PILISCSABÁÉRT EGYESÜLET

Átírás

1 PILISCSABÁÉRT EGYESÜLET 1. Álláspontunk szerint a 314/2012.kormányrendelet 38. (3) alapján a véleményezési szakaszban a véleményezők számára biztosított 30 napos véleményadási határidő tekintettel a levélkeltezésre és a i vélemény megadási határidőre nem teljesült, így a véleményezési eljárás jogszabálysértő. 2. Az alátámasztó munkarészekhez tartozó környezeti vizsgálat és értékelés a rendelet alaki követelményeinek fejezeti címek szintjén - megfelel, azonban a vizsgálat és értékelés alapadatai súlyosan hiányosak (p1. a Sumlin területére vonatkozó, ott található védett növények és növénytársulások figyelembevétele teljes mértékben hiányzik), ezért a levont következtetések és a BIA értékelés sem helytálló. Egyesületünk semmilyen környezetvizsgálati eljárásban nem vett részt, arról nem értesült, holott a 2/2005-ös kormányrendelet az érintett nyilvánosság részvételi lehetőségének biztosítását kötelezően előírja. Nincs tudomásunk arról, hogy a rendelet 3.számú mellékletében meghatározott környezetvédelemért felelős szervek megkeresése megtörtént volna az elsőkörös megkeresést követően az érdemi tartalmú környezeti vizsgálattal és értékeléssel, és hogy ezen szervek az elkészült teljes anyagot érdemben és tartalmában vizsgálták volna. Emiatt a környezeti vizsgálat és értékelés eljárása is jogszabálysértő. 3. Tájékoztatásul és a környezeti vizsgálatba beépítés céljából megadjuk a Sumlin térségében található védett növényekkel kapcsolatos információkat (ezen információk érdemi kezelése és beépítése nélkül nem fogadjuk el sem a környezeti vizsgálat és értékelés alátámasztó dokumentumot sem pedig az erre épülő szerkezeti tervet és leírást): 4. A környezeti vizsgálat és értékelés dokumentum 2.11 pontjában megadott változással érintett területekhez a következő észrevételeket tesszük: 1 sorszám A Garancslejtő lakópark területének visszasorolása külterületbe es a korábbi szerkezeti tervi besorolás valamint HÉSZ szabályozás megváltoztatása sérthet telektulajdonosi jogokat, ezért a már kialakult állapot visszarendezését aggályosnak tartjuk, kivéve abban az esetben, ha a terület tulajdonosa(i) közjegyző által hitelesített írásos dokumentumban tudomásul veszik az új besorolást és végleg lemondanak a terület belterületi hasznosításának lehetőségéről. Kérjük ezen dokumentum bemutatását. 2 sorszám A Sumlin területével kapcsolatban idézzük a 2012-ben illegálisan megkezdett építkezéssel kapcsolatos bírósági határozat egy részét (Helle felperes kontra Kormányhivatal alperes): A bíróság elutasította a felperes keresetet az alperes kormányhivatallal szemben, és a hatósági eljárás jogszerűségét megállapította. Az is kiderül a fenti ítéleti indoklásból, hogy 2ha-t meghaladó telekméret esetén nincs akadálya a beépítésnek jelenleg sem fentiek alapján tehát megtévesztő és értelmezhetetlen a Sumlinnal kapcsolatos visszterhes problémák

2 megszüntetése hivatkozás, ugyanis a jelenlegi szabályozás jogszerűsége biztosított. Mindezek miatt a Sumlinra vonatkozó jelenlegi szabályozás megváltoztatása ellen határozottan tiltakozunk és azt elfogadhatatlannak tartjuk mind környezetvédelmi, mint tájvédelmi, mind pedig építésszabályozási szempontból. 14. sorszám: Tudomásunk szerint a murvabanya nem kapott engedélyt a környezetvédelmi hatóságtól sem első sem másodfokon a további működésre, hanem előírtak számára a rekultivációt. A környezetvédelmi felügyelőség tájékoztatása szerint: A bányatelek bővítéseként megjelölt Piliscsaba, 085/9 hrsz-ú ingatlan a Budai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 125/2007 (XII. 27. ) KvVM rendelet alapján országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt áll. A terület részét képezi továbbá a dokumentáció fejezetében foglalt állítással szemben - az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI törvény 3/l. melléklete által megállapított országos ökológiai hálózatnak, mint magterület Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI tv. 17. (6) bekezdése szerint Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. A természet védelméről szóló év LIII. tv. (Tvt.) 7. (2) bekezdés f) pontja szerint,,a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket ; a 20. (1) bekezdése kimondja továbbá, hogy,,a felhagyott bányaterületen a felszíni tájsebeket folyamatosan meg kell szüntetni és - ha lehetséges - természetszerű állapotot kell kialakítani. Védett természeti területen elsődleges szempontnak kell tekinteni a rekultivációt, ezzel a terület természetszerű állapotának visszaállítását. Védett természeti területen nem fogadható el a rekultivációs cél támogatásának a bányatelek közel 20 %-kal történő növelése. A nyílt karszt területek külterületi jegyzékéről szóló 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató szerint Piliscsaba 085/9 hrsz-ú ingatlan területe nyílt karszt terület is fentiek alapján tehát a rekultiváció ellenőrzéséhez és végrehajtásához szükséges szabályozás fogadható csak el, bányaterületi övezeti besorolás nem. 15. sorszám: Nem tartjuk elfogadhatónak az Álornvölgyben eszközölt változtatásokat, mert ez belehasít az ökológiai hálóba, továbbá indokolatlanul növeli a beépíthetőségi százalékot. A jelenleg hatályos szabályozás mellett sincs akadálya az Álomvölgy beépülésének. 28. sorszám: A Klévíz területének tervezett visszasorolása vízgazdálkodási tó területté - amely a stratégiával kapcsolatos javaslataink között szerepelt - aggályos lehet, kivéve, ha az érintett tulajdonosok ezen átsorolást kártérítési követelés nélkül tudomásul veszik és erről hiteles dokumentum(ok) állnak rendelkezésre. 5. A környezeti vizsgálat és értékelés dokumentum 4. fejezetével kapcsolatban jelezzük, hogy a tervezett változtatások véleményünk szerint jelentősen és több esetben kedvezőtlenül befolyásolják a környezet állapotát, ezért ezeket a változtatásokat elfogadhatatlannak tartjuk 6. Külön sérelmezzük a TSZT-ben 16. sorszámmal jelzett Szállás területi sportterület tervezett átsorolását településközponti vegyes területbe ez az elképzelés a város lehetséges sportcentrum-fejlesztése elől veszi ki a területet és készíti el a terület felélését 7. A TSZT területfelhasználási kimutatásából kiolvasható, hogy az erdőterületek nagysága összességében mintegy 60 hektárral csökken (1430-ról 1364-re). A sportterületek nagysága is

3 4 hektárral csökken. Ezeket az átsorolásokat környezetvédelmi, tájvédelmi ill. egészségvédelmi szempontból nem tartjuk elfogadhatónak. 8. A TSZT-ben a változással érintett területek fejezetben nem kerül ismertetésre a beavatkozások és ütemezések jogszabályi fejezetrész, ezt a hiányosságot kérjük pótolni, hogy az anyag világos és érthető megfogalmazásban tárja fel a véleményezésben résztvevők számára e lépések tartalmát és ütemezését. 9. A TSZT-ben a BIA számítást nem tartjuk megalapozottnak, a kimutatott 16250/16209 tartalékot nem tartjuk reálisnak. Nincs olyan alátámasztó dokumentum a csatolt anyagokban, amelyek alkalmasak lennének a közölt adatok valóságtartalmának igazolására vagy részletes ellenőrzésére. Az sem igazolható, hogy a környezeti vizsgálatot arra jogosult természetvédelmi szakértő készített volna, holott a fentebb közölt élőhelyfelmérési adatok ennek szükségességét mindenképpen igazolják. A TSZT legutolsó mondatát tartjuk a legfurcsábbnak: még újabb beépítésre szánt területek kijelölését vetíti előre. Ha ez így van, akkor mi szükség van a Garancslejtő és a Klévíz visszasorolására???? vagy csak azért történt visszasorolás, hogy kedvezőbb képet mutasson a BIA számítás a valóságosnál???? Kérjük ezekre a kérdésekre az érdemi választ. 10. A belterületi határvonal részletes vizsgálata alapján kiderül, hogy a külterületi státuszú 3335-ös terület belterületbe kerül, erről viszont semmilyen kimutatás, jelzés, információ nincs az anyagban. Emiatt mind az alátámasztó dokumentumok, mind a TSZT, mind pedig a HÉSZ tervezet tartalmi és információs teljes körűségét kétségesnek tartjuk, nyomatékosan kérjük ennek a bevonásnak a részletes indoklását és figyelembevételét mind az alátámasztó dokumentumokban mind a TSZT és HÉSZ tervezetben. A területtel kapcsolatban jelezzük a következőket: A 3335 hrsz-ú földrészlettel kapcsolatos i főépítészi állásfoglalás alapján a területfelhasználási módokban módosítás nem történt, belterületbe vonás a területet érintően a mindenkori településrendezési eszközökben egyszer sem történt. A 2001-s TSZT módosítás tervdokumentáció kidolgozása és egyeztetése során a belterületi határ a mindenkori TSZT-nek megfelelően visszaalakítást belterületből külterületbe helyezést írt elő. Dr. Hajnóczi Péter területi főépítész /3/2001. számú, szeptember 20-án kelt Étv. 9. (6) bek. b) pontja szerint kiadott szakmai véleményében rögzítette, hogy a 10-es út Dorog felé eső szakaszának jobb oldalán M jelű mezőgazdasági területek és E jelű erdőterületek kerültek indokolatlanul belterületbe vonásra, ezek külterületbe történő visszahelyezése javasolt. A hatályos településrendezési eszközök szerint, vagyis Piliscsaba Önkormányzatának Képviselő-testülete döntései értelmében tárgyi terület nem beépítésre szánt terület, a 013 hrsz-ú ingatlan - melyből a 3335 hrsz kialakult- Csupán egy kisebb része szolgált a Szállás terület II-s már megvalósult ütemének területeként. A 72/2000. számú, én kelt jegyzői Hatósági Igazolás szerint:,,a 3335 helyrajzi számú ingatlan beépítésre nem szánt, turisztikai, pihenési célokat szolgáló ingatlan, melyen a rendeletben foglalt építmények helyezhetők el (pl. kilátó) l1/1999. (IX. 30.) Öt. rendelettel jóváhagyott Szállás terület szabályozási terve a terület besorolását E, GYV és részben önkormányzati tulajdonú KV1 -ként határozta meg. A 2001-s TSZT módosítás tervdokumentáció a jelenlegi helyi rendeletekkel is összhangban megállapította, hogy a 10-es út mellett az egykori bányaterület helyi védelem alatt áll, értékes fészkelőhely. Az erdő alrészlet művelési ága az Állami Erdészeti Szolgálat 1999-es állásfoglalása értelmében nem változtatható meg. 11. A Pest Megyei területfejlesztési koncepció részeként beidézett (11. oldal) részben ez áll: Operatív célok: A városok indokolatlan szétterülésének elkerülése, a tagolt és kompakt városszerkezet kialakítása. A vidékies jellegű területek környezeti, a természeti és a kulturális

4 értékek védelme. A fejlesztések megvalósítása ne növelje a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájak, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területek állandó lakónépességét, a területen áthaladó tranzit forgalom mennyiségét. Álláspontunk szerint az Álomvölgynél és a Sumlinnál tervezett változtatások ellenétesek ezen Operatív célokkal, ezért nem tartjuk elfogadhatónak a tervezett változtatásokat. 12. A településfejlesztési stratégia ( oldal) felsorolja a hatályos településszerkezeti elemek jelenlegi helyzetét. Ezek között sem lehetőségként, sem fejlesztésre szánt területként nem szerepel sem a Sumlin, sem az Álomvölgy. A 32. oldalon látható Védelmi korlátozási térkép a Sumlint zöld színnel, ökológiai háló részeként jeleníti meg. Szíveskedjenek magyarázatot adni: Mi indokolja azt, hogy a tervezett HÉSZ ott lakóházak építését teszi lehetővé? 13. Szíveskedjenek kimutatni, hogy mennyiben segíti az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK-Országgyűlés Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII.25. OGY határozat): agglomerációs települések fizikai összenövésének megakadályozása, zöld gyűrű kialakítása: a zöldmezős beruházások és a belterületbe vonások korlátozása; a főváros körüli zöld területek védelme, ill. növelése; a köztes mező- és erdőgazdálkodási zöldterületek ökológiai célú hasznosulásának támogatása (Stratégia 75. oldal) elvének megvalósulását a Sumlin lakóterületté válásával legkevesebb 33 új lakóház megépítésének lehetővé tétele. 14. Szíveskedjenek megadni, hogy a Stratégia 78. oldalán ez áll a Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése, eszerint Jelentősebb tájhasználati konfliktusok, problémák Piliscsaba település környezetét nem terhelik szövegrész alapján vajon hogyan kerülheti ki majdan a HÉSZ ezzel szemben a jelentős tájhasználati konfliktust a Sumlin beépíthetőségének engedélyezésével? 15. A oldalon, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek címszó alatti részében a Sumlint általános mezőgazdasági, kertes mezőgazdasági, általános mezőgazdasági terület - rét, legelő kategóriában említi, Ezzel szemben az Álomvölgy Mezőgazdasági terület lakófunkcióval kategóriaként szerepel hasonlóképpen. (Településszerkezeti terv és leírás Változással érintett területek: 16-l7.oldal). Hogyan sikerült e két teljesen más területet a TSZT-ben és a HÉSZ-ben mégis azonos besorolásúvá tenni? 16. A stratégia telekstruktúrával foglalkozó pontja (87.oldal) vizsgálata során sem kerül említésre a Sumlin, mint számba veendő építési terület. A HÉSZ ezzel szemben beépíthetőséget tesz lehetővé e területen is ez nem tartjuk sem jogszerűnek, sem konzekvensnek, sem elfogadhatónak. 17. A Stratégia fejlesztési tervei között sehol nem találni a Sumlinra vonatkozó adatokat (közművesítés, úthálózat, stb.) Ez arra utal, hogy a Stratégia nem kívánta megváltoztatni a terület jelenleg hatályos státuszát. Mi indokolja a HÉSZ-ben történt változtatást? 18. A Stratégia 133. oldalán látható Problématérkép/értéktérkép, amely a település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában (lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása) nem tartalmazza a Sumlin területét, mint olyant, amivel foglalkozni kellene. Mi indokolja, hogy a HÉSZ változtatást hajt végre a terület jelenlegi státuszán, amely egyébként hatékony védelmet nyújt a terület jelenlegi zöldterületi funkciójának és használatának megtartása érdekében?

5 19. Miért került majd 40 hektár az Álomvölgyben a korábbi tervtől eltérően általános mezőgazdasági, egyéni gazdálkodót is kiszolgáló területként, kertes mezőgazdasági területfelhasználásba és a HÉSZ-ben lefektetett, új beépítési lehetőségekhez a városnak nyújtandó anyagi kompenzáció nélkül? Piliscsaba közösségének érdekeit sérti az ilyen fejlesztési elképzelés, nem tartjuk elfogadhatónak ezt. 20. A Sumlin 14 hektárja a korábbi tervben általános mezőgazdasági területként jelölt településrész művelési ág váltás illetve az erdő elsődleges rendeltetése okán - kertes mezőgazdasági, valamint északi és nyugati része erdőterület felhasználásba kerül átsorolásba mondja a településszerkezeti terv módosítási javaslat. Milyen előnyökkel jár a város számára, hogy ott akár 33 lakóház épüljön meg és mi indokolja, hogy az Önkormányzat ezt a lehetőséget biztosítsa olyan területen, amely az ökológiai hálózat része, és ezzel lehetővé teszi, hogy a természetvédelmi tájban súlyos seb keletkezzen. Mi készteti erre és milyen igazolt pénzbeni kompenzáció reményében tervezi ezt? 21. Hol található az előzetes hatástanulmány arról, hogy az Álomvölgyben és a Sumlinban engedélyezendő új lakóház építések milyen terheket rónak az Önkormányzatra (szennyvíztelep terhelése, közvilágítás, hóeltakarítás, közterület karbantartás, bölcsődei/óvodai helyek, orvosi ellátás, védőnő ellátás bővítése, stb. 22. A tervezett HÉSZ módosítás (Sumlin és Álomvölgy) által biztosított házépítések miatt Piliscsabának jelentős vagyonvesztése is keletkezhet, hiszen kompenzáció nélküli kedvezményt ad a telektulajdonosoknak, akik eddig például a Sumlinon egyáltalán nem húzhattak volna fel lakóépületet a telkükön. Ha hatályba lép az Új HÉSZ ez simán megtehetik, ráadásul külterületen is. Az Új HÉSZ nem más, mint burkolt belterületbe vonást tartalmaz a számukra. Szabályos belterületbe vonás esetén (a jelenlegi nem az) a felek (önkormányzat és a telektulajdonosok) hozzájárulási megállapodást kötnek arról, hogy az újonnan létesülő lakhatási lehetőségből keletkező terheket a telektulajdonosok/befektetők milyen összeggel kompenzálják. Az Álomvölgy és a Sumlin estében a tervezet szerint nincs szó belterületbe vonásról, mégis a területen ingatlannal bírók ingyenesen Olyan építési jogosultságokhoz jutnának, mint a belterületen élők. Vajon kötöttek-e ilyen megállapodásokat a szabályozási terv és a HÉSZ szövegének megfogalmazása előtt az érintettek az Önkormányzattal? Ha nem, akkor ennek hiánya felvetheti a gondatlan gazdálkodás büntetőjogi kategóriáját is minden, az ügyben szereplő esetében. Ha viszont igen, akkor szeretnénk ismerni a részleteket. Ha pedig nem történt ilyen megállapodás, akkor ez nem más, mint rejtett belterületbe vonás, amelyből a városnak csak kára keletkezik. Ha ugyanis ezekért a telkekért az Önkormányzat jogszerűen hozzájárulást kérne, minimum 1,5 millió forint/telek értékben (de inkább 2 millió forint értékben, ennyi ugyanis a minimális teher, amit Pilisvörösvár polgármestere a 2000-es évek elején, mint az önkormányzatot sújtó hosszú távú teherként meghatározott), ez csak a Sumlin esetében kb. 33 telekre számolva millió forint összegre rúg. (A 2000-es években 1,5 millió Ft volt az az összeg, amiért Ürömön belterületbe vontak egy telket, feltehetően ma már ez sokkal magasabb is lehetne). Az Álomvölgy és a Sumlin estében történő HÉSZ módosítás tehát legkevesebb 500 millió forinttal rövidítené meg a várost. Ez kinek az érdeke? 23.. Az Agglomerációs törvény (BATrT) 5. alapján a közigazgatási határ 200m-es közelségén belül csak területrendezési hatósági eljárás során kiadott állami főépítészi területfelhasználási engedéllyel létesülhet új lakóterület. A Sumlin térségében a külterületi státusz megmaradásának ellenére a HÉSZ szabályozás gyakorlatilag lakóterületi hasznosítást tesz lehetővé, ráadásul ehhez a szükséges infrastruktúra, megközelíthetőség egyáltalán nincs

6 biztosítva, és ezek hatása nincs elemezve semelyik véleményezésre kiadott dokumentumban. Ezek alapján törvénysértőnek tartjuk a Sumlinnal kapcsolatos tervezett változtatások teljes sorát, és határozottan tiltakozunk ezek ellen. 24. Végezetül sérelmezzük, hogy a véleményezésre kiküldött anyagban a szakhatóságok érdemi állásfoglalását nem lehet megtudni, emiatt sérül az érintettek információhoz jutásával kapcsolatos jog. Kérjük az összes szakhatósági állásfoglalás nyilvánosságra hozatalát és a hozzáférés biztosítását. dr. Déli Árpád aelnök Piliscsabáért Egyesület