h o t t J I I AGRÁRÖKONÓMIAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT SCIENT1FIC JOURNAL ON AGRICULTURAL ECONOMICS A TARTALOMBÓL Régiók Európában

Átírás

1 h o t t J I I AGRÁRÖKONÓMIAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT SCIENT1FIC JOURNAL ON AGRICULTURAL ECONOMICS A TARTALOMBÓL A KOMPLEX INFRASTRUKTÚRA FEJLETTSÉGI SZINTJE Régiók Európában Tudjuk, hová akarunk eljutni! A mezőgazdasági jövedelmek stabilitása Minőség a sertéshúsvertikumban Infrastruktúra és a mezőgazdaság Településmarketing Debrecenben Miért nem legeltetnek? Családi gazdaságok Egységes gazdaságtámogutás Németországban igen fe jle tt Hozzászólás a felsőoktatás vitájához fe jtett közepesen fejlett w w v.ga7dalk0das.hu Forrás: Abonyiné Palotás Jolán tanulmánya gyengén fejlett fejletlen évfolyam

2 TARTALOM Gráf József: Tudjuk, hová akarunk eljutni!...1 TANULMÁNY Horváth Gyula: A régiók Európában... 3 Lámfalusi Ibolya: A mezőgazdasági jövedelmek stabilitása...15 Nábrádi András: Minőség a sertéshúsvertikumban Abonyiné Palotás Jolán: Az infrastruktúra és a mezőgazdaság Gergely Anikó - Szabó Zoltán: Régió- és településmarketing Debrecenben...62 VITA Mészáros Sándor: A felsőoktatás a tudásgazdaság felé SZEMLE Vincze Judit: A Gazdálkodás évi számaiban tallózva Seres Antal - Stauder Márta: A németországi élelmiszer-kereskedelem koncentrációjának következményei Véry Zoltán: Felügyelet és szabályozás a szervezetben KRÓNIKA Tenk Antal - Vincze Judit: Tudományos konferencia Mosonmagyaróváron Csete László: A következő ötven év felé Csete László: Százötven éves az Orvosi Hetilap Pályázat...^ Felhívás az angol nyelvű különkiadásról Summary Contents Elhangzott április 12-én az agrár- és vidékfejlesztési konferencián. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta átélt tapasztalatok segítenek bennünket, hogy megtaláljuk a helyünket az Európai Unióban. A legfőbb kérdés, hogy hova akarunk eljutni? A válasz egyszerű, ahol a helyünk van, és a helyünk nem a középmezőnyben, hanem az Európai Unió élvonalában van, oda kell eljutnunk.1 Ezen célunk elérésében három dolog segít bennünket: Az első, a szakmai tudás és hozzáértés, amivel rendelkezünk. A második, Magyarország kiváló természeti, mezőgazdasági adottságai. A harmadik pedig a megszerzett politikai tőke, amely alapján ezt a nemzetet szavahihető és bátor országként ismerik el. Magyarországnak hitele van az Európai Unióban. Az elmúlt 20 év úgy telt el, hogy nem tudtuk, hova akarunk eljutni. Ma már tudjuk. Amellett, hogy a Közös Agrárpolitika által megszabott keretek ránk is érvényesek, nem szabad követnünk a kötelező európai trendeket, a termelés szinten tartását, vagy csökkentését. A nyugateurópai országok már 10 évvel ezelőtt letették a versenyképesség alapjait, Magyarországnak ezzel szemben jelentős technikai lemaradást kell behoznia. A mi célunk, hogy a hazai termelést 30%-kal növeljük 7 éven belül, a fejlesztési forrásokat pedig ennek érdekében, célirányosan használjuk fel. Magyarországnak minden lehetősége megvan arra, hogy ezen a piacon eredményesen versenyezzen. A korábban hazánkba érkező források mára megkétszereződtek ban az ágazat meg veszteséges volt, mára 60 Mrd Ft a nyereség. Az elmúlt másfél év túlságosan átpolitizált légköre ellenére a magyar mezőgazdaság a béke szigete volt. Az európai Uuniós értékelések alapján szinte az egyetlen ország vagyunk, amelyik teljesen kifizette az agrártámogatásokat és amelynek nem kell uniós pénzeket viszszafizetnie. Bebizonyítottuk, hogy megálljuk a helyünket. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia és Program kapcsán széles körű társadalmi egyeztetést folytattunk az agrárium érdekeit és szakismereteit képviselő civil és tudományos szervezetek képviselőivel. Számos szakmai és vidéki fórumot szerveztünk, kihasználtuk az internet adta lehetőségeket is. A társadalmi partnereinkkel folytatott őszinte párbeszédnek köszönhetően február 21-én Magyarország az elsők között nyújtotta be a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó agrár- és vidékfejlesztési programját. A beérkező közel 1300 Mrd Ft forrás 47%-át az I. tengelyre, azaz a magyar agrárgazdaság versenyképességének növelésére és a szerkezetátalakítás elősegítésére használjuk fel. A legkorszerűbb technológia alkalmazása mellett fő célunk az állattenyésztés, a géppark és a növénytermesztés fejlesztése. Az élelmiszeriparban hallatlanul erős műszaki fejlesztés szükséges. A források 32%-át a helyes környezetgazdálkodás megvalósítására, a vidéki környezet javítására fordítjuk. A forrásfelhasználás III. tengelyét jelentő vidékfejlesztés terén még gyakorlatlanok vagyunk. A támogatások 17%-át ezen a tengelyen belül, a vidéki életminőség javítását szolgáló diverzifikációs alternatív st LSTEIN FRÍZ TEHENEK ÉLETTELI

3 Gazdálkodás 51. évfolyam 3. szám 33 MINŐSÉG A SERTÉSHÚSVERTIKUMBAN NÁBRÁDI ANDRÁS dr. Kulcsszavak: minőség, minőségköltség, minőségi kategóriák, gazdaságilag optimális minőség, értéklánc. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Sokan és sokszor hangoztatják a minőségi termékelőállítás fontosságát, a minőség fokozását, de kevesebben térnek a rra ki, hogy végül is mit célszerű fokozni, milyen minőséget indokolt előállítani, mert eltérő minőségkategóriák léteznek az értéklánc folyamatában. Más a megítélés a termelőnél, más a feldolgozónál és teljesen más lehet a forgalmazónál. A végső minőségellenőr végül is a fogyasztó. Kérdés csupán az, hogy a fogyasztói értékítélet mennyire jelenik meg az értéklánc korábbi szakaszainál, ki mit tehet, illetve tesz a minőség növelése érdekében. Szinte feltáratlan mindezek mellett a minőség költségeinek kérdésköre, a gazdaságilag optimális minőség. A tanulmány problémafelvető a sertéshúsvertikumban, de hasonló és részletesebb vizsgálatok szükségesek a többi állattenyésztési ágazatban is. Indokolt az állati termékek minőségkategőriáit komplexen kezelni, mert csak így lehet az értéklánc folyamat egyes elemeinél a fogyasztói elvárásokat, és ezzel együtt a fizetőképes keresletet mind teljesebben kielégíteni.1 MIT ÉRTÜNK MINŐSÉG ALATT? amelyet a négyzetes veszteségfüggvényen ábrázol is. Egyes szakemberek sze- De ne vágjunk a közepébe, először rint ennek a definíciónak a használatát tisztázzuk azt, hogy mit értünk minőség * erősen korlátozza, hogy a minőséget nealatt. Aki a témakörrel foglalkozni kezd, gatív színben tünteti fel. Taguchi mindrögtön szembesül azzal a ténnyel, hogy a ezt úgy fogalmazza meg, hogy annál minőségnek is számos definíciója ismert, jobb a termék minősége, minél kisebb a Philip B. Crosby (II, 1996) szerint a mi- termék társadalomnak okozott vesztesénőség az igényeknek való megfelelést és ge, ahol a társadalmon a vevőt és a gyárnem az eleganciát jelenti. A meghatáro- tót érti. Dávid Garvin (1988) szerint a zás kifejezi a minőség lényegét, hogy minőség örömszerzést jelent a vevő megpróbálják megérteni a vevői elvárások számára, nem csupán a bosszúság megteljes körét, miközben a cég saját szerve- előzését. Garvin a minőségnek öt jelenzetét úgy irányítja, hogy mindezen elvára- tősebb megközelítésmódját adja meg, soknak megfeleljen. A Taguchi et al. melyek különböző területeket vizsgálva (2004) minőség-fogalomban a társada- próbálnak átfogó képet adni a minőség lomnak okozott veszteségként definiálja, megközelítéséről. Transzcendens alapú: 1NábrádiA.: A minőségi állati tennék költségei. Evő- a mínőséget csak azután érthetjük meg, lúció és revoiúció az állati termékek előállításában. A miután jó néhány hatás érte, amelyek Magyar Tudomány Ünnepe Kiemelt rendezvénye, nyomán kialakulnak jellegzetességei Budapest, november 22. előadás alapján p éldáu, egy képzőművés2 alkotásainak minősége csak akkor válik láthatóvá, amikor már több munkáját is közszemlére tette. E szerint tehát a minőséget nem lehet definiálni, azt az ember csak akkor ismeri fel, ha látja. Termék alapú: a minőség meghatározott tulajdonság jelenlétén vagy hiányán alapszik. Ha valamely tulajdonság kívánatos, akkor az illető tulajdonság nagyobb mennyiségű jelenléte esetén a termék vagy szolgáltatás igen jó minőségű. Termelés alapú: e szerint a minőség egy adott termék vagy szolgáltatás megfelelése előre meghatározott kívánalmaknak vagy specifikációknak. Ha nem sikerül a kívánalmaknak megfelelni, ez eleve eltérést jelent, és mint ilyen a minőség hiányát. A megközelítésmód azt jelenti, hogy ha a vevő igényeinek megfelelünk, akkor a vevő elégedett lesz. Felhasználó alapú: a minőség a néző tekintetében rejlik. A minőség meghatározásának egyetlen feltétele az, hogy képesek vagyunk-e a vevők igényeit, elvárásait, szükségleteit kielégíteni. Érték alapú: a minőség azt jelenti, hogy meghatározott tulajdonságú terméket vagy szolgáltatást ajánlunk a vevőnek elfogadható költséggel vagy áron. Shiba et al (1993) négy szintjét határozták meg a minőségnek. Az első szint a szabványnak, előírásnak való megfelelés, a második a vevők ismert igényének való megfelelés, a harmadik szinten már a megfelelő ár/költség viszony jelenti a szabályozó erőt, míg a negyedik szinten dolgozó szervezetek a felhasználók látens, ki nem mondott igényét célozzák meg. A szintek egymásra épülnek, az átjárhatóságot közöttük a folyamatos javítás biztosítja. Nincs a világon olyan szervezet, amely csak a negyedik szintnek megfelelő terméket, szolgáltatást állít elő. Olyan sajnos van, amelyik csak az első szint elérésére képes. De az életképes szervezet rendelkezik a negyedik szint elérésének a képességével. Joseph M. Jurán (1951, 1999), a minőségügy egyik legelismertebb egyesült államokbeli szakértőjének megközelítése teljes mértékben a fogyasztóra fókuszál. Véleménye szerint a minőség megfelelés a felhasználó igényeinek. Ez lényegében azonos az : Minőségirányítás és minőségbiztosítás Szakszótár szerinti megfogalmazással, vagyis azon jellemzők összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Az MSZ EN ISO 9000:2001: szerint a minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket, míg az MSZ EN ISO 9000:1996: definíciója rögzíti, hogy a minőség az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják a képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Manapság is változik a minőség fogalma, ez határozottan érződik a megfogalmazás módjában: a minőség a termék, vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak a terméknek (szolgáltatásnak) arra a képességére, hogy kifejezett vagy elvárható igényeket kielégítsen. Napjainkban a stratégiai definíció került az előtérbe: A minőség alapvető üzleti stratégia, amely alapján született termékek és szolgáltatások teljességgel kielégítik mind a belső, mind a külső vevőket azzal, hogy megfelelnek kimondott és kimondatlan elvárásaiknak....azaz röviden: minőség egyenlő a vevők igényeinek való megfeleléssel. A SERTÉSHÚS MINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSE Mit lehet figyelembe venni a sertéshús minőségi megítélésénél? A sertés- és sertéshús, termékekkel kapcsolatban az előbbi definíciókkal ugyan gazdagabbak lettünk, de ezekből még nem derült az ki, hogy akkor mi is a minőségi termék? A kézzel fogható al.: HOLSTEIN Fflfc TEHENEK FI J 1 H ungary. T he raw d a ta h av e beerí

4 34 NÁBRÁDI: Minőség a sertéshúsvertikumhan konkrétum a vágást követő minősítés. Hazánkban 1993-ban dolgozták ki és vezették be a hasított sertésfejek EUkonform vágás utáni minősítését, ami a féltestekből kinyerhető színhús százalékos arányát jelenti. A minősítés történhet műszerrel, illetve a hasított féltestek hasítási síkjában felvett méretekkel. A vágottsertések minősítésékor a hasított felek súlya, illetve a szalonna- és az izomvastagsági méretek alapján történik a színhústartalom becslése. Ez műszeres minősítés esetén kiegészül úgynevezett szinreflexiós értékkel, ami szintén a hús minőségére vonatkozó információt szolgáltat A méreteket szúrószondás készülékkel veszik fel, és az adatok feldolgozása számítógéppel történik. A S2#hússzázalék megállapítása két szalonna- és egy karaj izom-vastagsági méretből történik, egy erre a célra kialakított regreszsziós egyenlet segítségével. A két ponton végzett szúrás körül az első a 3. és 4. ágyékcsigolya között, 8 cm-re a hasítás síkjától, egy szalonnavastagsági méret felvétele, míg a második a 3. és 4. borda között, a hasítás síkjától 6 cm-re, a szalonna és a karajizom vastagságát állapítja meg. Ezt követően az egyenlet segítségével határozzák meg az adott sertésfelek színhússzázalékát. A SEUROP betűk hat minőségi kategóriát jelentenek, színhúskitermelés szerint. Gazdálkodás 51. évfolyam 3. szám 35 A minőség megítélésének szempontjai az értékláncban T erm elő Feldolgozó Forgalmazó Fogyasztó Feldolgozhatóság Szállítási tulajdonságok Fizikai tulajdonságok Egyenletesség Tárolhatóság Eltarthatóság Csomagolás Kihozatali mutatók Jelölés Márkanév Márkanév Piacképesség Piacképesség Fajlagos termelőképesség Tömeggyarapodás Ellenállóság Megbízhatóság Tárolhatóság Piacképesség Forrás: saját feldolgozás 2. táblázat Feldolgozhatóság foka Feldolgozási veszteség Konyhai előkészítés időigénye Egyenletesség, stabilitás íz, szag, szín, porhanyósság Összbenyomás, élvezeti érték A termék származása Faj/fajta, kor, ivar Egészségvédelem (telítetlen zsírsav szint, arány, funkcionalitás) Csomagolás, jelölés! táblázat A sertés vágásminőségi kategóriái és minősítése megoszlása Magyarországon, valamint Dániában Minőségi kategóriák Színhús % 60,0 felett 55,0-59,9 50,0-54,9 45,0-49,9 40,0-44,9 40,0 alatt Forrás: Bíró - Ozsvári, 2006 A feldolgozónak, a vágóhídnak az előírások szerint kötelessége értesíteni a termelőt a minősítés eredményéről. A sertéstartók a minőségről kapott információ alapján, illetve a piaci igények ismeretében közelebb kerülhetnek a fogyasztók igényeihez. A minőség tágabb körű jellemzése arorszá Dánia A kérdés csupán az, hogy elegendő-e a sertéshús 1. táblázatban ismertetett paraméterhalmaza arra, hogy megállapíthassuk: ez aztán jó sertéstermék? Valószínű nem! A termékkel szemben támasztott minőségi követelmények további ismérvei általánosan is megfogalmazhatók: legyen egyenletes az elért teljesítmény, ugyanakkor megbízható, egyazon elnevezésű termék egyezzen is meg, érvényesüljön a tartósság, esztétikusság és még sorolhatnánk az elvárt kívánalmakat. Azért, hogy tovább bonyolítsuk a helyzetet, az is megállapítható, hogy mást ért a minőség alatt a termelő, mást a feldolgozó, mást a kereskedő és lehet, hogy teljesen más aspektusból fogalmazza meg igényét a végső felhasználó, vagyis a fogyasztó. A 2. táblázat az értéklánc folyamat egyes minőségi elvárásait részletezi. A 2. táblázat azt reprezentálja, hogy más az ítélet, az elvárás a termelőnél, teljesen más - bár a termelői értékítéletre épül - a feldolgozónál, gyökeresen eltérhet a forgalmazónál, és mire a tennék az asztalra kerül, a konyhába, az étterembe, vagy éppen áruházak pultjaira, a termelői minőség-elvárás átalakul, az értékítélet szempontjai pedig gyarapodnak. Míg a termelőnél a fajlagos termelőképesség, a tömeggyarapodás, az ellenállóság, a megbízhatóság és az eladhatóság, vagyis a piacképesség a fő motiváló tényező, amíg a termék az asztalra elér, addigra, már a feldolgozási veszteség, konyliai előkészítés időigénye, az élvezeti érték, a termék összbenyomása, az íz, a szín, a szag, a porhanyósság kerül előtérbe. Napjainkban egyre fajsúlyosabb az egészségvédelem, az egészséges táplálék, a funkcionális élelmiszerek kérdésköre, és természetesen a csomagolás is megkülönböztetett figyelmet igényel. De ezzel még nincs vége a minőségi elvárásoknak, hiszen az egész értéklánc folyamatban érvényesülni kell az élelmiszerbiztonságnak és a higiéniának. Míg az élelmiszer-biztonság a fogyasztó biztonságát jelenti a táplálékkal szemben közvetíthető ártalmakkal szemben, addig az élelmiszer-higiénia az élelmiszerek útján történő fertőzés és egyéb ártalom elhárítását foglalja magában (Szabó J., 2006). Sajátossága a minőségnek az is, hogy nem csak a fogyasztó értékítéletének kell, hogy megfeleljen, hanem tágabb értelemben a használati, hasznossági elveknek. Ez utóbbiak az elmúlt évtized óta különös hangsúllyal esnek latba az ökológiai elvárásoknak (bio, naturális, természetbarát), pszichológiai megítélésnek, az előítéleteknek, a társadalmi elfogadottságnak, az imázsnak való megfelelésben. Végül, de nem utolsósorban szeretném megemlíteni, hogy a minőségnek van gazdasági értéke is. Az elmondottakból úgy vélem kitűnik, hogy nincsen, és nem is lehet egységes minőség definíció egy állati termék megítélésekor. Véleményem szerint a legfőbb minőségellenőr a fogyasztó, vagyis az lenne elvárható, hogy az általa felállított és kimondott elvárásoknak fe leljen meg a termék! Ha a minőséget a társadalmi hasznosság szempontjából is mérlegeljük, az valószínű eltérítheti a fogyasztói értékítéletet (például természetbarát, egészségvédő vagy szennyező termék). Ekkor az állam saját eszközeivel befolyásolhatja a termékelfogadottság meghatározó elemeit, például a termék árát vagy a vállalkozói eredményt.

5 36 (Vagy támogatja, vagy adókkal, korlátozásokkal sújtja, pl. környezetvédelmi beavatkozások, jövedéki adó stb.). Mi következik mindezekből? Számomra egyértelmű: az állati termékek megítélésénél több minőségkategória létezik. Eltérő a termelői, a feldolgozók a kereskedelmi és a fogyasztói értékítélet A minőséggel szembeni elvárásokat befolyásolják továbbá az élelmiszer-higiéniai és élelmiszer-biztonsági megfelelések és nem utolsósorban a makroszinten megjelenő társadalmi hasznosság. A továbbiakban tekintsük át azt, hogy az egyes elvárási szintek milyen ráfordításokkal, költségekkel befolyásolhatók. A MINŐSÉG KÖLTSÉGE A minőségköltség értelmezése általában Köztudott tény, hogy abban a folyamatban, amikor valamely tennék egy korábbi szintről a piac által elismert magasabb minőségi szintre emelkedik, az mindig többletráfordítással jár. Azt már kevesebben tartják számon, hogyha egy produktum nem éri el a kellő minimumszintet, az is költséget jelent. Mit értünk minőségköltség alatt? Sokan csupán a terméknek egy nagyobb használati értékét biztosító ráfordításokat veszik figyelembe, pedig az is költség, ami a kielégítő minőség bizalomkeltésével kapcsolatosan felmerül. Az állattenyésztő szakemberek, amikor a minőséget és a minőségköltséget említik, szinte kivétel nélkül mellőzik azt a tényt, hogy költségként viselkedik az a veszteség, amely akkor fordul elő, ha nem kielégítő minőségű terméket állítanak elő (visszáru megsemmisítés költsége, a használhatatlan vagy leértékelt termék előállítási költsége). A minőségköltség definíciója erre hívja fel a figyelmet: MSZ EN ISO 8402 szerint Minőségköltségeknek azok NÁBRÁDI: Minőség a sertéshúsvertikumw a költségek tekinthetők, amelyek a kielégítő minőség biztosításával, és az erre vonatkozó bizalom keltésével kapcsolatban lépnek fel, valamint azok a veszteségek, amelyek akkor fordulnak elő, ha a kielégítő minőséget nem érik el. Milyen nagyságú lehet a minőség költsége? A hazai és a nemzetközi szakirodalmat vizsgálva arra a megállapításra jutottam, hogy erre konkrét számítások nem történtek az állattenyésztésben, így a sertéságazatban sem. Mezőgazdaságon kívüli más területeken elméleti megközelítésekkel, nagyságrendet bemutató kalkulációkkal több helyütt is találkoztam. Ezekre építve mutatom be a sertéságazatban figyelembe vehető minőségköltség elemeit. Mindenekelőtt viszont lehatárolom, hogy a következőkben döntően csak a termelői minőség kategóriáival foglalkozom, nem térek ki viszont a feldolgozói, a forgalmazói és a felhasználói minőség költségeire. A minőségköltség az állattenyésztés ágazataiban A témával kapcsolatos irodalmi források a minőségköltséget négy kategóriára osztják. A minőségi hiba megelőzési, a minőségbiztosítási-fenntartási, a belső, valamint a külső hibák miatti költségekre. Sajátosan az állattenyésztésben ez még egy további tényezőcsoporttal egészíthető ki, nevezetesen a biológiai alapokkal kapcsolatos ráfordításokra (értékesebb fajta, hibrid). A megelőzési költségekhez sorolják a minőségtervezés, az ezzel kapcsolatos adatfeldolgozás és korrekció, a minőségméréshez szükséges eszközök, mindezekkel kapcsolatos képzések, továbbképzések, minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének és az ehhez szükséges információs 'csatornák kiépítésének ráfordításait. A minőségbiztosítási-fenntartási költségekhez tartoznak a különböző vizsgálatokhoz, tesztekhez ri.n/.clálkodás 51. évfolyam 3. szám szükséges anyagok, laborfenntartási és karbantartásilköltségek, a konkrét vizsgálatok személyi költségei, a különböző auditok ráfordításai, az adatgyűjtések és feldolgozások személyi-dologi költségei, üzemi helyi vizsgálatok járulékos kiadásai, a folyamatos továbbképzések költségei. A belső hibákhoz sorolják a hulladékkal, melléktermékkel kapcsolatos többletráfordításokat, az újragyártástermelés összes költségét, a visszaküldött termékkel kapcsolatos összes költséget, a vásárlót ért gazdasági károk megtérítését, az eszközök állásidejéből adódó többletkiadásokat, a hibaelhárítás költségeit. a termék újra ellenőrzésének ráfordításait, valamint a kijavíthatatlan vagy se lejt termék újraelőállításának költségeit. A külső hibák mérése, megítélése többször csak kalkulálható, meglehetősen áttételes. A hibás, nem kellő minőség miatti piacvesztés, megrendelések víszszautasítása, a cég, a termelő hírnevének csökkenése, a negatív megítélés azok, amelyek veszteséget, átvitt értelemben költséget jelentenek a termelőnek. Ide tartoznak még azok a költségek, amik a garanciális javítás, csere költségeit tartalmazzák. A garanciális javítás természetesen az állattenyésztésben néíiezen értelmezhető. Miért gond a minőségköltség számbavétele? A klasszikusnak nevezhető minőségköltség besorolás sok fejtörést okozhat annak a gazdasági szakembernek, aki pontosan szeretné látni-elemezni mindezeket a tényezőket. Az ok pedig az, hogy a számviteli nyilvántartás nem minőségköltség barát. Az elszámolási rendszerben külön kellene kigyűjteni mindazon előbb felsorolt elemek ráfordításait, ami a minőséggel kapcsolatosan közvetlenül vagy áttételesen felmerül. A költségek számbavételénél az ellentmondások abból is adódnak, hogy egy 37 időben kell figyelembe venni azt, hogy a minőséggel kapcsolatos tevékenységeket különböző egységek, szervezetek hajtják végre. Egy-egy szervezet más típusú (nem minőségbiztosítási) tevékenységeket is végrehajt, egy-egy minőségbiztosítási tevékenység különböző erőforrásokat (anyag, bér, eszköz stb.) használ fel. Talán ezért sem találkozhattunk konkrét példák bemutatásával a mezőgazdaságban és különösen az állattenyésztésben. A 3. táblázatban az elszámolási rendnek megfelelően csoportosítottam a minőség költségeit, segítve ezzel a pontosabb eligazodást a témakörben. Mielőtt azonban részletesen kitérnénk ennek bemutatására, vizsgáljuk meg termelői szemszögből a következő alapkérdést: Meddig érdemes a minőséget fokozni? Feltehető a kérdés: meddig éri meg a minőséget fokozni? A válasz egyszerű, bár konkrét meghatározása sok tényező együttes figyelembevételét feltételezi; addig érdemes a minőséget fokozni, ameddig el nem éri a gazdaságilag lehető legkedvezőbb, azaz optimális mértéket. Kiszámítása a következő képlettel lehetséges: ± M B O M - -M => m a x. 1 L m k J = Ahol: OM~ gazdaságilag optimális minőség MB= Többlet árbevétel magasabb minőség miatt MK= A magasabb minőséget megteremtő többlet ráfordítás költsége (minőségköltség) Ugyanez szavakkal kifejezve: annál a minőséget fokozó, pénzben kifejezett ráfordítási szintnél van a gazdaságilag optimális minőség, ahol a magasabb minő- á r d y e ta l. : HOLSTEIN FRÍZ TEHENEj tion in H unaarv. Th«m«/ rlato

6 38 segi szint elérésévcj kapott többlet úrbevetei, és e magasabb minőség elérése érekében felhasznált erőforrások pénzben Ft -10 NÁBRÁDI- Mjnöség_a_sertéshú.svertikumban A gazdaságilag optimális minőség kifejezett értékének hányadosa a legnagyo b (maximum értéket vesz fel). magas Minőségi szint ^ é l ^ B é s j bevétele -» ^ ^ ^ z63 (Q ^ ~ -^ ~ Az 1. abra a képletben megfogalmazott összefüggést grafikusan szemlélteti. i következik ebből az összefüggésből? Természetesen az, hogy a gazdaságilag optimális mmőség meghatározásához ismernünk kell a magasabb minőséget megteremtő ráfordításokat, azok költségeit, és ezzel egy időben a minőségi szint növekedése utáni többlet árbevételt. addls elem es a minőségi szintet növelni, ameddig a nyereség nő. Az ábra lemtasat tekintve két alapfeltételezésből indultam ki. Először, hogy a magasabb minőség elérése többe, és egyre többe kerül egy előző minőségi szinthez képest, másodszor pedig, hogy a minőség egyre nagyobb szintű elérése progreszszív vagyis az árbevétel növekedése a csökkenő hozadék elvét követi. A két feltetelezés azonban nem bizonyított, csak feltételezett. Bizonyítására meg kell vizsgálnunk a költségek és az árbevétel változását a minőség különböző szintjein. A továbbiakban nézzük meg, mely tényezők befolyásolják és milyen mértekben a minőség költségeit! m in ő ség a gyakorlatban A termelői minőség 1. ábra A termelői minőség elemzésekor nézzük meg, miként tudja a termelő a kívánt minőseget elérni, fokozni és mindez mennyibe kerül. Általánosan megemlíthető, hogy a termelő részéről a minőségi állati termék befolyásolható a jobb minőségű tenyésza lat-hasznatatai, az állat igényeit jobban belegito takarmányozással, a színvonalasabb tartástechnológiái és technikai feltetelek biztosításával, továbbá az ehhez leszkedo emberi tényezőkkel. Tekintsük at ennek megfelelően a számviteli elszámolás néhány kategóriáját alapul r ft n v muidezen tényezők mekkora ráfordítás igényt jelentenek. Az anyagköltségek fáshői «l!"mnemek szerinti oportosíí 1(}- kmnik, hogy a termelő az anyagköltségek között számon tar Gazdálkodás 51. évfolyam 3. szám 39 tott fajta, hibrid, takarmány, takarmánykiegészítők, az egészségügy, prevenció esetében tud többletráfordítással változtatni a minőségen. Haszonáldozati költségeit pedig csökkentheti, ha nem kell a táblázat anyagköltségei sorában feltüntetett minőségi hibából származó ráfordításokat megfizetnie. Az új fajtákban, hibridekben a hatékonysági paramétereket hordozó gének általában többletköltséggel járnak. Ennek kézzel fogható eredménye, hogy a magasabb minőséget nyújtó tenyészállatok ára, a mesterséges termékenyítés esetén a spermáért fizetendő összeg hatványozottan több lehet egy alacsonyabb paramétereket nyújtóhoz képest. Tenyészkanok esetében az árdifferencia 100 ezer Ft-os nagyságrendű is lehet. Milyen eredmények várhatók ugyanakkor az árdifferencia hatására? Természetesen tudva azt, hogy nemcsak a genetikai alap határoz meg számos paramétert, de valószínűsíthető, hogy növekszik a választott malacok száma (Dániában 23,2, Magyarországon 18,26), a hízókibocsátás kocánként (Dániában 21,5, Magyarországon 17,7), valamint a súlygyarapodás a hízlalási szakaszban (Dániában 804 gr/nap, Magyarországon 584 gr/nap) (Bíró - Ózsvári, 2006; Windhorst, 2003). A takarmányok, tápok és takarmánykiegészítők ára szélsőségesen változhat. A termelő döntése, hogy a fajtáhozhibridhez, nemhez, korcsoporthoz tartozó legmegfelelőbb változatot alkalmazza. Az állat igényét legjobban szolgáló takarmány-táp-kiegészítő legtöbbször drágább egy helyettesítő hasonlónál. Takarmányozással befolyásolható a húszsír aránya, a hús és zsír mennyisége, zsírtartalom összetétele, vitamin- és ásványianyag-tartalom, íz és szag, a biominőség és az élelmiszer-biztonság (Gundel, 2006), A sertés SEUROP minőségi paraméterei, amelyek az átvételi árban is megtestesülnek, csak részben serkentik a termelőt arra, hogy a Gundel által jelzett területeken is előrelépjen, többletbefektetést valósítson meg. Amit ténylegesen is mér a termelő, az a fajlagos takarmány-felhasználás. A hízlalási periódusban ez a fontos mutatószám nálunk nagy szórást mutat (3,41-7,92 kg/kg), átlagosan 4,57, míg Hollandiában alig haladja meg a 2,6 kg/kg-ot, Dániában pedig 2,7 kg/kg (Bíró - Ózsvári, 2006; H. W. Windhorst, 2003). Azért rendkívül fontos a takarmányozás kérdésköre, mert az állati termékek előállítása során maga a takarmány az összes ráfordítás döntő hányadát teszi ki. A 4. táblázatban a főbb állattenyésztési ágazatok jelentősebb költségelemeinek százalékos arányát mutatom be. A 4. táblázatban látható, hogy a sertéstartásban a takarmányozás költsége az összes költség 42-61%-át teszi ki. Ez miként függ össze a gazdaságilag optimális minőséggel? A válasz egyértelmű. Olyan takarmányozási technológiát kell alkalmazni, ahol ugyanazon ráfordítással magasabb hozadékot érünk el, vagy olyan többletráfordítást építsünk be a rendszerbe, amellyel a gazdasági eredmény (hozamon keresztül az árbevétel) nagyobb mértékben nő, mint a ráfordítás pénzben kifejezett értéke. Itt szükséges megemlíteni egy rendkívül fontos összefüggést. A takarmányértékesülés és a napi testtömeg gyarapodás a legfontosabb naturális mutatói a takarmányozás hatékonyságának. De nem szabad a naturális mutatókat fetisizálni! Egy 2003-as tanulmányban arról kaptunk tájékoztatást, hogy Kanadában - összehasonlítva a legfejlettebb európai sertéstartó tagállamokkal - a legrosszabb a takarmányértékesülés a hizlalási periódusban (3,39 kg/kg), ellentétben például Dániával, ahol 2,7 kg/kg. Ennek ellenére a takarmány költsége 1 kg carcassra vetítve 0,61, ellentétben Dániával, ahol 0,65. Hasonló arányt tapasztalhatunk az USA G áspárdyet al.'. HOLSTEf

7 és pl. Hollandia esetében is. Az indok pedig az, hogy bár a fajlagos értékesülés rosszabb a tengerentúlon, de a kukorica és a szója ára sokkal alacsonyabb (Windhorst, 2003). Ennek ellenére a takarmányértékesülés és a napi tömeggyarapodás kiemelt figyelmet érdemel. Ha feltételezzük, hogy a drágább táp egyben nagyobb tömeggyarapodást és I Költségnem 1. Anyagjellegű ktg. I 2. Személyi jellegű I ktg- I 3. Speciális tárgyi J eszközök érték- I csökkenési leírá- 1 sa 1 4. Egyéb I ráfordítások 5. Felosztott költség I (segédüzemági I szóig. + egyéb) 6. Értékesítési I költség I 7. Igazgatási költség 1 8. Pü. műveletek 1 ráfordításai NÁBRÁDI: Minőség a sertéshúsvertikumban A minőségi állati termék előállítás költségei 1. Értékesebb biológiai alap (fajta, hibrid, sperma) 2. Jobb minőségű takarmány, takarmánykiegészítő 3. Preventív állategészségügyi anyagok, tápszerek 4. Jobb minőségű ivóvíz 5. Tartóssági, megbízhatósági vizsgálatok anyagköltségei jobb értékesülést eredményez, akkor mérlegelhetünk a többletkiadásokkal. Átlagos viszonyok között 10 ezer Ft-tal drágább táp - minden más költségtényezőt változatlannak feltételezve Ft/kg-mal növeli meg az önköltséget! Irodalmi adatok mutatják, hogy különböző betegségek jelentkezése esetén a két mutató miként változik (5. táblázat). 3. táblázat. Hibás nem elfogadható minőségű termék szavatossággal járó többletanyag költsége ' vo minőségi problémák miatt visszaküldött többletköltség, a selejtezés költsége selejtezésének^cöltsé^e16 1 ^ növendék' és h,zóailatok kényszervágása, v. technológiai 1. A z ISO, TQM stb. vezetőségi ülésekre fordított idő bérköltsége _' kézikönyvek, eljárási utasítások kidolgozására fordított idő bérköltsége 3. A fejlesztésekre, auditokra fordított idő bérköltsége 4. A minőségbiztosítási rendszer-tervezéssel és fejlesztéssel kapcsolatos vállalati alkalmazotti idoraforditas bérköltsége 5. Minőségügyi információs rendszer személyi költsége * ^ nőségbízt. rendszer működésének elj. költsége a belső audit. artóssági, megbízhatósági vizsgálatok belső személyi költségei ' termékek minőségének ellenőrzése, a minőségeílenőrök bélköltsége és közterhe 9. Gyártásközi, illetve termelési folyamatba épített ell, szem. ktg-e P_ Yégellenőrzésjcöltsége belső ellenőrzés személyi költsége Minőségügyi információs rendszer tárgyi eszközeinek amortizációs költsége. Beszállított termékek m inőségének ellenőrzésére szánt vizsgálati eszközök amortizációja zökértsíökk'enés? ÍéréSe> megtartása b ek éb en beszerzett technológiai tárgyi eszkö- 4. A alacsonyabb minőséget biztosító, de már használaton kívüli és nem értékesített tárevi eszközök ecs-e. (ktg. remanencia) 5 sénekkőltsée S^ et ^ n m tenyészaliatolí kényszervágása, v. technológiai selejtezé- 1. Mérő-, mm.vizsgaló berendezések K+F költségei 2. Kötbér minőségi hiba miatt tó te é g e T ^ é ^ C^ r^se érdekében beszerzett technológiai eszközök belső szolgáltatási 2. Tanácsadók költségei 3. Minőségügyi oktatás külső szolgáltatókkal végzett költsége 4. Minőségbiztosítási rendszer működésének ellenőrzési költsége felügyeleti audit és az úi raminosités költsége UJ 5. Tartóssági, megbízhatósági vizsgálatok külső szolgáltatási költségei tanfolyamok, konferenciák szolgáltatási költsége 7 m inős^é^köh^ bevezetését m egelőz minősítési vizsgálati költségek, így például OMMI A beszállítók, alvállalkozók minősítésének költsége i. Magasabb minőségű termek ismertségét, eladhatóságát fokozó többlet marketingköltség ~ Hjbas, nem elfogadható minőségű termék kiszállításának költsége : nuunuduois leauszei igazgatási költsége I. A magasabb minőség elerése érdekében felvett hitelek kamatterhe ' ntr, rfó1kodás 51. évfolyam 3. szám Néhány költségelem az összes termelési költség %-ában Megnevezés Tejtermelés Tenyészállatok értékcsökke 5-8 nése rl akarmányköltség "AÍÍateü. ktg ,5 1 1,2-1,7 Term. és mest. termékenyítés Értékcsökkenés 1.4-2, ,3 1,7-2,8 Forrás: AKI adatai alapján ( ) és saját kalkuláció ,6-2,8 2,0-2, ,2-0,5 1,1-5, táblázat Sertéshizlalás Kocatartás 3.0-6, ,2-4,0 0,3-1, ,8 Csirkehizlalás Tojástermelés 3,6-18,0 Juhtartás 4.4-9, ,9-4,2 0,2-0, ,6 5. táblázat A takarmányértékesülés romlása (%), a testtömeg-gyarapodás csökkenése (%) és az elhullási arány az egyes betegségek jelentkezése esetén Heveny forma Betegség Takar m ányértéke- Napi testtömegcsökkenés % mértéke Elhullási arány sülés csökkenés % E. Coli okozta b Malacok 1% Malacok 25-35, Aujeszky betegség hízók 4-8% Kocák 1-4%, Micoplasma t.gy utónevelés 5% Malacok és hízók Actinobacillus tgy % Választás után Torzító orrgy %-kal megemelkedik Választás után Serésdisenteria %-kal megemelkedik Választás után Streptococcosis 1,5 0, %-kal megemelkedik Rühösség Belső paraziták Forrás: Bíró - Ózsvári, 2006 Az 5. táblázatban közzétett számadatok súlyát akkor érzékelhetjük igazán, ha nem csupán a takarmányköltségek növekedését vesszük figyelembe (a takarmányértékesülés csökkenése egyenesen arányos a takarmányköltség növekedésével), hanem azokat a járulékos többletkiadásokat, amelyek a testtömeg csökkenéssel és az elhullásokkal kapcsolatosak. Mit értünk ez alatt? A testtömeg csökkenés egyenes következménye a hizlalási idő megnövekedése. Ezzel párhuzamosan az összes költségnem növekszik (anyag, ezen belül energia, takarmány, ivóvíz, a személyi jellegű kiadások, a szolgáltatási költségek stb.)! Az elhullás arányának változása pedig háromszorosan is hátrányos! Először is veszendőbe megy a felhasznált takarmány, energia, munkabérhányad stb., másrészt

8 42 árbevételre az elhullott állat után már nem számíthatunk, harmadrészt pedig a hulla megsemmisítésének felmerülő költsége is az ágazatot terheli. A problémakör mérlegelésénél figyelembe kell venni még egy fontos tényt. A 4. táblázatban láthatjuk, hogy a sertéságazatnál az állat-egészségügyi költségek az összes NÁBRÁDI: Minőség a sertéshúsvertikumban A minőségi megfelelés költségei termelési költségnek csupán 1-4%-át teszik ki. Indokolt tehát itt is mérlegelni. Mi éri meg jobban? A prevenció, a nagyobb életteljesítmény azáltal, hogy az állomány egészségesebb, vagy a kezelési kiadások és a betegség miatti kiesések többletköltsége a veszteségek miatt. 2. ábra ^ -/Hálkodás 51. évfolyam 3. szám 43 E minőség) a lehető legkisebb önköltséggel. Ugyan ettől még a fogyasztó minőségi elvárása messze áll (porhanyósság, ízletesség, íz, zamat, feldolgozhatóság stb.), de ez a termelőt nem érdekli azért, mert a termelőnél az elvárt minőséget az előírt szabvány vagy szerződésben rögzített követelmény teljesítése jelenti. A termelőnek a legfőbb célja az, hogy adott minőséget a lehető legkisebb költséggel állítsa elő. Ugyanezt az összefüggést megfordítva: a termelő számára a minőség nem más, mint a lehető legkisebb önköltségű termék az átvételi (felvásárlási) árhoz viszonyítva (3. ábra), Mivel számára nem jelent többletbevételt az, hogy termékéből funkcionális élelmiszer készül-e vagy sem, mekkora benne az omega-3/omega-6 arány, az sem érdekli, hogy sütéskor a hús összeesik-e vagy sem, csupán az lebeg szeme előtt, hogy mit kap érte és lesz-e nyeresége! A gazdaságilag optimális termelői minőség 3. ábra 100 ao oo 40 Minimális költség A. B - M egelőzés -A M inőségbiztosítás - -X - Beiső-külső hibák - <>"- Ö ssze se n SO Jövedelem max. Megelőzés A " M in ő ség b izto ; sítá s 20 0 X X - -A X - X - B e ls ő - k ü ls ő h ib á k összesen Forrás: Jurán, 1999 Minőségi megfotelés % 20 - Hí A ^ A minőség költségét alapvetően két kategória határozza meg: a minőségköltségek azok a költségek, amelyek a kívánt minőség megvalósításához szükségesek, és azok, amelyek akkor jelentkeznek, ha a kívánt minőséget nem sikerül elérni. A minőség költségének további kategóriája a termék életciklusához kapcsolható. Ez a termék beszerzése, használata, működtetése, karbantartása, javítása, használatból kivonása, ártalmatlanítása, megsemmisítése, újrahasznosításának előkészítése során jelentkezik. Belátható, hogy a teljes minőségköltség a termék előállításához szükséges kiadásokat növeli. Ebből következik, hogy a teljes minőségköltség csökkenése a kiadásokat csökkenti, azaz a nyereséget közvetlenül növeli. Gyakorlati tapasztalatok szerint a teljes minőségköltség úgy csökkenthető, ha a megelőzési tevékenységet fokozzák, ráfordításait növelik. Ennek hatására ugyanis a belső és külső hibaköltségek csökkenése jelentősen meghaladja a megelőzésre fordított költségnövelést, a termék tökéletességi foka növekszik. A 2. ábra ugyanakkor azt is szemlélteti, hogy a megelőzést, a prevenciót nem érdemes a lehető legtökéletesebb szintre emelni, ugyanis egy idő után nemhogy csökkentené, hanem növeli a minőségi megfelelés összes költségét! Mit célszerű tehát elérni? Azt a ráfordítási szintet, amely a minőségi megfelelés szempontjából minimális. Hogyan teljesíthető ez az elvárás az állattenyésztésben? Az állattenyésztőnél (termelőnél) gazdaságilag optimális minőséget két paraméterrel lehet jellemezni. Állítsa elő a termelő az adott minőségű vágóállatot (pl. o Minőségi megfelelés % Forrás: Jurán (1999) és saját szerkesztés A minőségköltség néhány további eleme A 4. táblázatban az is látható, hogy az értékcsökkenés a sertéságazatban nem éri el az összes költség 3%-át. E relatíve olcsó faktor ugyanakkor alapja a technológiai fejlesztésnek, az állat igényeit jobban kielégítő körülményeknek. Egy megtörtént fejlesztés eredményei éppen ezt támasztják alá: a vállalkozás - elemezve a sertéshizlalás paramétereit - azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a tömeggyarapodást növeli 100 gr/nap-pal, a telepi fajlagos takarmány értékesülésí mutatót javítja 0,5 kg/kg-mal, az értékesített mennyiségre eső technológiai selejtet (veszteség) csökkenti 20%-ról 5% alá, az értékesített tömeget növeli 95-ről 105 kg-ra, ezzel egyidejűleg az állatgyógyszer-költségek mérséklését irányozták elő. A kitűzött célok megvalósítására több változatot is figyelembe vettek. Végül is abban döntöttek, hogy a biológiai alapokat minőségi tenyészkan vásárlással fejlesztik, takarmányozási technológia átalakítására új rendszert vezetnek be, a technológiai váltással kapcsolatosan az épület átépítése szükséges, ezzel együtt a (ki)trágyázási technológia módosítását is elvégzik, csakúgy, mint a

9 44 NAB RÁDI: Min/Wó? á sertéshúsvertikumban szellőztetési technológia korszerűsítését. A rekonstrukció és fejlesztés egyidejű elhatározása mellett minőségbiztosítási rendszer b e v e z e t é s é r ő l is döntöttek. Öszszességében a fejlesztés az alábbi költségekre terjedt ki: anyagköltség, ami a biológiai alappal és a minőségbiztosítással kapcsolatos, személyi jellegű költség, Anyagköltség Tenyészállat többlet Egészségügyi felszerelés hgyeb dologi Személyi jellegű költség iényfeltáró tanulmány Belső vezetők többletidejének személyi költsége A fejlesztés költségei külső/belső szolgáltatási költségek, elszámolt értékcsökkenés, beruházási hitel után felszámolt kamat. A 6. táblázatban a fejlesztés költségeit láthatjuk, továbbá azt, hogy a beruházás-fejlesztés előtti önköltséget (220 Ft/kg) - nem számolva még az innováció hatásával - 10,37 Ft/kg-mal növeli. Költség ezer F Szabályozó rendszer kiépítésének személyi költsége 400 Továbbképzés belső dolgozóknál Belső audit személyi költsége Szolgáltatás Szoftverkészítés Rágcsálóirtás többletköltsége Takannány és víz bevizsgálás díja Elszámolt értékcsökkenés Takarmánykeverő és -kiosztó ~ Járulékos épület beruházás Beruházási hitel után felszámolt kamat A minőségköltség Önköltség Ft/kg, illetve változás Forrán saiát fíurlrdon-ráo Ft/kg ^4 fn 100 4,71 10,37 Ft/kp 6. táblázat A kérdés most már az, hogy a kitűzött natúr paraméterek elérése, és így az árbevétel tervezett növelése elegendő-e a költségek fedezésére? Ha a tervekből csupán a takarmányértékesülés 0,5 kg/kg-mal történő csökkentését elérik, akkor a tennék önköltsége Ft/kgmal lesz kevesebb. Ez pedig fedezi, sőt meghaladja az önköltség növekedését! Ez az egyszerű példa arra is rávilágít, hogy fejlesztéssel, a termelőnél minőség -nek nevezett paraméterek növelésével nemhogy növekedhet, hanem csökkenhet az önköltség. Ha visszagondolunk a 3. ábra összefüggésére, akkor tisztán látható az is, hogy azonos átvételi ár esetén a minőségi innovációs hatás egyben jövedelemnövelő is! De újból felvetődik egy másik kérdés: mennyire tekinthető konstansnak az átvételi (felvásárlási) ár? Mi befolyásolja, mi határozza azt meg, hogy az értéklánc folyamatában milyen és mekkora ár számolható? A minőség és az á r kapcsolata A sertés felvásárlási ára kulcsfontosságú tényező. Mi határozza meg alapvetően ezt az árat? A 4. ábrán az E minőségi kategória EU és magyarországi átlagát látjuk években. r.t7itálkodás 51. évfolyam 3. szám 550 -j H Forrás: AKI, A vágósertés vágóhídi belépési ára A vágósertés vágóhídi belépési á ("E" minőségi kategória) 2004 J EU 2 M agyarország ábra 2007 A magyarországi sertéstermelés méreténél fogva nem ármeghatározó. A hazai sertésárak általában az EU árak tendenciáját követték az elmúlt években. Az EU-ban a sertéspiac szabályozását az E kereskedelmi osztály (55-60% színhústartalom) vágóhídi belépési ára alapozza meg, világpiaci árnak pedig az USA 51-52% színhústartalomra vonatkozó árat tekintik. A 4. ábrán jól látható, hogy az EU-s és a magyar árak döntően együtt mozognak, különösen pedig a csatlakozást követően. Ha a hazai vágósertés termelői árát minőségi kategóriákra bontjuk, megállapítható néhány tendencia (7. táblázat). Először is, hogy a bemutatott években a kategóriákon belüli eltérés közel hasonló. A legkisebb és a legnagyobb ár az évek során a kategórián belül Ft-tal különbözik, az átlag 46,79 Ft/kg, csupán a nem minősített vágósertés ára mutat kisebb eltérést (21,03 Ft/kg). Az is megfigyelhető, hogy az egyes kategóriák közötti differenciák nem arányosan változnak. A legértékesebb S árából levonva a többi kategória átlagárát, az U és az R mintegy 10 Ft-os nagyságrendi különbséget mutat, az O viszont az előbbiek kétszerese. 7. táblázat A hazai termelésből származó vágósertés termelői ára hasított és meleg súlyban Megnevezés 2004 átlag 2005 átlag 2006 átlag 323,68 341,23 362,50 326,33 340,10 361,80 311,84 317,17 329,83 351,20 301,58 297,40 316,39 338,20 288,98 O 264,86 289,57 314,50 246,72 279,31 301,20 Nem min. 288,98 310,01 309,60 M l 277,45 308,69 307,20 g l/ss&csoi 333,54 353,10 ^ i i Forrás: AKI, PAIR, 2007, *2006 átlagárakból számított hó [Differencia a kaátlag I tegórián belül 312,21 50,29 49,96 49,62 49,22 270,12 265,29 49,64 54,48 308,93 21,03 270,36 38,33 306,31 46,79 (M. e.: Ft/kg) Differencia az S kategóriától* 0,7 11, , ,9 55,3

10 46 Az árak változásának tendenciája a termelő számára több hasznos információt jelent. Először is azt, hogy a kategórián belüli eltérések az elmúlt három év átlagában nagyságrendileg 50 Ft/kg körüliek, és követik az EU trendet. A második pedig, hogy minőségi kategóriánként az eltérések Ft/kg körül alakulnak (kb. 10%-os mértékben). Miért hasznos ez az információ a termelőnek? Azért, mert a 2. ábrán közölt Összefüggés figyelembevételével dönthet arról, hogy érdemes-e fejlesztéseket végeznie, a minőséget valamilyen eszközzel növelnie úgy, hogy az számára is megérje. MINŐSÉG A TERMÉKPÁLYA TOVÁBBI SZAKASZAINÁL A sertés termékpályán négy fázis különíthető el (5. ábra). Az első fázist - mint ezt korábban részleteztük - az alapanyagtermelés jelentig amely jelentős átalakuláson ment keresztül az EU-hoz történő csatlakozást követően. AzEU csatlakozás előtt a vágóhidak szinte kizárólag hazai termelésű alapanyagot dolgoztak fel. Az 3. fázis 2, fázis 1. fázis H o ic itc s - ex p o rl, 17 e z er tonna, 3,4% 3,4% NÁBRÁDI: Minőség a sertéshúsvertikiimhan előző években folyamatosan csökkent a vágósertés kínálata, ezért a vágóhidak rákényszerültek a nem Magyarországon termelt sertések vásárlására is. A sertést tartó egyéni gazdaságok, illetve gazdasági szervezetek száma folyamatosan csökkent az előző években. Ez a folyamat jobban érintette a sertéstartással foglalkozó egyéni gazdaságokat, aminek következtében az egyéni gazdaságok száma 2005-ben nem érte el a 316 ezret, pedig 2003-ban, az EU csatlakozást megelőző évben 434 ezer, 2000-ben pedig 483 ezer sertéstartással foglalkozó egyéni gazdaságot számláltak. A sertésállomány előző években történt csökkenése szorosan összefügg az egyéni gazdaságok tönkremenetelével, hiszen az egyéni gazdaságokban tartott sertések száma 2005-re 1 millióval csökkent 2000-hez viszonyítva, ugyanakkor a gazdasági szervezeteknél csak 200 ezerrel. A vágósertés-termelésben és értékesítésben egyelőre kevésbé jellemző a termelők szerveződése, számuk lehet, melyek regionálisan helyezkednek el az országban (AKI, 2007). A sertéshús termékpálya fázisai és értékesítési csatornái S ertésh ú s-ex p o rt 82 e zer tonna, 17,9% 7 f Belföldi húsfogyasztás 120 ezer tonna, 26,2% C sak h ú sfeld o lg o zást vég ző ü zem ek (kb. 90 d b) F e ld o lg o zó k II: 60 e zer tonna, 13.1% 5. ábra r 17 9% i 7 Z Z M % f 9,6% n t l - t - j la5%j I 3,5% i 44% V ágóhidak (lo b b, mim 140 db 1/3 vegez húsfeldolgozást is ) «( T i v I h Sertesvagas élősúlyban 478 c t 96,6%, l, sltott snlvban 380 J T 78 e z e r to n n a,...e/-cr lo n ia. 83% 1 aldalgozók 1: 196 ezer tonna, 42.8% 84% T e rm e lő k (3 1 6 ezer db.) E lö serts-term elés: 4 34 ezer tonna, élő súlyban ] Sötét színnel a sertésvégfelhasználók (Élősertésexport, Vágóhidak: 100% ) 17% i6 ^ l [Hús-árualap: 458 e lá h n in a, 100% E lő sertés im p o rt, 61 ezer tonna, élő sú lyban [S ertés-árualap; e z é ftp n n a, 100% D ő lt betű v el a sertésh ú sfelh aszn álás (S ertésh ú s-exp o rt, B e lfö ld i h ú sfo g yasztá s, F e ld o lg o zó k / - / / ; 100% ) ' A vékony nyilak a nyersterm ék, a vastag nyilak a feldolgozott term ék útját jelölik. Forrás: AKI, évfolyam 3. szám A második fázist a vágóhidak jelentik minőségnek. Kulcsfontosságú helyzetben a feldolgozók (I-II.) állnak. Nekik (feldolgozás I.), melyek egyharmada a vágáson és daraboláson kívül húskészítmény- ugyanakkor egyszerre kell megfelelni a gyártással is foglalkozik. Az ágazatban belföldi és a külpiaci elvárásoknak. A megindult a koncentráció, ugyanakkor a piacvezető vágóhidak elsősorban darabolt sertéshúst értékesítenek belföldre és szakosodás és specializáció jelei is megfigyelhetők. A sertésvágás és a húsfeldolgozás egyre jobban elkülönül egymástól. külpiacokra egyaránt, a közepes és kisebb méretű szervezetek értékesítésében A termékpálya harmadik fázisát a pedig a félsertés képvisel nagyobb részarányt. Az AKI PÁIR adatai és információi szerint a csontos sertéshús 75%-a csak húskészítmény-gyártást végző üzemek jelentik (feldolgozás II.), melyek nem végeznek sertésvágást, a termeléshez szükséges alapanyagot a vágóhidak- belpiacon, 25%-a pedig külpiacon kerül értékesítésre. A csont nélküli sertéshús tól vásárolják. A termékpályán továbbra 60%-a belföldi piacra, 40%-a pedig külpiacra kerül. A csontos, illetve csont nél is magas a csak belföldre termelő vágóhidak száma. küli sertéshús belföldi forgalmának A termékpálya negyedik fázisát a belföldi fogyasztás, valamint a külpiaci ér mintegy 15-20%-a a külpiacról származik. A sertéshúsok kivitelére jellemző, tékesítés jelenti. Ebben a fázisban a termékek rendkívül nagy változatosságot hogy a külpiaci értékesítésekben a hazai alapanyagból származó, speciálisan az exportpiac igényeinek megfelelően kikészített sertéshúsok, illetve a magasabb mutatnak. Milyen minőségi elvárások jellemzik a terméklánc további szereplőit? A feldolgozó (feldolgozás I. és II.) az élő ál feldolgozottsági fokú termékek részaránya nagyobb, ugyanakkor a vágóhidak és latból magasabb hozzáadott értékű terméket állít elő. A feldolgozó minőségi a húsfeldolgozók a készítménygyártáshoz a hazainál általában gyengébb minőségű és alacsonyabb árú sertéshúsokat elvárása az, hogy az alapanyagból a legnagyobb profitot hozó terméket állítsa hoznak be. A darabolt sertéshúsokra nem jellemző a márkázás, ugyanakkor a hazai elő, vagyis számára a kihozatali mutató a minőség alapvető elvárása. A kihozatal fogyasztók előnyben részesítik a Magyarországon gyártott termékeket (pl. növelése, mégpedig abban a termékcsaládban, amiben magas a profitzsarzs. Mit védőgázas csomagolt nyers húsok) (AKI, tehet még a feldolgozó, ha ezt a területet 2007). A minőségi termék-előállítás fejlesztése döntően a feldolgozók kezében már kimerítette? Terméket fejleszt, újít, egészségesebb élelmiszert állít elő. összpontosul. A 6. ábrán a minőség fejlesztése érdekében alkalmazható főbb Olyat, amit promócionál, K+F során nagy befektetéssel előállít, és továbbít a eszközöket tüntettem fel, megbontva ezen eszközök körét a termelő, feldolgozó és a forgalmazó között. Látható az áb forgalmazónak. Érdemes a minőség fejlesztése, növelése tekintetében e területet mélyebben is rán, hogy a szabványnak való megfelelés mindhárom esetben alapelvárás, csakúgy, mint a termékhez kötődő informá megvizsgálni. Az már deklarálásra került, hogy a termelő a fogyasztó szempontjából a minőségi termék-előállítás ció. Egyszerű hasonlattal élve a minőségbiztosítás, az élelmiszerbiztonság során nem, vagy csak alig érdekelt! olyan, mint egy járművezetéshez szükséges jogosítvány. E nélkül már termék Számára a naturális kihozatal az alfája, az átvételi (felvásárlási) ár - összevetve nem kerülhet piacra. A minőség növelése az önköltséggel - pedig az ómegája a 47

11 48 érdekében történő technológiai- és termékfejlesztés a termelőknél és a feldolgozóknál koncentrálódik. A fajtával, hibriddel, a takarmányozással kapcsolatos minőségjavulás a termelőtől kérhető számon, illetve valósítható meg. A feldolgozó a termék kiszerelésével, félkész vagy konyhai késztermékké való átalakítással tudja az elvárt minőséget fokozni. Ilyen jellegű fejlesztések a forgalmazónál vagy nem jellemzők, vagy egyáltalán nem léteznek. A forgalmazó érdeke viszont az, hogy az árut megvegyék. Ezért maga is hozzájárul a promócióhoz, de jviáfírápl: Minőség a sertéshúsvertikumban terméket, mint azt láttuk, nem fejleszt. A kereskedelemben elterjedt eszköztár sokaságát viszont ők alkalmazzák. Bármilyen furcsának is tűnik, ez is a minőségfejlesztés része! A kapcsolt és nem kapcsolt diverzifikáció egyfajta termék iránti megkülönböztetettséget jelent, mellyel a vásárló figyelmét a termék megvásárlására készteti. A piacbetörés (piacáttörés) és piacfejlesztés a marketing eszközeinek további tárházát soroltatja fel, teszi a terméket ezzel még eladhatóbbá az értékesítés horizontális és vertikális kapcsolatrendszerében. Minőségfejlesztés az értéklánc folyamatában Ism érv/eszközök Szabván Termelő felelős Feldolgozó Információ a termékhez Technológiaié jl észtés (naturális hatékonyság. kiho?atan azon tennék más jellemzőkkel Kapcsolt diverzifikáció termék szakácskönyv ffem kapcsolt diverzifikáció te ajándék Piacbetörés i termék, jelenlegi iac, marketin Piacfejlesztés elenlegi termék úi iac, marketin Logisztika száma a fejlesztés igényének mértékét fejezi ki Forrás: rnv saját oaiát feldolgozás a?nn termál/' :_it 9 O J 4411 nincs nincs nincs 6. ábra Forgalmazó nem jeli nincs A minőség javításában, fejlesztésében, növelésében az értéklánc szereplői egyaránt részt vesznek. Ennek ráfordításigénye különbözhet, különbözik egymástól. E tanulmányban részletesebben a termelői minőség kérdéskörére tértem ki, de úgy vélem, arra is fény derült, hogy a probléma sokkal összetettebb annál, mintsem néhány oldal terjedelemben minden területet mélységében is elemezhetnénk. A jövő minőséggel kapcsolatos agrár-közgazdasági kutatása elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a kérdéskört komplexen vizsgáljuk, és ne csupán az értéklánc egyes elemeit analizáljuk. Komplex megközelítéssel közelebb kerülünk az igazsághoz, talán egyszer arra is hiteles választ tudunk adni, hogy mi a gazdaságilag optimális minőség. Jelenleg ugyanis e kérdéskör több szubjektív és objektív ok miatt még tisztázatlan. Ma még azt sem tudjuk pontosan, hogy az értéklánc folyamatban milyen nagyságrendű költségek merülnek fel a minőség növelése érdekében. A teljes vertikum árszerkezete és költségarányos jövedelmezősége viszont rendkívül aránytalan. Álljon ennek igazolására a 7. ábráia bemutatott tény, amely évi árviszonyokra épül. A 7. ábrán jól látható, hogy a bruttó fogyasztói ár közel fele az alapanyagtermelésből adódik, ugyanakkor a költségarányos jövedelmezőség mindössze 1,85%. A feldolgozó (I-II.) az árhoz 20%-kal járul hozzá, viszont veszteséges termelés mellett. A forgalmazás további 18%-ban részesül a bruttó fogyasztási n t 51. évfolyam 3. szám 49 árból, de hihetetlenül magas jövedelmezőségi, ráta (97,56%) elérésével. Szemet szúró a különbség és az aránytalanság. E n n e k feloldása, változtatása úgy vélem ma a forgalmazók kezében van. Ha nem történik gyökeres változás, akkor várható, hogy a termelők felhagynak a termeléssel - mára már setésből importra szorulunk -, a feldolgozók a tartós veszteség miatt tönkremennek, így nem lesz mit forgalmazni. Gondolom, ez nem lehet a forgalmazó érdeke, mert akkor nemhogy minőségi, hanem semmilyen terméket nem tud értékesíteni! A bruttó fogyasztói ár összetétele a karaj eseteben A te lj e s vertik u m b a n : 21,52% Költség arán y o s jövedelem % 97,56-34,85 1,85 Forrás: Juhász, 2005 és saját számítások FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE 7. ábra iiiii i ' \i B ruttó fo g y a s z tó i ár 100% Áfa 13% F orgalm azás 18% F eldolgozás 20% Alapanyagterm elés (1) Bíró Ö. - Ózsvári L. (2006): Állat-egészségügyi gazdaságtan. SZIE Állatorvostudományi Kar, Budapest, 70 p. - (2) Crosby, P. (1996): Quality is still free: Making Quality Certain in Uncertain Times. McGraw-Hill, ISBN (3) Garvin, D. A. (1998): Managing Quality. Free Press (February 8, 1988) ISBN-10: , ISBN-13: (4) Taguchi, G. - Chowdhury, S. - Wu, Y. (2004): Taguchi's Quality Engineering Handbook. ISBN: (5) Gundel J. (2006): Takarmányozás és életminőség. Állattenyésztés és Takarmányozás. Különszám. Vol pp. - (6) Györe D. - Hodina P. - Horváth Zs. - Kemény G. - Mizik T. - Németh N. - Stummer I. - Thury E. - Tunyoginé Nechay V. - Varga T. - Vágó Sz. (2007): A mezőgazdasági árképzés elméleti alapjai és hazai gyakorlata. Agrárgazdasági tanulmányok, AKI, Budapest, pp. - (7) Windhorst, H. W. (2003): Cost competitiveness of Leading Exporters. Pig Progress, vol. 19. no. 4., pp. - (8) II: : - (9) 12: MSZ EN ISO 8402:1996 (Visszavonva 2005) Minőségirányítás és minőségbizto- 4 9 %

12 50 NÁBRÁDI: Minőség a sertéshúsvertikumban 6T 2 S? -o E í 2 2 <u CD, C0 'P o c o t ' >*4S 1? 2 «_ cu '5T E p o) n 2 ' cd co M ^ 3 f» & C > P P JÉ = u> ~ 05 0)' p2 P CDNOO ~ jé _.... Q5 _ ; S 5 KC0 í P N Q. 3- f" N i ti 2 ro SS to 3 co o aisz! cd -c t 2 'co v yí ' m ín P T) =L -P t í «a o cö- c cd - W LE - "p = c o IC/ ' S - g c._ cd cdp n p v- = N '05 -pr. J. Y C0 SQ " t i l S á 43 S I JS 'm C P i '.! ;g ± i V co 2 m 3 ~ II : _ OMa '05 >, P'2 O N ^ 'O -TT O O P N05 01._ CO Sw 5 c -a: ~ 2 5c m tu 9* rí ^ S SŐ üí 3 n coco _j fc 2 kj Ti -* E 05SZ CDO.g-J= =0 5 ^. 1 ' a jé x : p _ o E m5 ~ SS 2 '2 '-2 3 ' tz 'C * jé o t S 2 o S. i á 10g - z - g5se so P C J2 CO 'O c C 50 g S«Q) O.7 _g -CO '05 í- c ±í ^ I P- p 1o 'O CD C s ö) N C 0 0 ^ ö)-^t Ü'2 > (R ^ Ü505 _ m '0 I *-0 9>'2 S5 S5 n ro co '2 OJ C ">.- CT C O N C 2 -^ S ll t t g5a wc > -8 g> S m í.óv Pr^-» p?k v(<ii I- Ö E 9 C0 (I) '0 W-ffl 5 C O.-ffl '2 >, C0 'P «5 P 05,S2 =oe '->C C >.13 >, (0 o n 51 0 JjC o 0 *o P o a ) J? 2 'O o, E 05 o 2 «* m N 0 r 2 fc g =o I - S - ^ S o 2 2 > r ^ 2 ^ - R P o 8 t i? - s N aj I(D 0 v Ö s - s l ^ t t s Q5 P!Q 05' Í 5s0 _-C-Ü5CD05W pj> )Í>C 2 2 g ~ p - > 7 -.-J. >, '05 c ' o!- ~ (0 (ö E a? E CD t$?5 fft8 l S i i l t 5 1 B P ^ É W^ S ^ i l «S ö i S «8 5 ; CM ^ JÉ R N 5 ±3 >..* p >- 'P >= R i 1 < 5 S i S) p ö.» ««8 ; ; i j > * r s s o i i2 é2 p cö C0 * Ü E o p > co P CD JÉ C0 JÉ «'8 ; V ío ^ '-a pi a -^ N C0 jé o Jé 2 "1 -S- Jé sq ^ _- "n _Qo P 'P o -2 >o ~p >. p p í o $ 2 «o < 0) O vo -C S>. w/ vy I C!5P N >> JÉa E,S>'2 i p2 jé Q. P JÉ s JÉ 'w 0 ix N q; t a 5;o a5g _ o y 2 ±é> -k vi sz p P O c n o g 5.^ «P C (1) > & f IP n r ^ > m >> E 2 2 2' «co ^ p J2 «o -o.tp c. - 2 s g p 2 E '2 ki N ^ N y ^ C0 JÉ n P E p c 2 2 P P c * CD JZ C, JL v,!ö S 1 p - u O S? 'P ' w2 (/] u; -0 2 oí:. Ü 8 S é S 0 Pi P 'P Q. m E ni jé jé S w 5S p p IB.i?» Ü jé o :. * 'ü. '2 CO > 5^ o '«5' S 2 s o -E 2 m S f - S S 11 ' <.= v. -VU I - S 2 Í 0 0 ^ 1, 5 m 05 P í P lo.8, P V 1 'P 9 05 C0 < >- E c C c t i 05:0 -e JÉ 2 is '03 C "0 O "0 5K.co2 E 2 2 S í 3 C. c < í 2 p jé E o p ís.ss.is 0 > -c x: sítás. Szakszótár (ISO 8402:1994), MSZ EN ISO 9000:2005Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár (ISO 9000:2005), angolul :Quality management systems.fundamentals and vocabulary (ISO:9000:2005) meghirdetés hó. - (10) =A9643D3EB3479B922A90333A0FDD2FBA?icsid= (11) Juhász A. (szerk.) (2005): Piaci erőviszonyok alakulása a belföldi élelmiszerpiac szereplői között. Agrárgazdasági Tanulmányok, AKI, Budapest, pp. - (12) Jurán, J. M. - Frank M. G. (1951): Juran s Quality Control Handbook. Mcgraw-Hill. ISBN (13) Jurán, J. M. - Godfrey, A.B. K. (1999): Juran s Quality Handbook (5th Edition) McGraw-Hill ISBN: X Electronic ISBN: (14) Nábrádi A.: A minőségi állati termék költségei. Evolúció és revolúció az állati termékek előállításában. A Magyar Tudomány Ünnepe Kiemelt rendezvénye, Budapest, november 22. Kézirat. - (15) Shiba, S. - Graham, A. - Walden, D. (1993): A New American Tqm: Four Practical Revolutions in Management. Productivity Press Inc (1993) ISBN-10: , ISBN-13: (16) Szabó J. (2006): Az állati eredetű élelmiszerek biztonsága. Állattenyésztés és Takarmányozás. Különszám. Vol. 55., pp. io»(inrr-i o ^ CO,*8 w o S o^ ^íi.cxí ÉS rt? ^ Eg "O 3 c-o gá ^ f> c 05^ cístj.3 í-.s,d s*ö- - =D) a 5. ö*o = o q, -l E^ 8ff 1 H a -3. o >w ts c is T '" o *K í 2 2 = 1 *? E rő) Oi ^ "O >>.c u>j: ^ c! 2 Oj -^ ' g t g " K O c a S - o S n J 5 -D «0 5 E g>f. í S o í s í ' i I U k ' fi c 02 b ^ _t-i -O-2 c -*r\ ^ 2 Q Jo c ; í M S í? 3.t ^ ^ So c ni ^ 5 t j.2 >ói : - É ^! # I -?á jo <öj o 0"5-a = i tó <]) M- <jj '> a) 2 ^ "5 5i o. f = í é h CCÉC'+^nSsCL.-^'KCi- - cd d) Í S f 5 5» o «c O -E > J, k o)-s25 o. Eg -5 0 g? S-O o «-O_ - u»-.a s -F s?.s 5 ss SS Q-«"g> S E" t í.^ iíis S ü ill O? <J) 3 w ig c %.* *0 a 5 «m 5 5)d cn 'ILI H- UJ N UJ m r á >.2 >0 c 'p t a E oi'a p 'co ' O 9> P V 2 E 0 m^ a >s c * ^ 2 P t B (j E 2 J - 'cö >; C0 P W O)' 0 föfii 0 0 ni 0 E _ P N O! kj. p -p 2 p C=o p E C0 JÉ p g a l g ^ 05 N 2 >5 E T5 0 a c c a o JÉ Q-í P 'P p C '0 S p :p p E 2 '"cöp - ffi 2, S5«~ p N9 -p 'co.2 o) 0)22 p 3 2 'P 25 O 8 'P ^ 1 CO cg a H 1 48 C9 'P 2 (/) rá sh: JÉ O I p J. 1CjC3 +-»O O"O c_> d) S u o u lg 5,-o 5^ o a 0 í -o S = -S-áe oi = «o o 8 S l «ol«5>!2 ) -itt m <u r- <3 : TJ fll -IS i? 8 2 ^? 0 o..2 0 ^ ; t í C ' B o *5' "C5 S? W5 ÉT3 S0x.-s8Sl2o (f) ?* coo \.2 o.2 a W-n (! i=s^ g. í Ar C j*; O (0c Ti > 5 -a «-.a>».s>» S a o > +3-lc- "o-o 5 o co P 3 p m 1 p e co 05.fOK. 2 'SS cp p m1,» Mv O k o o S't: a) n ci. n o P 'COp S o ~ tz SZ CD jé J +- ' E m > 5 2 =0 p p p Wm-O >,n 'g E E *0 05 N0 «- O JCB" l l l 3 p S?'C0 p g5;^ p 2 a 2 _ p JOo 5'.j. p p e WS.m 2 J3 JZp P -P o) p 2 S. w.p O. p tz 91 P JÉ o JÉ p 2 2 +Sp n jé p S '00 m M2 S1 ti. p c >, «a«i s z_- 5 p a a,2 '0 0 2.n x: p E == 3 o P p 2 w =. 'p ' 2 IN p w, 3 wlu. p, 2 > ^ E 0 to 2? a '& 2 P X) P SCD 2 '2 0 *55 *0 "-0 0 ^ CT)'0 ge 5«a co 0 0 'p E 0 O) 05 a p,.0, g S S K-S E jé rá R 2 p c.c rt 2 0 co0» o >>2 E (/) N c o rí ^ s 0 h- r-7c *- 0 ^ 0)0 N 0 0 >: sz N :0 <0 rá P 0 -- C 5 0 -P S2 %E S?. 9_ p E J*c O p.2 c 0 rrt w? p '05 0 u; m p ü /ti 0 *í C P M se 'P N sn Jí.ti, p cgr ' > -P tíffn P p 1 e 'P C > ncs S u O) > E p 1 a p P ^ p 2 JÉ p 3 P 2 > - 'P <ri.ti. m C c 2 X3 P P p 0 0 '2 2, I ^ 'S C '92 N p < 'jé < cn.r 3E -p co CD ' >K í I $ COtfi l i 2? i:3 Ö 5 p - I O) P o ^ it3 5 SDSZJÉ pop