Tájékoztató a megújuló energiaforrások hasznosításának helyzetéről, valamint annak további lehetőségeiről a megyében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tájékoztató a megújuló energiaforrások hasznosításának helyzetéről, valamint annak további lehetőségeiről a megyében"

Átírás

1 Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland közgyűlés elnöke Készítette: Terület- és Vidékfejlesztési Osztály Tájékoztató a megújuló energiaforrások hasznosításának helyzetéről, valamint annak további lehetőségeiről a megyében I. Magyarország és az Európai Unió energiamixe Magyarország villamosenergia-ellátását ellentmondásos helyzet jellemzi. A hazai villamosenergia-rendszerben nagyobbrészt alap-terheléses üzemvitelre alkalmas egységek működnek, ezért a rendszer technikai eszközökkel egyre nehezebben szabályozható. Jelenleg gazdaságtalan és elavult, fosszilis energiahordozót használó erőművi blokkokkal szabályoznak. Ezek a 200 MW teljesítményű blokkok biztosítják a villamosenergia-rendszerben a szekunder tartalékokat. A jelenlegi helyzetben pár éven belül bekövetkezhet olyan szituáció, hogy a kapacitáskiesések nem lesznek kezelhetők a tartalékok hiányában. A belföldi helyzet, a nagykereskedelmi piaci verseny hiánya nem kényszeríti a szereplőket folyamatos technológiai fejlesztésekre, így a hazai erőművek többsége elavult, primer energiahordozó felhasználásuk, élőmunka-igényük nagyobb az európai szintnél. Meglévő szén- ill. földgáztüzelésű erőműveink még mindig jelentős szerepet, közel 50 %-os részarányt töltenek be a villamosenergia-termelésben, de tervezett élettartamukat több évtizeddel meghaladó életkorúak, hatásfokuk és környezetvédelmi paramétereik, CO 2 -kibocsátásuk nem felel meg a mai követelményeknek. A Paksi Atomerőmű Zrt. a magyar nemzetgazdaságban, illetve a villamosenergiatermelésben meghatározó szerepet tölt be, 2009-ben annak 42%-át adta. A Paksi Atomerőmű hazánkban jelenleg és a tendenciát tekintve is az energiaellátás legalacsonyabb értékesítési áron (2009-ben 10,67 Ft/kWh) termelő egysége, hosszú távon a versenyképes árú villamosenergia-ellátás biztosításnak és a CO 2 -kibocsátás csökkentésnek hatékony eszköze. Az Országgyűlés 2005-ben tudomásul vette a Paksi Atomerőmű üzemidejének (azaz 30 évnek) a 20 évvel történő meghosszabbításáról szóló tájékoztatást, illetve előzetes hozzájárulást adott ahhoz, hogy a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdődhessen. 1

2 2009-ben a villamosenergia-termelés 8%-a származott megújuló forrásokból, aminek 68,5%-a biomassza eredetű. Ebben jelentős részt képvisel a tűzifa szénnel való együttégetése rossz hatékonyságú, elavult erőművekben, amelyek kiváltása fenntarthatósági és energiahatékonysági szempontok alapján is indokolt. A megújuló villamosenergia-termelésen belül a szélerőművek részesedése 13,4 %, a vízerőműveké 9,7 %, a biogázé 2,2%, a kommunális eredetű energiatermelés pedig 6,2%. Az Európai Unión belül egységes, hosszú távú energiapolitika iránt először 2005-ben mutatkozott igény az olajár emelkedése és a klímaváltozás okozta kihívások miatt. Az Európai Bizottság ennek hatására 2006-ban jelentette meg a Zöld Könyvet Európai Stratégia a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiáért címmel. Az Európai Unió energiapolitikai elveit tartalmazza az Energia 2020 Stratégia, amely az erőforrás- és energia-hatékony, alacsony szén-intenzitású gazdaság átalakítását tűzte ki céljául. A év adatait elemezve az EU-27 villamosenergia-termelésének megoszlása a következők szerint alakult: megközelítőleg a villamosenergia-termelés 56%-át állítottak elő földgáz, olaj illetve széntüzelésű erőművekben, 28%-os volt az atomenergia részesedése, illetve 18%-ot képviseltek a megújuló erőforrások. Az Európai Bizottság 2050-re a villamosenergia-szektor dekarbonizációját tűzte ki célul, ami valószínűleg az atomenergia részesedésének szinten tartása mellett csak a megújuló erőforrások maximális hasznosításával és a CCS (széndioxid leválasztás és tárolás) széles körű alkalmazásával lesz megvalósítható. A megújuló energia termelésünk bázisa jelenleg a nagy vízerőművek, a szárazföldi szélerőművek, a napkollektorok és a napelemek, a geotermikus rendszerek, a biomassza, illetve az első generációs agroüzemanyagok hasznosításával tekinthető megoldottnak. II. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve A magyar megújulóenergia-politika legfontosabb stratégiai célja, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság érvényesülését. A magyarországi megújulóenergia-politika legfőbb területei: o ellátásbiztonság, o környezeti fenntarthatóság, klímavédelem, o mezőgazdaság-vidékfejlesztés, o zöldgazdaság-fejlesztés, o közösségi célokhoz való hozzájárulás. 2

3 A cselekvési terv legfontosabb feladata, hogy kijelölje azokat az alapelveket, cselekvési irányokat és intézkedéseket, amelyekkel teljesíthető az energiaforrások felhasználásában 2020-ra a 14,65 %-os megújuló energiahordozói részarány. Ez jelentősen meghaladná az Európai Unió által Magyarország számára előírt 13 %-os célértéket. Az egyes megújuló energiaforrás típusokra vonatkozó cél meghatározása során a következő korlátozó tényezők szabta határokat kell megvizsgálni: o megújuló energiaforrás típus fenntartható mennyiségi potenciálja, o a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága, o a finanszírozási lehetőségek korlátozottsága. Vízenergia: Magyarország vízenergiai adottságai csak részben kedvezőek, ugyanis kevés a hegyes terület, országosan eltérő a csapadék eloszlása térben és időben, a nagy vízhozamú folyóink kis esésűek. A vízenergia hasznosításához duzzasztóművek létesítésére lenne szükség. Ennek figyelembevételével a 66 MW beépített teljesítményt elsősorban kisméretű, 5 MW alatti, már meglévő duzzasztóművekbe beépíthető törpe vízerőművek létesítésével, valamint folyómedrekbe telepített átáramlásos turbinákkal tervezzük elérni. A beépített teljesítmény ezáltal 2020-ra 29 százalékkal növekszik a évhez képest. Jelentős vízgazdálkodási, árvízvédelmi és környezetvédelmi kérdés. Szélenergia: meghatározásra kerültek azok a helyszínek, ahol gazdaságosan telepíthetők nagyobb szélturbinák. A szélenergia rendkívül környezetbarát, de időjárásfüggő, nem szabályozható. A jelenleg nagy számban telepített szélkerekek esetében a névleges szélsebesség (amelynél a névleges teljesítmény leadására képessé válnak) a m/s tartományba esik. Ez megfelel km/óra mért szélsebességnek. Mint ismeretes, Magyarországon a 70 km/óra szélsebesség már károkat okozó vihar formájában jelentkezik, és előfordulása ritka. Ugyanezek a szélkeréktípusok 2 m/s szélsebesség alatt nem adnak le villamos teljesítményt, ez viszont gyakori helyzet. A szakemberek a meteorológiai adatok ismeretében a tájegységek szerinti adatok alapján rendelkeznek a tervezéshez elengedhetetlen adattal. Geotermikus energia: Magyarországon a geotermikus mutató jelentősen meghaladja a világátlagot, ami az ország egyik természeti kincse. A geotermikus energia esetében a kútlétesítés és visszasajtolás közvetlen költségén kívül - a hőellátási és elosztási rendszer kiépítésének ráfordításai miatt - a legjelentősebb korlátozó tényezőt a finanszírozás biztosítása jelenti. A geotermikus energia hőellátásra történő hasznosítása konkrét esetben lehet épületfűtés, használati melegvízszolgáltatás, fürdők víz- és hőellátása, üvegházak hőellátása stb. Egy-egy beruházásnál a minél komplexebb hőhasznosítás kívánatos. A célok között az épületek hőellátása kiemelt feladatot képez. A termálkutak nagyobb épületegyüttesek ellátását és kisebb-nagyobb települések távhőellátását teszik lehetővé. A következő időszakban elsősorban a meglévő 3

4 termálenergia gazdaságos felhasználására kell fókuszálni, különösen azokon a területeken, ahol a hőigény fennáll és kedvezőek a geológiai adottságok, új kutak is létesíthetők. Napenergia: a napsütéses órák számát tekintve a napenergia-hasznosítás a kifejlett technológia révén igen jó eszköz a megújuló energiaforrások elterjesztésében. A napenergia aktív hasznosításának két módja: a napenergia termikus hasznosítása, illetve a napenergia villamosenergiatermelés célú hasznosítása. A napenergia termikus hasznosításának elterjedt és jellegzetes eszközei az épületek besugárzott felületére (tetőre) szerelt napkollektorok. Tekintettel arra, hogy hazánkban az eddig felszerelt napkollektorok felülete csak töredéke a napkollektorok telepítésére hazánkban alkalmasnak tartott felületnek, jelentős mértékű fejlesztés várható ezen a területen. A termikus napenergia-hasznosító berendezések leggazdaságosabban használati meleg víz (HMV) előállításra alkalmasak, éves átlagban 30 50%-os hatásfokkal hasznosítják a napenergiát. Biomassza: Magyarország kiváló agroökológiai adottságokkal rendelkezik a biomassza versenyképes előállítására. Az élelmezési és takarmányszükségletet meghaladó mennyiségben képes a magyar mezőgazdaság fenntarthatóan biomasszát előállítani és jelentős a biogáz-előállítási potenciál. Szilárd biomassza Magyarország kiváló agroökológiai adottságokkal rendelkezik a biomassza hosszú távon fenntartható, versenyképes előállításához. A rurális térségekben a biomassza az egyik legkönnyebben elérhető, olcsó energiaforrás, ezért annak energetikai hasznosítása túlmutat az energiapolitika céljain, egyben fontos agrár- és vidékfejlesztési eszköz is. A biomassza energetikai célú felhasználása hozzájárul a bioökonómia, a mezőgazdasági melléktermékekre alapozott, a fosszilis alapanyagok kiváltását lehetővé tévő, jelentős munkahely-teremtési potenciállal bíró gazdaságfejlesztési modell megvalósításához. Fontos megjegyezni, hogy a megújuló energiahordozók jelentős része olcsón elérhető, ezzel egyidejűleg a vidéki térségek saját forrásból képesek lehetnek kielégíteni környezetbarát módon, kisebb költségekkel saját energiaigényük jelentős részét. Bioüzemanyag A szilárd biomasszához hasonlóan, Magyarország kiemelkedő agroökológiai feltételekkel rendelkezik a bioüzemanyag-előállítás területén, az első generációs és különösen a második generációs bioüzemanyagokhoz szükséges alapanyag termelése vonatkozásában egyaránt. Magyarország az elkövetkező 10 évben törekedni fog arra, hogy különösen a cseppfolyós bioüzemanyagok terén olyan alapanyagokat használjon, amelyek nem jelentenek versenyt az élelmiszer-termelés számára. Biogáz A biogáz-alkalmazások elterjesztése nemcsak energetikai megfontolásból indokolt, hanem számos egyéb tényező is különösen indokolttá teszi a területen történő előrelépést (környezetvédelmi technológia). A biogáz-előállítás a termelési hulladékok, 4

5 mezőgazdasági melléktermékek és egyéb szerves anyagok kezelésével hozzájárul a környezetvédelmi célok teljesítéséhez, a metángáz-kibocsátás csökkentésével fontos klímavédelmi eszköz. III. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei specifikumok Energiaforrások A megyében korábban négy 50 MW-nál nagyobb teljesítményű erőmű is üzemelt, azonban a veszteségeket termelő üzemeltetés miatt a közelmúltban először a berentei Borsodi Biomasszaerőmű (71 MW) és a Tiszapalkonyai hőerőmű (90 MW), majd a tiszaújvárosi Tisza II. Hőerőmű (900 MW) is leállt a villamos energia termelésével. Az egyetlen 50 MW-nál nagyobb teljesítményű hőerőmű a megyében a Sajószögedi gázturbinás hőerőmű (120 MW). Az 1998-ban üzembe helyezett gázturbinás hőerőmű mellett részt vesz a villamos energia termelésében a Miskolc-Diósgyőri fűtőerőmű (3,9 MW áram, 4,1 MW hő), a Miskolc-Bulgárföldi fűtőerőmű (1,1 MW áram, 1,1 MW hő) és a Miskolc-Kombinált ciklusú gázturbinás erőmű. Villamos energia termelésére alkalmas továbbá az ózdi (4,8 MW áram, 4,8 MW hő), a kazincbarcikai (9,6 MW áram, 55 MW hő), a tiszaújvárosi (6,4 MW áram, 40 MW hő) és a sárospataki (1 MW áram, 1,6 MW hő) fűtőmű. A megyében a megújuló energiaforrások közül az országos átlag (20,56%) feletti erdősültségre (30,19%) alapozva a biomassza nyújt jelentős hasznosítási lehetőségeket, így az erdőgazdasági hulladékok, a fa- és bútoripari, illetve egyéb növénytermesztési hulladékok, valamint energetikai célból telepített faültetvények biztosíthatnak elegendő mennyiséget ahhoz, hogy korszerű technológiával kiváltható legyen például a városi távfűtési hálózatok egy része, a nagyobb kommunális oktatási, kórházi, egyéb intézményi stb. létesítmények hagyományos energiahordozói, valamint az ipari parkokban, illetve saját telephelyen működő vállalkozások hő- és villamosenergia-átalakító bázisai. A megyében a korszerű, új generációs biomassza erőművek jelentős felvevői lehetnek a helyben megtermelt biomasszának, amellyel csökkenthető a megye szénhidrogén energiahordozóktól való függősége. Ennek pozitív példája a Bioenergy-Miskolc Szolgáltató Kft. 780 millió forintos beruházással felépített és közelmúltban Miskolcon átadott 3 MW kapacitású biomassza-tüzelésű fűtőműve. A megújuló energiaforrást használó létesítménnyel évente egymillió köbméter földgáz takarítható meg. A zöldmezős beruházásban felépített fűtőmű évente 4,5 ezer tonna biomasszát használ fel. Bár Miskolc teljes távhőfelhasználását tekintve teljesítménye nem jelentős, szerepe fontos, mert évente tonnával csökkenti a kibocsátott CO2 mennyiségét. A Sajóbábonyi Ipari Parkban a Kiserő Energiaszolgáltató Kft. 300 millió forintos beruházással épít új biomassza kiserőművet. Az épülő erőmű fűtőanyaga faapríték és 5

6 felhasználja a szomszédos biodízel üzemből visszamaradt napraforgóhéjat. A biomassza felhasználása nemcsak import energiát vált ki, hanem az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódóan foglalkoztatási hatással is jár, ezért lokális hőenergia célú hasznosítása kívánatos a megyében. A megye három legjelentősebb vízerőműve a Kesznyéteni (2 x 2,2 MW), a Felsődobszai (0,52 MW) és Gibárti vízerőmű (0,5 MW). A vízenergia hasznosításának aránya elméletileg növelhető lenne a megyei vízfolyásokon. A megvalósítás előtt azonban a duzzasztóművek környezeti hatásait alaposan vizsgálni kell. A megye ökológiai értékeinek védelmére tekintettel a vízművek üzemeltetése külön hatósági szabályozás és megállapodás szerinti feltételek mellett engedhető meg. A megyei rendezési terv nem támogatja a világörökségi és tájképvédelmi területen erőmű építését (pl. Szerencsi biomassza erőmű, illetve Aranyosvölgyi szivattyús vízerőmű), melyek tájképre, környezetre, kultúrtájra és benne a tokaji világörökségi területre gyakorolt hatása kiszámíthatatlan. A területrendezési tervre vonatkozó ajánlások meghatározzák, hogy az ökológiai hálózat területén a tájképvédelmi övezetben, továbbá a világörökségi és borvidéki területeken erőmű nem létesíthető. Az éghajlati adottságok, az Országos Meteorológiai Intézet által 70 m magasságban végzett szélsebesség mérési eredmények és a területrendezési terv térképi melléklete alapján szélenergia hasznosítására a megye keleti területei (Cigánd környéke) és a Sajó-völgyének védett területektől távol eső részei alkalmasak. A megyében szélerőmű-parkot még nem telepítettek, azonban három szélerőművet már felavattak: Bükkaranyos mellett 2005-ben két szélerőművet állítottak fel, melyek összteljesítménye 2x0,225 MW; Felsőzsolca és Onga határában látható a 2006-ban felállított szélerőmű, mely névleges teljesítménye 2 MW. A megye fontos megújuló energiaforrása a geotermikus energia, amit szintén fel lehet használni hő- és villamos energia termelésére. A PannErgy Nyrt. irányításával Miskolc mellett zajlik az ország jelenlegi legnagyobb geotermikus projektje, a Miskolci Geotermikus Projekt szeptemberében sikeresen lezárult a Miskolcot és agglomerációs körzetét geotermikus hővel ellátó projekt beruházásához szükséges öt darab geotermikus kút fúrása. A sikeres fúrási munkálatokkal párhuzamosan a kutak próba termeltetése és tesztjei is lezajlottak, így megállapítható, hogy a MAL-PE-01, MAL-PE-02, valamint a KIS-PE-01B kutak vize nagyon hasonló karakterű, és nagyvonalakban egyezik a KIS-PE-01-es kút vize is. KIS-PE-02 kút vizsgálata folyamatban van, de az előzmények alapján a többi kúthoz hasonló vízösszetétel prognosztizálható. A vízvizsgálat mellett a kutak gázvizsgálata is megtörtént, amely azt mutatta ki, hogy metán és CO2 tartalmuk is igen csekély. Mindezek alapján a geotermikus energiatermelés 150-ed részére csökkenti a földgáz alapú termelés üvegházhatást okozó gázainak kibocsátását ben elkezdődtek a Kistokaj-Mályi- 6

7 Miskolc hővezeték építési munkálatai, valamint zajlik a hőcserélő állomások építése. Az elmúlt két évben megvalósult beruházás eredményeként Miskolc mellett 2014-tól várhatóan Mályi és Kistokaj is bekapcsolódhat a geotermikus hő hasznosításába. A fentiekhez hasonlóan fontos a Leader forrásból Miskolc térségében megvalósuló ún. Makrovirka projekt, mely célja a térség települései villamosenergia-önellátásának megteremtése decentralizált, megújuló energiaforrásokat (RES) hasznosító közösségi erőművek építésével, a közösség tagjainak aktív bevonásával. Szintén a Leader keretén belül valósult meg az 1 falu 1 MW program, mely részletes tartalmát a már megvalósult projektek tárgykörben mutatjuk be. A napenergia hő- és villamos energetikai célú hasznosítására a megyében jelenleg még csak lokálisan jelentkezik igény, elsősorban a lakosság részéről, illetve az időszakosan hasznosított üdülőterületeken, kempingek, szabadidőközpontok, üdülő-együttesek és tározótavak térségében. A környezetkímélő napenergia hasznosításával helyi szinten jelentős energia- és költségmegtakarítás érhető el. A megye korszerű energiafelhasználási rendszereinek kialakításában a szoláris berendezésekkel kombinálható biomassza bázisú energiaátalakítási technológiák jelenthetnek mérhető nagyságrendet. Fejlesztési területek Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciójának Javaslattételi szakasza a megye fejlesztésének stratégiai céljai között részletezi az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának, valamint az energiahatékonyság ösztönzésének lehetőségét, amely az alábbi területekre koncentrálódik: - A megújuló energiaforrások hasznosítása a térségi decentralizált energiatermelő, tároló, elosztó és integráló rendszerek létrehozásával, amely egyszerre segíti a nagyobb intézmények, ipari területeken koncentrálódó vállalkozások, illetve távfűtőművek energiaköltségeinek csökkentését, valamint - különösen a biomassza alapú fűtési célú energiatermelés esetén - a helyi foglalkoztatás bővítését és az energiára fordított jövedelmek helyben tartását. A kiemelten fontos gazdasági központokban a hatékony és olcsó energia eléréséhez szükséges energetikai beruházások megvalósítása. A megújuló energiaforrások felhasználása az alábbi területeken célszerű: - A biomassza alapú energiatermeléssel összhangban a megyében az erdősültség növelése a gyengébb termőhelyi adottságú területeken: energiaerdő ültetvények létrehozása, valamint egyéb mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítása (ágnyesedék, szalma, stb.); - Az 1 falu 1 MW program folytatása és DG RES (decentralizált megújuló energiaforrást hasznosítók) intelligens mikro-hálózat (smart grid) mérlegkörének megvalósítása a megyében; 7

8 - Geotermikus energia fűtési célú alkalmazása lakossági, illetve termelői (pl. melegházi zöldségtermesztés) felhasználás céljára; - Szélerőmű park létesítése Cigánd térségében a Bodrogközi fejlesztések kiemelt beruházásaként és a Sajó-völgyének védett területektől távol eső részein; - Helyi szinten a vízenergia hasznosításának bővítése, figyelembe véve a duzzasztóművek környezeti hatásait, illetve a meglévő erőművek korszerűsítését; - A föld-hő hasznosítása hőszivattyús fűtési rendszerek elterjesztésével, hőszivattyú gyártás telepítésével. - Az energiafogyasztás csökkentésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzése a lakosság, az intézmények és a vállalkozások körében, illetve az energiaveszteség minimalizálása a fogyasztó és termelő rendszereknél. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Stratégiai részprogramja szintén külön prioritásként kezeli e tématerületet, mely Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése címet viseli. A prioritás alkalmazkodik azokhoz a hazai és nemzetközi irányokhoz, amelyek elengedhetetlenek a fenntartható energiapolitika biztosításához. Figyelembe véve az ország jelentős fosszilis alapú energiaimportját, az energiatakarékosság növelése és a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazása az ellátásbiztonságra és a klímavédelemre irányuló nemzeti és EU 2020 célkitűzések megvalósításának legfontosabb tényezői. Általuk csökken a fosszilis energiahordozók felhasználása, valamint a társadalom energia-kitettsége, tehát jelentős környezetvédelmi és fenntarthatósági hasznokat vonnak maguk után. Ezen törekvések összhangban állnak Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban tematikus célkitűzéssel. Az energiafüggőség csökkentésére és klímavédelemre irányuló célok megvalósítását, valamint a gazdasági válságból történő kilábalást számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely a legkisebb költséggel és legnagyobb társadalmi, éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása és energiatakarékos új otthonok építése terén javítható. Jelentős energia-megtakarítási potenciál rejtőzik a hazai, működő távfűtési rendszerek teljes körű korszerűsítésében is. A primer oldali fejlesztések tekintetében fontos szerepe van a megújuló energiaforrások alkalmazásának is, különösen a biomassza és a geotermikus energia vonatkozásában jelentős a potenciál a távhőrendszerek megújuló alapra helyezésére. A megye természeti adottságait számba véve a megújuló energiaforrások alkalmazása kiemelt társadalmi, környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdek, amely a hagyományos 8

9 energiahordozókra épülő, magas-energiaintenzitású gazdasági modell dekarbonizációjában központi szerepet játszik. A nagyarányú megújuló alapú termelés biztonságos és hatékony integrálásának biztosítása érdekében szükséges a megfelelő rugalmasságot biztosító termelői egységek, tárolók kiépítésének és a hálózati infrastruktúra, azaz az intelligens hálózatok fokozott elterjedésének az elősegítésére is hangsúlyt fektetni. Az alacsony szén-dioxid kibocsátással járó energiatermelési technológiák kidolgozására és alkalmazására irányuló K+F+I tevékenységek támogatása és a kapcsolódó pénzügyi ráfordítások növelése szükséges. Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása Az épületenergetikai programokon belül a közszféra részére az energiahatékonyság növelését a konkrét beruházások mellett, olyan soft típusú energiagazdálkodási eszközök elterjesztésén keresztül is ösztönözni kívánjuk, amelyek az energiafelhasználás nyomon követésével (monitoringjával), folyamatos szabályozásával csökkentik az energiafogyasztást. Távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése A megyében elvárt eredmény a megújuló energiaforrások termelésének növelése és a nagyobb mértékű hálózatra történő integrálásuk megteremtése. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazásának köszönhetően csökken az ország szén-dioxid kibocsátása, energiaimport-függősége és a környezet-terhelése, mérséklődnek a felhasználók energiaköltségei, valamint különösen a biomassza esetében bővül a vidéki foglalkoztatás. Fontos a távhőrendszerek megújuló energiaforrások használatával kombinált, komplex, primer és szekunder oldali energetikai korszerűsítése, új, megújuló energiaforrás alapú távhőtermelő létesítmények kialakítása, a régi elavult, rossz hatásfokú termelő egységek kiváltása és megújuló alapra helyezésének, valamint az új termelő egységek távhőrendszerre történő integrálásának az ösztönzése, a hálózati veszteségek csökkentésére irányuló fejlesztések. Ezen felül hangsúlyt kell fektetni az egymástól elkülönült távhő elosztói rendszerek hatásfoknövelő összekapcsolására is. A fenti beavatkozások mindegyike közvetlenül, illetve közvetve fokozza az energiahatékonyságot, csökkenti a CO2 kibocsátást. A projekt megvalósítása jelentősen hozzájárul a távhőellátás versenyképességének javításához, a távhő rezsidíjak féken tartásához. A megújuló energiaforrások növelésére Magyarország a számottevő környezetvédelmi és klímavédelmi hasznok mellett, mint a gazdasági fejlődés egyik kitörési pontjára is tekint. Megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése 9

10 A megújuló energia felhasználás növelése érdekében elengedhetetlen a megye és a térség megújuló energiatermelő létesítményeinek és rendszereinek fejlesztése, illetve új erőművek, rendszerek kiépítése. Az erőművek a megtermelt energiát közvetlenül a hálózatba továbbítják és ez egy kisebb település, ipari park, ipari terület energiaszükségletét fedezi vagy kiegészíti. Ezáltal csökken a fosszilis energiahordozók felhasználása, ennek hatására csökken a CO2 kibocsátás mennyisége. A magyar villamos-energia rendszer azonban jelenleg nagyon rugalmatlan. A megtermelt energiát korlátozott mennyiségben tudja csak a rendszerébe beengedni, ezért a hálózat szabályozásához hozzájáruló energia tárolók építése, kialakítása is szükséges, a rendszer rugalmassá tétele mellett. Követendő példa a már előzőekben említett Makrovirka projekt, mely hozzájárul a térség települései villamosenergia-önellátásához decentralizált, megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi erőművek építésével. IV. Megvalósult beruházások, működő létesítmények: Miskolci Geotermikus Project Magyarország, bár nem aktív vulkáni területen található, geotermikus adottságai mégis európai, sőt nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőek. Magas a hőmérséklet mélységgel történő emelkedése, ~ 45 C/km, szemben az átlagos C/km értékkel. Így 500 m mélységben az átlaghőmérséklet már C, 1000 m-ben C, 2000 m mélységben pedig C, a melegebb területeken akár C lehet. A felszín alatt több km mélységig megtalálható törmelékes üledékekből (homok, homokkő) vagy repedezett mészkőből, dolomitból az ország területének több mint 70 %-án minimum 30 C-os termálvíz feltárható. Magyarországon a geotermikus potenciál alulról közelítő becslések szerint is legalább ~ 60 PJ/év. 10

11 A Miskolci Geotermikus Projekt bemutatása Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és a PannErgy Nyrt. az együttműködés kezdetén abból indult ki, hogy a város fűtőművének földgázfelhasználása és károsanyag-kibocsátása csökkenthető a megújuló energia felhasználásával, ami végső soron egy tisztább, élhetőbb várost biztosít a miskolciak számára. Az önkormányzat tulajdonában lévő MIHŐ Kft. és a PannErgy közösen azzal a céllal alapította meg 2009 augusztusában a Miskolci Geotermia Zrt. projektcéget, hogy Magyarország egyik legnagyobb városának egy igen jelentős részét megújuló forrásból származó hőenergiával lássa el. Az előzetes várakozásokat is felülmúlták azok a kedvező eredmények, amelyeket az első kút megfúrása során, 2010 őszén tapasztaltak. A Mályi kútban mintegy 2300 méter mélységében található a termál tározó, és az innen feltörő víz, mind a hozam (150 l/s), mind a hőmérséklet tekintetében (105 C) kitűnő alapot jelentett a további fúrásokra. A meglévő termelő kút mellé egy újabb termelő kút, és három visszasajtoló kút megfúrására került sor. A beruházás műszaki célja, hogy a geotermikus energia betáplálásra kerüljön a rendszerhez legközelebb lévő Miskolc Avas hőkörzet fűtési rendszerbe, amely az ott lévő panel épületeket látja el hőenergiával. A termálkútból kinyert hőteljesítmény csővezetékeken és hőcserélőkön keresztül jut el a hőfogyasztókhoz, és a lehűlt folyadék kerül visszasajtolásra. A rendszer működtetésének egyik alapkövetelménye volt, hogy a fogyasztók adott pillanatnyi hőteljesítmény-igényének függvényében szabályozni lehessen a rendszert a termálkút szivattyújának vízkitermelésével, valamint a keringető szivattyúk vízszállításával. Ennek megvalósítása érdekében számos ponton szükség van a hőmérséklet, a nyomás és a térfogatáram mérésére, amely adatok alapján a központi távfelügyeleti rendszer irányítja a geotermikus fűtőművet. 11

12 A Miskolci Geotermikus Projekt megvalósításához a PannErgy Cégcsoport több mint 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást realizált, az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjából és Magyarország központi költségvetéséből finanszírozott pályázati konstrukciók keretében. A geotermális hőenergia hasznosítás rendszere az alábbi jól elkülöníthető, helyileg is elválasztható részegységekből épül fel: - Mályi kitermelő kutak szivattyúval, szűrővel, gáztalanítóval, vízkezelő egységgel - Termálvíz vezeték a Mályi kitermelő kutak és a Kistokaji Hőközpont között - Kistokaji Hőközpont - Avasi Hidraulika Állomás - Visszasajtoló vezetékrendszer - Kistokaji visszasajtoló kutak május 7-én indították el a Miskolci Geotermikus Projekt keretében megvalósított geotermikus hőszállító rendszert, amellyel megkezdődött a hőenergia szállítása Miskolc Megyei Jogú Város felé. Ezzel elindult Közép-Európa legnagyobb geotermikus fűtőműve. A Miskolci Geotermikus Projekt eredményeként 2013 májusa óta Miskolc Avas városrész távfűtésének és HMV ellátásának meghatározó része geotermikus forrásból történik, nyáron 5-8 MWth, télen MWth hőteljesítménnyel április A Miskolci Geotermikus Projekt második ütemében a geotermikus forrásból nyert hőenergia a belvárosi fogyasztókhoz történő eljuttatására alkalmas távvezetékrendszer épül a Tatár utcai Fűtőműig, ahol egy új hőátadó állomás épül. Az Európai Uniós forrás felhasználásával lehetőség nyílik a Miskolc Belváros, továbbá a Miskolci Egyetem területén jelentkező fűtési-, és használati melegvíz hőigényének részleges geotermikus energiával történő ellátására. Ezen beruházással elérhető az eredeti tervekben szereplő GJ éves primer hőleadás. A második fázis éles üzemindulása a 2014-es fűtési időszak kezdetére valósulhat meg. A Miskolci Agrokultúra Kft. által létesített 7000 m2-es fóliasátornak a geotermikus rendszerre történő csatlakoztatása 2013 év végén történt meg, amellyel együtt a mezőgazdasági termelés is bekapcsolódott a geotermikus energiahasznosításba. A PannErgy beruházásában megvalósításra kerül a miskolci avasi és belvárosi hő körzetek ellátását biztosító hőellátó rendszer hulladékhőjét tovább hasznosító, innovatív növénytermelő üvegház komplexum. A Miskolci Üvegház Projekt során olyan nagy hatásfokú Kelet-közép Európában még nem használt technológiát kívánnak megvalósítani, amely a növénytermesztéshez szükséges legkedvezőbb körülmények kialakítását teszi lehetővé. Jelen projekt megvalósulásával a térség és Kistokaj közép- 12

13 európai mércével mérve is jelentős megújuló energia felhasználása mellett, a magyar kertészeti és zöldség termesztési ágazat meghatározó szereplőjévé válik. A megvalósuló, közel 10 hektár méretű üvegház várhatóan 30 főt meghaladó új munkahelyet biztosít Kistokaj és agglomerációja számára. Az üvegház projekt tervezése mintegy 12 MW hőkapacitás kiépítésre és 120 TJ/ év mértékű hőleadásra épül. A már működő Miskolci Geotermikus Rendszer mellett egy olyan rendszer kerül megvalósításra Kistokajban, amely a miskolci fűtési körzetből visszaérkező víz hőenergiáját fogja tovább hasznosítani. Ennek a beruházásnak a megvalósulásával lehetőség nyílik Kistokaj térségében az ipari és lakossági fogyasztók geotermikus rendszerbe kapcsolására, ezáltal megvalósítva a kétlépcsős geotermikus hőhasznosítást. A beruházás során 10 ha üvegház kerül kialakításra, amely munkahelyeket teremt a térségben élők számára és biztosítja azt is, hogy további vállalkozások is csatlakozhassanak a megvalósításhoz. Mindamellett tehát, hogy európai viszonylatban is jelentős geotermális beruházásról van szó, Közép-Európa tekintetében egyedülálló a projekt a tekintetben, hogy egy település (Kistokaj) komplett energiaellátását geotermikus energiával biztosítják. Műszaki adatok Miskolci Geotermikus Projekt számokban: Hőkapacitás: 70 MW Kifolyási hőmérséklet: 95, 105 C Hozam (kutanként): maximum 150 l/s Termelőkutak mélysége: m Termelőkutak száma: 2 Visszasajtoló kutak száma: 3 Beruházási költség: 25 millió EUR Geotermikus hőigény: TJ A Miskolci Geotermikus Projekt elnyerte a GeoPower Market legjobb fűtési projektje nemzetközi díjat. Miskolc, Kenderföldi bio-fűtőmű (Kilián lakótelep) A beruházás célja az volt, hogy hozzájáruljon Miskolc kiliáni városrészében a távfűtési alrendszer korszerűsítéséhez, az energiahatékonyság növeléséhez, lakás és az intézmények hőellátásához. A megvalósítás során egy 3 MW teljesítményű faapríték tüzelésű kazán került telepítésre egy zöldmezős beruházás keretében. Az alapanyag előállító és kiszolgáló 13

14 berendezések beszerzése történt meg, illetve kiépítésre került a hőátadáshoz szükséges távhővezeték hálózat. A projekt keretében beépítésre került 3 MW fűtési kapacitású biomassza kazán alakítja át a megújuló energiaforrásból származó tüzelőanyagot hőenergiává. A megtermelt energia a beruházás keretében kiépítésre kerülő hőtávvezetékeken keresztül jut el a Kenderföldi és a Dorottya utcai fogyasztókhoz. A távhőszolgáltatás Miskolc ezen területén teljes mértékben földgáz alapon üzemelt, a fejlesztés eredményeként ez a függőség megszűnt. Átmenti földgáz hiány esetén is biztosítható lesz, még a leghidegebb időjárás esetén is, egy alapszintű szolgáltatás. A kazán csak a fűtési szezonban üzemel majd. A biomassza fűtőmű kibocsátása minden kategóriában alatta van a jogszabályban megállapított határértékeknek. A beruházás technológiai létesítményei zárt, hangszigetelt csarnokban kerültek elhelyezésre, a jelenlegi környezetben többlet zajterhelés nem várható. A fejlesztés lehetőséget teremt arra, hogy helyi tüzelőanyaggal, a térségből származó faaprítékkal kerüljön kiváltásra a földgáz. A biomassza tüzelésű kazánház évente kb tonna faaprítékot használ fel, ezzel közel m3 földgáz kiváltására van lehetőség. A korábban hulladéklerakóba kerülő, vagy hasznosítatlanul lebomló másodnyersanyagok felhasználásával takarékoskodni lehet a természeti erőforrásokkal is. A megtermelt hőenergia megújuló energiaforrásból származik, így a projekt hozzájárul az üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A fejlesztésnek köszönhetően a projekt élettartama alatt mintegy t szén-dioxid kibocsátása kerülhető el. Ezzel a beruházás érdemben járul hozzá a klímaváltozás negatív hatásai elleni küzdelemhez. A fejlesztést az indokolta, hogy az ellátásbiztonság fokozása érdekében szükséges volt a miskolci távfűtés teljes földgázfüggőségének csökkentése, emellett a térségben a 14

15 szükséges alapanyagok rendelkezésre állnak, így helyben lehetővé vált a biomassza fűtési célú hasznosítása. A fejlesztés mindezek mellett mintaként szolgálhat a további hazai megújuló energiás távhő-fejlesztésekhez. A Bükk-Térségi Vidékfejlesztési Közösség 1 falu 1 MW és LEADER-BEV-WAYS programjainak keretében megvalósult fejlesztések ( ) Az 1 falu 1 MW program bemutatása Az 1 falu 1 MW program I. üteme DG RES termelés A komplex térségfejlesztési program első ütemében 100 %-os LEADER támogatásból, közel 277 millió forint értékben 27 db demonstrációs és oktatási célú Közösségi Energiaudvar energiatermelő rendszereinek (PV rendszer, növényolajos minierőmű, napparabola, biomassza kazán) beruházása indult meg. A projektek és között valósultak meg. Műszaki tartalom: 24 db 3-5 kwp/db naperőmű, 5 db 5-15 kwp/db növényolajos mini erőmű, 2 db 60 kw/db napparabola, 2 db 120 kw/ db faapríték kazán, 1 db 1,7 kwp szélgenerátor, 18 db 2 m2 napkollektor. Az 1 falu 1 MW program II. üteme DG RES termelés és integráció A program második üteme 1,8 milliárd forint értékben, KEOP támogatással tervezett, melyre 27 tagból álló konzorcium alakult a vidékfejlesztési közösség vezetésével. A Közösségi Biogáz (KBG) erőművek beruházóinak legfontosabb feladata, hogy az Energiaudvarok és egyéb termelők nem tervezhetően termelő rendszereit a MIKROVIRKA rendszerközpont irányításával önálló mérlegkörben, intelligens mikrohálózatban kiszabályozzák, valamint az alapanyag beszállítói integrációt a biomasszáért elektromos áram vagy készpénz érdekeltségi rendszert kiépítsék. A tervezett 6 db mikrokörzeti KBG erőművek alapanyagát döntően a kül- és belterületi zöld- vagy száraz kommunális növényi hulladék jelenti, melyet kiegészít a kommunális szerves iszap, szerves trágya és egyéb mezőgazdasági másodlagos biomassza. A projekt kivitelezése között várható. Műszaki tartalom: 17 db biomassza begyűjtő szett (kasza, motoros kasza, traktor, pótkocsi), 12 db 5 kw/db növényolajos minierőmű, 15

16 6 db 60 kw/db komplett biogáz üzem, 1 db 121 kwp photovoltaikus erőmű, 1 db elektrolizáló és hidrogén tároló és elosztó rendszer, 1db 42 kw és 1 db 1,17 kw tüzelőanyagcella, 1 db MIKROVIRKA típusú távfelügyeleti, távirányítási központ. Az 1 falu 1 MW program III. üteme DG RES termelés, tárolás és mobil felhasználás A harmadik ütem kiemelten támogatja a DG RES termelés mellett az energiatárolást, elosztást, hasznosítást és az integrációt. A cél, hogy legalább mikrorégiónként megjelenjenek napenergia vagy más RES hasznosító eszközök, amelyekhez elektromos tárolórendszer és elektromos töltőállomás kapcsolódik intelligens mikrohálózatban, a zéró emissziós települési közlekedés megalapozására (e-garázs). A 26 db LEADER támogatott projekt 100%-os támogatással közel 326 millió forint értékben, és között valósul meg. Műszaki tartalom: 23 db 0,5-12 kwp/db naperőmű, 3 db napelemes garázs, 2 db 150 kw biomassza kazán, 18 db tároló, 23 db elektromos töltő, 1 db geotermikus rendszer, 1 db 5 kwp vertikális tengelyű szélerőmű. Az 1 falu 1 MW program IV. üteme komplex DG RES termelés és integráció A program negyedik ütemében komplex energiatermelő rendszerek jelennek meg, amelyek együttműködve nemcsak elektromos, de hőenergia előállításra is alkalmasak. A 4. ütemben 19 db támogatott projekt 235 millió forint értékben valósul meg. A projektek kivitelezése év végéig befejeződik. Műszaki tartalom: 16 db 2-16 kwp/db naperőmű, 1 db napelemes garázs, 2 db kisméretű 5-8 kw biogáz üzem, 1 db 5 kw növényolajos minierőmű, 5 db hőszivattyús rendszer, 6 db tároló, 4 db elektromos töltő. Az elektromos mobilitás elterjesztése LEADER-BEV-WAYS hálózat kialakítása 16

17 Az együttműködési projekt célja, hogy a résztvevő partnerek megújuló energia források (RES) decentralizált, napelemes helyi termeléséből (DG, PV) nyert villamos áramot, - mint LEADER együttműködésben előállított alternatív üzemanyagot - a MIKROVIRKA (Virtuális Mikrohálózatok Villamos Energetikai Mérlegköri Klasztere) típusú okos hálózati központ távirányítási és távfelügyeleti hardver, szoftver eszközeivel a közcélú villamos hálózatba betermeljék, tárolják és üzemanyagként, akkumulátoros elektromos hajtású járművek (BEV) számára szerviz szolgáltatással együtt, oktatási, demonstrációs és közlekedési céllal egy innovatív hálózatban működtessék. Két pályázat került beadásra, a projektek megvalósításának várható határideje december 31. Műszaki tartalom: könnyűszerkezetes állomásépület 2 beállós garázzsal, napelemes energiatermelő rendszer monokristályos szilícium alapú napelem modulokkal, hálózatkapcsolt 3 fázisú áraminverterrel (5,1 kwp) BEV gyorstöltő berendezés (FA-Char 22 kw) BEV normál töltő berendezés (Char 4,6 kw) Komplett szerviz felszerelés BEV akkupack 10 kwh, 96V Hajtásvezérlő áramátalakító Járműfelépítmény 2.ábra: A LEADER támogatással létesülő energiaudvarok helyszínei (LEADER I. forduló citromsárga, LEADER II. forduló narancssárga színnel) és a KEOP projekttel érintett RES beruházási helyek (kék színnel). (forrás: Bükk-Mak Leader) 17

3. számú melléklet CSATLAKOZÁSI SZÁNDÉKNYILATKOZAT

3. számú melléklet CSATLAKOZÁSI SZÁNDÉKNYILATKOZAT 3. számú melléklet CSATLAKOZÁSI SZÁNDÉKNYILATKOZAT Alulírott (név) (lakcím) a(z) szervezet {települési önkormányzat/alapítvány/egyesület/egyházi jogi személy (belső egyház)/gazdasági társaság (egyéni vállalkozó

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

PannErgy Nyrt.-ről röviden

PannErgy Nyrt.-ről röviden PannErgy Nyrt.-ről röviden Tulajdonosi szerkezet 11,5% 22,3% 8,6% 8,0% 8,7% 25,3% Benji Invest 2,5% 13,2% ONP Holding SE Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt Külföldi intézményi Alkalmazottak, vezetők PannErgy

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A Bükk-Térségi LEADER Egyesület "1 Falu -1 MW" Programja

A Bükk-Térségi LEADER Egyesület 1 Falu -1 MW Programja A Bükk-Térségi LEADER Egyesület "1 Falu -1 MW" Programja Dr. Nagy József Bükk Térségi LEADER Egyesület, Kádárné Dr. Horváth Ágnes Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet A BTLE települések 44 település

Részletesebben

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest Miskolci geotermikus hőbetáplálási projekt Népesség 170000 fő Üzemeltetés

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE. dr. Orbán Péter projektvezető

A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE. dr. Orbán Péter projektvezető A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE dr. Orbán Péter projektvezető Röviden a MaTáSzSz-ról A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége 1993- ban alakult. A hazai távhőszektor

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Zöldségtermesztés a homokon szakmai konferencia Nyíradony, 2015.09.25. Tartalom

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Energiatudatosság a társadalom peremén

Energiatudatosság a társadalom peremén Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban

Részletesebben

Energiatárolási lehetőségek és megvalósítás

Energiatárolási lehetőségek és megvalósítás Energiatárolási lehetőségek és megvalósítás Béres Lili tanácsadó Bükk-Térségi LEADER Egyesület 2013. május 16. Energiatárolási lehetőségek Energiatárolási lehetőségek mérettartomány szerint Nagy teljesítmény

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

A BÜKK-MAK LEADER vidékfejlesztési közösség 1 falu 1 MW energiatermelési integrációja

A BÜKK-MAK LEADER vidékfejlesztési közösség 1 falu 1 MW energiatermelési integrációja A BÜKK-MAK LEADER vidékfejlesztési közösség 1 falu 1 MW energiatermelési integrációja Dr. Nagy József, Vass Lajos BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft. Mi történik körülöttünk? Zajlik a III. Ipari Forradalom,

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE. MAKROVIRKA Integráció fejlesztése Javaslat 2012.

NÓGRÁD MEGYE. MAKROVIRKA Integráció fejlesztése Javaslat 2012. NÓGRÁD MEGYE MAKROVIRKA Integráció fejlesztése Javaslat 2012. NÓGRÁD MEGYEI MAKROVIRKA Célkitűzés: NÓGRÁD MEGYE zéró emissziós, DG, RES, elektromos energia előállítási, intelligens töltési, tárolási, és

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. 2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Megújuló energiák fejlesztési irányai

Megújuló energiák fejlesztési irányai Megújuló energiák fejlesztési irányai Büki Gergely az MTA doktora Energiagazdálkodási és Megújuló Energia Konferencia Szeged, 2010. szept. 23. Megújuló energiák az energiaellátás rendszerében V égenergia-felhasználás,

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Zöldítéssel a versenyképes távhőért

Zöldítéssel a versenyképes távhőért Zöldítéssel a versenyképes távhőért XIV. Távhőszolgáltatási Konferencia és Szakmai Kiállítás Napja 2014. május 15. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

A FŐTÁV pályázati törekvéseinek és energiahatékonysági irányainak bemutatása

A FŐTÁV pályázati törekvéseinek és energiahatékonysági irányainak bemutatása A FŐTÁV pályázati törekvéseinek és energiahatékonysági irányainak bemutatása 2014. október 28. Balog Róbert Kapcsolati és üzletfejlesztési igazgató, FŐTÁV Zrt. 2010-2013 2 Távfelügyelet Műszaki tartalom:

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

1. Technológia és infrastrukturális beruházások

1. Technológia és infrastrukturális beruházások AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

A Vidéki Elektromos Közlekedés Bevezetése a Bükk Térségi LEADER Egyesület Területén

A Vidéki Elektromos Közlekedés Bevezetése a Bükk Térségi LEADER Egyesület Területén A Vidéki Elektromos Közlekedés Bevezetése a Bükk Térségi LEADER Egyesület Területén Dr. Nagy József, elnök Bükk-Térségi LEADER Egyesület 2013.09.19. Szombathely Kohéziós politika Az EU kohéziós politikájának

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról

Frank-Elektro Kft. EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A

Részletesebben

A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei

A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei Földhő alapú településfűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014. november 5. A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE)

Részletesebben

Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét

Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 KEOP Beérkezett pályázatok Energetikai pályázati

Részletesebben

Települési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA

Települési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA A Magyar Tudományos Akadémia (Környezettudományi Elnöki Bizottsága és Energetikai Tudományos Bizottsága), a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben