A saját tőke elhelyezkedése a mérleg két típusában. Eszközök A típusú mérleg Források B típusú mérleg

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A saját tőke elhelyezkedése a mérleg két típusában. Eszközök A típusú mérleg Források B típusú mérleg"

Átírás

1 Pénzügyi számvitel Saját tőke 1 Saját tőke, céltartalékok Egy cég stabilitását, likviditását, erejét, biztonságát, komolyságát elsősorban a saját tőke nagysága jelzi. A saját tőke elhelyezkedése a mérlegben attól függ, hogy a vállalkozás számviteli politikájában melyik típusú mérleg mellett döntött (az A vagy a B változat mellett). Az EGK 4. számú irányelvének megfelelően ugyanis az Szt. 7. számú melléklete két fajta mérlegséma használatára ad lehetőséget. Ha a vállalkozó két egymást követő üzleti évben nem azonos változat szerint készíti el a mérlegét, akkor biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek, továbbá a mérlegséma változtatást a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A saját tőke elhelyezkedése a mérleg két típusában Eszközök A típusú mérleg Források B típusú mérleg A) Befektetett eszközök B) Forgóeszközök D) S a j á t t ő k e E) Céltartalékok C) Aktív id. elh. G) Passzív id. elh. A) Befektetett eszközök B) Forgóeszközök C) Aktív időbeli elhatárolások D) Egy éven belül esedékes kötelezettségek E) Passzív időbeli elhatárolások F) Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelez. G) Eszközök Egy éven belül esed. kötelez. H) Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek I) Céltartalékok J) Saját tőke A vállalkozás vagyonának saját forrása. Az a tőkerész, amelyet a vállalkozás a tulajdonosoktól, a tagoktól időbeli korlátozás nélkül véglegesen megkapott, és azzal a vállalkozás önmaga megszűnéséig szabadon rendelkezhet; a tulajdonosok, a tagok az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak; meghatározott eszközök felértékelése útján képeztek; jogszabályok a saját tőke elemei közé sorolnak. Fajtái (mérlegtételei) A saját tőke fajtái az Szt. által előírt mérlegstruktúra szerint a következők. Előző időszak Ellenőrzések hatásai F) Kötelezettségek Sorszám MEGNEVEZÉS D. (J.) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke ( ) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Mérleg szerinti eredmény Tárgyidőszak 1 Róth-Adorján-Lukács-Veit: Pénzügyi számvitel, MKVK OK felhasználásával. 1

2 Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel Jellemzői A saját tőkén belül a jegyzett tőke és a tőketartalék viszonylag állandó tőkerész, míg a többi változónak tekinthető. Tájékoztató adatként külön soron kell feltüntetni a visszavásárolt tulajdoni részesedést, mégpedig névértékén. (Ennek bekerülési, nyilvántartási értékét a forgóeszközök között találhatjuk meg, a B/III.3. Saját részvények, saját üzletrészek mérlegsoron.) A saját tőke elemeit a számviteli törvény előírásai szerint a 4. számlaosztályban kell kimutatni, kivéve a Jegyzett, de még be nem fizetett tőkét, amely követelés tartalmából kifolyólag a 3. számlaosztályban is nyilvántartható. Működő saját tőke Mérleg szerinti saját tőke csökkentve a visszavásárolt saját részvények és üzletrészek könyv szerinti értékével. Jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet (helyesbített saját tőke) Saját tőke Jegyzett tőke Lekötött tartalék Értékelési tartalék, vagy Tőketartalék + Eredménytartalék + Mérleg szerinti eredmény Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Kritikus saját tőke értékek A hatályos törvények a társaságok működő- és fizetőképességét, vagyis a hitelezők érdekeit szem előtt tartva következetesen védik a társaságok saját tőkéjét. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosok részére kizárólag a törvényekben meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetséges mind a jegyzett tőkéből, mind pedig a jegyzett tőkén felüli saját tőkéből vagyonjuttatás, részesedés vagy osztalékfizetés. Ha egy gazdasági társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai (részvényesei) a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül nem gondoskodnak a szükséges saját tőke biztosításáról, akkor hatvan napon belül meg kell szűnnie vagy át kell alakulnia. (Gt. 51. (1) bek.) Ha egy kft. saját tőkéje veszteség miatt a törzstőke felére csökken, és ez az ügyvezető tudomására jutott, akkor haladéktalanul köteles összehívni a taggyűlést, ahol határozni kell pótbefizetés előírásáról, törzstőke leszállításáról vagy az aránytalanság más módon való megszüntetéséről, illetve a társaság átalakulásáról vagy megszüntetéséről. A meghozott határozatot három hónapon belül végre is kell hajtani. (Gt (2) és (3) bek.) Ha egy részvénytársaság saját tőkéje veszteség miatt az alaptőke kétharmadára csökken, vagy a saját tőke a kötelezően előírt jegyzett tőke minimumát nem éri el, és ez az igazgatóság tudomására jutott, akkor nyolc napon belül össze kell hívnia a közgyűlést, ahol a részvényeseknek határozatot kell hozniuk a helyzet megoldására, amely lehet befizetések előírása, alaptőke leszállítása, átalakulás vagy megszüntetés. (Gt (1) és (2) bek.) Ha a közgyűlés befejezését követő három hónapon belül a saját tőke még mindig kisebb az alaptőke kétharmadánál, akkor az alaptőkét kötelező leszállítani. (Gt ) A saját tőke aránytalansága az alábbi módokon állítható helyre: pótbefizetés, tőkeemelés ázsióval, tőkeleszállítás tőketartalékba, eredménytartalékba, átalakulás más társasággá, jogutód nélküli megszüntetés, a befektetett eszközök meghatározott körének piaci értékre történő felértékelése. 2

3 Pénzügyi számvitel Saját tőke, céltartalékok 1. Jegyzett tőke A jegyzett tőke a saját tőke viszonylag állandó része, amely cégalapításakor vagy már működő vállalkozás esetében tőkeemeléskor abból keletkezik, hogy a mindenkori tulajdonosok osztalék, részesedés reményében, időbeli korlátozás nélkül a gazdálkodó egység rendelkezésére bocsátanak bizonyos eszközöket. Jellemzői A jegyzett tőkéjükkel a befektetők tagsági jogot, tulajdonosi részesedést szereznek egy társaságban, amely után ha a cég nyereségesen gazdálkodik osztalékot, részesedést kapnak. A tulajdonosok osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában jogosultak. Jegyzett tőkeként kell kimutatni az európai gazdasági egyesülés, a külföldiek magyarországi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete esetén a tulajdonos, illetve a külföldi vállalkozás által a működéshez rendelkezésre bocsátott összeget is. 1 A jegyzett tőkét forintban kell meghatározni, kivéve a deviza-könyvvezetést alkalmazó társaságokat, az európai részvénytársaságokat és az európai gazdasági egyesüléseket, amelyek a jegyzett tőkét is devizában tartják nyilván. A jegyzett tőke változásának bizonylatai: létesítő okirat, annak módosításai, közgyűlési (taggyűlési) határozatok, pénzbefizetés igazolások (bankkivonatok, pénztárbizonylatok). A jegyzett tőke változásának dátuma lehet a cégbejegyzés, a határozatok kelte, illetve a jegyzett tőke változásával kapcsolatos (pénz)eszközök átadása, átvétele. Mind az éves, mind pedig az egyszerűsített éves beszámoló mérlegében a jegyzett tőke utáni sorban tájékoztató adatként (ebből soron) közölni kell a visszavásárolt tulajdoni részesedések névértékét is. Fajtái A jegyzett tőke elnevezése vállalkozási formától függően más és más lehet. A bt-nél vagyon betétnek, a kkt.-nél, egyesülésnél, közös vállalatnál vagyoni hozzájárulásnak, a kft.-nél törzstőkének, az rt-nél alaptőkének vagy részvénytőkének, a szövetkezetnél pedig részjegytőkének nevezzük. A jegyzett tőke tartalma kft. és rt. esetében a következő. A kft. bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek, a társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel (elsőbbségi üzletrész). A törzsbetétek legkisebb összege nem lehet kisebb százezer forintnál és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Az üzletrészről papír alapú dokumentumot kiállítani nem szabad, ehelyett a társasági szerződés rögzíti a jogosultságokat. Az rt. esetében a jegyzett tőke részvények formájában testesül meg, de a részvény csak az alaptőke teljes befizetése után adható ki. Az alaptőke már befizetett részére cégbejegyzésig az alakuló közgyűlésen való részvételre jogosító, másra át nem ruházható részvényutalvány, míg cégbejegyzés után ideiglenes részvény állítható ki. A részvények névértéken aluli kibocsátása semmis. A részvény névértéke meghatározható az alaptőke mindenkori összegének hányadában (hányadrészvény) is. A részvénytőke feléig kibocsátható átváltoztatható kötvény, amelyet a kötvénytulajdonos részvénnyé alakíthat. Nyilvános kötvénykibocsátásra (tőkeemelésre) csak a több mint egy éve működő részvénytársaságnál van lehetőség. 1 A szövetkezetek, az európai gazdasági egyesülések, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepei és a külföldiek magyarországi kereskedelmi képviseletei kötelesek évente legalább egy alkalommal a jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását a változások számától függetlenül a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni. 3

4 Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel Kibocsátható jegyzési jogot biztosító kötvény, amely tőkeemeléskor elővásárlására biztosít jegyzési jogot. A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. Előállítható nyomdai és elektronikus úton. A nyomdai úton előállított részvény átruházása a részvény hátoldalára vagy a részvényhez csatolt lapra írt teljes vagy üres forgatmány útján történik. A dematerializált részvény átruházása az értékpapír-számla megterhelésével, illetve jóváírással lehetséges. Mindig azt a személyt kell a részvény tulajdonosának tekinteni, akinek értékpapírszámláján a részvényt nyilvántartják. Egy részvényfajtán belül csak azonos névértékű részvényeket lehet kibocsátani. Nem bocsátható ki olyan részvény, melynek tulajdonosa a névértékarányosnál kevesebb osztalékra volna jogosult, vagy egyáltalán nem lenne jogosult osztalékra. Részvényfajták: törzsrészvény, elsőbbségi részvény, dolgozói részvény, kamatozó részvény és visszaváltható részvény. A részvénytőke feléig kibocsátható elsőbbségi részvény, amely más részvényfajtával szemben a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít. Ez jelenthet osztalékelsőbbséget, a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbségét, a szavazati joggal, vezető tisztségviselők kijelölésével összefüggő elsőbbséget, valamint elővásárlási jogot biztosító elsőbbséget. (Kft-nél is kibocsáthatók elsőbbségi üzletrészek.) Részvénytársaságnál teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára névre szóló un. dolgozói részvény is kibocsátható ingyenesen vagy kedvezményes áron, maximum a felemelt alaptőke 15%-áig. Olyan dolgozói részvény kibocsátásáról is határozhat egy rt., amely a részvényesek között felosztható adózott eredményből az osztalékelsőbbséget biztosító részvényt követően a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően jogosít osztalékra. A részvénytőke 10%-áig kibocsátható névre szóló kamatozó részvény, amely előre meghatározott mértékű kamatra jogosít, és az osztalékfizetési szabályok szerint számolandó el. Az alaptőke ugyancsak 10%-át meg nem haladó mértékben kibocsátható olyan névre szóló visszaváltható részvény is, amely alapján az rt-t vételi jog és/vagy a részvényest eladási jog illeti meg. Passziválás (állományba vétel) A jegyzett tőke növekedhet külső forrásból (alapításkor, tőkeemeléskor) vagy belső forrásból, a jegyzett tőkén felüli saját tőke átrendezéséből (tőketartalék, eredménytartalék vagy lekötött tartalékkal szemben). 1. Cégalapításkor Egy gazdasági társaság jogelőd nélküli alapításához a kft. és az rt. kivételével, amelyek egyszemélyesek is lehetnek legalább két tag szükséges, aki lehet belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, társadalmi szervezet vagy alapítvány, vagyis mindenki, akinek van jogalanyisága. A cégalapításról készült írásbeli dokumentumot közjegyző által készített közokiratba kell foglalni, vagy szerződésminta esetén ügyvédnek, alapító jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie. Az alapítási dokumentum elnevezése az alapítók számától és a vállalkozási formától függően változhat: társasági szerződésbe kell foglalni a részvénytársaságon kívüli minden kettő vagy annál több tulajdonosból álló társaság létesítését; alapító okiratnak nevezzük minden egyszemélyes gazdasági társaság alapítási papírjait. alapszabály elfogadása szükséges minden részvénytársaság esetében. A cégalapítás dokumentumában meg kell határozni a társaság cégnevét, székhelyét, a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját, idejét, tevékenységét, időtartamát, cégjegyzés módját, az alapítók, az első vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgáló nevét, címét induló vagyonát, amely lehet pénzbeli és/vagy nem pénzbeli hozzájárulás. 4

5 Pénzügyi számvitel Saját tőke, céltartalékok A gazdasági társaságok egy részénél a jegyzett tőke minimumát, befizetésének idejét és mikéntjét a Gt. írja elő. Megnevezés bt., kkt. kft. rt. szövetkezet minimum hét (fele Alapítók száma minimum kettő nincs megkötés nincs megkötés Alapítás dokumentuma Döntéshozatali rendszerben való részvétel Jegyzett tőke elnevezése Jegyzett tőke minimuma társasági szerződés (szerződésmintával is lehet) a vagyoni hozzájárulás mértéke alapján vagyoni betét, hozzájárulás társasági szerződés szerint természetes személy) alapszabály (zrt-t szerződésmintával is lehet) egy tag egy szavazat törzstőke alaptőke részjegytőke 500 eft zrt-nél 5 mft, nyrt-nél 20 mft 1 alapszabály szerint ebből pénzeszköz nincs megkötés nincs megkötés nincs megkötés nincs megkötés A cégbejegyzésre irányuló kérelmet A cég rendelkezésére kell bocsátani a pénzbetét az apportot Bejegyzésig Bejegyzés utáni jegyzett tőke befizetések Veszteség rendezésére a cégbíróságnak 30 napon belül elektronikus úton jelenteni kell, különben eft a bírság. nincs megkötés a bejegyzési kérelem benyújtásáig (kivéve az egyszemélyes társaságot) 2 az alapításig minden egyes alapszabályban pénzbeli meghatározott legalább 25%-át hozzájárulásnak hányad, de legalább nincs megkötés legalább 50%-át 30%-át 3 készpénzben vagy bankba bankszámlára nincs megkötés egyik tag sem kötelezhető 100%-át, kivéve ha kisebb, mint a törzstőke fele, mert akkor 3 éven belül is teljesíthető be kell fizetni, a többit 1 éven belül. 100%-át, kivéve a zrt-t, ahol ha az apport kisebb az alaptőke 25%-ánál akkor 5 éven belül is teljesíthető előtársaságként működik. házipénztárba vagy bankba történnek. pótbefizetés írható elő befizetések írhatók elő Beszámoló jóváhagyása legfőbb szerv összehívása nélkül is, kivéve az nyrt-t. Nyereség felosztása A részvény, üzletrész átruházható alapvetően a vagyoni hozzájárulás arányában történik, de más megállapodást is kiköthetnek. bárkire. 100%-át. pótbefizetés évente egyszer és max. 30%. alapszabály szerint. személyes közreműködés arányában. szövetkezeti tagra vagy a szövetkezetre. 1 Egy bank legalább 2 mrd Ft, szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott, szövetkezeti hitelintézet legalább 250 mft, pénzügyi vállalkozás kivéve a pénzügyi holding társaságot és a hitelintézeti elszámolóházat legalább 50 mft jegyzett tőkével alapítható. 2 Egyszemélyes társaság alapítása esetén a cégbírósághoz történő bejelentés előtt a nem pénzbeni hozzájárulást teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. (Gt (3) bek. és 284. (1) bek.) A pénzbeli hozzájárulásnak viszont kft. esetében 50% helyett elegendő csupán százezer forint befizetése a cég javára, míg az egyszemélyes rt-nél (ami csak zrt. lehet) marad az általános (25%-os) szabály. 3 Kivéve a befektető tagot, aki pénzbeli hozzájárulás teljes összegét köteles az alapításkor (belépéskor) befizetni. (Szövt. 60. (7) bek. a) pont.) A befektető tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok 10%-át, a befektetői részjegyek névértéke pedig nem haladhatja meg a részjegytőke 30%-át. 5

6 Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel A pénzbeli hozzájárulás lehet forint vagy deviza, készpénz vagy számlapénz. A nem pénzbeli hozzájárulás (apport) lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. Az apportba adó öt évig köteles helytállni a gazdasági társaságnak az apport értékének valódiságáért. Csak az rt-nél kötelező az apport értékét könyvvizsgálóval vagy más szakértővel hitelesíteni, kivéve, ha egy 3 hónapnál nem régebbi beszámoló tartalmazza az apportot, illetve ha értékpapírról van szó. Az apportba adás néhány kivételtől eltekintve, január 1-jétől nem minősül értékesítésnek, ezért nem is áfa köteles. (Természetes személy esetében az apportba vitelkor az apportba adónak szja-val is számolnia kell.) A jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és a vízgazdálkodási társulat először csak előtársaságként működhet, amely a létesítő okirat ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától a cégbírósági bejegyzés napjáig, illetve a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig tart. Átalakulással vagy cégforma váltással létrejött társaság esetén nincs előtársasági időszak. Az előtársasági szakaszban nem kerülhet sor sem alapvető stratégiai döntések meghozatalára. Az előtársaság legfőbb szerve tarthat ugyan üléseket, de a társasági szerződést nem módosíthatja, és a tagok személyében sem következhet be változás. Nem hozható döntés továbbá a társaság megszűnéséről, illetve átalakulásáról sem. Az előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat, illetve abban nem vehet részt. Az alapítók által befizetett, illetve apporttal teljesített összegek kft. és rt. esetében a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlán kerülnek elszámolásra, és csak a cégbírósági bejegyzéskor lehet könyvelni ezzel a számlával szemben a jegyzett tőkére a bejegyzett összeget. A jegyzett tőke még hátralévő összegét az alapítóknak egy éven belül a társaság rendelkezésére kell bocsátaniuk. A határidőre nem teljesített befizetések kamatfizetéssel járhatnak, sőt a tagsági viszony megszűntetését is eredményezhetik. Az előtársasági jelleg általában a bejegyzéssel, a bejegyzés napján szűnik meg, és automatikusan létrejön a ( végleges ) társaság, amely a bejegyzést követő napon kezdi meg tevékenységét. Az előtársaság akkor is megszűnik, ha a cégbíróság a társaság bejegyzését jogerősen elutasítja. Ilyenkor a társaság működését haladéktalanul (jogutód nélkül) meg kell szüntetni, további jogokat és kötelezettségeket nem szerezhet. Ha az előtársaság vagyona nem elegendő a kötelezettségek kielégítésére, akkor korlátlan felelősségű társaságok esetén a tagok, korlátozott felelősségű társaságokban pedig a vezető tisztségviselők személyesen, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az általuk kötött szerződésekért Az előtársaságnak a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjára a gazdálkodó cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának napjára, mint fordulónapra 90 napon belül el kell készítenie beszámolóját. Az előtársaság működése akkor is egy beszámolási időszaknak minősül, ha az nem csak egy naptári évet érint, és ilyenkor az alapítás évében érvényes törvényi előírások szerint kell eljárni. Nem kell az előtársasági időszakról külön beszámolót készíteni, ha vállalkozási tevékenységét még nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év mérlegfordulónapjáig sor került. Az előtársaság készíthet éves és egyszerűsített éves beszámolót is, melyek csak annyiban különböznek a későbbi társaság beszámolójától, hogy nincsenek előző időszaki értékadatok, és természetesen nem lehet ellenőrzés, önellenőrzés rovata sem. Az előtársaság beszámolóját is számviteli törvény előírásait betartva kell összeállítani, hitelesíteni, közzétenni és letétbe helyezni. 2. Tőkeemeléskor A jegyzett tőke felemelésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a tulajdonosok valamennyi korábbi (alapításból vagy tőkeemelésből származó) pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásukat már teljesítették a jegyzett tőkére. Állományba vétel az alábbiak szerint történhet. Általában: a Cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg, az ott bejegyzett és a létesítő okiratban meghatározott összeggel, ha cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli. Magában foglalja a befektetők által jegyzett, de általuk még be nem fizetett összeget is. 6

7 Pénzügyi számvitel Saját tőke, céltartalékok Ha nem terheli bejegyzési kötelezettség: a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok, a tagok által ténylegesen és tartósan rendelkezésre bocsátott összeggel. (Például: ügyvédi irodák, alapítványok, magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülések stb.) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a működéshez, tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, tartósan és szabadon rendelkezésre bocsátott összeggel. a) Tőkeemelés külső forrásból A vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával (pénzzel és/vagy apporttal) megvalósuló tőkeemelés esetén a társaság új vagyoni eszközhöz jut. A külső tőkeemelés mindig kétfázisú: külön válik a pénz(eszköz)átadás a cégbírósági bejegyzéstől. Egy kft.-ben történt törzstőke emelés során a tagokat elsőbbségi jog illeti meg. Csak akkor változhat meg a tag társaságon belüli helyzete, ha nem akar, vagy nem tud a tőkeemelésben részt venni jegyzett tőkéje arányában. Kft. és zrt. tőkeemelése pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulással is lehetséges. Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében új részvények csak pénzbeli hozzájárulás ellenében hozhatók forgalomba, és névérték fölötti kibocsátás esetén a jegyzéskor ki is kell fizetni a teljes ellenértéket. Dolgozói részvény kibocsátásának feltétele, hogy legyen az rt-nek alaptőkén felüli vagyona, mely ingyenes kibocsátás esetén fedezi a kibocsátandó részvények névértékét, illetve kedvezményes árú kibocsátás esetén a kedvezmény mértékét. Egy hat hónapnál nem régebbi beszámoló mérlegének vagy egy közbenső mérlegnek kell igazolnia, hogy az alaptőkén felüli vagyon, ingyenes kibocsátás esetén a kibocsátandó részvények névértékét, kedvezményes kibocsátás esetén a kedvezmény mértékét fedezi. b) Tőkeemelés belső forrásból Felemelhető a jegyzett tőke a társaság jegyzett tőkéjén felüli vagyonából vagy annak egy részéből is, ha biztosított a tőkeemelés fedezete, azaz a társaság jegyzett tőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőke összegét. Ilyenkor a társaság nem jut új vagyoni eszközökhöz, hanem csak a meglevő vagyona strukturálódik át, a jegyzett tőkén felüli vagyona válik a jegyzett tőke részévé. Ezen tőkeemelés csak a zártkörűen működő társaságoknál valósulhat meg, ahol az üzletrészek, részvények száma és/vagy névértéke a névértékkel arányosan növekszik. (A részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog sem érvényesül ekkor.) A jegyzett tőkén felüli vagyon fedezetének meglétét egy hat hónapnál nem régebbi mérleggel (egy beszámoló mérlegével vagy egy közbenső mérleggel) kell igazolni, és az erről szóló döntés pillanatában le kell kötni a tőkeemelésre felhasználni kívánt tőketartalék és/vagy eredménytartalék összegét. A belső forrásból történt tőkeemeléskor a törzsrészvények, illetve a törzsbetétek értéke általában a korábbi jegyzett tőke arányában növekszik, de ettől a társasági szerződésben, alapszabályban el lehet térni. Olyan személyt azonban, aki a tőkeemelésig nem volt a társaság tulajdonosa a belső forrásból végrehajtott tőkeemeléskor sem juthat üzletrészhez, részvényhez. A jegyzett tőke leszállítása a) Jegyzett tőke leszállítása saját üzletrész, saját vagy visszaváltható részvény bevonása miatt A társaságok bármilyen üzleti okból visszavásárolhatnak (megszerezhetnek) saját üzletrészt, saját vagy visszaváltható részvényt a jegyzett tőkén felüli vagyonából. Megszerezni viszont csak akkor lehet, ha a társaság nem egyszemélyes, és a visszavásárlással sem válik azzá, valamint ha a visszavásárláskor osztalék fizetéséről határozhatna. Csak azok az üzletrészek, részvények vásárolhatók vissza, amelyek névértékének, illetve kibocsátási értékének teljes befizetése (rendelkezésre bocsátása) már megtörtént. Tilos a saját üzletrész megvásárlása, ha a társaság osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrész megvásárlása fedezetének megállapításával összefüggésben a számviteli törvény szerinti beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Saját részvény, saját üzletrész után a társaság szavazati jogot nem gyakorolhat, és osztalék sem fizethető utána, sőt már a határozatképesség számításakor is figyelmen kívül kell hagyni. Kft. esetében, ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, akkor a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni vagy azt a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. Rt. esetében, ha a saját részvények 7

8 Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel megszerzésére bírósági eljárás keretében vagy átalakulással összefüggésben kerül sor, akkor az rt. köteles a megszerzett részvényeknek az alaptőke 10%-át meghaladó részét a megszerzéstől számított három éven belül elidegeníteni vagy az alaptőke csökkentésével bevonni. Ha az rt. a saját részvények megszerzése során törvénybe ütköző módon járt el, akkor köteles a részvényeket azok megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníteni vagy az alaptőke csökkentésével bevonni. Visszavásárláskor, megszerzéskor az üzletrészekért, részvényekért kifizetett összegben lekötött tartalékot kell képezni, amit bevonáskor fel kell oldani. b) Tőkekivonással együtt járó jegyzett tőke leszállítás (eredménytartalékkal szemben és tőkekivonással) Jegyzett tőke leszállítására egyrészt a társaság saját elhatározásából kerülhet sor, másrészt meghatározott esetekben a Gt. írja elő kötelező jelleggel a leszállítást. Először mindig a társaság tulajdonában lévő saját részvényeket, saját üzletrészeket kell bevonni. A jegyzett tőke nem szállítható le a törvényi minimum alá, kivéve a feltételes tőkeleszállítást, de ilyenkor is a leszállítás hatályosulásának előfeltétele, hogy a jegyzett tőke leszállításával egyidejűleg a jegyzett tőke emeléséről (legalább a törvényi minimumig) határozat szülessen. Tőkekivonással együtt járó jegyzett tőke leszállításakor a tagokat, részvényeseket megillető összeg megállapítása során figyelembe kell venni a jegyzett tőkén felüli vagyon összegét is, mégpedig a jegyzett tőke/saját tőke arányában. Kifizetéseket részükre azonban csak a tőkeleszállítás cégjegyzékben történt bejegyzése után szabad teljesíteni. Ha a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, akkor először a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni, és a jegyzett tőkét az eredménytartalékkal szemben le kell csökkenteni. Az alaptőke leszállítása nyomdai úton előállított részvények esetén a részvények kicserélésével, lebélyegzésével vagy a részvények számának az alapszabályban meghatározott módon történő csökkentésével oldható meg. c) Jegyzett tőke leszállítása tőkeátrendezéssel A jegyzett tőke leszállítható a jegyzett tőkén felüli saját tőke elemeinek (tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék) növelése céljából, illetve a korábban keletkezett veszteségek rendezése érdekében is. A jegyzett tőke terhére képzett lekötött tartalék nem haladhatja meg a társaság jegyzett tőkéjének 10%-át. Az így képzett lekötött tartalék (később) kizárólag a társasági veszteségek csökkentésére vagy utóbb a társaság jegyzett tőkéjének a felemelésére fordítható, tilos abból a tagok javára kifizetést teljesíteni. Kiegészítő melléklet kapcsolat A jegyzett tőkével kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a jegyzett tőke üzleti éven belüli változásait, részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény típusonként (fajtánként) csoportosítva; a saját tőke üzleti éven belüli változását és azok okait; a jegyzett tőkéből milyen értéket képvisel és hogyan változott az anyavállalat, a leányvállalat(ok), a közös vezetésű és a társult vállalkozások által jegyzett összeg. 8

9 Pénzügyi számvitel Saját tőke, céltartalékok 2. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összege. Jellemzői Csak az rt. és a kft. jegyzett tőkéjével kapcsolatos változások (alapítás és tőkeemelés) ellenszámlájául szolgál, mert ott a tulajdonosoknak a jegyzett tőkét nem kötelező azonnal teljes összegben befizetniük, hanem erre meghatározott idő áll rendelkezésükre. Tartalma ugyan tulajdonosokkal szembeni követelés, az általuk még nem teljesített összeget mutatja, de a mérlegben nem az eszköz oldalon kerül beállításra, hanem a jegyzett tőkét módosítja, tehát a saját tőke elemei közé kerül negatív előjellel. Tehát a jegyzett tőkére még nem teljesített összeget mutatja, azaz a még nem működő saját tőkét, amely után még nem lehet osztalékot fizetni. Ha a tőkeemelés cégbírósági bejegyzésére a fordulónapig nem kerül sor, akkor a mérlegben a jegyzett, de még be nem fizetett tőke egyenlegét az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. Passziválás (állományba vétel) A jegyzett (jegyzésként elfogadott) összegben. Eredménykimutatás kapcsolat Közvetlen eredményhatása nincs. Közvetve a pénzügyi műveletek bevételénél lehet kapcsolat, ha a tulajdonosok késve teljesítik jegyzett tőkével kapcsolatosan elhatározott korábbi döntéseiket, és emiatt a társasági szerződéstől függően esetleg kamatfizetési kötelezettek. Kiegészítő melléklet kapcsolat A lejárt követelések között be kell mutatni a már esedékes jegyzett de, még be nem fizetett összegeket is, illetve ha az a társaság likviditását jelentősen befolyásolja. 3. A tőketartalék A tulajdonosoktól, tagoktól ellenszolgáltatás nélkül, tehermentesen, véglegesen kapott vagyontárgyak, illetve jogszabályok alapján átvett eszközök cégbíróságon be nem jegyzett saját forrása. Jellemzői A saját tőke viszonylag állandó eleme. A tőketartaléknak kizárólag csak pozitív egyenlege lehet. Tőketartalékból nem fizethető osztalék. Passziválás (állományba vétel) a) Külső forrásból képzett tőketartalék Tőketartalékként kell kimutatni rt.-nél a részvények kibocsátáskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbséget (ázsiót), illetve egyéb vállalkozás esetében a tulajdonosok, a tagok által a jegyzési érték és a névérték különbözeteként véglegesen átadott (pénz)eszközök értékét a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával, vagy ha a (pénz)eszköz átvétele a bejegyzés időpontjáig nem történt meg, akkor a cégbejegyzést követően, a (pénz)eszköz átvételekor. Külön jogszabály is rendelkezhet az átvett (pénz)eszköz tőketartalékba helyezéséről. b) Belső forrásból képzett tőketartalék 9

10 Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel Tőketartalék keletkezhet a jegyzett tőke leszállítása révén, illetve a tőketartalékba visszavezetett, korábban a tőketartalékkal szemben képzett lekötött tartalékból, annak feloldásakor, a kiváltó ok megszűnésekor. Állománycsökkenések a) (Pénz)eszköz kivonással együtt járó tőketartalék csökkenés Tőkekivonással együtt járó jegyzett tőke leszállításakor a tagokat, részvényeseket jegyzett tőkéjük arányában megilleti a meglévő tőketartalékból rájuk jutó összeg. A tőketartalék akkor is csökkenhet, ha jogszabály alapján kell átadni a tőketartalékkal szemben (pénz)eszközt. b) A saját tőke többi elemeibe átvezetés miatti tőketartalék csökkenés A meglévő tőketartalék felhasználható a jegyzett tőke emelésére, illetve a veszteség miatt negatív eredménytartalék ellentételezésére (eliminálására), de csak a veszteség mértékéig. Az átvezetés eredményeképpen tehát pozitív eredménytartalék nem jöhet létre, még abban az esetben sem, ha az átvezetés után a tőketartalékban még továbbra is pozitív egyenleg marad. Át kell vezetni a tőketartalékból a lekötött tartalékba: a fel nem osztható szövetkezeti vagyont, más jogszabály vagy saját elhatározása alapján lekötött, kötelezettségek fedezetét jelentő tartalékot, jogszabály alapján tőketartalékba helyezett összegek azon részét, amelyet a jogszabály, szerződés feltételeinek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni. A felsorolt lekötések miatt sem lehet azonban a tőketartalék negatív, ezért ha nincs elegendő forrás a lekötésre, akkor az eredménytartalék terhére kell a fennmaradó részt elszámolni. Értékelés Könyv szerinti értéken. Eredménykimutatás és kiegészítő melléklet kapcsolat A tőketartaléknak az eredménykimutatással és a kiegészítő melléklettel közvetlen kapcsolata nincs. 4. Az eredménytartalék Az eredménytartalék elsősorban a tárgyévet megelőző években folytatott vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredményének felhalmozott összegét mutatja, az előző évek tevékenységének a saját tőkéhez való hozzájárulását, a saját tőkére gyakorolt hatását tükrözi. Ezen kívül külső forrásból és a saját tőke többi elemeinek átrendezése révén is keletkezhet eredménytartalék. Jellemzői A saját tőke változó eleme. Nyereséges gazdálkodás esetén az eredménytartalék pozitívuma a vállalkozásnál maradó tehermentes tisztajövedelem, vagyonnövekmény. Ha az eredménytartalék negatív (egyenlege tartozik), akkor az a saját tőkét csökkentő, halmozott veszteséget mutat, mely összeg azonban az adóalap korrekciók miatt soha, vagy csak nagyon ritkán egyezik meg a társasági adó negatív adóalapjával. Passziválás (állományba vétel) a) Külső forrásból képzett eredménytartalék Eredménytartalék növekedéseként kell elszámolni a visszakapott pótbefizetések összegét, amelyeket korábban, a vállalakozás valamely gazdasági társaságába ahol tehát tulajdonos a veszteség pótlására, a saját tőke hiányának megoldására utalt át, és amely összegre ott már nincs szükség. Külső forrásnak számít az is, amikor jogszabály alapján kell az átvett pénzösszeg vagy egyéb eszköz értékét eredménytartalékként kimutatni. b) Belső forrásból képzett eredménytartalék 10

11 Pénzügyi számvitel Saját tőke, céltartalékok Növekedhet az eredménytartalék a jegyzett tőke eredménytartalékkal szembeni leszállítása révén, illetve a tőketartalékból a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeggel, valamint az eredménytartalékba visszavezetett, korábban az eredménytartalékkal szemben képzett lekötött tartalék, annak feloldásakor, a kiváltó ok megszűnésekor. Minden év nyitás utáni rendező tételek egyike az előző évben keletkezett mérleg szerinti eredmény átvezetése az eredménytartalékba. Ha az előző évi mérleg szerint eredmény nyereség volt, akkor az a nyitás után növeli az eredménytartalékot. Állománycsökkenések a) (Pénz)eszköz kivonással együtt járó eredménytartalék csökkenés Az eredménytartalék csökkenéssel jár, ha valamely társaság tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan a kilépő tulajdonosnak a jegyzett tőke leszállításával arányos eredménytartalékot ad át. A meglévő szabad eredménytartalék felhasználható a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő esetleges adókra. Ilyenkor a mérleg szerinti eredmény csak nulla vagy negatív lehet, vagyis nem fordulhat elő, hogy csak az eredménytartalékból fizetnek osztalékot és a tárgyévi adózott eredmény megmarad. Az eredménytartalék akkor is csökken, ha a társaság egy olyan másik gazdasági társaság tulajdonosa (tagja), amely veszteségét ért el, és a társasági szerződésben a tulajdonosok kötelezettséget vállaltak ezen veszteség pótlására. Az ilyen címen átutalt pótbefizetés tehát az eredménytartalékot csökkenti. Az eredménytartalék átadásra kerülhet, csökkenhet külön jogszabály alapján is. b) A saját tőke többi elemeibe átvezetés miatti eredménytartalék csökkenés A meglévő szabad eredménytartalék is felhasználható a jegyzett tőke emelésére. Ha az előző év mérleg szerinti eredménye veszteség, akkor a következő év nyitás utáni egyik rendező tétel ennek átvezetése az eredménytartalékba. Az eredménytartalékból a lekötött tartalékba is át lehet, illetve az alábbi jogcímek miatt akkor is át kell vezetni a szükséges összegeket, ha nincs rá elegendő fedezet, azaz az eredménytartalék a lekötések miatt negatív is lehet: a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, valamint a visszaváltható részvények visszavásárlási (megszerzési = bekerülési) értékével megegyező összeg, az alapítás-átszervezés aktivált értékéből a még le nem írt összeg, a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből a még le nem írt összeg, a beruházási céllal felvett devizahitelek és devizakötvény-kibocsátások nem realizált, elhatárolt árfolyamvesztesége és az erre képzett egyéb céltartalék különbözete, a lekötendő tőketartalék, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet; a veszteség fedezetére már megszavazott, de még nem teljesített, fizetendő pótbefizetések, a más jogszabály vagy saját elhatározás alapján lekötött tartalék. Értékelés Könyv szerinti értéken. Eredménykimutatás és kiegészítő melléklet kapcsolat Az adózott eredmény kiegészítéséhez igénybe vehető a meglévő, szabad eredménytartalék, ha az adózott eredmény nem nyújt elég fedezetet a kifizetni tervezett osztalékra, részesedésre; a kamatozó részvény kamatára, az igénybevétel után a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege eléri vagy meghaladja a jegyzett tőke összegét. 5. A lekötött tartalék 11

12 Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel A megbízható és valós összkép, a jobb tájékoztatás, valamint az osztalékfizetési korlát bemutatása érdekében elkülönített, nem szabad tőketartalék és eredménytartalék. Jellemzői A lekötött tartalék képzésének bizonylata a közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozat vagy vezetői utasítás, könyvelési rendelkezés. A képzést már a határozat napján könyvelni, és az üzleti év végén az indokoltságtól függően az állományát korrigálni kell. A tőketartalék és az eredménytartalék lekötése csak a saját tőke struktúráját, elemei belső átrendeződését érint, de nem változtatja meg a saját tőke nagyságát. Passziválása (állományba vétele) a) Külső forrásból képzett lekötött tartalék A tulajdonosoktól a keletkezett veszteségek fedezetére kapott, és a bankszámlára befolyt pótbefizetések összegét a társaságoknak mindaddig le kell kötniük, amíg nem tudják visszafizetni, vagy nem születik olyan döntés, hogy az eredménytartalék ellentételezésére használják fel. A pótbefizetés miatti lekötés alapvetően a kft-nél előforduló önként vállalt, de kötelező jogintézmény. A társasági szerződés ugyanis feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését, valamint a visszafizetés rendjét. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. A pótbefizetés a törzsbetétek teljes befizetése előtt is előírható. A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása a tagsági viszony megszüntetését eredményezheti, illetve nyilvános árverésen az üzletrésze értékesítésre kerül. Ilyenkor az üzletrész vételárából le kell vonni a nem teljesített pótbefizetés összegét, amely a társaságot illeti meg. b) Belső forrásból képzett lekötött tartalék A lekötött tartalék keletkezhet kft.-nél és rt.-nél is a jegyzett tőkéből, a jegyzett tőke leszállításával, amely azonban maximum a jegyzett tőke 10%-áig lehetséges. Lekötött tartalékot képezni kell, illetve lehet a tőketartalékból és az eredménytartalékból is. A meglévő tőketartalékból kell lekötni, de a lekötés miatt a tőketartalék nem lehet negatív: a fel nem osztható szövetkezeti vagyont; a más jogszabály vagy a saját elhatározása alapján lekötött kötelezettségek fedezetét jelentő összegeket; a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett összegek azon részét, amelyet a jogszabály, szerződés, megállapodás feltételeinek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni. Eredménytartalékból kell lekötni az alábbi összegeket még akkor is, ha az eredménytartalék negatív lesz, vagy ha negatív egyenlege nő: a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, valamint a visszaváltható részvények visszavásárlási (megszerzési = bekerülési) értékét; az alapítás-átszervezés aktivált értékéből a még le nem írt összeget; a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből a még le nem írt összeget; átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése miatt még fizetendő társasági adót; a beruházási céllal felvett devizahitelek és devizakötvény-kibocsátások nem realizált, elhatárolt árfolyamvesztesége és az erre képzett egyéb céltartalék különbözetét; a lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet; a gazdasági társaság tulajdonosánál a veszteség fedezetére megszavazott, de még nem teljesített fizetendő pótbefizetéseket; a más jogszabály vagy saját elhatározás alapján lekötött kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló tartalékot. 12

13 Pénzügyi számvitel Saját tőke, céltartalékok Állománycsökkenések a) (Pénz)eszköz kivonással együtt járó lekötött tartalék csökkenés A pótbefizetés a veszteségek rendezésére szolgáló ideiglenes megoldás, amiből az következik, hogy a veszteség pótlásához már nem szükséges pótbefizetéseket, illetőleg annak megmaradt részét a tagoknak vissza kell fizetni. A visszafizetést a visszafizetés időpontjában hatályos tagjegyzékben szereplő tag részére kell teljesíteni függetlenül attól, hogy azt a jogelődje fizette be. b) A saját tőke többi elemeibe átvezetés miatti lekötött tartalék csökkenés Ha már nem állnak fenn az elkülönítés, a lekötés okai a lekötött tartalékot meg kell szüntetni, mégpedig azzal a tartalékkal szemben, amellyel a képzés, a lekötés történt, azaz a tőketartalékkal vagy eredménytartalékkal szemben. Feltételes tőkeleszállításkor elkülönített lekötött tartalékot csak veszteségrendezésre az eredménytartalék negatív összegét csökkentő tételként lehet megszűntetni, illetve alaptőke emeléssel lehet visszahelyezni a jegyzett tőkébe. Eredménykimutatás kapcsolata Közvetett kapcsolat van, miszerint: a tárgyévre jóváhagyott osztalék, részesedés megállapításánál csak annyi adózott eredmény fizethető ki, illetve csak annyi eredménytartalék vehető igénybe adózott eredmény kiegészítésére, hogy az osztalékfizetés után a lekötött tartalékkal és értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke ne legyen kisebb a jegyzett tőkénél. Kiegészítő melléklet kapcsolata A lekötött tartalékot jogcímek szerint megbontva be kell mutatni a Kiegészítő mellékletben. 6. Az értékelési tartalék A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a számviteli politikájában rögzített döntése szerint az eszközök meghatározott körének piaci értéken történő értékelése és a könyv szerinti értékelés különbözete. Fajtái Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Valós értékelés értékelési tartaléka 6.1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Az értékhelyesbítéssel azonos összegű saját forrás, melyet a befektetett eszközök meghatározott csoportjának piaci értékelése esetén képezhet a vállalkozás. Jellemzői Ha a befektetett eszközök mérlegkészítéskor ismert piaci értéke a számviteli politikában rögzített jelentős mértékben meghaladja a (visszaírás utáni) könyv szerinti értéküket, akkor a könyv szerinti és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között pedig az értékhelyesbítés összegével azonos összegben értékelési tartalékként mutathatják ki a vállalkozás. Azokat az eszközöket, amelyeket a vállalkozó mérlegében piaci értéken kíván kimutatni, egyedileg kell értékelni (a piaci értéket a nyilvántartásokban is rögzíteni kell). Nem lehet tehát évenkénti egyedi értékelés nélkül meghatározni az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék mérlegben kimutatandó összegét. Ha a vállalkozó él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, akkor minden üzleti év végén az értékelést el kell végeznie, és meg kell állapítania egyedi eszközönként az értékhelyesbítés összegét. Amennyiben az így megállapított értékhelyesbítés eltér az előző üzleti év fordulónapján 13

14 Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel kimutatott értékhelyesbítés összegétől, akkor ha meghaladja az előző évit, a különbözet növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha kevesebb az előző évinél, a különbözet csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben (legfeljebb az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig). Amennyiben az év végi értékelés során azt állapítják meg, hogy a piaci érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a korábbiakban kimutatott értékhelyesbítést az értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni, a könyv szerinti értéket pedig terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés elszámolásával kell a piaci érték szintjére lecsökkenteni. A devizás tartós részesedések esetében az év végi értékeléskor keletkező árhatást és devizaárfolyamhatást együttesen kell figyelembe venni, s így az ellentétes irányú hatások nem okoznak egyidejűleg a tőkében növekedést, az eredményben pedig csökkenést, hanem egymást kompenzálva, egyenlegükben kerülnek elszámolásra. Ha az pozitív, akkor értékhelyesbítésként és értékelési tartalékként, ellenkező esetben a ráfordítások között elszámolt értékvesztésként. Az azonos irányú változások egymást erősítve jelennek meg saját tőkét növelő értékhelyesbítésként vagy eredményt csökkentő értékvesztésként. A devizaátértékelési különbözet nem jelenik meg az összevont árfolyam-különbözetben, biztosítva ezzel azt, hogy a mérlegben az érintett befektetés az értékeléskor ténylegesen fennálló forintértéken szerepeljen, ugyanakkor az ellentétes ár- és árfolyamhatások ne külön-külön kerüljenek számbavételre. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor az egyedi eszközhöz kapcsolódó, elkülönítetten nyilvántartott értékhelyesbítést is ki kell vezetni az értékelési tartalékkal szemben. Az egyedi eszközök évenkénti értékelésének helyességét, az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét minden esetben könyvvizsgálónak is ellenőriznie kell, még akkor is, ha a vállalkozás méreténél fogva könyvvizsgálatra nem kötelezett. A vállalkozásnak a könyvvizsgálójával együttműködve kell döntést hozni arról, hogy a piaci értékelésbe bevont eszközök piaci értékét milyen módszerrel állapítsák meg a következő években. Döntést kell hozni arról, hogy kell-e, és ha igen, mely eszközök esetén kell külső vállalkozóval elvégeztetni az egyes eszközök fordulónapi piaci értékének meghatározását. Az értékelésnél lehet globális (adott eszközcsoportra jellemző), illetve lehet egyedi (adott eszközre vonatkozó, tételes) árindexeket is alkalmazni, ha a vállalkozás rendelkezésére állnak az ehhez szükséges információk a beszámoló készítésének időszakában. Az értékelésnek közvetlen eredményre gyakorolt hatása nincs. Passziválása (állományba vétele) Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és az értékhelyesbítés kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető. Állománycsökkenések Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka csökkenéseit (ha a tárgyévi piaci értékük az előző évihez képest kevesebb) és kivezetését (ha az az eszköz, amire képeztek értékelési tartalékot kivezetésre kerül) is csak az értékhelyesbítésekkel szemben lehet elszámolni. Eredménykimutatás kapcsolata Nem lehet. Kiegészítő melléklet kapcsolata 14

15 Pénzügyi számvitel Saját tőke, céltartalékok A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább az éves beszámoló mérlegének megfelelő részletezésben, valamint ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit Valós értékelés értékelési tartaléka A valós értékelés értékelési tartaléka az értékesíthető pénzügyi eszközök és a származékos ügyletek (cash-flow fedezeti ügylet és a külföldi vállalkozásban lévő nettó befektetés fedezetére kötött ügylet) valós értékeléséből adódó értékelési különbözetek forrása. Passziválása A valós értékelés értékelési tartaléka kizárólag csak az értékelési különbözetekkel szemben számolhatók el. (A kereskedési célú pénzügyi eszközök és kötelezettségek, valamint a származékos ügyletek értékelési különbözetei azonban eredményhatékonyan változnak a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel/ráfordításaival, illetve kamatfedezeti ügyletek esetén a kapott/fizetett kamatokkal szemben. Lásd később a Számvitel speciális kérdései tantárgyat!) (Valós érték az az összeg, amelyért egy eszköz elcserélhető (eladható, illetve megvásárolható), vagy egy kötelezettség rendezhető megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító felek között, a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött (köthető) ügylet keretében. Értékesíthető pénzügyi eszköznek számít a befektetési céllal tartott tulajdoni részesedést jelentő befektetés, a befektetett eszközök között kimutatott, nem lejáratig tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az a vásárolt vagy harmadik fél által a gazdálkodóra engedményezett követelés, amelyről a gazdálkodó a nyilvántartásba vételkor még nem döntötte el, hogy rövid távon értékesíteni, behajtani vagy lejáratig tartani szándékozik.) 7. A mérleg szerinti eredmény A tárgyévben realizált adózott eredményből a tulajdonosok, tagok által a vállalkozásban visszahagyott vagyonrész; a tárgyévi tevékenység eredményének hozzájárulása a társaság saját tőkéjéhez. Jellemzői A tárgyévi adózott eredmény növelhető az osztalékra, részesedésre, kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal, és csökkenthető a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával. Osztalékfizetési korlát számítása Tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként (speciális osztalékként), ha a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, részesedés, a kamatozó részvény kamatának kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. (Egyenlő még lehet vele!) Év közben osztalékelőleg is csak ezen feltételek teljesülése esetén fizethető. A maximális osztalék mértékét az alábbi képlet segítségével lehet meghatározni: MO = AE + ET JD + TT, de MO (AE + ET) vagy MO = STOE LT ÉT JT, de MO (AE + ET) ahol: MO - maximálisan kifizethető osztalék STOE - osztalékfizetés előtti saját tőke 15

16 Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel AE - tárgyévi adózott eredmény LT - lekötött tartalék ET - meglévő szabad eredménytartalék ÉT - értékelési tartalék JD - jegyzett, de még be nem fizetett tőke JT - jegyzett tőke TT - meglévő szabad tőketartalék Az osztalékot terhelő adók A vállalkozások által kifizetett osztalékot annak függvényében terheli adó, hogy kinek (melyik tulajdonosának) és milyen mértékűt fizet. Ha az osztalékot (belföldi vagy külföldi) társaság kapja, akkor a kifizetésekor nem kell levonni adót. Ha az osztalékban részesülő természetes személy kapja, akkor 25%-os szja és 14% (maximum 450 eft) egészségügyi hozzájárulás is terheli. Osztalékelőlegnél az szja mértéke a kifizetett osztalék nagyságától függetlenül 25%, de a kifizetéshez közbenső mérlegre van szükség. Ha külföldi természetes személy kapja az osztalékot, akkor a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján kerül sor az szja levonásra. Eredménykimutatás kapcsolat A mérlegben kimutatott mérleg szerinti eredménynek mindig meg kell egyeznie az eredménykimutatásba beállított mérleg szerinti eredménnyel. 16

17 Pénzügyi számvitel Saját tőke, céltartalékok Céltartalékok Az éves beszámolónak a nemzetközi számviteli irányelvekkel összhangban a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív, megbízható és valós összképet kell szolgáltatnia. A mérlegkészítés időpontjáig azonban számos kedvezőtlen körülmény válhat ismertté, amely bizonytalanná teszi a tárgyév fordulónapjáig elszámolandó ráfordítások és a várható, még el nem ismert kötelezettségek nagyságát. Ilyenkor becslési eljárásokhoz kell folyamodni, hogy a jövőben esetleg felmerülő kockázatokra, fenyegető veszteségekre a vállalkozás az addig elért eredményből megfelelő nagyságrendben fedezetet biztosítson. A céltartalék egy olyan passzíva, amely múltbeli és folyamatban lévő, bizonytalan kimenetelű események jövőre vonatkozó kedvezőtlen hatásait, illetve a várható kockázatait hivatott figyelembe venni az eredmény pontosítása céljából. A Számviteli törvény nem definiálja egyértelműen a céltartalékok fogalmát, hanem csak arra ad utasításokat, hogy ha a vállalkozás más módon (elhatárolás, kötelezettség) nem biztosított fedezetet, akkor a várható kötelezettségekre, a jövőbeni költségekre és egyéb okok miatt, a bizonytalansági fok mértékétől függően csökkentenie kell a tárgyévi adózás előtti eredményt. Szoros az összefüggés a céltartalékok és néhány tartalmi számviteli alapelv alkalmazása között. A céltartalékolás alapvetően az összemérés (bevételeknek, költségeknek, ráfordításoknak ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek) és az óvatosság elvéből (a bizonytalan, kockázatos bevételeket ne mutassunk ki, a feltételezhető veszteségeket viszont vegyük figyelembe) vezethető le, de képzésekor az egyedi értékelés elvét is alkalmazni kell. A céltartalékok a mérlegben a forrásoknál, a saját tőke és a kötelezettségek között találhatók, nem véletlenül. Ha nem képzünk vagy csak kis mértékű céltartalékot képzünk, akkor a tárgyévi eredmény és a saját tőke magasabb, illetve ha képzünk, akkor alacsonyabb lesz. Ha felhasználjuk a céltartalékot, akkor a tárgyévi eredmény növekedni fog, illetve a veszteségeink a feloldással csökkennek. Ha a várhatónál kevesebb lesz a jövőbeni költség vagy kötelezettség, akkor az eredményt (így egy része saját tőkét is) javító tényező lehet, míg fordított esetben, ha valójában a becsülthöz képest többlet terhek jelennek meg, akkor azzal a kötelezettségeink és a veszteségeink növekednek majd. A céltartalék olyan passzíva, amely az óvatosság és az összemérés elvéből kiindulva, megfelelő becslési eljárásokkal pontosítja az eredményt, valósabbá teszi a saját tőkét, fedezetet teremt a múltbeli és a folyamatban lévő, bizonytalan kimenetelű események jövőre vonatkozó kedvezőtlen hatásaira, várható kockázataira, (amennyiben erre más módon nem biztosított fedezetet). Fajtái (mérlegtételei) A céltartalékok fajtái az Szt. által előírt mérlegstruktúra szerint a következők. Megnevezés E. vagy I. CÉLTARTALÉKOK 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék Előző időszak Ellenőrzés, önellenőrzés Tárgyidőszak Jellemzői (ismérvei) bizonytalan, csak becsülhető, valószínűsíthető az összeg nagysága; 17

18 Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel szerződéssel nem alátámasztott; ismert vagy feltételezhető az oka; nem ismert a felmerülés időpontja; bizonytalan a kifizetés határideje; csak arra használható fel, amire képezték. Minden más esetben kizárólag elhatárolásról vagy kötelezettségről beszélhetünk. A céltartalék képzési szabályokat attól függetlenül alkalmazni kell, hogy az elszámolást megalapozó információk a mérleg fordulónapján már ismertek voltak, vagy csak a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között váltak ismertté. A képzés szükséges mértékét a várható fizetési kötelezettség és a jövőbeni költség legrosszabb változata alapján indokolt megbecsülni. A későbbiekben felmerülő új körülmények, információk hatására, az esetleges értékváltozásokat követve, szükség szerint módosítani kell a korábban megképzett céltartalékokat. A vállalkozás számviteli politikájában rögzíteni kell a céltartalék képzés meghatározó elemeit, dokumentumait, az alkalmazott módszertant, és azokat következetesen kell alkalmazni. A céltartalékokról vezetett analitikus nyilvántartásoknak jogcímenként elkülönítetten (egyedileg) tartalmazniuk kell a képzéshez kapcsolódó kötelezettségek és költségek dokumentumait, a partnerekről és az ügyletekről szerzett információkat, a képzéssel és feloldással kapcsolatos számításokat, a képzés kezdetének és a csökkentésnek, valamint a megszüntetésnek az időpontját. 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre Olyan múltbéli, illetve folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, várhatóan felmerülő fizetési kötelezettségekre kell szükséges mértékű céltartalékot képezni, amelyek a mérleg fordulónapján valószínűleg vagy bizonyosan fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és más módon nem biztosítottak rá fedezetet. Külső (harmadik) féllel szembeni olyan kötelezettségek, amelyekre céltartalék képzendő, ha abból várhatóan veszteség származik. Fajtái (előfordulási esetei) A jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek miatt képzendő céltartalék meghatározásakor tekintettel kell lenni a tárgyévi értékesítés volumenére, a minőségi elvárásokra és azok alakulására, a garancia időtartamára, valamint az elmúlt években előfordult garanciális költségek tapasztalati adataira. Függő kötelezettségek miatt képzendő céltartalék az olyan ügyletekre, amelyek a fordulónapon fennállnak, a mérlegkészítés időpontjáig sem lezártak, s amelyeket a vállalkozás a mérlegkészítésig beérkezett, a jövőre vonatkozó információi szerint valószínűleg veszteséggel (és fizetési kötelezettséggel) tud majd lezárni. Ilyen esetek lehetnek például, ha kezességvállalásnál vagy váltókezesi kötelezettségnél az eredeti adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének; garanciavállalásnál a hitelező várhatóan a garanciavállalóval szemben hívja le a garanciát; opciós vételi vagy eladási, illetve nem valódi penziós ügyletből a vállalkozásnak előreláthatólag vesztesége származik; folyamatban lévő, még le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatosan várható fizetési kötelezettségek. Biztos (jövőbeni) kötelezettségek esetében is kötelező a céltartalék képzés az olyan fordulónapon fennálló, még nem teljesített ügyletekkel, szerződésekkel kapcsolatosan, amelyeket már nem lehet visszavonni, elkerülni és még nem lejárt szerződések. Ilyenek például a határidős adásvételi ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek. Korengedményes nyugdíj és végkielégítés miatti fizetési kötelezettségekre is kötelező céltartalékot képezni, ha a vállalkozás már döntött azon munkavállalók sorsáról, akiket a 18

19 Pénzügyi számvitel Saját tőke, céltartalékok tárgyévet követő évben a törvényes nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba kíván küldeni vagy el kíván bocsátani. Az előbbi esetben a nyugdíjkorhatár eléréséig a vállalkozóra hárul akár még több éven keresztül a nyugdíjfizetési kötelezettség. Az utóbbi esetben pedig nemcsak a végkielégítés miatt kifizetendő összegekre, hanem azok közterheire is meg kell képezni egy kalkulációval alátámasztott céltartalékot. A vállalkozás ezzel az összemérés elvével összhangban még a dolgozók aktív időszakában megteremti a következő év(ek) nyugdíjának és végkielégítésének fedezetét, megtérülését. Környezetvédelmi kötelezettségek miatt céltartalékot a nem egyenletesen, hanem lökésszerűen jelentkező, különféle csak a vállalkozások egy szűk rétegére vonatkozó jogszabályokból 1 eredő, és környezetvédelmi terv alapján kalkulált fedezet biztosítására kell képezni. 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre Olyan jövőben várható, jelentős és időszakonként ismétlődő költségekre lehet céltartalékot képezni, amelyek feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan, és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Nem képezhető céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire. Fajtái(előfordulási esetei) Fenntartási költségekre, átszervezési költségekre, környezetvédelemmel kapcsolatos, nem jogszabályon alapuló költségekre képzés. 3. Egyéb céltartalék Egyéb céltartalékok mindazok, amelyek jellemzőik alapján nem tartoznak az előbb tárgyalt kötelezettségre, illetve költségre képzett céltartalékok közé. Ide soroljuk az nem relaizált (devizás) árfolyamveszteségre képzett céltartalékot, valamint a külön jogszabály alapján kötelezően vagy választhatóan képzett céltartalékokat. Nem realizált (devizás) árfolyamveszteségre képzett céltartalék Egyéb céltartalékot kell képezni, ha a vállalkozás a beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó devizás hiteltartozás, illetve devizakötvény kibocsátásból származó tartozás év végi értékelésekor keletkező nem realizált árfolyamveszteségét elhatárolta (elhalasztotta). Az ilyen céltartalék képzés további feltételei A fogalomban szereplő külföldi pénzértékre szóló tartozásnak nem lehet fedezete a vállalkozás devizaszámláján meglévő devizakészlet. A fogalomban szereplő külföldi pénzértékre szóló tartozás fordulónapi értékelésekor keletkező árfolyam-különbözete nem vonható össze a többi devizás ügylet év végi árfolyam-különbözetével. 1 Környezetvédelmi céltartalékokról a bányászatról szóló évi CXXXVIII., a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII., a természetvédelemről szóló évi LIII., valamint a villamos energiáról szóló évi CX. törvényekben találhatunk hivatkozásokat. 19

20 Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel Az egyéb céltartalék egyenlege az üzleti év végén meg kell, hogy egyezzen az elhatárolt halmozott halasztott ráfordítás összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadával. (A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható amortizációnál figyelembe vett élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb.) Az egyéb céltartalékot meg kell szüntetni, ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget meg kell szüntetni. Az elhatárolt (halasztott ráfordításként kimutatott) árfolyamveszteség és a képzett egyéb céltartalék különbségére (A-C különbözet) lekötött tartalékot kell képeznie. Eredménykimutatás kapcsolat A céltartalékok képzését mértéküktől és nagyságuktól függetlenül mindig egyéb ráfordításként kell elszámolni. Felhasználásuk, feloldásuk és megszüntetésük pedig az egyéb bevételeket növeli. A céltartalékok és az adóalap A társasági adótörvény az adóalap számításánál csak az olyan ráfordításokat ismeri el, amelyek már ténylegesen felmerültek. A céltartalékok miatti egyéb ráfordítások tipikusan nem ilyenek, ezért a környezetvédelmi kötelezettségre képzett céltartalék kivételével a tárgyévben képzett összegekkel mindig meg kell növelni az adóalapot, illetve csökkenteni kell a korábbi években képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben egyéb bevételként elszámolt összeggel. Kiegészítő melléklet kapcsolat A kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni a képzett céltartalékokat és azok felhasználását, továbbá ha a képzett céltartalék összege lényegesen eltér az előző évitől, akkor az eltérést indokolni is kell; a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségekre képzett céltartalékokat, illetve felhasználását, különös tekintettel a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegére; a környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a tárgyévben, illetve az előző üzleti évben képzett céltartalék összegét. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének nem kell tartalmaznia a céltartalék képzésére és felhasználására vonatkozó információkat. 20

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

MOHL. Mohl Gergely. Saját tőke. (TK 321.-360.o.) 2009. február 10.-11. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html

MOHL. Mohl Gergely. Saját tőke. (TK 321.-360.o.) 2009. február 10.-11. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html Mohl Gergely Saját tőke (TK 321.-360.o.) 2009. február 10.-11. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még (-) III.

Részletesebben

GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R. Források

GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R. Források MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R P É N Z Ü G Y I É S S Z Á M V I T E L I I N T É Z E T S Z Á M V I T E L I N T É Z E T I TA N S Z É K Források MÉRLEG,... év... A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

Pénzügyi számvitel 2 Előadás 1 (4*45 perc) Előadó: Dr. Veress Attila főiskolai docens tanszékvezető helyettes

Pénzügyi számvitel 2 Előadás 1 (4*45 perc) Előadó: Dr. Veress Attila főiskolai docens tanszékvezető helyettes Pénzügyi számvitel 2 Előadás 1 (4*45 perc) Előadó: Dr. Veress Attila főiskolai docens tanszékvezető helyettes Nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása Céltartalékok nem realizált árfolyamveszteség

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Aktiválási és passziválási kritériumok A mérlegértékek alapjául szolgáló értékek Az eszközök bekerülési értéke 15

TARTALOM. 2.1 Aktiválási és passziválási kritériumok A mérlegértékek alapjául szolgáló értékek Az eszközök bekerülési értéke 15 1. FEJEZET / BEVEZETÉS 11 2. FEJEZET / ÁLLOMÁNYBAVÉTELI ÉRTÉKEK 13 2.1 Aktiválási és passziválási kritériumok 13 2.2 A mérlegértékek alapjául szolgáló értékek 15 2.2.1 Az eszközök bekerülési értéke 15

Részletesebben

A cash flow kimutatás fogalmát a következők szerint definiálhatjuk (IAS 7 Cash-flow kimutatások alapján):

A cash flow kimutatás fogalmát a következők szerint definiálhatjuk (IAS 7 Cash-flow kimutatások alapján): A cash flow kimutatás fogalmát a következők szerint definiálhatjuk (IAS 7 Cash-flow kimutatások alapján): A cash flow pénzeszközök be- és kiáramlását jelenti, ahol pénzeszközök alatt a pénztári készpénzállományt

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) BROKERGOLD MAGYARORSZÁG KFT. Cégjegyzékszáma:

15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) BROKERGOLD MAGYARORSZÁG KFT. Cégjegyzékszáma: Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 15EB 02 Cégjegyzékszáma: 05 09 018640 Székhelye: BROKERGOLD

Részletesebben

RT. 2012. április 21.

RT. 2012. április 21. RT. 2012. április 21. I. részvény 177. A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. - tagsági jogok - névre szóló - Névértékkel rendelkezik - értékpapír

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

Összefoglaló feladat a Saját tőke témakörből

Összefoglaló feladat a Saját tőke témakörből Összefoglaló feladat a Saját tőke témakörből A VÁGJUNK BELE Rt-t 2004-ben alapították. A társaság alaptőkéje 100.000.000 Ft, amelynek 60 %-a apport, 40 %-a pénzbeli hozzájárulás. Az apport megoszlása:

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

SAJÁT TŐKÉVEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK

SAJÁT TŐKÉVEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK SAJÁT TŐKÉVEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK különös tekintettel a számviteli törvény 2016 évi módosításaira illetve a kapcsolódó PTK előírásokra Jogszabályi háttér Számviteli törvény (Sztv.) 2000.

Részletesebben

Jogi személyiséggel rendelkező Gazdasági Társaság. Előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul meg.

Jogi személyiséggel rendelkező Gazdasági Társaság. Előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul meg. Jogi személyiséggel rendelkező Gazdasági Társaság. Előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul meg. Törzsbetét fogalma: az a vagyoni érték, amellyel a tag a társaság alapításához hozzájárul.

Részletesebben

HÁZI DOLGOZAT 1. Pénzügyi számvitel 2.

HÁZI DOLGOZAT 1. Pénzügyi számvitel 2. III. évfolyam PSZ szak Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Pénzügyi számvitel 2. LEADÁSI HATÁRIDŐ: NOV. 27. 2015/2016. I. félév PSZK Mester és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

60A A kockázati tőkealap adatai - Források

60A A kockázati tőkealap adatai - Források 60A A kockázati tőkealap adatai - Források 001 60A1 Saját tőke 002 60A11 Jegyzett tőke 003 60A12 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 004 60A13 Tartalék 005 60A131 Lekötött tartalék 006 60A132 Értékelési

Részletesebben

Magyar joganyagok - 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet - a kockázati tőketársaságo 2. oldal (2)1 A kockázati tőkealap a csőd- vagy felszámolási eljár

Magyar joganyagok - 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet - a kockázati tőketársaságo 2. oldal (2)1 A kockázati tőkealap a csőd- vagy felszámolási eljár Magyar joganyagok - 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet - a kockázati tőketársaságo 1. oldal 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 02. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Részvénytársaság Kezdő vállalkozások számára kevéssé kedvelt forma a részvénytársaság. Az ebben lévő tulajdon részvényeken alapul, amelyek alapján tulajdonosát vagyoni és tagsági jogok illetik meg. A részvény

Részletesebben

A saját tőke számvitele

A saját tőke számvitele A saját tőke számvitele című előadás Előadó: Botka Erika okl. könyvvizsgáló, MSZSZE főtitkár Főbb témakörök: Jegyzet tőke Tőketartalék Lekötött tartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Értékelési

Részletesebben

Számviteli törvény című előadás

Számviteli törvény című előadás Számviteli törvény 2014. című előadás Előadó: Botka Erika okleveles könyvvizsgáló, MSZSZE főtitkára Főbb témakörök: Jogszabályi előírások Jegyzet tőkét növelő tételek Jegyzet tőke leszállítása Vagyoni

Részletesebben

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi korlátolt felelősségű társaság társasági

Részletesebben

I. RÉSZ / 7. FEJEZET SAJÁT TŐKE

I. RÉSZ / 7. FEJEZET SAJÁT TŐKE I. RÉSZ / 7. FEJEZET SAJÁT TŐKE GYAKORLÓ FELADATOK 5. feladat megoldása 1. feladatrész megoldása Ssz Befizetés törzstőkére 6 000 6 000 2/1 Befizetés törzstőkére 1600 1600 2/2 Apport állományba vétele 161.

Részletesebben

A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Alulírott részvényesek, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi zártkörűen működő részvénytársaság

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

Pénzügyi számvitel VI. előadás. Értékpapírok

Pénzügyi számvitel VI. előadás. Értékpapírok Pénzügyi számvitel VI. előadás Értékpapírok Az értékpapír fogalma Forgalomképes Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt jogot Átruházása a jog átruházását is jelenti Nyomdai úton előállítható, vagy

Részletesebben

Esettanulmány. Átalakulásra - társasági forma váltása

Esettanulmány. Átalakulásra - társasági forma váltása Esettanulmány Átalakulásra - i forma váltása A TIFFOSI Kft. átalakul részvénygá. A kft. üzletrészekből 80%-os részesedése van a FINIVEST Zrt.-nek (könyv szerinti értéke 16 000 eft), 20%-os részesedése

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-049/2015 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a

Részletesebben

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9.

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. Vagyonegyesítő társaságok Korlátolt felelősségű társaság ( Kft.) Részvénytársaság: Nyilvános alapítsású Rt. ( NyRt.) Zártalapítású (ZRt.) Az Rt. lehet:

Részletesebben

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Nyrt.: nyilvánosan működik az a részvénytársaság,

Részletesebben

SAJÁT TŐKÉVEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK különös tekintettel a számviteli törvény 2015 évi módosításaira illetve a kapcsolódó PTK előírásokra

SAJÁT TŐKÉVEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK különös tekintettel a számviteli törvény 2015 évi módosításaira illetve a kapcsolódó PTK előírásokra Jogszabályi háttér SAJÁT TŐKÉVEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK különös tekintettel a számviteli törvény 2015 évi módosításaira illetve a kapcsolódó PTK előírásokra Számviteli törvény (Sztv.) 2000.

Részletesebben

Éves Beszámoló. A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. "A" változat

Éves Beszámoló. A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. A változat A vállalkozás neve: A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. Éves Beszámoló Beszámolási időszak: 2005. január 1. - Előző időszak: 2004. január 1. - 2004. december 31. Beszámoló készítés oka: Normál,

Részletesebben

Éves beszámoló. Csepeli Hőszolgáltató Kft Budapest, Kalotaszeg utca Statisztikai számjel Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. Csepeli Hőszolgáltató Kft Budapest, Kalotaszeg utca Statisztikai számjel Cégjegyzék száma Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2011 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- tásai 1 A. Befektetett eszközök 288 472 6 289 281 544 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 3 787 0 2 526 3 Alapítás-átszervezés aktivált

Részletesebben

. melléklet a /2013. (XII. 29.) MNB rendelethez

. melléklet a /2013. (XII. 29.) MNB rendelethez . melléklet a /2013. (XII. 29.) MNB rendelethez 6. melléklet a./2013 (XII....) MNB rendelethez A kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő felügyeleti jelentései Táblakód Megnevezés ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

2017. ÉVI BESZÁMOLÓ. Mérleg : - Eszközök - Források. Eredmény-kimutatás. Cash-flow kimutatás

2017. ÉVI BESZÁMOLÓ. Mérleg : - Eszközök - Források. Eredmény-kimutatás. Cash-flow kimutatás 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

15EB-01. Cégadatok (A) Cégjegyzékszáma: Székhelye:

15EB-01. Cégadatok (A) Cégjegyzékszáma: Székhelye: 15EB-01 Cégadatok (A) Cég neve: KOPINT-DATORG KFT Cégjegyzékszáma: 01-09-168162 Székhelye: 1081 BUDAPEST CSOKONAI utca 3. Adószáma: 10777488-2-42 KSH jelzőszáma: 10777488-6209-113-01 (B) Beszámoló aláírására

Részletesebben

15EB-01. Cégadatok (A) IdomSoft Informatikai Zrt Cégjegyzékszáma: Székhelye:

15EB-01. Cégadatok (A) IdomSoft Informatikai Zrt Cégjegyzékszáma: Székhelye: 15EB-01 Cégadatok (A) Cég neve: IdomSoft Informatikai Zrt Cégjegyzékszáma: 01-10-046896 Székhelye: 1134 Budapest Tüzér utca 41. Adószáma: 23083185-2-41 KSH jelzőszáma: 23083185-6201-114-01 (B) Beszámoló

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-099/2014 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a

Részletesebben

Éves beszámoló és könyvvezetés

Éves beszámoló és könyvvezetés Éves beszámoló és könyvvezetés (Számvitel III.) 2008. Szeptember 15-16. Tantárgyfelelős: Róth József (315-ös szoba) Telefon: 482-5040 e-mail: szamvitel-3@uni-corvinus.hu Honlapunk: www.uni-corvinus.hu/szamvitel

Részletesebben

közötti időszakról szóló ÉVES BESZÁMOLÓ

közötti időszakról szóló ÉVES BESZÁMOLÓ 22700368-3523-113-01 A vállalkozás megnevezése: A vállalkozás címe, telefonszáma: 1031 Budapest, Nánási út 5-7. B-325. 2016.01.01-2016.12.31 közötti időszakról szóló ÉVES BESZÁMOLÓ Kelt: Budapest, 2017.04.25

Részletesebben

Éves beszámoló összeállítása és elemzése

Éves beszámoló összeállítása és elemzése Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése VI. előadás Cash-flow kimutatás Számviteli törvény 88. (6)

Részletesebben

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.)

Részletesebben

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

2015 évi Éves beszámoló

2015 évi Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 7 7 5 4 a vállalkozás megnevezése a vállalkozás címe, telefonszáma 2015 évi Éves zárómérleg 2015.01.01. - 2015. 12. 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) P.H. Sorszám 2 4 3 5 9 5 7 3 7 7

Részletesebben

Éves beszámoló Statisztikai számjel Cégjegyzék száma

Éves beszámoló Statisztikai számjel Cégjegyzék száma 2 0 3 9 0 7 5 0 9 0 0 1 5 7 2 0 1 Statisztikai számjel 0 1 0 9 9 2 0 8 3 6 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése Duna Palota Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. A vállalkozás címe, telefonszáma 1051

Részletesebben

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 12EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének

Részletesebben

statisztikai számjel cégjegyzék szám. Szegedi Sport és Fürdők Kft Szeged, Temesvári krt. 33.

statisztikai számjel cégjegyzék szám. Szegedi Sport és Fürdők Kft Szeged, Temesvári krt. 33. statisztikai számjel cégjegyzék szám Szegedi Sport és Fürdők Kft. 2011. december 31. BESZÁMOLÓ Keltezés: Szeged, 2012.június 08. vállalkozás vezetője (képviselője) PH. MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák)

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog Dr. Szalay András munkajogász A jog: tenger. Nem kimerni kell, hanem hajózni rajta. I. Gazdasági társaságok Gazdasági társaságok közös jellemzői

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

Konszolidált IFRS Millió Ft-ban

Konszolidált IFRS Millió Ft-ban Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-031/2017 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a

Részletesebben

Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató

Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: /2015. MK/HU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2015. március 17. 08 óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és fm.

Részletesebben

Valós értéken történő értékelés

Valós értéken történő értékelés MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Valós értéken történő értékelés Várkonyiné Dr. Juhász Mária Jogszabályi háttér Hazai 2000.

Részletesebben

Számviteli aktualitások 2015. Vállalkozási szakterület

Számviteli aktualitások 2015. Vállalkozási szakterület (számviteli témakör) Forrás Akadémia GriffSoft Informatikai Zrt. 1041 Budapest, Görgey Artúr utca 69-71. Telefon: +36-1/450-2200, +36-62/549-100 Fax: +36-1/239-0056, +36-62/401-417 Web: www.griffsoft.hu

Részletesebben

Könyvvezetési ismeretek

Könyvvezetési ismeretek 1 I. évfolyam BA Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Könyvvezetési ismeretek 2014/2015 II. félév 2 Elméleti kérdések 1. Egy vállalkozás saját tőkéjével kapcsolatosan az alábbi információkkal

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

Cégjegyzék száma: A társaság adószáma: Dátum (készítés ideje): február 23.

Cégjegyzék száma: A társaság adószáma: Dátum (készítés ideje): február 23. 2016. Évi beszámoló Ügyfél neve: Ügyfél címe, telefonszáma: 9024. Győr, Szérűskert u.36. Statisztikai számjele: 2 3 1 7 5 7 6 9 0 3 2 2 5 7 2 0 8 Cégjegyzék száma: 0 8-0 9-0 2 1 4 0 6 A társaság adószáma:

Részletesebben

Mérleg- és eredménykimutatás adatok - E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt Éves beszámoló Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat

Mérleg- és eredménykimutatás adatok - E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt Éves beszámoló Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás A változat Mérleg- és eredménykimutatás adatok - E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt Éves beszámoló Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat A beszámolóban szereplő cégnév: E.R.Ö.V. Víziközmû Zrt Beszámolási

Részletesebben

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 14EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet Kizárólag elektronikus úton nyújtható be. ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

2016. évi számviteli változások

2016. évi számviteli változások 2016. évi számviteli változások A 2016. évi üzleti évtől hatályos számviteli törvényi változásokat jellemzően az Európai Parlament és Tanács 2013/34/EU Irányelvének hazai szabályozásba való átültetésének

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: MÉRLEG év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: MÉRLEG év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 559 074 586 854 2. Állampapírok 4 900 163 0 5 779 321 a) forgatási célú 4 900 163 5 779 321 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

CENTRÁL SZÍNHÁZ Színházművészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

CENTRÁL SZÍNHÁZ Színházművészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2 0 1 9 8 9 5 0-9 0 0 1-5 7 2-0 1 Statisztikai számjel 0 1-0 9-9 1 7 9 0 0 cégjegyzék szám A vállalkozás megnevezése: CENTRÁL SZÍNHÁZ Színházművészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság címe: 1065

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. Forcont Kft

Kiegészítő melléklet. Forcont Kft Adószám: 12167191-2-13 Közösségi adószám: HU12167191 Cégbíróság: Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 13-09-149998 Kiegészítő melléklet Forcont Kft. 2015. Fordulónap: 2015. december

Részletesebben

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 52. -a alapján a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az alábbiakban teszi közzé

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 13620275-4941-113-01 Statisztikai számjel 01-09-864697 Cégjegyzék száma Drayman Team Kft. 1196 Budapest, Kisfaludy utca 181. Egyszerűsített éves beszámoló 2008. december 31. A közzétett adatokat könyvvizsgáló

Részletesebben

2012. december 31. adatok E Ft-ban Előző év Tárgyév módosí tásai a b c d e. A tétel megnevezése

2012. december 31. adatok E Ft-ban Előző év Tárgyév módosí tásai a b c d e. A tétel megnevezése Statisztikai jel 1/6. oldal A MÉRLEG Eszközök (aktívák) év l A. Befektetett eszközök 208981 0 216469 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 4678 0 3580 3 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 4 Kísérleti fejlesztés aktivált

Részletesebben

Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató

Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 24/4-164/2015. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2015. május 26. 15.00-óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

Az értékpapír fogalma. Üzleti számvitel. Értékpapírok. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása

Az értékpapír fogalma. Üzleti számvitel. Értékpapírok. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Üzleti számvitel Az értékpapír fogalma Forgalomképes Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató

55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 24/4-12/2015. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2015. február 17. 13.00-óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

Vígszínház Nonprofit Kft

Vígszínház Nonprofit Kft 2 3 3 9 5 8 1 9-9 0 0 1-5 7 2-0 1 Statisztikai számjel 0 1-0 9-9 6 3 6 4 5 cégjegyzék szám A vállalkozás megnevezése: címe: 1137 Budapest, Szent István krt 14. 2016.december 31 ÉVES BESZÁMOLÓ. Cg-01-09-963645

Részletesebben

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011.

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011. Adószám: 18715792-1-13 Bíróság: Budapest Környéki Törvényszék Bírósági végzés: 4.13.PK.60.034/2007/4 Statisztikai számjel: Fordulónap: december 31. Beszámolási időszak: január 01- december 31. Gödöllő,

Részletesebben

Cégjegyzék szám

Cégjegyzék szám A vállalkozás megnevezése: A vállalkozás címe, telefonszáma: A beszámoló: Lehet például: Üzleti év Időszak Keltezés helye dátuma 1 1 9 9 0 7 7 8 7 2 2 0 1 1 4 0 6 0 6-1 0-0 0 0 2 7 9 Előtársasági beszámoló

Részletesebben

Magyar joganyagok - 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet - az egyházi jogi személyek 2. oldal 4. 1 A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a

Magyar joganyagok - 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet - az egyházi jogi személyek 2. oldal 4. 1 A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a Magyar joganyagok - 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet - az egyházi jogi személyek 1. oldal 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének

Részletesebben

Előző év(ek) módosításai a b c d e I. IMMATERIÁLIS JAVAK ( sorok)

Előző év(ek) módosításai a b c d e I. IMMATERIÁLIS JAVAK ( sorok) 0 1-1 0-0 4 6 4 7 9 1 1 MÉRLEG Eszközök (aktívák) "A" változat (ek) 01 A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sor) 7 389 0 4 358 02 I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03.-09. sorok) 5 728 0 4 291 03 1. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Éves beszámoló mérlege - "A"

Éves beszámoló mérlege - A Cégbíróság: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Global NRG Kereskedelmi és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1122 Budapest, Maros u. 12. Éves beszámoló mérlege - "A" A mérleg fordulónapja: 2005.

Részletesebben

Éves beszámoló összeállítása és elemzése

Éves beszámoló összeállítása és elemzése Éves beszámoló összeállítása és elemzése Dr. Füredi-Fülöp Judit VII.ELŐADÁS OSZTELÉKFIZETÉS SZABÁLYAI Osztalékfizetési szabályok Fizetendő osztalékról döntést a legfőbb szerv a beszámoló elfogadásának

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 11EB-1 11EB 11EB/A 11EB/M/A1 11EB/M/A2 11EB/M/A3 11EB/M/A4 11EB/E-O/A1 11EB/E-O/A2 Cégadatok

Részletesebben

Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató

Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 24/4-260/2015. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2015. december 08. 15.00-óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti

Részletesebben

CENTRÁL SZÍNHÁZ Színházművészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

CENTRÁL SZÍNHÁZ Színházművészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2 0 1 9 8 9 5 0-9 0 0 1-5 7 2-0 1 Statisztikai számjel 0 1-0 9-9 1 7 9 0 0 cégjegyzék szám A vállalkozás megnevezése: CENTRÁL SZÍNHÁZ Színházművészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság címe: 1065

Részletesebben

Éves beszámoló üzleti évről

Éves beszámoló üzleti évről 1 0 5 8 5 5 6 0 6 2 0 9 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 1 6 3 3 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése: a vállalkozás címe, telefonszáma: K O P I N T - D A T O R G Zrt. 1081 Budapest, Csokonai

Részletesebben

CSENTERICS ügyvédi iroda

CSENTERICS ügyvédi iroda CSENTERICS ügyvédi iroda ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK, INFORMÁCIÓK 1.1. A társaság teljes magyar elnevezése: 1.2. A társaság külföldi elnevezése nem kötelező elem (szerződésminta

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2014.2.25. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL - NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 13EB-02 13EB 13EB/A 13EB/M/A1

Részletesebben

1. melléklet a évi CI. törvényhez 1. számú melléklet a évi C. törvényhez A mérleg előírt tagolása A változat

1. melléklet a évi CI. törvényhez 1. számú melléklet a évi C. törvényhez A mérleg előírt tagolása A változat 1. melléklet a 2015. évi CI. törvényhez 1. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez A mérleg előírt tagolása A változat Eszközök (aktívák) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. 01. 01. 2015. 12. 31. Budapest, 2016. április 30... A vállalkozás vezetője ( képviselője ) 1 1. Általános bemutatás A vállalkozás neve: STEMO MARKETING Kft. A vállalkozás rövidített

Részletesebben

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31.

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sor- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév 01.

Részletesebben

SAJÁT TŐKE MŰVELETEINEK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA. Bakóczay Ákosné

SAJÁT TŐKE MŰVELETEINEK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA. Bakóczay Ákosné SAJÁT TŐKE MŰVELETEINEK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA 1 Saját tőke összetevői eredetük szerint Saját tőke a tulajdonosok által a vállalkozás részére idő megkötöttség nélkül rendelkezésre bocsátott, szabadon felhasználható

Részletesebben

DÉKÁ KFT. Statisztikai számjel. Cégjegyzékszám. MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok eft-ban. Előző év(ek) módosításai. Előző év. A tétel megnevezése

DÉKÁ KFT. Statisztikai számjel. Cégjegyzékszám. MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok eft-ban. Előző év(ek) módosításai. Előző év. A tétel megnevezése 0 1-0 9-9 8 0 0 7 5 1 1 MÉRLEG Eszközök (aktívák) (ek) A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (I.+II.+III. sorok) 3 612 3 439 I. IMMATERIÁLIS JAVAK (1-7. sorok) 2 000 2 000 1 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2 Kísérleti

Részletesebben

A/ A tulajdonos változást az utolsó közzétett beszámoló adatai alapján kell könyvelni a Kft-nél.

A/ A tulajdonos változást az utolsó közzétett beszámoló adatai alapján kell könyvelni a Kft-nél. 11/ "A" társaság (anya), melynek tagjai 25-25%-ban 2 magánszemély és 25-25%-ban két társaság. Az "A" társaság 100%-os tulajdonosa "B" társaságnak (leány). Mindkét társaság ingatlan tulajdonnal rendelkezik.

Részletesebben