BÉR- ÉS BÉRTEHER-REFORM. (Részletes GKI-javaslat) Budapest, február 27.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÉR- ÉS BÉRTEHER-REFORM. (Részletes GKI-javaslat) Budapest, 2008. február 27."

Átírás

1 BÉR- ÉS BÉRTEHER-REFORM (Részletes GKI-javaslat) Budapest, február 27.

2

3 1 A foglalkoztatás közteherviselési rendszere kulcsszerepet játszik az adó- és járulékrendszer egészének működésében, itt realizálódik az összes közteherbevétel mintegy fele, ugyanakkor ezen a területen a legsúlyosabbak jelenleg a problémák is. A gazdaság működésének elemzése során a szürke és fekete foglalkoztatás léte, a bér-versenyképesség romlása ugyancsak nagy súllyal merül fel, de az igazságosság, a méltányosság érvényesülése is leginkább a foglalkoztatás közterheit tekintve kérdőjeleződik meg, sőt még az adózás bonyolultsága is leginkább itt jellemző. Mindezekre tekintettel a jelen javaslat kizárólag az adórendszeri problémák szívére, a foglalkoztatás közterheinek rendszerére fókuszál. I. MIÉRT KELL BÉR ÉS BÉRTEHER REFORM? Az átlagbérek közterheit tekintve 2006-ban Magyarországon az EU országok között a harmadik legmagasabb volt az un. bér-adóék (a teljes a biztosítási munkáltatói járulékokkal együtt számított bérköltségen belül a közterhek aránya) 51%. A hasonló adatok a környező versenytársaknál: Lengyelország 43,7%, Csehország 42,6%, Szlovákia 38,5%. Ez Magyarországon ráadásul 2007-ben legalább kb. 2 százalékponttal tovább emelkedett. A magyar személyi jövedelemadó rendszer torzulását jól mutatja, hogy ban a 4,5 millió adóköteles jövedelmet szerző állampolgárból csak kevesebb mint 1 millió vallott be évi 2 millió forint feletti jövedelmet és ők fizették meg az összes SZJA tömegének 79%-át. Az összes SZJA bevétel 30%-a pedig a 6 millió forint feletti éves jövedelmű 2,5%-tól származott. Eközben 1 millió ember egyáltalán nem fizetett adót, míg a főállású egyéni vállalkozások bevallott éves átlagos jövedelme nem érte el a 700 ezer forintot sem. Az előbb említett versenytárs országokban sehol sincs ilyen szélsőséges jövedelem-eloszlás. A bér-adóék (az szja-val, a tb járulékokkal, a munkaadói-munkavállalói járulékokkal számítva, szakképzési és rehabilitációs hozzájárulás nélkül) az egyes jövedelmi sávokban hullámzóan alakul. A marginális bér-adóék (2008) Éves jövedelem (ezer forint) Bér-adóék (%) A marginális adóék az SZJA sávhatár miatt igen alacsony szinten, az átlagkeresetek (2007-ben 185 ezer forint/hó) háromnegyedénél, vagyis 140 ezer forint havi kereset után 72%-ra ugrik fel! A kialakult helyzet teljesen értelmetlen. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egy 100 ezer forintos havi bérű alkalmazott 10 ezer forintos teljesen bruttó béremeléséből 50% megy el közteherre, de ugyanekkora béremelés egy 150 ezer forintos keresetű dolgozónál már 72%-ban a közteherviselést gazdagítja! Majd 230 ezer felett ez lemegy 65%-ra, 600 ezer felett pedig 61%-ra!

4 2 Külön probléma, hogy az átlagkereset háromnegyedétől széles körben 70%-ot meghaladó közteherelvonáson belül az egyén szempontjából csak alig fele részben jár többletszolgáltatás a többletbefizetés fejében. A személyi jövedelemadó terheken felül (ahol ez magától értetődő) a természetbeni egészségügyi ellátásért fizetett 9%-os jövedelemelvonás is hasonló szerepet tölt be, hiszen ez azonos biztosítást jelent minden foglalkoztatott számára. Elvileg az egészségbiztosítás értelmezhető úgy is, hogy a foglalkoztatottak befizetései fedezik saját gyermekkori, illetve időskori ellátásukat is, de ebből jelentős járulékemelési kényszer keletkezne. Ez jelenleg nyilván irreális modell lenne, ezért már ma is évi több mint 300 milliárd forintot fizet a költségvetés a nem-foglalkoztatottak széles rétegeinek biztosítása után, a hozzájárulás mértékrendszere azonban esetleges. A helyzet igazságtalanságát jelzi, hogy ezért a fejenként kb. havi 10 ezer forintos önköltséget jelentő biztosításért a minimálbéren bejelentett biztosított kb. havi 8 ezer, míg az átlagkeresetet kimutató biztosított 19 ezer forintot, az átlagkereset kétszeresét kereső 35 ezer, az átlagkereset négyszeresét kereső havi 69 ezer forintot fizet. A foglalkoztatáshoz tapadó közteherviselési rendszer fenti kedvezőtlen sajátosságai tükröződnek a bérek és bérköltségek aránytalanságaiban. Magyarországon rendkívül sok a nagyon alacsony bérű és viszonylag kevés az átlagbér környéki alkalmazott. Ebben jelentős szerepe van a bőven az átlagbér alatt megugró marginális adótehernek. A hivatalos bérarányokat jelentősen torzítja a bérekben nem megjelenő (vállalkozásokban elköltségelt, változatos formákban legálisan kivett, illetve a fekete gazdaságban mozgó) kvázi munkajövedelmek léte is ban a magyar átlagos havi bérköltség 947 euro volt, szemben az 1028 euros cseh, 890 euros lengyel, 775 euros szlovák (és 414 euros román) adattal. Már nem vagyunk olcsók! A relatív versenyhelyzet a magasabb nettó jövedelmet igénylő munkakörökben az átlagosnál is rosszabb. Emellett az egész rendszer hihetetlenül és feleslegesen bonyolult. Mindebből következően: A közepes és magasabb képzettséget, szaktudást igénylő, a gazdasági növekedésben kulcsszerepet játszó foglalkoztatottak alkalmazásának költségeit a magyar közteherviselési rendszer extra módon drágítja a környező országokban rárakodó terhekhez képest. Mindez versenyhátrányt jelent a külföldi befektetésekért folyó versenyben, de még a nagyobb cégek egy részét is a kulcs tevékenységeik részbeni áttelepítésére (illetve a személyes jövedelmek külföldi realizálására) inspirálhatja. A rendkívül magas bérék (továbbá a járulék-befizetések és az ellátások közötti részleges, illetve nem átlátható kapcsolat) egyszerre oka és következménye a szürke foglalkoztatásnak. A közteherviselés fő gondja a szürke mutyi minden jövedelemsávban és az emiatt is irdatlanul magas adókulcsok. Az alacsony jövedelmet bevallók jelentős része, talán közel fele is igazából más formákban veszi ki többletjövedelmét, közteherviselési részvétele ehhez mérten kiugróan alacsony. A magasabb jövedelmet bevallók jelentős része is ugyanezt

5 3 a kettősséget érvényesíti. (Erre utal, hogy az 5 fő feletti vállalkozásoknál ban foglalkoztatott 1,9 millió embernek csak 21%-a volt az évi 2 millió forint átlagkereseti szint felett.) Az elmúlt évek tapasztalatai nem igazolták, hogy a minimálbér SZJA mentesítése lényeges pozitív hatást gyakorolt volna a foglalkoztatás növekedésére (ugyanakkor a munkavállalók és az önfoglalkoztatók széles körének biztosított olcsó közteher mellett lehetőséget a szürke gazdaságban való létezésre). Az alacsony képzettségűek foglalkoztatásának bővítése kiemelt társadalompolitikai cél, ennek elérésére azonban az általános adózási eszközök kevéssé alkalmasak; a közoktatásnak, az átképzésnek, a szociális támogatások munkavégzéshez kötésének, a közmunkaprogramoknak és az ezekhez igazodó célzott járulékkedvezményeknek nagyobb hatékonysága lehet. II. A JAVASOLT VÁLTOZTATÁSOK IRÁNYAI A gazdaság és a társadalom számára - a jelenlegi bizonytalan nemzetközi pénzpiaci környezetben különösen - elsődleges érdek a konvergencia program sikeres teljesítése, ami a mozgásteret szűkké teszi. Ezért mélyreható változások pusztán adócsökkentések révén nem érhetőek el, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherviselés átalakításához szükség van a gazdaság és a foglalkoztatás kifehéredéséből, illetve a költségvetési kiadások csökkentéséből fakadó, átcsoportosítható forrásokra is. A javasolt változtatásokra csak ilyen környezetben kerülhet sor. A/ A foglalkoztatás közteherviselési rendszerében szükségesnek tartott változtatások fő jellemzői: 1. Egyszerűbb, áttekinthetőbb, világosabb, serkentő-ösztönző jellegű, fehéredést elősegítő, igazságosabb rendszer. Ez adóbázis szélesítést és adókulcs-csökkentést jelent. 2. Az átlagkereset másfélszereséig-kétszereséig csak alacsony SZJA kulcs és a teljes bérköltségre vetítve legfeljebb 50%-os bérék lehet. Ezen jövedelemszint felett se haladja meg a terhelés a 60%-ot. E nélkül aligha remélhető bármilyen komolyabb fehéredés, illetve a képzett munkavállalók tekintetében a költségversenyképesség komolyabb javulása. 3. Az alkalmazotti adójóváírás mai rendszerét fel kell váltani egy legalább az alkalmazottakra érvényes 0%-os első kulccsal. (Ezzel kiiktatható az adójóváírási lehetőség fokozatos csökkenéséből, kivezetéséből adódó növekvő adóterhelés problémája.) Ez az adókedvezmény a mainál jóval alacsonyabb jövedelemszinthez tartozzon. 4. A természetbeni egészségügy ellátások finanszírozását fix összegű, mindenki által fizetett kártyapénzzel kell megoldani, ennek kulcsszerepe van az adóék csökkenthetőségében.

6 4 5. A szolidaritás érvényesítésére az államnak kell megfizetnie a fix összegű kártyapénzt a nyugdíjasok, gyerekek, szociálisan rászorultak után. Ennek forrásaként az SZJA terhek arányát növelni indokolt a foglalkoztatás közterhein belül. Progresszív SZJA rendszert kell társítani a természetbeni juttatásokra nézve mindenkinek azonos biztosítást nyújtó fix összegű egészségbiztosítással, illetve a jövedelmek és a szolgáltatások arányosságát fenntartó (de a tetején enyhe degresszióval, ill. szolgáltatási plafonnal működő ) nyugdíjbiztosítással. 6. A kötelező nyugdíjrendszerben való részvételt (természetesen nyugdíjszolgáltatás nyújtásával együtt) meghatározott befizetési tömeg eléréséig (átlagjövedelem kétszerese vagy négyszerese) meg kell követelni a tőkejövedelmek után is (olyan mértékben, hogy a bér vagy a tőkejövedelemnek álcázott bérjövedelem kifizetés azonos terhet jelentsen), kivéve a kamatjövedelmeket. Ugyanakkor az ezen jövedelmek utáni, ellátással nem összekapcsolt egészségbiztosítást illető befizetéseket (eho) meg kell szüntetni. Így megszűnik az érdekeltség a munkajövedelem tőkejövedelemmé álcázásában. Hasonló elveket kell érvényesíteni az EVA-ban is. 7. Erős fehérítési nyomás indokolt mind az alkalmazottaknál, mind a munkáltatóknál, mind pedig az önfoglalkoztatóknál. Így indokolt a cafeteria kifizetések után legalább 10%-os társasági adó megfizettetése, a cégautókon keresztüli jövedelem kivét megnehezítése, stb. B/ A bérarányokban szükségesnek tartott változások 1. A minimálbér kétszerese feletti jövedelműek foglalkoztatásának költségeit csökkenteni kell. Ennek eszköze az átállás évében ezen körben a bérfejlesztés elmaradása, illetve a továbbiakban a bruttó/ nettó bérek munkaadó szempontjából lényegesen kedvezőbb aránya. A nettó kereset az átállás évében így is nő, később meg sokkal olcsóbban emelhető. 2. A minimálbér kétszerese alatti jövedelműek legális foglalkoztatásánál az államnak a munkavállalók helyzetét kell erősítenie, elérve, hogy magasabb legális bérek legyenek, amiből több marad a borítékban és több közterhet is tudnak fizetni, amihez magasabb későbbi nyugdíjellátás is tartozik. Ez a törekvés egyenes folytatása lenne a minimálbér kétszerese után már 2006 óta megkívánt járulék befizetésnek. Ennek lehetőségét a cégek nagy része számára az 1. pont teremti meg, ugyanakkor a fehérítésre is számítani lehet. 3. Ahol a piaci helyzet miatt nagyon alacsony átlagbér nem teszi lehetővé a magasabb bérek kigazdálkodását, továbbá a foglalkoztatás bővítése érdekében az állam átmeneti, vagy esetenként tartós teherátvállalást nyújthat a munkaadók részére.

7 5 C/ A szuperbruttósítás szerepe a fenti változások elérésében. 1. A szuperbruttósítás (a mai munkaadói járulékok beépítése a bérekbe és minden társadalombiztosítási közteher munkavállalói teherré alakítása) átláthatóvá és egyszerűvé teszi a foglalkoztatás utáni közteherviselést, igazodik a mai vállalkozói logikához is. A különböző fizetési kötelezettségek azonos alapra kerülnek, az adók száma csökkenthető, s mindez önmagában is kedvezményszűkítő hatású. 2. A szuperbruttó bér az eddigi bruttó bérnél kb. egyharmaddal magasabb, ezért az erre vetített közteherviselési kulcsok viszonylag alacsonyabbak lehetnek. Ez pszichológiai előny és megkönnyíti az átrendezés megvalósítását. (De fontos: a javaslat szerint a közterhek valóban csökkennek! Csak eddig a munkavállalók a munkáltatói bérterheket nem ismerték!) 3. A szuperbruttó bérnél megszűnik a munkáltató és a munkavállaló közötti adóalku-koalíció. A munkáltató kevésbé lesz érdekelt az illegális foglalkoztatáshoz kapcsolódó nagy összegű büntetések veszélyének felvállalásában (mert ő lényegében már nem fizet a foglalkoztatás után adót). III. A JAVASOLT VÁLTOZÁSOK JANUÁR 1-I BEVEZETÉS ESETÉN 1. A jelenlegi bérek (keresetek) technikai szuperbruttósítása, ahol az átállási szabály: jelenlegi bruttó bér x 1,32 + havi 1950 Ft. 2. A fizetések technikai szuper bruttósítása utáni jövedelemre január 1- től az alábbi közterhek érvényesülnek: az SZJA 20% az átlagjövedelem másfél-kétszereséig, efölött 30% az átlagjövedelem három-négyszereséig, majd 35%; az SZJA rendszerében személyi legalább alkalmazotti adómentesség (0 kulcs) évi 750 ezer forint jelenlegi jövedelemig (itt nincs bruttósítás); praktikusan 150 ezer forint éves adókedvezmény érvényesül; a százalékos tb teher az átlagjövedelem három-négyszereséig 30%, e fölött pedig 25% (ezen belül 25%, ill. 20% a nyugdíjjárulék, amiből az átlagjövedelem három-négyszereséig 6% kerül a magánnyugdíj pénztárakba; 2-3% a pénzbeli egészségügyi ellátásokat finanszírozza, míg 2-3% a Munkaerő Piaci Alapba kerül); mindenki havi 10 ezer forintos egészségügyi fix összegű terhet (kártyapénzt) fizet; a nyugdíjas, a gyerek, a szociálisan rászoruló után az állam fizeti ezt; az SZJA-hoz kapcsolódó 4%-os szolidaritási adó megszűnik; a tőkejövedelmek után (a kamatot kivéve) 25%-os SZJA és a tőkejövedelem fele után 25%-os nyugdíjjárulék és nyugellátás érvényesül mindaddig, amíg a biztosított utáni összes befizetett nyugdíjjárulék nem éri el az átlagjövedelem

8 6 kétszereséhez (négyszereséhez) tartozó nyugdíjjárulék szintet. Ez alkotmányossági okokból jogtechnikailag lehet adóelvonás is, de a lényeg az, hogy részben nyugellátás is jár érte. (Az eddig itt alkalmazott százalékos egészségügyi hozzájárulás megszűnik.) Hasonló nyugdíjjárulék és nyugellátás érvényesíthető az EVA-ban működőknél. 3. Az ÉT-ben 2008-ban olyan megállapodás születése kívánatos (ez feltétele a reformnak), ami szerint: a 2008 október-decemberi fizetéseket, adókat és járulékokat szuperbruttósítva is kimutatják és az ebből kiinduló bruttósítást januárban végrehajtják, összhangban az erről rendelkező törvénnyel. a 2009 januári bérfejlesztésekkel: - a korábbi évi 1,8 millió forint alatti fizetéseknél megvalósítják az átállás miatti kiesések teljes kompenzálását (felhasználva erre a központi költségvetés által nyújtott esetleges támogatást is) és ezen felül az év során további 5-8%-os bérfejlesztést ajánlanak, ami együttesen és átlagosan ebben a körben 15-23% körüli bérfejlesztést jelent, - az ennél magasabb fizetéseknél jellemzően nem emelik a béreket, mert ott így is 5-23% közötti nettó béremelkedés megy végbe. az új szuperbruttó minimálbér a fentiekkel összhangban 2009-től 113 ezer forint lesz. éves bruttó A bérek alakulása néhány kitüntetett értéknél (ezer forintban) tényleges havi bruttó havi nettó éves szuper bruttó számított havi szuper bruttó havi szuper nettó évi béremelés után éves szuper bruttó havi szuper bruttó havi szuper nettó Minimálbér Váltópont* Átlagbér (2007) * Váltópont: az a jövedelemszint, ahonnan kezdve a szuperbruttósítás és az adóváltozások nettó kereseti hatása pozitív. 4. A szuperbruttósítást törvény írja elő és a törvény az így számított bérre vonatkoztatja a bércsökkentés tilalmára vonatkozó Munka Törvénykönyve előírásokat. Az alacsony béreknél az adóbázis szélesítését ellensúlyozó béremelés teljes végrehajtását a munkaadók vállalják magukra egy ÉT egyezség alapján, ennek megvalósításához a normatív feltételeket rögzítő pályázati rendszer keretében támogatást kaphatnak. A bruttósítás korrekt végrehajtását ezen pályázat keretében ellenőrzik, de más állami pályázatokon, közbeszerzési eljárásokban való részvételnek is feltétele lesz a rendezett munkaügyi kapcsolatok megléte (amibe beleszámít a bruttósítás korrekt végrehajtása is).

9 7 IV. A KOMPENZÁCIÓS MECHANIZMUS 1. A foglalkoztatottak nettó jövedelmét tekintve a bruttósításból és a közteherváltozásból adódó (tehát 2009-es béremelés nélküli!) átváltási pont a vesztesek és nyertesek között 2009-es bérszinten a minimálbér kétszeresénél, évi 1,8 millió forint (mai értelemben vett bruttó) jövedelemnél van. Nyer a bruttósítás és az adóváltozások révén a költségvetési szférában 520 ezer, az 5 fő feletti foglalkoztatóknál a versenyszférában 800 ezer ember (illetve az 5 fő alatti cégeknél néhány tízezer alkalmazott). Ez összességében közel 1,4 millió foglalkoztatott, náluk a nettó béremelkedés 5-23% között van. Itt 2009-ben nincs bruttó béremelés. A mai minimálbér és az 1,8 millió forintos érzékenységi határ között kb. 1,4 millió, a valószínűleg papíron részmunkaidős foglalkoztatást takaró 600 ezer forint éves jövedelem és az érzékenységi határ között mintegy 1,7 millió adófizető van. Ezek közül 238 ezer van a költségvetési szférában (ahol a kompenzálás könnyen megoldható), így a közteherváltozások miatt esetleg hátrányba kerülő munkavállalók száma 1,45 millió lehet. Ezek jelentős részénél a szükséges 15-23%-os bérfejlesztés (a vállalati béremelési lehetőségek ide koncentrálásával) automatikusan megtörténhet. A munkaügyi statisztikák szerint a versenyszférában az 5 fő feletti cégeknél 1,1 millió munkavállaló lehet az említett érzékenységi küszöb alatt. A teljes átrendeződés miatti nettó jövedelem-kiesés ebben a körben az alábbi táblázat szerint összesen 78 milliárd forint. Ennek jelentős részénél a belső bérpolitika révén megoldódik az alkalmazkodás, igaz felmerül kompenzációs igény az 5 fő alatti vállalkozásoknál is. Az éves munkavállalói jövedelem-kiesés nagysága* (2009-es szinten, ezer Ft) Bruttó jövedelem (mai értelemben) Létszám (ezer fő) Kiesés fejenként (ezer forint) * 5 fő alatti cégek nélkül, csak a szuperbruttósítás és a közteherváltozások hatásait számításba véve. Mindezek alapján a 70 milliárd forinttal számolt nettó kompenzáció biztonsággal elégségesnek látszik az átállás kezelésére.

10 8 A kompenzáció megvalósításának legegyszerűbb módja az, hogy a munkáltató pályázati rendszerben (még 2008-ban) kéri az esetleges átállási veszteség folyamatos részbeni megtérítését, figyelemmel a vállalkozásnál belső bérpolitikai átcsoportosítással megoldható rész levonására. A bruttósítás végrehajtását független auditorral ellenőriztetni kell, ez a támogatási kifizetés folyósításának feltétele. A 70 milliárd forint nettó kompenzációhoz 140 milliárd forintot kell kiutalni, amiből 70 milliárd forint a közterhekben azonnal visszafolyik. A minimálbér 113 ezer forintra emelkedik (beleértve a rendkívüli 2009-es béremelést is). A bevezetés megkönnyítésére lehetséges nettó módon történő támogatás is, ahol a vállalkozások elfogadott pályázataihoz kapcsolódóan egyéni kvázi folyósítás történik kártyapénz-kedvezmény formájában. 2. A foglalkoztatottak egy további csoportja a közel 500 ezer egyéni vállalkozó, illetve az egyéb kisvállalkozók (közel 200 ezer ember). A kompenzációs igény itt kisebb arányban megalapozott, mert itt eddig is jellemző volt az adóelkerülés, illetve közülük sokak terhelése eltérően változik, hiszen más jogviszonyokban már biztosítottak. A bruttósított minimálbér emelkedése ebben a körben nagyon erős fehérítési nyomást fejt ki. Az eddig csak minimálbér után fizető egyéni vállalkozónak a megemelt minimálbér miatt 21%-kal nagyobb jövedelmet kellene legálisan kimutatnia, ekkor a nettó jövedelme kb. 4%-kal emelkedne. Az átállás megkönnyítésére az javasolható, hogy az alkalmazotti adókedvezményt a 0 százalékos adókulcs váltsa fel, vagyis ez a kör is élhessen az adókedvezménnyel. Ebben az esetben a kimutatott (legalizált) szuperbruttó jövedelmek 21%-os növekedése a nettó jövedelem 31%-os bővülését eredményezné, ami igen komoly érdekeltséget is teremt a fehérítésre. (Ugyanakkor ebben a feltételrendszerben is a minimálbér utáni közteher befizetések 12%-os emelkedése valósulna meg.) V. A VÁLLALKOZÁSOKRA GYAKOROLT HATÁSOK A munkaviszonyból származó összes jövedelem a szuperbruttósítás előtt mintegy 7500 milliárd forint, ami a szuper bruttósítás után (vagyis a tényleges bérköltséget tekintve) kb milliárd forintot jelent. Ennek a bértömegnek a 28%-a van az 1,8 millió forintos érzékenységi sáv alatt. Így, ha ebben a sávban 21%-os, e felett pedig 0%-os bérfejlesztés valósul meg, úgy a nemzetgazdasági bérköltség 5,9 %-kal emelkedik ( a folyó áron várhatóan 7%-kal emelkedő GDP mellett.). Ha azonban 70 milliárd forint nettó (azaz 140 milliárd bruttó) költségvetési támogatás tehermentesíti a vállalkozásokat, akkor 16%-kal nőnek csak a bérköltségek az említett alsó jövedelemsávokban, azaz a nemzetgazdasági bérköltség növekedés csak 4,5%. Ez az átálláskor is megteremti a vállalkozói szféra (többletnyereségben lecsapódó) érdekeltségét, a későbbiekben pedig a bérnövekedés kedvező dinamikai tulajdonságai számukra is további előnyöket hoznak.

11 9 VI. A VÁLTOZTATÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSAI A számítások szerint a TB járulékoknál a munkaviszonyok után milliárd forint bevétel esik ki. Az SZJA rendszeren belül az átállás mérlege (a különadóval együtt) közel 15 milliárd forint kiesés. A nem munkajövedelmet realizáló egyéni vállalkozói (illetve a formailag inaktív) körből, továbbá a tőkejövedelmek és az EVA fokozott terheléséből beszedhető legalább milliárd forint. Mindezek mellett, ha 70 milliárd forint a kompenzációra fordított nettó összeg a bevezetéskor, úgy a teljes államháztartási kiesés 400 milliárd forint alatt marad. Ha a költségvetési mozgástér kisebb, illetve a bizonytalanságok jelentősnek látszanak, indokolt lehet egyes alapparaméterek esetében fokozatosságot érvényesíteni. Ebből a szempontból felmerülhet a javasolt 30%-os tb járulék 31-32%- os szinten való kezdeti meghatározása, illetve az első évre a 30-35%-os SZJA kulcsok helyett 32-37%-os mértékek alkalmazása, esetleg az alkalmazotti adókedvezmény kiterjesztésének a fokozatos megvalósítása. (Az átmeneti támogatások fokozatos leépítése teheti majd később lehetővé az SZJA sávhatár átlagkereset kétszeresére való emelését.) Fokozatos bevezetés esetén az éves teher nem több 200 milliárd forintnál. A dinamikus modellben, a bruttósítás és a 2009-es bérfejlesztések együttes hatására az várható, hogy a bruttó bérkiadások 4,5%-kal nőnek, ami megegyezik a 2009-es költségvetési évre feltételezett mértékkel. Ugyanakkor a nettó keresetek a vállalati szférában az érzékenységi határ alatt mintegy 5-6, felül mintegy 12, összességében kb. 10%-kal, a költségvetési szférában pedig az érzékenységi határ felett 15%-kal, az alatt 5-6%-kal, összességében pedig mintegy 12%-kal (a 13. havi bérek visszavezetésére vonatkozó döntésektől függően esetleg ennél kevésbé, például ugyancsak 10%-kal) nőhetnek. Mindez statisztikailag 6-7% körüli reálbér növekedést okozhat, ami azonban csak részben jelenik meg a fogyasztás emelkedésében, hiszen egyidejűleg a korábbi fekete jövedelmek kifehéredése is végbemegy. Ebből formailag 3-3,5%-os reálnyugdíj emelkedés is következik. (Ennek esetleges többletterhét viszont az alacsonyabb költségvetési bérnövelés nettó hatása ellensúlyozza.) VII. A KODIFIKÁCIÓS FELADATOK A vállalkozások és a munkavállalók számára a szokásos 45 napos felkészülési idő ilyen nagymértékű változtatások esetén nyilván nem elegendő, ezért 2009-es bevezetés esetén ideális esetben a tavaszi ülésszakon kellene elfogadni a szükséges jogszabályokat, de egy szeptemberi kihirdetés is még működőképes lehet. Igazából azonban amit időben tudniuk kell a szereplőknek, az a közteher befizetési szabályok változása, illetve a bruttósítás eljárásának szabályozása. A társadalombiztosítási ellátásokat szabályozó törvények teljes körű módosítása ráér az őszi ülésszakon is, sőt elképzelhető a újraszabályozás 2010-től történő érvényesítése is 2009-re érvényes megfelelő átmeneti rendelkezésekkel. (A jövő évben történő nyugdíj megállapítás mindenképpen két logika vegyítését igényli, ahol a régi struktúrák megőrzése lehetséges).

12 10 MELLÉKLET A nettó keresetek alakulása 2009-ben a közteherváltozások és a béremelések hatására (5%-os nettó béremelés a váltópontig, havi kb. 150 ezer bruttó, ill. 103 ezer nettó fizetésig, e felett csak az adóváltozások hatása, az 5 fő alatti vállalkozások nélkül) VERSENYSZFÉRA KÖLTSÉGVETÉSI SZFÉRA Létszám ezer fő Reform előtt, nettó ezer Ft 2009/2008 % Létszám ezer fő Reform előtt, nettó ezer Ft 2009/2008 % ,

13 11 A teljes bérköltség marginális adó- és járulékterhelése, Százalék Bruttó havi kereset, ezer Ft (jelenlegi értelmezésben)

14 12 A nettó keresetek alakulása 2009-ben a közteherváltozások és a béremelések hatására (2008=100) Százalék VERSENYSZFÉRA Nettó éves kereset, ezer Ft Százalék KÖLTSÉGVETÉSI SZFÉRA , Nettó éves kereset, ezer Ft Megjegyzés: Az egyes pontoknál az odatartozó létszámok (a versenyszférában az 5 fő feletti vállalkozások adatai) vannak feltüntetve ezer főben.

Bér- és bérteher-reform

Bér- és bérteher-reform (a GKI-javaslat összefoglalása) Bér- és bérteher-reform I. A JAVASLAT KÖRNYEZETE A GKI-javaslat abból indul ki, hogy az adórendszerben a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheknél (adóknál és járulékoknál)

Részletesebben

Összehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I

Összehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I Összehasonlító példák Hol tartunk? Családi állapothoz igazodó kedvezmények Adójóváírások és hitelek Ki mennyit fizet? Kína Egyéni vállalkozók személyi jövedelemadózása Példa bér adójának kiszámítására

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2016/2017. I. félév Adóoptimalizálás

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2016/2017. I. félév Adóoptimalizálás Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Miről lesz szó? Példák a bér személyi jövedelemadójának kiszámítására Tax wedge

Részletesebben

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei A munkához kapcsolódó adóterhek 2010 óta érdemben csökkentek Magyarországon, azonban nemzetközi összehasonlításban még így is magasak. A magyar

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására 191-192 Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Árfolyamnyereség Kamat Osztalék 2012/2013. II. félév 72-83 Miről lesz szó?

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2013 Gyógyszerészeti és Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI

Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Költségvetési projekció 2014-2015 Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Tartalom 1. A feladat 2. A módszer 3. A makró előrejelzés 4. A változatlan költségvetés feltétel 5. A költségvetési

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2014 ENKK Nyilvántartási és Képzési Központ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2014. ÉV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Adatszolgáltatói

Részletesebben

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2013. IV. NEGYEDÉVES ÉS 2013. ÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: Azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

Határozza meg a munkavállaló február havi nettó keresetét! (adatok forintban)

Határozza meg a munkavállaló február havi nettó keresetét! (adatok forintban) SZJA 1.példa Egy munkaviszonyban lévő elvált nő, havi rendszeres keresete 180 000 Ft. A munkáltatójától havi 8 000 Ft értékben kap élelmiszervásárlásra jogosító Erzsébet utalványt. Más juttatása az adott

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2014/2015. II. félév ADÓZÁS I.

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2014/2015. II. félév ADÓZÁS I. Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására 2014/2015. II. félév Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Árfolyamnyereség Kamat Osztalék Miről lesz szó? Példák a bér

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP 1626/06 NYILVÁNTARTÁSI SZÁMÚ ADATGYŰJTÉSE, EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2009. ÉV Adatszolgáltatói kör: Az egészségügyi ágazat létszám-

Részletesebben

Írta: Administrator 2012 január 17. (kedd) 12:24

Írta: Administrator 2012 január 17. (kedd) 12:24 Bérkompenzáció 2012 igénylés : az elvárt béremeléshez 21 milliárdot ad a kormány. A kormány pályázati rendszerben, vissza nem térítendő támogatás formájában átvállalja a bérfejlesztés 2-3 százalékát a

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2014/2015. II. félév ADÓZÁS I.

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2014/2015. II. félév ADÓZÁS I. Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Árfolyamnyereség Kamat Osztalék Miről lesz szó? Példák a bér személyi jövedelemadójának

Részletesebben

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária Dr BME Pénzügyek Tanszék Általában az adó- illetve társadalombiztosítási elvonási rendszer két külön, egymástól független rendszerként jelenik meg, kettőjük kölcsönhatását alig, vagy nem elemezték eddig

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Tájékoztató a Magyar Közlöny 136. számával kihirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv megvalósításához kapcsolódó törvénymódosításokról

Tájékoztató a Magyar Közlöny 136. számával kihirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv megvalósításához kapcsolódó törvénymódosításokról Tájékoztató a Magyar Közlöny 136. számával kihirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv megvalósításához kapcsolódó törvénymódosításokról A 2012. október 15-én a Magyar Közlöny 136. számában kihirdetésre kerültek

Részletesebben

Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31.

Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31. Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ 2012. évi támogatási lehetőségeiről Janovics László igazgató Pécs, 2012. január 31. Jogszabályi háttér: Elvárt béremelés jogszabályi háttér 2011.

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Sajtótájékoztató Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Főbb mutatószámok GDP arányos adóterhelés állami kiadások aránya a GDP %-ában adóék (tax wedge = közterhek az összes bérköltségben) fekete

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

2. Az elvárt béremelés végrehajtása esetén kompenzáció vehetı igénybe, illetve végre nem hajtása esetén pedig szankciók lépnek életbe.

2. Az elvárt béremelés végrehajtása esetén kompenzáció vehetı igénybe, illetve végre nem hajtása esetén pedig szankciók lépnek életbe. Az alábbiakban az értelmezéshez szeretnénk néhány észrevételt tenni a rendelkezésünkre álló információk alapján az ÚTMUTATÓ a 2012-ben elvárt béremelésrıl szóló kormányrendelet gyakorlati végrehajtásának

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a Vállalkozások lk á k adózása (MSC levelező hallgatók részére) (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás rendjéről szóló tv., SZJA, TA, ÁFA törvény Vizsga: Félórás vizsga az elméletből

Részletesebben

SZJA, Cafeteria

SZJA, Cafeteria SZJA, Cafeteria 2016-2017 2016. évi változások A személyi jövedelemadó mértéke 16%-ról 15%-ra csökkent Családi adókedvezmény: 2016-tól 4 év alatt fokozatosan duplájára (10.000 Ftról 20.000 Ft-ra) nő Első

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Vállalati Tervezés 2012

Vállalati Tervezés 2012 Vállalati Tervezés 2012 Adóváltozások(k) SZJA-t érintő változások, bérkompenzáció 2011. december 7. Radisson Blu Béke Hotel Főbb személyi jövedelemadó változások adóalap I. Az új szabályok szerint évi

Részletesebben

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16300. számú törvényjavaslat a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről 1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó

Részletesebben

A foglalkoztatás bővítésének adminisztratív és adózási korlátai

A foglalkoztatás bővítésének adminisztratív és adózási korlátai A foglalkoztatás bővítésének adminisztratív és adózási korlátai (Sajtótájékoztató) Budapest, 2012. június 14. Bevezető Előadó: Zara László elnök A magyar közterhek nemzetközi összehasonlításban Előadó:

Részletesebben

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december A járulékfizetési kötelezettséget érintő 2008. évi fontosabb változások Széll Zoltánné előadása Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy,

Részletesebben

kukta.hu A fizetendő járulékok megoszlása január 1-jétől* Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő

kukta.hu A fizetendő járulékok megoszlása január 1-jétől* Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő kukta.hu A fizetendő járulékok megoszlása 2013. január 1-jétől* Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék Nyugdíjjárulék** egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ az egészségügyben dolgozók létszám- és bérhelyzetéről III. negyedév

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ az egészségügyben dolgozók létszám- és bérhelyzetéről III. negyedév ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ az egészségügyben dolgozók létszám- és bérhelyzetéről 2010. III. negyedév A feldolgozás mintája: Azon egészségügyi intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2010.

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat I. rész: Az szja Személyi jövedelemadó Személyeket, és nem háztartásokat adóztat. Béradóként inkább bevételt, mintsem jövedelmet adóztat (bár vannak erős ellenpéldák

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2010 GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság

Részletesebben

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Leggyakoribb munkajogi esetek

Leggyakoribb munkajogi esetek Leggyakoribb munkajogi esetek Az elmúlt időszakban a tagtársainktól érkezett kérdések, és az azokra adott válaszok a szakdolgozók széles rétegeit érinthetik, ezért újonnan induló rovatunkban segítségképpen

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek. 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége. 2. Munkabér Bérköltség

18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek. 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége. 2. Munkabér Bérköltség 18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek 1 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége. Munkabér Bérköltség. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő.

Részletesebben

18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek. 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége. 2. Munkabér Bérköltség

18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek. 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége. 2. Munkabér Bérköltség 18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek 1 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége 2. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső

Részletesebben

vedelemadózás Magyarországon gon Minden forint egyenlő 2016/2017. I. félév Dr Lakatos Mária

vedelemadózás Magyarországon gon Minden forint egyenlő 2016/2017. I. félév Dr Lakatos Mária Személyi jövedelemadj vedelemadózás Magyarországon gon Minden forint egyenlő Miről l volt szó? Adókról általában Társadalombiztosítás alapjai Biztosítási rendszer eredete Egy kis történelem Elvek, célok,

Részletesebben

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M 1308M MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Az adózó adószáma adóazonosító jele neve (elnevezése)

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2015. I. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2015. I. negyedévben

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

Lesz e újabb. nyugdíjreform? Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlés Képviselőcsoport Gazdasági Kabinet Lesz e újabb 12 1 8 6 4 2-2 nyugdíjreform? Munkanélküliség 5,6 5,6 GDP 4,3 Infláció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 sz EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben, EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség

Részletesebben

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation 18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses 1 1. Személyi költségek Personal Costs 2. Munkabér Wage 3. Motivációs rendszerek Motivation 4. Személyzet kiváltási lehetőségei External labor cost

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1508A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az állami adóhatósághoz

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei :

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei : SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve Tervdokumentáció részei : I/1. számú melléklet: I/2. számú melléklet: I/3. számú melléklet:

Részletesebben

Számvitel III 9. gyakorlat EHO, Vállalkozást és természetes személyt terhelő közterhek 10. szeminárium

Számvitel III 9. gyakorlat EHO, Vállalkozást és természetes személyt terhelő közterhek 10. szeminárium 1. A vállalkozás 201X. év. május hónapban 6 000 000 forintot fizetett ki reprezentációs költségként. 1. Számítsa ki a személyi jövedelemadó, és az EHO összegét. EHO (6000000*1,19*0,27) 1 927 800 Szja (6000000*1,19*0,15)

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

legfontosabb 2006. évi

legfontosabb 2006. évi A pénztp nztárakat érintő legfontosabb 2006. évi adóváltoz ltozások VIII. Pénztárkonferencia 2005. november 10-11. 11. Tapolca Dr. Juhász István az APEH szakmai elnökhelyettese Előzmények Konvergenciaprogram

Részletesebben

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Dr. Kiss Mariann Bővül a biztosítottak köre a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Szállodák személyi ráfordításai

Szállodák személyi ráfordításai Szállodák személyi ráfordításai 1 Személyi ráfordítások 1. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő 5. Személyi ráfordítás mutatószámai

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2014 2013. december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit Családi járulékkedvezmény Jogosultak: Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, és a családi

Részletesebben

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M 38M MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Az adózó adószáma adóazonosító jele neve (elnevezése)

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1508A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az állami adóhatósághoz

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Az adóemelésekrıl adójóváírás

Az adóemelésekrıl adójóváírás Az adóemelésekrıl A jövı évi adóváltozások jelentıs adóemeléseket mutatnak. A korábbi 25%-ról 27% emelkedik az áfa általános kulcsa, jelentısen növekszik a jövedéki adó, bevezetésre kerül a baleseti adó,

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft.

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Könyvelés- Bérszámfejtés www.eurotantusz.hu MINIMÁLBÉR SZAKKÉPZETTEK GARANTÁLT BÉRMINIMUMA M E G J E G Y Z É S Besorolási bér 2011 2012 2011 2012 78 000 93

Részletesebben

Az elvárt béremelés kompenzációját

Az elvárt béremelés kompenzációját Az elvárt béremelés kompenzációját biztosító kormányzati lépések a) A bérfejlesztés 5 % fölötti részének normatív támogatása az adórendszeren keresztül a teljes körű végrehajtás esetén Elérthető: 2012.01.01-től

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

A kormány Új Egyensúly Programjának rövid előzetes hatásvizsgálata

A kormány Új Egyensúly Programjának rövid előzetes hatásvizsgálata A kormány Új Egyensúly Programjának rövid előzetes hatásvizsgálata A program teljes hatásáról a kormány nem adott tájékoztatást annak ellenére, hogy a törvényi előírások szerint ezt a törvényjavaslatok

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben