Gazdaasszonyok és farmerfeleségek Családi gazdálkodás, munkamegosztás és döntések a mezőgazdasági vállalkozók családjaiban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdaasszonyok és farmerfeleségek Családi gazdálkodás, munkamegosztás és döntések a mezőgazdasági vállalkozók családjaiban"

Átírás

1 0. Gazdaasszonyok és farmerfeleségek Családi gazdálkodás, munkamegosztás és döntések a mezőgazdasági vállalkozók családjaiban Készítette: Csurgó Bernadett Minden jog fenntartva a Rubeus Egyesületnek és a szerzőnek!

2 2 Tartalom I. Bevezetés 4 II. Családi magángazdaságok a kilencvenes években 8 II. 1 Mezőgazdasági vállalkozók 9 II. 2 Nők a családi magángazdaságokban 14 III. Mezőgazdaság és család történeti áttekintés 19 III. 1. Asszonyok a mezőgazdasági termelésben 19 III. 2. A vidéki nők helyzete a kilencvenes években 27 IV. Nők helyzete a mezőtúri farmercsaládokban 30 IV. 1. A felmérés helyszíne: Mezőtúr 30 IV. 2. Módszerek 33 IV. 3. Családok és gazdaságok 35 IV A gazdaság története 35 IV A családok demográfiai sajátosságai 37 IV. 4. A vizsgálat eredményei 40 IV A gazdaság 40 IV A gazdaság jellege 40 IV Szakmai ismeretek, kapcsolatok 42 IV Asszonyok a családi gazdaságban 46 IV A gazdaság munkaerő-felhasználása 54 IV A család 58 IV Háztartás. Munkamegosztás 58 IV Életkörülmények, a háztartás felszereltsége 59 IV Családon belüli munkamegosztás 60

3 IV Vállalkozói életforma és család 60 IV Házimunka 61 IV Pénzkezelési szokások 64 IV Családon belüli döntések 66 IV Módszerek 66 IV Eredmények 68 IV Családtípusok 71 IV Tradicionális család: gazdaasszonyok 72 IV Átmeneti családtípus: háztájizó feleségek 74 IV Farmercsalád: farmerfeleségek 77 V. Elméleti összefoglalás: A vidéki átalakulás értelmezése és a gender-studies 82 Felhasznált irodalom 89 Mellékletek 93

4 I. Bevezetés A magyar népesség körülbelül 50%-a él vidéken, vidékies településeken: falvakban, tanyákon, mezővárosokban. A magyar lakosság fele tehát vidéki, és ez tendencia tovább erősödhet, hisz a vidéki népesség arányának növekedése eléri az évi 0,7%-ot. A vidéken élők többségét azonban ma már nem a mezőgazdasági termelők alkotják. A vidék sokszínűsödése figyelhető meg: új szereplők, új társadalmi rétegek jelennek meg. Nyugat-Magyarországon például a vidék erőteljes iparosítása, illetve újraiparosodása zajlik, amit a külföldi multinacionális, illetve a magyar cégek hajtanak végre. Emellett szinte országosan megfigyelhető a vidékre vándorlás folyamata: különböző társadalmi rétegekből származók, nyugdíjasok, fiatalok, szegények és középosztálybeliek hagyják el a nagyobb városokat a távolabbi rurális lakóhely kedvéért. Mindezek hatására a vidéki népesség mára már elvesztette a mezőgazdasági termelői és még inkább a tradicionális paraszti jellegét. 1 (Kovách 2001, Ladányi 1999, Csite 1999) A mezőgazdaságból élők aránya a vidéki népességnek mindössze 10%-a, és nem képeznek egységes társadalmi réteget, a legélesebb határ a mezőgazdasági alkalmazottak és a magántulajdonosok között húzódik. A mezőgazdaságban végbement szervezeti átalakulás, a privatizáció és kárpótlás egyik eredménye volt, hogy 1996-ra 1933 szövetkezet, 188 részvénytársaság, 3654 kft, 1,2-1,6 millió részidős és teljes idős családi farm működött az országban. A kilencvenes években a mezőgazdasági termelésben a magántermelés vált dominánssá, 1,2 és 1,6 millió közötti családi magángazdaság van az országban, melynek többsége részidős és jelentős mértékben termel saját fogyasztásra.(alvincz 1998 Csite- Kovách 2000) A magyarországi mezőgazdaság egyik jellegzetes csoportját képezik tehát a családi magángazdaságok. A termelés szerkezete és a racionális gazdálkodás elemeinek megléte vagy hiánya alapján két markánsan elkülönülő csoportra oszlanak ezek a gazdaságok. A vegyes termékszerkezet és a racionális gazdálkodás hiánya a termelés paraszti jellegének újraéledésére, míg a másik csoport esetében a specializáció és a kiugróan magas termelési érték a vállalkozói 1 A folyamatot Kovách Imre a depeasantisation (elparasztiatlanodás) elmélettel magyarázza.

5 magatartás megerősödésére utal.(harcsa-kovách 1996.). Az előbbieket parasztgazdáknak az utóbbiakat farmereknek vagy mezőgazdasági vállalkozóknak nevezhetjük. A mezőgazdasági magángazdaságok egyik legfontosabb jellemzője, hogy családi alapon szerveződnek és alapvetően a család munkaerejére építenek. A mezőgazdasági magántermelés előzményei a kollektivizálás ellenére, a hatvanas évekre nyúlnak vissza, ekkor természetesen a részidős mezőgazdasági termelés dominált. A főfoglalkozású mezőgazdasági termelők száma a kilencvenes években valamelyest megnőtt, 1993-ban a mezőgazdasági aktív keresők 29,2%-a volt főfoglalkozású egyéni vállalkozó (Harcsa 1995 Harcsa-Kovách 1996). A mezőgazdasági termelés főfoglalkozássá válása megváltoztatta az ilyen típusú mezőgazdasági termelésbe bekapcsolódó családok életét. A főállású magángazdálkodók körében kialakult egy nagyjából egységes gazdálkodói habitus, 2 amit Kovách Imre szavaival élve a vállalkozás ethosza és a piacra szerveződő gazdasági magatartás jellemez. Ezeket a gazdaságokat a piac kihívására hozták létre, a fő cél a profittermelés, és ezen keresztül a jólét biztosítása és a társadalmi felemelkedés. A gazdálkodás pedig a célok megteremtésének eszköze. A gazdák a termelés és értékesítés egész folyamatát irányítják és ellenőrzik. A mezőgazdasági termelés szakismeretei mellett bizonyos szervezési szakértelemmel, hitel és pénzkezelési készséggel, kapcsolatteremtő és információszerző képességgel, azaz piaci kvalifikációval is rendelkeznek. (Kovách 1988 Borsos- Csite- Hella 1993) A szinte kizárólag mezőgazdaságból élő családoknak új kihívásokkal kellett szembenézniük, amelyek megváltoztatták a családon belüli munkamegosztás szerkezetét is. A nők családon belül végzett munkája új feladatokkal bővült, amely hatással volt a nők családon belüli szerepeire is. A háztartásvezetésen és gyermeknevelésen túl a gazdaság munkájába is bekapcsolódtak az asszonyok. A társadalmi és gazdasági változások kitermeltek tehát egy új gazdálkodói habitust, azaz a tartós és áttételezhető beállítottságok, illetve hajlandóságok új rendszerét, és az új típusú környezetet alkotó struktúrák a családon belüli nemi viszonyokat is befolyásolják. Előzetes hipotézisem szerint a családokon belül zajló folyamatok nem a paraszti tradíciók újraéledése, hanem egy új típusú, családi életforma, és életvezetés kialakulásához vezetnek, ahol a vállalkozói értékek és a polgárosult családi 2 A habitus fogalmát a P. Bourdieu által megadott értelemben használom.

6 minták dominálnak. Az ilyen polgárosult mezőgazdasági vállalkozó családokat nevezem farmercsaládoknak. A családi magángazdaságok létrejöttével tehát a család termelő funkciója megerősödik és felértékelődik, ami új helyzetet teremtett a családok számára a családi munkamegosztás, és családon belüli hatalmi, illetve döntési viszonyok tekintetében. A kérdés tehát, hogy családi magángazdaságok kialakulása milyen szerepváltozásokat idézett elő a családon belül. A családok életét meghatározó értékek és minták a parasztosodásra vagy a polgárosodásra utalnak, azaz a családi munkamegosztás és döntési viszonyok alapján a mezőgazdasági magánvállalkozó családok megjelölésére a parasztcsalád, és ehhez kapcsolódva az asszonyokra a gazdaasszony kifejezés alkalmas, vagy a farmercsalád és farmerfeleség terminus ragadja meg jobban a családok fő jellemvonásait? A tanulmány tárgya tehát a családi gazdaságokban élő nők helyzetének bemutatása: hogyan vesznek részt a gazdaság munkájában, milyen döntési pozíciót foglalnak el a családon belül, hogyan befolyásolják a gazdaság életét. Célom a mezőgazdasági magángazdaságok családon belüli nemi viszonyainak feltárása, a nemi viszonyok mikrostrukturális jelenségeinek bemutatása, tehát nem a nők társadalmi, politikai, vagy foglalkozási hierarchiában elfoglalt helyére helyezem a hangsúlyt. A tanulmány alapját egy nagykunsági mezőváros, Mezőtúr gazdálkodóival illetve feleségeikkel készített mélyinterjús vizsgálat képezi, amelyet kérdőíves felmérés egészített ki a családi munkamegosztás, a döntési viszonyok és a háztartás felszereltségére vonatkozóan. Húsz mezőtúri családdal készítettem interjút, azokat a családokat választottam ki, akik a város közvéleménye szerint a legnagyobb gazdálkodók közé tartoznak. A kiinduló pontot a város megítélése szerinti legnagyobb családi magángazdaság jelentette, majd ezt követően hólabda módszerrel kerestem meg a további interjúalanyokat. A tanulmány első részében az 1990-es évek felmérései, és rurálszociológiai elemzései alapján meghatározom a családi magángazdaságok helyét a mezőgazdasági termelésben és a vidéki társadalomban, ezt követően bemutatom a mezőgazdasági vállalkozók fő sajátosságait a magángazdálkodók társadalmi csoportján belül, valamint az adatok alapján elemzem a nők

7 részvételét a gazdaságok munkájában. A következő részben a gender studies és a társadalomnéprajz elméletei és eredményei alapján áttekintem a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó családokon belüli nemi viszonyok fő sajátosságait és változásait, a tradicionális parasztcsaládoktól a szocialista rendszer keretein belül tevékenykedő mezőgazdasági árutermelő családokig. Mindezek kapcsán kitérek azokra a főbb makrostrukturális folyamatokra is mint a kollektivizálás, iparosítás, emancipáció amelyek jelentős hatást gyakoroltak a nők családon belüli helyzetének megváltozására. Végezetül a mezőtúri kutatás alapján elemzem a nők családon belüli szerepét és helyzetét a mezőgazdasági családi magángazdaságokban.

8 II. Családi magángazdaságok a kilencvenes években A kilencvenes évek elején a mezõgazdaságban jóval dinamikusabbak voltak a privatizációs folyamatok, mint a többi ágazatban, ám ennek ellenére is csak bizonytalanul rajzolódtak ki a magyar mezõgazdaság jövõbeli szerkezetét meghatározó tartópillérek. Magántulajdonon alapuló szövetkezetek, mezőgazdasági vállalkozások, hagyományos vonásokat őrző parasztgazdaságok és részmunkaidős kisgazdaságok jelentették a mezőgazdaság fő szereplőit (Harcsa 1994 Kovács K- Váradi 1995). Az agrárgazdaság struktúraváltása a teljes magyar gazdaság és társadalom transzformációs válságával egy időben történt, az agrárgazdaság mély átalakulási válságba jutott. (Harcsa Kovách - Szelényi 1994 Kovács T 1994 Kovách 1997 Juhász 1998) A mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaságban fokozatosan csökkent. (Kovács K. 1998) II/1 TÁBLÁZAT A MEZŐGAZDASÁG ARÁNYA A NEMZETGAZDASÁGBAN (%) Év / % GDP-ből 12,5 7,8 6,5 5,8 6,0 5,9 5,8 5,2 5,0 Foglalkoztatottság 11,2 9,1 8,7 8,0 8,3 7,9 7,5 Fogyasztás 37,0 30,0 29,3 28,7 28,7 28,4 27,3 26,9 26,5 Export 21,2 23,1 21,8 19,1 20,6 22,0 18,4 13,0 10,5 Forrás: KSH. ÁMÖ A kilencvenes években a rurális települések társadalma drámai gyorsasággal rétegződött át. Az egyik legszembetűnőbb jelenség a rurális szegénység tömeges megjelenése. (Csite- Kovách 1997 Kovách 1997 Ladányi 1999). A vidéki szolgáltatás és ipar, valamint a mezőgazdaság vállalkozásai is ellentmondásos gazdasági társadalmi térben léteznek. A mezőgazdasági családi üzemek többsége nem specializált termelésű, és leginkább a paraszti gazdasági- és viselkedéskultúra elemei figyelhetőek meg náluk. A specializált vállalkozások is olyan társadalmi gazdasági körülmények között léteznek, amelyek a vidéki társadalom keretei között csak nagy áttételekkel járulnak hozzá a

9 polgárosodáshoz. (Kovách 1997) 1. Mezőgazdasági vállalkozók A családi magántermelést elemezve az üzemformák, gazdasági magatartások és mentalitások sokszínű változataival találkozhatunk. A teljes munkaidőben történő mezőgazdasági magántermelők száma csak lassan növekedett ban 78,7 ezer egyéni gazdálkodó volt regisztrálva (alkalmazottakkal és segítő családtagokkal együtt). Számuk 1992-re 120 ezerre nőtt, közülük 87,6 ezer fő volt főfoglalkozású egyéni gazdálkodó a társas vállalkozásokban résztvevőkkel együtt. Az 1993-as adatok szerint az egyéni és társas vállalkozások 125,9 ezer főt foglalkoztattak alkalmazottakkal és segítő családtagokkal együtt ben fő tulajdonában volt föld, amelynek átlagos nagysága nem haladta meg az öt hektárt. Mintegy teljes- vagy részidős magángazdaság rendelkezik csak a jelentősebb növénytermeléshez elég, saját tulajdonú szántófölddel. A mezőgazdasági magánüzemek mérete nem lépte túl a családi kereteket. Még a legnagyobb magángazdaságokban dolgozók számának átlaga sem haladja meg a 2-3 főt. Az magánkisüzem kétötöde csak alapszinten termel élelmiszert, elsősorban saját fogyasztásra és az összes családi magángazdaságnak csak mindössze százaléka tekinthető árutermelésre alkalmas mezőgazdasági kis- vagy középüzemnek (Burgerné 1996 Alvincz 1998 Csite- Kovách 2000) 1992 és 1995 között erőteljes differenciálódás zajlott le a legnagyobb magántermelők között. A termelés nagyságával párhuzamosan nőtt a bérelt földek nagysága is A föld és a termelés koncentrálódásával az közötti időszak kedvezőtlen konjunkturális viszonyai között is megindult a nagyobb méretű és leginkább tőkeerős gazdaságok valódi vállalkozásokká alakulása. A földterület növelése és az állattartás részleges leépítése még karakteresebbé tette a vegyes termékszerkezetű, paraszti jellegű és a specializált, vállalkozói családi gazdaságok különbségeit. (Harcsa-Kovách 1996, Burgerné- Tóth K- Kovács Cs 1999 Csite- Kovách 2000) A mezőgazdasági magántermelés lassú differenciálódása és koncentrációja tehát a gazdálkodói mentalitásban és habitusában is változásokat eredményezett hoz viszonyítva

10 1995-re 9,6 százalékról 21,4 százalékra nőtt a szabadpiaci vállalkozások aránya, a paraszti típusú, vegyes termékszerkezetű gazdaságoké 69,5 százalékról 52,6 százalékra csökkent. (Harcsa Kovách 1996) A gazdaság típusa, a gazdálkodók foglalkozásának, végzettségének és az 1988 előtti gazdasági ágazatuk közötti összefüggések azt mutatják, hogy a nyolcvanas évek legnagyobb kistermelőit, akik a kilencvenes években is gazdálkodtak, a termelés nagyságát és jövedelmezőségét tekintve is megelőzték azok a diplomások, akiknek a magángazdálkodása kilencven után indult és 1995 között a termelés koncentrációjával párhuzamosan nőtt meg a magasabb szakképzettségűek aránya a legnagyobb gazdák között. A nagy, specializált farmokat jellegzetesen a volt szövetkezeti menedzsmentből érkezők vezetik, nagyobb hitelhez, állami támogatáshoz szinte kizárólag a volt mezőgazdasági vezetők jutottak. A paraszti típusú vegyes gazdaságok tulajdonosai pedig a leginkább a régebben is a mezőgazdaságban dolgozó, fizikai munkásokból kerülnek ki. (Harcsa-Kovách 1996 Csite- Kovách 2000) A családi magángazdaságokról a Központi Statisztikai Hivatal 1992-ben, 1995-ben, és ben végzett felméréseket. Az alábbiakban ezen kutatások eredményei alapján összefoglalom a mezőgazdasági vállalkozók főbb jellegzetességeit a mezőgazdasági magántermelők csoportján belül. A legfrissebb adatok szerint a gazdaságvezetők többsége férfi, a nők aránya 7,6 százalék. A gazdaságok zöme (77,6 %) egyéni gazdaság formájában működik.

11 II/2 TÁBLÁZAT A CSALÁDI GAZDASÁG JELLEGE Esetszám Százalék Egyéni gazdaság ,6 Egyéni vállalkozás ,8 Betéti társaság 4,4 KFT 9 1,0 Egyéb 30 3,2 Összesen ,0 Forrás: KSH Farmerfelmérés 1999 A gazdaság vezetőinek foglalkozás szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a családi magángazdaságokban a mezőgazdasági egyéni gazdálkodók aránya a legnagyobb, a második legnagyobb gazdálkodói csoportot a nyugdíjasok jelentik, és jelentősnek tekinthető még a más gazdasági egységeknél foglalkoztatott, beosztott alkalmazottak aránya is. II/3 TÁBLÁZAT A GAZDÁLKODÓK FOGLALKOZÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA 1999 BEN Esetszám Százalék Mezőgazdasági egyéni ,6 Vezető 36 3,9 Beosztott alkalmazott ,9 Nem mezőgazdasági vállalkozó 25 2,7 Nyugdíjas ,9 Összesen ,0 Hiányzó adat 13 Forrás: KSH Farmerfelmérés 1999 A főfoglalkozású gazdálkodók aránya korcsoportonként igen eltérő képet mutat. A legtöbb információt ezzel kapcsolatban az hordozza, hogy a gazdaság létrejöttének pillanatában melyik korcsoportba tartoztak ezek a gazdálkodók. II/4. TÁBLÁZAT A GAZDÁLKODÓK KORCSOPORT SZERINTI MEGOSZLÁSA 1992-BEN

12 Korcsoport Az összes gazdálkodó Mezőgazdasági egyéni 60 év felett ,1% 21 3,6% év ,6% ,4% év ,8% ,6% év ,8% ,7% év 62 5,8% 55 9,5% 20 év alatt 9 0,8% 19 3,3% Összesen % % Forrás: KSH Farmerfelmérés 1999 A főfoglalkozású gazdálkodók aránya a fiatalabb generációkban magasabb, tehát míg a 40 évnél fiatalabbak aránya az összes gazdálkodó esetében 33,5%, addig a főfoglalkozású gazdák között ez az arány 45,4%. A magántermelők fiatalabb generációi sokkal inkább vállalják a vállalkozással együtt járó kockázatot, mint az idősebbek, rájuk kevésbé jellemző a több megélhetési forrásra való támaszkodás stratégiája. Emellett még megemlíthető, hogy a fiatalabbak többnyire nagyobb gazdaságot tartanak fenn, mint az idősebbek.(harcsa 1994) A családi gazdaságok által használt földterület nagysága1992 óta jelentősen nőtt. Az átlagosan használt mezőgazdasági földterület nagysága 1995-ben 18,8 hektár volt, ez 1999-re 28,2 hektárra nőtt. Különösen a 21 és 100 hektár közötti földterületet megművelő gazdaságok aránya növekedett meg jelentős mértékben. II/5. TÁBLÁZAT A GAZDASÁG HASZNÁLATÁBAN LÉVŐ FÖLDTERÜLET NAGYSÁGA (%) hektár alatt 51,0 28,3 10,0

13 1 5 hektár 21,9 23,0 18, hektár 11,0 13,7 15, hektár 8,9 13,5 20, hektár 6,2 17,9 28,7 100 hektár felett 1,0 3,7 5,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: Csite-Kovách 2000 Az 1995-ös adatok azt mutatják, hogy a főfoglalkozású gazdák között jóval magasabb a 20 hektár fölötti földterülettel rendelkezők aránya (34%), mint a részmunkaidős gazdák között. A 100 hektár fölötti gazdaságot fenntartók aránya a mezőgazdasági szellemi foglalkozásúak (10%) és a főfoglalkozású gazdák (6%) csoportjában a legmagasabb. Az iskolai végzettség is összefüggéseket mutat a földterület nagyságával. A középiskolai és annál magasabb végzettségűek arány a 100 hektár alatti kategóriákban mindössze 20-30%, míg a 100 hektár feletti földterülettel rendelkezők 47% középiskolai vagy annál magasabb végzettségű.(harcsa-kovách 1996) A földterület nagysága természetesen függ a szülők és nagyszülők korábbi földterületétől is Azon gazdák esetében, ahol korábban a szülők, nagyszülők nem rendelkeztek földterülettel, vagy a gazdaság nagysága 10 hektár alatt volt, ott számottevően alacsonyabb a jelenlegi földterület nagyság is, míg a 20 hektár fölötti gazdaságot fenntartók körében jellemző, hogy a szülők, nagyszülők is jelentős földterületet birtokoltak. Természetesen a kárpótlás és privatizáció azoknak kedvezett jobban, ahol a korábbi generációk jelentősebb földterületet birtokoltak. A mezőgazdasági vállalkozók tehát nagyobb földterületen, specializált termelést folytatnak, a gazdálkodók között a fiatalabb korcsoportokban foglalnak helyet, iskolai végzettségük is magasabb, illetve nagyobb arányban található közöttük főfoglalkozású gazdálkodó. 2. Nők a családi magángazdaságokban A kilencvenes évek első felében az átalakuló családi termelés még alig kötött le a családtagokon kívül más munkaerőt. A gazdaságok 75 százaléka egyáltalán nem alkalmazott idegen

14 munkaerőt. (Csite-Kovách 2000) A mezőgazdasági magángazdaságok, tehát alapvetően a családok munkaerejére támaszkodtak. Viszonylag laza összefüggést lehetett megfigyelni a földterület nagysága és a gazdaság munkáiban résztvevő családtagok száma között. A legnagyobb családi gazdaságok esetében, ben, 1 hektár alatti gazdaságoktól eltekintve 30% és 42% között mozgott azon háztartások aránya, ahol legalább két háztartástag vett részt a gazdaság munkájában, a családi termelés ekkor még csak részlegesen kötötte le a családtagok munkaidejét. Az idegen munkaerő (állandó vagy időszaki) alkalmazása szempontjából igen jelentősek voltak a különbségek az évtized első felében, hiszen az 1 5 hektár közötti kategóriában a gazdaságok 17%-a, a 100 hektár felettiek között viszont 61% alkalmazott idegen munkaerőt.(harcsa-kovách 1996) A nagyobb földterület növekvő mértékben igényli az állandó vagy időszaki alkalmazottak foglalkoztatását. A termelés koncentrációjának természetes következménye, hogy a nagy, specializált gazdaságok alkalmazzák a legtöbb nem családtag bérmunkást és egyben a kisebb gazdaságoknál sokkal nagyobb arányban kötik le a családi munkaerőt is.(csite-kovách 2000) Az évtized közepén a mezőgazdasági családi termelésben a munkaerő felhasználás szempontjából is több változat létezett. Míg a gazdaságok egy része egyértelműen a családi és a külső munkaerő intenzív, a vállalkozás és a paraszti termelés elemeit ötvöző, változat irányába mozdult el, változatlanul nagy azoknak a mezőgazdasági kisüzemeknek az arány is, amelyek a kizárólag a családtagok munkaerejét hasznosítják, illetve azoké, amelyek a mezőgazdasági termelésben csak a családtagok részmunkaidejét használják fel.(csite-kovách 2000) Az 1999-es Farmerfelmérés a családtagok foglalkozására, illetve a gazdaságon belüli munkavégzésére vonatkozóan is tartalmazott kérdéseket. A gazdasági növekedés egyik forrását a gazdálkodó családok tagjainak a gazdálkodásban történő egyre intenzívebb részvétele is mutatja. Gazdálkodóként a családok a döntően a férfiakat nevezték meg. A minta kevesebb, mint tíz százalékában szerepel nő gazdálkodóként. A gazdálkodók részvétele a termelésben nem változott jelentősen. Elmondható, hogy a családok két felnőtt tagjának a gazdálkodás szinte a teljes idejét leköti.(csite-kovách 2000)

15 A gazdálkodó, aki az esetek többségében férfi, munkaviszonya és a gazdálkodásban történő részvétele az elemző számára viszonylag követhető kombinációkban történik. A háztartástagok között másodikként megnevezett nők esetében ez már korántsem igaz, mert a nők majdnem kétharmada valamilyen eltartotti, járadékosi kategóriát nevezett meg foglalkoztatottsági viszonyként. A nők gazdálkodásban történő részvételének elemzése szerint ugyanakkor a nőknek csak mintegy 8 százaléka nem vesz részt a családi mezőgazdasági termelésben, míg valamivel több negyven százalékuk 180 napnál többet dolgozik. Esetükben tehát arról van szó, hogy a foglalkoztatottsági viszonyként megnevezett eltartotti/járadékosi kategória a gazdálkodásban történő egyre fokozottabb részvételt fedi. Nem eltartottakról, illetve intenzívebb munkavégzés nélküli járadékosokról van tehát szó, hanem a családi mezőgazdasági termelés igencsak aktív résztvevőiről. (Csite-Kovách 2000)

16 II/6 TÁBLÁZAT A FELESÉGEK RÉSZVÉTELE A GAZDASÁG MUNKÁJÁBAN FOGLALKOZTATOTTSÁGI CSOPORTONKÉNT 1-30 napig napig napig napig napig 181-x napig Összese n Eltartott 6 7,8% 9 11,7% 3 3,9% 2 2,6% 16 20,8% 41 53,2% % 8,1% 8,8% 3,6% 2,6% 15,5% 10,6% Segítő családtag 2 0,9% 11 5,1% 11 5,1% 19 8,8% 32 14,8% ,3% % 2,7% 10,1% 13,1% 24,4% 31,1% 36,6% Alkalmazott 56 13,1% 61 14,3% 58 13,6% 44 10,3% 43 10,0% ,8% % 75,7% 59,8% 69,0% 56,4% 40,7% 43,1% Nyugdíjas 10 9,5% 21 20,0% 12 11,4% 13 12,4% 12 11,4% 37 35,2% % 13,5% 20,6% 14,3% 16,7% 11,7% 9,6% Összesen % % % % % % % Forrás: KSH Farmerfelmérés 1999 Az adatok alapján elmondható tehát, hogy a nők 46,6 százaléka 180 napnál többet dolgozik a családi gazdaságokban. Minden foglalkozási kategóriában a 180 napnál többet dolgozók csoportja a legnépesebb. Kiemelkednek azonban az eltartottak, és segítő családtagok, esetükben a gazdaságon belül rendszeres munkát végzők aránya (120 napnál több) kiugróan magas: 74 illetve 80,1 százalék, amely egyértelműen azt mutatja, hogy a kereső munkát nem végző nők munkaerejét a családi gazdaság hasznosítja. A gazdálkodók foglalkozása alapján megnézve a feleségek foglalkozását az adatok azt mutatják, hogy 1992 óta az önálló gazdálkodók családjában egyértelműen megnőtt az eltartottak, illetve a segítő családtagok aránya az asszonyok között, és ezzel párhuzamosan pedig, nagy mértékben lecsökkent az alkalmazotti státuszban lévők aránya. (II/7. táblázat) Figyelembe véve, hogy a segítő családtag, illetve eltartott kategóriába tartozók képezik a 180 napnál többet dolgozó

17 asszonyok legnépesebb csoportját, az adatok arra engednek következtetni, hogy a mezőgazdasági önállók támaszkodnak leginkább az asszonyok munkaerejére. II/7. TÁBLÁZAT AZ ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÓK FELESÉGEINEK FOGLALKOZÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA Eltartott 52 10,4% 43 8,6% 43 8,6% Segítő családtag ,4% ,4% ,8% Alkalmazott-kereső ,8% % 94 18,8% Nyugdíjas 34 6,8% 54 10,8% 78 15,6% Gyesen van 44 8,8% 44 8,8% 20 4,0% Munkanélküli 24 4,8% 17 3,4% 16 3,2% Összesen: % % % Forrás: Farmerfelmérés 1999 Az asszonyok tehát a gazdaság növekvő munkaigényéhez alkalmazkodva, a gazdaság bővítése érdekében otthagyták kereső foglalkozásukat és eltartottként, vagy segítő családtagként a gazdaságban dolgoznak. Az önálló gazdálkodókra vonatkozóan tehát egyértelműen elmondható, hogy, esetükben a gazdasági növekedés fő forrását a feleségek gazdálkodásba való intenzív bekapcsolódása jelentette és 1999 között a családi kisüzemek erőteljes koncentrációja figyelhető meg, amelynek a munkaráfordítása elsősorban a korábban kevéssé aktív háztartástagok kistermelésbe történő bevonásából ered, a nők növekvő részvétele tekintélyes arányú és intenzitású munkavégzést jelent, anélkül hogy az regisztrált foglalkoztatottsági viszonyként jelenne meg. (Csite-Kovách 2000)

18 III. Mezőgazdaság és család történeti áttekintés Napjaink jelenségeit, a családi életforma mai sajátosságait, csak úgy érthetjük meg, ha a mai viszonyokat történeti változásaiban vizsgáljuk. A történeti elemzés mutatja meg, hogy valójában milyen változásokról van szó, milyen minták és értékek élnek tovább illetve születnek újjá. A fejezet során megkísérlem áttekinteni azokat a családtípusokat, amelyek a 20. század elejétől a mezőgazdasági termelésből élőket jellemezték. Célom a legjellegzetesebb típusok és legjelentősebb történeti változások, folyamatok bemutatása, elemzésem tehát nem terjed ki a vizsgált történelmi korok összes családtípusának, és gazdasági-társadalmi folyamatainak bemutatására. A történeti megközelítés elsősorban arra vonatkozik, amit a jelenben is vizsgálni kívánok: tehát, hogy mi volt az egyes családtípusokban a nők helye és szerepe a termelésben és a családi életben. A családon belüli emberi kapcsolatok jellegéről, a nők családon belüli szerepeiről, pozíciójáról elsősorban az életmód és időmérleg-vizsgálatok, a szociográfiai irodalom illetve a társadalom néprajzi kutatások tájékoztatnak, 3 a családon belüli nemi viszonyok történeti sajátosságait ezen kutatások, illetve munkák eredményei alapján foglalom össze. 3 A nők helyzetével foglalkozó magyarországi elemzések alapvetően a nők munkaerő-piaci helyzetére és iskolázottságára helyeznek hangsúlyt, ezért láttam szükségesnek a néprajzi kutatások, és a szociográfiai irodalom felhasználását is.

19 1. Asszonyok a mezőgazdasági termelésben A nemi szerep a tradicionális paraszttársadalom egyik legfontosabb, ezért legkörülírtabb szerepe volt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az egyént a falusi közösségben nem karaktere és viszonyai, hanem férfiasság és nőiesség kulturálisan rögzítetett normái alapján ítélték meg. A paraszti társadalom struktúrájának mintegy alapvonása volt a nemek elkülönült, aszimmetrikus és hierarchikus kapcsolata, amely egyfajta kiegészítő szembenállásban 4 valósult meg. A kulturális megkülönböztetés és elkülönülés következtében a két nem szinte külön szférában mozgott. A nő a belső, családi, illetve házi szférában tevékenykedett, míg a férfi a külső, a közösség és termelés világában. (Jávor 1998) A tulajdonnal rendelkező parasztcsalád egyben termelői közösség is. A háztartás és gazdaság egybeesik. A munkát a családon belül kell elvégezni. A család gazdasági sikere az egész család teljesítményétől függ, minden családtag érdeke. A gazdasági tevékenység, a termelés célja a környező társadalom megbecsülése, az elismerés és presztízs biztosítása. Ebben a családi termelési típusban a nő is részt vesz a termelésben, a termelés és családi szervezet egybeesése megkövetelte a munkamegosztást, a családi szerepek, a döntések nemek szerinti hierarchizált rendjének kialakulását.(h. Sas 1976 Nagy O 1989) Jellemző erre a családtípusra, hogy a gyerekek már legkisebb koruktól részt vesznek a nemüknek megfelelő munkákban, tehát a lányok az anyjuktól, a fiúk az apjuktól sajátítják el a nemüknek megfelelő feladatokat. A növendék lány helyzete megváltozott a családban, édesanyja egyre több feladattal bízta meg: vigyázni kisebb testvéreire, végezni a napi takarítást, segédkezni a főzésnél, sütésnél, mosásnál. A nagylányt otthon a jövendő anya, feleség, és gazdasszony teendőire készítették fel. Dologidőben a nagylány is járt a mezőre szénát gyűjteni, a szőlőbe kacsolni és kötözni, aratáskor markot szedni. Ősszel ment szüretelni és krumplit ásni, tehát minden munkát megtanult, amit később asszonyként csinálnia kellett, de most még csak segített. (Kósa-Szemerkényi 1973) A parasztcsaládban jellemző a férfiúi, apai tekintély. Ennek alapja az ingatlanvagyon, 4 A kiegészítő szembenállás terminust Bourdieu vezette be a nemi viszonyok leírására. (Bourdieu: Férfiuralom, Napvilág, )

20 földtulajdon, amely felett az apa rendelkezett. Emellett a férfitevékenységnek általában magasabb volt a presztízse. Az egyes munkatevékenységeknek szimbolikus tartalmat tulajdonítottak, ami speciálisan férfiasnak, illetve nőiesnek nyilvánította őket. A nők kontrollja döntően a családi életre korlátozódott. Az asszony teremtette meg a család számára az otthont. A parasztcsaládban az asszony gondja volt minden házkörüli munka: sütött, főzött mosott, varrt, művelete a veteményeskertet, ellátta a jószágot. (Nagy O 1989 Jávor 1998) Az én dolgom volt a háztartás, meg az aprójószág, volt belőlük is a portán. Volt aztán még 6-8 ló, vagy tíz tehén, meg sertés is. A főzés, kenyérsütés, állatgondozás napi 16 óra munkába is beletelt 5 (Környeyné 1997) A házimunka a 20. század elején még meglehetősen nehéz feladat volt. A mosás, mosogatás, takarítás komoly erőfeszítéseket követelt az asszonyoktól. Két-háromhetente a parasztasszonyok nagymosást tartottak: elővették a hatalmas, fából készült mosóteknőt, befűtöttek a kemencébe, néhány órán keresztül vizet forraltak, teletöltötték vele a teknőt, és beáztatták a ruhát. Mosószerként leggyakrabban hamuzsírt, lúgot, szalmiákot, szappangyökeret használtak. A szegényebbek a beáztatott ruhát a patakban öblítették, a módosabbak, ahol volt a háznál kút, a konyhában mostak. A mosás végeztével jött a szárítás. Ezt sulykolással, mángorlással, illetve csavarással kezdték, majd kiteregettek. (Környeyné 1997) A parasztcsaládban, ahol a nő tevékenyen részt vett a termelésbe is, illetve munkaereje, munkája hozzájárult a család teljesítményéhez, nem volt kizárólagos a férfi autoritása, az aktuális, a család életével kapcsolatos döntésekben a feleségnek volt nagyobb hatalma. (H. Sas 1976) Az édesanyjának mennyi szava volt a családban? Minden az övé volt. Apámnak csak addig volt a kezén a pénz, amíg hazavitte. Már oda is adta neki. Meg akkor kérte, ha jött a fertály. Akkor oszt anyám adta neki a fertályt, és befizette. Eddig vót az apám kezin a pénz. (Örsi 1994) A parasztcsalád együttélésének tartalmát, tehát alapvetően a tulajdon kisárutermelői formája határozta meg, ahol a termelés és családi szervezet egybeesett. Ez alakította a családtagok egymáshoz való viszonyát, lehetőségeit, és határozta meg az egyes családtagok részvételének jellegét a társadalomban.(h. Sas 1976 Jávor 1998) 5 Csillag Juhász Margit visszaemlékezése.

Harcsa István és Kovách Imre Farmerek és mezőgazdasági vállalkozók

Harcsa István és Kovách Imre Farmerek és mezőgazdasági vállalkozók Harcsa István és Kovách Imre Farmerek és mezőgazdasági vállalkozók (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Harcsa István Kovách Imre (1996): Farmerek és mezőgazdasági

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze CSALÁDTIPOLÓGIA A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze elsődleges szocializáció színtere Élethely szerinti: Falun

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2006. április 28. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2006 ISBN 963 215 963 2 Igazgató: Végh Zoltán Tájékoztatási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben