BÉR- ÉS BÉRTEHER-REFORM. (Részletes GKI-javaslat) Budapest, február 27.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÉR- ÉS BÉRTEHER-REFORM. (Részletes GKI-javaslat) Budapest, 2008. február 27."

Átírás

1 BÉR- ÉS BÉRTEHER-REFORM (Részletes GKI-javaslat) Budapest, február 27.

2

3 1 A foglalkoztatás közteherviselési rendszere kulcsszerepet játszik az adó- és járulékrendszer egészének működésében, itt realizálódik az összes közteherbevétel mintegy fele, ugyanakkor ezen a területen a legsúlyosabbak jelenleg a problémák is. A gazdaság működésének elemzése során a szürke és fekete foglalkoztatás léte, a bér-versenyképesség romlása ugyancsak nagy súllyal merül fel, de az igazságosság, a méltányosság érvényesülése is leginkább a foglalkoztatás közterheit tekintve kérdőjeleződik meg, sőt még az adózás bonyolultsága is leginkább itt jellemző. Mindezekre tekintettel a jelen javaslat kizárólag az adórendszeri problémák szívére, a foglalkoztatás közterheinek rendszerére fókuszál. I. MIÉRT KELL BÉR ÉS BÉRTEHER REFORM? Az átlagbérek közterheit tekintve 2006-ban Magyarországon az EU országok között a harmadik legmagasabb volt az un. bér-adóék (a teljes a biztosítási munkáltatói járulékokkal együtt számított bérköltségen belül a közterhek aránya) 51%. A hasonló adatok a környező versenytársaknál: Lengyelország 43,7%, Csehország 42,6%, Szlovákia 38,5%. Ez Magyarországon ráadásul 2007-ben legalább kb. 2 százalékponttal tovább emelkedett. A magyar személyi jövedelemadó rendszer torzulását jól mutatja, hogy ban a 4,5 millió adóköteles jövedelmet szerző állampolgárból csak kevesebb mint 1 millió vallott be évi 2 millió forint feletti jövedelmet és ők fizették meg az összes SZJA tömegének 79%-át. Az összes SZJA bevétel 30%-a pedig a 6 millió forint feletti éves jövedelmű 2,5%-tól származott. Eközben 1 millió ember egyáltalán nem fizetett adót, míg a főállású egyéni vállalkozások bevallott éves átlagos jövedelme nem érte el a 700 ezer forintot sem. Az előbb említett versenytárs országokban sehol sincs ilyen szélsőséges jövedelem-eloszlás. A bér-adóék (az szja-val, a tb járulékokkal, a munkaadói-munkavállalói járulékokkal számítva, szakképzési és rehabilitációs hozzájárulás nélkül) az egyes jövedelmi sávokban hullámzóan alakul. A marginális bér-adóék (2008) Éves jövedelem (ezer forint) Bér-adóék (%) A marginális adóék az SZJA sávhatár miatt igen alacsony szinten, az átlagkeresetek (2007-ben 185 ezer forint/hó) háromnegyedénél, vagyis 140 ezer forint havi kereset után 72%-ra ugrik fel! A kialakult helyzet teljesen értelmetlen. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egy 100 ezer forintos havi bérű alkalmazott 10 ezer forintos teljesen bruttó béremeléséből 50% megy el közteherre, de ugyanekkora béremelés egy 150 ezer forintos keresetű dolgozónál már 72%-ban a közteherviselést gazdagítja! Majd 230 ezer felett ez lemegy 65%-ra, 600 ezer felett pedig 61%-ra!

4 2 Külön probléma, hogy az átlagkereset háromnegyedétől széles körben 70%-ot meghaladó közteherelvonáson belül az egyén szempontjából csak alig fele részben jár többletszolgáltatás a többletbefizetés fejében. A személyi jövedelemadó terheken felül (ahol ez magától értetődő) a természetbeni egészségügyi ellátásért fizetett 9%-os jövedelemelvonás is hasonló szerepet tölt be, hiszen ez azonos biztosítást jelent minden foglalkoztatott számára. Elvileg az egészségbiztosítás értelmezhető úgy is, hogy a foglalkoztatottak befizetései fedezik saját gyermekkori, illetve időskori ellátásukat is, de ebből jelentős járulékemelési kényszer keletkezne. Ez jelenleg nyilván irreális modell lenne, ezért már ma is évi több mint 300 milliárd forintot fizet a költségvetés a nem-foglalkoztatottak széles rétegeinek biztosítása után, a hozzájárulás mértékrendszere azonban esetleges. A helyzet igazságtalanságát jelzi, hogy ezért a fejenként kb. havi 10 ezer forintos önköltséget jelentő biztosításért a minimálbéren bejelentett biztosított kb. havi 8 ezer, míg az átlagkeresetet kimutató biztosított 19 ezer forintot, az átlagkereset kétszeresét kereső 35 ezer, az átlagkereset négyszeresét kereső havi 69 ezer forintot fizet. A foglalkoztatáshoz tapadó közteherviselési rendszer fenti kedvezőtlen sajátosságai tükröződnek a bérek és bérköltségek aránytalanságaiban. Magyarországon rendkívül sok a nagyon alacsony bérű és viszonylag kevés az átlagbér környéki alkalmazott. Ebben jelentős szerepe van a bőven az átlagbér alatt megugró marginális adótehernek. A hivatalos bérarányokat jelentősen torzítja a bérekben nem megjelenő (vállalkozásokban elköltségelt, változatos formákban legálisan kivett, illetve a fekete gazdaságban mozgó) kvázi munkajövedelmek léte is ban a magyar átlagos havi bérköltség 947 euro volt, szemben az 1028 euros cseh, 890 euros lengyel, 775 euros szlovák (és 414 euros román) adattal. Már nem vagyunk olcsók! A relatív versenyhelyzet a magasabb nettó jövedelmet igénylő munkakörökben az átlagosnál is rosszabb. Emellett az egész rendszer hihetetlenül és feleslegesen bonyolult. Mindebből következően: A közepes és magasabb képzettséget, szaktudást igénylő, a gazdasági növekedésben kulcsszerepet játszó foglalkoztatottak alkalmazásának költségeit a magyar közteherviselési rendszer extra módon drágítja a környező országokban rárakodó terhekhez képest. Mindez versenyhátrányt jelent a külföldi befektetésekért folyó versenyben, de még a nagyobb cégek egy részét is a kulcs tevékenységeik részbeni áttelepítésére (illetve a személyes jövedelmek külföldi realizálására) inspirálhatja. A rendkívül magas bérék (továbbá a járulék-befizetések és az ellátások közötti részleges, illetve nem átlátható kapcsolat) egyszerre oka és következménye a szürke foglalkoztatásnak. A közteherviselés fő gondja a szürke mutyi minden jövedelemsávban és az emiatt is irdatlanul magas adókulcsok. Az alacsony jövedelmet bevallók jelentős része, talán közel fele is igazából más formákban veszi ki többletjövedelmét, közteherviselési részvétele ehhez mérten kiugróan alacsony. A magasabb jövedelmet bevallók jelentős része is ugyanezt

5 3 a kettősséget érvényesíti. (Erre utal, hogy az 5 fő feletti vállalkozásoknál ban foglalkoztatott 1,9 millió embernek csak 21%-a volt az évi 2 millió forint átlagkereseti szint felett.) Az elmúlt évek tapasztalatai nem igazolták, hogy a minimálbér SZJA mentesítése lényeges pozitív hatást gyakorolt volna a foglalkoztatás növekedésére (ugyanakkor a munkavállalók és az önfoglalkoztatók széles körének biztosított olcsó közteher mellett lehetőséget a szürke gazdaságban való létezésre). Az alacsony képzettségűek foglalkoztatásának bővítése kiemelt társadalompolitikai cél, ennek elérésére azonban az általános adózási eszközök kevéssé alkalmasak; a közoktatásnak, az átképzésnek, a szociális támogatások munkavégzéshez kötésének, a közmunkaprogramoknak és az ezekhez igazodó célzott járulékkedvezményeknek nagyobb hatékonysága lehet. II. A JAVASOLT VÁLTOZTATÁSOK IRÁNYAI A gazdaság és a társadalom számára - a jelenlegi bizonytalan nemzetközi pénzpiaci környezetben különösen - elsődleges érdek a konvergencia program sikeres teljesítése, ami a mozgásteret szűkké teszi. Ezért mélyreható változások pusztán adócsökkentések révén nem érhetőek el, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherviselés átalakításához szükség van a gazdaság és a foglalkoztatás kifehéredéséből, illetve a költségvetési kiadások csökkentéséből fakadó, átcsoportosítható forrásokra is. A javasolt változtatásokra csak ilyen környezetben kerülhet sor. A/ A foglalkoztatás közteherviselési rendszerében szükségesnek tartott változtatások fő jellemzői: 1. Egyszerűbb, áttekinthetőbb, világosabb, serkentő-ösztönző jellegű, fehéredést elősegítő, igazságosabb rendszer. Ez adóbázis szélesítést és adókulcs-csökkentést jelent. 2. Az átlagkereset másfélszereséig-kétszereséig csak alacsony SZJA kulcs és a teljes bérköltségre vetítve legfeljebb 50%-os bérék lehet. Ezen jövedelemszint felett se haladja meg a terhelés a 60%-ot. E nélkül aligha remélhető bármilyen komolyabb fehéredés, illetve a képzett munkavállalók tekintetében a költségversenyképesség komolyabb javulása. 3. Az alkalmazotti adójóváírás mai rendszerét fel kell váltani egy legalább az alkalmazottakra érvényes 0%-os első kulccsal. (Ezzel kiiktatható az adójóváírási lehetőség fokozatos csökkenéséből, kivezetéséből adódó növekvő adóterhelés problémája.) Ez az adókedvezmény a mainál jóval alacsonyabb jövedelemszinthez tartozzon. 4. A természetbeni egészségügy ellátások finanszírozását fix összegű, mindenki által fizetett kártyapénzzel kell megoldani, ennek kulcsszerepe van az adóék csökkenthetőségében.

6 4 5. A szolidaritás érvényesítésére az államnak kell megfizetnie a fix összegű kártyapénzt a nyugdíjasok, gyerekek, szociálisan rászorultak után. Ennek forrásaként az SZJA terhek arányát növelni indokolt a foglalkoztatás közterhein belül. Progresszív SZJA rendszert kell társítani a természetbeni juttatásokra nézve mindenkinek azonos biztosítást nyújtó fix összegű egészségbiztosítással, illetve a jövedelmek és a szolgáltatások arányosságát fenntartó (de a tetején enyhe degresszióval, ill. szolgáltatási plafonnal működő ) nyugdíjbiztosítással. 6. A kötelező nyugdíjrendszerben való részvételt (természetesen nyugdíjszolgáltatás nyújtásával együtt) meghatározott befizetési tömeg eléréséig (átlagjövedelem kétszerese vagy négyszerese) meg kell követelni a tőkejövedelmek után is (olyan mértékben, hogy a bér vagy a tőkejövedelemnek álcázott bérjövedelem kifizetés azonos terhet jelentsen), kivéve a kamatjövedelmeket. Ugyanakkor az ezen jövedelmek utáni, ellátással nem összekapcsolt egészségbiztosítást illető befizetéseket (eho) meg kell szüntetni. Így megszűnik az érdekeltség a munkajövedelem tőkejövedelemmé álcázásában. Hasonló elveket kell érvényesíteni az EVA-ban is. 7. Erős fehérítési nyomás indokolt mind az alkalmazottaknál, mind a munkáltatóknál, mind pedig az önfoglalkoztatóknál. Így indokolt a cafeteria kifizetések után legalább 10%-os társasági adó megfizettetése, a cégautókon keresztüli jövedelem kivét megnehezítése, stb. B/ A bérarányokban szükségesnek tartott változások 1. A minimálbér kétszerese feletti jövedelműek foglalkoztatásának költségeit csökkenteni kell. Ennek eszköze az átállás évében ezen körben a bérfejlesztés elmaradása, illetve a továbbiakban a bruttó/ nettó bérek munkaadó szempontjából lényegesen kedvezőbb aránya. A nettó kereset az átállás évében így is nő, később meg sokkal olcsóbban emelhető. 2. A minimálbér kétszerese alatti jövedelműek legális foglalkoztatásánál az államnak a munkavállalók helyzetét kell erősítenie, elérve, hogy magasabb legális bérek legyenek, amiből több marad a borítékban és több közterhet is tudnak fizetni, amihez magasabb későbbi nyugdíjellátás is tartozik. Ez a törekvés egyenes folytatása lenne a minimálbér kétszerese után már 2006 óta megkívánt járulék befizetésnek. Ennek lehetőségét a cégek nagy része számára az 1. pont teremti meg, ugyanakkor a fehérítésre is számítani lehet. 3. Ahol a piaci helyzet miatt nagyon alacsony átlagbér nem teszi lehetővé a magasabb bérek kigazdálkodását, továbbá a foglalkoztatás bővítése érdekében az állam átmeneti, vagy esetenként tartós teherátvállalást nyújthat a munkaadók részére.

7 5 C/ A szuperbruttósítás szerepe a fenti változások elérésében. 1. A szuperbruttósítás (a mai munkaadói járulékok beépítése a bérekbe és minden társadalombiztosítási közteher munkavállalói teherré alakítása) átláthatóvá és egyszerűvé teszi a foglalkoztatás utáni közteherviselést, igazodik a mai vállalkozói logikához is. A különböző fizetési kötelezettségek azonos alapra kerülnek, az adók száma csökkenthető, s mindez önmagában is kedvezményszűkítő hatású. 2. A szuperbruttó bér az eddigi bruttó bérnél kb. egyharmaddal magasabb, ezért az erre vetített közteherviselési kulcsok viszonylag alacsonyabbak lehetnek. Ez pszichológiai előny és megkönnyíti az átrendezés megvalósítását. (De fontos: a javaslat szerint a közterhek valóban csökkennek! Csak eddig a munkavállalók a munkáltatói bérterheket nem ismerték!) 3. A szuperbruttó bérnél megszűnik a munkáltató és a munkavállaló közötti adóalku-koalíció. A munkáltató kevésbé lesz érdekelt az illegális foglalkoztatáshoz kapcsolódó nagy összegű büntetések veszélyének felvállalásában (mert ő lényegében már nem fizet a foglalkoztatás után adót). III. A JAVASOLT VÁLTOZÁSOK JANUÁR 1-I BEVEZETÉS ESETÉN 1. A jelenlegi bérek (keresetek) technikai szuperbruttósítása, ahol az átállási szabály: jelenlegi bruttó bér x 1,32 + havi 1950 Ft. 2. A fizetések technikai szuper bruttósítása utáni jövedelemre január 1- től az alábbi közterhek érvényesülnek: az SZJA 20% az átlagjövedelem másfél-kétszereséig, efölött 30% az átlagjövedelem három-négyszereséig, majd 35%; az SZJA rendszerében személyi legalább alkalmazotti adómentesség (0 kulcs) évi 750 ezer forint jelenlegi jövedelemig (itt nincs bruttósítás); praktikusan 150 ezer forint éves adókedvezmény érvényesül; a százalékos tb teher az átlagjövedelem három-négyszereséig 30%, e fölött pedig 25% (ezen belül 25%, ill. 20% a nyugdíjjárulék, amiből az átlagjövedelem három-négyszereséig 6% kerül a magánnyugdíj pénztárakba; 2-3% a pénzbeli egészségügyi ellátásokat finanszírozza, míg 2-3% a Munkaerő Piaci Alapba kerül); mindenki havi 10 ezer forintos egészségügyi fix összegű terhet (kártyapénzt) fizet; a nyugdíjas, a gyerek, a szociálisan rászoruló után az állam fizeti ezt; az SZJA-hoz kapcsolódó 4%-os szolidaritási adó megszűnik; a tőkejövedelmek után (a kamatot kivéve) 25%-os SZJA és a tőkejövedelem fele után 25%-os nyugdíjjárulék és nyugellátás érvényesül mindaddig, amíg a biztosított utáni összes befizetett nyugdíjjárulék nem éri el az átlagjövedelem

8 6 kétszereséhez (négyszereséhez) tartozó nyugdíjjárulék szintet. Ez alkotmányossági okokból jogtechnikailag lehet adóelvonás is, de a lényeg az, hogy részben nyugellátás is jár érte. (Az eddig itt alkalmazott százalékos egészségügyi hozzájárulás megszűnik.) Hasonló nyugdíjjárulék és nyugellátás érvényesíthető az EVA-ban működőknél. 3. Az ÉT-ben 2008-ban olyan megállapodás születése kívánatos (ez feltétele a reformnak), ami szerint: a 2008 október-decemberi fizetéseket, adókat és járulékokat szuperbruttósítva is kimutatják és az ebből kiinduló bruttósítást januárban végrehajtják, összhangban az erről rendelkező törvénnyel. a 2009 januári bérfejlesztésekkel: - a korábbi évi 1,8 millió forint alatti fizetéseknél megvalósítják az átállás miatti kiesések teljes kompenzálását (felhasználva erre a központi költségvetés által nyújtott esetleges támogatást is) és ezen felül az év során további 5-8%-os bérfejlesztést ajánlanak, ami együttesen és átlagosan ebben a körben 15-23% körüli bérfejlesztést jelent, - az ennél magasabb fizetéseknél jellemzően nem emelik a béreket, mert ott így is 5-23% közötti nettó béremelkedés megy végbe. az új szuperbruttó minimálbér a fentiekkel összhangban 2009-től 113 ezer forint lesz. éves bruttó A bérek alakulása néhány kitüntetett értéknél (ezer forintban) tényleges havi bruttó havi nettó éves szuper bruttó számított havi szuper bruttó havi szuper nettó évi béremelés után éves szuper bruttó havi szuper bruttó havi szuper nettó Minimálbér Váltópont* Átlagbér (2007) * Váltópont: az a jövedelemszint, ahonnan kezdve a szuperbruttósítás és az adóváltozások nettó kereseti hatása pozitív. 4. A szuperbruttósítást törvény írja elő és a törvény az így számított bérre vonatkoztatja a bércsökkentés tilalmára vonatkozó Munka Törvénykönyve előírásokat. Az alacsony béreknél az adóbázis szélesítését ellensúlyozó béremelés teljes végrehajtását a munkaadók vállalják magukra egy ÉT egyezség alapján, ennek megvalósításához a normatív feltételeket rögzítő pályázati rendszer keretében támogatást kaphatnak. A bruttósítás korrekt végrehajtását ezen pályázat keretében ellenőrzik, de más állami pályázatokon, közbeszerzési eljárásokban való részvételnek is feltétele lesz a rendezett munkaügyi kapcsolatok megléte (amibe beleszámít a bruttósítás korrekt végrehajtása is).

9 7 IV. A KOMPENZÁCIÓS MECHANIZMUS 1. A foglalkoztatottak nettó jövedelmét tekintve a bruttósításból és a közteherváltozásból adódó (tehát 2009-es béremelés nélküli!) átváltási pont a vesztesek és nyertesek között 2009-es bérszinten a minimálbér kétszeresénél, évi 1,8 millió forint (mai értelemben vett bruttó) jövedelemnél van. Nyer a bruttósítás és az adóváltozások révén a költségvetési szférában 520 ezer, az 5 fő feletti foglalkoztatóknál a versenyszférában 800 ezer ember (illetve az 5 fő alatti cégeknél néhány tízezer alkalmazott). Ez összességében közel 1,4 millió foglalkoztatott, náluk a nettó béremelkedés 5-23% között van. Itt 2009-ben nincs bruttó béremelés. A mai minimálbér és az 1,8 millió forintos érzékenységi határ között kb. 1,4 millió, a valószínűleg papíron részmunkaidős foglalkoztatást takaró 600 ezer forint éves jövedelem és az érzékenységi határ között mintegy 1,7 millió adófizető van. Ezek közül 238 ezer van a költségvetési szférában (ahol a kompenzálás könnyen megoldható), így a közteherváltozások miatt esetleg hátrányba kerülő munkavállalók száma 1,45 millió lehet. Ezek jelentős részénél a szükséges 15-23%-os bérfejlesztés (a vállalati béremelési lehetőségek ide koncentrálásával) automatikusan megtörténhet. A munkaügyi statisztikák szerint a versenyszférában az 5 fő feletti cégeknél 1,1 millió munkavállaló lehet az említett érzékenységi küszöb alatt. A teljes átrendeződés miatti nettó jövedelem-kiesés ebben a körben az alábbi táblázat szerint összesen 78 milliárd forint. Ennek jelentős részénél a belső bérpolitika révén megoldódik az alkalmazkodás, igaz felmerül kompenzációs igény az 5 fő alatti vállalkozásoknál is. Az éves munkavállalói jövedelem-kiesés nagysága* (2009-es szinten, ezer Ft) Bruttó jövedelem (mai értelemben) Létszám (ezer fő) Kiesés fejenként (ezer forint) * 5 fő alatti cégek nélkül, csak a szuperbruttósítás és a közteherváltozások hatásait számításba véve. Mindezek alapján a 70 milliárd forinttal számolt nettó kompenzáció biztonsággal elégségesnek látszik az átállás kezelésére.

10 8 A kompenzáció megvalósításának legegyszerűbb módja az, hogy a munkáltató pályázati rendszerben (még 2008-ban) kéri az esetleges átállási veszteség folyamatos részbeni megtérítését, figyelemmel a vállalkozásnál belső bérpolitikai átcsoportosítással megoldható rész levonására. A bruttósítás végrehajtását független auditorral ellenőriztetni kell, ez a támogatási kifizetés folyósításának feltétele. A 70 milliárd forint nettó kompenzációhoz 140 milliárd forintot kell kiutalni, amiből 70 milliárd forint a közterhekben azonnal visszafolyik. A minimálbér 113 ezer forintra emelkedik (beleértve a rendkívüli 2009-es béremelést is). A bevezetés megkönnyítésére lehetséges nettó módon történő támogatás is, ahol a vállalkozások elfogadott pályázataihoz kapcsolódóan egyéni kvázi folyósítás történik kártyapénz-kedvezmény formájában. 2. A foglalkoztatottak egy további csoportja a közel 500 ezer egyéni vállalkozó, illetve az egyéb kisvállalkozók (közel 200 ezer ember). A kompenzációs igény itt kisebb arányban megalapozott, mert itt eddig is jellemző volt az adóelkerülés, illetve közülük sokak terhelése eltérően változik, hiszen más jogviszonyokban már biztosítottak. A bruttósított minimálbér emelkedése ebben a körben nagyon erős fehérítési nyomást fejt ki. Az eddig csak minimálbér után fizető egyéni vállalkozónak a megemelt minimálbér miatt 21%-kal nagyobb jövedelmet kellene legálisan kimutatnia, ekkor a nettó jövedelme kb. 4%-kal emelkedne. Az átállás megkönnyítésére az javasolható, hogy az alkalmazotti adókedvezményt a 0 százalékos adókulcs váltsa fel, vagyis ez a kör is élhessen az adókedvezménnyel. Ebben az esetben a kimutatott (legalizált) szuperbruttó jövedelmek 21%-os növekedése a nettó jövedelem 31%-os bővülését eredményezné, ami igen komoly érdekeltséget is teremt a fehérítésre. (Ugyanakkor ebben a feltételrendszerben is a minimálbér utáni közteher befizetések 12%-os emelkedése valósulna meg.) V. A VÁLLALKOZÁSOKRA GYAKOROLT HATÁSOK A munkaviszonyból származó összes jövedelem a szuperbruttósítás előtt mintegy 7500 milliárd forint, ami a szuper bruttósítás után (vagyis a tényleges bérköltséget tekintve) kb milliárd forintot jelent. Ennek a bértömegnek a 28%-a van az 1,8 millió forintos érzékenységi sáv alatt. Így, ha ebben a sávban 21%-os, e felett pedig 0%-os bérfejlesztés valósul meg, úgy a nemzetgazdasági bérköltség 5,9 %-kal emelkedik ( a folyó áron várhatóan 7%-kal emelkedő GDP mellett.). Ha azonban 70 milliárd forint nettó (azaz 140 milliárd bruttó) költségvetési támogatás tehermentesíti a vállalkozásokat, akkor 16%-kal nőnek csak a bérköltségek az említett alsó jövedelemsávokban, azaz a nemzetgazdasági bérköltség növekedés csak 4,5%. Ez az átálláskor is megteremti a vállalkozói szféra (többletnyereségben lecsapódó) érdekeltségét, a későbbiekben pedig a bérnövekedés kedvező dinamikai tulajdonságai számukra is további előnyöket hoznak.

11 9 VI. A VÁLTOZTATÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSAI A számítások szerint a TB járulékoknál a munkaviszonyok után milliárd forint bevétel esik ki. Az SZJA rendszeren belül az átállás mérlege (a különadóval együtt) közel 15 milliárd forint kiesés. A nem munkajövedelmet realizáló egyéni vállalkozói (illetve a formailag inaktív) körből, továbbá a tőkejövedelmek és az EVA fokozott terheléséből beszedhető legalább milliárd forint. Mindezek mellett, ha 70 milliárd forint a kompenzációra fordított nettó összeg a bevezetéskor, úgy a teljes államháztartási kiesés 400 milliárd forint alatt marad. Ha a költségvetési mozgástér kisebb, illetve a bizonytalanságok jelentősnek látszanak, indokolt lehet egyes alapparaméterek esetében fokozatosságot érvényesíteni. Ebből a szempontból felmerülhet a javasolt 30%-os tb járulék 31-32%- os szinten való kezdeti meghatározása, illetve az első évre a 30-35%-os SZJA kulcsok helyett 32-37%-os mértékek alkalmazása, esetleg az alkalmazotti adókedvezmény kiterjesztésének a fokozatos megvalósítása. (Az átmeneti támogatások fokozatos leépítése teheti majd később lehetővé az SZJA sávhatár átlagkereset kétszeresére való emelését.) Fokozatos bevezetés esetén az éves teher nem több 200 milliárd forintnál. A dinamikus modellben, a bruttósítás és a 2009-es bérfejlesztések együttes hatására az várható, hogy a bruttó bérkiadások 4,5%-kal nőnek, ami megegyezik a 2009-es költségvetési évre feltételezett mértékkel. Ugyanakkor a nettó keresetek a vállalati szférában az érzékenységi határ alatt mintegy 5-6, felül mintegy 12, összességében kb. 10%-kal, a költségvetési szférában pedig az érzékenységi határ felett 15%-kal, az alatt 5-6%-kal, összességében pedig mintegy 12%-kal (a 13. havi bérek visszavezetésére vonatkozó döntésektől függően esetleg ennél kevésbé, például ugyancsak 10%-kal) nőhetnek. Mindez statisztikailag 6-7% körüli reálbér növekedést okozhat, ami azonban csak részben jelenik meg a fogyasztás emelkedésében, hiszen egyidejűleg a korábbi fekete jövedelmek kifehéredése is végbemegy. Ebből formailag 3-3,5%-os reálnyugdíj emelkedés is következik. (Ennek esetleges többletterhét viszont az alacsonyabb költségvetési bérnövelés nettó hatása ellensúlyozza.) VII. A KODIFIKÁCIÓS FELADATOK A vállalkozások és a munkavállalók számára a szokásos 45 napos felkészülési idő ilyen nagymértékű változtatások esetén nyilván nem elegendő, ezért 2009-es bevezetés esetén ideális esetben a tavaszi ülésszakon kellene elfogadni a szükséges jogszabályokat, de egy szeptemberi kihirdetés is még működőképes lehet. Igazából azonban amit időben tudniuk kell a szereplőknek, az a közteher befizetési szabályok változása, illetve a bruttósítás eljárásának szabályozása. A társadalombiztosítási ellátásokat szabályozó törvények teljes körű módosítása ráér az őszi ülésszakon is, sőt elképzelhető a újraszabályozás 2010-től történő érvényesítése is 2009-re érvényes megfelelő átmeneti rendelkezésekkel. (A jövő évben történő nyugdíj megállapítás mindenképpen két logika vegyítését igényli, ahol a régi struktúrák megőrzése lehetséges).

12 10 MELLÉKLET A nettó keresetek alakulása 2009-ben a közteherváltozások és a béremelések hatására (5%-os nettó béremelés a váltópontig, havi kb. 150 ezer bruttó, ill. 103 ezer nettó fizetésig, e felett csak az adóváltozások hatása, az 5 fő alatti vállalkozások nélkül) VERSENYSZFÉRA KÖLTSÉGVETÉSI SZFÉRA Létszám ezer fő Reform előtt, nettó ezer Ft 2009/2008 % Létszám ezer fő Reform előtt, nettó ezer Ft 2009/2008 % ,

13 11 A teljes bérköltség marginális adó- és járulékterhelése, Százalék Bruttó havi kereset, ezer Ft (jelenlegi értelmezésben)

14 12 A nettó keresetek alakulása 2009-ben a közteherváltozások és a béremelések hatására (2008=100) Százalék VERSENYSZFÉRA Nettó éves kereset, ezer Ft Százalék KÖLTSÉGVETÉSI SZFÉRA , Nettó éves kereset, ezer Ft Megjegyzés: Az egyes pontoknál az odatartozó létszámok (a versenyszférában az 5 fő feletti vállalkozások adatai) vannak feltüntetve ezer főben.

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária Dr BME Pénzügyek Tanszék Általában az adó- illetve társadalombiztosítási elvonási rendszer két külön, egymástól független rendszerként jelenik meg, kettőjük kölcsönhatását alig, vagy nem elemezték eddig

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Sajtótájékoztató Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Főbb mutatószámok GDP arányos adóterhelés állami kiadások aránya a GDP %-ában adóék (tax wedge = közterhek az összes bérköltségben) fekete

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a Vállalkozások lk á k adózása (MSC levelező hallgatók részére) (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás rendjéről szóló tv., SZJA, TA, ÁFA törvény Vizsga: Félórás vizsga az elméletből

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A foglalkoztatás bővítésének adminisztratív és adózási korlátai

A foglalkoztatás bővítésének adminisztratív és adózási korlátai A foglalkoztatás bővítésének adminisztratív és adózási korlátai (Sajtótájékoztató) Budapest, 2012. június 14. Bevezető Előadó: Zara László elnök A magyar közterhek nemzetközi összehasonlításban Előadó:

Részletesebben

Vállalati Tervezés 2012

Vállalati Tervezés 2012 Vállalati Tervezés 2012 Adóváltozások(k) SZJA-t érintő változások, bérkompenzáció 2011. december 7. Radisson Blu Béke Hotel Főbb személyi jövedelemadó változások adóalap I. Az új szabályok szerint évi

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat I. rész: Az szja Személyi jövedelemadó Személyeket, és nem háztartásokat adóztat. Béradóként inkább bevételt, mintsem jövedelmet adóztat (bár vannak erős ellenpéldák

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16300. számú törvényjavaslat a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation 18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses 1 1. Személyi költségek Personal Costs 2. Munkabér Wage 3. Motivációs rendszerek Motivation 4. Személyzet kiváltási lehetőségei External labor cost

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

legfontosabb 2006. évi

legfontosabb 2006. évi A pénztp nztárakat érintő legfontosabb 2006. évi adóváltoz ltozások VIII. Pénztárkonferencia 2005. november 10-11. 11. Tapolca Dr. Juhász István az APEH szakmai elnökhelyettese Előzmények Konvergenciaprogram

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

Szállodák személyi ráfordításai

Szállodák személyi ráfordításai Szállodák személyi ráfordításai 1 Személyi ráfordítások 1. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő 5. Személyi ráfordítás mutatószámai

Részletesebben

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei :

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei : SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve Tervdokumentáció részei : I/1. számú melléklet: I/2. számú melléklet: I/3. számú melléklet:

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Személyi jövedelemadó. Példák

Személyi jövedelemadó. Példák Személyi jövedelemadó Példák Jövedelemadó levezetésének általános sémája Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség Adóalap Adóalap csökkentő kedvezmények Korrigált

Részletesebben

Az elvárt béremelés kompenzációját

Az elvárt béremelés kompenzációját Az elvárt béremelés kompenzációját biztosító kormányzati lépések a) A bérfejlesztés 5 % fölötti részének normatív támogatása az adórendszeren keresztül a teljes körű végrehajtás esetén Elérthető: 2012.01.01-től

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft.

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Könyvelés- Bérszámfejtés www.eurotantusz.hu MINIMÁLBÉR SZAKKÉPZETTEK GARANTÁLT BÉRMINIMUMA M E G J E G Y Z É S Besorolási bér 2011 2012 2011 2012 78 000 93

Részletesebben

3. Motivációs rendszerek. 4. Személyzet kiváltási lehetőségei. Személyi jellegű ráfordítás nagysága 1.1.Létszám nagyság és összetétel

3. Motivációs rendszerek. 4. Személyzet kiváltási lehetőségei. Személyi jellegű ráfordítás nagysága 1.1.Létszám nagyság és összetétel .19. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek 1.Személyi ráfordítások Költségek költsége 2. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő.

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Előadó: Tóth Róbert ügyvezető Bróker Royal Kft. JNSZMKIK regisztrált szakértője 2012. április 26. A biztosítás

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban 1/5 Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban I. Társadalombiztosítási járulékok 1. A társadalombiztosítás jellemzői Németország a világ egyik leghatékonyabb szociális ellátórendszerével

Részletesebben

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y Budapest, 2011. július 19. A diákok foglalkoztatásának alapvet adózási szabályairól Évrl évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidt vagy annak egy részét munkával tölti,

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL Mi mennyi 2006-ban? VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL 1. A kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum összege (a kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum megállapításáról

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

számíthatunk? Matits Ágnes 2011 január 14 Matits 2011 január

számíthatunk? Matits Ágnes 2011 január 14 Matits 2011 január Mekkora nyugdíjra számíthatunk? Matits Ágnes 2011 január 14 1 Mi a nyugdíjrendszer d feladata? Lehetséges válaszok: Egy modern nyugdíjrendszer feladata a kiesett munkajövedelem pótlása,, mégpedig g a járulékfizetéssel

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 2/2011.(II.18.)önkormányzati rendelete. az Önkormányzat 2011 évi költségvetésére

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 2/2011.(II.18.)önkormányzati rendelete. az Önkormányzat 2011 évi költségvetésére KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2011.(II.18.)önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2011 évi költségvetésére Kengyel Község Önkormányzati Képviselő-testülete a 2011 évi költségvetéséről az alábbi rendeletet

Részletesebben

EGYES ADÓK ÖSSZEHASONLÍTÁSA RÉGIÓNKBAN. Magyarország. 2004 2005 Társasági adó 16 % 16% Személyi jövedelemadó. 0-800.000 Ft 18% 0-1.500.

EGYES ADÓK ÖSSZEHASONLÍTÁSA RÉGIÓNKBAN. Magyarország. 2004 2005 Társasági adó 16 % 16% Személyi jövedelemadó. 0-800.000 Ft 18% 0-1.500. EGYES ADÓK ÖSSZEHASONLÍTÁSA RÉGIÓNKBAN Magyarország Társasági adó 16 % 16% Személyi jövedelemadó Minimálbér adómentes Sávos 18, 26, 38 % Minimálbér adómentes Sávos 18, 38% 0-800.000 Ft 18% 0-1.500.000

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK AZ ADÓJOGSZABÁLYOKBAN

VÁLTOZÁSOK AZ ADÓJOGSZABÁLYOKBAN VÁLTOZÁSOK AZ ADÓJOGSZABÁLYOKBAN SZJA 1. 2007.01.01-től: ha valaki nyugdíj mellett szerez jövedelmet, akkor a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttes összege után kell az SZJA-t megállapítani, majd az

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI 2005. évről benyújtott és feldolgozott, érdemi adatot tartalmazó személyi jövedelemadó bevallások száma megközelíti a 4 millió 319 ezret. Ez

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Munkahelyvédelmi akcióterv

Munkahelyvédelmi akcióterv Munkahelyvédelmi akcióterv Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók adókedvezménye Nem változik A foglalkoztató a bruttó munkabér, de legfeljebb havi 100.000 forint után 14,5

Részletesebben

A 2013-as jövedelemadó változások legfontosabb kérdései

A 2013-as jövedelemadó változások legfontosabb kérdései A 2013-as jövedelemadó változások legfontosabb kérdései Karácsony Imréné cégtárs 2013. január15. Jövedelmeket terhelő adók Bérterhek Egyes meghatározott juttatások Kafetéria Szociális hozzájárulási adó

Részletesebben

Ha további kérdései vannak a témával kapcsolatban, kérjük, keresse fel a www.ezert.hu honlapot, vagy hívja helyi hívás díjáért a 06 40 33 44 55-ös

Ha további kérdései vannak a témával kapcsolatban, kérjük, keresse fel a www.ezert.hu honlapot, vagy hívja helyi hívás díjáért a 06 40 33 44 55-ös Ha további kérdései vannak a témával kapcsolatban, kérjük, keresse fel a www.ezert.hu honlapot, vagy hívja helyi hívás díjáért a 06 40 33 44 55-ös számon tájékoztató vonalunkat, ahol még részletesebben

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.

Részletesebben

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről

Részletesebben

Az Új egyensúly program legfőbb pontjai a munkavállalókat érintően

Az Új egyensúly program legfőbb pontjai a munkavállalókat érintően Az Új egyensúly program legfőbb pontjai a munkavállalókat érintően ÁLLAMÁZTARTÁSI EGYENSÚLYT JAVÍTÓ KÜLÖNADÓ - Magánszemélyek különadója 2007-től. Az éves összevont jövedelem egyéni nyugdíjjárulék-fizetési

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élőmunka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS

Részletesebben

Adóvilág 2009. november XIII. Évfolyam 12. szám

Adóvilág 2009. november XIII. Évfolyam 12. szám Kis adók helyzete 2008-ban Adóvilág 2009. november XIII. Évfolyam 12. szám Az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatalhoz az úgynevezett kis adókból közel 8 százalékkal nagyobb összeg folyt be 2008-ban, mint

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás Válasz az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magánnyugdíjpénztár-tagok által tulajdonjogukkal összefüggésben megvalósuló diszkrimináció kapcsán beadott kérelemmel kapcsolatban feltett kérdésre, illetve

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Budapes. Gazdasági Fórum 2011 október 27. Romhányi Balázs A lényeg A magyar költségvetési poli.ka legnagyobb baja, hogy nincs. A költségvetési poli.ka lényege

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Adókhoz kapcsolódó feladatok

Adókhoz kapcsolódó feladatok Adókhoz kapcsolódó feladatok Az adórendszer általános jellemzıi 1. feladat A gazdaságirányítás milyen feladatokat tölthet be a piacgazdaságokban: 2. feladat Kik a gazdaságirányítás szereplıi? 3. feladat

Részletesebben

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév Háztartás - család A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik

Részletesebben

I. 2014. január 1-től életbe lépett, a MunBér14 programot érintő jogszabály-változások, hatásuk a programra

I. 2014. január 1-től életbe lépett, a MunBér14 programot érintő jogszabály-változások, hatásuk a programra MUN v14.0130 Ez a verzió adatbázis módosításokat hajt végre, ezért először csak egyetlen munkahelyről szabad indítani (a windows tálcán se legyen letéve a program)! Ha ez a feltétel nem teljesül, a program

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben