SZUHAKÁLLÓI POLGÁRŐR EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Átírás

1 SZUHAKÁLLÓI POLGÁRŐR EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA - 1 -

2 A Szuhakállói Polgárőr Egyesület Alapszabályát célkitűzéseinek megfelelően, az egyesület működésének biztosítása, a tagok jogai és kötelezettségei érvényesülésének elősegítése érdekében a Közgyűlés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény, a Polgári Törvénykönyv ai, valamint a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló évi CLXV. törvény alapján az alábbiak szerint határozza meg. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyesület neve: Szuhakállói Polgárőr Egyesület 2. Az egyesület székhelye: 3731 Szuhakálló, Kossuth Lajos út Az egyesület működési területe: Szuhakálló község közigazgatási területe és vonzáskörzete. 4. Az egyesület a) nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az Alapszabályban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez, c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja, d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete és működése pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 5. Az egyesület alapvető célja a közbiztonság és a közrend fenntartásában részt venni kívánó, a környezetük biztonságáért felelősséget érző állampolgárok számára cselekvési lehetőség nyújtása. 6. Az egyesület a közbiztonság és a közrend fenntartása érdekében elhatározott céljai, feladatai és közhasznú tevékenysége: a) a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el [Ptv. 3. (1)], b) önkéntes közreműködés ba) a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában [Ptv. 3. (2) a)], bb) a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatásában, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében [Ptv. 3. (2) b)], bc) az otthonában élő fogyatékos személy védelmében, a polgárok és javaik védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában [Ptv. 3. (2) c)], bd) a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében [Ptv. 3. (2) d)], be) a rendezvények helyszínének biztosításában [Ptv. 3. (2) e)], - 2 -

3 bf) a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitány és a települési önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset-megelőzési bizottság munkájában [Ptv. 3. (2) f)], bg) az önálló, valamint közös feladat- vagy szolgálatellátás útján az együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében [Ptv. 3. (2) g)], bh) a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységben [Ptv. 3. (2) h)], valamint bi) a körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában [Ptv. 3. (2) i)]. c) tevékenysége során együttműködik az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel [Ptv. 6. (1)], d) együttműködhet az egyéb rendvédelmi szervekkel, az önkormányzati tűzoltóságokkal és az önkéntes tűzoltó egyesületekkel, az állami és önkormányzati szervekkel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a közlekedési hatósággal, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal, az erdészeti szakszemélyzettel, valamint a hivatásos vadászokkal [Ptv. 6. (1)]. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA 7. Az egyesület tagja lehet minden a) 18. életévét betöltött, b) cselekvőképes, c) büntetlen előéletű, d) magyar állampolgár aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását és magára nézve kötelezőnek ismeri el az Országos Polgárőr Szövetség által kiadott szolgálati és etikai szabályzatokat. 8. A tagfelvétel kérelem alapján történik. A felvételt kérő akkor válik az egyesület tagjává, ha az Elnökség javaslatára a Közgyűlés a tagok sorába felvette. 9. A tagsági jogviszony megszűnik: a) az egyesület megszűnése esetén, b) a tag halála esetén, c) a tag kilépése esetén, d) a tag kizárása esetén, e) a tag törlése esetén. 10. Kilépési szándékát a tag köteles írásban bejelenteni az Elnökségnek. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos. 11. A tagot a Közgyűlés az Elnökség, vagy a tagok egynegyedének javaslata alapján akkor zárhatja ki, ha a tag méltatlanná vált az egyesület céljaihoz és feladatai ellátásához. 12. A tagi jogviszony törléssel megszűnik, a) ha az Elnökség hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy a tag a 8. bekezdés b) c) pontjainak nem felel meg, b) ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének az esedékességet követő 3 hónapon belül, felszólítás és a következményekre való figyelmeztetés ellenére sem tesz eleget. 13. A tag jogai: a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, b) választhat és választható az egyesület szerveibe, - 3 -

4 c) köteles eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelességeinek, d) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását. 14. A tag köteles továbbá: a) megtartani a jogszabályokban, az Országos Polgárőr Szövetség Alapszabályában, szabályzataiban és testületi határozataiban, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Polgárőr Szövetség Alapszabályában, szabályzataiban és testületi határozataiban, továbbá a jelen Alapszabályban és az egyesület egyéb szabályzataiban, testületi határozataiban foglaltakat, b) fizetni a Közgyűlés által megállapított tagdíjat, c) a birtokolt egyesületi vagyontárgyat a jó gazda gondosságával megóvni, e vagyontárgyakért a birtoklás, használat idején anyagi és jogi felelősséggel tartozik, d) az egyesületi tagsággal összefüggésben vállalt feladatait elvárható módon teljesíteni, e) az Elnökségnek haladéktalanul jelezni, ha vele szemben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult, f) polgárőrhöz méltó magatartást tanúsítani. 15. Tiszteletbeli tag (tiszteletbeli polgárőr) az a természetes személy lehet, akit a Polgárőrség érdekében kifejtett tevékenysége, közéleti szereplése alapján a Közgyűlés határozatával az egyesület tiszteletbeli tagjává nyilvánít. 16. Pártoló tag lehet az a jogi személy, természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) folyamatos, kiemelkedő anyagi és erkölcsi hozzájárulásával elősegíti az egyesület működését, célkitűzései elérése érdekében szükséges feladati megvalósítását. A pártoló tagnak jelöltet az Elnökség határozattal nyilvánítja az egyesület pártoló tagjává. 17. Az egyesület tiszteletbeli és pártoló tagi jogviszonya a) lemondással, b) a Közgyűlés döntése alapján megszűnéssel c) illetve elhalálozással szűnik meg. A KÖZGYŰLÉS 18. A Közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot. 19. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a) az Alapszabály megállapítása és módosítása, b) az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása, c) az elnök és az elnökhelyettes, gazdasági vezető megválasztása, d) a választott tisztségviselők visszahívása e) a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, f) tag kizárása, g) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása, h) a tagdíj mértékének megállapítása, i) az Elnökség éves beszámolójának elfogadása, j) a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása, k) befektetési tevékenység esetén a befektetési szabályzatnak a Felügyelő Bizottság véleményének kikérését követő elfogadása, l) tiszteletbeli és pártoló tag cím adományozása és megvonása, m) bármely egyéb olyan kérdés, amelyben a döntést a Közgyűlés magához vonja

5 20. A Közgyűlés ülését össze kell hívni: a) évente legalább egy alkalommal, legkésőbb az adózás rendje szerinti beszámolási (mérlegbeadási) határidő lejáratát megelőző hónap utolsó napjáig, b) öt évenként tisztújítás céljából legkésőbb június 30-ig. 21. A 20. bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt ülés összevontan, az a) pontban foglalt határnap figyelembevételével is megtartható. 22. A Közgyűlés ülését össze kell hívni, ha a) a tagok egynegyede az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi, b) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Polgárőr Szövetség elnöke kezdeményezi, c) a bíróság elrendeli, d) a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség a törvényes működés helyreállítása érdekében kezdeményezi, e) a Felügyelő Bizottság indítványozza. 23. A Közgyűlés ülését szükség szerint az elnök bármikor összehívhatja. 24. A Közgyűlés ülését az elnök akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult vezető tisztségviselő hívja össze. Amennyiben az arra jogosultak mindegyike akadályoztatva van, vagy az arra jogosult a Közgyűlés ülését a 22. bekezdésben foglalt kezdeményezéseket követő 30 napon belül nem hívja össze, a Közgyűlés ülésének összehívására a Felügyelő Bizottság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Polgárőr Szövetség elnöke is jogosult. 25. A Közgyűlés ülését írásban kézbesített meghívóval kell összehívni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és idejét, a javasolt napirendet, valamint a távolmaradás következményeire történő figyelemfelhívást. 26. A Közgyűlés rendes (20. bekezdésben foglalt) ülésére szóló meghívót a kitűzött időpont előtt legalább nyolc, a rendkívüli (22. bekezdésben foglalt) ülésre szóló meghívót legalább egy nappal kell kiküldeni a Közgyűlés szavazati jogú tagjai, meghívottjai részére. 27. A Közgyűlés ülését az elnök, vagy az Elnökség általa kijelölt tagja vezeti. 28. Amennyiben az elnök nincs jelen és nem adott meghatalmazást az ülés vezetésére, azt a jelen levő elnökségi tagok egymás közti megállapodása alapján valamely elnökségi tag vezeti. Amennyiben az elnök és az elnökségi tagok nincsenek jelen, az ülést a Felügyelő Bizottság elnöke vagy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Polgárőr Szövetség elnöke vezeti. 29. A Közgyűlés jegyzőkönyv-vezetőjét a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés választja a jelen levő személyek közül. 30. A jegyzőkönyv-hitelesítőket a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés választja a jelen levő tagok közül. 31. A Közgyűlés ülése nyilvános, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. 32. A Közgyűlés a) határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van és ezt a jelenléti íven sajátkezű aláírásukkal igazolják, b) a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg, c) minden egyéb kérdésben nyílt szavazással dönt, kivéve, ha az ügy jellegére és jelentőségére tekintettel a levezető elnök titkos szavazást rendel el, illetve azt a jelen lévő tagok legalább egynegyede név szerint indítványozza, d) határozatait a jelen levő tagok több mint felének támogatásával hozza, - 5 -

6 e) az egyesület éves beszámolóját a jelen levő tagok több mint felének szavazatával, nyílt szavazással hozza, f) valamennyi tagja kétharmadának támogató szavazatával dönt a 19. bekezdés a), g) pontjaiban foglaltakról. 33. A határozatképtelenség miatt tizenöt napon belül a Közgyűlés megismételt újabb ülése a jelenlévő tagok számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a megismételt ülést azonos napirenddel hívják össze és a tagokat előzetesen írásban figyelmeztették a távolmaradás ilyen következményeire. 34. Amennyiben a megismételt Közgyűlés nem az eredetileg meghirdetett napon kerül megtartásra, akkor ismételten meghívót kell a tagoknak küldeni. 35. A Közgyűlés üléséről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a Közgyűlés ülésének időpontját, napirendjét, a jelen levők nevét, a hozzászólások lényegét és a hozott határozatokat. 36. A megtárgyalt dokumentumok a jegyzőkönyv mellékletét képezik. 37. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, a megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítők kézjegyükkel hitelesítik. A jegyzőkönyvbe a hitelesítést követően bármely tag betekinthet, illetőleg a határozatokról másolatot (jegyzőkönyv-kivonatot) kérhet. 38. A Közgyűlés határozatairól az elnök nyilvántartást vezet, amelybe kérésre bármely tag betekinthet. 39. A Közgyűlés ülésének alapszabályszerű lebonyolításáért a levezető elnök felel, aki a Közgyűlés ülésének rendjét jogosult és köteles fenntartani. E hatáskörében eljárva a) megnyitja az ülést, szünetet rendel el, b) megállapítja a határozatképességet, c) ismerteti a meghirdetett napirendet, d) az előadók, előterjesztők, hozzászólók részére megadja és szükség esetén megvonja a szót, e) összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, f) megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat, g) berekeszti a Közgyűlést. 40. A levezető elnök az ülés rendjének fenntartása érdekében a) egy-egy napirendi ponton belül korlátozhatja a hozzászólások számát és időtartamát, b) megállapítja a hozzászólások sorrendjét, c) a Polgárőrség tekintélyét és az ülés rendjét sértő magatartást tanúsító személyt rendre utasíthatja, d) ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést, illetőleg azt, aki a Közgyűlés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, meghatározott időre vagy véglegesen kiutasíthatja az ülésről. AZ ELNÖKSÉG 41. Az Elnökség az egyesület ügyintéző és képviseletei szerve. 42. Az Elnökség tagjai a) az elnök, b) elnökhelyettes c) gazdasági vezető - 6 -

7 43. Az elnök, az elnökhelyettes, és a gazdasági vezető megválasztásáról a Közgyűlés a jelen levő tagjai több mint felének szavazatával határoz. 44. Az Elnökség tagjainak megbízatása öt évre szól. 45. Az Elnökség ülésein állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a Felügyelő Bizottság elnöke. 46. Az Elnökség hatáskörébe tartozik: a) a Közgyűlés üléseinek előkészítése, b) az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartás vezetése, c) tag törlése, javaslattétel tag kizárására, d) az egyesület számviteli politikájának meghatározása, e) tagjelölt véleményezése, f) az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, g) az éves munkaterv elfogadása, módosítása, azok végrehajtásával összefüggő programok, feladattervek, rendezvények jóváhagyása, h) együttműködési megállapodások, szolgáltatási szerződések jóváhagyása, felmondása, 47. Az Elnökség a Szervezeti és Működési Szabályzatban rendelkezik: a) ügyrendjéről, b) az elnökhelyettes és a gazdasági vezető feladat- és hatásköréről, c) az Elnökség ülésére tanácskozási joggal a 44. bekezdésen túli meghívottakról, d) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható, e) a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, f) az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint g) az egyesület működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról, h) az Alapszabály keretein belül minden olyan kérdésről, amely a Szövetség szervezeti rendjét vagy működését érinti és nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe. 48. Az Elnökség ülései nyilvánosak, évente legalább 4 alkalommal ülésezik, általában háromhavonta ülésezik. Az elnökség Az elnökségi ülést az egyesület elnöke hívja össze, írásban, legkésőbb az ülés időpontját megelőző 8 nappal. Az elnökségi ülésre szóló meghívóban közölni kell az ülés napirendjét. Az elnökség bármilyen tagjának indítványára az elnök 5 napon belül rendkívüli elnökségi ülést hív össze. 49. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van, határozatait a jelen levő tagok több mint felének támogató szavazatával, nyílt szavazással hozza, de személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. 50. Az Elnökség tagjait az egyesület vagyonával való gazdálkodás terén fokozott felelősség terheli, tevékenységüket díjazás nélkül végzik, de tisztségük ellátása során felmerült költségeik megtérítésére igényt tarthatnak. 51. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnök által megbízott elnökhelyettes helyettesíti

8 52. Az elnök feladatai: a) az egyesület közgyűlésének két ülése között folyamatosan irányítja a szervezetet, intézi ügyeit. b) hatóságok és bíróságok előtt, harmadik személlyel szemben képviseli az egyesületet, akadályoztatása esetén a képviselettel az elnökhelyettest bízza meg írásban, meghatározva a képviseleti idejét és tartalmát. c) kitűzi az elnökség üléseinek időpontját, vezeti az üléseket, meghatározza azok napirendjét, gondoskodik az előterjesztések elkészítéséről és a hozott határozatok végrehajtásáról. d) előkészíti a közgyűlés üléseit, az előterjesztéseket, vezeti az üléseket, beszámol a két ülés közötti ügyek intézéséről, a határozatok végrehajtásáról, az elnökség üléseiről, előterjeszti az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést. e) szervezi az egyesület folyamatos működését, gondoskodik arról, hogy a közhasznú tevékenységről a közvélemény tájékoztatást kapjon. f) gyakorolja a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket g) felhatalmazást adhat az egyesület nevében, saját saját felhatalmazásának keretei között az egyesület nevében szerződéseket, megállapodásokat köthet. h) az elnökhelyettessel vagy a mindenkori pénztárossal együttesen rendelkezik a bankszámla felett, utalványozási joga van. i) az elnök a ráruházott jogokat és kötelezettségeket de felelősséget nem, részben vagy egészében írásban átadhatja az elnökség valamelyik tagjának. j) az elnökséggel együtt felelős az egyesület gazdálkodásáért. Az elnökhelyettes feladatai : a,./ az elnök távollétében képviseli az egyesületet és ellátja annak hatáskörébe tartozó feladatokat. b./ az elnök munkáját a kialakított munkamegosztás szerint, de különösen a gazdálkodási szervezési, a testületek működésével és a közhasznúsági feladatokkal kapcsolatos kérdésekben, munkatervek és beszámolók készítésében segít. c./ az elnökhelyettes a ráruházott jogokat és kötelezettségeket a felelősséget azonban nem részben vagy egészében írásban az elnökség bármely tagjának átadhatja. d,/ az elnökkel vagy a mindenkori pénztárossal együttesen rendelkezik a bankszámla felett és az elnök akadályoztatása esetén utalványozási joga van. A gazdasági vezető feladata : a) felügyeli és irányítja az egyesület gazdálkodását, b) gondoskodik a beszámolók elkészítéséről c) előkészíti a költségvetést 53. Az elnökhelyettes és gazdasági vezetőt a Közgyűlés az elnök javaslata alapján választja. Feladat- és hatásköröket a Közgyűlés az elnök javaslatára a Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 54. A Felügyelő Bizottság három tagból álló felügyelő szerv

9 55. A Felügyelő Bizottság a) ügyrendjét maga állapítja meg, b) tapasztalatairól a Közgyűlésnek számol be, c) ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását, ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést kérhet, az egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, d) az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, 56. A Felügyelő Bizottság elnökének és két tagjának megbízatása öt évre, de legfeljebb a Közgyűlés következő tisztújító üléséig tart. 57. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a Közgyűlést vagy az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés, az Alapszabályba, az egyesület szabályzataiba és határozataiba ütköző vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel, a) jogosult összehívni az intézkedésre jogosult vezető testületet (Közgyűlés, Elnökség), ha annak összehívására az erre irányuló indítvány megtételétől számított harminc napon belül nem került sor, b) haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az Elnökség vagy a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg. 58. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. 59. A Felügyelő Bizottság évente legalább egy alkalommal tart ülést, üléseit a bizottsági elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását az ok és a cél megjelölésével a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha a bizottsági elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. 60. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, a Szövetség elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a Közgyűlés ülését. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK 61. A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. 62. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás

10 63. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a Közgyűlés, illetve az Elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve a Közgyűlés azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást, illetve d) az a) c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. 64. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte. 65. Az elnökségi és felügyelő bizottsági tag, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 66. Az Elnökség tagja, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagja köteles az elnök részére írásban bejelenteni, ha vele szemben büntető eljárás indult. A bejelentő a büntetőeljárás alatt az alapszabályban meghatározott faladatait nem láthatja el. 67. A 66. bekezdésben meghatározott rendelkezés alól az Elnökség- a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai vonatkozásában a Közgyűlés kisebb súlyú vétség esetén felmentést adhat. Kisebb súlyú vétségnek kell tekinteni a szándékos vagy gondatlanságból elkövetett vétséget vagy a két évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett, szándékosan elkövetett vétséget. 68. A választott tisztségviselők visszahívásának szabályai A választott tisztségviselők megbízásukból visszahívhatóak, bizalmatlansági indítvánnyal, ha etikai vagy fegyelmi vétséget követnek el, minden kétséget kizáróan! A visszahívásról a közgyűlés dönt bizalmatlansági indítvány benyújtása után. Bizalmatlansági indítvánnyal lehet élni a választott tisztségviselővel szemben ha: szándékos bűncselekmény, vagy vagyon elleni szabálysértés elkövetése visszatérően megbotránkoztató magatartás tanúsítása, vagy olyan szervezet tevékenységében való részvétel, amelyek célja jogszabály sértő magatartásával az egyesület illetve az OPSZ jó hírnevét illetve tekintélyét sérti, bűnözőkkel, nem szolgálati célú, elvtelen kapcsolat tartása titoktartási kötelezettségének megszegésének vétsége esetén

11 A vétség elkövetéstől számított 3 hónapon belül, ha a vétség elkövetésekor az nem volt felismerhető, a vétségről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül az egyesület elnökségének eljuttatott bizalmatlansági indítvány alapján indítható. A bizalmatlansági eljárás megindítására csak szolgálati vagy etikai szabályszegés esetén kerülhet sor. Nem indítható bizalmatlansági eljárás, ha azt az egyesület a szolgálati vagy etikai szabályszegés tudomására jutásától számított 3 hónapon, vagy a cselekmény elkövetésétől számított 1 éven belül nem indította meg. -az Elnök visszahívására az Elnökség összes szavazati joggal rendelkező tagjának több mint a fele által írásban kezdeményezett bizalmatlansági indítványnak a Közgyűlés elé terjesztéséhez valamennyi szavazati joggal rendelkező tag legalább 3/4-ének (három-negyedének) részvételével és a jelenlévők legalább 3/4-ének (három-negyedének) titkos szavazás keretében érvényesen leadott igen szavazata szükséges. -az Elnökhelyettes valamint bármely más, a Közgyűlés által megválasztott tisztségviselő visszahívására irányuló bizalmatlansági indítványnak a Közgyűlés elé terjesztéséhez az Elnökség valamennyi szavazati joggal rendelkező tagjai legalább 2/3-ának (kétharmadának) részvételével ülésező és a jelenlévők legalább 2/3-ának (kétharmadának) titkos szavazás keretében érvényesen leadott igen szavazata szükséges. a szavazati joggal rendelkező jelenlévők 2/3-ának (két-harmadának) szavazata kell: - tagja(i)nak visszahívásához; - az Elnökség tagjának, illetőleg az Egyesület pártoló vagy tiszteletbeli tagjának, vagy az örökös tagnak vagy az örökös tiszteletbeli elnöknek a kizárásához; Titkos szavazás esetén a határozatképesség tekintetében valamennyi, az arra jogosultaktól származó, személyenként egy leadott szavazatot számításba kell venni, a határozathozatal szempontjából az érvénytelen szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni. A bizalmatlansági indítványban fel kell tüntetni, hogy az érintet egyesületi tisztségviselő, milyen vétséget követett el, vétség megvalósítására vonatkozó bizonyítékait. Ezen bejelentést mindig eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi egyesületi tisztségviselő a vétség megvalósításában érdekelve van. A vétség bejelentését követően az elnökség a bejelentés átvételét követően 15 napon belül összehívja a rendkívüli közgyűlést, az összehívást követő 8 napon belüli időpontra.. A közgyűlésről valamennyi szavazati joggal rendelkező tagot értesíteni kell. Az elnökség az összehívással egyidejűleg a bejelentés egy példányának kézbesítése mellett értesíti az eljárásban érintett egyesületi tisztségviselőt, azzal a figyelmeztetéssel, hogy az esetleges vétségre vonatkozó védekezését a rendkívüli közgyűlés összehívásáig terjessze elő, és az ülésen kötelező jelleggel jelenjen meg, esetleges távolmaradása a közgyűlés eljárását és határozatának meghozatalát nem gátolja. Az elnökség a vétségre vonatkozó bejelentést elutasítja, ha az valamely adatot nem, vagy hiányosan tartalmazza, ill. nem kellő számban nyújtották be. Erről a bejelentőt értesíti. A bejelentés hatálya a bejelentés napjára visszamenőlegesen visszaáll, ha a hiányokat a bejelentő az elutasítás kézbesítését követően 8 napon belül pótolja. Az időközben így eltelt időt nem lehet a rendkívüli közgyűlés eljárására vonatkozó határidőkbe beszámítani. Az eljárás alá vont, az eljárás során képviselőt vehet igénybe, a bizonyítékokat megismerheti, nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet, a tanúkhoz és a szakértőkhöz kérdést intézhet, bizonyítási indítványt terjeszthet elő, az eljárási cselekményeknél jelen lehet

12 Az elnökség által kitűzött rendkívüli közgyűlésre az eljárás alá vont tisztségviselőt meg kell idézni és egyben tájékoztatni kell a távolmaradás jogi következményeiről. Az elnökség tagjaként az eljárás előkészítésében nem vehet részt az eljárás alá vont tisztségviselő hozzátartozója, az eljárásban, mint tanú, szakértő vagy tolmácsként sem, valamint akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. Az elnökség tagja a kizárási ok fennállását köteles haladéktalanul bejelenteni. Ezt követően az eljárásban nem vehet részt. Az Egyesület vagy az Országos Polgárőr Szövetség bármely tagja bejelenthet olyan okot, amely az elnökség tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi. A bejelentés alapján a kizárás kérdésében az elnökség dönt, az elnökség döntéséig a kizárási okkal érintett személy az eljárásban részt vehet, kivéve a kizárásáról való döntés meghozatalát. Az elnökség az eljárás során írásbeli, indokolással ellátott határozatot hoz, amelyet a meghozataltól számított 3 napon belül az eljárás alá vont polgárőr és a panaszt tevő részére megküld, a határozattal érintett más személy részére pedig kérésére megküldhet. Az elnökség, valamint a közgyűlésen részt vevő tagok az eljárásuk során nem utasíthatók és döntéseikkel kapcsolatban nem vonhatók felelősségre. Az eljárás alá vont a Közgyűlés döntése ellen a Kazincbarcikai Városi Bírósághoz benyújtott jogorvoslati keresettel élhet, ezt a határozatban közölni kell az érintettel. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 69. Az egyesületet a) az elnök önállóan, b) az elnökhelyettes és a gazdasági vezető közül bármelyik vagy mindkettő együttesen képviseli. 70. A tagok tagdíj fizetésével is hozzájárulnak az egyesület működéséhez. 71. Az éves tagdíj mértékét a tárgyévre vonatkozóan a Közgyűlés állapítja meg. 72. Az éves tagdíjat az Elnökség által meghatározott módon és időben kell befizetni. 73. Az egyesület megszűnik, ha a) a Közgyűlés döntése alapján átalakul, b) a Közgyűlés a feloszlásáról határoz, c) a bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. 74. Megszűnés esetén - a hitelezők kielégítése után - fennmaradó vagyon felhasználásáról, hovafordításáról a Közgyűlés döntésének megfelelően kell eljárni

13 75. Az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény, a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló évi CLXV. törvény rendelkezéseit, továbbá az Országos Polgárőr Szövetség Alapszabályában és szabályzataiban, továbbá a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Polgárőr Szövetség Alapszabályában és szabályzataiban foglaltak kell megfelelően alkalmazni. 76. Amennyiben az egyesület működése közben olyan körülmények állnak elő, hogy az bármi ok végett szabályozást igényel, akkor az egyesület azt köteles belső szabályzatban szabályozni!. 77. Amennyiben bármely elnökségi vagy felügyelő bizottsági tag megbízatása a megbízatási időtartam letelte előtt megszűnne, a tisztségre történő időközi választásra a Közgyűlés ülését 60 napon belül össze kell hívni. Az alapszabály módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövegét a évi 08. hó 30.napján megtartott közgyűlés a 3/2012.(08.30.)sz Egyesületi Határozatával megállapította és elfogadta. Kelt: Szuhakálló, év 08. hó 30. nap Lénárt Imre (elnök):.. Hitelesítők: Kiss András (egyesületi tag).... Tóth Zoltán (egyesületi tag)