Szegedi Vízisport Egyesület

Átírás

1 Szegedi Vízisport Egyesület ALAPSZABÁLY -módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva- Szeged, szeptember 20.

2 1 ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA A Szegedi Vízisport Egyesület (továbbiakban: SzVE, Egyesület) május 22. napján megtartott közgyűlése a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. tv. (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV törvény (Ectv.) valamint a sportról szóló évi I. tv. (Stv.) alapján az Egyesület, mint sportegyesület alapszabályát (továbbiakban: Alapszabály) a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 11. (1)-(2) bekezdésére valamint a Szegedi Törvényszék 13.Pk /1989/89. sz. végzésére is figyelemmel az alábbiak szerint módosítja és foglalja a módosításokkal egységes szerkezetbe. (Az alapszabályt érintő módosítások sötétített háttérrel kerültek megjelölésre). 1. AZ EGYESÜLET ADATAI 1.1. Az Egyesület jogállása (a) A Szegedi Vízisport Egyesület (a továbbiakban: SzVE, Egyesület) az Stv., a Ectv. valamint a Ptk. szabályai szerint működő közhasznú sportegyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. (b) Az Egyesület szakosztályai a Magyar Kajak Kenu Szövetség (MKKSZ), a Magyar Evezős Szövetség (MESZ) tagjai, amelyeknek alapszabályát, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismerik el Egyesület neve, székhelye Az Egyesület neve: Rövidített neve: Szegedi Vízisport Egyesület SzVE Az Egyesület székhelye: 6723 Szeged, Felső Tisza-part 4. (a továbbiakban: Vízitelep) 1.3. Az Egyesület egyéb adatai Az Egyesület alapítási éve: Az Egyesület színe: Az Egyesület logoja: 1987 (jogelődei 1935-től) kék-fehér egy kajak-kenus és egy evezős hajóorr egymás mögött, a közöttük kitöltött tér világoskék, a vízet szimbolizáló hullámvonal sötétkék 2. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATA, TEVÉKENYSÉGE 2.1. Az Egyesület célja (a) Az Egyesület alapvető célja a kajak-kenu sport és az evezős sport magas szintű művelése.

3 2 Ezt a célt a saját és a jogelődei hagyományaira és eredményeire építkezve azzal kívánja elérni, hogy Szeged város ifjúságának minél nagyobb részével ismerteti meg ezeket a sportágakat és közülük a versenysport szakosztályaiban az Egyesület, a város és az ország számára eredményeket és elismerést hozó versenyzőket is nevel. (b) Az Egyesületnek célja a rendszeres, de nem versenyszerű testedzés feltételeinek a megteremtése és fenntartása mindazok számára, akik ebben az erre a célra létesült szabadidősport szakosztályban és diáksport szakosztályban részt kívánnak venni. Célja továbbá a gyermek- és ifjúságvédelemmel, az egészséges életmóddal, az egészségmegőrzéssel, a környezetvédelemmel és a természetvédelemmel kapcsolatos közfeladatok ellátásában való aktív részvétel. (c) Az Egyesület küldetését, részletes célkitűzéseit és cselekvési tervét az egyesület elnöksége által készített, mindenkori hatályos Általános Egyesületi Stratégia tartalmazza, mely dokumentum az Alapszabály mellékletét képezi Az Egyesület feladata Az Egyesület általános feladatai (a) A kajak-kenu és evezős versenysport szakosztályokban: az eredményességnek és a sportági lehetőségeknek megfelelően biztosítani a felkészülés és versenyeztetés szükséges feltételeit. A sportszellem és az olimpiai eszme szem előtt tartásával törekedni a legmagasabb szintű eredmények elérésére. (b) A szabadidősport szakosztályban: a szabadidő hasznos eltöltésére, a gyermek- és ifjúságvédelem feladataira, az egészséges életmód kialakítására valamint a preventív egészségmegőrzés, a környezetvédelem és a természetvédelem területére irányuló közfeladatokban való részvétel. (c) A diáksport szakosztályban: az egyesület oktatási intézmények és az oktatás-irányítási szervek felé fennálló kapcsolatrendszerének megerősítése, mélyítése, az együttműködés rendszerének kidolgozása és végrehajtása. (d) Az MKKSZ és a MESZ alapszabálya szerint eleget tenni a tagokra vonatkozó jogoknak és kötelezettségeknek Az Egyesület közhasznú tevékenységéhez kapcsolódó közfeladatok (a) sportolás és környezetvédelem /Alaptörvény XX. cikk (2) bekezdés/ (b) sporttevékenység szervezése valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése /a sportról szóló évi I. tv. 16. (1) bekezdés/ (c) a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás nevelés és szabadidősport /a sportról szóló évi I. tv. 16. (1) bekezdés/ (d) gondoskodás a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv. 27. (11) bekezdése szerinti mindennapos testedzés feltételeinek megteremtéséről a közoktatásban, továbbá közreműködés ezek biztosításában a felsőoktatási intézményekben és a felsőoktatási kollégiumokban/a sportról szóló évi I. tv. 49. b.) pont/ (e) az egészséges életmód és a szabadidő sport gyakorlása feltételei megteremtésének elősegítése /a sportról szóló évi I. tv. 49. c.) pont/ (f) az esélyegyenlőség jegyében a gyermek- és ifjúsági sport, a nők és családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok valamint a fogyatékosok sportjának támogatása /a sportról szóló évi I. tv. 49. e.) pont/

4 3 (g) a nem állami tulajdonban lévő sportlétesítmények építésének, karbantartásának, korszerűsítésének, akadálymentesítésének illetve fejlesztésének elősegítése /a sportról szóló évi I. tv. 49. j.) pont/ (h) részvétel a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben/a sportról szóló évi I. tv. 49. l.) pont/ (i) az olimpiai, a paralimpiai és siketlimpiai mozgalom, Magyarország sportolóinak az olimpiákon, a paralimpiákon és siketlimpiákon és más, az épek és fogyatékosok sportjának kiemelkedő jelentőségű nemzetközi versenyein történő részvételének támogatása/a sportról szóló évi I. tv. 49. m.) pont/ (j) a sportszakember-képzés és a sporttal kapcsolatos tudományos tevékenység támogatása, a testkulturális felsőoktatás feltételeinek biztosítása /a sportról szóló évi I. tv. 49. n.) pont/ (k) a testkultúra fejlesztését szolgáló és sporttudományi képzés támogatása/a sportról szóló évi I. tv. 49. q.) pont/ (l) az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlása feltételeinek megteremtése /a sportról szóló évi I. tv. 55. (1) d.) pont/ (m) sport, ifjúsági ügyek /a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv. (Ötv.) 13. (1)/ 2.3. Az Egyesület tevékenysége (a) Az Egyesület szakmai célkitűzései megvalósításához, azokat nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet is végez azzal, hogy: - az egyesület ingatlanainak hasznosításáról gondoskodjon; - a vállalkozás jellegű tevékenységekkel a versenysport, a szabadidősport, a szabadidő hasznos eltöltése, az egészséges életmód kialakításához és gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése, a vendéglátás, elszállásolás, rendezvények szervezése és lebonyolítása területén teremtsen bevételt; - gazdasági tevékenységet a sporttevékenységgel közvetlen összefüggésben lévő hirdetési tevékenységgel is végez, mellyel lehetővé teszi a magas szintű és folyamatos sportszakmai célok elérését. Az Egyesület, mint sportegyesület az Stv. 17. (1) b.) pontjára figyelemmel sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve az Egyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat azzal, hogy a sportlétesítmények használata illetve működtetése e tekintetben a sportegyesület alaptevékenységének minősül. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú illetve az Alapszabályban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet. (b) A fentiek szerint az Egyesület a./ alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységei: Sportegyesületi tevékenység - főtevékenység Sport, szabadidős képzés Sportlétesítmény működtetése Egyéb sporttevékenység Máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység b./ gazdasági-vállalkozási (kiegészítő jellegű) tevékenységei: Hajó, csónak javítása

5 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás Kempingszolgáltatás Egyéb vendéglátás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Reklámügynöki tevékenység Médiareklám Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése Sportszergyártás (c) Az Egyesület nem zárja ki, hogy díjazás ellenében, esetileg tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból, melyre tekintettel az Egyesület jelen Alapszabályban megfogalmazott céljai és tevékenységei sem korlátozhatók zárt személyi körre és az egyesületi tagokra. (d) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása. (e) Az Egyesület a gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. Az Egyesület váltót illetve már hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, továbbá gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel Az Egyesület közhasznú szervezetté minősítése Az Egyesületet fentiekre tekintettel a Szegedi Törvényszék a augusztus 21. napján kelt és szeptember 11. napján jogerőre emelkedett 8.Pk /1989/78. sz. végzésével az Ectv. szerinti közhasznú szervezetté nyilvánította azzal, hogy 60 napon belül köteles kérni közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés Ectv. szerinti feltételeinek nem felel meg illetve azok nem állnak fenn. Az Egyesület közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni illetve közszolgáltatás ellátásáéra irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. 3. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA 3.1. Tagság típusai (a) Az Egyesület rendes tagsága a kajak-kenu szakosztály, az evezős szakosztály tagjaiból valamint a szabadidősport szakosztály és a diáksport szakosztály tagjaiból áll. Az Egyesületnek a rendes tagokon kívül tiszteletbeli tagjai is lehetnek. (b) Tiszteletbeli tagok azok, akiknek - legalább 10 rendes tag írásbeli javaslatára - az Egyesület Elnöksége ezt a címet adományozza, és akik ezt írásbeli nyilatkozatukkal elfogadják. Tiszteletbeli taggá válik a 3.2. (c) pont szerinti eredményeket elérő rendes tag Taggá válás (a) Az Egyesület rendes tagja az a magyar állampolgárságú magánszemély lehet, aki belépési nyilatkozatában az egyesületi alapszabályt elfogadja és vállalja az abban foglalt kötelezettségek teljesítését. Külföldi állampolgárságú személy egyesületi tagságának elfogadásához az elnökség indokolt esetben külön engedélyt adhat. A tagfelvételről a belépési nyilatkozat alapján az Igazgató dönt.

6 5 (b) Az Egyesület tiszteletbeli tagja az a magánszemély lehet, akit a kajak-kenu és evezős sportágban, vagy a Szegedi Vízisport Egyesület és jogelődei tevékenységében végzett eredményes munkája, illetve az Egyesület mindennapi életében való aktív és folyamatos részvétele alapján az Egyesület Elnöksége erre méltónak talál, és aki írásbeli elfogadó nyilatkozatában az egyesületi alapszabályt elfogadja, és vállalja az abban foglalt kötelezettségek teljesítését. (c) Tiszteletbeli taggá válnak azok a tagok, akik az evezős illetőleg kajak-kenu sportágakban Olimpiai Játékokon helyezést, felnőtt világbajnokságon (az Egyesület színeiben) első helyezést érnek el Tagok jogai (a) Az Egyesület tagjának főbb jogai: a./ szavazati joggal részt vehet az Egyesület Közgyűlésén, melynek során választhat és 18. életévének betöltését követően választható; b./ javaslatokat és indítványokat lehet, továbbá kérdéssel, észrevétellel, panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az Egyesület illetékes szervéhez; c./ részt vehet az Egyesület és a saját szakosztálya tevékenységében, rendezvényein; d./ a vonatkozó szabályok betartásával használhatja az Egyesület nem kizárólag versenysporthoz kötődő létesítményeit, felszereléseit. (b) Az evezős és kajak-kenu szakosztály tagja jogosult továbbá: a./ használni - az edzők utasítása szerint - az Egyesület versenysporthoz kötődő eszközeit és felszereléseit, b./ igénybe venni az edzők segítségét, c./ versenyekre járni, d./ eredményei alapján amennyiben az Egyesület költségvetése lehetővé teszi anyagi támogatásban, juttatásban részesülni Tagok kötelezettségei (a) Az Egyesület tagjának kötelezettségei: a./ betartani az Egyesület alapszabályát és a többi szabályzatát, az Elnök, az Elnökség és az Egyesület igazgatójának rendelkezéseit, b./ közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, c./ tisztségbe történt megválasztása esetén azt a legjobb képességei szerint ellátni, d./ az Egyesület vagyonát (így különösen a Vízitelepet és az ott található minden eszközt és felszerelést) megóvni, a rendet megőrizni és sportszerű magatartást tanúsítani, e./ megfizetni a tiszteletbeli tagokat kivéve az Elnökség által meghatározott tagdíjat. (b) Az evezős és kajak-kenu szakosztályok tagja köteles továbbá: a./ betartani az edzők rendelkezéseit, b./ a versenyeken edzőtáborozásokon az edzők rendelkezései szerint részt venni A tagsági viszony megszűnése (a) A tagsági viszony megszűnik a./ kilépéssel,

7 b./ törléssel, c./ a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, d./ kizárással, e./ elhalálozással vagy a tag jogutód nélküli megszűnésével f./ tiszteletbeli tag esetén a cím visszavonásával. 6 (b) A tag az Egyesületből az Elnökséghez intézett írásbeli bejelentéssel bármikor, indoklás nélkül kiléphet, és tagsági jogviszonyát megszüntetheti. (c) Azt a rendes tagot, aki az előírt tagsági díjjal 3 hónapos hátralékba esik, és a tagdíjhátralékát az Egyesület igazgatójának írásbeli felszólítása kézhezvételét követő 15 napon belül sem fizeti meg, az Egyesület a tagjai sorából törölheti. A törölt egyesületi tagok névsorát az Egyesület hirdetőtábláján a törlés időpontjának megjelölésével 30 napra ki kell függeszteni. Az érintett a törlést kimondó határozat ellen, a törlés időpontjától számított 15 napon belül írásbeli fellebbezést nyújthat be az Egyesület Elnökségéhez. A fellebbezést az Elnökség a soron következő ülésen elbírálja. (d) Amennyiben az Alapszabály az egyesületi tagságot a tagdíjfizetésen túlmenően egyéb feltételhez köti, és a tag ezen feltételeknek nem felel meg, úgy az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 (harminc) napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület közgyűlése dönt. (e) Az Egyesületből történő kizárással kerülhet sor annak a tagnak a tagsági viszonyának megszüntetésére, aki jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít illetőleg egyébként az Egyesület céljával és tevékenységével ellentétes, azzal össze nem egyeztethető vagy azt veszélyeztető tevékenységet folytat illetve magatartást tanúsít. A tag kizárására kizárási eljárás keretében kerül sor, melynek megindítását bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv jogosult kezdeményezni az Elnökségnél, melynek alapján az Elnökség köteles 30 napon belül Közgyűlést összehívni a kizárási eljárás lefolytatása érdekében. Azzal a taggal szemben, aki a 3.4. pontban foglalt valamely kötelezettségét nem teljesíti, sportemberhez méltatlan magatartást tanúsít illetve a Fegyelmi Szabályzat szerint fegyelmi vétségnek minősülő cselekményt követ el, a Fegyelmi Bizottság is jogosult fegyelmi büntetésként az Egyesületből történő kizárását kezdeményezni. Az Elnökség vagy annak felhatalmazása alapján más egyesületi szerv köteles a kizárásra irányuló indítványt, az annak alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat megvizsgálni és a kizárási eljárás céljából összehívott Közgyűlés elé tárni a döntés meghozatala céljából. A kizárási eljárás keretében a Közgyűlésen szükség szerint meg kell hallgatni a kizárást előterjesztő személyt vagy szervezet képviselőjét valamint a kizárási eljárás alá vont tagot, aki az eljárás során jogi képviselő igénybevételére is jogosult. A kizárás kérdésében a Közgyűlés minősített többségű szavazással, 2/3-os többséggel dönt, melynek keretében a kizárásra irányuló indítvánnyal egyetértve a tagot kizárja, vagy a szükséges minősített többség hiányában kizárásától eltekint. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni, mely indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló illetőleg annak során mérlegelt tényeket és bizonyítékokat, továbbá a határozattal szembeni jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. A Közgyűlés kizáró határozatát az érintett taggal az Alapszabály vonatkozó rendelkezései szerint közölni kell, mely közlésétől számított 30 napon belül a tag a kizáró határozattal szemben bírósághoz fordulhat, és jogorvoslattal élhet.

8 7 (f) A tiszteletbeli tagságot - legalább 10 rendes tag írásbeli javaslata - az Egyesület Elnöksége írásbeli határozatával visszavonhatja, ha a tag erre méltatlanná vált. A tiszteletbeli tagságot visszavonó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. 4. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE 4.1. Az Egyesület legfőbb szerve (a) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, melyet a tagok összessége alkot Az Egyesület vezetése Az Egyesület vezetésének feladat- és hatásköri megosztása (a) Az Egyesület Elnöksége, mint az Egyesület vezető szerve az Egyesület stratégiai irányítását látja el. (b) Az Igazgató látja el az Egyesület ügyvezetését. Az Egyesület stratégiai döntés előkészítő, ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselője, az Igazgató irányítja, feladatait az SZMSZ szerinti operatív irányító szervezeten keresztül látja el. (c) Az Egyesület gazdálkodásának rendjéért az Egyesület Elnöksége és az Igazgató felel Az Egyesület vezető tisztségviselői (a) Elnök (b) Igazgató Amennyiben az Egyesület a Ectv alapján jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezetnek minősül, úgy a vezető tisztségviselők a Ectv. 53. (7) bekezdés szerinti feltétel teljesülését alátámasztó beszámoló vonatkozásában kötelesek a Ectv. 53. (8) bekezdése alapján vagyonnyilatkozatot tenni a beszámoló letétbe helyezését követő 90 napon belül Az Egyesület működésének ellenőrzése (a) Az Egyesület működésének törvényességét a Felügyelő Bizottság ellenőrzi. (b) A Fegyelmi Bizottság a hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyeket bírálja el Szakmai feladatok ellátása (a) Az Egyesület szakmai feladatainak az ellátását az igazgató az - SZMSZ szerinti operatív irányító szervezeten keresztül - vezeti, az edzők a rájuk bízott csoportokban folyó sportszakmai munkáért felelősek Az Elnökség, Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság tagjaira, elnökére vonatkozó közös rendelkezések illetve összeférhetetlenségi szabályok (a) Az Elnökség, Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Ezen szervek egyes feladataik elvégzésével esetileg vagy állandó jelleggel egy vagy több tagjukat megbízhatják, ez azonban nem érinti a tagok felelősségét, sem azt a jogát, hogy az tevékenységét az adott szerv hatáskörébe tartozó más ügyre kiterjessze.

9 8 (b) Az Elnökség, Felügyelő Bizottság, Fegyelmi Bizottság tagjait a Közgyűlés választja és jogosult visszahívni. (c) A tagság a megválasztott tag elfogadó nyilatkozatával jön létre. (d) Az Elnökség, Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság tagjává és elnökévé a tagok és a kívülállók közül csak olyan magyar állampolgárok választhatók meg, akik nincsenek a közügyek gyakorlásától eltiltva és akik kötődnek az Egyesülethez, annak céljaihoz és tevékenységéhez, valamint nem részesülnek az Egyesülettől rendszeres pénzbeli támogatásban. (e) Az Elnökség, Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság tagjait a Közgyűlés egyszerű többséggel nyílt szavazással választja. (f) A tagok és elnökök megbízatása négy évre szól, a tagok és elnökök újraválaszthatók. (g) Amennyiben a tagok megbízatása a megbízatási idő eltelte előtt megszűnik, az időközben választott új tag megbízatása a már hivatalban lévő tagok mandátumával egyező időpontig szól. (h) Ezen tisztségviselők megbízatásukat társadalmi munkában végzik, tevékenységükért díjazás nem jár. (i) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. (j) Nem lehet az Egyesület Felügyelő Bizottságának elnöke vagy tagja illetve könyvvizsgálója az a személy, aki: a legfőbb szerv (közgyűlés), illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az Egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), az Egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást, továbbá a fent megjelölt személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. 1. pont) vagy élettársa.

10 9 (k) Az Elnökség, Felügyelő Bizottság tagja, elnöke nem köthet a saját és közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. 1. pont) valamint élettársa nevében vagy a saját javára az Egyesület tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha erre a Közgyűlés felhatalmazza. Ennek megszegése esetén az Egyesület kártérítést követelhet, vagy kártérítés helyett azt, hogy az ügyletet engedjék neki át, vagy a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát kiadja. (l) A közgyűlés, mint legfőbb szerv, valamint az Elnökség, ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. 1. pont) vagy élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. E tekintetben nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (m) A Ectv. 39. (1) bekezdése alapján a közhasznú szervezet megszűntét követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak megszűnését megelőző 2 évben legalább 1 évig, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (n) Az Elnökség, Felügyelő Bizottság tagja, elnöke köteles az Egyesület üzleti titkait /Ptk. 2:47. (1)-(2)/ megőrizni. (o) Az Alapszabály illetve jogszabály alapján esetlegesen fennálló összeférhetetlenséget az érintett személy köteles annak felmerülésétől illetve észlelésétől számított 30 napon belül megszüntetni vagy tisztségéről lemondani, melynek hiányában visszahívása kezdeményezhető. (p) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Egyesület szervezeti felépítésének ábráját az 1. számú melléklet tartalmazza Az Egyesület Közgyűlése A közgyűlés összehívása (a) Az Egyesület legfelsőbb (döntéshozó) szerve a Közgyűlés, amely az elnökségi tagok, és az egyesületi tagok összességéből áll. A tag a 3.3. (a) pontban foglaltakkal összhangban jogosult a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket illetve indítványokat tenni, továbbá szavazati jogát gyakorolni

11 10 azzal, hogy a 3.5. (c) ponttal összhangban a tag szavazati jogának gyakorlása az Elnökség kezdeményezésére megvonható, ha esedékes tagdíjfizetési kötelezettségét elmulasztotta és legalább 3 havi tagdíjhátraléka áll fenn a Közgyűlés időpontjában. A közgyűléseket az Elnökség által megállapított napirenddel és időpontban az Elnök hívja össze az Egyesület székhelyére. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal a pontban megjelölt döntéshozatal céljából köteles az Elnök összehívni (évi rendes közgyűlés). A rendkívüli közgyűlés összehívására a pontban foglaltak az irányadóak. (b) A közgyűlés helyéről, időpontjáról és napirendjéről az érintetteket legalább 15 nappal megelőzően írásban az Egyesület székhelyén jól láthatóan elhelyezett hirdetményben kell értesíteni valamint ezzel egyidejűleg ezen közgyűlési meghívót a közgyűlés nyilvánosságára figyelemmel az Egyesület honlapján ( is közzé kell tenni. (c) A meghívónak tartalmaznia kell továbbá határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés új időpontját és azt, hogy a megismételt közgyűlés a már megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. (d) Az évi rendes közgyűlések a b.) pontban megjelölt napirendi pontjáról történő döntéshozatalhoz, továbbá ha a napirendi pontok között az Alapszabály módosítása szerepel vagy egyébként az adott napirendi pont keretében történő döntéshozatalhoz elengedhetetlenül szükséges, a meghívókhoz írásos előterjesztést is mellékelni kell, vagy lehetővé kell tenni, hogy azokat a tagság előzetesen megismerhesse. (e) Az Egyesület közgyűlése nyilvános, mely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. (f) A Közgyűlést az Igazgató, vagy az Elnökség által kijelölt személy vezeti levezető elnökként A közgyűlés határozatképessége (a) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van. (b) Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, azt 8 (nyolc) napon belüli időpontra, azonos napirenddel újra össze kell hívni, és az ily módon összehívott megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő kérdésekben a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes feltéve, hogy a távolmaradás következményeire a tagok figyelmét már az eredeti meghívóban felhívták. A megismételt közgyűlésre szóló meghívót az eredeti közgyűlési meghívó is tartalmazhatja, mely esetben a megismételt közgyűlésre külön meghívó küldése értelemszerűen nem szükséges. Amennyiben azonban a megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűléssel megegyező napon kerül sor, úgy a megismételt közgyűlésre a tagoknak újabb meghívót kell az eredetivel megegyező módon küldeni, melyben fel kell hívni a tagok figyelmét a távolmaradás fentiek szerinti következményeire és a határozatképesség megváltozott szabályaira.

12 A közgyűlés napirendje (a) A közgyűlés napirendjét a közgyűlési meghívóban történő (b) pont szerinti értesítés mellett az Egyesület elnöksége állapítja meg, és terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlési meghívó kézbesítését illetőleg közzétételét követően, de a közgyűlés előtt legalább három nappal bármelyik egyesületi tag illetve szerv kérheti az Elnöktől a napirend kiegészítését a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelően és a kiegészítés iránti kérelem írásbeli indoklása mellett. A napirend kiegészítése tárgyában az Elnök dönt. Ha az Elnök a napirend kiegészítése tárgyában nem dönt vagy a kérelmet elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadása előtt külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában. (b) Az Egyesület évi rendes közgyűlésének amelyet minden évben, a 7.1. (k) pontban meghatározott határidőre is figyelemmel az adott évi versenyidőszak befejezése után és még a következő idény megkezdése előtt kell összehívni az alábbi napirendi pontokat kötelezően tartalmaznia kell: a./ elnökségi beszámoló az Egyesület előző évi sport-szakmai tevékenységéről és gazdálkodásáról; b./ a felügyelő bizottság jelentése az egyesület előző évi gazdálkodásáról; c./ az elnökségi beszámoló és a felügyelő bizottsági jelentés elfogadása; d./ a következő év sport-szakmai célkitűzéseinek és gazdálkodási tervének elnökségi előterjesztése és ennek az elfogadása; e./ az Egyesület tagjaitól előzetesen bekért és beadott kérdések, észrevételek és javaslatok megválaszolása, illetőleg megtárgyalása. (c) Az Egyesület köteles a beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni, és azt a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni /Ectv. 29. (3) és 46. (1) bekezdés/ A közgyűlés hatásköre A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: (a) az Egyesület Alapszabályának megállapítása és módosítása valamint az Egyesület céljának módosítása; (b) azoknak az Elnökségi beszámolóknak, az éves gazdálkodás tervének (költségvetési terv) és annak a Felügyelő Bizottsági jelentésnek az elfogadása, módosítása, amelyek az évi rendes közgyűlések napirendjén kötelezően szerepelnek azzal, hogy szükség esetén a gazdálkodási terv évközi módosításával az Elnökséget, Igazgatót bízza meg a (f) bekezdés és a (b) bekezdés szerint; (c) az Egyesület jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása; (d) az Egyesület ingatlan tulajdonával történő rendelkezés azzal, hogy az Egyesület tulajdonát képező ingatlant terhelő jelzálogjog biztosítékkal történő hitel felvételére közgyűlési hozzájárulás nélkül és a Közgyűlés felé történő utólagos beszámolási kötelezettség mellett az Egyesület Elnöksége is jogosult, ha a felvett hitel tőkeösszege a Ft-ot, azaz Húszmillió forintot nem haladja meg, mely értékhatár tekintetében az ugyanazon ingatlant illetőleg ingatlanrészt egyidejűleg terhelő Elnökség által történt hitelfelvételek összege összeszámítandó; (e) a nettó Ft, azaz Tízmillió forint mértékű saját forrású beruházás elhatározása és jóváhagyása azzal, hogy ezen értékhatárt meg nem haladó mértékig az Egyesület Elnöksége is jogosult közgyűlési hozzájárulás nélkül és a Közgyűlés