Jelentés. A megújuló energiaforrások évi felhasználásáról Magyarországon (tagállami jelentéstétel a 2009/28//EK irányelv 22.

Átírás

1 Magyarország Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Jelentés A megújuló energiaforrások évi felhasználásáról Magyarországon (tagállami jelentéstétel a 2009/28//EK irányelv 22. cikke alapján) Budapest

2 Bevezetés Magyarország számára a környezeti fenntarthatóság, a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokkal történő felelősségteljes gazdálkodás kiemelten fontos értékek. Ennek gondolata Magyarországon a legmagasabb szintű jogszabályban, a 2011-ben elfogadott új Alaptörvényében is megjelenik, ami nevesíti a természeti erőforrások gondos használatát. Az Országgyűlés 2011-ben fogadta el a Nemzeti Energiastratégiát, amelyben az energiaimportfüggőség csökkentésében az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások kiemelt stratégiai szerepet töltenek be. A 2010-ben elfogadott Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (a továbbiakban NCsT) 2020-ra a megújuló energiaforrásoknak a teljes bruttó energiafogyasztáshoz viszonyítva 14,65%-os részarány elérését célozza meg. A Kormány és az Országgyűlés II. félévétől kezdődően a tárgykörben alkotott jogszabályai, illetve meghozott intézkedései a fentiekkel összhangban a fenntartható energiagazdálkodás felé történő elmozdulást célozták, elősegítve az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését. Az intézkedések egy része már évben is éreztette a hatását. Az NCsT-ben foglalt célkitűzések időarányosan teljesültek, sőt a évi végleges statisztikai tényadatok túlmutatnak a 2010-re vállalt célokon. Az előzetes adatok alapján az NCsT-ben foglalt évi célkitűzések is teljesítésre kerültek. Az NCsT célkitűzéseit és a már ismert eredményeket az 1. ábra mutatja be. 16,00% 14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% 4,58% 8,18% 8,79 % 9,30% 7,40% 7,40% 8,00% 12,30% ,65% Tényleges NCsT 1. ábra: A megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásból A tárgybeli Jelentés célja az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 110, június 5-i számában megjelent a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és az azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: RED) 22. cikke szerinti tagállami jelentés részeként bemutatni a ben elért eredményeket a megújuló energiaforrások felhasználásában. 2

3 A Jelentés az Európai Bizottság által megadott formanyomtatvány szerint került összeállításra, az abban meghatározott szerkezetben és adattartalommal. 3

4 Tartalomjegyzék 1. A megújuló energiaforrásból előállított energia ágazatonkénti és összesített részaránya, valamint a megújuló energiaforrásból előállított energia ténylegesen felhasznált teljes mennyisége 2009-ben és 2010-ben A megújuló energiaforrásból előállított energia részarányának növelése érdekében nemzeti szinten a 2009., évben megvalósított, illetve tervezett intézkedések, figyelembe véve a tagállam megújuló energiaforrásból előállított energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervében felvázolt célkitűzések teljesítését célzó ütemterv-előirányzatokat a. A megújuló energiaforrásból előállított energia ügyének fejlődését akadályozó szabályozási és nem szabályozási korlátok felszámolását célzó igazgatási eljárások értékelése és javítása terén elért előrehaladás bemutatása b. A megújuló energiaforrásból előállított villamos energia átvitelének és elosztásának biztosítása, valamint a hálózatra csatlakozással és a hálózat megerősítésével összefüggő költségek viselésével és megosztásával kapcsolatos keret vagy szabályok javítása érdekében tett intézkedések bemutatása A megújuló energiaforrásból előállított energia ügyének előmozdítását szolgáló támogatási rendszereket és egyéb intézkedések, valamint az alkalmazott intézkedésekben a megújuló energiaforrásból előállított energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervben meghatározott intézkedésekhez képest bekövetkezett változások A támogatott villamos energia felosztásának bemutatása a fogyasztók között a 2003/54/EK irányelv 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban Tájékoztatás arról, hogy Magyarország hogyan strukturálta támogatási rendszerét a megújuló energiaforrásból előállított energia olyan alkalmazásainak figyelembevétele céljából, amelyek járulékos előnyökkel rendelkeznek ugyan, de költségük is magasabb lehet, ideértve például a hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból előállított bioüzemanyagokat Tájékoztatás a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia és fűtő- és hűtőenergia esetében alkalmazott származási garanciák rendszerének működéséről és a rendszer megbízhatóságának és csalás elleni védelmének biztosítása érdekében tett lépésekről Az energiacélú biomasszaforrások rendelkezésre állásának és használatának terén a 2009., évben elért fejlődés bemutatása Tájékoztatás a Magyarországon 2009., évben a biomassza és a megújuló energiaforrásból előállított energia egyéb formáinak fokozott használatából eredően az árutőzsdei árakban és a földhasználatban bekövetkezett változásokról

5 8. A hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból előállított bioüzemanyagok fejlődésének és részarány változásának bemutatása Tájékoztatás a Magyarországon 2009., évben a bioüzemanyagok és a folyékony bioenergiahordozók termelése által a biológiai sokféleségre, a vízkészletekre, a vízminőségre és a talajminőségre gyakorolt becsült hatásokról Becslés a megújuló energiaforrásból előállított energia alkalmazása következtében az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásában elért tiszta megtakarítás mértékére Tájékoztatás, illetve becslés arról, hogy a megújuló energiaforrásból előállított energia megtermelt mennyisége mennyivel lépte/lépi túl az ütemterv-előirányzatot ( többlet ), illetőleg maradt/marad el attól ( hiány ) oly módon, hogy ez a túllépés más tagállamoknak vagy harmadik országoknak átadható, illetőleg az elmaradás más tagállamoktól vagy harmadik országoktól átvehető. Továbbá beszámoló a közös projektekkel kapcsolatos becsült lehetőségekről a 2020-ig terjedő időszakban Tájékoztatás statisztikai átruházásokról, a közös projektekről és a közös támogatási rendszerekkel kapcsolatos döntéshozatali szabályokról Tájékoztatás arról, hogy Magyarország hogyan adott becslést a biológiailag lebomló hulladékoknak az energia-előállításra felhasznált hulladékokon belüli részarányára, valamint a becslés pontosítása és ellenőrzése érdekében tett lépések bemutatása Tájékoztatás a 2009/28/EK irányelv 22. cikk (3) bekezdése alapján tervezett intézkedésekről

6 1. A megújuló energiaforrásból előállított energia ágazatonkénti és összesített részaránya, valamint a megújuló energiaforrásból előállított energia ténylegesen felhasznált teljes mennyisége 2009-ben és 2010-ben Magyarországon jelentős előrelépés történt a megújuló energiaforrások felhasználásában év folyamán, amit a formanyomtatvány szerinti, alábbi táblázatok adatai is mutatják. A Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (a továbbiakban: NCsT) re 7,4%-os részarányt tűzött ki célul a megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó energiafogyasztáson belüli részarányára vonatkozóan. A statisztikai adatok alapján a részarányra vonatkozó cél jelentősen túlteljesítésre került, mivel a tényleges részarány a évben 8,79% volt. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a megújuló energiaforrásból előállított energia mennyisége növekedett, bár a részarányra vonatkozó NCsT célértékek túlteljesítését az energiafogyasztás gazdasági válság hatására bekövetkező megtorpanása is segítette. A volumenadatok ezt a következők szerint támasztják alá. A megújuló energiaforrásból előállított energia elfogyasztott mennyiségének NCsT szerinti 2010-re vonatkozó célkitűzése 1344 ktoe volt. Ezzel szemben Magyarország 2010-ben ténylegesen 1491 ktoe értéket ért el, ami volumenében több mint 10%-kal haladja meg az NCsT szerinti célkitűzést. A megújuló energiából villamosenergia-termelésre alkalmas beépített kapacitás 2010-es NCsT célszáma 755 MW, ezzel szemben a ténylegesen beépített kapacitás ennél 14%-kal magasabb, 861,5 MW volt. A megvalósult bruttó villamosenergia-termelés (3 021 GWh) is több mint 6%-kal felülmúlta a 2010-es GWh célszámot. A közlekedésben felhasznált megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó célok is túlteljesítésre kerültek 2010-ben. Az NCsT 2010-re 150 ktoe elérését célozta meg, ezzel szemben a tényleges felhasználás 191 ktoe-volt, ami több mint 27%-os túlteljesítést jelent. A fentiek alapján megállapítható, hogy az NCsT-ben 2010-re meghatározott célok minden szegmensben túlteljesítésre kerültek. 6

7 1. táblázat: A megújuló energiaforrásból előállított energia ágazatonkénti (villamos energia, hűtés és fűtés, közlekedés) és összesített részaránya Megnevezés Megújulók fűtés és hűtés 1 (%) 10,53 11,08 Megújulók villamos energia 2 (%) 6,96 7,09 Megújulók közlekedés 3 (%) 4,19 4,72 Megújulók összesített részarány 4 (%) Ebből együttműködési mechanizmusból származik* (%) Együttműködési mechanizmus számára felajánlott többlet* (%) 8,18 8,79 0* 0* 0* 0* * Magyarország még nem kötött együttműködési megállapodást más tagországgal, de nyitott a többlet együttműködési megállapodások keretében történő átruházására. 1 A megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a fűtésben és hűtésben: a megújuló energiaforrásból előállított energia fűtési és hűtési célú teljes bruttó elfogyasztott mennyisége (a 2009/28/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 5. cikkének (4) bekezdése szerint) elosztva a fűtési és hűtési célú teljes bruttó energiafogyasztással. Ugyanaz a módszertan alkalmazandó, mint a megújuló energiaforrásból előállított energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervek 3. táblázata esetében. 2 A megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a villamosenergia-termelésben: a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia teljes bruttó elfogyasztott mennyisége (a 2009/28/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 5. cikkének (3) bekezdése szerint) elosztva a teljes bruttó villamosenergia-fogyasztással. Ugyanaz a módszertan alkalmazandó, mint a megújuló energiaforrásból előállított energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervek 3. táblázata esetében. 3 A megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a közlekedésben: a megújuló energiaforrásból előállított energia teljes bruttó felhasznált mennyisége (végső energiafelhasználás) a közlekedésben (a 2009/28/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 5. cikkének (5) bekezdése szerint) elosztva (1) a közlekedésben felhasznált benzin, (2) a közlekedésben felhasznált dízelüzemanyag, (3) a közúti és a vasúti közlekedésben felhasznált bioüzemanyagok és (4) a szárazföldi közlekedésben felhasznált villamos energia együttes mennyiségével (az 1. táblázat 3. sorában feltüntetettek szerint). Ugyanaz a módszertan alkalmazandó, mint a megújuló energiaforrásból előállított energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervek 3. táblázata esetében. 4 A megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásban. Ugyanaz a módszertan alkalmazandó, mint a megújuló energiaforrásból előállított energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervek 3. táblázata esetében. 7

8 1.a) táblázat: Táblázat a teljes energiafogyasztáshoz viszonyítva az egyes ágazatokban elfogyasztott, megújuló energiaforrásból előállított energia (ktoe) részarányának számításához Megnevezés A) A megújuló energiaforrásból előállított energia teljes felhasznált mennyisége a fűtési és a hűtési ágazatban B) A megújuló energiaforrásból előállított villamos energia teljes bruttó felhasznált mennyisége C) A megújuló energiaforrásból előállított energia teljes bruttó felhasznált mennyisége a közlekedésben D) A megújuló energiaforrásból előállított energia teljes bruttó felhasznált mennyisége E) A megújuló energiaforrásból előállított energia más tagállamoknak átadott mennyisége F) A megújuló energiaforrásból előállított energia más tagállamokból és harmadik országokból átvett mennyisége G) A megújuló energiaforrásból előállított energia elfogyasztott mennyisége a célkitűzéshez igazítva (D) (E)+(F)

9 1.b) táblázat: A megújuló energiaforrások hasznosítását szolgáló egyes technológiák teljes tényleges hozzájárulása (beépített kapacitás, bruttó villamosenergia-termelés) a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia részarányaira vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célok, illetve a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó ütemterv-előirányzatok teljesítéséhez Magyarországon Energiaforrás típus MW GWh MW GWh Vízenergia: nem szivattyúzott < 1 MW MW 10 MW > 10 MW szivattyúzott vegyes Geotermikus energia: Napenergia: fotovoltaikus koncentrált Árapály-, hullám-, tengeráram-energia Szélenergia: szárazföldi tengeri Biomassza: , szilárd biomassza , biogáz folyékony bioenergiahordozók ÖSSZESEN , Ebből kapcsolt hőés villamosenergiatermelés Normált érték, a 2009/28/EK irányelvvel és az Eurostat módszertanával összhangban. 6 Az Eurostat új módszertanával összhangban. 7 Csak az alkalmazandó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő biomassza került figyelembe vételre, a 2009/28/EK irányelv 5. cikk (1) bekezdés utolsó albekezdésében foglaltakkal összhangban 8 Jelen táblázat a bioüzemanyagokból előállított villamos energiára vonatkozik (ennek mennyisége 0 volt) 9

10 1.c) táblázat: A megújuló energiaforrások hasznosítását szolgáló egyes technológiák teljes tényleges hozzájárulása (végső energiafogyasztás 9 ) a megújuló energiaforrásból előállított energia fűtési és hűtési célra felhasznált mennyiségének részarányaira vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célok, illetve a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó ütemterv-előirányzatok teljesítéséhez Magyarországon (ktoe) Megnevezés Geotermikus (kivéve az alacsony hőmérsékletű geotermikus hőenergiát a hőszivattyú-alkalmazásokban) Napenergia 5 5 Biomassza szilárd biomassza biogáz 8 9 folyékony bio-energiahordozók 0 0 A hőszivattyúkból származó energia* na. na. légtermikus na. na. geotermikus na. na. hidrotermikus na. na. ÖSSZESEN Ebből távfűtés/távhűtés Ebből háztartási biomassza * tekintettel arra, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a hőszivattyúk telepítése nem minden esetben engedélyköteles tevékenység, ezért a teljes volumenre jelenleg nem állnak rendelkezésre megbízható adatok 9 A 2009/28/EK irányelv 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett közvetlen felhasználás és távfűtési célú felhasználás. 10 A megújuló energiaforrásból előállított energia fűtési és hűtési célra felhasznált összes mennyiségéből a távfűtés és/vagy távhűtés. 11 A megújuló energiaforrásból előállított energia fűtési és hűtési célra felhasznált összes mennyiségéből. 10

11 1.d) táblázat: A megújuló energiaforrások hasznosítását szolgáló egyes technológiák teljes tényleges hozzájárulása a megújuló energiaforrásból előállított energia közlekedésben felhasznált mennyiségének részarányaira vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célok, illetve a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó ütemterv-előirányzatok teljesítéséhez Magyarországon (ktoe) Megnevezés Bioetanol/bio-ETBE Ebből a 21. cikk (2) bekezdése 0 0 szerinti bioüzemanyagok Ebből importált Biodízel Ebből a 21. cikk (2) bekezdése 0 0 szerinti bioüzemanyagok Ebből importált Megújuló energiaforrásból 0 0 származó hidrogén Megújuló energiaforrásból előállított villamos energia Ebből közúti közlekedés 0 0 Ebből más közlekedés Egyéb (pl. biogáz, növényi olajok) 0 0 részletezze! Ebből a 21. cikk (2) bekezdése 0 0 szerinti bioüzemanyagok ÖSSZESEN A bioetanol/bio-etbe teljes mennyiségéből. 13 A biodízel teljes mennyiségéből. 11

12 2. A megújuló energiaforrásból előállított energia részarányának növelése érdekében nemzeti szinten a 2009., évben megvalósított, illetve tervezett intézkedések, figyelembe véve a tagállam megújuló energiaforrásból előállított energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervében felvázolt célkitűzések teljesítését célzó ütemterv-előirányzatokat 2. táblázat: A politikák és az intézkedések áttekintése Az intézkedés címe és megjelölése Az intézkedés típusa Várható eredmény 14 Célcsoport és/vagy tevékenység Megvalósított vagy tervezett Az intézkedés kezdő és záró időpontja 1. Villamos energia garantált áron történő kötelező átvétele pénzügyi Új beépített kapacitások, megtermelt energia mennyiségének növekedése. Számszerűen: 2009: Értékesített mennyiség: GWh (179,75 ktoe); Támogatás: MHUF (84,78 MEUR) 2010: Értékesített mennyiség: GWh (196,79 ktoe); Támogatás: MHUF (103,13 MEUR) 15 célcsoport: beruházók, erőművek tevékenység: villamosenergia-termelés megvalósított január 1. től; záró időpont nincs konkrétan meghatározva, de a rendszer felülvizsgálata folyamatban van (METÁR) 14 A támogatási összegek a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) által közzétett Beszámoló a kötelező átvételi rendszer évi alakulásáról című anyagának megfelelően kerültek meghatározásra. 15 Az EUR átváltásnál a Magyar Nemzeti Bank adott évre vonatkozó átlagárfolyamát alkalmaztuk. Forrás:

13 2. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről beruházási támogatás 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet Intézkedés eredménye: állattartó telepeken új biogáz üzemek installálása. Összesen 45 db biogáz üzem került installálásra. mezőgazdasági termelők/trágyafeldolgozás anaerob fermentációja 2014-ig folyamatos, majd 2014-től az új EU agrártámogatá si rendszeréhez igazodóan I. támogatási kérelem benyújtási időszak: április 23-tól május 23-ig II. támogatási kérelem benyújtási időszak: augusztus 13-tól szeptember 17-ig III. támogatási kérelem benyújtási időszak: november 16. és december 15. között 3.Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről beruházási támogatás 26/2007. (IV. 17.) FVM rendelet Intézkedés eredménye: növekszik az energetikai célra felhasználható biomassza mennyisége, a mezőgazdaságban a megújuló energiaforrások felhasználása. mezőgazdasági termelők /biomassza termeléséhez, felhasználásához kapcsolódó gépek, eszközök beszerzéséhez is, úgymint biomassza kazánok, pelletálók, brikettálók, speciális biomassza betakarító gépek/ 2014-ig folyamatos, majd 2014-től az új EU agrártámogatá si rendszeréhez igazodóan I. támogatási kérelem benyújtási időszak: május 16-tól június 15-ig II. támogatási kérelem benyújtási időszak: június 15. és július 15. között 4.Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről beruházási támogatás 25/2008. (III. 7.) FVM rendelet Intézkedés eredménye: növekszik a kertészeti létesítményekben a megújuló energiaforrások felhasználása. mezőgazdasági termelők /kertészeti létesítmények energiaellátását és az energiaellátás fenntarthatóságát biztosító beruházások megvalósítása/ 2014-ig folyamatos, majd 2014-től az új EU agrártámogatá si rendszeréhez igazodóan I. támogatási kérelem benyújtási időszak: 2008-ban április 1. május 30. II. támogatási kérelem benyújtási időszak: december 1. és január 15. között 13

14 5.Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről 6.Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági energiafelhasználás megújuló energiaforrásokból történő előállításhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 7.Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem élelmiszeripari célú kiskapacitású, növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 8.Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről beruházási támogatás 35/2008. (III. 27.) FVM rendelet beruházási támogatás 78/2007. (VII. 30.) FVM rendelet beruházási támogatás 44/2009. (IV. 11.) FVM rendelet beruházási támogatás 71/2007. (VII. 27.) FVM rendelet Intézkedés eredménye: növekszik a növénytermesztési ágazatban, azon belül a terményszárítás során a megújuló energiaforrások felhasználása. Intézkedés eredménye: növekszik a mezőgazdaságon belül a biomassza energetikai felhasználása. Intézkedés eredménye: 27 ügyfél részére került támogatás megítélésre, a teljes kapacitás 165 kt/év. Intézkedés eredménye: lágy szárú energiaültetvények létesítésével (pl. Miscanthus) növekszik az energetikai célra felhasználható biomassza mennyisége. mezőgazdasági termelők / növénytermesztés betakarítás utáni létesítményeinek korszerűsítése; terményszárítóhoz kapcsolt biomassza tüzelési rendszerrel történő megvalósítása mezőgazdasági termelők / a megújuló energiaforrások használatának elterjedése, valamint a szilárd biomassza fűtésű kazánok beszerzése mezőgazdasági termelők / a mezőgazdasági eredetű alapanyagok bio-üzemanyag célú feldolgozása mezőgazdasági termelők / növelni a megújuló energiaforrások felhasználásának részarányát 2014-ig folyamatos, majd 2014-től az új EU agrártámogatá si rendszeréhez igazodóan 2014-ig folyamatos, majd 2014-től az új EU agrártámogatá si rendszeréhez igazodóan 2014-ig folyamatos, majd 2014-től az új EU agrártámogatá si rendszeréhez igazodóan 2014-ig folyamatos, majd 2014-től az új EU agrártámogatá si rendszeréhez igazodóan I. támogatási kérelem benyújtási időszak: évben március 28. és május 30. között II. támogatási kérelem benyújtási időszak: március között évben szeptember 17- től november 5-ig, szeptember 15. és november 16. között I. támogatási kérelem benyújtási időszak: évben október l-jétől december 14-ig, II. támogatási kérelem benyújtási időszak: évben március 28. és április 30. között III. támogatási kérelem benyújtási időszak: 14

15 9.Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről beruházási támogatás 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet Intézkedés eredménye: rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvények (SRC) telepítésével növekszik az energetikai célra felhasználható biomassza mennyisége. mezőgazdasági termelők / növelni a megújuló energiaforrások felhasználásának részarányát 2014-ig folyamatos, majd 2014-től az új EU agrártámogatá si rendszeréhez igazodóan valamint október 1. és november 2. között IV. támogatási kérelem benyújtási időszak: évben április 15-étől május 15-éig V. támogatási kérelem benyújtási időszak: évben március 1. és március 31. között I. támogatási kérelem benyújtási időszak: évben október l-jétől december 14-ig II. támogatási kérelem benyújtási évben március 28. és április 30. között III. támogatási kérelem benyújtási időszak: valamint október 1. és november 2. között IV. támogatási kérelem benyújtási időszak: 10. LEADER* jogszabályi alapon működő támogatási jogcím 11. KEOP pénzügyi (ÚMFT) Hő- és/vagy Szemléletbeli változások, illetve új helyi megújuló energiatermelési kapacitások jönnek létre. Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése (t/év): Megújuló energiahordozó Az intézkedés végfelhasználókat és beruházókat céloz meg. vállalkozás, költségvetési szervek és költségvetési rend szerint megvalósítás alatt álló program, kiegészítő jellegű megvalósított évben április 15-étől május 15-éig V. támogatási kérelem benyújtási időszak: évben március 1. és március 31. között október szeptember 18-tól 15

16 villamosenergia-előállítás támogatása megújuló energiaforrásból KEOP /A (ÚMFT) Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP /B (ÚMFT) Helyi hő és/vagy hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásból KEOP (ÚMFT) Megújuló alapú térségfejlesztés 16 pénzügyi pénzügyi pénzügyi felhasználás (GJ/év): Megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés növekedése (GWh/év): 46,31 Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése (t/év): Megújuló energiahordozó felhasználás (GJ/év): Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése (t/év): Megújuló energiahordozó felhasználás (GJ/év): Megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés növekedése (GWh/év): 145 Komplex térségfejlesztés megújuló energiaforrások felhasználásával. gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet, átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás, költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet, átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás, költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet, átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás, költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem megvalósított megvalósított megvalósított augusztus 18-tól december 21-ig március 10-től december 21-ig december 21-től december 21-ig 16 Az adatok a között megvalósított, illetve tervezett intézkedések ( között benyújtott, KEOP támogatásban részesülő projektek) indikátorainak tervértékét mutatják. Ezen indikátorok tényértékei a projekt fenntartási időszakában (az adott projekt befejezési időpontjától, azaz tól kezdve) realizálódnak. A tényértékek a tervértéktől max. 25%-ig eltérhetnek. 16

17 15. KEOP (ÚMFT) Megújuló alapú térségfejlesztés KEOP (ÚMFT) Megújuló energia alapú villamos energia-, kapcsolt hő- és villamos energia-, valamint biometántermelés KEOP (ÚMFT) Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása KEOP /A (ÚSZT) Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal pénzügyi pénzügyi pénzügyi pénzügyi Megújuló energia felhasználására alapuló térségek létrehozása. (termelés, racionális felhasználás) Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése (t/év): Megújuló energiahordozó felhasználás (GJ/év): Megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés növekedése (GWh/év): 47,15 Geotermikus kapacitások kiépítésének előkészítése. Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése (t/év): Megújuló energiahordozó felhasználás (GJ/év): Megújuló energiahordozó felhasználás növekedése (villamos nyereségérdekelt szervezet, átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás, költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet, átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás, költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet, átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás, költségvetési szerv vállalkozás, költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet, megvalósított megvalósított december 21-től december 21-ig március 10-től december 21-ig megvalósított március 18-tól december 21-ig megvalósított február 10-től július 26-ig 17

18 20. KEOP /B (ÚSZT) Helyi hő, és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal 21. KEOP (ÚSZT) Megújuló energia alapú térségfejlesztés 22. KEOP (ÚSZT) Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés 23. KEOP (ÚSZT) Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergiatermelő projektek pénzügyi pénzügyi pénzügyi pénzügyi energiatermelés), (GWh/év): 6,393 Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése, megújuló energiahordozó felhasználás, megújuló energiahordozó felhasználás növekedése (villamos energiatermelés). Megújuló energia felhasználására alapuló térségek létrejötte. (termelés, racionális felhasználás) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése (t/év): 62 A megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés növekedése (GWh/év): 0,0663 Geotermikus kapacitások kiépítésének előkészítése. átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás, költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet, átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás, költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet, átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás, költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet, átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás, költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek megvalósított megvalósított megvalósított megvalósított február 10-től július 26-ig február 10-től február 10-től május 19-ig február 10-től 18

19 előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása 24. KEOP (ÚSZT) Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva pénzügyi Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése, a megújuló energiahordozó felhasználás növekedése, épületenergetikai fejlesztések. kkv-nak minősülő vállalkozás, költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit szervezet, köz- és felsőoktatási intézmények megvalósított február 10-től május 14-ig *Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) III. és IV. tengelyében lévő intézkedések nem célzottan megújuló energia alkalmazását elősegítő intézkedések, de az energiahatékonyság és a megújuló energia alkalmazására irányuló megoldások a beruházások (pályázatok) értékelésekor plusz pontokat jelentenek a horizontális értékelési szempontok között. A LEADER programban (az ÚMVP IV. tengelye) a végrehajtásban részt vevő LEADER Helyi Akciócsoportok által kiírt pályázatok között azonban van kifejezetten a megújuló energia alkalmazására vagy ezzel kapcsolatos szemléletformálásra kiírt célterület is, ezen túl pedig a többi kiírt célterület vonatkozásában is lényeges szempont az energiahatékonyság vagy a megújuló energia alkalmazása a beruházások során. A LEADER Helyi Akciócsoportok visszajelzései alapján a megújuló energiaforrások alkalmazása témában közel 0,5 Mrd Ft pályázati pénz került nyújtásra. 19

20 2a. A megújuló energiaforrásból előállított energia ügyének fejlődését akadályozó szabályozási és nem szabályozási korlátok felszámolását célzó igazgatási eljárások értékelése és javítása terén elért előrehaladás bemutatása év második felétől megkezdődött Magyarországon az adminisztrációs terhek csökkentését célzó, az engedélyezési eljárások átláthatóságát növelő, illetve a racionális működés érdekében a közigazgatás átszervezése. Ennek eredményeként a magyar közigazgatási reform első lépcsőjeként január 1-i hatállyal megkezdték működésüket a fővárosi és megyei kormányhivatalok (területi szervek). Kezdetben tizennégy, azóta folyamatosan bővülő számú ügytípus esetén az ügyfél egy egységes szervezeti rendszertől, egyablakos ügyintézés keretében kapja meg az adott tevékenységhez kapcsolódó engedélyét. Ez jelentősen csökkenti az ügyfelek adminisztrációs és anyagi költségeit, rövidítve az ügyintézési időt. A kormányhivatalok felépítésével megvalósult a különböző hatóságok funkcionális feladatainak egy hivatalon belüli integrációja és a meglévő párhuzamosságok felszámolása. A módosításnak köszönhetően részben egyszerűsödött a megújuló energiaforrások felhasználásán alapuló beruházások engedélyezése. Az engedélyezési eljárás során számos ügy esetében, ha az ügyfél kérelme több hatóság megkeresését igényli, annak elintézésére egy szervezeten belül kerül sor az eddigi széttagolt hatósági struktúra helyett. Megjegyezzük, hogy az egyszerűsítés jelenleg nem vonatkozik a szakhatósági eljárásokra. A hatósági eljárások egyszerűsítése kihat a megújuló energiaforrások felhasználásán alapuló beruházásokra vonatkozó közigazgatási hatósági engedélyezési eljárásokra is. Ennek részeként megkezdődött a területet szabályozó jogszabályok felülvizsgálata és a hatásvizsgálatok előkészítése is. A felülvizsgálat tapasztalatai, eredménye alapján a megújuló energiaforrások felhasználásán alapuló beruházások engedélyeztetésének egyszerűsítésére irányuló javaslatok beépítésére kerülnek a magyar közigazgatás teljes megreformálásának ütemtervét tartalmazó Egyszerű Állam Programba. Ennek eredményeképpen a megújuló energiaforrásokra vonatkozó engedélyezési eljárások is fokozatosan egyszerűsödnek a jövőben, rövidülnek az eljárási határidők és csökkennek a piaci szereplők adminisztrációs költségei. Az engedélyezési eljárások mellett Magyarország jelentős hangsúlyt fektet a támogatási eljárások egyszerűsítésére, ügyfélbarátabbá tételére is. Ennek első lépéseként 2011 első félévében jelentősen egyszerűsödtek egyes beruházási támogatások pályázati eljárásai. Először egyes, a Környezet és Energia Operatív Programból meghirdetett támogatási konstrukciókban került fokozottabban bevezetésre az elektronikus, egyszerűsített pályázatkezelési eljárás, majd 2011 második felében a lakossági ZBR-Napkollektor pályázatoknál is elektronikus pályázatbenyújtási rendszer került bevezetésre. 20