VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK I.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK I."

Átírás

1 VÁLLALKOZÓI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE A KÖZÉPFOKÚ ÉS FELSŐOKTATÁSBAN Phare HU Horgászbotot, ne halat! Dinamikus vállalkozói perspektíva VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK I. Gadálkodási ismseretek blokk VÁLLALKOZÓI ISMERETEK Szerző: DR. ILLÉS MÁRIA egyetemi tanár 2004.

2 2 Dr. Illés Mária VÁLLALKOZÁS, GAZDÁLKODÁS Miskolc, március

3 3 TARTALOMJEGYZÉK 1.1. A gazdasági vállalkozás lényege Fő funkciók Stakeholderek Vállalkozás és vállalat Az üzleti vállalkozások fő típusai A termék jellege Méret Jogi forma Vállalkozói motiváció A VÁLLALATI MŰKÖDÉS MOZGATÓRUGÓI Ki a gazdasági vállalkozó? Rizikóprémium A vállalati érdekstruktúra fő elemei A vállalkozói érdek kulcsszerepe A szervezeti érdek esetleges túlsúlyából eredő deformációk Érdek, érdekeltség és magatartás Profitmaximálás, vagy menedzseri érdekérvényesítés A GAZDÁLKODÁS FELTÉTELEI, FOLYAMATA, KÖLTSÉGE ÉS NYERESÉGE Naturáliák és értékben kifejezett mutatószámok Az üzemi körfolyamat Tőkestruktúra és erőforrásstruktúra Saját tőke és idegen tőke Eszközstruktúra és erőforrásösszetétel Lekötés és felhasználás Gazdasági avulás A MEGTÉRÜLÉSI KÖVETELMÉNY MINT ÁLTALÁNOS GAZDÁLKODÁSI VEZÉRELV A megtérülési követelmény elemei A megtérülés minimumkritériuma Az elmélet és a gyakorlat költségfelfogásának eltérése Kvázi költségek A megtérülési követelmény küszöbértékeinek meghatározási elve Magántőkés elvű vállalkozás kalkulatív kamatláb Az egyéni vállalkozások megtérülési követelménye A dolgozói tőketulajdonon alapuló vállalkozások megtérülési követelménye A GAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSOK ALAPJAI Mérce, rangsor, skála A bruttó nyereség szükségessége és típusai A beruházások nettó hozama A műszaki fejlesztés bruttó nyereség kategóriája A vállalaton belüli egységek és a termékek fedezeti kategóriája Az idő gazdasági szerepe, időpreferencia Időtényezők A gazdaságossági vizsgálatok elemi módszerei A vizsgálat tárgya A megtérülések kezelhetősége A számítás vonalvezetése A számítás által átfogott időszak Az időtényezők szerepeltetése A vizsgálat időpontja a megvalósításhoz viszonyítva A BERUHÁZÁSOK GAZDASÁGOSSÁGA A beruházásgazdaságossági számítások jellege Analízis és szintézis Tipikus és nem tipikus beruházások Statikus módszerek Dinamikus módszerek A nettó jelentérték számítás és a jövedelmezőségi index A belső kamatlábkeresés módszere... 58

4 Az annuitás számítás módszere A rangsorképzés problematikája Kockázatkezelő eljárások KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK, FEDEZETSZÁMÍTÁS Költségképződés, költségcsoportosítás A lineáris összköltségfüggvény A lineáris összköltségfüggvény és származtatott függvényei A lineárissá alakítás gyakorlati módszerei A klasszikus fedezeti ábra A három metszéspontos fedezeti ábra A többtermékes vállalat és a fedezetszámítás klasszikus változata termékgazdaságossági számítások Fő kérdések Az árarányos fedezet szerinti termékgazdaságossági rangsor VÁLLALATI ÁRSZÁMÍTÁSOK, ÁRMODELLEK A kereslet és az ár összefüggése A kereslet meghatározó tényezői A keresleti árfüggvény Paradox árhatások Kereslet-rugalmassági számítások A keresleti árfüggvény felhasználása Kínálati árkategóriák A közömbösségi ár A termelőeszközök közömbösségi ára A fogyasztási cikkek közömbösségi árának becslése paraméteres árképzéssel Az ajánlati ár A haszonkulcsos árképzés További gyakorlati árkatgóriák PÉLDÁK, FELADATOK példa: A gazdasági átlag értelmezése példa: A teljes élettartamot átfogó statikus módszer értelmezése példa: A teljes élettartamot átfogó statikus számítás példa: A nulla nettó jelenérték és a gazdaságosság példa: A belső kamatláb próbálgatásos módszerrel történő meghatározása példa: A belső kamatláb becslése speciális feltételek teljesülése esetén példa: Belső kamatláb-keresés speciális feltételek teljesülése esetén példa: Az egyszerűsített belső kamatlábkeresés és a gazdaságosság kritériuma példa: Az annuitás számítás alapesete példa: Az annuitás-számítás alkalmazási feltételeinek egyszerűsítési kivetülései példa: A nettó jelenérték és a belső kamatláb eltérő rangsorolási elve példa: A statikus keresztmetszet vizsgálat és a dinamikus módszer összehasonlítása példa: Kritikus érték - indirekt módszerrel példa: A felújítás célszerűségének vizsgálata a közömbösségi áregyenlet segítségével példa: A degresszív költségek felbontása a költségreagálási fok segítségével példa: A degresszív költségek felbontásának kétféle eljárása példa: A klasszikus fedezetszámítás alapkategóriái példa: Többtermékes vállalat kritikus termelési volumene példa: Egytermékes vállalat három kritikus volumene példa: Többtermékes vállalat három kritikus volumene példa: Volumen és gazdaságosság összefüggése a kereskedelemben példa: Termékfedezet és rangsorképzés példa: Keresleti árfüggvény és árrugalmasság példa: A maximális nyereségtömeget biztosító ár modellszámításai példa: A közömbösségi ár becslése példa: A fogyasztási cikkek közömbösségi áregyenlete példa: A forgalomnövelési célú árcsökkentés hatása a jövedelmezőségre MEGOLDÁSOK példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása

5 5 8. példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása példa megoldása FÜGGELÉK (IDŐTÉNYEZŐK) IRODALOMJEGYZÉK

6 6 1. A GAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ALAPKÉRDÉSEI 1.1. A GAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS LÉNYEGE A gazdasági vállalkozás kifejezés többféle jelentéssel bír. Tevékenységként, cselekvésként értelmezve valamely gazdálkodó szervezet létrehozását és/vagy működtetését jelenti. Jelzett főnévként olyan gazdasági és jogi egységet jelöl, mely haszonszerzési célból folytat termelő, vagy szolgáltató tevékenységet. Ez utóbbi értelmezés szerinti előfordulás a gyakoribb. A továbbiakban a szakirodalmban elfogadott egyszerűsítésnek megfelelően - a termelést és a szolgáltatást egy közös elnevezéssel illetjük. A termelés szélesebb értelmezésében azt a folyamatot jelöli, melynek révén a gazdasági vállalkozás inputjai outputokká alakulnak át. A gyártási tevékenységen túl magába foglalja a növénytermesztést, állattenyésztést, halászatot, a szolgáltatások nyújtását stb. Az outputot, vagyis a termelési folyamat eredményét - általános értelemben - terméknek nevezzük. A gazdasági vállalkozásoknak vannak általános, minden vállalkozásban megtalálható elemei. Ezek különböző megfontolások szerint többféleképpen részletezhetők. A négy legfonosabb összetevő: 1 1. Dönteni arról, hogy Mit Kinek a részére Hogyan állítsunk elő? 2. A termelés élőmunka, tőke és egyéb input igénynek biztosítása. 3. Az erőforrások megfelelő összerendezése (koordináció és szervezés). 4. Kockázatvállalás. Alapvető kockázati tényező, hogy az erőforrások biztosítása, majd ennek következtében a költségek felmerülése megelőzi a bevétel realizálását. Csak olyan termékkel (illetőleg tevékenységgel) célszerű a piacon megjelenni, melyre megfelelő biztonsággal lesz fizetőképes kereslet, az erőforrások megfelelő mennyiségben és minőségben biztosíthatók lesznek, s mindez olyan költség- és árfeltételek mellett valósítható meg, amelyek alapján megfelelő szintű nyereség is képződik. Az előkészítő munka alapossága a siker egyik fontos előfeltétele. Egyrészt igen alaposan kell tájékzódni a vonatkozó termékek és erőforrások piacán, másrészt szükséges a potenciális vevők igényeinek, vágyainak, attitűdjenek, preferenciáinak (vevői típustól függően differenciált) ismerete, harmadrészt sokféleképpen végiggondolt, végig elemzett számításváltozatok szükségesek arra vonatkozóan, hogy a bizonytalanul prlognosztizálható változások közöpette is megfelelő jövedelmezőséggel folytatható lesz-e a tevékenység. Ennek a fajta tájékozódási és vizsgálódási tevékenységnek folyamatossá kell válnia. Az az üzleti partnereket ikörültekintően kell megválogatni, s mindenkor megfelelő tájékozottsággal kell bírni az ő piaci sikerességükről is, részint a beszállítási tevékenység biztonsága, részint a vevők fizetőképességének kondíciói szempontjából. Új vállakozás létrehozása, alapítása előtt fentieken túlmenő feladatok is jelentkeznek: 1 Old és Shafto munkája szerint mindennemű gazdasági vállalkozás ebből a négy fő elemből tevődik össze. Old, J. Shafto, T. : Introduction to Business Economics. Stanley Thornes (Publishers) Ltd. England old.

7 7 - Tájékozódni szükséges, hogy nincs-e valamilyen korlátja, akadálya a megfontolás tárgyát képező tevékenység beindításának. Fel kell tárni, hogy a vonatkozó terméknek, vagy eljárásnak nincs-e szabadalmi védettsége, nem esik-e valamilyen szempontból kiemelt állami, vagy önkormányzati szabályozás alá. (A mindenkori aktuális jogszabályok tartalmazzák azoknak a tevékenységeknek a felsorolását, amelyeket csak állami, illetőleg önkormányzati szervezetek, vagy azok többségi tulajdonában álló gazdasági vállalkozások folytathatnak.) - Tisztázandó továbbá, hogy a tervezett tevékenység végzéséhez milyen hatósági engedélyek szükségesek (pl. közegészségügyi-járványügyi, tűzvédelmi, rendőrhatósági, állategészségügyi, építésügyi, környezetterhelési stb. hatósági engedélyek beszerzése), illetőleg a vonatkozó engedélyek kiadásához kötött feltételek, háttérszabályok teljesítése milyen további terheket ró a vállalkozás alapítójára. - Az esetek egy részében körültekintő elemzést igényel a vállalkozás jogi formájának megválasztása is FŐ FUNKCIÓK Az üzleti vállalkozás egyidejűleg sok lényeges szerepkört tölt be a gazdaságon túl a társadalomban és az egyén életében. Minden üzleti vállalkozás alapvető gazdasági szerepe: fizetőképes kereslet kielégítése. Ezen keresztül létezik, ez a létformája. A gazdaság egészébe is ez alapján illeszkedik be. Emellett - részben az alapvető gazdasági szerepkör betöltésének ikertermékeként, részben egyéb külső hatásokra - alakultak ki további szerepkörei. Ezek közül a leglényegesebbek: - a szükséglet-kielégítés tárgyainak és előállítási módszereinek egyre magasabb színvonalra emelése, - munkaalkalom teremtése, - egyéni, társadalmi és vállalkozói jövedelmek létrehozása, - a munkavállalók szakmai tudása fejlesztésének a terepe, stb. A további szerepkörök érvényesülési módja a vállalkozások különböző típusainál eltérő erővel juthat felszínre. Viszont a működés révén betöltött szerepkörök különböző aspektusokból vizsgálva eltérő jelentőségűeknek mutatkoznak. A gazdaság működése szempontjából a fizetőképes keresletet kielégítő, az állam számára adóbevételeket biztosító szerepkörök a leglényegesebbek. Szociális szempontból a vállalati működés legjelentősebb szerepe abban van, hogy munkaalkalmat teremt, és az egyének számára munkajövedelmet biztosít. (Az más kérdés, hogy a gazdálkodás humánpolitikai céljai által vezérelve esetleg további szociális funkciókat is - például üzemorvosi szolgálat - felvállalhat.) A magántőkés vállalkozó szempontjából az üzleti vállalkozás legdöntőbb szerepe, hogy rizikóprémiumot, vagyis a tőkehasználat ára feletti nyereséget 2 termel. Ő kifejezetten e lehetőség érdekében vállalkozik. A munkavállaló egzisztenciális biztonságát, boldogulásának elősegítését várja a vállalattól. A vevők, illetve a vásárlók szempontjából az a legfontosabb, hogy a vállalat milyen minőségű, korszerűségű terméket, milyen áron kínál. Az a vállalat eleve nem lehet életképes, amelyik nem tudja értékesíteni termékeit, illetőleg termékei iránt nincs megfelelő fizetőképes kereslet. A felsorolt szerepkörök funkcióknak is nevezhetők. A szakirodalom azonban esetenként összemossa a vállalati funkciókat és célokat, holott nem szükséges, hogy mindazon gazdasági és társadalmi szerepkörök, melyeket a vállalat működésénél fogva betölt, teljes körben megfogalmazódjanak a vállalati célok között, sőt az ilyen törekvés zavarok forrásává is válhat. 2 Értelmezése a 2.2. alfejezetben szerepel.

8 8 Ha például a vállalati működés automatikus velejárójaként létező munkaalkalom biztosítási szerepkör megfogalmazódna a vállalati fő célok között is, ez oda vezethetne, hogy a vállalat a szükségesnél több munkahelyet tart fenn. Meg kell említeni továbbá, hogy az üzleti vállalkozásnak lehetnek felesleges (pl. terület igénybevételi) szerepkörei, sőt kifejezetten káros (egészségre ártalmas munkahelyek léte, környezetszennyezés) szerepkörei is STAKEHOLDEREK Az üzleti vállalkozás a szerepköreinek gyakorlása során különböző emberekkel, embercsoportokkal, vállalatokkal és intézményekkel kerül közvetlen vagy közvetett kapcsolatba. A stakeholder-elmélet az üzleti vállalkozások és a környezetüket alkotó érdekcsoportok kapcsolatát és kapcsolat-fejlesztési lehetőségeit, módszereit értelmezi. (Az angolban a stake kifejezést használják mindazon érdekekre, követelésekre és jogokra, amelyekkel valamely egyén vagy csoport egy adott vállalkozással kapcsolatban bír.) Az üzleti vállalkozás stakeholderei 3 közé tartoznak azok a csoportok vagy egyének, akik befolyásolhatják az üzleti vállalkozás működését, illetőleg valamilyen módon érdekeltek annak következményeiben. Az irodalomban a stakeholderek többféle kategorizálásával találkozhatunk, azonban általában minden ilyen csoportosítás felöleli a következő stakeholder-csoportokat: - Tulajdonosok - Menedzserek - Beosztott munkavállalók (és azok különböző csoportosulásai) - Helyi közösség - Szállítók - Fogyasztók - Állam - Bankok (hitelezők) - Temészeti környezet (képviselői) - Versenytársak - Stratégiai partnerek A felsorolás első három elemét együttesen belső stakeholdereknek (érintetteknek), a többit külső stakeholdreknek is nevezik. A stakeholder-menedzsment kidolgozása során az üzleti vállalkozásnak utat kell találnia a kölcsönösségnek (a felek egyenrangúságának) kibontakoztatására, és a hosszú távú, bizalomra épülő kapcsolatok stratégiai perspektíváinak a kiépítésére. Alapvető feladat azoknak a folyamatoknak a vállalkozás működésébe történő beillesztése, amelyek segítségével az egyes stakeholderek feltárhatják érdekeiket, kommunikálhatják értékrendszerüket a vállalkozás felé. Különösen szerencsés, ha az üzleti vállalkozás kreatív kezdeményezésekkel elébe megy bizonyos eseményeknek. Már az ezredforduló magyar gyakrolatában sem ritka, hogy a munkaerőelbocsátásra kényszerülő vállalat a munkajog által előírt kötelezettségeinek betartásán túlmenően anyagi áldozattól sem visszariadva szervezetten segíti elbocsátandó dolgozóit új munkahelyük megtalálásában. (Ez egyrészt növeli általános jó hírnevét, másrészt erősíti a maradó dolgozók vállalatba vetett bizalmát, harmadrészt az újbóli munkaerő-felvétel során könnyebben találnak megfelelő képzettségű, jó munkaerőt.) 3 A stakeholder Chikán Attila magyarításában az üzleti vállalkozás működésének érintettjét jelenti.

9 ábra: EGY TIPIKUS VÁLLALAT STAKEHOLDER-TÉRKÉPE 4 Tulajdonosok Menedzserek Alkalmazottak Fogyasztók Szakszervezetek Szállítók Vállalat Állam Hitelezők Helyi közösség Természeti és épített környezet 1.4. VÁLLALKOZÁS ÉS VÁLLALAT A hazai szakirodalom nem egységes abban a kérdésben, hogy minden gazdasági vállalkozást vállalatnak tekint-e, vagyis, hogy a vállalat, mint kategória a gazdasági vállalkozások milyen körét fedi le. Két fő vonulattal találkozhatunk: a) minden gazdasági vállalkozás lényegében vállalat, b) csak a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági vállalkozások tartoznak a vállalatok körébe. Ez az értelmezésbeli különbség napjaink vállalatgazdasági irodalmában is markánsan jelen van. 5 A kettő közötti választás elsősorban a vállalatgazdasági kérdések tárgyalhatósága szempontjából érdekes. 6 A jogi személyiséggel nem rendelkező mikro-vállalkozások szabályozása, valamint a mikro-méretből következő működési módja sok tekintetben eltérhet a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági vállalkozásokétól. Ha minden gazdasági vállalkozást a vállalatok körébe sorolunk, akkor a gazdálkodási és gazdálkodás-módszertani kérdések feldolgozása során kell rendszeresen kitérni arra a kérdésre, hogy a vizsgált összefüggés a (legalábbis) részben más feltételrendszer szerint működő a mikro-vállalkozások, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb vállalkozások körében érvényesül-e, s ha igen milyen sajátosságokkal. A továbbiakban - az egyszerűbb és egyértelműbb tárgyalhatóság érdekében - csak a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági vállalkozásokat soroljuk a vállalatok körébe. Ennek értelmében minden vállalat gazdasági vállalkozás, de nem minden gazdasági vállalkozás vállalat. A vállalat jogi személyként való definiálása összhangban van a hazai 4 Freeman-Reed szerzőpáros ábrája. (Evan, E. M. Freeman, R. E.: A modern vállalat stakeholderelmélete: kantiánus kapitalizmus. In: Boda Zsolt Radácsi László: Vállalati Etika. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Vezetőképző Intézet, o. ) 5 Chikán Attila Vállalatgazdaságtan könyve például (AULA Kiadó, old.) csak a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásokat sorolja a vállalatok körébe. A Balogh Sára Bélyácz Iván László Gyula Marosi András Szerb László - Ulbert József: szerzők által jegyzett Vállalati Gazdaságtan (Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, old.) minden gazdasági vállalkozást a vállalatnak tekint. 6 Az egyéni vállalkozók, kisárutermelők és a vállalatok között elvileg számos határesetet lehet megkülönböztetni. Az elhatárolást egyesek a vállalkozás méretei alapján teszik meg. A tananyag nem tekinti céljának az ebben történő állásfoglalást. Mások a sajátos vállalati szervezet létét tekintik ebből a szempontból döntő kritériumnak. Abban egyetérthetünk, hogy vállalati szervezet hiányában nem tekinthető vállalatnak a gazdasági vállalkozás.

10 10 gyakorlat többségi szóhasználatával, valamint a vállalatok helyzetével, gazdálkodásának vizsgálatával foglalkozó szakmunkák többségének szóhasználatával is. A különböző tudományágak az eltérő vizsgálati célokból adódóan eltérő megközelítésben értelmezik, definiálják és elemzik a vállalatot. A korrekt meghatározás - még nagyfokú tömörítési törekvések estén is - hosszadalmas leírást igényelne, amely esetleg éppen az adott vizsgálati cél szempontjából leglényegesebb összefüggéseket homályosítaná el. Ezért alakult ki az a gyakorlat, miszerint a vállalat definiálása során hangsúlyozott helyzetbe hozzák a vizsgálat szempontjából lényegesebb összefüggéseket, míg más, egyébként nagyon lényeges elemek elsikkadhatnak. A maga helyén mindegyik definíció jó lehet. A legfőbb szempont, hogy igaz megállapítást tartalmazzon, és részletezése a vizsgálat céljával összhangban legyen. A vállalat lényegében a fejlett áru- és pénzviszonyok körülményei között a gazdaság meghatározó jelentőségű tényezője, mely fizetőképes szükséglet kielégítése céljából szerveződött - emberek, eszközök, információk egyidejű, bonyolult kölcsönhatásaként fejlődő - gazdasági komplexum. Az erőforrásokat saját racionális szempontjainak megfelelően kombinálja, helyettesíti. Bevételeiből fedezi kiadásait, kockázatokat vállalva jövedelmezőségre, eredményességre törekszik. Jogi személy, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Harmadik személyekkel szemben - belső szerkezetétől függetlenül - önállóan lép fel. Felelőssége egységes és egyetemleges. A vállalat mibenlétét a tulajdonosi háttér nem érinti. A 90-es évektől megújuló hazai hivatalos szóhasználat egyik érdekességeként megemlíthető, hogy esetenként a vállalkozást magát vállalkozónak nevezi. A számviteli törvény például a következőképpen fogalmaz: vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOK FŐ TÍPUSAI A gazdasági vállalkozások kisebb-nagyobb mértékben különböznek egymástól. Eltérő lehet a méret, a jogi konstrukció, a tulajdonosi szerkezet, a profil, továbbá az egyes profilokon belül is eltérhet a technológia az erőforrás-struktúra, a piaci erő, a versenyképesség stb. A különböző jellemzők mentén különbözőképpen csoportosíthatók, rendszerezhetők a gazdasági vállalkozások, és ez alapján egy-egy ország, vagy földrajzi terület gazdasági vállalkozási struktúrája jellemezhető. A vállalakozások számának és fő jellemzőinek időbeli változásai az adott földrajzi terület gazdasági fejlődésének dinamikáját is jellemezhetik A termék jellege A gazdasági vállalkozások tevékenységének a jellege igen különböző lehet annak függvényében, hogy az output milyen jellegű erőforrás-kombinációt igényel. A nemzetgazdaságok az áttekinthetőség érdekében elsődlegesen a tevékenység jellege szerint csoportosítják a vállalatokat. Ezt ágazati osztályozásnak nevezik. Az ágazati osztályozás kiterjed a nem vállalkozási alapon működő gazdálkodó szervezetekre is, így átfogóan vizsgáltható egy-egy nemeztgazdaság ágazati struktúrája. A termék jellege számos további gazdálkodási sajátoságot von maga után. Egy jelentős részük az eltérő struktúrájú erőforrás-igény következménye, más részük a termék piacával kapcsolatos. Az egyes ágazatokban az erőforrás-összetétel eltéréseiből következően különböző fokú determinácókkal, illetőleg determináltsági szintekkel találkozhatunk. Az alapanyaggyártók évi C. törvény a számvitelről. Értelmező rendelkezések, fogalmak. 3. (1).

11 11 determináltsági szintje mind a terméket, mind az időhorizontot illetően általában igen magas. Vaskohóban csak vasat, krakkoló toronyban benzint és olajszármazékokat, vegyipari alapanyaggyártóknál a meghatározott alapanyagot lehet előállítani. A beruházás viszonylag hosszabb tárvra eleve meghatározza a tevékenység adott sávjára vonatkozó determinációs időhorizontokat. Alacsony fokú a determináció például javító-szerelő szolgáltatás terén. Itt a profil a vállalati humán-erőforrás felkészültsége, szakmai tudása, illetőleg a szükséges tudás megszerzési ideje függvényében nagy rugalmassággal igazodhat a mindenkori piaci igényekhez (Egy víz-és gázszerelő profilú kft. viszonylag könnyen bővítheti profilját általános épület- vagy lakásfelújítással oly módon is, hogy a munkatársak egy-egy további szakma elsajátítása révén szaktudásban lefedik ezt a tevékenységi kört.) Más oldalról eltérő marketing tevékenység, eltérő közönség-kapcsolatok kiépítése indokolt attól függően, hogy továbbfelhasználásra, vagy végső fogyasztásra kerülő terméket állítanak elő, tehát, hogy kik vásárolják a gyártmányt, illetőleg hogy milyen felhasználóifogyasztói kör számára végeznek szolgáltatást. Stb Méret A vállalat mérete nem jellemezhető egy ismérv alapján. A kibocsátás nagysága, és a rendelkezésre álló erőforrások mennyisége egyaránt nagyságrendi jellemző. Következőleg a vállalatok méret szerinti besorolása rendszerint három ismérv egyidejű figyelembevétele mellett történik. Ezek: árbevétel, létszám, tőke. Mivel a tőke sok tekintetben nem egyértelmű mutatószám, helyette ma már többnyire a mérlegfőösszeget szerepeltetik. A mérlegfőösszeg azt mutatja, hogy a számviteli nyilvántartás a szerint mérlegkészítés időpontjában a vállalat összességében milyen összegű erőforrás-értékkel rendelezett Noha a méret szerinti csoportosítás szempontjai a fejlett piacgazdaságokban lényegében azonosak, a besorolás konkrét kritériumai már jelentős eltéréseket mutatnak. Méret alapján az alábbi főbb vállalatcsoportok képezhetők: - mikro-vállalkozás - kisvállalat - közepes vállalat - nagyvállalat - óriás vállalat. Az óriás vállalatok csoportján belül a tulajdonosi struktúrát és a működési jellemzőket is is figyelembe véve további csoportosítással is találkozhatunk. (Például: multinacionális, transznacionális, globális vállalat.) Jogi forma A vállalkozás alapításakor, illetőleg a vállalkozási forma megváltoztatásakor döntő jelentőségű, hogy a vállalkozó a számára leginkább megfelelő vállalkozási formát válassza. Ehhez a különböző vállalkozási formák globális ismerete mellett elengedhetetlen az érvényes jogi szabályozás igen alapos átgondolása is. Az elmélyüléshez szükséges tapasztalati anyag ezesetben a vállalkozási formák szerinti csoportosítás révén állítható össze. A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági vállalkozások fő formái: - egyéni vállalkozás, - közkeresti társaság, - betéti társaság.

12 Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági vállalkozások fő formái: 12 - korlátolt felelősségű társaság, - részvénytársaság, - szövetkezet, - közös vállalat (a közös vállalat ritkábban előforduló vállalati forma, kockázatviselési szabályai némiképpen eltérnek a többi vállalatétól). A jogi formák ismerte abból a szermontból is szükséges, hogy az üzelti partnerek megválasztása során egyéb kockázati tényezők is feltárhatókká váljanak. (Alapvetően a jogi formától függ, hogy ki, és milyen mértékben felel a vállalkozás tartozásaiért, ki perelhető stb.) Természetesen a jogi formából következő helytállási kötelezettségeken túlmenően további ismeretek is szükségesek az üzleti partnerről (például, hogy milyen hosszú múltra tekinthet vissza, milyen az általános jóhírneve, mennyire van eladósodva) Vállalkozói motiváció A gazdasági döntéshozatalt és -magatartást előtérbe helyező problémafeltáráshoz a vállalkozói motiváció szerint képzett csoportosítás illeszkedik. Ebben a megközelítésben a működőképes vállalkozások három modellszerű alaptípusa különböztethető meg: 1. A magántőkés elvű vállalkozás. 2. A munkavégzők tulajdonán alapuló vállalkozások. 3. Az idegen tőke használatán alapuló munkavégzői vállalkozás. Az egyes csoportokon belül további karakterisztikus alcsoportok képezhetők. A valóságban fellelhető vállalatok és egyéb gazdasági vállalkozások többsége domináns jellemzői alapján rokonítható a fenti modellek valamelyikéhez. Az idegen tőke használatán alapuló munkavégzői vállalkozás modellszerű előfordulása az ezredforduló éveiben nem jellemző. A nyolcvanas évekig egy ilyen modell meghatározó jegyeit is viselte a tipikus japán vállalkozás. Előfordulhatnak a vállalkozói motiváció szempontjából kevert struktúrájú vállalkozások is. A jogi formák a vállalkozói motiváció szerinti tipizálás szempontjából nem mindig jelentenek egyértelmű besorolási ismérvet. A magántőkés elvű vállalkozás alapmotívuma a tőke alapú haszonszerzés. A piacgazdaságokban ez a vállalkozási típus dominál, a gazdálkodás-tudomány alapvetően erre a típusra fókuszál. A vállalkozói motiváció szempontjából a két legjellemzőbb alcsoport: - magánvállalkozás, - (tipikus) részvénytársaságok. A magánvállalkozás a magántőkés elvű vállalkozás legkorábbi változata. Lényege: az egy személy vagy család tulajdonában lévő vállalkozás foglalkoztatja a tulajdonosi jogokkal nem rendelkező munkavállalókat. A kockázatot a saját tőke viseli. Formáját tekintve ma a magánvállalkozások többsége részvénytársaságként vagy kft-ként működik. Ezzel szemben a tipikus részvénytársaság széles, ámde átlagosan alacsony tulajdoni hányaddal rendelkező tuldjonosi körrel rendelkezik. A nagy magántőkék arányának csökkenő, s az un. kisbefektetői tőke arányának növekvő tendenciája következtében sok ágazatban ez a vállalati típus dominál. A munkavállalók részére részvényt juttató vállalkozások döntő többsége a magántőkés elvű vállalkozás kategóriájába tartozik. A munkavállalói részvények néhány százaléknyira tehető aránya nem módosítja a magántőkés elv működését. A munkavállalói részvényjuttatási program, azaz MRP 8 sem jelent automatikusan dolgozói tőketulajdonon alapuló vállalkozást. A 8 Angol nyelvű mozaikszóként ESOP (az Employee Share Ownership Plan rövidítéseként).

13 13 munkavállalói részvények aránya, és az érdekérvényesítési csatornák működési mechanizmusa alapján lehet eldönteni, hogy a cég működését a magántőkés elvű, vagy inkább a dolgozói tőketulajdonban lévő vállalkozás jegyei jellemzik-e inkább. A dolgozói tőketulajdonon alapuló vállalkozás létrehozásában és működtetésében a dolgozók elsősorban a biztos munkalehetőséget látják, és esetleg az átlagosnál jobb kereset lehetőségét. A modell alapvető jellemzője, hogy a vállalkozásban az összes tulajdonos munkát végez, de csak a tulajdonosok a munkavégzők. A piaci kockázat a tőkére és a munkajövedelmekre egyaránt visszaháramolhat. E vállalkozási típusnak szintén különböző változatai lehetnek. Tipikus példa a szövetkezeti vállalkozás mely eredetileg szintén piacgazdasági környezetben fejlődött ki, és nagyon sok alfaja létezik. Egyes - főleg kis létszámú - korlátolt felelősségű társaságokban szintén a munkavégzők tulajdonán alapuló vállalkozások fő típusjegyei dominálnak, más részükre inkább a magántőkés elv szerinti működés jellemző. Az egyéni vállalkozás mint jogi kategóra a vállalkozói motiváció szempontjából nem ad egyértelmű besorolási alapot (nincs létszámkorlátja) Az egyéni vállalkozások tipikus változatai - az egyszemélyes egyéni vállalkozás, illetőleg egy domináns személy és segédszemélyzet - a munkavégzők tulajdonán alapuló vállalkozások elve alapján működnek. 2. A VÁLLALATI MŰKÖDÉS MOZGATÓRUGÓI A kisebb vállalkozások viselkedésének jellegzetességei viszonylag egyszerűen átláthatók. Ahhoz, hogy a vállalati magatartás fő kérdéseiben eligazodjunk, a gazdálkodás mechanizmusának alapos ismerete mellett a vállalati érdekstruktúra fő elemeit, a lehetséges érdekhordozókat, valamint az immanens (mélyről fakadó, az összefüggés természetéből következő) érdekek kibontakozási törekvéseinek tipikus pályáit is ismerni kell KI A GAZDASÁGI VÁLLALKOZÓ? A jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások vállalkozói valamilyen jogi konstrukció szerint általában a teljes vagyonukkal felelnek a vállalkozás tartozásaiért. Jogi személyiségű vállalkozások esetében a saját tőke az elsődleges kockázatviselő, és a saját tőke tulajdonosa ennél nagyobb kockázatot nem visel. (Ez a főszabály, ami alól mindig lehetnek kivételek.) 9 Az idegen tőke alapvetően csak akkor visel kockázatot, ha a vállalkozás létkérdései kerülnek napirendre (csődeljárás, felszámolás). A gazdasági vállalkozásba történő bekapcsolódásnak és a hitelezésnek is számos konkrét változata lehetséges. Hitelt, kölcsönt például nem csak a bankok nyújthatnak, mindennapos a vállalatok egymás közötti hitelnyújtása is (kereskedelmi hitel, váltó stb.), továbbá a bankok sem csak hitelezőként kapcsolódhatnak a vállalkozásokhoz, hanem vállalkozóként is. Tipikusnak tekinthető a kockázati tőke saját tőkeként történő részvétele az innovációs jellegű vállalkozások kezdeti éveiben. A vállalkozás gazdasági stabilizálódása után a kockázati tőke tulajdonosa - többnyire nagy haszonnal - eladja tőkebevitel fejében szerzett értékpapírjait. Eredetileg a gazdasági vállalkozások elsődleges kockázatviselőit nevezték gazdasági vállalkozóknak. Később a kategóriát eltérő jelentéstartalommal is felruházták. Egyes 9 Az ezredfordulón érvényes hazai szabályok szerint a közös vállalat olyan jogi személy, amit csak jogi személyiségű tulajdonosok alapíthatnak. Kötelezettségeiért elsősorban maga felel, ha azonban a vagyona nem fedezi a tartozásait, a tagok hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek. (1997. évi CXLIV. törvény - a gazdasági társaságokról.)

14 14 forrásmunkák a vállalkozói körbe beleértik általánosságban véve a menedzsereket is. 10 A továbbiakban a gazdasági vállalkozó kifejezést eredeti értelmezése szerint használjuk. Gazdasági vállalkozónak azt a természetes, vagy jogi személyt tekintjük, aki elsődlegesen viseli a gazdálkodás kockázatának a terheit, s aki ennek fejében a rizikóprémiumból is megfelelő arányban részesül. Ebben az értelmezésben a munkavállalói státusú menedzser nem vállalkozó. Fizetség, prémium és jutalom ellenében jár el. Döntéseinek kockázatát nem ő viseli, a rizikóprémium nem őt illeti meg. A vállalkozás szempontjából tevékenysége inkább az üzletkötőéhez és az ügynökéhez hasonlít. Természetesen a menedzser munkájának színvonala jelentős hatással van a vállalkozás eredményességére. De nem ő a kockázatviselő. Ő csupán prémiumát, esetleg állását vagy jó hírnevét kockáztatja. 11 Az egyéni vállalkozások, és egyéb mikrovállalkozások többségében a gazdasági vállalkozó személye egyértelmű. Tipikus gazdasági vállalkozók: egyén, néhány fő társulása, különböző közösségek, vállalatok (más vállalkozásokban lévő kockázatviselésük révén), állam. A vállalkozásban való részvétel arányai alapvetően a gazdasági kockázat elsődleges viselésének arányai szerint képezhetők le RIZIKÓPRÉMIUM A rizikóprémium a gazdasági vállalkozások alapvető kategóriája. Tartalmát illetően a kockázatvállalás ellenértéke, vagyis az a nyereségrész, melyhez csak kockázatvállalás révén lehet hozzájutni. A különböző típusú vállalkozások esetében eltérő módon konkretizálódhat. A magántőkés elvű vállalkozások rizikóprémiuma a saját tőke (saját erőforrás) 12 használatának becsült piaci árával csökkentett nyereség. Számításánál abból a meggondolásból lehet kiindulni, hogy az adott összegű saját tőke államkötvényekbe történő befektetése - stabil államban - kockázatmentesen hozna egy meghatározott kamat szerinti nyereséget. Mivel ez a nyereség mindenképpen megszerezhető lenne, nem tekinthető olyan hozamnak, mely kizárólag vállalkozás, vagyis kockázatvállalás révén érhető el. Az egyéni vállalkozó a vállalkozása kockázatát maga viseli. (Elsősorban a szakmai tisztesség biztosítékául a piacgazdaságokban un. kaució letétbe helyezésére is kötelezhetik.) A kockázat konkrét forrása igen sokféle lehet. Ha például a kisiparos által felragasztott tapéta leválik, vagy a parketta felpúposodik, a hibát neki magának kell kijavítania, ami az anyagiakon túl többlet munkaidőt is igényel. Az időleges rendeléshiányból adódó problémákat szintén neki magának kell áthidalnia stb. A tipikus egyéni vállalkozók körében a magántőke szerepe nem dominál. A rizikóprémium mértékét nem indokolt, sok esetben nem is lehet a tőkebefektetés függvényében számszerűsíteni. Az irodát bérlő magánügyvéd, vagy a szobafestő és mázoló kisiparos tőkebefektetései a bevételeikhez képest elenyészőek. A gazdasági kockázat a szakértelmen túl főleg a munka típusának és volumenének a függvényeként alakul. 10 A Magyarországon 1992-től életbe lépett számviteli törvény külön érdekessége hogy magát a vállalatot, illetőleg vállalkozást nevezi vállalkozónak. Ebből később, például akkor, amikor a kapcsolt vállalkozások ügyét kellett rendezni komoly kifejtésbeli bonyodalmak keletkeztek. 11 A közgazdaságtan ezt a problémakört " ügynök-megbízó" elmélet elnevezéssel dolgozza fel. 12 A rizikóprémium eredeti magyar elnevezése: vállalkozói nyereség. Részint az angol risk premium tükörfordítása, részint a nyolcvanas évek hazai gazdasági szabályozóinak azon huszárvágása miszerint az adózás előtti nyereséget vállalkozási nyereség -ként deklarálták, az eredeti elnevezés háttérbe szorulóban van.

15 15 Bár az egyéni vállalkozókra nem jellemző, hogy a rizikóprémiumot számszerűsítenék, a bevételi struktúra elvi szintű feltárása a más típusú vállalkozások bevételi struktúrájával való egybevetéshez tanulságos lehet. Az egyéni vállalkozások esetében a rizikóprémium a személyi jövedelem részeként, azzal és a befektetett saját tőke használati díjának a megtérülésével egybeolvadva jelentkezik. Becslése: + BEVÉTEL - ANYAGKÖLTSÉG - AMORTIZÁCIÓS KÖLTSÉGTARTALOM (például a gépkocsi elhasználódása szerint becsülve) - BÉRLETI DÍJAK, KAMATOK = BRUTTÓ JÖVEDELEM - A SAJÁT PÉNZBEFEKTETÉS HASZNÁLATÁNAK ÁRA (a betéti kamat alapján) - A HASONLÓ MUNKA MUNKA-ERŐPIACI BÉRE, ADÓI, JÁRULÉKAI, A KAPCSOLÓDÓ BIZTOSÍTÁSI DÍJAK STB. = RIZIKÓRPÉMIUM (VÁLLALKOZÓI NYERESÉG) Megemlítendő, hogy a hasonló munka munkaerőpiaci bérének számszerűsítése nehézséget okozhat. Az egyéni vállalkozónak ugyanis esetleg több szakmához is kell értenie, s mindenekfelett üzleti ismeretekkel, készségekkel kell rendelkeznie. A munkavégzés gyakorlata sok esetben nem kötődik szoros időrendhez, és a munkavégzésre fordított idő is nagy szóródást mutathat. Ha az egyéni vállalkozó bedolgozókat, vagy alkalmazottakat foglalkoztat, az ő számukra folyósított béreket valamint a kapcsolódó adókat és járulékokat is le kell vonni a költségek között. A dolgozói tőketulajdonon alapuló vállalkozás bevételi struktúrájának elvi tagolódása azonos a tipikus egyéni vállalkozáséval, annak ismételt levezetésétől eltekintünk. A legérdekesebb mozzanatot azonban ismételten kiemeljük: itt is egybemosódik a munkajövedelem, a saját tőke használatának ára, valamint a realizált rizikőprémium. Elemzési célú szétválasztásukra itt is hasonló becslőmódszerek alkalmazhatók. A kockázat abszolút vagy relatív veszteséget előidéző veszélyforrás. Relatív veszteség keletkezik, ha például a számviteli nyereség a saját tőke használatának árára sem nyújt fedezetet, vagy ha az egyéni vállalkozó bevétele a megfelelő korrekciók után nem biztosít akkora személyes jövedelmet, mint a hasonló foglalkozású munkavállalóknak a viszonyítás alapjául szolgáló munkavégzés arányában elért keresete. A kockázat konkrét okai és összetevői nagyon sokfélék lehetnek. (Általános oka a jövőben bekövetkező események bizonytalansága.) A modern közgazdaságtan szerint a rizikóprémium, mint a "bizonytalanság vállalásának hozadéka" a fizetésképtelenségi, továbbá a tiszta-, vagy statisztikai kockázat ellenértékéből és az innováció jutalmából áll. A monopolista gazdasági hatalom hozadékát a fentiektől eltérő természetű, további profitelemként szerepeltetik Részletesebben: Samuelson - Nordhaus (1987, l)

16 A VÁLLALATI ÉRDEKSTRUKTÚRA FŐ ELEMEI Adott környezetben a vállalatok viselkedése emberi érdekérvényesítési törekvések eredőjeként alakul. Az érdek a szükségletekkel kapcsolatos kategória. Aktivitást kiváltó, tettet motiváló tényező. A szükségletek rendkívül széles skálájából következően az érdekek is sokfélék. Az egyes emberek eltérően élik meg, így tudat alatt is eltérően rangsorolják a különböző típusú szükségleteiket, melyek nem egy esetben szimbiózisban vannak egymással. Az önmegvalósítási igény esetenként hatalmas áldozatokra is sarkall egyes embereket, míg mások periférikus cselekedetekben tudat alatt élik át ezen szükségleteik mozgósító erejét. A vállalatban az emberek a belső motivációs struktúrájának ez a gazdagsága nem kezelhető. Mivel mind a vállalkozás létrehozásának és működtetésének, mind a munkavállalásnak elsősorban a haszonszerzés, illetőleg a jövedelemhez jutás az elsődleges ösztönzője, a gazdasági érdeket az anyagi érdek alapján lehet értelmezni. A gazdasági tevékenységet meghatározó jelleggel a tulajdonszerzési, illetőleg pénzszerzési lehetőségek motiválják, következőleg a gazdasági szféra működésében meghatározó szerepe az anyagi érdekeknek van. A gazdasági (anyagi érdek) állandóan megújuló objektív igény az anyagi javak tulajdonlására. A fenteikből levezethető vállalati érdekstruktúra fő összetevői: - Tőketulajdonosi érdek: Ez a tőketulajdonosnak (a saját tőke tulajdonosának és az idegen tőke tulajdonosának) a tulajdona védelmével, gyarapításával, értékmegőrzésével kapcsolatos igénye. - Vállalkozói érdek: A vállalkozónak a rizikóprémium realizálásához (és egyben annak hosszú távú maximalizálásához) fűződő igénye. - Munkavállalói érdek: A munkavállalónak a munkavégzés lehetőségéhez és az egzisztenciális feltételek egyre magasabb színvonalú biztosításához kapcsolódó igénye. - Szervezeti érdek. A munkavállalói érdek legjellemzőbb hatótényezőinek valamiféle közös érdekként összekovácsolódott formája. A szervezet fennmaradásához, növekedéséhez, az egyre javuló munka- és kereseti feltételekhez fűződő közös munkavállalói igény. Ez az érdek-elem a szervezeti hierarchia szerint erőteljesen strukturált. A vállalkozás közreműködői egyidejűleg többféle érdekelem hordozói lehetnek. A magántőkés vállalkozó egyidejűleg tőketulajdonosi és vállalkozói érdeknek a hordozója. A beosztott dolgozókra többnyire a munkavállalói és a szervezeti érdek jellemző 14. A vezetők - differenciált tulajdonosi helyzetük következtében - a munkavállalói, a vállalkozói és a tulajdonosi érdek kevert súlyarányú hordozói lehetnek. Az egyszemélyes egyéni vállalkozásban értelemszerűen nem alakul ki a szervezeti érdek. Ezen túlmenően mindegyik további érdekelemnek a szóbanforgó egy személy lesz a hordozója. Egyes altípusoknál, például a szobafestő és mázoló kisiparosnál, a tőketulajdonosi érdek sem jellemző, mivel a vállalkozás tőkeigénye elhanyagolható, viszont a vállalkozói érdek egyértelmű. 14 A dolgozói részvények terjedésével a helyzet itt is differenciáltabbá válhat. Ma azonban általában a tulajdoni részarányt és az egy dolgozóra jutó részvényértéket tekintve is igen alacsony a dolgozói részvények súlya.

17 17 A szövetkezetben munkát végző, aktív tag - helyzetéből adódóan - szintén az összes releváns vállalati érdekelem hordozójának tekinthető. (Az más kérdés, hogy érdekérvényesítési lehetőségei mennyire biztosítottak.) 15 A mezőgazdasági tőkésbérlet konstrukciójában a bérbeadó, a bérlő és a munkavállaló érdekei polarizáltan jelennek meg. További érdekesség, hogy mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek ugyanahhoz a vállalkozáshoz fűződnek a tőketulajdonosi és a vállalkozói érdekei, melyek azonban alapvetően különböznek egymástól és sajátos módon szeparálhatóak is. A vállalati körből részben kimozdulva bármely társadalompolitikai kérdés eldöntésénél ott várhatók a legnagyobb viták, ahol a gazdasági érdekek ütköznek A vállalkozói érdek kulcsszerepe Fentiek értelmében a gazdasági vállalkozás működését a gazdasági érdekek vezérlik. Jelentős eltérések adódhatnak abból, hogy a vállalkozás közreműködőinek érdekérvényesítési lehetőségei hogyan alakulnak, mely érdekcsoportok törekvései jutnak domináns szerephez. Általában a vállalkozói és a szervezeti érdek játszik meghatározó szerepet. Közülük primátusa a vállalkozói érdeknek van. A vállalkozó immanens érdeke a nyereség hosszú távon értelmezett maximalizálása. Versenypiaci feltételek között a nyereség megszerzéséért kemény piaci küzdelmet kell folytatni, mely végeredményében egyre korszerűbb és egyre olcsóbb termékek piacra jutásához vezet. Következőleg a vállalkozói érdek a gazdaság fejlődésének fő motorja. Minél közvetlenebbül érvényesülhet a - versenypiaci feltételekkel szabályozott - vállalkozói érdek, annál nagyobb gazdasági fejlődésre lehet számítani. A vállalkozó érdekérvényesítési törekvése azonban különböző korlátokba ütközhet. Egyes korlátok a vállalati méretek növekedése révén objektíve jelentkeznek, mások bizonyos vállalkozási formák sajátos következményei. A vállalkozói érdek érvényesítéséhez a legnagyobb fokú informáltság a vállalaton belül van. A vállalkozását maga irányító tőketulajdonosnak módjában áll (a törvény adta kereteken belül) olyan intézkedéseket kiadni, melyek az ő elképzelései szerint a legjobban szolgálják a vállalkozást és a nyereség hosszú távú növekedését. A vállalkozás méreteinek növekedésével azonban azon túl, hogy a gazdasági és műszaki kérdések egyidejű átlátása mind nehezebbé válik, egy ember egyre kevésbé képes jelen lenni minden komolyabb döntéshozatalnál. Ezért egyre több kérdésben kényszerül a döntéselőkészítést, vagy magát a döntést is fizetett alkalmazottakra bízni. A fizetett alkalmazottat azonban más érdekek vezérlik. Általános üzleti kultúra, társadalmi szokások és közmorál kérdése, hogy milyen mértékben várható a vállalkozó eredeti szándékaihoz képesti divergencia beszivárgása a vállalati folyamatok vitelébe. A vállalkozását maga irányító tőketulajdonos - bár a vállalkozás méreteinek növekedésével objektíve egyre csökken a minden részletre való odafigyelés lehetősége - az adott helyzetben kulcsfontosságúnak látszó döntéseket bármikor a saját hatáskörébe vonhatja. Ez utóbbi lehetőség sokat nyomhat a latban, de a probléma gyökeres rendezésére nem alkalmas. Sok-sok apró kis ügy komoly problémává terebélyesedhet. A részvénytársaságok esetében a részvény tulajdonosa a kockázat elsődleges viselője (részvénye értékéig). Ebből a szempontból még a kisrészvényes is a vállalkozók sorába tartozik, hiszen pénzbefektetése erejéig gazdasági kockázatot vállal. Rizikóprémiuma (régebbi magyar szakkifejezéssel: vállalkozói nyeresége) két tételből tevődhet össze: az osztalék és a betéti kamat 15 A hazai szövetkezetek esetében a tulajdonosok, a vállalkozók és a munkavállalók személyi köre eredetileg jórészt egybeesett. Későbbi fejlemény, hogy a létszám számottevően bővült nem szövetkezeti tagokkal, továbbá a tagok között megjelenhettek a jogi személyiségű tagok is.

18 18 közötti különbségből, valamint a vételi és az eladási árfolyam különbségének a tulajdonlási idő egy évére jutó részéből. Ennek a két tételnek az összege az a többlet, amihez kockázatvállalása révén jutott. A negatív előjelű rizikóprmium azt jelenti, hogy ezen a tételen ennyit veszített ahhoz képest, mintha kockázatmentes befektetést választott volna. Az un. kisrészvényesek és a relatíve kisebb összegű részvényekkel rendelkező kockázatviselők vállalkozói minőségükben még a vállalkozás sorsát meghatározó kérdésekbe sem képesek érdemben beleszólni. A részvények többségével rendelkező részvényesek csoportja - amennyiben nem az igazgatóság tagjai - csak a társaság meglehetősen nehézkes közgyűlésén folyhatnak a határozathozatalba. Operatív gazdálkodási döntéseket - a dolog lénygénél fogva - nem vonhatnak saját hatáskörbe. Valószínűsíthetően a vállalkozói érdekérvényesítés problémakörével is összefügg az a tény, hogy "a kapitalizmus legklasszikusabb országában, az USA-ban" a hetvenes években szép számmal találhatók olyan ágazatok, ahol a "tulajdonos által vezetett vállalkozás" súlya dominál. (1978-ban az értékesítés volumene szerint mérve a nagykereskedelem 97 százalékában, az építőipar 94 százalékában, a mező- és erdőgazdaság 84 százalékában, a nyomdák és kiadók 73 százalékában, a ruhaipar 67 százalékában, a szállítás 54 százalékában, a bőripar 51 százalékában maga a tulajdonos vezeti a vállalkozást.) 16 Az állami vállalat estében a kockázatviselő és a vállalkozói nyereség elsajátítója maga az állam. A vállalkozó érdek alapon történő megszemélyesíthetetlensége miatt a vállalkozói érdekeket a "köz" képviselői közvetítik, akik ilyen minőségükben már nem közvetlen hordozói ezeknek az érdekeknek. A vállalkozói érdek a közvetítők érdekein átszűrődve, tompítottan, és esetenként elferdítetten jut érvényre A szervezeti érdek esetleges túlsúlyából eredő deformációk A gazdasági szervezet a gazdálkodási célok megvalósítását szolgáló erőforrások összehangolt működtetésének a rendszere. A vállalatban dolgozó munkavállalók munkájukat a vállalkozás költségének a terhére, fizetés ellenében végzik. Immanens érdekeik a keresethez, a munkavégzési körülményekhez, s nem a vállalkozás hosszútávú nyereségmaximálásához kapcsolódnak. A vállalati szervezetnek eredeti, mélyről fakadó (immanens) törekvései vannak. Ezek: fennmaradni és növekedni a humánum elvének érvényesülése mellett. A fennmaradási törekvésre és a humánum elvére kézenfekvő magyarázatot adnak a szervezetben dolgozó emberek érdekei. Valójában a növekedési törekvést is ezek váltják ki. A növekedési folyamatban zökkenőmentesebben realizálódnak az előrejutási törekvések, s egyúttal a humánum elve is akadálytalanabbul juthat érvényre. A vállalati szervezetnek a fentiekben bemutatott törekvéseit gyakorta azonosítják magának a vállalatnak a fő működési elveivel (a megmaradás, a növekedés és a humánum elvét a vállalati működés vezérelveinek is nevezik). A vállalat azonban az érdekérvényesítési törekvéseket illetően nem csupán szervezet, hanem vállalkozás is! A vállalat létkérdéseit elsősorban a vállalkozók döntik el, a szervezet ilyen szempontból másodlagos. Jól működő vállalat esetében a szervezet immanens törekvéseit a vállalkozó elfogadja és képviseli, mert azok szervezeti oldalról megalapozzák az ő érdekérvényesítési törekvéseit is. Ezen a pályán tehát a különböző érdekérvényesítési törekvések azonos irányba mutatnak. Ha viszont a valódi vállalkozó beleszólási lehetőségei korlátozottak, mint például az állami vállalat, 16 Kopátsi Sándor (1983, 142.o.)

19 19 vagy a nagy részvénytársaságok esetében, akkor a vállalati szervezet érdekérvényesítési törekvései révén elég széles tűréshatárok között háttérbe szorulhatnak a vállalkozói érdekek. A vállalkozónak - a befektetés különböző eszközökben, információkban megtestesülő formájától függően - lehetősége van arra is, hogy tőkét vonjon ki, esetleg magát a vállalkozást is megszüntesse. Ezzel a lehetőséggel általában akkor él, ha a kimenthető tőke másutt lényegesen nagyobb haszonnal kecsegtet, mint az adott vállalkozásban. A tőkekivonásról, illetve új vállalkozás alapításáról a vállalkozó elsősorban a jövedelmezőségi szempontok alapján dönt, a szervezet létkérdései számára másodlagos jelentőségűek. A megmaradás, a növekedés (fejlődés) és a humánum elvét a vállalkozó csak addig teszi magáévá, amíg az elősegíti saját vállalkozói szempontjainak érvényesítését. A szervezetben dolgozó munkavállalók szempontjából viszont egyáltalán nem közömbös, hogy megszűnik-e a szervezet, avagy sem. Piacgazdasági körülmények között már nem egy esetben előfordult, hogy a munkahelyük elvesztésével fenyegetett munkavállalók bérük egy részéről is lemondtak annak érdekében, hogy a tőkekivonás ne következzen be. Ha a vállalkozói érdekérvényesítés gyengül, helyébe nyomul a szervezet érdekérvényesítési törekvése. Minél gyengébben érvényesülnek a vállalkozói érdekek, annál meghatározóbbá válik a szervezeti érdek. Az összefüggés fordítva nem igaz. A szervezeti érdek térnyerésének egyik megnyilvánulása az a széles körben (és elsősorban a nagy részvénytársaságokra vonatkoztatottan) publikált vállalati törekvés, mely nem a hosszú távú nyereségmaximálást, hanem kielégítő mértékű, megelégedettséget eredményező profitcélokat fogalmaz meg. Világosan kell látni, hogy itt nem a vállalkozói érdek módosulásáról van szó (mint egyes forrásmunkák ezt sugallni igyekeznek), hanem annak háttérbe szorítása következett be. A szórt tulajdonú részvénytársaságok esetében a viszonylag egységes érdekhelyzetű menedzsment-csoportok érdekérvényesítési lehetősége a részvényesekéhez képest egyértelműbb. Ezért fennáll az a veszély, hogy a menedzserek akár a részvényesek hátrányára is érvényesítik saját érdekeiket. Számos érv található annak alátámasztására, hogy a nagy részvénytársaságok valójában menedzseri irányítás (kontroll) alatt állnak. Ezen vállalatok részvényesei számos nehézséggel találkoznak, ha meg akarják szervezni az érdemi beleszóláshoz szükséges feltételeket. Egyrészt az igazgatóságok informális módon irányítani tudják az új igazgatósági tagok kinevezését, tehát e téren nem könnyű áttörést elérni, másrészt a vállalattal kapcsolatos érdemi információk megszerzése és a részvényesek ezrei között történő körözése is számos nehézségbe ütközik. A közgyűlés - szabályozottsága, megkomponáltsága okán - nem igazi lehetőség a részvényesek érdekérvényesítésére. Ezzel szemben a menedzserek teljes munkaidős szak-specialisták, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal felvértezve. Egy-egy menedzser helyzete, jövője attól függ, hogy tudásával és magatartásával illeszkedni tud-e a menedzseri csapathoz. A szervezeti érdekek túlsúlyba kerülése a vállalati magatartás sajátos jegyeit hozza felszínre. A munkavállalói haszonszerzés kiskapui jártabbá válnak, továbbá a vállalati méretek gazdaságilag indokolatlan növekedése, a bürokrácia túlburjánzása is megjelenik. 17 Presztízsérdekek, kényelmességi szempontok, felesleges tevékenységek is okozhatnak nehezen felismerhető felesleges költségeket. 17 Samuelson és Nordhaus (1987) közös munkájában hatásos megfogalmazást kap a szervezet érdekérvényesítésének vállalkozói érdeket keresztező utóbbi két megnyilvánulása.: "...a belső emberek nagy fizetést, költségszámlát, prémiumot és zsíros nyugdíjat szavazhatnak meg maguknak és barátaiknak vagy rokonaiknak a részvényesek rovására... A cégek vezetői - hasonlóan a királyokhoz és császárokhoz - érthetően hajlanak arra, hogy megpróbálják növelni és fenntartani birodalmukat...amikor a profitokat visszaforgatják a vállalatba, néha gyanítható, hogy ugyanazt a tőkét a részvényesek jobban befektették volna másutt..." (637.l.)

20 Érdek, érdekeltség és magatartás A vállalati döntések minőségét meghatározó módon befolyásolja, hogy milyen érdekű és érdekeltségű emberek kerülnek döntési (döntéselőkészítési) pozícióba. Az azonos érdekhelyzetű, illetve érdekeltségű döntéshozók közötti szaktudásbeli és felkészültségbeli differenciák érdemben nem módosíthatják a számukra előnyös döntési változatok körét, csupán a saját szempontjukból legkedvezőbb változat megtalálásának és megvalósításának az esélyeit. A felkészültségbeli problémák tehát - kirívó esetektől eltekintve - csupán a döntéshozók érdekeinek leginkább megfelelő változattól való elmaradásban mutatkozhatnak meg. Noha a vállalkozónak módjában áll, hogy megfelelő érdekeltség megteremtése révén a saját érdekeit többé-kevésbé hatásosan átplántálja a szervezetben dolgozó emberekre, az érdekhordozók személyi elkülönülése esetén a vállalkozó és a szervezet érdekeinek eltérései nem szüntethetők meg. A vállalkozások magatartásának vizsgálatakor az érdekek eme kettősségével mindig számolni kell. A két hatás összemosása, együtt kezelése megfejthetetlen rejtély elé állíthatja a vizsgálódót. Az érdekek eme nyílt kettőssége a magántőkés elvű vállalkozások sajátossága. Az egyszemélyes egyéni vállalkozásokban a gazdasági érdekek mozgósító ereje egy irányba mutat. Azonban ennél a változatnál az emberi szükségéletek széles, és eltérően súlyozott skálájából fakadó érdekek közül nem mindig jut abszolút dominanciára a gazdasági érdek. Ez többek között a vállalkozás vitelére, növelésére, illetőleg a személyes "meggazdagodásra" vonatkozó vállalkozói aspirációk nagyon széles sávú szóródásában mutatkozik meg. A dolgozói vállalkozások (például szövetkezetek) esetében a vállalkozói és a szervezeti érdekek hordozóinak személyi köre nem különül el. Igy az immanens érdekek kettősségének nincs létalapja. Az érdekstruktúra valódi hatásmechanizmusa az érdekérvényesítési csatornák működtetésének a módjától függ. A vállalkozó törekvéseinek, céljainak, szempontjainak érvényre jutását koncepcionálisan az érdekeltségi rendszer támogathatja. Az érdekeltségi rendszer azoknak a feltételeknek a rendszere, melyek teljesítésétől függ - a különböző anyagi juttatások mértéke, - a vállalaton belüli előbbre jutás, illetve a - munkavállalói státus megtartása. Ha az érdekeltségi konstrukció hibás, ez határozottan eltérítheti a vállalkozás viselkedését a vállalkozói érdektől. Amennyiben a vállalkozó szempontjából kifejezetten kedvezőtlen akciók hoznak anyagi előnyt a szervezetben dolgozó döntéshozóknak, akkor ezeket az akciókat a vállalkozás meg is fogja valósítani. (Ilyenekre a piacgazdaságok vállalatainak körében is szép számmal találhatunk példákat.) Az érdekeltségi rendszer hatására a munkavállalók olyan szempontokra is figyelnek, amelyekre egyébként nem helyeznének megfelelő súlyt. A többletnyereségnek, illetve az előnytelen - netán veszteséges - üzletnek a hatása azonban az érdekeltté tett munkavállaló keresetét csak relatíve kismértékben érintheti. Emiatt a munkavállalói érdekeltség eleve nem lehet olyan intenzív, mint maga a vállalkozói érdek. Ehhez képest ugyanis a munkavállalói érdekeltség művi és másodlagos. A vállalkozói érdek sokkal átfogóbb, sokkal komplexebben hálózza be a vállalkozást, mint az egy vagy néhány mutatószám teljesítéséhez kötődő munkavállalói érdekeltség.

Vállalkozási ismeretek 6.EA

Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozás fogalmának kibontása új és értékes dolog --> valami új létrehozásra kerül folyamat --> nem egyeszeri lépéssort követ időt és erőfeszítést igényel --> alapötlettől

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

A vállalkozások általános jellemzői

A vállalkozások általános jellemzői A vállalkozások általános jellemzői Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja egyéni, szervezeti és társadalmi igények kielégítése nyereség elérésével. Akkor beszélünk vállalkozásról,

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági vállalkozások termelési tényezői, erőforrásai 30. lecke A mezőgazdasági

Részletesebben

Suliprogram. Vizsgakövetelmények

Suliprogram. Vizsgakövetelmények Suliprogram Vizsgakövetelmények az Egységes Európai Gazdasági Oklevél - EBC*L (angolul: European Business Competence* License, németül: Wirtschaftsführerschein ) vizsgához 2006. TÉMAKÖR: Mérleg összeállítás

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Hozam: az adott időszak alatt értékesített áruk számlázott nettó ellenértéke (értékesítés nettó árbevétele) Ráfordítás: az értékesítés érdekében felmerült közvetlen

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Modern vállalati pénzügyek tárgyból az alap levelező képzés Gazdasági agrármérnök V. évf. Pénzügy-számvitel

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com franzkatona@gmail.com A különböző gazdasági egységek rendeltetésük szerinti feladataik végrehajtása érdekében a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával kifejtett céltudatos tevékenysége a gazdálkodás.

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/23 Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG BEVÉTEL KIADÁS PÉNZTÁR KÖLTSÉG RÁFORDÍTÁS KIADÁS HOZAM

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben)

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Készítette Szeidel Julianna 1. Mely állításokkal ért egyet a vállalkozásokkal

Részletesebben

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete Adószám: 13386140-2-13 Cégjegyzékszám: 13-09-101130 Ügyvezető

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Számvitel alapjai Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Eredmény a mérlegben (nyereség esetén) Mérleg Saját tőke Kötelezettségek Mérleg szerinti eredmény Nyereségadó Osztalék,

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I.

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I. Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás Eltéréselemzés I. Kiindulópont Információk a tulajdonosok számára a vállalkozás vezetői számára Cél folyamatosan ismerni a vállalkozás tevékenységét a gazdálkodás

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1968-06 Gazdálkodási feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A vállalkozások létesítésével,

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI Budapest, 2007 Szerző: Illés Ivánné Belső lektor: Dr. Szebellédi István BGF-PSZFK Intézeti Tanszékvezető Főiskolai Docens ISBN 978 963 638 221 6 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó

Részletesebben

Megnevezés 2009 2010

Megnevezés 2009 2010 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2006 2007

Megnevezés 2006 2007 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban)

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) 1. Általános háttér információ A Bátai Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Társaság),

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az Egyszerűsített éves beszámolóhoz 2010.01.01.-2010.12.31.

Kiegészítő melléklet az Egyszerűsített éves beszámolóhoz 2010.01.01.-2010.12.31. Adószám: 18617450-1-11 Bírósági bejegyzés száma: PK.65050/2008 Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. Kiegészítő melléklet az

Részletesebben

Minőség a számvitelben

Minőség a számvitelben Minőség a számvitelben Dr. Pál Tibor Sopron, 2010.10. 01. A minőség megközelítése Tudományos Gyakorlati üzleti szempontok A számvitel minősége az előállított információk - valóságtartalmát - teljességét

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

EBC*L A MODUL. Tanulmányi célok jegyzéke

EBC*L A MODUL. Tanulmányi célok jegyzéke EBC*L A MODUL Tanulmányi célok jegyzéke International Centre of EBC*L Aichholzgasse 6 A 1120 Wien Fon: +43-1-813 997 745 office@ebcl.eu www.ebcl.eu EBC*L Magyarországi Képviselet 1158 Budapest, Bezsilla

Részletesebben

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben!

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Információtartalom vázlata: A vállalkozás fogalma o Az üzleti vállalkozás célja, érdekeltjei,

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok Szabó Gergely partner Ernst & Young Az előadás tartalma és a hozzátartozó dokumentáció általános jellegű

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

A könyv segítségével megismerhetitek

A könyv segítségével megismerhetitek A könyv segítségével megismerhetitek az egyes vállalkozási formákat, a működés kereteit, a vállalatok különösen a kereskedelmi vállalatok tevékenységéhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket Az első

Részletesebben

Pénzügyi lízing. Széchenyi István Egyetem KGYK. Sándorfi András

Pénzügyi lízing. Széchenyi István Egyetem KGYK. Sándorfi András Pénzügyi lízing Széchenyi István Egyetem KGYK Sándorfi András Lízing története, fogalma Papok-földművesek Urak-rabszolgák II. Világháború után Amerikában 70-es évektől hazánkban A lízing olyan bérbevételi,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához Győr, 2013. április 25. ph. vállalkozás vezetője Jelen kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon

Részletesebben

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma Megfelelési teszt jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére Felhívjuk Tisztelt Ügyfelünk figyelmét, hogy a Random Capital Zrt. a befektetési szolgáltatási tevékenysége és

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

SZERVEZETI ALAPFORMÁK. A lineáris szervezet bővítésének lehetőségei

SZERVEZETI ALAPFORMÁK. A lineáris szervezet bővítésének lehetőségei SZERVEZETI ALAPFORMÁK A lineáris szervezet bővítésének lehetőségei Egyszerű, könnyen áttekinthető belső kapcsolatokkal rendelkező szervezet, alá és fölérendeltségi viszonyok egyértelműen rendezettek. Hátránya,

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Bankmenedzsment Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Tananyag: Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény 7-8-9-10 fejezet (oktatási segédlet) Dr. Huszti Ernő: Banktan Tas Kft. 2003. Vizsgára bocsátás feltétele: Kiválasztott

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Elemzések, fundamentális elemzés

Elemzések, fundamentális elemzés Elemzések, fundamentális elemzés Előadó: Mester Péter elemző peter.mester@quaestor.hu CÉL Bármilyen fundamentális elemzés is akad a kezünkbe, értsük és megértsük TARTALOM A fundamentális elemzés alapjai

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 1 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben