K r o m a t i k a Kulturális Közhasznú Egyesület Alapszabálya

Átírás

1 K r o m a t i k a Kulturális Közhasznú Egyesület a I. Általános megállapítások 1. Kromatika Kulturális Közhasznú Egyesület (a továbbiakban egyesület) az évi II. tv alapján létrejött társadalmi szervezet, mely önkormányzattal rendelkezik. Az egyesület határozott szakmai célok érdekében szervezi tagjainak tevékenységét. Önkéntesen jött létre. 2. Az egyesület tagjai természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. 3. Beszámolási kötelezettséggel a szervezet legfelsőbb szervén keresztül a tagoknak tartozik. 4. Az egyesület neve:kromatika Kulturális Közhasznú Egyesület Az egyesület székhelye: Budapest, Szebeni u. 72. Az egyesület internet oldala, honlapja 5. Az egyesület önálló jogi személy. 6. Az egyesület szakmailag és gazdaságilag reá vonatkozó törvények szerint önállóan tevékenykedik. 7. Az egyesület működése rendszeres, tagjait nyilvántartják. II. Az egyesület célja Az egyesület célja egy olyan szellemi műhely létrehozása, énekegyüttes működtetése, amely támogatja az igényes, különleges, kifinomult zenei értékek őrzését, egyedi bemutatását, terjesztését. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés: Az egyesület céljainak megfelelő minőségű és színvonalú megvalósításához alapvető jelentőséggel bír a zene, mint kulturális műfaj magas szintű ismerete, ezért: Az Egyesület biztosítja a tagok folyamatos fejlődését, ugyanakkor fontos, hogy ezen ismeretek átadása korosztályra való tekintet nélkül, széles körben történjék. Felismeri és kiemeli a gondolatgazdag, újszerű, egyéni és esetleg klasszikussá válható műveket. Támogatja ének- és zenekedvelő személyek egy közösségbe való szerveződését közös zenei élmény nyújtása céljából. Aktív szerepet vállal különféle korszakok, stílusok, népek zenéinek egyedi interpretálásában. Zeneterem fejlesztése. Kiadványok megjelentetése, terjesztése. Különféle erőforrások szervezése. Módszertani kiadványok terjesztése, mely segíti a zenét, szolfézs-és zeneelmélet valamint az összhangzattan hatékony elsajátítását a tanulók számára. Kulturális tevékenység: Az Egyesület neve Kromatika a színes és változatos zenei műfajok képviseletét hivatott tükrözni. Abból a meggyőződésből táplálkozik, hogy a klasszikustól a modernig minden zenei műfaj rendelkezik saját egyedi értékkel, és a cél ezen értékek kiemelése és átadása. A sokszínű zene képviselete minden esetben törvényszerűen ennek művelését feltételezi. A rendszeres felkészülés teszi lehetővé, hogy a fentieket megfelelő módon lehessen képviselni minden olyan esemény alkalmával, amely ehhez keretet biztosít: koncertfellépések (saját szervezésben vagy együttműködő partnerként), társadalmi célú rendezvényeken való részvétel, valamint nem utolsó sorban hangzó és képanyagok előállítása. Az egyedi értékek kihangsúlyozása és a közös pontok kiemelése, magas

2 szintű zenei képzettséget kíván. Az Egyesület rendelkezik ezzel a professzionális szintű háttérrel, egyedi lehetősége van arra, hogy szakmai szempontból is megkérdőjelezhetetlen módon készítse el és prezentálja zenei anyagait. (különféle zenei feldolgozások, kották, saját művek stb)kapcsolatokat létesít hasonló csoportokkal, különféle zenei stílusok művelőivel együttműködés céljából. Kulturális örökség megóvása: A zene, mint az emberi érzések kifejező eszköze, olyan lelki táplálék, amely varázslatos közösségformáló és személyiségfejlesztő hatással bír. Zenei hagyományaink, örökségünk feltérképezése, tanulmányozása nagy múlttal rendelkezik. Napjainkban viszont ezek átadása, ismertetése egyre nehezebbé válik, a hagyományos zene, és a modern irányzatok képviselőinek gyakori elkülönülése, stílusbeli elszigetelődése miatt. Egyesületünk célja hidat alakítani ki a különböző zenei stílusok között, megnyitni azon pontokat, amelyek közösek lehetnek. Zenei hagyományaink az egyetemes zeneművészet szerves részét képezik, és ennek megfelelően dolgozzuk fel és terjesztjük, mint minden egyéb zenei stílus egyenrangú társát. III. Az egyesület feladata, tevékenysége Az Egyesület a Khtv. 26. c. pontja szerint közhasznú tevékenységet folytat: az Egyesület létesítő okiratában szereplő cél szerinti tevékenységeknek megfelelően. - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, - kulturális tevékenység, - kulturális örökség megóvása Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, a szervezet pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. IV. Az egyesület tagsága 1.a, Rendes tag Az egyesület rendes tagjai lehetnek azon természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, akik a belépési nyilatkozatukban vállalják az egyesület céljait és elfogadják az egyesület alapszabályát. Mind a jelentkezést, mind az elfogadó nyilatkozatot írásba kell foglalni. 1.b, Pártoló tag Az egyesület pártoló tagjai lehetnek azon természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, akik az egyesület tevékenységét anyagilag támogatni kívánják, akik a belépési nyilatkozatukban vállalják az egyesület céljait és elfogadják az egyesület alapszabályát, ill. az egyesület belépésüket elfogadja. 1.c, Tiszteletbeli tag Tiszteletbeli tagként az a személy vehető fel, aki az egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az egyesület célkitűzéseit elsősorban erkölcsileg támogatja. Belépés kérdésében, a jelentkező felvételéről 1.a, 1.b, 1.c esetekben az elnökség dönt. 2. A tagsági viszony megszűnése A tagsági viszony megszűnik a tag kilépésével. A tag kilépését írásban köteles az elnökséggel közölni. Az elnökség köteles ezt tudomásul venni és a tagot törölni az elnökség által vezetett tagnyilvántartásból

3 A tagsági viszony megszűnik a tag halálával, nem természetes személy tag esetén a tag megszűnésével. Az elnökség köteles ezt a tagnyilvántartásba átvezetni. A tagsági viszony megszűnik a tag kizárásával is. A tag kizárásáról az elnökség határoz. Kizárási okok 1. Az elnökség azt a rendes tagot zárhatja ki, aki tagsági díját három hónapig nem fizeti. Az elnökség amint észleli, hogy valamely rendes tagnak háromhónapnyi tagdíjhátraléka van köteles írásban felszólítani a nem fizető rendes tagot, hogy tagdíjhátralékát 30 napon belül rendezze. Ebben a felszólításban a nem fizető rendes tagot figyelmeztetni kell arra, hogy ha 30 napon belül nem fizet, az elnökség az egyesületből kizárhatja. Amennyiben a fizetési felhívás nem vezet eredményre az elnökség köteles a nem fizető rendes tag kizárásának kérdését napirendre tűzni soros ülésén és határozni a kizárás kérdésében 2. Amennyiben az egyesület elnöksége úgy ítéli meg, hogy a rendes tag, a tiszteletbeli tag, vagy a pártoló tag tevékenysége, magatartása káros az egyesületre, akkor az elnökség jogosult a rendes tagot, a tiszteletbeli tagot, ill. a pártoló tagot kizárni. Ilyen esetekben az elnökség akkor határozatképes, ha ülésén valamennyi elnökségi tag jelen van. Az elnökség üléséről, az ülés előtt 15 nappal, a kizárással érintett tagot a napirend közlésével értesíteni kell. Az ülésen a tag jelen lehet felszólalhat. Jogorvoslat Az elnökség 1., ill. 2. pont szerinti kizáró határozata ellen, a kizáró határozat közlésétől számított 30 napon belül a kizárt tag jogorvoslatért a közgyűléshez fordulhat. A kizáró határozat jogerőre emelkedése esetén az elnökség a tag kizárását a tagnyilvántartásba átvezeti. 3. Az egyesület elnöksége az egyesület tagjairól nyilvántartást vezet. V. A tagok jogai és kötelezettségei 1. Az egyesület tagjai részt vehetnek az egyesület tevékenységében, rendezvényein. 2. Az egyesület természetes személy tagjai személyesen, az egyesület jogi személy tagjai, ill. az egyesület jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagjai bejegyzett képviselőik útján gyakorolhatják jogaikat és kötelezettségeiket. 3. Az egyesület jogi személy tagjainak bejegyzett képviselői, az egyesület jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagjainak bejegyzett képviselői ill. az egyesület természetes személy tagjai választhatnak, ill. válaszhatók az egyesület szerveibe. 4. Az egyesület tagja véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben. 5. Részt vehetnek az egyesület által nyújtott rendezvényeken. 6. A tag köteles az együttélés általános szabályait, az zatot, a vezető szervek határozatát betartani, illetve végrehajtani. 7. A tag köteles tagdíjat megfizetni, a közös vagyont óvni. Rendes tagok 1. Az egyesület rendes tagjai részt vehetnek az egyesület tevékenységében, rendezvényein, igénybe vehetik a szolgáltatásait és juttatásait. Az egyesület rendes tagjai személyesen gyakorolhatják jogaikat és kötelezettségeiket

4 2. A rendes tagok az egyesületben választási és szavazati joggal rendelkeznek. A rendes tagok bármely egyesületi tisztséget és funkciót betölthetnek, feltéve, ha a közügyektől nincsenek eltiltva. 3. Az egyesület rendes tagja véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben. 4. Az egyesület valamely törvénysértő határozatát bármely rendes tag tudomására jutástól 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja. 5. Részt vehetnek az egyesület által nyújtott rendezvényeken. 6. A rendes tag köteles az együttélés általános szabályait, az Alap- és Működési Szabályzatot, a vezető szervek határozatát betartani, illetve végrehajtani. 7. A rendes tag köteles tagdíjat megfizetni, a közös vagyont óvni. Pártoló tag 1. Az egyesület pártoló tagjai részt vehetnek az egyesület rendezvényein, igénybe vehetik a szolgáltatásait és juttatásait. 2. A pártoló tagok javaslattal, észrevétellel fordulhatnak az egyesület vezetéséhez. 3. A pártoló tagok használhatják a Kromatika Kulturális Közhasznú Egyesület pártoló tagja címet. 4. A pártoló tagok tanácskozási joggal részt vehetnek az egyesület közgyűlésein. 5. A pártoló tag jogosult önkéntes alapon tagdíjat fizetni. Tiszteletbeli tag 1. Az egyesület tiszteletbeli tagjai részt vehetnek az egyesület rendezvényein, igénybe vehetik a szolgáltatásait és juttatásait. 2. A tiszteletbeli tagok javaslattal, észrevétellel fordulhatnak az egyesület vezetéséhez. 3. A tiszteletbeli tagok használhatják a Kromatika Kulturális Közhasznú Egyesület tiszteletbeli tagja címet. 4. A tiszteletbeli tagok tanácskozási joggal részt vehetnek az egyesület közgyűlésein. 5. A tiszteletbeli tag tagdíjat nem fizet. VI. Az egyesület szervezete 1. Közgyűlés 2. Elnökség 3. Elnök 4. Ellenőrző Bizottság 1. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés A közgyűlés a tagok összességéből áll. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlést az elnök hívja össze. Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha a rendes tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével kívánja, vagy ha az Ellenőrző bizottság kéri, illetve a Bíróság írásban elrendeli

5 A közgyűlés helyét és idejét és napirendjét a közgyűlés előtt 15 nappal írásban is és az egyesület honlapján is közlik a tagsággal. A közgyűlésen a rendes tagok vehetnek részt. A rendes tagoknak szavazati joguk van. Minden jelenlévő rendes tagnak egy szavazata van. A Közgyűlés nyilvános. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet közgyűlésen választott jegyzőkönyvvezető és 2 közgyűlésen választott jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. A közgyűlés döntéseiről az elnök köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a döntés tartalma, időpontja, hatálya, a támogatók és ellenzők számaránya és nyílt szavazás esetén személye megállapítható. A közgyűlés döntéseit az elnök az érintettekkel írásban, igazolható módon közli és a döntéseket az egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza. A közgyűlés hatásköre: a, Az alapszabály elfogadása, módosítása b, A gazdasági és szakmai beszámoló elfogadása c, A tisztségviselők megválasztása, felmentése ill. lemondásuk elfogadása. d, a közép és távlati tervek jóváhagyása e. feloszlás valamint más egyesülettel való egyesülés kimondása f. tagdíj megállapítása g. minden olyan kérdés, amelyet a közgyűlés saját hatáskörébe von h. minden olyan kérdés, amelyet az ETV szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik i. az elnökség beszámolójának elfogadása és az éves költségvetés meghatározása 2. Elnökség Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve az elnökség. Az elnökséget a közgyűlés választja. Az elnökség mandátuma három évre szól. Az elnökség tagjai: 3 fő. Az elnökség tagja a közgyűlés által választott elnök és 2 alelnök. Az elnökség saját ügyrendje és munkaterve szerint dolgozik, üléseit szükség szerint, de legalább egy évben kétszer, hathavonta tartja. Az üléseit az egyesület elnöke hívja össze, az ülés helyét, idejét és a napirendjét tartalmazó meghívóval, melyet az ülés megtartása előtt 15 nappal kell a tagoknak kiküldeni. Az elnökség határozatképes, ha az ülésén legalább az egyesület elnöke és az elnökség egy tagja jelen van. Döntéseit szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza ez alól kivétel a tisztújító közgyűlésre történő jelölés, jelöléshez egyhangú szavazat szükséges. Az elnökségi ülés nyilvános. Az elnökség tagjai Egyesület elnöke ig: Faragó Attila Egyesület első alelnöke ig: Kovács Károly Egyesület második alelnöke ig: Buzogány Dezső Az elnökség hatásköre: a, az éves gazdasági és működési terv elfogadása b, az egyesület részletes Szervezeti és Működési Szabályzatának (SZMSZ) és ügyrendjének elfogadása

6 c./ Új tagbelépési nyilatkozatának elfogadása, kilépés tudomásul vétele, tag kizárása d./ Tagnyilvántartás vezetése. e./ Tisztújító közgyűlések előkészítése, jelölés. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig- vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szerveztet előzetesen tájékozatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet minden jelenlévő elnökségi tag aláír. Az elnökség döntéseiről az elnök köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a döntés tartalma, időpontja, hatálya, a támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható. Az elnökség döntéseit az érintettekkel írásban, igazolható módon közli és a döntéseket az egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza. Az egyesület működése során keletkezett iratokba bárki érdeklődő betekinthet az egyesület székhelyén, előzetesen egyeztetett időpontban. Az egyesület a működése módját, a szolgáltatások igénybevételének módját és a beszámolóit az egyesület internetes honlapján hozza nyilvánosságra. 3. Elnök Az egyesület ügyeinek intézését, képviseletét harmadik személyekkel szemben az elnök és az egyik elnökségi tag végzi. Egyesület elnöke ig: Faragó Attila 4. Ellenőrző Bizottság Az egyesület működésének ellenőrzését (az alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint) a közgyűlés által választott Ellenőrző Bizottság végzi, az ellenőrző bizottság tagjai: 3 fő. Az ellenőrző bizottság tagjai: Az ellenőrző bizottság elnöke ig: Bucsu Ildikó Az ellenőrző bizottság tagja ig: Tiszai József István Az ellenőrző bizottság tagja ig: Madaras Annamária Anikó Feladatát önálló munkaterv és ügyrend alapján végzi. Beszámolni a közgyűlésnek köteles. Az ellenőrző bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik. Az ellenőrző bizottságot a közgyűlés választja, mandátuma 3 évre szól

7 Az ellenőrző bizottság feladata az egyesület működésének ellenőrzése, ezen belül különösen - A tagdíjfizetés rendjének - A tagok belépése, kilépése alapszabályszerűségének - A kizárások megalapozottságának - Az egyesület gazdálkodásának - A közgyűlések lebonyolításának alapszabályszerűségének vizsgálata. Az ellenőrző bizottság jogosult a fentieken kívül minden az egyesületet érintő ügyben ellenőrizni. Nem lehet az ellenőrző bizottság vezetője vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) az elnökség elnöke, vagy elnökhelyettese, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. A felügyeleti szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. VII. A szervezet választási rendje 1. A jogi személy tagok és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok bejegyzett képviselőik útján vesznek részt a közgyűlésen. 2. A közgyűlés titkos szavazással választ elnökséget és ellenőrző bizottságot. 3. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van. Határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlést 30 napon belül újra össze kell hívni, az eredeti napirendi pontokban tekintet nélkül a megjelentek számára a közgyűlés határozatképes, ha a fentiekről a tagokat a meghívóban előzetesen értesítették. 4. A határozatokat a közgyűlés a VII./2 pont kivételével nyílt szavazással hozza, egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnökének szavazata dönt. 5. Kétharmados többségi szavazat kell a közgyűlés hatáskörébe utalt kérdések közül az - megállapításához, módosításához, - más szervezettel való egyesüléshez - az egyesület feloszlásához - a hatáskörébe tartotó szervek és személyek megválasztásához, visszahívásához, felmentéséhez ill. lemondásuk elfogadásához

8 A közgyűlés kétharmados többségi szavazatát igénylő kérdésekben, ha a kétharmados többségi szavazat nem teljesül, akkor ugyanazon a közgyűlésen a szavazást meg kell ismételni, és a megismételt szavazás esetén a szavazás 50% + 1 fő jelenléte esetén határozatképes. A közgyűlés egyhangú szavazata szükséges az egyesület elnökének leváltásához. 6. A közgyűlés háromévenként tisztújítást tart, ekkor választ új elnökséget, új ellenőrző bizottságot. A tisztújító közgyűlésen az adott tisztségeknek azok lehetnek jelöltek, akik az adott tisztséget akkor betöltik, vagy akiket az elnökség jelöl. 7. Az elnökség és az ellenőrző bizottság önmaga dolgozza ki határozatai meghozatalának rendjét, határozatai egyszerű szótöbbséggel hozza, 50% + 1 fő jelenléte esetén határozatképes. 8. A közgyűlés és az elnökség határozatait be kell vezetni a határozatok könyvébe, s azt az elnökség elnöke, vagy távollétében az ülést levezető elnök hitelesíti. VIII. A szervezet gazdálkodása A gazdálkodás általános szabályai A (1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. (2) A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. (3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. (4) A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. B (1) A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). (2) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. C (1) A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. (2) A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; b) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. D Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat

9 1. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj, vagy a vállalt kötelezettség megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 2. Az egyesület bevétele elsősorban - a tagdíjakból - támogatásokból - szponzori juttatásokból keletkezik. Az egyesület vállalkozási tevékenységet céljai megvalósítása érdekében végez. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem céljai elérésére fordítja. 3. Az egyesület éves gazdálkodási terv alapján gazdálkodik. 4. Az egyesület vagyonával megszűnés esetén a közgyűlés rendelkezik. 5. Az egyesület képviselete: az egyesületet az egyesület elnöke ill. alelnökei képviselik. A közgyűlés által megválasztott elnök és az alelnökök az egyesületet együttesen akként jegyzik, hogy az egyesület aláírt, vagy nyomtatott neve alá az egyesület elnöke és az egyik elnökségi tag a nevét az aláírási címpéldányban írt módon aláírja. Az egyesület megszűnik: 1. Ha legfelsőbb szerve, a közgyűlés kimondja feloszlását. 2. Más szervezettel közgyűlési határozat alapján - egyesül. 3. Bíróság feloszlatja, illetve megállapítja megszűnését. IX. A nyilvántartási szabályok A (1) A közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. (2) A közhasznú szervezet bevételei: a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel; e) a tagdíj; f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. (3) A közhasznú szervezet költségei: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. (4) A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. A beszámolási szabályok Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik. (1) A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; - 9 -

10 b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. (2) A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. (3) A közhasznú szervezet köteles a (1) bekezdés szerinti közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. (4) A (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. (5) A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. Közcélú adománygyűjtés szabályai A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat adományozók, illetve más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és emberi méltóság sérelmével. A közhasznú szervezet nevében vagy más javára történő adománygyűjtés csak a közcélú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető el. A közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerint, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. X. Záró rendelkezések Az egyesület működésének részletes szabályait az ban nem szabályozott kérdéseket a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni. Az SZMSZ nem állhat ellentétben az Alapszabállyal. Az elfogadása után 90 napon belül az elnök készíti el és az elnökség hagyja jóvá. Ezen alapszabályt a közgyűlés szeptember 3.-i ülésén fogadta el és hagyta jóvá. Budapest, szeptember 3. Faragó Attila Kovács Károly Buzogány Dezső Egyesület elnöke Egyesület Alelnöke Egyesület Alelnöke Ellenjegyzem: Budapest, szeptember 3. dr. Ujvári Tamás ügyvéd