A kormány zöldstratégiájának legfontosabb elemei, a lakosság és a vállalkozások számára megnyíló források bemutatása

Átírás

1 A kormány zöldstratégiájának legfontosabb elemei, a lakosság és a vállalkozások számára megnyíló források bemutatása Gémesi Zsolt Zöldgazdaság-fejlesztési főosztály május 19.

2 Az előadás tartalma Az Óbudai Zöld Szabadegyetem a megújuló és fenntartható energiaellátásra, illetve ezen műszaki megoldásoknak a lakosság körében való elterjesztésére koncentrál. Az energiával kapcsolatos stratégiai dokumentumokban foglalt kormányzati célkitűzésekről, és az azokkal összefüggő gyakorlati lépésekről hallanánk szívesen, továbbá, hogy a Kormányzat mit vár el az energetika vonatkozásában a vállalati szférától, a lakosságtól, illetve milyen lehetőségeket kínál a lakosságnak. Zöldgazdaság-fejlesztés

3 Vázlat Bemutatkozás Zöldgazdaság mi fán terem? Alaptörvény és a zöldgazdaság Helyzetkép Megújuló energia cselekvési terv Energiahatékonysági cselekvési terv Gyakorlati lépések Mit várunk a vállalatoktól és a lakosságtól Mit kínálunk ehhez

4 Bemutatkozás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium dr Fellegi Tamás Energiaügyi és Klímapolitikai Államtitkárság Bencsik János Energetikai Helyettes Államtitkárság Kovács Pál Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős Helyettes Államtitkárság Olajos Péter Zöldgazdaság-fejlesztési főosztály Energiahatékonysági programok osztály Megújuló energia és alternatív energia osztály Fenntartható fejlődési osztály Szabályozási osztály Klímapolitikai főosztály Hazai klímapolitikai osztály Nemzetközi klímapolitikai osztály Kibocsátás csökkentési osztály

5 Zöldgazdaság A zöldgazdaság olyan gazdasági modell, amely eredményeként javul az emberi élet minősége és a társadalmi egyenlőség, a környezeti kockázatok és az ökológiai lábnyom csökkenése és az ökológiai rendszerek által nyújtott szolgáltatások bővülése mellett Új közgazdasági paradigma Az anyagi javak előállítása és jólét nem a környezeti kockázatok, ökológiai szűkösségek és társadalmi egyenlőtlenség növelése árán valósul meg Olyan alacsony karbon-intenzitású, erőforrás hatékony, és társadalmilag befogadó gazdasági modell amely fontosnak tartja: természeti tőkét, abba beruházásokat eszközöl, a fosszilis tüzelőanyagokat tiszta- és low carbon technológiákkal helyettesíti szembenéz a klímaváltozással járó problémákkal munkahelyeket teremt és csökkenti az import függőséget

6 Zöldgazdaság és az egyenlő esélyek

7 Alaptörvény és zöldgazdaság Magyarország állami, gazdasági és társadalmi rendszerét a fenntartható fejlődés eredeti értelmében vett elve mentén kell kialakítani és bővíteni 1. Az államszervezetre és jogrendszerre nézve kötelező erővel szabályozza a természeti erőforrások védelmét 2. Elismeri az egészséges környezethez való jogot 3. Kiterjeszti a fenntarthatóság szempontjait Magyarország költségvetési gazdálkodására és külpolitikájára - Erősíti a hazai környezetvédelmi jog alkotmányos alapjait - Magasabb szintre emeli a jövő nemzedék iránti felelősséget

8 Alaptörvény: a természeti erőforrások védelme A környezetvédelem és a nemzedékek közötti igazságosság szempontjából egységes iránymutatás: Természeti erőforrások; termőföld, erdők, vízkészlet Biológiai sokféleség; honos növény- és állatfajok Kulturális értékek A nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékék számára való megőrzése az állam és mindenki kötelezettsége

9 Helyzetkép Energiafüggőségünk meghaladja a 62%-ot Saját fosszilis energiakészletünk korlátozott Földgázfelhasználásunk túlsúlyos, 82%-át importból szerezzük be Erőműparkunk elöregedő stádiumban van Megújuló energia hasznosításunk mindössze 7,3% Épületeink energiafelhasználása pazarló

10 Helyzetkép a hazai épület szektorról Az összes felhasznált energia közel 40 %-át épületeinkben használjuk fel Épületeink a legnagyobb CO 2 kibocsátók Magyarország 4,3 milliós épületállománya közel 70 %-a korszerűsítésre szorul, az állomány egyötöde sűrűn beépített városi környezetben található - F vagy annál gyengébb energetikai besorolású Középületeink, és a hazai tulajdonban lévő KKV szektor épületei is rossz hőtechnikai adottságokkal rendelkeznek

11 Jelenlegi helyzetünk európai viszonylatban KWh/m 2 A magyarországi épületállomány energiahatékonysága A háztartások energiafelhasználása (évente kwh/m 2 ) az EU átlagához viszonyítva, Forrás: ECF, CEU: Employment Impacts of a Large-Scale Deep Building Energy Retrofit Programme in Hungary

12 Energia importfüggőség csökkentése: energiatakarékosság energiahatékonyság megújulók részarányának növelése beszerzési útvonalak és források diverzifikálása Energiapolitikai célkitűzések Állam szabályozó szerepének növelése Energiaszegénység csökkentése Új alkuk az energiaszolgáltatókkal Támogatások extraprofittá konvertálásának megakadályozása Kapcsolódó ipar tudatos fejlesztése Fogyasztóvédelem szerepének megerősítése Stratégiaalkotás Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv Energiahatékonysági Cselekvési Terv Fenntarható Fejlődési Stratégia

13 Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve A megújuló energiák hasznosítására való áttérés nem cél, hanem eszköz! Primer célok: 1) Munkahelyteremtés 2) Külső energiafüggőség csökkentése 3) Versenyképesség fokozása 4) Vidékfejlesztés 5) Életkörülmények javítása Szekunder célok: 1) Ellátásbiztonság 2) Fenntarthatóság 3) Gazdaságélénkítés 4) Az energiaszegénység csökkentése

14 Megújuló részarányok A villamos energia és hűtés-fűtés és közlekedés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása ,65 % ,25 PJ 120,57 PJ

15 Az NCST és a Kormány gazdaságpolitikája 1. Energetika a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés szolgálatában ezer közvetlen munkahely a megújuló energia hasznosítás fejlesztésével 2. Ellátásbiztonság növelése és forrásdiverzifikáció Lokális, decentralizált önellátó jelleg ösztönzése 3. Az energiaimport-függőség csökkentése, külkereskedelmi mérleg javítása Hazai energiaforrásokra támaszkodó, ambiciózusabb megújuló hányad 4. Klímaváltozás: mitigáció és adaptáció A klímaváltozásból és a környezet terheléséből adódó nemzetgazdasági károk mérséklése Stratégia/szerkezetváltás az iparban és a mezőgazdaságban az elmaradt haszon csökkentése Tiszta technológiák általi szén-dioxid kibocsátás-csökkentés 5. A megújuló energia előállítás és felhasználás ösztönzése kkv-k abszorpciós és pályázati képességének fejlesztése értékteremtés hatékonyság/versenyképesség növelés 6. A hazai ipar és agrárium helyzetbe hozása Hőszivattyúk, kazánok hazai összeszerelése és gyártása Hazai innovációs tevékenység és K+F munka támogatása A mezőgazdaság a biomassza és a bioüzemanyag előállítás legnagyobb beszállítója

16 Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv Az Európai Parlament és Tanács az Energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, szóló 2006/32/EK irányelve (ESD) előírja a tagállamoknak: a) Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv elkészítését; b) annak időszakos felülvizsgálatait. I. NEHCsT felülvizsgálata, azaz a II. NEHCsT június 30. Az ESD Irányelv rögzíti: A tagállamoknak - az Európai Bizottság által meghatározott tartalmi és formai keretek között - Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet kell készíteni a közötti 9 éves időszakra. Ezen időszak alatt összesen 9% energia-megtakarítás elérésére kell törekedni a végfelhasználásban. A II. NEHCsT elsődleges célja a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával a lehető legnagyobb megtakarítás elérése a végső energiafelhasználásban 2016-ig.

17 Energiahatékonyság és munkahelyteremtés A hazai energiahatékonyság és megújuló energia felhasználás helyzete A hazai munkaerőpiac helyzete Kapcsolódási pont

18 % Megújuló és alternatív energiák ezer új munkahely Erdő- és mezőgazdasági megrendelések (biomassza) Szolár-rendszerek, hőszivattyúk, Foglalkoztatási potenciál tüzeléstechnikai berendezések gyártása, installálása Magasan képzett munkaerő (K+F+I, rendszerkarbantartó mérnök) Új munkahelyek, új stabilan kereső csoportok (elkölthető jövedelem) másodlagos kereslet növekedés Energiahatékonysági programok A tervezett két évtizedes épületenergetikai program ezer új munkahelyet eredményezhet 60-70% építőipar 30-40% kapcsolódó ágazatok (beszállító, energetikai audit, tervezés) Stabil megrendeléssel bíró építőipari kis- és középvállalkozások Munkanélküliségi ráta ( )

19 Demográfiai viszonyok A 0-14 éves korosztály és az állandó népesség arányának területi megoszlása, dobozábra szerinti határpontoknak megfelelő bontásban Készítette: Gémesi Zsolt, NFM Készítette: Gémesi Zsolt, NFM

20 A munkanélküliségi ráta szórása Készítette: Gémesi Zsolt, NFM

21 A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők kvartilisek szerinti megoszlása Készítette: Gémesi Zsolt, NFM

22 Gyakorlati lépések Zöldgazdaság-fejlesztéshez szükséges háttér kiépítése a kormányzat részéről Együttműködők: NFM, NGM, NFÜ, NEfMi, Energia Központ 1) Zöldgazdasági adatbázis és online platform 2) Energetikai szaktanácsadói hálózat 3) Energetikai szakképzés 4) Szemléletformáló és tudatosító kampányok

23 Intézkedéscsoportok Támogatási intézkedések, programok: Beruházási támogatások között 2014-től új, önálló energetikai operatív program indítása EU ETS-ből finanszírozott beruházási programok Közvetlen közösségi és egyéb közösségi finanszírozású programokban történő aktívabb részvétel Lokális, decentralizált önellátó jelleg ösztönzése Egyéb (piaci, költségvetési) pénzügyi ösztönzők: Zöld finanszírozás (zöld alap, vagy célzott refinanszírozott hitelek) Kutatás-fejlesztés a megújuló energiaforrások területén Villamos energia kötelező átvételének (KÁT) átalakítása Hőszivattyúkra vonatkozó kedvezmények, geo-tarifa

24 Intézkedéscsoportok Programok, egyéb intézkedések : Integrált tájékoztatási, tudatformálási program Komplex épületenergetikai program Agrárenergetikai program Oktatási, képzési programok Energia szaktanácsadói hálózat létesítése Zöldgazdaság információs adatbázis (online platform) fejlesztése Zöld foglalkoztatás alacsonyan képzett (közmunkaprogram) és szakképzett munkaerőnek Bioüzemanyagok alkalmazásának elősegítése a tömegközlekedésben Az engedélyezési eljárások egyszerűsítése, tájékoztatatás az új szabályokról Az engedélyeztetési eljárásokban résztvevő apparátus felkészítése a módosult jogszabályok alkalmazására Mintaprojektek

25 Mit kínálunk ehhez?

26

27 Rendelkezésre álló közvetlen források KEOP pályázatok Karácsonytól-Húsvétig 40 milliárd forint (35 milliárd forintról döntés született) Épületenergetikai konstrukciók (+ZBR) 30 milliárd forint (15.3 milliárd forintról döntés született) Megújuló energia konstrukciók 29.3 milliárd forint Szemléletformálás 4.8 milliárd forint Zöldgazdaság-fejlesztési adatbázisok + környezetvédelmi informatikai fejlesztések 5.4 milliárd forint Összesen: ~110 milliárd forint

28 Megújuló energia konstrukciók: 29.3 Mrd forint Helyi hő- és hűtési igény kielégítése: megújuló energiatermelő berendezések telepítése. Pályázni lehet: napenergia, szélenergia, biogáz, depóniagáz, geotermikus energiahasznosításra, hőszivattyús rendszerek telepítésére, közösségi távfűtő rendszerek kialakítására, illetve átalakítására. 7 milliárd forint millió Ft között. Villamos energia, kapcsolt energia, biometán termelésre: napenergia, szélenergia, biogáz, depóniagáz, geotermikus energiahasznosításra milliárd forint millió között. Geotermikus alapú hő-, illetve villamos energiatermelő projektek előkészítése: kutak fúrási helyének meghatározása, kutatófúrás elvégzése, tervek, engedélyeztetési dokumentációk elkészítése milliárd forint millió Ft között. Távhőszolgáltatás energetikai korszerűsítése: energiahatékonyság, távvezetékek korszerűsítése, hőközpontok korszerűsítése, távhőrendszer bővítése. 2.1 milliárd forint Ft millió között. Megújuló energia alapú térségfejlesztés: térségi és helyi gazdaságfejlesztő hatású mintaprogramok előkészítése kétfordulós eljárásban. Teljes értéklánc felállítása: alapanyag előállítása, technológiai beruházás, felhasználói oldal megteremtése. 6 milliárd forint Ft millió között. Megújuló energia felhasználás növelése a Közép-Magyarországi Régióban: helyi hűtési-fűtési igények kielégítése, villamos energiatermelés, biometán előállítás. 1 milliárd forint Ft millió között.

29 Épületenergetikai fejlesztések: 11 Mrd forint Helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokból: elsősorban épületek energiafelhasználásához kapcsolódik, és lehetőséget biztosít napkollektorok, napelemek, biomassza kazánok, hőszivattyúk telepítéséhez. De pályázni lehet gazdasági-termelési folyamat közvetlen hőigényének kielégítésére is. 3 milliárd forint millió forint között. Épületenergetikai fejlesztések megújuló-energia hasznosítással kombinálva: hőtechnikai adottságok javítása, fűtési-hűtési, világítási rendszerek korszerűsítése + megújuló-energia használat. (felfüggesztve május 14-én) 8 milliárd forint millió forint között.

30 Épületenergetikai fejlesztések (ZBR): 31,35 Mrd Ft ZBR Panel Alprogram I. szakasz: 950 db nyertes pályázó 2011 januárja óta több, mint 4 Mrd Ft került kifizetésre a nyertes pályázók részére, további 6,5 Mrd Ft folyósítható év végéig a befejeződött felújítások nyomán A támogatás révén megvalósuló beruházások átlagosan 38%-kal csökkentik a 47823érintett lakás energiafelhasználását ÚSZT - ZBR Panel Alprogram II. szakasz: 2011 januárja óta 228 pályázatról született támogatói döntés Összesen 244 db nyertes pályázó, 13,23 Mrd Ft támogatás ami Mrd Ft beruházást generál A támogatás révén megvalósuló beruházások átlagosan 51%-al csökkentik a érintett lakás energiafelhasználását

31 Épületenergetikai fejlesztések (ZBR): 31,35 Mrd Ft ÚSZT - ZBR Energiahatékonysági Alprogram 2 Mrd Ft támogatási keretösszeg mintegy 5 Mrd Ft beruházást generál 857 pályázó részesült már támogatói döntésben 1,27 Mrd Ft értékben 201 db pályázat támogatását javasolta Szakértői Bizottság 378 millió Ft értékben A pályázatok feldolgozásával további 350 millió Ft értékű pályázatról születik még döntés a következő hónapokban a támogatás révén több száz A+ kategóriájú alacsony fogyasztású otthon épülhet fel, a felújított lakások energiafelhasználása pedig várhatóan átlagosan 50%-al csökken A Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram keretösszegén belül a Kormány döntése nyomán a Sikeres Magyarországért Panel Plusz Hitelprogram keretösszege 30 milliárd forintról 40 milliárd forintra emelkedik.

32 Egyéb pályázati lehetőségek, programok

33 Az Intelligens Energia Európa (IEE) az Európai Unió ra vonatkozó energiahatékonyságot és megújuló energiák alkalmazását ösztönző, nem technológiai jellegű tevékenységeket támogató pályázati programja, mely hozzájárul a 2020-as célok eléréséhez is. 2010: közel 56 millió EUR támogatás 2011: 67 millió EUR (beadási határidő május 12. volt) Alprogramok: Nemzetközi lehetőségek IEE - Intelligens Energia Európa Program SAVE: energiahatékony termékek, ipari kiválóságok az energetikában ALTENER: villamos energia megújuló energiaforrásokból, megújuló hűtés/fűtés, bioenergia STEER: energiahatékony közlekedés, tiszta és energiahatékony járművek Integrált kezdeményezések: helyi energia-irányítás, helyi energetikai befektetések mozgósítása, energiahatékonyság és megújuló energiaforrások az épületekben, munkaerő képzés az energiahatékonyság és megújuló energiaforrások területén

34 Az Európai Bizottság november 9-i kiírásának megfelelően csak új, innovatív technológiákat tartalmazó beruházások megvalósítását támogatja 42 kategóriában (34 megújuló energia, 8 CO 2 leválasztás). Beadási határidő: január 17. Pályázati összeg: 3 Mrd EUR (825 Mrd Forint) NER 300 A pályázat célja az új kibocsátók számára elkülönített 300 millió kibocsátási egység értékesítéséből származó bevételekből az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megvalósítását elősegítő technológiák fejlesztését és piacképessé tételét szolgáló projektek támogatása. A NER300 a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiák és a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák építési és működési költségeinek legfeljebb 50%-ára nyújt támogatást. A finanszírozás fennmaradó részét a projektgazdák és a tagállamok biztosítják során kiírásra kerül a NER300 második fordulója, amelynek keretében 1,5 Mrd EUR (412 Mrd Forint) támogatás kerül kiosztásra.

35 EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok, SEE, CEP EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok: Magyarország az EGT FM forrásaiból 70, 1 millió Euró, a Norvég FM forrásaiból 83,2 millió Euró támogatásban részesülhet. A South-East Europe (SEE) és Central Europe (CEP) transznacionális együttműködési programok célja a kohézió, a stabilitás és a versenyképesség erősítése a transznacionális együttműködés fokozásával, az integráció növelésével, valamint a fenntartható fejlődés biztosításával

36 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! További információ: 36