Gondolkodó a párhuzamokról I. rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gondolkodó a párhuzamokról I. rész"

Átírás

1 Gondolkodó a párhuzamokról I. rész I. Az ember, mint biológiai lény, optimális életvitelre csak közösségi környezetben alkalmas. A személyiség felépítésének és kiteljesítésének ez az egyik meghatározó alapfeltétele. Így volt ez az ôsközösség idején és így van ma is. Ennek okán szervezôdött a család, a csoport, a törzs, a nemzetség és a nemzet, és szervezôdnek ma a meghatározott célok megvalósítására alkalmas, ennél szélesebb közösségek. A tudat, a szellem és az intellektus az eszköze annak, hogy ezt az életteret a közösség minél megfelelôbben, az egyéni, a társadalmi csoportérdekekre és a természeti környezetre is figyelemmel, harmonikusan és felelôsen tudja formálni. Ez a felelôsségtudat eredményezi többek között a közös erkölcsi normáknak megfelelô életvitelt, a gondoskodást a gyermekrôl és idôsrôl, az elesettrôl és a leszakadóról, egyben motiválja az egyéniség kibontakozását és az innovatív társadalomfejlesztést is. Minden, a természetes folyamatokat megbontó, erôszakos változtatásra irányuló kísérlet megszünteti a harmóniát, bizonytalanságot, majd elégedetlenséget szül és összeroppantja a rendet. Szent Pál a korinthusiakhoz írt levelében ezt úgy fejtegeti, hogyha annyira elrontottunk valamit, hogy már nem helyrehozható, térjünk vissza az alapokhoz, kezdjük újra. Vannak erre módszerek is. Átértékelés, társadalmi konszenzus, rendszerváltás. Felkelés, forradalom, háború. Mindezek okán a közösség vezetése az egyik legnagyobb felelôsség. II. A haladás elengedhetetlenül szükségszerû folyamat, a fejlôdés alapja. Hiányában az életfeltételek aktualizálása, megújítása szenved csorbát, s kihasználatlanul maradnak az erôforrások is. A társadalmi fejlôdés és változások, a társadalom és környezet kapcsolatai, a technikai elôrehaladás, igénylik az egyre körültekintôbb és magasabb szintû szervezettséget. A szervezettség fenntartása koordinációs és irányító intézmények létrehozását indukálja. Ezek az intézmények a társadalommal való folyamatos kontaktusban végzik a finomhangolásokat és a konszenzusban kialakított prioritások mentén gondoskodnak a célkitûzések leghatékonyabb megvalósításáról. III. A politika egy szûk társadalmi csoportnak a hatalom megszerzése, megtartása és felhasználása érdekében folytatott tevékenysége. Ez a tevékenység általában elhivatott megvalósítása a társadalmi célkitûzéseknek, de lehet a hatalom birtokosainak szubjektív egyéniségével torzított, a társadalmi egyetértést nélkülözô, más irányú építkezés is. Ma csak kapkodjuk a fejünket. Mi is történik? I./a. A szakmai mikroközösségek a konkrét célok megvalósítására hasonló logika peremén, hasonló módon szervezôdnek. Így van ez gyógyszerészi körökben is. Úgy tûnhetne, hogy a helyzet egyszerûbb, mivel genetikailag nagyok lehetnek ugyan az eltérések, de a személyiséget leginkább formáló életszakaszban hasonló volt az élménykörnyezet. Adott a közös hivatásból adódó érdeklôdés, a tanult ismeret, a tízezret alig elérô számú hazai gyógyszerész akár ismerhetné is egymást, célkitûzéseik és az azokhoz vezetô utak nem nagyon variábilisak. Összefüggést látok abban, ahogyan a XX. század végi politikai fordulat hihetetlen társadalmi változásokat generált, ugyanúgy a gyógyszerészet ugyanekkor hallatlan lehetôségekhez jutott. A feladatnak próbáltunk elôször becsülettel megfelelni. A megerôsített pozícióban közösen kezdtük a jövôt felvázolni, a lépéseket megtervezni. Stabil gyógyszerellátó rendszert építettünk fel, újra megteremtve ezzel a gyógyszerészet társadalmi megbecsülését ( ). II./a. A kiérlelt koncepciók végrehajtásához intézmények és az azokat irányító felelôs személyek kellenek. Nemzetközi példák segítettek minket abban, hogy felvázoljuk a magyar gyógyszerellátás fejlesztésének koncepcióját, alkalmassá tegyük magunkat a feladat végrehajtására. Az Európai Unióhoz való csatlakozás, a globalizációs folyamatok várható gazdasági hatásai és az egészségügyi ellátó rendszerek alakításában tanulmányozott nemzetközi tapasztalatok mind körvonalazták a számunkra várható környezetet ( ). III./a. Hogyan jutottunk hát mégis ide? Az építôkockákat nem lehet összevissza rakni. Ha nem a legszélesebbeket teszem alulra, a második, harmadik sornál leomlik a vár, még akkor is, ha hisztériásan tiltakozom ez ellen és meg akarom változtatni az építkezés alapszabályát. Van, aki erre ráérez, van aki megtanulja, van aki elhiszi másoknak, hogy csak így megy, és van aki tudja, hogy nem fog menni, de pillanatnyi érdekeit követve újra és újra megpróbálja ( ). Ezzel összefüggésben a felelôs irányító személyisége meghatározó lehet egy mégoly világos folyamatban is. Ha egy szakmát akarunk felgyorsult világunkban a lehetôségek birtokában újra felépíteni, megbocsájthatatlan a sok elveszített pozíció, a majd évtizedes és nem pótolható veszteség. Ne a külsô tényezôk váratlan alakulásával indokoljuk a kudarcot, hanem szûrjük le a konzekvenciát és változtassunk. A változások vezénylése igényli a szervezettséget. A szervezettség fenntartása a közösen kimunkált alapelvek folyamatos képviselete mellett koordinációt feltételezô, és az irányító intézmények létrehozását indukálja. Mindezek okán a közösség vezetése az egyik legnagyobb felelôsség. Ismét megvannak a közösen kiérlelt tervek. Körvonalaztuk a környezet várható alakulását, ismerjük a kitörési pontokat. Szilárdak az elvek és világosak az operatív teendôk. A harmónia a küszöbön van. Ne szalaszszuk ismét el a lehetôséget, mert azt már nem heverjük ki. Dr. Mikola Bálint Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: ISSN Nyomdai elôkészítés: Recsi István G Telefon: Nyomda: Innova 2000 Innovariant Nyomda Hirdetésszervezô: Magic Home Bt Budapest, Király u. 12. G Telefon: , G Ára: 1000 Ft + 20% ÁFA Gyógyszertár VI. évf. 4. szám 1

2 Múló öröm vagy tartós ünnep? Épp egy megbeszélésen voltam, amikor híre jött, hogy dr. Molnár Lajos egészségügyért felelôs miniszter lemondott, mire a mellettem ülô kolléga félhangosan megjegyezte: most már legalább lesz mit ünnepelnünk április 4-én. Az sajnos még nyitott kérdés, hogy a miniszter lemondását hosszabb távon is megünnepeljük-e, mivel a cégér átfestése önmagában nem ad garanciát a változásra. Kötve hihetô azonban, hogy akadhat gyógyszerész e hazában, aki bánkódna a miniszter távozása miatt, még akkor sem, ha a patikanyitás liberalizálásával többüknek adódhat lehetôsége arra, hogy a hôn áhított személyi joghoz (amit egyébként épp a távozó miniszter üresített ki szinte teljesen), illetve új gyógyszertári engedélyhez juthasson. Dr. Molnár Lajos a rendszerváltás óta a sorban a 10. egészségügyi miniszter (az egyik miniszter kétszer ülhetett a bársonyszékben), a jelenlegi koalíció 2002 nyári hatalomra kerülése óta pedig negyedikként vágott bele az egészségügy irányításába 2006 nyarának elején. A 2002-ben miniszterré kinevezett dr. Csehák Judit rövid idô után az akkori hírek szerint elsôsorban azért mondott le, mert nem kapta meg az ágazat stabilizálásához szükséges forrásokat. Dr. Kökény Mihályt 2004 ôszén, a gyógyszerpiac valamennyi szereplôjével egyidejûleg kialakult konfliktusokat követôen menesztette Gyurcsány Ferenc elsô miniszterelnökké választásakor. Ôt dr. Rácz Jenô követte, akinek feladatául a 2006-os választásokig a gyógyszerbéke megteremtését jelölték meg. A tavaly tavaszi választásokat követô kormányalakítás minôségileg új helyzetet teremtett. A koalíciós egyeztetés eredményeként az egészségüggyel szemben addig nagyon kritikus, a gyógyszerpiac liberalizálását, a hálapénz kiirtását, az öngondoskodás növelését (és ezzel a térítésmentes ellátások megszüntetését), valamint a kórházprivatizációt és a több biztosítós modell bevezetését addig is harsányan hirdetô SZDSZ Magyarország történetében elôször megkaphatta az egészségügyi tárcát, a párt pedig dr. Molnár Lajost delegálta a miniszteri bársonyszékbe. Dr. Molnár Lajost és nézeteit a gyógyszerészek már korábban is megismerhették, annak ellenére, hogy az országos egészségpolitika-csinálásnak nem volt állandó és oszlopos tagja. Az SZDSZ képviseletében egy-egy konferencián korábban is részt vett, ahol elôadásaival szinte provokálta a hallgatóságát, a fórumokon pedig rámenôs volt. Sok politikustársával ellentétben nem érdekelte a kongresszusi etikett, mondta amit gondolt, és szemmel láthatólag jól érezte magát az egyre feszültebb légkörben is. Szabadpiaci viszonyok érvényesülését, a patikaalapítás liberalizálását, a gyógyszerek patikán kívüli árusítását, a gyógyszerészi privilégiumok lebontását hirdette, és az sem zavarta igazán, ha a gyógyszerészeket személyükben sértô megjegyzéseit követôen hallgatósága hangosan reagált, mint ahogy abból sem csinált ügyet, ha egy-egy számunkra fontos részletkérdésre nem tudott érdemi választ adni. Megismerve a szemléletét és a személyiségét, sôt valamennyire ismerve a politikai élet jellemzôit is, amikor pozícióba került, sokan számítottunk arra, hogy minisztersége nem lesz hosszú életû. Az elôzetes kalkulációkban a távozását legkésôbb ez év tavaszára jósoltuk, hiszen biztosak voltunk abban, hogy az általa képviselt elvek és stílus elôbb utóbb ki fogják verni a biztosítékot nemcsak az egészségügy szereplôi, hanem a nagyobbik koalíciós partner egészségpolitikusai között is. Erre gondolva azt szerettük volna elérni, hogy ne a gyógyszerpiac átalakításával kezdje a ténykedését, hiszen ez mégiscsak egy jól mûködô és a strukturális átalakuláson évekkel ezelôtt átesett ágazata az egészségügynek. Abban reménykedtünk, hogy elôbb fognak ellene fellázadni, mint hogy a gyógyszerügy átalakítását elindíthatná. Nem így történt. Neki és környezetének fontosabb volt a gyógyszerpiac átalakítása annál, hogy kivárja azt a pillanatot a beavatkozásra, amikor az egészségügyi ellátórendszert és a finanszírozást a saját maga és pártjának elképzelései szerint már átalakította. Hivatalosan a gyógyszerbüdzsé finanszírozási válsága és a gyógyszertári törvény december végén hatályosuló korábbi rendelkezése (a gyógyszerészi tulajdonhányad növelésérôl) sürgette ôt, a valódi motiváció azonban más bázisból is merítkezett: pár hetes készülôdés és a Zöld könyv megjelentetése után azonnal belevágott a gyógyszerpiac átalakítását célzó jogszabályok elkészítésébe. A történések ismertek: esélyt sem kapott a szakma arra, hogy érdemi egyeztetések kezdôdjenek. Pedig elvileg a liberalizmus a másik érveinek a meghallgatását és mérlegelését is feltételezné. Kérdezhettük volna, hogy milyen liberalizmus az, amelynek a zászlaja alatt az érintettek jogainak sárba tiprásával történhetnek intézkedések, de hamar kiderült, hogy nem áltathatjuk magunkat: liberalizmus fedônéven a magyar egészségügyben diktatórikus hatalomgyakorlás folyik. Valahol, valakik, a színfalak mögött már korábban döntöttek és számukra az volt a fontos, hogy a paraván elôtt álló dr. Molnár Lajos vezetésével a lehetô legrövidebb idôn belül minden lényeges kérdésen túljussanak. A formális jogalkotási elôírásokat is figyelmen kívül hagyva és a látszatra sem figyelve készült el és került a parlament elé a gyógyszer-gazdaságossági és az új kamarai törvény, miközben nemcsak a gyógyszerészek kerültek lehetetlen helyzetbe, hanem jónéhány szocialista parlamenti képviselô és egészségpolitikus meghasonlásának is tanúi lehettünk: az informális személyes egyezteté- 2 Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

3 seken még egyetértésérôl biztosító és javaslataink támogatását vállaló több képviselô a saját álláspontjának is hátat kellett fordítson a bizottsági munkában és az Országgyûlés plenáris ülésein. Nagy erôk mozdultak meg a gyógyszerpiac átalakításáért Horváth Ágnes az új ágazati miniszter Az elmúlt 10 hónap eseményei a nyilvánosság elôtt jórészt dr. Molnár Lajoshoz kapcsolódtak, de azt látnunk kell, hogy a történések túlmutatnak a személyén és a személyiségén. Ha más ül az ô székében, bizonyára más a stílus és valószínûleg más szöveggel fogadják el a gyógyszer-gazdaságossági törvényt is. Lehet, hogy az elvett kamarai jogosítványok egy része is megmarad. Az egészségügy minden területére kiterjesztett forráskivonás és az ehhez kapcsolt strukturális átalakítás, a több biztosítós finanszírozási modell bevezetésének az elôkészületei azonban egy teljesen új egészségügyi rendszer kialakításáról árulkodnak. Ha ehhez hozzávesszük a közszolgáltatások általános leépítését (pl. posta, vasúti szárnyvonalak), az oktatás, a kultúra, a szociális ellátórendszer átalakítását, a magyar gazdaság tulajdonosi struktúrájának a gyors ütemû változását és a politikai élet történéseit is, könnyen felismerhetjük: az élet szinte minden területére kiterjedôen elindult egy új rendszer kialakítása: egy nyilvánosan be nem vallott rendszerváltás folyik. Most zajlik a szociális piacgazdasági modellrôl a neoliberális gazdasági modellre történô átállítása az egészségügynek és az országnak, most kell végleg szembesülnünk Magyarországnak a globális piaci erôtérbe való bevezetésével. Arról pedig, hogy egy évvel ezelôtt a választók szavazatáért kampányoló miniszterelnök például a gyógyszerészek által finanszírozott, betegeknek szóló magazinban is még egészen más jövôképpel korteskedett, ma már szinte senki sem beszél. A kimondott szó értelme elveszett, az ígéret megvalósítását már számon kérni sem illendô, az elnyert pozíció a másért vállalt felelôsség helyett csupán a kíméletlen önérdekérvényesítés lehetôségét tárja még tágabbra. Ebben a kontextusban vizsgálva a történteket, dr. Molnár Lajos tevékenysége nem kilóg a sorból, hanem ennek a rendszerváltó folyamatnak szerves része. A miniszter távozásának a valódi okát nem ismerjük. A lemondás(?) okait kutató össznépi találgatásban a félhivatalos indok (a több biztosítós rendszerre való átállás késlekedése) mellett felvetôdött megromlott egészségi állapotának és testi-lelki kifáradásának a lehetôsége is. Nem lehet kizárni azonban, hogy dr. Molnár Lajos akarata ellenében kényszerült távozni, mert egyes hírek szerint a rosszkor, rossz technikával és zsarolási céllal meglobogtatott lemondását a miniszterelnök váratlanul elfogadta. A kényszerû távozás kiváltó okaként szóba Dr. Molnár Lajos lemondását követôen az Országgyûlésben április 23-án letette a hivatali esküt az új egészségügyi miniszter, dr. Horváth Ágnes, a tárca eddigi államtitkára. Alapvégzettségét illetôen orvos. Eddigi munkahelyei közül meghatározónak bizonyult a veresegyházi Misszióban és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál betöltött státusza. Dr. Horváth Ágnest a Szabad Demokraták Szövetsége delegálta a kormányba, a delegálást a nagyobbik koalíciós párt elfogadta. MOSZinfo került egy egyházként bejegyzett nemzetközi szervezethez tartozás is, de néhányan még azt sem tartják kizártnak, hogy az eluralkodott káoszt és az egészségügyi elit meghatározó erôcsoportjaival való permanens konfliktust unta meg a miniszterelnök. Ahogy arra mi korábban számítottunk. Nem vagyunk sokkal okosabbak a koalíciós pártok közötti alku természetét illetôen sem, a hogyan és kivel tovább-ról. A zuhanyhíradóban magát hónapokon át makacsul tartó forgatókönyv szerint dr. Molnár Lajos távozását követôen az SZDSZ a külügyért cserébe visszaadta volna az egészségügyi tárcát az azt korábban visszakövetelô MSZP-nek, azonban dr. Horváth Ágnes eddigi államtitkár miniszterré választásával ezen híresztelés realitása sem igazolódott. Amikor a pillanat örömében a kollégám ünnepnek nevezte dr. Molnár Lajos lemondásának a napját, nyilvánvaló volt, hogy nem gondolta végig a mélyebb összefüggéseket és a lehetséges forgatókönyveket. Azt, hogy múló öröm ért vagy tartós ünneplésre készülhetünk-e, ma még nem tudjuk. Illúzióink azonban ne legyenek. A történések elemzése nem önmagáért való dolog: segít feltárni a lényeget és megmutatni a lehetséges utakat. Mivel azonban a miniszterváltás valódi okai nem ismertek, a lehetséges következményeket illetôen pedig csak találgatni lehet, arra is fel kell készülnünk, hogy a változás most nem hozza el azokat a lehetôségeket, amelyeket szeretnénk. Antall József miniszterelnökként mondta egyszer dr. Nikolics Károlyról, hogy a legnehezebb idôkben is tudta azt, hogy mit kell tenni és tette, amit lehetett. Most talán nekünk sem adatik más, tegyük meg, amit meglehet. Hankó Zoltán Gyógyszertár VI. évf. 4. szám 3

4 Módosul a gyógyszertárak mûködési, szolgálati és nyilvántartási rendjérôl szóló szabályozás A Magángyógyszerészek Országos Szövetségéhez december 27-én érkezett véleményezésre a 15/1997 (VI. 20.) sz. NM rendelet felváltására szánt közforgalmú-, fiók- és orvosi kézi gyógyszertárak, valamint az intézeti gyógyszertárak mûködési, szolgálati és nyilvántartási rendjérôl szóló miniszteri rendelet módosítását célzó tervezet. Ennek megvitatására január 3-án, az Egészségügyi Minisztériumban került sor, a MOSZ, az MGYK szakértôi és a Gyógyszerész Szakmai Kollégium elnökének részvételével. Ezt követôen az egyeztetések folytatására március 30-a után került sor, mikorra a minisztérium a korábbi, írásban is beterjesztett részletes véleményeket értékelte, és részben beépítette az új tervezetbe. Az újonnan elkészült tervezet véleményezésére pár napot adott a tárca a szakmai szervezetek számára. Az idô rövidsége ellenére mégis összeültek a Kamara hivatalában a gyógyszerész érdekképviseleti szervezetek vezetô tisztségviselôi. Hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Gyógyszerellátási Kollégium képviselôi és szakértôi ennyire részletesen meghallgassák egymás véleményét, nyitottak legyenek a másik álláspontjának a mérlegelésére és közösen kidolgozott koncepcióval képviseljék a szakma érdekeit. A közös munka eredményeképpen megismerhettük egymás álláspontját és a szervezetek sajátosságaiból adódó hangsúlyeltolódásokat is figyelembe véve lényegében egységes véleménnyel vehettünk rész a minisztériumban április 10-én zajló egyeztetésen. Örömmel tapasztaltuk, hogy a korábban megfogalmazott észrevételek egy részét már tartalmazta a kézhez kapott rendelettervezet, elvi okok miatt azonban a továbbiakban sem értünk egyet sok megfogalmazással a tervezetben. Ilyen pl. az, hogy az egyszemélyes gyógyszertár és a fiókgyógyszertár gyógyszerész távollétében is szolgálhasson ki betegeket. Álláspontunk szerint gyógyszertár gyógyszerész nélkül nem lehet a betegforgalom számára nyitva. Ezt erôsíti a évi XCVIII. tv is, amely a gyógyszertár gyógyszerész nélküli mûködését nem teszi lehetôvé. (Szakasszisztensnek ugyan biztosítja a gyógyszer-expediálás lehetôségét a gyógyszer-gazdaságossági törvény, azonban ez semmiképpen nem értelmezhetô olyan kiterjesztô módon, hogy a gyógyszertár gyógyszerész nélkül mûködhessen.) Az eredeti minisztériumi javaslathoz képest elôrelépésként értékeljük, hogy a közforgalmú és a közvetlen lakossági ellátásban részt vállaló intézeti gyógyszertárak mûködésével összefüggô kérdések ugyanazon feladathoz tartozó egyazon jogszabály keretei között kerülnek szabályozásra. Elvi megfontolások miatt kezdeményezzük, hogy a közforgalmú gyógyszertárral és az intézeti gyógyszertár közforgalmú feladatokat ellátó egységeivel szemben a rendeletben támasztott építészeti, tárgyi, felszerelésbeli és nyilvántartási követelmények egységesek legyenek és ezeknek az egységeknek az ügyeleti szolgálatban való részvételi lehetôségének a megteremtését is tegye lehetôvé a rendelet, mivel a gyógyszer-gazdaságossági törvény az egyes gyógyszertártípusok által ellátandó szakfeladatokat és a betegkört illetôen nem tesz különbséget. Vannak viszont olyan kifejezetten fekvôbeteg gyógyszerellátást szabályozó kérdések, amelyeket más joghelyen is rendezni lehet. Elvi megfontolások miatt egyetértünk azzal, hogy a gyógyszer készítése, vizsgálata, készletezése, ellenôrzése, tárolása, valamint szakmai tájékoztatással történô kiadása, továbbá a gyógyszerészi gondozás és tanácsadás szaktevékenységként kerül meghatározásra. Ez elvileg maga után vonja a szükséges szakgyógyszerészi cím megszerzésének, illetve egyes esetekben ezen túl a kötelezô szakirányú továbbképzésen való részvételnek a kötelezettségét (pl. gyógyszerészi gondozás), amennyiben azonban a felsorolt tevékenységekhez a szakgyógyszerészi cím megszerzésének a kötelezettségét rendeljük, az egyetemi gyógyszerészi diplomával rendelkezô gyógyszerész önálló szakmai tevékenységének a lehetôségét szüntetjük meg. Másrészt az a paradox helyzet állhat elô, hogy a gyógyszertár vezetéséhez elegendô a gyógyszerészi diploma (a gyógyszer-gazdaságossági törvény rendelkezése szerint), a gyógyszertáron belüli szaktevékenységekhez viszont szakgyógyszerészi cím kell. Bonyolítja a helyzetet, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény rendelkezései értelmében a szakasszisztens is rendelkezik gyógyszer-expediálási joggal (ami a jelen rendeletet értelmezve elvileg gyógyszerészi szaktevékenység), illetve a gyógyszer-forgalmazásra engedélyt kapott üzlet gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések betartásáért felelôs személyének tevékenysége is bizonyos értelemben gyógyszerkiadásnak minôsül, miközben vele szemben a jogszabály semmilyen végzettségi követelményt nem támaszt. Mindezek a kérdések felvetik a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítását, hogy a gyógyszertárvezetés szaktevékenységként kerülhessen meghatározásra, a gyógyszerészi diplomával végezhetô (gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységek) áttekintését és újraszabályozását, a gyógyszerészi gondozási tevékenység végzéséhez szükséges képzettségi követelmények szabályozását, az egyes szaktevékenységek végzéséhez rendelt képzettségi követelmények (szakgyógyszerészi cím) szabályozását, az asszisztensi és a különbözô szakasszisztensi végzettséggel gyógyszertárakban ellátható tevékenységek, illetve a tevékenységi körökhöz rendelt képzettségi követelmények újragondolását. Ezeket a kérdéseket figyelembe véve a szakmai szervezetek között erôs konszenzus 4 Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

5 alakult ki abban, hogy kezdeményezni szükséges a gyógyszerészi kompetenciák rendezését. A gyógyszer-gazdaságossági törvény szerint közforgalmú gyógyszertárak más közforgalmú gyógyszertárakkal egyes magisztrális feladatok ellátására szerzôdést köthetnek. A tervezet készítôi eredetileg ezt a lehetôséget egészen tágan értelmezték és komoly vita tárgyát képezte, hogy a szerzôdött gyógyszertárnak kell-e egyáltalán a magisztrális gyógyszerkészítéshez szükséges építészeti, tárgyi és nyilvántartási kötelezettségeket elôírni. Hangsúlyoztuk mindazokat a szempontokat, amelyeket a tervezet korábbi szövegének ismeretében megfogalmaztunk, miszerint az egyes magisztrális feladatok átvállalása nem mentesíthet minden magisztrális gyógyszerkészítési kötelezettségtôl, hiszen pl. ügyeletben vagy sürgôs szükség esetén, illetôleg a szerzôdés felmondását vagy meghiúsulását követôen a gyógyszertárnak készen kell tudni állni bármilyen magisztrális feladat ellátására. Nem tisztázott továbbra sem, hogy miként lehet a gyógyszergyártási tevékenységgel kapcsolatos uniós elvekkel összeegyeztetni, hogy gyógyszertár más gyógyszertár részére üzletszerûen gyógyszerkészítési tevékenységet folytasson, hogy ez a tevékenység miért nem engedélyköteles (csupán a szerzôdés tényének a bejelentésére kötelezné a tervezet az érintetteket), hogy a termékfelelôsség érvényesítéséhez szükséges minôségellenôrzési és minôségtanúsítási szempontokat miként lehet érvényesíteni. Nem tartjuk indokoltnak és ezért ellenezzük, hogy a rendelet általános elôírást adjon a normál nyitvatartási idôn túl, az ügyeleti szolgálat betegforgalom számára nyitott officinában való végzési kötelezettségére. Ez a korábbi véleményünket megerôsítve súlyos és indokolatlan élet- és vagyonbiztonsági kockázatokat hordoz, illetve olyan gazdálkodási többletterhet ró a gyógyszertárakra, melyek nem állnak arányban a szolgáltatás nyújtotta többlettel. A gyógyszertárak ügyeleti szolgálatának szabályozásával kapcsolatban továbbra is fenntartjuk azt az álláspontunkat, melyet a korábbi években a szakmai szervezetek több alkalommal elôterjesztettek az ügyeleti kijelölés szempontjaira, eljárásrendjére, szakmai követelményeire, finanszírozására vonatkozóan. A közforgalmú gyógyszertár alapterületét illetôen alapvetôen a jelenlegi státus quo korrekciókkal történô fenntartása mellett érveltünk. A tervezet ugyanis tartalmazott egy olyan változatot, miszerint a jelenlegi minimumhoz képest kb. 25%-kal megnövekedett volna a minimális alapterület és ezt a követelményt az újonnan létesülô gyógyszertáraknál a rendelet hatályba lépését követôen, a korábban létesült gyógyszertáraknak pedig 2010-tôl kötelezôen elôírták volna. Jelenleg sok olyan gyógyszertár mûködik, amely környezeti adottságainál fogva képtelen lenne a jelenlegi mûködési helyén a kötelezô alapterület-bôvítést végrehajtani. Egyetértettünk viszont azzal, hogy tanácsadó helyiség kialakítása ig minden közforgalmú gyógyszertárnak kötelezô legyen úgy, hogy a helyi lehetôségek függvényében, az ehhez szükséges alapterületet vagy a raktár, vagy az összevont vényezô és laboratórium terhére is ki lehessen alakítani. A tervezettel kapcsolatosan az általános szempontok mellett részletes, minden egyes pontra kitérô vélemény készült. A rendelet szakmai és tárcaközi egyeztetése tovább folyik, melynek lezárása után derül ki, hogy a szakmai érdekképviseletek javaslataiból mi került megvalósításra. Schlégelné Békefi Csilla Ülésezett a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöksége A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége április 18-án tartotta soron következô ülését. Dr. Mikola Bálint tájékoztatta az elnökséget arról, hogy a közgyûlés által megszavazott új Alapszabály-t benyújtotta a cégbíróságnak. Dr. Schlégelné Békefi Csilla beszámolt a 15/1997. sz. rendelet módosítása tárgyában folytatott egyeztetô tárgyalásokról, azok sarokpontjairól (pl. gyógyszerész jelenlét nyitvatartási idôben, gyógyszertár alapterület és arányok, ügyeleti szabályozás kérdései, kórházi gyógyszertárak közforgalmú egységeivel szemben támasztott követelmények, a magisztrális gyógyszerkészítésre vonatkozó, gyógyszertárak közötti szerzôdések szabályozása). A résztvevôk kifejtették véleményüket a rendelet várható hatásairól, a képzés-szakképzés, doktori iskola helyzetérôl, a gyógyszerellátás liberalizációja egyes összefüggéseirôl. Dr. Samu Antal ismertette a diabetes és dyslipidaemia továbbképzések aktualitásait, beszámolt a train the trainer program sikeres lebonyolításáról, a jelenlegi tanfolyamok iránti óriási érdeklôdésrôl. Dr. Mikola Bálint bejelentette, hogy a MOSZ december 11-i, jogszabály alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában beadott kérelme elbírálásának sürgetését kérte ápr. 10-én írásban az Alkotmánybíróságtól. Tájékoztatta az elnökség tagjait a MOSZ, az MGYK, az MGYT és az MGYE között folytatott egyeztetések állásáról. Összefoglalta a MOSZ tárgyban folytatott tevékenységét, megrajzolva az ívet a júniusi Budapesti Deklaráció, az októberi XV. GYOK, a budapesti decemberi Gyógyszerész Konferencia, a márciusban Siófokon rendezett Magángyógyszertárak Mûködtetése c. MOSZ konferencia és az MGYK szintén márciusban tartott tapolcai konferenciája sarokpontjaira figyelemmel. Az elnökség áttekintette és jóváhagyta a GYOK programjainak elôkészületeit; megvitatta a év Patikája pályázattal összefüggô kérdéseket és döntött a meghirdetésrôl; meghallgatta a kecskeméti Rozsnyay Mátyás Emlékverseny elôkészületeirôl szóló beszámolót, támogatásáról biztosította a szervezôt és a MOSZ képviselôt delegált a rendezvényre; megtárgyalta a gyógyszer-kereskedelmi kapcsolatokról szóló aktualitásokat. Örömmel nyugtázta a HPH Zrt. (incl. MGYRt.), a Medimpex Zrt. és a Pharmacoop Szövetkezet közötti vezetôi egyeztetést. Megállapította, hogy a HPH Partnerpatika programban kellô garanciát lát a gyógyszertárak hosszabb távon kiegyensúlyozott gazdálkodásának biztosítására; megismerte a MOSZ galyatetôi rendezvényének programját, szakmapolitikai fórum összehívásáról hozott döntést. MOSZinfo Gyógyszertár VI. évf. 4. szám 5

6 Jövôkép a távoli régmúltból? Kihívások régen és ma A puszta tények: gyógyszertárak 1929 táján Az alábbi szövegrészletek és adatok forrása a Tények könyve (1929 USA): Bevezetô a gyógyszer kereskedelmi marketingbe; 500 oldal, nem tartalmaz reklámokat akkori ára 15 $! A modern gyógyszertár A vizsgálat idôpontjában, az USA-ban gyógyszertár mûködött, ebbôl (93,4%) a tulajdonos gyógyszerész irányításával, míg a (6,6%) láncokhoz tartozó patika 523 különbözô érdekkörhöz tartozott. A könyv adatai alapján 1927-ben új gyógyszertár (6,3%) kezdte meg a mûködését, zárt be, így a mûködô patikák száma mal nôtt. Ugyanebben az idôben gyógyszertár esetében volt cím- és/vagy tulajdonosváltás. A változás egy éven belül a mûködô gyógyszertárak számának mintegy húsz százalékát érintette Forgalmi adatok Az USA Kereskedelmi Kamarája gyógyszertár (az összes patika 7 százaléka) mûködését vizsgálta: a patika évi összforgalma USD volt, az egy üzletre jutó forgalom USD; a bôl független tulajdonban levô patika összforgalma ,300 USD ( USD / patika); az 521, különbözô láncokhoz tartozó gyógyszertár forgalma USD volt, az egy patikára jutó éves összforgalom USD. Ez az érték több mint háromszorosa a független patikák éves átlagforgalmának! A különbözô típusú gyógyszertárak átlagforgalmának eltérése két okra vezethetô vissza: a láncokhoz tartozó gyógyszertárak általában a nagyobb forgalmú helyeken találhatók, illetve a láncok ritkán vásárolnak olyan gyógyszertárat, amelynek forgalma kisebb, mint évi 75 ezer USD. A gyógyszertárak vásárlási szokásai Becslések szerint egy átlagos gyógyszertár mintegy 6000 készítményt forgalmaz, beleértve a különbözô márkájú, hasonló termékeket és az eltérô kiszerelési egységeket is. Minden gyógyszerész ezer, különbözô, gyógyszertárban forgalmazható cikk közül választhat. Erôs a verseny a gyártók és a nagykereskedôk között. Egy átlagos városi gyógyszerészt naponta 8-10 gyártói és nagykereskedôi képviselô látogat meg, de még a kisvárosok gyógyszerészeit is látogató keresi fel havonta. Ismert, hogy a gyógyszerészek több ismertetô anyagot kapnak postán, mint bármely más kereskedô: a kutatási adatok azt mutatják, hogy egy-egy patikus címére ilyen küldemény érkezik havonta. Egyéb szolgáltatások frissítôk A legkonzervatívabb becslések szerint is, a gyógyszertárak 75%-a ( a bôl) kínál alkoholmentes üdítôitalokat, frissítôket. Az arány naponta növekszik: minden 10 újonnan nyíló patikából 9 kínálja ezt a szolgáltatást, s a régiek is bôvülnek az erre alkalmas felszereléssel Ehhez kapcsolódik, hogy szinte minden ilyen gyógyszertárban élelmiszer és édesség is kapható elvitelre elsôsorban jégkrémek és cukorkák. A sort tovább bôvítik az elôre csomagolt csemegék kávé, kakaó, tea, lekvárok, kekszek, mogyoró és más különlegességek. Az egyik vezetô gyógyszertárlánc mûködtetôje a frissítôket kínáló részt Élelmiszer osztály -nak nevezte el ez nagyon pontosan kifejezi a mai, s a jövôbeni fejlôdési irányokat! A kép egy tipikus amerikai gyógyszertár portálját ábrázolja. Érdemes a feliratokra figyelni! A Receptek (beváltása) és gyógyszerek a betegeknek szól, míg a Szóda cukorka dohányáru felirat a többséget, az egészségeseket csalogatja. Nyolcvan évvel késôbb április 16. A Take Care Health Systems 4 új Egészség-sarok Rendelô -t nyitott a Walgreens patikaláncon belül Milwaukee körzetben. A show folytatódik? A Celesio többségi tulajdont szerzett a DocMorrisban Ezekkel együtt, a Take Care Health 49 ilyen rendelôt mûködtet öt államban. A hónap második felében további két ilyen A németországi Celesio többségi tulajdont szerzett a DocMorris holland csomagküldô patikában. A legnagyobb, stuttgarti székhelyû európai gyógyszer-kereskedelmi cég csütörtökön (április 26-án a szerk.) jelentette be, hogy megszerezte a DocMorris társaság részvényeinek kb. 90%-át a hamburgi Neuhaus Partners, a frankfurti 3i és a londoni HgCapital cégektôl. A jelenlegi rendelô nyitása várható Milwaukee-ban. (DRUGTOPICS 150 éve a gyógyszertárakért) menedzsment továbbra is Ralf Däinghaus vezérigazgató irányításával folytatja munkáját. A felvásárlás legfôbb oka a DocMorris új gyógyszertári franchise rendszere. Az elmúlt hónapokban a DocMorris megkezdte egy gyógyszertári franchise rendszer 6 Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

7 kiépítését a német gyógyszerészek körében. Bár eddig mindössze néhány húsz patika csatlakozott a rendszerhez, a DocMorris jelenleg Németország legismertebb gyógyszertár-hálózata. Nem is olyan régen dr. Fritz Oesterle, a Celesio vezérigazgatója maga jelezte, hogy már várja a piac liberalizációját, amely az elkövetkezô néhány hónapban megtörténik. Ez idáig a nem gyógyszerész általi patikai-tulajdonlás nem volt engedélyezett Németországban. Az elemzôk szerint a Celesio Németországban Gehe név alatt mûködô nagykereskedelmi üzletága fogja megsínyleni a legutóbbi felvásárlást. Az ABDA a német gyógyszerészek szövetsége élesen bírálja a Celesio legutóbbi lépését. Kiderült az igazság! A Celesio az egyénileg irányított gyógyszertárakkal szemben helyezkedik. mondta Heinz- Günter Wolf, az ABDA elnöke. Szerinte a Celesio azon gyógyszerészek politikai törekvései ellen lép fel, akik továbbra is igyekeznek megvédeni a betegeket a befolyásos befektetési társaságok érdekeivel szemben. Az akvizícióval a Celesio megszerezte az elsô olyan gyógyszertári kiskereskedelmet is, amelynek nem gyógyszerész a tulajdonosa. Tavaly nyáron a DocMorris Saarbrückenben megvásárolt egy patikát. Bár a nem gyógyszerészi tulajdonlás tiltott, a patika azóta is mûködik. A saarlandi tartományi közigazgatási ítélô tábla megszüntette azt a bírói határozatot, amely a végsô döntés meghozataláig a kiskereskedés bezárását mondta ki. A végsô ítéletet az ügyben valószínûleg az Európai Törvényszék hozza majd meg. Charlie McCreevy, az Európai Unió Belföldi Piacokért felelôs biztosának szóvivôje szerint a még le nem zárult per miatt az Európai Bizottság egyelôre nem vizsgálja a német gyógyszertárakra vonatkozó törvényt. (Pharma Adhoc április 26. El Pato/Patrick Hollstein) Idôközben egy másik hír is megjelent: A Celesio leányvállalata 63 gyógyszertárat vásárolt Nagy-Britanniában A Lloydspharmacy a Celesio nagy-britanniai leányvállalata 63 gyógyszertárat vásárolt Így már több mint gyógyszertárral a legnagyobb patikaláncot birtokolja az országban. (Finanzen.net, április 25.) A lehetséges válaszok egyike a Hungaropharma Zrt. Partner Patika Programja Az elmúlt idôszakban sokan, sokszor és átfogóan elemezték azokat a változásokat, amelyek a gyógyszerforgalmazás jövôjét meghatározzák. Leszögezhetjük: változó világban élünk, s a változások legalább olyan gyorsak, mint a kilencvenes évek elején. Annak az idôszaknak is voltak (szigorúan a gyógyszerforgalmazás területét nézve is) vesztesei és nyertesei. A jelen és a közeljövô kihívásaira adott válaszaink döntik el, hogy ebbôl a fázisból hogyan kerülünk ki: megerôsödve, vagy a mindennapok gondjaival magunkra maradva, folyamatosan küzdve a fennmaradásért. Az elmúlt egy hónap során alkalommal felvázoltuk, hogy jelen helyzetben a Hungaropharma milyen együttmûködést kínál a gyógyszertáraknak. Sokan válaszoltak: ezt jelzi az aláírt együttmûködési megállapodások száma. Nem hiszem, hogy értelme lenne újra felsorolni az érveket (s válaszolni az ellenérvekre). Engedjék meg, hogy most azt vegyem számba: ha gyógyszertár-tulajdonos lennék, miért fogadnám el a HPH Zrt. ajánlatát és vennék részt a PP Programban: az elmúlt néhány évet együtt csináltam végig a HPH-val: ismerem azt, amit nyújt, eddig nem csalódtam benne, mindig azt kaptam, amit ígért kézenfekvô, hogy csatlakozzam; a csatlakozás önkéntes ebben a szövetkezni nem tudó világban tagja szeretnék lenni egy olyan stratégiai szövetségnek, amelyben megôrzöm a függetlenségemet, de részesedek azokból az elônyökbôl, amelyekbôl egyébként csak a tôkeerôs patikaláncok tagjai részesednek; a szövetség tagjaként nem kell külön megküzdenem minden változással: idôben tájékoztatást, segítséget és tanácsot kapok, hogy a megjelent rendeletek, esetleges törvénymódosítások hogyan érintik mindennapi tevékenységemet; fel kell vennem a küzdelmet a betegekért (a betegek megtartásáért), a vásárlókért el kell sajátítanom, s alkalmaznom kell a más szektorokból ismert kereskedelmi technikákat azért, hogy a szolgáltatási szintet folyamatosan növelni tudjam: megpróbálhatnám egyedül, de egészen biztosan sokkal kevésbé hatékony lenne minden erôfeszítésem; segítséget kapok ahhoz, hogy (a közös kiadványok, szóróanyagok, hirdetések eszközeivel) megszólítsam betegeimet, vásárlóimat; az együttmûködô gyógyszertárak és a HPH vásárlási potenciálja lehetôséget ad akciók lebonyolításán keresztül pótlólagos források megszerzésére; hatékonyabbá (fajlagosan gazdaságosabbá) válik a munkám, így a szektor csökkenô jövedelmezôsége sem érint olyan érzékenyen; átgondoltam a 80% rendelési elkötelezettséget (ha már eddig is teljesítettem, nem kérdés sokan vagyunk ilyenek): a Partner Patika Programtól különváló engedmény maximalizálása érdekében úgyis akkor járok a legjobban, ha a rendelésem lehetô legnagyobb részét a fôbeszállítómhoz irányítom, hiszen ô adja a legtöbbet: mivel a 80% csak a gyógyszerbeszerzésre vonatkozik s a mástól megkapott hiánycikkek csökkentik a számítás alapját; az elvárt arány nem jelenthet gondot; nincs mit veszítenem: ha a szövetség nem mûködik elég hatékonyan, s nem hoz számomra (s a többi együttmûködô gyógyszerész számára) addicionális elônyt, akkor elveszíti létjogosultságát; csatlakozom, s aktívan részt veszek abban, hogy a keretszerzôdést egyre több és több ponttal tudjuk megtölteni. Így formálni tudom én is a tartalmat, s növelni tudom az együttmûködés hatékonyságát! május 15-ig várjuk az aláírt Együttmûködési megállapodásokat. Szeretnénk minél gyorsabban megkezdeni a tényleges tevékenységet. Nincs elvesztegetni való idô! Dr. Feller Antal Hungaropharma Zrt. Á llás, lakással Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében. ( vagy ) F Dr. Mikola Bálint Gyógyszertár VI. évf. 4. szám 7

8 Gyógyszerészi Lipid Terápia Menedzsment Újabb fejezet a Gyógyszeres Terápia Menedzsment területén Az elmúlt évek során a gyógyszerész szakmai szervezetek által a gyógyszerészi gondozás különbözô területeire fókuszáló akkreditált továbbképzések és a megvalósítást célzó gyakorlati lépések iránt megnyilvánuló érdeklôdés egyaránt visszaigazolják, hogy van szakmai bázisa az új innovatív patikai szolgáltatásoknak. A MOSZ által november 14-én elindított és nagy sikerrel, valamint kedvezô szakmai és társadalmi visszhang mellett zajló gyógyszerészi diabetes prevenciós program amelybe napjainkig több mint 430 patika kapcsolódott be volt az elsô gyakorlati lépés. A közvetlen lakossági gyógyszerellátást támogató, új típusú kognitív szolgáltatások területén, a szakmai szervezetek közötti feladatmegosztás keretein belül, a jelentôs betegpopulációt érintô a WHO-EuroPharm Fórum által kiemelt területek közül a hypertonia programot év kezdetével az MGYK, az öngyógyítás kérdéskörét és protokollok kidolgozását az MGYT (2007. év) vállalta fel. Most, tavaszán, egy újabb kiemelt jelentôségû terület, a dyslipidaemia program elindítására tettük meg a konkrét lépéseket. A Gyógyszerészi Lipid Terápia Menedzsment program a Tennessee Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara (Memphis, TN, USA), a Deb- A train the trainers továbbképzés oktatói és résztvevôi 8 Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

9 receni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Gyógyszerésztudományi Kara és a MOSZ együttmûködése keretében, a többi hazai gyógyszerész szakmai szervezet és a gyógyszerészképzésben érdekelt hazai egyetemek bevonásával kezdôdött. A program szervezését és finanszírozását a MOSZ vállalta magára, szoros együttmûködésben a DEOEC Gyógyszerésztudományi Karával. Elsô lépésként a hazai oktató gárda felkészítése (train the trainers) történt meg. A március elsô napjaiban megtartott három napos továbbképzésnek a Debreceni Egyetem OEC Gyógyszerésztudományi Kara adott otthont. Ennek keretében a Tennessee Egyetemrôl érkezett 3 vendégoktató professzor (prof. dr. Dick Gourley dékán, prof. dr. Lawrence LB Brown és prof. dr. Doug Wurtzbacher) az Amerikai Gyógyszerész Szövetség (APhA) által összeállított és akkreditált, közforgalmú gyógyszertárakban megvalósítandó Lipid Menedzsment Program elméleti és gyakorlati anyagát ismertették a hazai egyetemek és szakmai szervezetek által delegált kollégákkal (prof. dr. Halmos Gábor DEOEC, dr. Vecsernyés Miklós DEOEC, dr. Juhász Béla DEOEC, dr. Szabó Sándor MGYK, dr. Dobson Szabolcs MGYK, dr. Horváth Alíz MGYT, dr. Hankó Balázs SE, dr. Klukovits Anna SZTE, dr. Samu Antal MOSZ). az érintett területek gyógyszeres terápiájának menedzselésére, egészségügyi felvilágosításra és információ nyújtására (személyes és nyomtatott formában), edukációs feladatok ellátására. A program gyakorlati megvalósítása során a szervezôk számíthatnak a gyógyszerészek körében már jól ismert együttmûködô partnereinkre ( Egy csepp figyelem Alapítvány, Roche Magyarország) is. A korábbi gyógyszerészi gondozó (diabetes, hypertonia) programjainkhoz hasonlóan lipid programunk is szervesen kapcsolódik a Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelôzésének és Gyógyításának Nemzeti Programjához. Dr. Samu Antal (MOSZ) Dr. Halmos Gábor (DEOEC GYTK) Az amerikai felkészítô program hazai gyógyszertári, gyógyszerész szakmai környezetbe adaptálását ( honosítását ) követôen indulhatott el március végétôl (Debrecen, Szeged, Budapest, Pécs, Sopron helyszíneken) a gyakorló gyógyszerészek 26 órás elméleti és gyakorlati felkészítése. A Gyógyszerészi Lipid Terápia Menedzsment programot követôen a tanfolyamon részt vett gyógyszerészek képessé válnak a lipid anyagcsere zavarok feltárásában történô aktív közremûködésre (koleszterin- és triglicerid szint mérések, LDL, HDL számítások), Gyógyszertár VI. évf. 4. szám 9

10 Célok és eszközök Nem tudok szabadulni attól a hibámtól, hogy azokban a kormányzati döntésekben, amelyeket sok kollégámmal egyetemben gyógyszerészi szakmai szemmel rossznak, elhibázottnak vagy tévesnek gondolok, megpróbáljam megkeresni azokat a racionális indítékokat, amelyek magyarázhatóvá teszik azokat. Hiszen azokról, akik döntéselôkészítô vagy döntéshozó helyzetben vannak, joggal feltételezhetem, hogy köztisztviselôként és közalkalmazottként értenek a hivatásukhoz, illetve politikai pozíciójukba megfelelô felkészültséggel érkeznek és mind a döntés-elôkészítô, mind a döntéshozó státuszokban lévôk a feladatuk ellátásához kellô felelôsséggel is rendelkeznek. Ezért mindig megpróbálom a racionális indítékokat megkeresni, annak ellenére, hogy nem egyszer csalatkozom és mind több olyan döntéssel találkozom, amelyeket gondos vizsgálódás után is csupán elhibázottként tudok számon tartani. A gyógyszerpiac liberalizálását radikális eszközökkel elindító kormánynak a generikus gyógyszerek rendelhetôségével és támogatásával kapcsolatos döntéseire is egyre nagyobb figyelem vetül. Ezzel párhuzamosan ezeknek a döntéseknek az orvos- vagy gyógyszerész szakmai elemzése kollégákkal történt egyeztetés tapasztalatait is figyelembe véve több olyan elemet hoz a felszínre, amelyek erôsen vitathatóak, ugyanakkor célszerû feltételeznünk, hogy az intézkedéseknek koherens céljai vannak. Ezért az említett metódushoz hasonlóan érdemes lehet olyan magyarázatot keresni, amely szerint célszerûként ismerhetôk el ezek a döntések legalábbis kormányzati észjárással. A valódi célok felismerésének azonban elôfeltétele egy olyan értelmezési tartomány keresése, amely nem az orvosés/vagy gyógyszerész-szakmai szempontokat tekinti elsôdlegesnek, hanem megpróbálja a döntéshozók feltételezett szempontjait felkutatni és figyelembe venni. Induljunk ki abból, hogy a generikus gyógyszerek átlagos hazai árszínvonala az originalitásokéhoz képest más európai országok generikus / originális árarányaival összehasonlítva magas, a kormányzat elmúlt évtizedben hozott összes generikus árleszorítási kezdeményezése ellenére. Sôt a generikus gyógyszerek forgalmi szerkezetét figyelve még az is megállapítható, hogy a generikumok között is magas a drágábbak forgalmi aránya, ami talán még az árszínvonal-arányoknál is kedvezôtlenebb. Ez a kormány korábbi kommunikációja szerint jórészt 7 a magas árszínvonalban érdekelt gyárak, 7 az árak leszorításában nem érdekelt és gyárak által manipulált orvosok, valamint 7 az árcsökkentésekben és az olcsóbb gyógyszerek forgalmazásában ellenérdekelt gyógyszerészek kormányzati szándékokkal ellentétes fellépésének következménye, akik ráadásul 7 a betegekben is képesek fenntartani azt a tévhitet, hogy a drágább márkához kell ragaszkodniuk, mert az olcsóbb gyógyszer nem is olyan jó. Az eddigi próbálkozások során a kormány tehát nem ért el olyan eredményt, amelyet a saját szempontjából elégségesnek tart, mert a mostani álláspontja szerint eddig a gyógyszerpiaci szereplôket külön-külön, egyedi lépésekkel, a szakmai szempontok elsôdlegességével és elsôsorban a piaci szereplôk tudatára hatva, ráutaló magatartással próbálta rávenni a generikus árcsökkentésre illetve a helyettesítésre. A Brüsszelben is elfogadott Konvergencia program azonban olyan radikális forráskivonást ír elô, amelynek összege a gyárak visszafizetési kötelezettségének a megemelésével, a visszafizetés nagykereskedôkre és gyógyszertárakra történô kiterjesztésével, a lakossági terhek növekedésével, valamint a támogatás radikális csökkentésével nem érhetô el, tehát szükség van a generikus árszínvonal gyors és radikális csökkentésére is. Ezért a kormány radikális lépéssorozatra szánta el magát: 4 nem referencia-árat, hanem referenciakészítményt hirdet ki, 4 átírta a referencia-készítményként való elfogadás kritériumait (kötelezô forgalmi részarány minimumának drasztikus csökkentése), 4 új eljárásrendet alakított ki, amellyel gyorsabbá és egyszerûbbé válik a listára kerülés és a befogadás, 4 felülrôl zárttá tette a támogatásba történô befogadás lehetôségét (a referenciaárnál maximum 20%-kal lehet drágább a támogatásba bevont készítmény), 4 háromhavonta teszi lehetôvé új referencia-készítmények kijelölését, 4 az orvost kötelezte a legolcsóbb készítmény rendelésére és szankciórendszert hirdetett meg, 4 a gyógyszerészt is kötelezte a legolcsóbb készítményre történô helyettesítésre és szintén szankciókat kezdeményezett. Ezektôl a lépésektôl nemcsak azt várja, hogy a piacon lévô meghatározott árú készítmények közül a legolcsóbbra terelôdik át a forgalom jelentôs hányada, hanem azt is, hogy a gyógyszergyárak között jelentôs árversenyt lesznek képesek generálni. Abban reménykedik ugyanis, hogy a kényszerek hatására az adott csoportokon belüli legolcsóbb készítményre gyorsan átterelôdô forgalom miatt a piacról kiszoruló Heves város nagyforgalmú gyógyszertárába fiatal gyógyszerész kollégát keresek. Gyógyszerész házaspár, vagy gyógyszerész-asszisztens házaspár jelentkezését is szívesen fogadom. Minden megoldásra nyitott vagyok. Telefon: Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

11 gyógyszerek esetében a gyárak a lehetô legrövidebb idôn belül egymással versengve olyan árcsökkentést fognak kezdeményezni, amely lehetôvé teszi, hogy ezentúl az ô készítményük legyen a referencia-áras termék. Ez a referencia-árak további leszorítását, végsô soron a támogatási igény csökkenését vonhatja maga után. A várható ellátásbiztonsági problémák közös eredôje, hogy a fenti elemekbôl álló intézkedés haszna szinte kizárólag a tb gyógyszerbüdzsében jelenik meg, a költségeit viszont a gyógyszerpiac valamennyi szereplôjének állnia kell. Szinte kizárólag írtam, mert a térítési díj csökkentése a betegeknek is kedvezô. Ezért kérdésként kell feltenni, hogy a várható árcsökkenések miatt a betegeknél bekövetkezô kiadás-csökkenés kiegészítô célja vagy csupán járulékos következménye az intézkedéseknek. Mivel a kormány január 15-én a támogatási rendszer átalakításával szemrebbenés nélkül és drasztikus mértékben mintegy 50%-kal emelte a betegterheket, nehéz elhinni, hogy néhány hónap multán radikális fordulat állt volna be a kormányzati filozófiában. Más kérdés, hogy a január 15-i intézkedések lakossági többletterheinek egyelôre töredékét kitevô térítésidíjcsökkenéseket milyen médiakampány kíséri majd. Ez azonban szerintem nem az igazságosság vagy a szociális érzékenység, hanem a politikai haszonszerzés kategóriájába tartozik. Tény, hogy az intézkedés bevételkiesést és/ vagy többletköltségeket generál valamennyi piaci szereplônél: v a gyárak árcsökkenésbôl fakadó bevételkieséssel, valamint a piaci instabilitásból fakadó gyártásszervezési, készletezési és forgalmi költségtöbblettel kell számoljanak, melyek kompenzálására marketingtevékenységüket kell erôsíteni, v az orvosnál jelentôs adminisztrációs munkaidô-növekedést és az orvos-beteg bizalmi viszony átalakulását okozza, v a gyógyszerésznél árrésbevétel-kiesés, elfekvô és lejárt készlet okozta többletköltség, továbbá ún. hiányköltségek jelentkezhetnek, miközben a patika ezek egy részét megpróbálja áthárítani arra a nagykereskedôre, amelynél szintén a készletezési és logisztikai költségek növekedésére kell számítani, egy másik részét pedig a betegre, miközben v a betegnél úgyszintén megjelennek a hiány költségei, illetve az orvossal, a gyógyszerésszel, sôt a politikával szembeni bizalmi index csökkenés ára is forintosítható. Nem szükséges túlzottan szofisztikált módon boncolgatni a többletköltségeket, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ezeknek a generált költségelemeknek a súlya nem egyforma és egy részük nehezen becsülhetô, de a fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a kormány a generikus gyógyszerbüdzsé azonnali csökkentésének az árát a gyógyszerpiaci szereplôkkel részben közvetlenül, részben közvetett, rejtett módszerekkel akarja megfizettetni. Ha ez az okfejtés igaz, akkor G a referencia-ár megjelölése helyett a referencia-készítmény rendelésének kötelezô elôírása, G a háromhavonkénti terápia-átállítás beépítése a támogatási rendszerbe, G a referencia-termék kiválasztásakor az alacsony forgalmi részarány kikötése, G a várható piaci instabilitás, G az orvosok és a gyógyszerészek erôteljes presszionálása és szankcionálása a kormány szempontjából nem hiba, hanem a gyors árcsökkentés elérésének egymást erôsítô alapfeltétele. Az alap-probléma tehát F a kormányzati önzésben van (hogy csak a saját szempontját veszi figyelembe) és abban, hogy F visszaél a ráruházott hatalommal, mert az érintettekkel való egyeztetés nélkül dönt ôket érintô kérdésekben, továbbá abban, hogy F a kormány a rendszernek nem az össztársadalmi költségek és össztársadalmi hasznok szempontjából leginkább optimális egyensúlyi pontját kereste meg. Kérdés, amelyre konkrét számok hiányában nem tudok válaszolni, hogy a kormányzati költségcsökkentés és a társadalmi összköltség-növekedés milyen arányban áll egymással. De attól félek, hogy más rendszerek esetében tapasztaltakhoz hasonlóan adatok hiányában a kormány sem tudja, hogy az ez által nyerhetô haszon hogyan viszonyul a többi szereplô összesített kárához és költségnövekedéséhez. Kérdés továbbá, hogy a gyógyszerpiac szereplôi miért viselik ennyire békésen a generikus program ilyetén változásait? A betegek szava az eddigiekhez hasonlóan január 15- én sem hallatszott el az égig, ezután sem várható a részükrôl nagy felzúdulás. Az orvosok és a gyógyszerészek most többnyire mással vannak elfoglalva, a nagykereskedôknek pedig ebben a kérdésben eddig sem osztottak lapot. A gyáripar béketûrése azonban elgondolkodtató, mert a gyógyszerlobbi tiltakozása a támogatáskiáramlásvisszafogás és a visszafizetések mértékéhez, illetôleg a radikális generikus szabályozáshoz képest meglehetôsen csöndes. Talán egy lépéssel közelebb vihet a gyárak viselkedésének megértéséhez, ha figyelembe vesszük, hogy a felturbósított verseny nemcsak az árakat csökkenti, hanem szelektál is. Ezért nem kizárt, hogy nemcsak a kormány, hanem a médiát elérni képes erôsebb gyógyszeripari szereplôk is bekalkulálták, hogy az intézkedések hatására a piaci arányok is át fognak alakulni, mert az erôsödô versenyt a kisebb piaci szereplôk nem fogják bírni. A gyártók között is felgyorsulhat az a koncentráció, amely a nagykereskedelemben már jórészt lezajlott, és amely a gyógyszertárakra is vár. Ennek ellenére nyitott kérdés, hogy az intenzívebb árverseny hallgatólagos tudomásul vételéért cserébe remélhetnek egyes gyárak gyors piaci átrendezôdést, vagy egyes szereplôk gyors piaci átrendezôdési igényét elégíti ki a politikai döntéshozó a generikus árverseny ezen technikával történô felpörgetésével. A tényleges kormányzati célok felfejtése szempontjából árulkodó lehet az intézkedések kommunikációja is, amelyet megítélésem szerint nem a szakmai célszerûség, hanem a politikai racionalitás motivál. A kormányzati kommunikációra ugyanis ebben az ügyben is jellemzô, hogy egyszerû klisék alapján jóként és rosszként ábrázolja a szereplôket, továbbá az egész kérdéskört a beteg olcsóbb(!) gyógyulásának ígéretébe ágyazza, melyért mint látszik is a kormány komoly konfliktusokat is vállal és súlyos áldozatokat hoz. Ha igazak a fenti okfejtéseim, érthetô, hogy miért beszél el egymás mellett a politikus és az ellátásbiztonságot, egészségnyereséget, szakmai racionalitást és összköltségminimumot keresô szakma, vagy akár a betegeiért felelôsséget vállalni akaró egészségügyi szakember. A fentiek alapján a generikus program szakmai problémáinak megoldására csak akkor lehet számítani, ha t a generikus gyógyszerek árszint-csökkenését és forgalmi szerkezetét illetôen eljutunk arra a pontra, amely már a politika számára is elfogadható, vagy t a politikának akkora árat kellene ezért a metódusért fizetni (pl. az átrendezôdô gyári lobbi keményebb fellépése vagy az össztársadalmi elégedetlenség növekedése miatt), amelyet már nem tud, vagy nem akar megfizetni, illetve t valakinek sikerül a politikát az össztársadalmi költségminimum keresésére rávenni. Jelen helyzetben ez utóbbi a legkevésbé valószínû, bár a leginkább célszerû megoldás lehetne. A cél ugyanis nem szentesítheti az eszközt. Hankó Zoltán Gyógyszertár VI. évf. 4. szám 11

12 A több biztosítós modell színe és visszája, avagy milyen szempontokra érdemes figyelni a modell vitája kapcsán A több biztosítós modellrôl folyó szokásos kommunikációs cirkusz, amely a lényeg elfedésével egykét, a környezetébôl kiragadott álkérdés álvitájával kábítja a (választó)polgárt, megnöveli a felelôsségét azoknak a szakembereknek, akik helyzetüknél fogva képesek lehetnek a hozzájuk fordulók korrekt tájékoztatására. Ezért kezdeményeztünk beszélgetést dr. Bodrogi József közgazdászszal a Corvinus Egyetem tudományos fômunkatársával, aki készséggel állt a rendelkezésünkre. Az alábbiakban ennek a beszélgetésnek a fôbb megállapításait rögzítjük. Az alapfogalmak Mint Bodrogi dr. mondta, az egészségüggyel kapcsolatos kérdések tárgyalásának kezdetén szét kell választani a szolgáltatásokat és a finanszírozást és tisztázni kell, hogy elvileg mûködôképes lehet az a modell, amelyben a szolgáltatásokat állami intézményhálózat biztosítja és az is, amely közösségi (pl. társadalombiztosítási) vagy magánszolgáltatók révén nyújtja az ellátásokat. Elvileg hasonlóképpen mûködôképes lehet az állami finanszírozás, a társadalmi vagy közösségi kockázatközösség és a magánfinanszírozás is, de nem mindegy, hogy egyiket vagy másikat milyen tradíciókkal rendelkezô, milyen helyzetben lévô és milyen célokat megfogalmazó országokban alkalmazzák. Magyarországon tavaly az egészségügyi szolgáltatások értékének 23%-át már magánszolgáltatók adták, azaz az OEP ekkora hányadban finanszírozta egészségügyi magánszolgáltatások nyújtását (jellemzôen ezek a háziorvosi és a fogorvosi ellátások, a laborvizsgálatok, a dialízis és a drága eljárások, illetve a gyógyszertámogatás folyósítása is magánszolgáltatók részére történik). A több biztosítós modell bevezetése azt jelenti, hogy piaci biztosítók jelennek meg az egészségügy piacán. A modell bevezetésének eldöntésekor a döntést annak függvényében kell meghozni, hogy melyek az egészségügy jelenlegi gondjai és azokra a finanszírozás új rendszere képes-e választ adni. Az ország jelenleg második legnagyobb pénzalapjának felügyelete és annak a forrásaival való gazdálkodás részben tehát piaci döntés, de elsôsorban hatalmi és erkölcsi megfontolások révén dôl el, hogy beengedünk-e valakit erre a piacra vagy sem, és ha igen, kit és milyen kompetenciával. Az alapproblémák, melyek megoldásra várnak Az egészségügy legégetôbb problémái az alábbiak: 1. A magyar lakosság egészségügyi mutatói katasztrofálisak, az EU-n belül szinte minden mutatóban sereghatók vagyunk. 2. Az E. alap hiányának a növekedése 2002 óta felgyorsult, mértéke ma már a 400 MrdFt/év értéket közelíti. Ez a hiány a költségvetésnek egyre nagyobb terhet jelent és a mértéke miatt a kezelése már nem az egészségügy kompetenciája. Az E. alap hiány-növekedés nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi kérdés is, hiszen a hiány terheit a késôbbi generációkra hárítjuk. 3. Az ellátórendszer fejnehéz (domináns súlyú a szakellátás és a fekvôbeteg-intézeti ellátás), holott a világban uralkodó trend szerint az ellátást minél alacsonyabb szinten (tehát leginkább a járóbetegellátásban és az alapellátásban) kell biztosítani. 4. Az egészségügyi költségvetésnek gyenge korlátai vannak: hosszú idô óta a költségnövekedés világszerte inflációt meghaladó mértékû. Míg az utóbbi 30 évben a GDP növekedés OECD-átlaga évi 2,2%, addig az egészségügyi költségek éves növekedési üteme ugyanezen idôszak alatt 3,3%. A tendenciák itthon is hasonlóak. 5. A gyógyszertámogatás az összkiadáshoz viszonyítva magas és a tervekhez képest is dinamikus a növekedés (tavaly pl. 15% feletti volt). A növekedés ütemét itt is korlátozni kell. 6. Az ellátórendszer a minôségindikátorok szerint jelentôs minôségjavításra szorul. Kérdés tehát, hogy a finanszírozási technika átalakításával melyik probléma megoldásához juthatunk el: a válasz több mint aggályos. Az egészségbiztosítás jellemzôi A világon szinte mindenütt vannak magánbiztosítók az egészségügyben. A kérdés tehát nem az, hogy legyenek-e vagy sem, hanem az, hogy (1) milyen területre és (2) milyen felhatalmazással kerülhetnek be. Azaz: megelégedünk-e kiegészítô magánbiztosítók megjelenésével, amelyekkel az állampolgár (a biztosított) szabad döntése szerint szerzôdik különbözô többletszolgáltatások nyújtására, vagy létezik egy alapcsomag (pl. sürgôsségi ellátás) és ezen felül megjelenik a kiegészítô magánbiztosítás, amelyet viszont mindenki köteles igénybe venni. Ez utóbbi esetben az egyik elsô kérdés, hogy a járulékfizetés megbontása hogyan követi a szolgáltatások megbontását, azaz mi az alapcsomag és mire lehet kiegészítô biztosítást kötni. Kevés olyan ország van, ahol kötelezô a magánbiztosítás (pl. USA, Svájc, legutóbb Hollandia). Az USA-ban tavaly a GDP 16%-át költötték az egészségügyre, Svájcban több mint 13%-át. Németországban nincs kötelezô magánbiztosítás, mégis 10% piaci részesedéssel vannak jelen a magánbiztosítók, mert évi 42 ezer euro jövedelem felett az állampolgár kiléphet a kötelezô egészségbiztosítási rendszerbôl (de soha többé nem léphet vissza). A kötelezô magánbiztosítás bevezetése a költségek gyors növekedését okozza, mert a biztosító nem költség- hanem hozamérzékeny, hiszen közvetlen befektetôként viselkedik és a költségnövekedést képes továbbhárítani. A több biztosítós modellrôl szóló vitákban gyakran használják a pillér fogalmat (pl. hárompilléres, ötpilléres modell) anélkül, hogy megmagyaráznák ezeket. A hárompilléres modellben van egy alapcsomag, erre rakódik a kötelezô magánbiztosítás, harmadikként pedig az önkéntes kiegészítô magánbiztosítás. Az ötpilléres modellben újabb elemek (pl. ápolásbiztosítás) is megjelennek a rendszerben. 12 Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

13 A viták során a több biztosítós modell bevezetése mellett érvelôk részérôl gyakran elhangzó állítás, hogy a több biztosító megjelenése be fogja indítani a szolgáltatók közötti versenyt. Ez ott igaz lehet, ahol sok szolgáltató van és ahol a beteg érdemben tud választani a szolgáltatók között. Viszont Magyarországon ma olyan az ellátórendszer, hogy kb. 7 millió embernek nincs lehetôsége pl. a kórházak között választani (pl. egy ceglédi beteg alaphelyzetben csak a ceglédi kórházban gyógyíttathatja magát), tehát a szolgáltató válogathat majd a biztosítók között. A témával foglalkozó szakirodalom többször igazolta, hogy a magánbiztosítók megjelenésével elindul az ún. lefölözés (a fiatal, egészséges, alacsony kockázatú biztosítottak gyûjtése) és a kontraszelekció (a nagy kockázatú betegek adott biztosítótól való távoltartása). Sôt, kialakul az ún. inverz ügynöki tevékenység is, ahol az ügynöknek a biztosító a nagy kockázatú beteg másik biztosítóhoz való áttolásáért fizet. Lehetôségek és kockázatok Elvileg megtehetô, hogy törvényben rögzítsék a több mint 100 éves, szolgáltatáselvû, nemzeti kockázatközösség felmondását. Kérdés, hogy politikailag, morálisan és társadalompolitikailag megengedhetô-e ez azok esetében is, akik jelenleg öreg fogyasztóként kerülnek a rendszerbe, és akik 40 éven keresztül fizettek abban a tudatban, hogy idôskorukban ingyenes ellátásban lesz részük. Ez a réteg ma Magyarországon mintegy 3,1 millió embert jelent. Amennyiben ezeknek járulékot kell fizetniük, morálisan csak úgy engedhetô meg, ha a nyugdíjukat a járulékfizetési kötelezettség mértékével felbruttósítják ; ennek összege legalább évi 375 MrdFt lenne. A magánbiztosítók igénybevétele nem életbiztosítás azoknak, akikkel ezek a biztosítók szerzôdnek. Szlovákiában évekkel ezelôtt 25 magánbiztosító jelent meg a piacon, közülük mára 19 csôdbe ment. Hollandiában idén 7 Mrd euro hiánnyal számolnak, ami a biztosítási díjak emelésével jár. A magánbiztosítók a nemzetközileg már tapasztalt kockázatokat nyilván felmérik és beépítik az áraikba. Sôt Magyarországon a piacra belépô biztosítóknak bizonyos politikai kockázatokkal is számolniuk kell és bizonyára beépítik az áraikba annak a lehetôségét, hogy politikai fordulat esetén sor kerülhet a több biztosítós modell visszavonására. Konklúzió helyett A kötelezô több biztosítós rendszer bevezetése tehát az alapvetô problémák többségére nem ad megoldást, sôt több új kockázat jelenik meg és az egységes nemzeti kockázatközösség megbontásával jelentôs csoportok eshetnek ki az eddigi biztosítottak közül. Az eddigi tapasztalatok szerint és a modellezés eredményeit is figyelembe véve a magánbiztosítók az egészségügyi struktúrát nem fogják stabilizálni. A magánbiztosítók tôkebehozatalára sem lehet igazán számítani, mert ezek jellemzôen a járulékbevételeket kötik le. A kiegészítô biztosítások területén viszont elônyös lehet a biztosítók megjelenése, de ez nem új elem, mert (1) eddig is volt erre lehetôség (ilyen pl. az ING), (2) az egészségpénztárak is átvettek már prevenciós feladatokat. Mindezek függvényében csak találgatni lehet, hogy egyes politikai erôknek miért éri meg a több biztosítós rendszer bevezetése. A háttérben meghúzódhat azoknak az érdekcsoportoknak a nyomása, amelyek befektetôként lehetnek érdekeltek ennek a bevezetésében. A motiváló tényezôk között szerepelhet a jómódúak kivezetése a rendszerbôl a német példa figyelembe vételével. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a magánbiztosítók összes biztosítottjuk valamennyi lényeges személyes és egészségügyi adatainak legálisan a birtokába juthatnak, és ez nemcsak nemzetstratégiai kérdés, hanem óriási üzletnek a lehetôségét is hordozza. (-) Gyógyszertár VI. évf. 4. szám 13

14 Amerikai álom magyar valóság, amerikai valóság II. rész magyar álom Kovács Timur a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és a Tennessee egyetem között kötött együttmûködési megállapodás keretében 2006-ban tanulmányúton járt az amerikai egyetemen. Tapasztalatait a magyarországi gyakorlattal összevetve írta le és sorozatban tárja a Gyógyszertár olvasói elé. Az elsô rész a Gyógyszertár februári számában jelent meg. Klinikai gyógyszerészi tevékenység A gyógyszerészek hagyományos tevékenységére az angolban a dispense szót használják, amely egyben a gyógyszerek elkészítését, és kiszolgálását is jelenti a betegeknek számára. A hagyományos betegellátás a következôképpen mûködik az USA-ban: 7 az orvosok diagnosztizálják a betegséget, majd a szükséges gyógyszereket rendelik (Prescribing), 7 ezt követôen a gyógyszerészek elkészítik, és kiadják a gyógyszert (Dispensing), 7 a nôvérek ellátják a betegeket a szükséges gyógyszerekkel (Administration), 7 ellenôrzik az elôírt terápiát (Monitoring). A klinikai szemléletû gyógyszerészetnek a lényege, hogy a gyógyszerészek mind a négy lépésben részt vegyenek. Az 1970-es években kezdôdött el az a folyamat, amely során a gyógyszerészek egyre fontosabb szerepet kezdtek betölteni a betegeket ellátó klinikai csapatok ( team - ek) munkájában. Az eredmények igazolták a klinikai gyógyszerészek hatékony és igen értékes munkáját a kórházi osztályokon. A gyógyszeres terápia menedzselése és a betegekkel történô konzultációk eredményeként kevesebb mellékhatás és interakció, valamint eredményesebb terápia jellemzi a klinikai gyógyszerészeket foglalkoztató osztályokat. A gyógyszerészek általában együtt vizitelnek az orvosokkal (ehhez megfelelô képzést kapnak az egyetemen). Látogatásunk során nekünk is lehetôségünk volt részt venni ezeken a viziteken. Sok kórházban az orvosok és gyógyszerészek együtt dolgozták, illetve dolgozzák ki a különbözô terápiás protokollokat. Ilyen protokollok például a különféle antibiotikus terápiás protokollok (pl. a vancomycin adagolása), heparin adagolási protokoll, stressz fekély kezelési protokoll, szedációs protokoll, tüdôgyulladás kezelési protokoll, stb. Ezek a protokollok pontosan meghatározzák a gyógyszerészek hatáskörét az adott területen. Sokszor meglepôdve tapasztaltuk, hogy a gyógyszerészek olyan (jól definiált) hatáskörrel rendelkeznek, amellyel Magyarországon csak az orvosok rendelkezhetnek. Bizonyos kórházakban a gyógyszerészek recepteket is írhatnak, sokszor ôk határozzák meg - a mikrobiológiai és labor eredmények értékelését követôen az antibiotikus terápiát és dozírozást. A gyógyszerészek fontos feladata a kumarinok (warfarin) plazmaszintjének monitorozása és a szükséges dózismódosítások végrehajtása. Véleményem szerint az egyik legfontosabb jellemzôje a klinikai gyógyszerészi munkának, hogy valóban betegközpontú. Nagyon fontos szerepet töltenek be a klinikai gyógyszerészek a betegekkel történô konzultációban. Tulajdonképpen a gyógyszerészek látják el a betegeket a szükséges információkkal a gyógyszeres terápiájukkal kapcsolatosan. Elmondhatjuk, hogy igen pozitív a klinikai gyógyszerészek megítélése az orvosok között. Ezt a véleményt többször hallottuk a kórházlátogatások során is. A legtöbb orvos szerint a klinikai gyógyszerészek nagyon jól végzik a munkájukat, nem látnak semmi olyan területet, ahol kifejezetten változásra volna szükség, és sokszor csodálják, hogy tudják a gyógyszerészek naprakészen tartani a tudásukat. Több kórházi osztályhoz is tartozik úgynevezett szatellit patika (satellite pharmacy). Ezek olyan kórházi osztályok, amelyek valamilyen szempontból speciális gyógyszeres ellátást igényelnek (intenzív osztályok, traumatológiai osztályok, sebészeti osztályok, transzplantációs osztályok, stb.). A szatellit patikák térben sem különülnek el az osztályoktól, mivel valóban az adott osztály területén helyezkednek el. Ezeknek a patikáknak a gyógyszerellátását a kórházi gyógyszertár (in-patient pharmacy) biztosítja, de általában infúziókat is készítenek a szatellit patikákban (az ún. IV Room -ban) az osztály igényeinek megfelelôen. Több szempontból is elônyös, hogy a szatellit patikák az adott osztályokon vannak (ellentétben a kórházi gyógyszertárakkal, amelyek általában az alagsorban kapnak helyet). Egyrészt a szatellit patikákban dolgozó gyógyszerészek pontos képet kaphatnak az osztályon dolgozó orvosok és nôvérek munkájáról, ezáltal komoly klinikai tapasztalatokra tehetnek szert, másrészt az orvosok és nôvérek is jobban megismerik a gyógyszerészek munkáját, ezáltal valódi csapatmunka alakulhat ki az osztályokon. 14 Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

15 Miért lehetséges mindez? A kérdést úgy is feltehetnénk, hogy miért nôtt meg a gyógyszerészek hatásköre, szerepe a kórházi osztályokon. Ahhoz, hogy a gyógyszerészek a jelenlegi hatáskörüket szakszerûen ellássák, sokkal komolyabb terápiás és klinikai ismerettel kell rendelkezniük. Látható, hogy a gyógyszerészek a kórházakban olyan feladatokat látnak el, amelyet korábban az orvosoknak kellett ellátniuk. Ez csak úgy lehetséges, ha az orvosok érdekeltek voltak ezeknek a feladatoknak az átadásában. A változáshoz tehát 4 szükség volt egy olyan területre, amelynek az ellátása terhet jelentett az orvosok számára, és amelyrôl az orvosok önként lemondtak, valamint 4 szükség volt olyan szakemberekre, akik ezt a tevékenységet szívesen átvállalták, továbbá a szükséges szakmai ismeretekkel rendelkeztek. Ez egy igen komplex feltételrendszer, amelynek elég, ha csak egy eleme hiányzik, és a változás (vagy tudatos változtatás) kivitelezhetetlen! Az egyetemen megszerzett tudás és a klinikai feladat ellátásához szükséges megnövekedett tudás közötti különbség kétféle módon hidalható át: gyakorlati tapasztalattal, vagy az egyetemi képzés megváltoztatásával. Harminc-negyven évvel ezelôtt az USA-ban a klinikai gyógyszerészeknek a gyakorlati munka során, elsôsorban az orvosoktól kellett elsajátítaniuk a szükséges ismereteket. Ezt követôen a gyakorlati igények visszahatottak az egyetemi képzésre, megváltoztatták annak szerkezetét. Az orvosok jövedelme még az amerikai viszonyok között is kimagasló. Az orvosok érdekeltek abban, hogy naponta minél több beteget lássanak el (a keresetük eszerint is változik), tehát az egy betegre fordított idôt szeretnék a lehetô legalacsonyabb szinten tartani. Szükségük volt tehát olyan szakemberekre, akik több idôt foglakoznak helyettük a betegekkel. Kézenfekvô megoldásnak látszott a gyógyszerészek bevonása ebbe a feladatba. A gyógyszerészek igen hatékonyan tudták segíteni az orvosok munkáját (anélkül, hogy az orvosok egzisztenciáját, vagy jövedelmét veszélyeztették volna!), ezért igen komoly együttmûködés tudott kialakulni orvosok és gyógyszerészek között. A változást tehát véleményem szerint egyértelmûen az orvosok generálták az USA-ban! Mi a helyzet Magyarországon? Beszélhetünk-e olyan területrôl, amelyrôl az orvosok önként, és dalolva lemondanak, amelynek átadása nem veszélyezteti a jövedelmüket, vagy egzisztenciájukat? Mindannyian ismerjük a kórházi osztályok feudális hierarchiáját, az orvosok hivatalos fizetését, valamint a hálapénz szerepét az orvosok jövedelmében. Az orvosoknak nem érdeke, hogy a betegek közelébe engedjék a gyógyszerészeket, mivel ezzel a saját extra jövedelmüket veszélyeztetnék. A kialakult helyzetért véleményem szerint nem az orvosok a felelôsek, hanem az a kormányzati politika, amely megalázóan alacsony jövedelmet biztosít az orvosok számára, és arra bíztatja ôket, hogy inkább külföldön keressenek megélhetési lehetôséget. Sajnos az egyetemi képzés struktúrájának megváltoztatása hasonló nehézségekbe ütközik, mivel minden intézet a saját fontosságát hangsúlyozza (a fennmaradásának érdekében). Ha a magyar gyógyszerészek most ugyanazt a képzést kapnák, amit a Tennessee Egyetemen az ottani hallgatók, akkor olyan tudáshoz jutnának, amit a gyakorlatban Magyarországon nem használhatnának. Képezzünk-e olyan klinikai szakembereket a gyógyszerészekbôl, akiknek nem engedik, hogy használják a tudásukat, bízva abban, hogy a tudás majd kivívja méltó helyét az egészségügyi rendszerben, vagy várjunk arra, hogy mint egy varázsütésre az orvosok jövedelme a sokszorosára növekszik és megszûnik a paraszolvencia rendszere? A gyógyszerészeknek sürgôsen meg kell találniuk a helyüket a megváltozott körülmények között, az orvosi bérek (divatos szóval élve) konszolidálása pedig hosszú távon elkerülhetetlen. Konzultáció Az angol consulting szót fordíthatjuk konzultációnak, tanácsadásnak, vagy beteggondozásnak is. Sokszor hallottuk a látogatásunk során azt a véleményt, hogy tulajdonképpen ez volna a gyógyszerészi tevékenység lényege! A gyógyszerészi munka nem rekedhet meg a gyógyszerkiskereskedelem szintjén! Magyarországon is jól látható, hogy egy precízen dolgozó asszisztens tökéletesen el tudja látni a gyógyszerek kiadását (expediálását). Erre mondta egy klinikai gyógyszerész Memphis-ben, hogy megfelelô informatikai és technikai háttérrel a gyógyszerek kiszolgálását egy robot is el tudná végezni. Tudom erre a kijelentésre most sokan felkapják a fejüket és azt mondják, hogy a gyógyszerész az utolsó ellenôrzési pont a gyógyszer és a beteg között, és ha az orvos hibázott a felírás során, azt már csak a gyógyszerész veheti észre. Emellett lehet Gyógyszertár VI. évf. 4. szám 15

16 hangoztatni azt a sokszor ismételt szlogent, hogy a gyógyszer különleges áru, amelyet csak a hozzá tartozó információval együtt lehet kiadni. Mindez természetesen igaz, de legyünk ôszinték: ma Magyarországon a gyógyszerész nem érdekelt a tanácsadásban! Az Európai Unió legalacsonyabb árrésével kell mûködtetnünk a patikákat. A gyógyszertárvezetô célja (a fennmaradás érdekében) az árréstömeg maximalizálása, tehát hogy minél rövidebb idô alatt minél több beteg kapja meg a gyógyszerét. A dumát senki sem fizeti meg! Pontosan tudom, hogy a szüleimnek tilos volt bármiféle információt adni a gyógyszerekrôl, amikor elkezdtek gyógyszerészként dolgozni. Meglepô módon nem volt ez másképp az Egyesült Államokban sem évvel ezelôtt. Ezt a szemléletmódot sajnos a mai napig észre lehet venni az idôsebb, és sajnos a fiatalabb generációban is (tisztelet a kivételnek). Semmi bajom nem volna a munkámmal, ha nem volna az a sok beteg! lehet sokszor ilyen, és hasonló mondatokat hallani. Kedves kollégák és kolléganôk! Tudomásul kellene végre venni, hogy ha tetszik, ha nem, a betegekbôl élünk! A liberalizációs törekvések össztüzében csak az a patika maradhat talpon, amelyik megfelelô hozzáállással és szakmai tanácsadással képes megnyerni a betegek bizalmát. Sajnos ez még nem elégséges, csupán szükséges feltétele a fennmaradásnak. Lehetünk akármilyen kedvesek a betegekkel, ha nem tudjuk tartani az árversenyt a patikaláncokkal, akkor bizony tönkre fogunk menni! A magyar valóság után most visszakanyarodom az amerikai konzultációs gyakorlathoz. A memphis-i Veterán Kórház (Veterans Affairs Hospital) járóbeteg ellátást végzô gyógyszertárában találkoztunk a következô gyakorlattal: A betegeknek sorszámot kell tépniük (mint nálunk a bankokban), hogy beszélhessenek egy gyógyszerésszel, és csak a konzultációt követôen válthatják ki a gyógyszereiket a patikában. (Ez természetesen nem minden kórházban van így.) Három gyógyszerész végzi a tanácsadást, három különálló helyiségben. Naponta átlagosan kb. 250 beteg fordul meg a konzultációs szobákban. A gyógyszerészek a számítógépen keresztül a beteg összes orvosi leletéhez hozzáférhetnek, ugyanis a Veterán Kórházban minden orvosi lelet és adat (medical records) elektronikus formában van tárolva. Szinte egyedülálló módon itt már nem használnak papír alapú kartonokat (paper charts) az adatok nyilvántartására, minden adatot a számítógépes rendszer tárol. Nagyon különbözô a betegek igénye a konzultáció során, ezért lehetnek rövid, vagy kifejezetten hosszú konzultációk is. A gyógyszerész minden esetben alkalmazkodik a beteg igényeihez, de a legalapvetôbb információkkal minden esetben ellátja (milyen panaszra, betegségre kapja a gyógyszert, milyen hatás várható a gyógyszertôl, milyen gyakoribb, vagy súlyosabb mellékhatások jelentkezhetnek, ilyenkor mi a teendô, hogyan szedje a gyógyszert és mikor stb.). Mint azt már korában írtam, nem minden kórház alkalmazza azt a gyakorlatot, hogy tanácsadás nélkül a beteg nem válthatja ki a gyógyszerét, de általában minden korházi patikában lehetôsége van a betegeknek tanácsadás igénybevételére. Konzultáció közforgalmú patikákban Tennessee államban a gyógyszerészeknek kötelezô (!) felvilágosítást adni azokról a gyógyszerekrôl, amelyeket a betegek elôször kapnak. Természetesen a mindennapi gyakorlat (még az USA-ban sem) mindig felel meg az elôírásoknak, de a gyógyszerészek itt valóban sokkal több idôt szánnak egy betegre, mint Magyarországon óta az egyik nagy patikalánc (Walgreens) új patikái már mind úgy épülnek, hogy mindegyikhez tartozik egy konzultációs szoba (training room) is. Találkoztunk Dr. Sahar Rashed-del is, aki a Walgreens-ben dolgozó gyógyszerészeknek oktatja a beteggondozást, és a gyógyszeres terápia menedzselését. Az általa vezetett patikában beteggondozó központ (Patient Care Center) mûködik, ami tulajdonképpen egy konzultációs szoba. A következô területeken végeznek beteggondozást és képzést: cukorbetegség, magas vérnyomás, hepatitis, asztma és dohányzás. Lehetôség van laboratóriumi tesztek elvégzésére is (vércukorszint, vérnyomás, koleszterinszint, triglicerid szint, HbA1c szint, mikroalbumin szint, keratinin szint mérése). A biztosítótársaságok felismerték, hogy költséghatékonyabb megoldás, ha megbízzák Dr. Rashed-et a betegek gyógyszeres terápiájának menedzselésével (fix összeget kap havonta egy-egy betegért, függetlenül a konzultációk számától). A gyógyszerészi konzultáció kifizetôdô, mivel így a betegeknek ritkábban kell igénybe venniük a drága kórházi ellátást. A nagyobb vállalatok is hozzá küldik az alkalmazottaikat különbözô szûrôvizsgálatok elvégzésére. Emellett a betegek is kérhetnek konzultációs idôpontot (a konzultáció olcsóbb, és hosszabb ideig tart, mint egy orvosnál). Megkérdeztem, hogy milyen módon sikerült legyôzniük az orvosok ellenállását ezen a területen (ami Magyarországon igen jelentôs). A tapasztalatok azt mutatják, hogy az a beteg, aki részt vesz a gyógyszerészi gondozásban, jellemzôen gyakrabban látogatja az orvosát is. A gyógyszerészeknek sikerült meggyôzni az orvosokat, hogy ôk csak támogatják a munkájukat, és valójában csak a recepteket akarják (mármint, hogy a betegek az ô patikájukban váltsák ki a receptjeiket). Példaként hozta fel azt az orvost, aki a Hepatitis C fertôzött betegeit a patikába küldte konzultációra. A betegek terápiája olyan sikeres lett, hogy további orvosok kapcsolódtak be az együttmûködésbe. Az orvosokat meg kell gyôzni, hogy a gyógyszerészi gondozás nem veszélyezteti az ô praxisukat, valamint pontosan informálni kell ôket, hogy mirôl volt szó a konzultáció során (az orvost minden esetben írásban tájékoztatják, hogy mirôl volt szó a konzultációkon). (folytatása következik) Kovács Timur Gyógyszertár, személyijog-átadással eladó. Tel.: F (Kaposvár, Dózsa György u. 11.) Közepes forgalmú (11,5 m/hó) gyógyszertár tehermentes, saját tulajdonú, kertes ingatlanban személyi jog átadással eladó. Telefon: Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

17 Az öngyógyszerezés veszélyei A lakosság egyre jelentôsebb része elsô és gyakran egyetlen állomásként a gyógyszertárat keresi fel, ha gyógyszerre, tanácsra van szüksége. Egyre többen az orvos megkerülésével, gyakran a reklámok hatására kezdenek öngyógyításba. Ekkor a gyógyszerész figyelme, kommunikációja, tanácsa rendkívül fontossá válik, hiszen ô az egyetlen személy, aki kompetensen beavatkozhat, ha a beteg megfelelô egészségügyi ismeretek híján saját vagy hozzátartozói egészségét veszélyeztetô módon használja a hirdetések vagy ismerôsök útján megismert készítményeket. Ennek a tanulmánynak elsôdleges célja, hogy felmérje a gyógyszerészek viszonyát az öngyógyszerezéshez, illetve vizsgálja, összesítse véleményüket a vény nélkül kapható gyógyszerek reklámjairól, és az ezeket vásárló emberek ismereteirôl, tájékozottságáról. Az elemzésben arra keresem még a választ, hogyan lehetne a lakosságot jobban, eredményesebben segíteni az öngyógyszerezésben. Mi a véleménye a vény nélkül kapható gyógyszerek reklámjáról? (Többszörös választás) 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 18,5% 33,0% 5,8% 34,9% 34,3% 23,5% 28,9% 15,1% 11,9% informatívak, jól érthetôk, lényegre törôk humorosak, hasznosak a legtöbb reklám nem ad pontos tájékoztatást túl sok a reklám erôszakosnak tûnnek 1. ábra jók, figyelemfelkeltôk néha túlzóak egy kicsit buták a reklámok, de a céljukat elérik kevés információt adnak A kvantitatív primer kutatás kérdôíves megkérdezéssel történt. A statisztikai vizsgálatokat Excel és SPSS 13.0 programcsomaggal végeztem db kérdôívet juttattunk el levél kíséretében magyarországi gyógyszertárakba. Ennek a gyakorlati megvalósításában segítettek a Gyógyszertár és Pirulatrend címû újságok szerkesztôi. A kérdôívek összegyûjtését postai úton, illetve személyesen szerveztük. A válaszadás önkéntes alapon történt, gyógyszertárvezetôk, beosztott gyógyszerészek és asszisztensek válaszoltak a kérdésekre. 536 kérdôívet sikerült értékelni, vagyis a megkérdezettek 8,93%- a adott értékelhetô választ. A válaszoló megkérdezettek 62%-a gyógyszerész végzettségû, 38%-a asszisztens végzettséggel rendelkezik. A válaszadók 33,0%-a gyógyszertárvezetôként dolgozik, 19,0% rendelkezik szakvizsgával. Szakasszisztensek 24,0%-ban töltötték ki a kérdôívet. Vélemények a vény nélküli gyógyszerek reklámjairól A reklámokat jónak, figyelemfelkeltônek tartja a városban dolgozó gyógyszerészek 35%-a, azonban a kis településen dolgozóknak csak 17,3%-a gondolja így. A szakasszisztensek nagyobb arányban (27,1%-ban) tarják informatívnak, jól érthetônek a reklámokat, mint a patikavezetôk (13,4%-ban). A szakasszisztensek 46%-a, míg a szakgyógyszerészek 39%-a véli a reklámokat néha túlzónak. A férfiak az átlagnál nagyobb arányban (34,3%-ban) gondolják úgy, hogy a legtöbb reklám nem ad pontos tájékoztatást. A kis településeken dolgozó gyógyszerészek 61,3%-ban ítélik úgy, hogy a legtöbb reklám nem ad pontos tájékoztatást. A patikavezetôk 37,2%-ának az a véleménye, hogy túl sok a reklám. Az életévek növekedésével egyre nagyobb arányban tartják a reklámokat erôszakosnak. Az 1. ábra a szakemberek véleményét ábrázolja a vény nélküli gyógyszerek reklámjairól. Mennyire felvilágosultak a betegek az öngyógyszerezésben A szakemberek több mint kétharmadának az a tapasztalata, hogy a betegek nem ismerik kellô mértékben a vény nélkül kapható gyógyszereket, ennek ellenére túlzottan gyógyszerelik magukat. Ez tükrözôdik az 50 ezer fônél kisebb településeken dolgozó szakemberek véleményében is. A férfi válaszadók 45,3%-a szerint vannak betegek, akik nagyon tájékozottak, és vannak, akik meglehetôsen tájékozatlanok. Az asszisztensek, szakasszisztensek az átlagnál nagyobb arányban vélekednek hasonlóképpen. A kor elôrehaladásával az egyes korcsoportoknak egyre inkább az a meglátása, hogy a betegek nem ismerik jól a gyógyszereket, tájékozatlanok. A budapesti patikákban dolgozók nagyobb arányban (22,4%) tartják a betegeket tájékozottnak, véleményük az, hogy jól ismerik a gyógyszereket. A kisebb települések gyógyszerészeinek véleménye szerint az öngyógyszerezésben általában önállóak a betegek, azonban a gyógyszereket kevéssé ismerik. A szakgyógyszerészek és asszisztensek tartják a legnagyobb arányban mintegy 40%-ban felvilágosulatlannak a betegeket, ennek ellenére az a véleményük, hogy túlzottan gyógyszerelik magukat. A válaszadó nôk közül négyszer annyian gondolkodnak így, mint a férfiak. Kor tekintetében a kögy y p gy gy 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Az Ön véleménye szerint a páciensek mennyire ismerik az egyes vény nélkül kapható gyógyszereket? 25,7% 45,3% 10,6% 58,2% 34,9% 31,0% 9,5% 2. ábra vannak páciensek, akik rendszeresen nézik a reklámokat, és pontosan tudják, mit szeretnének venni a patikában vannak páciensek, akik nagyon tájékozottak, és vannak, akik nagyon tájékozatlanok jól ismerik, tájékozottak azt a gyógyszert ismerik a betegek, amelyet éppen reklámoznak, de a hasonló hatású készítményeket nem az öngyógyszerezésben általában önállóak a betegek, azonban a gyógyszereket kevéssé ismerik nem tartom felvilágosultnak a betegeket a gyógyszereket illetôen, ennek ellenére túlzottan gyógyszerelik magukat nagyon kevéssé ismerik, tájékozatlanok Gyógyszertár VI. évf. 4. szám 17

18 A tapasztalatai alapján a páciensek a vény nélkül kapható gyógyszert milyen arányban kérik pontosan, j név g szerint, ha az adott készítményt akarják megvásárolni? (Többszörös választás) 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 3,0% 30,8% 36,6% 20,3% 9,3% %-ban %-ban %-ban %-ban zépkorú válaszadók véleménye (14,9%-ban), hogy a betegek alig ismerik a gyógyszereket, tájékozatlanok. A 2. ábra mutatja a válaszadók összegzett véleményét a lakosság öngyógyszerezésérôl. A gyógyszerreklámok információinak megfelelôsége A gyógyszerészek és szakasszisztensek azonos arányban (35%- ban) tartják jónak a reklámok információértékét. Ezen belül leginkább a nagyvárosban dolgozó kollégák értékelik jónak a reklámokat (38,6%-ban). A nôk 57,3%-a, a férfiak 42,7%-a jónak ítéli a reklámok információit. A patikavezetôk 14%-a szerint a reklámok megfelelôsége közepes. Legnagyobb arányban az asszisztensek tartják közepesen megfelelônek a gyógyszerreklámok információit (64,5%-ban), míg a ezer fôs településen dolgozó szakemberek véleménye 65,9%-ban hasonló. A férfiak és nôk azonos arányban (3,8%-ban) tartják kiválónak a reklámok információit, a szakasszisztensek 8,5%-a vélekedik ugyanígy. A kis településeken dolgozó kollégák 8%-a a reklámokat jelesnek értékeli. A patikavezetôk és a gyógyszerészek mintegy 5%-ának azonban az a véleménye, hogy a reklámok információi rosszak. A 10 ezer fônél kisebb lélekszámú településen 10,5%-uk, míg Budapesten 4,0%-uk gondolja úgy, hogy a reklámok nem megfelelôek. Kétszer annyi férfi kolléga értékeli a reklámokat szakmailag rossznak, mint a nôi kollégák. Milyen arányban kéri a lakosság a vény nélküli gyógyszereket pontosan, név szerint? 3. ábra 30 % alatti arányban A válaszadó gyógyszerészek szerint a betegek kis arányban kérik pontosan, név szerint a vény nélküli gyógyszereket (ez a 90%-100%- ban ismerik név szerint csoport) a tapasztalataik alapján átlagban 4,17%-ban. Ez a vélemény legnagyobb arányban a szakgyógyszerészeké (4,8%), illetve a patikavezetôké (3,5%). A ezer fôs településeken dolgozó gyógyszerészek közel 3%-ának is ez a tapasztalata. Legnagyobb arányban (34,4%-ban) a középkorú kollégák véleménye, hogy a páciensek 70-90%-ban ismerik pontosan, név szerint azt a gyógyszert, amelyet éppen meg akarnak vásárolni. A szakgyógyszerészek 40,4%-ának is ez a tapasztalata, hasonló véleményen vannak az 50 ezer fônél nagyobb lakosságú városokban dolgozó szakemberek (40,3%-ban), illetve a fiatal kollégák 50,5%- ának is ez a véleménye. A gyógyszerészek 54,5%-ának tapasztalata alapján a lakosság 50-70%-ban tudja pontosan, név szerint, hogy milyen vény nélküli gyógyszert szeretne megvásárolni. A 10 ezer fônél kisebb településen dolgozó szakemberek több mint 40%-a gondolja így. A 65 év feletti szakemberek 35,7%-a tapasztalta úgy, hogy a páciensek 30-50%-a tudja csak pontosan, név szerint a vény nélkül kapható gyógyszer nevét. A patikavezetôk kisebb százalékban (19,2%) tapasztalják ezt, míg a budapesti szakemberek 28,0%-ban. Az éves korosztályú válaszadók 11,9%-a szerint a lakosság alig 30%-a tudja megnevezni a vény nélküli gyógyszert. Ugyanezen a véleményen van a patikavezetôk 11,0%-a, illetve az 5 ezer fô alatti településeken dolgozó kollégák 16,0%-a (3. ábra). A gyógyszerészek milyen lehetôséget látnak arra, hogy jobban segítsék a vény nélküli gyógyszert vásárlókat? Az 50 ezer fônél nagyobb lélekszámú településeken dolgozó szakemberek 29,0%-a szerint a gyógyszerészi gondozás bevezetésével segíthetnénk jobban a vény nélküli gyógyszert vásárló betegeket. Ezen a véleményen vannak a 65 év feletti gyógyszerészek is. Az 55 év alatti korosztályok több mint fele úgy gondolja, hogy a tanácsadásban és a kommunikációban tudnánk a leghatékonyabban segíteni a lakosságot. Ez a helyes út a 10 ezer fônél nagyobb lélekszámú településen dolgozó szakemberek szerint is. A nôi kollégák 39%-ának véleménye, hogy a betegeket jobban segíthetnénk türelmes odafigyeléssel. Ezen a véleményen van az asszisztensek, szakasszisztensek 45,0%-a, illetve a ezer lélekszámú településeken dolgozó szakemberek 43,5%-a. A férfi kollégák 44,7%-ának az a véleménye, hogy a szakértelem érvényesítésében a hitelességre, illetve a személyes vonzerôre való támaszkodással jobban segíthetnénk a betegeket. Ez a véleménye közel 40%-ban a szakasszisztenseknek és a patikavezetôknek is. 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Hol lát lehetôséget arra, hogy jobban segítsük a vény nélküli gyógyszert vásárló betegeket? 20,7% 12,9% 48,3% 36,0% 31,7% 41,4% 6,9% 46,6% 25,6% 4. ábra gyógyszerészi gondozás bevezetése tanácsadó sarok kialakítása tanácsadásban és a kommunikációban türelmes odafigyeléssel segíteni a pácienst a szakértelem érvényesítésében a hitelességre illetve a személyes vonzerôre való támaszkodásban segíteni akkor lehetne többet, ha több idôt tudnánk fordítani egy-egy betegre újságokban, folyóiratokban bôvebb tájékoztatásra lenne szükség a páciensek számára nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a prevenciónak a patikában eddig is minden segítséget megkaptak a betegek Az asszisztensek 56,6%-ának pedig az a véleménye, hogy akkor lehetne a választásukban jobban segíteni a betegeket, ha több idôt tudnánk fordítani rájuk. A 35 évnél fiatalabb szakemberek 17,4%-ának az a véleménye, hogy újságokon, folyóiratokon keresztül bôvebb tájékoztatást lehetne nyújtani, amelyre a pácienseknek szükségük van. A gyógyszerészek 14,5%-ának szintén ez a véleménye. A 10 ezer fônél nagyobb lélekszámú településen dolgozó szakemberek, illetve a nôi kollégák több mint felének véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a prevenciónak. A kollégáknak koruk elôre haladtával egyre inkább (14,7% 50%) az a véleménye, hogy a patikákban a betegek eddig is minden segítséget megkaptak. (4. ábra) 18 Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

19 Az 1100 lakásosra tervezett, szigetszentmiklósi Lakihegyi Lakóparkban 80 nm-es üzlethelyiség gyógyszertárnak eladó. v Érdeklôdni: Az officinai gyógyszerész, aki mindennap érintkezik a beteggel, és a kezében van a terápiában használt gyógyszerek egész hatékony fegyvertára, fel tudja mérni saját gyógyszerelési javaslatainak eredményét, különösen a krónikus gyógyszerszedôk csoportjában. Ô van abban az elônyös helyzetben, hogy segíteni tudja a betegeket a szelektálásban, a megfelelô gyógyszer kiválasztásában és használatában. Mivel a betegek felvilágosítása is a jövô szakmai kulcsa, a gyógyszerészi gondozás sem a gyógyszerészt, sem a beteget nem tekinti passzív befogadónak, a terápiás utasításokat egyszerûen tudomásul vevô és elfogadó félnek, hanem olyannak, aki a gyógyszer kiválasztásában aktívan közremûködik. Ez a kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontos szerepünk is van az öngyógyszerezésben, a gyógyszerészi gondozásban. Mit tehetnénk közösen a lakosságért? Szükséges a lakosság figyelmét felhívni arra, hogy célszerû az elsô vény nélküli gyógyszer vásárlásánál tanácsot kérni szakembertôl, és ne a reklámok hatására vásároljanak. Emellett ki kellene dolgozni hatásos algoritmusokat az öngyógyszerezés területén. Továbbá nagyon fontos lenne az informatikai fejlesztés, mely lehetôvé tenné a gyógyszertári és az orvosi adatbázisok összekapcsolását, így pontos képet kaphatnánk egy-egy beteg teljes körû gyógyszeres terápiájáról. A gyógyszerésznek tehát nem csupán kiváló kommunikátornak kell lennie, de ismernie kell a reklámokat, valamint a meggyôzés pszichológiájának legújabb elveit, eredményeit. Irodalom: Major Csilla Németh E., Horváth A. : Kommunikáció és lélektan a gyógyszertárban, Dictum Kiadó, Budapest, 2003, 13.,15., 20. old. Malhotra N. K.: Marketingkutatás, Mûszaki Könyvkiadó, 2001, 548., 394., 564. old. Emelia P. Amoako, Lenora Richardson-Campbell, Laurie Kennedy-Malone: Self-medication with over-the-counter drugs among elderly adults, Journal of Gerontological Nursing, Vol.29, No. 8. Aug p. Mayyada Wazaify, Eileen Shields, Carmel M. Hughest and James C. McElnay: Societal perspectives on over-the-counter medicines, Family Practice 2, 22, Apr p. Stájer Géza: A kígyó metamorfózisa, Magyar Gyógyszerészeti Társaság, Budapest, 2002, old. Betty Chewning and John C. Schommer: Increasing clients knowledge of community pharmacists roles, Pharmaceutical Research, Vol. 13, No , p. Mayyada Wazaify, Eileen Shields, Carmel M. Hughest and James C.McElnay: Societal perspectives on over-the-counter medicines, Family Practice 2, 22, Apr. 2005, 171. p. British Market Research Bureau. Everyday healthcare study: Proprietary Association Great Britian; Terry Porteous, Christine Bond, Philip Hannaford and Hazel Sinclair: How and why are non-prescription analgesics used in Scotland? Family Practice Feb. 2005, 83.p. Hughes C.: Monitoring self-medication. Expert Opin Drug Saf 2003, 2.: 1-5. p. Betty Chewning and Jon C. Schommer: Increasing clients knowledge of community pharmacists roles, Pharmaceutical Research,Vol.13, No.9., 1996, p. Németh E., Horváth A., Major Cs.:New challenge int he communication of healing: The increasing effects of advertisments Psychology & Health 2006, August p. Egy csepp kutatás, egy csepp adomány, egy csepp figyelemmel A cukorbetegség korai felismeréséért 2005 nyarán Erôs Antónia által létrehozott Egy csepp figyelem alapítvány 2007-ben a diabétesz megelôzésére hívja fel az emberek figyelmét, a csak Magyarországon egymillió embert fenyegetô cukorbetegség 2-es típusa ugyanis egészséges életmóddal jórészt megelôzhetô. Az alapítvány április 19-tôl kezdôdôen tv, rádió, nyomtatott sajtó és online hirdetésekben hívja fel a figyelmet az egészséges életmódra, ingyenes egészségfelmérést és kutatást indít 6 magyarországi egyetemen, újabb 100 középiskolának adományoz vérnyomásmérôket, rendezvényeken ingyenes vércukor-, vérnyomás-, testtömegindex-mérést és tanácsadást tart, valamint folytatja a MOSZ-szal közösen, több mint 400 résztvevôvel a patikai vércukorszintmérô programot, a tervek szerint az év második felében kiegészítve vérnyomás- és koleszterinszint-méréssel. Az alapítvány november 18-án megrendezi a második Egy csepp Világnapot a SYMA Sport- és Rendezvényközpontban, ahol már tavaly is hasonló programon többezren éltek az ingyenes szûrés és egészségnevelés lehetôségével. Az alapítvány idei mottója: Egészséges életmóddal elôzze meg Ön is a cukorbetegséget 2007-ben is szánjon egy csepp figyelmet egészségére! MOSZinfo Vidéken, huszonkét millió havi nettó forgalmú gyógyszertár személyi-jog átadással eladó. A gyógyszertárhoz Észak-Magyarországon két fiók és két kézi gyógyszertár tartozik. Bôvebb információt, vételi ajánlat tétele mellett, az alábbi címen adunk: Gyógyszertár VI. évf. 4. szám 19

20 A tulajdonosi jövedelemtípusok adózási kérdéseirôl Vélhetôen a Tisztelt Olvasók közül sokan elborzadva néznek a cikkben közölt, rengeteg számot tartalmazó modelltáblázatra, mégis veszem a bátorságot, hogy tisztelettel a figyelmükbe ajánljam, annak érdekében, hogy felkeltsem érdeklôdésüket az eltérô jövedelemtípusok eltérô adózásából eredô megtakarítási lehetôségekre. 1. A tulajdonos által realizálható jövedelmek típusai A gyógyszertárat mûködtetô gazdasági társaságok tulajdonosai a társaságtól jellemzôen kétféle módon juthatnak személyes jövedelemhez, egyrészt a személyes közremûködés ellenértékeként munkabér típusú, másrészt tulajdoni hányaduknak megfelelôen osztalék típusú jövedelmet tudnak realizálni. A betéti társaság fôfoglalkozású tagjának nagy szabadságfoka van abban, hogy jövedelme bér és osztalékhányad arányát meghatározza, hisz kötelezôen a minimálbér után köteles megfizetni a társadalombiztosítás jellegû (nyugdíj és egészségbiztosítási) járulékokat. Amiatt, hogy az egyes jövedelmek eltérô módon adóznak, a társaság saját tôke viszonyaiból eredôen a 25%-os sávban adózható osztalékhányad nagysága befolyásolja az optimális bér/ osztalékarány meghatározását. Mindenképpen figyelembe kell azonban venni, hogy az öregségi nyugdíj alapjába az osztalékjövedelem nem számít bele, de ezt a hátrányt a különbözô nyugdíj és egyéb biztosítási megtakarítási formák kompenzálhatják A munkabér típusú jövedelem adózása A fôfoglalkozású betéti társaság tag magánszemély a munkabér típusú jövedelme után személyi jövedelemadót (6.sor), nyugdíjjárulékot (10. sor), egészségbiztosítási járulékot (11. sor), vállalkozói járulékot (12. sor) köteles fizetni. A személyi jövedelemadó mértéke ezer Ft-ig 18%, az e feletti összeg után 36%. A társaság a fôfoglalkozású tag munkabér típusú jövedelme után egészség- és nyug- A B C Sorazonosító Mérték Tulajdonos Tulajdonos Különbözet Tulajdonos Különbözet munkabére munkabére munkabére a 36%-os a 18%-os a 18%-os adósávban adósávban adósávban osztalék osztalék különbözettel különbözettel 1 Alapbér Jutalom =1+2 Adóalap Bruttó bér Osztalék elôleg =3+4 Összesen bruttó bér +bruttó osztalék Levont SZJA elôleg munkabér Levont SZJA elôleg osztalék 25%-os sáv Levont SZJA elôleg osztalék 35%-os sáv =6+7+8 Összes SZJA Nyugdíjjárulék 8,50% Egészségbiztosítási járulék 7,00% Vállalkozói járulék 4,00% Százalékos egészségügyi hozzájárulás 14,00% Összes fizetendô 14= közteher munkavállaló = Nettó munkabér +8+7 jellegû jövedelem = Nettó osztalék =15+16 Mindösszesen nettó bér+osztalék elôleg Egészség és nyugdíjbiztosítási járulék 29,00% Munkaadói járulék 0,00% Szakképzési hozzájárulás 1,50% Tételes egészségügyi hozzájárulás = Összes cég közteher Évesített adatok 23= Összes adó+közteher osztalék közterhei nélkül Összes adó+közteher 24=23*12 osztalék közterhei nélkül/év 25= Összes osztalék közteher/hó =25*12 Összes osztalék közteher/év =4/0,8 Osztalékhoz szükséges adózott eredmény/hó =27*12 Osztalékhoz szükséges adózott eredmény/év =28*0,2 Osztalék után fizetendô társasági +különadó/év 20,00% =22*12 Összes cég közteher/év =3*12 Munkabér jellegû bruttó jövedelem/év =30+31 Költségként elszámolt bér+közteher/év Költségként elszámolt 33=32*0,2 bruttó bér+közteherre esô társasági+különadó/év Mindösszesen 34=24+26 cég+tulajdonos által fizetett kth./év Mindösszesen 35=34/12 cég+tulajdonos által fizetett kth./hó Mindösszesen 36=17*12 cégtulajdonos nettó jövedelem/év Mindösszesen 37=5*12 cégtulajdonos bruttó jövedelem/év 38=34/37 Elvonás a bruttó jövedelem %-ában 56,19% 59,51% 56,52% 20 Gyógyszertár VI. évf. 4. szám

A közvetlen lakossági gyógyszerellátás főbb jellemzői

A közvetlen lakossági gyógyszerellátás főbb jellemzői A közvetlen lakossági gyógyszerellátás főbb jellemzői Hankó Zoltán 2013.10.21. Bp.V.évf. 1 Közvetlen lakossági gyógyszerellátás Korábban: Azon tevékenységek összessége, amely során a gyógyszertár a gyógyszert

Részletesebben

Gyógyuló egészségügy?

Gyógyuló egészségügy? Gyógyuló egészségügy? Az A Napi Gazdaság egészségügyi konferenciája 2010. szeptember 29. gyógyuló egészségügy gyógyuló gyógyszerellátás beteg egészségügy beteg gyógyszerellátás átkozott vagy áldott betegség

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

2009. évi szakmai program

2009. évi szakmai program 2009. évi szakmai program Áttekintés A Szociális Intézmények Országos Szövetségének (SZIOSZ) életében a 2008-as évben jelentkező szakmai és szervezeti kihívásokat, feladatokat áttekintve született meg

Részletesebben

de honnan és s hová? Hankó Zoltán alelnök Magyar Gyógyszerészi Kamara 2011.10.13. Napi 1

de honnan és s hová? Hankó Zoltán alelnök Magyar Gyógyszerészi Kamara 2011.10.13. Napi 1 Útközben de honnan és s hová? Hankó Zoltán alelnök Magyar Gyógyszerészi Kamara 2011.10.13. Napi 1 Mi lesz veletek patikák? k? Vázlat Modellkorrekció után Útközben Veszteséges gyógyszertári vállalkozások

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Gyógyszerészi gondozás

Gyógyszerészi gondozás Gyógyszerészi gondozás A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) a Gyógyszertár-tulajdonosok Egyesülete (GYTE)

Részletesebben

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-8/2015. ELŐT E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

J A V A S L A T. a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára

J A V A S L A T. a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára J A V A S L A T a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára Előterjesztő: Polgármester Ózd, 2014. április 30. Ózd Város

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Pannon Volán Zrt. 2012. évi beszámolója Iktatószám: 5202/2013. Melléklet:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Dr. Hankó Balázs (Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerügyi Szervezési Intézet) Egészségügyi ellátórendszerünk

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. IV. évf. 12. szám 2005. december

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. IV. évf. 12. szám 2005. december Magángyógyszerészek Országos Szövetsége IV. évf. 12. szám 2005. december Évzáró Kezdenek helyükre kerülni a dolgok? Megjelent a köztudatban az adott szó, a felelôsségvállalás és talán a szakértelem értéke

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 Készült: a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009. évi Szervezeti önértékelése alapján, valamint a kari fejlesztési stratégia, a módosított

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:.../2015. 12. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Területi-

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Gyógyszertárak gazdálkodásának alapjai. SOTE Rezidens képzés II évf. 2015. május 30. Dr. Hankó Zoltán Dr. Sohajda Attila

Gyógyszertárak gazdálkodásának alapjai. SOTE Rezidens képzés II évf. 2015. május 30. Dr. Hankó Zoltán Dr. Sohajda Attila Gyógyszertárak gazdálkodásának alapjai SOTE Rezidens képzés II évf. 2015. május 30 Dr. Hankó Zoltán Dr. Sohajda Attila Vázlat A gyógyszertári vállalkozás bevételi és kiadási szerkezete (HZ) o bevételek

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Felnőttképzési tevékenység elemzése a 2014. évi minőségcélok tükrében. Valamennyi folyamat, valamennyi tagintézményben működjön

Felnőttképzési tevékenység elemzése a 2014. évi minőségcélok tükrében. Valamennyi folyamat, valamennyi tagintézményben működjön Felnőttképzési tevékenység elemzése a 2014. évi minőségcélok tükrében Cél Sikerkritérium Tényleges eredmény 1. A felnőttképzési minőségirányítási kézikönyv korrekciója a felnőttképzési minőségbiztosítási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről Az ülés időpontja: 2001. december 12. Az ülés helye: Budapest, MaTáSzSz tárgyalóterme Az ülésen jelen voltak: a mellékelt

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök I. Az ügyrend célja Az ügyrend célja, hogy meghatározza az alapszabályban

Részletesebben

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. Általános rendelkezések 1. A Műszaki Bizottság neve, székhelye (1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. IV. évf. 7 8. szám 2005. július-augusztus

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. IV. évf. 7 8. szám 2005. július-augusztus Magángyógyszerészek Országos Szövetsége IV. évf. 7 8. szám 2005. július-augusztus Újra tárgyalunk Nosztalgiával vegyes érzelmekkel gondolhatunk azokra az idôkre, amikor a nyári szakmapolitikai uborkaszezont

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Dr Schlégelné dr Békefi Csilla 1 Gyógyhatású készítmények kereskedelmének átalakulása egyenetlen gyógyszerfogyasztás fejlett ipari országokra esik

Részletesebben

Program: 2014. október 09-12. Siófok

Program: 2014. október 09-12. Siófok Program: 2014. október 09-12. Siófok Fókuszban: Beteg-, és gyógyszerbiztonság, egészségügyi szolgáltatás Társadalombiztosítás és magánerőforrás arányok, tendenciák Kongresszusi szakmai tudományos program

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

Átláthatósági jelentés

Átláthatósági jelentés Átláthatósági jelentés a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 55. (1) bekezdése alapján Tartalomjegyzék

Részletesebben

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére . NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére Tárgy: Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület támogatási kérelme Előterjesztő: Fábián Gusztáv polgármester Előkészítette:

Részletesebben

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Tárgy: A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Minőségi Egyesület létrehozása a régióban

Minőségi Egyesület létrehozása a régióban Minőségi Egyesület létrehozása a régióban Pongrácz Balázs GYMSKIK Minőségirányítási vezető Cél Régiónk vállalkozásainál, szervezeteinél minőség- és kiválósági fejlesztési kérdések sora vár megoldásra.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Fodorné Szabó Mária E L Ő T E R J E S Z T É S megüresedett házi gyermekorvosi körzet betöltésére irányuló pályázat kiírására

Részletesebben

FESZ STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE

FESZ STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE FESZ STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE Dr. Margitai Barnabás MBA, MSc FESZ Közgyűlés Budapest, 2012. november 29 FESZ GYSE Forgalmazók az Egészségért Gyártók a Minőségért Misszió A szervezet tagjai hozzásegítsék

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Étrend-kiegészítők a gyógyszernagykereskedelemben

Étrend-kiegészítők a gyógyszernagykereskedelemben Étrend-kiegészítők a gyógyszernagykereskedelemben (A Hungaropharma Zrt. és az Alma patikák adatainak tükrében) Dr. Feller Antal 2013. november 14. TARTALOM Az étrend-kiegészítők helye a gyógyszernagykereskedelemben

Részletesebben

Hankó Zoltán. Budapest, 2012. február 16.

Hankó Zoltán. Budapest, 2012. február 16. Patikai marketing korlátok közék szorítása sa Hankó Zoltán Budapest, 2012. február 16. 1 Patikai marketing korlátok közék szorítása sa Hankó Zoltán Budapest, 2012. február 16. 2 A gyógyszert gyszertárak

Részletesebben

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel.

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. Bognárné Laposa Ilona (Zala Megyei Kórház) Intézetünk sikerrel pályázott a GYEMSZI

Részletesebben

Jegyzőkönyv az Szociális és Egészségügyi Bizottság 2008. augusztus 25-ei rendkívüli üléséről. jelenléti ív szerinti meghívottak

Jegyzőkönyv az Szociális és Egészségügyi Bizottság 2008. augusztus 25-ei rendkívüli üléséről. jelenléti ív szerinti meghívottak 58918-21/2008 Jegyzőkönyv az Szociális és Egészségügyi Bizottság 2008. augusztus 25-ei rendkívüli üléséről Jelen vannak: 5 bizottsági tag, jelenléti ív szerinti meghívottak Osváth András Ismertette a javasolt

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

Stratégiai partnerség a VIT Nyugdíjpénztár és a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. között

Stratégiai partnerség a VIT Nyugdíjpénztár és a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. között Stratégiai partnerség a VIT Nyugdíjpénztár és a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. között Hosszútávú, stratégiai együttműködésról írt alá szándéknyilatkozatot a VIT Nyugdíjpénztár és a CIG Pannónia Életbiztosító

Részletesebben

Alkalmazási eredmények és piaci igények áttekintése

Alkalmazási eredmények és piaci igények áttekintése Alkalmazási eredmények és piaci igények áttekintése Bevezetés Mit értünk humán biztonság alatt? Mi a humán biztonsági kockázat? A humán biztonságon a humán erőforrás-gazdálkodási (HR) tevékenység valamennyi

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Gyógyszerész szakképzés irányok, tematika

Gyógyszerész szakképzés irányok, tematika Gyógyszerész szakképzés irányok, tematika Hankó Balázs Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2014. szeptember 27. Miért van erre szükségem? Az oktatás célja olyan önállóan

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 20-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 20-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG IKTATÓSZÁM: 07-7/12-10/2013. TÁRGY: AZ EGYESÍTETT EGÉSZSÉG- ÜGYI INTÉZMÉNYEK IGAZGA- TÓSÁGA TÁMOP 6.1.2-13/1. PÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉ- TELE MELLÉKLET: 1 DB E LŐTERJESZT É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

Magyar Energia Beszerzési Szövetség Csoportos energia beszerzések lebonyolítása

Magyar Energia Beszerzési Szövetség Csoportos energia beszerzések lebonyolítása Magyar Energia Beszerzési Szövetség Csoportos energia beszerzések lebonyolítása Csatlakozzon és csökkentse energia költségét! Csoportos energia beszerzés lebonyolítása önkormányzatok számára! Sourcing

Részletesebben

Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia)

Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia) Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia) Biztosítói kihívások 2006 Öregedő társadalom Hiányzó válaszaink hol késnek? Új kockázatkezelés

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt.

Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt. Erős vállalati márkára épülő gyógyszerbrand-kommunikáció Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt. RICHTER GEDEON NYRT. Innováció-orientált, multinacionális specializált gyógyszercég

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Alapító Okirat Ezen Alapító Okirat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi törvény IV.74/A paragrafusa alapján, önálló jogi személyként működő alapítvány létrehozása

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Kommunikációs és változásmenedzsment terv

Kommunikációs és változásmenedzsment terv II. fázis VI. kötet Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal Kommunikációs és változásmenedzsment terv című pályázatban ÁROP- 1.A.2/A-2008-0138 vállalt feltételek szerinti szervezet-fejlesztési és képzési szolgáltatás

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése. Helyben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése. Helyben MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Javaslat a helyben központosított közbeszerzési rendszer keretében történő központi Beszerző Szervezet létrehozására,

Részletesebben

INTEGRITÁS TANÁCSADÓK

INTEGRITÁS TANÁCSADÓK INTEGRITÁS TANÁCSADÓK SZEREPE MAGYARORSZÁGON Kovács Sándorné területi közigazgatási szervek irányításáért felelős koordinációs igazgató, KIH 2013. november 7. A korrupció elleni küzdelem Magyarországon

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület. Felügyelő Bizottságának jelentése az Egyesület 2013. évi pénzügyi és szakmai tevékenységéről

A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület. Felügyelő Bizottságának jelentése az Egyesület 2013. évi pénzügyi és szakmai tevékenységéről A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület Felügyelő Bizottságának jelentése az Egyesület 2013. évi pénzügyi és szakmai tevékenységéről A Felügyelő Bizottság áttekintette a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület 2013.

Részletesebben

kulcsszerepben a biztosítási piacon Független alkusz A MIN Ő ok SÉG BIZT OSÍTV A

kulcsszerepben a biztosítási piacon Független alkusz A MIN Ő ok SÉG BIZT OSÍTV A A MINŐSÉG BIZTOSÍTVA Független alkuszok kulcsszerepben a biztosítási piacon 2 Kik vagyunk? 3 A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) 1991-ben 13 alkuszcég elhatározásából jött

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára

ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára FLOW és FOLYAMAT vagy FOLYAMAT és FLOW ( kihívások és lehetőségek a közszolgáltatásban dolgozó vezetők előtt ) Orosz Lajos NKE

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

Az SKT és SMT rövid áttekintése

Az SKT és SMT rövid áttekintése Az SKT és SMT rövid áttekintése Életvitel támogatása infokommunikációs (IKT) eszközökkel Kutatási irányok bemutatása Összefoglaló Infokommunikáció az életvitel szolgálatában Otthoni felügyelet infokommunikációs

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben