A MAGYAR TISZTÍTÁS- TECHNOLÓGIAI SZÖVETSÉG EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Átírás

1 A MAGYAR TISZTÍTÁS- TECHNOLÓGIAI SZÖVETSÉG EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A MAGYAR TISZTÍTÁS-TECHNOLÓGIAI SZÖVETSÉG EGYESÜLET Közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény alapján, a mai napon az Egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el: 1. AZ EGYESÜLET NEVE, SZÉKHELYE ÉS JOGÁLLÁSA 1.1 Az Egyesület neve: Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség Egyesület 1.2 A rövidített neve: MATISZ 1.3 Az Egyesület székhelye: 1148 Budapest, Fogarasi út Az Egyesület működési területe: Magyarország egész területe 1.5 Az Egyesület: Jogi személy 2. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE Az Egyesület fő célkitűzése (küldetése): Vezető szerepet vállal a tisztítás-technológiai szakma elméletének és gyakorlatának fejlesztésében, a tisztítás-technológiai piac szereplői közötti kommunikáció fejlesztésében. Ellátja tagsága általános, tulajdonosi és munkáltatói érdekképviseletét Magyarországon és az ez irányú nemzetközi szervezetekben. Tevékenysége során a Szövetség képviseli a Magyarországon működő tőke és tőkét működtető vállalkozók, menedzserek érdekeit. Az Egyesület független a politikai pártoktól, mozgalmaktól, de azokkal együttműködésre törekszik Az Egyesület céljai Az Egyesületbe tömörült tagok egészét, vagy egy-egy csoportját érintő szakmai és társadalmi kihatású kérdésekben a tagok véleményét összefogja, és azt az adott tárgykörben, hatáskörrel rendelkező szervek előtt képviseli. Tudatosan kedvező irányba formálja a professzionális tisztítás-technológia területén tevékenykedő vállalkozások, és szakemberek társadalmi megítélését. Segíti, és koordinálja tagjai szakmai felzárkózását Európa, és a világ szakmai elitjének szintjére. Képviseli a szakma, és ezen belül különösen tagjai érdekeit a kormányzati szervek, hatóságok, politikai döntéshozók, belföldi- és külföldi szakmai Egyesületek, és a gazdasági élet többi szereplője előtt. Támogatja épített kulturális örökségünk megóvását, és épített környezetünk jövőbeni alakítását oly módon, hogy a tisztítás-technológiai szakma specifikumából adódó 1

2 lehetőségeket és igényeket megismerteti, és széles körben propagálja az építészek, kivitelezők, és üzemeltetők körében. Kezdeményező szerepet vállal, és élen jár abban a munkában, amely meghonosítja a tisztítás technológia szakszerű alkalmazását, és ezzel segít megvédeni környezeti értékeinket. Ehhez kapcsolódva kezdeményezi, és támogatja az intézményekben, (különösen a gyermek-, és egészségügyi intézményekben), valamint a gazdálkodó szervezeteknél azokat a törekvéseket, melyek a szakszerű tisztítás-technológia elterjesztését célozzák. Támogatja a tisztítás-technológiai oktatás szakszerűségének fejlesztését. A környezetbarát tisztítás-technológia feltételrendszerének megteremtésében való közreműködés, és meghonosításának segítése. Tagságának fejlesztése annak érdekében, hogy képessé váljon a tisztítás technológiai szakma reprezentatív képviseletére. Az Egyesület célja, hogy a tagságot érintően belföldön érdekegyeztetésekben, továbbá nemzetközi szervezetekben részvételével érvényre juttassa tagsága érdekeit Az Egyesület a fenti célok megvalósítása érdekében különösen az alábbi feladatokat látja el Minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a szakszerű takarítás ismérveinek fejlesztését, és azok igénybevételének kultúráját. Ugyanakkor tagjai körében alakítja e szolgáltatási termékek marketingjének- és értékesítésének etikáját, és ösztönzi a piac szereplőit azok betartására. Kezdeményezője és koordinátora a környezetbarát tisztítás-technológiai módszerek kialakításának, a Környezetbarát tisztítás-technológiai szolgáltatás tanúsítvány feltételrendszere kidolgozásának, majd annak alkalmazása elterjesztésének tagjai körében. Kapcsolatokat épít és tart fenn, tapasztalatcseréket szervez minden olyan - belföldi és külföldi - társadalmi szervezettel és intézménnyel, akik céljai megvalósítását elősegíthetik, és akinek a specifikus szakmai információkra szükségük lehet. Elősegíti és támogatja az elérhető külföldi szakmai irodalom magyar nyelvre fordítását, szintetizálását, rendszerezését. A nemzetközi szakirodalom és gyakorlat eredményeinek figyelembevételével a Magyarországi körülményeknek megfelelően szakmailag és etikai szempontból egyaránt igyekszik hatást gyakorolni - a megfelelő intézményekkel együttműködve - a tisztítás-technológia szakmai oktatás rendszerére. Ösztönzi szakmai szempontból arra alkalmas tagjait, hogy vegyenek részt, ill. saját eszközeikkel segítsék a tisztítás-technológiai képzéssel foglalkozó intézmények oktatási tevékenységét annak érdekében, hogy a szakmunkásképzés színvonala emelkedjen. Részt vesz a szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozásában. Részt vesz, és előadásokkal, bemutatókkal, prezentációkkal képviseli a tisztítás-technológiai szakma álláspontját olyan szakmai rendezvényeken, ahol épített környezetünk alakítása, megóvása, alakítása érdekében segítheti a részvevőknek szakmánkkal kapcsolatos ismereteinek és nézeteinek fejlesztését. 2

3 Lehetőségeihez mérten segítséget nyújt a létesítmény üzemeltetőknek tisztítástechnológiával kapcsolatos ismereteik gyarapításában (napi gyakorlati kérdésekben, minőségmérési kérdésekben, pályázatok előkészítésében stb.). Szakmai és gazdasági információkkal látja el a tagokat, ennek érdekében előadásokat, vitaüléseket szervez, publikációs, kiadói és propaganda tevékenységet fejt ki, honlapot üzemeltet a tagság igénye szerint. Folyamatosan keresi a kapcsolatot a tisztítás-technológia területén tevékenykedő szolgáltatókkal, és párbeszédet kezdeményez velük, ennek keretében kikéri véleményüket az aktuális szakmapolitikai kérdésekről. Felvállalja a különböző felek közti érdekegyeztetést, tagjai révén szakértői tevékenységet folytat. Előmozdítja a tagok egymás közötti, valamint a gazdaság más résztvevői közötti etikus együttműködést, segíti szakmai és üzleti-gazdálkodási tevékenységük fejlesztését. Követi, nyilvántartja, és minősíti a tagok és az egész ágazat szereplőinek szakmai tevékenységét Az Egyesület egyéb tevékenysége Az Egyesület gazdasági tevékenységet nem végez. Szolgáltatásait a tagdíj ellenében, vagy különböző gazdasági társaságokkal kötött jogdíjas szerződések keretében, térítés ellenében biztosítja tagjai részére Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból. Szolgáltatásait bárki igénybe veheti az Általános Szolgáltatási Feltételek (ÁSzF) szerint Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végzi Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott céljai elérése érdekében, deklarált feladatai, és munkaterveiben foglalt tevékenységeire fordítja Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait honlapján ( nyilvánosságra hozza. 3

4 3. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA 3.1. Az Egyesület tagjai Az Egyesület tagjai lehetnek azok a tisztítás-technológiai szolgáltató, jogi személyiséggel rendelkező és nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, ezen kívül társadalmi szervezetek, amelyek a) nyilatkoznak a belépési szándékról, b) elfogadják az Egyesület célját (céljait), c) a létesítő okirat alapján az Egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalják, d) megfelelnek a Tagfelvételi Követelményeknek (TK), és e) tagfelvételi kérelmüket az Elnökség jóváhagyja Az Egyesületben a tagok jogaikat képviselőjük vagy annak meghatalmazottjai útján gyakorolják. A képviselők képviseleti jogosultságát teljes bizonyítóerejű magánokiratban kell igazolni Tagfelvételi Követelmények (TK): a) az egyesületbe tagként jelentkező szervezet nem állhat csőd- vagy felszámolási eljárás, illetőleg végelszámolás hatálya alatt, b) tagként történő felvételét nem kérheti olyan szervezet, mely tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették, c) tagként történő felvételét nem kérheti olyan szervezet, akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló évi CIV. törvény alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha a tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta, d) az egyesületbe tagként jelentkező szervezetnek nem lehet 6 hónapnál régebben lejárt és nem teljesített adó-, vámfizetési vagy járulékfizetési kötelezettsége kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott, e) tagként történő felvételét nem kérheti olyan szervezet, mely a tevékenységei között szereplő szolgáltatás(ok) nyújtásához előírt hatósági engedéllyel nem rendelkezik, f) tagként történő felvételét nem kérheti olyan szervezet sem, amelyben közvetetten vagy közvetlenül több mint 50%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tekintetében a fenti a)-e) pontokban írt kizáró feltételek bármelyike fennáll A tagsági viszony keletkezése A tagfelvétel írásbeli kérelem alapján történik, amit az Egyesület székhelyére kell benyújtani. A felvételt kérőnek írásban előterjesztett kérelmében nyilatkozatot kell tennie belépési szándékáról, továbbá arról, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri, és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét és értékrendjét magára nézve kötelezőnek fogadja el, valamint a létesítő okirat alapján az Egyesület tagjait terhelő 4

5 kötelezettségek teljesítését vállalja. Ezen felül a kérelem mellékletét képező adatlapok, melyek a gazdasági társaság gazdasági és egyéb mutatóit tartalmazzák, kötelezően kitöltendőek, azok kötelező részei a tagfelvételi kérelemnek. Hamis adatszolgáltatás, vagy az adatok megadásának megtagadása a felvétel elutasítását, automatikus kizárást eredményez Az Elnökség a tagfelvételi kérelem felől a kérelem beérkezését követő legközelebbi ülésén köteles határozni. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre. Az Egyesületbe való belépés, illetve az onnan való kilépés önkéntes A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a felvételt kérő panasszal fordulhat az Egyesület Közgyűléséhez. A panaszkérelem elbírálását, a benyújtást követően megtartott legközelebbi Közgyűlésen napirendre kell venni és döntést hozni benne. A Közgyűlés az ügyben hozott határozatát az érintett tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja A tagokról és a tagdíjak befizetéséről nyilvántartást kell vezetni. Az éves tagdíjat egy összegben kell befizetni, a kiadott számla szerint, az erre a célra nyitott bankszámlára A tagsági viszony megszűnése A tagsági viszony megszűnik: a) a tag kilépésével, írásban bejelentett, az Egyesület székhelyére megküldött nyilatkozattal, b) a tag jogutód nélküli megszűnésével, a megszűnés napján, c) a tag kizárásával, a kizárást kimondó határozat hatályba lépésének napján d) törléssel, a tagdíj befizetésének határidőre történő elmulasztása miatt, amennyiben a tag a hátralékos tagdíjat az Elnökség felszólítása ellenére, a felszólításban írt póthatáridő alatt sem fizeti meg, e) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, f) ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban (a bejelentés átvételének napján) hatályos, a kilépés bejelentésével a tagsági viszony automatikusan megszűnik, arról az Elnökségnek külön döntést hoznia nem kell. A kilépés nem köthető feltételhez. A kilépés a tagot terhelő vagyoni kötelezettség teljesítése alól nem mentesít Az Elnökség (az általa lefolytatott fegyelmi eljárás után) határozattal kizárhatja az Egyesületből azt a tagot, amely a) az alapszabály rendelkezéseit vagy az Egyesületi tagságból eredő kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megsérti vagy b) az Egyesület érdekeit súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít vagy c) olyan cselekményt követ el, amely az Egyesület hátrányos megítélésére, avagy az abba vetett bizalom megingatására alkalmas vagy 5

6 d) az Egyesület vagyonát szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megkárosítja és ezzel az Egyesületnek vagyoni vagy egyéb hátrányt okoz A tagot az Egyesületből kizárni vagy más fegyelmi büntetéssel sújtani csak a Közgyűlés által elfogadott Fegyelmi rendelkezésekben meghatározott eljárás lefolytatást követően lehet. A Közgyűlés fegyelmi ügyben hozott határozatát az érintett tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja Fegyelmi eljárásra irányuló indítványt az Egyesület bármely tagja tehet. Az indítványt az Elnökségnél kell előterjeszteni írásban, indokolással ellátva. Az Elnökség egyszerű szótöbbségi határozattal dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról, illetve az esetleges megszüntetéséről. Az Elnökség ezen döntéseiről a fegyelmi eljárás alá vont személyt és a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét írásban értesíti A tagot törölni kell a tagdíj határidőre történő befizetésének mulasztása miatt akkor, ha az Elnökség a törlést megelőzően írásban, igazolható módon felhívta (mely felhívás tartalmazza a mulasztás esetére alkalmazandó szankciót) a tagot a tagdíjhátraléknak a felhívás kézhezvételétől számított, a felhívásban meghatározott póthatáridőn belüli megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el. Az Elnökség törlést elrendelő határozatát az Elnökségnek közölnie kell a taggal Ha a tag nem felel meg az Alapszabályban a taggá válással szemben támasztott feltételeknek, az Elnökség a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel, írásban felmondhatja. Az Elnökség tagsági jogviszonyt felmondó határozatával szemben a tag a felmondás kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a Közgyűléshez. A fellebbezést az Elnökségnél kell előterjeszteni, és azt a soron következő Közgyűlés napirendjére kell tűzni. A Közgyűlés az Elnökség felmondó határozatát helybenhagyja vagy megváltoztatja Akinek a tagsága kilépéssel, kizárással illetve törléssel szűnt meg, csak új tagként, új tagfelvételi eljárás keretében vehető fel, a kilépést, kizárást, illetőleg törlést követő egy év múlva Fegyelmi rendelkezések Fegyelmi eljárásra irányuló indítványt az Egyesület bármely tagja tehet. Az indítványt az Elnökségnél kell előterjeszteni írásban, indokolással ellátva. Az Elnökség egyszerű szótöbbségi határozattal dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról, illetve az esetleges megszüntetéséről. Az Elnökség ezen döntéseiről a fegyelmi eljárás alá vont személyt és a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét írásban értesíti A fegyelmi eljárást az Elnökség az indítvány beérkezésétől számított 60 napon belül folytatja le. A fegyelmi eljárás során az Elnökség fegyelmi tárgyalást tart, amin a fegyelmi eljárás alá vont tagot meghallgatja, egyúttal részére lehetőséget 6

7 biztosít védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. Az erről szóló értesítést legalább nyolc nappal előbb meg kell küldeni az érintett tag részére. Fegyelmi ügyben az érintett tag távollétében döntés csak akkor hozható, ha a fegyelmi tárgyalásra szóló értesítést igazolhatóan átvette és távolmaradását előzetesen nem mentette ki Az Elnökség a következő fegyelmi büntetéseket alkalmazhatja: figyelmeztetés, megrovás, tisztségből menesztés, kizárás. Az Elnökség fegyelmi kérdésben egyszerű szótöbbségi határozattal dönt, amit írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni Az Elnökség fegyelmi határozatával szemben a fegyelmi eljárás alá vont tag (fegyelmi büntetés kiszabása esetén), illetőleg a fegyelmi eljárás kezdeményezője (az eljárás megtagadása vagy megszüntetése esetén) a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a Közgyűléshez. A fellebbezést az Elnökségnél kell előterjeszteni, és azt a soron következő Közgyűlés napirendjére kell tűzni. A Közgyűlés az Elnökség fegyelmi határozatát helybenhagyja vagy megváltoztatja. Kérése esetén az érintett tagot a döntéshozatal előtt, a Közgyűlésen is meg kell hallgatni. Fellebbezés esetén az Elnökség fegyelmi határozatát nem lehet végrehajtani. A Közgyűlés fegyelmi kérdésben egyszerű szótöbbségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok többségével dönt Tiszteletbeli tagság Az Elnökség egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság a felkérés írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, és egyben köteles az Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni. A tiszteletbeli tagság nem jár tagdíjfizetési kötelezettséggel. A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés egyszerű többségi határozattal, jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével össze nem egyeztethető magatartást tanúsít Pártoló tagság Az Egyesület pártoló tagjává olyan személy vagy szervezet válhat, aki/amely a) az Egyesület pártoló tagja kíván lenni és b) az Egyesület tevékenységét időszakosan vagy rendszeresen támogatni kívánja, valamint c) az Egyesület Elnöksége pártoló taggá választja. Az Elnökség a pártoló tagok felvételéről egyszerű szótöbbséggel dönt. 7

8 A pártoló tagi címet a Közgyűlés egyszerű többségi határozattal, jogosult megvonni abban az esetben, ha a pártoló tag az Egyesület felé vállalt anyagi támogatásának fizetését az esedékességtől számított 6 hónapnál hosszabb időn át elmulasztja és mulasztását nem menti ki. Az Egyesület Alapszabályában, továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli tagokra és a pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a tiszteletbeli tag, pártoló tag kifejezést Tagsági jogok és kötelezettségek Az Egyesület tagja jogosult: a) részt venni az Egyesület tevékenységében, b) a Közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni és szavazni, c) a Közgyűlés napirendjére, napirendi pontjához javaslatot tenni, d) ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz az Egyesület bármely tisztségére választható, e) igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait, f) tájékoztatást kapni az Egyesület bármely szervezetének, testületének működéséről, döntéseiről Az Egyesület tagja köteles: a) az Egyesület Alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, b) az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, azokat nem veszélyeztetve tevékenykedni, c) az Egyesület Közgyűlésének és Elnökségének a tagokra nézve kötelező határozatai szerint eljárni, d) az évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni, e) az Egyesület részére tett vállalásait (anyagi támogatás, önkéntes munka) teljesíteni, f) az Egyesületben vállalt megbízatásokkal összefüggő feladatait teljesíteni, g) az Egyesület vagyonát megóvni. 4. AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 4.1. Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyvezető szerve, az Elnökség irányítja és látja el. A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület gazdálkodásának ellenőrzése és törvényes, alapszabályszerű működésének felügyelete. 8

9 4.3. Egyesület vezető tisztségviselői: az Elnökségi tagok, közöttük az Elnök, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai. 5. A KÖZGYŰLÉS Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, mely a tagok összességéből áll, és amelyet évente legalább egy alkalommal, minden év március 31-ig össze kell hívni. A Közgyűlés az Egyesületet érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni A Közgyűlés összehívása A Közgyűlés összehívásáról az Elnök, gondoskodik. A Közgyűlést az Elnök, az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján, 30 napon belül jogosult összehívni egyéb alkalmakkor is, továbbá köteles azt összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, vagy ha a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; vagy az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az ennek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni A Közgyűlést az Elnökség hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével (postai úton vagy a tag által erre a célra megadott címre kiküldve). A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt Közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A közgyűlési meghívót egyidejűleg az Egyesület honlapján is közzé kell tenni A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában A Közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az Elnökségen kívül az Elnökség által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. 9

10 5.2. A Közgyűlés hatásköre A Közgyűlés hatáskörébe tartozik a) Az Egyesület alapszabályának megállapítása, módosítása; b) az éves munkaterv és költségvetés meghatározása, a bevételi fő összegének és a kiadások költséghelyenkénti előirányzatának megállapítása; c) Az Egyesület éves számviteli beszámolójának az elfogadása; d) az Egyesület tagjainak sorából történő törlés és kizárás; e) az Elnökség tagjainak és az Elnök megválasztása; f) az Elnökség tagjainak és az Elnök visszahívása; g) döntés az Elnök, az Elnökség beszámolójának elfogadásáról; h) a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) és a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat elfogadása, módosítása; i) a Tagdíjszabályzat elfogadása, módosítása; döntés az éves tagdíj mértékéről, j) döntés az Egyesület megszűnéséről, egyesüléséről, szétválásáról; k) döntés arról, hogy az Egyesület gazdasági társaságot alapít, vagy meglévő gazdasági társaságban tulajdonjogot szerez, illetve megszünteti azt; l) az Elnök, Elnökség éves munkájáról szóló beszámoló elfogadása; m) döntés a tagfelvétel elutasítását és a kizárást kimondó határozattal szembeni panaszkérelemről; n) döntés az Egyesület tisztségviselőinek díjazásáról, o) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll, p) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt, q) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés, r) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása, továbbá a felügyelő bizottság beszámolójának elfogadása, s) a végelszámoló kijelölése A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-ot meghaladó része jelen van A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés, az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében, a jelenlévők számától függetlenül 10

11 határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. A megismételt Közgyűlés az eredeti taggyűlési meghívóban az eredeti Közgyűlés napjára is összehívható A Közgyűlés a költségvetés és az éves számviteli beszámoló elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazáson hozza A levezető elnök és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tag személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével, az Elnökség javaslatára határoz A Közgyűlés a személyi döntések kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha a megismételt szavazás is szavazategyenlőséget eredményez, adott kérdésben az Egyesület Elnöke dönt Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe rögzíteni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható A Közgyűlési határozatot az érintettekkel az átvételt igazolható módon 15 napon belül közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt az Egyesület iktatásában elhelyezve) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben szerepelni kell a közgyűlésen történteknek, kezdési, és befejezési időpontoknak, a határozatképességnek, ill. változásainak, a határozati javaslatoknak, a hozzászólásoknak tartalmuk szerint, a határozatoknak szó szerint, és a szavazások lebonyolításának, illetve azok eredményének a számszerű adatok feltüntetésével. Amennyiben valamely tag hozzászólását írásban leadja, kérésére az a jegyzőkönyvbe szó szerint bekerülhet. A jegyzőkönyvet a közgyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető készíti el, és rajta kívül a levezető elnök, és 2 személy, a közgyűlésen megválasztott hitelesítő hitelesíti. A közgyűlések jegyzőkönyveit az SZMSZ-ben meghatározott módon és ideig meg kell őrizni, abból a tagok külön kérésükre elektronikus úton, nem módosítható formátumban másolatot kaphatnak. 6. AZ ELNÖKSÉG 6.1. Az Egyesület ügyvezető szerve az 5 (öt) tagú Elnökség. Az Elnökség 1 (egy) fő Elnökből, és 4 (négy) fő elnökségi tagból áll, akiket a Közgyűlés egyszerű többséggel, titkos szavazással három év időtartamra közvetlenül választ. Az Elnökség a feladatait az Alapszabály előírásai, a Közgyűlés által elfogadott éves, féléves munkaterve, valamint a Közgyűlés egyéb határozatai szabják meg. Tevékenységéről köteles a Közgyűlésnek beszámolni. 11

12 6.2. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést. Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze az Elnökség munkatervében foglaltakhoz igazodó tartalommal, valamennyi Elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. Az elnökségi ülés elektronikus levélben is összehívható, a tag által erre a célra megadott címére kiküldve. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább három naptári nappal (sürgős döntést igénylő esetben legalább egy naptári nappal) meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Ha az Elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az Elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja. Az Elnök akadályoztatása esetén megbízást adhat bármelyik elnökségi tagnak az Elnökség összehívására Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az Elnökségi tagok több mint fele azaz legalább 3 (három) tag jelen van. Az Elnökségi ülésén az Elnökség tagjai és az Elnökség által (állandó vagy esetei jelleggel) meghívottak vehetnek részt. Az Elnök indokolt esetben zárt ülést rendelhet el. Az ülésekről jegyzőkönyv készül, melyet két elnökségi tag (mint jegyzőkönyvhitelesítő) és a jegyzőkönyv vezetője aláírásukkal látnak el Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettekkel az átvételt igazolható módon 15 napon belül közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként vagy elektronikusan, az Elnökség rendelkezésére bocsátott címre megküldve, a kimenő iratból egy eredeti példányt az Egyesület iktatásában elhelyezve) Az Elnökség rendkívüli ülését kell összehívni, ha az Elnök vagy legalább 2 (két) Elnökségi tag vagy a Felügyelő Bizottság az ok és cél megjelölésével ezt írásban indítványozza Az Elnökség hatáskörébe tartozik: a) az Egyesület közgyűlésének hatáskörébe nem tartozó határozatok meghozatala; b) az Egyesület tevékenysége körében nyilatkozatok tétele; c) az Elnökség ügyrendjének, és munkatervének elfogadása; d) a költségvetés és a számviteli beszámoló, továbbá az Elnökség tevékenységéről szóló éves beszámoló tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése; e) a tagfelvétel és a tagság nyilvántartása; f) fegyelmi eljárást követően tag kizárásának, a tiszteletbeli tagi-, pártoló tagi cím visszavonásának előterjesztése a Közgyűlés részére; g) az Elnök utasítása a Közgyűlés összehívására; h) Közgyűlési napirendi pontjainak kidolgozása, a Közgyűlés összehívása, valamint a tagság és az egyesületi szervek értesítése; i) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése, j) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre, k) a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat és az Általános Szolgáltatási Feltételek (ÁSzF) előkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése; l) az Egyesület eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése; m) az Egyesület vagyona feletti tulajdonosi jogkör gyakorlása, annak kezelése; 12

13 n) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, továbbá az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése, o) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele, p) döntés az Egyesületen belül munkacsoportok felállításáról; vezetőinek kinevezése; q) megyei koordinátorok kinevezése, visszahívása; r) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az Elnökségi tagság a tag halálával, a képviselt szervezet jogutód nélküli megszűnésével, a képviselt szervezetben a képviseleti jogosultság elvesztésével vagy megszűnésével, lemondásával, a megbízatás határozott idejének leteltével, illetőleg törvényben meghatározott ok bekövetkezte esetén is, amely esetekben a Közgyűlés új Elnökségi tago(ka)t választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól Abban az esetben, ha az Elnökség létszáma 4 (négy) fő alá csökken, új elnökségi tag(ok) megválasztásának céljából 15 napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni Az Elnökség valamely tagjának visszahívásáról szóló javaslatot a tagok legalább egyharmadának indítványára kell a Közgyűlés napirendjére tűzni A tisztségről történő lemondást az Elnökség ülésén kell bejelenteni, és jegyzőkönyvben rögzíteni, vagy a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni az Elnökséggel Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bevezetni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható Az Elnökség és Titkárság ügyrendjéről szóló javaslatot maga állítja össze, és dönt az elfogadásáról Az elnökségi tagok közötti feladat megosztásról az Elnök beterjesztése alapján az Elnökség a megválasztását követően 10 napon belül megtartott alakuló elnökségi ülésen dönt, az Elnökség ügyrendjének elfogadásával A megyei koordinátorok kinevezésének, visszahívásának a szabályait az Elnökség az SZMSZben szabályozza. 7. AZ ELNÖK 7.1. Az Elnök az Egyesület a Közgyűlés által egyszerű többséggel, titkos szavazással 3 (három) év időtartamra választott vezető tisztségviselője, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője Az Elnök helyettesítésére az Elnök akadályoztatása esetén az Elnökség által kijelölt bármelyik elnökségi tag jogosult. 13

14 7.3. Az Elnök hatásköre és feladatai: a) az Egyesület, és az Elnökség munkájának irányítása, vezetése; b) az Egyesület hivatali szervezetének kialakítása és vezetése; c) a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett; d) a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtatása; e) az elnökségi ülések előkészítése és levezetése; f) az Egyesület képviselete harmadik személyek felé és hatóságok, illetőleg bíróság előtt, hivatalos eljárásokban; g) az Egyesület pénzeszközeinek kezelése, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorlása a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatban foglaltak szerint; h) az Egyesület iratainak, dokumentumainak, szoros számadású bizonylatainak (bevételi és kiadási bizonylatainak) kezelésének irányítása; i) a tagnyilvántartás kezelése; j) Határozatok Könyvének vezetése; k) az éves beszámoló tervezetének előkészítése és először megvitatás céljából az Elnökség, majd jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése; l) a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése; m) az Egyesület tevékenységére vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) tervezetének elkészítése, beterjesztése az Elnökség útján a Közgyűlésnek elfogadásra; n) döntés előkészítése, beterjesztése az Elnökség számára más helyi és országos tevékenységű Egyesületekkel, kamarákkal, valamint külföldi és nemzetközi Egyesületekkel, kamarákkal való együttműködésről; o) Titkárság működtetése, az ügyrendnek megfelelően. p) Az Elnök köteles minden év március 15. napjáig írásos beszámolóban a tagságot az Egyesület munkájáról tájékoztatni, illetve arról a Közgyűlésen beszámolni. o. Az Elnökség és a Titkárság ügyrendjének előkészítése, és beterjesztése az Elnökség elé jóváhagyásra; 8. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 8.1. A Felügyelő Bizottság 3 tagú: elnökből és 2 tagból áll. A Felügyelő Bizottság elnökét a közgyűlés által megválasztott 3 tag maga közül választja. A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés egyszerű többséggel 3 (három) év időtartamra választja A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza azzal, hogy a határozatképességéhez legalább 2 tag jelenléte szükséges. Két tag jelenléte esetén csak egyhangú határozat hozható. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg Abban az esetben, ha a Felügyelő Bizottság létszáma 2 fő alá csökken, új Felügyelő Bizottsági tagok megválasztásának céljából - 30 napon belül - rendkívüli Közgyűlést kell összehívni A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább félévente ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 naptári nappal korábban, írásban hívja össze, a hely és a napirendek egyértelmű megjelölésével (elektronikus levélben is összehívható, a tag által 14

15 erre a célra megadott címre kiküldve). A Felügyelő Bizottság ülésén a Felügyelő Bizottság tagjai és a Felügyelő Bizottság által (állandó vagy eseti jelleggel) meghívottak vehetnek részt Az egyesület Elnöke köteles a Felügyelő Bizottság által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Felügyelő Bizottság döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható A határozatot az érintettel az átvételt igazolható módon 15 napon belül közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt az egyesület iktatásában elhelyezve) A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek, illetőleg nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetőleg könyvvizsgálója olyan személy aki: a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója A Felügyelő Bizottság feladata: a) az egyesület pénz, - és vagyonkezelésének vizsgálata, b) az egyesület gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése, c) az éves gazdálkodásról szóló Elnökségi beszámoló felülvizsgálata, d) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése, e) az egyesület vagyonának megóvása érdekében szükséges intézkedések ellenőrzése, f) az egyesület Alapszabályában rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és felügyelete A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja A Felügyelő Bizottság elnöke részt vesz az Elnökség munkájában, ott szükség esetén, de legalább félévenként beszámol az egyesület pénzügyi, gazdasági helyzetéről, indokolt esetben haladéktalanul felhívja az Elnökséget az észlelt szabálytalanság megszüntetésére A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni ha arról szerez tudomást, hogy az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre 15

16 jogosult szerv döntését teszi szükségessé vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet A döntéshozó vagy az ügyvezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó vagy az ügyvezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult A Felügyelő Bizottság elnöke az egyesület pénzügyi, gazdasági helyzetéről, ellenőrzésének tapasztalatairól beszámol az évi rendes Közgyűlésen. 9. TISZTSÉGVISELŐK 9.1. Az Egyesület vezető tisztségviselői a) a Közgyűlés által egyszerű többséggel, titkos szavazással 3 (három) év időtartamra választott elnökségi tagok, közöttük az Elnök, b) a Közgyűlés által egyszerű többséggel, titkos szavazással 3 (három) év időtartamra választott felügyelő bizottsági tagok Egyesület tisztségviselői tevékenységüket díjazás ellenében látják el, amelyről a Közgyűlés dönt A tisztségviselőket a Közgyűlés választja meg. A Közgyűlés által választható tisztségekre az Elnökség által felkért háromtagú jelölőbizottság tesz javaslatot. Minden tag jogosult a jelölőlistára további személyi javaslatot tenni. A javaslatról a Közgyűlés titkos szavazással dönt Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. 16

17 9.9. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől A tisztségviselők megbízatása megszűnik: a) mandátumuk lejártával, b) lemondással, c) visszahívással, d) tisztségviselő halálával, a képviselt szervezet jogutód nélküli megszűnésével, a képviselt szervezetben a képviseleti jogosultság elvesztésével vagy megszűnésével, e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 10. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA Az Egyesület a nyilvántartásba vételével jön létre. Az Egyesület a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján kezdheti meg Az Egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében, az Egyesület a vagyonával éves költségvetés alapján önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek Az Egyesület a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet folytathat és célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez a cél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti Az Egyesület a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdálkodó tevékenységeket folytathatja: a) céljainak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet; b) konferenciákat, rendezvényeket szervezhet; c) a tulajdonában álló ingatlanokat és ingóságokat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök önállóan vagy két elnökségi tag közösen jogosult rendelkezni A tagdíj összegét, esedékességét, valamint befizetésének módját a Közgyűlés évente határozza meg. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet Az Egyesület köteles minden évben az előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót nyilvánosságra hozni és letétbe helyezni. 17

18 11. HATÁROZATOK KÖNYVE Az Elnök köteles a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bevezetni A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a határozat száma, időpontja a határozat pontos szövege, és hatálya, illetve a döntést támogatók, ellenzők, és tartózkodók száma, és aránya megállapítható A közgyűlési és elnökségi határozatokat az érintettekkel közölni kell (elektronikusan, ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt az Egyesület iktatásában elhelyezve. 12. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha: a) a döntéshozó szerve a megszüntetésről határoz, vagy b) az arra jogosult szerv megszünteti, vagy c) az egyesület megvalósította célját vagy d) az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy e) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, feltéve, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a nyilvántartásból törli Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a 18

19 szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható Az egyesület megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. 13. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE Az Elnök a hivatalos szervek, hatóságok és harmadik személyek előtt, illetőleg társadalmi kapcsolataiban, valamint a nyilvánosság előtt képviseli az egyesületet. Az egyesületet az Elnök önállóan képviseli Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök önállóan jogosult rendelkezni. Az Elnökség erre vonatkozó kijelölése esetén az Elnökség két tagja együttesen jogosult az Egyesület bankszámlája felett rendelkezni. 14. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE Az Egyesület működése felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést gyakorol. Ha az Egyesület működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. Az ügyész az Egyesület szerve törvénysértő határozatának megsemmisítésére a keresetlevelet a határozat meghozatalától számított egy éven belül nyújthatja be. 15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók Az Egyesület tagja, tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az Egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 (harminc) napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. 19

20 15.3 Az Egyesület Elnöke igazolja, hogy az Alapszabály a korábbi Alapszabály helyébe lépett, annak egységes szerkezetét a tagok a Budapesten, napján tartott Közgyűlésen jóváhagyták, és az megfelel a hatályos Alapszabály tartalmának Az Egyesület Alapszabályát a Fővárosi Törvényszéknek az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja. Kelt: Budapesten, Elnök.. Jegyzőkönyvvezető.. Hitelesítő 1: Hitelesítő 2: Ügyvédi ellen jegyzés 20