AKCIÓTERV. a hőszivattyús megoldások széles körű alkalmazására az Észak-alföldi Régióban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AKCIÓTERV. a hőszivattyús megoldások széles körű alkalmazására az Észak-alföldi Régióban"

Átírás

1 AKCIÓTERV a hőszivattyús megoldások széles körű alkalmazására az Észak-alföldi Régióban

2 Tartalomjegyzék 1. Háttér A GEO.POWER projekt keretében azonosított jó gyakorlatok Távfűtő rendszer, Ferrara, Olaszország Üvegházak, Antwerpen, Belgium Telenor épülete, Törökbálint, Magyarország Setúbal Egyetem, Setúbal, Portugália Avenue Centre, Reading, Egyesült Királyság Az ágazat fejlesztése kapcsán érintett és bevonandó partnerek Javasolt akciók a célok elérése érdekében Környezet és Energia Operatív Program felülvizsgálata Képzések Kézikönyv Meglévő helyi szervezetekkel való együttműködés Kommunikáció és disszemináció Információs kampány A disszemináció jelentősége és szerepe a hőszivattyús jó gyakorlatok átvételében Alkalmazhatósági Atlasz, mint döntéstámogatási eszköz... 27

3 GEOPOWER Akcióterv a hőszivattyús rendszerek alkalmazásának növelésére az Észak-alföldi régióban 1. Háttér A GEO.POWER egy Interreg IVC Program által finanszírozott projekt, mely a partnerek régiójában található hőszivattyús alkalmazások kapcsán azonosított jó gyakorlatokat, illetve azok más régiókba való átültethetőségét és megvalósíthatóságát vizsgálja. A projekt 2 éves futamideje alatt az alacsony entalpiájú geotermikus energiaforrások kapcsán azonosított jó gyakorlatok vizsgálata történik meg, melyek technikai és költség-haszon elemzését követően lehetővé válik azok megvalósítása a as programidőszakon belül, illetve az azt követő időszakban ( ). A projekt fő célja egy Akcióterv elkészítése, olyan javaslatok megfogalmazásával, melyek lendületet adhatnak a hőszivattyús rendszerek alkalmazásának nem csak az Észak-alföldi régióban, hanem országszerte is. Az Akcióterv elsősorban az operatív programokra, illetve hosszú-távú beruházási stratégiára van hatással, így támogatva a hőszivattyús rendszerek alkalmazásának növelését. Az Akcióterv benyújtásra kerül a Környezet és Energia Operatív Program Irányító Hatósága (KEOP IH) részére, hiszen az Akcióterv elsődleges célja, hogy pozitív hatást gyakoroljon a Strukturális Alapok hatékony felhasználására. Az Akcióterv szerepet játszik a KEOP IH jövőbeli stratégiaalkotó tevékenységére, jogszabályi környezetre, ágazati érdekképviseltre. Az Akcióterv a megújuló energia paletta egy meghatározott szegmensére, a geotermikus energiaforrásra fókuszál, azon belül is az alacsony entalpiájú hőszivattyús rendszerekre. A hőszivattyús rendszerek fontos területét képezik a megújuló energia szektornak, több ágazatot is érintenek, így ipari, mezőgazdasági és lakossági alkalmazására is kitűnő példák vannak Európa szerte. Magyarországon külön aktualitását adja e szektor vizsgálatának és a kidolgozott Akcióterv megvalósításának az a tény, hogy Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve igen ambiciózus célkitűzéseket fogalmaz meg a megújuló energia, ezen belül a hőszivattyús rendszerek energiatermelésére vonatkozóan. A megfogalmazott célkitűzések az alábbi táblázatban kerülnek bemutatásra. 1. táblázat: Hőszivattyú teljes hozzájárulása az előállított energia vonatkozásában (ktoe) Hőszivattyú légtermikus geotermikus hidrotermikus Forrás: Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve Mint a táblázat adataiból látszik, 2020-ig a Cselekvési Terv dinamikus növekedést tűz ki célul, mely elképzelhetetlen lenne a Strukturális Alapok pénzügyi forrásai nélkül. Jelen Akcióterv a kitűzött célok elérését hivatott szolgálni. 2

4 2. A GEO.POWER projekt keretében azonosított jó gyakorlatok A projekt keretében azonosításra kerültek a jó gyakorlatok, melyek kiválasztásának elsődleges szempontja volt a Magyarországon való alkalmazhatóság, átültethetőség. Bár 3 jó gyakorlat kiválasztása volt az elvárás a projekt partnerek felé, mégis 5 db került kiválasztásra, tekintettel a felvonultatott megoldások minőségére, átültethetőségére. Az alábbi 5 jó gyakorlat került kiválasztásra: 1. Távfűtő rendszer, Ferrara, Olaszország 2. Üvegházak, Antwerpen, Belgium 3. Telenor épület, Törökbálint, Magyarország 4. Setúbal Egyetem, Setúbal, Portugália 5. Avenue Centre, Reading, Egyesült Királyság 2.1. Távfűtő rendszer, Ferrara, Olaszország Jó gyakorlat által érintett ágazat: önkormányzati szektor (közvetve lakosság) A jó gyakorlat Olaszországban, Ferrara tartományban található, ahol hőszivattyús rendszerrel oldják meg a távfűtést a lakossági épületek hőigényének kielégítése céljából. Az 1960-as években új olajmezők feltárása céljából végzett kutatások eredményeképpen fedezték fel a felszín alatt 2000 m mélyen található termálvízkészletet. Az 1970-es évek energiaválsága következtében indította el a Ferrarai Önkormányzat a Geotermikus Projektet, mely keretében a települési fűtési rendszerek középpontjába a geotermikus energiát állították. A kezdetekben az 1000 m mélyről felszínre hozott víz látta el hővel a távfűtő rendszert, majd az elhasznált vizet visszasajtolással juttatták vissza a felszín alá a geotechnikai stabilitás (pl. a rezervoár nyomásának megtartása) érdekében. Jelenleg a Ferrarában található távfűtő rendszert ún. Integrált Energia Rendszer látja el, melynek lényege hogy a geotermikus energiát kiegészíti a hulladék feldolgozó üzemből származó energia is. A különböző energiaforrások kombinálása adják a megoldás innovatív jellegét. A rendszer továbbfejlesztése céljából egy munkacsoportot hoztak létre, melynek célja további geotermikus energia, valamint napenergia rendszerbe illeszthetőségének vizsgálata. Az Integrált Energia Rendszer az újabb fejlesztésekkel kiegészülve összesen 289 GWh/év energiát képes előállítani, melyből 163 GWh forrását a geotermikus energia adja, 100 GWh pedig a hulladék feldolgozó üzemben kerül előállításra. A távfűtő rendszer megoldásainak jogszabályi környezet is biztosított, hiszen mind a megújuló energiák alkalmazása, mind az épületek energiahatékonyságának javítása célként szerepel a régióban. További előnye a rendszernek a hagyományos távfűtő rendszerekkel szemben a költséghatékonyság, és CO 2 kibocsátás csökkentés. A rendszer megvalósíthatóságához több szereplő bevonására volt szükség, így az önkormányzat, közigazgatás, energiaszolgáltató vállalatok, valamint a lakosság támogatására is szükség volt a sikeres végrehajtáshoz. A rendszer természetesen nem jöhetett volna létre a megfelelő finanszírozás nélkül, melynek biztosítására regionális forrásokat vettek igénybe. 3

5 2.2. Üvegházak, Antwerpen, Belgium Jó gyakorlat által érintett ágazat: mezőgazdaság A jó gyakorlat Antwerpenben, Belgiumban található, ahol m 2 területű félig zárt üvegházak kondicionálását oldották meg hőszivattyús rendszerrel (824 kw teljesítményű víz-víz hőszivattyú). A hagyományos üvegházak a nyári időszakban nyitottak, de jelen megoldás esetén az üvegházat a lehető legtovább zárva tartják a hatékony CO 2 trágyázás biztosítása céljából. Az üvegház túlhevülését egy hűtési rendszer akadályozza meg. Mind a fűtés, mind a hűtési rendszer m mély kútból táplálkozik, melyek egymástól 200 méterre helyezkednek el. Téli időszakban a meleg kutat használják, míg a nyári időszakban a hűtést a hideg kút biztosítja. A megoldás innovatív jellegét az adja, hogy az üvegházak üzemeltetése során 30 %-os energia megtakarítás, és ez által költségmegtakarítás is jelentkezik, továbbá az üvegházi művelési munkák időszaka meghosszabbodik. A geotermikus energiára alapozott hűtés lehetővé teszi, hogy az üvegház minél tovább zárva tartható legyen, mely a trágyázás hatékonyságát is javítja. A CO 2 kibocsátás 34 %- kal csökkenthető a referenciaértékhez képest. A megújuló energia alkalmazását a jogszabályi környezet is támogatja, bizonyítva ezzel az innovatív megoldások melletti elkötelezettséget. Belgiumban különböző támogatások is rendelkezésre állnak, melyek nem csak hőszivattyús rendszerek, hanem a megújuló energia alkalmazásának különböző területeit is támogatják: adókedvezmény: beruházási költségek bizonyos %-nak levonása adóalapból beruházások pénzügyi támogatása (kva alapján) önkormányzati beruházási támogatás Az üvegházak fűtésének és hűtésének kialakításához bevonásra került a Flemish Technológiai Kutató Intézet, mely intézmény elsődleges feladata a hőszivattyús rendszer monitoringja. Az antwerpeni jó gyakorlat finanszírozását magánberuházók biztosították Telenor épülete, Törökbálint, Magyarország Jó gyakorlat által érintett ágazat: ipar, KKV szektor A Telenor épülete Törökbálinton, Magyarországon található. A zöldmezős beruházás keretében megvalósuló irodaépület építése 2007-ben indult, és október 31-e óta üzemel. Az épület kialakításának célja az volt, hogy Magyarország legkörnyezetbarátabb épületét hozzák létre m 2 területtel. Az épület fűtési és hűtési energiaellátását hőszivattyús rendszer biztosítja, mely 180 darab 100 m-es hőszondából áll, melye rendszer a fűtésért és hűtésért felel. Összesen 965,7 kw hűtési kapacitás, és 862,2 kw fűtési kapacitás került kialakításra az épületben. A dolgozók meleg víz igénye 168 m 2 -nyi napkollektor felszerelésével oldódott meg, mely az igény %-át elégíti ki. Az épület energiahatékonyságát pedig egy intelligens épület energia rendszer biztosítja, mely a berendezések adatainak ellenőrzését végzi. Az épületet a legmagasabb szintű szigeteléssel látták el a minimális hőveszteség biztosítása céljából. Figyelmet fordítottak az épület külső árnyékolására is, hogy a nyári időszakban segítsék az épület hűtését, valamint egy hővisszanyerő rendszer biztosítja, hogy az épület 4

6 a szellőzés során ne veszítsen sok energiát. Egy energia hatékony légkondicionáló rendszer is beszerelésre került. Az épület az innovatív megoldásain keresztül kb. 500 otthon kibocsátásának megfelelő CO 2 mennyiséget takarít meg, mellyel így Magyarország legzöldebb irodaépületévé válik a Telenor székház. A hőszivattyú mellett más megújuló energiaforrás, illetve energiahatékonyságot javító megoldás is alkalmazásra került az épületben, mely egy igen komplex rendszert eredményezett. A jó gyakorlat segíti Magyarországnak a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv célkitűzéseinek elérését, valamint illeszkedik az Európai Unió 2020-as céljaihoz is. A projekt megvalósításához bevonásra került a Magyar Hőszivattyú Szövetség Setúbal Egyetem, Setúbal, Portugália Jó gyakorlat által érintett ágazat: közintézmények A Setúbal Egyetem Setúbal-ban, Portugaliában található. A jó gyakorlat a mérnökképzésnek helyet adó épület hőszivattyús hűtése és fűtése. Az épületben 103 m 2 -en irodák, 117 m 2 -én pedig termek találhatók. A kiépített rendszerrel 30 %-os energia megtakarítás érhető el, illetve a CO 2 kibocsátás is csökkenthető. A jó gyakorlat egyediségét a hagyományos rendszerekkel szemben az adja, hogy ez esetben prototípusok beépítése valósult meg, melyek működését magas színvonalú monitoring rendszer követi nyomon. A beruházás összhangban van a Portugáliában kitűzött célokkal, melyek egyértelműen előírják az energiahatékonyság növelését, energia felhasználás csökkentését, CO 2 kibocsátás csökkentését. A sikeres megvalósítás érdekében bevonásra került az üzembe helyezést lebonyolító cég, az épület tulajdonosa, mint a helyszínt biztosító fél, egy hőszivattyúgyártó cég, valamint a fúrásokat elvégző vállalat is. A beruházás finanszírozását Európai Uniós források biztosították Avenue Centre, Reading, Egyesült Királyság Jó gyakorlat által érintett ágazat: közintézmények A Readingben alkalmazott technológia a helyi oktatási intézmény területén valósult meg, elsősorban az épület fűtése céljából. A rendszer a nyári időszakban hűtésre is használható, melyet az épületen belül padlófűtés formájában oldanak meg. Fontos elemei a kiépített rendszernek a m mély hőszondák, melyek összeköttetésben állnak a hőszivattyúval. Az Egyesült Királyság elkötelezett a CO2 kibocsátás csökkentésében (2050-re 80 %-kal az 1990-es szint alá kell hogy csökkenjen a kibocsátás), továbbá alacsony vagy nulla kibocsátású épületek támogatásában. A helyi szabályozók azt is előírják, hogy minden 1000 m 2 -nél nagyobb alapterületű épület építése esetén alkalmazni kell megújuló energiákat a kibocsátás csökkentése céljából. 5

7 Az épület energetikai korszerűsítésében több partner együttműködése valósult meg: önkormányzat, oktatási intézmény, építészmérnökök, hőszivattyú forgalmazó cégek. A beruházást nemzeti és kormányzati források biztosították. 3. Az ágazat fejlesztése kapcsán érintett és bevonandó partnerek A jó gyakorlatok leírása kapcsán jól látható, hogy a beruházások sikerességének egyik feltétele a széleskörű együttműködés volt az ágazat képviselői között. Ez már csak azért is elengedhetetlen, mert több esetben innovatív jellegű kezdeményezések valósultak meg. Az együttműködő partnerek típusai a következők: nemzeti kormányzat önkormányzati szektor energiaszolgáltatók közintézmények kutatóintézetek lakosság hőszivattyút forgalmazó és/vagy gyártó vállalkozások ernyőszervezetek kivitelezők irányító hatóságok, közreműködő szervezetek Természetesen minden partner szerepe és felelősségi köre más és más, melynek definiálását az alábbiak szerint javasoljuk: kormányzati szektor: egyértelmű szerepe és felelőssége van a jogszabályi környezet kialakításában, hogy azok megfelelő táptalajt biztosítsanak a hőszivattyús rendszerek alkalmazhatóságának szempontjából; engedélyezési eljárások racionalizálása és gyorsítása; nemzeti szintű stratégia alkotása, és megvalósítása önkormányzati szektor: helyi intézkedések meghozatala a megújuló energiák alkalmazásának növelése érdekében (területrendezés, területfejlesztés, helyi építési szabályozás, stb.), helyi támogatási konstrukciók kidolgozása, mellyel a hőszivattyús alkalmazások száma növekedhet energiaszolgáltatók: kedvezményes támogatási konstrukciók kidolgozása (pl. zöldáram) a piac ösztönzése céljából közintézmények: hőszivattyús megoldások alkalmazása kapcsán, mint felhasználók jelennek meg, szemléletformálás, oktatás is a szerepük kutatóintézetek: hőszívattyús megoldások kutatása, fejlesztése, innováció lakosság: az egyik legnagyobb potenciális fogyasztó réteg, mely megszólítása elengedhetetlen, illetve ezek a fejlesztések a lakosság támogatása nélkül nem valósulhatnak meg, ehhez azonban a lakosság tájékoztatása, bevonása alapvető hőszivattyú forgalmazók/gyártók: fontos szerepük van a megfelelő technológia biztosításában, és a forgalmazók mellett nagyon fontos volna a hazai gyártók motiválása, támogatása, innováció serkentése, forgalmazók helyett gyártók támogatása, melyre alapozva K+F is megvalósulhat ernyőszervezetek: tájékoztatás és érdekképviselet a legfontosabb feladatuk, fontos szerepük van a stratégiák véleményezésében, lakosság tájékoztatásában, esetleg mintaprojektet megvalósításában 6

8 kivitelezők: mint a beruházás kivitelezői, szoros együttműködésben kell lenniük a többi szereplővel az igények kielégítése céljából, fontos az különböző műszaki megoldások pontos ismerete irányító hatóságok, közreműködő szervezetek: mint az Európai Uniós forrásokat kezelő intézményrendszer igen fontos szerepük van a megfelelő finanszírozás biztosításában, a könnyed és gyors finanszírozási rendszer kialakításában, ágazati igények feltérképezésében, források kihelyezésében 4. Javasolt akciók a célok elérése érdekében Az Akcióterv céljainak megvalósulását a kidolgozott akciók biztosítják, melyek a hőszivattyú ágazatot különböző szempontból szándékoznak fejleszteni, előmozdítani. Az akciók a technológiai jellegű alkalmazásoktól egészen a szemléletformálásig terjednek, biztosítva ez által az akciók sokszínűségét. Természetesen fontos, hogy az akciók egymással szinergikus kapcsolatban legyenek, így javasolt az akciók integrált megvalósítása. A megvalósítani tervezett akciók az alábbiak: 1. KEOP felülvizsgálata 2. képzés 3. kézikönyv 4. meglévő helyi szervezetekkel való együttműködés 5. Kommunikáció és disszemináció 5.1 információs kampány 5.2 Disszeminációs kampány 7

9 Az akciók paraméterei az alábbi táblázatban kerülnek összefoglalásra. 2. táblázat: A tervezett akciók paraméterei Akciók 1. KEOP 2. Képzés 3. Kézikönyv 4. Meglévő helyi felülvizsgálata szervezetekkel való együttműködés Leírás A projekt során A beruházások A felhasználók A tapasztalt helyi azonosított jó megvalósítását számára a szervezetek tudására gyakorlatok segítő képzések, beruházásokat építő együttműködés összevetése a KEOP melyek pénzügyi, segítő kézikönyv, kialakítása beavatkozásaival, technológiai mely a különböző nem támogatott ismeretek technológiák területek nyújtanak leírását azonosítása tartalmazza Célcsoport KEOP IH, KSZ Önkormányzatok, Önkormányzatok, Lakosság, energetikusok, energetikusok, önkormányzatok, beruházók, beruházók, közintézmények, kivitelezők, kivitelezők, ernyőszervezetek, közintézmények közintézmények forgalmazók/gyártók, kivitelezők Időtáv 2014-ig ig 2014-ig Mérföldkövek Akcióterv elfogadása megtartott kidolgozott Új OP kidolgozása képzések kézikönyv együttműködési szerződések új szervezetek 5. Kommunikáció és disszemináció Ismeretterjesztő kampány a hőszivattyús rendszerek megismertetésére Lakosság, önkormányzatok, közintézmények, ernyőszervezetek, forgalmazók/gyártók, kivitelezők energiaügynökségek létrehozása tájékoztató kampányok tartása 8

10 A különböző akciók elsősorban az azonosított jó gyakorlatok terjesztését, valamint megvalósítását szolgálják az Észak-alföldi régióban, illetve szerte Magyarországon. A megvalósítás a KEOP pénzügyi forrásaiból támogatható. Itt szükséges megjegyezni azonban, hogy az akciók kettős célt is szolgálhatnak: egyrészt előkészítik a as időszak beruházásait, másrészt szolgálhatják a as időszak forrásainak lehívását is, mely jelenleg az egyik legnagyobb kihívás Magyarországon. A as időszak kapcsán arra is fel kell készülni, hogy a mono-fund rendszert fel fogja váltani a multi-fund szemléletmód, vagyis a jövőben könnyebbé válik a pénzügyi alapok kombinálhatósága, komplexebbé válnak a fejlesztések, melynek következtében különböző célú fejlesztések (pl.: közlekedés és gazdaságfejlesztés, városfejlesztés és energetikai korszerűsítés) összehangolása és megvalósítása biztosított lesz Környezet és Energia Operatív Program felülvizsgálata A Környezet és Energia Operatív Program pénzügyi forrásai ma Magyarországon a legjelentősebb finanszírozási forrás megújuló energia hasznosítása, illetve energiahatékonyság terén. Elérhetők voltak az elmúlt időszakban egyéb nemzeti források is, azonban mértékében nem közelítették meg az Európai Uniós forrásokat. A következő finanszírozási időszakban ( ) az Európai Unió még nagyobb hangsúlyt fektet az energetikai kérdésekre, így várhatóan a következő operatív program struktúrában szintén megtalálható lesz a környezet és energia tématerület kezelésére vonatkozó operatív program. Magyarországon továbbra is a KEOP lesz az energetikai típusú beruházások legfőbb pénzügyi forrása. A as időszakban a KEOP-on belül több olyan terület is megtalálható volt, melyek pénzügyi finanszírozást biztosítanak a hőszivattyús rendszerekkel kapcsolatos beruházásokra. A hőszivattyús rendszerek, mint tervezett műveletek a KEOP-on belül a Megújuló energiaforrás-felhasználás prioritási tengely keretében kerültek megjelenítésre. A KEOP a megfogalmazott tervezett műveletek (KEOP 3.4-es pontja) kapcsán az alábbi végrehajtást érintő prioritási sorrendet határozza meg: - biomassza-felhasználás támogatása - hulladék-felhasználás támogatása - biológiai hulladék alapú biogáz termelés és használat - geotermikus hő- és/vagy villamosenergia-termelés - fűtési és hűtési hőszivattyús rendszerek - napenergia hasznosítása - energiatudatos építészet - meglévő vízerőművek élettartamának növelése - szélenergiával történő villamosenergia-termelés - megújuló energiaforrások villamos és egyéb energia rendszerbe történő integrálhatóságát elősegítő szabályozási módszerek bevezetése és alkalmazása A felsorolásból látszik, hogy a KEOP prioritási listáján a hőszivattyús rendszerek a középmezőny elején helyezkednek el. Ez a pozíció a as időszakban sem romolhat, tekintve hogy a fűtés és hűtés terén a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv a legnagyobb fejlődést a hőszivattyús rendszerektől várja el. A 2010-ben 6 ktoe-ben meghatározott teljes hozzájárulás értékét 2020-ra 143 ktoe-re szükséges javítani, melyen belül a geotermikus hőszivattyú lesz a meghatározó műszaki megoldás. 9

11 A KEOP keretében a as időszakban támogathatók voltak hőszivattyús rendszerekkel kapcsolatos beruházások. Az alábbiakban kerül bemutatásra azok a kiírások, melyek keretében lehetőség volt erre. KEOP Hő- és vagy villamosenergia-előállítás támogatása megújuló energiaforrásból Támogatható tevékenységek: e) hőszivattyús rendszerek telepítése KEOP /A Helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Támogatható tevékenységek: 1. Fűtési energiaigény kielégítése: b./iii hőszivattyús rendszerek telepítése 1 2. Használati melegvízigény kielégítése: b./iii hőszivattyús rendszerek telepítése 2 3. Gazdasági termelési folyamat közvetlen hőigényének kielégítése b./iii hőszivattyús rendszerek telepítése 3 Nem támogatható tevékenység: levegő-levegő hőszivattyús rendszerek telepítése 4 Korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban: levegő hőforrással működő hőszivattyús rendszerek kizárólag abban az esetben támogathatók, ha a hőforrásként használt külső levegő talajhőcserélő segítségével kerül előmelegítésre, illetve abban az esetben, ha hőforrásként az épületből mesterséges szellőzőrendszer által elszívott, távozó levegő szolgál. Technológiai kritériumok: A beszerzés tárgyát képező hőszivattyú éves átlagos becsült COP értéke: Talajszondás és talajkollektoros (fagyálló-víz) hőszivattyús rendszereknél a hőszivattyú berendezés névleges COP értéke legalább 4,0 legyen, W0/W35 üzemi körülmények esetén. Vízbázisra épülő (víz-víz) hőszivattyús rendszereknél a hőszivattyú berendezés névleges COP értéke legalább 4,5 legyen, W10/W35 üzemi körülmények esetén. Levegő hőforrással üzemelő (kizárólag levegő-víz) hőszivattyús rendszereknél a hőszivattyú berendezés névleges COP értéke legalább 3,5 legyen, A2/W35 üzemi körülmények esetén. 1, 2 Kombinálható támogatható tevékenységek, vagyis a hőszivattyú kombinálható napkollektorral, illetve szilárd biomassza alapú energetikai rendszerrel 3 Kombinálható támogatható tevékenységek, vagyis a hőszivattyú kombinálható napkollektorral, illetve szilárd biomassza alapú energetikai rendszerrel 4 későbbiekben támogathatóvá vált 10

12 A beszerzés tárgyát képező hőszivattyú: Rendelkezik CE jelzéssel A hőszivattyú berendezés független tanúsító intézet által kiállított tanúsítvánnyal rendelkezik. Megfelel az MSZ-EN szabványsorozatnak A hőleadás oldalra vonatkozó követelmények: A hőszivattyú által fűtési energiával ellátott fűtési rendszer alacsony hőmérséklet szinten üzemelő hőleadókkal rendelkezik o Talajszondás, talajkollektoros, valamint vízbázisra épülő rendszerek esetén az előremenő fűtővíz hőmérséklete 45 C -nál nem magasabb o Levegő-víz hőszivattyús rendszerek esetén az előremenő fűtővíz hőmérséklete 35 C-nál nem magasabb. A hőszivattyús fűtési rendszer külső hőmérsékletfüggő előremenő hőmérsékletszabályozással rendelkezik. Ezt kizárólag abban az esetben lehet elhagyni, ha a fűtési rendszer előremenő fűtővíz hőmérséklete 35 C-nál nem magasabb. Hőszivattyús rendszerek mérési követelményei: Villamos fogyasztásmérő kerül beszerelésre, mely az egyéb villamos energiafogyasztástól elkülönítve méri a hőszivattyú által felhasznált villamos energia mennyiségét. Ezen kívül hőmennyiségmérő kerül beszerelésre, amely közvetlenül a hőszivattyú kondenzátor egységéből kilépő, valamint az abba visszatérő közegek hőmérsékletének, valamint azok térfogatáramának mérése alapján számítja a hőszivattyú által termelt összes (fűtés + HMV együtt) hőmennyiséget. Telepítésre kerül továbbá, a külső hőmérséklet mérését biztosító mérőberendezés. A hőszivattyú által fogyasztott villamos energia mennyiséget, a hőszivattyú által termelt hőmennyiséget, valamint a külső hőmérséklet értékét óránként rögzítő eszköz áll rendelkezésre. A mért és rögzített értékeket a projekt megvalósulását követő 5 évben, a pályázatkezelő szervezet kérése esetén, annak rendelkezésére kell bocsátani. Hőforrás oldalra vonatkozó követelmények: A talajszondák anyaga PE-100, vagy PE100-RC, vagy PE-Xa. Talajszondás rendszerek esetén a VDI 4640-es szabványsorozat értelmében "Geothermal Response Test" eljárás alapján dokumentáltan legalább egy talajkör hővezető képességét, valamint a furat tömedékelésére utaló fúrólyuk ellenállást meg kell vizsgálni. A gépészeti tervek alapján megállapított fűtési/hűtési teljesítmény értékeket, valamint a mérési eredményeként kapott lambda értéket egy 25 éves lefutási modellben kell összevetni. A kivitelezőnek nyilatkoznia kell (kivitelezői nyilatkozatban), hogy ez alapján a talajkör elegendő geotermális energiát biztosít hosszú távon, és alkalmas a regenerálódásra. Talajkollektoros rendszerek esetén a csővezeték fektetési mélysége a talajfelszíntől számítva minimum 2 méter. 11

13 KEOP /B Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Támogatható tevékenységek köre: 5. Hőszivattyús rendszerek telepítése Támogatható projekttípusok: Meglévő geotermikus hő-, vagy balneológiai hasznosítású rendszerekhez hőszivattyús technológia kapcsolása új fogyasztók4 hőellátására, termál rendszerhez való illesztése. Új, sekély mélységű talajhő bázisra települő, zárt szondás, vertikális, vagy sekély fektetésű horizontális hőszivattyús technológiák kialakítása, új, vagy meglévő (átalakítandó) hőellátó rendszerekhez való illesztése. Meglévő vízbázisra (pl. tó, állandó vízfolyás, ásott kút stb.) települő hőszivattyús rendszerek kialakítása, új, vagy meglévő (átalakítandó) hőellátó rendszerekhez való illesztése. Egyéb hőszivattyús rendszerek telepítése amennyiben nem ütköznek a C2 fejezetben foglaltakkal. Jelen konstrukció esetében a hőszivattyú telepítésre irányuló projekttípusoknál nem támogathatóak azok a rendszerek, amelyeknél nem teljesülnek az alábbi feltételek: Talajszondás és talaj-kollektoros (fagyálló-víz) hőszivattyús rendszereknél a hőszivattyú berendezés névleges COP értéke legalább 4,0 legyen, maximum W0/W35 üzemi körülmények mellett. Vízbázisra épülő (víz-víz) hőszivattyús rendszereknél a hőszivattyú berendezés névleges COP értéke legalább 4,5 legyen, maximum W10/W35 üzemi körülmények mellett. Levegő hőforrással üzemelő (kizárólag levegő-víz) hőszivattyús rendszereknél a hőszivattyú berendezés névleges COP értéke legalább 3,5 legyen, maximum A2/W35 üzemi körülmények mellett. Bármely típusú hőszivattyú esetében elkülönült, a hőszivattyút ellátó villamos energia körön külön villamos-fogyasztásmérő óra, valamint a fogyasztási adatokat óránként mérő és rögzítő eszköz, továbbá a külső hőmérsékletmérő és rögzítő berendezés felszerelése kötelező! KEOP Megújuló energia alapú térségfejlesztés Jelen konstrukció keretében támogatható hőszivattyús rendszerek megegyeznek a fent vázolt konstrukcióban támogatható megoldásokkal. A konstrukció egyediségét a különböző megoldások komplexitása, térségi jellege, kombinálhatósága adja. KEOP /A helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése Támogatható tevékenységek: hőszivattyús rendszerek telepítése (talajszondás; talajkollektoros; fúrt kutas, termálvíz hőtartalmát, felszíni vizek hőtartalmát hasznosító hőszivattyús rendszerek) 1. Fűtési/hűtési energiaigény kielégítése: 12

14 b./iii hőszivattyús rendszerek telepítése 5 2. Használati melegvízigény kielégítése: b./iii hőszivattyús rendszerek telepítése 6 3. Gazdasági termelési folyamat közvetlen hőigényének kielégítése b./iii hőszivattyús rendszerek telepítése 7 A primerenergia felhasználásból számított szezonális teljesítménytényezője (SPFprim) legalább 1,3 vagy annál magasabb. KEOP /B Helyi hő és hűtési igény kielégítése Támogatható tevékenységek: (levegő-levegő hőszivattyús rendszer, levegő víz-hőszivattyús rendszer, gázmotoros és/vagy abszorpciós hőszivattyús rendszer, ha a hőszivattyú berendezés olyan szekunder oldali fűtési rendszerhez csatlakozik, ahol az előremenő fűtővíz méretezési állapotra vonatkozó hőmérséklete 45 C-nál magasabb) 5. Hőszivattyús rendszerek telepítése Támogatható projekttípusok: Ha a villamos valamint gázmotoros hajtású, és abszorpciós hőszivattyús rendszerek melyek primerenergia felhasználásból számított szezonális teljesítménytényezője (SPFprim) legalább 1,3 vagy annál magasabb. KEOP Megújuló energia alpú térségfejlesztés Jelen konstrukció keretében támogatható hőszivattyús rendszerek megegyeznek a fent vázolt konstrukcióban támogatható megoldásokkal. A konstrukció egyediségét a különböző megoldások komplexitása, térségi jellege, kombinálhatósága adja. Támogatható tevékenységek: 5. Hőszivattyús rendszerek telepítése Meglévő geotermikus hő-, vagy balneológiai hasznosítású rendszerekhez hőszivattyús technológia kapcsolása új fogyasztók14 hőellátására, termál rendszerhez való illesztése. Új, sekély mélységű talajhő bázisra települő, zárt szondás, vertikális, vagy sekély fektetésű horizontális hőszivattyús technológiák kialakítása, új, vagy meglévő (átalakítandó) hőellátó rendszerekhez való illesztése. 5, 5, 6 Kombinálható támogatható tevékenységek, vagyis a hőszivattyú kombinálható napkollektorral, illetve szilárd biomassza alapú energetikai rendszerrel 13

15 Meglévő vízbázisra (pl. tó, állandó vízfolyás, ásott kút stb.) települő hőszivattyús rendszerek kialakítása, új, vagy meglévő (átalakítandó) hőellátó rendszerekhez való illesztése. Egyéb hőszivattyús rendszerek telepítése amennyiben nem ütköznek a C2 fejezetben foglaltakkal. Villamos hajtású, gázmotoros, és abszorpciós hőszivattyús rendszerek, az megvalósíthatósági tanulmány előírásainak megfelelően KEOP Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombiinálva Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek: 4. Hőszivattyú alkalmazása használati melegvíz termelésre és/vagy fűtésrásegítésre Támogatható tevékenységek Hőszivattyús rendszerek kialakítása - Hőszivattyú berendezés telepítése - Primer és szekunder oldal kialakítása, telepítése, beüzemelése - Geothermal Response Test - Monitoring rendszer kialakítása és telepítése mellyel a COP értékek számíthatók és ellenőrizhetők a Megvalósíthatósági tanulmány szerint. - A hőszivattyú energiaellátását biztosító energiavételezési és csatlakozási pont(ok) kialakítása A felsorolásból látható, hogy a hőszivattyús rendszerek sokféleképpen kapnak támogatást, azonban a különböző lehetőségek nem minden esetben nyújtottak megfelelő támogatást a hőszívattyús rendszerek terjedéséhez. A probléma az alábbi példán keresztül kerül bemutatásra: A Helyi hő, hűtési és villamos energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A pályázati kiírásban meghatározott fajlagos költségek nem teszik lehetővé hőszivattyús alkalmazások létrehozását. Meghatározott fajlagos költségek: - Talajszondás hőszivattyús rendszerek esetében: nettó Ft/kW - Talajkollektoros hőszivattyús rendszerek esetében: nettó Ft/kW - Nyílt vizes és egyéb a Pályázati felhívás C1. pont szerinti támogatható hőszivattyús rendszerek: nettó Ft/kW - kötelező monitoring hálózat kiépítése Költségbecslés - 10 kw-os hőszivattyú (Stiebel Eltron): Ft - primeroldal kiépítés (150 m szonda): Ft - primeroldal (egyéb vezetékek, szivattyú): Ft - monitoring hálózat Ft - engedélyeztetések, műszaki ellenőrzés Ft - fajlagos költség: Ft/kW, A költségbecslés alapján a jó minőségű hőszivattyúk fajlagos költsége meghaladja a pályázati kiírásokban megfogalmazott előírást. 14

16 Javasolt olyan fajlagos költség megadása, mely egyértelműen támogatja a hőszivattyús rendszerek terjedését, ilyen beruházások megvalósulását. A KEOP pályázati felhívások mellékleteként kiadásra került egy kritériumrendszer is (IX. melléklet: Villamos valamint gázmotoros hajtású és abszorpciós hőszivattyús rendszerek támogathatóságának kritériumrendszere), mely hosszasan részletezi, hogy miért kell az SPF értéket használni, ad konverziós táblázatot is, de nem ad képletet arra, hogy hogyan kell használni. Továbbá olyan elemek kerültek beépítésre, melyek túlzott elvárást, megkötést jelentenek, például A hőszivattyús rendszer kivitelezését kizárólag olyan szakcég végezheti, amely cég kivitelezési szakembere(i) az adott rendszerre vonatkozóan a gyártó által megtartott képzésben részt vettek és erről a gyártó által kiállított, névre szóló oklevéllel rendelkeznek. Az oklevelek másolatát legkésőbb a projekt záró dokumentáció mellékleteként be kell nyújtani a Közreműködő Szervezet felé. Véleményünk szerint bár lényeges, hogy szakemberek szereljék be a rendszereket ez túlzott elvárás és a versenyhelyzetet torzíthatja. További észrevétel a KEOP támogatási rendszerének vonatkozásában, hogy a különböző pályázati lehetőségek nem nyújtottak lehetőséget lakossági beruházások megvalósítására (1080/2006/EK rendelet értelmében), mely szektor hatalmas potenciált jelent a nemzetközi és nemzeti stratégiákban megfogalmazott célok elérése tekintetében. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakosság körében igen népszerűek a megújuló energiával, energiahatékonysággal kapcsolatos fejlesztések, a megjelent pénzügyi források a töredékét sem képesek lefedni a jelentkező lakossági igényeknek. Ennek tükrében a as finanszírozási időszak egyik potenciális területét jelentheti a lakossági szektor megszólítása. A as időszakban ezért kiemelten fontos a lakosság előtt is megnyitni a pályázati lehetőségeket, mely több nemzetgazdasági szintű előnnyel is járna: - lakossági megtakarítások mobilizálása - lakossági energiatudatosság kialakítása - hazai forgalmazók és gyártók megrendelésekhez juttatása - lakossági energiafelhasználás csökkentése -lakossági CO 2 kibocsátás csökkentése - hazai KKV-k piachoz juttatása A GEOPOWER projekt partnerei közötti egyeztetések kapcsán szinte minden partner problémaként említette a monitoring rendszer hiányosságát, területi adatok elérhetőségét a hőszivattyúkra vonatkozóan. Ennek következtében nem lehet pontosan megmondani a telepített hőszivattyúk számát, típusát, így az ágazati tervezés sem valósulhat meg zökkenőmentesen. A jövőben szükséges annak biztosítása, hogy gyűjtésre és rendszerezésre kerüljenek a megújuló energiaforrások, és ezen belül a hőszivattyús rendszerek statisztikai adatai. Így biztosítható csak a nemzeti célkitűzés teljesítése Képzések Míg az információs kampány könnyedebb hangvételű, szükséges olyan képzések indítása is, mely az ágazathoz közvetlen módon kötődő szereplő felkészítését szolgálja. Olyan szereplők megszólításáról van szó, akik beruházói oldalon aktívan megjelentek az elmúlt időszakban is, illetve megjelennek a jövőben is. Szükséges az ő képzésük a jövőbeli feladatokra, megvalósuló beruházások 15

17 zökkenőmentes lebonyolítására. A képzések az információs kampánnyal szemben nem a lakossági felhasználókat célozzák, hanem elsősorban önkormányzatokat, energetikai szakembereket, hőszivattyú forgalmazókat és gyártókat, szakmai ernyőszervezeteket. Fentiek értelmében javasolt olyan képzések tartása, melyen az ágazat képviselői nyerhetnek naprakész betekintést a hőszivattyú piac aktualitásaiba, döntéseik megalapozásához kaphatnak segítséget. Ez a jövőben azért is kaphat különösen fontos hangsúlyt, mert a korábbi időszakhoz képest összetettebb, komplexebb fejlesztési elképzelések is helyet kaphatnak a as időszakban, így fel kell készíteni a pályázókat, beruházókat azok megvalósítására, kezelésére. A képzésnek az alábbi tematikai részekre szükséges kiterjednie: EU támogatások rendszere KEOP célrendszere, KEOP támogatási konstrukciói projekt menedzsment, eszközei, módszerei projektgenerálás, megvalósítás beruházás menedzsment, pénzügyi tervezés (cash-flow, költség-haszon, érzékenységvizsgálatok) engedélyezési eljárások közbeszerzési szabályozás energiapolitikai szabályozások, energiapolitikai stratégiák mintaprojektek bemutatása, látogatása A képzések pár napos tréning formájában valósulhatnak meg, Európai Uniós finanszírozás segítségével. A képzés fő célja, hogy a döntéshozókat, kivitelezőket, és a hőszivattyú ágazat képviselőit megismertesse a legaktuálisabb információkkal, hogy a lehető legjobb projektek szülessenek a jövőben. A képzések szervezését az Irányító Hatóság/Közreműködő Szervezet végzi Kézikönyv A képzésekhez kapcsolódóan, de attól függetlenül is kidolgozásra kerülhetnek olyan kézikönyvek/útmutatók, melyek elsősorban a műszaki megoldások bemutatását tartalmazzák. A as időszakban, más témakörben (pl. szennyvízkezelés) kidolgozásra kerültek olyan tájékoztató anyagok, melyek technológiai jellegű információkat szolgáltattak a pályázók számára. Ezekben a kiadványokban a döntéshozók (önkormányzatok) olyan információkat találhattak, melyek segítették a döntések előkészítését, bemutatták a különböző technológiák közötti különbségeket, hogy az adott körülmények között a legmegfelelőbb döntés születhessen. Ezek mintájára javasolt egy hőszivattyús kézikönyv kidolgozása, melyben részletesen bemutatásra kerülnek a különböző technológiai megoldások, mintaprojektek. A kézikönyvnek ki kell térni az alábbi információkra: alapfogalmak bemutatása: szükséges a legalapvetőbb fogalmak tisztázása jogszabályi környezet: a vonatkozó nemzetközi és nemzeti stratégiák és jogszabályokon túl tartalmaznia kell az alapvető engedélyezési eljárások bemutatását is, melyek folyamat eddig is nagy kihívások elé állította a pályázókat 16

18 lehetséges műszaki megoldások: szükséges bemutatni a lehetséges műszaki megoldásokat, melyek a magyar környezeti viszonyok között a leginkább alkalmazható technológiát jelenti, hogy az adott döntési kompetenciával rendelkező vezető a lehető legjobb döntést tudja hozni az adott projekt kapcsán műszaki megoldások forrásigénye: beruházási költségek, fenntartási költségek, megtérülés bemutatása alkalmazási lehetőségek: bemutatni a különböző technológiákon túl az alkalmazási lehetőségeket (pl. mezőgazdasági alkalmazás, közintézmények általi alkalmazás, lakossági alkalmazás, stb.) méretezési lehetőségek: a különböző rendszerek elláthatnak a családi házaktól kezdve, mezőgazdasági üvegházakon túl több ezer m 2 -es irodaépületeket is rendszerek működésének bemutatása (előny, hátrány): a beruházás jellemzői mellet szükséges bemutatni a fenntartási időszakra vonatkozó tulajdonságokat, üzemelési jellemzőket is fenntartás és szakszerű üzemeltetés előnyei: milyen fenntartási igénye van az adott rendszereknek hazai jó gyakorlatok bemutatása: a jó példák bemutatása 4.4. Meglévő helyi szervezetekkel való együttműködés Az energia ügynökségek szerepe a megújuló energiák és az energiahatékonyság, ezen belül is a hőszivattyús beruházások elterjesztésében Bizonyított tény, hogy az olyan szervezetek, mint az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség vagy a regionális fejlesztési és innovációs ügynökségek, fontos szerepet játszanak a megújuló energiák és az energiahatékonyság elterjesztésében, népszerűsítésében, valamint a meghatározó információk disszeminációjában, és a projektek megvalósításában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az Észak-Alföldi régióban az önkormányzatoknál, a vállalkozásoknál és a magán embereknél is jelentős információhiány van általában a megújuló energiákról és az energiahatékonysággal kapcsolatban, és ha sorrendet állítanánk fel, akkor a geotermikus energia a sor végén szerepelne. Azzal meg különösen nincsenek tisztában, hogy milyen lehetőségeik vannak a geotermikus energia hasznosítás terén. A helyi/regionális szervezetek képesek ezt az információhiányt pótolni. Az adottságok jobb kihasználását, a nemzetközi tapasztalatok hatékonyabb átvételét, promóciós és képzési programok megvalósítását egy regionális energia ügynökség nagymértékben elő tudja segíteni. A célkitűzések elérése érdekében évben pályázat benyújtására került sor az Intelligens Energia- Európa Programra, az Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség létrehozására. ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft-t, mely május 14-én bejegyzésre került. Az Ügynökség működésének célja alapvetően az energiahatékonyság elősegítése, az energiaforrások racionális felhasználásának támogatása, az új és megújuló energiaforrások alkalmazásának előmozdítása, illetve az energiadiverzifikáció támogatása az Észak-Alföldi régióban. Az ügynökség elsősorban az energiahatékonyság, a megújuló erőforrások, a klímavédelem, és az energiapolitika területeire összpontosul. A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság jelentik a jövő energetikai rendszerének alapját. Annak érdekében, hogy a döntéshozók érintett köre, a gazdasági szereplők és a társadalom minél hamarabb felismerje az alternatív energiaforrások hasznát és alkalmazásukban rejlő lehetőségeket, az Energia Ügynökség programokat szervez és 17

19 együttműködik más szervezetekkel, szakmai szövetségekkel, energiahatékonysági és megújuló energia iparban tevékenykedő cégekkel. E célkitűzés keretében kiállításokon és konferenciákon mutatkozik be az intézmény, energetikai projekteket, demonstratív rendezvényeket, kerekasztalbeszélgetéseket kezdeményez. Projektekkel, rendezvényekkel, tanácsadási tevékenységgel, képzésekkel és széles körű kommunikációval azt a célt szolgálja, hogy elérje: mind az energiát termelők, mind a felhasználók, vagy éppen a döntéshozók másként viszonyuljanak az energia felhasználáshoz. A szűkös készletek ésszerű alkalmazása, vagy az energiapazarló fogyasztási szokások megváltoztatása, mind-mind része a megoldásoknak. Az ENEREA célkitűzéseinek elérése érdekében az alábbi tevékenységeket végzi: - energiatervezés (felmérések, helyzetelemzések, regionális energia stratégia elkészítése) - szektorális tevékenységek (promóciók, szakmai workshopok, információs napok szervezése, fenntartható energia megoldások ajánlása meghatározott célcsoportok számára), - horizontális tevékenységek (szaktanácsadás, képzések, Energia kávéház működtetése, energiadíj, energiamarketing, pályázatok készítése és menedzsmentje), - kapacitásépítés, együttműködések kialakítása (energia ügynökségekkel kapcsolatfelvétel és tapasztalatcsere, good practice felkutatása, nemzetközi és regionális szintű kapcsolatrendszer működtetése, közös projektekben való részvétel), kommunikáció és disszemináció (tájékoztatás, honlap működtetése, hírlevél, energia magazin, tájékoztató brosúrák készítése). Az akció végrehajtásához szükséges feladatok és felelősök: Ezek fényében, a projekt során kiválasztott hőszivattyús jó gyakorlatok megvalósításának támogatására az ország más régiójában energia ügynökségek létrehozását javasoljuk. A projekt során a következő feladatokat kell elvégezni: 1. Az energiaügynökség megalapítása minimum 4 fővel (ügyvezető igazgató, hazai, nemzetközi projektmenedzser, projekt asszisztens). 2. Létrehozni egy felügyelőbizottságot az ügynökség munkájának ellenőrzésére 3. Kiépíteni a központi irodát (eszközbeszerzések, bankszámla nyitás stb.) 4. Szervezeti és működési szabályzat előkészítése 5. 3 éves munkaprogram kialakítása, célok meghatározása. 6. Honlap elkészítése. Miután az ügynökség létrejött, az alábbi alapfeladatok elvégzése szükséges: 7. Energiatervezés A régióra vonatkozó energetikai adatbázis létrehozása, felmérések készítése, melynek része a régióban történt hőszivattyús beruházások, ill. egy kérdőíves felmérés, hogy mennyire ismerik a lehetőségeiket a hőszivattyús beruházások terén, ami fontos kiindulópont egy-egy kampány megtervezésének. 8. A régió energiastratégiájának elkészítése Az önkormányzatokkal együttműködve egy közép- és hosszú távú terv elkészítése, melyben az elérendő célok meghatározásra kerülnek. Ebben meghatározásra kerül az energiamérleg, egy SWOT-analízis és többek között egy összehasonlító tanulmány. Ennek fontos része lenne a geotermikus energia szempontjából a terület adottságai, a jelenlegi hasznosítási típusok (áramtermelés ami jelenleg ugyan nincs 18

20 Magyarországon, de mint lehetőség meg kell említeni, hőtermelés, balneológiai hasznosítás), a hőszivattyúk típusai (levegő-levegő, levegő-víz stb.), ill. a felmérések alapján egy célérték meghatározása a hőszivattyúk vonatkozásában, a többi megújuló energia mellett. Vagy akár az energiahatékonysági célértékbe (ami igazodhat a hazai, így az EU-s cél számokhoz) lebontani, hogy mennyit terveznek geotermikus energiából megvalósítani. 9. Szektorális tevékenységek A szektorális tevékenységek során a megújuló energiákat, az energiahatékonyságot promótáló rendezvények szervezésére kerül sor. Ezen belül workshopok (projektgeneráló workshopok) szervezése, ahol a helyi szakmai szervezetekkel történhet egyeztetés, információs napok rendezése a lakosság számára vagy vállalkozások és az önkormányzatok számára, ill. fenntartható energetikai megoldások javaslata meghatározott célcsoportoknak. Minden releváns megújuló energiaforrás számára, valamint az energiahatékonyság terén mely az elkészült energiastratégiából egyértelműen meghatározásra kerül külön workshop megrendezése, tanulmányok készítése a régióra vonatkozóan. Egy jól bevált rendezvény, amikor egy szektor szűkebb témájának képviselőit hívják meg egy kötetlenebb beszélgetésre, ahol vitaindító előadásokkal lehet a beszélgetést kezdeményezni. A rendezvényen maximum 20 fő részvétele optimális. Több ilyen kisebb (de annál hatékonyabb) rendezvényt lehet szervezni a geotermikus energia hasznosítás területén, pl. általánosságban a geotermikus energia hasznosításáról, ahol az elektromos áram termelése és a hőtermelés, ill. a balneológiai hasznosítás kerülhet szóba. Külön téma lehet a piac jelenlegi helyzete; a hőszivattyúk típusai és annak fejlődése; a finanszírozás kérdése; a megvalósult jó gyakorlatok bemutatása hazai és külföldi példákon, és itt lehet megemlíteni más országok szabályozásainak, támogatási rendszereinek jó példáját. A hőszivattyús hasznosítást roadshow-k keretében is lehet népszerűsíteni, ami kiegészíthető egy kiállítással a témához kapcsolódóan. 10. Horizontális tevékenységek A horizontális tevékenységek körében tanácsadás, energetikai tréningek, képzések működtetésére, energiadíj alapítására kerül sor. Ezen kívül energiamarketing, pályázatkészítés és menedzsment képezi a horizontális tevékenységek részét. A tanácsadás történhet személyes találkozók keretében, pl. az önkormányzatok vezetőivel egy-egy szakértővel lehet az adott település energetikai problémáira megoldást találni. Szintén tény, hogy az önkormányzatok legtöbb esetben túl bonyolultnak tartják a pályázati rendszert, nem igazodnak ki a pályázati kiírások között, nem ismerik a finanszírozási lehetőségeiket, és sokszor az önerő sem áll rendelkezésükre. Az energia ügynökség segítséget nyújthat abban, hogy tájékoztassa az önkormányzatokat az aktuális kiírásokról, többek között a geotermikus energiára vonatkozóan, abból is a hőszivattyúkról. A legtöbb esetben a hőszivattyús beruházás fel sem merül, főként azért mert nem ismerik sem az adott terület geotermikus adottságait, sem a technológiát, és a beruházási költségeket. Az energia ügynökségek ezeket az információkat személyesen vagy tájékoztató anyagokon, vagy rendezvények keretében ismertethetik. A tréningek különböző korcsoportok számára kiemelkedő fontosságúak az energia ügynökség tevékenységében. Oktatási anyag összeállítása óvodások számára, melyben már egész kis korukban megismerkednek a megújuló energiák fogalmával az óvodások, így később számukra természetessé válik az energiahatékonyság és a különböző megújuló energiák használata. A jövőbeli információhiány ilyen módon előzhető meg leghatékonyabban. Általános iskolások számára tájékoztató anyagokat, munkafüzetet lehet kidolgozni, külön az egyes megújuló energiákról, az energiahatékonyságról, ill. a klímaváltozás, mivel ebben a korban már képesek arra, hogy összefüggésében lássák a problémákat, különösen, ha erre rávilágítunk. Amennyiben az adott régióban hiány van energetikusokból, ill. energetikai képzésekből, egy régiós energetikusi képzési terv összeállítása is az energia ügynökség feladatai közé tartozik. 19

21 11. Kapacitásépítés, együttműködések kialakítása Az együttműködések kialakításában energia ügynökségekkel való kapcsolatfelvétel, tapasztalatcsere az első lépés, de más regionális fejlesztési, innovációs ügynökségekkel való kapcsolatépítés is fontos része az energia ügynökség működésének. Az együttműködések kialakításában szintén fontos szerepe van az önkormányzatoknak, akikkel többrétű együttműködés kialakítása lehetséges. Egyrészről az adatbázis kialakításában, a regionális energia stratégia elkészítésében, másrészről partnerek lehetnek a tanácsadásban, ill. közös pályázatokban. A kapcsolatépítés fontos elemei a szakmai szervezetek, legyenek azok helyi, regionális vagy nemzeti szintűek. A szakmai kérdésekben, projektek alvállalkozóiként, oktatásban játszanak szerepet. A hőszivattyúkról való ismeretek elterjesztésében, ill. a helyzetkép felmérésében és a beruházásokban a szakmai szervezetek, ezen kívül forgalmazók, kivitelező cégek, beruházók, felsőoktatási intézmények, országos energia ügynökségek, valamint a hatóságok nyújtanak segítséget. A jövőbeli beruházások számának növelésében szintén lényeges kérdés a már megvalósult jó és legjobb gyakorlatok összegyűjtése és bemutatása hazai és nemzetközi példákon. Ez azért is lényeges, mert a jó gyakorlatok megismerésével bebizonyosodhat az önkormányzat, a vállalkozások vagy a magán emberek számára, hogy egy konkrét beruházás működik, gyakorlatban láthatják a működést, és hogy mennyi idő alatt térül meg. Az EU több pályázati kiírása is támogatja a jó gyakorlatok (good practices/best parctices) átvételét. Az energia ügynökség ebben is segítséget nyújthat, hogy segít ezen kiírások megtalálásában, megpályázásában. Előzetesen a régió szereplői számára a jó gyakorlatok megismertetésében azzal is tud segíteni, hogy egy adatbázist alakít ki az egyes megújulókhoz és energiahatékonysághoz kapcsolódó jó gyakorlatokból, melyet egy kiadványban meg is jelentethet. Nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása (pl. más energia ügynökségekkel való kooperáció, tanulmányutak szervezése partner régiókba, ill. fogadásuk) megkönnyíti a külföldi példák megismerését, átvételét, honosításukat. Közös projektekben való részvétel segíti a külföldi kapcsolatrendszer kiépítését, és lehetővé teszi az energia ügynökség finanszírozását. Együttműködések kialakítása során fontos lépés lehet az építésügyi hatóságokkal való párbeszéd, akiknek javaslatot lehet készíteni az energiahatékonyság és a megújuló energiák területén, pontosabban azok beépítésére az engedélyezési folyamatokba. 12. Kommunikáció és disszemináció A legfontosabb kommunikációs és disszeminációs tevékenység célja az különböző célcsoportok tájékoztatása. Döntő fontosságú az energia ügynökség tevékenységeinek végrehajtásában rendezvények szervezése, elektronikus hírlevél megjelentetése, jó gyakorlatok terjesztése, brochurák, információs anyagok publikálása, honlap működtetése. Az elektronikus hírlevélben, melyet minden hónapban minden partnernek küld ki az energia ügynökség, beszámol az elmúlt időszak eseményeiről, rendezvényeiről, a megújuló energiák és az energiahatékonyság legfrissebb híreiről, pályázatok megnyitásáról, jövőbeli eseményekről. Időnként egy-egy tematikus (külön)számban pedig megjelenhet pl. a geotermikus energiáról alapvető információk, hírek stb. Az energia ügynökség alapításakor az első feladatok közé tartozik a kommunikációs stratégia kidolgozása, és a honlap indítása. A kommunikcáiós-disszeminációs tevékenység része a sajtómegjelenések, cikkek, hirdetések helyi, regionális, országos lapokban. Ezekben az energia ügynökség tevékenységeit, szolgáltatásait hirdetheti, ill. az aktuális információkat oszthatja meg a lakossággal, vállalkozásokkal. Emellett hazai és nemzetközi eseményeken való megjelenés is segíti az ügynökség munkáját, és a kapcsolatépítést is. 20

22 Helyi, regionális rádiókban és TV-ben megjelenő interjúk egy másik csatorna, melyen keresztül elérhetőek a különböző célcsoportok. Interjúkon kívül energetika témában össze lehet állítani egy ismeretterjesztő programot, ami a helyi médiákban kaphatnak helyet. Évente több alkalommal rendeznek információs napot EU-s pályázatokkal kapcsolatosan, melyek kiválóan összegzik a pályázati tudnivalókat. 13. Célcsoportok Az akció célcsoportjai elsősorban az önkormányzatok, akik fejlesztéseikkel, beruházásaikkal példát mutathatnak más önkormányzatok, vállalkozások, magánemberek számára, javíthatják az életminőséget az adott településen. Az építési hatóságokkal, építészekkel, tervezőkkel való együttműködésben, számukra készült javaslatokkal lehet hatása az energia ügynökségnek a szabályozásra, szakpolitikára, mely során elérheti, hogy pl. a hőszivattyús beruházások száma növekedjen. Az energia ügynökség számára az iskolások is fontos célcsoportot jelentenek, akik a jövő felnőtt generációját képviselik, és az ő megfelelő képzésükkel az országban tapasztalható információhiány orvosolható. A lakosság szintén célcsoportot jelent, a megfelelő képzésekkel, információkkal elősegíthető a magánházaknál történő megújulós beruházások számának növelése, pl. a Kormány lakosság számára is jelentet meg pályázatokat, melyekben támogatja bizonyos százalékban a megújuló energiák használatát, az energiahatékonyság fokozását (szigetelések stb.), fűtéskorszerűsítést. Végül a vállalkozások, ahol az energiamegtakarítás terén jelentős potenciál van, szintén célcsoportot jelentenek. 14. Időbeli keretek Mindezen akciók, tevékenységek végrehajtásához egy 3 éves periódusban kerülhet sor. Az első 3 hónapban az energia ügynökségek megalapítása végrehajtható, az ezt követő fél évben elkészülhet a kommunikációs stratégia, a régió energiastratégiája és a célok kijelölése, ezután kezdődhet a további részfeladatok megvalósítása. 15. Az akció sikerességét mutató indikátorok, a hőszivattyúk tekintetében - Az installált hőszivattyúk száma (db) - Megtakarított CO 2 mennyisége (t e ) 16. Akció finanszírozása Egy energia ügynökség létrehozása, működtetése az első 3 évben EU-s forrásokból lehetséges, az Intelligens Energia Európa Programon belül találhatóak pályázati kiírások, melyekből finanszírozható egy ügynökség. Ezen kívül pedig a Kormány indíthatna egy olyan programot, melynek célja, hogy Magyarország összes régiójában megalakulhasson egy-egy regionális energia ügynökség. 21

23 5. Kommunikáció és disszemináció 5.1. Információs kampány A hőszivattyús alkalmazások felhasználásának területén jelentkező egyik igen fontos probléma a tájékozatlanság, a technológiák és műszaki megoldások nem megfelelő ismerete. Ennek az állapotnak javítását szolgálná egy információs kampány, mely bemutatná a különböző hőszivattyús technológiákat, annak alkalmazási lehetőségeit. Az információs kampány elsősorban a lakosság tájékoztatását biztosítaná, mely javítaná a KEOP keretében az 1. pontnak megfelelően a lakossági beruházások előtt megnyíló lehetőségeket. A lakossági szemléletformálás az első lépés volna a hőszivattyú piac magyarországi megreformálásának, a dinamikus piac kialakításának. Ennek a lépésnek az előnyei az 1. pontban már bemutatásra kerültek. Ez a folyamat akkor igazán hatékony, ha a tájékoztató események egyik célja a rendelkezésre álló Európai Uniós forrásokkal, pályázati lehetőségekkel támogatott megoldások bemutatása. Így a kampány kapcsán esetlegesen jelentkező igényhez finanszírozási forrást is lehet párosítani. Fentiekből egyértelműen következik, hogy javasolt a KEOP Irányító Hatóságának/Közreműködő Szervezetének ilyen információs kampányok szervezése, mely javíthatja a pályázói aktivitást, pályázói sikerességet, és a rendelkezésre álló források lekötését. A tervezett információs kampány megyei roadshow keretében valósulhat meg, mely így összesen 19 állomást jelentene. Javasolt a kampányt évenként megszervezni, hiszen a szemléletformálás egyszeri beavatkozás kapcsán nem indul el. Az Irányító Hatóság és Közreműködő szervezeteken túl vannak olyan szervezetek is, melyek ernyőszervezetként felkarolják a hőszivattyú ágazat ügyét, és készen állnak információs kampány lebonyolítására. Itt szükséges megemlíteni, hogy igen hatékony lehet a különböző régiókban energiaügynökségek létrehozása, mely egyértelmű pozitív hatással van az adott régió beruházásaira. Az Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség már rendelkezik ilyen jellegű tapasztalatokkal, melyek a jövőben létrehozandó további ügynökségek segítségére lehetnek, eddigi működésük során szerzett tapasztalataik hasznosulhatnak. Az ilyen ernyőszervezetek számára javasolt olyan forrás biztosítása a KEOP-on belül, mely lehetőséget nyújt információs kampányok szervezésére és finanszírozására. Az információs kampányok egyik fontos eleme kell, hogy legyen a különböző megvalósult projektek, vagy azonosított jó gyakorlatok látogatása. Ennek keretében az érdeklődök nem csak szakmai tudást szerezhetnének az adott műszaki megoldásról, de közelről tapasztalhatnák 1-1 beruházás működését (a lakosság esetén olyan hétköznapi tényezők is szóba jöhetnek, mint zajhatás, térigény, beruházási költség, stb., de természetesen egy közintézmény vonatkozásában az intézmény fenntartók számára is hasznos egy ilyen látogatás). 22

24 5.2 A disszemináció jelentősége és szerepe a hőszivattyús jó gyakorlatok átvételében A disszemináció fogalma, fontossága A disszemináció a projekt eredményeinek terjesztésében segít, hogy a projekt által kiváltott hatás, és a megvalósítására fordított források maximálisan hasznosulhassanak. A disszemináció fogalmába tartozik a projekt során megszületett termékek (képzési anyagok, tanulmányok, kutatási eredmények, eszközök stb.), ill. a projektmegvalósítás tapasztalatainak (módszertan, együttműködés, projektmenedzsment) átadása. Az Európai Unió által a kilencvenes évek közepén indított kezdeményezések (kutatás, oktatás, innováció) eredményei egy szűk körben maradtak, a résztvevő partnereken kívül nem jutottak túl, így az egyes projektek hatása nem intézményesült. Ezért a 2000-es évek elejétől kezdve az EU sokkal nagyobb figyelmet fordít a disszeminációs kérdésekre. A projektek eredményességét fokozhatja az egyes projektcsapatok csapatmunkája, ennek a közös tanulási folyamatnak az egyik legfontosabb eszköze a disszemináció. A disszemináció tervezése A disszemináció projektfüggő, és minden projektnél saját disszemináicós tervet és stratégiát kell kidolgozni. Ma már a projektek eredményeinek a terjesztése alapvető dolog, hiszen készülnek kiadványok, melyek az eredményeket mutatják be, vagy magát a projektet ismertetik, de előadások, honlapok is majdnem minden projekt kapcsán elérhetőek. A probléma mégis az, hogy nem átgondoltan tervezik meg ezt a folyamatot, nem alakítják tudatosan és megfelelően a saját igényeikhez vagy az érintettek profiljához, az elérni kívánt célcsoporthoz. Érdemes számításba venni a disszeminációt gátló esetleges tényezőket: a célcsoportok alacsony érdekeltségi szintjét, a szükséges szakértelem hiányát, elzárkózó magatartást, forráshiányt stb. A disszemináció lényeges eleme az interaktivitás: nem egyoldalú tájékoztatásról van szó, hanem a disszeminációra érkező reakciók visszacsatolásáról, beépítéséről. Mivel a hatékony disszemináció kulcsa az együttműködő partnerek szemléletmódjának módosulása, a siker felé vezető út első lépése lehet, hogy a partnerek meg legyenek győződve a disszemináció fontosságáról. Ehhez az alábbi kérdések szolgálhatnak segítségül - Milyen szinten kívánják a projekttel kapcsolatos információkat terjeszteni? - Miért van szükség disszeminációra? Milyen hatást várok el tőle a projekt egyes szakaszainak és az egyes célcsoportoknak a vonatkozásában? Hogyan erősítheti a disszemináció a projekt minőségét? - Kiknek, milyen célcsoportoknak akarják eljuttatni a projekttel kapcsolatos információkat? - Mit, milyen jellegű információkat akarnak terjeszteni? - Hogyan, milyen eszközök és kommunikációs csatornák révén, milyen módszerrel akarnak disszeminálni? - Mikor kerüljön sor az egyes disszeminációs lépésekre? - Ki vegyen részt benne (mely partnerintézmények, illetve személyek)? - Mennyibe kerül? A projekt megvalósítása során a fenti kérdésekre az alábbi válaszok adhatóak: - Terjeszteni kívánt információk: A projekt elején rövid, színes, figyelemfelkeltő kiadványokban (brosúrák, flyerek, plakátok) érdemes tágabb értelemben a geotermikus energiáról és a hőszivattyús technológiákról egy laikusok által is érthető összefoglalót 23

25 készíteni. Majd a projekt előrehaladásával szakértők részére a részeredményeket egy tanulmányban megírni, ill. az addig tapasztalt nehézségeket is belevenni, ami más beruházók számára tanulságul szolgálhat. Ill. a projekt végén a kész beruházást ismertetni, és minden érintett körében terjeszetni. - A disszemináció csatornái: Alapvetően háromféle kommunikációs csatornát érdemes igénybe venni. 1. írott, nyomtatott kiadványok, sajtó (a már említett brosúrák, flyerek, valamint kézikönyvek, újságcikkek, rádió-, tv-interjúk) 2. Online felületek, internet (projekt honlap, ahol fontos, hogy mindig a legfrissebb információkat lehessen elérni, elektronikus hírlevelek) 3. Szóbeli megbeszélések, egyeztetések, előadások (hatóságokkal való személyes találkozók, önkormányzatokkal való megbeszélések, tájékoztató napok, konferenciák, workshopok). - Pénzügyi keretek: A projektben megfelelő pénzügyi keretnek kell rendelkezésre állnia a színvonalas anyagok elkészítésére és terjesztésére. A disszeminációban résztvevő szereplők Az első szintet a projektben résztvevő intézmények. A projekt vezetője az egész folyamatot átlátja, ill. kell átlátnia, és elkötelezettnek lennie, és ne csak a jogi szempontból kötelező minimumot nyújtsa, azaz a szerződések, jelentések aláírása. A disszemináció első szintjén az intézményen belül kell tájékoztatni a szakértői kört, akik ugyan nem vesznek részt a projektben közvetlenül, de hasznos visszajelzést adhatnak a projekt különböző stádiumaiban. Az intézményen belüli tájékoztatás azért is fontos, mert más futó projektekkel megtalálhatóak a közös pontok, amik erősíthetik egy adott projekt sikerességét. A disszemináció következő lépcsőfoka, a projektben résztvevő partnerek megfelelő információkkal való ellátása, és beszerzése, hiszen az egymás közti kooperáció nyújtotta előnyöket úgy lehet leginkább kihasználni, ha ismerik egymás kompetenciáit, tapasztalataikat. Az adott projekthez kapcsolódó gazdasági szektor adja a disszemináció következő szintjét, akár területileg messze lévő projektek együttműködése is elképzelhető. Mivel az akcióterv régióra készül, így alapvető, hogy a régióban megvalósuló fejlesztések összehangoltan működjenek, ezáltal az erőforrások hatékony kihasználása is elérhető. Azonban az egyes régióknak is meg kell osztani a tapasztalataikat, eredményeiket, pl. a hőszivattyúk alkalmazásának terén, így a disszemináció következő szintje a nemzeti szint. A projekt eredményeit nemzetközi szinten is disszeminálni kell, mivel jó gyakorlatként szolgálhat más nemzetek számára, ill. az esetleges visszajelzések a projekt minőségét javíthatják. A projekt eredményeinek terjesztésében az Irányító Hatóságoknak is részt kell venniük a disszeminációból rendszerszinten várható pozitív hatások miatt. A disszeminációban résztvevő szereplők a megvalósítás során: Az első szintet a jó gyakorlatok átvételében szereplők képviselik, tervezők, beruházók, önkormányzatok stb. A koordinátornak át kell látnia a teljes folyamatot, annak időbeli lezajlását, és főként elkötelezettnek kell lennie többek között abban is, hogy a projekt eredményei a megfelelő helyre és időben jussanak el. Így biztosítható, hogy a pilot projektet más területen is megvalósíthassák. A koordinátor feladata is, hogy a partnerek közötti információáramlást biztosítsa, hogy a megfelelő szereplőkkel történjenek az egyezetések, akár több körben is. Pl. a Hőszivattyú Szövetséggel való kooperáció segítheti a szakmai haladását a jó 24

26 gyakorlatok átvételének, ill. megvalósításának, hasznos visszajelzéseket kaphatnak egyéb szakmai szervezetektől is. Elektronikus anyagok disszeminációja külföldi szakértőkhöz is eljuttatható, akár ebben a lépésben a regionális energia vagy fejlesztési ügynökségek segítségét, együttműködését is lehet kérni, akik kapcsolati hálójukat kihasználva széles körhöz eljuthatnak a projekt tapasztalatai, legyenek azok negatívak vagy pozitívak. A disszemináció célcsoportjainak meghatározása A disszemináció akkor lesz hatékony, ha megfelelően célzott lesz. A disszemináció tervezésekor figyelembe kell venni az egyes célcsoportok sajátosságát, azaz hogy szakértőknek készülnek anyagok vagy laikusoknak, akiknek nincsenek szakmai ismereteik a megújuló energiákról vagy az energiahatékonyságról, esetünkben pedig a geotermikus energiáról, és a hőszivattyús technológiáról. Azt is meg kell nézni, hogy milyen szinten akarjuk a projektbe bevonni az egyes célcsoportokat, hogyan érhetjük, azaz milyen kommunikációs csatornán érhetjük el a leghatékonyabban az adott célcsoportot. Figyelni kell a nyelvezetre, figyelembe kell venni, hogy szakembereknek szól-e vagy laikusoknak, így e-szerint kell megtervezni a szöveget. Adott célkitűzés eléréséhez éppolyan hatékony lehet egyetlen személy, pl. egy döntéshozó megkeresése, mint egy másik esetben széles közönség bevonása. Célcsoportok a megvalósítás során: lakosság, önkormányzatok, gyártók, beruházók, hatóságok (építésügyi stb.), szakmai szervezetek A lakosságot, önkormányzat azért fontos bevonni, hogy a körükben meglévő információhiányt pótoljuk, valamint potenciális beruházók lehetnek a jövőben, amivel az installált hőszivattyúk számát növelhetjük. A gyártók beruházók tájékoztatása is fontos, hogy a külföldi jó gyakorlatokat megismerjék, esetleges új módszereket, eszközöket tanulhatnak, és a projekt részeseivé is válhatnak. A hatóságok szerepe az engedélyezésben van, számukra fel lehet vázolni egy olyan rendszert, ahol a hőszivattyús beruházások engedélyezési folyamatait javíthatják. A disszemináció tárgya A projektben résztvevő szervezeteknek fel kell mérniük, hogy a projekt egyes szakaszaiban melyek azok az eredmények és információk, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot. A kézzelfogható eredmények mellett be kell mutatni a nehezebben megragadható eredményeket és az áttételesen érvényesülő hatásokat is. Sort kell keríteni a projektmenedzsment tapasztalatok (az együttműködés részletei, szervezési kérdések, válságkezelés, minőségbiztosítás stb.) megosztására is, ehhez azonban arra van szükség, hogy a szervezetek tudatosan reflektáljanak saját tanulási folyamatukra, és folyamatosan dokumentálják a mások számára is releváns tapasztalatokat. Rendkívül termékeny lehetne, ha a tapasztalatok átadása nem szorítkozna a sikertörténetekre, hanem a projektek esetleges árnyoldalainak feldolgozott tanulságait is megosztanák a szakmai közvéleménnyel. Erre azonban csak akkor van esély, ha a mai versenyelvű megközelítést az együttműködésre való törekvés váltja fel. Disszeminációs módszerek, csatornák - Interperszonális kapcsolatok, közvetlen kommunikáció akkor van jelentősége, ha visszajelzést akarunk kapni a projekttel kapcsolatosan, mert lehetőséget teremt az interakcióra. Ezek a személyes találkozók, előadások keretében valósulnak meg. A célcsoport ilyenkor jól behatárolt, pl. más szervezetek vezetői, döntéshozók, szakértők. Jól mérhető a disszemináció hatékonysága. - Csoport vagy tömegkommunikáció, közvetett kommunikáció Ilyenkor szélesebb kört lehet megszólítani, viszont ebben az esetben nincs interakció, így a disszemináció hatékonyságát kevésbé lehet mérni. Ide tartoznak az önálló kiadványok, szórólapok, brosúrák, jelentések, tanulmánykötetek, hírlevelek. Ezen kívül a sajtómegjelenések, cikkek, interjúk is ebbe a 25

27 csoportba tartoznak. A helyi rádiók, tv-k a helyi vonatkozású hírekre mindig fogékonyak, ezt ki lehet használni a projektekben. A különböző rendezvények szintén jó visszacsatolási lehetőséget kínál. A rendezvények lehetnek szakkiállítások, konferenciák, szemináriumok, workshopok, melyeket önállóan is meg lehet szervezni, vagy szerepet kérhetnek a projekt témájához kapcsolódó, mások által szervezett rendezvényeken, pl. tudományos konferenciákon. Érdemes a disszeminációs csatornákból a partnerek már jól bejáratott csatornáit igénybe venni, mint pl. kapcsolatok, hírlevelek, közismert honlapok, szemináriumok és konferenciák. Ennek révén a disszemináció fokozott mértékben integrálódhat be a partnerek alaptevékenységébe. A projektek információinak terjesztésében jelentős segítséget nyújthatnak a különböző hálózatok (networkok), széles célközönség számára képesek hozzáférhetővé tenni az információkat, az energia ügynökségek, fejlesztési ügynökségek segíthetnek ebben. Az internet előnyeit kihasználva igen széles körben lehet terjeszteni a projekt eredményeit. Azonban itt is vigyázni kell arra, hogy mindig a legfrissebb információk legyenek elérhetőek pl. egy honlapon. Ehhez azonban más kommunikációs csatornán elérhetővé, hozzáférhetővé kell tenni a honlap címét. A disszemináció funkciói A disszeminációt kezdettől a projekt szerves részének kell tekinteni: a projekttevékenység megtervezésével együtt szisztematikusan meg kell tervezni, és valamennyi projektszakaszban meg lehet és meg kell találni a disszemináció szerepét, hogy a projekt minőségének javítását szolgáló eszközzé válhasson. Az igényfelmérés és a célmeghatározás időszakában magára a projektötletre is kiterjedhet. A döntéshozói körrel (minisztérium, regionális fejlesztési tanács, önkormányzat) való előzetes kapcsolatfelvétel a projektnek a regionális, illetve nemzeti fejlesztési tervekkel való konzisztenciáját erősítheti (vagy cáfolhatja) meg. A projekt befejezésével nyílik lehetőség valamennyi eredmény és tapasztalat rendszerezett megfogalmazására. Lényeges, hogy az intézmények először önmaguk számára fogalmazzák meg a projekt legfontosabb pozitív és negatív tanulságait: mi az, ami valóban érdemes arra, hogy megosszák másokkal, melyek a mások által is követendő jó megoldások, illetve melyek azok az esetleges csapdahelyzetek, buktatók, amelyeket könnyebb elkerülni, ha előzetesen fel tudunk rá készülni. Meg kell vizsgálni, hogy mennyire volt hatékony az eredmények terjesztése, sikerült-e elérni a kívánt hatást. A disszemináció értékelése azonban mélységében nehezen oldható meg. A könnyebbik megoldás a mennyiségi jellegű értékelés: hány emberhez és hány célcsoporthoz jutott el a projektről készített tájékoztató, hány rendezvényt tartottak az eredmények bemutatására, azok látogatottsága mekkora volt stb. Sokkal nehezebben mérhető, hogy a disszemináció igazi célját, a projekt kezdetén körülírt hatás kiváltását sikerült-e elérni, hiszen a humánerőforrás- fejlesztés területén lezajló folyamatok rendkívül összetettek, a bonyolult oksági rendszerben nehéz beazonosítani egy-egy elem tényleges szerepét. Legalkalmasabb megoldásnak az egyes célcsoportok véleményének interjúk, illetve kérdőíves felmérés nyomán történő elemzése tűnik. 26

28 6. Alkalmazhatósági Atlasz, mint döntéstámogatási eszköz Az Akciótervet, illetve a GCHP régióban történő széles körű alkalmazását segítendő, kidolgozásra került egy döntéstámogatási eszköz, az ún. GCHP Alkalmazhatósági Atlasz 8. A GCHP Alkalmazhatósági Atlasz azzal a céllal készült, hogy bemutassa a különböző geotermikus földhőszivattyús rendszerek alkalmazási lehetőségeit. A hőszivattyús rendszer elsődleges köre zárt függőleges szondá(k)ból, zárt horizontális kollektor(ok)ból vagy termelő besajtoló kutakból áll. Minden típusnak megvannak a saját követelményei, így minden típushoz 3 különböző szempont köthető. A legfőbb cél egy olyan GIS alapú Atlasz (térkép sorozat) létrehozása volt, mely segítségével az érintettek (befektetők, tervező mérnökök, hatóságok, döntéshozók) világos képet kapnak, és ezáltal tisztában legyenek a földhőszivattyús rendszerek beépítésének lehetőségeivel, az adott helyszíneken. A legfontosabb jellegzetesség a felszín és a sekély mélységű területek földtani felépítése. Az üledékek és kőzetek meghatározzák a hővezető képességet, a fajlagos hőt, a hőteljesítményt, a fúrási körülményeket, átadhatóságot, stb. A felszín alatti vizek elhelyezkedése és tulajdonságai szintén meghatározóak az alkalmazás szempontjából, így pl. a talajvízszint mélysége, az oldott szilárd anyagok mennyisége és összetétele. E tulajdonságok jelentős hatással vannak a hőkivétel hatékonyságára és a rendszerek élettartamára. A természetvédelem szintje (pl. nemzeti park, tájvédelmi körzet, Natura 2000 területek, stb.) szintén nem hagyható figyelmen kívül: a kivitelezés lehetősége e területeken a védettség szintjétől, illetve a létrehozandó rendszer típusától és méretétől függ. E vonatkozásban a hatóságokkal történő egyeztetés meghatározó jelentőséggel bír. A jelenlegi és jövőbeni lehetséges ivóvízbázisok elhelyezkedése és jellemzői szintén fontos részét képezik az Alkalmazhatósági Atlasznak. 8 Copyright: Expert-Europe Mérnöki Iroda, 4028 Debrecen, Gvadányi u Tel:

29 Regionális stratégiák a geotermikus energiafelhasználás széles körű alkalmazásához

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei. Vámosi Gábor igazgató

Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei. Vámosi Gábor igazgató Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei Vámosi Gábor igazgató Energiaügynökségek Európában Energia Ügynökség Magyarországon Észak-Alföldi Régió Megyék (települések száma): - Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

o Napkollektor rendszer telepítése (napkollektor, h.m.v. tároló,

o Napkollektor rendszer telepítése (napkollektor, h.m.v. tároló, a) Napkollektorok (melegvíz termelésre) telepítése o Napkollektor rendszer telepítése (napkollektor, h.m.v. tároló, tágulási tartály, vezérlés és összekötő elemek) A beszerzés tárgyát képező napkollektor

Részletesebben

A megújuló energiák épületgépészeti felhasználásának műszaki követelményei, lehetőségei az Új Széchenyi Terv tükrében

A megújuló energiák épületgépészeti felhasználásának műszaki követelményei, lehetőségei az Új Széchenyi Terv tükrében ÉLŐ ENERGIA rendezvénysorozat nysorozat: Megújul juló energiaforrások alkalmazása az önkormányzatok nyzatok életében A megújuló energiák épületgépészeti felhasználásának műszaki követelményei, lehetőségei

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában CEU Auditorium A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Dr. Ádám Béla Megújuló Energia Platform elnökségi tag, Budapest Tartalom A Megújuló Energia Platform (MEP) bemutatása: alapelvek, céljai,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Zöldségtermesztés a homokon szakmai konferencia Nyíradony, 2015.09.25. Tartalom

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Smitola László Széchenyi Programiroda Nyugat-dunántúli Régió fejlesztési tanácsadó KEOP tel.: 06-20-450-5878 Széchenyi Programirodák

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra Dibáczi Zita Osztályvezető Helyi Fórum Nyíregyháza, 2012. december 10. 1 EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2012-4.10.0/B Célja Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást

Részletesebben

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 DDRFÜ Nkft regionális fejlesztési ügynökség, alapítva: 1998 Tulajdonosok: Baranya Megyei Önkormányzat, Somogy Megyei Önkormányzat, Tolna Megyei Önkormányzat Profil:

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét

Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 KEOP Beérkezett pályázatok Energetikai pályázati

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Jó gyakorlatok az energetikában

Jó gyakorlatok az energetikában ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. Jó gyakorlatok az energetikában Vámosi Gábor Ügyvezető Jó gyakorlatok bemutatásának jelentősége Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel

Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel Energiafórum 2010. Balatonfüred Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel (KEOP 4-es, 5-ös prioritások) Tirpák Tamás Épületgépész mérnök Bemutatkozás Fő tevékenységeink:

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében

Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében Az épületgépészeti energetikai tervezés kezdeti problémái - a tervezés ritkán rendszerelvű

Részletesebben

Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2012-4.10.0/A Célja Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21.

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Új Széchenyi Terv Kitörési pontok Gyógyító Magyarország Egészségipari Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Otthonteremtési

Részletesebben

1. Technológia és infrastrukturális beruházások

1. Technológia és infrastrukturális beruházások AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6.

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. A projekt A megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák ösztönzése és finanszírozási

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m Energetikai témájút KEOP-pály lyázatok Az önellátó energiagazdálkod lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m 25. 1 Pályázni válság idején? Milyen kiutat

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Energiahatékonysághoz, megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beszerzések a gyakorlatban

Energiahatékonysághoz, megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beszerzések a gyakorlatban Energiahatékonysághoz, megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beszerzések a gyakorlatban Farkas Zénó szerkesztő Zöldtech magazin és piactér www.zoldtech.hu Energiahatékonyság lendületben energetikai zöld

Részletesebben

Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft.

Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft. Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft. Az energetikai pályázatok az épületek, azok gépészetének, elektromos rendszerének, és technológiai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Irodaházak, önkormányzati épületek, passzív ház szintű társasházak megújuló energiaforrásokkal

Irodaházak, önkormányzati épületek, passzív ház szintű társasházak megújuló energiaforrásokkal ZÖLD ENERGIA 4. BKIK Irodaházak, önkormányzati épületek, passzív ház szintű társasházak megújuló energiaforrásokkal Ádám Béla HGD Kft., ügyvezető Budapest 2011.10.26. HIDRO-GEODRILLING Geotermikus Energiát

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ dr. Magyar Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Épületenergetikai Szakosztály elnöke Ügyvezető igazgató, Comfort Consulting Kft. magyar.zoltan@comfortconsulting.hu

Részletesebben

Gyakorlati tapasztalatok az önkormányzati energetikai pályázatokra vonatkozóan

Gyakorlati tapasztalatok az önkormányzati energetikai pályázatokra vonatkozóan Gyakorlati tapasztalatok az önkormányzati energetikai pályázatokra vonatkozóan Tartalomjegyzék - Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása - Elérhető energetikai források: - Energiatakarékossági Hitel

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Helyi hő és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2012-4.10/A

Helyi hő és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2012-4.10/A Helyi hő és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2012-4.10/A Jelen pályázat célja: Vissza nem térítendő támogatás formájában támogatni a következő technológiáknak az épületek

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai

KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai KEOP Pályázati rendszerek ENERGIA Rendelkezésre álló források: 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések, keret: 734.5 Mrd Ft 2. prioritás: Vizeink jó kezelése,

Részletesebben

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Té Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása tk Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és cáljának bemutatása Előadás,

Részletesebben

Támogatási lehetőségek, pályázati források

Támogatási lehetőségek, pályázati források Támogatási lehetőségek, pályázati források Dibáczi Zita Osztályvezető Nemzetközi Projektek Iroda Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. 2012. december 3. Nemzeti Környezetvédelmi és

Részletesebben

EU-s és hazai energetikai pályázatok

EU-s és hazai energetikai pályázatok EU-s és hazai energetikai pályázatok Lipcsik Melinda, Energia Központ Nonprofi t KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetségek, tapasztalatok, Kft. eredmények Budapes t, 2010. ápri lis 17. Bús László,

Részletesebben

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS A pályázat beadási A pályázat beadási Telephelyfejlesztés DAOP-1.1.1./E-11 A pályázat célja a mikro, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKVk) működési helyszínéül szolgáló

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D 1. A támogatás célja: Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése összhangban a hazai és EU stratégiával ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást

Részletesebben

TÁMOP 2.5.3.B-12/1. Jogsegély-szolgálat fejlesztése a konvergencia régiókban

TÁMOP 2.5.3.B-12/1. Jogsegély-szolgálat fejlesztése a konvergencia régiókban TÁMOP 2.5.3.B-12/1 Jogsegély-szolgálat fejlesztése a konvergencia régiókban Pályázók köre: szakszervezet, egyéb munkavállalói érdekképviselet, munkáltatói, tulajdonosi érdekképviselet, egyéb egyesület,

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE. dr. Orbán Péter projektvezető

A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE. dr. Orbán Péter projektvezető A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE dr. Orbán Péter projektvezető Röviden a MaTáSzSz-ról A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége 1993- ban alakult. A hazai távhőszektor

Részletesebben

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén Bánfi József Energetikai szakértő Visszatekintés A megújuló energiaforrások hasznosítása jelentőségét a világ már a 70-es években felismerte

Részletesebben

2014-2020 KEHOP FORRÁSOK AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG FINANSZÍROZÁSÁBAN

2014-2020 KEHOP FORRÁSOK AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG FINANSZÍROZÁSÁBAN 2014-2020 KEHOP FORRÁSOK AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG FINANSZÍROZÁSÁBAN KEOP 2007-2013 KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM (KEOP) Fejlesztési célok, prioritási tengelyek: 1. Az életminőség javítása a szennyezések

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály

J a v a s l a t. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály J a v a s l a t a Bolyky Tamás Általános Iskola, Vasvár Úti Általános Iskola és a Katona József Úti Óvoda energia megtakarítást eredményező KEOP pályázatok benyújtására Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági

Részletesebben