A biogázok elterjedése előtt álló akadályok és korlátok Magyarországon 2011-ben. Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A biogázok elterjedése előtt álló akadályok és korlátok Magyarországon 2011-ben. Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet"

Átírás

1 A biogázok elterjedése előtt álló akadályok és korlátok Magyarországon 2011-ben Dr. Csete Jenő ny. egyetemi docens Dr. Szunyog István egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Előzmények Az új magyar energiapolitika fontos alapdokumentuma a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (a továbbiakban: Nemzeti Cselekvési Terv, NCsT), amelyet a magyar kormány december 22-i ülésén megtárgyalta, és jóváhagyta. A Nemzeti Cselekvési Terv a különböző megújuló energiafajtákra 2020-ig a következő előrejelzést adja: A biogáz, és a közszolgáltatású földgáz energiatartalmával egyenértékűre előkészített ( upgraded ) biogáz, azaz a biometán (más névvel bioföldgáz, illetve gyakran használt közös néven: zöldgáz ) az ábrán látható 7 megújuló energiaforrás között mennyiségileg csak a 6. helyet foglalja el, de jelentősége a vidékfejlesztési és környezetvédelmi járulékos hozadékok miatt ennél lényegesen nagyobb. Jelen publikáció szerzői tanulmányozták az NCsT biogázra vonatkozó részeit, összevetették az NCsT-ben leírtakat szakmai ismereteikkel, és ezek után megkísérelték mélyebben feltárni a teljes biogáz vertikum összefüggéseit, a biogáz-lánc pénzügyi és szabályozási vonatkozásait a termeléstől a felhasználásig, meghatározni a különböző biogáz források sajátosságait, karakteresen szétválasztani a biogáz és a biometán problémáját, és végül téziseket fogalmaztak meg a biogáz hazai elterjedésének korlátairól és akadályairól. 1

2 A cikk az NCsT-ben megfogalmazott célhoz (NCsT 11. oldal) kíván hozzájárulni: az NCsT törekszik mind teljesebb képet adni azokról az intézkedésekről, amelyekkel a Kormány a célok elérését ösztönözni, míg a meglévő problémákat, akadályozó tényezőket (pl. bürokratikus akadályok lebontása, jogszabályi anomáliák, finanszírozási nehézségek, stb.) felszámolni szándékozik. A cikk megírásához sokban hozzájárult a 2009-ben zárult REDUBAR elnevezésű EU projekt (EIE/06/221/SI ), melyben a szerzők feladata volt a lehetséges adminisztratív okok feltárása, elemzése. A konzorcium magyar tagjai a Miskolci Egyetem Gázmérnöki Intézeti Tanszéke és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesült voltak. Ezen tapasztalatok kerültek kiegészítésre és felülvizsgálatra a már említett NCsT alapján a évi állapotra vonatkozóan. 1. A fogalmak tisztázása a biogáz elterjedése előtt álló korlátok és akadályok meghatározásához A biogázzal foglalkozó szakemberek számára nyilvánvaló a különbség a termelt és tisztított, illetve energetikai célból különböző mértékben feljavított biogázok között, mégis azt tapasztaljuk, hogy a fogalmak egyértelműsége, vagy a fogalmak nem átgondolt, pontatlan használata (különösen élőbeszédben) sok félreértést, vitára, ellentmondásra késztető helyzetet eredményez. Ezek csökkentése céljából a következőkben megfogalmazunk néhány alaptételt. Biogáz kifejezés használatos minden, szerves anyagból különböző eljárásokkal előállított, éghető gázra. Az NCsT 7. sz. táblázata (170. oldal) szerint középtávon (7 15 év) 5, t/év reálisan begyűjthető, célirányosan termelt energianövénnyel lehet számolni, amely 74,16 PJ/év energiatartalmat képvisel, és ebből 6,18 GWh/év villamos energia állítható elő. A 8. sz. táblázat, amely a 2020-ra becsült biomassza-mixet mutatja be (171. oldal), t/év energianövény-volument prognosztizál, azaz a két táblázat adata különbözik egymástól. Azt is hozzá kell tenni, hogy az energianövények az NCsT-ben a biomassza részét képezik, és nincs szó arról, hogy részben vagy egészben biogáz fejlesztéshez használnák fel a termelvényt. Elgondolkoztató az is, hogy a 169. oldalon olvasható kérdésre (Kérjük, részletezze, hogy mekkora a nem használt szántóföldi terület nagysága.), a válasz így kezdődik: A kért információ sem az ingatlan nyilvántartás, sem a földhasználati nyilvántartás alapján nem áll rendelkezésre, A jelenleg látható tendenciák alapján úgy gondoljuk, hogy 2020-ig, az NCsT időbeni határáig ipari méretű biogáz-alapanyag célú energianövény-termelés nem lesz Magyarországon, az elsődleges mezőgazdasági termékeknek pedig, lesz piaca belföldön és külföldön (még ha esetleg az export termékeink egy részét energetikai célra használják fel határainkon kívül). A biogáz alapanyag szerinti osztályozása mellett, illetve azon túl lényeges különbségek vannak azon folyamatok céljai között, melyek során biogáz képződik, vagy biogázt termelnek. A kommunális szennyvíz, mint biogáz forrás csak lehetőség, a tevékenység fő célja a kommunális szennyvizek megtisztítása, ártalmatlanítása, a természetbe való valamilyen formában történő visszaforgatása. A tevékenység tehát környezetvédelmi célú 2

3 alaptevékenység, és az alapanyagból, a szennyvízből keletkező biogáz kihozatal fokozása és energetikai hasznosítása csak másodlagos célja lehet a technológiának. A keletkező biogázokat jellemzően a technológiák energiaigényének csökkentésére használják, értékesíthető energia nincs vagy csak igen csekély. Ugyanígy a szennyvíztisztítás másodlagos hozadéka a kedvező tulajdonságokkal bíró száraziszap, mint értékesíthető termék. Jellemző még, hogy a szennyvíztelepeken termelt biogáz ( sewage gas ) alapanyagának utánpótlása folyamatos, egy egy település szennyvízének mennyisége időben viszonylag szűk tartományban változik. Az alapanyag mennyiségének növelésére, és ezen keresztül a biogáz termelés fokozására normál üzemvitel mellett nincs lehetőség. A kinyerhető biogáz mennyiségének számottevő növelésére csak a szennyvíztelep kapacitásának bővítése esetén kerülhet sor. Meg kell még jegyezni, hogy az alapanyag minőségére a biogáz kihozatal szempontjából egy viszonylagos állandóság jellemző. Egy egy szennyvíztelepnél tehát a telep mérete és a technológia jellemzők meghatározzák a biogáz termelés maximális értékét. Idézet az NCsT-ből (181. oldal): 2006-ban tonna (szárazanyag tartalom) szennyvíziszap keletkezett. A szennyvíziszap mennyisége 2015-ben mintegy tonna lesz, 2020-ra vonatkozóan reális prognózis nem adható. Ipari szennyvizek esetében hasonló a helyzet, és az élelmiszeriparból származó szerves hulladékok megsemmisítése vagy semlegesítése szintén az élhető környezet fenntartása érdekében előírt kötelezettsége az élelmiszeripari vállalkozásoknak, azaz a cél szintén a környezet védelme. Az ipari szennyvíz mennyisége mint biogáz alapanyag az ipari termelés volumenétől függ, az ipari szennyvíz minősége egy egy tisztító, hulladékfeldolgozó telepen az alkalmazott technológiával összefüggően viszonylag stabil. Idézet az NCsT-ből (181. oldal): az ipari hulladék biológiailag lebontható részéből előállított biogáz tekintetében nincs információnk. A szilárd kommunális hulladék mennyisége szakirodalmi adatok és a tapasztalatok szerint is időben növekvő tendenciát mutat. A keletkezett hulladék energiatartalma a mennyiségen kívül a szilárd hulladék minőségével is természetesen összefügg. A hulladék összetétel egy egy hulladékgyűjtő területen időben változó, a változás iránya (ezen belül a szilárd hulladék szervesanyag tartalma) nem vagy nehezen becsülhető. Az közismert, hogy a lerakott szilárd hulladékból kinyerhető biogáz mennyisége az első periódusban intenzíven emelkedik, majd az idő függvényében megközelítően egy exponenciális görbe mentén csökken. Intenzív biogáz képződésre a hulladéklerakó telep biogáz termelődési életciklusának kb. 1/3-ad részében lehet számolni. A lassan növekvő mennyiségű, változó minőségű szilárd hulladékból termelt biogáz (gyakran használt kifejezéssel: depóniagáz) mennyisége tehát bizonyos határértékek között meghatározott, legfeljebb a gázkihozatal fokozására lehet új technológiákat kifejleszteni és alkalmazni. A biogázok elterjesztésével kapcsolatban az igazi kérdés itt is az, hogy van-e egyáltalán biogáz gyűjtő rendszer kiépítve a hulladéklerakó telepen, és ha nincs, akkor milyen ráfordítással és milyen eredményességgel lehet installálni a biogáz rendszert egy adott telephelyen. Jelenleg hulladéklerakó telepet csak biogáz gyűjtő rendszer kiépítésével lehet telepíteni Magyarországon. Idézet az NCsT-ből (180. oldal): A települési szilárd hulladék biológiailag lebontható része 2006-ban tonna, a hulladéklerakó gáz (metán) mennyisége tonna volt. Települési szilárd hulladékot 2006-ban nem importáltunk, nem exportáltunk. 3

4 Települési szilárd hulladékot energetikailag a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű hasznosít, 2007-ben az eltüzelt hulladék energia tartalma GJ volt, az energia hatékonyság 0,63 százalék. Az elégetett hulladék mintegy 38,8 százaléka biológiailag lebontható. A települési szilárd hulladékból 2015-ben mintegy 2100 tonna lesz a biológiailag lebontható rész, ez a mennyiség 2020-ra nagyságrendileg nem változik. Ismereteink szerint a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű teljesítménye az elkövetkező években nem változik, ezen mennyiségben növekedést a cementgyári égetés okozhat. Az idézet első bekezdésében a települési hulladék biológiailag lebontható részére vonatkozóan 2006-ban 1,8 millió tonna, 2015-ben 2100 tonna szerepel. Mivel a keletkező háztartási hulladékok mennyisége évről évre növekedik (és ez a tendencia nem valószínű, hogy az elkövetkező években megfordul), a szerzők feltételezik, hogy a 2100 tonna elírás, és annak értéke 2,1 millió tonna valójában. A jelenlegi helyzetet az NCsT 181. oldalán leírtak mutatják be: Magyarországon a 2008-ban képződött hulladék mennyiségének mintegy 30%-a került hasznosításra, amelyből 3,4%-ot képviselt az energetikai hasznosítás, a többi hulladék jó része hulladéklerakón került elhelyezésre. Alapvetően más a helyzet az agrár biogázokkal. Ezen a területen a fő gazdasági cél természetesen a mezőgazdasági és erdészeti termelőtevékenység. A tevékenység folyamán hulladékok keletkeznek, mennyiségük a termelőtevékenység volumenével és intenzitásával arányos. A mezőgazdasági főtermékek hulladéka és az erdészeti főtermékek hulladéka biomasszát képez. A biomassza általában nem minősül környezetszennyező anyagnak, a biomassza megsemmisítése a környezet védelmében nem kötelező. A hulladékokból származó biomassza szervesanyag, idővel természetes bomlás útján átalakul, megsemmisül, visszakerül a természetes körforgásba. A természetes folyamatba való beavatkozás, a biomasszával való foglalkozás, mint a mezőgazdasági és erdészeti fő tevékenységhez kapcsolható melléktevékenység, a hulladékgazdálkodás kifejezéssel írható le. A hulladékgazdálkodás egyik lehetséges célja a hulladékok (esetünkben a biomassza) energetikai hasznosítása. A biomassza energetikai hasznosítása esetén a kérdés úgy fogalmazható meg, hogy a biomassza energiatartalmát milyen eljárás során szabadítsák fel, és hasznosítsák? A biogáz elterjesztéséhez a mezőgazdasági és erdészeti hulladékokból származó biomassza minél nagyobb hányadát kell biogáz alapanyagként hasznosítani. Hogy ez a mai felhasználáshoz képest növekedjen, ahhoz valóban korlátokat kell eltávolítani, akadályokat kell csökkenteni, megszüntetni a biomassza hasznosítás területén. Az állattenyésztési tevékenységből származó potenciális biogáz alapanyag természetes körülmények között - szintén lebomlik, energiatartalma nem hasznosul. A helyileg koncentráltan keletkező állati ürülék a keletkezés helyszínén a környezetet jelentősen terhelő anyag, melynek viszonylag gyors semlegesítése kívánatos. A semlegesítés egyik szinergikus útja a biogáz termelés. A biogáz termeléshez szükséges alapanyag az állattartó telep méretével, az állatok fajtájával és számával meghatározott mennyiség. Az alapanyag mennyiségének növelése az állattartó telep kapacitásának fokozásával lehetséges. Az agrár biogázoknak az a karakteres különbözősége a kommunális hulladék alapú biogázokkal szemben, hogy itt az alapanyag mennyisége az eddig tárgyalt hulladék és melléktermék kategórián kívül energetikai célra termelt, biogáz alapanyagul szolgáló növényekkel szinte tetszés szerinti mértékben növelhető (lenne). A kérdés ez esetben a mezőgazdasági célú és az energetikai célú politikának, fejlesztési koncepcióknak elemzése, 4

5 összehangolása, az optimális szcenárióhoz közeli alternatívák kidolgozása és megvalósítása. Véleményünk szerint a biogáz elterjedése előtt álló korlátok és akadályok számbavételéhez a biogázok fenti, részletezettebb tárgyalása, a problémáknak legalább a biogáz alapanyagok szerinti elkülönítése szükséges. További lényeges kérdésnek tartjuk, hogy fogalmi szinten is különbséget tegyünk a nyers biogáz és a biometán között. A nyers biogáz alatt bármelyik, korábban tárgyalt alapanyagból keletkezett, illetve termelt kezeletlen biogáz értendő. A nyers biogáz eredeti állapotában gyakorlatilag nem hasznosítható, a legegyszerűbb felhasználási technológiához is a nyers biogázt legalább bizonyos szennyező, káros komponensektől meg kell tisztítani, mint például a vízgőz, vagy a kénhidrogén. A gázelőkészítés energetikai célú eljárás is: a tisztított biogáz inert komponenseinek eltávolításával a biogáz egységnyi térfogatának energiatartalma nagyobb lesz. A feljavított biogáz általában hő- és/vagy áramtermelés célú helyi felhasználásra kerül. Elvi lehetőség van arra, hogy a feljavított minőségű biogázt pontosan meghatározott követelmények mellett földgáz rendszerbe táplálják be, de ez a pont az, ahol a földgáz rendszerek üzemeltetőinek legnagyobb (és érthető) az ellenállása a biogáz injektálással szemben. A keletkezett vagy megtermelt biogáz előkészítésének legmagasabb szintje a biometán (bioföldgáz) előállítása. A biometán minden jellemzőjében azonos valamelyik, közszolgáltatású földgázzal, azaz a földgázzal egyenértékű gázhalmazállapotú energiahordozó. A biometán felhasználásának két potenciális területe: betáplálás földgázrendszerbe teljes értékű cseregázként, sűrítve, gépjármű üzemanyagként. A biometán földgáz rendszerbe történő betáplálásával szemben vannak, és lehetnek is fenntartások a földgáz rendszer üzemeltetői részéről, azonban ezek a fenntartások és aggályok K+F eredményekkel, kedvező kimenetelű üzemi kísérletekkel és nem utolsó sorban a biogáz betáplálás pontos és korrekt szabályozásával eliminálhatók. A biometán gépjármű üzemanyagként történő felhasználására a hazai politikusok, döntéshozók még nem fordítottak kellő figyelmet, pedig pl. nagyobb városokban a közösségi közlekedés ellátás zöld üzemanyaggal még járulékos közéleti politikai haszonnal is kecsegtet. Meglátásunk szerint a biogáz elterjedése előtti korlátok és akadályok konkretizálásához szükséges, hogy leszögezzük: a tisztított és előkészített biogáz elsősorban helyi hasznosítása célszerű, és a földgáz minőségű biometán az, amelynek a földgáz rendszerbe történő betáplálásával, és/vagy gépjármű üzemanyagként való felhasználásával foglalkozni kell. 2. Tézisek és hipotézisek a biogáz elterjedése előtt álló korlátok és akadályok meghatározásához A biogázok javasolt alapanyagok szerinti és minőség szerinti megkülönböztetése mellett minden fajta biogázra vonatkozóan a következő két tézist fogalmazzuk meg: jelenleg az egységnyi energia ára biogázból előállítva nagyobb, mint fosszilis energiahordozókból nyerhető egységnyi energia ára, versenypiaci körülmények között a magasabb fajlagos költség miatt a gazdaság egy, profitérdekelt szereplője sem foglalkozna a biogázzal. 5

6 A két állításból levonható következtetés: a biogáz elterjesztéséhez külső beavatkozásra van szükség a versenypiaci folyamatokba pénzügyi, szabályozási és egyéb vonatkozásokban. A versenypiaci folyamatokba való beavatkozás lehet EU szintű, illetve nemzeti állami szintű. Ugyanez a megközelítés a NCsT-ben is (30. oldal), ahol a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéseit szolgáló intézkedések négy meghatározó pillér köré csoportosulnak: I. Támogatási intézkedések, programok (hazai finanszírozás, EU-s társfinanszírozás, közvetlen EU-s források stb.) II. Egyéb (piaci, költségvetési) pénzügyi ösztönzők (zöldgazdaság-fejlesztés finanszírozása, kutatás-fejlesztés, zöldáram átvételének átalakítása, bioüzemanyag kedvezmények, tarifák, adókérdések stb.) III. Általános szabályozási, átfogó programalkotási ösztönzők (fenntartható energiagazdálkodási törvény, megújuló energia törvény, engedélyezési eljárások egyszerűsítése, térségi energetikai programok kialakítása, épületenergetikai eljárások felülvizsgálata stb.) IV. Társadalmi intézkedések (foglalkoztatás, országos és regionális képzés, társadalmi tudatformálás, energia szakértői hálózat stb.) A piaci folyamatokba történő pénzügyi beavatkozás célja a megújuló és a fosszilis energia (esetünkben a biometán, illetve a földgáz) egységárának kiegyenlítése a biogáz, biometán versenyképessége érdekében. Az energia egységárának kiegyenlítésének két módja lehetséges: a fosszilis energia piaci árának emelése adókkal és/vagy adójellegű terhekkel, a megújuló energia piaci árának csökkentése pénzügyi támogatásokkal. Világjelenség, hogy az energiaárak tendenciaszerűen emelkednek. Abban viszont jelentős különbség van az egyes országok között, hogy az egységnyi energia világpiaci árára mekkora adóterhet, mekkora különböző típusú járadékokat terhelnek, azaz mekkora lesz a fosszilis energiahordozóból származó energia végfelhasználói ára az energiapiacon. Tovább árnyalja a képet, hogy az egységnyi energia beszerzési árára terhelt adó és járulék mértéke politikai kurzusoktól, a hatalmon lévő kormányok energia- és adópolitikájával összefüggésben választási ciklusonként változik, változhat. Azt megállapíthatjuk, hogy a fosszilis energiahordozókból származó egységnyi energia végfelhasználói ára az adó és egyéb terhekkel együtt is alacsonyabb, mint a megújulókból kinyerhető energia fajlagos ára. Csak elvi lehetőség tehát, hogy a megújuló energiafajták piaci pozíciójának erősítése céljából bármely országban az energia árát további terhekkel emeljék. A biogáz (és egyéb megújuló energiafajták) szélesebb körű elterjedéséhez tehát ma csak a másik út járható: a megújuló energia (így a biogáz) piaci árának versenyképessé tétele érdekében különböző típusú és mértékű pénzügyi támogatásokra van szükség az energetika teljes vertikumában a termeléstől a felhasználásig. A különböző pénzügyi támogatási rendszerek kialakításához a teljes folyamat alapos és korrekt szabályozására feltétlenül szükség van. Ezen a ponton egy kitérőt teszünk. A biogáz és más megújuló energiafajták igénybe vételének növelése a végfelhasználóknál történő szabályozással is elérhető. Minden állam számára elvi és a gyakorlatba átvihető lehetőség, hogy kvótákat írjon elő az energiafelhasználók számára. Tárgyunk szempontjából két szabályozási módot emelünk ki: adott végfelhasználói csoportoknak az energiafelhasználásuk minimálisan előírt hányadát megújulókból kell fedezni, az energiafelhasználással összefüggő kibocsátás, az emisszió progresszív bírságolása adott végfelhasználóknál. 6

7 Magától értetődő, hogy egy végfelhasználói kvótarendszer bevezetése szintén a versenypiaci folyamatokba történő beavatkozás, amelynek belpolitikai és pénzügyi vetülete komoly probléma lehet. Az NCsT ezekről a kérdésekről így beszél (24. oldal): A megújuló energiaforrások jelenleg csak korlátozottan versenyképesek a fosszilis energiahordozókkal, elsősorban azért mert utóbbiak árába legtöbbször nem épülnek be azok externális költségei. Ezért a megújuló energiaforrások versenyképességének biztosításához állami ösztönzés, finanszírozás szükséges. A megújuló energiaforrások elterjesztésének állami, illetve piaci alapú finanszírozása a következő elemeket tartalmazza: - közvetlen termelési (piaci) támogatás (zöldáram, zöldhő); - beruházási támogatások; - kamattámogatás, zöld finanszírozás (állami pénzintézetek által nyújtott hitelek, refinanszírozott hitelprogramok, garanciavállalás piaci hitelekhez stb.); - közvetett termelési ösztönzés (kedvezményes tarifák, kötelező bekeverési arányok, adókedvezmények); - (tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtott állami támogatás); - (kutatás-fejlesztéshez, képzéshez nyújtott állami támogatás); - (tanácsadói hálózatok kialakításához nyújtott állami támogatás). Visszatérve a versenypiaci folyamatokba való beavatkozáshoz, vizsgáljuk meg a beavatkozás konkrét lehetőségeit a biogáz területén! A pénzügyi beavatkozás két jól definiálható területe a biogáz létesítmények kivitelezése és azok üzemeltetése. Pénzügyi támogatásra van igény új biogáz létesítmények beruházásához, építéséhez, függetlenül a biogáz alapanyag fajtájától. A kommunális hulladékok gyűjtőfogalommal meghatározott területen ma már általános, hogy egy új szennyvíztisztító telep építésekor, meglévő telep kapacitásbővítése vagy rekonstrukciója során biogáz rendszert is telepítenek. A fő tevékenységet képező beruházás környezetvédelmi célú, a beruházáshoz már eleve szükséges központi forrás. Kérdés, hogy az általában szűkös központi forrásokból a fő tevékenységhez csak kapcsolódó, bár később közvetlen hasznot hozó biogáz rendszer kiépítésére jut-e pénz? Ez esetben a biogáz nem energiapiaci ügy, a biogáz létesítmény sorsa a központi források felett rendelkező döntéshozóktól függ. Kommunális szilárd hulladéklerakó telepeknél van egy minimális kapacitás, amely alatt foglalkozni sem érdemes a biogáz összegyűjtésével és hasznosításával. A hulladéklerakó telepek ügye (beleértve a járulékos biogáz rendszert) sem piaci ügy, a biogáz elterjedése ezen a területen szintén a központi források nagyságától (és persze a döntéshozók érdekétől és álláspontjától) függ. Egyértelmű, hogy az agrár alapanyagokra épülő biogáz rendszerek létesítése sem nélkülözheti a pénzügyi támogatást, - függetlenül attól, hogy a biogáz alapanyaga mezőgazdasági hulladék, állattenyésztési tevékenységből származik vagy e célra termelt növény. A biogáz beruházások további fontos problémája, hogy a termelő, tisztító és gyűjtő (esetleg a helyi hasznosító) berendezéseken kívül milyen minőségjavító gáz-előkészítési technológiát alkalmaznak. A különböző biogáz előkészítési technológiák beruházási költségigénye széles sávban szóródik. Egy biogáz projekt befektetési költségelemei a következők: a megvalósíthatósági tanulmány költségei, az üzleti terv és a cash-flow terv elkészítési költségei, támogatási forrásokra történő pályázatok költségei, 7

8 a banki hitel igénylésének költségei, a kiviteli terv elkészítésének költségei, a hatósági engedélyeztetési eljárás költségei, az építés kivitelezés (beleértve a műszaki ellenőrzést) költségei, a tervezéssel és létesítéssel kapcsolatos biztosítási költségek, a biogáz alapanyag határidős lekötésének költségei, reklám- és kommunikációs költségek. Ugyancsak pénzügyi támogatásra van szükség a kiépített biogáz rendszer folyamatos üzemeltetéséhez. Itt is különbségeket kell tennünk a biogáz alapanyagok szerint és a biogáz minőségjavításának szintje szerint, mert minden esetben mások és mások a biogáz elterjedése előtt álló korlátok és akadályok. Közös jellemzőnek tartjuk, hogy a pénzügyi beavatkozással lehet és kell biztossá tenni a befektetés megtérülését, a létesítmény folyamatos üzemeltetését és amortizációját, valamint biztosítani kell az elvárható hasznot hozó garantált átvételi árat a létesítmény teljes megtérülési időtartamára. Kommunális hulladékokra épült biogáz létesítményeknél a termeléshez nem kell külön támogatás, a biogáz a folyamatosan zajló főtevékenység velejárója mind a szilárd, mind a folyékony hulladékok esetén. Ismét más a helyzet az agrár tevékenységekhez kapcsolódó biogáz üzemeknél. A biogáz alapanyag időben nem folyamatosan és közel egyenletes mennyiségben áll rendelkezésre, ezért gondoskodni kell bizonyos alapanyagok tárolásáról (esetleg előkészítéséről is). Az alapanyag tárolás költsége a rendszer üzemeltetési költségének része. Nem állnak rendelkezésünkre tényadatok, de biztos, hogy az üzemeltetési költségekben számottevő különbség van a biogáz minőségének javítása, a gázelőkészítés szintje és módjai között. Az is bizonyos, hogy a biogáz feljavításának mértéke szoros korrelációban van az üzemeltetési költségekkel valamennyi előkészítési technológiánál. A biometán előállítása a legköltségesebb gáz-előkészítési mód. Egy biogáz létesítmény üzemeltetési költségelemei a következők: munkabér és járulékai, igazgatási költségek, a folyamatos biogáz alapanyag-ellátás költségei, a biogáz-termelés, -tisztítás, - kezelés, -tárolás energia- és anyagköltségei, a létesítmények karbantartási költségei, a létesítmények amortizációja, a banki hiteltörlesztés és kamatköltségek, adók és adójellegű költségek, reklám- és kommunikációs költségek. Külön ki kell emelni, hogy további üzemeltetési költségek merülnek fel, ha a biometánt földgáz rendszerbe táplálják be. A földgáz rendszerek különböző nyomásfokozatú hálózatokból állnak, és a betápláláshoz a biometán nyomását a földgáz rendszer üzemnyomásnak szintjére kell emelni. A biometán általában közel atmoszférikus nyomáson (illetve a gáz-előkészítési technológiától függően néhány bar nyomáson) áll rendelkezésre, a kompresszorozási költség a nyomáslépcsővel és a komprimált gázmennyiséggel lesz arányos. Földgáz rendszerbe történő betáplálás esetén járulékos költség még a biometán minőségének és mennyiségének folyamatos mérése, regisztrálása és dokumentálása. Nehezen konkretizálható, de biztosan van költségvonzata annak a követelménynek, hogy a magyar földgáz rendszer bemeneti és kimeneti pontjaira napi nominálást, napi igény előrejelzést kell végezni. 8

9 Mindezek előfeltétele azonban, hogy a zöldáramhoz hasonlóan a zöldgáz kötelező átvételéről is jelenjen meg jogszabály, - a földgázpiaci viszonyokhoz alkalmazkodó zöldgáz átvételi árral együtt. A NCsT a rögzített tarifáról a következőket tartalmazza (141. oldal): Mennyi ideig garantált a rögzített tarifa? A túlzott támogatás elkerülése érdekében a garantált tarifát a megtérülési ideig indokolt nyújtani, ennek során figyelembe véve a beruházási támogatásokat is. A Hivatal a megújuló alapú villamos energia kötelezően átveendő mennyiségét és időtartamát a benyújtott üzleti terv alapján számított megtérülés figyelembevételével egyedi határozatban, projektenként állapítja meg. A Hivatal a kötelező átvétel időtartamát legfeljebb a beruházás megtérüléséig biztosíthatja, csökkentő tényezőként figyelembe véve az esetleges egyéb támogatásokat. Az erőmű számára garantált átvétel a határozatban megállapított összmennyiség felhasználásáig, illetve legfeljebb a kötelező átvétel szintén határozatban rögzített időtartamának végéig szól. A KÁT rendszer átalakítása során a jövőben az átveendő mennyiség és az időtartam jogszabályban kerül rögzítésre, mely módosítás révén a rendszer kiszámíthatóbbá válik és megszűnik a folyamatos befektetői bizonytalanság. A fenti idézet csak zöldáramra vonatkozik, az NCsT-ben a zöldgáz kötelező átvétele fel sem merül! A gazdasági társaságok által használt eredmény-kimutatás egy biogáz vállalkozásra vonatkoztatva adja a tevékenység éves gazdasági mérlegét a következő tételekkel: a biogáz üzemi tevékenység eredménye (kiadások és bevételek); a kapcsolódó pénzügyi (banki) tevékenység eredménye; az üzemi és pénzügyi eredmény együtt, az adózás előtti eredmény; a társasági adó; a vállalkozás nyeresége. Összetettebb a probléma, ha a biogáz üzem működtetését, nyereségességét nem elkülönítve, hanem a főtevékenység (szennyvíztisztítás, állattenyésztés, stb.) részeként kezelik. A biogázzal kapcsolatos költségek és bevételek elkülönítésére csak jól működő, átlátható számviteli rendszer esetén van esély. Végezetül megismételjük, hogy véleményünk szerint egy biogáz vállalkozás csak pénzügyi beavatkozás (beruházási támogatás, kötelező biogáz átvétel, adókedvezmények, stb.) segítségével lehet nyereséges. A biogáz elterjedése előtt álló pénzügyi gazdasági korlátok egymástól való elkülönítése nem célszerű (pl. a biogáz termelés pénzügyi támogatása vagy a földgáz rendszerbe történő biogáz betáplálás pénzügyi támogatása), a biogáz-lánc elemei szorosan összefüggenek egymással, ezért a biogáz részarányának növeléséhez összetett, sokoldalú anyagi támogatási rendszer kidolgozására és tartós működtetésére van szükség. És most ismét idézzük az NCsT-t (25. oldal): A támogatási, finanszírozási eszközök által nyújtható pénzügyi ösztönzők kerete korlátozott. A pénzügyi kereteken belül külön korlátot jelentenek a fogyasztók által finanszírozott ösztönzési keretek, mivel ennek összege jelentősen nem növelhető. Ezért döntést kell hozni, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló források milyen mértékben kerüljenek felosztásra az egyes megújuló energiaforrás típusok között. A 9

10 felosztás (allokáció) meghatározása során több szempont figyelembe vehető, annak függvényében, hogy az egységnyi támogatási összegre eső: - energiamennyiség; - CO 2 kibocsátás csökkentés; - hulladékok energetikai hasznosítása; - GDP növekmény; - munkahely-teremtés; - egyéb környezeti-társadalmi előny kerüljön maximalizálásra. A piaci folyamatokba történő pénzügyi beavatkozással párhuzamosan a gazdasági és pénzügyi folyamatok szabályozására is szükség van. A szabályozás szintén a piaci folyamatokba történő beavatkozás a biogáz elterjedése érdekében. Egy biogáz projekthez (legalább) a következő szabályozási területek, kérdések tartoznak: a) Energiapolitika, energiastratégia: EU irányelvek, energetikai irányelvek, környezetvédelmi irányelvek, nemzeti szintű törvényalkotás, energiapolitika, a természeti és épített környezet védelme, kormányrendelet a biogáz támogatási rendszerről, pénzügyi alapokról, miniszteri rendelet a biogáz-ellátási láncról, műszaki keretszabályozás, műszaki előírások, normatívák a biogáz-ellátási lánc elemeire. b) További szabályozási területek: a biogáz alapanyagok termelésének helye az agrárpolitikában, a megújuló energiafajták, ezen belül a biogáz helye a vidékfejlesztésben, a foglalkoztatáspolitika és a biogáz-ellátás összefüggése, a megújuló energiafajták, ezen belül a biogáz helye a környezetterhelés csökkentésében, egyszerű és gyors hatósági engedélyezési eljárások a biogáz projektek tekintetében. Fontos, hogy a szabályozás időt álló és hiteles legyen, és kiterjedjen egy egy biogáz projekt teljes élettartamára (pl. a biogáz kötelező átvétele biztosított legyen a biogáz beruházás teljes megtérülési periódusában.) A biogáz elterjesztéséhez kapcsolódó koncepciók, törekvések akkor realizálhatók hatékonyan, ha a pénzügyi támogatások és szabályozási vonatkozások egységes, koherens rendszert alkotnak. Más szóval: a különböző alapanyagú és különböző minőségű biogázok hasznosításának fokozásához összehangolt és kellően differenciált pénzügyi és szabályozási beavatkozásra van szükség a piaci folyamatokba. A pénzügyi és szabályozási kérdésekhez képest kisebb súlyú, de nem elhanyagolható kérdéseket az egyéb vonatkozások címszó alá gyűjtöttük össze. A biogáz elterjesztésének egyéb, elsősorban nem gazdasági vonatkozásai a következők: környezettudatos oktatás és nevelés az iskolákban és azokon kívül is, a zöld gondolkodás és világszemlélet elterjesztése társadalmi szinten, a média szerepének és felelősségének meghatározása a fenntarthatóság kérdésében. 10

11 A három kérdéskör szorosan összefügg egymással. Ma a médiának meghatározó súlya van a társadalom informálásában vagy dezinformálásában, és a magyar tapasztalatok azt mutatják, a biogáz és a többi megújuló energiafajta kérdésében gyakori a felületes, féligazságokat hordozó, esetleg jó szándékú, de felkészületlen, amatőr megnyilvánulás a médiában. Érzékelhető viszont, hogy az utóbbi évek folyamán a társadalom különböző rétegeiben eltérő mértékben, de erősödik az igény a tisztánlátásra jövőre vonatkozó globális kérdésekben. Ezzel egyidejűleg az ismeretolló tovább nyílik: növekszik a környezetéről gondoskodó, azért felelőséget vállalók száma, és közben erősödik a társadalom leszakadó rétegeinek negatív hatása a mindenkit érintő közös kérdésekben. A biogáz elterjedésével foglalkozó elemzésünk végén a következő összefoglaló megállapításokat tesszük: a) A biogáz elterjesztése összetett, sokoldalú probléma. b) A probléma alkotóelemei szorosan összefüggnek egymással. c) Az egyes elemek vizsgálata önmagában nem elegendő. d) A biogáz elterjedését akadályozó korlátok szintén szerves rendszert alkotnak. e) Az egyes korlátok alig választhatók le a többi korláttól. f) Az egyes korlátok önálló megszüntetésének lehetősége kicsi. g) Egy korlát megszüntetésének hatása a biogáz-ellátásra nem számszerűsíthető. h) A biogáz-ellátás fejlesztéséhez komplex, állami finanszírozású pénzügyi szabályozási programok szükségesek. i) A biogáz elterjesztéséhez alapvetően szükséges a biogáz kötelező átvételének jogszabályi garantálása. j) A jogszabályi garancia hatályának legalább egyenlő hosszúságúnak kell lenni a biogáz létesítmény amortizációval számított élettartamával. k) A biogáz átvételi árának azonosnak vagy kisebbnek kell lenni a liberalizált piac határáránál a teljes időtartam alatt. l) A biogáz elterjesztésének a pénzügyi szabályozási vonatkozásain kívül fontos a kérdés pontos és hiteles megismertetése társadalmi szinten, összekapcsolva a fenntarthatóságot szolgáló környezettudatos neveléssel és oktatással. A biogáz 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó kilátásaira jellemző, hogy a Nemzeti Cselekvési Terv a biogázt (biometánt) összesen csak kb. 5 oldalon, míg a zöld alapú villamos energiát kb. 30 oldalon keresztül tárgyalja. Végül még egy idézet a NCsT-ből (174. oldal): A d) pontban már felvázolt intézkedéseken túl, a jövőben tervezzük, hogy a biogáz vonatkozásában külön akcióterv kerül kialakításra, amely célja az egész szektor áttekintése, annak minden szegmensére kiterjedő ösztönző intézkedések meghozatala egy integrált, un. Biogáz Akcióterv keretében. Érdeklődéssel várjuk! Köszönetnyilvánítás Jelen szakmai cikk a TÁMOP B-10/2/KONV jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulhatott meg. 11

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

Magyar Energetikai TársasT. VIII.. rendezvény

Magyar Energetikai TársasT. VIII.. rendezvény Magyar Energetikai TársasT rsaság ENERGIA MŰHELY M VIII.. rendezvény ny 2013. február r 5. Elvonások és s támogatt mogatások szerepe az energetikában Dr. Lakatos MáriaM 1 TARTALOM 1. A JELENLEGI HELYZET

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.

Részletesebben

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11. A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán Bagi Attila főosztályvezető-helyettes 2016. október 11. Tartalom - A MEKH feladatai 1. Áttekintés 2. METÁR pályázat lebonyolítása (NFM rendelet alapján) 3. MEKH rendelet

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

A hulladék, mint megújuló energiaforrás A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről GÁL ISTVÁN H U L L A D É K G A Z D Á L K O D Á S I S Z A K Ü G Y I N T É Z Ő PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Tájékoztató. A pályázati kiírás elsősorban az baromfitartó gazdaságok telephelyeinek korszerűsítésére irányul.

Tájékoztató. A pályázati kiírás elsősorban az baromfitartó gazdaságok telephelyeinek korszerűsítésére irányul. Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a Baromfitartó telepek korszerűsítése pályázati felhívás! A pályázati kiírás elsősorban az baromfitartó gazdaságok telephelyeinek

Részletesebben

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN dr.balogh László MMESZ elnöke mmesz11@gmail.com MET ENERGIA FÓRUM 2011.06.8-9. BALATONALMÁDI BEMUTATKOZUNK

Részletesebben

A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Az előadás vázlata 1. A METÁR bevezetésének előzményei 2. A METÁR főbb elemei 3. Kérdések

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással

Részletesebben

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010.

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. ÖNKORMÁNYZATOK ÉS BIOGÁZÜZEMEK INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. INWATECHKörnyezetvédelmi Kft. Budapest, XI. kerület, Serleg u 3. AKTÍV ÖNKORMÁNYZATOK NYZATOK MEGJELENÉSE MINT: - kistérségi összefogója

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

1. Technológia és infrastrukturális beruházások

1. Technológia és infrastrukturális beruházások AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Egy energia farm példája

Egy energia farm példája Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása

A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása FARMAGAS Szakmai Továbbképzési Konferencia Kecskemét, 2010. szeptember 23. Dr. Lengyel Attila ügyvéd 2009/28 Megújuló Energia

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Állattartó telepek korszerűsítése

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Állattartó telepek korszerűsítése PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Állattartó telepek A támogatás célja: A Felhívás alapvető célja az állattartó gazdaságok versenyképességének javítása, az ágazat foglalkoztatotti számának növelése és a hozzáadott

Részletesebben

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai "Nap Napja" (SunDay) rendezvény 2016. Június 12. Szent István Egyetem, Gödöllő A klímaváltozás megfékezéséhez (2DS szcenárió) ajánlott

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén Bánfi József Energetikai szakértő Visszatekintés A megújuló energiaforrások hasznosítása jelentőségét a világ már a 70-es években felismerte

Részletesebben