő szélenergia-generátorok, illetve a különböző hibrid villamosenergia termelő rendszerek is egyre elérhetőbb megoldásokat jelentenek. A villamosenergia termelő rendszerek biztosíthatnak teljes autonóm ellátást az egész hőszivattyús rendszerre, autonóm ellátást bizonyos részegységekhez (például kútvizes hőszivattyú esetén a búvárszivattyú működéséhez) illetve lehetnek hálózattal együttműködő rendszerek. MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

94 A napenergia új típusú, integrált hasznosítási módját jelenthetik a PV/T rendszerű napelem rendszerek, amelyek a fotovillamos rendszer rossz hatásfokú villamosenergia termelési hatásfokát a PV elemek beépített hűtésével javítja másrészt a hűtőközeg (víz, sólé) felmelegedése lehetővé teszi a villamosenergia termelésre nem hasznosult napsugárzás energiatartama jelentős részének hőenergia célú hasznosítását (ami a hőszivattyúban párologtatott közeg túlhevítését, illetve egyéb lehetőséget is jelenthet.) sz. ábra: A Napenergia és a hőszivattyú kapcsolatrendszere A fenti típusok szerinti csoportosítással is rendkívül sokféle megoldás létezik és mindig mérnöki munka eredménye a létesítő rendszer optimumának meghatározása. Abban az esetben, ha az energiahatékonyságot növelő hőszivattyúkat is megvizsgáljuk (pld. használt levegőt, szürkevizet hasznosító rendszerek) a lehetőségek és kombinációk száma még inkább adott. A hőszivattyúk, illetve különösen az elektromos segédenergiával működő, leginkább elterjedt hőszivattyúk környezeti hasznosságának megítélésében, hasonlóan a kapcsolt energiatermelés környezeti hasznának megítéléséhez, két jellemzően eltérő vélemény alakult ki. Abban az esetben, ha a környezeti hasznosságot a magyarországi villamos erőművek átlagos és fajlagos szén-dioxid kibocsátása szerint, a hálózati veszteségekkel együtt vesszük, akkor az egységnyi áramfogyasztásra 0,560 kgco 2 /kwh fajlagos emisszió jut. A másik megközelítés szerint, kizárólag a mai földgáz erőművekre jellemző fajlagos értékeket kell figyelembe venni, mert minden növekedés csak a földgázerőművek növelésével biztosítható. A mai viszonyok között, amikor a paksi atomerőmű visszaterhelése sem ritka, és a rendszerek kis létszáma miatt az első megközelítés indokolt lehet, hiszen egy-egy gép működésének a hatása kimutathatatlan, ráadásul a világítási rendszerek elkerülhetetlen korszerűsítésével talán pont a hőszivattyús rendszerek növelése biztosíthatja a ma átlagosan jellemző erőműszerkezetre való igény fennmaradását, a villamosenergia piac fenntarthatóságát. Ha kizárólag a mai rossz hatásfokúnak tekinthető gázerőművek fajlagos emisszióit vesszük figyelembe a hőszivatytyús berendezések környezeti hatásainak elemzéseinél, feltehetően nem járunk el korrekt módon. Hőszivattyús rendszerek nagymértékű elterjedése természetesen jelent olyan villamosenergia igénynövekedést, amelyet erőművi oldalról biztosítani kell. Ezt az igénynövekedést elsősorban a paksi atomerőmű új blokkjának építése (különösen, ha új 2 db 1000 MW létesül) és a nagyhatékonyságú, 55%-ot elérő új gázerőművek létes- MEH PYLON Kft.: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések

A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések Tóth Tamás Közgazdasági és Környezetvédelmi Osztály totht@eh.gov.hu Adó- és Számviteli Konferencia Hotel

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Módszertan és számítások

Módszertan és számítások ALAPKUTATÁSOK A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVHEZ C kötet MAGYARORSZÁG 2020-as MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG- VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATA Módszertan és

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Hulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök

Hulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű

Részletesebben

Biomassza az NCST-ben

Biomassza az NCST-ben Biomassza az NCST-ben Tervek, célok, lehetőségek Lontay Zoltán irodavezető MET Balatonalmádi, 2011. június 8. / GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. Az energetika állami befolyásolása a tulajdonosi pozíció

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség

Részletesebben

CNG és elektromos járművek töltése kapcsolt termelésből telephelyünkön tapasztalatok és lehetőségek

CNG és elektromos járművek töltése kapcsolt termelésből telephelyünkön tapasztalatok és lehetőségek XXI. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelési konferencia Balatonfüred, 2018.március 22. CNG és elektromos járművek töltése kapcsolt termelésből telephelyünkön tapasztalatok és lehetőségek Zanatyné Uitz

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17. Megújuló energetikai helyzetkép különös tekintettel a hazai napenergia-statisztikákra Varga Katalin zöld energia szakértő VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest,

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Éves energetikai szakreferensi jelentés év Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Szekszárd távfűtése Paksról

Szekszárd távfűtése Paksról Szekszárd távfűtése Paksról Jakab Albert csoportvezetőnek (Paksi Atomerőmű) a Magyar Nukleáris Társaság szimpóziumán 2016. december 8-9-én tartott előadása alapján összeállította: Sigmond György Magyar

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017. Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017. március VEOLIA MAGYARORSZÁGON Több, mint 20 éve a piacon Víz Hulladék Energia ESZKÖZÖK AJÁNLATOK

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Éves energetikai szakreferensi jelentés év Éves energetikai szakreferensi jelentés 2018. év Készítette: Terbete Consulting Kft. szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/2019 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás...

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István

A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei Bácskai István Kutatási osztályvezető Bioenergetikai osztály 1 Tartalom Témakör aktualitása Nemzetközi E-körkép Hazai

Részletesebben

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap Energiahatékony megoldások ESCO

I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap Energiahatékony megoldások ESCO I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap 2017.03.29. Energiahatékony megoldások ESCO AZ ESCO-RÓL ÁLTALÁBAN ESCO 1: Energy Service Company ESCO 2: Energy Saving Company Az ESCO-k fűtési, világítási rendszerek,

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet

110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról A villamos energiáról szóló 2007.

Részletesebben

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés

Részletesebben

Biogáz konferencia Renexpo

Biogáz konferencia Renexpo Biogáz konferencia Renexpo A nyírbátori biogáz üzem üzemeltetésének tapasztalatai Helyszín: Hungexpo F-G pavilon 1. em. Időpont: 2012.05.10. Előadó: Dr. Petis Mihály Helyzet és célok Hiányos és bizonytalan

Részletesebben

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek? Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit

Részletesebben

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének A rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek

Részletesebben

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

A kapcsolt, a megújuló és a hulladék energiaforrások jelene és jövője a távhőben Úton az optimális energiamix felé

A kapcsolt, a megújuló és a hulladék energiaforrások jelene és jövője a távhőben Úton az optimális energiamix felé A kapcsolt, a megújuló és a hulladék energiaforrások jelene és jövője a távhőben Úton az optimális energiamix felé XVIII. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelési konferencia Balatonalmádi, 2015. március

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében Palotai Zoltán osztályvezető Megújuló Energia Osztály Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2018. május

Részletesebben

A NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ

A NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ A NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ HORÁNSZKY BEÁTA egyetemi tanársegéd ME GÁZMÉRNÖKI TANSZÉK OTKA Workshop, 2006. készült a OTKA T-046224 kutatási projekt keretében AZ EURÓPAI UNIÓ CÉLKITŰZÉSE...a

Részletesebben

Épületek hatékony energiaellátása

Épületek hatékony energiaellátása Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ

Részletesebben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás

Részletesebben

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében 10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért

Részletesebben

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas

Részletesebben

A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások

A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások Idrányi Zsolt igazgató, PhD. stud. Prof.Dr. Marosvölgyi Béla Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs

Részletesebben

A biomassza rövid története:

A biomassza rövid története: A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian

Részletesebben

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Eörsi-Tóta Gábor Szombathely, 2012.04.26. Depóniagáz hasznosítási lehetőségei - Hőtermelés - Villamos energia termelés - Kapcsolat energia termelés (hő és villamos

Részletesebben

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás

Részletesebben

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi erőforrásokra

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

A hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron.

A hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron. A hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron. Sámson László Hulladékkezelési igazgató Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Hulladékhasznosító Mű HULLADÉKBÓL

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.

Részletesebben

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április

Részletesebben

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén Bánfi József Energetikai szakértő Visszatekintés A megújuló energiaforrások hasznosítása jelentőségét a világ már a 70-es években felismerte

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben